l Harmattan, Budapest old.

Átírás

1 PROJEKT CÉLJAI (i) Környezetanalitikai vizsgálatok: Részletes kémiai biztonsági vizsgálat a hazai ökológai termesztésbe vont területeken a korábbi vegyszeres gyakorlatból adódóan mutatkozó tartós (perzisztens) talaj- és vízszennyezéseknek az organikus (bio-, öko-) termékek minőségére gyakorolt hatásainak felmérésére; az organikus mezőgazdasági terményekben megjelenő biológiai eredetű mikotoxin (Fusarium toxinok, aflatoxin, ochratoxin, patulin) szennyezések kimutatására és elemzésére, az esetleges vegyszeres és/vagy mikotoxinos szennyezettség összehasonlítására; a hazai organikus és iparszerű mezőgazdasági termesztés összevetésére, valamint a magyarországi és norvégiai organikus növénytermesztési gyakorlat összehasonlítására. Az analitikai vizsgálatok választott növényvédőszer-célvegyületei ennek megfelelően fizikai-kémiai tulajdonságaikat tekintve sokfélék és olykor igen különbözők lehetnek. Közös tulajdonságuk környezeti fennmaradó képességük (perzisztenciájuk), melynek nyomán akár több évtizedes időtartamra is lebomlatlanul megmardhatnak a különböző talajrétegekben (POPvegyületek Persistent Organic Pollutants, klórozott szénhidrogének), így szennyező forrásként hatnak akár olyan területeken is, amelyek hosszú ideje dokumentáltan ökológiai termesztés alatt állnak vagy ahol más okból nem volt növényvédőszer-kijuttatás; illetve bemosódással vagy más tartós külső szennyező források miatt megjelenhetnek a felszíni, talaj- vagy öntözővizekben (pl. atrazine, acetochlor stb.), így háttérszennyező forrást jelenthetnek. (A vizsgálni kívánt hatóanyagok listáját a TEVÉKENYSÉGEK fejezet részletesen tartalmazza.) A biológiai eredetű mikotoxin célvegyületek éppen ellenkezőleg, azért jelenhetnek meg nagyobb valószínűséggel a főként növényi mintákban, mert nem alkalmazható az ökológiai termesztésben a toxintermelő gombák visszaszorítására alkalmas szintetikus kémiai gombaölőszer. (ii) Technológiaelemzés: A kártevők elleni kémiai védekezés és annak akut és krónikus toxikus mellékhatásainak kritikai összevetése rendkívül fontos az organikus termesztési technológiák reális és a fogyasztók számára is meggyőzően kommunikálható megítélése szempontjából. 1 Emiatt fontos az organikus mezőgazdasági gyakorlatban alkalmazott technológiák részletes ökotoxikológiai elemzése. Korábbi vizsgálataink (MTA NKI ÖKO) jelentős mértékű perzisztens, szerves szennyezők (POP-vegyületek, pl. DDT, aldrin, dieldrin, endrin, heptachlor és camphechlor) jelenlétét 1 Darvas B. és Székács A. (szerk.) (2006): Mezőgazdasági ökotoxikológia. l Harmattan, Budapest old. _M

2 2 mutatták a hazai talajokban. 2 Ezen vegyületek (főként DDT és HCH) számos humán- és ökotoxikológiai problémát vetnek fel. A POP-vegyületek lipidgazdag szövetekben (pl. zsírszövet, emlőmirigy, herék, petefészek, csontvelő) ismerten feldúsulnak. A csontvelőben felhalmozódó mennyiség immunmoduláns aktivitása logikusan következik. A POP-vegyületekkel szennyezett területeken élő emlősök esetében epidemiológiai bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az ezt követő immunmodulált állapotban az ellenálló képesség jelentősen romlik, s a korábban enyhe megbetegedést okozó vírusok halálos járványként söpörnek végig a népességen. 3 A klórozott szénhidrogének megzavarják a gerincesek hormonális háztartását. Az ivarmirigyek fejlődési időszakára jellemző az ebbéli érzékenységük. Korai következményük emberen a rejtettheréjűség, amikor a fiúmagzatok heréi nem szállnak le a hasüregből. Súlyos kitettség interszexuális jellegű ivarszervfejlődés (ismert példái: alligátor, jegesmedve és ember) kialakulását eredményezheti. Meddőség, termékenységcsökkenés, esetleg ivarszervi betegségek (endometriózis) és daganatok is felsorolásra kerülnek a mellékhatások között. Állatkísérletek alapján kisszámú evidencia szintén abba az irányba mutat, hogy egyes klórozott szénhidrogének rákkeltők. (Rákkeltő és mutagén hatást nemcsak humán és ökotoxikológiai megfontolásból szükséges követni, de a mutagén vegyületek megjelenése a talajokban azért is követendő, mert a talajt alkotó mikroorganizmusok öröklődő megváltozása kedvezőtlen a talajok termőképessége szempontjából.) A klórozott szénhidrogének emellett leginkább májbetegségeket okoznak, amelyekben az enzimkészletet megváltoztatják. Mivel a dieldrin az agyban is felhalmozódik, ezért a Parkinson-kórral is keresik a kapcsolatát. ; (iii) Műszerezettség kiépítése - laboratórium: A hazai organikus termelés egyik legjelentősebb problémája az akkreditált laboratóriumi háttér hiánya. Jelenleg a növényvédőszer-maradékok terményekben történő meghatározására, illetve a szükséges talajvizsgálatok (mikroelemek, termékenység stb.) elvégzésére külső laboratóriumok munkáját kell igénybe venni, eseti jelleggel. Ennek következménye a magas vizsgálati költség. Ennél is jelentősebb probléma, hogy az organikus termékeket megvásárló, 90%- ban nyugat-európai megrendelők nem fogadják el a hazai vizsgálatok eredményeit, mivel nincs biztosítva az egységes, folyamatos nyomon követési rendszer. A tervezett, a... Hungária Nonprofit Kft. és az MTA NKI MTA TAKI Ökotoxikológiai Kutatócsoport által közösen működtetendő 2 Maloschik, E., Ernst, A., Hegedűs, Gy., Darvas, B. and Székács, A. (2007): Monitoring water-polluting pesticides in Hungary. Microchemical Journal, 85: Darvas B. (2000): Virágot Oikosnak (Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén). l Harmattan, Budapest old.

