TUDOMÁNYOS MOZAIK 10. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS MOZAIK 10. kötet"

Átírás

1 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 10. kötet 2013

2 ISSN ISBN Kiadó: Tomori Pál Főiskola Felelős vezető: Dr. Meszlényi Rózsa

3 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 10. kötet Mindennapi tudomány Kalocsa, 2013

4

5 Lektorálta: Miklósné Dr. Zakar Andrea Tompáné Dr. Daubner Katalin Szerkesztőbizottság: Tompáné Dr. Daubner Katalin Balázs Judit

6

7 Tartalomjegyzék Előszó PLENÁRIS ÜLÉS ELŐADÁSAI Dr. Kovács Levente Tények és hitek a devizahitelekről Dr. Mádi Imre A korrupcióról Balázs Judit, Dr. Erdős Ferenc MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK SAP a hazai vállalkozásoknál és a hazai felsőoktatásban Bánhegyi Péter A hozzáadott-érték alapú külkereskedelem elmélete és fontossága Dános Anikó A nők társadalmi, munkaerőpiaci hátrányai Magyarországon Dr. Frenyó Zoltán A sírás és nevetés elmélete Gyulaffy Béláné Dr. Nemzetközi pénzpiacok spekuláció pénzmosás Kissné Dr. Budai Rita Egy francia festő Magyarországon: Louis Tinayre Kővágó Györgyi Tudásintenzív üzleti szolgáltatások marketinginnovációs tevékenységének mérési nehézségei... 93

8 Dr. Miklós György Narratív identitás problémája a filozófiában Dr. habil Suhányi Erzsébet Közvetlen külföldi befektetések elemzése Szlovákiában Dr. habil. Suhányi Erzsébet, Ing. Jarmila Horváthová, CSc. Az adókulcsok és az adókvóták alakulásának elemzése Dr. Szűcs Olga A múlt és a jövő határán Dr. Monika Pál ANGOL NYELVŰ ELŐADÁSOK Hungarian Politics and the EU after 2010: Some Reflections Ing. Ladislav Suhányi Analysis of the System of Financing Local Public Investments in Slovak Republic Turc B, Petroman I., Petroman Cornelia, Lozici Ana, Marin Diana, Momir Bogdan Recycling Wastewaters from Animal Farms Petroman Cornelia, Lozici Ana, Ispravnic Liana, Petroman I., MarinN Diana, Ciolac Ramona, Vaduva Loredana Effective Managemenet of Underground Waters in Areas Fertilised with Wastes from Pig Farms Caprar D., Petroman Cornelia, Ispravnic Liana, Petroman I., Marin Diana, Ciolac Ramona, Chirila Cosmina Quality of Wastewaters from Animal Farms when Released from Water Plants

9 Fraiu Gianina, Petroman I., Benk A., Petroman Cornelia, Marin Diana, Serban Victoria, Turc Bogdan Aspects of Intensive Breeding Technologies in Reproduction Chickens for Consumption Egg Production dr Inz. Iwona Gawron, mgr Joanna Marcisz Motives for taking up volunteering work by youths Iancu Mihaela, Iancu Tiberiu, Tabita Hurmuzache, Iuliana Merce Organic Farming in Romania-Characteristics and Perspectives Iancu Tiberiu, Brad Ioan, Pirvulescu Luminita, Iosim Iasmina, Anda Ioana Milin The Analysis of Romanian Rural Tourism Activity Petroman I., Sarandan H., Fraiu Gianina, Petroman Cornelia, Marin Diana, Ciolac Ramona, Lozici Ana, Bogosel Florin The Productive Effect of Combined Feeds with Different Shares of Sunflower Grit on Livestock Performance Ioana Anda Milin, Ioan Fruja, Iuliana Ioana Merce, Bianca Alina Bilia Researches on Health Services from Urban and Rural Area of Romania Iuliana Ioana Merce, Ioana Anda Milin, Tiberiu Iancu, Ioana Merce, Bianca Alina Bilia Study on the Possibilities to Practice Ecotourism in Apuseni Natural Park Ramona Ciolac, I. Csosz, I. Petroman, Cornelia Petroman, T. Iancu, Iasmina Iosim, Diana Marin, Ana Mariana Dincu Locations with Tradition of International Agrotourism Ioan Csosz, Andrea Miklósné Zakar, Ramona Ciolac, Simona Martin Development Strategies of European Tourism

10 Iasmina Iosim, Tiberiu Iancu, Diana Marin, Gabriela Popescu, Luminita Pirvulescu, Carmen Dumitrescu Promotion and Manipulation Techniques - Case Study Andreea Romana Tucudean, Ioan Csosz, Simona Martin Rural Tourism Potential of Arad County Brad Ioan, Tiberiu Iancu, Ana Mariana Dincu, Remus Gherman Study on the Situation of Labour Force Engaged in Romanian Agriculture Ana Mariana Dincu, Ioan Brad, Cristian Minca, Remus Gherman Opportunities to Develop Rural Tourism in Caras Area Marin Diana, Petroman I., Ciolac Ramona, Petroman Cornelia, Lozici Ana, Serban Victoria Proposal of a Model of Family Farms for Efficient Management of Manure from Swine MSc Marjanovic Darko - MSc Ahmetagic Deniz Multinational Companies as Carriers of Foreign Direct Investment Deniz Ahmetagic - Boris Saulic Structuring the Inteligent Organization as a Form of Social Knowledge Tabita Hurmuzache, Iancu Tiberiu, Iancu Mihaela, Andrea Feher, Cosmina Toader, Remus Gherman, Dana Sambotin Development Strategies of Romanian Spa Tourism Abstracts

11 - 11 -

12 12

13 Előszó Előszó A Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Tomori Pál Főiskola immár tizedik alkalommal rendezi meg hagyományos konferenciáját. Mint eddig szinte minden évben, most is számos külföldi oktató és kutató kollégát láthatunk vendégül a hazai jeles személyiségek mellett, így örömmel köszöntjük a határokon túli (szerb, szlovák, román, lengyel) partnerintézményekből érkező kollégáinkat is. A konferencia Mindennapi Tudomány szlogenje többek között arra is utal, hogy a tudományos eredmények disszeminációja különösen fontos. A Tomori Pál Főiskola ezt szem előtt tartva a Magyar Tudomány Ünnepén elhangzott előadásokat konferencia-kötetbe szerkesztve kínálja az olvasók elé, akik számára remélhetőleg maradandó élményt jelent majd a kötet áttanulmányozása. Dr. Meszlényi Rózsa főiskolai tanár rektor Kalocsa, november

14 - 14 -

15 Tudományos Mozaik 10. TPF TÉNYEK ÉS HITEK A DEVIZAHITELEKRŐL Dr. Kovács Levente főtitkár, Magyar Bankszövetség A bankszektornak a gazdasági válság kitörésében játszott szerepe, a bankmentésekre fordított kormányzati összegek miatt még ha azok időközben bőven meg is térültek sok, bankokkal ás bankárokkal kapcsolatos ellenérzés tört a felszínre. Magyarországon ez leglátványosabban a devizahitelesek kapcsán jött elő, amely a popularitása miatt találkozott a média és egyes politikai erők támogatásával is. A lakáshitel, azon belül a deviza alapú lakossági jelzáloghitel ma a társadalom egy jelentős része számára probléma, ezért azzal foglalkozni kell. A probléma összetett, az adatok több szempontból is jól értelmezhetőek, ezért szükség van a tisztánlátásra, a tények megismerésére, valamint a különböző média-közgazdászok és érdek-szerveződések igaztalan állításainak kiszűrésére. Jelen tanulmány ezek egy részére vállalkozik. 1. Forint- vagy devizahitel? A magyarországi lakáskérdés megoldása évtizedekig megoldatlan probléma volt, melyet a belénk rögzült ingatlantulajdon utáni vágy, ellenére a lakossági önerő és a költségvetési források teljes hiánya miatt sokáig nem tudtunk megoldani. A magyarországi lakosságszám és családnagyságok mellett évente átlagosan új otthont kellett volna felépítenünk. Ez az 1980-as évek után hosszú évtizedeken át nem sikerült. Az első Orbán-kormány kamattámogatott forintalapú lakáshitel-konstrukciója volt az első sikeres próbálkozás, amely nemcsak a lakásépítések számát növelte meg, hanem felébresztette a vágyat arra is, hogy minden generáció, a fiatal párok és családok korszerű, saját otthonba költözzenek. A 2002-es kormányváltás után a kamattámogatás eltörlése ugyan költségvetési szempontból indokolható volt, azonban a saját otthon utáni társadalmi vágy fennmaradt. A lakáshitelezést az akkori 8 12%-os forint alapkamat mellett nem lehetett fenntartani, hiszen ehhez 14 18%-os piaci kamatszint társult volna, ami azt jelentette, hogy az első évben a teljes lakáshitelnek kb. ötödét vissza kellett volna fizetni. Az alacsony kamatozással kínálható deviza (svájci frank, euro vagy japán jen) alapú jelzáloghitelezés ésszerű alternatívát jelentett, hiszen középtávon az akkori gazdasági folyamatok mellett az inflációs szint alatti árfolyamváltozásban bízhattunk. A devizahitel kapcsán először elméleti szempontból érdemes összehasonlítani a törlesztési karakterisztikákat. Az elméleti vizsgálathoz azt szoktuk feltételezni, hogy a deviza, pl. svájci frank árfolyama a gazdasági teljesítmény, bér- és árszintváltozás, stb. különbségeknek pontosan megfelelően változik. A hitelek havi törlesztőrészlete két tényezőből áll össze: a tartozás után esedékes kamattörlesztésből, és valamennyi tőketörlesztésből. Az alacsonyabb kamatozású (pl. CHF) hitelek esetében arányosan kisebb a kamattörlesztési teher. Ezt a kisebb kamatfizetési terhet viszont ellensúlyozza a forintban számolt havi törlesztőrészlet változás; a folyamatosan emelkedő árfolyam miatt. A magasabb kamatozású forint hitel esetén nagyobb a kamatteher, viszont a rögzített törlesztőrészlet nyilvánvalóan nem emelkedik az árfolyammal együtt. Végeredményben a teljes futamidőt tekintve reálértéken a forint és a svájcifrank-alapú hitelek törlesztési terhe megegyezik. A különbség az, hogy amíg a forinthitel törlesztési terhe (a magasabb kamatszint miatt) az első időszakban relatíve magasabb, a végső időszakban (a sok évvel korábban összegszerűen fixált törlesztőrészlet elinflálódása miatt) viszont alacsonyabb. A devizahitel törlesztési terhe (az alacsonyabb kamatszint miatt) viszont alacsonyabb szintről indul, de a törlesztési időszak alatt a devizaalapú tőketartozás miatt (feltételezve, hogy az árfolyam-emelkedés pontosan megegyezik a bér- és az árszintnövekedéssel!) reálértéken nem csökken, hanem változatlan marad. A devizahitel törlesztési karakterisztikája nyil

16 Tények és hitelek a devizahitelekről Dr. Kovács Levente vánvalóan kedvezőbb a fiatal családok számára, hiszen az első időszakban, amikor a gyermekvállalás történik, nem jelent elviselhetetlen terheket; a gyerekek kirepülése után, amikorra a szülők - a karrier-modell szerint - a munkahelyükön feljebb lépnek már könnyebben eleget tudnak majd tenni a megemelkedett törlesztési kötelezettségüknek. 1. ábra: A forint- és a devizahitel törlesztésének karakterisztikái Forrás: saját számítás és szerkesztés 2003-ban és az azt követő években a hitelintézeti szektor a politikai nyilatkozatok alapján joggal számíthatott arra, hogy rövid időn belül nálunk is az euró váltja fel a forintot. Így logikus választásnak tűnt az, hogy Magyarország felértékelődő és magas kamatozású devizája helyett a több évtizedes jelzáloghiteleket a jövő devizájához, az euróhoz szorosan kötődő svájci frankban adja ki. Ezzel a megoldással a viszonylag alacsony magyarországi bérszintek mellett is reális lehetőség volt sokak számára az otthonuk modernizálása, illetve a saját otthonuk megteremtése. Ez a devizahitelezés pozitív eredménye! Nézzük meg hogyan alakultak az alapadatok az elmúlt évtizedben! 2003-tól, a lakossági deviza jelzálog hitelezés beindulásától kezdődően az árfolyamok külső és belső gazdasági, politikai és monetáris okok miatt -, átmenetileg nem emelkedtek. 2. ábra: A svájci frank árfolyama forintban között Forrás: MNB

17 Tudományos Mozaik 10. TPF Ugyanezen időszakban a magyarországi átlagbér szigorúan monoton növekedése következett be, amely a gazdasági válság alatt is megmaradt, igaz a növekedés üteme megtört. 3. ábra: A magyar bruttó átlagbér alakulása között Forrás: KSH A két grafikon összevetéséből a következő következtetések vonhatók le: Az átlagbér növekedés között jelentősen meghaladta a svájci frank, valamint az euró és a japán jen árfolyam változását, így ezen időszak alatt a devizahitelesek igen jól jártak, a törlesztési terhelésük alapvetően csökkent. A csökkenő tendencia a gazdasági válság következményeként 2008-ban megtört, hiszen a devizaárfolyamok gyors emelkedésbe váltottak át, mindeközben az átlagbérnövekedés üteme megtört. Az együttes hatás eredményeként a devizahitelesek törlesztési terhe növekedésnek indult. Arra a kérdésre, hogy az egyes devizahitelesek - a forint alternatívához képest - valójában jól vagy rosszul jártak, csak egyedi öszszehasonlítás útján lehet majd válaszolni a futamidő végén. A Magyar Nemzeti Bank által publikált átlagos lakáshitel kamatok, és múltbeli devizaárfolyamok alapján már többen elvégezték a pénzügyi összehasonlítást. Ennek eredményeként mostanáig azok, akik es időszakban vették fel a devizahitelüket, egyértelműen jobban jártak, mintha forintban vették volna fel. Azok, akik ben vettek fel a deviza alapú jelzáloghitelt, mostanáig nagyobb részben rosszabbul jártak, mint azok, akik a nemzeti valutát választották. Tekintettel arra, hogy a os időszak 4 évet ölel fel, a as időszak pedig két évet (nem is szólva arról, hogy a 2008-as év utolsó harmada már a válság időszakába esett), figyelembe véve a hitelfelvételi intenzitást is, könnyen levonható az a következtetés, hogy a devizahitelesek többsége mostanáig egyértelműen jobban járt, mintha egykoron forintban vette volna fel hitelét. Habár ez tényeken alapul, de nyilvánvalóan más eredmény, mint pl. amit az utcai hangoskodók üvöltenek, amit a média-közgazdászok elhallgatnak, amire egyes politikai szereplők élezik a mondanivalójukat. A devizahitel, mint termék megítélését az európai polgárok számára elősegíti az Európai Parlament 2008/48/EK módosított irányelve, mely szerint a devizahitel alapvetően jogszerű, szabályozott termék. A devizahitelnek a magyar jogrendszerbe való illeszkedését részletesen a Gárdos István Nagy András: A devizahitelek jogi alapkérdései című tanulmánya tárgyalja. A bajba kerülés esetén jól ismert emberi tulajdonság a másra mutogatás és a felelősség áthárítása, valamint következményként a saját kötelezettség/felelősség feladása. Nyilvánvalóan megvan a bankszektornak is a maga felelőssége. A hitelintézeti szektor ebből tanult, és

18 Tények és hitelek a devizahitelekről Dr. Kovács Levente azon dolgozik, hogy a jövőben szabályozottabban, kezelhető kockázatok mellett, még magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtson ügyfelei számára. Az alábbiakban sorra vesszük és megcáfoljuk azokat a megtévesztő állításokat, amelyekre a megszorult devizahitel adósok helyzetét kihasználók hada építi a csak nekik jövedelmező kártyavárat: 2. Állítások a devizahitelekről 2.1. Első állítás A devizaalapú hitel sohasem látott devizát. (Volt-e deviza forrásként a devizaalapú hitel mögött?) A banki működés egyik legalapvetőbb kiindulópontja a banki mérlegek egyensúlya, azaz leegyszerűsítve, a pénzügyi közvetítő nem helyezhet ki több hitelt, mint amennyi forrás a rendelkezésére áll. Az ügyfelei pénzével gazdálkodó bank szigorúan szabályozott üzem, így számára nemcsak általában az eszközök és források (leegyszerűsítve: hitelek és betétek), hanem ezen belül a devizaeszközök és devizaforrások lényegi egyezését is előírják. Az ún. deviza nyitott pozícióra vonatkozó szabályozás értelmében a bankok devizaeszközei és devizaforrásai között csak kismértékű eltérés lehetséges. Ennek megfelelően a devizaalapú hitel mögött devizaforrás áll, amely jellemzően lakossági devizabetét, bankközi devizaforrás vagy devizacsereügylet formájában jelenik meg. Azt, hogy a devizahitelek mögött mindenkor devizaforrások álltak, éppen a devizaalapú hiteleknek a forinthiteleknél lényegesen alacsonyabb kamatozása igazolja. Nem nehéz belátni, hogy a magas kamatozású forintbetétekből az alacsonyabb kamatozású devizaalapú hitelek nem finanszírozhatók, vagyis devizaforrás hiányában a devizahitelezés működésképtelen lenne, hiszen a negatív kamatkülönbség folyamatos veszteséget okozna a banknak. A bankok pénzügyi közvetítők (összegyűjtik a betéteket és kihelyezik hitelként), alapvető feladatuk a források és az eszközök ún. lejárati összhangjának folyamatos megteremtése. A hitelkamatok így a devizahitelek kamatai változásának alapvető oka, hogy a devizaforrások (leegyszerűsítve betétek) jellemzően rövid- és középtávon (6 hónapos, de legfeljebb 5 éves lejárattal) hozzáférhetők a bankok számára, míg a jelzáloghitelek jellemzően hosszú (15-20, sőt esetenként éves) lejáratúak. A hosszú lejáratú hiteleket a piaci realitások figyelembevételével rövidebb lejáratú forrásból lehet finanszírozni, ami azzal jár, hogy a hitel nyújtásakor nem lehet előre ismerni és meghatározni a hitel teljes futamidejére jellemző kamatfeltételeket. Másként fogalmazva: a kihelyezett hosszú lejáratú hitelek forrása nem áll folyamatosan, változatlan feltételekkel rendelkezésre a teljes futamidő alatt, azokat a források lejáratakor folyamatosan meg kell újítani. A bankok a hiteleik finanszírozásához szükséges forrásokat a mindenkor érvényes piaci kamatfeltételek mellett tudják megszerezni, ami szükségessé teszi, hogy a kihelyezett hitelek kamatát a hosszú futamidő alatt több alkalommal változtathassák, hozzáigazítva az aktuális piaci viszonyokhoz. A hitelintézeteknek a devizaalapú hitelek nyújtásához a fentiek értelmében devizaforrást kell biztosítaniuk. Ez (hasonlóan a forinthitelekhez) természetesen nem egyedileg és nem címzetten történik, a hitelintézet portfóliószinten, nagykereskedőként szerzi be a szükséges devizaforrásokat. A biztonságos és szabályoknak megfelelő (ún. prudens) működést szolgáló banki háttértranzakciók értelemszerűen nem külön-külön, ügyletenként, hanem a devizahitelállomány (portfólió) szintjén valósulnak meg a banküzem ésszerű működésének követelményeihez igazodva. A devizaforrások közvetlenül nem kapcsolhatók egy-egy kölcsönügylethez sem összegüket, sem futamidejüket tekintve; miként azt sem lehet megmondani, hogy az ügyfél banknál elhelyezett forintbetétjét kinek adták kölcsön forinthitelként. A pénzügyi

19 Tudományos Mozaik 10. TPF szolgáltatók egységes vagyontömeget kezelnek és nem külön-külön az egyes ügyfelek kölcsöneit. A kölcsönök refinanszírozása nem egyedileg történik, hanem portfólió szintű, azaz egy konkrét szerződés mögé nem lehet egy konkrét refinanszírozási szerződést helyezni. (Pénzügyi Békéltető Testület január 17-i döntése, dr. Sándor Roland tanácsa) 2.2. Második állítás A bankok az árfolyamkockázatot ügyfeleikre hárították, és nem tájékoztattak az árfolyamkockázat valóságos mértékéről. A devizaárfolyam-kockázat a devizahitel felvételével nem automatikusan jár együtt, csak abban az esetben áll fenn, ha a hitelfelvevő jövedelme más devizában keletkezik, mint amilyen devizában a hitelt felvette. A devizaalapú hitelt felvevő lakossági ügyfelek jövedelme jellemzően forintban van, de az alacsonyabb kamatok miatt számos ügyfél nem az egyébként folyamatosan elérhető forint-, hanem a svájcifrank- vagy euróalapú hitelt választotta. A hitelfelvétel időpontjában várható árfolyammozgások kockázatát az elérhető alacsonyabb kamat bőven ellentételezte, hiszen a válságot megelőző időszakban senki sem számított s a rendelkezésre álló, árfolyamokra vonatkozó idősorokat figyelembe véve, nem is számíthatott 10-20%-osnál nagyobb árfolyam kilengésekre. A devizaalapú hitelszerződések többségének a megkötése idején ( között) a forint későbbi árfolyamromlásának a bekövetkezése a bankok számára sem volt előre látható, így a szerződéskötéskor rendelkezésre álló információk alapján a devizahitel feltételei kölcsönösen előnyöseknek mutatkoztak mindkét szerződő fél számára. Jogerős bírósági ítélet is megállapította, hogy mivel az adós tartozása az alacsonyabb kamatozású devizában áll fenn, forintban történő törlesztés esetén az árfolyamkockázat a törlesztő felet terheli. Ezért az árfolyamkockázat adós általi viselése nem a bank döntése, hanem a tartozás és a törlesztés pénznemének eltéréséből adódó következmény. Az árfolyamkockázat adós általi viselése nem tisztességtelen, hiszen az adósok nemcsak a kedvezőtlen árfolyamváltozás terheit viselték, hanem a forint erősödéséből származó előnyöket is élvezték. Tény, hogy a válság bekövetkezéséig számos esetben erősödött a forint a devizákhoz képest, így gyakran előfordult, hogy forintban kevesebb törlesztést kellett az adósnak fizetnie. A bankok az ügyfél által vállalt árfolyamkockázatra amelynek sem iránya, sem mértéke nem határozható meg előre minden esetben részletesen felhívták a figyelmet, amit az ügyfelek által a szerződéskötéskor aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatok igazolnak. A devizaalapú hitelek nyújtásának időszakában semmilyen piaci/hatósági előrejelzés, szakmai elemzés nem jelezte előre a gazdasági válság miatt bekövetkező, kiugróan magas és tartós árfolyamváltozást. Az árfolyamváltozásból a hitelezőnek sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezik; a hitelező a törlesztésre az ügyfél által fizetett forintösszeg devizára váltását mindig a napi árfolyamon hajtja végre, ahogyan az ehhez szükséges devizát maga is napi áron vásárolja. Az ügyfélnél jelentkező árfolyamkockázatok kivédésére egyes bankok árfolyamgaranciát is kínáltak, ám ennek igénybevételére meglehetősen csekély érdeklődés mutatkozott, hiszen a garanciadíj a szükséges banki kockázatvállalás és háttérműveletek miatt jórészt elporlasztotta az alacsonyabb devizakamat nyújtotta nyereséget. A bankokkal szembeni perek során érvként az is felmerül, hogy a bankok a Hpt. előírásai ellenére nem adtak becslést az ügyfél által viselt kockázat valós mértékére. Mint azt számos bírósági döntés és a Kúria határozatai is leszögezték, az árfolyam lehetséges változásának becslése a hitel/kölcsön szerződésnek nem tartalmi eleme, így erre alapozva a szerződések nem támadhatók. Ugyanakkor a jogi szempontokon túl azt is hangsúlyozni kell, hogy az árfolyamváltozásnak a hitelek fennállásának teljes időtartamára, évre vonatkozó becslé

20 Tények és hitelek a devizahitelekről Dr. Kovács Levente se közgazdaságilag nem is lehet reális elvárás (ezt a Kúria több határozatában ugyancsak kimondta) Harmadik állítás A devizaárfolyam romlásából a bankok nyereségre tesznek szert. A devizaalapú hitelt nyújtó intézmények működését a hitelekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam változása közvetlenül nem befolyásolja, vagyis sem a nyereség-, sem a veszteségtermelő hatása nem jelentkezik. A devizaárfolyamot nem a bankok alakítják, az számukra is egy külső piaci körülmény, alapvetően két ország gazdasági teljesítményének eltérő piaci megítélését tükrözi. A bankoknak devizaforrásaikat az adott időpontban érvényes árfolyamon kell megvásárolniuk, amit aztán ugyancsak piaci árfolyamon adnak tovább ügyfeleiknek. A bankoknak a devizahitelezéshez kapcsolódóan alapvetően nincs árfolyamkockázatuk, éppen amiatt, mert a hitelek és a betétek azonos devizában vannak, így az árfolyamváltozásból származó kockázatot legfeljebb a szabályozó hatóságok és a tulajdonosi elvárások által erősen korlátozott nyitott pozíciójuk erejéig viselik. (Devizaeszköz-többlet esetén a forintárfolyam romlása nem realizált nyereséget, javulása nem realizált veszteséget jelent, míg devizaforrás-többlet esetén a forintárfolyam romlás nem realizált veszteséghez, a javulás nem realizált nyereséghez vezet.) A devizaárfolyamok változása azonban a hitelezőre közvetett hatással bír, hiszen a lakossági (vállalati, önkormányzati) devizaalapú hitelek magas aránya miatt a forintárfolyam változása az ügyfelek fizetési képességének változásával, ezen keresztül a hitelezési kockázat változásával jár együtt. Ez a hatás árfolyamromlás esetén egyértelműen kedvezőtlen, hiszen az árfolyamromlást a fizetni nem tudó ügyfelek számának az emelkedése kíséri, ami komoly veszteségforrást (céltartalékolási kötelezettséget) jelent a hitelező bankoknak. Összefoglalva: az alacsony kamatok érdekében az ügyfelek által vállalt árfolyamkockázat forintromlás esetén a bankoknál megnövekedett hitelkockázatként jelentkezik. Mindez nyilvánvalóan nem érdeke a bankoknak, hiszen a bank akkor stabil és akkor tud eredményesen működni, ha jól fizető, a megkötött szerződéseket teljesíteni képes ügyfélköre van Negyedik állítás Az árfolyamrés (eladási és vételi árfolyam) alkalmazása tisztességtelen, illetve az árfolyamrés feltüntetésének a hiánya miatt semmis a devizaalapú hitelszerződés. A devizaalapú szerződésekben a felek jellemzően úgy állapodtak meg, hogy a kölcsön folyósítása forintban történik a lehívott devizaösszeg átváltásával, a folyósításkor érvényes banki devizavételi árfolyamon. (Ennek megfelelően a bank a hitelt svájci frankban/euróban nyújtotta, tartotta rendelkezésre az ügyfelek számára, amit az ügyfelek forintban kértek kifizetni, tekintettel arra, hogy forintra volt szükségük.) Ha a kölcsön folyósítása devizában történt volna, akkor is mindenképpen szükség lett volna arra, hogy az ügyfelek a devizát forintra váltsák, hiszen valójában a hitelcélként megfogalmazott gazdasági céljuk megvalósításához szükséges forintot igényeltek. Ez a gyakorlatban úgy történhetett volna, hogy az ügyfelek saját hitelnyújtó bankjuknál a kapott devizát annak vételi árfolyamán forintra váltják, vagy készpénz- (valuta-) folyósítás esetén más pénzügyi szolgáltatónál (banknál vagy pénzváltónál) szintén vételi árfolyamon is átválthatták volna a kapott valutát forintra. Az ügyfelek ez utóbbi esetben rosszabbul jártak volna, tekintve, hogy a készpénzforgalmazás műveleti költsége általában nagyobb, így a valutaárfolyamok minden esetben kedvezőtlenebbek a devizaárfolyamoknál. (Olyan lakáscélú jelzáloghitelek

21 Tudományos Mozaik 10. TPF esetében, ahol a folyósítás közvetlenül harmadik személy [pl. ingatlan eladója] részére történt, a fenti feltételezett folyamat nem is működhetett volna.) A kölcsön törlesztésekor fordított a helyzet: az ügyfeleknek az idegen pénznemben kapott kölcsönt devizában kell törleszteniük, amelyhez a szükséges devizát a hitelnyújtó bank az ügyfél által befizetett forint ellenében eladási árfolyamon bocsájtja az ügyfelek rendelkezésére, vagy az adós más pénzügyi szolgáltatónál (banknál vagy pénzváltónál) szintén eladási árfolyamon átválthatja a rendelkezésre álló forintot valutára. (Ha a felek devizatörlesztésben állapodtak volna meg, úgy a devizabevétellel nem rendelkező ügyfeleknek a banktól vagy harmadik féltől mindenképp meg kellene vásárolniuk a törlesztéshez szükséges devizát vagy valutát, amit a piaci szokások alapján deviza/valuta eladási árfolyamon lehet megtenni.) Mivel a hitel folyósítására és törlesztésére nem azonos időpontban kerül sor, az árfolyamváltozások következményeként az is előfordulhat, hogy a folyósításkor érvényes vételi árfolyam magasabb a törlesztéskor érvényes eladási árfolyamnál. A fentieket összegezve elmondható, hogy a devizaalapú hitelek a devizahitelekhez képest lényegében megkímélték az ügyfeleket az átváltási terhektől, amihez szükségszerű volt a konverzió beépítése a hitelnyújtási szolgáltatásba. A piacgazdaságokban devizaügyleteknél a banki hirdetményekben megjelenő eladási és vételi árfolyam alkalmazása valós pénzügyi szolgáltatáson alapul, piaci indokoltság szempontjából nem vitatható, amelyet főszabály szerint a szabályozás sem tilt. Így 2010 novemberéig Magyarországon sem volt olyan jogszabály, amely megtiltotta volna, hogy az egyes törlesztőrészletek forint ellenértékét a bankok az adott értéknapra érvényes deviza eladási árfolyamon állapítsák meg. Az árfolyamrés alkalmazásának a jogszerűségét az is alátámasztja, hogy a hitelintézeti törvény november 27. napjától hatályos módosításakor a jogalkotó csak a kifejezetten lakáscélú devizaalapú hitelek esetében írta elő a középárfolyam kötelező alkalmazását. Ez az előírás nem terjed ki a hatályba lépés utáni, nem lakáscélú kölcsönszerződésekre, ami a vételieladási árfolyam piaci indokoltságát és ennek jogszabályi elismerését igazolja. A 2010 novemberétől érvényes, új előírás nem a vételi-eladási árfolyam jogellenességének felismerése, hanem fogyasztóvédelmi célzatú, a társadalmilag méltányolhatóan nehéz helyzetbe került és lakáscélú hitelt felvevő fogyasztói réteg kivételes védelme, terheinek enyhítése miatt született. Az árfolyamrés egy meghatározott időpontban alkalmazott eladási és vételi árfolyam különbözete, amelyet a devizaváltásra naponta (illetve naponta többször) megállapított kondíciós listából az ügyfelek is folyamatosan nyomon követhetnek. Nincs és nem is volt olyan jogszabályi előírás, amely szerint az árfolyamrést külön, tételesen fel kellene tüntetni. Az árfolyamrés mint ahogyan azt jogerős bírósági ítéletek és a legfőbb ügyész szakmai véleménye is alátámasztja nem költség, hanem a kölcsönnyújtás konstrukciójából következő számítási mód, amit a teljes hiteldíj mutató tükröz. A THM-rendelet a devizahitelek esetében egy átváltási kulcs alkalmazását írja elő, ami természete szerint sem minősülhet költségnek. Amennyiben az árfolyamrés külön költségelemként is megjelenne a THM számításakor, tulajdonképpen megtévesztené a fogyasztót, duplán értékelődne és egy valótlan tartalmú eredményre vezetne. Mindezek értelmében az árfolyamrés költségként történő, szerződésben való feltüntetésének a hiánya nem jogszabályellenes. 3. A semmisség megállapítása és annak valós következményei A válság következményeként a devizaalapú hitelek (és általában a nem teljesítő hitelek) kezelése az egyik legsúlyosabb társadalmi problémává vált, amelynek megnyugtató megoldása bírósági peres eljárások keretében nem képzelhető el. Az egyes ügyekben hozott gyakran egymásnak is ellentmondó bírósági ítéletek nehezen előre látható közgazdasági kö

22 Tények és hitelek a devizahitelekről Dr. Kovács Levente vetkezményekkel járnak, hiszen az eddigi joggyakorlat (illetve annak hiánya) nem ad támpontot a különböző indokok alapján semmisnek nyilvánított szerződések további sorsára, a felek közötti elszámolás végső kimenetelére. A devizaalapú hitelek jelenleg már tömegesnek mondható bíróság előtti megtámadása és a szerződés semmiségének elérése valójában nem képes orvosolni a tényleges problémát, csak helyettesíteni próbálja a társadalmi szintű konfliktuskezelést. A valódi probléma abban határozható meg, hogy az ügyfelek egy számottevő része az alapvetően jogszerű és társadalmilag széles körben elfogadott szerződéseikből fakadó kötelezettségeiket a saját helyzetükben bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt nem képesek teljesíteni, így ezek a szerződések a remélt előnyök helyett aránytalanul nagy hátrányt okoztak a számukra. Ezt a csalódottságot és aránytalanságot azonban nem lehet a megkötött szerződések kötelező erejének utólagos kétségbe vonása útján kezelni, mert az óhatatlanul újabb súlyos társadalmi feszültségeket generálna (pl. forinthitelt felvevők vagy devizaalapú hitelt fegyelmezetten törlesztők érdeksérelme), és bankrendszer szintű kockázatokkal fenyegetne. A pénzkölcsönnyújtás összetett szolgáltatás, a hitel- és kölcsönszerződés előkészítésével, a folyósított kölcsön nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. Ezek a tevékenységek nem visszaállíthatóak! A folyamat azért is irreverzibilis, mert az adós a folyósított kölcsönből lakást, egyéb vagyontárgyat vásárolt, vagy esetleg másik (pl. magasabb kamatozású) kölcsöntartozását törlesztette. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az adósok ezekben az esetekben már szerződésszegésben vannak, sok esetben átütemezésre, fizetéskönnyítésre is sor került, tehát nem az eredeti szerződési feltételekkel kellene számolni az eredeti állapot helyreállításánál. Jelenleg a szerződések semmisségét a hitelfelvevők egy köre olyan célok eszközévé kívánja tenni, amelyek alapvetően idegenek ezen jogintézmény szerződéses biztonságot szolgáló jellegétől és az erre épülő, megfontolt bírói gyakorlattól. A fogyasztóvédelmi szabályokon alapuló érvénytelenségi szankciók célja ugyanis a fogyasztói szerződéseket megkötő felek közötti egyensúly helyreállítása, a fogyasztókat sértő rendelkezések figyelmen kívül hagyása, de nem az egyébként teljesíthető és teljesítendő szerződések teljes felrúgása. Jól mutatja ezt a torz helyzetet, hogy a megindított perek szinte kivétel nélkül csupán a semmisség megállapítására vonatkoznak anélkül, hogy annak következményeit vagyis a tényleges megoldás meghatározását kívánnák elérni. De az ilyen perek valós indítékait az is karakteresen jellemzi, hogy a felperesek igen nagy száma a per megindítása előtt már jelentős fizetési késedelembe esett. A devizakölcsön-szerződések több bírósági ítélet szerint is mindenben megfeleltek a szerződéskötéskor hatályos jogszabályi előírásoknak, tehát nem minősülnek hibás terméknek. A kölcsönök visszafizetésének nehézségei nem jogi problémákra vezethetők vissza, hanem a válság miatt bekövetkezett társadalmi-gazdasági változásokra. A kétségtelenül fennálló problémák kezelésére ezért nem jogi, hanem piackonform társadalmi-gazdasági megoldásokat kell találni. A piaci folyamatokba történő külső, mesterséges beavatkozás nem szándékolt, súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel járhat. A semmisség megállapításának jogkövetkezményei mind jogi, mind gazdasági értelemben jelentős bizonytalanságot hordoznak. Hiszen a bírói gyakorlatban nem volt még olyan per, ahol olyan hosszú távú, komplex szerződések, mint a banki hitelszerződés semmisségének megállapítását követően, az eredeti állapot helyreállításának elrendelésére sor került volna, avagy érvényessé nyilvánítás mellett részletes és kiforrott elszámolási szabályok kerültek volna meghatározásra akár a fizetendő tőkeösszegre, annak a devizanemére, akár annak az eddigi és ezutáni időszakra vonatkozó kamatára vonatkozóan. A jogi bizonytalanság mellett nyilván a társadalmi igazságosság szempontjai is komolyan felmerülnek ebben a kiélezett

23 Tudományos Mozaik 10. TPF helyzetben, hiszen a magasabb kamat ellenére forinthitelt felvevő ügyfelekkel szemben kirívó méltánytalanság lenne, ha a devizahitelek tekintetében a forinthitelnél akár lényegesen kedvezőbb visszafizetési feltételeket állapítanának meg a bíróságok. Emellett a devizaalapú hiteleiket fegyelmezetten és szerződésszerűen visszafizető ügyfelek magatartása is leértékelődhet, aminek a társadalmi hatásai beláthatatlanok. 4. Kormányzati és banki mentőcsomagok A válság elhúzódása együtt járt a devizaalapú lakossági jelzáloghitel portfólió gyors romlásával, melyet igen élénk lakossági és politikai nyilatkozatok is jeleztek. Először a hitelintézeti szektor saját adósmentő konstrukciókkal jelent meg, így jellemzően a fizetési nehézségüket jelző ügyfelek számára az egyedi igények szerint kialakított tőketörlesztési moratóriumot és/vagy futamidő átütemezést kínáltak fel a bankok. Az egyik legismertebb, jogilag vitatható politikai intézkedés a 2010-es végtörlesztés volt, mely a devizahiteles ügyfelek számára mesterségesen alacsony árfolyamszinten kínált visszafizetési lehetőséget. A program kapcsán az ügyfelek negyede fizette vissza a hitelét, egynegyed részben új forinthitelből. A program a jelentős likvid tartalékokkal rendelkező és/vagy a válság ellenére a hitelképességüket megőrző ügyfelek számára vált vonzó megoldássá. Hitelintézeti szempontból a legjobb minőségű hiteladós ügyfélkör esett ki, melynek hatására a példátlan mértékű egyszeri veszteség megjelenése mellett mind a portfólió átlagos minősége, mind a szektor jövedelmezősége tartósan romlott. Ennek a konstrukciónak a hatását máig nem heverte ki a hitelintézeti szektor. A társadalmi problémák súlyosbodásának hatására a kormányzat a legrászorultabb ügyfelek számára különleges mentőcsomagokat kínált fel, így 2012 tavaszán megjelent a devizahitelek forintosítása, mely 25%-os tőketartozás elengedéssel párosult. Habár a lehetőséget a bankok minden erre jogosult ügyfélnek felkínálták, az igénybevételre csak kis számban került sor. Okként két tényezőt érdemes kiemelni: a tőketartozás csökkentése ellenére az akkori forintkamatok mellett nem csökkentek a havi törlesztőrészletek, valamint a további kormányzati intézkedésekhez fűződő várakozások miatt az ügyfélkör passzív maradt. A banki adósmentő megoldások mellett az árfolyamgát első konstrukciója csak mérsékelt eredményt hozott, ezért most csak a második konstrukcióval foglalkozom második felében jelent meg a Kormány a Bankszövetség szakmai támogatásával kialakított második árfolyamgát konstrukcióval, amely a szerződések szerint fizető ügyfelek számára egyértelmű előnyöket hordoz. A program devizánként rögzít egy alacsonyan fixált árfolyamot, mely a következő öt évben a törlesztőrészlet számítás alapja, ezáltal az esetleges kamatváltoztatásokat nem tekintve rögzítésre kerül a havi törlesztőrészlet is. Amennyiben a deviza piaci árfolyama meghaladja a fixált árfolyamot, akkor ezen rész vonatkozásában a törlesztőrészleten osztozik az állam, a hitelező bank és az ügyfél a következő módon: a normál havi törlesztőrészlet kamatrészének a fixált árfolyam fölé eső részét az állam és a bank, a tőkerészének a fixált árfolyam fölé eső részét pedig az ügyfél állja. Az ügyfélre jutó rész egy alacsony kamatozású forint számlára kerül, melyet az ügyfélnek az ötödik év után kell majd részletekben megfizetnie. A program az állam és a bankok számára jelentős áldozatvállalással jár, melynek egyértelmű nyertese az ügyfél. Az árfolyamgát népszerűsítése érdekében a Kormány, a Jegybank és a Bankszövetségen keresztül a kereskedelmi bankok is jelentős erőforrásokat mozdítottak meg. A program többszöri meghosszabbításával a jogosult ügyfelek kb. negyven százalékát már sikerült megmozdítani, így ez az eddigi legsikeresebb devizaadós segítő konstrukció. Abban, hogy a jogosult ügyfelek egy része tartózkodott az árfolyamgát igénybevételétől, az egyre nagyobb számban megjelenő adósmentő szerveződések illuzórikus vágyai, spekulációi és aktív kommunikációja is szerepet játszott

24 Tények és hitelek a devizahitelekről Dr. Kovács Levente Hosszas előkészítés után elindult a Nemzeti Eszközkezelő is, mely a véglegesen fizetésképtelen ügyfelek számára kínál lakásbérleti megoldást. Az összetett program mind az Eszközkezelő, mind a hitelintézeti szektor részéről alapos felkészülést és szoros együttműködést igényel. A jogosultsági feltételeket is hozzá kellett igazítani a piaci visszajelzésekhez és az ügyfélkör jellemzőihez; amely időközben megtörtént. Az aktivitás folyamatosan emelkedik, így várhatóan 2013 második felében érjük el a tervezett üzemi volumeneket. A devizaadós mentőcsomagok - a különböző ügyfélszegmensek számára - a rászorultsági szinteknek megfelelő megoldásokat kínáltak és kínálnak. Figyelembe vették a társadalmi és szociális szempontokat, valamint a kormányzati és a hitelintézeti szektor terhelhetőségét. Így több részből álló, átfogó csomagot alkotnak, melyek igénybevétele az ügyfélkör számára a terhek mérséklését, kiszámíthatóságot és a véglegesen fizetésképtelen helyzetbe kerültek számára a fedél alatt maradás lehetőségét biztosítják. A devizahitel probléma teljes kivezetése 2003 során fennmaradt, ennek megfelelően tovább folyik az egyeztetés a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség között őszén új, igen méltányolandó kormányzati elem került felvetésre, mely szerint a segítség után a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint azok a forinthitelesek, akik velük egyidejűleg a nemzeti valutát preferálták és ebben adósodtak el. A korábban ismertetett tények alapján ez előre mutató változás, hiszen egyértelmű célja a társadalmi igazságosság fenntartása. 5. Zárszó A lakossági jelzáloghitel, mint probléma létezik a magyar társadalomban, ennek egyik szelete a deviza alapú, a másik hasonló szelete a forint alapú jelzáloghitelek. Mindkét szelet problémái hasonlóak, gyökerük az elhúzódó gazdasági válságban keresendő. A politikában és a médiában hangsúlyt az első szelet kapott, ezért most a lakossági deviza jelzáloghitelezés egyes társadalmi, közgazdasági és jogi hátterének a bemutatása volt a cél. Az előadás és a tanulmány ennek keretében összefoglalta a lakossági deviza jelzálog hitelezés kialakulását, a forint hitelekkel való összevetését, valamint bemutatta a gazdasági válság következményeként kialakult/kialakított környezetet, benne a média-közgazdászok népszerűnek hangzó állításait is, melyekre szakmai cáfolatokat adott. Meggyőződésem szerint eljárt az idő azon szervezetek, önjelölt ügyvédek és médiaközgazdászok felett, akik gyűlöletkeltéssel, vagy jogi csűrés-csavarással a fizetési kötelezettségek alóli kibújás útját szeretnék megtalálni, és ezzel az amúgy is nehéz helyzetbe került hiszékeny adósok egy részét eltanácsolják attól, hogy a kormányzat és a bankszektor által kialakított, valós fizetési kedvezményekkel éljenek. A pénzügyi békéltető testületi és a jogerős bírósági határozatok, illetve a Kúria állásfoglalásai mind azt mutatják, hogy a hiteltörlesztést egyoldalúan felfüggesztő ügyfelek rossz utat választottak. Fizetési terheik az elhúzódó perek költségei és a törlesztési késedelmek miatt ugyanis jelentős mértékben megnövekednek. A megoldást a jogszerűség keretei között kell megtalálni, amely társadalmi szinten azt jelenti, hogy mindenkinek felelőssége és teherbírása szerint kell helyt állnia az általa felvállalt kötelezettségekért! Ez nyilvánvalóan más megoldás, mint amit az utca hangos népe kíván, azonban a társadalmi igazságot fölé kell helyezni egy-egy csoport önérdekének. A magyar hitelintézeti szektor mind a tízmillió számlavezetett ügyfeléért felelősséget visel, így hosszútávon kiszámítható és stabil szolgáltatást tervez számukra nyújtani

25 Tudományos Mozaik 10. TPF Irodalomjegyzék Európai Parlament 2008/48/EK módosított irányelv (http://www.europarl.europa.eu/sides/ getdoc.do?pubref=-//ep//text+ta+p7-ta doc+xml+v0//hu) Gárdos István Nagy András: A devizahitel jogi alapkérdései, Hitelintézeti Szemle 2013/5. ISSN Kovács Levente: A devizahitelek háttere, Hitelintézeti Szemle 2013/3. pp ISSN A Magyar Bankszövetség Jogi és Kommunikációs Munkacsoportjainak szakmai anyagai Legfelsőbb Bíróság 1/2010 (VI.28.) PK vélemény Kúria 2/2012. (XII.10.) PK vélemény Kúria 4/2012. számú gazdasági elvi határozata Pénzügyi Békéltető Testület január 17-i döntése (dr. Sándor Roland tanácsa)

26 - 26 -

27 Tudományos Mozaik 10. TPF A KORRUPCIÓ Dr. Mádi Imre nyugalmazott vezető ügyész, Kalocsa A korrupció olyan jelenség, amelyben az egyén akár közvetlenül akár közvetetten - a társadalmi munkamegosztás megfelelő szférájában a köz ellenére saját javára cselekszik. Tehát az egyén a társadalmi munkamegosztásban helytelenül méri fel helyét és részesedési arányát. Nem annyi a sajátja, mint a másé, nem annyi, mint amennyi jár és főleg nem annyi, amennyi szükséges. A normál elosztási rendben van egy normál össztársadalmi igény, mert van egy korlát, az adott objektív lehetőség valamint az össztársadalmi morál, és van egy egyéni igény, melynek korlátja a szubjektív lehetőség és korlátja az egyéni morál. Bármelyik felbomlása az igények torzulását jelenti, és ez vezet el a korrupcióig. A korrupcióról általában Jaj, azoknak, akik, ha megvesztegetik őket, fölmentik a gonoszt, és attól, akinek igaza van, elveszik igazát. Izajás 5. A korrupció egy immateriális jelenség, láthatatlan, de létezik, mozgástere a hallgatólagos beleegyezéstől a társadalom rosszallásáig terjed. Gátlástalan, mert falánksága nem ismer határokat, óriási veszélyt jelent a tisztességes, becsületes emberek számára is. Behatol a társadalom, a gazdaság a politika legapróbb zugába is, mételyezi az emberi cselekvést, gondolkodást, és máris adott a helyestől való torzulás. Hankiss Elemér szerint patológiának tekinthető, ezáltal betegség, de igen súlyos, áthatja a társadalom egész szerkezetét, szervezetét, az emberek hétköznapjait. De konkrétan végül is miről beszélünk? A fogalom meghatározása, szerkezete Corrumpere latin ige, ami annyit jelent, hogy megtörni, megszegni valamit. A Magyar Értelmező Kéziszótár jelentése: közéleti, erkölcsi romlottság. Korrumpál: erkölcsileg, világnézetileg megront valakit. A Politikai Kisszótár szerint a korrupció általános romlottság, züllött állapotú a közéletben a megvásárolhatóság s a megvesztegetés általános elterjedtsége. A korrupcióval, mint világjelenséggel foglalkozó kutatók szerint a korrupció az emberiség történetében mindig jelen volt és ez a jelenlét szükségszerű. Kránitz Mariann korrupció történetéből szóló tanulmányából idézve egy a közelmúltban e tárgyban megjelent tanulmány a korrupció létrejöttének és elterjedésének három alapvető feltételét jelöli meg: A közösségi vagyon, közvagyon kialakulása, amelyet valamilyen módon el kell osztani a közösség tagjai között. Az elosztóhatalom delegálása, vagyis olyan tisztségviselők megjelenése, léte, akikre a közösség rábízta a javak elosztását, vagy legalábbis akiket elfogad önként vagy kényszerűen a közösségi javak elosztóiként. A javak elosztásának, cseréjének, körforgásának olyan rendje, amelyet a közösség helyesel, elfogad vagy legalábbis kényszerűen elvisel, de amelyet nem szankcionálnak olyan szigorúan, hogy az egyéni haszonszerzés érdekében ne lehessen, s ne legyen érdemes megszegni

28 A korrupció Dr. Mádi Imre A közvagyon a megtermelt javak összessége, egy adott árutömeg, amelynek előállítása az elosztás céljára történt. Az elosztás kategóriáján belül csak az a hatás és csak az a korlát, hogy a társadalmi fejlődés adott szakaszában milyen mennyiségi és minőségi készletek állnak rendelkezésre. A korrupció szempontjából ennek azért van jelentősége, mert az anyagi alapját képezi és meghatározza objektív terjedelmét. Szükségszerűen létezik egy elosztó hatalom, amely őrködik az elosztás rendje fölött. Ez a meghatározás a tisztségviselők nyakába varrja ezt a funkciót, de ez így talán nem általánosítható. Az elosztó hatalom kizárólagossága hol erőteljesebben, hol gyengébben vagy gyengédebben érvényesül a társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban, a társadalmi berendezkedés adott fázisaiban. Azaz kinek, mit enged meg az elosztó hatalom megbízója. Ha az elmúlt századunkat vesszük alapul, annak első felében valóban a közhivatalnokok voltak azok a köztisztviselők, akik teljesítették korrupt elosztási funkciójukat. Az ország azonosítható volt a zsarátnok városával kivéve a legalsó rétegeket, akiknek nem volt lehetőségük részesedni az elosztásban. A század második felének elején a diktatórikus fegyelem miatt a tisztségviselőknek vajmi csekély szerepe volt egyrészt amiatt, hogy az első feltétel, a közösségi vagyon, mint az elosztásra szánt vagyon, lényegében hiányzott, másrészt az általánosan szimpla életviszonyok nem tették lehetővé az ettől eltérő elosztási viszonyok létrejöttét. A társadalmi, gazdasági fejlődés kényszerű eredményeként, az életviszonyok mértékletes javulásával a diktatórikus rend háttérbe vonulásával újból szerepet kaphatott a tisztségviselői réteg, és élt is ezzel a lehetőséggel, eléggé mértéktelenül. Az ún. (de lényegében sosem volt) fejlett szocializmus időszakában az elosztó hatalom gyengédsége folytán szabadabban lehetett meríteni a közvagyonból. A korabeli pártdokumentumokból ugyan harsányan szólt ki a korrupció, a harácsolás, az egoizmus tilalma, amely felismerése a valós társadalmi folyamatoknak, azonban ez csak szólam maradt, a szocialista embertípussal szembeni üres elvárás. Ha netán valamelyik korrupciós ügy mégis napvilágra került, jött a pártállam ellentmondást nem tűrő, jótékony gyengédsége, megbocsátás a tékozló fiú számára. A tisztségviselői kar részére a legjelentősebb változást a szocializmus bukása, a rendszerváltás időszaka hozta. Az centralizáltan beindított spontán privatizációtól a kontroll nélküli működtetett privatizációig terjedő időszakban a tisztségviselői kar közvetítésével megvalósult az állami vagyon elherdálása. Milliárdos, százmilliós magántőkék jöttek létre, amelyek legalitása a magyar gazdasági viszonyok ismeretében kizárt és ez köztudott. Így megkérdőjelezhető a gazdaság irányíthatósága és az irányítás életképessége. A korrupció általánossá válása majdnem elismertsége folytán az időközben karrá duzzadt tisztségviselői réteg aktivitása módosult, irányt változtatott. Miután jóformán nincs már mit szétosztani, lényegesen kevesebb a funkciója, de a privatizációs folyamat bőséggel juttatott magának a megmaradt tisztségviselőnek, és egyrészt burkoltan, másrészt nyíltan beférkőzött a gazdasági szférába is. Ezáltal jövedelme kettős. A viszonylag magas, biztonságos anyagi és egzisztenciális háttért nyújtó tisztségviselői javadalmazás mellett helyzeti előnyből származó gazdálkodási jövedelem keletkezett. Erkölcsi tartás és társadalmi elvárás hiányában egyébként meg miért ne vállalkoznának erre a dicstelen szerepre, annál is inkább, mert tudják, hogy kell a háttér, mert a lehetőség időleges. A tisztségviselők szerepe a legutóbbi modellt kivéve csak kézbesítői szerep, a korrupción belül a lakáj szerepe. Jelentőségük nem különös, mert erre az alantas szerepre van bőven vállalkozó, annak ellenére, hogy ez mindig csak átmeneti, a korszakváltás függvénye. (Nálunk jelenleg leszűkült a választási ciklusok időszakára). Tehát eljutottunk odáig, hogy van egy társadalmi össztermék, van egy elosztó apparátus és már csak egy elosztási rend kell, amely a szükségleteknek megfelelően osztja szét a javakat. Ez optimális eset lenne, és nem eredményezne korrupciót. Az elosztás korrupcióvá akkor vá

29 Tudományos Mozaik 10. TPF lik és ez a lényeg -, ha van egy elosztási rend és van egy ezzel szemben fellépő torz elosztási igény. Az igények torzulása nélküli társadalom, nevezzük tiszta társadalomnak, az eddigi társadalmi gyakorlat alapján nem elképzelhető. Igaz, elméleti szinten már kimutatták létezését, gyakorlati megvalósításának folyamatát. Röpke pár évtized alatt százmilliók szenvedték és pont az elosztási viszonyok téves vagy propaganda célú értelmezése emiatt bukott meg. A korrupció leküzdésének eszközei A korrupció visszaszorítására mind az ENSZ, mind az OACED, mind az EU keretében számos ország szövetkezett. Hazánknak is van korrupció-ellenes stratégiája. Át kell vizsgálni az adózási rendszert, a pártfinanszírozást és az összeférhetetlenségi szabályokat. Szigorúbbá kell tenni a közbeszerzési eljárások szabályait, bővíteni kell a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét. Mellőzni kellene a politikai szempontokat, szigorítani kellene az ellenőrzéseket. Az ellenőrzés ne csak a dohányboltokra és a vendéglátó egységekre terjedjen ki, hanem a nagyvállalkozásokra, az elosztást szervező vagy az elosztást végző gazdasági egységekre is. Nagy szerep hárul a korrupcióellenes küzdelemben a nyilvánosságra, az adófizetők pénzének következetesebb, világosabb elszámolására. Ugyancsak nagy szerepe van az oktatásnak, a szaktudás fejlesztésének. A tisztviselői kar valamint a gazdasági ügyekben eljáró közhivatalok képviselőinek számára biztosítani kell a szakirányú ismeretek alapos elsajátítását. Ezáltal eredményesebb lenne a felderítés, gyorsabb lehetne a felelősségre vonásra irányuló valamennyi eljárás. Meg kellene teremteni a követelésbehajtás hatékony rendszerét. Ma nálunk a szerződéses fegyelem igen laza, primitív, átlátszó kifogásokkal hárítják el a jogos követelések érvényesítését. Ez inkább serkentőleg hat a korrupcióra. A fenti utalásokból kitűnik, hogy a korrupcióellenes küzdelem fele jogalkotási és jogalkalmazási területre vonatkozik. A jog lenne hivatott alapvetően kidolgozni azt az eszközrendszert, azt a feltételrendszert, amely a politikai megfontolásokat figyelmen kívül hagyva küzd a korrupció ellen. A fentiekben érintettük a szabályozórendszerek pontos meghatározásának fontosságát, a jogszabályalkotás fontosságát, a joghézagok, a kiskapuk elkerülése érdekében. Mindezeken felül a legfontosabb feladat a jog tisztaságának megóvása, ezen belül főleg a büntetőjog eszközrendszerének szakszerű kidolgozása, a jogelvek meghatározásán túlmenően a konkrét tényállások szakszerű meghatározása. Hadd idézzek Werbőczy István Hármaskönyvéből. (1517) (5. cím) Az igazság, jog és jogtudomány különböznek egymástól. 1.. Mert az igazság erény, tudni illik erkölcsi. A jog az erénynek a végrehajtója. A jogtudomány ennek a jognak tudása. 2.. Továbbá az igazság, az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb. 3.. Továbbá az igazság mindenkinek megadja az övét, a jog meg elősegíti; a jogtudomány pedig tanítja, hogyan történjen ez. Ezek, a mintegy félezer éves, a magyar jogalkotásban lefektetett alapelvek ma is érvényesek, azonban hatásfokuk nem a kívánt mértékű. A korrupció elleni küzdelem az államéletben és a gazdasági életben a történelmi fejlődés folyamatában folyamatosan változott, igyekezett megfelelni az uralkodó elvárásoknak és nem a fenti jogelveknek. Az uralkodói szintek számára egy a közös, a közhatalom gyakorlását saját maga számára garanciákkal bástyázza körül. A korrupció e vonatkozásban annyit jelent, hogy az állam hatalmát a közhivatalnok gyakorolja, aki az állam ellen vét közhivatalnokként

30 A korrupció Dr. Mádi Imre Szamel Lajos a A közélet tisztasága c., 1969-ben írt munkájában - így fogalmaz: A tiszta közélethez tiszta emberek szükségesek, nem olyanok, akik hófehér tógában szerepelnek a közélet fórumain, de alul szennyes az ingjük. Neves büntetőjogász professzor, Földvári József így vélekedett: Minden társadalom számára alapvető jelentőségű kérdés, hogy az államhatalmi és államigazgatási, az állami és gazdasági szervek dolgozói részrehajlás nélkül látják-e el feladataikat. E körülmény alapvetően meghatározza a lakosság különböző szervek iránti bizalmát, végső soron a politikai - társadalmi rendszerről kialakított véleményét. Röviden utalnék a hazai jogfejlődés olyan állomásaira, amelyek igyekeztek szabályozás alá vonni a korrupciós magatartásokat és szankcionálásukat. Az első egységes kódexünk az évi V. törvénycikk, az ún. Csemegi-kódex volt, amelynek 461. szakasza meghatározta a közhivatalnok fogalmát. Nevezetesen: Közhivatalnoknak tekintendők azok, akik az állam közigazgatási vagy igazságszolgáltatási vagy valamely törvény, hatóság vagy község hatósági teendőinek teljesítésére hivataluknál, szolgálatuknál vagy különös megbízatásuknál fogva köteleznék; úgyszintén azok is akik az állam, törvényhatóság vagy a község által közvetlenül kezelt közalapítványoknál, kórházaknál, tébolydáknál, mint felügyelők, orvosok, hivatalnokok vagy szolgák vannak alkalmazva. A királyi közjegyzők szintén közhivatalnokoknak tekintetnek. Tehát a közhivatalnok közhatósági teendőket lát el, törvényes hivatottság, jogosultság alapján. A hivatali bűncselekmények az alábbiak: hivatali sikkasztás, megvesztegetés, a hivatali visszaélés, hivatali titoksértés, ügyvédi bűntett. A vesztegetésnél az aktív és passzív megvesztegetés fogalmi körét vezette be. A megvesztegetés eszköze az ajándék vagy jutalom. Az aktív megvesztegető bárki lehet, a passzív megvesztegető csak közhivatalnok. A Cemegi-kódexet 1904-ben, a vasutas sztrájk idején módosították és a vasúti tisztségviselőket is idesorolták ben a XVIII. törvénycikk ugyancsak módosította a közhivatalnok fogalmát, nagymértékben kiterjesztette a közhivatalnokok körét, ennek tekintette a közoktatási, honvédelmi és gazdálkodási tevékenységet ellátó személyeket is évi V. törvény a következő állomás és az alábbi korrupciós bűncselekményeket határozta meg: kötelességszegésért jogtalan előny követelése (elfogadása), hivatali vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés, sajtóbűntett, bitorlás. Újdonság még, hogy bevezette a közhivatalnok elnevezés helyett a hivatalos személy terminológiát. Az évi V. törvény nem foglalkozott gazdasági életben rejlő korrupciós folyamatokkal, csupán az 1968-tól, az új gazdasági mechanizmus nyomán kialakult gazdasági mozgástér-növekedés irányította rá a figyelmet. Ezért az évi XXVIII. tv. kiterjesztette a passzív alanyok körét, valamennyi állami szervnél, egyesületnél betöltött munkakörre vagy tisztségben lévőre nézve is elkövethetik a bűncselekményt. Ez a törvény szétszórtan négy helyen szabályozta a korrupciós bűncselekményeket. Az évi IV. tv. ezt a szétszórtságot megszüntette és a Btk. az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet elleni bűncselekményeket a 15. fejezetben foglalta össze, így mindez világossá, áttekinthetővé vált. A évi C. tv-ben a közélet tisztasága terminológiát felváltotta a 27. fejezetben megfogalmazott korrupciós bűncselekmények fejezte. Ide tartozik: vesztegetés, hivatali vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés feljelentésének elmulasztása, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés

31 Tudományos Mozaik 10. TPF Alapvető változás, hogy a hatósággal együttműködő személlyel szemben megszüntette a büntethetőséget megszüntető okot. Az új törvény a GRECO ajánlására ezt úgy változtatta meg, hogy a büntethetőség megszüntetése nem automatikus, hanem a büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet. Tehát a bírói út kötelező. A másik kifogás, hogy nincs a bejelentésnek időbeli hatálya - a megoldás: míg a hatóság tudomására nem jut. Lehet tenni észrevételeket a magyar jogalkotásra, de úgy, hogy nem árt ismerni az adott ország specialitásait, nevezetesen a korrupciós bűncselekmények reménytelennek tűnő üldözését tovább nehezíteni, ugyanis ki vállalja egy bizonytalan eredménnyel járó bírói eljárás kockázatát. Mi lehet a megoldás? Az emberiség közjavát jelenti a kultúra szolidaritása, azzal a céllal, hogy a profit és a nyomor globalizációjával szembeállítsuk a szolidaritást. II. János Pál pápa Az előzőekből kitűnik, hogy ha a korrupcióról beszélünk, két végpont között gondolkodhatunk. Nevezetesen az elosztás és az igazságos elosztás. Tehát a probléma, azaz a korrupció oka az elosztás és az igazságos elosztás közötti különbség. Közben érintettünk olyan lehetőségeket, amelyek az igazságos elosztás irányába hatnak, vagy hathatnának, mint például a jog, az igazság érvényesítésének legfőbb eszköze, de működésük hatékonysága nem számottevő, visszatartó ereje csekély. A végcél az, hogy az elosztás az igazságosságos elosztásban feloldódjék. Reinhard Marx szerint a Katolikus társadalmi tanítás mindig ügyelt arra, hogy a szolidaritás ne csak egy magatartás iránymutató tájékozódásaként legyen érthető, hanem a társadalmi és politikai rend célja és elve legyen. Ugyanis nem kevesebbről van szó, mint egy világszintű politikai rend megteremtéséről. Ki kell fejlesztenünk a globalitást, hogy ezzel tisztességes versenyhelyzetet hozzunk létre, illetve tegyünk lehetővé. Általánosságban azt értjük rajta, hogy olyan intézményeket és szabályokat kell megteremteni, amelyek a globális kihívásokra vannak szabva. Az anyagi és kulturális javakban valamint a politika alakításában minden ember részesedését figyelembe kell vennünk. Intézményesen kell biztosítani az együttműködést. Végezetül a korrupciómentesség két legfontosabb eleme: legyen a politika korrupciómentes, azaz ne lehessen közhatalmú jogosítványok és egyéb lehetőségek mögé bújva gazdasági hatalomra szert tenni és politikai hatalmat konzerválni. A másik még fontosabb. Az egyéni morál. A tiszta értékrend helyreállítása. Összegzés A korrupció az emberiség eddigi történetéből származó negatív jelenség, a gátlástalan öncél megvalósításának eszköze. Intenzitása változó, az egyén, a társadalom és politika egymáshoz való viszonya határozza meg azt. Korunkban virágzik, mindennapjainkban mindenütt fellelhető. A megoldás a közerkölcs magas színvonala és a közjó megvalósulása lenne. Mindez jelen helyzetünkben megvalósíthatatlannak látszik, de bíznunk kell a köz optimumában, és annak a reménynek hitében ajánlható valamennyiünknek főleg a meghatározó közéleti szereplők és politikusok számára a közjó irányába történő elmozdulás

32 A korrupció Dr. Mádi Imre Irodalomjegyzék Polt Péter: Ügyészség a harmadik rend küszöbén. Kránitz Mariann: A közélet tisztasága elleni bűnözés,-korrupció Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok. 23. kötet Kránitz Mariann: A korrupció történetéből KKT. 20. kötet Kránitz Mariann: A korrupció történetéből KKT 20. kötet Kránitz Mariann: Hivatali és gazdasági vesztegetésről 20. kötet Szabó András: Bűnözés-ember-és társadalom Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák-korrupció Reinhard Marx: A tőke. Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest,

33 Tudományos Mozaik 10. TPF SAP A HAZAI VÁLLALKOZÁSOKNÁL ÉS A HAZAI FELSŐOKTATÁSBAN Balázs Judit tanár, Tomori Pál Főiskola Dr. Erdős Ferenc egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem 2013-ban már senkinek sem ismeretlen az SAP mozaik szó. Mindenki találkozott már valamilyen módon a világ egyik legismertebb vállalatirányítási rendszerével, akár valamilyen munkafolyamat révén, akár álláshirdetés formájában, vagy az oktatás területén. Ez a dinamikusan fejlődő és terjeszkedő német vállalati információs rendszer napról napra képes megújulni annak érdekében, hogy a mindig változó gazdasági folyamatok problémáira megoldást találjon, vagy a piacon lévő versenyképesség megőrzése érdekében segítse a vállalatok, szervezetek profitszerzési képességét. Szeretnénk bemutatni ebben a tanulmányban az SAP történetét, fejlődését megalakulásától napjainkig, továbbá a hazai vállalatok számára kínált fontosabb integrált rendszereit. Mindemellett némi áttekintést nyújtunk az SAP szerepéről a hazai felsőoktatásban. Kulcsszavak: ERP, SAP, vállalati információs rendszer, vállalatirányítási rendszer. Bevezetés Az SAP az üzleti szoftvermegoldások vezető nemzetközi szállítója. Jelenleg világszerte több mint 50 országban rendelkezik értékesítési és fejlesztési központokkal. Az SAP részvényeit több tőzsdén is jegyzik, így a frankfurti és a New York-i tőzsdén (NYSE 1 ) is, SAP ticker kód alatt. Az SAP fejlődése egy példa az innovációra, és a folyamatos növekedésre. Az öt alapító német mérnök célja, amely meghatározta az üzleti informatika fejlődését, az volt, hogy standard szoftverekkel tegyék jobbá, hatékonyabbá a vállalatok működését. Hasso Plattner 2, az alapítók egyike, és az SAP Felügyelő Bizottságának elnöke szerint, az 1972-es indulásnál az volt a víziójuk, hogy valós idejű rálátást biztosító szoftvereket fejleszszenek ki, szoros együttműködésben az első ügyfeleikkel. 3 Ilyen ügyfelek például az NSA (az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség), Hyundai Motor Company, NBA (Nemzeti Kosárlabda Szövetség). I. Az SAP története Az SAP 1972-ben alakult Németországban (Mannheim), eredeti neve a német Systemanalyse und Programmentwicklung, aminek jelentése rendszerelemzés és programfejlesztés, majd később átértelmezték, az új Systeme, Anwendungen und Produkte in der Datenverarbeitung névre, melynek jelentése: rendszerek, alkalmazások és termékek az adatfeldolgozásban. Az SAP angolul Systems, Applications and Products elnevezésből származtatható (rendszerek, alkalmazások és termékek). Az alapítók alapötlete szerint egységes rendszerben kell összefogni az addig kliensenként külön-külön fejlesztett és használt adatfeldolgozó alkalmazásokat, valamint az adatok feldolgozását interaktív, valósidejű folyamattá kell változtatni, központba helyezve a képernyőt mint adatfeldolgozó helyet. 1 New York Stock Exchange 2 Hasso Plattner: 2003-ban, több mint 30 év után adta át a vezérigazgatást az SAP-ban, de a mai napig részt vesz a cég életében, ő a felügyelőbizottság elnöke és 10 százalékos tulajdonos. 7 milliárd dolláros vagyonával Plattner a 9. leggazdagabb német és 122. a Forbes összesített listáján

34 SAP a hazai vállalkozásoknál és a hazai felsőoktatásban Balázs Judit, Dr. Erdős Ferenc 1976-ban a vállalatnak még csak 25 alkalmazottja volt, az éves forgalom pedig mindössze 4 millió DM 4 volt. A vállalat 1988-ban váltott társasági formát, korlátolt felelősségű társaságról részvénytársaságra. Időközben folyamatosan nőt a cég, országos szintről nemzetközivé nőtte ki magát re már 12 leányvállalattal és 1250 ügyféllel rendelkezett ban az SAP a Microsofttal együttműködési megállapodást kötött. A vállalat éves forgalma ebben az évben lépte át először az 1 milliárd DM-et, ami 2005-re 2,7 milliárdra nőtt. Az SAP AG jelenleg a világ harmadik legnagyobb szoftvercége. Szerte a világban 1500 partnercég értékesít SAP-licenceket, végzi a rendszerek bevezetését és látja el azok támogatását. Összességében mintegy 12 millió felhasználó alkalmaz SAP-rendszert, amely az üzletviteli megoldások területén kimagasló szám. Ez az eredmény azért különösen figyelemre méltó, mert a cég kezdettől fogva csak egyetlen terméket fejleszt. Ez a termék egy, a nagyvállalatok igényeire tervezett integrált ügyviteli és termelésirányítási programcsomag, amely képes arra, hogy változtatások nélkül, csupán a program paramétereinek megfelelő beállításával egy tetszőleges nagyvállalat teljes gazdálkodását magába integrálja a számviteltől a gyártósorok irányításáig. 1. kép: Az SAP első telephelye Walldorfban 2. kép: Az SAP jelenlegi központja Walldorfban Forrás: SAP Magyarországon Forrás: Magyarországon az SAP fejlődése az üzleti és gazdasági körökben igazi sikertörténetnek számít. Nemcsak számos nagyvállalat, hanem kis- és középvállalatok is alkalmazzák az SAP-t a mindennapos gazdasági és ügyviteli folyamataikban. Az SAP leányvállalata, az SAP Hungary Kft 1989 óta van jelen Magyarországon és 350 főt foglalkoztat. A Figyelő TOP 200 listájából közel 80 az SAP ügyfele. 5 A bevételeik fő forrása az ipari és a közmű szektor. Komoly erőfeszítéseket tesznek a banki, illetve az államigazgatás területén. SAP felhasználók Magyarországon például: OTP Bank Nyrt., Allianz Hungária Biztosító, Borsodi Sörgyár Zrt., DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt., Magyar Posta Zrt., Magyar Villamos Művek Zrt. és az Emberi Erőforrás Minisztérium (régen: Oktatási Minisztérium). II. SAP a versenyszférában Az SAP ERP (Enterprise Resource Plannning) az SAP integrált vállalatirányítási rendszere, amely egyesíti a világ legteljesebb, leginkább skálázható és leghatékonyabb vállalati forrástervező szoftvereit rugalmas, nyílt technológiai platformon, amely egyaránt támogat és integrál SAP és nem SAP-rendszereket. 4 DM: Deutsche Mark: német márka devizajele. A Német Szövetségi Köztársaság törvényes pénzneme volt 1948-tól 1999-ig. 5 Forrás:

35 Tudományos Mozaik 10. TPF A vállalatirányítási rendszerek moduláris felépítésűek, így az egyes részterületeket lefedő szoftvercsomagok elkülöníthetők különböző modulokra, komponensekre. Ezekben a rendszerekben egy-egy modul egy-egy vállalati folyamatot takar (pl. humán erőforrás, beszerzés, termelés, logisztika, számvitel, pénzügy stb.). A vállalat a megalakulása óta alapvetően ennek a termékcsaládnak a fejlesztésével foglalkozik, amely egy, a multinacionális cégeik igényeire tervezett, minden vállalati folyamatot lefedő programcsomag. Az SAP ágazatspecifikus ERP megoldásait több mint 120 országban hozzávetőleg vállalat használja, a nagyvállalatok mellett már a kis- és középvállalkozások is. A három mérföldkő Az SAP vállalatirányítási rendszereinek történetéből három meghatározó technológiai jellegű mérföldkő emelhető ki: az SAP R/2, az SAP R/3 és az SAP ERP megjelenése. 1. Az SAP R/2 mainframe alapú rendszer 1979-ben jelent meg. Az SAP R/2 viszonylag gyors térnyerése, terjedése után az SAP 1984-ben alakult nemzetközi céggé. Az SAP R/1 és SAP R/2 rendszerek assembly nyelven íródtak. 2. A másik mérföldkő az R/3 háromrétegű kliens-szerver modellel rendelkező keretrendszer megjelenése és bevezetése 1992-ben, amelyet a vállalat a németországi CeBIT 6 -en mutatott be. A szoftver igazán jelentős térhódítása ennek a megjelenésnek köszönhető. Nagykapacitású és olcsó számítógépek megjelenésével az alkalmazás elérhetővé vált a kisebb vállalatok számára is. Az SAP R/3-tól érhető el az ABAP (németül Allgemeiner Berichts-Aufbereitungs- Prozessor, angolul Advanced Business Application Programming), amely az SAP saját programozási nyelve ban jelent meg az R/3 3.1-es verzió, amely átfogó és biztonságos intranetes felületet biztosít. 3. Ezt követően történt meg az SAP R/3 kiterjesztése az SAP ERP irányába ben jelent meg a mysap ERP, majd 2006-ban az SAP ERP 6.0, amely a walldorfi székhelyű cég történetének leggyorsabban terjedő ERP programkiadása lett. 1. ábra: Funkcionális és fogalmi változások az SAP R/3 és SAP ERP között Forrás: Kliens-szerver architektúra Adat-centrikus SAP Web Alkalmazási Szerver Tranzakciós felhasználó Vállalati belső folyamatok Valósidejű adatfeldolgozás Enterprise Services Architecture Folyamat-centrikus SAP NetWeaver Üzleti felhasználó Együttműködő folyamtok Valósidejű üzleti folyamatok 6 CeBIT: az IT szektor legjelentősebb rendezvénye, ahol a nagy szoftvergyártó cégek bemutatják a legjelentősebb, legújabb fejlesztéseiket

36 SAP a hazai vállalkozásoknál és a hazai felsőoktatásban Balázs Judit, Dr. Erdős Ferenc Az SAP ERP 6.0 abba az irányba mozdult el, hogy mind nagyobb mértékben lehetővé tegye a vásárlók számára az SAP Business Suite üzleti alkalmazáscsalád kiaknázását. Az SAP Business Suite egy széleskörű adaptív üzletimegoldás-család, amely a teljes integráció céljaira létrehozott ágazatspecifikus funkcionalitást biztosít, megfelelő skálázhatósággal és az interneten keresztül megvalósuló egyszerű együttműködéssel. Külön-külön, az SAP Business Suite megoldások a legkritikusabb üzleti folyamatainak kezelésében segítik a felhasználót. Együtt egy olyan szorosan integrált programcsomagot alkotnak, amely a vállalat és külső értékláncának értéket növeli. A 2003-ban megjelenő SAP NetWeaver egy átfogó integrációs technológiai platform, összekapcsolja a munkatársakat, az információkat, illetve a folyamatokat. A NetWeaver a meglévő IT-infrastruktúrával együttműködve teszi lehetővé a változásokat és megfelelően menedzseli is azokat. 2. ábra: Az SAP-alkalmazások fejlődése Forrás: Tarcsi Ádám: Bevezetés az SAP világába c. előadása III. SAP mindenkinek Egy integrált vállalatirányítási rendszer olyan több modulból álló szoftvercsomag, amely célja és feladata összefogni a vállalat minden egyes részfolyamatait úgy, hogy a szükséges adatokat integrált módon, csak egyszer tároljuk. Egy ERP-rendszer adatbázisából a megfelelő lekérdező algoritmusokkal pontos, naprakész és a vállalati döntéseket támogató adatokat lehet kiszűrni. Az SAP ERP-rendszer moduláris felépítésű, egy-egy modul egy-egy vállalati folyamatot takar. A modulok integrációja lehetővé teszi a vállalat különböző részlegeinek teljes mértékű együttműködését, a pontos és naprakész információk áramlását a rendszerben. Az egyetlen kötelező elem a programcsomag magja, amely az adatbázisokat is tartalmazza. Az egyes modulok önállóan is működőképesek, így lehetőség nyílik a rendszer fokozatos bevezetésére. Az igényektől függően dönthető el, hogy a felhasználó vállalat az összes modult igénybe kívánja-e venni, vagy például csak a pénzügyi és projekt menedzsment modult egy banknál. A rendszert felépítő egyes modulokat az igényektől függően be lehet vezetni egyszerre, egy lépésben (ez az ún. big bang módszer), vagy egymás után, lépcsőzetesen

37 Tudományos Mozaik 10. TPF 3. ábra: Az SAP R3 főbb moduljai Forrás: FI Pénzügy és számvitel (Financial Accounting) CO Kontrolling (Controlling) AM - (Tárgyi) Eszközgazdálkodás (Asset Management) PS - Projektkezelés (Project Systems) WF - Munkafolyamatok (Workflow) MM - Anyaggazdálkodás (Material Management) SD - Értékesítés (Sales & Distribution) PP - Gyártás-tervezés (Production Planning) QM - Minőségirányítás (Quality Management) PM - Karbantartás (Plant Maintenance) HR - Emberi erőforrás-gazdálkodás (Human Resources ) Modul vs. vállalatnagyság A folyamatos fejlesztéseknek, újításoknak köszönhetően az SAP felkészült minden vállalati nagyságra. A vállalatoknak méretüktől függően más-más komponensekre, modulokra van szükségük a mindennapos gazdasági folyamatok elvégzéséhez, adatok tárolásához, beszámolók és könnyen kezelhető riportok, elemzések elkészítéséhez, ezért különböző programcsomagokat fejlesztettek ki a mindennapos folyamataik, gazdasági tevékenységük lefedése érdekében. Ilyen csomagok a vállalat típusához igazítva a következők: 1. Kis-és középvállalatoknak: SAP Business One, SAP Business ByDesign. SAP Business One: - egy a kisvállalatok bevezetési lehetőségeihez, funkcionalitásához és költségvetéséhez igazított termék, amely ugyanakkor illeszkedik az SAP teljes szolgáltatásportfóliójához is. - Az SAP alapvetően sem technológiai, sem üzleti szempontból nem maga találta ki, hogyan közelítse meg a kisvállalati szektort, hanem a piacról megszerezte és beépítette a saját rendszerébe az ezzel kapcsolatos know-how-t. - Az SAP Business One potenciális vevőkörének felső határát nem húzták meg, száz egyidejű felhasználó kiszolgálására mindenképpen alkalmas a rendszer. - Néhány éven belül az SAP árbevételének százalékát már ebből a szegmensből szeretné beszerezni. 2. Középvállalatoknak: SAP Business All-in-One. A piacon elérhető többi alkalmazástól eltérően az SAP Business All-in-One egyetlen integrált megoldással segít a legfontosabb folyamatokban. Az SAP Business All-in-One megoldás részei: - Vállalati erőforrás-tervezés (ERP): a pénzügyek, a könyvelés, az emberi erőforrások, az üzemvitel és az ügyvitel hatékony kezelése. - Ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM): az ügyfélkapcsolatok minden részletre kiterjedő, hatékony kezelése a marketingtől az értékesítésen át a szolgáltatásokig. - Üzleti intelligencia (BI): nagyobb rálátás és megalapozottabb döntéshozatal a pénzügyi és operatív jelentésekhez és elemzésekhez készült eszközökkel

38 SAP a hazai vállalkozásoknál és a hazai felsőoktatásban Balázs Judit, Dr. Erdős Ferenc - SAP Best Practices csomagok: az iparág-specifikus konfigurációk és üzleti folyamatok értékét a vállalat javára fordítja, amelyeket az SAP 35 éves múltja során, 25 iparág vállalataival való nemzetközi együttműködés során alakított ki. 3. Nagyvállalatoknak (testreszabott, ágazatspecifikus): SAP ERP, Business Suite, NetWeaver és iparági megoldások. 4. ábra: Business Suite - NetWeaver 7 CRM: Customer Realtionship Management Ügyfélkapcsolat kezelés PLM: Product Lifecycle Management Termék életciklus menedzsment SCM: Supply Chain Management Ellátási lánc menedzsment SRM: Supplier Relationship Management Szállítókapcsolat menedzsment a) Az SAP CRM-mel a munkatársak, a folyamatok és az információk probléma nélkül összeköthetők az ügyfelekkel, plusz értéket biztosítva mindenki számára. b) Az SAP PLM csomag az összes közreműködő partnernek holisztikus képet nyújt a termékkel kapcsolatos üzleti folyamatokról és információkról végig, a teljes termék- és eszközéletcikluson keresztül, a termékötlettől, tervezéstől, a piaci elővezetésen és a termékváltozás kezelésén át a követésig és karbantartásig. c) Az SAP SCM modul segít a vállalati szervezetnek a lineáris szállítási lánc adaptív szállításilánc-hálózattá alakításában. Lehetővé teszi az információk és források elérését, a vállalat így intelligensen igazodik a változó piaci körülményekhez és ügyfélközpontú marad. Mindezzel további versenyelőnyhöz jut vállalat. d) Az SAP SRM automatizálja a beszerzési forrás-meghatározás és a beszerzés közötti folyamatokat a vállalkozáson belül és az ellátási bázisban. A szállítói láncra nagyobb rálátást biztosít és zárt ciklusú betekintést nyújt a globális kiadásokra. Egy 2008-as 3500 hazai kkv-t érintő felmérés 8 az ügyfélszám szerinti részesedés alapján az SAP ERP-rendszerét mérte a legelterjedtebbnek. Iparági bontásban az SAP elsősorban a kereskedelmi, fogyasztási termékek gyártására szakosodott cégeknél terjedt el Magyarországon ebben a szektorban. Egy 2012-ben készült felmérés szerint az SAP az ERP-rendszerek piacán világviszonylatban piacvezetőnek számít, messze megelőzve főbb versenytársait. 7 Forrás: Tarcsi Ádám: Bevezetés az SAP világába 8 Hazai kkv-erp-piac, GKIeNET,

39 Tudományos Mozaik 10. TPF 5. ábra: ERP-rendszerek piaca 2012-ben Forrás: Market Share Analysis: ERP Software Worldwide, Gartner, IV. SAP a felsőoktatásban Az SAP nemcsak az üzleti, vállalkozási szférában jelent meg, hanem az oktatásban is utat tör magának. Hazánkban egyre több felsőoktatási intézményben oktatatják egy úgynevezett SAP Demo programon keresztül a program használatát, biztosítva ezzel az szakember utánpótlást. A teljesség igénye nélkül jelenleg pl. a következő felsőoktatási intézmények oktatják az SAPrendszer használatát: Debreceni Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pannon Egyetem, Tomori Pál Főiskola. Az IDES az SAP oktatási célú fiktív mintavállalata. Ezt a mintavállalati rendszert (valamint további mintavállalati rendszereket) a hazai felsőoktatási intézmények számára egy ún. UCC (University Competence Center) működteti, amelyhez távoli eléréssel, egy telepített SAPkliens segítségével lehet csatlakozni. Jelenleg Németországban két UCC működik, egy Münchenben és egy Magdeburgban. A UCC-k alap- és támogatási szolgáltatásokat nyújtanak a szerződött ügyfeleiknek. Alapszolgáltatásnak tekinthető, a hardver, az operációs rendszerek, az adatbázisok és az SAP-rendszerek üzemeltetése és rendelkezésre bocsátása. A támogatási tevékenységek közé tartozik például a szerződések kezelése, a felhasználók támogatása vagy a képzések szervezése. Probléma esetén a szolgáltatást nyújtó UCC-vel egy megfelelő internetes ügyfélszolgálati felületen (service desk) és telefonon is fel lehet venni a kapcsolatot. 5. ábra: Az SAP UCC logója 6. ábra: Az SAP logója Forrás: Forrás: Az SAP-kliens segítségével lehet csatlakozni a UCC által hosztolt rendszerhez. Az SAPkliensprogram SAP GUI (Graphical User Interface) néven érhető el. A megfelelő működés érdekében célszerű a legújabb verziót telepíteni. A távoli SAP-rendszerbe való belépés csak a UCC-nál beregisztrált intézményi IP-címekről lehetséges. Egyéb IP-címről a belépést külön regisztrálni kell az adott UCC erre a célra kialakított weboldalán (UCC Remote Einwahl / UCC Remote Dial-in)

40 SAP a hazai vállalkozásoknál és a hazai felsőoktatásban Balázs Judit, Dr. Erdős Ferenc Jővőbeni irányok Az SAP már bizonyított, egy kis német programból lett nemzetközi vállalatirányítási rendszer. Jövőbeni céljai között szerepel a számukra még kevésbé lefedett piacokra való betörés. Jelenleg 25 iparágban végez fejlesztést, melyek közül a legújabb a sport és a szórakoztatás ben a vállalat összbevétele 2 milliárd forinttal nőtt: 15,2-ről 17,1 milliárdra. Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2015-re ezek az eredmények a duplájára is nőhetnek, és a jelenlegi több mint 40%-os piaci részesedés is emelkedhet. Az SAP a leggyorsabban növekvő adatbázis-kezelő cég címét is megkapta 2012-ben októberében az SAP bejelentette, hogy a mobiltechnológiai cég, az AFF Group belépett a partnerhálózatába. A vállalat az SAP mobilplatformján készülő, egyedi megoldásokat kíván adni ügyfeleinek. A vállalati mobilitásra kiemelt területként tekint az SAP Hungary Kft. Ennek első lépcsőjeként önálló üzletágat hozott létre, specializált partnerekkel egyéni igényre szabott, közös innovációs megoldásokat dob piacra, és új értékesítési partnerek megszólításával tervezi növelni piaci részesedését. Az SAP memória alapú rendszere, a HANA egyre inkább kezdi kitaposni magának az utat ben jelentette be a vállalat és 2011-ben jelent meg Magyarországon. A középtávú tervek között szerepel, hogy ez a memória alapú adatbázis rendszer, amely valós idejű információfeldolgozást tesz lehetővé, egyre inkább meghódítsa a piacot. Példa: 10 A német egészségügyben aktívan használják a technológiát a rákos betegségek feltérképezésére. A korábban 3 hetes folyamatot a HANA-nak köszönhetően sikerült lecsökkenteni 3 percre. A vállalat számára ez a legdinamikusabban növekvő motor, amely iparágakat is képes teljes mértékben megváltoztatni. 9 Forrás: 10 Forrás:

41 Tudományos Mozaik 10. TPF Könyvek, jegyzetek IRODALOMJEGYZÉK Dr. Erdős Ferenc: Segédlet és fogalomtár az SAP-IDES PP- esettanulmányhoz /Győr, 2010/ José A. Hernández: SAP R/3 kézikönyv /Budapest, Panem Kft. 2007/ ISBN Dr. Erdős Ferenc: A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése integrált vállalatirányítási rendszerek által Rechnitzer J. (szerk.) Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kara Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Évkönyv SZE-MTDI, Győr o. Bagó Péter, Szabó Gyula: Global parameterization of country-specific SAP modules Raffai Mária (szerk.) 3rd International Symposium on Business Information Systems. PTE, Pécs, Paper 16. Előadások Tarcsi Ádám: Bevezetés az SAP világába Vállalatirányítási rendszerek és az SAP Kormány Eszter: SAP integrált ügyviteli és termelésirányítási programcsomag Honlapok

42 - 42 -

43 Tudományos Mozaik 10. TPF A HOZZÁADOTT ÉRTÉK ALAPÚ KÜLKERESKEDELEM ELMÉLETE ÉS FONTOSSÁGA Bánhegyi Péter vezető statisztikai szakértő, Magyar Nemzeti Bank Az elmúlt években nagy lendületet vett a külkereskedelmi adatok mögötti folyamatok vizsgálata a globális termelési láncok megjelenése révén. E jelenségek megragadására különböző elképzelések és számítások születtek. A jelen írás célja az, hogy az ezzel kapcsolatos fontosabb eredményeket zárt matematikai formában, összehasonlítható módon írja le. Nem célunk most újabb empirikus elemzés készítése, inkább az ezzel kapcsolatos vizsgálati módszer szemléletesebbé tételére törekszünk. Az y = (E-A) -1 c zárt formulában egy-egy országra S dimenzió jut, a bevezetendő segédmátrixokkal ezt bővítettük ki egy S*N dimenziós térré, hogy a szektorok partner országonkénti forgalmának koordinátáit közvetlenül láthassuk. A külkereskedelmi folyamatok eltérő megközelítéséből fakadó eredmények így közvetlenül összevethetők egymással. Kulcsszavak: hozzáadott érték, külkereskedelem, globális termelési lánc, Leontief-inverz, Hadamard-szorzat. 1. Bevezetés A munkamegosztás és a specializálódás természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a különböző tevékenységeket és munkafázisokat végzők gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn annak érdekében, hogy az egyik fél által elvégzett tevékenység ellenértékéért cserébe valamely más tevékenység eredményéhez jussanak hozzá. Egyaránt igaz ez természetes személyekre, gazdasági ágazatokra, illetve teljes országokra, régiókra. A modern világgazdaságra a szállítmányozási lehetőségek kiterjedésével fokozottan érvényes, hogy az egyes munkafázisok földrajzilag is jócskán elkülönülnek egymástól. A másik fontos fejlemény, hogy az elérhető technológiák eredményeképpen maguk a termékek is fokozatosan differenciálódnak. Mindennek egyik eredménye, hogy a fogyasztásra kerülő termékek elkészítése nemcsak különböző gazdasági ágazatokban, hanem különböző országokban is történik, ami a közbenső termékek nemzetközi forgalmával jár. Az elmúlt évtizedekben ez folyamatos vitát generált a relatív tényező ellátottságon alapuló tradicionális külkereskedelmi modellek körül, amelyek elsősorban az eltérő adottságú és fejlettségű országok közötti külkereskedelmet magyarázzák, ugyanakkor empirikusan konzisztensek a külkereskedelmi elméletben népszerű gravitációs egyenlettel. A közel azonos fejlettségű országok között erősödő iparágon belüli külkereskedelmi forgalmat többek között Helpman-Krugman (1985) és Feenstra et al (2001) elemezték, azonban ez az elméleti irány közvetlenül nem tér ki arra a kérdésre, hogy végső soron mely országok munkája (hozzáadott értéke) jelenik meg a makrogazdasági statisztikák által mért folyamatokban. Ezt a témát a vertikális specializáció, illetve a globális termelési láncok tárgyalása járja körül. Míg azonban, a gravitációs egyenlettel némiképpen ellentétben, e területnek teoretikusan az 1970-es évektől kezdve szintén több irányú megközelítése létezett, addig az első mélyebb empirikus elemzést erről Hummels et al (2001) adta. Ennek a jelentősége pedig első ránézésre is fontos, hiszen a globális termelési láncok megjelenésével a tradicionális külkereskedelmi és nemzeti számla statisztikák által mutatott kép mögött egyre inkább olyan folyamatok is meghúzódhatnak, amelyeket a primer számok eltakarnak. Ennek pedig nemcsak elméleti, hanem közvetlen gyakorlati jelentősége is van, tekintettel a nemzetközi együttműködések területén születő (gazdaság)politikai döntésekre, hiszen új megvilágításba helyezheti a bilaterális külkereskedelmi pozíciókat

44 A hozzáadott érték alapú külkereskedelem elmélete és fontossága Bánhegyi Péter Az elmúlt években immár számos további publikáció foglalkozott e terület empirikus elemzésével, eszköztárának a bővítésével, finomításával 1. A mi célunk jelenleg nem annyira az empirikus eredmények megerősítése vagy átértékelése, mert azok robusztusnak tűnnek, és az OECD által idén megjelentett adatbázis 2 is alátámasztja a korábbi eredményeket 3, hanem az elemzéshez kidolgozott eszköztár matematikai alapjainak a szemléletesebbé tétele. Reményeink szerint ez még jobban megvilágítja az empirikus eredmények mondandóját és a hagyományos makrogazdasági statisztikákkal való kapcsolatát. Ennek elérése céljából a 2. fejezetben bevezetjük a használandó fogalmakat és jelöléseket, majd ezek segítségével a 3. fejezetben részben újrafogalmazzuk a szakirodalomban bevezetett matematikai eszköztárat, és bemutatjuk az eltérő kategóriák közötti kapcsolatot. A 4. fejezetben a sort néhány befejező megjegyzéssel zárjuk. 2. Fogalmak és jelölések Jelöléseinket alapvetően Johnson-Noguera (2012) alapján vezetjük be, de szükség esetén eltérünk majd attól. Elhagyjuk a mennyiségi változók tárgyalását, és a piactisztító feltételeket közvetlenül értékben írjuk fel, azonos árakon értékelve a forrás és felhasználás oldalakat. Országok közötti kapcsolatokról is lévén szó, jelölje i, j = 1, 2,, N az országok számát és s, t = 1,, S a megkülönböztetni kívánt gazdasági tevékenységek vagy szektorok számát. Ez utóbbiak elméletileg lehetnek akár az egyes előállított és forgalmazott jószágok 4 is, gyakorlatilag azonban ennek gátat szab az adatok elérhetősége. Ugyanakkor fontos lehet az érintett gazdasági szereplők eltérő viselkedése miatt az exportra és nem exportra termelő (al)szektorok megkülönböztetése, akár a ráfordítási igények, akár az azonos árak feltételezésének a szempontjából. A továbbiakban S elemeire az egyszerűség kedvéért, mint szektorokra fogunk utalni, de ennek a most tárgyalt bővebb értelmezésében. Jelölje y i (s) az i ország s szektorbeli kibocsátását, c ij (s) az i országból a j országba szállított s szektorbeli fogyasztási jószágokat, x ij (s) az i ország j országba menő s szektorbeli bruttó exportját, x i (s) ezek összegét (azaz i ország s szektorból induló teljes bruttó exportját). Jelölje továbbá m ij (s,t) az i országból j országba szállított, s szektorból kiinduló és t szektorban felhasznált közbenső termékeket 5. A továbbiakban külön nem jelöljük, hogy minden bevezetendő kategória esetén az elemek nemnegatív valós értékeket vesznek fel. Mindezek segítségével megalkothatjuk a következő definíciót. 1 Lásd például például Yi (2003), Koopman et al (2008), Koopman et al (2010), Daudin et al (2011) vagy legújabban Johnson-Noguera (2012). Empirikus elemzéseikben mindannyian arra jutottak, hogy a globális termelési láncokon keresztüli hozzáadott értékek figyelembe vételével át kell értékelni a bilaterális külkereskedelmi pozíciókat. Ez különösen fontos lehet az olyan nagy összeszerelő gyártással foglalkozó országok tekintetében, mint például Kína vagy Mexikó, amelyek a gyártáshoz kapott összetevőket jelentős részben maguk is külföldről kapják Lásd erről az OECD által készített legújabb összefoglalót: OECD (2013). 4 A jelenlegi tárgyalásunk során a jószágok egyaránt jelenthetnek termékeket és szolgáltatásokat. A termékek előállítása (és fogyasztása) a legtöbb esetben kapcsolódik valamilyen szolgáltatás igénybevételéhez, illetve fordítva, így az egyes termékek és szolgáltatások ára is kapcsolódik egymáshoz, illetve az egyik magában foglalhatja a másikat is. A teljesség, valamint a forrás és felhasználás azonos árakon való elszámolása kedvéért ezért szükséges, hogy teoretikusan a szolgáltatások is szerepeljenek S-ben. A termékek kifejezést a továbbiakban így tágan értelmezzük, kiterjesztve azt a szolgáltatásokra is. 5 Ha csak külön nem kötjük ki, akkor a továbbiakban i = j és s = t lehetséges. Ez esetben x ii a belföldön előállított hazai felhasználással egyezik meg, azonban az egyszerűség kedvéért az export kifejezést alkalmazzuk minden x-szel jelölt jószághalmazra

45 Tudományos Mozaik 10. TPF 1. definíció. A forrás oldal a valamely tevékenység általi kibocsátásból, a felhasználás ezen kibocsátás közvetlen elfogyasztásából, vagy más javak előállításához szükséges megvásárlásából áll, és e két oldal megegyezik egymással. A fenti jelölésekkel y i (s) = j c ij (s) + j t m ij (s,t). (1) Más megközelítésben ugyanakkor a felhasználás az egyes j országokba juttatott komponensekre bontható, miközben természetesen ezek a komponensek is tartalmaznak végső fogyasztási és közbenső javakat. A fenti jelölésekkel x ij (s) = c ij (s) + t m ij (s,t), és így nyilvánvalóan y i (s) = j x ij (s) = x i (s). (2) A (2) valójában az (1) tömörebb alakja. Amennyiben viszont a tényleges exportot nézzük, azaz x i '(s) = x i (s) x ii (s), akkor természetesen az y i (s) = x i '(s) egyezőség az esetek többségében nem teljesül. Hangsúlyozni kell ismét, hogy itt bruttó kategóriákról beszélünk, azaz lehetséges, hogy valamely jószág a feldolgozási lánc különböző fokai révén többször is megjelenik y i (s)-ben, illetve x i (s)-ben definíció. A fenti egyezőségek zárt alakban történő felírásához vezessük be az A input-output mátrixot, amelynek a ij (s,t) eleme az i országbeli s szektorból a j országbeli t szektorba szállított közbenső javak aránya a j ország t szektorbeli teljes kibocsátásában. Mindezt felírhatjuk az eddigi jelöléseinkkel: a ij (s,t) = m ij (s,t)/y j (t). (3) A mátrix SN*SN méretű négyzetes hipermátrix, amely N 2 darab S*S méretű almátrixot foglal magában, amelyek mint blokkok helyezkednek el benne, és egy A ij blokk i és j ország közötti közbenső termékforgalmat foglal magában megjegyzés. Az A ilyen módon történő felírása a jól ismert linearitást jelenti, amely során egy valamely szektorból, illetve országból érkező jószág iránti felhasználási igény egyértelműen meghatározott (nincs technológiai választék), továbbá egy adott szektor egy terméket bocsát ki (nincs ikertermelés). Ez szintén azt indukálná, hogy amennyire lehet, bontsuk elemeire a gazdasági tevékenységet. Legyenek most y i, x ij és c ij az i ország kibocsátásának, valamint az i országból a j országba értékesített jószágok, illetve végső fogyasztási javak S*1 méretű vektorai, amelyeknek elemei rendre y i (s), x ij (s) és c ij (s). Ekkor x ij = c ij + A ij y j. Amennyiben x i és c i az i ország által értékesített összes, illetve végső fogyasztási javak vektorát jelenti, akkor x i = c i + j A ij y j. (4) Amennyiben pedig y i, x i és c i maguk is elemei y, x, illetve c SN*1 méretű hipervektoroknak, amelyek minden ország minden szektorának a kibocsátását, értékesítését, illetve végső fogyasztási jószág eladását tartalmazzák, akkor (1) alapján x = y = Ay + c. (5) 3. definíció. Valamely i ország s szektorának nettó kibocsátása, illetve hozzáadott értéke a bruttó kibocsátásnak az inputként felhasznált javak összegén felüli része. Formális jelölésekkel, amennyiben r i (s) jelöli a nettó kibocsátást, akkor r i (s) = 1 - j t a ji (t,s). (6) 6 Különösen, hogy most nem rendelünk idődimenziót a tárgyalt kategóriákhoz, így azok lehetnek akár éves vagy több éves adatok is, amely idő alatt egy feldolgozási ciklus többször is érintheti i országot. 7 Speciálisan, A ii az i ország saját input-output mátrixát jelenti

46 A hozzáadott érték alapú külkereskedelem elmélete és fontossága Bánhegyi Péter Látható, hogy (6)-ban a felhasználási igényként sorra az A mátrix oszlopai állnak, így zárt formában mindez az alábbi módon írható fel, amennyiben r minden i ország minden s szektorának a relatív hozzáadott értékeit tartalmazó SN*1 méretű hipervektor 8 : r = (E-A )1. (7) A Gale-féle produktivitási kritériumok szerint 9, ha van olyan y 0, hogy c > 0, illetve duális megfogalmazásban r > 0, akkor (E-A) -1 Leontief-inverz létezik, elemei nemnegatívak, és teljesül rá, hogy (E-A) -1 = E + A + A 2 + (8) 2. megjegyzés. Amennyiben (E-A) -1 létezik, akkor minden i-re az (E-A ii ) -1 is létezik, hiszen az (E-A ii ) diagonálisának az elemei (E-A) diagonálisának is az elemei, és (5)-ből következően y i > A ii y i (legalább c i > 0 miatt). Mindezek alapján (5) tovább írható a jól ismert alakba: y = (E-A) -1 c. (9) A (8)-ban található Leontief-inverz jelentése igen szemléletes: a világ összes országában és szektorában kibocsátott végső fogyasztási jószágok számára szükséges teljes kibocsátást adja meg 10. Ez utóbbinak egy új szemléletű bontását adja meg a következő definíció. 4. definíció. Egy i ország valamely kibocsátása j országban hasznosul, amennyiben azt közvetlenül oda szállítják végső fogyasztásra, vagy pedig a felhasználásával a világ bármely pontján egy vagy több lépésben, például globális termelési láncok révén készített jószágokat végül ott fogyasztják el. Jelölje ŷ j és ĉ j a j országban hasznosuló bruttó kibocsátás és végső fogyasztási javak vektorait, és ekkor y és c felépítéséből következően y = j ŷ j és c = j ĉ j, valamint ŷ j = (E-A) -1 ĉ j. (10) Ekkor ŷ j és ĉ j szintén SN*1 méretű hipervektorok, amelyeken belül y ij az i országban létrehozott és végső soron a j országban végső fogyasztásra kerülő jószágok halmaza, c ij pedig ezen a jószághalmazon belül az i országból j országba közvetlenül végső fogyasztásra kerülő javak köre. Természetesen igaz ekkor, hogy y i = j y ij és c i = j c ij, továbbá, hogy y ij = c ij + z A iz y zj. (11) 3. megjegyzés. A Gale-féle produktivitási kritériumok természetesen felírhatóak tetszőleges ĉ j re is, hiszen amennyiben (E-A) invertálható, akkor (10) is felírható. Nem szükséges azonban közvetlenül valamely ĉ j re felírni (10)-et, hiszen az már könnyebben elképzelhető, hogy valamely j-re ĉ j 0. (E-A) invertálhatóságához elegendő a c > 0 feltétel. E fejezet végén még egy fontos definíciót vezetünk be. 8 Az r i (s) elemek nemnegativitása egyben természetszerűleg az a ij (s,t) 1 feltételt is jelenti bármely i, j, s és t esetén. 9 Lásd erről és a bizonyításáról például Zalai (2000), o. A fenti állítások megfordítása is igaz, azonban a két kritérium nem feltétlenül egyszerre teljesül. A fenti tulajdonságú Leontief-inverzek esetén azonban mindig található olyan tevékenység, amikor a két kritérium egyszerre teljesül. 10 A a közvetlenül szükséges input ráfordítási igényt adja meg, A 2 eme input ráfordítási igényhez szükséges inputokat, és így tovább. Teoretikusan végtelen sok feldolgozási ciklus történik így, amíg a bruttó kibocsátásból eljutunk a végső fogyasztási javakhoz. A Gale-féle produktivitási kritériumok azt szavatolják, hogy lim m A m =0, azaz a feldolgozási igény egy idő után nem nő tovább, és így lehetséges pozitív végső fogyasztás

47 Tudományos Mozaik 10. TPF 5. definíció. Megegyező méretű P és Q mátrixok P Q Hadamard-szorzatán azt az R mátrixot értjük, amelynek elemei r ij = p ij q ij. 3. Hazai és nemzetközi termelési láncok A fentebb bevezetett jelölésekkel Hummels et al (2001) az x ij, Johnson-Noguera (2012) pedig az y ij kategóriákat, illetve a bennük megtestesülő hozzáadott értékeket elemezte. Koopman et al (2010) a vizsgálatot kiterjesztette abba az irányba, hogy a hazai hozzáadott értékek mennyire jelennek meg más országok bruttó exportjában. Véleményünk szerint Johnson-Noguera (2012) megközelítése célratörőbb, mert közvetlenül vizsgálja, hogy az i országból származó jószágok hol kerülnek végső fogyasztásra, nem foglalkozik a közbeeső állomásokkal. Ráadásul x ij és y ij összevetése szemléletesen mutatja a tradicionális külkereskedelmi statisztikák a hozzáadott értékek nemzetközi vándorlása közötti eltéréseket. Röviden ebbe betekintést nyújt az y i következő felírása is. Jelölje E i az y-ban az i-hez tartozó egységvektorok S*(SN)-es méretű mátrixát, és ekkor y i = c i + E i Ay 11. (12) A (12)-t (4)-gyel összevetve kapjuk, hogy y i = x i - j A ij y j + E i Ay. (13) Tekintve, hogy a mi értelmezésünkben y i = x i, így (13) alapján E i Ay - j A ij y j = 0. Látható, hogy míg x i a közvetlen áruforgalmon keresztül érkezik az aggregált értékhez, addig y i ennél összetettebb módon. A két megközelítés a forgalmakat másképp allokálja az egyes országok között, azonban az aggregált számok erről nem sokat mondanak. A (10) és (11) együtt mondana valamit: az előbbi alapján felírhatjuk, hogy y ij = E i (E-A) -1 ĉ j, és numerikusan ez ki is számolható, ám a Leontief-inverz általános belső struktúráját tetszőleges dimenzióban nem tudjuk egyszerűen megfogalmazni 12 ; (11) ebből a szempontból szemléletesebb, ám önmagában nem zárt struktúra. Annak érdekében, hogy a bilaterális komponenseket tetszőleges dimenzióban meg tudjuk állapítani x ij -re és y ij -re egyaránt, az x i -ben és y i -ben implicit módon szereplő összetevőket explicit módon oszlopokba fejtjük. Vezessük be ehhez a következő segédmátrixokat. 6. definíció. Legyen A i (SN)*(SN) méretű hipermátrix, melynek N számú S*(SN) méretű (A i1,, A in ) felépítésű almátrixa van, azaz ez az N számú almátrix egymással megegyezik, és A ij mátrixokat tartalmazza. Legyen továbbá Y szintén (SN)*(SN) méretű hipermátrix, amelynek S*S méretű Y ij komponense (y ij,, y ij ) felépítésű, azaz S-szer tartalmazza az S*1-es y ij vektort 13. Legyen továbbá Ẽ (SN)*(SN) méretű hipermátrix, amelynek Ẽ ii S*S méretű komponense az összegző mátrix, a többi komponense pedig a zérusmátrix. Ezek segítségével felírhatjuk a következő állítást. 1. állítás. Jelölje χ i és ϒ i rendre azon (SN)*1-es vektorokat, amelyek adott i ország esetében a minden s szektorból minden j országba történő közvetlen áruszállításokat, illetve a minden s szektorban megtermelt és végső soron j országban elfogyasztott jószágok halmazát tartalmazzák. Jelölje továbbá γ i (SN)*1-es vektor adott i ország esetében a minden s szektorból minden j országba történő közvetlenül végső fogyasztásra kerülő javakat Ekkor az egyes elemek kiszámítási módja: 11 Ugyanez adódik a (11) j szerinti összegzésével is. 12 Koopman et al (2010) kifejtése már három dimenzióban is bonyolult kifejezéseket eredményezett. 13 Más szavakkal: Y(1/S) = y és Y ij (1/S) = y ij

48 A hozzáadott érték alapú külkereskedelem elmélete és fontossága Bánhegyi Péter χ i = γ i + [(A i Ẽ)Y](1/S) és (14) ϒ i = γ j + [(A i Y) Ẽ](1/S). (15) Bizonyítás. χ i, ϒ i és γ i vektorok szintén hipervektorok, amelyeknek a már ismert S*1- es j-edik komponensei az x ij, y ij és c ij vektorok. Az Hadamard-szorzat definíciója alapján az (A i Ẽ) és az [(A i Y) Ẽ] olyan (SN)*(SN) méretű hipermátrixok, amelyeknek az S*S méretű blokkdiago-nálisain kívül a többi eleme zérus. A (14) esetében a j-edik blokkdiagonális A ij, így a hozzá tartozó kifejtés a hipermátrixok szorzási szabályai alapján A ij z Y jz, azaz A ij Y j. (15) esetében j-edik blokkdiagonális ezen szorzási szabály alapján z A iz Y zj. Az (1/S) vektorral történő összegzéseket követően a j-edik komponensek esetében (14)-ből és (15)-ből éppen (4) és (12) összefüggésekhez jutunk. Ezek tekintetében pedig már láthattuk, hogy y i = x i. Q.E.D. A (14) és (15) segítségével zárt alakban írtuk fel az i-edik ország bilaterális árukapcsolatait (beleértve a saját magával szembeni árumozgásokat is) 14. Geometriailag egy adott i ország export forgalmát bontottuk ki egy S dimenziós térből egy S*N dimenziós térbe a segédmátrixok segítségével, láthatóvá téve így a célországokon belüli szektorokhoz tartozó koordinátákat. E koordináták összevetése adja a külkereskedelem eltérő megközelítései, illetve az általuk kapott eredmények közötti eltéréseket szektorális szinten is. Az [(A i Ẽ)Y] pontosan azt fejezi ki, hogy először tekintjük a közvetlen célországot (A ij ), majd az oda szállított áruk a termelési láncoktól függően folytatják az útjukat a végső célország felé ( z Y jz ). Az [(A i Y) Ẽ] pedig eleve a végső célországot tekinti ( z A iz Y zj ). A matematikai műveletek sorrendje pontosan visszaadja a számítások mögötti koncepcionális megfontolásokat. Általános esetben, azaz előzetes megkötések nélkül, mondhatjuk, hogy χ i ϒ i 15. Ebből a struktúrából közvetlenül kiolvasható, hogy bár egy adott i országnak lehet nagy közvetlen forgalma valamely j ország, illetve abban valamely szektor felé (azaz χ i valamely j komponense, illetve annak valamely jelentős értéket vehet fel), ám lehet, hogy annak jelentős része továbbhalad egy másik országba, és a különböző csatornákon keresztül közvetve j országba valójában sokkal kisebb jószágmennyiség érkezik végső fogyasztásra (lásd ϒ i megfelelő j komponensét). Ugyanez a helyzet természetesen fordítva is fennállhat, és ugyanezt az összehasonlítást meg lehet tenni import oldalon is, a j országból i országba menő forgalmakat vizsgálva. (14) és (15) segítségével mindezt szektorális szinten is könnyen elvégezhetjük. Tartalmilag azonban ennél is tovább mehetünk, ugyanis észrevehetjük, hogy ϒ i egyes j elemei között a jobboldalon szintén szerepel y ii, hiszen erre vonatkozóan nem tettünk megkötést. A továbblépéshez vezessünk be újabb segédmátrixokat. 7. definíció. Legyen Ẫ i (SN)*(SN) méretű hipermátrix, melynek N számú S*(SN) méretű (0,, A ii,, 0) felépítésű almátrixa van, azaz ez az N számú almátrix egymással megegyezik, és egyetlen pozitív blokkmátrixként A ii mátrixokat tartalmazza. Legyen ekkor Ᾱ i = A i - Ẫ i. Legyen továbbá Ẫ ii (SN)*(SN) méretű blokkdiagonális hipermátrix, melynek S*S méretű diagonális blokkjai az A ii mátrixokat tartalmazzák. Ezt felhasználva (15) az alábbi alakra hozható: 14 E képletek ugyanakkor numerikusan szintén kiszámolhatók, hiszen Y oszlopai a már ismert ŷ j = (E-A) -1 ĉ j komponensekből állnak. 15 Triviális, de közgazdaságilag figyelmen kívül hagyható az az eset, amikor χ i = ϒ i úgy teljesül, hogy A ij = 0 minden i, j-re azaz, amikor nincsenek közbenső termékek

49 Tudományos Mozaik 10. TPF ϒ i = γ j + [(Ẫ i Y) Ẽ](1/S) + [(Ᾱ i Y) Ẽ](1/S) = γ j + Ẫ ii ϒ i + [(Ᾱ i Y) Ẽ](1/S), azaz ϒ i = (E- Ẫ ii ) -1 [γ j + [(Ᾱ i Y) Ẽ](1/S)]. Ez (14) felhasználásával még tovább írható: ϒ i = (E- Ẫ ii ) -1 [χ i -[(A i Ẽ)Y](1/S) + [(Ᾱ i Y) Ẽ](1/S)]. (17) Azaz az i-ből j-be végső fogyasztásra menő (17) közvetett jószághalmaz azokhoz a javakhoz szükséges hazai kibocsátást tartalmazza, amelyek egyrészt az i-ből j-be irányuló közvetlen jószágforgalomból végső fogyasztásra a j országban maradnak [χ i -[(A i Ẽ)Y](1/S)], másrészt más országokon keresztül végső fogyasztásra közvetve oda érkeznek [[(Ᾱ i Y) Ẽ](1/S)]. Ez (13) zárt felírása i ország szempontjából. 4. megjegyzés. A 2. megjegyzés alapján (E- Ẫ ii ) -1 létezik, és elemei nemnegatívak, ráadásul (E- Ẫ ii ) -1 is blokkdiagonális mátrix, hiszen blookdiagonális mátrix inverze. (17) segítségével felírhatjuk azt a hazai kibocsátás igényt is, amely adott i ország közvetlen exportja iránt jelentkezik: ϒ i (χ i ) = (E- Ẫ ii ) -1 χ i. (18) (17) és (18) szintén lehetőséget ad a kétféle jószágforgalom közötti összehasonlításról, ezúttal a hazai felhasználási igényen keresztül. Jelölje most Ē i az E i -t N-szer tartalmazó (SN)*(SN) méretű mátrixot, és ekkor a ϒ i -hez és ϒ i (χ i )-hez tartozó relatív hozzáadott értéket (7) alapján az alábbi (SN)*1 méretű vektor adja meg: ρ i = Ē i (E-A )1. (19) A tényleges hozzáadott értékek (19) segítségével: i = ρ i ϒ i = Ē i (E-A )1 [(E- Ẫ ii ) -1 [γ j - [(A i Ẽ)Y](1/S) + [(Ᾱ i Y) Ẽ](1/S)]]. (20) i (χ i ) = ρ i ϒ i (χ i ) = Ē i (E-A )1 [(E- Ẫ ii ) -1 γ j ]. (21) (20) és (21) ϒ i és ϒ i (χ i ) komponenseinek ráfordítási igényét adják meg zárt alakban. A kibocsátás azonos áron való elszámolása következtében ρ i N-szer tartalmazza r i = E i (E- A )1 relatív hozzáadott érték vektort; minden ország esetében ugyanazt az r i -t alkalmazzuk. Tekintve, hogy (20) és (21) a hazai hozzáadott értékeket adja meg, ennek komplementere, azaz ϒ i és ϒ i (χ i ) (1 - ρ i )-gyel való szorzása a hazai kibocsátási igények importtartalmát adja meg. Mindezeken keresztül az adott i ország szektorokon és országokon átnyúló termelési láncokban való részvételéről kapunk információkat. ρ i bekapcsolásával az is fontossá válik, hogy mennyi és milyen áron történő inputfelhasználás áll a hazai kibocsátási igény mögött, azaz, hogy e tevékenységek a termelési láncok milyen hozzáadott értékű elemében találhatóak. Az eddigi fontosabb megközelítések közül (20) Johnson-Noguera (2012), (21) pedig Hummels et al (2001) számításainak az alapját mutatják be összehasonlítható formában. Koopmans et al (2010) megközelítése az eddigi jelöléseinkkel r (E-A) -1 x típusú képletet ad, mert az összes exportot és importot beveszi a vizsgálódásaiba, így az közvetlenül nem vethető össze az előbbiekkel, azonban Johnson-Noguera (2012) számításai éppen a hazai kibocsátás végső célországokat tartják szem előtt

50 A hozzáadott érték alapú külkereskedelem elmélete és fontossága Bánhegyi Péter Ahogy említettük, e formulák mindegyikét lehet fordított irányban, azaz az import vizsgálatára alkalmazni, ekkor természetesen azt kapjuk, hogy a j partnerországoknak akár közvetlen (ϒ j (χ j )), akár közvetett (ϒ j ) módon mekkora jószágforgalmuk irányult az adott i országba. Az így kapott bilaterális egyenlegek természetesen a közvetett és a közvetlen koncepciókban szintén jelentősen különbözhetnek, és mint az eddigi empirikus elemzések mutatják, ténylegesen különböznek is egymástól. A nagy exportra dolgozó feldolgozó szektorokkal rendelkező országok esetében például lehet, hogy a végső fogyasztási jószág exportjuk magas, így exportoldalon a közvetett és közvetlen megközelítés nem eredményez jelentős különbségeket, ám ekkor éppen az import oldal mutathatja meg, hogy a beérkező jószágok valójában közvetve honnét is érkeztek, módosítva így a közvetlen bilaterális forgalom egyenlegét Záró megjegyzések A fentebb bemutatott eszközök segítségével egy adott ország külgazdasági kapcsolatait elemezhetjük partnerenként és azon belül szektoronként (tevékenységenként) zárt formában. A közvetlen és a közvetett termékforgalmi információk egyúttal képet nyújtanak arról is, hogy az adott ország miként kapcsolódik be a világgazdasági vérkeringésbe, mely régiókon és tevékenységeken keresztül, milyen hozzáadott értékekkel. Két fontos aspektusra azonban önmagában kevés figyelmet fordít. Egyrészt, az itt kapott kép statikus, nem folyamataiban vizsgálja a külgazdasági kapcsolatokat. A technológiát az A mátrixon keresztül adottnak veszi valamely időszakban, és nem kérdez rá sem a forrására, sem a haladási irányára, csupán az aktuális állapotára világít rá. Ez nem is meglepő, hiszen jellegében a nemzeti input-output táblákhoz hasonló eszközről van szó. Empirikusan természetesen fel lehet állítani itt is az idősoros adatokat, azonban A mátrix dinamikáját ezekből legfeljebb implicit módon lehet kiolvasni. Érdemes ezért az itt kapott információkat a technológiai haladást vizsgáló dinamikus modelleken keresztül is szemlélni. Az elmúlt évtizedek gazdasági növekedésről szóló gazdag szakirodalma megfelelő támpontot nyújt ehhez. Hasonlóképpen az eredeti Leontief-technológia szigorú megkötéseinek a legalább részleges feloldása, például a nemlineáris input-output modellek mintájára 17, szintén egy további lépés lehet. Másrészt az A mátrix, illetve annak részletezettsége, mint azt említettük, tetszőleges lehet, teoretikusan nincs korlátozva a dimenziók száma, legfeljebb abból a szempontból, hogy a c > 0 feltétel teljesüljön. Empirikusan azonban természetesen figyelembe kell venni a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, azok elérhető részletezettségét, és mindezt nemzetközi összehasonlításban. Az OECD már említett projektje ezt tette és teszi, figyelemre méltó eredményeket érve el. A részletezettség mellett azonban még a tevékenységek köre is fontos, hiszen egy-egy termék árát sok tényező befolyásolja, és a piactisztító egyenletek felírásához fontos, hogy mind a forrás, mind a felhasználás oldali árak megegyezzenek. Amennyiben például valamely termék egy közvetítő csatornán vagy tevékenységen keresztül jut el a felhasználókhoz (amint az szokásos), akkor nem lehet felírni a piactisztító egyenleteket e közvetítőket figyelmen kívül hagyva, hanem lehetőség szerint külön szektorként vagy tevékenységként kell őket figyelembe venni. Természetesen ez sem maradt eddig figyelmen kívül, mindazonáltal e csatornák teljes körű feltérképezése még folyamatban van. 16 Az import oldali számításoknál egyébként már igénybe vehetjük a (10) alatti lehetőséget is, de összehasonlítható formában kapott számokat itt is a (17), illetve a (20) ad. 17 Lásd ezzel kapcsolatban Sandberg (1973), Chander (1983) és Molnár-Szidarovszky (1987)

51 Tudományos Mozaik 10. TPF Irodalomjegyzék Chander (1983) Parkash Chander: The Nonlinear Input-Output Model. Journal of Economic Theory, vol 30, Daudin et al (2011) - Guillaume Daudin Christine Rifflart Daniele Schweisguth: Who Produces for Whom in the World Economy? Canadian Journal of Economics, 44, Feenstra et al (2001) - Robert C. Feenstra - James R. Markusen - Andrew K. Rose: Using the gravity equation to differentiate among alternative theories of trade. Canadian Journal of Economics, 34, Helpman Krugman (1985) Elhanan Helpman Paul R. Krugman: Market Structure and Foreign Trade. Increasing Returns, Imperfect Competition, and the International Economy. MIT Press, Cambridge, Massachusets, London, England Hummels et al (2001) David Hummels Jun Ishii, Kei-mu Yi: The Nature and Growth of Vertical Specialization in World Trade. Journal of International Economics, 54, Johnson Noguera (2012) Robert C. Johnson Guillermo Noguera: Accounting for Intermediates: Production Sharing and Trade in Value Added. Journal of International Economics, 86, Koopman et al (2008) Robert Koopman Zhi Wang Shang-JIn Wei: How Much of Chinese Exports Are Really Made in China? Asessing Value Added When Processing Trade Is Pervasive. NBER Working Paper No Koopman et al (2010) - Robert Koopman William Powers Zhi Wang Shang-JIn Wei: Give Credit Where Credit Is Due: Tracing Value Added in Global Production Chains. NBER Working Paper No Molnár-Szidarovszky (1987) Molnár Sándor-Szidarovszky Ferenc: Egy nemdifferenciálható nemlineáris input-output modell. Statisztikai Szemle, 65, OECD (2013) Interconnected Economies. Benefiting from Global Value Chains. OECD. Sandberg (1973) I. W. Sandberg: A Nonlinear Input-Output Model of a Multisectored Economy. Econometria, 41, Yi (2003) Kei-Mu Yi: Can Vertical Specialization Explain the Growth of World Trade? Journal of Political Economy, 111, Zalai (2000) Zalai Ernő: Matematikai közgazdaságtan. KJK-Kerszöv, Budapest

52 - 52 -

53 Tudományos Mozaik 10. TPF A NŐK TÁRSADALMI, MUNKAERŐPIACI HÁTRÁNYAI MAGYARORSZÁGON Dános Anikó főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola A nők munkaerő-piaci helyzete az Európai Unióban még mindig kedvezőtlenebb, mint a férfiaké. Magasabb a munkanélküliségi ráta a nők körében, ráadásul ha van is állásuk, az átlagfizetésük tizenhat százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, holott a nők átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A Bizottság felhívta az EUtagállamok figyelmét, hogy biztosítsanak hatékonyabban működő gyermekgondozási intézményrendszert a gyermekes nők munkavállalásának megkönnyítése érdekében. A női munkanélküliségi ráta alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-s átlag, ugyanakkor a nők munkanélküliségi rátája magasabb a férfiakénál. A munkaerőpiac meglehetősen rugalmatlan és bizonytalan; a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya alacsony. A nőket érintő hátrányok számos dimenzióban megnyilvánulnak. A női foglalkoztatás másodlagos szerepet tölt be a munkaerőpiacon. A nők gyakran kényszerülnek megszakítani karrierjüket gyermekvállalás vagy gyermekgondozás miatt. Az üvegplafon - effektus miatt a nők előrejutási lehetőségei gyakran behatároltak. A munkaerőpiac nők által uralt szegmenseiben a munkavállalási feltételek sokszor kedvezőtlenek. A nők a jövedelem hierarchia alacsonyabb szintjein találhatók, és ugyanabban a pozícióban is kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik. A nők érdekvédelmi lehetőségei gyengék, és rosszabbodtak a rendszerváltozást követő időszakban. A XX. század második felében a fejlett országokban számos fontos változás történt a férfi és női szerepek társadalmi megítélésében, valamint az ezekkel kapcsolatos értékekben, attitűdökben. Az európai országok többségében ezek a folyamatok egy irányba, a modernizálódás felé mutattak. Az elmúlt 20 évben Magyarországon és a közép-kelet-európai térség országaiban párhuzamosan zajlott a politikai és a gazdasági rendszerváltás, amelynek során a poszt-szocialista országok a korábbiaktól gyökeresen eltérő politikai és gazdasági pályára álltak. Az átalakulás legfontosabb mozzanatai a társadalom demokratizálása, a tulajdonviszonyok átalakítása és a piacgazdasági játékszabályok térnyerése voltak. Az átrendeződés alapvetően szervezte át a politikai, gazdasági, családi-magánéleti és a mögötte meghúzódó emberi viszonyokat is. A gazdaság szerkezeti átalakítása az ágazatok, foglalkozások nemek szerint eltérő koncentrációja miatt különbözően hatott a nőkre és a férfiakra. A piacgazdaság működésének legfontosabb jellemzője a piaci verseny térnyerése. A piaci versenyfeltételek nők és férfiak számára a piac természetéből adódóan azonosak, azaz nemi szempontból semlegesek. A feltételekhez való alkalmazkodás sikerei viszont a nemek különböző adottságai és társadalmi szerepei miatt eltérőek. Gyakorlati tapasztalatok szerint a piaci verseny követelményei a nők számára társadalmi helyzetük sajátosságaiból adódóan a férfiakénál kedvezőtlenebbek. Ez részben egyéni adottságaikkal, a szocializáció során begyakorolt szerepkészletükkel, értékrendjükkel, elvárásaikkal és törekvéseikkel függ össze, ami a piac igényeinek a férfiak hasonló jellemzőinél kevésbé felel meg. Korlátozza a versenyben való teljes értékű részvételt az otthoni feladatokból való aránytalan részvállalásuk is. Mindezek miatt a piaci versenyben való sikeres helytállás szempontjából a nők a férfiaknál hátrányosabb helyzetben vannak. Ez a piaci, munkaerő-piaci pozíciójukat gyengíti, sőt, kellő védelem hiányában munkaerő-piaci hátrányuk fokozódásával jár. Az EU tagországaiban napjainkra a nők helyzetében több tekintetben is javulás következett be, de a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek még mindig számos területen kimutathatóak. Az Eurobarométer 2006-ban készült intoleranciát és diszkriminációt vizsgáló felmérése

54 A nők társadalmi, munkaerőpiaci hátrányai Magyarországon Dános Anikó alapján a magyar lakosság 48%-a úgy vélekedik, hogy nőnek lenni hátrányt jelent a társadalomban és csupán 6%-uk gondolja úgy, hogy férfinak lenni hátrányos. Magyarország volt az egyetlen ország, ahol a válaszadók relatív többsége szerint a nemen alapuló megkülönböztetés a társadalomban erősebb, mint öt évvel korábban volt. A fellelhető egyenlőtlenségek sora hosszú, a teljesség igénye nélkül a következő problémakörökben jeleníthető meg: - A nőket a háztartásba száműző szerepfelfogás. A férfiak körében elterjedtebb a hagyományos családi munkamegosztást pártoló vélemény, ezen belül a 8 általánost végzett férfiak körében ennek elfogadottsága különösen kiemelkedő. Mindez egy alsóbbrendű, eltartotti státuszt eredményez, mely fenntartja és folyamatosan erősíti a nők gazdasági függését és kiszolgáltatottságát családjukkal, elsősorban férfitársukkal szemben. - Az európai időmérleg-vizsgálatok szerint ma a magyar nők töltik a legtöbb időt házimunkával és gyermekellátással. A társadalmilag kötött tevékenységekre fordított idejük magasabb, mint a férfiaké, a szabadon végzett tevékenységekre fordított idejük viszont kevesebb. - A gyermekgondozási támogatást igénybe vevőknek a 90-es évektől kezdődően romlottak az esélyei a munkaerőpiacra való visszatérésre. A jelenség hátterében komoly szerepet játszik a család és a munkahely összeegyeztetését támogató intézmények, szolgáltatások megfelelő fejlesztésének elmaradása, a bölcsődei férőhelyek drasztikus csökkenése, ill. az azokat kiváltó új típusú szolgáltatások hiánya is. - A jogszabályokban megfogalmazott egyenlő munkáért egyenlő bér elve továbbra sem érvényesül, a nők átlagjövedelme rendre elmarad a férfiakétól. - A nők iskolázottsági mutatói jobbak, mint a férfiaké mind a középiskolában és a felsőfokú tanintézetekben tanulók megoszlása, mind az írás-olvasás-szövegértés mutatói alapján, ennek ellenére a szellemi életben vezetői beosztásokhoz, tudományos minősítésekhez sokkal kevésbé jutnak, mint a férfiak. - A nők alulreprezentáltak a politikában is. A parlamenti képviselőknek csupán 9 %-a nő. - A nők gazdaságban való részvételét, karrierépítését is számos tényező akadályozza, melyek következtében csak elvétve találunk a legmagasabb presztízsű, legnagyobb hatalommal bíró pozíciókban nőket. - Az elnőiesedett szakmák zöme egyben a legalacsonyabb társadalmi presztízsű szakma is. - A nők nemi hovatartozásuk miatt válnak nemi erőszak, családon belüli erőszak, munkahelyi szexuális zaklatás, munkahelyi pszicho-terror, prostitúció és egyéb bűncselekmények áldozataivá. a) Oktatási egyenlőtlenségek A szociológiai gondolkodás egyik legáltalánosabb alapelve, hogy az egyén iskolázottsági szintje jelentősen függ származási körülményeitől. Az iskolázottabb, magasabb státuszú szülők gyermekei nagyobb eséllyel szereznek maguk is magasabb iskolai végzettséget, és jutnak ezen keresztül magasabb presztízsű állásokba (Blaskó 2002). Az előny-átörökítő mechanizmusok értelmezése kapcsán a legtöbbet hivatkozott szerző Bourdieu, aki ismert elméleti összefüggéseiben kifejtette, hogy a szülői háttér elsősorban a megszerzett kulturális tőkén keresztül befolyásolja az elért társadalmi pozíciót. A Bourdieu-i szemlélet szerint az iskola, a tudás és az ismeretek átadásának funkciója helyett leginkább az egyenlőtlenségi rendszerek újratermelődésének színtere. Némileg hasonló alapokra építve, de más következtetésekre jutva fogalmazta meg DiMaggio (1998) elméletében a kulturális mobilitás modelljét. Ennek lényegi mondanivalója szerint, bár a kulturális tőke valóban fontos szerepet játszik az egyenlőt

55 Tudományos Mozaik 10. TPF lenségi rendszerek kialakításában, de az iskola nem az előnyös pozíciók átörökítésével, hanem az alacsony státuszú társadalmi osztályok gyermekei esélyeinek javítása révén éri ezt el. Ez azt jelenti, hogy az ilyen státuszú gyerekek az iskola hátránykompenzáló mechanizmusain keresztül az általuk örökölt kulturális erőforrásokat nagyobb haszonnal tudják felhasználni másoknál a társadalmi státusz megszerzése során. DiMaggio a kulturális mobilitás elméletének teszteléséhez (idézi Blaskó 2002) nemek szerinti bontásban vizsgálta az apák iskolai végzettségeinek hatásait. Eredményei szerint a kulturális tőke szerepe jelentős különbségeket mutat a két nem életében. A lányokra a hagyományos reprodukciós modell feltételei érvényesültek, ugyanis a kulturális tőkének az érdemjegyekre gyakorolt hatása az apa iskolai végzettségének emelkedésével nőtt. A kulturális tőke hozama tehát ebben az összefüggésben a magasabb státuszú családokból származó lányok számára nagyobb, mint az alacsonyabb státuszú családokból származók számára. A fiúk státuszelérését viszont a kulturális mobilitás modelljével lehet leírni, vagyis minél alacsonyabb státuszú apától származnak, annál nagyobb nyereségre számíthatnak, ha megnövelik kulturális tőkéjüket. Magyarországon Blaskó Zsuzsa (2002) eredményei elsősorban azt mutatják, hogy a kulturális tőke hatásmechanizmusa (...) kiemelkedően erős mobilizáló potenciált jelent a társadalom legalsó szférájában, ám ugyanakkor nem elhanyagolható mértékű reprodukciós funkciót is betölt a származási háttér magasabb szintjein. (Blaskó 2002: 18) Tanulmányi pályafutásuk tekintetében a nők statisztikái az elmúlt időszakra vonatkozóan jelentős javulást mutatnak, hiszen az EU-ban az egyetemi diplomák kb. 60 százalékát (2004- ben 56,7%-át, 2006-ban 58,9 %-át) a nők kapják. Az egyes tanulmányi területek között hoszszú évek óta fennálló nemek szerinti különbségek viszont továbbra is jelen vannak. Kiemelést érdemelnek a műszaki és a számítástechnikai tanulmányok, amelyekben rendkívül alacsony, kb. 18 és 20%-os a diplomát kapó nők aránya. Ugyanakkor uniós szinten az üzleti, közigazgatási és jogi területeken diplomát szerző nők nagyságrendje meghaladja a férfiakét, kb. 60%- os. A tartós nemi sztereotípiák következtében viszont függetlenül attól, hogy a nők iskolai végzettségeiket tekintve többen szereznek magasabb képzettséget, mint a férfiak ez semmilyen közvetlen hatással nincs az általuk betöltött munkaerő-piaci pozíciókra. A munkaerőpiac nemek szerinti elkülönülésének egyik következményeként a nők továbbra is a feminizálódott ágazatokban és szakmákban jelennek meg és továbbra is alacsonyabb kategóriájú munkakörökben és kevesebb előrejutási lehetőséggel dolgoznak. E torzult megosztottság egyik jelentős következménye a nemek közötti tartós bérszakadék is. Az EUROSTAT 2007-es kimutatásai alapján az Unióban ennek aránya 17,4 %-os. Mióta egyáltalán megjelent a kötelező iskoláztatás Európa országaiban, a férfiak és nők iskolai végzettsége között jelentős eltérés volt. Jellemzően a fiúkat taníttatták tovább a családok, így a nők átlagos iskolai végzettsége mindig egy szinttel a férfiaké alatt volt. A középfokú, majd a felsőfokú oktatás bővülésével egyre több nő is bekerült ezekbe az intézményekbe, de ez csupán feljebb tolta az iskolázottsági szintet, a nemek egyenlőtlenségét nem szüntette meg. Sajátos változás indult el Magyarországon az 1970-es években, amikor a családok más-más stratégiát alakítottak ki fiaik és lányaik általános iskola utáni továbbtaníttatására. Míg a fiúkat tipikusan szakmunkásképzőbe vagy érettségit és szakmát is adó technikumokba, szakközépiskolákba küldték, a lányokat a csupán általános műveltséget biztosító gimnáziumokba. Emellett a főiskolai férőhelyek szaporodásával egyre több női hallgató került be a felsőoktatásba is. Magyarországon az 1980-as évek elejére megfordult a trend a felsőoktatásban és magasabb lett a női hallgatók száma, mint a férfiaké. Az Európai Unió tizenöt országában átlagosan csak 15 évvel később alakult ki ez a helyzet. A humántőke-befektetések megtérülésére irányuló magyarországi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a felsőfokú végzettség megszerzése jelentősen növeli az esélyét a különösen magas munkaerő-piaci, elsősorban bér-jutalmak megszerzésének

56 A nők társadalmi, munkaerőpiaci hátrányai Magyarországon Dános Anikó Ugyancsak jelentős előnyt jelent az egyetemi diploma a foglalkozási mobilitás szempontjából is. Ezzel a végzettséggel a felfelé mobilitás jelenleg is sokkal gyakoribb, mint a többi, alacsonyabb szintűvel, beleértve a főiskolai diplomát is, amelynek hozama ettől sokkal kisebb (Róbert 2008). A nők által betölthető munkaerő-piaci pozíciók szintjét és minőségét is jelentősen meghatározza tudástőkéjük, amelynek felhalmozásában iskolai végzettségüknek kiemelkedő szerepe van. A megszerzett iskolai végzettség befolyásolja életminőségüket, érdekérvényesítő képességüket, foglalkoztatási és karrierigényeiket, valamint ezek esélyeit. Az iskolázott nők nagyobb arányban fogalmaznak meg igényt a döntéshozatali folyamatokban történő jelenlétre, valamint az egyenjogúság érvényesítésére a családban és a társadalomban egyaránt (Koncz 2009). Javítandó helyzet viszont, hogy csak nagyon lassan csökken az egyetemi szakok szegregációja, legalábbis olyan értelemben, hogy arányaiban még mindig kevés fiatal nő kerül be az eddig inkább férfiasnak tartott műszaki vagy természettudományos szakokra. Ezzel összefügghet, hogy mind a szülők, mind a tanárok eltérő elvárásokkal rendelkeznek a fiúk és lányok képességeivel kapcsolatban és részben ez lehet felelős az eltérő továbbtanulási preferenciákért is. A tanároknak magasabb elvárásaik vannak a lányok olvasási és a fiúk matematikai képességeivel kapcsolatban, és ezek az elvárások önbeteljesítő jóslatként idővel a gyerekek teljesítményében is megjelennek. A vizsgálatok szerint a középiskolás gyerekek szülei nemtől függően eltérő elvárásokkal bírnak gyermekeik matematikai képességeit illetően és ezt nem befolyásolják a gyerekek aktuális matematikai eredményei sem. A vizsgálatokban sem az iskolai értékelés, sem a standard tesztek eredményei szerint nem volt különbség a fiúk és lányok matematikai készségeiben, mégis, ezek az elvárások jelentős hatással voltak arra, hogy maguk a gyerekek hogyan értékelték matematikai képességeiket, és, hogy a nemi különbségek később a teljesítményben is megjelentek. Minél inkább sztereotípiákban gondolkodtak a szülők arról, hogy az adott területen a fiúk vagy a lányok tehetségesebbek, annál inkább a sztereotípiáknak megfelelően értékelik saját gyermekük képességeit. A kutatási eredmények szerint a foglalkozási önszegregációban fontos szerepet játszhatnak a teljesítményre vonatkozó elvárások és a siker-kudarc attribúciójának különbségei, melynek következtében a lányok kevésbé számítanak sikerre a férfiasnak számító tantárgyak és szakok esetében és nagyobb valószínűséggel kerülik el azokat. A matematikában elért sikerek és kudarcok komoly tényezők a későbbi karrier szempontjából, hiszen a magas presztízsű szakmák műszaki tudományok, orvostudomány, számítástechnika, természettudományok és közgazdaságtudomány mindegyikéhez jó matematikai készségek és nem utolsó sorban jó iskolai eredmények szükségesek. Ennek is következménye az, hogy a felsőoktatásban szembetűnően különválnak azok a pályák, amelyek a nőkhöz és azok, amelyek a férfiakhoz kötődnek. Tipikusan férfiszakoknak mondható a műszaki, az informatikai, a katonai és a rendvédelmi, tipikusan női szakoknak pedig a gyógypedagógia, tanító- és óvóképzés, szociális, bölcsészeti és kisebb mértékben az egészségügyi, közgazdasági és jogi területek. b) Munkaerőpiac, karrier A modern társadalmakban a társadalmi státusz egyik leglényegesebb alkotóeleme az egyén foglalkozása, vagyis a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt pozíció. Az egyéni teljesítmények kibontakozásának teret nyújtó munkaerőpiac jellemzői tehát kiemelt fontossággal bírnak a társadalmi rétegződés alakulásában. A nemek munkaerő-piaci esélykülönbségeinek okai a nemek közötti általános különbségekben keresendők. A nők és a férfiak közti különbségeket alapvetően két dimenzióra vezetik vissza, a biológiai-genetikai meghatározottságokra és a társadalmi-kulturális hatásokra. A biológiai különbségek a munkaerőpiaccal összefüggésben főként kétféle módon jelennek meg. Egyrészt a gyermekvállaláshoz kapcsolódó diszkriminatív eljárások és az ebből fakadó hátrányok, problémák kapcsán, másrészt a fizikai erő

57 Tudományos Mozaik 10. TPF különbségekből fakadó helyzetek kapcsán. Az archaikus társadalmakhoz képest a modern berendezkedésekben egyre kevesebb olyan foglalkozás létezik, amely ellátására a nők a fizikai erejük miatt ne lennének képesek. Ezért a nemek eltérő foglalkozási szerkezetében ma már csekély szerepet játszik a fizikai teljesítőképesség különbsége. Sokkal nagyobb viszont a gyermekvállalás hatása a munkaerő-piaci lehetőségekre. A munkaerő-piaci versenyben nagyon fontos a megbízhatóság, többek között az, hogy egy munkavállalóra hosszú távon lehessen számítani. Ez a szempont azt eredményezi, hogy az álláskeresésnél és a munkahely-megtartásnál is szelektáló tényező az, hogy a nőnek van-e gyereke, ill. hogy a közeljövőben tervez-e gyermeket vállalni. Ezen gyakorlat hatására a női munkavállalók rendkívül nagy hátrányból indulnak a munkaerő-piaci versenyben, sokkal nehezebb összehangolniuk a munkahelyi karrierjüket a családi életükkel, mint a férfiaknak. A horizontális szegregációt, vagyis az elemi foglalkozások szintjén a nők és férfiak elkülönült munkaerő-piaci jelenlétét bizonyítja, hogy Magyarországon a foglalkozások 30%-a teljesen vagy erőteljesen elnőiesedett: itt dolgozik a női foglalkoztatottak közel háromnegyede. Olyan foglalkozások tartoznak ide, mint a védőnő, ápolónő, gyors- és gépíró, szülésznő, óvónő, bérelszámoló, kozmetikus, varrónő, konyhai kisegítő, takarító, pénzügyi előadó. A másik póluson a férfiak dominálta foglalkozások találhatók. Ebbe a körbe a foglalkozások 54 %-a sorolható, mint pl. villanyszerelő, burkoló, kőműves, asztalos, ács-állványozó, stb. A foglalkozások között tehát majdnem kétszer akkora a férfias állások aránya, mint az elnőiesedetteké. Mindezekkel szemben a vertikális szegregáció abban mérhető, hogy milyen a nők és férfiak jelenléte a munka világának hierarchikus rendjében. Általános tapasztalat, hogy a férfiak többsége magasabb pozíciókban található, a nők zöme pedig az alacsonyabbakban. A kereső nők több mint fele szellemi foglalkozású, a férfiaknál viszont ezek aránya egyharmadnál is kevesebb. Ennek ellenére igaz, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk ezek betöltői között. A felsővezetők körébe tartozó nők részaránya az egyharmados szint alatt van. (Frey) Az Európai Unió összes felsőoktatási végzettséggel rendelkező polgárának 60 százaléka nő. Ennek ellenére továbbra is jelentős akadályokba ütközik, hogy lehetőségeiket maradéktalanul kihasználva képzettségüknek megfelelő állásokhoz és pozíciókhoz juthassanak. Az egyik legfőbb nehezítő tényező a munkaerő-piaci és a családi feladatok egyensúlyának kialakítása, amely szorosan kapcsolódik a tartósan meglévő nemi sztereotípiák problémájához is. A nemi sztereotípiák súlyosan korlátozzák a nők és férfiak tanulmányi és szakmai pályafutását, jelentősen hozzájárulnak a munkaerőpiac nemek szerinti szegmentáltságához, és a nők és férfiak családi feladatainak, munkaidejének és jövedelmének egyenlőtlen elosztását eredményezik. Ugyanakkor jelentős akadályokat gördítenek a nők szakmai előmenetele és döntéshozói pozíciókba kerülése útjába is. Annak ellenére, hogy a diplomaszerzést tekintve a nők jelentős iskolai előnye figyelhető meg, ez szinte semmilyen változást nem indukál a felelősségteljesebb és jelentős társadalmi presztízzsel is együtt járó üzleti és politikai munkakörök nemek szerinti arányaiban, különösen a felsővezetők körében nem. Az EU-ban a kisebb vállalatok igazgatói és ügyvezetői pozícióiban kb. 30%-os a nők aránya (bár a konkrét arányok a legtöbb tagállamban ettől alacsonyabbak), a magasan jegyzett vállalatok vezetői testületeiben viszont kb. 3%-ban találunk női igazgatókat, a vállalati testületi tagok közül pedig csupán minden tizedik nő. Mindez jelentős ellentmondásban van azzal a ténnyel, hogy ma már az üzleti, közigazgatási és jogi területeken szerzett diplomák számát tekintve felülreprezentáltak a nők. A politikai hatalomból való részesedés terén is jelentős a lemaradás, bár a statisztikák pozitív elmozdulást jeleznek a nők javára. Ettől függetlenül a nők politikában betöltött szerepvállalása rendkívül alacsony, bár az egyes országok parlamentjeinek női képviselői arányukat tekintve 2008-ra elérték a 24%-ot. Ugyanakkor az országonkénti számadatok 9 és 46% között mo

58 A nők társadalmi, munkaerőpiaci hátrányai Magyarországon Dános Anikó zognak. Ahhoz, hogy egy-egy tagállamban a nők érdemi hatást tudjanak gyakorolni a politikai életre, arányuknak meg kellene haladnia a 30%-ot, de a női képviselők ilyen aránya csupán 11 tagállamra jellemző. Mindezeken túl a nők hatalomból való kiszorítottságát jelzi az is, hogy a nemzeti kormányokban csupán minden negyedik miniszter nő, de ez az arány is jelentős eltéréseket mutat tagállamonként, hiszen arányuk 0 és 60% között mozog. Vagyis a látható és láthatatlan megkülönböztető gyakorlatok és struktúrák, a nemi sztereotípiák, a szakmai és családi élet közötti egyensúly megtalálásának nehézségeiből fakadó tényezők ma is jelentősen akadályozzák a nőket a magas presztízsű vezetői pozíciók betöltésében. A női foglalkoztatás a magasan kvalifikált nők körében is piramisszerkezetű, függetlenül attól, hogy a versenyszférát, a politikát, az oktatást vagy az akadémiai életet vizsgáljuk. Míg a piramis alján tömegesen találkozunk a nőkkel, a piramis csúcsán csak elvétve (Koncz 2009). E sajátos struktúrát magyarázó tényezők körében napjainkra rendkívül népszerűvé váltak, mind a tudományos, mind a hétköznapi kommunikációban, a nők vezetővé válását nehezítő tényezők magyarázataként szolgáló metaforák. Nagy (2009) a nemzetközi genderszakirodalomból elsősorban az üvegplafon, az üvegfal és a labirintus kategóriáit emeli át a magyar tudományos gondolkodás szótárába. Az üvegplafon, mint a legrégebben használatos fogalom, a vertikális szegregációt szimbolizálva jeleníti meg azt a folyamatot, amely során az ambiciózus női vezetők láthatatlan akadályokba ütköznek a karrierépítésük során, és tömegesen megrekednek a középvezetői szinteken. Ezzel szemben az üvegfal metafora a horizontális szegregációra irányítja a figyelmet. Ennek hatásaként a nemek szerint szegmentálódó szakterületek közötti átjárhatóság is rendkívül korlátozott, amely a nők számára lehetetlenné teszi, hogy bizonyos nőiesnek tekintett pályákról (pl. HR, számvitel, stb.) olyanokra térjenek át, amelyek nagyobb előrejutási lehetőséget biztosítanak számukra. A legújabb nemzetközi kutatási eredmények viszont már azt hangsúlyozzák, hogy nem elég a nők karrierépítése során az üvegplafonnal szimbolizált akadályokra fókuszálni, mert előrejutásuk nem lineáris, sokkal inkább egy állandó útvesztő, amelyben újabb és újabb akadályok kivédésére van szükségük az érvényesüléshez. Erre használható a labirintus metaforája, amelyet Nagy Beáta az alábbiak szerint strukturál: 1. A labirintus az előítéletekkel kezdődik, amelyek előnyben részesítik a férfiakat és büntetik a nőket: a férfiakat gyorsabban léptetik elő, még ha ugyanaz is a szakképzettségük, mint a nőknek. Így történik ez akkor is, ha hagyományosan nőies környezetről van szó: oktatás, gondozás. 2. Az akadályok a női vezetőkkel való ellenállással folytatódnak: az emberek a sikeres női menedzsereket kevésbé fogadják el, mert nyomulósnak, önzőnek, kellemetlennek tartják őket. 3. Az útvesztő magában foglalja a vezetési stílust és hitelességet is, mivel a nőknek egyszerre kell nőiesnek lenniük, megértőnek mutatkozni mások iránt, de határozott, asszertív, ellenőrző vezetőnek is. 4. Noha sokat változtak a női vezetők életében a háztartási munka végzésével kapcsolatos elvárások, a munka és magánélet kombinálása örök feladatot fog jelenteni számukra, különösen, ha a férfiakhoz viszonyítjuk a helyzetüket. (Eagly Carli 2007, idézi Nagy 2009:61) Mindezeket figyelembe véve, elemzők azt is bizonyították, hogy Magyarországon a diplomás nők karrierépítése lassúbb, mint a férfiaké. Ezt támasztja alá az az adatsor is, amely szerint pl. az 1990-es évek legelején jelentős mértékben megemelkedett a női kutatók aránya, majd 1995 óta gyakorlatilag változatlan szinten áll: körükben a feminizációs arány 51,9, vagyis 100 férfi kutatóra 51,9 női kutató jut. A felsőoktatási szektorban 57,64, a költségvetési intézményekben 61,71 és a vállalkozási szektorban 29,22 ez a mutató (Palasik 2007). Mindezek ellenére a tendenciák azt fejezik ki, hogy a nők tudományos szerepvállalása a vezetői pozíciók betöltésére irányuló igényekkel együtt, folyamatosan nő, erősödik. A nemzetközi statisztikák tanúsága szerint változtak a vezető tudományos pozíciókba kerülés terén, a férfiak karrieresélyei ennek megfelelően minden területen töretlenül megmaradtak. A nők karrierépítése többnyire megreked a középvezetői szinten, vagyis azonos szakmai felkészültség esetén jelentősen kisebb ívű munkahelyi karriert futnak be, mint a férfiak, és min

59 Tudományos Mozaik 10. TPF dehhez több időre is van szükségük, mint a másik nemhez tartozóknak. A nemek szerint eltérő pályaívek közötti legalapvetőbb különbség azok dinamikájában van, a férfiak karrierpályája gyorsan magasba törő, majd stagnáló, a nőké viszont egy stagnáló szakaszon túljutva egyenletesen, kiegyensúlyozottan emelkedő. Mindezek ellenére azt látjuk, hogy a magasan kvalifikált nők már képviseltetik magukat a tudományos életben, a hátrányok elsősorban nem itt keletkeznek, hanem a pályájukon való elakadás során, amelyek a gyermekvállalás szakaszában jelennek meg és a pályán töltött évek számának növekedésével hatványozódnak (Csépe 2008). Erre a hatásra erősítenek rá a női döntési preferenciákban és attitűdökben megnyilvánuló jelenségek is: elsősorban az üvegplafon-hatás, amely elzárja a nőket a nagyobb presztízsű, társadalmilag megbecsültebb és magasabb jövedelmet biztosító státuszoktól, másodsorban pedig az esélytudatosság hiánya. Elemzők arra mutatnak rá, hogy e téren az egyik legfőbb cél az lenne, hogy a nők, önbizalmuk növelésén keresztül, nagyobb eséllyel legyenek hajlandók részt venni a férfias közegekben. Mindehhez viszont a társadalmi fejlődés szintjén el kellene érni körükben a kritikus tömeget annak érdekében, hogy a szervezeti és munkakultúrában ne a többséghez való alkalmazkodás legyen számukra az elsődleges. Nagy Beáta (2009) ehhez kapcsolódóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi adatok szerint, ha a nők vezetővé válásának üteme továbbra is a jelenlegi szinten marad, további 73 évre lesz szükség, mire a 100 legnagyobb cég élén ugyanannyi női igazgató lesz, mint férfi. A politikában viszont további 200 év is eltelhet, mire a parlamentben a nemek aránya kiegyenlítődik. Magyarországon a nők bővülő foglalkoztatását hosszabb távon két, egymásnak ellentmondó tendencia kíséri. Egyfelől, a nők egyre több, korábban férfiaknak fenntartott munkakörbe léptek be. Másfelől tömeges beáramlásuk nyomán egyre több foglalkozás vált nőket nagyobb arányban tömörítő (elnőiesedett) foglalkozássá (könnyűipari ágazatok, oktatás, egészségügy, szociális ellátás). Mindkét tendencia a női foglalkoztatás természetes velejárója, az elnőiesedés mértéke végül is attól függően alakul, hogy mikor, melyik tendencia válik uralkodóvá a női foglalkoztatás alakulásában. A szegregáció a nőket bársony gettóba zárja, vagyis olyan alacsony szintű pozícióba, státuszba kényszeríti, amely kényelmes, de kevés lehetőséget nyújt a felsőbb hierarchiába kerülésre. Megfigyelhető, hogy nők és férfiak foglalkozásuk választásánál előnyben részesítik a saját nemüket tömörítő foglalkozásokat. A nők négyötödének feminin, a férfiak háromnegyedének maszkulin foglalkozása van. Ugyanakkor a társadalom munkaképességének optimális hasznosítása azt követelné meg, hogy nők és férfiak foglalkoztatása képességeik, fiziológiai adottságaik figyelembevételével történjék. Mivel nők és férfiak képességei, adottságai különböznek egymástól, a nemek szerinti foglalkozási elkülönülés a kétnemű társadalom természetes következménye. Társadalmi hátránnyá csupán azok a munkaerő-piaci mechanizmusok formálják, amelyek szerepet játszanak abban, hogy a nők által tömegesen végzett tevékenységek leértékelődnek, és fordítva: azok a foglalkozások nyílnak meg a nők tömeges beáramlása előtt, amelyek egymással összefüggő technikai, gazdasági, társadalmi okok következményeként leértékelődnek. A foglalkozási elkülönülést a munkaerőpiac működési mechanizmusai tartják fenn, amit a szocializáció folyamata átörökít és megerősít. A nőket nagyobb arányban foglalkoztató feminizált foglalkozások úgy épülnek, és úgy rögzülnek a társadalom tudatába, mint eleve nőinek rendelt foglalkozások. Ez az ún. önmagát beteljesítő folyamat. A szocializáció közvetíti és újratermeli a munkamegosztás során rögzült értékeket, amit a gyakorlatban a lányok pályairányultsága valósít meg. Hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a lányok többsége még erőteljes propaganda ellenére is hagyományosan nőinek ítélt foglalkozást választ. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenségek egyik markáns megnyilvánulása az időfelhasználásban, a munkaidő-szabadidő arányban is tetten érhető. Magyarországon a házimunka fogalma szinte egyértelműen a női munka fogalmával azonos. Házimunkára, vásárlásra és gyermekgondozásra például most, a XXI. század elején is több mint háromszor annyi

60 A nők társadalmi, munkaerőpiaci hátrányai Magyarországon Dános Anikó időt fordítanak a nők, mint a férfiak. Az elmúlt év hazai kutatásai alapján a nők-férfiak esélyegyenlőségéről szólva a magyar lakosság túlnyomó többsége egyértelműen konzervatív álláspontot képvisel. Összehasonlító nemzetközi kutatások alapján is a magyar családokra jellemző leginkább a tradicionális munkamegosztás, a nők túlzott leterheltsége és ennek a ténynek a megadó tudomásul vétele is. A rendszerváltás után a nők gazdasági aktivitása drasztikusan visszaesett és ez egyfajta értékrend-változással is párosult: mind a nők, mind a férfiak körében csökkent a nők foglalkoztatottságának elfogadottsága és erősödött az otthonmaradásé. Megerősödött az a szerepfelfogás, amely a világot férfias és nőies területekre osztja. Bár történtek ennek enyhítésére tett intézkedések, de a jogismeret és a jogérvényesítés gyengesége miatt a gyakorlatban nagyon kevés változás volt eddig tapasztalható: az igazi áttöréshez a családok munkamegosztásának és a társadalom értékrendjének is erőteljesebben változnia kell. Erre vonatkozóan a gazdasági válságot követő vagy azt kísérő jelenségként a közgondolkodásban egyfajta visszafordulás figyelhető meg a modern szerepfelfogások felé:... az elmúlt évtized során jelentős változás következett be a magyar társadalomban a nemi szerepekről való gondolkodás terén. Modernizálódott, munkaorientáltabb lett az értékrend, az egyértelmű család- és gyermekközpontúság bizonyos mértékig visszaszorult. Elfogadottabbá vált, hogy az anya keresőtevékenysége nem gyakorol feltétlenül negatív hatást a család életére, a gyermekek fejlődésére, sőt a kétkeresős családmodell éppen a család stabilitása, biztonsága szempontjából elengedhetetlen követelmény. (Pongrácz S. Molnár 2011: 205) c) Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon a jövedelmi ráta, vagyis a nemek közötti bérszakadék 17,7 %-os, amely európai összehasonlításban a nemzetközi átlagnak megfelelően alakul. Modellezett, tisztán diszkriminációmentes helyzetben viszont, kizárólag a strukturális tényezők (életkor, lakóhely, iskolai végzettség, gyermekek száma, munkahely ágazata, munkahelyi státusz, stb.) figyelembevételével, a férfiak átlagos jövedelme alacsonyabb lenne, mint a nőké Ezt a strukturális hatást rendkívüli módon ellensúlyozza, sőt jelentősen át is fordítja a diszkriminációs hatások összessége, amely ténylegesen eredményezi a már említett 17,7%-os jövedelemkülönbséget a férfiak javára (Rigler Vanicsek). Ezen diszkriminációs hatást magyarázó tényezők közül, témánk szempontjából kettő bír rendkívüli jelentőséggel: az iskolai végzettség és a munkatapasztalat. Az iskolai végzettség hatása szerint minél magasabb a nők iskolai végzettsége, annál erőteljesebb diszkriminációt kénytelenek megélni. A munkatapasztalat nagyságával, vagyis a munkában töltött évek számának növekedésével párhuzamosan pedig Magyarországon a férfiaknak sokkal jelentősebb ütemben emelkedik a jövedelmük, mint a nőknek. Ezt látszik alátámasztani az a műegyetemi diplomás pályakövetői vizsgálat is, amelynek eredményei szerint a 2004-ben végzett nők jövedelme csupán 72,2 %-a volt az ugyanebben az évben végzett férfiaknak a munkába állásuk idején és időben közeledve a jelen felé, romló tendenciát mutat (Szabó 2009). Ennek az állandósult jövedelmi hátránynak a fennmaradását az ismert strukturális hatásokon túl (vertikális és horizontális szegregációs mechanizmusok) a nők körében bizonyos szociális kategorizációs aktusok is fenntartják, mint pl. a foglalkozási és nemi szerepek megélt belső konfliktusai, többek között az önértékelés szintje is (Váriné 2010). Ezt Nagy Beáta (1996) elsősorban a nemekre (gender specific), a szervezetekre (organization-structure-specific) és a nemekre és szervezetekre együttesen összpontosító (gender-organization-system) elméleti összefüggések felhasználásával magyarázza. A nemekre fókuszáló összefüggések szerint, a nők azért nem juthatnak be a férfiakéhoz hasonló eséllyel nagy felelősségű, presztízsű és jövedelmezőségű állásokba, mert belső, személyes adottságaik ebben megakadályozzák őket. Az adottságok terén a leginkább meghatározó tényezőt az eltérő nemi szocializációs mecha

61 Tudományos Mozaik 10. TPF nizmusok és a két nem egymástól különböző iskolázottsági ismérvei jelentik. A szervezetre fókuszáló magyarázó elméletek viszont elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy a belső strukturális viszonyok, a mobilitási, előrelépési lehetőségek segítik elő a nemek szerinti szegmentálódás kialakulását és tartós fennmaradását. E két álláspont ötvözéseként, az egyénre és a szervezetre egyaránt összpontosító megközelítésmódok váltak népszerűvé, amelyek a bemutatott tényezők interakcióinak hatásait hangsúlyozzák. Ugyancsak ezt erősíti az az összefüggés is, amely szerint a nők másképpen konstruálják meg önképüket, életüket és környezetüket, mint a férfiak, ezért előmeneteli igényük és lehetőségük is különbözik. (Gallost idézi Koncz 2008: 15) Ennek következményeit mutatják annak a 2009-es adatfelvételnek az eredményei is amely nyolcezer felsőoktatásban tanuló fiatalt kérdezett meg jövőképéről, a képzéshez kapcsolódó munkaerő-piaci terveiről, vagyis a diploma hasznáról. E szerint a nők jelentősen kedvezőtlenebbül ítélik meg a saját helyzetüket, mint a férfiak, ezért a diploma megszerzésében elsősorban nem a magasabb fizetés motiválja őket. Megfogalmazott jövedelemigényük szerint munkájukért átlagosan Ft-tal alacsonyabb munkabért kérnének leendő munkáltatóiktól, mint az azonos területen elhelyezkedő férfiak. A kutatás eredményei szerint a nők a diplomájukkal leginkább a munkanélküliséget kívánják elkerülni, biztonságot, függetlenséget, az öneltartó képességük növelését és közösségi megbecsülést keresnek általa. A férfiak diplomaszerzését viszont határozottan a magasabb fizetések és a vezetői pozíciók megszerzése motiválja. Ez további jelentős eltéréseket feltételez a nők és a férfiak karrieraspirációi és karrieresélyei között a jövőre vonatkoztatva is. d) A nők szegénysége Világviszonylatban a feminizálódott szegénység és a nők elleni erőszak jelenti azt a két legfőbb problémát, amely a nők helyzetét leginkább megnehezíti (Hell 2002). Globális szinten ábrázolva a következő hangsúlyok mutatkoznak: (1) a világ összes háztartásának egyharmad részében nők a háztartásfők, a szegény háztartások többsége (80-90 %) pedig női háztartásfővel bír. (2) A gyermekeiket egyedül nevelő nők rendkívül rossz anyagi körülmények között élnek, melynek okai között találjuk, hogy egyrészt sokan elégtelen anyagi támogatást kapnak az apától, másrészt (3) gyermekes nőként a tipikusnak nevezhető munkaerő-piaci diszkrimináció következtében rosszabbak az elhelyezkedési, a fizetésbeli és a karrierlehetőségeik. (4) Szintén komoly hátrányt szenvednek az egyedül élő idős nők is, akik világszerte kb. háromnegyedét alkotják az egyedülálló időseknek. Tény, hogy minden országban ők élnek a legnehezebb körülmények között. (5) Szintén tendenciaként figyelhető meg nemzetközi szinten, hogy ahol a háztartások egyre szegényebbek lesznek, a nők sajátos viselkedést vesznek fel, komoly, sok esetben önkárosító spórolásba kezdenek, vészesen korlátozva saját fogyasztási szükségleteiket. (6) A világ számos országában a nők lényegesen rosszabb esélyekkel jutnak hozzá a banki hitelekhez is, mint a férfiak, sőt (7) számos országban nem birtokolhatnak tulajdont és (8) nem hajthatnak végre pénzügyi akciókat, melyek tovább növelik kiszolgáltatottságukat és elszegényedési kockázatukat (Hell 2002). Több országban súlyos probléma a nők írástudatlansága is, mely közvetlen okozója életük végéig tartó nyomoruknak. A fejlődő térségben folyamatosan növekszik az iskolai oktatásból kimaradó fiatal lányok száma, amely szegénységben és alacsony társadalmi státuszban tartja őket. Az Európai Unióban is szükségessé vált e jelenség értelmezése és a társadalmi diskurzusba történő beemelése. Ezt segítette elő az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a nőket érintő szegénység Európában témájában 2006-ban megfogalmazott véleménye, amely komoly politikai hangsúlyt kapott, és ráirányította a figyelmet erre a témára. A vélemény az Európai Unió demográfiai és társadalmi helyzetének elemzéséből kiindulva jelenítette meg azokat az általánosan várható tendenciákat, melyek a jövőben jelentős hatást fognak gyakorolni a

62 A nők társadalmi, munkaerőpiaci hátrányai Magyarországon Dános Anikó nők elszegényedésének folyamataira. Kiemelt hangsúlyt kapott annak értelmezése, hogy az Unió demográfiai helyzete olyan drasztikus változásokon megy keresztül, melynek eredményeként egy több száz éven át tartó tendencia a munkaképes korú lakosság létszámának növekedése szakad meg és várhatóan megfordulva, csökkenő tendenciába megy át. A 65 éven felüliek aránya a teljes népességen belül 16 %, míg a 15 éven aluliaké 17 %, mindemellett folyamatosan növekszik a születéskor várható élettartam, melynek eredményeként a következő években a jelentés szerint a 80 év feletti lakosok száma kb. 50 %-kal fog növekedni. Mindezekkel egy időben folyamatosan változik a háztartások szerkezete is. Ennek egyik kiemelt jelensége a házasságkötések számának csökkenése és idejük későbbre tolódása, valamint a válások arányának folyamatos növekedése és a gyermeket vállaló párok számának csökkenése. A jelentés Gary Becker Nobel-díjas közgazdászra hivatkozva megfogalmazza, hogy az említett folyamatok elsősorban gazdasági jelenségekkel magyarázhatók: a nők számára a háztartáson kívüli munkalehetőségek biztosítása egyben a családjuktól való anyagi függetlenedéshez is vezetett, melynek eredményeként a patriarchális házasság helyét (a férfi kereső és eltartó, a nő függő és eltartott) egyre inkább a partnerek közötti házasság veszi át. Egy ilyen rendszerben a gyermekvállalásért a párok nőtagjainak egyre nagyobb árat kell fizetniük, hiszen minél magasabb egy nő megszerezhető jövedelme és szakmai státusa, annál nagyobb áldozatot vállal mind karrierje, mind pedig jövedelme lehetséges emelkedése szempontjából, ha gyermekvállalása miatt ideiglenesen vagy tartósabban visszavonul a munkaerőpiacról. A változások másik fő iránya az egyszülősség kérdése, amely annak kapcsán vetődik fel, hogy az EU országaiban hihetetlen mértékben megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akiket egyetlen szülő nevel, arányuk a 0 14 évesek körében kb. 10%. Ennek legfőbb okai között találjuk a házasságok és élettársi kapcsolatok felbomlásának folyamatosan növekvő arányát és a nem tervezett terhességek számának szintén állandó emelkedését. A szegénység kockázatának előfordulása kapcsán a bizottsági vélemény szerint a nők esélye általában nagyobb arra, hogy szegény háztartásban éljenek. A szegénység kockázata az egyszülős családokban a legnagyobb, mert ezek 85%- ában nő a háztartásfő. További probléma, hogy a 65 év felettiek kétharmada is nő, így az egyedülálló nyugdíjas nők körében, kiemelten a 80 év felettieknél és azoknál, akik nem jogosultak munkanyugdíjra, rendkívül magas a szegénység mértéke. A gyermeküket egyedül nevelők szegénységi kockázata kifejezetten a nőkre jellemző, melynek egyik legfőbb oka, hogy a munkaerőpiacon rendkívül alacsony a részvételi arányuk: a vélemény szerint a gyermeküket egyedül nevelő nők mindössze 50%-a dolgozik az uniós tagállamokban. Ezeket az anyákat több tényező is visszatartja a munkavállalástól. Nincsenek számukra megfizethető gyermekfelügyeleti lehetőségek, gyakran nincs piacképes végzettségük, így minél alacsonyabb a végzettségük, annál kisebbek az esélyeik a munkaerő-piaci részvételre. Az egyedülálló szülők gyakran olyan földrajzi területeken élnek, ahol rendkívül alacsony a munkaerő iránti kereslet, így el sem tudnak helyezkedni; egészségi állapotuk általában rosszabb és gyakran van olyan beteg gyermekük vagy más hozzátartozójuk, akinek betegsége vagy rokkantsága gátolja vagy megakadályozza a munkavállalást; ill. a különösen nehéz helyzetben lévő egyedülálló szülők munkamorálja nagyobb valószínűséggel alacsonyabb, amely szintén komoly gátja elhelyezkedésüknek. Mindez kiegészíthető azzal, hogy mivel a gyermeküket egyedül nevelő nők maguk oldják meg gyermekeik gondozását (beleértve a felügyeletét is), olyan időbeosztású munkahelyet kell keresniük, amely ezt lehetővé is teszi. Ezért sokan közülük arra kényszerülnek, hogy bizonytalan és rosszul fizetett munkákat is elvállaljanak, tovább súlyosbítva saját helyzetüket. Különösen súlyos helyzetbe kerülnek a tizenéves terhesség következtében szülővé váló, de gyermekeiket egyedül nevelő nők, ők rendkívüli mértékben ki vannak téve a szegénység kockázatának. Uniós átlagban a fiatal nők kb. 6%-a válik szülővé 18 éves kora előtt, de a bizottsági vélemény kiemel néhány országot, ahol ettől jóval alacsonyabbak az arányok, kb. 3%, pl

63 Tudományos Mozaik 10. TPF Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban és ahol jóval magasabb, 12%, mint Magyarországon vagy Szlovákiában és 13%, mint pl. az Egyesült Királyságban. A munkaerőpiac irányából közelítve, a dolgozó nők körében elsősorban a bérmunkában dolgozók vannak kitéve a szegénység veszélyeinek. Ennek okai közé sorolják a nők munkanélküliségének magas arányát, a nők foglalkoztatásának férfiakétól történő elkülönítését és ágazatokra bontását, a korlátozott szociális biztonságot nyújtó, kétes foglalkoztatási formák elterjedtségét, valamint a minden uniós országra jellemző alulfizetettségüket a férfiakhoz képest. A nők azonos munkateljesítmény esetén az európai átlag szerint a férfiak egy órai keresetének még mindig csupán 85 %-át kapják, de vannak olyan országok, ahol ez a különbség a 33 %-ot is eléri. Az iskolázottsági hátrányok jelentős munkaerő-piaci lemaradást generálnak, hiszen az adatok azt mutatják, hogy az EU egyes országaiban az alacsonyabb végzettségű nők %-a dolgozik mindösszesen, míg a magasabb végzettségűek 84 %-a. Óriási az eltérés a férfiakhoz viszonyítva is, hiszen közöttük az alacsonyabb végzettségűeknek is dolgozik a 83 %-a, a magasabb végzettségűeknek pedig 93 %-a. Továbbra is az iskolai végzettség irányából vizsgálva, a női szegénységet leginkább befolyásoló tényező, hogy a munkaerőpiacról a gyermekvállalás miatt történő kilépések és hosszabb időn keresztül történő távolmaradások leginkább az alacsony iskolai végzettségű nőkre jellemzőek. A magasabban kvalifikált anyák életében a gyermekgondozással otthon töltött idő lerövidült, sokan csak a szülési szabadság idejére maradnak otthon, majd ezt követően másnak fizetnek gyermekük gondozásáért. Ehhez képest a képzetlen anyák viselkedésében nem történt változás, vagyis inkább otthon maradnak addig, amíg gyermekük iskolába nem megy. Ez azt is jelenti, hogy az alacsonyabb végzettségű nők esetében, akik a gyermekvállalást megelőző időszakban is alacsony kereseti potenciállal bírtak, valószínűbb a hosszabb kihagyás és az ebből fakadó jelentősebb anyagi kár. A tartósan munkanélküliek körében a nők aránya magasabb, mint a férfiaké, mégis, a munkahelyekre történő visszatérésre irányuló programok a férfiaknak kedveznek abból a szempontból, hogy a nők számára kevesebb továbbképzési lehetőséget és rosszabbul fizetett munkahelyeket kínálnak. A nyugdíjas nők hátrányaival a bizottsági vélemény külön foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiacon tapasztalható női hátrányok és az ebből eredő jövedelmi különbségek a nemek között jelentős hatással vannak a nyugdíjas évekre. Ennek egyik okaként említik, hogy (...) a nyugdíjrendszert több tagállamban a férfiak szempontjait szem előtt tartva hozták létre. Ezek a rendszerek hátrányosan érintik a nőket, akik közül sokan megszakítják szakmai pályafutásukat, nem hagyományos munkaviszonyt létesítenek, vagy életük egyes időszakaiban jövedelemmel nem járó tevékenységet végeznek. Ennek következtében a nők hátrányos helyzetben vannak az időskori biztonsághoz szükséges nyugdíjjogosultság megszerzése, illetve megtakarítások felhalmozása szempontjából (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény 2006: 99). Az EU tagállamaiban a nyugdíjban részesülők kétharmada nő, nyugdíjuk átlaga a férfiak nyugdíjának kb. 53 %-a, ami életük minden területére hatást gyakorol, befolyásolva lakáskörülményeiket, életminőségüket, egészségi állapotukat. A jövedelmük miatt segélyben részesülő nyugdíjasok zöme, kb. 75 %-a nő. Mindebből következően a legszegényebb nyugdíjasok az idősebb nők, elsősorban az özvegyek és az elváltak. Mindezek mellett egy 2007-ben kiadott ILO - tanulmányban szintén olvashatunk a unkavállalók körében tapasztalt szegénység elnőiesedésének jelenségéről, amely a férfiak és nők között fennálló bér-, státusz-, foglalkoztatási ágazat- és képzettségbeli különbségekre vezeti vissza e jelenség létét. A tanulmány idézi az ILO főigazgatóját: A nők túl gyakran nem képesek munka révén kiemelni saját magukat és családjaikat a szegénységből. Ezen a méltatlan helyzeten csak olyan méltányos foglalkoztatási lehetőségek megteremtésével lehet változtatni,

64 A nők társadalmi, munkaerőpiaci hátrányai Magyarországon Dános Anikó amelyek segítségével a nők termelékeny és jövedelmező biztos munkához jutnak a szabadságot, biztonságot és emberi méltóságot biztosító körülmények között. Ellenkező esetben, a szegénység elnőiesedése tovább folytatódik, és a következő generációkra öröklődik (ILO 2007:1). Magyarországon a gazdasági aktivitás ismérvéből kiindulva a szegény nők legnépesebb táborát (a 90-es évek végén) a nyugdíjasok alkotják (az egyedülállóságuk eredményeként), bár a szegénnyé válás rizikója az özvegyi nyugdíjasok esetében a legnagyobb (Spéder 1997). Sorban a második legnagyobb csoportot a GYES-en és GYED-en lévők alkotják, a harmadik csoportba pedig a háztartásbeliek tartoznak. A vizsgált társadalmi csoportokat tekintve a háztartásbeli nők szegénységrátája a legmagasabb, kb. 40%-uk szegény. Korosztályukat tekintve a középgenerációhoz (30 és 50 év közöttiek) tartoznak és kistelepüléseken élnek (Spéder 1997). A szegény férfiak körében más ismérvek a jellemzők. A szegény férfiak több mint egyötöde az egyéb inaktív kategóriába tartozik, közöttük sokan (többnyire a fiatal, 20 év alattiak) még soha nem dolgoztak, illetve nem találtak munkát, sokan pedig már kiestek a munkanélkülieket támogató rendszerből (ők inkább a középgeneráció, a 30 és 50 év közöttiek). A szegény férfiak körében viszonylag kevés a nyugdíjas, ők legtöbbször rokkantnyugdíjasok. A munkahellyel rendelkező, de szegény férfiak közül sokan a GYES-en, GYED-en lévő nők házastársai vagy élettársai. A munkanélküliség irányából vizsgálódva Spéderék (1997) kutatásából az látszik, hogy a szegény férfiak között több munkanélkülit találunk, mint a szegény nők között, valamint, hogy a munkanélküli férfiak nagyobb valószínűséggel válnak szegénnyé. Mindezekből pedig az következik, hogy a munkanélküliség szegénységi kockázata nemek szerint eltérő. A nők kereső munkához való viszonya, munkaerő-piaci integrációja általában háromféle munkastratégia kombinációja szerint alakul: a) A folyamatos (megszakítás nélküli) munkaviszony az iskolázott, főként a felsőfokú végzettségű és/vagy magas beosztású nőkre jellemző. Ők vagy gyermektelenek, ill. egyedülállók, vagy olyanok, akik gyermekszülés esetén sem szakítják meg kereső munkájukat. b) A nők legnagyobb létszámú rétege a kereső munka igenlése és vállalása mellett igénybe veszi a rövidebb-hosszabb munkamegszakítás lehetőségét, főként, ha azt a társadalom pénzügyileg támogatja. E réteg jelentős része munkamegszakítás esetén átmenetileg vagy véglegesen a szegények közé kerül vagy kerülhet. Hogy sikerül-e kiemelkedniük a szegénységből, az a munkaerő-piaci reintegráció esélyétől függ. Kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetben és elsősorban a 40 éven felüli nők esetében gondot okoz az újbóli munkába állás. c) Végül minden országban kisebb-nagyobb számban vállalják a nők a teljes életre szóló háztartásbeli státust. Egy részük megszünteti a munkaviszonyát, más részük eleve nem is létesített munkaviszonyt, és semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkezik. E réteg szegénységkockázata főként a társadalmi kirekesztődés szempontjából kiemelkedően nagy. Egy adott ország női népességének szegénységkockázatát e három réteg eltérő súlyaránya lényegesen befolyásolja, mint ahogyan azt az alábbi ábra is jól reprezentálja:

65 Tudományos Mozaik 10. TPF 1. ábra: A éves nem foglalkoztatott női népesség megoszlása kapott támogatás szerint, különböző életkorokban

66 A nők társadalmi, munkaerőpiaci hátrányai Magyarországon Dános Anikó Irodalomjegyzék Az Európai Közösségek Bizottsága (2009): A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A nők és férfiak közötti egyenlőség. Brüsszel, COM (2009) 77 Blaskó Zsuzsa (2002): Kulturális reprodukció vagy kulturális mobilitás? In: Szociológiai Szemle 2002/2. Bourdieu, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat Kiadó, Bpest Csépe Valéria (2008): Édes teher Szerepválságban vannak-e a kutatónők? In: Magyar Tudomány,2008/11. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: A nőket érintő szegénység Európában (2006/C 24/18) Az Európai Unió Hivatalos Lapja, Frey Mária: Az elmúlt évtized munkaerő-piaci változásainak értékelése nemek szerinti megközelítésben. Letöltés: Hell Judit (2002): A nemek viszonya a globalizálódó világban. In: Magyar Tudomány 2002/3. Koncz Katalin (2008): Nők a munkaerőpiacon - Számvetés a rendszerváltástól napjainkig az Európai Unióban érvényesülő tendenciák és követelmények fényében. Budapesti Corvinus Egyetem Women s Studies Központ, Budapest Koncz Katalin (2009): Diplomás nők a magyarországi munkaerőpiacon. In: Diplomás nők esélyei a munkaerőpiacon. Műegyetemi Ifjúsági Egyesület, Budapest Mapping the Maze (2008): Getting More Women to the Top in Research Nagy Beáta (1996): Üzleti karrier és képzettség. Educatio 1996/3. Nagy Beáta (2009): Nők és férfiak a vezetésben. In: Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI Zrt., Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest Palasik Mária (szerk.)(2007): Az élettudományok és a műszaki tudományok területén alkotó női tudósok egyetemi karrierje. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jelentése, október, Budapest Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (2011): Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása. In: Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről TÁRKI, Budapest Rigler András Vanicsek Mária: Nemi egyenlőtlenségek a munkaerőpiacon. Nemek közötti fizetési különbségek szétválasztása Magyarországon. In: BérBarométer-EQUAL H 005 program Róbert Péter (2008): Foglalkozási mobilitás Magyarországon In: Kolosi Tamás SEC (2009) statisztikai melléklete Spéder Zsolt (1997): Szegény nők és férfiak. In: Lévai Katalin Tóth István György (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről TÁRKI Munkaügyi Minisztérium, Budapest Szabó Imre (2009): A BME Diákközpont utókövetéses nőügyi vizsgálatai, valamint az állásbörze felmérések tapasztalatai In: Diplomás nők esélyei a munkaerőpiacon. Műegyetemi Ifjúsági Egyesület, Budapest

67 Tudományos Mozaik 10. TPF A SÍRÁS ÉS NEVETÉS FILOZÓFIÁJA Dr. Frenyó Zoltán főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola A tanulmány áttekintést nyújt a legnagyobb filozófusoknak a sírásra és a nevetésre vonatkozó értelmezéseiről, valamint vizsgálja a filozófusok személyes hangulatát és kapcsolatát a sírással és a nevetéssel. A tanulmány fő mondanivalója az, hogy a sírásnak és a nevetésnek közös gyökere van, vagyis mindkét jelenség a lélek rendkívüli, nemszokásos helyzetében keletkezik, amidőn a lélek feletti felügyelet meglazul. Ami a filozófusok érzelmeit illeti, érthető, hogy a melankólia a filozófus léleknek egyik fajta tipikus állapota, minthogy e lélek megrendül, amikor a végső kérdésekkel, a lét és az élet értelmével foglalkozik. Másfelől azonban világossá kell tennünk azt is, hogy a filozófus a végső elvek alapján a lelkében egyfajta enyhe derűt is kell, hogy ápoljon. A filozófia nem törli le a könnyet, s mosolyra sem fakaszt, hanem hallatja a szavát a könny és a mosoly igazságáról. Michele Federico Sciacca: Atto ad essere. Marzorati, Milano, Az alábbiakban szeretnénk áttekintést adni egyrészt arról, hogy a sírásról és a nevetésről miképpen nyilatkoznak a legfontosabb filozófusok, másrészt arról, hogy a sírás és a nevetés miképpen érinti az egyes filozófusok személyét. Már a filozófia történetének kezdetén találkozhatunk a síró és a nevető filozófussal; ahogy állandósult jelzőjükkel nevezték őket, a síró Hérakleitosz 1 és a nevető Démokritosz 2 alakjával. Az antikvitásban a filozófus-pár emlegetése közhely-számba ment. 3 Seneca a lelki nyugalomról elmélkedve így ír: Arról kell meggyőznünk magunkat, hogy a tömeg összes jellemhibáját ne gyűlöletesnek, hanem nevetségesnek lássuk, és inkább Democritust utánozzuk, mint Heraclitust. Ez utóbbi ugyanis, valahányszor megjelent a nyilvánosság előtt, zokogott, az előbbi kacagott. Ez nyomorúságnak, az bohóságnak látta mindazt, amit művelnek. 4 Nem sokkal később Juvenalis így jellemzi kedélyüket: A két bölcs egyike mindig csak nevetett, ha csak egy lábbal lépett is az ajtón kívül, a másiknak meg folyton a könnyei hulltak. 5 1 Hérakleitosznak mint síró filozófusnak római kori képzete több összetevőből állhat. Ezek közt megemlíthető, hogy egyrészt Theophrasztosz szerint melankóliában szenvedett (Diogenész Laertiosz, IX. 1.), másrészt nevezetes nézete szerint minden folyik ( Panta rhei. Vö.: Platón: Kratülosz 401 d, 402 a; Theaitétosz 152 d-e; Szimplikiosz: Kommentár Arisztotelész Fizikájához, Simplicius: On Aristotle s Physics Cornell University Press, Ithaca Duckworth, London, 2001.), s e két tényező a fluo (áramlani) és a fleo (sírni) hasonló hangzása és képzete révén könnyen összekapcsolódik. Vö: G. S. Kirk J. E. Raven M. Schofield: A preszókratikus filozófusok. Atlantisz, Bp Démokritosz etikája a derűt hirdeti, egyik műve A derült kedélyállapotról szól. A magyar irodalomban népszerűvé vált Kónyi János: A mindenkor nevető Democritus (Buda, 1782, Bp ) című könyve.; A derűs etika és a fatalista fizika ellentmondásáról a démokritoszi filozófiában ld.: Steiger Kornél: Démokritoszproblémák. In: Uő: Tanulmányok az antik görög filozófiáról. Gondolat, Bp ; Gregory Vlastos: Ethics and Phisisc in Democritus. In. R. E. Allen D. J. Furley (eds.): Studies in Presocratic Philosophy. Routledge & Kegan Paul, London, Vol. II ; Democritus Junior (Robert Burton, ): The Anatomy of Melancholy, 3 Vols. London, Ld. pl.: Szamoszatai Lukianosz: Filozófusok árverése, In: Lukianosz Összes Művei, I. köt. Helikon, Bp ; Ióannész Sztobaiosz: Eklogón, apophthegmatón, hüpotékón (Szemelvények, bölcs mondások, tanácsok) III Seneca: A lelki nyugalomról, XV. 2. Ford. Bollók János. Seneca Prózai Művei, II. kötet. Szerk.: Takács László. Szenzár Kiadó, Bp ; Seneca itt leszögezi: Emberhez illőbb nevetni, mint siránkozni az életen. ( Humanius est deridere vitam, quam deplorare. De tranquillitate animi, XV. 2.). 5 Juvenalis: Satirae X