3 3 laboratórium ezt a hiányosságot kívánja pótolni. Összekapcsolva a... Hungária Nonprofit Kft. meglévő ellenőrzési szervezetével, valamint az informatikai fejlesztés során létrehozott adatbázissal, biztosítani tudjuk a legmagasabb színvonalú, az EU tagországok által is elfogadott minőségbiztosítási rendszert. A projekt végére a laboratórium megszerzi a Nemzeti Akkreditáló Testület tanúsítványát. (iv) Műszerezettség kiépítése mintavételi központ: A teljes nyomon követési rendszer elsődleges feltétele a termelés helyszíni ellenőrzése. Jelenleg a... Hungária Nonprofit Kft. tanácsadó/tanúsító hálózata ellenőrzi az organikus termelők tevékenységét. A létrehozni kívánt laboratórium azonban jelentősebb infrastruktúrát követel meg, annak érdekében, hogy a teljes rendszer egységes irányítás alatt legyen működtethető. A mintavételi központ kialakítása a mintavételi és tárolási eszközök beszerzését, valamint a szükséges adminisztrációs háttér kialakítását foglalja magában. A mintavételi eljárások akkreditálására, azok bonyolultabb módja miatt (nem minden, általunk alkalmazni kívánt területen létezik szabvány, illetve általánosan elfogadott eljárás) a későbbiekben kerül sor. (v) Informatikai fejlesztés: A kilencvenes években végeztük el a hazai növényvédő szerek toxikológiai és ökotoxikológiai áttekintését, 4 majd később az egészségügyi irtó szerek áttekintését is. 5 Ezekben tucatnyi szempontból vizsgáltuk a hazánkban is használható hatóanyagok körét. 6 Közel száz hatóanyag kivonását javasoltuk, ami az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után éppen megvalósulóban van. 7 Az ökológiai termesztés változatos hatóanyagaival hasonló környezetbiztonsági értékelő felmérést tervezünk, azaz az ökológiai termesztésben alkalmazott hatóanyagok mellékhatásprofiljának tisztázására vállalkozunk. Az eredmények honlapi 4 Darvas B. (1998): Növényvédő szerek környezetvédelmi problémái (vitaanyag). Környezetvédelmi Minisztériumnak írt tématanulmány old. 5 Darvas B., Kotroczó B., Zöldi V. és Gergely G. (2006): A Culicidae e- Line adatbázis bemutatása, fejlesztésének és fenntartásának lehetőségei. Abs. Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen old. MTA NKI, Budapest. 6 Darvas B. (1999): Janus-arcú peszticidek. Élet és Tudomány, 54 (4): ; Darvas B. (2004): Növényvédő szerek másodlagos hatásai old. In. Laczó F. (szerk.) Kémiai és genetikai biztonság a mezőgazdaságban. Környezettudományi Központ, Budapest. 7 Darvas, B. (2001): A critical ecotoxicological perspective on pesticides used in Hungary. pp In. Vijgen, J., Pruszynski, S. and Stobiecki, S. (Eds) Proc. 6th International HCH and Pesticides Forum in Poznan March.

4 4 megjelenítését is tervezzük, melynek alapján a hazai ökológiai termesztők tájékozódhatnak ezen a nagyon fontos területen. A munkába megbízással külső szakembergárdát kérünk fel, 8 amint azt a korábbi adatbázisrendszerek kapcsán is tettük. TEVÉKENYSÉGEK (i) Talaj-, felszínivíz- és növényminta-vételezések kivitelezése az ökológiai termesztés alá vont és hagyományos művelésű területekről. Mintavételezés felszíni víz esetében évente három ízben (április végén, június közepén, október elején), talajminták és talajvízminták esetében két időszakban (április és október) történik, alkalmazkodva a talajművelési időszakokhoz és az időjáráshoz. A talajfúró berendezéssel lehetővé válik egyegy mintavételi ponton 3-3 talajszintről (0-30, 60-90, cm) történő mintavételezés. A növényi minták mintavételezésére az érett termények betakarítási időszakában kerül sor, két időszakban: július és szeptember folyamán. Célvegyületeinket, melyek növényvédő szerek aktív hatóanyagai vagy azok környezeti, illetve biológiai bomlástermékei, analitikai, toxikológiai és felhasználási megfontolások alapján választottuk meg. A vizsgálatokba vont élelmiszernövények (napraforgó, olajtök, len, mák, kapor illetve sárgarépa) illóolajaik, raktározó gyökerük és olajtartalmú magvaik miatt alkalmasnak látszanak bioakkumulációs folyamatok nyomon követésére. A környezetanalitikai vizsgálatokban az összes hiba mintegy 70%-a a mintavételezés során keletkezik. Ezért a mintavételezés pontosságára, reprodukálhatóságára és reprezentativitására nagy gondot helyezünk. A talaj legtöbb természetes tulajdonsága térbeli folyamatosságot mutat, emiatt az egymáshoz közel eső területrészek talajtulajdonságai hasonlóbbak, mint az egymástól távolabb esők. Az egyik mintavételi hely a másiktól statisztikai értelemben függ. Ez a tulajdonság széles körben mint térfüggőség ismert, és a mintavételre gyakorolt hatása a geostatisztikai módszerek (pl. térstatisztika) segítségével adható meg. A szennyezett területeken indikátornövények termesztését végezzük, annak függvényében, hogy a tervezett vetésforgó szerint a következő évben milyen kultúra vetésére kerülhet sor. A gyakorlati megvalósítás során a vizsgált területen kisparcellás előtermesztést végzünk. Az itt nyert termés analitikai vizsgálata alapján nagy valószínűséggel eldönthető, hogy a talajból származó szennyeződés kockázata nélkül az adott növény biztonsággal termeszthető-e a következő év(ek)ben. 8 Darvas B., Kotroczó B., Polgár A. L. és Székács A. (2005): Pesticide e- Line programcsomag, növényvédő szerek és másodlagos hatásaik elemzéséhez. Abs. 51. Növényvédelmi Tudományos Napok. 10. old.

5 5 A talaj- és talajvíz-szennyezettségi felmérések rendszerint részletes mintavételezést igényelnek. Ezeket a vonatkozó szabványok (MI, MSZ, MSZ ISO) vagy saját protokoll szerint végezzük. A kutatás fejlesztési feladat végrehajtása során tervezzük vizsgálni a mintavételi pontok leggyakoribb elhelyezésének (nem szisztematikus elhelyezés, cikk-cakkban haladó mintavétel, folyamatosan megfigyelt területek rotációs átlós mintavételi kiosztása, koncentrikus körmintavétel, szisztematikus mintavétel, véletlenszerű mintavétel, réteges mintavétel, rendszertelen véletlenszerű mintavétel) hatását a vizsgálat megbízhatóságára és reprezentatív jellegére. A kiválasztott mintaterületeken különböző paraméterekkel rendelkező helyeket választunk: intenzív talajművelésű mezőgazdasági terület, ökológiai gazdálkodásban művelt mezőgazdasági terület, művelés alól kivont terület, legelő, árterület, ipari terület. Az analitikai és/vagy biológiai mérésre kerülő tervezett mintaszám és a mintavétel jellege a következők szerint alakul:

6 6 Talajminta Talajvízminta Felszínivíz-minta (ii) Hatékonysági és mellékhatás-vizsgálatok az organikus mezőgazdaságban megengedett készítményeken egyedi mérlegelés alapján megválasztott biológiai tesztekben. Rovarölő szerek. Egy rágó és egy szívó kártevőn teszteljük a kiválasztott módszereket. Kontrollként a hagyományos növényvédelem legjobb hatóanyagát használjuk. -- Aszalványmoly-teszt (Plodia interpunctella) tojásrakástól imágókelésig. 9 A teszt paramétereinek tisztázására elővizsgálatokban készítményenként meghatározzuk a hatékonysági vizsgálatokhoz szükséges dózistartományt. Így minden készítmény dózisban kerül vizsgálatra. Egy kezelés (100 g Plodia db -táp felhasználásával) 5 ismétlésben kerül tesztelésre. A g-os tápgolyókat véletlen elrendezésben órára kínáljuk fel kb aszalványmolynősténynek (+ hasonló mennyiségű hím) to- Növényi minta vagy a felhasználástól függően termésminta (gabonafélék, olajos növények, zöldségfélék, gyümölcsfélék, takarmányok) Mintázott terület jellege [db/év] Intenzív mezőgazdasági termelés alá vont termőterület Organikus (ökológiai) mezőgazdasági termelés alá vont termőterület Mezőgazdasági termeléssel felhagyott terület, legelő Pontszerű szennyezés mezőgazdasági jellegű szennyező anyaggal (nem mezőgazdasági tevékenység nyomán) Pontszerű szennyezés ipari eredetű szennyező anyaggal Összesen Megjegyzések: intenzív (30%), öko (50%), felhagyott (10%), pontszerű (5-5%); Közvetlenül érintett vizsgálati helyszínek: Balmazújváros, Hortobágy, Tiszacsege (Északalföldi Régió, Balmazújvárosi kistérség) Pély (Észak-magyarországi Régió, Hevesi kistérség), Karcag (Észak-alföldi Régió, Karcagi kistérség), Szarvas (Dél-alföldi Régió, Szarvasi kistérség), Tápiószele (Közép-magyarországi Régió, Nagykátai kistérség), Hantos (Középdunántúli Régió, Sárbogárdi kistérség), Tamási (Dél-dunántúli Régió, Tamási kistérség), Rábcakapi (Nyugat-dunántúli Régió, Csornai kistérség) 9 Lauber É., Gharib, A., Kincses J., Vajdics Gy., Fekete G. és Darvas B. (2004): Ínfű fajok (Ajuga spp.) őrleményeinek hatása aszalványmolyon (Plodia interpunctella Hübner). Növényvédelem, 40:

7 7 jásrakásra. Ezt követően a tápgolyókat egyesével egyszer használatos műanyagpohárba helyezzük. A poharak tetejét tüllhálóval zárjuk, majd nevelőszobában (26±2 o C, napi 16 óra nem közvetlen megvilágítás) kerülnek elhelyezésre. A kísérleteket kétnaponta ellenőrizzük. Ismétlésenként, közvetlenül a bábkutikula szklerotizációja után mérjük báb súlyát. Az összes kikelő imágót az ellenőrzések során megszámoljuk, így az imágókelésig eltelt időt egyedenként rögzítjük. A kapott adatokat STATISTICA program (ANOVA) segítségével értékeljük. Mortalitási %-ot a kikelt imágók alapján a kontrollhoz viszonyítva, Abbott-képlet szerint számolunk. (A teljes vizsgálati sor önköltségi ára, kizárólag a hatékonyság megállapítás (LD 50 vagy LC 50 ) céljából 600 /készítmény.) -- Borsólevéltetű-teszt: 10 (Acyrthosiphon pisum). A módszer a levéltetvek szintetikus tápoldaton tartásán alapul. Felszívódó szerek esetén a vizsgálatok során a tápba kell feloldani a tesztelendő anyagokat, így megállapítható a per os hatás, a mortalitás és a fejlődésgátlás. Kontakt inszekticidek vizsgálatakor Potter-torony segítségével lepermetezett levélkorongokon kell elhelyezni a kísérleti állatokat. Ez a módszer egyszerű, közvetlen toxicitásvizsgálatra alkalmas. (A teljes vizsgálati sor önköltségi ára, kizárólag a hatékonyság megállapítás (LD 50 vagy LC 50 ) céljából, felszívódó szer esetén: 800 /készítmény, kontakt készítmény esetén 450 /készítmény.) Gombaölő szerek. Gombaölő szerekre a pályázat keretében csak az alkalmazható vizsgálati módszereket dolgozzuk ki, illetve veszünk át a nemzetközi szakirodalomból. Szerek vizsgálatára a projekt megvalósításának idején nem kerül sor, azokat a tényleges termelői igényeknek megfelelően, szolgáltatás formájában kívánjuk megvalósítani. Készítménylista a hatékonysági és mellékhatás-vizsgálatokhoz (Forrás: Az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható hatóanyagok és készítmények listája, 2008.) Rovarölő szerek Hatóanyag Készítménynév Növényi, illetve állati eredetű anyagok Azadirachta indica-fajból (neem) kivont azadirachtin * Méhviasz * NEEM AZAL T/S engedélyeztetése folyamatban van A metszés során használt anyag Repceolaj BIOLA, MELIUS Természetes piretrinek * BIOPLANT FLORA koncentrátum, AQUA-PY *, (Chrysanthemum cinerariaefolium) VAPE GARDEN-FITO levéltetű elleni aeroszol 10 Fekete, G., Polgár, A. L., Báthory, M., Coll., J. and Darvas, B. (2004): Per os efficacy of Ajuga exctracts against sucking insects. Pest Management Science, 60:

8 Kvasszia (Quassia amara) Rotenon * (Derris spp., Lonchocarpus spp. és Terphrosia spp.) 8 Magyarországon jelenleg nincs engedélyezve ilyen szer Magyarországon jelenleg nincs engedélyezve ilyen szer A kártevők elleni biológiai védekezés során használt mikroorganizmusok Bacillus thuringenis (Cry1 vagy DIPEL, DIPEL ES, BACTUCID P, NOVODOR FC Cry3 toxintartalommal) CARPOVIRUSINE 2000/MADEX engedélyezése Granulózis vírus folyamatban van Hagyományosan alkalmazott egyéb anyagok Zsírsav káliumsója (káliszappan) BIOSOL-káliszappan Alifás zsírsav BIO-SECT, BIO-SECT SPRAY AGROL PLUSZ, NIRAL, VAPE GARDEN-FITO Paraffinolaj Pajzstetű elleni aeroszol, VEKTAFID A, VEKTAFID A/E * Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény

9 9 Gombaölő szerek Hatóanyag Készítménynév Hagyományosan alkalmazott egyéb anyagok COSAVET DF, EUROKÉN WG, KÉN 800 FW, KENKOL 800 FW, KUMUKUS S, MICROKÉN, Kén MICROTHIOL SPECIAL, NECATOR 80 WG, NIKEKÉN 800 FW, SOLFO M 80 WP, THIOVIT JET, TIOKOLL 300 SC Kén + napraforgóolaj OLEO-SZULFUR SC Kén + napraforgóolaj + rézhidroxid VEGESOL ERES Kén + réz-oxi-klorid RÉZKÉN 650 FW Kén + réz-szulfát BORDÓILÉ+KÉN FW ASTRA RÉZOXIKLORID, BORDÓI LÉ FW, BORDÓMIX DG, BORDÓI POR, CHAMP DP, CHAMPION 2L, CHAMPION 50 WP, CUPROFIX 30 DG, CUPROSAN 50 WP, CUPROZIN 35 WP, Réz (réz-szulfát, réz-hidroxid, CUPROXAT FW, FLOWBRIX, FUNGURAN OH 50 Réz-oxid, réz-oxi-klorid, bordói WP, KOCIDE 2000, LINZI BORDÓI POR, NEORAM keverék) 37,5 WG, NORDOX 75 WG, PLUTO 50 WP, RÉZGÁLIC (ALMALSZKIJ, BLUE STONE, KÉK KŐ,ZORKA 98, SCARMAGNAN), RÉZOXIKLORID 50 WP (AGROSPEC, RELCON), VITRA RÉZHIDROXID Kálium-permanganát Kálium-permanganát Csak gyümölcsfáknál, beleértve a faiskolákat is, Kalcium-hidroxid a Nectria galligena kezelésére Gomba-, rovar- és atkaölő szerek Hatóanyag Készítménynév Poliszulfidkén + paraffinolaj AGROKÉN, NEVIKÉN, NEVIKÉN EXTRA Kalcium-poliszulfid (mészkénlé) TIOSOL Kalcium-poliszulfid repceolaj TIO-BIOLA (TIOSOL+BIOLA) SPRING (dísznövény) Ásványolaj Magyarországon jelenleg nincs más engedélyezett szer Réz (réz-oxi-klorid) + kén + paraffinolaj OLAJOS RÉZKÉN Zsír + viasz + gyanta + olajok + BIOCERA etilalkohol -- Hatástartam- és lebomlási vizsgálatok analitikai és/vagy biotesztek segítségével. A termesztett növényekre kijuttatott növényvédő szerek jelentős hányada (egyes becslések szerint 85-90%-a) tudottan nem jut el a célzott hatáshelyére, hanem elsodródás, kimosódás vagy más célt