68 A sírás és nevetés filozófiája Dr. Frenyó Zoltán Amikor másfél évezreddel később Montaigne Démokritoszról és Hérakleitoszról címmel külön esszét szentel kettejük alakjának, magatartásukat az emberi dolgok megítélésére vonatkoztatja, mondván, méltán sírnak és nevetnek a bölcsek az emberi élet gyarlóságain. Kettejüket összevetve az emberi világ sírnivaló és nevetnivaló, de Montaigne szerint a kettő között még filozofikusabb, ha az emberi viszonyokat nevetségesnek tekintjük. Montaigne így elmélkedik: Démokritosz és Hérakleitosz filozófusok voltak. Az előbbi, hiábavalónak és nevetségesnek tartván az emberi állapotot, nyilvánosan mindig csúfondáros, vigyorgó arccal mutatkozott; Hérakleitosz, részvéttel szánván ugyanezen állapotunkat, szüntelenül szomorú orcával járt, szeme könnyekkel volt tele. (Montaigne itt idézi Juvenalis fenti sorait, majd így folytatja:) Az előbbi kedélyt jobban kedvelem, nem azért, mert kellemesebb nevetni, mint sírni, hanem mert megvetőbb és elítélőbb, mint az utóbbi; én úgy vélem, nem lehetünk annyira megvetettek, mint amennyire megérdemeljük. 6 A következőkben elsősorban nem arról szeretnék beszélni, hogy a filozófus miként ítéli és miként ítélje meg a világot, hanem inkább arról, hogy e megállapítások szerint maga a filozófus is sírásra és nevetésre képes lény. Az emberről tudjuk, s a filozófiai antropológia 7 leírja, hogy az ember sok egyéb mellett sírni és nevetni tudó lény 8. A filozófust, illetve a filozófiáig eljutó, a filozofálásra képes embert azonban ritkán szoktuk megvizsgálni ebből a szempontból. Hogyan, hát a filozófusnak nem az a megkülönböztető jegye közkeletű nézet szerint, hogy állhatatos, 9 hogy rendíthetetlen, szilárd lelkű, aki az elveire függeszti tekintetét s állandósítja lelkületét? Továbbá nem ezt kell-e célul kitűznie annak, aki a filozofálásra adja a fejét, s a filozófiának szenteli az életét? Azt kell mondanunk, bizonyos értelemben igen, más értelemben nem. Az előbb jelzett felfogás részben arra a tanításra megy vissza, amely a hellenizmusban alakult ki. Ennek fő irányai (a sztoicizmus, az epikureizmus és a szkepticizmus) tudvalevőleg a boldogság megalapozása és biztosítása érdekében a szenvedélymentességnek (apatheia), illetve a lélek zavarmentességének (ataraxia) kialakítását hirdették. Ezekkel élesen szemben állva hangoztatta azután Szent Ágoston a keresztény magatartást, mondván: A sztoikus rest a sírásra és a nevetésre. Mi belevetjük magunkat Michel Eyquem de Montaigne: Démokritoszról és Hérakleitoszról. Esszék, I. könyv, 50. Esszék. Jelenkor, Pécs, I. köt. 380.; Montaigne egy másik esszéjének a címe: Miként sírunk és nevetünk ugyanazon dolgon? Esszék, I. 38.; A két filozófus alakjához ld. még: Donato Bramante: Hérakleitosz és Démokritosz. Freskó, Pinacoteca di Brera, Milano. Levenson, Jay (ed.): Circa Art in the Age of Exploration. Yale University Press, New Haven, ; A síró filozófust említi Shakespeare: A velencei kalmár, I. felv. II. szín, 43. sor. 7 Plessner, Helmut: Lachen und Weinen. Van Loghum Slatems, Arnheim, 1941.; Morreall, John (ed.): The Philosophy of Laughter and Humor. State University of New York Press, 1987.; Morreall, John: A New Theory of Laughter. Philosophical Studies (Springer, The Netherlands), Vol. 42. No. 2. Sept ;Propp, Vlagyimir. A rituális nevetés a folklórban. Létünk, 18 (1988), No Arisztotelész: Az állatok részeiről, X.: Az ember az egyetlen élőlény, amely nevetni képes. ; Erről ugyanígy vélekedik Schopenhauer, aki szerint az emberi természet egyik legfeltűnőbb sajátossága a sírás, amely az embert az állattól megkülönbözteti. Schopenhauer szerint azután jellemző módon a sírás alapja a magunk iránt érzett részvét; a síró ember részvétet érez az egész emberiség sorsa iránt, melynek végzete a végesség (...). Az emberiségnek ezen sorsában viszont az illető elsődleg a magáét pillantja meg. Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet Európa, Budapest, ; Ami pedig az állatok szemlélését illeti, Charles Lévêque működését tárgyalva írja Szigetvári Iván: Az állat ritkán nevetséges, mert nem bírván szabadsággal, nem sértheti meg a rendet. Szigetvári, 24. jegyz. i.m Ld. pl. Seneca: A bölcs állhatatossága. Seneca Prózai Művei, II. köt. Szenzár Kiadó, Bp Szent Ágoston: Az Isten városáról, IX

69 Tudományos Mozaik 10. TPF A keresztény ember egyszerre szomorú és örvendező, aggódik és bizakodik. Pázmány Péter Az igazak szomorúságárúl és örömérűl című prédikációjában 11 arra int, hogy különbség vagyon a dícsíretes és gyalázatos, az üdvösséges és veszedelmes szomorúság és vígasság között. Világi szomorúság a földi javak utáni hiú kesergés, s világi öröm a hívságos, mulandó dolgok fölötti vígalom, megannyi sült bolondság. Istenes szomorúság a keresztény lélek őszinte bánata minden nyomorúság láttán. Mert egy ember bűnén méltó egész városnak sírnyia és keseregni. Ah, áldott üdő, melyben így érzették és kesergették minnyájan az egy ember vétkét! - De ott van az istenes öröm is, a szív nyugodalma (Sir 30,16), mert szomorúságotok örömre változik (Jn 06,20). A keresztények ekképpen mint szomorúak, mégis mindig vidámak. (2Kor 6,10). Alexander Gottlieb Baumgarten, az újkori esztétika atyja, művében kinyilvánítja, hogy a filozófustól nem lehet idegen az érzelemnyilvánítás, hiszen a filozófus is ember: Tudományunk ellen vethető, hogy az érzetek, a képzelmek, a mesék, a heves érzelmek stb. méltatlanok a filozófusokhoz, és látókörükön kívül esnek. Válasz: a filozófus is ember, és nem helyes, ha idegennek gondolja magától az emberi megismerésnek ezt a hatalmas részét. 12 Hogyan függ össze a filozófus filozófiája és lelkivilága? Számos filozófus megnyilatkozása áll a rendelkezésünkre a legkülönbözőbb irányzatokból. S ezek az eltérő szemléletű filozófusok értik egymást, talán jobban, mint az a filozófus és hétköznapi ember, akik hasonló nézeteket képviselnek. Hiszen miként Jánosi József, méltatlanul elfeledett filozófusunk kifejezi a filozófia az emberi szellem legnagyobbjainak időnfelüli szenátusa. 13 Iránymutató lehet, ahogy Fichte megfogalmazza: Az, hogy valaki milyen filozófiát választ, attól függ, milyen ember. Mert egy filozófiai rendszer nem valami holt ruhanemű, amelyet tetszés szerint felölthetünk és levethetünk, hanem átlelkesíti annak az embernek a lelke, akié. 14 Számtalan filozófus alakja és különböző kedélye tűnik elénk ebből a szempontból. Kitioni Zénón és Schopenhauer például zordon, búskomor férfiú. Pauler Ákos szomorú lelkületű a romlás, a mulandóság, a pusztulás metafizikájának élményét szemlélve. 15 Mások, miként Arisztotelész vagy Jaspers, kiegyensúlyozott egyéniségek. Órigenész adamantiosz, 11 Pázmány Péter: Az igazak szomorúságárúl és örömérűl. In: Válogatás műveiből. Szerk.: Őry Miklós - Szabó Ferenc - Vass Péter. Szent István Társulat, Bp II. köt o. 12 Alexander Gottlieb Baumgarten: Esztétika. Prológus, 6.. Atlantisz, Bp Jánosi József S.J.: A szellem. Pázmány Péter Irodalmi Társaság, Budapest, Fichte, J. G.: Első bevezetés a tudománytanba. Válogatott filozófiai írások. Gondolat, Bp Vö.: Szkladányi Mária: Pauler Ákos életművészete. Franklin, Bp Idézi: Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája. Paulus Hungarus Kairosz, Bp ; Ugyanígy tárgyalja Pauler Ákos peszszimisztikus metafizikáját, tragikus látásmódját Kornis Gyula: Magyar filozófusok. Tanulmányok. Franklin, Bp Új magyar filozófiai rendszer. Pauler Ákos filozófiája (1922) c. fejezet, 135.; Pauler saját szavai szerint: A tragikum azonban megkívánja, hogy valamely értékes emberi tevékenység a valóságban szükségképpen, végzetszerűen tönkremenjen. A tragikumot tehát az okozza, hogy az értékes életnek nincs meg az a tartama, amelyet megérdemel. Ennyiben az emberi élet mindig tragikus, mert ha egyéb nem, a halál szükségképpen véget vet minden, bármily értékes tevékenységnek is. De tragikus az egész emberiség élete is, mert bármily értékeket is hoz létre évezredekre terjedő küzdelmeivel, idővel, ha az élet természeti feltételei megszűnnek, szükségképpen el fog pusztulni. Pauler Ákos: Bevezetés a filozófiába Pantheon, Bp ; Hasonlóképpen ír Prohászka Lajos: Pauler tragikus életérzése. Pauler Ákos Emlékkönyv. Akadémiai Kiadó, Bp ; Vitatja viszont Pauler pesszimizmusát és tragikus látását Csurgai Márta: Pauler Ákos bölcseletének Isten-tana. Bp skk. o. Csurgai utal Pauler Az élet mélysége és gazdagsága (Napkelet, 1923.) c. írására, ahol hitet tesz optimizmusáról, s idézi Pauler Ákos szavait: Aki az életet a maga teljességében, kimeríthetetlen sokféleségében fogja fel, s ezt egyazon uralkodó szempont alá képes fogni, az élethangulatában nem lehet más, mint optimista. Hozzátesszük, Pauler a Bevezetés a filozófiába c. művének 130. ában ezt írja: A humor a tragikum és a komikum szerves egysége. A humor szubjektív hangulata épp abból támad, hogy valamely dologban egyaránt felismerjük mind a tragikumot, mind a komikumot. Ennyiben valóban könnyeken át való mosolygás. Humora annak van, ki az élet bármely helyzetében felismeri mind a tragikumot, mind a komikumot. Mert minden emberi ténykedés voltaképpen egyidejűleg mindkét vonással bír: tragikus, mert bár értékeset produkál, szükségképpen a múlandóságnak van alávetve; komikus pedig, amennyiben aránytalanul kis erővel lebírhatatlan nagy feladatok szorgalmazásának szolgálatában áll. (Pantheon, Budapest, )

70 A sírás és nevetés filozófiája Dr. Frenyó Zoltán gyémántkemény, sziklaszilárd jellem. Sokan zaklatott, vívódó, nyughatatlan lelkek, mint Bruno, 16 néha az őrületig menően, miként Nietzsche. Másokat álmok, révülések, látomások kísérnek, persze egészen különböző jelleggel, gondoljunk Szókratész, 17 Szent Jeromos, 18 Aquinói Szent Tamás, 19 Descartes, 20 Leibniz 21 alakjára 22. A börtönében halálra készülő szegény Boethius számára pedig a filozófia vigasztalás. 23 A nevetéssel külső szempontból, tehát a többi emberre vonatkozóan sokan foglalkoztak 24 Platóntól 25 Arisztotelészen 26 át Bergsonig 27, egészében véve mégis úgy tűnik, bármilyen csábító is a világ kinevetése, ez a beállítódás kisebb mértékben kapcsolódik a filozófiához. Ami az istenek világát illeti, egyes antik felfogások szerint a nevetés szorosan hozzátartozik az istenekhez, más nézetek szerint a mélységes komolyság jellemzi igazi természetüket. Számításba kell vennünk Zarathusztra alakját, aki idősebb Plinius szerint születésétől fogva nevetett. 28 Hamvas Béla Konfuciusz beszélgetéseiről szólva a régi bölcsekről megjegyzi: Csupa Janus; egyik arcával a múltba néz és nevet, másik arcával a jövőbe néz és sír. 29 A filozófus lehet kiegyensúlyozott s lehet zaklatott, mégis, a filozófiát leginkább talán a komolyság jellemzi, ahogy azt Platónon és Arisztotelészen vagy Hegelen és Heideggeren keresztül érzékeljük. Platónt a hagyomány szerint soha senki nem látta (szertelenül) nevetni. 30 Talán a valóság tisztelete miatt van ez így, hiszen Nicolai Hartmann észrevétele szerint a nevetés alapvetően elutasító, elítélő ethoszt jelent. 31 Sőt, a komolyságon túlmenően a filozófia, egyáltalán a kiválóság egyenesen a melankóliával áll mélységes összefüggésben. Az Arisztotelész vagy Theophrasztosz által írt Problemata Physica veti fel a kérdést: Miért, hogy mindazok, akik kimagaslóak a filozófiában vagy a politikában vagy a költészetben vagy a művészetekben, melankolikusak? Ld.: Michael Hesemann: Sötét alakok. Mítoszok, legendák és hazugságok a Katolikus Egyház történetéből. Szent István Társulat, Bp Platón: A lakoma, 220 c-d. 18 Kelly, J. N. D.: Szent Jeromos élete, írásai és vitái. Paulus Hungarus Kairosz, Bp Schütz Antal: Aquinói Szent Tamás szemelvényekben. Szent István Társulat, Bp ; Torrell, Jean- Pierre: Aquinói Szent Tamás élete és műve. Osiris, Bp Descartes, René: Olympica. Œuvres. Éd.: Charles Adam Paul Tannery. Librairie Philosophique Jacques Vrin, Paris, X (Adrien Baillet beszámolója az elveszett szövegről.) 21 Bodemann, Eduard: Die Leibniz-Handschriften. Hannover-Leipzig, Hildesheim, Ld. még: Marie-Louise von Franz: Álmok. Ursus Libris, Bp A szerző, aki C. G. Jung tanítványa, művében többek közt Szókratész és Descartes álmát elemzi. 23 Boethius: A filozófia vigasztalása. Magyar Helikon, Bp ; Chadwick, Henry: Boethius. Oxford University Press, 1981, A nevetés elméletére vonatkozó, az ókortól a XIX. századig terjedő hatalmas irodalom feldolgozását és áttekintését is tartalmazza Szigetvári Iván 432 oldalas munkája: A komikum elmélete. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, Platón: Az állam, 606 c; Philébosz, 48 a - 50 a. 26 Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika, IV a-b. 27 Bergson, Henri: A nevetés. Gondolat, Bp Bergsonnál a nevetséges, a komikus az élőre tapadó gépiesség (58. o.), talaja pedig az érzéketlenség, a kiegyensúlyozottság, illetve a közöny (37. o.). 28 Caius Plinius Secundus: Naturalis historia, Hamvas Béla: Bevezetés. In: Kungfutse: Lun Yü. Bibliotheca, Bp = Kung mester beszélgetései. In: Az ősök nagy csarnoka, II. köt. Hamvas Béla Művei, 20. köt. Medio Kiadó, h.n. é.n Hérakleidész Pontikosz (Kr. e. IV. sz.), filozófus és jeles csillagász, Platón tanítványa szerint. Diogenész Laertiosz, III. 26. (A filozófiában jeleskedők élete és nézetei. Jel, Bp. I. köt ). Hérakleidész Pontikosz, 16. fragmentum. K. O. Müller (szerk.): Fragmenta Historicorum Graecorum. Paris, II. köt. (1848), ; Hasonló maradt fenn tanítványáról, a hadvezér Phókiónról: Phókiónt aligha látta egyetlen athéni is nevetni vagy sírni. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Phókión, 4. Bp köt Hartmann, Nicolai: Esztétika. Magyar Helikon, Bp skk. o. 32 Arisztotelész: Problemata Physica, 30. szakasz, 953a. Werke, 19. Akademie Verlag, Berlin, Idézi: Földényi F. László: Melankólia. Kalligramm, Pozsony,

71 Tudományos Mozaik 10. TPF A filozófia, a filozofálás ugyanis igazi természetét tekintve drámai. A lét és az élet értelmére irányuló értelem és lélek megrendül a végső kérdésekig jutván. 33 A heideggeri gond elgondolásával, vagy általában a világ fölé emelkedő szemlélet révén a nyugtalanságtól a megnyugvásig haladó tudat szemléléssé és tűnődéssé alakul. 34 Miként Földényi László leírja, a melankolikus egy személyben szélsőség és középpont, akit a határok folytonos átlépése jellemez. A kozmosz rendje e rend örökös megsértése nyomán sejlik fel a melankolikusban. 35 Gondoljunk Platón leírására, aki a Lakomában a szellemi vajúdás és szülés gyötrelmeiről beszél, míg végül valódi erényt hoz világra 36, aki az Államban leírja, hogy a filozófus a létezőért való küzdelemben él, hogy végül vele egyesülve észt és igazságot nemzzen, s csak ekkor szűnnek meg szülési fájdalmai 37, s Hetedik levelében a filozofálás nehézségeit és fáradalmait tárgyalja, míg végre a végső belátásra jut, amely egyszercsak felvillan a lélekben, de gondolatainak magva lelkivilágának legszebb helyén nyugszik valahol elrejtve. 38 Plótinosz pedig arról beszél, hogy a lélek akkor gondolkodik, amikor tanácstalan, gondok gyötrik, hiszen ha valami gondolkodásra szorul, azt jelenti, hogy nem elegendő önmagának. 39 Szent Ágoston a bűnbeesés és kiűzetés történetét magyarázva ábrázolja az ember eltávolodását, majd visszatérését önmagához és Istenhez. A tékozló fiúra utalva mondja: "A bűneset után zárva van a bölcsességhez vezető bejárat, mígnem Isten irgalmából a meghatározott időben életre kel az, aki meghalt, és megtalálják azt, aki elveszett." 40 Szent Ágoston arról ír, hogy minden létező teremtmény keresi a helyét a világ rendjében, a testek nehézkedési erejétől kezdve, 41 amely mint vonzás/vonzalom maga is egyfajta szeretet, a lélek útjáig. 42 Ezután rátér arra az eszmére, amely szerint az ember Isten képmására teremtetett. Ezzel összefüggésben pedig ezt írja: "Ahogy az ő képmását szemléljük magunkban, miként a fiatalabb fiú az evangéliumban, magunkhoz térhetünk, fölemelkedhetünk, s atyánkhoz mehetünk, akitől elpártoltunk bűneink által. Akkor majd nem lesz halálunk, tudásunkban nem lesz tévelygésünk, szeretetünkben nem lesz akadály előttünk. 43 Szent Ágoston szerint végsősoron a teremtés óta a helyét kereső ember, aki a földi várost létesítő önszeretet szerint elpártolt Istentől és önmagától, a mennyei várost létesítő igazi szeretet szerint Istenhez és a maga rendeltetéséhez visszatalálva mind a tékozló fiú útját járja. Emlékeztetnék itt végül Hegelre és A szellem fenomenológiájá -ra, amelyben a szellem, hatalmas pályáján az egyes és az egyetemes, az azonos és a nem azonos kettősségének feszítésébe, a boldogtalan tudat állapotába kerül megnyugvása előtt. 44 (Itt persze hozzá kell tenni, hogy Hegel hangsúlyozza a fogalmi gondolkodás értékét és azt, hogy a megértetésre való tekintettel csak ez lehet az igazi humanizmus. 45 ) Hegel már A szellem fenomenológiájá - ban beszél a műveltségről mint a magától elidegenedett szellem világáról, 46 majd a Vallásfilozófiai előadások -ban leírja, hogy az ember, aki magánvalósága szerint jó, még természeti 33 Aki gyarapítja a tudást, a gyötrelmet is fokozza. Préd 1, A tűnődésről ld.: Mezei Balázs: Vallásbölcselet, II. köt. 65. Attraktor, Máriabesnyő Gödöllő, Földényi, i.m Platón: A lakoma, 206 c 212 b. 37 Platón: Az állam, 490 b. 38 Platón: Hetedik levél, 340 c 341 d. 39 Plótinosz: Enneaszok, IV Bp Szent Ágoston: De Genesi contra manichaeos, II A Teremtés könyvéről a manicheusok ellen. Paulus Hungarus - Kairosz, Bp o. 41 Augustinus: Vallomások, XIII ; Vö.: Torchia, N. Joseph: Pondus meum amor est. The Weight-Metaphor in St. Augustine s Early Philosophy. Augustinian Studies 21 (1990), Augustinus: Az Isten városáról, XI Augustinus: Az Isten városáról, XI Hegel: A szellem fenomenológiája. B. IV. 2. Akadémiai Kiadó, Bp Hegel: A szellem fenomenológiája. Előszó. Akadémiai Kiadó, Bp Hegel: A szellem fenomenológiája. D. VI. 2. Akadémiai Kiadó, Bp

72 A sírás és nevetés filozófiája Dr. Frenyó Zoltán állapota szerint egyszersmind rossz is, s így a meghasonláson keresztül jut el a megbékélésig, a magáért valósága szerint jó mivoltáig. 47 Bármelyik esetet nézzük, a szellemnek egy adott kezdeti állapotból ki kell szakadnia, idegenként fel kell emelkednie és egy ciklust be kell járnia. Ezek a gondolati vagy lelki utak mindenesetre magányos erőfeszítést és vívódást jelentenek, amely legalábbis komoly lelkiállapotot feltételez, illetve másrészt von maga után. A filozófus intellektuális ereje boldogság. Seneca itt arra figyelmeztet: Az igazi öröm komoly dolog! 48 Ezt a lelkületet Kant a következőképpen írja le: Az emberi természet szépségének és méltóságának bensőből fakadó érzése s a lélek tartása és ereje, melynek révén képes erre mint általános alapra vonatkoztatni minden cselekedetét, igen komoly, nem szívesen párosul csapongó vidámsággal, sem a könnyelmű ember állhatatlanságával. Sőt a komorsághoz közelít, egy szelíd és nemes érzülethez, amennyiben azon az elborzadáson alapszik, melyet a korlátok közé szorított lélek érez, amikor nagy elhatározás birtokában látja a rá leselkedő veszélyeket, s önmaga meghaladásának nehéz, de hatalmas győzelmét tartja szem előtt. Vagyis az alapelvekből származó igazi erény magán visel valamit abból, ami leginkább a gyengébb értelemben vett melankolikus lelki alkattal látszik összhangban állni. 49 E komolyságában a filozófia egyrészt, ha úgy tetszik, tudomány, másrészt más és több, mint tudomány. (Bölcsesség és tudomány különbségét részletesen tárgyalja Szent Ágoston A Szentháromságról című könyvében. 50 ) A filozófia történetének elején a filozófia eredendően életforma és életvezetés, lélekvezetés és lélekgondozás. 51 A görög bölcsek után a keresztény felfogást is végső soron ez jellemzi. Jean-Yves Leloup könyvében az igazi filozófusokat egyenesen a pszichoterapeutákkal azonosítja - már-már a fogalmi gondolkodás rovására. 52 Már Epikurosz is a lelki egészség megszerzését nevezi a filozofálás céljának, amelyre senki nem túl fiatal és senki nem túl öreg. Az ember így öreg korában is ifjú marad, de ifjú létére is öreg lesz, 53 s ez az állapot valóban megint a filozófus sajátja, terhes-édes sorsa. Cicero a Tusculumi beszélgetések -ben hosszan foglalkozik a filozófus lelkivilágával. Kifejti, hogy a bölcs emberen is erőt vehet a bánkódás (III. 4.), viszont vallja, hogy a filozófia a lélek gyógyszere (III. 3.), s a bölcsesség a lélek egészsége (sapientia sanitas animi. III. 5.), ami egyfajta nyugalom és szilárdság (III. 4.). A tudatlan ember ezzel szemben nem egészséges lelkű. A melankhóliáról szólva, ennek görög fogalmát elemezve Cicero megkülönbözteti az esztelenséget (amentia) az őrjöngéstől (furor). Kijelenti, hogy a bölcset őrjöngés sújthatja, esztelenség viszont nem (III. 5.). Fontos még ezzel kapcsolatban, ahogyan Cicero Szókratész lelkületét méltatja. Könyve későbbi lapjain kitér arra a bizonyos mindig ugyanazon arcra, amelyet Xantippé emlegetett férjével kapcsolatban. Mindig ugyanazzal az arckifejezéssel látta hazatérni, mint amilyennel eltávozott otthonról. Ez nem az a szigorú homlok volt, mint az idősebb Crassusé, aki Lucilius szerint életében csak egyszer nevetett, hanem nyugodt, derűs tekintet; így őrizte meg 47 Hegel: Vallásfilozófiai előadások. Atlantisz, Bp skk. o. 48 Seneca: Erkölcsi levelek. 23. levél. Seneca Prózai Művei, I. köt. Szenzár Kiadó, Bp ; Vö.: Władyslaw Tatarkiewicz: A boldogságról. Kossuth, Bp Kant, I.: Megfigyelések a szép és a fenséges érzéséről (1764). In: Uő.: Prekritikai írások. Osiris, Budapest, Szent Ágoston. A Szentháromságról, XIII-XIV. Szent István Társulat, Bp Pierre Hadot: A lélek iskolája. Lelkigyakorlatok és ókori filozófia. Kairosz, Bp ; E szemlélet XX. századi feléledéséről: Sárkány Péter: Filozófiai lélekgondozás. Jel, Bp Jean-Yves Leloup: Bevezetés az igazi filozófusokhoz. Kairosz, Bp Epikurosz: Levél Menoikeuszhoz. Simon Endre (szerk.): Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény, I. köt. Tankönyvkiadó, Bp

73 Tudományos Mozaik 10. TPF a hagyomány. Joggal volt mindig változatlan az arckifejezése, mert lelkületében, amely ezt alakítja, sohasem volt változás. (III. 15.) 54 Bölcselkedni mármost magányban vagy társaságban lehet. Kérdés, hogy a lélekgondozás egyéni avagy közösségi téren lehetséges-e inkább. Az egyéni lélekvezetésre Szent Ágoston lehet a nagy példa, aki, miként kifejezte, csakis Istent és a lelket vágyott megismerni 55 (imígyen persze, hitében Istennel nincsen egyedül), s aki szerint a benső emberben lakozik az igazság. 56 Szent Ágostonnál mindez jól megfér közösségi elhivatottságával is. Úgy tűnik azonban, az ember, a társas lény számára természetesebb és hatékonyabb, célravezetőbb színtér a dialógus és a communió, amelyet végül is a szeretet működtet. (Ebből is eredeztethető, ezzel is megalapozható a kereszténységnek mint igazi filozófiának az eszméje.) Itt azonban nehézség is adódik, amely Arisztotelészen keresztül látszik és röviden abban áll, hogy ebben a felfogásban a filozófia elméleti tevékenység, a barátság pedig gyakorlati tevékenység, s így nem ugyanazon a síkon érvényesülnek. Innen ered a filozófus-barátság problematikája és problematikussága. 57 Említettük, hogy a filozófia eredendően életforma. Ezzel kapcsolatban most csak Szent Ágostont érintem, aki a De civitate Dei -ben háromféle életformáról tesz említést: Mivel pedig a filozófiai vizsgálódás a cselekvés és a szemlélődés körül forog, ezért a filozófia egyik részét gyakorlatinak, a másikat pedig szemléletinek lehet nevezni. A gyakorlati filozófia az élet irányításával, vagyis az erkölcsi neveléssel foglalkozik. A szemléleti pedig a természeti okok és a teljes igazság vizsgálatára irányul. ( ) Platónt azért illeti meg az elismerés, mert mind a kettőnek az egybekapcsolásával a filozófiát teljesebbé tette. 58 Hasonlóképpen nyilatkozik a mű végefelé, ahol ismét megjelöli a háromféle életformát. Ezek a szemlélődő élet, a cselekvő élet, valamint a kettő kombinációja. 59 Erről alkotott véleménye pedig a következőképpen hangzik: Az igazság szeretete keresi a szemlélődés nyugalmát (otium sanctum), a kötelező szeretet pedig vállalja az apostoli tevékenységet (negotium iustum). Ha senki sem rakja ránk ezt a terhet, az igazság tanulmányozásának és szemlélésének szentelhetjük magunkat, de ha mégis ránk rakják, el kell fogadnunk a szeretet alapján. Végül is még ebben az esetben sem kell végérvényesen lemondanunk az igazság öröméről, hiszen olyan állapot nincs, amiből hiányzik az öröm, és csak a szükség nehezedik ránk. 60 Emlékeztethetünk arra, hogy a sztoikus filozófiában igen hasonló nézeteket találunk. Bollók János így mutatta be ezt a sztoikus felfogást: Szerintük az önfenntartás ösztöne és az önszeretet mellett az ember vele született, természet-adta sajátossága az emberekhez való vonzódás, és ez a természetes érzés a szülőkön, a rokonokon, a barátokon, a polgártársainkon át embertársainkig, végső fokon az egész emberiségig terjed. Az ember természeténél fogva közösségi, társas létre születik, az emberi társadalom tagjának. Ez a körülmény kötelességeket is ró rá Zénón volt az első, aki bevezette az ilyen természetű morális kötelesség: a katechon fogalmát. Katechon a köz javára cselekedni. Ezért: A bölcsnek részt kell vennie a 54 Cicero: Tusculanae disputationes, III. 15. Tusculumi eszmecsere. Allprint, Bp Ford.: Vekerdi József. 55 Szent Ágoston: Soliloquia, I Fiatalkori párbeszédek. Szent István Társulat, Bp Szent Ágoston: De vera religione, Vö.: Simon Attila: Philia und Phronesis in der Aristotelischen Ethik. In: Havas László Takács László Tegyey Imre (szerk.): Schola Europaea. Les valeurs de l Europe L Europe des valeurs. Debrecen Budapest, ; Tar Ibolya: A barátság a görög-római antikvitásban. Vigilia, 2009/ Szent Ágoston: Isten városáról, VIII Szent Ágoston. Isten városáról, XIX Szent Ágoston. Isten városáról, XIX. 19. Vö.: Trapé, Agostino: Szent Ágoston. Szent István Társulat, Bp ; Kecskés Pál: Szent Ágoston breviárium. Szent István Társulat, Bp sk. o.; W. P. Haggerty: Augustine, the "mixed life" and Classical Political Philosophy. Reflections on Compositio in Book 19 th of the City of God. Augustinian Studies 23 (1992)

74 A sírás és nevetés filozófiája Dr. Frenyó Zoltán közéletben, ha valami nem akadályozza ebben vallotta Khrüszipposz 61. Akik úgy vélik, hogy egy filozófushoz eleve a tudós életforma illik leginkább, szerintem tévednek, mivel abban a hiszemben vannak, hogy a filozófiával lelkünk szórakoztatása végett vagy ehhez hasonló célból kell foglalkoznunk. De ha közelebbről megvizsgáljuk, az ilyen egy élvezeten alapuló élet. 62 A filozófiának a közösséget kell szolgálnia: Háromféle életforma van: a szemlélődőtudományos, a tevékeny-politikai és a logosznak megfelelő élet, s ezt a harmadikat kell választanunk; a természettől fogva logosszal bíró lény ugyanis egyszerre: szemlélődésre és tevékenységre született 63. (A teljesebb képhez persze még az is hozzátartozik, hogy mindezeket megelőzően már Arisztotelész háromféle életformát jelölt meg, de a fentiektől eltérő megkülönböztetéssel. Eszerint az egyik az élvezetekre irányuló, a másik a közügyekkel foglalkozó, a harmadik <és egyedül csak magától függő> az elmélkedő életforma. 64 ) Ismerjük Szent Ágoston megtérésének történetét. Szeretném felidézni, hogy XVI. Benedek pápa, aki az egyházatya elmélyült ismerője, Ágoston megtérésének széles értelemben három fázisáról beszél. Eszerint az első maga a híres kerti jelenet és a megkeresztelkedés. Az intellektuális életet élő tudós ifjú azután mintegy második életszakaszában papi elhívatást kap, amelyben ráébred közösségi küldetésére, az emberek számára való élet értékére. Végül harmadjára, egy harcokon és keserveken keresztül folytatott élet végén feltűnik az idős Ágoston alakja, akinek a lelkét a bűnbánat tölti ki, mert naponta átérzi az ember esendőségének természetét. 65 Megrendítő, ahogy Possidius, Ágoston életrajzírója jellemzi őt, mondván: Mivel igen bölcs volt, naponta könnyei között bánkódott. 66 Most a síráshoz jutottunk vissza. Ez persze a cor inquietum, a nyugtalan szív Ágostona, 67 s csak az egyik jellegzetes egyéni út. Az, hogy a lét és az élet értelmét belátó bölcselet vagy világnézet hogyan kapcsolódik az egyéni kedélyhez, s azt hogyan képes áthatni és derűben megtartani, további és állandó tűnődés tárgya és mindannyiunk feladata. Úgy tűnik azonban, a lét legmélyebb felfogását az ember végső soron nem a maga helyén szükséges értelem révén (mathein), hanem ezen túlhaladóan egyfajta elszenvedéssel (pathein) érheti el. A nevetést Platón és Arisztotelész a komikummal összefüggésben tárgyalja. Arisztotelész szerint a nevetséges valami hiba, vagyis fájdalmat és így kárt nem okozó csúfság 68. A nevetségest később az esztétikai gondolkodás a kontraszt-elmélettel, a normális és az abnormális közti ellentéttel magyarázta. Kant a nevetésről igen mély értelemben így nyilatkozik: Mindenben, ami eleven rázkódtató nevetést ébreszthet, kell valami értelmetlennek lennie (amelyben tehát az értelem magában véve semmiféle gyönyört nem találhat). A nevetés olyan indulat, amely egy feszült várakozásnak hirtelen semmivé válásából ered. Éppen ez az átváltozás, amely az értelem számára bizonnyal nem örvendetes, közvetve egy pillanatra mégis nagyon elevenen megörvendeztet. 69 Schellingnél a nevetés magyarázata a szabadság és a szükségszerűség viszonyából következik. Szerinte a szabadság és a szükségszerűség eredeti, a tragédiában fennálló viszonyában a szükségszerűség jelenik meg mint az objektum, és a szabadság mint a szubjektum. Ennek a viszonynak a megfordításából születik meg a komédia, amelyben a szükségszerűség a szubjektum, a szabadság pedig az objektum. Ez képtelen helyzet, amelyben azonban megszű- 61 Hans von Arnim: Stoicorum Veterum Fragmenta, (I-IV. köt. Stuttgart/Leipzig, 1903/ ) III Stoicorum Veterum Fragmenta, i.m. III Stoicorum Veterum Fragmenta, i.m. III Bollók János: Előszó. Seneca: Az élet rövidségéről. A lelki nyugalomról. Pécs, o. 64 Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika, 1095 b. 65 XVI. Benedek pápa: Az egyházatyák. Szent István Társulat, Bp Possidius: Vita S. Augustini, 28. Vanyó László (szerk.): A III-IV. század szentjei. Jel Kiadó, Budapest, Szent Ágoston: Vallomások, I Arisztotelész: Poétika, V a. Magyar Helikon, Kant, Immanuel: Az ítélőerő kritikája. I Akadémiai Kiadó,

75 Tudományos Mozaik 10. TPF nik a szükségszerűségtől való félelem, s így a képtelenség tetszést kelthet. Felfogjuk a dolog visszásságát és lehetetlenségét, s ekkor a feszültségből a lankadtságba való átmenet a nevetésben mutatkozik meg. 70 Hegel esztétikájában megkülönbözteti a nevetségest a komikustól, s a nevetségest, majd a komikusnak ettől való eltérését így jellemzi: Nevetségessé lehet a lényegesnek és megjelenésének, a célnak és az eszköznek minden ellentéte, olyan ellentmondás, amely által a jelenség megszűnik önmagában, s a cél önmagát fosztja meg megvalósításában végpontjától ( ) Egyáltalán nem lehet ellentétesebbet találni, mint azokat a dolgokat, amelyeken nevetnek az emberek. A leglaposabb és legízléstelenebb dolog megnevetteti őket, s gyakran éppígy nevetnek a legfontosabb és legmélyebb dolgon, hacsak valamilyen egészen jelentéktelen mozzanat mutatkozik rajta, amely ellentmondásban van szokásukkal és mindennapi szemléletükkel. A nevetés ekkor csak az önelégült okosság megnyilatkozása, annak a jele, hogy ők is olyan bölcsek, hogy felismernek ilyen ellentétet, s tudatában vannak ennek ( ) A komikumhoz ellenben hozzátartozik általában az embernek az a végtelen bizakodása, hogy fölötte áll saját ellentmondásának, s korántsem elkeseredett és boldogtalan miatta; annak a szubjektivitásnak boldogsága és jóérzése, amely a maga önbiztosságában el tudja viselni céljainak és megvalósításainak felbomlását. 71 Úgy tűnik, ebben a beállításban a nevetés inkább a mindennapi tudathoz, a komikum pedig az emelkedett szellemhez, a személyiséghez, a filozófushoz áll közelebb. Ami a nevetés és a sírás viszonyát illeti, Hegel az eszményről szólva a romantikával kapcsolatban beszél a könnyes mosolyról, de megjegyzi, hogy a nevetés és a sírás absztrakt módon szétválhat. 72 Újabban Robert Provine a nevetésről írt értekezésében azt hangsúlyozza, hogy a nevetés és a komikum/humor nincs közvetlen összefüggésben egymással, hanem ennek inkább a szociális dimenziója a fontos. 73 Nem kimondottan esztétikai síkon, hanem általános filozófiai szempontból tekintve, közelebbről metafizikai és egzisztenciális értelemben azonban mégis azt kell mondani, hogy jogos és természetes egyfelől a nevetséges és a komikus, másfelől a sírnivaló és a tragikus összefüggése (bár hatását tekintve a nevetségest is lehet komolyan, a sírnivalót is olykor kacagva kezelni 74 ), végeredményben pedig a nevetés és a sírás összetartozása, mert egyaránt a furcsát, az esendőt, az esetlegest, a renden kívülit fejezik ki. Platón az Állam-ban rá is mutat a nevetés és a sírás hasonlóságára, mert mindkét esetben meglazul a lélek feletti felügyelet. 75 A Philébosz-ban hasonlóképpen a gyönyör és a fájdalom vegyületéről beszél, 76 emlékeztet arra, hogy sokszor gyönyörükben sírnak az emberek, 77 s a jelenséget így magyarázza: A nagy változások keltenek bennünk fájdalmat s gyönyört; a lassúak s csekélyek azonban sem egyiket, sem másikat. 78 A lélek és a test bizonyos romlottságában, nem pedig ép állapotában támadnak a legnagyobb gyönyörök s a legnagyobb fájdalmak. 79 A nevetés és a sírás tápláló gyökere a rendkívüli lelkiállapot, a dolgok nem megfelelő viszonya, a nem-normális helyzet, az alaphelyzetből való kiszakadás, a meg nem felelés, s mindez bizonyos sajátos pillanatnyi és feltöltődött helyzetben és főként közösségi dimenzió- 70 Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph: A művészet filozófiája. Akadémiai Kiadó, Bp Hegel, G. W. F.: Esztétikai előadások, III. köt. Akadémiai Kiadó, Bp Hegel, G. W. F.: Esztétikai előadások, I. köt. Akadémiai Kiadó, Bp Provine, Robert R.: Laughter. A scientific investigation. Viking (US), Faber & Faber (UK), Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk. Példabeszédek Könyve 14, Platón: Állam, 606 b-c. 76 Platón: Philébosz, 48 b. 77 Platón: Philébosz, 48 a. 78 Platón: Philébosz, 43 c. 79 Platón. Philébosz, 45 e

76 A sírás és nevetés filozófiája Dr. Frenyó Zoltán ban, szemben a szokványos állapottal, amely az esetlegesség mentén az egykedvűségben és a közömbösségben telik. A filozofálás mint tudjuk a rácsodálkozással veszi kezdetét, 80 majd az élénkségen és intellektuális kíváncsiságon át gondolkodói izgalmi állapotba jut. A gondolkodót a fent leírtak értelmében feszültség, gond, gyötrelem és nyugtalanság hajtja, vívódáson és vajúdáson keresztül jut el a belátásig, a lehetséges megbékélésig és a szemlélődés nyugalmáig. Nyitva maradó kérdés, hogy a szemlélődés sem lehet teljesen befejezett és statikus állapot. Méltán hangoztatták a klasszikusok, hogy a filozófia úton levés. 81 Ezen az úton a sírás és a nevetés szerepe - közösségi üzeneten kívül - nagyon nehezen értelmezhető. Szinte eldönthetetlen kérdés, hogy a síró és a nevető filozófus filozófusmivoltában vagy emberként mutatja-e föl ezt az arculatát. Utaltunk Fichtére, aki szerint az ember filozófiája és természete, alkata, jelleme szoros összefüggésben áll egymással. Ha mérlegre tesszük a jót és a rosszat, az igazat és a hamisat, a szépet és a rútat, végtelen előfordulásuk miatt elvekkel kerülhetjük el, hogy mechanikusan a semleges középre helyezkedjünk. Szerencsés esetben és sok belátás eredményeként ekkor alakulhat ki a gondolkodóban a derű, amely a közömbösségtől való pozitív elmozdulás. Ez lebírása a csüggedésnek mint a legfőbb veszedelemnek, amelytől olyannyira óvtak a keresztény szerzetesi lelki kultúrában. 82 A filozófus sírhat és nevethet, méltán lehet melankolikus is másokhoz hasonlóan, de tanai és lelkülete alapján szükségképpen egy mindenen átszűrődő derűlátásból indul ki és tér oda vissza szellemi útjai során. 80 Platón: Theaitétosz, 155 d.; Arisztotelész: Metafizika, 982 b.; Ld. még: Simon Attila: A csodálkozás és a csodálatos. Gond, Jaspers, Karl: Bevezetés a filozófiába. Európa, Bp Ld.: Akédia In: Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára. Kairosz, Bp

77 Tudományos Mozaik 10. TPF NEMZETKÖZI PÉNZPIAC SPEKULÁCIÓ PÉNZMOSÁS Gyulaffy Béláné Dr. főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola A XX. XXI. század fordulóján a pénzügyi folyamatok meglehetősen gyors és radikális átalakulása megváltoztatta a pénzügyi piacrendszer jellemzőit. A klasszikus folyamatokon túl erőteljes spekulációs időszakok, válságperiódusok váltak ismertté és ezek felerősítettek olyan folyamatokat, amelyek már a XX. század kezdetén megjelentek. Ilyen volt a pénzmosás is, amely a nem szabályosan végzett ügyletek (esetleg bűncselekmények) kapcsán megszerzett pénzek visszaforgatását valósította meg a reálgazdaság területére. A világgazdaság egészében súlyos gondokat okoz ez a folyamat, fontos tehát az erőteljes ellenintézkedések megteremtése, mivel a globalizált világgazdaságban igen gyors és nehezen ellenőrizhető folyamatok is megtalálhatók.. Pénz és tőkepiacok Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni (J. Kenfield Morley) A tőke és a vele kereskedő piaci szereplők a pénz jellegéből adódóan mindig a legkedvezőbb befektetési, felhasználási lehetőséget keresik. Ezen igény kiszolgálását végzik a világgazdaságban folyamatosan üzemelő (24 órában működő) pénzügyi piacok, amelyek több részterületén különféle befektetési lehetőségek várják az eltérő kockázattűrő képességgel és kockáztatási szokással és befektetési portfólióval bíró résztvevőket. A teljes piacrendszer azért jelentős, mert a pénzügyi piacokon a megtakarítók és a felhasználók egymásra találása mellett a globalizált együttműködés, a spekuláció és a nem teljesen szabályozott ügyletek is megjelenhetnek. Definíció szerint a pénzpiac a rövidlejáratú pénz-, és hiteleszközök adásvételének területe, ahol a forgóeszköz-finanszírozás ill. a költségvetési feladatok rövidtávú pénzügyi megoldása történik, klasszikusan bankszerű tevékenység formájában, de mód van a tőkepiac bekapcsolására is. A tőkepiac a közép- és hosszúlejáratú pénzügyi folyamatok megvalósítását teszi lehetővé. Mindkét piac jellemzője, hogy különböző időponti pénzek cseréje történhet, eltérő felhasználási célokkal (likviditási feladatok megoldása, vagy hosszutávú befektetés) és kockázatokkal. Mivel a gazdasági együttműködés során az országhatárok nem jelentenek akadályt (klasszikus aranypénz esetében sincs nehézség, a jelen időszakban pedig a devizaváltás a fejlett informatikai megoldásoknak köszönhetően zökkenőmentes) a megismert piaci tevékenység nemzetközi színtéren zajlik, nemzetközi szereplőkkel, azaz a folyamatok globálissá váltak. Globalizáció A modern gazdaságban meghatározó tényként és fogalomként is megjelent a globalizáció. Az elnevezés először a múlt század 80-as éveiben az angol, majd a 90-es évek elején a német nyelvű szakmai anyagokban jelent meg. A fogalom mögötti jelenségek és folyamatok jól láthatóan nem a modern kor újdonságaként alakultak ki. A globalizáció kifejezés többféle értelmezésben alkalmazott és igen jelentős viták kereszttüzében áll. Szűken vett értelemben egy részterület világméretű együttműködése, szélesebb értelemben az egész világot átfogó tevékenységrendszerek, erőcentrumok összessége. Több száz év óta folyamatosan alakuló, kibontakozó folyamat, amely a XX. század utolsó évtizedére intenzív szakaszba került és rendkívüli változásokat eredményezett igen sok területen. Amennyiben a globalizáció fogalmát csak a gazdasági kérdések esetében fogalmazzuk meg, ez a pénz-, a termelőtőke és a kereskedelmi tőke államhatárokon és földrészeken keresztül megvalósított forgalma

78 Nemzetközi pénzpiac spekuláció - pénzmosás Gyulaffy Béláné Dr. A globalizáció tehát összetett, sokrétű folyamat, amely sokirányú műszaki, gazdasági, természeti és egyéb területen kialakult hatások összegződéseként nyerte el mai formáját. A teljesség igénye nélkül a folyamat elemei a következők lehetnek: multipolárissá vált a világgazdaság, a változásokat stratégiai szövetségek, fúziók segítették, új technológiák és termékek jelentek meg, az informatika alapjaiban megváltozott, felgyorsultak a nemzetközi tőkemozgások, a közlekedéstechnika és a távközlési eszközök erőteljes fejlődése következett be, a termékek és szolgáltatások kapcsán az igények és elvárások megváltoztak. Ehhez társult egy neoliberális gazdaságpolitikai fordulat, amelynek eredményeként a gazdasági szakemberek a liberlizációdereguláció-reprivatizáció hármas fogalmú gazdaságpolitikai irányvonalát tartották a legkedvezőbb megoldásnak, amelynek eredményeként erőteljesen visszaszorult az állam szerepe. Ennek a gazdaságpolitikai irányzatnak súlyos következménye volt, hogy a pénzügyi szektor kiemelt szerephez jutott a reálszektorral szemben, amelynek következtében a banktőke világgazdasági szinten is meghatározó szerephez jutott (a 90-es évek végére mintegy ezerszeresére növekedett). A fenti nehézségek kapcsán fontos röviden áttekinteni a globalizáció veszélyeit, amelyek csoportokba sorolhatóan (a teljesség igénye nélkül) a következők: 1.) Megtakarítások pénzkezelés spekuláció a megapénzek világában: ahol a megtakarítások mintegy 70 %-a intézményes befektetők, befektetési alapok és nyugdíjpénztárak kezelésében jelenik meg. A globalizáció megváltoztatja az adott ország jellemzőit, elválasztja a társadalmi termelési tevékenységet és a pénzfolyamatokat. Ebben az időszakban a jövedelmek igen erőteljes differenciálódása megdöbbentő, a világ népességének 20 %-a birtokolta a jövedelmek 82,7 %-át 1996-ban. A nemzetközi tőkemozgás is megdöbbentő mértékben megemelkedett, az 1977-re jellemző napi 18,3 milliárd USD-ről 2000-re napi 1,8 billió USD-re nőtt, ám fontos megjegyezni, hogy ennek csak 2 %-a kapcsolódott a reálszférához, a többi a pénzgazdaságból eredt. Ez a jelenség sem újkeletű, hiszen már Arisztotelész munkásságában is megjelent ennek a kérdésnek a megfogalmazása. Arisztotelész a termeléssel foglalkozó gazdaságot ökonómiának, a pénzgazdaságot pedig krematisztikának nevezte és azt is leírta, hogy az utóbbi esetében a rendelkezésre álló pénzből a kamatmechanizmuson keresztül még több pénzt állítanak elő. Ugyanez a jelenség a Korán soraiban és a római jogban is megjelenik, ám azért, hogy felhívja a figyelmet ennek erkölcsi, etikai vonatkozásaira. Említeni kell, hogy a nemzetközi pénzfolyamatokban kialakulhat igen jelentős pénzügyi eredmény, magas haszon, ám ez nem adott ország lakosságának életszínvonalát emeli, hanem a nemzetközi társaságok tagjainak hozadékát. (A spekulatív tőke becslések szerint a világ éves áruexportjának kétszerese volt a XXI-század első évtizede első felében). A spekulatív tőkemozgások a gazdaságok instabilitását erőteljesen emelték és a reálgazdaság működésének lehetőségeit csökkentették, mivel a magasabb jövedelmezőség okán e területre áramlottak a szabad tőkék (ún. kiszorítási elmélet érvényesült a reálszféra és a pénzügyi szféra tekintetében). Az így létrejött feltételek a pénzügyi és a reálgazdasági folyamatok esetében is meglehetősen nagy kockázatot rejtenek. 2.) Cégméretek és kockázatok óriások versenye: azért jelenik meg kockázatként, mivel a globalizáció a növekedést tartja jelentősnek, ám fontos látni, hogy ez nem minden szempont szerint jelent kedvező megoldást. A nagyobb tőkeerő, ill. jelentős reáljavak lekötöttsége a piaci alkalmazkodást nem minden esetben segítik, bár ha óriáscégek alakulnak, akkor ez a monopolhelyzet kihasználása okán a cégnek már nem jelent nehézséget, de a világgazdaságban erőteljesebb kockázatot eredményezhet (árfolyamok, kamatlábak, kapacitások stb )

79 Tudományos Mozaik 10. TPF 3.) Bankok, bankfúziók nemzetközi nagybankok működése: amely a globalizáció egyik igen jelentős területe, mivel a tőkeerő megnövekedése okán a spekulatív pénzmozgás lehetősége megnő. 4.) Szabályozás kérdése nemzeti, vagy nemzetközi szinten: igen jelentős kérdéseket vet fel. Hogyan lehet szabályozni olyan rendszert, amely nemzetek feletti gazdasági pénzügyi folyamatokat generál, milyen és ki által megfogalmazott szabályozók érvényesüljenek, mit fogad el a rendszer? Hogyan lehet szabályozni olyan folyamatokat, ahol a nyilvántartásban csak a hozadék szerepel, a kockáztatott összeg nem! A tranzakciók gyorsak és rendkívül összetettek, nagy tőkeáttételűek, a kockázatok meglehetősen nagyok és nem minden esetben követhetők. A derivatívák piaca, a többszörös opció-spekulációk és egyéb ilyen jellegű ügyletek olyan területet jelentenek, ahol a szabályozás nem minden esetben lehetséges. Az off-shore piacon a szabályozottságot sem a tevékenységet végzők, sem a befogadó ország nem sietteti. 5.) Gazdaság és politika kapcsolata a globalizációban azért jelentős, mert amit a politika fontosnak tart, ahhoz a szükséges döntést és a finanszírozást is biztosítani fogja (EU működése, ECU, ill. EURO példája). Ez esetben súlyos gondot okozhat, ha a fontos területek nem tudnak együtt haladni (pl.: jó gazdasági együttműködés súlyos politikai kockázatokat tartalmaz, vagy fordítva. (Európa pl. a gazdag és a szegény területek kapcsán megosztott, míg másutt egymástól távolodó viszonyokat lehet megfigyelni, mint arab és fejlett országok, Japán és Kína, vagy Észak-Afrika és Dél-Európa stb... ) A globalizáció tehát ellentmondásokkal és jelentős kockázatokkal is terhelt folyamat, amelynek során jellemzően a nagyobb nyersanyagbázissal, kedvezőbb termelési feltételekkel rendelkezők kerülnek kedvezőbb gazdasági helyzetbe, mégis minden gazdaság érdeke, hogy a fejlődés részévé váljon, így nem vonhatja ki magát a globalizáció hatásai alól. Tény azonban, hogy a világgazdaság jelenlegi fejlődése kapcsán először jelent meg ennyire komplex módon a többpólusú gazdasági rendszer, amely minden jelentős területre kiterjed nemzetközi szinten. Ez jellemzi a pénzügyi folyamatokat is. A es évek fordulóján a fejlett országok szinte teljes egészében eltörölték a devizakorlátozásokat, majd kevés időeltolódással ugyanez történt a fejlődő országokban is ám ez utóbbiak esetében nem lehet egyértelmű sikertörténetről beszélni. A világgazdaságban ma olyan mértékben áramlanak műveletek, ill. spekulációs pénzek, amelyek a jegybankok számára súlyos nehézségeket tudnak okozni, sőt folyamatok egészét megváltoztathatják. A globalizált világgazdaságban az egyes országok pillanatnyi gazdasági pénzügyi helyzete eltérő lehet, amelyet a gyors reagálású piacok képesek kihasználni (pl. árfolyam-eltérések, kamatláb-eltérések, fizetési mérleg egyenlegének alakulása, árváltozások stb.). A pénzpiaci liberalizáció következményeként a forgalom robbanásszerű emelkedése megmutatta, hogy az állami és a nemzetközi ellenőrzés sem képes a folyamatokat egészében kezelni, így a spekulációs forgalom kihasználva a kedvező feltételeket erőteljessé vált. Spekuláció A spekulációs tevékenység folyamán a spekuláns saját, vagy megbízója tőkéjét kockáztatja a piacon. Spekulálni igen sok dologgal lehet, ingatlan, műtárgy, értékpapír, pénz, ill. adott időszakban megjelenő sajátos termék, vagy dolog, ilyen volt a tulipánhagyma spekuláció. A spekuláció érdekes folyamat, amelynek jellemzője, hogy önmaga teremti meg a lendületet, mivel az ár-, vagy árfolyam növekedési szakaszában nagy nyereséget lehet elérni, ill. a folyamat egészéből kivonni a befektetést, így a kockázatérzékenység csökken, a befektetések egyre emelkednek, miközben a termékmennyiség ezt nem követi, ezért az árak, árfolyamok nőnek (minden esetben az ésszerűtlenség határáig, mint ez a tulipánhagyma spekulációnál is történt). A folyamat egészének jelentősége, hogy vagyon-növekedéssel lehessen zárni, azaz gazdagodni lehessen ám ez nem minden esetben történik így, hiszen a folyamatnak nyerte

80 Nemzetközi pénzpiac spekuláció - pénzmosás Gyulaffy Béláné Dr. sei és vesztesei egyaránt vannak. Csak a jó szimatú spekulánsoknak sikerül ezt elérni, mert amikor a piac túlfűtött, és még tart a vásárlási láz, ők kezdik értékesíteni a rendelkezésre álló terméket, vagy értékpapírt, így az ár-, árfolyamcsökkenés előtt sikerül zárni a pozíciójukat. A spekuláció mégis jelentős szerephez jut a pénzügyi piacokon, mivel ezek likviditását alapvetően meghatározza, hiszen minden mértékű árfolyamváltozás a spekulánst lépéskényszerbe hozza, miközben minden spekulánsnak határozott elképzelése van az árfolyamok alakulásáról és minden lehetőséget kihasználnak az eredményesség érdekében. A származékos (derivatív) tőzsde forgalma alapvetően a spekulánsok által meghatározott. Legegyszerűbb módon az egyszerű spekuláns gondolkodik csak egy periódusra és egyféle mozgásra koncentrálva a hausseur (bulls) az ár, vagy árfolyam emelkedésre, míg a baisseur (bears) az ár, árfolyamcsökkenésre számítva ellentétes irányú ügyletre koncentrálva. Ez a spekuláció azonban nagy kockázatot takar, így a vérbeli spekuláns több, különböző lejáratú pozíció nyitásával próbál profitot elérni. Ezek a stratégiák az ún. különbözeti (spread) spekulációk. Az ellentétes pozíció általában ellentétes irányú kötést jelent más lejárattal. Fontos arra figyelni, hogy a spekulációs technikák is országok és piacok sorozatán keresztül zajlanak, de a szabályozásuk kívánnivalót hagy. Országonként még szabályozhatók a változások de nemzetközi szinten nem minden területet lehet biztosan kezelni. A szabályozásra mindenképpen szükség van, lehetséges területei felismerhetők: - forró pénzek áramlásának szabályozása, amely adott országban bizonyos keretek között elérhető, de nemzetközi szinten a szabályozás nem egységesíthető a nem azonos pénzügyi és gazdasági érdekek okán, - nemzetközi hitelnyújtás szabályozása, amely a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködéssel lehetséges, - multinacionális cégek tevékenységének szabályozása, mivel az adóelkerülés technikája és a spekulációs tevékenység egyaránt lehetséges, mivel a világgazdaság több pontján működő cégről van szó, - nemzetközi kereskedelem szabályozása a komparatív előnyök figyelembevételével (cserearánymutató értékelése a lemaradás további megelőzése érdekében), - értékpapírok forgalmazásának nemzeti és nemzetközi szabályozottsága, amely a regionális szabályozással kiegészülve érvényesülhet. Szükséges szólni egy sajátos tevékenységről, amelynek aranykora a múlt század 90-es éveit jelentette, ez a hedge-fund. Az így létrehozott alapok olyan befektetési alapok, amelyek spekulatív tevékenységet végeznek, csak pénzügyi folyamatokban vesznek részt, reálfolyamathoz nem kapcsolódnak (reáltevékenységük nincs). Tevékenységük kockázata, hogy óriási hitelre van szükségük a folyamatok megvalósításához. Ehhez kapcsolódóan agresszív finanszírozási stratégiát valósítanak meg, azaz eszközeik kisebb hányadát finanszírozzák tartós forrással, mint azt a megtérülési idő szerinti struktúra megkövetelné. Általában off-shore területen bejegyzett cégek, kedvező adózással. Azt, hogy egy-egy alapban mekkora pénz található, nem lehet tudni, de vagyonuk növekedése óriási lehet. Spekulálni lehet árfolyam emelkedésre és zuhanásra, párhuzamosan, így olcsó és túlértékelt papírokat is kell vásárolniuk, és a nyereséget a két ügylet különbsége adja meg (a legelsők és jelentősek pl.: a Soros György által létrehozott Quantum Fund és a neves közgazdászok által létrehozott LTCM voltak). Méreteikből adódóan jellemzően portfólió jelleggel dolgoznak. Többször esett már szó az off-shore piaci tevékenységről, amely kockázati tényezőként szerepelt. Ez a korai időszakban azért is jelenthetett kockázatot, mivel a piacon forgatott pénzek eredetét nem vizsgálták, így nem szabályos gazdasági folyamatokból származó pénzek is bekerülhettek az alapokba, azaz mód nyílott a pénzmosás tevékenységére. Ezt erősítette az a feltétel is, hogy a szabályozásban lévő hézagokat nemzetközi szinten nem minden esetben lehet megszüntetni. Ez annak ellenére igaz, hogy mára nemzetközi és regionális fórumok a pénz

81 Tudományos Mozaik 10. TPF ügyi folyamatok szabályozása érdekében rendszerjelleget alkotnak (pl.: Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, Értékpapír-bizottságok Nemzetközi Szervezete, Pénzügyi Stabilitási Fórum, Gazdasági és Pénzügyi Bizottság stb ) Szeretném azonban idézni a pénzmozgások egyik elismert szakértőjének Lester C. Thurow nak e témában kifejtett gondolatát: nincs olyan világszervezet, mely képes lenne egyfelől szabályokat hozni az óriások versenyére, másfelől kikényszeríteni e szabályok betartását. Egy-egy ország tőkepiaci vagy versenyfelügyeletét meg lehet oldani, a világét lehetetlen Pénzmosás Az adózás elkerülése, ill. az erre való törekvés nagyon régi keletű. A századok során az alkalmazott technikák egyre finomultak és mára kialakult az az igény, hogy ne csak az adó optimalizálását, hanem a vagyonok, tőkék kifinomult átcsoportosítását lehessen elérni. A XX. századra legismertebb adómenedékké Svájc válhatott, ahol okos, átgondolt és következetes adópolitika révén jelentős vagyonok találtak biztos parkolóhelyet. A kedvező tőkeelhelyezés tekintetében a múlt század 60-as évei hoztak áttörést, amikor a multinacionális cégek jelentős mértékben telepítettek gyártókapacitásokat dél-kelet ázsiai országokba, és ezzel párhuzamosan nőni kezdett az adóparadicsomok jelentősége (ahol a kedvező adózás, a turizmus és a számítógépes technikák egyszerre segítették a folyamatot). Az elmúlt évtizedek alatt az adóparadicsomok kényszerűen átszerveződtek, a fejlett országok közeléből visszaszorultak a tengerekkel körülvett szigetekre és a legfejlettebb államok közelében paradicsomfürtök alakultak ki. Létrejöttek új pénzügyi központok és veszítettek régiek jelentőségükből. A korlátozó előírások a pénzügyi világ szereplőit kreatívvá teszik, mivel céljuk a nemzetközi kapcsolatok erősítése mellett forrásaik optimalizálása. Az adóparadicsomok a titkosságot biztosítják, ahol mód adódik pénzmosás megjelenésére is. Maga a kifejezés az amerikai szesztilalom időszakában keletkezett, amikor az illegálisan megszerzett pénzeket úgy tették legálissá, hogy egy mosodahálózat hozadékaként vallották be és fizettek adót is. A nem legális megoldás napfényre került és a későbbiekben minden ilyen eljárást pénzmosásként említettek. A pénzmosás és az ellene való küzdelem mára az egész világ egyik alapvető feladata lett. A pénzmosás egyik legnagyobb veszélyét az jelenti, hogy a nem tiszta eredetű pénz bekerülhet az állami pénzek körforgásába is. A pénzmosás rendszeres és jelentős összegben történő megvalósítása a bűnözés jelentős növekedését eredményezheti. A pénzmosás folyamat-jelleggel működik, de az egyes fázisok nem valósulnak meg teljes rendszerben, hanem minden egyes esetben sajátos változtatások érvényesülnek a végrehajtás során. A rutinjelleg könnyen felismerhetővé tenné a folyamatot, ezért bár várhatóan sokáig fennmarad még a gyakorlati megoldás mindig innovatív technika lesz rá jellemző. A folyamat a következő részekből áll: - előmosás, vagy elhelyezés, ill. szeparálás során a készpénzt elválasztják az alapbűncselekményből, így ez a legkockázatosabb része a feladat végrehajtásának, - tényleges pénzmosás, vagy rétegezés ill. bújtatás, amelynek célja, hogy a tényleges forrás ne legyen meghatározható, és a - recirkulálás vagy integrálás, legalizálás, amelynek során a jövedelmet tiszta formában visszaforgatják a gazdaságba, hogy úgy látszódjék, hogy a pénz legális forrásból keletkezett, így a cég precíz adófizetőként működik (esetleg ez lehet a gyanús, amint az előfordult egy külföldi tulajdonú Bécsben működő étterem esetében). Az adóparadicsomban alapítandó cég érdekében célszerű erre szakosodott irodához fordulni, amely a cégalapítás költségeit általában egy összegben adja meg. Az alapított off-shore cégek néhány kivételtől eltekintve Rt. formában működnek. Az alapítás időigénye függ az alapítás helyétől, a magyar és a külföldi iroda tapasztaltságától, az alapító igényeitől. Komplett

82 Nemzetközi pénzpiac spekuláció - pénzmosás Gyulaffy Béláné Dr. cégdokumentáció megszerzésére van lehetőség 24 órán belül is, ekkor raktárról vásárolhatunk céget ún. ready-made vállalat formájában. Amennyiben önálló elképzelés alapján kérünk céget létrehozni, erre 3-90 nap között kerülhet sor. A cég működtetésének jellemzője, hogy évenként ismétlődő költségek befizetéséről kell gondoskodni, amennyiben erre ill. a hátralék kifizetésére egy éven belül nem kerül sor, a céget törlik a cégjegyzékből. A cégek megszüntetése is a bejegyzés helyétől függ, de a már említett megszűnés kivételével mindig kérni kell a törlést a cégjegyzékből. A cégnél megtalálható haszon felhasználására ill. kivételére az off-shore piacnak megfelelő technikák alakultak ki. Szólni kell röviden az adóparadicsomokban élő magánemberekről is. Őket nevezi a szakirodalom perpetual travellernek (PT), ami magyarul a permanens turista, papíron turista nevet viseli. A világban ma sok magánember, ill. család úgy alkalmazza ezt a technikát, hogy a nevét nem is ismeri. Ez az életmód nem kerül sokba, mivel évenkénti két utazással megoldható és sok városban igen olcsó a megélhetés. A Portyázó Társadalom kifejlesztette az öt zászló elvét, azaz öt ország kiválasztásával lehet optimálisan megszervezni az életmódot a következőképpen: 1. üzleti bázis (itt keresi a pénzt), 2. útlevél és állampolgárság helye (katonai, politikai szempontból választott), 3. lakóhely (jó telekommunikáció legyen), 4. vagyonkezelés helye (legyen magasszintű pénzügyi szolgáltató rendszer), és 5. kedvtelések helye. Amennyiben odafigyel a feltételekre, jelentős visszatartható nyeresége keletkezik. A magyar gazdaság pénzügyi, gazdasági és bűnüldözési szervezetei meglehetősen sok intézkedést tettek annak érdekében, hogy sikeresek legyenek a pénzmosás lehetőségének megakadályozásában. Hazai jogszabályok és nemzetközi együttműködés kötelezettségei együttesen jelzik a feladat fontosságát. A pénzmosás során alapvetően a készpénzmozgásokra kell koncentrálni, erre hívja fel a figyelmet a FATF (Financial Action Task Force), az OECD pénzmosás megelőzésével foglalkozó szervezete is. A szervezet figyeli és felsorolja azokat az offshore helyszíneket, ahol a tényleges tulajdonosok nem azonosíthatók. A rendőrség minden bejelentést megvizsgál, és jogosult minden engedélyezett és titkos eszköz alkalmazására annak érdekében, hogy a bejelentett és a gyanús ügyletek kezdeményezőinek tevékenységét ellenőrizni tudja. A pénzmosás azért jelent súlyos gondot, mert a szervezett bűncselekményből származó pénzek visszaáramlanak a gazdaság területére, és konkurenciájává válnak a tisztességes megoldásokkal dolgozó vállalkozói csoportnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nemzetgazdasági pénzfolyamatok tisztaságának megőrzése érdekében rendkívüli figyelmet kell szentelni e tevékenység felderítésére, mivel minden nemzetgazdasági ágazat részesévé válhat a pénzmosásnak. Összegzés A pénzmozgások figyelemmel kísérése minden időszakban fontos információkat adott az ahhoz értő, azzal foglalkozó résztvevőknek. A pénzügyi piacok globalizálódását követően ennek jelentősége még erőteljesebbé vált, hiszen a folyamatok világméretűen és rendkívül korszerű technikával történek, ami a gyors reagálás igényét veti fel a pénzügy területén dolgozók részére. A pénzügyi piacok a globalizálódással párhuzamosan liberalizált működési lehetőségeket kaptak, így a pénzmozgások szabályozottsága és ellenőrzési lehetősége kedvezőtlen irányban mozdult el. Erősödött a spekuláció és jelentőssé vált a pénzmosás tevékenysége is, amelyek szabályozására ill. csökkentése érdekében regionális és nemzetközi szintű együttműködésre került sor. A pénzmosás súlyos következménye a nem tiszta pénzek reálgazdaságban való megjelenése, amely a gazdaság további fejlődését is kedvezőtlenül alakítja. Ennek megakadályozása érdekében a jogalkotó a hazai és a nemzetközi feltételek alapján szigorú szabályozást vezetett be és elfogadta a nemzetközi előírások betartásának kötelezettségét is

83 Tudományos Mozaik 10. TPF Irodalomjegyzék André Kostolany A pénz és a tőzsde csodavilága (KJK 1990) André Kostolany Tőzsdeszeminárium (KJK 1989) Dr. Blahó András Nemzetközi szervezetek és intézmények (AULA) Gyulaffy Béláné dr.: Pénz- pénzügyi összefüggések (Saldo 2006) Gyulaffy Béláné dr.: Globalizáció és regionalizálódás pénzügyi folyamatok és kockázatok (TPFK 2009) John Kenneth Galbraith Pénzügyi spekulációk rövid története eufória és csalódás (1995) John Perkins- Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai (Ráció Budapest 2006) Nail Ferguson A pénz felemelkedése (Scolar kiadó 2010) Dr. Sági Judit Értékpapír-piacok gyakorlati ismeretei (Saldo 2009)

84 - 84 -

85 Tudományos Mozaik 10. TPF EGY FRANCIA FESTŐ MAGYARORSZÁGON: LOUIS TINAYRE ( ) Kissné Dr. Budai Rita főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola Louis Tinayre a párizsi Kommün következményeként gyermekkorában menekültként került Magyarországra, hogy egy tehetős család gyermekének francia társalkodója legyen. Hamar megtanult magyarul és jó érezte magát itt. Kassai reáliskolai tanulmányok után költözött Budapestre, ahol bátyjával együtt a Mintarajztanoda növendéke lett. Magyarországot második hazájának tekintette, és az itt töltött nyolc esztendő emlékeit később egy visszaemlékezésben örökítette meg. A francia-magyar kulturális kapcsolatok egyedülálló gyöngyszeme ez a szöveg, mely behatóbb vizsgálatot érdemel. Budapest-Párizs A 19. századi magyar festőművészek életrajzában szinte kivétel nélkül szerepel az a fordulat, hogy tanulmányait külföldön folytatta, s ez a külföld általában német városokat, vagy magát a művészet fővárosát, Párizst jelentette. A magyar művészképzés hiányosságai, a nyugat-európai haladó művészeti irányzatok példái, a fejlettebb gazdaságú országokban jóval virágzóbb műkereskedelem mind arra sarkallta a fiatal festőket, hogy ott tökéletesítsék tudásukat, ott alakítsák ki saját stílusukat, ott szerezzenek hírnevet, ismeretségeket, vagy akár anyagi biztonságot és fellendülést. Számos olyan magyar festő is volt, aki e művészeti központokban kint is maradt egész életére, vagy legalábbis jó pár évre. A század második felében népes magyar művészkolónia virágzott Párizsban (többek közt Zichy Mihály és Munkácsy körül csoportosulva) 1, és ugyanezt figyelhetjük meg Münchenben. 2 Egészen rendkívülinek tekinthető az a példa, amely ellenkező irányú mozgást ír le, s épp ezért különös figyelmet érdemel. Ilyen Louis Tinayre francia festőművész életútja, aki a sors és az európai történelem szeszélye folytán Párizsból még gyermekként került Magyarországra, itt választotta a művészpályát, és itt végezte tanulmányait. Mivel későbbi karrierjében Magyarország már nem játszott szerepet, a magyar művészettörténeti szakirodalomban kevés adatot találunk a személyéről, ezért úgy gondolom, érdemes alaposabban megvizsgálni az ő különleges esetét. Annál is inkább, mivel néhány évvel ezelőtt megrendezték életműkiállítását a franciaországi Clermont- Ferrand-ban, és ennek kapcsán a kiállítás rendezője, Anne Beauchef-de Bussac monográfiát írt a művészről. 3 A kutatónő járt is Magyarországon 1997-ben, és Louis Tinayre itteni éveire vonatkozó adatokat keresett, de kutatásainak végeredményére mindeddig nem reagált a magyar művészettörténet szakma. Ezt a hiányosságot szeretném most pótolni. Louis Tinayre életpályája és családi háttere Érdemes vázlatosan áttekinteni a festő életrajzát, mielőtt magyarországi éveinek részleteit vizsgálnánk. Louis Tinayre családja auvergne-i származású volt mindkét szülő részéről, bár az apa és az anya Párizsban ismerkedtek meg, és ott is házasodtak össze. Louis hat gyermek közül 1 Boros Judit: Magyar festők Párizsban ( ). Doktori disszertáció, ELTE BTK (http://doktori.btk.elte.hu/art/borosjudit/diss.pdf, ) 2 Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben Budapest, Corvina, Anne Beauchef-de Bussac: Louis Tinayre artiste reporter Clermont-Ferrand, G. de Bussac, E könyv kutatási előzménye Anne Beauchef disszertációja: Louis Tinayre Artiste reporter et peintre des campagnes océanographiques du Prince Albert Ier de Monaco, témavezető: Bruno Foucart, Sorbonne Paris IV,

86 Egy francia festő Magyarországon: Louis Tinayre ( ) Kissné Dr. Budai Rita (akik közül az első csecsemőként hunyt el) a harmadikként született március 14-én. A család életében tragikus fordulatokat hozott a porosz-francia háború és az azt követő párizsi Kommün ( ). Apját, aki sebesülten tért haza a háborúból, ágyban fekvőként lábadozott a Kommün idején, a megtorlások során mégis kivégezték, anyja pedig Svájcba menekült, ahová később követték őt a gyermekei. Innen kerültek Magyarországra, tulajdonképpen politikai száműzöttként, a tűrhető megélhetés reményében. Louis, és bátyja Julien itt végezték művészeti tanulmányaikat, s miután a kommünárok amnesztiát kapnak, 1880-ban az egész család visszatért Párizsba. Louis Tinayre ide már kész művészként érkezett, ettől az évtől állított ki a párizsi Szalonon, és meg is nősült (a későbbiekben öt fiúgyermeke született). Hírmagazinoknak kezdett dolgozni, illetve regényillusztrációkat is készített től több ízben járt Madagaszkáron a Le Monde Illustré című hetilap megbízásából. Innen számos cikket, rajzot, fotót küldött haza, illetve itteni élményei alapján nagy méretű diorámákat festett, melyeket 1896-ban állított ki, később pedig egy gigantikus körpanorámát is (120x14 méter), melyet az 1900-as párizsi világkiállítás madagaszkári részlegén mutattak be és 1914 között I. Albert monacói herceg ( ) szolgálatában állt. Őt tudós hercegnek nevezték, érdekelte a paleontológia, a geográfia, és legfőképpen az óceánográfia. Expedícióira számos tudós kísérte el, Louis Tinayre pedig az expedíciók hivatalos festője volt. Dokumentálta a kutatás egyes epizódjait, tudományos illusztrációkat készített a begyűjtött tengeri növényekről és állatokról, és festett tájképeket és portrékat is. E minőségében a Földközi-tenger, az Atlanti-óceán és a Spitzbergák számos területére eljutott. A herceg 1906-ban Óceánográfiai Intézetet alapított Párizsban, melynek dekorációját szintén Tinayre-re bízta. A herceg emlékiratainak illusztrációi is az ő munkái. 4 Az I. Világháború idején a festő rövid időre visszatért az újságírói tevékenységhez, és több fronton is készített riportrajzokat. A monacói herceg halála után Tinayre hosszabb időre Brazíliába utazott (1923), ahol több kiállítása is volt ben a marokkói Rif-hegységbe utazott feleségével és egyik fiával. Nem sokkal halála előtt, 1939-ben műveinek egy részét Issoire városának adományozta (ez volt a család származási helye, bár maga Tinayre itt nem élt), és ennek a gyűjteménynek az első publikus bemutatása volt a 2006-os Clermont-Ferrand-i kiállítás szeptember 26-án, 81 évesen érte a halál a Párizshoz közeli Grosrouvre-ban. Miért Magyarország? Először érdemes lenne megvizsgálni, milyen okok késztették az anyát, Victoire Tinayre-t arra, hogy Magyarországra meneküljön a gyermekeivel. Mivel az ő személyisége és életútja is egészen rendkívüli, és regényíróként is számon tartják, szerencsére találunk adatokat az életéről. 5 A Magyarország felé való irányulással kapcsolatosan több feltételezés is létezik. Az egyik lehetséges ok az, hogy Victoire Tinayre, aki szocialista és feminista meggyőződésű, öntudatos tanítónő volt, még a Kommün előtt személyes ismeretségbe és barátságba került Frankel Leóval ( ), aki részt is vett a párizsi Kommünben. Elképzelhető, hogy György Aladár ( ), aki a Hon című lap marxista meggyőződésű munkatársa volt, szintén segített Victoire Tinayre-nek abban, hogy Magyarországon találjon megélhetést. Ezek 4 Albert Ier Prince de Monaco: La carriere d'un navigateur. Párizs, Hachette, Claude Schkolnyk írt róla doktori disszertációt (témavezető: Michelle Perrot, Paris VII. 1990) majd egy tanulmányt ( Les Tinayre, une famille de médiateurs entre la France et la Hongrie A Tinayre család, összekötő kapocs Franciaország és Magyarország között in: Les Cahiers du Centre de Recherches Historiques 1991/7, interneten március 18-tól, ), végül egy monográfiát: Claude Schkolnyk: Victoire Tinayre Du socialisme utopique au positivisme prolétaire. Párizs, L'Harmattan, Erről magyar recenzió is jelent meg: Kovács Zsuzsa: Schkolnyk, C.: Victoire Tinayre, In: Világtörténet, (20. évf.) ősz/tél o

87 Tudományos Mozaik 10. TPF a magyar kapcsolatok is közrejátszhattak abban, hogy az anyának legyen bizalma a gyermekeit Svájcból Magyarország felé elindítani, ugyanis nem egyszerre utaztak ki, és nem egy helyre kerültek a családtagok. A porosz-francia háború és a Kommün időszakát az öt gyermek Auvergne-ben, a családtagokra bízva vészelte át. A háborúból Párizsba sebesülten hazatérő apát és a Kommünben aktív szerepet vállaló anyát 1871 május 26-án a házmester feljelentése nyomán elhurcolták, a börtönben elválasztották őket, és az apát még aznap ítélet nélkül kivégezték. Az anya gondviselésszerűen meg tudott menekülni, és barátok önzetlen segítségével azonnal Svájcba szökött, ahol ekkor már sok francia száműzött volt. Ide, Genfbe érkezett végül mind az öt gyermeke egy nagynéni kíséretével. Az anya tanítással próbálta meg fenntartani a családot, de ez egyre nehezebb volt. Végül úgy döntött, hogy nagyobb gyermekeit egy ügynökségen keresztül az Osztrák-Magyar Monarchiába küldi francia társalkodónak tehetős családokhoz. Így került a legnagyobb, Julien a lichtensteini határ mellé (később ő is Kassára majd Budapestre jött), az egyik lány, Caroline Debrecen mellé, Nagykárolyba (ma: Carei, Románia), Louis pedig a Miskolchoz közeli Encsre. A két kisebb fiú és a nagynéni egyelőre az édesanyával maradt, és 1872-ben Caroline közelébe, Nagykárolyba költöztek, ahol az anya franciát tanított. Innen mentek Kassára 1873-ban, ahol Louis középiskolába járt, ahová Julien is megérkezett ben ben költözött az egész család végül Budapestre. A kalandos utazás Louis Tinayre magyarországi éveiről később írt egy visszaemlékezést, melynek címe: Mon séjour en Hongrie (Magyarországi tartózkodásom ). 6 Ebből nagyon sok részletet megtudhatunk ideutazásáról, első benyomásairól, és arról a megható folyamatról, melynek során egyre jobban kötődött Magyarországhoz. Az a néhány év, amit itt töltött, egész életére kihatott, és mindig nagyon kellemes emlékként gondolt vissza rá, sőt egyfajta honvágya is volt. 7 A tizenegy esztendős Louis Tinayre egyedül szállt vonatra, és érkezett Magyarország területére. Nem volt ijedt, sem szomorú, a családjától való elválás nem viselte meg, sőt szinte örült a kalandnak, és szilárdan bízott a szerencséjében és a boldogulásában. A magyarokkal való első találkozása a Pozsonynál felszálló szűrös-subás, pipázó vadak személyében történt, akiknek népviseletére azonnal felfigyelt, és akiket rokonszenveseknek talált. A ruházaton és barátságos modoron kívül tetszett neki a dallamos nyelv is, és a lakosság kifejezett franciabarátsága. Forró-Encsen (ma már Encs része, Miskolctól mintegy negyven kilométer északkeletre) lakott a jómódú, német zsidó származású, földbirtokos Adler család, ahová a francia fiú került. Gyermekük, Adler Manó mellé fogadták Louis-t, hogy a francia társalgást gyakorolja vele. Louis bőségben élt, nagyon tetszett neki a táj, figyelte és csodálta a paraszti munkát, feltűnt neki, hogy mennyire kivételes törődéssel bánnak a lovakkal, és ő maga is megtanult lovagolni (ez hasznosnak bizonyult későbbi expedíciói során). Saját bevallása szerint Encsre való érkezése után három hónappal már beszélt és olvasott magyarul, nyelvünket második anyanyelvének tekintette. Együtt tanult a ház gyermekével a házitanítótól, aki ismerte és szerette a francia kultúrát. Ez a tanító ismertette meg őt a magyar kultúrával, történelemmel, és ő kezdte rajzra tanítani. Louis Tinayre így fogalmazott:... a rajzművészetek iránti hajlamom itt ébredt fel, ebben a gazdag természeti környezetben, ebben a tágas és kényszerek nél- 6 A kézirat a Tinayre család tulajdonában, a családi levéltárban van. Egy része megjelent magyarul a festő es magyarországi látogatásának alkalmából: Szmrecsányi Miklós: Tinayre Louis francia festőművész visszaemlékezései magyarországi tartózkodásáról, In: Budapesti szemle (62. évf.) 235. köt., 684. sz o. A visszaemlékezésből idézett részleteket a saját fordításomban közlöm. 7 Christine Peltre: Mal de Hongrie In: FMR 1991/34. sz

88 Egy francia festő Magyarországon: Louis Tinayre ( ) Kissné Dr. Budai Rita küli vidéki életben, ennek az egészséges, nemes és őszinte népnek a körében, amelynek a művészet és a harmónia iránti igénye a legszerényebb parasztokban is megmutatkozik: ez a nép nagyon fogékony a zenére és a költészetre ban az Encstől mintegy ötven kilométerre fekvő Kassára került középiskolába (nyilván Adler Manóval együtt). Visszaemlékezéseiben dicsérte a város szépségét, nagyszerű középiskoláit, szeretetreméltó és vendégszerető lakosságát, franciabarát értelmiségét. Hamarosan megérkezett anyja, majd a testvérei és a nagynénje is. Franciaságuknak köszönhetően bejáratosak lettek a magasabb társadalmi rétegek köreibe is. Louis Kassán a Reáliskolában tanult, és több barátot is szerzett. Együtt járt például Thomán Istvánnal ( ), a későbbi Liszt-tanítvánnyal és hírneves zongoristával. Kapcsolatba kerültek a Weiss családdal és gyermekeikkel is. A Louis-nál csak kicsit fiatalabb Weiss József ( ), később főleg Németországban élő zongraművész és zeneszerző már tizenkét évesen virtuóz zongorista volt, öccse pedig ( ) később Berény Rezső/Rudolf álnéven naturalista festő lett. Louis Tinayre művészi elhivatottsága Kassán megerősödött. A Reáliskola rajztanára, Klimkovics Béla ( ) neves művészdinasztiából származott, és érdekesség, hogy között ő volt a kétéves korától Kassán élő Benczúr Gyula első rajztanára is. Klimkovics támogatta Louis-t a művészi pályán, az iskolán kívül a második évtől már saját műtermében is oktatta, és 1876-ban ő javasolta, hogy magasabb szinten folytassa művészi tanulmányait. Az ő ajánlólevelével érkezett Louis Tinayre Budapestre. Mivel bátyja, Julien vésést tanult Kassán, és ő is tovább szeretett volna tanulni, úgy döntöttek, hogy az egész család Pestre költözik. Budapest Felsőfokú művészeti tanulmányok céljából választhatták volna Bécset vagy Münchent is, mégis a frissen egyesült (1873) és pezsgő életű Budapest mellett döntöttek, amelyben nyilván nagy szerepet játszott a főleg a kultúrában jelen lévő franciabarát szellemiség, mely a germán dominanciát volt hivatott ellensúlyozni. Louis-t elbűvölte a város, csodálta a pezsgő folyami életet ( akár egy tengeri kikötő ), élvezte a múzeumokat, könyvtárakat, a színházakat, az Operát, a fürdőket, a kocsmákat, és főképp a lakosok szívélyességét, kedvességét. A család aktívan részt vett a kulturális életben, koncertekre és francia nyelvű előadásokra jártak, valamint rendszeresen látogatták a De Gérando-szalont 8, ahol az itt élő franciákkal, franciaországi meghívott vendégekkel és más hírességekkel ismerkedtek meg. Találkoztak többek közt Zichy Géza zongoristával, Jókaival, Pulszkyval, és Louis részletesen beszámol Liszttel való megismerkedéséről is, akinek nagy rajongója volt. Louis és bátyja, Julien a Mintarajztanodában folytatták tanulmányaikat, bár emellett mindvégig franciatanítást is vállalniuk kellett, hogy megélhetésüket biztosítsák októberében felvételiztek, a hallgatói beiratkozási névsorban mindketten között szerepelnek Tinayre Gyula és Tinayre Lajos 9 néven, ami azt jelenti, hogy három tanévet, tehát a képzés akkori teljes időtartamát végigjárták (1877/78, 1878/79, 1879/80). A Mintarajziskola (teljes nevén Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajtanárképezde, 1908-tól Képzőművészeti Főiskola, ma Magyar Képzőművészeti Egyetem) új intézmény volt, mert bár 1871-ben alapították, az első években egy bérlakásban működött kis létszámmal, és csak az es tanévet kezdték a jelenleg is használt Andrássy úti (ak- 8 Auguste de Gérando (De Gerando Ágost) Teleki Emmát vette feleségül, így került Magyarországra, és ben könyvet is írt Magyarországról. Lánya, Antonine Teleki de Gérando vezetett szalont Budapesten, és később is kapcsolatban maradt Victoire Tinayre-rel. 9 Az internetes hallgatói nyilvántartásban sajnos hibásan Tirnayre Lajos név szerepel

89 Tudományos Mozaik 10. TPF kor Sugár úti) épületben. Ugyanekkor, 1877 őszén nyílt meg az ekkor elkészült Műcsarnok az iskola szomszédságában, melyben a Képzőművészeti Társulat által rendezett kiállítások voltak láthatók. Ezekről Louis Tinayre azt írta, hogy a nemzetközi művészet minden irányzatára nyitott volt, noha nyilvánvaló, hogy a modern áramlatokat nem engedték be a falaik közé. A Tinayre-fivérek tehát a teljesen új, modern, gazdagon felszerelt iskolába jártak, amit Louis nem győzött dicsérni a visszaemlékezéseiben. Egyfajta mintaintézményként tekintett az iskolára, ahol a rengeteg gipsz szobormásolat révén a művészet legklasszikusabb légköre vette őket körül. Mind az igazgatót, Kelety Gusztávot, mind a tanárait tehetséges, kompetens, felkészült művészeknek és oktatóknak tartotta, és nagy tisztelettel beszélt róluk. Székely Bertalan volt az egyik, akit különösen tisztelt, s aki épp 1877-ben jelenttette meg A figurális rajz és festés elvei c. munkáját. Anatómiát, festést és festészeti kompozíciót tanultak tőle, Tinayre kiemelte sokoldalú tudását, és a minden növendéket figyelemmel kísérő lelkiismeretességét. Azt gondolhatnánk, hogy egy francia növendéknek nem volt ínyére a szigorú, szabályozott akadémiai oktatás, ezzel ellentétben Tinayre emlékirataiban kifejezetten dicsérte, hogy itt nem adtak teret a fantáziának, és úgy gondolta, hogy ez használt a növendékeknek, hiszen megkaphatták azokat a mesterségbeli alapokat, melyre felépíthették művészi karrierjüket. Az a három év, amit ebben a művészeti környezetben töltöttem, ifjúságom legjobb évei voltak - írta később. Érdekes emléke Ferenc József látogatása, mely első éves korában történt. Részletesen leírta, amint mintázás közben, a műteremben megjelent a király díszes kíséretével, és távozás előtt éppen őt szólította meg. Mint később kiderült, a grafikusok osztályában pedig kizárólag bátyjával, Juliennel váltott pár udvarias szót, így a király véletlenül megtalálta az iskola két egyedüli francia növendékét. Tanulmányai végeztével megszokott, szinte kötelező állomás volt a müncheni tanulmányút. Bécsben mindössze két napra állt meg, Münchenben két hónapot töltött. A magyar kolónia és iskolatársai meleg fogadtatásban részesítették, teljes jogú magyarnak tekintették, sőt volt, aki nem is akarta elhinni, hogy eredetileg francia. Magyar barátai Wilhelm von Diez ( ) műtermébe vitték be a müncheni Akadémiára, illetve látogatást tett mind a régi, mind az új képtárban. A kolónia alig akarta elengedni, mindenképp maradásra akarták bírni, Tinayre-nek azonban pénzügyi okokból távoznia kellett. A visszatérés 1880 júliusában minden kommünár amnesztiát kapott, így a Tinayre család is visszatérhetett Franciaországba. Mivel igen sok szállal kötődtek Magyarországhoz, nem volt könynyű az elszakadás. 10 Louis Tinayre így írt: Bár örültem, hogy viszontláthatom Franciaországot, borzasztó fájdalmat éreztem, hogy elszakadok ettől a jó Magyarországtól, ahol nyolc boldog esztendő telt el... Párizsban már az 1880-as szalonon állított ki, és folytatta ben is, mindhárom alkalommal portrét mutatott be. Elsőként édesanyjáét, Victoire Tinayre-ét, majd Auguste Rogeard-ét, akivel Magyarországon ismerkedtek meg, ott hallották az előadásait 11, végül a harmadik évben Louise Michel 12 ( ) írónőét, tehát három volt kommünár arcképét, ami egyfajta hitvallásként is értelmezhető. A családtagok és a Tinayre-családba beházasodó 10 A legkisebb gyermek, André végül a diplomata pályát választotta, és hosszú ideig francia alkonzuli tisztségben élt Budapesten, mialatt sokat tett a francia-magyar kapcsolatok érdekében. 11 Szikszay Edit: Louis-Auguste Rogeard: egy francia emigráns Magyarországon. Pécs, Kultúra Ny., Rogeard ig tartózkodott Magyarországon. 12 Louise Michel Victoire Tinayre-rel közösen írt két regényt, melyek folytatásokban jelentek meg 1882-ben: Les Méprisées (A megvetettek) és La Misere (A nyomor). Victoire Tinayre Jean Guetré álnéven alkotott, és a regénybe a nők helyzetével kapcsolatos kassai élményeit is beledolgozta. A regényeket Louis Tinayre illusztrálta, a dúcokat Julien Tinayre véste. Az illusztrációk között a Lánchíd motívuma is megjelenik

90 Egy francia festő Magyarországon: Louis Tinayre ( ) Kissné Dr. Budai Rita személyek mind értelmiségi tevékenységet folytatnak 13, és többen rendszeresen járnak pozitivista összejövetelekre. Louis Párizsban azzal enyhítette kicsit honvágyát, hogy Zichy Mihály ( ) festőművész műtermének gyakori vendége volt. Zichyt elsősorban mint a Magyarok Szövetségének elnökét kereste fel, és nagyon meleg fogadtatásra talált nála. Zichy ekkor épp szeretett volna hazatelepülni huszonhét évnyi orosz cári szolgálat és néhány évi párizsi művészélet után, ez azonban nem sikerült. Párizst elhagyta ugyan 1881-ben, de végül Grúzián át újra Szentpétervárra vitte a sorsa. Louis Tinayre az emlékirataiban megjegyezte, hogy Kelety után Zichy lett a Mintarajziskola igazgatója nos, ebben tévedett, mert bár Zichy vágya is ez volt, azonban nem valósult meg, és így lehetetlenné vált számára az áhított magyarországi egzisztencia. Sajnálatos, hogy Louis Tinayre életútja a későbbiekben elkerülte Magyarországot. Egyetlen látogatásáról maradt dokumentáció: amikor 1934-ben, immár 73 esztendősen tért vissza Budapestre. Meleg, sőt ünneplő fogadtatásban részesült, és ez alkalomból jelent meg a Budapesti Szemle már említett cikke a visszaemlékezések részleteivel ban a Nouvelle Revue de Hongrie, Magyarországon megjelenő francia nyelvű kulturális lap szentelt hosszú cikket Tinayre-nek, azóta azonban szinte teljesen feledésbe merült, vagy csupán kultúrtörténeti érdekességként emlékeznek meg róla. 14 Ő maga egy tanulmányban méltatta mesterét, Székely Bertalant. 15 Rendkívül érdekes, és tudományos szempontból is igen hasznos lenne, ha a visszaemlékezéseinek teljes szövege elérhetővé válna magyar nyelven, lehetőleg egy annotált, kritikai forráskiadás formájában, melyből számos fontos információt nyerhetnénk arról, hogy a korabeli magyar viszonyokat hogyan látta, és a helyi kulturális közeghez hogyan asszimilálódott egy francia művész. Egy ilyen kiadvány méltó emléket állítana egy olyan külföldinek, aki országunkat saját hazájának tekintette, nyelvünket sajátjaként beszélte, és a szíve egy részét itt hagyta, akárhová vetette is őt kalandos élete. 13 Julien felesége írónő volt (Marcelle Tinayre, ), Caroline férje pedig művészeti könyvkiadó (Édouard Pelletan, ). Marcelle Tinayre 1914-től barátságban volt Cécile de Tormayval, fia, Noel Tinayre szobrász pedig a magyar-francia képzőművészeti kapcsolatokért tett nagyon sokat. 14 Bajomi Lázár Endre: Arpadine. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, A Tinayre fivérek: két magyar-francia festő című fejezete 15 Tinayre, Louis: Encore une fois Barthélemy Székely. In: Nouvelle Revue de Hongrie, I. 182.o

91 Tudományos Mozaik 10. TPF Képekjegyzék Louis Tinayre gyermekkori portréfotója, 1871 Louis Tinayre portréfotója magyarországi tartózkodása után, 1880 körül Louis Tinayre magyar parasztokat ábrázoló tanulmányrajzának részlete (Mme Allemandet-Tinayre tulajdona)

92 Egy francia festő Magyarországon: Louis Tinayre ( ) Kissné Dr. Budai Rita Részlet Louis Tinayre kéziratának első lapjából (Magyarországi tartózkodásom )

93 Tudományos Mozaik 10. TPF TUDÁSINTENZÍV ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK MARKETINGINNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK MÉRÉSI NEHÉZSÉGEI Kővágó Györgyi főiskolai adjunktus, Dunaújvárosi Főiskola Az üzleti szolgáltató szektor és a tudásintenzív üzleti vállalkozások az elmúlt évben jelentős változáson, fejlődésen mentek keresztül, mellyel párhuzamosan változott, fejlődött az ágazatban betöltött szerepük, valamint az általuk alkalmazott eszközök és módszerek köre is. A szolgáltatásgazdaság szerkezeti átalakulása és a szolgáltatások egyre nagyobb arányú térnyerése a gazdasági fejlődése egyik fő mozgatórugójává vált, melyekben a tudásintenzív üzleti szolgáltatásoknak meghatározó szerepük van. Ez egyaránt tetten érhető a szolgáltatási szektorban foglalkoztatott munkaerő létszámának, illetve az ágazat nemzeti össztermékben való részesedésének növekedésében. Ezért is lenne fontos, hogy minél pontosabban lehessen ezen szektor fejlődését mérni. Bevezetés A tudásintenzív szolgáltatások arányának növekedése a gazdaság valamennyi szektorában fontos kérdéssé vált, de jelentősége az üzleti szektorban figyelhető meg leginkább, mivel más szervezeteknek nyújtanak professzionális segítséget. Ahhoz, hogy ez a részesedés tovább növelhető legyen, elengedhetetlen a szolgáltatási szektorra jellemző innovációk és tudás-felhasználási minták, modellek mélyebb megértése. A marketing és innováció tulajdonképpen szemléletmódok, amelyek közül előbbi a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, utóbbi pedig következménye a fogyasztóorientáltságnak, és a vállalkozások versenyfeltételekhez való alkalmazkodását fejezi ki. A sokféle vállalati funkció közül a marketinggel és innovációval kapcsolatos tevékenységek azok, amelyek az üzleti vállalkozás lényegét leginkább kifejezik, amelyek a legjobban megkülönböztetik azt más alapvető céllal rendelkező szervezetektől. Tudásintenzív üzleti szolgáltatások fogalma Számos kísérlet és több kötetnyi hazai és nemzetközi irodalom ellenére a szolgáltatások általános definícióját sem sikerült mind ez ideig megfogalmazni, így nem meglepő, hogy a tudásintenzív üzleti szolgáltatásokra sincs egységes definíció. A szolgáltatásokat hagyományos negatív módon definiálják, vagyis azt igyekeznek megfogalmazni, ami az áruktól megkülönbözteti azokat (Kotler, 1991; Veres, 1998): nem megfogható (intangible), nem anyagi (immaterial), nem raktározható (perishability), időben és térben nem elválasztható (inseparability) nem állandó minőség (impermanent). Ezek a meghatározások azonban nem a szolgáltató tevékenységek lényegét, hanem csak egyes jellemzőit ragadják meg, amelyek ráadásul nem is érvényesek maradéktalanul és kizárólagosan valamennyi szolgáltatásra. Az áruk és szolgáltatások elhatárolását az is nehezíti, hogy az áruk és szolgáltatások folyamatosan "átmennek egymásba", áruból szolgáltatás, szolgáltatásból áru lehet, miközben lényegében ugyanarról a tevékenységről van szó. A szolgáltatás áruvá válásának fontos jellegzetessége, hogy eközben elveszíti egyediségét és megszűnik a termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolata. A problémát tovább fokozza, hogy az üzleti szolgáltató szektor rendkívül heterogén, nagyon különböző tevékenységeket tömörít magában a legegy

94 Tudásintenzív üzleti szolgáltatások marketinginnovációs tevékenységének mérési nehézségei Kővágó Györgyi szerűbbektől, (mint például a közepes képzettséget és alacsony tőkeellátottságot igénylő adatfelvétel) a legbonyolultabbakig (mint például a legmagasabb tőkeellátottságot és szellemi munkaerőt kívánó kutatás-fejlesztés). A tudásintenzív üzleti szolgáltatás 1 KIBS elnevezését Milesnek tulajdonítják, aki ben használta először a szakirodalomban, azonban máig nem alakult ki egységes definíció ezzel kapcsolatosan. Miles (1995:25.p.) definíciója szerint a KIBS szolgáltatók: akik olyan gazdasági tevékenységben érdekeltek, melynek a tervezett célja a tudás teremtése, felhalmozása vagy terjesztése. Bettencourt (2002:100.p.) kiegészítette Miles definícióját azzal, hogy a tudásfelhalmozást nem öncélúan végzik, hanem az ügyfél érdekeinek, igényeinek megfelelően. A KIBS vállalkozások, amelyek elsősorban hozzáadott értéket végző tevékenységet folytatnak, tudás felhalmozást, készítést, terjesztést abból a célból, hogy testreszabott szolgáltatásokkal vagy termékmegoldásokkal ügyfeleik minden igényét kielégítsék. Toivonen (2004:34.p.,208p.) szerint: a KIBS üzleti szolgáltató vállalkozások, azaz magáncégek, akik a szolgáltatásaikat árulják a piacon más cégek vagy az állami szektor számára. Specializáltak a tudásintenzív szolgáltatásokra, vagyis fő tevékenységük, az ügyfeleknek segíteni a tudásfeldolgozás folyamatában. Hertog (2000:492.p.) megfogalmazásában: A KIBS magánvállalkozások vagy szervezetek, akik a professzionális tudásra támaszkodnak. Tudásuk és szakértelmük kapcsolatban áll egy speciális (technikai) tudással, vagy gyakorlati területtel, melynek birtokában kínálnak tudásalapú közbenső termékeket és szolgáltatásokat. Az Európai Unió anyagai (2005) is ezeket a nézeteket tükrözik, mely szerint a KIBS olyan vállalatok, amelyek más szervezetek üzleti folyamataihoz biztosítanak jelentős mértékben a fejlett technológiai vagy szakértői tudáson alapuló inputokat. Mindegyik meghatározásban közös a tudás fontosságának, hasznosításának a hangsúlyozása, ugyanakkor a tudás és tudásintenzitás meghatározása körül sok a bizonytalanság és a sokszínűség. Ezt bizonyítja az is, hogy a tudásmenedzsment témakörében oly sok mű született az elmúlt években. A tudásintenzív szolgáltatók nem mások, mint a formális tudás ügynökei mondta Burris 1993-ban (idézi Alvesson 1993). Ez a tudás pedig megfelelő tanulmányokkal, képzésekkel megszerezhető és közvetíthető. Alvesson (1993) hívja fel a figyelmet az ún. ezoterikus tudás, szakértelem szerepére, amit nem lehet formális oktatással megszerezni. A tudásintenzív cégek legfontosabb jellemzője, hogy összetett problémákra, kreatív és innovatív megoldásokat nyújtson. Véleménye szerint a kreativitás ellentmondásos viszonyban áll a formális tudással. Formalizált, elméleti tudás képviseli az egyik pólust, míg a kulturális, személyes, szomatikus és egyéb formái a tacit tudásnak, a kreatív képességgel és tehetséggel együtt képviseli a másikat. A tacit tudás jelentőségének igen szemléletes példája, mikor a szerző egyik tanácsadó barátja a formális tudást háttérbe szorítva, különböző területen végzettekkel bővítette alkalmazottai körét. Volt köztük nukleáris fizikát végzett, sofőr illetve fodrász is. Ő így közölte, hogy nem a formális tudás a döntő szervezetének működésében. A hazai szakirodalom képviselői elsősorban az angolszász fogalmi keretet használják kutatásuk során, ami azzal magyarázható, hogy a témában ezen a nyelven található a legtöbb publikáció. A KIBS meghatározásánál szintén a tudásközpontúságot emelik ki. 1 knowledge-intensive business services

95 Tudományos Mozaik 10. TPF A KIBS magas szellemi hozzáadott értékkel bíró szolgáltatásokat takar, amelyek előállításában a tudásnak kulcsfontosságú szerepe van. Ezen típusú szolgáltatások nehezen standardizálhatóak, képesek külső tudásforrások beintegrálására, tevékenységük során a tudás létrehozása, felhalmozása és terjesztése egyaránt jelen van (Bajmócy 2007:159.p. idézi Muller-Zenker 2001). Statisztikai besorolása Az Európai Unióban érvényes gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának szabványa a NACE, 2 melynek magyar megfelelője a TEÁOR 3. Mind a NACE, mind pedig a TEÁOR kódokat néhány évente felülvizsgálják annak érdekében, hogy az aktuális gazdasági tevékenységek megjelenjenek a rendszerben, a megszűnő tevékenységek pedig kivezetésre kerüljenek a rendszerből január 1-től az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó tevékenységi osztályozás a NACE Rev.2 4., melynek magyar megfelelője, a TEÁOR08. A NACE rev.2. bevezetését indokolta többek között a KIBS-ek növekvő szerepe a gazdaságban. Az adatok jobb összehasonlíthatósága, elemezhetősége érdekében szükségessé vált egy új, KIBS-en alapuló osztályozás. A cél az volt, hogy kidolgozzanak egy NACE Rev. 2 alapú osztályozási rendszert, a tudásintenzív üzleti szolgáltatásokat helyezve a középpontba. Az új statisztikai osztályozásra tett javaslatnak három fő célkitűzése volt: a KIBS tevékenységet a lehető legrészletesebben leírni, olyan egybevágó legyen a korábbi KIBS-en alapuló osztályozással a NACE Rev. 1.- gyel amennyire lehetséges - bár a közvetlen összehasonlíthatóság nem teljesen valósul meg, a rendelkezésre álló adatokat a gyakorlatnak megfelelőn kövesse, elemezze, különösen regionális szinten. Az alábbi táblázat tartalmazza a korábbi és jelenlegi statisztikai besorolását a KIBS tevékenységeknek. 1. táblázat A KIBS főbb csoportjai a NACE rev.1.1./nace rev.2. alapján NACE rev NACE rev Számítástechnikai tevékenység 73. Kutatás, fejlesztés 74. Egyéb gazdasági szolgáltatás 72.1 Hardver-szaktanácsadás Számítógépes programozás Szoftver-szaktanácsadás, Információtechnológiai szaktanácsadás ellátás Információ technológiai szolgáltatás Számítógép-üzemeltetés 72.3 Adatfeldolgozás Adatbázis-tevékenység, Egyéb információtechnológiai szolgáltatás on-line kiadás Irodagép-, számítógépjavítágozási szolgáltatás Világháló-portáli, adatfeldol Információs szolgáltatás 63.9 Egyéb számítástechnikai Egyéb információs szolgáltatás 72.6 tevékenység Jogi tevékenység Műszaki kutatás, fejlesztés 69. Jogi, számviteli, adószakértői tevé Humán kutatás, fejlesztés kenység Jogi tevékenység Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Piac- és közvélemény kutatás 70. Üzletvezetési, vezetői tanácsadás 71. Építészmérnöki tevékenység, műszaki vizsgálat, elemzés számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 70.1 Üzletvezetés 70.2 Üzletviteli tanácsadás 71.1 Építészmérnöki tevékenység, műszaki vizsgálat, elemzés Üzletviteli tanácsadás 71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés 2 Nomenclature statistique des activités économiques dans la Communauté européenne 3 Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere : NACE alapjai; 1989: NACE rev.1.; 2002: NACE rev.1.1, 2008: NACE rev

96 Tudásintenzív üzleti szolgáltatások marketinginnovációs tevékenységének mérési nehézségei Kővágó Györgyi 74.1 Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Vagyonkezelés Tudományos kutatás, 74.2 Mérnöki tevékenység, tanácsadámán kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, hu- fejlesztés Műszaki vizsgálat, elemzés Reklám Reklám, piackutatás 74.4 Hirdetés 73.2 Piac-, közvélemény-kutatás 74.5 Munkaerő-közvetítés Egyéb m.n.s gazdasági szolgáltatás Forrás: saját szerkesztés A NACE Rev. 2 az ágazati tevékenységeket finomabb skálán osztályozza, mint NACE Rev Ennek eredményeképp az új ágazati megjelölés M középpontjában a KIBS tevékenységek találhatók. Az új javaslat a szolgáltatási tevékenységek kisebb részét tartalmazza, mint az előző, ugyanakkor az új besorolás jobban koncentrál a KIBS tevékenységekre. Az új statisztikai rendszer sem oldja meg azonban azt a problémát, hogy nem mutatja a melléktevékenységeket, noha sok vállalkozásnál ez jelenti az igazi tevékenységet. Tudásintenzív szolgáltatások típusai, jellemzői Sissons (2011) kétféle tudás-alapú üzleti szolgáltatást különböztet meg cél alapján: hálózati és közvetítői szolgáltatások. Hálózati szolgáltatások célja elsősorban a tudás, tanácsadás, technikai támogatás nyújtása közvetlenül a vállalkozások számára. Hálózati szolgáltatások képezik a nagyobb csoportot, közvetlenül a vevő számára teremt értéket. A közvetítői szolgáltatások elsődleges célja a felek közötti tranzakciós költségek csökkentése. A közvetítő szolgáltatások segítenek abban, hogy a vállalatok és az ügyfelek közösen minél megalapozottabb döntéseket hozzanak a megfelelő információ birtokában. 2. táblázat: Sission KIBS tipológiája Hálózati szolgáltatások Közvetítői szolgáltatások jogi Munkaközvetítő munkaközvetítő ügynökségek Irodai szolgáltatás számviteli szolgáltatás állatorvosi Haszonbérleti szolgáltatások ingatlan ügyletek lízingelés építészeti Technikai szolgáltatás mérnöki Marketing és reklám piackutatás tervezési szolgáltatások reklámügynökségek programozás adatfeldolgozási IT szolgáltatás Információs szolgáltatás tanácsadás tárhely- és információs szolgáltatás Menedzsment tanácsadás üzletvezetési vezetői tanácsadás K+F szolgáltatás speciális kutatás fejlesztési szolgáltatás Forrás: saját szerkesztés Sissions (2011) alapján Miles már 1995-ben felhívja a figyelmet a technikai fejlődés befolyásoló szerepére, szoros kapcsolatára a KIBS tevékenységével kapcsolatosan. Két fő csoportot különböztetett meg: az egyik csoportba sorolta azokat a professzionális üzleti tevékenységeket, melyek intenzív fel

97 Tudományos Mozaik 10. TPF használóivá válhatnak az új technikáknak, technológiáknak; a másik csoportba pedig azokat az üzleti tevékenységeket, melyek már ezen az új technikán alapulnak. Az elmúlt közel 20 év abszolút őt igazolta. A hagyományos, professzionális szolgáltatásoknál elsődleges a tudás, hozzáértés szerepe, viszont versenyképességük megőrzése, javítása érdekében a megjelenő új technikai eszközöket beépítik tevékenységükbe. Az új technológián alapuló tudásintenzív tevékenységek esetében elsődleges a technikai fejlődés, a digitális tudás. Az ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek köre azóta is folyamatosan bővül, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a NACE 2008-as revíziója. 5 KIBS I. - P-KIBS : hagyományos, professzionális szolgáltatások, melyek az új technológiák intenzív felhasználójává válhatnak. Ide sorolhatók az alábbi tevékenységek: Marketing / reklám; Oktatás (kivéve az új technológiák); Design (kivéve az új technológiákat); Bizonyos pénzügyi szolgáltatások (pl. értékpapír és tőzsdéhez kapcsolódó tevékenységek); Irodai szolgáltatások (kivéve azokat, amelyek az új irodai berendezések, és kivéve az olyan "fizikai" szolgáltatásokat, mint pl. a takarítás); Építészeti szolgáltatás (pl. építészet, földmérés, építőmérnöki tevékenység kivéve olyan szolgáltatások, mint pl. involving new IT equipment such as Building Energy Management Systems)); Menedzsment tanácsadás (eltérő tervezése új technológia alkalmazásával); Számvitel és könyvelés; Jogi szolgáltatások; Környezetvédelmi szolgáltatások (nem beleértve az új technológiák, mint például környezetvédelmi jog, és hulladék felhasználás). KIBS II. T-KIBS: Új technológián alapuló KIBS, melyek a következők: számítógépes hálózatok / telematika (pl. kisteherautók, on-line adatbázisok); egyes távközlési (különösen az új üzleti szolgáltatások); szoftver; egyéb számítógéppel kapcsolatos szolgáltatások - pl Facilities Management; új technológiákkal kapcsolatos képzések Tervezés - az új technológiákon alapuló Irodai szolgáltatások, beleértve az új irodai berendezéseket (pl. új típusú fénymásoló gép beszerzése) építészeti szolgáltatás (beleértve az új informatikai eszközöket egy ilyen épület Energy Management Systems)); menedzsment tanácsadás tervezése új technológia bevonásával; műszaki tervezés; környezetvédelmi szolgáltatások, amelyek az új technológiák, például a kármentesítés; ellenőrzés, tudományos / laboratóriumi szolgáltatások; K + F Tanácsadó és "high-tech butikok". Bajmócy (2007) az üzleti szolgáltatásokat a szolgáltatást nyújtó és fogadó fél tanulási szükséglete alapján csoportosítja. Véleménye szerint a KIBS megkülönböztető jellegzetessége 5 Már nem csupán high-tech szolgáltatásokról, hanem high-touch szolgáltatásról számolnak be az újdonságok

98 Tudásintenzív üzleti szolgáltatások marketinginnovációs tevékenységének mérési nehézségei Kővágó Györgyi nem a nyújtó vagy fogadó fél tudásbázisából fakad, hanem abból a tanulási folyamatból, melyet az egyes tranzakciók újból és újból megkövetelnek mindegyik féltől. Természetesen a résztvevő felek korábbi tanulási folyamataiból származó tudásbázisa fontos előfeltételét jelenti a szolgáltatási ügyletnek, de ezen túlmenően minden egyes tranzakció újabb kreatív megoldást igényelhet. Az egyes szolgáltatásfajták tanulás-alapúsága különböző, illetve ugyanazon szolgáltatástípuson belül is tranzakciónként változhat. Vannak jól sztenderdizálható szolgáltatások, mint pl. könyvelés, számos esetben azonban komoly kihívást jelent egy-egy probléma megoldása. 1. ábra. Szolgáltatások típusai Forrás: Bajmócy (2007) A szolgáltatások klasszikus jellemzőiként tartják számon: a megfoghatatlanságot; elválaszthatatlanságot; a minőség ingadozását valamint a nem készletezhetőségét. Ezen általános jellemzők a KIBS vállalkozások esetén is fennállnak, de tekintettel a tevékenységek sokszínűségére, változatosságára, további sajátosságok fogalmazódnak meg. A következőkben ezeket mutatom be. Tudásintenzitás, professzionalizmus Miközben a mindennapi társadalmi gyakorlat részévé vált a speciális, magas szintű tudást igénylő problémák megoldása, az ehhez szükséges (kvalifikált) munka tartalma is megváltozott. A szolgáltatók, a velük szoros kapcsolatban álló fogyasztók gyakran igen bonyolult problémáikra keresnek gyors, s ha szükséges, testre szabott" választ. A folyamat során új tudás, ötletek, újítások születnek, amelyek részben később is hasznosíthatók, esetleg standardizálhatók ( napi rutinként" akár kevésbé kvalifikált munkatársakra bízhatók). A tudásintenzív tevékenységek középpontjában tehát komplex problémák megoldása áll, ami a formális keretek között megszerezhető tudáson túl olyan tapasztalatokra és készségekre is

99 Tudományos Mozaik 10. TPF épül, amelyek a meglevő tudás újszerű, kreatív alkalmazására is képessé tesznek (Murray Kotabe Westjohn, 2009; Miles, 2005; Toivonen, 2004.; Bajmócy, 2007; Nádor, 2007). Felmerül tehát a kérdés, hogy a tudásról kialakított konzervatív (statisztikákra alapozó, pl. iskolai végzettséggel mért) definícióink mennyiben mutatnak valós képet a kvalifikált munka s annak tartalmáról. A megoldandó feladatok komplexitása miatt a speciális tudás mellett sok esetben a hagyományos szakmai kereteket átlépő megoldásokra (ismeretekre) van szükség, ezért gyorsan terjednek a projektjellegű" szakmaközi együttműködések a szektorban. A kvalifikált munka tartalmának változása tehát együtt jár a tudásintenzív szolgáltatások szervezeti kereteinek átrendeződésével. Tudásmegosztás, tudásfejlesztés A megbízatások kivitelezéséhez szükséges tudás rendszerint komplex, gyakran nehezen azonosítható, mivel speciális tudást igénylő feladatról van szó. Ez nem csupán erőteljes tanulásigényt jelent a szektorban foglalkoztatottak számára, hanem annak megosztását is a vállalkozáson belül. A szervezeten belüli tudástranszfer egyik lehetséges módja az egyének közötti tudásáramlás biztosítása, például egy mindenki által hozzáférhető adatbázis segítségével (Quinn et all. 1997). A legnagyobb nemzetközi tanácsadó cégeknél mára általánossá vált, hogy az eddigi munkák, illetve belső képzések során felhalmozódott tudásbázishoz a világ minden részéről hozzáférhetnek az alkalmazottak, egy számítógépes információs rendszer segítségével. A tudástranszfer kapcsán került előtérbe az abszorptív kapacitás fogalma. Eszerint a transzfer hatékonyságát meghatározza a fogadó fél abszorptív kapacitása (Cohen-Levithal 1990), amely azt tükrözi, hogy a fogadó mennyiben képes az új tudást értékelni, azt felfogni, a régihez kapcsolni, annak szerkezetébe beilleszteni, és hasznosítani. Az abszorptív kapacitást jelentős mértékben meghatározza a már meglévő tudás és az új tudás közötti megfelelés. Ez nagyban befolyásolja a KIBS és ügyfeleik közötti együttműködés sikerességét. A tudás létrehozásának két fő megközelítése létezik a tudásalapú elmélet kereti között. Az egyik a különböző tudásformák közötti konverziója, a másik pedig a különböző tudások kombinációja. Az első megközelítés Nonaka (1994) nevéhez fűződik, aki a tudás kreáció kérdését a tacit és az explicit tudás közötti, és azokon belüli konverziók lehetséges módjaiként ragad meg. A következő táblázat tartalmazza a lehetséges konverziókat. 3. táblázat: Tudáskonverziók Nonaka szerint Honnan/Hová Tacit tudásba Explicit tudásba Tacit tudásból Szocializáció Externalizáció Explicit tudásból Internalizáció Kombináció Forrás: saját szerkesztés Nonaka p. alapján Az egyes konverziós formák értelmezése: Szocializáció: a közös tapasztalatok, együttdolgozás révén, elsősorban nem szóbeli kommunikáció útján történő tudásátadás. Externalizáció: a tacit tudás kifejezése, ami elsősorban metaforákon, analógiákon és szimbólumokon keresztül lehetséges. Internalizáció: leginkább hasonlít a tanulás tradicionális felfogásához, amikor is akciókon keresztül viselkedési és értelmezési rutinokba, sémákba sűrűsödnek a tapasztalatok. Kombináció: értekezleteken, beszélgetéseken keresztül, információ átadás révén cserélődik és bővül az ismeretanyag

100 Tudásintenzív üzleti szolgáltatások marketinginnovációs tevékenységének mérési nehézségei Kővágó Györgyi Nonaka szerint a tudáskreáció a tacit és az explicit tudás közötti folyamatos dialógus eredménye lehet. Szervezeti tudáskreáció akkor működik, ha mind a négy folyamat a szervezet által működtetve halad egy folyamatos ciklusban. A kiindulási pontot az egyének jelentik, mivel tapasztalataik révén ők tudnak tacit tudást felhalmozni. A szervezetek támogathatják a kreatív egyéneket ebben a tevékenységükben, a megfelelő kontextus létrehozásával. A tudáskreáció e modell alapján minden napos folyamat a szervezetekben, a létező szempontok, keretek újraformálásán keresztül. Magas növekedési ráta A KIBS szervezetek jellemzője a más szektorban működő cégeknél nagyobb ütemű növekedési ráta. Ez megnyilvánul egyrészt a szektor alkalmazotti létszámának, valamint a szektor hozzáadott értékének növekedésében egyaránt (Toivonen, M ; Eurostat 2008.; den Hertog, P. 2010). Értékteremtés A KIBS szervezetek azáltal teremtenek értéket ügyfeleik számára, hogy azonosítják problémáikat, azokra megoldási alternatívákat dolgoznak ki és hajtanak végre, valamint ellenőrzik is a kiválasztott alternatíva megvalósulását, hatékonyságát (Sheehan, 2005). Az értékteremtési folyamatok jellemzőit vizsgálva Sheehan megállapítja, hogy a KIBS szervezetek közötti verseny, más szervezetektől eltérő módon valósul meg. Igyekeznek a legjobb szakembereket megnyerni és a legjobb projekteket megszerezni, de utána készek együttműködni versenytársaikkal. Bizonyos esetekben készek projekteket közvetíteni versenytársaik felé. Sissions (2011) az értékteremtő folyamatok közül kiemeli a különböző platformok, támogató rendszerek; a közvetlen inputok valamint az innováció szerepét. Az ügyfél szerepe Az ügyfél részt vesz a probléma meghatározásában, a megoldási módszer kiválasztásában és gyakran a megoldásban is. Ehhez a két fél közötti jelentős információáramlásra van szükség. A szolgáltatásokat az ügyfelekkel fenntartott folyamatos interakciók során hozzák létre, így a szolgáltatások testre szabottsága miatt -, közös tudásteremtés történik (Miles, 2005). Bettencourt és társai (2002) a tudásalapú szolgáltatások közös megteremtésének sikeressége érdekében az alábbi befolyásoló tényezőket említi: 1. nyílt kommunikáció az ügyfél megosztja a szolgáltatást nyújtóval a projekt sikere szempontjából releváns információkat; 2. közös problémamegoldás az ügyfél kezdeményez, részt vesz a megoldás közös kifejlesztésében; 3. tolerancia az ügyfél megértő és türelmes a jelentkező problémákkal kapcsolatban; 4. alkalmazkodás az ügyfél tiszteletben tartja a szolgáltató döntését, javaslatát; 5. megfelelő képviselet a projekt támogatása az ügyfél cégén belül; 6. monitoring az ügyfél milyen mértékben ellenőrzi a megvalósítás folyamatát; 7. személyes elkötelezettség és egyéni felelősség vállalás. Az ügyféllel történő szoros együttműködés sajátossá teszi a minőségértelmezést. Az ügyfélkapcsolatok gondos menedzselésére van szükség. A KIBS vállalkozások esetében a szakértő és ügyfél kapcsolata gyakorta szorosabb, mint az ügyfél és a szervezet kapcsolata. Ez ahhoz

101 Tudományos Mozaik 10. TPF vezet(het), hogy amennyiben a szakértő önálló vállalkozásba kezd, korábbi munkahelyének számos ügyfelét viheti magával 6. Innovativitás Az ágazat szereplői szolgáltatásaikat nem sztenderdizált, reprodukálható módon nyújtják, hanem törekednek a legjobb megoldások megkeresésére, s a korábbi tapasztalatokból való tanulásra. Ezen vonásuk miatt fokozottan innovatív ágazattal van dolgunk, akik számára a folyamatos újítás egyben piaci kényszer is. Az információs technológiák széles körű alkalmazása önmagában is jelentősen növelte a (technikai és technológiai ismereteket közvetítő) tudásintenzív szolgáltatások újítótudásközvetítő szerepét. A szolgáltató szektorban - elsősorban a tudásintezív tevékenységek eredményeként - megjelenő újítások azonban olyan sajátosságokat hordoznak, amelyek nem, vagy csak részben értelmezhetők innovációként a korábbi definíciós keretek között, mivel (Nagy E. 2009): nem járnak feltétlenül új technológia kidolgozásával, technikai újításokkal, így nem szükségszerű az sem, hogy a munkatermelékenység növekedését eredményezzék; a produktum többnyire nem materializálódik, ezért nehezen azonosítható/mérhető; többnyire a fogyasztókkal fennálló napi kapcsolat (és nem elsősorban a műszaki fejlődés) ad lökést a folyamatnak; a belső ('in house') és külső tényezők (üzleti kapcsolatok) kombinációjaként jönnek létre. Innovációs tevékenységük, mérési nehézségek A vállalatok innovációs tevékenységének mérését sokáig a K+F tevékenységükkel azonosították. Ennek oka leginkább arra vezethető vissza, hogy az innováció fogalma gyakorta keveredik a kutatás-fejlesztési tevékenységével. Némethné (2010) megfogalmazásában: Ennek igen praktikus oka van: ez utóbbi jól mérhető(nek tűnik) makrogazdasági szinten, alkalmas statisztikai elemzésekre, ökonometriai modellekbe építhető, tehát sokan szívesen használják innovációs indikátorként. Az innovatív vállalat jellemzői Bray (1995) megfogalmazásában: felismeri és vallja, hogy a versenyképességnek, a nyereséges működésnek feltétele az innováció, fogadókész az új ötletekre és létre is hoz új ötleteket annak érdekében, hogy kihasználja az új üzleti lehetőségeket, folyamatosan foglalkozik az új termékek és szolgáltatások létrehozásával és a meglevő termékek minőségének javításával, alkalmazza az új technológiákat, fejleszti a szakértelmet és ösztönzi a kreativitást, erőforrásokkal támogatja a kutatást és fejlesztést, hangsúlyt helyez arra, hogy tevékenysége összhangban legyen az igények változásával, s ennek érdekében fontosnak tartja a marketinget és a piackutatást, tud alkalmazkodni a piaci változásokhoz és képes menedzselni a változásokat. A mai napig gondot okoz azonban az innováció mérése, megfelelő indikátorok kidolgozása. Az egyes országokban elszigetelten, többnyire kísérleti jelleggel folytattak innovációs adatfelméréseket, de sem a fogalmi háttér, sem a téma megközelítése nem volt egységes, és kellően kimunkált módszertan sem állt rendelkezésre. Egyre sürgetőbben jelentkezett az igény 6 Ez a KIBS cégek esetében felveti azt a problémát, hogy az egyéni avagy a szervezeti kompetenciát fejlessze