10 10 tévesztő effektus nyomán növeli a környezetre gyakorolt kémiai terhelést, szennyezi a talajt és felszíni vizeinket, biológiai hatást fejt ki egyes, nem célzott szervezetekre, valamint folyamatos veszélyt gyakorol természetes vízbázisainkra. Különösen vonatkozik ez a környezetben lassan lebomló vegyületekre, egyebek között a már betiltott (DDT, lindane) és a még engedélyben lévő (endosulfan) klórozott szénhidrogén rovarirtó szerek, a másodrendű perzisztens környezetszennyezőnek (POP-vegyületnek) tekintett atrazine-ra, valamint a talajban szintén perzisztens diphenamid, dichlobenil és difenil-éter típusú gyomirtó hatóanyagokra, valamint a captan, a fenarimol és a benzimidazol típusú gombaölő szerekre. A hatástartam- és lebomlási vizsgálatok célvegyületei a leggyakoribb szennyezők közül kerülnek kiválasztásra. Vizsgálatra a talajbéli perzisztens lindane és DDT, a talajban és vízben egyaránt előforduló 2,4-D, továbbá a vízben gyakori diazinon, glyphosate és AMPA javasolható, az esetleges aktív metabolitok bevonásával. Analitikai módszer a bioteszt alapján optimalizálható. (iii) Mintavétel és -feldolgozás laborigényének tervezése, laborépítés -- Talajmintavétel. A mintavételi helyeket szakmai szempontok szerint választjuk ki. A választásnál a talajtípusok eltérésére kell törekedni (szempontok a talajtípus, ph, a kötöttség, mechanikai összetétel, redox viszonyok és a mikrobiális élet). A mintavételi helyszínek előéletét (táblatörzskönyv, permetezési napló, termelőkkel folytatott konzultáció stb.) a... Hungária Nonprofit Kft. mutatja be. A mintavételi pontok EOV koordinátáit GPS rendszerrel határozzuk meg. E módszerrel lehetőségünk lesz az első évben mért adatok alapján a következő években ugyanazon területen, ugyanazon a mintavételi ponton történő vizsgálattal kontrollálni eredményeinket; esetleg feltáró vizsgálat végzésére is lehetőség nyílik. Az egyes területeken alkalmazott mintavételi módszer vagy az MSZ : 1998 szabvány szerinti hálós rendszerű vagy térstatisztikai szempontból célszerűen megválasztott elrendezésű, melyet a terület kiválasztási szempontok, a táblatörténeti áttekintés, talajtípus, táblaméret, használat stb. alapján az egyes esetekben a helyszínre adaptáljuk, és a mintavételi jegyzőkönyvben dokumentáljuk. A vizsgálati célnak megfelelően azonban nem képezünk átlagmintákat. A vizsgálati mintákat a kijelölt helyeken mélyített talajfúrásokból nyerjük. A fúrások mélyítéséhez kézi vagy gépi fúróberendezést használunk, száraz magfúrásos technológiával. A mintavételi eszközök használata során a rétegek közötti keresztszennyeződések megakadályozására különös figyelmet kell fordítani. Az egyes mintákat a feldolgozási célnak megfelelő edényzetben teflonzáras üvegedény a mintavételi jegyzőkönyvben is megegyező, azonosítható jelöléssel szállítjuk a vizsgáló laboratóriumba. A minták mennyisége minimálisan 500 g.

11 11 -- Vízmintavétel. A talajvíz mintavételezése, már öntözésre vagy egyéb használatra szolgáló kútból, esetleg a talajminta-vételezés során kialakított fúrásból, nem használt, de a területen meglévő ásott kútból történhet. Használt kút esetében a vízkivételre egyébként használt szerkezet által (szivattyú, hidrofór stb.) kivett vízből történik a vizsgálati mintavételezés. Ez esetben a minta homogén, a használatra jellemző paraméterekkel rendelkezik. Talajminta-vételezés során a kialakított és ideiglenesen lecsövezett fúrásban megjelenő talajvíz az adott rétegre jellemző vízminőséget reprezentálja. Ez esetben a vizsgálati mintát merítéssel, majd tisztítószivattyúzást követő kis hozamú szivattyúzással nyerjük. Meglévő ásott kút mintavételezése lehetséges a vízkivételi eszközzel (vödör) vagy mélységmérővel meghatározott vízrétegből kishozamú búvárszivattyúval, felkeveredés nélkül. Bármelyik módszer esetében a vizsgálati minta mennyisége minimálisan 5 l. A mintavétel során a mintavétel helyét térképen jelöljük, a mintavétel módját mintavételi jegyzőkönyvben rögzítjük. A mintákat a mintavételi jegyzőkönyvvel azonos jelöléssel látjuk el, 24 órán belül hűtve szállítjuk a vizsgáló kémiai laboratóriumba, ahol fagyasztási munkafázisig aznapi előfeldolgozás történik. (iv) Mintafeldolgozás, mérés -- Szermaradék-vizsgálatok talajban: gyomirtószer-hatóanyagok: triazinok (atrazine, simazine, prometrine, terbutrine, metribuzine), fenoxiecetsav típusú hatóanyagok (2,4-D, MCPA, 2,4-DB, MCPB, dichlorprop, mecoprop); rovarölőszer-hatóanyagok: DDT, DDE, dieldrin, camphechlor (toxaphene) és származékai, HCH, lindane, heptachlor; -- Szermaradék-vizsgálatok talajvizekben, öntöző- és felszíni vizekben: talajfertőtlenítőszer-hatóanyagok (carbofuran, diazinon, phorate); gyomirtószer-hatóanyagok: triazinok (atrazine, simazine, prometrine, terbutrine, metribuzine), acetanilidszármazékok (acetochlor, propachlor, alachlor, dimetachlor, propisochlor), trifluralin, fenoxi-ecetsav típusú hatóanyagok (2,4-D, MCPA, 2,4-DB, MCPB, dichlorprop, mecoprop), glyphosate, AMPA; gombaölőszer-hatóanyagok: myclobutanil; rovarölőszer-hatóanyagok: fenoxycarb. A fenti vizsgálatok súlypontos célvegyületei elsősorban a biológiai (pl. zsírszövet) és környezeti (víz, talaj) mintákban perzisztenciát mutató kémiai anyagok. Ilyenek a Magyarországon mára betiltott, de a talajban felhalmozódó és fennmaradó DDT (valamint bomlásterméke, a DDE) és campheclor, a hexaklór-ciklohexán (HCH) és elkülönített gamma-izomere, a lindane, melyeknek talajbeli felezési ideje (DT 50 ) mérsékelt égövben 4-30 év is lehet. Ennek tudható be, hogy a vegyületek felkerültek a perzisztens környezetszennyezők (POP-vegyületek) nemzetközi listájára, s a POP-vegyületek kibocsájtását Magyarországra is kötelező érvényű nemzetközi egyezmények (Stockholm Convention on Persistent Organic Pollutants, EU Council Decision 259/2004/EC) szabályozzák, mind a gyártás, mind a felhasználás tiltásával/visszaszorításával.