102 Tudásintenzív üzleti szolgáltatások marketinginnovációs tevékenységének mérési nehézségei Kővágó Györgyi olyan keretrendszer kialakítására, amely megfelelő elméleti alapokon nyugszik, és alkalmas e területtel kapcsolatos egyre növekvő információ-igények kielégítésére oly módon, hogy az eredmények időben és térben is összehasonlíthatók legyenek. (Szunyogh, 2010, p. 492.) Az innováció humán erőforrásainak a feltérképezésre például számos mutató született a felsőfokú tanulmányokat végzettek arányától a PhD-vel rendelkezők arányáig az érintett korosztályban. Ugyanígy a szabadalmakat sem csak egy mutatóval mérik. Dacára a mutatók számának növekedésére, még mindig számos mérési probléma adódik. Az egyik fő kifogás a 21. században már igencsak túlhaladott, mégis makacsul tovább élő termeléscentrikus szemlélet, amely még mindig uralja az innovációs kutatásokat. Sokkal több egyedi mutató térképezi fel a termék- és technológiai innovációkat még ma is, mint a szervezeti vagy a marketinginnovációkat, ez utóbbiak ráadásul nagyon szegényesek, kevéssé kifinomultak. Arundel és társai (2008) a CIS 7-3 felmérés adatait tanulmányozva azt találták 8, hogy az innovatív vállalatok több, mint fele (52,5%) folytat K+F nélküli innovációs tevékenységet. Arányuk a 10 és 49 fő közötti kisvállalatok körében 55% volt, de még a 250 fő feletti nagyvállalatok 25%-a is K+F nélkül valósított meg újításokat. A feldolgozóipari cégek 46%-a, a szolgáltatók 53%-a hajtott végre innovációt, de K+F-t nem. A K+F nélkül innováló cégek körében az összes innovátorhoz képest nagyobb arányban fordultak elő kisvállalatok 9. Arundel és társai úgy vélték, hogy számos innovatív tevékenység alapul a meglévő tudás új felhasználási módján nem pedig a K + F tevékenységen. Az innovációs szakirodalom 4 alaptípusát különbözteti meg a K+F nélküli innovációs tevékenységnek: technikai, technológia adaptáció; kisebb módosítása vagy fokozatos változtatása a termékeknek és folyamatoknak, beleértve a műszaki ismereteket; utánzás, másolás; meglevő ismeretek új módon történő felhasználása. A kisvállalkozások innovációs aktivitásukban a tacit tudás gyakorlati alkalmazását hangsúlyozzák, épp ezért az innovációs tevékenységük mérése számos akadályba ütközik. A nem kutató-fejlesztő innovátorok elsősorban folyamat-innovációkat valósítottak meg, (82,2%) innovációs ötleteik forrása ugyanúgy, mint a K+F-et is folytatóknál elsősorban a menedzsment volt. Ezt a marketing részleg követte, majd a gyártástechnológiai és végül a műszaki tervező részleg. Rammer és társai (2008) tovább mentek a jelenség vizsgálatában. Azt tekintették át, hogy a saját kutatás-fejlesztést nem folytató kis- és középvállalatok mikor tudnak sikeres innovációkat megvalósítani. A tanulmányban eltértek az innováció sikerességének hagyományosan használt mérőszámaitól. A szerzők a következőkkel mérték az innovációs sikert: termékinnovációk esetén: piaci újdonságot jelentő termékek aránya az árbevételben és a vállalat számára új termékek aránya az árbevételben; 7 Community Innovation Survey Közösségi Innovációs Felmérés Ismerteti azokat a kérdésköröket, melyek alapján az egyes országok innovációs tevékenységét összehasonlítják, s amelyek egy 2004 óta érvényben levő EK-rendelet szerint kötelezően minden EU-s tagállam felmérésében szerepelnek. 8 Sajnos a marketing innovációt még nem tartalmazza, azt majd csak 2005-től kezdődően mérik. 9 A politikusok és kutatók kicsit hanyagolták ezen vállalatokat, mivel nem rendelkeztek megfelelő információval róluk. A CIS felmérések 2005 óta gyűjtenek információt ezekről a cégekről, melyeket a jellemzésükre az elemzés során fel is használnak

103 Tudományos Mozaik 10. TPF folyamat innovációk esetén: hatékonyságnövelő innovációkkal elért költségcsökkentés mértéke és minőségjavító innovációkkal elért árbevétel növekedés; marketing és szervezési innovációk eredményére ők sem állítottak jelzőszámot. Az innovatív kis- és középvállalatokat három csoportba sorolták: folyamatos és ideiglenes saját kutatás-fejlesztést folytatókra, valamint egyéb innovációs tevékenységet megvalósítókra. Marketinginnováció fogalma, megközelítései A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben. 1. A definíció kiindulópontja a vállalat marketingcéljainak elérésére használt eszközöket magába foglaló marketingmix, amelyet négy eszközcsoportba sorolnak, a 4P modellje, melyet McCarthy vezetett be 1960-ban: a termék (product), az ár (price), hely (place), és a promóció (promotion). A marketinginnovációk azonban nemcsak teljesen új módszerek kitalálását foglalják magukba, hanem azok implementálását is. Ha egy másik cég által alkalmazott marketingmódszert a cég adaptál, akkor az első használat során az innovációnak számít. Hasonlóan a többi innovációtípushoz, a marketinginnováció esetében is meg kell különböztetnünk a cégen belül először alkalmazott marketingeszközt azoktól, amelyek országos/adott piacon vagy globális szinten is innovációnak számítanak. Összefoglalva egy marketingeszköz akkor számít marketinginnovációnak, ha: valamilyen új marketingkoncepció hatására jött létre, a cég nem alkalmazta azt más termék vagy szolgáltatás esetében, a cég nem használta azt más piacokon (országban vagy szegmensben), lehet a cég saját újítása, vagy alapulhat adaptáción. 2. Kotler (2005) a marketing-innovációt pénzügyi, fizikai, értékesítési csatornák, logisztikai, minőségi, üzletformák szerinti innovációként értelmezi. Tipológiája a 4P modellhez kapcsolódik szintén. kiskereskedelmi üzleti formák innovációi áruház, szupermarket, hipermarket, bevásárló központok, gyorsétkeztető éttermek logisztikai innovációk gyors küldeménytovábbítás, konténeres szállítás minőségi innovációk zéró hiba, TQM, six-sigma új értékesítési csatornák telemarketing, direct mail, e-kereskedelem fizikai termékinnovációk mobiltelefon, TV, számítógép, internet használata pénzügyi innovációk hitelkártya, áruhitel, pénz visszafizetési garancia 3. Doyle (2000) különbséget tesz feltalálás (invention), melyet az új termék testesít meg és innováció (innovation) között. Ez utóbbi alatt új vevői hasznosságot ért, mely a vállalatok új piacokra történő belépését teszi lehetővé, vagyis a piacbefolyásolás eszközeit és a marketing stratégiát helyezi a középpontba. Véleménye szerint az innováció fő formái: új termékek különböző formái új marketing koncepciók, melyek új vevői szükségleteket elégítenek ki, gyakran technológiai újdonságtartalom nélkül új marketingstratégiák (termékek és szolgáltatások piaci értékesítésének új módjaihoz kapcsolódva, pl. internet) új folyamatok új piacok új értékesítési csatornák

104 Tudásintenzív üzleti szolgáltatások marketinginnovációs tevékenységének mérési nehézségei Kővágó Györgyi 4. Rekettye (2002) a marketinginnovációt az innováció új értelmezési tartományának tekinti, melynek keretében sajátos megjelenési formaként értelmezi, definiálja a domináns marketinget. Ő hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a marketinginnovációkat is be kell emelni az innovációk vizsgálati tárgyai közé. Tanulmányában a marketinginnovációk két csoportját határozza meg: a termékhez kapcsolódó marketinginnovációkat, és a tisztán marketinginnovációkat. Kiemeli, hogy a marketinginnovációk és a termékinnovációk fejlődési ciklusa nagyon hasonló. 5. Peter F. Drucker a menedzsmenttudomány jeles képviselője egész könyvet szentelt az innováció és a vállalkozás kapcsolatának. Drucker (1985 p. 42.) szerint az innováció nem más, mint az (erő)forrásokból nyerhető nyereség értékének megváltoztatása, s ezáltal a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítése. A vállalkozói siker kulcseleméként tekint az innovációra. Csak az innovációs lehetőségek szisztematikus, kitartó keresése, alkalmazása és folyamatos javítása vezethet sikerre. (Drucker 2002.) Tágan értelmezve, az előző megközelítéseket is szintetizálva, a marketinginnovációk körébe tartozónak tekinthetők: (Vágási M., Piskóti I., Buzás N. (szerk.) (2006)) az új marketingkoncepciók (értékmarketing, társadalmi marketing, ökomarketing az új marketingstratégiák 10 (új piaci tér megteremtése, partnerkapcsolati marketing) az új termékkoncepciók (egészség, környezetvédelem középpontba állítása) a marketing-módszertan új eszközei (online piackutatás, szegmentációt segítő szoftverek) a kommunikáció és az értékesítés új csatornái, szervezeti formái, módszerei (direkt marketing, vírus marketing, online értékesítés) új logisztikai módszerek (gyors küldeménytovábbítás, cross-docking) a marketing ellenőrzés új eszköze (immateriális marketingvagyon márkaérték, vevőhűség, értékelési személyzet stb. értékelése) a marketing kiterjesztése újabb alkalmazási területekre (non-business marketing, országmarketing, térségi marketing) a vállalat egészében a marketingorientációt megtestesítő folyamatok támogatását biztosító új módszerek, szervezeti megoldások alkalmazása. Összefoglalás A hazai kutatók (Bajmóci, Szunyogh, Szalavetz) értelmezése szerint a szervezeti és a szolgáltatás-innovációk olyan elhanyagolt területét képviselik az innovációs kutatásoknak, melyek jelentősen növelhetik az ágazaton belül működő vállalatok, és azok teljesítményén keresztül az egész nemzetgazdaság versenyképességét. A magyar innovációs stratégiák a mai napig a feldolgozóiparra, és azon belül a K+F-re alapozott innovációkra fókuszálnak, míg a szolgáltatási szektor vállalatainak speciális igényeire általában nem adnak hatékony támogatást. A CIS felmérések nem mérik a 10 fő alatti vállalkozások innovációs tevékenységét, így a mikrovállalkozási formában működő tudásintenzív szolgáltatások esetében nem áll rendelkezésre átfogó statisztikai elemzés. Úgy tűnik, hogy nem megoldott az sem, milyen mutatórendszer alapján, milyen indikátorokkal kellene ezen tevékenységeket mérni. 10 Az új marketingkoncepciók és stratégiák maguk után vonják az új marketing eszközök megjelenését is

105 Tudományos Mozaik 10. TPF Irodalomjegyzék Alvesson M. (1993): Organizations as rhetoric: KNOWLEDGE-INTENSIVE FIRMS AND THE STRUGGLE WITH AMBIGUITY, Joumal of Management Studies: 30:6 November 1993, Arundel, Anthony Borody, Catalina Kanerva, Minna [2008]: Neglected innovators: How do innovative firms that do not perform R&D innovate? INNO-Metrics Thematic Papaer. March Bajmócy Z. [2007]: Tudás-intenzív szolgáltatások és a lisszaboni célkitűzés. In Farkas B. (szerk.): A lisszaboni folyamat és Magyarország. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei JATEPress, Szeged o. Bettencourt L.- Amy L. Ostrom - Stephen W. Brown - Robert I. Roundtree: Client Co- Production in Knowledge-Intensive Business Services CALIFORNIA MANAGEMENT, REVIEW VOL 44, NO. 4 SUMMER o. Bray, S. (1995). Total Innovation: How to develop the products and services that your CUSTOMERS want. Pitman, London Cohen, W. M.. D. A. Levinthall (1990): Absorptive capacity: A new perspective on learning and innovation, Administrative Science Quarterly, 35: den Hertog, P. (2000): Knowledge Intensive Business Services as Co-Producers of Innovation. International Journal of Innovation Management, Vol. 7, No o. Doyle, P. (2000): Értékvezérelt marketing. Panem Kiadó Drucker, P.F. (1985): Innováció és vállalkozás az elméletben és gyakorlatban. Park Kiadó Eurostat, Business Services ness_services Kotler P. (1991): Marketing management Műszaki Könyvkiadó Miles I.-Kastrinos N.- Flanagan K.- Bilderbeek R.- den Hertog P.- Huntink W.- Bouman M.(1995): KNOWLEDGE-INTENSIVE BUSINESS SERVICES, Users, Carriers and Sources of Innovation; A report to DG13 SPRINT-EIMS. Miles, I.: "Knowledge Intensive Business Services: Prospects and policies." Foresight 7(6)(2005) : Murray J., Kotabe M., and Westjohn S.: Global Sourcing Strategy and Performance of Knowledge-Intensive Business Services: A Two-Stage Strategic Fit Model. Journal of International Marketing 2009, American Marketing Association Vol. 17, No. 4, 2009, pp ISSN X (print) Nagy E. (2009): BESZÁMOLÓ A TUDÁSINTENZÍV SZOLGÁLTATÁSOK JÖVŐJE EURÓPÁBAN" Tér és Társadalom 23. évf. 2009/ p. Nádor É. (2007): Az üzleti tanácsadás marketingje Akadémiai Kiadó Némethné, P. K. (2010): Innovációs tevékenység mérése a magyar vállalatoknál. PhD Értekezés, Bp

106 Tudásintenzív üzleti szolgáltatások marketinginnovációs tevékenységének mérési nehézségei Kővágó Györgyi Nonaka, I. (1994): A dynamic theory of organizational knowledge creation, Organization Science, 5: Quinn, J.B. - P. Anderson - S. Finkelstein (1997): Managing intellect, in: M.L. Tushman and P. Anderson (ed.): Managing strategic innovation and change, Oxford University Press, New York. Oxford, Rammer, Christian Czarnitzki, Dirk Spielkamp, Alfred [2008]: Innovation Success of Non-R&D-Performers. Substituting Technology by Management in SMEs. ZEW Discussion Papers No https://ub-madoc.bib.unimannheim.de/2165/1/dp08092.pdf Sissons A. (2011): Britain s Quiet Success Story - Business services in the knowledge economy. A Knowledge Economy programme report Toivonen, M (2004).: EXPERTISE AS BUSINESS - Long-term development and future prospects of knowledge-intensive business services (KIBS), Helsinki University of Technology Laboratory of Industrial Management Doctoral dissertation series 2004/2 Espoo 2004 Vágási M., Piskóti I., Buzás N. (szerk.) (2006): Innovációmarketing. Akadémiai Kiadó, Budapest Veres Z. (1998): Szolgáltatásmarketing Műszaki Könyvkiadó

107 Tudományos Mozaik 10. TPF NARRATÍV IDENTITÁS PROBLÉMÁJA A FILOZÓFIÁBAN Hermeneutikai és filozófiatörténeti hagyományok Dr. Miklós György főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola A narratív identitás jelentőségét kívánom tanulmányomban kihangsúlyozni. A XXI. század elején, meggyőződésem szerint, ha még idejében visszatérünk erre az elfeledettnek hitt és ma lenézett, literátus filozófiának és szellemtörténeti korérzékelésnek, elavult eszmei maradványnak nevezett filozófiai terminushoz, akkor újra egyesíteni tudjuk azt, ami darabjaira hullott, ami a civilizációs fejlődéssel természetesen együtt járt és jár. A szétszakított, funkcionálisan szétszabdalt, s ezáltal az embertől is teljes mértékben elidegenedett tudományokat, és az ugyancsak funkciói mentén szétesett individuumot. A narratíva és a hermeneutika segítségével pedig megszüntethetjük azt a rombolást, amit az analitikus pozitivista filozófia okozott és okoz. Remélhetőleg így majd újra magunk előtt láthatjuk a történelmi kor, a kultúra egésze, valamint az eszmetörténet koordinátáin belül a Filozófia tudományát. Addig, amíg nem késő Kulcsszavak: narratíva, hermeneutika, pozitivizmus, filozófia, identitás, korkritika Filozófia az, amely a valóságnak nemcsak egy-egy esetleges, funkcionális, formális és utilitarista szempontjára, hanem a valóság teljes és végső igazságára, tehát a megismerés tárgyi lényegére irányul. Bizonyítani kell, hogy az ember képes elérni az igazság megismerését, amely megismerés az objektív igazságot, a dolog és az értelem megfelelése által éri el. E követelményt a II. Vatikáni Zsinat kifejezetten megerősítette: Az értelem nem korlátozódik a puszta jelenségekre, hanem az érthető valóságot igaz bizonyossággal meg tudja ragadni Metafizikai természetű filozófiára van szükség, amely képes arra, hogy felülmúlja az érzéki adottságokat az igazságkeresés közben eljusson valami abszolút és alapvető megismerésére. (Fides et ratio, II. János Pál pápa 13. enciklikája püspökeihez, A hit és az értelem kapcsolatának természetéről, szeptember. 14.) Dolgozatom témájául a narratív identitás kérdését választottam. Véleményem szerint napjaink filozófiai kérdéseit egyre aktuálisabb a narratíva szempontjából vizsgálni, mert így új dimenziók tárulhatnak fel a filozófia, és magát a tudományt művelők előtt is. Megfigyelhetjük egy filozófiai kérdéskör történelmi, filozófiatörténeti és hermeneutikai aspektusait; olyan dimenziókat láthatunk meg és vehetünk vizsgálat alá, amelyek a napjainkban, a tudományokban, így a társadalomtudományokban is, az analitikus-pozitivista szemléletmód, meglehetősen beszűkített és szegényes horizontján is túlmutatnak. A narratív identitás, és az ezen az attitűdön alapuló kor és kultúraszemlélet elvezetheti az emberiséget egy élhetőbb, s az ember igazi nembeli lényegiségét jobban kifejező világállapot felé. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy az általam képviselt filozófiai szemléletmóddal ma fehér holló szerű ritkaságszámban vannak azok a szakmámbéliek, akik egy kicsit is egyetértenek velem. Ez azonban engem egyáltalán nem rettent vissza, sőt minél inkább elszántabbá tesz arra nézvést, hogy álláspontomat egyre erőteljesebben képviseljem. Mit is jelent a narratív hagyomány? A narratíva, és a narratív hagyomány, a teoretikus magyarázó erő és a társadalmi (elsősorban etikai), praxist orientáló képesség és tevékenység házasságát jelenti

108 Narratív identitás problémája a filozófiában Dr. Miklós György A narratív identitás elsődleges kérdése; milyen viszonyban áll a történetszerűség, a személyes azonosság problémájával? Tapasztalataink egyfajta történeti cselekményszövésben válnak láthatóvá. Ezt a gondolatot már Arisztotelész is magáévá tette. Beszéljünk most már arról, milyennek kell lennie a cselekmény összekapcsolásának, mivel ez az első, és legfontosabb eleme a tragédiának. Megállapítottuk, hogy a tragédia a befejezett és a teljes cselekmény utánzata, melynek meghatározott terjedelme van...attól még nem lesz egységes a történet, hogy egy személyről szól. Végtelen sok dolog történhet egy emberrel, amelyik némelyikéből egyáltalán nem lesz egység. Ugyanígy egy embernek sok tette is lehet, amelyből nem lesz egységes cselekmény. Szükséges tehát, hogy a történet, mivel cselekmény utánzása, egységes és teljes cselekményt utánozzon.az elmondottakból az is világos, hogy nem az a költő feladata, hogy valóban megtörtént eseményeket mondjon el, hanem olyanokat, amelyek megtörténhetnek és lehetségesek a valószínűség és szükségszerűség alapján. 1 Az emberi identitás eleve adott, vagy az csak a történelem folyamán alakul ki? Az elbeszélő műfaj egy adott állapotot rögzít-e, vagy konstitutív, emberi, nembeli, azonosságunk szempontjából? A történetszerűség mindennapi tapasztalatainkat átjárja-e, vagy a mindennapi tapasztalataink a gondolkodás és az elméletalkotás szempontjából, töredezettek, pusztán annales jellegűek, s csak a történetmondás eredményeképpen válnak elméletileg rendezettekké? Szükségünk van-e vajon egy egységadó tudatra, mint háttérre, tehát egy olyan lehetőségfeltételre, amelyre ráépülhet a narratív szemléletű filozófiánk? A filozófiatörténetben is felmerült már az azonosság kérdése, John Locke elméletében. Az angol filozófus rendet szeretett volna tenni a különböző ideák, fogalmak között. Egyértelműsíteni szerette volna elméletét. Véleménye szerint ismereteinket oszcillálni kell a tapasztalatban, vagyis minden ismeret, olyan rezgőmozgást végez, hogy innen jön, és ide megy vissza. Az emberi tapasztalat ideákból áll. Ez azért van, mert minden ember gondolkodik és az elméje a benne lévő ideákkal foglalkozik. Az elme tabula rasa, a képzelet óriási tárházából, a tapasztalatból gazdagodik. A tapasztalás az értelmet ideákkal látja el. Az elme mihelyt ezekkel az ideákkal foglalkozik, közben ráeszmél, hogy gondolkodik. Mindenki képes megtalálni az ideákat saját szellemében, észleléssel és reflexióval. Locke szerint ez a mozzanat az ember önazonosságának az első lépése, így tud az ember magának először egyfajta identitást teremteni. De miben áll az azonosság? - teszi fel a kérdést. Az elme másik alkalma az összehasonlításra az, hogy magának a dolognak a mivoltát nézi, amint az egy bizonyos adott időben és adott helyen van, és ezt összehasonlítja ugyanazzal a dologgal, amikor az egy másik időben létezik, és ebből alakítja az azonosság és a különbözőség ideáit Az ember azonossága megmutatja, miben áll egy és ugyanannak az embernek azonossága. Ez nem más, mint ugyanannak a folyamatos életnek állandóan tovatűnő anyagrészecskéken át ugyanazzal a szervezett testtel vitálisan egyesített egymásutánban való részesedése bármely feltevés alapján ugyanannak az embernek tekintse, hogy Seth, Ismael, Sokrates, Pilátus, Szt. Ágoston és Cesare Borgia ugyanaz az ember legyen. Mert ha egyedül, a lélek azonossága határozza meg az ember azonosságát, akkor lehetségessé válik, hogy az a több különböző vérmérsékletű és különböző korban élő ember is egy és ugyanazon ember legyen. Különböző szubsztanciákat ugyanaz a tudat egyesít egyetlen személlyé. A szubsztancia, amelyből egy bizonyos időben a személyes én állott, egy más időben megváltozhat, a személyes azonosság megváltozása nélkül. 2 Joggal vetődik fel, a filozófia (és vele együtt az egyén) identitásvesztésének a korában, hogy újra kialakítható-e a narratív identitás, vagy a XXI. századi környezetben, az egykor társadalmiasult individuum, mostanra izolált szubjektummá szegényedik-e el? 1 Arisztotelész: Poétika, o. Kossuth Kiadó Bp John Locke: Értekezés az emberi értelemről I. kötet. Akadémiai Kiadó Bp , o

109 Tudományos Mozaik 10. TPF Azt mindenesetre bizton leszögezhetjük, hogy a narratív szemléletmód segít abban, hogy ki tudjuk bontakoztatni a filozófia hermeneutikai dimenzióját, melynek segítségével az emberiség ki tudja jelölni helyét az adott kor és a kultúra koordinátarendszerében. II. János Pál pápa szerint: A hermeneutika újra közel hozza hozzánk a teljes megértést, amitől a pozitivizmus eltávolított már bennünket. Paul Ricoeur védelmébe veszi a hermeneutika tudományát, mint a megismerés és az ember helyét kijelölő legfontosabb koordinátarendszert. Ezt az aktust, a husserl-i fenomenológia bírálatán keresztül hajtja végre. Jelen tanulmány, nem a fenomenológia történetével, nem annak archeológiájával kíván foglalkozni; sokkal inkább a fenomenológia mai sorsára szeretne rákérdezni A hermeneutika nem a fenomenológiát rombolta le, hanem a fenomenológia egy értelmezését a fenomenológia Husserltől származó, idealista értelmezését. A fenomenológia és a hermeneutika kapcsolatára nemcsak a merő szembenállás a jellemző, hanem olyan egybetartozás is, amely mindkét oldalról felismerhető. Egyrészt elmondható, hogy a hermeneutika a fenomenológia alapjára épül és így megőrzi azt, amitől mégis különbözik. A fenomenológia a hermeneutika elengedhetetlen előfeltételén alapul. Másrészt a fenomenológia nem képes önkonstrukcióra hermeneutikai előfeltétel nélkül. A fenomenológia visszautal a hermeneutikára, azáltal, hogy visszatér a távolságteremtéshez, s ezzel az egybetartozás tapasztalatához. A hermeneutika szerint a távolságteremtés bizonyos kapcsolatban áll, a fenomenológia epokhéjával, az értelemre irányuló tudat intencionális mozgásának egy vonatkozásaként. Minden értelemre vonatkozó tudathoz hozzátartozik a távolságteremtés mozzanata is, vagyis az élménytől való eltávolodás A fenomenológia tematizálja az értelmet; azt működésbe hozza, s ezáltal lehetővé teszi, hogy az értelem, mint értelem, jelenjen meg. A hermeneutika..azt az élményt, amit a hermeneutika nyelvében az értelem kiemelésére alkalmaz, azonos a történelmi kapcsolatrendszerrel, amelyet az írott dokumentumok, az intézmények, az emlékek hagyománya közvetít, ami számunkra megjeleníti a történelmi múltat. Amit egybetartozásnak nevezünk, nem más, mint ragaszkodás ehhez a történeti élményhez, amelyet Hegel az erkölcs szubsztanciájának nevezett. A fenomenológus élményének a hermeneutikában, a történelem hatásának kitett lelkiismeret felel meg. A hermeneutika akkor veszi kezdetét, ha már elégedetlenek vagyunk azzal, hogy egy átadott hagyományhoz tartozunk október án Szegeden egy konferenciát szerveztek, Narratív identitás problémája a társadalomtudományokban, - interdiszciplináris beszélgetés a Szegedi Tudományegyetemen - címmel. Ezen a konferencián a résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy a narratíva és az interdiszciplinaritás kérdése, illetve a kettő lehetséges összefüggése, a társadalom, s ezen belül a tudományok időbeli mozgásából fakadó természetesen felvetődő probléma. Ezen a folyamaton változtatni nem lehet, ezért nem ennek a visszafordítására, hanem az ebből adódó előnyök, minél jobb kihasználására kell törekedni. Az interdiszciplinaritás most azért kap különös hangsúlyt, mert minden tudománynak, iskolának megvannak a maga történetei, s ezek a történetek, eddig más, eddig érvényesnek tűnő történetekkel szemben kerültek elbeszélésre. A kutatás tárgyát kialakító egy, vagy több narratíva segítségével lehet a legjobban meghatározni a felfedezéseket, új hipotéziseket az eddig már elmondott narratívához lehet igazítani. Az interdiszciplinaritás nem kell, hogy átfogó módon egy globális megközelítésmódot jelentsen, nem kell, hogy kétségbe vonja a tudományági elkülönülés tényét. Minthogy az interdiszciplinaritás, maga is egy identitást képző narratíva egy adott korszakra jellemző, egységet mutató tudomány-modelljével még segíthet is az egyes tudományoknak az egymáshoz viszonyított rokonságának a kimutatásában. A társadalomtudományos tevékenység beszédmódjai közötti az egyik legfontosabb kívánalom, a narratívák létrehozása. Lásd, erről a hatvanas évek Nyugat-Németországi, un. Pozitivizmus-vitáját!

110 Narratív identitás problémája a filozófiában Dr. Miklós György Az elmúlt század hatvanas éveiben egy híres episztemológiai jellegű vita bontakozott ki a kritikai társadalomelméletet képviselő, valamint az analitikus pozitivizmus és a kritikai racionalizmus irányzatát képviselő filozófusok között. Ez utóbbi két irányzat képviselőit egyként kezelték, s pozitivistáknak nevezték, a vita során a kritikai társadalomelmélet álláspontját vallók. A vita résztvevői arról cserélték ki a véleményüket, hogy megalkotható-e, megírható-e egy modern egységes, interdiszciplináris társadalomelmélet, megalkotható-e egy egységes társadalomtudomány? Mit értettek a különböző filozófiai iskolák a szakfilozófiai problémákhoz való eljutáson? Hogyan került megvitatásra a különböző irányzatok között a társadalomtudományok metodológiájának megvitatása? A filozófia tudományát egy társadalmi praxisba kell-e ágyazni, vagy csak mint egy kontemplatív tudás jelenik meg? Kiderült azonban, hogy a vitában a résztvevők más nyelven beszéltek ; a különböző szellemi irányzatok, iskolák álláspontját képviselték, tehát az álláspontok egyáltalán nem közeledtek, hanem inkább távolodtak egymástól. Az egységes tudomány, s ezen belül az egységes társadalomtudomány koncepciójának kidolgozása tehát nem sikerült, a vita 3 tehát eredménytelenül zárult. Ezután, már mintegy íratlan követelménnyé vált, hogy jól meghúzható határvonalakat kell tenni a különböző diszciplínák között. Az azóta eltelt évtizedek a logikai analitikus pozitivizmus álláspontját látszanak igazolni. Véleményük szerint egy egységes tudomány koncepció felírható, de csak analitikus pozitivista alapon. Meggyőződésem szerint, - s jól tudom, ezzel kerülök szembe az elsöprő többség álláspontjával ez egyáltalán nincs így; tehát ez a vita még nem zárult le március 24-én egy kecskeméti konferencián Fehér M. István Filozófia és korkritika címmel tartott előadást, a filozófia jelenlegi helyzetéről, válságáról és a korkritikai beállítódásáról. A filozófia mint kordiagnózis és korkritika napjainkban már teljesen eltűnt. A korkritika fogalmát a német filozófiai hagyományból merítette, (Kritik des Zeitalters) amikor a felvilágosodás és a francia forradalom történéseire és szellemi, társadalmi következményeire, a német romantika, adekvát választ adott. Ugyanez a korkritikai attitűd fogalmazódik meg Herbert Marcuse filozófiájában is, amikor a társadalomelmélet terminust először látja felbukkanni a filozófiatörténetben, Hegel és Marx korszakában, amit egyben paradigmaváltónak is nevez a tudományon belül. 5 Először a filozófia történetében, expressis verbis, Nietzsche fogalmazta meg a kor kultúrájának átfogó bírálatát. Álláspontja szerint a filozófia, mint korkritika, a jelenkor tendenciáinak találó leírását adja. Látni kell, s ez külön kihangsúlyozandó, hogy a kordiagnózis és korkritika egy rendkívül fejlett történeti látásmódot és jelenkortudatot 6 feltételez. A filozófia, kor és kultúrkritikai jellege az elmúlt időben teljesen és tudatosan a háttérbe szorult, illetve szorították azok, illetve azok a filozófiák, akik egy kényelmes, jól kamatoztatható, ún. katedrafilozófusi, tisztán kontemplatív filozófusi állásból, közvetlenül, vagy közvetetten, de mindenképpen legitimálni akarják ezt a kort és a kultúra világát, amelyben élünk. A történetiség szempontjait szem előtt tartva mindenképpen el kell mondani, hogy a hatvanas években először a baloldal, illetve az új-baloldal alkalmazta a filozófiában és a szociológiában a korkritikát és kordiagnózist. Gondoljunk itt a Frankfurti Iskola filozófiai irányzatára és filo Tény, érték, ideológia, ford. és szerk.: Papp Zsolt, Gondolat Kiadó Bp valamint Fehér M. István: A pozitivizmus vita nyomában, Magyar Filozófiai Szemle 1980/5 5 H. Marcuse: Ész és forradalom, Gondolat Kiadó Bp Fehér M. István említett kecskeméti előadása

111 Tudományos Mozaik 10. TPF zófusaira. A korkritika napjainkra a filozófia tudományán belül, tantárggyá, illetve egyfajta nosztalgikus, liturgikus formulává, imamalommá silányult. A XIX. század végének, a XX. század elejének, a kultúra válságán borongó, bármelyik kritikusa, az életet a félhomály anarchiájaként írja le, mondjuk a fiatal Lukács, avagy a modern kort olyan korszakként jellemzi, mint amelynek számára az értelem életimmanenciája problémává vált ; ebben a tekintetben elmondható. az optimista aufklarer nem kevésbé művel korkritikát, mint a pesszimista kultúrkritikus felvilágosítást, - amennyiben az előbbi éppúgy a korhoz szól, mint amennyire az utóbbi, kíméletlenül felvilágosítja a kortársakat, a kor veszélyeiről. A korkritika láthatóan a fönti felsorolásban szereplő tudományos filozófia mellett a felvilágosodást és az életben való eligazodást szolgáló, konvenciókat és áthagyományozott tudásigényeket, világképeket kritikailag felülvizsgáló tudással is képes elegyedni. Az elmúlt száz, kétszáz év folyamán a kordiagnózis, korkritika a filozófia egyik lényegi öszszetevőjét alkotta, s úgy a XX. század utolsó harmadáig, különféle változatos formákban, a filozófia egyik kiemelkedő és meghatározó törekvése maradt. Innen szemlélve tesz szert igazán jelentőségre az a tény, hogy e jelleg az elmúlt évtizedek folyamán, szinte teljesen háttérbe szorult, és az ezredforduló táján a teoretikus gondolkodás peremvidékein tengődve lelhető immár csak fel, egyfajta őskövületként, a kétséges törvényesség éppen, hogy megtűrt rezervátumaiban. Az a kordiagnózis, korkritika, amely a hatvanas-hetvenes években közkézen forgott, jórészt baloldali ihletésű társadalomkritika, közelebbről, kapitalizmuskritika volt, ennek nyugati és keleti formái az idő előrehaladtával egyre jobban kiüresedtek, egyre hiteltelenebbé, tartalmatlanabbá váltak. A korkritikát ilyen módon részben maguk a korkritikusok tették sírba, hiszen amit ilyen címszó alatt műveltek, olyan tevékenykedés volt, amelyből éppen a korra való eleven vonatkozás, a találó kordiagnózis, a jelenkori történelemmel való élő kontaktus hiányzott. 7 Csak az érdekesség és a sokszínűség kedvéért, most álljon itt egy másik vélemény is! Márkus György, az május 14-én, a Magyar Tudományos Akadémián tartott székfoglaló előadásában igen alaposan elemezte a filozófia kor, és kultúrkritikai szerepét. Megállapította, hogy a jelen kultúrája a tudomány. Napjainkban a tudomány autonómmá lesz, leválik a köznapi gondolkodásról, s eredményeit csak egy egyre szűkülő kör érti csak már meg, mert már szinte csak a szakemberekhez szól. A tudományos világképek, (a felvilágosodás és a klasszikus pozitivizmus), az általános emberi orientáció szerepét voltak képesek betölteni, irrelevánsak lettek a modern korban, a tudományok fejlődése szempontjából. A XIX. századtól kezdődően az ilyen szinoptikus jellegű áttekintések, a tudományok valóságos gyakorlatától megkülönbözetett, ismeretterjesztés kategóriájába kerültek. A Tudomány, mint olyan nem létezik, csak tudományok vannak. Soha nem történt még meg a történelemben, hogy a tudomány ma már nem kultúraalkotó tényező. A tudomány autonómmá válása korántsem jelentett funkcióvesztést, mert a szaktudományok, a széles értelemben vett technikai alkalmazáson keresztül, mára, valóságátalakító szereplőkké váltak. A filozófia, korábbi hasonló feladatvállalása, mára már értelmét és tartalmát vesztette. A filozófia kutatási körét ma olyan problémák alkotják, amelyeket már egyre kevésbé lehet empirikus kategóriákkal jellemezni. A filozófiát ma leginkább mestereik, műveik és az egyetemek, főiskolák katedrái testesítik meg. Ugyanakkor egy ezzel párhuzamos, és az előbbivel egyáltalán nem ellentétes folyamat is megfigyelhető, ami párhuzamos szálon fut, nevezetesen az, hogy a tudomány (szaktudomány, elsősorban a modern természettudományok és informatikai, s a legújabb fizikai tudományok), terminológiájukat, módszereiket és 7 www. phil-inst.hu/projects/kecske.met/feher_el.htm valamint Márkus György: A Rendszer után, a filozófia a tudományok korában, Akadémiai Kiadó Bp

112 Narratív identitás problémája a filozófiában Dr. Miklós György vizsgált szakterületeiket tekintve, egymást sokszor át is fedik. A szaktudományoknak egy nélkülözhetetlen funkcionális tudatuk van. A szaktudományok bátran szembenéznek a filozófiával, mert a filozófia minél kritikusabban viszonyul a tudományokhoz, annál kevésbé foglalkozik azok szak-analitikai elemzéseivel, s annál többet foglalkozik magának a filozófiának a vizsgálatával, hiszen nyelvi apparátusa nem képes a szaktudományok részleteibe hatolni. Ezáltal körbe-körbe forog, önmagát elemzi szüntelen. A hagyományokat követő filozófusnak nem áll rendelkezésére olyan ismeretanyag, amely a különböző diszciplínák között konszenzusosan elfogadott és értelmezett. Így, a különböző tudományterületek által felmerült problémák, összemérhetetlenek. Láthattuk ezt már a Pozitivizmus-vitában is. Napjaink jellemző áramlatai, amelyek kijelölik a filozófia tárgyát. - A transzcendentális szubjektivitás fenomenológiai elemzése, Kant alapelvein, de ma leginkább a Husserl-i hagyományokra támaszkodva - A tudományok szemantikai struktúrájának feltárása, elsősorban a nyelvfilozófia eszközeivel - A kritikai társadalomelmélet, de már eminensen nem filozófiai, hanem erős szociológiai, elsősorban tudásszociológiai alapokon; pl. Mannheim Károly nyomdokain - A filozófiai hagyomány erőteljes és látványos dekonstrukciója; lásd erről Martin Heidegger munkásságát, aki mint ezt a társadalomtudományokban jelen lévő jelenséget konstatálta A filozófia mai helyzete, egy, a XVII. század óta tartó bomlásfolyamat eredménye. Ez a hagyomány ugyan még tagolt egységbe foglalta a filozófiát és az elméleti szaktudományokat. Gondoljunk itt Descartes, Spinoza, Leibniz, Galilei, Kopernikusz munkásságára! Ez a forma volt még RENDSZER eszméje. Ez nem azonos egy logikai felépítésen nyugvó végső formával, hanem egy teoretikusan szisztematizált, deduktív, vagy induktív felépítésű struktúra értendő alatta. Természetesen a gondolkodó ember újra és újra felveti a kérdést, hogy hogyan lehetséges ma, vagy van-e egyáltalán ma filozófia, mint önálló rendszer, és mint tudomány. Nos, a fentiek ismeretében kijelenthetjük (és ez akkor is igaz, ha ma már a filozófia a katedrák és az tudományos intézetek, könyv és folyóirat kiadók világába szorult is vissza), hogy igen van, de már az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: Ki kell jelenteni, hogy napjainkban a filozófia egy gondolati szisztematikus konstrukció, amely különböző rendszertípusokban ölt alakot. - Axiomatikusan deduktív, vagy induktív legyen; ezt a kérdést, a kifejtendő probléma jellege, az arra adott válasz, a történelmi és filozófiatörténeti, kultúrtörténeti kor, valamint az adott szaktudományokhoz való viszony szabja meg - Genetikusan felépített legyen - Transzcendentális, vagy legalábbis nyilvánvaló absztrakciós szintekből álló, erős asszociális attitűd alapján kell állnia - Dialektikus legyen, érvényesüljön benne a saját struktúrát meghaladó kummulatív potenciál, mely a vizsgált filozófiai rendszerben struktúraváltást is kell, hogy hozzon, ha szükséges Elmondható, ha történetileg vizsgáljuk, akkor a filozófia újkori fordulata, tehát a XVII. század óta, hogy a rendszer eszméje felbomlasztja a legmagasabbra értékelt és öncélúnak tekintett tudásformáknak a perszonalisztikus értelmét. Így hasadás jön létre a gondolkodó szubjektum és a filozófia tárgya között, megszűnik az emlegetett narratív identitás. A XVII. század óta, a következetesen végigvitt rendszereszme, a filozófia tudománya, a maga létmódját tekintve, objektivált ismeretek láncolata. Gondoljunk most arra, hogy nem volt ez mindig így; Platon

113 Tudományos Mozaik 10. TPF filozófiájában, az ókeresztény korban, valamint a gnosztikusoknál, Alexandriai Philon, Szinópei Markion, Egyiptomi Valentinosz, Alexandriai Baszilédész majd Origenész, Alexandriai Kelemen, vagy éppen a XVII-XVIII. századi, szolipszista filozófiák esetében sem, sőt még kevésbé Jakob Böhme filozófiájában! Az újkorban megtörtént a szakítás a filozófia klasszikus értelmezésével, a tisztán elméleti tudománnyal, ezután a filozófia, csak, mint elméleti összegzés, szintézis jelenhet meg a vizsgálati folyamat végén. Erről a problémáról, és ennek az elidegenítő hatásáról, lásd: Jürgen Habermas: Megismerés és érdek című írását! június 28-án a Frankfurt am Main-i Goethe Egyetemen Habermas székfoglaló előadást tartott. Az előadás címe, Megismerés és érdek, volt. Szerinte a kritikai elmélet, a Descartes óta kibontakozó természettudományos világképp ellentéte, amennyiben a világ az individualitás álláspontjáról szemlélve, az én és a tárgyak birodalmára hullik szét; tehát az objektum, és a szubjektum szférájára. Az én, tehetetlen lesz a világ nyomásával szemben, azért kénytelen elfogadni azt. Előadásában Habermas, Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága,című művét tekinti kiindulási alapnak: A tudomány, a szigorúan megalapozott igazság követelményét, nem mindig annak az objektivitásnak az értelmében fogta fel, mely pozitív tudományainkban módszertanilag uralkodó szerepet játszik, s amely messze túlmutatva ezeken a tudományokon, támogatja és hirdeti a világnézeti pozitivizmust. Nem mindig tiltották ki az emberiség legsajátabb kérdéseit a tudományok köréből, nem mindig hagyták figyelmen kívül belső viszonyukat valamennyi tudományhoz.a maiaktól különböző viszonyok között, még a tudomány még elmondhatta magáról, hogy jelentős szerepet játszik, a reneszánsz óta teljesen újjáalakuló emberiség történelmében A tudomány miért vesztette el a vezető szerepét, miért következett be eszméjének pozitivista beszűkülése? Majd így folytatja Husserl: Az újkori tudományok, mivelhogy egytől-egyig, a filozófia különböző ágazataiként jöttek létre, végül egyre talányosabbnak érzet válságba kerültek. A filozófia válsága ennek következtében, valamennyi újkori tudománynak a válsága is. Az európai emberiség egyre nyilvánvalóbb válsága ez, amely kulturális életének egész értelmére, tartalmi voltára kiterjed A filozófia megfogalmazta és feladatává tette, az egyetemes, a létező egészére vonatkozó megismerés mindent átfogó eszméjét. Csakhogy, éppen e feladat, egyre inkább értetlenséggé alakult át. A filozófia története, belülről tekintve, egyre inkább, a saját létéért folytatott harccá vált. 9 Habermas szerint, a filozófia és a filozófusok hermeneutikai érdeklődése arra irányul, hogy miként tudja a szubjektum megértetni magát másokkal. A hermeneutika foglakozik az értelmezéssel, melyre csak akkor van szükség, ha kérdésessé válnak az életvilág fontos metszetei, ha összetörnek a kulturális háttérbizonyosságok, ha felmondják a szolgálatot a megértés normatív eszközei. A filozófiai hermeneutikai módszertan egy szimbolikus megnyilatkozás jelentése; ahol az értelmező személynek részt kell vennie a közvetlenül érintettek megértési folyamatában. Egy performatív beállítódást kell jelentenie, amely hozzáköti őt a hermeneutikai eredmény előzetes megértéséhez Az értelmezés tárgyának jelentését úgy kell rekonstruálnia, mint egy bírálható megnyilatkozásnak, legalábbis implicit módon megítélt tartalmát. 10 Schelling, 1802-ben elhangzott előadásában, a tudomány világába vezeti be hallgatóságát. Az a célja, hogy a különböző tudományterületek között ne lássanak az előadás hallgatói káoszt. Megállapítja, hogy a filozófia Hegel után elvesztette vonatkozását a totalitásra, ezért nélkülözhetetlennek tartja, hogy a filozófiának újra integratív szerepe legyen. Habermas számára is nagyon fontos a schelling-i kiindulás; ő is rákérdez, hogy a filozófia hogyan kaphat újra meg- 8 Jürgen Habermas. Megismerés és érdek, Ford.: Weiss János, Jelenkor Kiadó Pécs, Valamint ua. in: Magyar Filozófiai Szemle 1995/5-6 9 Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága, I. Atlantisz Kiadó Bp., o. 10 Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete, ELTE Filozófiaoktatók Továbbképző Központja és a Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ kiadása o

114 Narratív identitás problémája a filozófiában Dr. Miklós György alapozó funkciót. A szigorúan elméleti filozófia stúdiuma révén ismerkedhetünk meg legközvetlenebbül az eszmékkel; mégpedig a cselekvésnek csak az eszmék adnak nyomatékot és erkölcsi jelentőséget. Csak a megismerés képes valóban orientálni a cselekvéseket, amely megszabadul a puszta érdekektől és az eszmékre irányul, vagyis a teoretikus beállítódásra. Habermas idézett előadásában, tudományelméletileg közelítette meg a kérdést, s így véleménye szerint, a filozófia nem összefogja, hanem elrendezi a különböző tudományokat. Az a kérdés foglalkoztatta, hogyan jöttek létre a tudományok, s melyek ezeknek az életvilágbeli alapjaik? Meglátása szerint, a tudományok mögött az érdek áll, melynek össztársadalmi jelentősége van, mivel az össztársadalmi, vagyis az életvilágból kiinduló késztetésekkel, különböző megismeréstípusokat generálunk. Habermas szerint a tudományos kultúrát az elméleti szakemberek meggondolt habitusa hozta létre, s nem pusztán az elméletben rejtőző információk. Az empirikus-analitikus tudományok a maguk elméletét egy olyan önértelmezés keretei között dolgozták fel, amely kontinuitásban van az európai gondolkodás ismeretelméleti kezdeteivel. A világmindenséget kell össz-jelenségében megragadnunk! Ezek a tudományok megszabadulnak a dogmatikus kötődésektől, az életérdekeket irritáló befolyásától. A történeti-hermeneutikai tudományok múlandó dolgokkal, puszta vélekedésekkel foglalkoznak szerinte, nem lehet őket visszavezetni a tiszta ismeretelméleti tradíciókra. Ezért a kozmológiához sincs semmi közük. Ezek a tudományok un. szcientikus tudatra épülnek. Az áthagyományozott értelemtartalmakat át lehet rendezni, össze lehet állítani egy ideális egyidejűségben, a tények kozmoszává. A szellemtudományok (a belső tapasztalat, az öntudat tudományai), az élet intuitív tudatából indulnak ki, elvetik a racionális tudományt; a historizmusra alapoznak. A maguk tényeit a megértésen keresztül ragadják meg, nem az általános tények feltárásával foglalkoznak. De mivel, egy strukturált valóságot írnak le, úgy osztják az analitikus tudományok módszerét. Mindazt, az elméleti beállítódás talaján állva teszik. Habermas a historizmust, a szellemtudományok pozitivizmusának nevezi. 11 Visszatérve újból a XVII. századra, elmondható, hogy szakítás történt, a hagyományos episztémé fogalmával, ami még egykor szigorú általános szükségszerű, az igazságok sajátos, legmagasabb típusa volt az ókori görög filozófiában. A tovább őrzött antik hagyományokat, ezek után, az episztémé theoretiké és az episztémé apodeiktiké fogalmak jelentették. Az így kibontakozó, az újkorban, a filozófiában megtestesülő normák és elvárások értelmében, az így objektivált ismeretállagnak (Márkus György kifejezése), olyan összefüggő értelmi alakulatot kell képeznie, amelynek jelentése tisztán immanens. Így válik a tudás mindenki számára hozzáférhetővé. Szakít az antik episztémé felfogás elitizmusával. A hermeneutikai szemléletmód, pedig éppen az újkort megelőző filozófiatörténeti korszakot tekinti alapnak. Úgy gondolom, nem volt haszontalan a narratíva problémáját egy ilyen vázlatos filozófiatörténeti kontextusba helyeznem, s ha még megengedi az Olvasó, akkor folytatnám a továbbiakban is az árnyalt, és a tőlem telhető alaposabb ábrázolás érdekében. Remélem, sikerült rávilágítanom az újkorban kezdődött, s a filozófiatörténetben is érződő folyamatra, amely bizonyos szempontok szerint felülírja az antik filozófia szubjektumobjektum viszonyát. Ilyen módon a narratív identitás fogalma is más értelmezést nyer, nem is beszélve a filozófia hermeneutikai dimenziójáról. Martin Heidegger szerint az egész XX. századi életforma válsága, a hagyományos európai gondolkodás válságát is jelenti. Munkássága homlokterébe a Lét különböző valóságmódjainak kutatása került. Ha valaki manapság olyan nehéz fába vágja a fejszéjét, hogy filozófiát akar írni, az többszörösen is nagy nehézségekbe ütközik. Először is a kor, a XX. századvég, a magasan fejlett technikai civilizáció kora nem kedvez semmiféle elméleti alkotásnak, hiányzik a történelmi- 11 F. W. J. Schelling: Előadások az akadémiai stúdium módszeréréről, Magyar Filozófiai Szemle, 1985/5.-6. sz

115 Tudományos Mozaik 10. TPF társadalmi-kulturális kontextus, amely egy új elméleti szintézis kialakítását tenné lehetővé, s hiányzik az a társadalmi befogadó-megértő közeg is amely egy meghatározott szervezési, közösségi szinten álló emberi együttes interakciós tartományába helyezné bele a rendszerszerűen felépített gondolati szerkezetét. Elmondható, hogy hiányzik az elméleti rendszerek nyelve is, napjainkban szinte lehetetlen filozófiául megszólalni. 12 Hasonló gondolatok, A műalkotás eredete című művében is megfogalmazódtak: A világtól való megfosztottság és a világ felbomlása többé nem fordítható vissza. A mű-ben újra láthatóvá kell tennünk az igazság megtörténtét. E kísérlet számára szándékosan egy olyan művet választunk, amely nem tartozik az ábrázoló művészetekhez. Egy templom magában rejti Isten alakját. A templomokban az Isten a templom által van jelen. Az Isten jelenléte a szentség egészét kiterjeszti a körzet egészére. De a templom és körzete nem szóródik szét a meghatározatlanságban, mert csak a templom rendezheti és gyűjtheti egységbe ama pályákat és vonatkozásokat, amelyekben születés, és halál, áldás, vagy átok, győzelem és megaláztatás, kitartás és hanyatlás az emberi lény számára a sors formáját ölti fel. 13 Heidegger kiemeli továbbá, hogy: Kant volt az első, aki belátta, hogy a tudományos állítások objektivitása szorosan összefügg az elméletalkotással. Kant meggyőződése szerint, csak akkor beszélhetünk tudományos ismeretről, ha a tudomány eredményei, valami tapasztalhatóra vonatkoznak, ami annak a kritériuma, hogy nem csupán üres fogalmakat rakunk össze. De a tudományos tételek általános és szükségszerű volta nem eredhet csupán a tapasztalásból, hiszen a tapasztalat csak kizárólag egyedi dolgokat észlel. 14 A fenti idézetekből is látható, hogy milyen nehézségekbe ütközik a filozófia tudományának a rehabilitálása, és ezen keresztül milyen csekélyek a narratív filozófia esélyei az ezredfordulón. A XX. századi életforma és gondolkodás válsága visszavezethető az eredeti; alany (essentia) és a tárgy (egzisztencia) kettősségére. Heidegger szerint a gondolkodás eredendően és alapvetően metafizikai jellegű, tehát kigondolt koncepciókban, rendszerekben mozog. Ebből következően, deduktív jellegű is, hiszen a megismerési kategóriákhoz eleve értékkategóriákat rendelünk hozzá, tehát olyan terminusokat, amelyek gondolkodó elménkben, fejlődésünk során formát öltöttek, s így már eleve benne voltak. (Itt most nem helyénvaló a cartesiánus idea innatae, a velünk született eszmék vagy a kant-i észfogalmak megemlítése, mert más irányokba vezetnének). A gondolkodás azonban sohasem tudja az értékek szféráját megragadni, és az önmagában vett létet elérni. A lét tehát üres absztrakcióvá változott a történelem során és feledésbe merült (Seinswergessenheit). Platon óta elmulasztottuk a lét értelmére vonatkozó kérdés vizsgálatát, mert a nyugati kultúra csupán a létezőkre képes figyelni. Bekövetkezett önmagunk elvesztése ; kialakult a Das Man ; a névtelen fogalma, aki a hitelesség nélküli létbe belevetetten él. Feladat, hogy kivezessük az embert a tiszta én szolipszizmusába, egy hitelesség nélküli életforma területéről. Korunk tendenciájaként, az emberi egzisztencia átlényegítése konkrét céllal történik. A valóságos történelmi-társadalmi létet kívánja érvényteleníteni. Molnár Tamás, a nemrég elhunyt vallásfilozófus egy tanulmányában ezeket írja: Platon után az első komoly spekulatív megrázkódtatás Kantnál található, aki kihúzta a lábunk alól a Ding an sich-et; azóta minden valamirevaló filozófus a Ding an sich pótlásán töpreng, és ezt véli meglelni a történelemben, az evolúcióban, a fajban, a társadalomban és az azt irányító ideológiákban. keresi, de nem találja, mert tulajdonképpen nem akarja találni, nem képes visszaugrálni Platonhoz. A platonizmus elidegenített minket, mondja Nietzsche /allienatio/; a jelenség önmaga támasza, explikatív elve. Mondhatjuk tehát, hogy redukcióról, redukcióra haladunk, 12 M. Heidegger: Bevezetés a metafizikába, Ikon Kiadó Bp Martin Heidegger. A műalkotás eredete, Európa Kiadó Bp M. Heidegger: Kant és a metafizika problémája, Osiris Kiadó Bp valamint I. Kant: A tiszta ész kritikája, Atlantisz Kiadó Bp

116 Narratív identitás problémája a filozófiában Dr. Miklós György kizárjuk a közös magyarázatot, érzékeink irányát követjük, negatíve lépünk egyik szisztémából a másikba. Ennek a kultúrára való pressziója felmérhetetlen, tapasztaljuk életünk minden pontján; politika, államtan, művészet, vallás, pedagógia, jog, szellemi élet. 15 Heidegger szerint feladat lesz az objektum és a szubjektum újraegyesítése, mert a XX. században az emberi valóság lényege, már csak a sum, ami irracionális, és a voltaképpeni egzisztencia. Kant esetében e két szféra véglegesen kettéhasadt, a Ding an sich-re és az egyén-re. Így az objektív világ teljesen hozzáférhetetlenné vált. Hegel meg szeretné szüntetni a tárgyiságot és az elidegenedést, vissza szeretné venni. Látjuk, Hegel is a szubjektum önmagánál levésére törekszik. A létező csak phainomenon, ami mögött nincs semmi. Ahogy a lét felé fordulunk, fogalmilag megértjük és megragadjuk. Ez azonban a létező meghatározott létmódjára vonatkozik. A létező, a dasein, a maga létében való kifejtése. Megkérdőjeleződik a tudományok, tárgyukhoz való viszonya. Egy szellemi destrukciónak lehetünk tanúi, amikor csak a fenomenológia maximája jut érvényre, Husserl jelmondata alapján: Vissza a dolgokhoz!. Ez egy ontológiatörténeti destrukciót jelent, Kant, Descartes, Arisztotelész ontológiai alapfogalmainak az átértékelését. Az ember megéli a világban benne lét ; és a belevetettség érzését. A narráció a tudományos tevékenység minden pontján megjelenhet. Különösen a történeti tudományokra igaz, hogy a narratív módszer mármint, a narratívák létrehozása magyarázó és elemző módszer lehet. Identitást hoz létre, valamit elválaszt valamitől egy, vagy több történet segítségével. Jean-Francois Lyotard szerint felírható a narratív tudás pragmatikája Ez jelenti egyrészt, hogy a narratív tudás, a tudományos tudás által kiküszöbölt tudásformák hagyományok, megszokások, kulturális kompetíciók őrzője, másrészt azt a tényt rögzíti, hogy a narratív tudás pragmatikája egy nagyobb halmazt jelöl, amely a tudományos tudást is magában foglalja. Persze, mondanunk sem kell, hogy itt tudományos tudáson a pozitív, tehát az empirikus tudományos normáknak is megfelelő tudást kell érteni. Lyotard azzal folytatja gondolatait, hogy a narratív tudás, a tudományos tudás objektivációs kísérleteivel szemben egy szubjektumban megtestesülő egyedi forma, amely az azt konstituáló, különböző kompetenciákból tevődik össze. A narratív tudásforma által uralt elbeszélés, ennek a tudásnak a par excellence formája. Jelenti továbbá, az időbeliség szabályát, tehát egy olyan különös időbeliséget, amely teljességgel ütközik tudásunknak azzal az aranyszabályával, hogy Ne felejts!. A közösség, a maga kötelékének az anyagát nemcsak az elmondott elbeszélés jelentésében találja meg, hanem magában az elmondás tevékenységében is. Az elbeszélésre való hivatkozás, a múlthoz tartozásnak tűnhet, de igazából mindig egykorú ezzel a tevékenységgel. a mai tevékenység az, amikor az én hallottam -tól a majd meglátjuk -ig tartó röpke időt kibontja Az élet miértjeiben és hagyományaiban való eligazodáshoz szükséges kulturális kompetenciák kitüntetett létformája a narratív módon történő hagyományozódás A narratív tudás referenciája az egzisztenciális időnbelüliség. állapítja meg Hárs Endre. 16 A narratív identitás egyik kiindulópontja a cogito filozófiája Paul Ricoeur elméletében. Ez a felfogás, mintegy önmaga hermeneutikáját jelenti, tehát a szubjektum identitása csak reflexív közvetítettségben nyerhető el, az időbeliség az identitás kétféle értelmezését kívánja meg, s az identitás leginkább önmaga és mások dialektikájában ragadható meg. A Személyiség két pólusa az idem, időbeli állandóság, és az ipse, fokozott változékonyság pillérein áll. Ez az a dinamikus identitás, ami fenntartja a személyiség egységét. Az elbeszélés, az elbeszélt történet azonosságát építve építi a szereplő azonosságát, ez utóbbit nevezhetjük elbeszélt azonosságnak. A történet alkotja a szereplő azonosságát. 17 A múlt, jelentéssel 15 Molnár Tamás: Elkanyarodik a filozófia, Havi Magyar Fórum 2004/július 16 Jelenkor, január 17 Paul Ricoeur: Az én és az elbeszélt azonosság, Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Osiris Kiadó Bp o. valamint Lyotard kapcsán: A posztmodern állapot, Századvég-Gond Kiadó Bp o

117 Tudományos Mozaik 10. TPF való feltöltése szorosan kapcsolódik a klasszikus történelemelméleti és történetírói gyakorlathoz. Ez azt jelenti, hogy a történeti múlt valóságának az episztemológiai alapjait, magában ebben a történeti múltban véli megtalálni. A megismerés kritikai módszerei, eszközök a múlt minél teljesebb feltárásához. (például ilyen eszköz lehet, a történelmi múlt folyamatának korszakokra osztása). A narratíva ugyanakkor nem elégszik meg, a múltnak a jelentéssel való feltöltésével. A narratíva nem egy kód, a sok közül, amelyet akkor alkalmazunk, amikor a tapasztalatot jelentéssel kívánjuk felruházni, hanem egy olyan metakód, olyan emberi egyenértékes, amely biztosítja, hogy a közös valóság természetéről szóló transzkulturális üzenetek szabadon áramolhassanak. A jelentésátadási folyamat kitüntetett szerephez jut, ahol az emberi tapasztalat a jelentésnek korra és kultúrára jellemző struktúráit tükrözi. A jelentés üzenetet rejt magában, történelmi korról-korra, kultúráról-kultúrára. Az elbeszélés alapjául szolgáló konstrukciós eszköz a cselekményesítés hozza működésbe azt a fogalmi hálót, amely strukturálisan megkülönbözteti az emberi cselekvés területét, a fizikai mozgástól. A narratíva, jelentést ad a tapasztalatnak, biztosítja, hogy közös történelmi és társadalmi valóságról szóló információk a kultúrákon és korokon átíveljenek. Így épül fel a valóság narratív konstrukciója. 18 Felmerül a kérdés, hogy a filozófia megőrizheti-e azt a szerepét, amit egy-egy adott történelmi korról a kordiagnózis kapcsán betöltött, valamint ellátja-e a mindenkori korkritika feladatát? A történelmi és társadalmi valóság teoretikus magyarázó ereje és a társadalmi praxist orientáló képessége kapcsán egységes marad-e a jelentésátadási folyamat? Ezek a problémák, úgy gondolom, szorosan kapcsolódnak a filozófia kordiagnózist és korkritikát ellátó feladatához. Elég egyetlen pillantást vetni ezekre a nagy gondolkodókra, s a mai filozófusok megszégyenülnek. Milyen szürke senkik! S politikai, gyakorlati látásmódjuk is mennyire banális! A filozófiát összekeverik a prédikációval, az agitációval, a tárcával, avagy a szaktudománnyal. A madártávlattól, a békaperspektíváig jutottunk. Nem kevesebbről van itt szó, mint arról a kérdésről, hogy valódi filozófia egyáltalán lehetséges-e még? Igen szegényes és tartalmatlan életcél az, hogy újfent kifejtjük az akarat mibenlétéről, vagy a pszichofizikai paralellizmusról szóló nézeteket. Ez lehet ugyan szakma, filozófia azonban nem. Jobb, ha hallgatásra ítélünk minden olyan tant, amely nem úgy ragadja meg egy korszak életének egészét, hogy lehatolna a legmélyebb rétegekig, s nem idéz elő mélyreható változást. (Oswald Spengler: A Nyugat alkonya, I. kötet, Európa Kiadó Bp o.) A mai uralkodó pozitivista felfogás a természetet pusztán funkcionális szempontból tekinti, amely nem épít hidat az ethosz és a jog felé. A pozitivisták szerint az értelem jelentheti az egyedül tudományos világnézet alapját. Mindaz, ami nem verifikálható, nem tartozik szorosan véve az értelem körébe. A pozitivista világnézet nem jelent olyan kultúrát, amely kielégítő választ ad, az emberiség nagy kérdéseire, sőt inkább korlátozza az ember nagyságát, fenyegeti humanizmusát. Európa számos területén, csak a pozitivizmust ismeri el, mint kultúrát ezáltal Európa a világ többi kultúrájával szemben, hiányos kultúraként jelenik meg. A pozitivista gondolkodás, amely kizárólagosnak tartja magát, nem képes arra, hogy megsejtsen valami funkcionálisan túlit. Olyan vasbeton épülethez hasonlítható, amelynek nincsenek ablakai. (XVI. Benedek pápa beszéde a Bundestagban, szeptember. 22.-én.) 18 Replika sz. Braun Róbert