12 12 Nem évtizedes perzisztenciájú, ám szintén hosszan, vegetációs periódusokon túlnyúlóan fennmaradó hatóanyag az atrazine, melynek DT 50 értéke felszíni vizekben 1-3 hónap, talajvizekben 3-6 hónap, de mély talajrétegekben ennél is lényegesen hosszabb. A hazai felszíni vizek hasonlóan gyakori szennyezője az acetochlor. Ezen elsődleges célvegyületek mellett számos további hatóanyag maradékát is vizsgálni kívánjuk: a carbofuran, diazinon, fenoxycarb, metribuzin, phorate, prometryn, terbutryn és trifluralin hatóanyagokét. A fenti hatóanyagok többségével kapcsolatban felmerültek olyan ökotoxikológiai aggályok, amelyek folytán forgalmazásukat bizonyos országokban korlátozták, vagy beszüntették. Emellett ivóvizek korábbi felmérésében e hatóanyagok közül többet (diazinon, atrazine, prometryn) 0,1 µg/l koncentráció feletti szinten találtak, 11 illetve találtunk, s továbbiak (phorate, terbutryn) szintén mérhető mennyiségben fordultak elő. A célvegyületek körének harmadik csoportját azon vegyületek képezik, amelyeknek kimutatását a projekt keretében megkíséreljük, ám ezt különféle technikai nehézségek meghiúsíthatják. Ilyenek a fenoxi-ecetsav típusú gyomirtószer-hatóanyagok (2,4-D, MCPA, 2,4-DB, MCPB, dichlorprop, mecoprop), melyeknek minta-előkészítése során származékképzési műveleti lépést is be kell iktatnunk, valamint a glyphosate, gyomirtó szer, s ennek bomlásterméke az amino-metil-foszfonsav (AMPA). Ez utóbbit a norvég partnerünkkel minden bizonnyal meg tudjuk oldani. A minta-előkészítés során a meghatározni kívánt szennyezőt más mátrixösszetevőktől elválasztjuk (előtisztítás), a mintában betöményítjük, esetleg oldószercserét hajtunk végre. Extrakciós eljárásként részint vizes (talajminták), szerves oldószeres, szilárd fázisú extrakciós (SPE) és szilárd fázisú mikroextrakciós (SPME) eljárásokat alkalmazunk. -- Származékképzés. Mivel erősen protondonor (Brønsted-sav) jellegű csoportok (pl. COOH, OH) zavarják a GC elválasztást, ezeknek stabil kémiai származékát kell kialakítanunk a GC-vizsgálatot megelőzően. Ezt részint szililezéssel, észterezéssel vagy átészterezéssel, acilezéssel és hasonló reakciókkal érhetjük el. Ez elsősorban a DDT és a fenoxi-ecetsavak, valamint a glyphosate esetében merülhet fel. Származékképző reagensként metilezőszert (diazometán), más alkilezőszert (2,3,4,5-pentafluor-benzilbromid), illetve klórszilánokat tervezünk alkalmazni. -- Műszeres analitikai vizsgálat. A műszeres mérések során főként gázkromatográfiás-tömegspektrometriás (GC-MS) eljárásokat kívánunk alkalmazni. Rutin vizsgálatainkhoz alkalmazott CP-Sil 8 CB oszlop 5% poli-difenil-sziloxánt tartalmaz, s 35% fenil-poliszilfenilén-sziloxánt vagy a módosított poli-etilénglikolt tartalmazó, polárosabb töltetek, valamint királis (pl. (D)-penicillamin, királis Schiff-bázisok, (L)-borkősav-mono-(L)- 11 Kárpáti Z., Győrfi L., Csanády M., Károly G. és Krómer I. (1998): Ivóvizek növényvédő szer szennyezettsége. Egészségtudomány, 42:

13 13 valin-(s)-1-(naftil)-etil-amid) vagy királis elválasztást lehetővé tevő (pl. ciklodextrin, koronaéterek) töltetű kolonnák szintén előnyösen alkalmazhatók. A GC eljárás mellett kiegészítő vagy validálási jelleggel nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) és enzimjelzéses immunanalitkai (ELISA) eljárásokat is tervezünk elvégezni. A célvegyületek minőségi azonosítását részint analitikai standardok, részint GC-MS spektrumkönyvtárak (NIST, Wiley) segítségével végezzük. A molekulaionok enyhébb fragmentációjára teremt lehetőséget a kémiai ionizáció (CI- MS). -- A mikotoxinok, egyes penészgombák (Fusarium, Stachybotrys, Aspergillus, Penicillium, Alternaria) másodlagos anyagcsere termékei, világszerte jelentős problémát jelentenek úgy humán-egészségügyi (élelmiszerbiztonsági), mint állategészségügyi (takarmánybiztonsági és higiéniai) vonatkozásban. A Fusarium gombák főként trichotecénvázas mikotoxinokat T-2 toxint, HT-2 toxint, diacetoxi-szcirpenolt (DAS), deoxinivalenolt (DON) termelnek, amelyek közül a DON és a T-2 toxin fordul elő gabonafélékben (búza, árpa, rozs, zab) illetve kukoricában leggyakrabban. Élettani hatásukat tekintve kórosan fokozzák a lipidperoxidációs folyamatok intenzitását, illetve csökkentik az antioxidáns védekezési rendszerek aktivitását, in vivo és in vitro körülmények között egyaránt. (v) Laborépítés Az MTA NKI MTA TAKI Ökotoxikológiai Kutatócsoport (ÖK) épületrésze alkalmas a vizsgálólaboratórium kialakítására. A területet az ÖK laboratóriumnak szánta, azonban források híján ez idáig a kiépítést nem tudta megvalósítani. Az engedélyezési és kiviteli tervek elkészültek, az illetékes önkormányzat, a szakhatóságok közreműködése mellett január 11-én kiadta a jogerős építési engedélyt. A kivitelezés során az ÖK saját erőből szerkezetkész állapot létrehozását tudta elvégezni. A munkák bejelentése megtörtént, az építési engedély így 2013-ig hatályos. A laboratórium végleges kialakítása a projekt első szakaszában megtörténik, mintegy 136,59 e kalkulált költséggel, részben természetbeni hozzájárulásként az ÖK biztosítja. Ezzel párhuzamosan, illetve ezt követően történnek a műszerbeszerzések, a projekt első és második munkaszakaszában (első év). Megvásárolni kívánt jelentős analitikai műszerek: gázkromatográf (GC), gázkromatográfiás tömegspektrométer (GC-MS), folyadékkromatográf (HPLC), tömegspektrométer (IPC-MS), ELISA, PCR. Ezen kívül a technológiaelemzés kísérletes munkáihoz szükséges egy biotesztszoba kialakítása. A műszerbeszerzés teljes költsége 292,68 e, részben természetbeni hozzájárulásként az ÖK biztosítja. A további munkaszakaszok során a fogyóeszközök, valamint a fenntartási költségek (pl. munkabér) jelentkeznek.

14 14 A projekt 3. és 4. munkaszakaszában a laboratóriumbeüzemelése, a próbaműködés, az előző pontban bemutatott mérések elvégzése történik, valamint az akkreditálási eljárás bejelentése. Az akkreditálás lefolytatása, valamint a tanúsítvány megszerzése az 5. munkaszakaszban várható. A mintavételi központ a... Hungária Nonprofit Kft. jelenleg is meglévő hortobágyi telephelyén létesül. Jelenleg egy irodában adminisztratív tevékenység zajlik. A lehetőség adott további helyiségek (minimum 2 db) hosszú távú bérletére. A szükséges felszerelések (mintavételi eszközök, szabványok) beszerzése az 1-3. munkaszakaszokban valósul meg, párhuzamosan a mintavételi munkákkal. A tevékenységnek kezdeti beruházási igényén túl, elsődlegesen dologi, valamint jelentős bérköltsége jelentkezik. (vi) Adatbázis készítése A program hardverigénye: Windows XP platformra vonatkozik. Az adatbázis-információk honlapon kerülnek átadásra. Szolgáltatás: Magyarországon engedélyezett hatóanyagok szerinti lekérdezés. Hatóanyagértékelés: akut és krónikus mérgezőség (mutagenitás, karcinogenitás, teratogenitás, hormon- és immunmoduláns hatás, perzisztencia, bioakkumuláció (K ow logp) és biomagnifikáció, talaj- (Koc) és vízszennyező képesség (vízoldhatóság). Az adatbázis feltöltése; fő kulcsszavak: peszticidek (fungicidek, herbicidek, inszekticidek), akut és krónikus mérgezőség (mutagenitás, karcinogenitás, teratogenitás), bioakkumuláció és biomagnifikáció, mobilitás, perzisztencia, ivóvíz, felszíni víz, talajvíz, emlősök, madarak, halak, giliszták, Daphnia, hasznos ízeltlábúak (parazitoidok, predátorok, méhek). A munka lépései. Általános célok: (A) Projektportál létrehozása, amely hozzáférést biztosít a projekt dokumentumaihoz, adataihoz és elérhetővé teszi a létrehozott software komponensek használatát a webes felületen. (B) Speciális klienskapcsolatok (mobiltelefon és PDA) kezelése a szerveren. Ezen eszközök eltérő kijelző típusának megfelelő tartalom szolgáltatása. OUTPUTOK, EREDMÉNYEK (i) A növényvédő szeres/perzisztens szennyezőkkel való szennyezettségi szintek megállapítása, kiértékelése, időszakonkénti, területenkénti és technológia szerinti (ökológiai/iparszerű vegyszeres) összehasonlítása. A mérések alapján elkülönítésre kerülhetnek egyes növények ökológiai termesztésére alkalmas talajok és a kockázat nélkül használható öntőző vizek. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható lesz, hogy az adott területen milyen kultúrnövények termeszthetőek kémiai biztonsági szempontból, szennyezés veszélye nélkül. A kapott adatok alapján ezeken a

15 15 területeken technológiaváltásra illetve növényszerkezet változtatására kerülhet sor, melynek részleteire típus vetésforgó tervek kerülnek kidolgozásra. (ii) Vetésforgó és egyéb technológiai elemek (agrotechnika, védőnövények ültetése, csapdák állítása) alkalmazása a növényvédő szeres kezelések kiváltására és hatékonyságának növelésére. A tesztben kevésbé hatásosnak bizonyuló növényvédő szerek hatékonyságának növelésére jó módszer lehet károsítók visszaszorítását szolgáló vetésváltás, a növények társítása, a ragadozók és élősködők áttelelését biztosító ökológiai kiegészítő területek létesítése, a növény mikroklímájának kedvező befolyásolása (növénysűrűség, vetésirány, domborzati viszonyokhoz igazodás stb.), ellenálló fajták termesztésbe vonása, estenként színcsapdák, egyéb más csapdák (csalétek, búvóhely stb.) alkalmazása, termikus kezelés, növényállomány takarása fátyolfóliával, ezen túl a hasznos szervezetek életfeltételeinek biztosítása (őket nem károsító szerek alkalmazása, madárodúk kihelyezése, búvóhelyek biztosítása stb.), és a védekezés kiegészítése különböző házilagosan készített növénykivonatokkal (ázatok, főzetek, forrázatok), más természetes anyagokkal (kőzetőrlemények, komposzttea stb.). (iii) Minősített környezetanalitikai laboratórium és (iv) Mintavételi központ kialakítása A Műszerezettség kiépítése tevékenységi kör két részre bomlik, laborépítés és országos mintavételi központ kialakítása tevékenységekre. (Előbbi az ÖK által biztosított területen, utóbbi a... Hungaria Nonprofit Kft. telephelyén.) Minthogy a két tevékenységi kör szervesen összefügg egymással, ezek eredményeit együttesen tárgyaljuk A... Hungária Nonprofit Kft. MTA NKI MTA TAKI ÖK közös működtetésű akkreditált laboratórium, valamint az ahhoz tartozó mintavételi központ lehetővé teszi, hogy az organikus termelést végző gazdaságok azonos rendszerben minősítessék termékeiket. A projekt végére biztosítjuk, hogy a mintavétel, a szállítás és az analitikai vizsgálatok is minősített rendszerben történjenek. Az informatikai rendszerrel kiegészülő, folyamatos nyomon követési rendszer a nyugat-európai megrendelők számára is megnyugtató garanciát nyújt, így elkerülhetővé válik az igen költséges külföldi, illetve kettős vizsgálatok rendszere. A... Hungária Nonprofit Kft., mint az organikus termelésben résztvevő tanúsító szervezet, profitra nem törekszik. Az ÖK-al közösen vállalják, hogy a keletkező nyereséget kizárólag a projekt további fenntartására fordítják, így a termelők lényegében önköltségi áron vehetik igénybe a szolgáltatásokat. (v) Honlap tervezése és üzemeltetése A pályázó szervezet 2008-ban kezdte meg az ellenőrzési tanúsítási termék-nyomonkövetési ügyviteli folyamatait támogató, webes adatbá-