118

119 Tudományos Mozaik 10. TPF KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK ELEMZÉSE SZLOVÁKIÁBAN Dr. habil. Suhányi Erzsébet Tomori Pál Főiskola, Univerzity of Prešov in Prešov A közvetlen külföldi befektetések közvetlenül és közvetetten is kihatással vannak a befogadó ország gazdaságára, amelyek következésképpen befolyásolják az ország gazdaságpolitikáját. A közvetlen külföldi befektetések legtöbb esetben változást okoznak a gazdaságban a kínálat oldalán, új munkahelyek létesülnek és növelik a gazdaság teljesítményét. A tanulmány célja a Szlovákiába beáramló közvetlen külföldi befektetések elemzése, ezek hatásának vizsgálata a munkanélküliségi rátára és a GDP alakulására. További célok a támogatott befektetési projektek számának és a befektetőknek nyújtott befektetés-ösztönzések egyes típusainak elemzése, a foglalkoztatás növelésére vonatkozólag. Kulcsszavak: közvetlen külföldi befektetések, befektetési ösztönzők, munkanélküliség, GDP. BEVEZETŐ A befektetések a gazdasági fejlődés legfontosabb tényezőjét képezik, amelyek révén megvalósul az állami és vállalkozói távlati politika. Minden szubjektum (egyén, vállalat, állam) rendelkezik bizonyos összegű szabad pénzeszközzel, amelyet a lehető legjobban szeretne befektetni, hogy ez által minél nagyobb nyereséget érjen el. A pénzeszközök elhelyezése felőli döntés a befektető tőkekiadásának meghatározását és ennek finanszírozását jelenti, ami nem egyszerű, mert ettől függ az egész befektetés sikeressége. A vállalat egészére jelentős kihatással van a külső környezet (makrokörnyezet). Ez a lehetőségek forrása, de ugyanakkor a korlátok forrása is lehet. Külső környezetet a következők alkotják: - jogszabályi és politikai környezet (politikai helyzet, stabilitás, adótörvények, környezetvédelmi törvények, stb.), - gazdasági környezet (infláció mértéke, gazdasági növekedés mértéke, kamatlábak, árfolyamok, munkanélküliségi ráta, stb.), - szociális és demográfiai környezet (lakosság életkora és növekedése, életmódja és képzettsége), - technológiai és technikai környezet. A gazdasági növekedés legfontosabb tényezőinek egyike éppen a beáramló közvetlen külföldi befektetés, ami fontos szerepet játszik a gazdaság fejlődésében, főképpen a tranzitív gazdaságban, mint amilyen Szlovákiában is van. E befektetések beáramlásának növelése meggyorsíthatja azt a folyamatot, amelyben a szlovák gazdaság utoléri az euróövezet többi tagállamának gazdaságát. 1. A BEFEKTETÉSEK, A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A GDP ALAKULÁSA SZLO- VÁKIÁBAN Sochuľáková (2012) szerint a 2009-es évben bekövetkezett közvetlen külföldi befektetések hirtelen lelassulását és a tőke kiáramlásának gyorsulását nem csak a válság okozta, ami következtében a külföldi befektetők óvatosabban viselkedtek, de ez megnyilvánult a közvetlen külföldi befektetések beáramlásának nagyságában is, amit Szlovákia euróövezetbe való belépése is befolyásolt. A külföldi anyavállalatok hazai leányvállalatai, amelyek az euró be

120 Közvetlen külföldi befektetések elemzése Szlovákiában Dr. habil. Suhányi Erzsébet vezetése előtt Szlovákiában kezelték likvid eszközeit, áthelyezték ezen műveletek nagy részét külföldre. 1. táblázat: Beáramló közvetlen külföldi befektetések, kiáramló közvetlen befektetések, munkanélküliség mértéke és GDP, Év Beáramló közvetlen külföldi befektetések mil. euróban Kiáramló közvetlen befektetések ezer euróban Munkanélküliség mértéke %-ban GDP mil. euróban GDP növekedés %-ban ,2 18,5 17,4 18,1 16,2 13,3 11,0 9,6 12,1 14,4 13, ,6 10,3 11,2 9,2 11,5 11,7 8,8-6,1 4,9 4,9 Forrás: Saját szerkesztés az Eurostat, a Szlovák Nemzeti Bank és a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján Az 1. ábrán látható, hogy a vizsgált időszakban a közvetlen külföldi befektetések beáramlása Szlovákiában nagymértékben megváltozott. Jelentős beáramlás történ a 2002-es évben, amikor ennek szintje elérte a millió eurót, ami millió euró éves növekedést jelentett. Az ábrán látható, hogy az előző évvel szemben a 2009-es évben hirtelen visszaesés állott be a közvetlen külföldi befektetés teljes beáramlásában, amikor is ennek összege mínusz értéket mutat (- 4 ezer euró). Jelentős fordulópont következett be a 2010-es évben, amikor ismételten növekedett ennek értéke, éspedig millió euró szintre. 1. ábra: A beáramló közvetlen külföldi befektetések Szlovákiába és kiáramló közvetlen befektetések külföldre, Közvetlen külföldi befektetések beáramlása, mil. EUR Közvetlen befektetések kiáramlása, mil. EUR Forrás: Saját szerkesztés a Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján

121 Tudományos Mozaik 10. TPF A bemutatott ábrán megfigyelhető a beáramló közvetlen külföldi befektetések és a hazai kiáramló közvetlen befektetések kölcsönös függése, ami kiegyensúlyozatlan fejlődést mutat. Míg Szlovákiában a beáramló közvetlen külföldi befektetések értéke az egyes években viszonylag magas, a kiáramló közvetlen befektetések értéke relatív alacsony. A kiáramló közvetlen befektetések alacsony értéke utalhat például a vállalatok rendelkezésére álló források hiányosságára, azonban jelentős változás talán a közeljövőben sem várható. Pánis szerint (2012) a tőkebeáramlás dinamikája legmagasabb volt a évek közötti időszakban. Továbbá állítja, hogy a teljes forgalom főképpen az 1998-as év után bekövetkezett gazdasági és politikai változásnak köszönhető, amikor a befektetők kezdték megismerni Szlovákiát. A stabilitás és a fejlődés jobb prognosztizálása, ami beköszöntött az országba, a befektetők számára hosszú távon fontos. Kevesebb szabályozás a gazdaságban, strukturális reformok adóreformmal az élen, olcsó és képzett munkaerő, ezek mind attraktívan hatottak a behozott tőke tulajdonosaira. A százalékban kifejezett GDP fejlődése a 2. ábrán látható, ahol megfigyelhető az, hogy a közötti időszakban enyhén növekedő jellegű volt. A 2004-es év után bekövetkezett gazdasági fejlődést különösképpen az előző kormány reformjainak kedvező hatása okozhatta, de úgyszintén a külföldi befektetők bizalmának növekedése is a szlovákiai befektetések iránt. Évközi csökkenést regisztráltak a 2002-es, 2005-ös és 2008-as években. A GDP növekedési üteme 2008-ban, összevetve az előző évvel, csökkenést mutatott, mégpedig 8,8 %-os szintre. Azonban a 2009-es évben a szlovák gazdaság gyorsulása megszakadt, amikor is a 2008-as évvel szemben a GDP millió euróval csökkent, tehát 6,1 %-kal, millió eurós szintre. Mondhatjuk, hogy a 2009-es évben a szlovák gazdaság lassulásának súlypontja éppen a befektetéseken volt, mert az adott évben ennek rohamos csökkenése állt be, úgyszintén ez okozta az országban a munkanélküliség rátának növekedését is. Ettől az évtől kezdve a GDP növekedése folytatódott, és a 2011-es évben ennek szintje elérte a millió eurót. 2. ábra: A nominális GDP éves növekedése, ,3 11,2 11,5 11, ,7 8,6 9,2 8,8 6 4,9 4, ,1 Forrás: Saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján GDP növekedés %-ban A 2008-as évben a GDP csökkenésének oka éppen a kezdődő globális pénzügyi válság volt, aminek hatása negatívan befolyásolta a szlovák gazdaság fejlődését. A válság hatása fő

122 Közvetlen külföldi befektetések elemzése Szlovákiában Dr. habil. Suhányi Erzsébet képpen 2009-ben öltött hatalmas méreteket. A negatív gazdasági növekedés nem tud új munkahelyeket teremteni, sem elfogadható környezetet kialakítani az új befektetők befogadásához, akik kétségtelenül képesek új munkahelyeket teremteni. (Roguľa, 2011) Nem számolta még ki senki sem, hogy milyen lenne a munkanélküliségi ráta, ha a külföldi cégek nem fektettek volna be nálunk tömegesen. Általában ismert a munkanélküliség, a befektetések és a GDP növekedés közötti viszony. Külföldi befektetők érkezése pozitív hatással van a munkaerő-keresletre, vagyis a közvetlen külföldi befektetések hozzájárulnak a munkanélküliség csökkentéséhez és az ország gazdasági növekedésének növeléséhez. (Neumannová, 2011) 3. ábra: A nyilvántartott munkanélküliségi ráták alakulása, ,2 18,5 17,4 18,1 16,2 13,3 11,0 12,1 14,4 13,5 9, Munkanélküliség mértéke %-ban Forrás: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján A 3. ábra a munkanélküliségi ráták alakulását mutatja, ami 2001-ben volt a legmagasabb szinten 19,2 %-on. Ez 2003-ra 17,4 %-ra csökkent. A 2004-es évhez enyhe növekedés kapcsolódott (az előző évhez viszonyítva 0,7 %) 18,1 %-ra, azonban az ezt követő négy évben csökkenés észlelhető 8,5 %-kal. A munkanélküliségi ráta 2008-ban rendkívül alacsony volt, mégpedig 9,6 %-os határértéken. Ez az akkori közvetlen külföldi befektetések növekvő beáramlásának köszönhető Szlovákiába, és egyúttal ez pozitív kihatással volt a GDP-re is. Ellenkezőleg, a 2009-es évet a munkanélküliség emelkedése jellemezte, amikor a munkanélküliségi ráta elérte a 12,1 %-os értéket. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a közvetlen külföldi befektetések beáramlása negatív értéket ért el, és ez negatív kihatással volt a GDP-re is. Az elemzett időszak alatti csökkenő és növekvő tendenciák ellenére 2011-ben megállapodott 13,5 %-on. 2. BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ÉS BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSEK SZLOVÁKIÁ- BAN A regionális fejlesztés állami támogatásának feltételeit, a vállalkozások befektetésösztönzése formájában, a befektetési ösztönzőkről szóló törvény szabályozta. A szabály meghatározta azokat a feltételeket, amelyek mellett befektetési ösztönzőket lehet nyújtani. Ezek a következők: új üzemek létrehozása, a meglévő üzemek bővítése vagy korszerűsítése, a meg

123 Tudományos Mozaik 10. TPF lévő termelés vagy szolgáltatás korszerűsítése, esetleg gyártási folyamatok alapvető változtatása. A befektetési ösztönzők nyújtásának további feltétele az volt, hogy legalább 13,3 millió eurót kellett ráfordítani a tárgyi eszközök beszerzésére, ebből legalább 6,65 milliót saját forrásból kellett az utalványosnak megtérítenie. Ez az összeg a felére csökkent abban az esetben, ha a befektető abban a régióban fejlesztette vállalkozását, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladta a 10 %-ot. Bár a kritériumokat a törvény szabja meg, de a befektetés-ösztönzések adományozását a kormány hagyja jóvá. A kérelmek elbírálása a Gazdasági Minisztérium hatáskörében áll, együttműködésben a SARIO-val (Szlovák Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség). Az új jogszabály biztosította a külföldi és hazai befektetőknek a régóta ígért 10 évre szóló adókedvezményt, és ezzel felzárkózott Csehországhoz, Lengyelországhoz és Magyarországhoz. A befektetési ösztönzőkről szóló törvény nem tett különbséget a hazai és a külföldi befektetők között, ami jelentős változás az eredeti tervvel szemben, ami ennek odaítélését kizárólag a külföldi befektetőknek szánta. A szlovák kormány elvárása az volt, hogy ennek a törvénynek köszönhetően a következő években a közvetlen külföldi befektetések beáramlása magasabb lesz. A befektetési ösztönzőkről szóló törvény január 1-én lépett hatályba. (Roháč, Vašák, Zachar, 2001) 2. táblázat: Támogatott projektek Szlovákiában, Év Jóváhagyott ösztönzések száma Tervezett munkahely-teremtés Elszámolható befektetési költségek Jóváhagyott támogatás összesen Összesen Forrás: Saját szerkesztés a Szlovák Gazdasági Minisztérium adatai alapján A valóság Szlovákiában az volt, hogy 10 év alatt, a 2002-ben hatályba lépett befektetési ösztönzőkről szóló törvény érvényessége alatt, a kormány csaknem 1,3 milliárd euró öszszegű befektetési ösztönzőt hagyott jóvá, és ezáltal 118 db több mint 6,3 milliárd eurós költségű befektetési projekteket támogatott, aminek köszönhetően körülbelül 43 ezer új munkahely létesült. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az állam által nyújtott befektetés-ösztönzések fedezték az elszámolható befektetési költségek 20 %-át. A Peugeot autógyártó cég határozatával, hogy Nagyszombatban üzemet épít, de ugyanúgy a KIA autógyártó üzem felépítésének köszönhetően is Zsolnán, Szlovákia az egy főre jutó autógyártás szempontjából autóipari világhatalommá vált. Emlékezetünkben marad különösen a Kassai Acélmű megvásárlása 2000-ben a U.S. Steel amerikai acélóriás által, ami jó hír volt, mert ennek köszönhetően a kritikus állapotot sikerült stabilizálni és javítani. Az előzőekben felsorolt cégek mindegyike támogatást kapott a kormánytól, akár közvetlen pénztámogatások formájában vagy adókedvezmények formájában. Ezeknél a befektetéseknél itt-ott

124 Közvetlen külföldi befektetések elemzése Szlovákiában Dr. habil. Suhányi Erzsébet olyan kérdések is felmerültek, hogy ugyan megtérülnek-e ezek a nyújtott befektetésösztönzések, illetve hogy az állam nem fizeti-e túl ezeknek az új munkahelyeknek létesítését. Ezek a jövedelmező befektetések nem csak munkalehetőségeket hoztak, hanem hosszú távon is nagyon jó reklám lett, ami vonzza a további befektetőket. (Cato, 2012). A befektetők befektetéseinek elhelyezése felőli döntéshozatalt számos tényező befolyásolja. Ezek közül az egyik vitathatatlanul a befektetési ösztönzők mennyisége és szerkezete, amelyet az államtól kaphatnak a befektetők. 3. táblázat: Befektetési ösztönzők típusai, Év Támogatás tárgyi eszközök és immat. javak beszerzésére Társasági adókedvezmény Hozzájárulás munkahelyek létesítésére Átképzési hozzájárulás Vagyonátruházás a piaci ártól alacsonyabb áron Összesen Forrás: Saját szerkesztés a Szlovák Gazdasági Minisztérium adatai alapján A vállalatoknak 10 év alatt az állam 572,3 millió euró összegű támogatást nyújtott tárgyi eszközökre és immateriális javakra, ami a leggyakrabban igényelt befektetés-ösztönzések típusának számított 45,35 % részesedési aránnyal. A kormány 491,2 milliós összegű adókedvezményt hagyott jóvá, ami a jóváhagyott állami támogatás 38,92 %-át képezte. Az új munkahelyek teremtésére 99,3 millió euró ment és 52,5 millió eurót az alkalmazottak átképzésére nyújtottak. Az új munkahelyek teremtésére nyújtott hozzájárulás 7,87 %-ot és az átképzésre nyújtott hozzájárulás 4,16 %-ot képezte. A vizsgált időszakban csak két cégnek volt megengedett vagyonátruházás a piaci ártól alacsonyabb áron, összesen 46,7 millió euró értékben, százalékban kifejezve 3,7 %. Három világhírű autógyártó cég a Peugeot Citroën Franciaországból, a Kia Motors Dél-Koreából és a Volkswagen Németországból Szlovákiában történő befektetésének köszönhetően az ország a közép-európai autógyártók között a harmadik helyezést érte el, és éppen az autóipar fellendülése volt Szlovákia gazdaságára nagy kihatással. A Nagyszombatban működő Peugeot Citroën Automobiles Slovakia, Kft.-ét 2003-ban létesítették Szlovákia területén, és a befektetési egyezmény aláírásával a kormány lekötelezte magát befektetési ösztönző nyújtásra 166 millió euró összegben. A legnagyobb állami támogatást egy évvel később a dél-koreai Kia Motors Slovakia zsolnai üzeme kapta 179,7 millió euró összegben. A Szlovák Gazdasági Minisztérium honlapján nyilvánosságra hozta, hogy a Kia autógyártó cég 2007-ben és 2009-ben ismét támogatásért folyamodott, aminek a kormány eleget is tett

125 Tudományos Mozaik 10. TPF A német Volkswagen lehetőséget kapott az egykori Pozsonyi Autógyár területének és üres csarnokainak használatára. A nagyméretű befektetési terveinek megvalósítását főképpen adókedvezményekkel feltételezte. A Volkswagen AG konszernnel történő tárgyalások a csatlakozási folyamat legbonyolultabb részének számítottak, ami több mint négy évig tartott. Végül ezek a tárgyalások az állami támogatás igénybevételére megszabott átmeneti időszak elfogadásával zárultak. Az állami támogatás összege a Volkswagen Slovakia Kft. részére az elszámolható befektetési költségek 30 %-ának megfelelő összegű volt, amit október végéig lehetett igényelni. A második Dzurinda kormány idejében beruházás-ösztönzésre 2006-ban került legtöbb pénzeszköz felosztásra, összesen 357,9 millió euró összegben. A három vállalat közé, akik a legtöbb támogatást kapták, tartozott a Getrag FORD Transmissions Slovakia Kft. Kenyhecen, amely 54,5 millió összeget kapott. Második volt a Foxconn Slovakia Kft. Nyitrán, ennek a kormány 38,8 millió euró összeget nyújtott az állami költségvetésből. Harmadik volt a Samsung Electronics Slovakia Kft. Galántán, amelynek 36,4 millió euró összeget hagytak jóvá. Éppen ennek a harmadik cégnek nyújtották az említett évben a legnagyobb társasági adókedvezményt, ami 35,1 millió összegű volt ben állami támogatást kapott a leányvállalata is, a Samsung Electronics LCD Slovakia, Kft. A folyadékkristályos (LCD) képernyővel ellátott TV modulok gyártására kiépített Voderady üzemének kezdeti beruházásait Robert Fico kormánya támogatta. Befektetési ösztönzőt a cég 74,9 millió euró összegben kapott. 51,2 milliós támogatást kapott tárgyi eszközökre és immateriális javakra, 18,7 milliót kapott társasági adókedvezmény formájában és 5 milliós támogatást hagytak jóvá új munkahelyek létesítésére. (Kroesová, 2008) A 2009-es év stratégiai projektjének számított az AU Optronics Kft. befektetése, amely úgyszintén a jóváhagyott állami támogatások listáján szerepelt. A gazdasági válság ellenére a tajvani befektető, aki két évig keresett megfelelő helyet, úgy döntött, hogy az LCD modulok gyártásához Szlovákiában helyezi el üzemét, konkréten Trencsénben. Ez a befektető az üzem felépítésére több mint 191,3 millió eurót tervezett befektetni, emellett közvetlen 1300 új munkahely létrehozását és közvetve további 2000 új munkahely létrehozását tervezte. A kormány által jóváhagyott és az állam által lehetővé tett befektetés-ösztönzések összege több mint 38,3 millió euró volt, ami a legdrágább tervezett befektetésnek számított ebben az évben az állami költségvetésből. Ez a támogatás kombinációja volt a befektetés-ösztönzések három típusának, éspedig az adókedvezmények formájában nyújtott támogatásnak, technológiai támogatásnak és újonnan létrehozott munkahelyek támogatásának. A SITA Szlovák Hírügynökség szerint az AU Optronics Kft. jelenleg problémákkal küszködik Szlovákiában. Úgy vélik, hogy meg fogja szüntetni a gyártást és már csak szervizes tevékenységet fog végezni. (Kráľ, 2013) Egyes közgazdászok véleménye szerint, az állam számára értelmetlen olyan befektetés, amely állami támogatásra szorul. Annak a befektetésnek van értelme, amelyik megtérül a jövőbeli nyereségéből. A piacgazdaságban a legtöbb ember számára nem a nagyvállalatok a legtartósabb munkaadók, hanem a kisiparosok és egyéni vállalkozók. Szlovákia gazdaságszerkezete törékeny, mert a GDP 90%-át körülbelül 20 multinacionális megavállalat generálja. (Burák, 2012) ÖSSZEFOGLALÁS Bár az országok közötti erős verseny a közvetlen külföldi befektetések megszerzése és megtartása terén nem számít új jelenségnek, mégis elmondható, hogy jelentősége jelenleg egyre nagyobb erővel bír. A befektetések egyre vonzóbakká válnak, mert a legtöbb ország olyan tényezőt lát bennük, amely lényegesen hozzájárul a gazdasági növekedés fokozásához

126 Közvetlen külföldi befektetések elemzése Szlovákiában Dr. habil. Suhányi Erzsébet Jelentős külföldi befektetések beáramlása egy országba az egészséges gazdasági környezet vonásának számít. Szlovákia e tekintetben ezt az utat választotta, és ennek köszönhetően Közép- és Kelet Európa legdinamikusabb országai közé tartozik. A külföldi befektetők számára egy ország vonzereje nagy részben függ az államban megvalósított politikától, esetleg a közvetlen külföldi befektetések támogatására irányuló helyi intézményektől. Itt a közvetlen külföldi befektetéseket támogató politikáról van szó, ami egyrészt diszkriminatív hatást gyakorolhat a hazai vállalkozási szférára, másrészt jelentősen hozzájárulhat az ország vállalkozási környezetének általános fejlődéséhez és pozitív hatással lehet bizonyos régiókban a viszonylag magas munkanélküliségi rátára. A tanulmány a KEGA 007PU-4/2011. számú projekt keretében készült

127 Tudományos Mozaik 10. TPF Irodalomjegyzék [1] Burák,E.: Daňové úľavy pozitívne i negatívne vnemy [online]. Žilina : S-EPI, s.r.o., [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://www.danovecentrum.sk/clanokblogu/danove-ulavy-pozitivne-i-negativne.htm>. [2] Cato: Hrozí Slovensku detroitizácia [online] [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://cato.blog.pravda.sk/2012/12/21/hrozi-slovensku-detroitizacia/>. [3] Eurostat: GDP and main components Current prices. [online] [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/national_accounts/data/database>. [4] Eurostat: Main national accounts tax aggregates. [online] [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/data/ database>. [5] Kráľ,M.: Výrobu obrazoviek nahradili servisom. [online] [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://spravy.pravda.sk/regiony/clanok/ vyrobu-obrazovieknahradili-servisom/>. [6] Kroesová,N.: Pomoc pre spoločnosť Samsung Electronics LCD Slovakia, s.r.o. [online] [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://ec.europa.eu/eu_law/state_aids/comp-2006/n pdf>. [7] SzK Gazdasági Minisztérium: Prehľad podnikateľských subjektov, ktorým bolo schválené poskytnutie regionálnej štátnej pomoci. [online] [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://www.mhsr.sk/investicne-stimuly-6427/128112s>. [8] Neumannová,A.: Vplyv priamych zahraničných investícií na rozvoj regiónov Slovenskej republiky. In Ekonomický a sociálny rozvoj Slovenska. Bratislava: Vysoká škola ekonómie a manažmentu, ISBN , p [9] Pánis,S.: Slovensko z čiernej diery rajom pre investorov [online] [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://www.jet.sk/news/view/slovensko-z-ciernej-diery-rajom-pre-investorov>. [10] Roguľa,P.: Hrubý domáci produkt ako makroekonomický ukazovateľ výkonnosti ekonomiky Slovenska [online]. Prešov: FM PU, [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://www.pulib.sk/elpub2/fm/kotulic15/pdf_doc/rogula.pdf>. [11] Roháč,D. Vašák,J. Zachar,D. Projekt HESO- Hodnotenie ekonomických a sociálnych opatrení. [on-line]. Bratislava: INEKO [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://www.ineko.sk/clanky/publikacie>. [12] SARIO: Štátna pomoc [online] [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://www.sario.sk/?statna-pomoc>. [13] Sochuľáková,J.: Priame zahraničné investície a regionálny rozvoj v Slovenskej republike. In Znalosti pro tržní praxi Olomouc: Univerzita Palackého v Olomouci, ISBN , p

128 Közvetlen külföldi befektetések elemzése Szlovákiában Dr. habil. Suhányi Erzsébet [14] SzK Statisztikai Hivatala: Ukazovatele ekonomického vývoja SR nezamestnanosť. [online] [cit ]. Hozzáférhetőség: <http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=5512>. [15] <http://www.nbs.sk/sk/statisticke-udaje/statistika-platobnej-bilancie/priame-zahranicneinvesticie>

129 Tudományos Mozaik 10. TPF AZ ADÓKULCSOK ÉS AZ ADÓKVÓTÁK ALAKULÁSÁNAK ELEMZÉSE Dr. habil. SUHÁNYI Erzsébet Ing. Jarmila HORVÁTHOVÁ, CSc. Tomori Pál Főiskola, Univerzity of Prešov in Prešov A tanulmány célja a szlovák adórendszer rövid jellemzése, az adókulcsok alakulásának elemzése, amelyek az állami költségvetés bevételének részét képezik, hangsúlyt fektetve a jövedelemadóra, a társasági adóra és a hozzáadottérték-adóra, mégpedig ezek bevezetésének első évétől számítva egészen a mai napig. A tanulmányban továbbá összehasonlításra kerül az Európai Unióban működő adóalanyok teljes adóterhe a világ két fejlett országáéval, szlovák adóalanyok teljes adóterhe az Európai Unió átlagával. Az adóteher szemléleténél az adókvóta mutatót alkalmazzuk, ami jelenleg az adóterhek mérésénél és összehasonlításánál a leggyakrabban használt mutatók közé tartozik. Kulcsszavak: jövedelemadó, társasági adó, hozzáadott-érték adó, adókvóta. BEVEZETŐ Történelmi szempontból az adózás úgy jellemezhető, mint állami kényszerforma. Az adó kötelező, törvényben megszabott befizetés, amely bizonyos karakterekkel rendelkezik. A befizetés nem specifikus jellegű, amit az adóalanyok befizetnek vagy elvezetnek törvényben meghatározott összegben és határidőben az illetékes költségvetésbe. Általában ez ismétlődő befizetés a természetes személyek vagy jogi személyek által. (Vlachynský, 2012, 59.oldal) A szlovák jogszabály szerint az adó olyan természetes személyek vagy jogi személyek általi befizetés, ami kikényszeríthető, vissza nem térítendő, általában nem specifikus, törvényben meghatározott és rendszeresen ismétlődő, és amit az állam vagy a helyi önkormányzati hatóság beszed a közös költségvetések és elkülönített alapok javára, előre meghatározott összegben és pontosan meghatározott lejáratú közkiadások megtérítésére szolgál. Az adó a piacgazdaság nagyon fontos és jelentős gazdasági és politikai eszköze. Ahhoz, hogy egy ország adórendszere hatékony legyen, össze kell fonni az állam igényeit (állami költségvetést) a vállalkozási szféra és a fogyasztók érdekeivel, ami azonban eléggé nehéz. Minden ország gazdasági és társadalmi szemszögből nézve fokozatosan alakult ki, bizonyos mértékig eltérően. E szerint ezekben az országokban fokozatosan kialakultak a relatívan eltérő adórendszerek is és különböző típusú adókat alkalmaznak. Így minden ország fejlődésében a sajátosságok okozzák azt, hogy az egyes országokban alkalmazandó adórendszerek eltérő módon fejlődnek, ami megfelel az ország konkrét feltételeinek és gazdasági céljának. Tehát törvényszerű, hogy egymástól bizonyos mértékig különböznek. A Szlovák Köztársaság adórendszerét a jövedelmi és társasági adóról szóló törvény, a hozzáadottérték-adóról szóló törvény, a fogyasztási adókról szóló hat törvény, helyi adókról és helyi illetékekről szóló törvény szabályozza. Fontos adójellegű befizetések közé tartoznak a szociális biztosításra és egészségügyi biztosításra fizetendő járulékok is

130 Az adókulcsok és az adókvóták alakulásának elemzése Dr. habil. Suhányi Erzsébet, Ing. Jarmila Horváthová, CSc. 1. ábra: Adóbefizetések Szlovákiában Forrás: Saját szerkesztés 1. KÖZVETLEN ÁLLAMI ADÓK ELEMZÉSE A jövedelmi adóknak a legtöbb államban nagyon fontos pozíciójuk van. Így van ez Szlovákiában is. Az január 1-től hatályos új adórendszer a jövedelmi adónak két típusát különbözteti meg a személyi jövedelemadót és a társasági adót. A személyi jövedelemadó helyettesítette az adóreform előtti lakossági jövedelemadót, a munkabéradót, az irodalmi és művészeti tevékenységből származó jövedelem adóját. A társasági adó helyettesítette a jövedelemadót, a mezőgazdasági adót és a nyereségadót. (Schultzová, 2011, 42.oldal) A személyi jövedelemadó tehát január 1-től lett bevezetve ig ez a progresszív mozgó tarifájú adó volt érvényben (a százalékos adókulcs nőtt a jövedelem nagyságával együtt). A jogi személyek jövedelmét lineáris adókulccsal adóztatták. A 2004-es évtől bevezették az egykulcsos adót (a százalékos adókulcs mindig ugyanolyan). Az egykulcsos adó bevezetésének előfeltétele az volt, hogy minden fajta nyereséget és minden nagyságú nyereséget egyformán adóztattak, és ezzel elérhető a maximális igazságosság, teljes semlegesség, egyszerűsítés és hatékonyság. A 2013-as évtől kezdve a személyi jövedelem adóztatásánál újra progresszív adót vezettek be

131 Tudományos Mozaik 10. TPF A jövedelemadó fő küldetése biztosítani az állami költségvetés bevételének áramlását és részt venni az olyan pénzügyi kapcsolatok biztosításán, ami az állam funkcióinak teljesítésével kapcsolatosak. A jövedelemadó csökkenti az adóval terhelt szubjektumok rendelkezésre álló jövedelmét. A személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó szubjektuma az adófizető (természetes személy), akinek adóköteles jövedelme van és - akinek Szlovákia területén van az állandó lakhelye, vagy aki itt tartózkodik legalább 183 napot az adott naptári évben, - akinek Szlovákia területén nincs állandó lakhelye, de adófizetési kötelessége van olyan jövedelmekből, amelyek forrása Szlovákia területéről származik, - akinek állandó lakhelye külföldön van, és akit jogi személy Szlovákiába küldött szakértőként azzal a céllal, hogy a hazai székhelyű jogi személyeknek szakmai segítséget nyújtson és csak szakmai segítség céljából tartózkodik itt. Az adó tárgyát képező jövedelmeket 4 csoportba lehet sorolni: - munkaviszonyból származó jövedelmek, - jövedelmek, amelyek vállalkozási tevékenységből, egyéni pénzkereső tevékenységből vagy bérbeadásból származnak, - tőkevagyonból eredő jövedelmek, - egyéb jövedelmek. Az adóalapot az egyes jövedelmi csoportok részleges adóalapjainak összege képezi. Az adókulcs Szlovákiában január 1-től 19 % abból az adóalapból, ami nem haladja meg a létminimum176,8-szorosát (a 2013-as évben ez az összeg ,74 euró). Abból az adóalap részből, ami meghaladja az érvényes létminimum 176,8-szorosát, az adókulcs 25 %. 1. táblázat: A személyi jövedelemadó kulcsok alakulása, Évek Adókulcs % % % % 19 % 19 és 25 % Forrás: Saját szerkesztés a jövedelemadóról szóló 286/1992. számú törvény és ennek módosításai, a jövedelemadóról szóló 595/2003. számú törvény és ennek módosításai szerint. A társasági adó Szlovákiában a társasági adó a személyi jövedelemadó mellett a jövedelemadó második részét képezi. A társasági adó szubjektumai azok a jogi személyek, amelyek vállalkozás céljából alakultak, és azok a jogi személyek, amelyeket nem vállalkozás céljából alakultak, de vállalkozási tevékenységet végeznek nyereségszerzés céljából. Adó tárgyát képezik: - azoknál a jogi személyeknél, akik vállalkozás céljából létesültek, az összes jövedelem, - azoknál a jogi személyeknél, akik nem vállalkozás céljából létesültek, csak azok a jövedelmek képezik az adó tárgyát, amelyek nyereséget termelnek

132 Az adókulcsok és az adókvóták alakulásának elemzése Dr. habil. Suhányi Erzsébet, Ing. Jarmila Horváthová, CSc. Az adóalap kiszámítása a következőképpen történik: - azok a jogi személyek, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, a bevételek és ráfordítások különbözete, - azok a jogi személyek, amelyek egyszeres könyvvitelt vezetnek, a pénzbevételek és pénzkiadások különbözete. Szlovákiában a jogi személyek adókulcsa 2012-ig 19 % volt. Az adómérték 2013 óta az adóalap 23 %-a. 2. táblázat: A társasági adókulcsok alakulása, évek Évek Adókulcs 45 % 40 % 29 % 25 % 19 % 23 % Forrás: Saját szerkesztés a jövedelemadóról szóló 286/1992. számú törvény és ennek módosításai, a jövedelemadóról szóló 595/2003. számú törvény és ennek módosításai szerint. 2. KÖZVETETT ÁLLAMI ADÓK ELEMZÉSE Ez újabb adótípus, ami manapság különösképpen elterjedt. Az adó tárgya lehet termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, a hozzáadott érték vagy bizonyos fajta termék fogyasztása. E szerint a közvetett adókat két csoportba oszthatjuk, univerzálisan és szelektíven szükséges adókra. A közvetett adók közös vonása az, hogy az adóalany az adófizető, az adó az ár részét képezi, a vevőt terheli, figyelmen kívül hagyja a vevő szubjektív szempontjait és az adómérték proporcionálisan van meghatározva százalékban vagy fix összegben. (Vlachynský, 2012, 284.oldal) Az univerzális közvetett adó az ad valorem adócsoportba tartozik. Az árhoz százalékos felárként van megszabva. Szlovákiában ebbe a csoportba soroljuk a hozzáadottérték-adót, amelyet január 1-jén vezettek be. A hozzáadottérték-adó tárgyát képezik az adóköteles ügyletek: - az ellenérték fejében átadott termék, - az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás. Az adóalany minden olyan természetes és jogi személy, aki önállóan végez bármilyen gazdasági tevékenységet, függetlenül attól, hogy vállalkozási tevékenységének mi a célja és milyen az eredménye. A hozzáadottérték-adó kötelező adófizetője az adóalany akkor, ha az előző 12 naptári hónapban forgalma meghaladta a eurós összeget. A hozzáadottérték-adó kulcsa jelenleg 20 %. A könyvek és néhány egészségügyi kellékek adókulcsa 10 %

133 Tudományos Mozaik 10. TPF 3. táblázat: A hozzáadottérték-adó kulcsok alakulása, Időszak Csökkentett adókulcs Általános adókulcs 1993/ / / / / / / / / / / / / / / /12 6; / Forrás: Saját szerkesztés a hozzáadottérték-adóról szóló 222/1992. számú törvény és ennek módosításai, a hozzáadottérték-adóról szóló 222/2004. számú törvény és ennek módosításai szerint. A szelektív közvetett adó csak a meghatározott termékeket érinti. A fiskális funkciója mellett prohibitív hatása van. Pontosabban ezekről a termékekről beszélünk: - alkohol, - bor, - sör, - dohánytermékek, - ásványi olajok (benzin és nafta), - villanyáram, szén és földgáz. Ezeket a fogyasztási adókat egyszerre szedik be, egy szinten, általában a szelektív termékek az adóraktár-üzemeltető ráktárból való kiadásakor és forgalomba hozásakor, vagy az országba való behozatalakor. Adóhatásuk a lakosságra közvetett a vásárolt termék és szolgáltatás árában van. Tehát az adófizető a fogyasztási adót hozzászámolja az árhoz, ezzel áthárítja a fogyasztóra (csak egyszer szabja ki az adó tárgyára). 3. SZLOVÁKIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ADÓKVÓTÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A tanulmány e részének célja a szlovák adóalanyok adóterhének elemzése az Európai Unió keretein belül. Az egyes országokban érvényes adóteher megfigyelésére általában két típusú mutató alkalmazható. Ezek a következők: - adókvóták, - effektív adómértékek. Az adókvóta mutató a leggyakrabban használt mutató az adóterhek mérésénél. Az állam általában egy éves intervallumokban szemlélteti. Az adókvóta olyan makroökonómiai mutató, amely a beszedett adók és a GDP hányadosa. Az Európai Unió tagállamaiban a GDP nagysága az ESA 95 (Európai Statisztikai Hivatal) módszere szerint kerül meghatározásra, azaz eredményszemléletű (tranzakciók és egyéb gazdasági áramlások abban a pillanatban kerülnek rögzítésre, amikor a gazdasági érték keletkezik, átalakul és megszűnik így magába

134 Az adókulcsok és az adókvóták alakulásának elemzése Dr. habil. Suhányi Erzsébet, Ing. Jarmila Horváthová, CSc. foglal minden olyan eseményt, ami kihatással van a kormányzati szektor pénzügyi teljesítésre, pozícióra vagy likviditására). Schultzová szerint (2009, 24.oldal) Szlovákiában három adókvótát tartanak számon, amelyeket a következő módon fejeznek ki: I. adókvóta: = az állami költségvetés adókból származó bevételei GDP II. adókvóta: = járulékok biztosítási alapokba (egészségügyi és szociális biztosítás) GDP III. adókvóta: = egyéb járulékok és illetékek (koncessziós illetékek, termelők és importőrök befizetései a reciklációs alapba, licencdíjak, kötelező tanúsítási díjak, autópálya matricák, stb.) GDP Az államok adókvótáinak adatait az OECD rendszeresen elemzi. Másik intézet, amely többek között foglalkozik az adókvóták elemzésével, az Eurostat. Az adókvóta százalékban kifejezett mutatószám, ami tökéletesen megfelel az összehasonlítás céljának. A számláló terjedelme szerint (azaz a figyelembe vett közbevétel terjedelme szerint) megkülönböztetünk egyszerű adókvótát és összetett adókvótát (más néven aggregált). Az I. és II. adókvóta együttesen alkotja az összetett adókvótát, ami a szubjektumok adóterhelését és járulékterhelését képviseli. Az összetett adókvóta megfelelő makroökonómiai mutató, amit az adóteher nemzetközi összehasonlításnál nagyon gyakran alkalmaznak. Hátránya, hogy nem ad információt az adott ország adóterhének megoszlásáról, illetve az adó szerkezetéről. Az Európai Bizottság 2011-es évi jelentése szerin az Európai Unió a magas adók zónája. Mint az alábbi ábrán is látható, a világ három legfejlettebb ipai központja közül az Európai Unió összetett adókvótája hosszútávon a legmagasabb. A GDP súlyozott átlagának 38,8 %-át képviseli, ami körülbelül egyharmadával több, mint az USA-ban és Japánban elért eredmény

135 Tudományos Mozaik 10. TPF 2. ábra: Az Európai Unió, a Japán és az USA összetett adókvótája a GDP %-ban 1985, 1995, 2008, 2011 években Forrás: Saját szerkesztés Korečko,J.-Suhányiová,A. szerint (2012, 86. oldal) Az Európai Unió adószintje azonban nem csak ezzel a két országgal összevetve magasabb, de más fejlett ország gazdaságával szemben is ben a teljes adórészesedés a GDPn (azaz 27. tagállamban az adók és az egészségügyi és szociális járulékok összegének részesedése a GDP-n) 38,8 %-át képezte, több mint 40 %-kal több mint az USA-ban és Japánban regisztráltak. Az alábbi táblázat az Európai Unió és Szlovákia adókvótáját és ennek fejlődését mutatja 1995-től 2011-ig. 4. táblázat: Az összetett adókvóta részesedése a GDP-n %-ban kifejezve súlyozott átlag, Évek EU 27 40,4 39,5 38,9 38,8 38,7 39,0 39,5 39,4 39,3 38,4 38,3 38,8 SZLOVÁKIA 34,1 33,1 33,0 32,9 31,5 31,3 29,3 29,3 29,3 28,9 28,1 28,5 ebből: - közvetett adók - közvetlen adók - járulékok biztosítási alapokba 12,5 11,3 11,4 11,9 12,3 12,6 11,5 11,4 10,8 10,7 10,4 10,8 7,4 7,5 7,1 7,1 6,1 6,0 6,1 6,2 6,5 5,5 5,4 5,4 14,1 14,3 14,6 13,8 13,1 12,6 11,7 11,7 12,0 12,7 12,3 12,3 Forrás: Saját szerkesztés a Szlovák Pénzügyminisztériumi adatbázisa alapján, https://www.finance.gov.sk/default.aspx?catid=

136 Az adókulcsok és az adókvóták alakulásának elemzése Dr. habil. Suhányi Erzsébet, Ing. Jarmila Horváthová, CSc. A megfigyelt évek alatt a szlovákiai adóteher csökkent 5,6 %-kal. Az európai tagállamok közül az adóteher legnagyobb csökkenése éppen Szlovákiában volt. Az Európai Unióban a fejlődés megfelelő és stabilabb Szlovákiához viszonyítva. ÖSSZEFOGLALÁS Szlovákia adórendszerének fő jellemzői hasonlóak az Európai Unió többi tagállamáéval. Elmondható, hogy az adóbeszedés aránya a GDP-hez viszonyítva az utóbbi tíz évben csökkenő tendenciát mutat. Sajátos azonban az összetett adókvóta szerkezete, mivel a biztosítási járulékok képezik az állami költségvetés legfontosabb bevételét. Második legnagyobb forrás a közvetett adó és a jövedelemadó csak a harmadik helyezést érte el. A tanulmány a KEGA 007PU-4/2011. számú projekt keretében készült

137 Tudományos Mozaik 10. TPF Irodalomjegyzék [1] Korečko, J. Suhányiová, A.: Daňový systém Slovenskej republiky a jeho postavenie v rámci Európskej únie. Prešov : Bookman, p. ISBN [2] Korečko, J.: Harmonizácia daní a daňové zaťaženie v krajinách EÚ. In: National and regional economich VIII. [online ] Hozzáférhetőség: [3] Nerudová, D.: Harmonizace daňových systému zemí Evropské unie. 3. vydání. Praha : Wolters Kluwer ČR, p. ISBN [4] Schultzová, A. a kol.: Daňovníctvo. 2. vydanie. Bratislava : Iura Edition, p. ISBN [5] Schultzová, A. a kol.: Daňovníctvo daňová teória a politika I. Bratislava : Iura Edition, p. ISBN [6] Široký, J.: Daně v Evropské unii. 5. vydání. Praha : Linde, p. ISBN [7] Suhányi, L.: Strategické investičné rozhodovanie na úrovni regiónu. Prešov : Prešovská univerzita v Prešove p. ISBN [8] Vlachynský, K. a kol.: Finančný slovník výkladový. Bratislava : Iura Edition, p. ISBN [9] [10] Taxation trends in the European Union. Eurostat Statistical books ISSN [online ] Hozzáférhetőség: https://www.finance.gov.sk/default.aspx?catid=7432 [11] A jövedelemadóról szóló 286/1992. számú törvény és ennek módosításai, a jövedelemadóról szóló 595/2003. számú törvény és ennek módosításai szerint [12] A hozzáadottérték-adóról szóló 222/1992. számú törvény és ennek módosításai, a hozzáadottérték-adóról szóló 222/2004. számú törvény és ennek módosításai szerint

138

139 Tudományos Mozaik 10. TPF A MÚLT ÉS A JÖVŐ HATÁRÁN Dr. Szűcs Olga főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola A művészet jelenségeiben, társadalmi állapotok tükröződését kell észrevennünk és az esztétika elméleteiből társadalmi jelentőségű mondanivalót kell kihallanunk. A jelen tanulmány kiindulópontja szerint a művészet, s ezen belül természetesen az iparművészet is, az emberi önkifejezés és önmegvalósítás legadekvátabb formája. A tanulmány az iparművészet jelentőségével és jelen társadalomban elfoglalt helyével foglalkozik. Az utóbbi évek jelenkori társadalomról, kortárs művészetről, a mai emberről szóló elméleti igényű írásait alapvetően egy mély szál fonja összefüggő gondolat-füzérbe: korunk válságjelenségeinek sokoldalú észrevételezése. E lajstrombevétel korántsem jelenti mindig a jelenlévő problémák tudatosulását, vagy akár explicit megnevezését, sokkal inkább egy olyan folyamatot, amely során a korunkban tapasztalható jelenségek puszta leírása is elegendő a nyilvánvaló válsághelyzet konstatálására. Ugyanakkor a korproblémákra való reflektálás olvasható ki még a ma oly divatos elméleti áramlatokból és azok elemzéséből is. Írásunk abból az alig cáfolható hipotézisből indul ki, amely szerint korunk lényeges és jellemző társadalmi jelenségeit, az azokat kifejező elméleti igényű áramlatait nem lehet egymástól izoláltan szemlélni. Nem létezik gondolat, elmélet, eszme, amely ne a valóság valamely létező szegmensét fejezné ki, ne ahhoz szólna hozzá, vagy akarva-akaratlanul ne értékelné azt. Különösen érvényes ez az emberről és művészeti tevékenységéről tanúskodó jelenségekre, illetve elméletekre. Mindezek miatt mi sem tehetjük meg, hogy a művészetben tapasztalható jelenségekről, csak a konkrét tárgyra koncentrálva, öncélúan, általánosabb társadalmi kontextus nélkül szóljunk. Annál is inkább, mert kiindulópontunk szerint a művészet, s ezen belül természetesen az iparművészet is, az emberi önkifejezés és önmegvalósítás legadekvátabb formája. Sőt, ezen a nyomvonalon haladva a legnyilvánvalóbb következtetésként azt a kijelentést is felvállaljuk, amely szerint az ember művészeti tevékenysége rendkívül pontosan, és - a művész fokozottan intuitív érzékenységéből fakadóan - rendkívül mélyen mutat rá a művészet által kifejezett társadalmi közeg állapotára, és változásainak tendenciáira. Az előbbiekből egyenesen következik egy olyan integratív szemléletmódnak a szükségessége, amely minden jelenséget az ember-művészet-társadalom-tudomány összefüggésrendszerében vizsgál, vagyis a művészetet és az arról szóló elméleteket társadalom-, vagyis embertudományi relevanciával közelít meg. A művészet jelenségeiben, társadalmi állapotok tükröződését kell észrevennünk és az esztétika elméleteiből társadalmi jelentőségű mondanivalót kell kihallanunk. A művészet - keletkezése óta, immár több ezer éve - az adott kor kultúrája szempontjából létfontosságú problémákra fókuszál. A korprobléma a műalkotásokban vagy a kor jellemző ellentmondásait explikáló korkritikaként, vagy a korszak uralkodó ideáljainak ábrázolásaként jelenik meg. Mindkettőt az értékközpontúság köti össze. Mai korunk művészete és az azt leíró és értelmező esztétika jelenleg elsősorban korkritikai funkciót lát el. Teszi ezt azzal, hogy mind a kortárs művészet, mind pedig az esztétikai nézetek összessége egy sor nagyon komplex társadalmi-értékrendbeli válságjelenséget láttat. De vajon hogyan tükröződik e válságállapot a művészetben és a művészet jelenségeit értelmező elméleti nézetekben? Elsősorban egy sor tartósan fennálló, paradigmatikus váltást jelző strukturális ellentmondás megjelenítése útján. A paradigmatikus váltást egy korábbitól eltérő értékrenden alapuló, vagy eleve a mértékadó értékrend szükségességét paradox módon tagadó művészeti gyakorlat és esztétikai szemléletmód elterjedése jelzi. A művészet, ahogyan a benne tükröződő társadalom is, válaszúthoz érkezett. Ma egy átmeneti, még véglegesen el nem döntött irányban haladó korszak hosszas vívódásainak vagyunk részesei, de szerencsénkre ennek a

140 A múlt és a jövő határán Dr. Szűcs Olga korszaknak mindazonáltal jól elkülöníthető, a művészete által erőteljesen kifejezett jellemző jegyei mutathatók ki. A teljesség igénye nélkül vegyük őket sorra: 1., a közgazdasági paradigma által fémjelzett ellentmondás a piac keresletorientált és fogyasztáscentrikus követelményrendszere és a művészet eredendően szabad önkifejezési lényege között; 2., a műalkotásban kifejezett eszmei tartalom és az alkotás sokszor meghökkentő, vagy egyenesen visszataszító formai megjelenése közötti feszültség; 3., az új művészeti formák virtualizáció, sokszorosíthatóság, computerizáció - által jelzett lemondás a műalkotás egyediségéről, amely egyúttal szakít az alkotó géniusz személyiségének az igénylésével is; 4., a demokratikusnak vélt művészeti alkotási folyamat és befogadásának beavatottság érzete közötti pszichológiai áthidalhatatlanság; és nem utolsó sorban 5., a legújabb esztétikai rendszerek műalkotásokat elemző módjának digitalizáltsága és az esztétikai értékrend minőségiről - mennyiségi szemléletre való áttérése. A kortárs művészetnek ezek a majd száz évvel ezelőtti kezdetekhez visszanyúló jellegzetességei komplex, tág látószögből való megközelítést és értékelést igényelnek, hiszen a leírt folyamatokból jelentős, egész társadalmi valóságunkra érvényes messze ható következmények adódnak. Vegyük sorra, a témánk szempontjából legjelentősebb következtetéseinket! Először is, a közgazdasági modell és szemléletmód utóbbi évtizedekben megfigyelhető, egész kultúrára való kiterjesztése összemossa a piac árufogalmát a műalkotás definíciójával. Ebből fakadóan a műalkotás többé már nem a korprobléma kreatív megoldására felszólító, modellfelmutató, tárgyiasult szellemi érték, hanem pusztán egy olyan árucikk, melynek értékét a piaci ára határozza meg. A művész már nem a kor lelkiismeretét és az ember társadalommal szembeni felelősségét felmutató géniusz, csupán piacképes áru legyártója. A piac pedig, az előbbi folyamatokból is fakadó öngerjesztő tendenciáknak megfelelően, az egyre alacsonyabb nívójú kulturális értéket igenlő kereslet követelményrendszere szerint működik. A műalkotásoknak ahhoz, hogy figyelemfelhívó és piacteremtő szerepüket teljesíthessék, egyre meghökkentőbbeknek, és a hagyományos művészeti kánonokkal szemben egyre sajátosabbaknak kell lenniük. Többek között ezért is találkozunk igen sokszor olyan alkotásokkal, amelyek éppen a valós élethelyzetek kiegyensúlyozó normalitását csapják arcul, és az emberi személyiség esetenként súlyosan patologikus vonásait domborítják ki. Mivel ezek a műalkotások igen távol esnek állnak az átlagos befogadó megértés- és toleranciaszintjétől, nagyon tág értelmezési tartományú, sokszor önkényesen szubjektív hermeneutikának biztosítanak túlságosan tág terepet. Mindenki, beleértve a kompetenciahiányban szenvedő, vagyis esztétikailag kevéssé művelt befogadót is, a kortárs műalkotások legnagyobb részét úgy értelmezi, ahogyan éppen lelkiállapota vagy képzelőerejének mértéke neki azt megengedi. A műalkotások kanonizálatlan, kizárólag egyéni szintű értelmezhetősége tovább szélesíti a szakadékot a valóság, és annak műalkotásokban megjelenő reprezentációja között. A művészet és a maga reális társadalmi közegében és probléma kontextusában élő ember közötti - korántsem csak digitális - szakadékot tovább tágítja a művészet technikai közvetítő közeg általi egyre erősebb virtualizációja is. Miközben folyton-folyvást a művészet mindenki, által gyakorolható, bárki által megérthető és elérhető demokratizmusáról hallunk, a kortárs művészet egyre szabadabban értelmezhető specifikus formai megoldásokkal kísérletezik, melynek eredményei, vagyis a műalkotások egyre kevésbé fejeznek ki generalizálható, társadalmi relevanciájú mondanivalót. A leírt folyamat korántsem ártalmatlan az emberi kultúrára és civilizációra nézve, ugyanis azzal, hogy virtuális falat épít a művész és a befogadó, a művészet és a realitás közé, a művészet ősi gyökereit vágja el - a való élettel és a társadalom probléma szerkezetével való azonosulást. Az algoritmikus esztétika megjelenése, kiegészítve a fent leírt folyamatokat a műalkotás minőségi értékelhetőségét digitális mennyiségi szemlélettel váltja fel. A jelenségből levonható tanulság kedvéért vizsgáljuk meg, hogyan teszi mindezt. Előszöris szögezzük le, hogy az algoritmikus esztétika célja nem kizárólag a komputer-művészet megjelenésével

141 Tudományos Mozaik 10. TPF összefüggő művészeti gyakorlat analízise, sokkal inkább a műalkotások értékelésére szolgáló informatikai modell kidolgozása. Az elmélet egy közvetlen esztétikai élményből levezetett algoritmusra épül, amely az értékelés folyamatát digitalizált, számszerűsített részfolyamatokra bontja és a matematika formanyelvét alkalmazza esztétikai folyamatok leírására, műalkotások értékelésére. (A részfolyamatok digitalizáltsága ugyanakkor megengedi a közöttük lévő átmenetek következetességét.) Az alkalmazott algoritmus az input és output jelek vizsgálata során e két végpont közötti logikai összefüggést és az információ sajátos transzformációjának tartalmát elemzi. Mivel az elemezhető adatok mennyisége nincs meghatározva, éppúgy lehet átláthatatlanul sok, mint értékelhetetlenül kevés. Egy festmény (képzeljünk el ebben a szerepben bármelyik jól ismert monumentális alkotást), matematikai modellezése, a vászonra fektetett, kicsiny négyzetekből, pixelekből álló virtuális háló. Minden egyes pixel minőségeket (színt, árnyalatot, fényerősséget, élességet, formát, a pixel kompozíción belüli helyét, stb.) kifejező számsort jelöl. Ezen kívül, ezt az önmagában is roppant összetett számsort egy további egészíti ki, amely a festmény szinte végtelenül sok látószögből való, illetve bármilyen külső fényforrás által megvilágított összképének - algoritmikus kifejezését adja. Az algoritmikus esztétika természetesen nemcsak képzőművészet elemzésére vállalkozik, hanem ennél még bonyolultabb alkotások, pl. egy balett előadás értékelésére is, ahol több művészeti ág találkozik, és ahol vizuális és auditív jelek rendszerét is egyeztetni kell. Törvényszerűen merül fel az információ szűrésének szükségessége, illetve a szelekció minőségi szempontok szerint működő algoritmus megalkotása, amit az algoritmikus esztétika nemhogy nem old meg, de meg sem említi, így végül a művészet lényege - kulturális kontextusa - negligálódik. A felsoroltakon kívül, talán a legnagyobb problémával a műalkotások esztétikai értékének komputerizált, gépesített, vagyis dehumanizált megállapításainál találkozunk. A leírt módszer szerint az esztétikai érték fokozatait az input és output információ közötti mennyiségi eltérés mértéke adja. Minél nagyobb a kettő közötti különbség, vagyis minél nagyobb az output információ növekménye, annál értéktelítettebb a műalkotás. Az időkoordinátát is figyelembe véve, minél intenzívebb egy műalkotás befogadóra gyakorolt hatása, vagyis minél erőteljesebb élményt tud minél rövidebb idő alatt nyújtani, annál értékesebb a szóban forgó műalkotás. Ez az élményt maximalizáló elv nélkülözi, s éppen a művészet esetében teljesen indokolatlan és megengedhetetlen módon a minőségi szempontok alkalmazását, és abszurd módon nem határozza meg azt a kritériumot, ami alapján különbséget lehetne tenni a műalkotás által gyakorolt pozitív és negatív emóciók között, vagyis esztétikailag azonos megítélés alá esik a gyönyörködés és az undor. A mai kor fent említett művészeti folyamatai alapvetően befolyásolják az ember, a művészet, a bennünket körülvevő valóságos társadalmi közeg kapcsolatát. A művészet, mióta ember él a földön mindig is az ember önkifejezésének legadekvátabb formája, az adott korszellemnek és korproblémának kifejezője, és ez utóbbi megoldásának sajátos, modellértékű kísérlete volt. A művészet valósággal való kapcsolata mindig társadalmi szerepvállalással párosult. A kortárs művészet korunkban erőteljesen megjelenő, a fent leírt jellemzőkkel bíró mai irányzatai esetében néhány alapvető, lényegi kérdéseket érintő következtetést le kell vonnunk. A művészeti érték szinte teljes relativizálása nemcsak a műalkotások formai és tartalmi kanonizálatlansága miatt következik be, hanem nem utolsó sorban a művészet társadalmi valóságtól való elkülönülése miatt is, s ez utóbbi együtt jár a tárgyi (anyagi) valóságtól való elhatárolódással is. A műalkotás - a technikai civilizáció általunk megélt korszakában - erősen relativizálódik az egyéni szubjektív megítélhetőség irányába. Ez a relativizmus, vagy ahogyan a filozófia megfogalmazná szubjektív idealizmus, abszolút önkényes értelmezéseket tesz lehetővé. Ha a műalkotást annyiféleképpen lehet értelmezni, ahány befogadó vállalkozik erre, a műalkotás elveszíti közérthető, sokak számára világos, egyértelmű, vagyis társadalmi mondanivalót magába foglaló relevanciáját. Ezt a folyamatot egészíti ki a virtulizáció folyamata, ami által az anyagisággal való szakítás folyamatában a műalkotás még jobban elszakad a

142 A múlt és a jövő határán Dr. Szűcs Olga konkrét anyagiságban is megjelenő valóságtól. Ezek a folyamatok, amennyiben felerősítik egymást, a művészet életproblémáktól való elszakadását eredményezhetik, és az ember művészeti tevékenysége elveszítheti alapvető lényegét, az ember önkifejezésének és társadalomábrázolásának funkcióját. E tendencia kiteljesedésének több művészeti ág is határt szabhat. Ezek közül az egyik legjelentősebb az iparművészet, illetve a hozzá szoros filozófiai szálakkal kapcsolódó, és újabban egyre inkább erőre kapó művészi aspirációjú és ihletettségű kézművesség. Mindkét módja az emberi alkotásnak, tehát mind az iparművészet, mind pedig a kézművesség visszavezeti az ember művészi tevékenységét az anyagi, illetve társadalmi kontextusába. Az ember problémamegoldó kompetenciája alapvetően ettől függ, tud-e kapcsolódni egy olyan alapvető önkifejezési módban, mint a művészet az őt körülvevő reális problémakontextusokba. Ennek hiányában mind a művészete, mind pedig a konkrét személyes és társadalmi élete szubjektivista, relativizáló, a virtualitás szintjén lezajló pótcselekvések halmaza

143 Tudományos Mozaik 10. TPF Irodalomjegyzék Bacsó Béla: Mert nem mi tudunk Filozófiai és művészettörténeti írások. Budapest, Kijárat Kiadó Belting, Hans: A művészettörténet vége. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó Bergyajev, Nyikolaj: Szmiszl tvorcsesztva.(az alkotás értelme). Moszkva, Hranyitel Kiadó Danto, Arthur C.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz Kiadó, Dempsey, Amy: A modern művészet története. Képzőművészeti Kiadó, Magyari Beck István: A homo oeconomicustól a homo humanusig. Aula Kiadó, Magyari Beck István: Kulturális marketing és kreatológia. Semmelweis Kiadó,

144

145 Tudományos Mozaik 10. TPF HUNGARIAN POLITICS AND THE EU AFTER 2010: SOME REFLECTIONS Dr Monika Pál főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola The present article discusses some facets of the relationship of the Hungarian government to the European Union since the 2010 change of government. Since the 2010 the previously pro-european consensus within the moderate right of political elite has suffered a severe blow. The paper stries to unravel the motivations behind this change. The author states that the Hungarian double speech pursued by the government is logical and can be explained in a wider, more theoretical framework. It has ideological, historic and instrumental motivations alike. Moreover, it certainly has an influence on how the electorate views the European Union. An even though, an Eurosceptic turn is not drastic, it seems that the voters an increasingly and unequivocally less enthusiastic about the Union. The EU as an issue Political debates on the European Union were a natural part of the political agenda in the run up to the 2004 accession. Debates focused on advantages the EU could offer, negotiation strategies and to some extent on the various values the EU was meant to represent. Despite differences within the political elite, one thing was crystal clear: there was a massive consensus on the need for accesion, no matter whether it was explained by material, cultural, strategic or other considerations. Material explanations, represented by the Socialists after the transformation centered on the use of the EU as a financial pool that was to help the modernisation process. It seemed as a natural continuation of (economic) relations with the EC, though in a deeper and wider way, with the fundamental objective of attaining full membership. Cultural attachment to the West and return to Europe were considerd as natural and desirable phenomena. EU accession as an end in itself, therefore, was basically seen unproblematic. The conservative intepretation of Fidesz saw the EU as a useful place but Hungary s position, as compared to other states, was more in the forefront of arguments. Negotiating a better deal at the time of accession was a clear opposition position that implied some covert resentment that the EU would not offer the best deal. In sum, Fidesz was more pragmatic and less blindly enthusiatic as compared to the Socialists who saw accession in itself as an objective and saw negotiating conditions of secondary importance. Thus, reservations the right side of the political spectrum had been there from the outset. Double speech Since 2010 the Fidesz-led government pursues a double speech policy towards the European Union, which reminds the onlooker of a stick and carrot policy. At home, the government is fighting a war of independence, projecting the European Union as a force that often acts against Hungarian interests, while it is more conciliatory abroad. Double speech, that is the policy of sending different messages home and to the EU, has an instrumental function. It solidifies the home electorate and creates a homogeneous electorate block from a heterogenous one by the use of the overriding national theme. The prevalence of the national question in Hungarian political parlance guarantees that other differences of the divergent electorate are overshadowed, or at least temporarily pushed into