16 16 zis technológiákra épülő robusztus informatikai alkalmazás bevezetését. Az Oracle 11i adatbázis kezelő és SUSE Linux alkalmazásszerver platformokon futó integrált moduláris felépítésű alkalmazás nagy biztonságot garantál az adatfeldolgozásban és adattárolásban. Főbb elemei: törzsadatok kezelő modulja, összetett jogosultságkezelő adminisztrációs modul, munkafolyamat-vezérlő (workflow) modul, kérdőívtervező, dokumentumkezelési modul, CRM modul (partner- és termelésikörnyezet-adatok), riporting modul (Crystal Reports), készletadatokat és nyomon követést támogató modul (BSM). Az alkalmazás olyan informatikai hátteret biztosít az ellenőrző szervezet és projektpartnerei számára, amelyre támaszkodva meg tudjuk oldani a szántóföldtől az asztalig elvezető gyártási és szolgáltatási műveletekhez kapcsolódó információk gyűjtését, feldolgozását, elemzését és publikálását. Egy mezőgazdasági termelő üzem (legyen az ellenőrzött ökológiai gazdaság vagy konvencionális termelést folytató üzem) regisztrál a minőségügyi rendszerbe és megadja termelési alapadatait. Az adatokat az informatikai alkalmazás megfelelő felületein keresztül bevisszük az adatbázisba és elindítjuk a minősítési munkafolyamatot. A helyszíni szemlék vagy laborvizsgálatok adatait az integráltan fölépített kérdőívkitöltő és CRM modulon keresztül feldolgozzuk. A termőhelyek, illetve a terméktételek azonosíthatók és visszakereshetők a rendszerben. Az egyes tételekhez kapcsolt tulajdonságokat is eltárolva a későbbiek során tetszőleges lekérdezéseket és visszakereséseket tudunk elvégezni a kockázatosnak ítélt termesztési helyek vagy szennyezett termékek vonatkozásában. Az adatbázisból bármilyen adatot bármilyen szabványos formátumban (xls, pdf, txt, csv) ki tudunk nyerni, illetve igény esetén közvetlen adatbázis kapcsolatot tudunk létrehozni xml csatoló felületen (interface) keresztül, 128 bites SSL kulccsal kódolt webszolgáltatói technológiára alapozva. Az alkalmazás jelenleg egy fix xml csatoló felületet használ (lásd lent), ami tetszőlegesen bővíthető. Az alkalmazásra támaszkodva lehetőségünk van a szerződött partnerek számára olyan szolgáltatást nyújtani, melynek alapján üzleti döntések hozhatók, illetve dokumentálható a kockázatelemzés és kockázatkezelés folyamata is. Az azonosítóval ellátott termékekre vonatkozóan kísérő adatokat, információkat kapcsolhatunk a gyártási és kereskedelmi pályákon haladó egyes tételekhez (pl. minősítő tanúsítvány, terméktanúsítvány, szállítólevél sorszám, kibocsátó termék LOT, befogadó termék LOT, szállítás dátuma, gyártó, eredetvédelmi tanúsítvány, laborvizsgálati jegyzőkönyv stb.). A tétel-nyomonkövető eszköz segítségével lehetséges bármely termék követése a származási helytől a vevőig, a földtől az asztalig. A feltöltött adatok B2B kapcsolaton keresztül hozzáférhetővé tehetők az egyes vállalatokhoz telepített termelésirányítási és ügyviteli alkalmazások számára is (pl. BioStockManager, FoodRessourceManager, Octopus, SAP stb.) számára vagy az egyes vállalatok privát adattárházába.

17 17 Ezek az adatok akár offline akár online adatbázis-eléréssel hozzáférhetővé tehetők egy webes kereső alkalmazás számára is, amelyben további kiegészítő információk kapcsolhatók az adott tételhez (pl. fényképek, egyéb dokumentumok), illetve ahol a jogosultsági szinteknek megfelelően engedélyezhető vagy korlátozható az adatok elérése. Ellenőrző és tanúsító szervezetként fontos számunkra, hogy rendelkezésre álljon egy a szükséges adatok gyűjtését, feldolgozását, biztonságos tárolását és publikálását szolgáló rendszer, amely megfelelő hátteret képez az ügyfelek egzakt és konzekvens ellenőrzésére, és biztonságos hátteret jelent akár egy megkifogásolt tanúsítási döntés, illetve kockázati besorolás megvédésére, alátámasztására. Az xml technológiára épülő B2B (business to business) felületen a termék-nyomonkövetési adatok importjához a szabványos felület meghatározásokat és a bevezetés módját a specifikációs szakaszban kell majd elvégezni. Az alkalmazás tranzakciókat kezel, ami olyan adatforgalmat érintő folyamatokat jelent, amelyek során adott típusú termékekből (alapanyagokból) más típusú termékek keletkeznek. Minden termék rendelkezik tulajdonságokkal. A tranzakciók esetén jelenleg a következő fő tulajdonságok kezelhetők az adatbeviteli felületen: tranzakció dátuma, tranzakciós partner neve, kibocsátó termék mennyisége, kibocsátó termék neve, kibocsátó tétel azonosítója, céltermék mennyisége, cél termék neve, cél termék azonosítója. Az automatikus nyomon követés a felsőbb szintek (vevők) és az alsóbb szintek (beszállítók) irányában is működik. Az automatikus nyomon követéshez felhasználói felület áll rendelkezésre. A felületek biztonságát SSL kliens tanúsítványok (128bit kulccsal titkosítva) garantálják, az adatátvitelt a legkorszerűbb WebService technológia támogatja. A visszakereséskor a következő információk állnak rendelkezésre: (i) Partnerlista a tétel előállításában részt vevő összes partner (szállítók/vevők) megjelenítése; (ii) Elágazási pontok megjelenítése a termék útjának elágazási pontjaihoz tartozó összes tranzakciószám megjelenik (tranzakció dátuma, tranzakciós tétel, partner, mennyiség stb.); (iii) Részletek megtekintése a termék útjának grafikus ábrája. A fa minden elágazása a tárolt tranzakciók része. Az alkalmazás képes összekapcsolni a minőségügyi rendszerben tárolt kérdéssorokat a termékpálya-követés adataival. Egy terméktanúsítvány összekapcsolható egy bizonyos a nyomon követési adatbázisban szereplő tétellel, a terméktanúsítványhoz pedig minden esetben kapcsolódik egy kérdőív, több különféle iktatott és csatolt dokumentum (pdf), illetve az ellenőrzés során rögzített adatok (kitöltött kérdőívek). Így egy adott tétel esetében vissza tudjuk keresni a kapcsolódó tételek adatait és az azokhoz kapcsolódó tulajdonságokat, dokumentumokat is.

18 18 Jelenlegi gyakorlatunk szerint, ha tiltott hatóanyag felhasználásának kockázatát érzékelik az ellenőrök egy ellenőrzés során, akkor a partner árukészletét zároltathatják, és a zárlat a szennyezett tétel beazonosításáig, és/vagy a gyanú megszűnéséig nem oldható fel. Az új rendszerben könynyebb lesz majd beazonosítani egy szennyezési pontot, ahol ellenőrizetlen körülmények között tiltott hatóanyag kerülhetett egy szállítmányba, a korlátozás ennek megfelelően szűkíthető, és így csökkenthető a zárolás okozta bevételkiesés. A biotermesztésben alkalmazható növényvédő szerek vizsgálatát az alábbiak szerint kívánjuk megoldani: -- (1) Pesticide e-line elemeinek felhasználása. PESTICIDE E-LINE software és adatbázis korábbi verzióinál használt MS Visual Basic for Applications és MS- fejlesztői eszközök használata csökkenti a fejlesztés és szerveroldali telepítés és fenntartás költségeit. (1. 1) Meglévő adatbázisadatok konvertálása, feldolgozása. MS Access adatbázistáblák és programkódok konvertálása a projekt vezetői által választott szabad forráskódú adatbáziskezelő rendszer felhasználásával (pl. MySQL, PostgreSQL vagy SQLIte), amely a későbbiekben a projekt adatbázismotorját jelenti; (1.2) Adatbázis-interface implementálása, webes hozzáférhetőség megvalósítása. Adatbázisadatok (lekérdezések, módosítások, hozzáadások, törlések) kezelését megvalósító programcsomag tervezése és implementálása webes környezetben a projekt célkitűzéseinek megfelelően; (1.3) Korábbi programmodulok konvertálása java-s és/vagy php-s környezetbe. Scriptek és formok konvertálása MS Access környezetből. Fejlesztői környezetet lehet java vagy php vagy mindkettő; (1.4) Webes Access adatbáziskezelő környezetben készültek el. Ez az implementáció előnyös volt olyan irodai számítógépeken, amelyeken telepítve volt az MS Office programcsomag valamelyik verziója. Az azóta eltelt időszakban, a gyors internetes kapcsolatok elterjedése, a webes alkalmazások növekvő népszerűsége és platformfüggetlensége miatt a web alkalmasabb felületet kínál fejlesztői és felhasználói szempontból egyaránt, amely a következő előnyökkel rendelkezik (a) nyílt szabványokon alapuló fejlesztés (java és/vagy php), hordozható szerveroldali kód, operációs rendszertől és hardvertől függetlenül telepíthető; (b) felhasználói oldalon nem igényel telepítést, csak webes böngésző és internetes kapcsolat szükséges a szoftver használatához; (c) intraneten vagy internetes kapcsolattal nem rendelkező egyedi gépen is futtatható (ez esetben telepítést igényelhet); (d) ingyenes csatoló felület tervezése és megvalósítása. webes felhasználói környezet fejlesztése, új felhasználói funkciók hozzáadása. Fejlettebb felhasználói élményt és interaktivitást biztosító technológiák alkalmazása (Ajax, Css, DHTML) -- (2) Projektadatok informatikai feldolgozása (mérési adatok stb.). Célja: a projekt során létrehozott numerikus adatok és dokumentumok informatikai feldolgozása és kezelése. Publikus és jelszóval védett tartalom, hozzáférési jogosultságok kezelése felhasználói, csoport és szerepkör szin-

19 19 teken. Adatok kiértékelését, elemzését segítő funkciók. Csoportmunka lehetősége, a különböző forrásból származó adatok egy közös adatbázisban jelennek meg; (2.1) Adatbázismodell tervezése és megvalósítása. Projekt elvégzendő feladatainak modellezése, az ennek megfelelő adatbázisstruktúra megtervezése. Adatbázistáblák, kapcsolatok és programkódok implementálása; (2.2) Webes csatoló felület megvalósítása adatok hozzáadása, módosítása, lekérdezése webes felületen. Webes hozzáférhetőség megvalósítása a projekt adatokhoz és dokumentumokhoz. Felhasználói azonosítás után jogosultságoknak megfelelő hozzáférés a megfelelő adatokhoz. Egyedi felhasználói profilok kezelése, adatok elérését segítő funkciókkal; (2.3) Riportok (jelentések) és grafikai diagramok megjelenítése. Lekérdezések adatainak megjelenítése jelentés és/vagy grafikai diagram formátumban. Nyomtatható és vizuálisan könnyen értelmezhető dokumentumok előállítása különböző ismert formátumokban (html pdf rtf). -- (3) Data mining (projektre vonatkozó tudományos irodalom és szaktudás gyűjtése és rendszerezése). Data mining: Informatikai támogatás az adatgyűjtéshez, erre a célra fejlesztett algoritmusok és kereső szoftver robotok alkalmazása, valamint döntéstámogató (decision support) algoritmusok implementálása; (3.1) Tudásbázis (knowledge base) építése. Adatforrások és feldolgozási módszerek meghatározása. Adatforrás lehet bármi, ami megfelelő szakmai információt hordoz, feldolgozás történhet manuális emberi munkával vagy kereső szoftverrel. Gépi úton gyűjtött adatok ellenőrzése, szűrése. Knowledge engineering: általános szakmai információk, valamint szakmai döntéshozó és kiértékelő metódusok, modellek feldolgozása; (3.2) Adatbázismodell. A tudásbázis adatmodelljének létrehozása, valamint az adatok elérést és módosítását végző szoftverobjektumok fejlesztése; (3.3) Webes felhasználói felület. Felhasználói csatoló felület, adatlekérdezési és döntéstámogató funkciók megvalósítása, webes felhasználói felület tervezése és megvalósítása. Az adatbázist a... Hungária Nonprofit Kft. saját honlapján helyezi el.

20 20 OBJECTIVES OF THE PROJECT (i) Environment Analytic Tests: detailed chemical safety tests of croplands used for organic farming in Hungary: surveying of the impact on the quality of organic produces of the persistent soil and water pollutions stemming from the previous practice of the use of chemicals, tests with a view to detect and analyse mycotoxin (Fusarium toxins, aflatoxin, ochratoxin, patulin) pollution, and to compare chemical and/or mycotoxic contamination, if any, the products of organic farming and industrial agriculture in Hungry, and the practice of organic plant growing in Hungary and in Norway. Accordingly, as regards their physical and chemical properties, the target substances of the insecticides and pesticides chosen as subjects of the analytical tests can be varying, and sometimes very different from one another. Their common property is their persistence in nature, based whereon they do not decompose and remain in such undegradated state in the various soil strata even for several decades (POP-substances Persistent Organic Pollutants, chlorinated hydrocarbons,), and exert a polluting effect even on fields on which bio farming is carried on (and documented) for a long while already, and where no pesticides or insecticides have been applied. These substances (e.g., atrazine, acetochlor etc.) can also appear in the superficial, subsoil and irrigation water as a result of being washed in or as a result of the presence of other long-lasting external pollution sources), and thus cause a background pollution source. (The active agents we plan to test are described in detail in the list shown in the Chapter entitled ACTIVITIES ) Mycotoxin target substances of biological origin can, on the contrary appear by a greater certainty in samples and mostly in plant samples as in organic farming no synthetic fungicides can be used to fight back toxin producing fungi. (ii) Analysis of Technology: In order that the organic farming technologies could be assessed realistically and in a way that can be convincingly communicated to the consumers, it is of extreme importance to make a critical analysis of the chemical defence against insects and pests and the acute and chronic side effects thereof. 12 To achieve this, the ecotoxicological analysis of the technologies used in organic farming should be made in detail. Our former tests (MTA NKI ÖKO) showed a significance presence of the persistent organic pollutants (POP-substances, such as DDT, aldrin, dieldrin, endrin, heptachlor and camphechlor) in 12 Darvas B. és Székács A. (szerk.) (2006): Mezőgazdasági ökotoxikológia. (Agricultural Ecotoxicology) l Harmattan, Budapest.Pages o