146 Hungarian Politics and the EU after 2010: Some Reflections Dr. Monika Pál the background. Therefore, it is a rational motivation, in which the EU personifies as a scapegoat, the necessary evil that is at hand. It is the supranational Commission that has to bear the brunt of criticism, and in its capacity as the guardian of the Treaties, is held responsible for negative comments on the Hungarian government s steps. Member states are also criticised and accused of painting a negative picture. One explanation for that was that they had a vested interest to do so. The governmental steps that raised taxes for foreign banks and multinational companies obviously hurt foreign economic interest, but no correlation has been proved between economic interest and diplomatic activity as Policy Solutions study has proved. 1 Diplomatic conflicts were threefold, as Policy Solutions found: nationalities/national minorities living abroad, economic based conflicts and the general state of Hungarian democracy were the most contested issues. 12 member states criticised the state of Hungarian democracy, four MS the economic steps, while three states found Hungary s steps unsatisfactory in the national-political sphere. Apart from communication, we can look at how the government acted in the Council, that is, in a sphere where it can indeed act in its capacity as the sole representative of Hungarian interests. The analysis derived from the data offered by VoteWatch show the following result. In its massive 466 votes in the Council of Ministers ( ), only a single case (in legal affairs) shows Hungary s dissatisfaction with the majority opinion and there were only six abstentions altogether. (One abstention in each areas of agriculture, civil liberties, environment and public health, and in regional development, while two in employment and social affairs.) Thus, behind the facade of rhetoric, a face of a cooperative Hungary could well be seen. Neverthless, communication towards the Commission and the Council in official diplomatic forms is much more restrained and cooperative than it seems from the government s communication. Besides, there is a division of labour as well: the prime minister is combative style is toned done by the foreign minister s rhetoric. It is obvious, that the most visible European Parliament, in its capacity as a debating chamber, serves as a real battle ground. The Hungarian issue has never been so much in the forefront of attention. Unluckily, Hungarian domestic issues stole the limelight from the real work of the Presidency in 2011, and controversies of the Basic Law and its successive amendments, media pluralism, and later debates on the Tavares Report 2 and a possible use of Article 7 of the Treaties flamed debates.there is an interesting paradox as well. While political factions separate Hungarian Members of Parliament, reflecting the oppositional positions of domestic policy, at times, when Hungary s interest is at stake, for instance, in the debates on the financial perspective or emergency relief in times of natural catastrophes, national solidarity overrules party division. Moreover, in certain policy fields, Fidesz and Socialist MEPs may even vote together, when, for instance they support Parliament s view in opposition to the Council. In sum, opposition and cooperation shows a genuine variable geometry and double speech is more convoluted than it seems. It varies depending on institutions, issues and is may be resorted to as a leverage, a communication tool. The simplistic perception of fighting at 1 Szövetségesi bírálatok össztüzében.a Policy Solutions elemzése a magyar kormány és az európai uniós tagállamok közti diplomáciai konfliktusokról.policy Solutions február,p.2 tok%20%c3%b6sszt%c3%bcz%c3%a9ben.pdf 2 Report on the situation of fundamental rights: standards and practices in Hungary (pursuant to the European Parliament resolution of 16 February 2012) (2012/2130(INI)) DOC+XML+V0//EN

147 Tudományos Mozaik 10. TPF home and being nice abroad is not true either. Rather double speech operates in two dimensions: diplomacy, real political steps and communication. Nevertheless, the question remains: how far the government is willing to go in its anti- EU rhetoric and what consequences opening the Pandora s box will have in the long-run. Mixed expectations and the electorate We can even ask what effect double speech has on the electorate. It seems, on the basis of Eurobarometer results, that EU ethusiasmism on the wane since the accession, and even more so since We should not overestimate this negative trend, however, as it is in line with European trends, but at the same time cannot neglect it either. We can even say that despite the negative EU rhetoric, the Hungarians are still supportive of the EU in general. What is frightenig however,that politics is playing with gut-instincts and does not approach the EU is rational terms. The overriding theme of the freedom fright, therefore, minimizes the chance for rational, inclusive debates on material rather than ideological issues. As Gabor Torok has pointed out, political governance has emerged recently. The autonomy of political actors, its modes of operation is clear-cut and identifiable. It has a consequence, however: economic rationale and economic policy governance have to fight for their independence, so that they are not submerged in the world of Realpolitik politics. In other words: that sheer economic-policy considerations fall prey to politics-driven conflicts. The EU where most discussions are around policy issues have been transformed into an arena where politics-centred, conflictual, zero-sum games are played. Interestingly, however, while a search for identity and the country s status in the EU is on the agenda, there is hardly any discussion on the route the EU itself takes or the big politics questions of the future. The long-term vision of the EU, the degree of federalism the country would accept, or even a wish-list of what Hungary expects and wants from the EU is missing. Obviously, views on the EU in Hungary are a direct function of domestic considerations and everyday wranglings. The discussions on the EU and the nature of its crisis (and that of the whole western way of organisation) are intertwined with heated debates on Hungarian identity and history. The past has remained unfinished in Hungary. The definition of the country s place in Europe has been a contention issues, and it still remains to be an open question whether Hungary is part of the west. The role of the EU is limited solely to the question of how much the EU is giving to Hungary. One explanation for this may be rooted in the general infantile attitude towards the state and public institutions.we have no basis for believing that teh spolied child attitude does not work in case of the EU. In short, the population still expects the state to operate as a father, and relies on it too heavily. The high level of paternalism is manifest in the high degree of expectation towards thet state. Paradocially, it is supplemented by a similarly high level of apathy or even dissatisfaction with the political institution. In times of economic crises, it seems natural that citizens expect a more densely-woven net that would defend then from the negative effects of the crisis in their private life. Therefore, the dissatisfaction could not be separated from general attitudes and trends, but at the same time, are clearly shaped by daily political rhetoric. This double-sided view of the role of politics - low trust in institutions and hightened expectations of a paternal state - is reflected present surveys as well. As the Eurobarometer of 2012 showed 3 67% of Hungarians expect the EU to take part in solving economic and

148 Hungarian Politics and the EU after 2010: Some Reflections Dr. Monika Pál financial crisis, showing a 9% increase, while the European average is 49%. This seems a considerable difference, but shows, at the same time, that reliance on the EU is significant, and has grown massively as compared to previous years. The paradox is that a higher level of dislike is combined with a higher level of trust in the EU as a problem-solver. To show that Europe is more than just a useful reference point, a scapegoat, we have to look at the cultural war side of the problem. The symbolic cultural war fought againts the EU is clearly related to sovereignty and independence. Independence won after 40 years of Communist rule was lost with accession in some minds. It is worth noting that a shift from compulsory accommodation and a very limited freedom of manoeuvre is difficult to digest or at least to comprehend, and some see the Brussels as a second Moscow. The independent, kuruc myth is still strong, and the often occupied existence or the inequal status in an Empire still hangs on. Frustration and a small nation s inferiority complex does not help either. Besides this, the majoritarian view in political culture and the win-and-lose understanding of politics make it even harder to understand that the EU does not work in this way: it is directed towards consensus, takes into account minority opinion, and has an interest in satisfying the greatest number of actors. For instance, it does so through sweeteners in the debate on the financial perspective (the seven-year long budget) or via package-deals in the corridors of the Council. As to identity, national pride, self-awareness of national feeling and national citizenship should be reconciled with European citizenship. Eurobarometer results of 2012 show that 54% Hungarian respondents categorise themselves as European citizens, however, only 11% showed a clearly positive view, which is lower than the EU average and shows a 4% decrease. The biggest problem is, however, that welfare chauvinism, the opposition of measures the EU enforces on Hungary by arguing that they are in contrast to national economic interests, is mixed with criticism of the EU s interference, and a breach of sovereignty and independence. That is the reason why it is hard to counter anti-eu sentiment. The biggest opposition party, the Hungarian Socialist Party (HSP) has been an advocate of pro- Europeanness. However, their mixed messages and their turn are telling of the difficulty of countering populism and being pro-european at the same time: supporting the criticism against the Orban government spelled out by the Commission, but opposing the suspension of funds payable to Hungary as a punishment of non-compliance with EU rules is one example of this. Connected to welfare chauvism, the latest support for the government s policy of lowering the utility prices is also supported by the HSP, even though Brussels is considering launching a procedure of non-compliance. The Hungarian Parliament has issued a political declaration in opposition to the Brussels bureaucracy s pressure ( nyomásgyakorlás ) that envisages steps to alter the Hungarian policy on utilities. A great majority of members of Parliament voted in favour, while the biggest opposition party abstained, except for a single member from the Socialist group. This shows clearly that HSP is incapable of dealing with the problem of supporting populist welfare measures when they combined with an attack on the EU, an external scapegoat. In other words, courting the electorate in welfare issues and not making a firm stand in support of the EU leads to a two-hearted policy. 4 4 "A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait, és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját". Politikai nyilatkozatot fogadtak el a rezsicsökkentés "megvédéséről

149 Tudományos Mozaik 10. TPF The International relations dimension The governments policy could be interpreted in the context of international relations theory as well. It can be explained as an interplay, a moving see-saw between the forces of globalisation/world economy and the national politics. World economy, or in our case the European reality, especially, highlighted by the present crisis, calls attention to the interconnectedness, interdepence of actors. The present euro crisis is a case in point: not protectionism and isolation, but more Europe, more integration seems to be a cure. A bank union, a fiscal union, in short, steps towards federalism have to be formed besides the monetary union. This could be called the tomato soup model, in which differences are minimal as seen from a long distance and at least the smallest common denominator has to be found. What we can call the the vegetable soup model is just the opposite: it is the real terrain of national politics. In this field, separation, difference and identity are the key notions. As a reaction to the homogenising effects of globalisation, regionalisation, the nation-state tries to solidify its position and national politics shows its uniqueness, or at least separateness, independence for the electorate. Paradoxically, the more integration is moving forward and the more sovereignty is handed over, the counterreaction of anti-eu feeling is getting stronger. This dynamism between these two forces is what makes it possible for the government to use, especially in economic independence and democracy issues the freedom fight rhetoric. Therefore, welfare chauvinism and national populism are not new inventions in Europe, but are used successfully for the first time in Hungary. Conclusions As we have seen the ideological, historic and instrumental aspects both play a role in the double speech rhetoric used by the second Orban government. The overall strenghtening of political governance and a fiercely ideological political communication pushes other considerations into the background at home. However, in practice, in Brussels and Strasbourg, the policy of accommodation is intertwined with a firm conflictual stance, that is, both streams are present. In sum, the double speech is more convoluted and operates on more than one level at home and abroad. The harm caused by the double speech is that the electorate is tending towards a more Eurosceptic direction. And that is bad news, at home and abroad

150 Hungarian Politics and the EU after 2010: Some Reflections Dr. Monika Pál BIBLIOGRAPHY Eurobarometer sz_opt_hu.htm Orbán Viktor:Kötcsei beszéd Hol áll a PERC-mutató? Avagy az EU-destruktívoktól a föderalistákig: a pártok viszonya az Európai Unióhoz. A Magyarországi Európa Társaság kutatócsoportjának jelentése december. Lesz-e magyar felzárkózás.portfólió. 17 Oct 2013http://www.portfolio.hu/gazdasag/lesze_magyar_felzarkozas_csipos_megjegyzesek html Kiss J. László: Kölcsönhatás vagy ellentét? Az integrécióés a nemzeti érdek viszonya. in Kiss J. László: Közösségi politikák- nemzeti politikák. A Tizenötök EU-rópái. Budapest: BKE, Nemzettközi Kapcsolatok Tanszék.Osiris, 1997.(pp.7-19.) Politikai nyilatkozatot fogadtak el a rezsicsökkentés "megvédéséről", 21. Oct Report on the situation of fundamental rights: standards and practices in Hungary (pursuant to the European Parliament resolution of 16 February 2012) (2012/2130(INI)) DOC+XML+V0//EN Szövetségesi bírálatok össztüzében.a Policy Solutions elemzése a magyar kormány és az európai uniós tagállamok közti diplomáciai konfliktusokról.policy Solutions. February 2013.http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/Sz%C3%B6vets%C3%A9gesi%20 b%c3%adr%c3%a1latok%20%c3%b6sszt%c3%bcz%c3%a9ben.pdf

151 Tudományos Mozaik 10. TPF ANALYSIS OF THE SYSTEM OF FINANCING LOCAL PUBLIC INVESTMENTS IN SLOVAK REPUBLIC Ing. Ladislav Suhányi, PhD. University of Prešov in Prešov, Faculty of Management, Department of Marketing and International Trade, Slovak Republic The aim of the paper is to describe and to analyze the system of financing local public investments in Slovak Republic. The first part of the paper shows the classification of the national economy according to ESA 95. The second part describes the system of Public Administration in the conditions of the analyzed country (Slovak Republic). The last part is the analytical part, where is analyzed the system of financing local public investments from internal and external sources of the Local Self-Government. This paper was prepared with the support of the grant VEGA 1/0760/13. Key words: local public investments, internal sources, external sources, self-governments 1 PUBLIC SECTOR According to the European System of Accounts (ESA 95) classification, the national economy consists of the following sectors: nonfinancial corporations (institutional entities with the character of market producer, various types of enterprises and companies including state enterprises as well as contributory and non-profit organisations, covering with their sales more than 50 % of costs), financial corporations (central bank National Bank of Slovakia, commercial banks, saving and insurance companies, pension funds etc.), public administration (state administration, municipalities, social welfare funds in SR also budgetary organisations, state purpose funds, National Property Fund, Land fund, Administration of state tangible reserves, district and city bureaus and contributory organisation, covering with their sales less than 50 % of costs), households (natural persons trading on a basis of Trade Certificate and other legal directions, not written in Commercial code, beneficiaries of pensions, persons living in collective devices, e.g. social devices, prisons etc.), non-profit institutions serving to households (associations, political parties, unions, foundations, humanitarian organisations etc). 2 PUBLIC ADMINISTRATION IN THE SLOVAK REPUBLIC In , Czechoslovakia was divided into 19 regions and 79 districts, whilst 6 regions were established in Slovakia. In 1961 former division was cancelled and three big regions (West-Slovak, Middle-Slovak, and East-Slovak) and 38 districts were established in Slovakia. Such division persisted with small changes till The bases of municipalities in new societal and political conditions were approved by an Act 369/1990 about municipality constitution. The first steps towards competence decentralisation from state administration to municipalities were provided already in The new regional division was applied in Self-government system was built up (in institutional side) in 2001 by approving an Act 302/2001 on higher territorial units. This Act created the second level of self-government administration and fulfilled a gap between elected parliament and elected representatives on

152 Analysis of the System of Financing Local Public Investments in Slovak Rpublic Ing. Ladislav Suhányi local level. 8 self-governing regions were established on a basis of this Act. Creation of HTU (Higher Territorial Units) as well as transfer of some competences from state administration to municipalities is a result of an on-going decentralisation process. The aim of this process is to weaken centralised administration of public affairs and to strengthen the authority on both local and regional levels. Transfer of some competences from state administration (regional and district offices) on self-governments (local and regional level) was provided constantly from 2002 to The new system of financing of local and regional self-governments was also implemented in order to strengthen the financial independency of new territorial units. More than 400 competences from state administration to municipalities and HTU were transferred after ending up the whole decentralisation process. The aim was to increase the effectiveness and quality of state administration. Integrated regional and district bureaus were also cancelled. In Slovakia, there exists a so called parallel public administration model in which state administration is separated from public administration in full. Fig. 1 Adjustment of public administration in Slovak Republic since State administration Local self-government Government Ministers, central offices State * Regional offices of general and specialised state administration Region Regional administration HTU District offices of general and specialised state administration Permanent and temporal bureaus Municip. Cities / villages There is no superior/inferior relation between both levels of territorial administration Source: Suhányi, 2011 * Regional offices existed from July 1996 to September Competences of the regional office were in the area of general internal administration, tradesmen, civil protection, and state management in crisis situations except of war. Regional offices also coordinated the activities of district offices (since 2007 county offices). Their competences were transferred on county offices, organs of self-government regions and municipalities. Specialised county state administration persisted till today. Nowadays, the system of public administration organs, its organisation structure, content and number of tasks determined to each of its units is a result of decentralised processes reform in public administration but also a result of the Slovak Republic EU and EMU accession, what obliges responsible public government representatives to implement many international standards in various areas of a societal life. The following Table shows the structure of public administration under the conditions of the Slovak Republic (SR)

153 Tudományos Mozaik 10. TPF Tab. 1 Organisational structure of the public administration subjects in SR Central public administration state administration central bodies, the head is a government member (ministers of finances, education, health-care, culture...) other state administration central bodies (such as Government department, Antitrust office, Statistic office) Public administration Local public administration Local selfgovernment Social welfare funds Public corporations Advisory bureaus general local public administration bureaus (county bureaus) specialised local public administration bureaus (land bureaus, forestry bureaus) local municipalities regional higher territorial units funds made up by Social insurance company and Health-care companies within the health insurance constituted by legal norm of different power (such as National Bank of Slovakia, Slovak Matica, ARDAL Agency for credit and liquidity management ) panel of the third sector, committees of the local/regional parliament, working groups... Source: self elaboration 3 FINANCING LOCAL PUBLIC INVESTMENTS AND EFFICIENCY OF ABSORP- TION OF EU STRUCTURAL AND COHESION FUNDS TILL 2011 The Local Self-Governments can use internal or external sources to finance their activities. Financial sources of Local Self-Governments are represented by: 1. own taxation revenues, 2. shared taxes (shares on centrally collected taxes), 3. own non-taxation revenues, 4. borrowed returnable revenues (e. g. bank loans), 5. borrowed non-returnable revenues (e. g. subsidies, EU funds). Local taxes and fees are divided in the Slovak Republic as follows: - local taxes (Municipalities): real estate tax o tax from lands o tax from buildings o tax from flats tax from dog tax from using of public site

154 Analysis of the System of Financing Local Public Investments in Slovak Rpublic Ing. Ladislav Suhányi tax from accommodation tax from selling machines tax from non-winning playing machines tax from drive-in and stay of motor vehicle in the historical city centre tax from nuclear plant - local fee for communal waste and small building wastes (Municipalities) - tax from motor vehicles (Higher Territorial Units HTU). Income tax of natural persons is the only one shared tax in the Slovak Republic. Criteria and weights for the revenue distribution for municipalities and higher territorial units in the Slovak Republic are: Municipalities: Number of citizens weight 23 % Financial assurance of basic self-governing competences in the area of local public administration performance. Absolute revenue per municipality was corrected by coefficient of the sea level in a range of 57 % of criteria. The volume of revenue corrected by the sea-level factor reflects different energetic-intensive equipments. Number of citizens corrected by size coefficient weight 32 % The aim is to respect increased need of financial sources for municipalities providing self-governing competences also for citizens of neighbour municipalities. Number of pupils (children, students) weight 40 % Criterion secures sources for financing of educational competences. Coefficient corresponds to every relevant type of facility. Criterion directs financial sources to municipalities where these schools are located. Number of citizens over 62 years weight 5 % Directing of sources to finance needs in the social area for the pensioners for whom municipality exercises competences. Higher territorial units: Number of citizens weight 15 % Financial sources are directed towards fulfilment of basic self-governing competences of public administration in creation and fulfilment of social, economic, and cultural development of higher territorial unit. Number of citizens in age from 15 to 18 years weight 15 % Directing of finances towards youth generation to allow high territorial units to fulfil competences in the area of secondary education, elementary art education, language schools, school dormitories, school meals equipments, school centres of technical practice, centres of school services, schools in nature, leisure time centres, and sparetime activity school centres.. Number of citizens over 62 years old weight 32 % For an age group of citizens who are potential receivers of services of higher territorial unit self-governing competences in the area of social affairs within the social services facilities. Reversed density of citizens weight 9 % Directing on public transportation provided in a public interest. Reversed density of citizens is used for calculation in order to reflect higher cost-intensity of public transportation in the areas of lower citizen concentration. The length of the II. and III. category roads weight 20 %

155 Tudományos Mozaik 10. TPF Financial sources of shared taxes are directed towards coverage of needs connected with execution of ownership relations. Acreage of higher territorial unit weight 9 % Criterion reflects the financial intensity of providing further unspecified original competences of each HTU from the view of territory acreage. Taxation offices are compulsory to make calculations of taxation revenues for each municipality and high territorial unit monthly. The Local Self-Government can also use the external sources coming from outside of the budget to finance its investments and activities. Examples of such sources are loans from commercial banks, European Investment Bank, European Bank for Reconstruction and Development, and in the Slovak Republic also from the Slovak Guarantee and Development Bank, sources obtained from state budget, state funds and the EU funds. Self-Governments investment activities can be supported also through various subsidies, taxation discounts, or other protections. Regional development is mostly financed from several sources in the Slovak Republic: state budget, state funds, self-governing regions budgets, municipalities budgets, from sources of natural persons and corporations, from sources of public-private partnerships, from loans and contributions of the international organisations, and financial sources resulting from the international grant contracts between the Slovak Republic and other states. Sources of the Union funds and other Union financial tools are considered as additional source of financing and are directed to economically weakened regions or to regions with unfavourable structure. External financial sources of investments: - loans to support the region: o Slovak Guarantee and Development Bank o European Investment Bank o European Bank for Reconstruction and Development o loans from commercial banks - Investment and state aid (to regions, in which GDP per capita measured by purchasing power parity is less than 75% of EU-27 GDP average) o subsidies for long-term tangible and intangible property acquisition whereby contract between Ministry of Economy and approved receiver is signed. o income tax discounts for corporations according to special direction that receiver applies for annually by submitting the taxation statement if such discount was approved. o contribution for created labour places according to special direction on a basis of special contact between Headquarters of Labour, Social Affairs and Family and receiver to whom this aid was approved. o transfer of fixed assets or exchange of fixed assets for lower price like general property value is. - state aid to support: o regional economic development, o implementing of significant project of joint European interest or to correct serious economic failures, o development of certain economic activities or certain economic area, o culture and preservation of cultural heritage

156 Analysis of the System of Financing Local Public Investments in Slovak Rpublic Ing. Ladislav Suhányi - Support of the investment activities through EU funds. By the end of 2011, the Slovak Republic withdrew 2 695,47 mil. Euro out of total ,33 mil. Euro for programming period This sum represents withdrawal at 23,44%. Slovak Republic withdrew from 2008 commitment in a sense of n + 3 rule (1 448,23 mil. Euro) within the structural funds (except of Target 3 Operational program European territorial cooperation SR-CR, Operational program Interact II and Operational program Fisheries that are administered separately) 100,00 % sources for the II. programming period and condition in a sense of n + 3 rule has been fulfilled for all OP NSRR at the national level. Operational programmes were withdrawing 2009 and 2010 commitments respectively commitment was withdrawn in most of operational programmes in full, except of OP Research and Development withdrawn at 75,72 %, OP Education at 34,97 %, and OP Information Society at 3,98 %. Other operational programmes were withdrawn from 2010 commitment. Withdrawal from 2010 commitment for the Regional OP was at 100,00 %, for the OP Health Care at 100,00 %, for the OP Competitiveness and the Economic Growth at 82,95 %, for the OP Technical Support at 81,11 %, for the OP Transportation for Cohesion fund at 69,04 %, for the OP Transportation for ERDF at 32,35 %, for the OP Employment and Social Inclusion at 56,56 %, OP Life Environment for ERDF was withdrawn at 53,14 % and for CF at 12,09 %, and OP Bratislava region was withdrawn at 48,81 %. This paper was prepared with the support of the grant VEGA 1/0760/

157 Tudományos Mozaik 10. TPF BIBLIOGRAPHY [1] CLARK, J. J., Pritchard, R. E., Hindelang, T. J. (1989) Capital Budgeting: Planning and Control of capital Expenditure. Englewood Cliffs: Prentice Hall, ISBN X [2] OCHRANA, F. (2001) Veřejný sektor a efektivní rozhodování. Praha: Management Press, ISBN X [3] SUHÁNYI, L. (2011) Strategické investičné rozhodovanie na úrovni regiónu. Prešov: FM PU, p. ISBN [4] SUHÁNYIOVÁ, A. ONDRIJOVÁ, I.: (2013) Finančná správa z organizačnoúzemného hľadiska. In: Verejná správa 7-8/2013. p ISSN [5] SUHÁNYIOVÁ, A. HORVÁTHOVÁ, J.- MOKRIŠOVÁ, M. ONDRIJOVÁ, I.: (2013) Analytický pohľad na dane z príjmov zamestnancov. In: Verejná správa a spoločnosť 1/2013. p ISSN [6] VALACH, J. (2006) Investiční rozhodování a dlouhodobé financování. 2 nd ed. Praha: Ekopress, ISBN [7] Act no. 36/1960 on Territorial Division of the State [8] Act of the Slovak Republic no. 221/1996 on Territorial and Administrative Division of the Slovak Republic [9] Act of the Slovak Republic no. 231/1999 on State Aid [10] Act of the Slovak Republic no. 302/2001 on Self-Government of Higher Territorial Units (Law of Self-Government Regions) [11] Act of the Slovak Republic no. 416/2001 on transfer of some competencies from state administration to municipalities and higher territorial units (Competence Act) [12] Act of the Slovak Republic no. 503/2001 on Regional Development [13] Act of the Slovak Republic no. 523/2004 on Budgetary Rules and amending certain laws [14] Act of the Slovak Republic no. 539/2008 on Regional Development [15] Act of the Slovak Republic no. 561/2007 on Investment Aid [16] Act of the Slovak Republic no. 583/2004 on Budgetary Rules of Local Self- Government Regions [17] Principles of Regional Policy according to the resolution of the Slovak Government no. 235/

158

159 Tudományos Mozaik 10. TPF RECYCLING WASTEWATERS FROM ANIMAL FARMS Turc B., Petroman I., Petroman Cornelia, Lozici Ana, Marin Diana, Momir Bogdan Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Through the use of new wastewater treatment installations from livestock farms to reduce the level of pollution by substances that have harmful action on water quality and consequently on flora and fauna. Thus it appears that it is not threatened air quality around the wastewater treatment installations, treated water quality is good, for example BOD5 reaches 40 mg/l and the amount of O2 varies between 8-10mg/l, being a perfect environment for preserving biodiversity in the analyzed area. Keywords: wastewaters, farm, livestock, recycling INTRODUCTION To avoid the negative impact on the environment of wastewaters discharged from pig farms directly into emissaries, specialists have looked for modern solutions for the purification of wastewaters; the existing water plants try to avoid this inconvenient and contribute to the establishment of a proper ecological balance 1,2,3. Water is considered as the "heart of the biosphere" because water is always where life exists and forms the most widespread substance on Earth. Pollutants (slurry) drainaged contribute greatly to reducing demanded quantity of dissolved oxygen. The amount of oxygen dissolved in the water, even in the normal decrease in proportion to the increase in temperature 4. Oxygen in the water is a limiting factor in most organisms in both freshwater and marine waters. For this reason, aquatic animal need in a respiratory process of a high brachial movement, which ensures their contact with a large amount of water to extract a sufficient amount of oxygen. But, this, make possible increasing the risk of increasing amounts of pollutants absorption, often with deadly effects to aquatic organisms. Water pollution must be addressed by the rule, based on three categories of pollutants: physical, chemical and biological. 5. MATERIAL AND METHOD To avoid the impact of wastewaters from animal farms on the environment, discharged directly into emissaries, we designed a modern water plant that recycles wastewaters from 8,000 pigs using the existing buildings of the water plant and adding some new ones so that we supply water that does not pollute the emissaries during periods of low rainfall. Adapting such a water plant for wastewaters from the pig farm was done by adapting a project designed by the German firm Blanche und Sohne, farms where we carried analyses concerning the quality of wastewaters before and after cleaning through the German method. The old hydraulic equipments for the discharge of the wastes already existing in breeding and finishing pig farms were made up of the following elements: canals for the collection from shelters whose flooring was covered with grids allowing animal wastes to be 1 Barnea M., Papadopol C., - Poluarea şi protecţia mediului, Editura Tehnică şi Enciclopedică, Bucureşti Platon V., Protecţia mediului şi dezvoltarea economică, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, Moraru R., Evaluarea riscului ecologic, Editura Infomin, Deva, Vişan S. ş.a., Mediul inconjurător, poluare şi protecţie, Editura Economică, Bucureşti, Lixandru B., Petroman I., Elemente de ecologie factorială, Editura Mirton Timişoara

160 Recycling Wastewaters from Animal Farms Turc B., Petroman I., Petroman Cornelia, Lozici Ana, Marin Diana, Momir Bogdan removed, watering sources, outer canal networks collecting wastes and cleaning water, and the water plant. RESULTS AND DISCUSSION Water plants separate the wastes from the water and purify the wastewaters before being discharged into the emissaries. The main issue of the farms before 1989 was the achievement of production plans completely ignoring the cleaning of wastewaters and the avoidance of impacting the environment; therefore, most water plants were not functional and wastewaters were discharged directly into the emissaries producing disbalance in the flora and fauna through pollution. Nowadays, given the measures taken, these farms can no longer operate without an environmental licence which enforces the purification of wastewaters, the avoidance of an impact on these biota, and the use of wastewaters in irrigation and the rough matter as manure to increase agricultural productions. This is why we modernised the existing water plants or built new ones to ensure proper recycling and aeration of wastewaters before being discharged, preventing pollution and contributing to a proper ecological balance. The water plants designed for pig farms are made of wastewater decantation basins, sludge fermentation basins to destroy bacteria and germs, pumping stations for the fermented wastes, drying platforms for solid wastes, biological ponds for the purification of the water, and pumping stations for the discharge of wastewaters into the emissaries. COMPONENTS OF A WATER PLANT Decantation basins Fermentation basins Pumping stations for fermented wastes Drying platforms for solid wastes Biological ponds for the purification of the water Pumping stations for the discharge of the wastewaters into the emissaries Figure 1. Main elements of a water plant Though the system of hydraulic discharge of wastewaters with water plants is the most convenient, it raises a series of problems, which deprives numerous units of operating licences and makes them pay fines or be closed); some of these problems are: - The amount of water necessary to wash away the wastes is very large and it has mg/l CBO 5 (biological consumption of oxygen in five days), which requires rich sources of water; - They need numerous equipments and installations for discharge and purification, which makes the investment costly; - They cannot ensure a proper cleansing of the wastewaters to avoid polluting the emissaries and producing ecological disbalance (their yield is 50-60%); - They require large areas of agricultural land; - Their location not adapted to local conditions causes waters to infiltrate underground waters and affect the sources of water for human consumers in the area

161 Tudományos Mozaik 10. TPF The water plant designed and built within the analysed farm contains the following wastewater and solid waste recycling stages: - Mechanical stage: wastewaters from the farm are pumped into the decantation beds where the preliminary separation of the rough matter takes place. These decantation beds take over the flow fluctuations caused by the discontinuous discharge of the water. Separating the liquid and the roughage is done through pumping on hydro sieves (0.5 mm). The roughage is carried by transporters to the storage platform. - Anaerobic stage: in this segment, there is a reduction of the content of CBO 5 of about 60%, during a retention time of minimum 10 days: the presence of methane and the lack of oxygen destroy the germs and parasites. Methane gas is formed as a by-product, constituting an appreciable source of energy but, because of the high investment costs, the station has no equipment for the production of methane gas - Bioreactor: there are two stages here: Pre-aeration, where water from the anaerobic phase mixes in a certain ratio with the water from the second phase containing active sludge. The increase of the amount of dissolved oxygen is due to the biochemical action of bacteria in the active sludge, which produce a simultaneous denitrification releasing oxygen. Reduction of the content of organic matter in the oxidation trench, closure of the denitrification process and aeration of the trench with brush-type aerators. - Decantation: the sludge thus resulted is collected in an intermediary basin and flocculation is speeded up with addition of polyelectrolyte. The sedimented sludge is recirculated partially in the oxidation trench and excess sludge is carried to the storage platform. - Aerated pond: it has brush-type aerators that make supplementary aeration; the quality of the water in this stage is good enough to be recirculated to animal shelters kept on concrete flooring, for washing or for the water cushion in the canals, avoiding supplementary consumption of drinking water. - Pond for the storage of purified water: upon entering this pond, the water goes through a filter with pebble and sand that filters mechanically and biologically with the help of bacteria. The water thus resulted is within standards: quality tests include fish and plants that find the proper biota in this storage basin. - Basin for the storage of wastewater platform for solid wastes: the rough matter resulted from the mechanical stage together with the sludge are stored for 6 months and then used as manure. The quality of the water from the water plant has the features showed in Table 1 below: Table 1 Quality of the water from the water plant CBO 5 CCO NH 4 -N NO 3 -N NO 2 -N PO 4 -N ph O 2 40 mg/l 98 mg/l mg/l 4.2 mg/l 2.2 mg/l mg/l mg/l Source: Our own data

162 Recycling Wastewaters from Animal Farms Turc B., Petroman I., Petroman Cornelia, Lozici Ana, Marin Diana, Momir Bogdan ,06 4,2 6,9 9 2,2 CBO5 CCO NH4-N NO3-N NO2-N PO4-N ph O2 Figure 2. Mean values of the water from the water plant Using this type of wastewater cleansing shows the following: - The quality of the air around the water plant is not endangered; - The waterproof treatment basins prevents soil and subsoil from being polluted; - The quality of the purified water is good; - The human settlements are not in any kind of danger because of the farm being located 1.2 km far from the first settlement; - There is no more pollution of the emissaries with negative effects on fish farming. We can draw the conclusion that the model proposed can be implemented in any pig farm, thus contributing to the effective management of wastes with no polluting effect whatsoever on the environment, because: - Due to the changes proposed and that were implemented, we can improve the proper functioning of the existing water plants with the resulting water proper for vegetal and animal life; - Due to its quality (CBO5 40 mg/l, CCO 98 mg/l, ph 7, O mg/l ), the resulting water can be discharged into the emissaries when they have proper flows or used in irrigation without damaging the ecological balance; - The rough matter resulted from the mechanical stage together with the sludge from the decantation of the wastes after a storage of minimum 6 months, can be used without any restriction as manure to increase vegetal productions if applied at rates of t/ha in the analysed area; - The non-release in the atmosphere of substances that endanger air quality and soil quality due to the treatment basin insulation will contribute to the recovery of the ecosystem around the pig farm; - Using liquid wastes directly and rationally after collection as manure will not have a negative effect on soil quality and underground water quality because of nitrites and nitrates; - The solid fraction resulted from the mechanical stage together with the decantation sludge can be composted and, after a period of minimum 6 months, can be used as manure to increase agricultural productions. CONCLUSIONS In order to improve the performances of water plants, we need to build a biogas station to produce energy for the heating of the nurseries and shelters and a composting station for the roughage because the farm only has 28 ha of agricultural land and the manure produced is too much a fertiliser. Thus, is why the farm has signed contracts with landowners in the area and fertilises their lands with liquid manure applied directly on the soil after collecting under the surveillance of the Environmental Agency

163 Tudományos Mozaik 10. TPF BIBLIOGRAPHY 1. Barnea M., Papadopol C., - Poluarea şi protecţia mediului, Editura Tehnică şi Enciclopedică, Bucureşti Lixandru B., Petroman I., Elemente de ecologie factorială, Editura Mirton Timişoara Moraru R., Evaluarea riscului ecologic, Editura Infomin, Deva, Platon V., Protecţia mediului şi dezvoltarea economică, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, Vişan S. ş.a., Mediul inconjurător, poluare şi protecţie, Editura Economică, Bucureşti,

164

165 Tudományos Mozaik 10. TPF EFFECTIVE MANAGEMENT OF UNDERGROUND WATERS IN AREAS FERTILISED WITH WASTES FROM PIG FARMS Petroman Cornelia, Lozici Ana, Ispravnic Liana, Petroman I., Marin Diana, Ciolac Ramona, Vaduva Loredana Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management The research aimed to analyze the characteristics of deep-water quality through organoleptic and physico-chemical indicators, in the impact area of the analyzed farm. PH values of deep waters have increased values, but do not exceed 6.5 to 7.4. In the samples taken from deep waters was found variations in water color, these analyzed samples exceeding 2 degrees. Keywords: underground waters, fertilised areas, wastes, swine INTRODUCTION The (ecological, life) environment represents the totality of the physical, chemical, meteorological, and biological factors in a given place a body comes into contact with. These factors are temperature, humidity, soil, water, terrestrial magnetism, landscape, and other bodies. Between each body and the environment, there are complex mutual influences. The environment influences the bodies, but the bodies (including man) also alter the environment. Body adaptation to the environment is limited 1. There are, between the ecological communities of a biota, relationships of ecological balance. This balance can be altered under the action of natural or artificial factors. Natural factors are either physiographic, or biotic, and they impact the evolution of ecological communities, making up successive communities (the so-called greenhouses) that usually produce a major climax community 2,3. When man interferes with the ecosystems evolution, it occurs in subgreenhouses or secondary greenhouses, and the major community is a disclimax one. Man s intervention usually takes place through the alteration of the local factors, particularly air, water, and soil. The main damaging action of humans on their environment is pollution 4. MATERIAL AND METHOD The analysis of the drinkability indicators was carried out on monthly samples over one year and from 3 drills in the service area of a pig farm (SC AGROSAS SRL, Gătaia, Timiş County); the farm has agricultural land (200 ha) which is fertilised with primarily processed wastes (mechanical separation with hydro sieves) that are incorporated into the soil with specific equipment. RESULTS AND DISCUSSION Storing and spreading in the field wastes from pig farms is associated with foulsmelling (ammonia) gas emissions and soil and water pollution. Animal wastes are excellent fertilisers due to their content rich in nutritious organic matter. 1 Lixandru B., Petroman I., Elemente de ecologie factorială, Editura Mirton Timişoara Platon V., Protecţia mediului şi dezvoltarea economică, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, Popescu G., Dobre B., Protecţia civilă şi managementul dezastrelor, Editura Fundaţiei România de mâine, Bucureşti, Moraru R., Evaluarea riscului ecologic, Editura Infomin, Deva,

166 Effective Management of Underground Petroman Cornelia, Lozici Ana, Ispravnic Liana, Waters in Areas Fertilised with Wasters Petroman I., Marin Diana, Ciolac Ramona, from Pig Farms Vaduva Loredana The taste and smell of the water from the studied sources relatively large deep drills (220 m) have normal values below maximum admitted limits, which shows that these waters are almost tasteless (their taste is slightly altered) but the smell is within Romanian standards of drinkability. Colour shades have a wide variation specific to each drill: there are variations of over 2 degrees from on drill to another depending on soil fertilisation period. In all the samples we analysed from the three drills, there were high values of hydrogen ion concentration that are not above the limit of The concentration of hydrogen ions in the water (ph) has a slight fluctuation between 7.3 and 7.4 degrees, which corresponds totally to the maximum admitted limits. Though there are different opinions concerning the advantages and disadvantages of finishing swine in shelters with grids over hydric collection canals of pig wastes, choosing the management system and the removal of waste from the shelters without damaging the soil and underground waters is determined mainly by the duration and place of storage as well as by the waste spreading method. Storing and spreading over agricultural lands of liquid wastes from pig farms is associated with gas emission (particularly ammonia) and it can, after a long period of improper use, have negative impacts on the soil and underground waters. While drinkable water reserves are increasingly limited worldwide also because of the improper use of wastes from pig farms, we need to monitor more strictly the quality of the water at local level through an integrated monitoring system per fund and impact areas. According to the impact study carried out in the analysed area, the global pollution index was Ipg=5.34, which shows that the environment is affected by human activities producing disorder in life forms. Compared to the global pollution index (Ipg=1) indicating no pollution on a scale between 1 and 10, in the area we analysed it was Ip (water)=3, Ip (air)=8.5, Ip (soil)=2.5, which determined the reduction of the activities on the farm. The same results were found by Lixandru B. et al. in 2000, while studying the drinkability of underground waters in NW Timiş County, in the area of the COMTIM farms. Data presented in Table 1 show that, as far as taste is concerned, the values are between 0 and 1, which means that the water has a slightly altered taste (drills 1 and 3). Table 1 Taste values in the waters from the three deep drills Sampling Values (in grades) Admitted values S 1342/1991 month F1 F2 F3 (grades) I max.2 II max.2 III max.2 IV max.2 V max.2 VI max.2 VII max.2 VIII max.2 IX max.2 X max.2 XI max.2 XII max.2 Source: Our own data Smell analysis of the waters from the three drills range between 0 and 2, at the maximum admitted limit for drinkability standards as shown in Table 2 over a study period of one year

167 Tudományos Mozaik 10. TPF Smell values in the waters from the three deep drills Sampling month Values (in grades) Admitted values S 1342/1991 (grades) F1 F2 F3 I max.2 II max.2 III max.2 IV max.2 V max.2 VI max.2 VII max.2 VIII max.2 IX max.2 X max.2 XI max.2 XII max.2 Source: Our own data Table 2 Colour values in the water from the deep-water sources are shown in Table 3. Table 3 Colour values in the waters from the three deep drills Sampling Values (in grades) Admitted values S 1342/1991 month F1 F2 F3 (grades) I max.15 II max.15 III max.15 IV max.15 V max.15 VI max.15 VII max.15 VIII max.15 IX max.15 X max.15 XI max.15 XII max.15 Source: Our own data There is variation of watercolour in the samples collected monthly from each drill and between drills, but they were not above the 2 normal degrees. Colour was 5-7 times more intense in the fodders 2 and 3, where there was colour alteration. The concentration of hydrogen ions in the water (ph) ranged between maximum admitted limits ( ) (Table 4)

168 Effective Management of Underground Petroman Cornelia, Lozici Ana, Ispravnic Liana, Waters in Areas Fertilised with Wasters Petroman I., Marin Diana, Ciolac Ramona, from Pig Farms Vaduva Loredana Table 4 Hydrogen ion concentration values in the waters from the three deep drills Sampling Values (in grades) Admitted values month F1 F2 F3 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ,42 7,4 7,38 7,36 7,34 7,32 7,3 7,28 7,26 7,24 Valori determinate F1 Valori determinate F2 Valori determinate F3 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Figure 1. Hydrogen ion concentration values in the waters from the three deep drills CONCLUSIONS Analysis carried out shows that, as far as drinkability standards in Romania are concerned: - the smell values of the waters from underground sources range at the maximum admitted limits; - the taste values of the waters from underground sources range right below the maximum admitted limits (0-1 grades), slightly altered; - the colour values of the waters from underground sources have variations, which is normal since the differences between the samples collected from the same spot were not above 2 grades, while in other sources (drills 2 and 3) there was colour alteration; - hydrogen ion concentration (ph) from underground sources ranges right below the maximum admitted limits ( ), without going above exceptional limits. If liquid wastes are spread rationally, in a controlled manner, and proper animal load per ha is observed, natural animal manure is beneficial and leads to an increase of the yield without negative effects on underground water sources

169 Tudományos Mozaik 10. TPF BIBLIOGRAPHY 1. Lixandru B., Petroman I., Elemente de ecologie factorială, Editura Mirton Timişoara Moraru R., Evaluarea riscului ecologic, Editura Infomin, Deva, Platon V., Protecţia mediului şi dezvoltarea economică, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, Popescu G., Dobre B., Protecţia civilă şi managementul dezastrelor, Editura Fundaţiei România de mâine, Bucureşti,

170

171 Tudományos Mozaik 10. TPF QUALITY OF WASTEWATERS FROM ANIMAL FARMS WHEN RELEASED FROM WATER PLANTS Caprar D., Petroman Cornelia, Ispravnic Liana, Petroman I., Marin Diana, Ciolac Ramona, Chirila Cosmina Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Monitoring the quality of wastewaters relies on primary data from the laboratories of APMs and of economic agents that own such laboratories or that monitors environmental factors and send on a periodical basis analyses results to APMs. Keywords: wastewaters, farms, animals, Arad County, Caraș-Severin County INTRODUCTION Pollution can be defined as any introduction by man in the environment, directly or indirectly, of substances or energies with damaging effects, capable of endangering human health, to affect biological resources, ecosystems and material ownership, to diminish or hinder other legal usages of the environment 1. Thus, pollution can be: - Artificial. Initially, pollutants had an organic nature or bacteria and fungi easily degraded them. With industrial development and demographic outburst, nonbiodegradable wastes occurred that no enzyme could decompose. Then, depending on the nature of the pollutant, artificial pollution can be: Physical, produced by: o noise (sound pollution); o radioactive substances (radioactive pollution) ; o hot water, dust, coal particles, etc.; chemical, produced by: o gas compounds from industry, agriculture, etc.; o heavy metals ions; o detergents and disinfectants; o pesticides; biological, produced by: o environmental infestation by pathogens and germs from fermentation; o water eutrophication. - Natural. It plays a secondary role since anthropic contribution is increasingly severe. It is produced by: Volcanic eruptions releasing gases, vapours, solid matter particles that are carried away at long distances by the wind and air currents, with limited results in the research area; Soil erosion caused by the winds or by water more intense when the soil is plantless, sloped or in an area rich in surface waters. Vegetal and animal residues release, after decomposition, polluting gas substances 2,3. Pollen or fungi can be natural aerosols and have a negative impact on human health (e.g., Ambrosia as an invasive plant in Western Romania). 1 Barnea M., Papadopol C., - Poluarea şi protecţia mediului, Editura Tehnică şi Enciclopedică, Bucureşti Platon V., Protecţia mediului şi dezvoltarea economică, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, Vişan S. ş.a., Mediul inconjurător, poluare şi protecţie, Editura Economică, Bucureşti,

172 Quality of Wastewaters from Animal Farms Caprar D., Petroman Cornelia, Ispravnic Liana, when Released from Water Plants Petroman I., Marin Diana, Ciolac Ramona, Chirila Cosmina The volumes of pollutants that aggress the environment and pollution intensity are directly proportional with human demographics and with human requirements some of which are maintained artificially. Pollution increases exponentially, with new pollutants occurring because of their conjugated effect 4. MATERIAL AND METHOD Data processing showed values above maximum admitted limits particularly in wastewaters from farm animals whose water plants are physically and morally outdated. The result is that the resulting waters are improperly purified. RESULTS AND DISCUSSION Results show pollution concentrations above maximum admitted limits in the wastewaters we analysed (according to the NTPA-001 concerning the loading limits for pollutants of wastewaters and to NTPA-002 concerning the loading limits for released wastewaters). ARAD COUNTY We analysed the wastewaters from several water plants (being monitored by the Arad SGA) located in the counties of Arad and Timiş that pour into natural emissaries. We could see that, in the Pecica area, on the Mureş River, NH 4 levels are above maximum admitted limits because of the improperly purified solid wastes from the Agropork Iratoş pig farm, a farm that owns a mechanical water plant with hydro sieves that separate solid matter from liquid matter: unfortunately, the farm stores the liquid in decantation basins that are not waterproof and do not allow the overflow to get into the emissary through a desiccation pipe. Because of the low rainfall level in 2010, and of improper dilution, the level of NH 4 was above maximum admitted limits in the Hathaz Canal. The same happened on the Mureşul Mort River, at Cenad, where NH 4 levels, as well as CBO 5, levels and detergent levels were above maximum admitted limits. In the area, there is a small pig farm and an industrial processor, but the Environment Agency could not identify the polluter and neither did it fine anybody. The most alarming situation was at the Macea Farm of the Agri-Industrial Complex in Curtici, where all indicators of water quality had values above maximum admitted limits: CBO 5, NH 4, total P, NO 2, and NO3. Wastes from the water plants were discharged into an irrigation canal, which had a negative impact on water sources. To prevent such future events, the pig farm is building a modern water plant and is replacing the technology of waste collection and removal. CARAŞ-SEVERIN COUNTY Results show pollution concentrations above maximum admitted limits in the wastewaters we analysed (according to the NTPA-001 concerning the loading limits for pollutants of wastewaters and to NTPA-002 concerning the loading limits for released wastewaters), as shown in the tables below. Data analysis shows that in the Caraş-Severin County, poultry and pig farm activities do not pollute the environment severely. The highest animal concentration is in the Bocşa area, where there are three large farms. Waters from the water plant of the SC Food SRL farm are discharges into the Bârzava River, producing NH 4 and CBO 5 values above maximum admitted limits only in March 2010, when the farm was depopulated: this needed larger amount of water and disinfectants to prepare the shelters for repopulation. 4 Petroman I., Culea C., Sisteme de creştere şi exploatare a animalelor, Editura Mirton, Timişoara,

173 Tudományos Mozaik 10. TPF SC AgroBanat also, whose main objective is raising poultry, discharged partially purified wastewaters into the Bârzava River, which produced values of NH 4 and CBO 5. above maximum admitted limits. The Collini pig farm, a small farm that finishes pigs (5,216 heads) uses a performing technology: it produced no pollution because it does not separate solid from liquid matters, but uses liquid animal wastes to fertilise the soil. Taking into account these aspects and the small concentration of pigs in small pig farms, the degree of pollution of the waters and the quality of the wastewaters in the Caraş- Severin County do not ask for urgent measures to be taken. These farms have different exploitation technologies: the former did not modernise its technological flow, which caused NH 4, CBO 5, CCO cr and NH 2 levels above maximum admitted limits in wastewaters discharged into emissaries; the latter, completely modernised, meets quality standards and pollutes only accidentally with NH 4 from the water plant of the pig farm on the Cerna River. CONCLUSIONS The quality of the waters monitored systematically has periodic fluctuations because of the wastewaters that are improperly purified and that are discharged improperly by certain economic agents because of the technical state of the current water plants or because of the lack of such water plants. We need to re-technologise and complete all water plants of the animal farms because all of them cause, more or less, pollutant levels above, or close to, the maximum admitted limits

174 Quality of Wastewaters from Animal Farms Caprar D., Petroman Cornelia, Ispravnic Liana, when Released from Water Plants Petroman I., Marin Diana, Ciolac Ramona, Chirila Cosmina BIBLIOGRAPHY 1 Barnea M., Papadopol C., - Poluarea şi protecţia mediului, Editura Tehnică şi Enciclopedică, Bucureşti Petroman I., Culea C., Sisteme de creştere şi exploatare a animalelor, Editura Mirton, Timişoara, Platon V., Protecţia mediului şi dezvoltarea economică, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, Vişan S. ş.a., Mediul inconjurător, poluare şi protecţie, Editura Economică, Bucureşti,

175 Tudományos Mozaik 10. TPF ASPECTS OF INTENSIVE BREEDING TECHNOLOGIES IN REPRO- DUCTION CHICKENS FOR CONSUMPTION EGG PRODUCTION Fraiu Gianina, Petroman I., Benk A., Petroman Cornelia, Marin Diana, Serban Victoria, Turc Bogdan Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Regardless of the growth intensive technology, feed has an important role in the production of eggs obtained from fed hens as well as the quality of the eggs produced. Feeding ad libidum with rich forage and corn flour determine obteining dark eggs and weighing between g/egg. Even if the feeding is done at discretion specific consumption does not exceed 114g/day/hens. Keywords: technology, chickens, reproduction, eggs, intensive breeding Introduction The socio-economic importance of breeding poultry (for poultry, eggs, and secondary products) is obvious in the food pyramids developed over the years, pyramids in which poultry and eggs are almost invariably on top because they are among the main sources of animal proteins recommended in healthy nutrition 1. Nutrition is the most suggestive indicator of living standards in a certain area and this is why producing foods from poultry has become a first-rate permanent necessity if we take into account the biological superiority of the proteins they contain 2. Then there is also the economic importance of breeding domestic fowls whose main productions meat and eggs share more and more of the necessary proteins in human foods 3. Chicken eggs are considered complex foods due to the nutritious principles they contain 4 : - They can assure the vital needs of the embryo in its development up to hatching: egg proteins are considered a standard since they contain all the amino acids necessary to life in the best ratios and without limiting factors they have a biological value superior to other foods (94-97% compared to 82% in milk, 74% in meat, 62% in cereals); - Poultry is noted for its taste and dietetic features, high digestibility, high content of proteins, and low content of lipids 5. Material and Method In order to carry out our scientific research, we carried out a comparative study of different breeding technologies in chicken for egg production aiming at identifying the best solutions. Results and Discussion The intensive breeding technology in reproduction chickens for consumption egg production is practiced in hybrids marketed currently; it is based on the principle of total 1 Petroman I., Culea C., (1998) Sisteme de creştere şi exploatare a animalelor, Editura Mirton, Timişoara 2 Roşu, Maria. (1983). Tehnologia creşterii şi exploatării păsărilor 3 Dinea Mariana, Suciu I., 2004, Tehnologia creșterii păsărilor, Editura Risoprint Cluj-Napoca 4 Vacaru-Opriş, I., Sandu, Gh., Mateescu, Virginia, Ţârlea, S., Chelmu, S. S., Van, I., Movileanu, G., Muscalu, Gr., Pricop, F. & Mihailov, M. (1999). Tratat de avicultură I. Bucureşti: Editura Ceres. 5 Petroman Cornelia, 2010, Procesarea materiilor prime agricole, Editura Eurostampa, Timișoara

176 Aspects of Intensive Breeding Technologies in Fraiu Gianina, Petroman I., Benk A., Reproduction Chickens for Consumption Egg Petroman Cornelia, Marin Diana, Production Serban Victoria, Turc Bogdan population and depopulation, with each firm producing genetic material recommending its own technology. To breed chicks and young chickens necessary to replace old laying hens and breed adult chickens, the ratio between the breeding areas and the finishing areas should be 1: 1 and follow the pattern shown in Table 1 below. Table 1 The chicks young chickens adult chickens circuit Cycle phases Duration (weeks) Breeding chicks and young chickens Depopulating and populating Total Finishing adult chickens Depopulating and populating Total Age of adult chickens upon depopulating Age of young chickens upon populating Duration of finishing Source: After different authors The technology is based on a scheme of finishing flow over a period of 96 days as shown in Table 2 below. Table 2 Scheme of finishing laying hens for consumption egg production flow over a period of 96 days Unit Series Duration (weeks) Breeding chicks and young chickens 1 24 (23) 2 24 (23) 3 24 (23) 4 24 (23) Finishing adult chickens (46) 2 48 (46) Finishing adult chickens (46) 4 48 (46) Source: After different authors 77 weeks of age and at a weight of 1,800 g (white hybrid) and 2,500 g (red hybrid), we need to depopulate and send the entire lots of poultry to slaughtering. The poultry are kept in one-storey building in which: - Each sector has a sanitary filter preventing free circulation from one sector to another; - Light is managed artificially (depending on the biological reproduction requirements of the poultry); - Microclimate is ensured with mechanical fans with adaptable flow and four aerothermals; - There are no windows (the so-called blind shelters). The breeding technology in reproduction chickens for consumption egg production on permanent layer is based on a technological flow consisting of populating the shelter with young chickens (6 females/m 2, i.e. 1,000 females per compartment in 6-compartment shelters, and 750 females per compartment in 8-compartment shelters) in 2-3 days and depopulating the shelter through the transfer of chickens to slaughtering units:

177 Tudományos Mozaik 10. TPF - in the first week, we need to proceed with: depopulating; removing the layer, the equipment, and the furniture; carrying out the first disinfection with a solution of caustic soda (2-3%); - in the second week, we need to proceed with: washing the equipment and the furniture; disinfecting the shelter and the furniture by sterilising in flames; repairing; white washing; deratisation; bringing in the new layer; disinfecting again by fumigation with formol vapours; - in the third week, we need to proceed with closing the shelter (sanitary void) until depopulating. The shelter needs to meet the following conditions: - have a temperature of C no matter the season; - be lighted for hours/day during the egg laying peak (27-32 weeks), depending on the chicken breed. The risks of not observing these parameters are that low or high temperatures cause a decrease of the egg production and an increase of the specific consumption. The breeding technology in reproduction chickens for consumption egg production on grids or nets is based on a technological flow consisting of populating the shelter with young chickens (8-9 females /m 2 ) in 2-3 days and depopulating the shelter through the transfer of chickens to slaughtering units - in the first week, we need to proceed with: depopulating; removing the layer, the equipment, and the furniture; carrying out the first disinfection with a solution of caustic soda (2-3%); - in the second week, we need to proceed with: washing the equipment and the furniture; disinfecting the shelter and the furniture by sterilising in flames; repairing; white washing; bringing in the new furniture; deratisation; bringing in the new layer; disinfecting again by fumigation with formol vapours; - in the third week, we need to proceed with closing the shelter (sanitary void) until re-populating. The shelter needs to meet the following conditions: - have a temperature of C no matter the season; - be lighted for hours/day during the egg laying peak (27-32 weeks), depending on the chicken breed. The risks of not observing these parameters are that low or high temperatures cause a decrease of the egg production and an increase of the specific consumption. Chickens should be fed ad libitum with a specific premix to avoid the syndrome of fatigue (specific of battery keeping). The breeding technology in reproduction chickens for consumption egg production in batteries is based on a technological flow consisting of populating the shelter with

178 Aspects of Intensive Breeding Technologies in Fraiu Gianina, Petroman I., Benk A., Reproduction Chickens for Consumption Egg Petroman Cornelia, Marin Diana, Production Serban Victoria, Turc Bogdan young chickens (4 females/cage, i.e. 400 cm 2 /female, a feeding front of 10 cm/female and 8-12 females/waterer) in 2-3 days and depopulating the shelter through the transfer of chickens to slaughtering units: - in the first week, we need to proceed with: depopulating; removing the layer, the equipment, and the furniture; carrying out the first disinfection with a solution of caustic soda (2-3%); - in the second week, we need to proceed with: washing the equipment and the furniture; disinfecting the shelter and the furniture by sterilising in flames; repairing; white washing; bringing in the new furniture; deratisation; bringing in the new layer; disinfecting again by fumigation with formol vapours; - in the third week, we need to proceed with closing the shelter (sanitary void) until re-populating. The shelter needs to meet the following conditions: - have a temperature of C no matter the season; - be lighted for hours/day during the egg laying peak (27-32 weeks), depending on the chicken breed. The risks of not observing these parameters are that low or high temperatures cause a decrease of the egg production and an increase of the specific consumption. It is important that, once the chickens are introduced in the cage, the poultry should not be moved to another cage until the end of the production cycle. Chickens should be fed ad libitum with feed containing more protein (18%) and with a lower energetic value. Conclusions When breeding the chicken on permanent layer, they need to be fed ad libitum with feed that ensure the colour of the yoke (alfalfa meal, maize meal), with a mean consumption of 114 g in white hybrids (specific consumption for a production of eggs being of g/egg) and 130 g in red hybrids. When the chickens are bred for consumption eggs on grids or nets, then eggs should be collected every hour (to avoid cracking), then pre-sorted, disinfected with formol vapours, set in casings and delivered

179 Tudományos Mozaik 10. TPF BIBLIOGRAPHY 1. Dinea Mariana, Suciu I., 2004, Tehnologia creșterii păsărilor, Editura Risoprint Cluj- Napoca 2. Petroman Cornelia, 2010, Procesarea materiilor prime agricole, Editura Eurostampa, Timișoara 3. Petroman I., Culea C., (1998) Sisteme de creştere şi exploatare a animalelor, Editura Mirton, Timişoara Punda, Inna. (2010). Poultry Meat & Eggs: Agribusiness Handbook. Rome: FAO. 4. Roşu, Maria. (1983). Tehnologia creşterii şi exploatării păsărilor 5. Vacaru-Opriş, I., Sandu, Gh., Mateescu, Virginia, Ţârlea, S., Chelmu, S. S., Van, I., Movileanu, G., Muscalu, Gr., Pricop, F. & Mihailov, M. (1999). Tratat de avicultură I. Bucureşti: Editura Ceres

180

181 Tudományos Mozaik 10. TPF MOTIVES FOR TAKING UP VOLUNTEERING WORK BY YOUTHS Young people s motivation for undertaking voluntary work dr inż. Iwona Gawron, mgr Joanna Marcisz Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Nowym Sączu, Instytut Ekonomiczny Volunteering is considered as a specific type of work based on undertaking an altruistic activity or service that involves conscious engagement in carrying out various. The most important feature of volunteering that makes it different from other types of vocational activities is inability to use the typical motivational factor at work that is the salary. Although financial incentives continue to play the most important role in motivating contemporary employees, volunteers themselves find the source of their personal motivation beyond financial gains. This paper presents the selected issues of motivation in the voluntary work undertaken by young people. Apart from the theoretical aspects concerning motivation of young people, the study presents empirical evidence related to the topic and based on the author s own research. Introduction Nowadays, besides material resources in organisation, increasingly more attention is paid to human resources. It is a resource that is difficult to copy, so investment into the human capital, skilful motivation of employees to a more effective and efficient work seems to be purposeful. Management theoreticians and practitioners propose a wide spectrum of solutions for the creation, maintenance and direction of motivation as well as commitment of employees in an enterprise. The employees perform such actions which will result in higher remuneration. However, one must mention the higher-level motivating factors, such as the opportunity to develop, mastering good rapport, recognition, satisfaction, etc. 1. The concept and essence of motivation Discussing the essence and meaning of motivation, one must explain the terms, which are inseparably linked to the concept of motivation and motivating, namely the motive, incentive and the need. According to D. Kopycińska, a motive means the reasons for which the human behaves in a given manner. 1 Motivation is the source and controller of our behaviours. It is a certain kind of process occurring in human consciousness (or rather subconsciousness), which leads to the desire to do something. This desire is termed as motive, incentive or motivational tension. Motive appears when a person realises an unfulfilled desire and expresses his/her readiness to take action in order to satisfy it. 2 While the term incentive refers to such environmental aspect surrounding the human which leads to his/her engagement in the fulfilment of specific targets. Therefore, they evoke motives. Incentives come from the surrounding; they are external to the subject of action. 3 All human activities are related to the emergence of needs and the striving to satisfy them. The Nowa Encyklopedia Powszechna states that a need is a state of not having something felt by animals and humans. This something - due to the structure of the organism, individual experience of the entity and its social place, is necessary for keeping the entity alive, allowing the entity to develop, maintain the 1 Mikuła B., Wybrane teorie motywacji, (w:) Zachowania organizacyjne. Wybrane zagadnienia, Collective work, ed. A. Potockiego, Wydawnictwo Difin, Warszawa 2005, p Kopertyńska M.W., Motywowanie pracowników. Teoria i praktyka, Wydawnictwo Placet, Warszawa 2009, p Sikorski Cz., Motywacja jako wymiana modele relacji między pracownikiem a organizacją, Wydawnictwo Difin, Warszawa 2004, p

182 Motives for Taking up Volunteering Work by Youths dr inż. Iwona Gawron, mgr Joanna Marcisz species, keep a specific social role, maintain the belonging to a social group, etc. Moreover, it is a factor that launches the function of the motive for action towards a change of this state, namely towards the satisfaction of the need. 4 Analysing the issue of motivation in the context of the work performed, W. Kozłowski pays attention to the terms strictly connected to it, namely the motive, motivation, motivating, motivational process and motivational system. Table 1 includes the characteristics of concepts related to the term motivation. Table 1. Main concepts related to the term motivation The notion of risk Motive Motivation Motivating Motivational process Motivational system Characteristics The psychic state of a human being is caused by an incentive, which is expressed in his/her striving, aspirations and personal needs It means every influence that excites, specifies and determines the behaviour of a human being. Motivation is the inner power residing in every human being, which - if stimulated by suitable incentives - evokes a given behaviour in a human being It is about influencing the human being and his/her behaviour by means of specified incentives, which are then transferred into motives and initiate a given action. It consists in influencing the employee in various manners, so that his/her behaviour is adequate to the will of the directing person. A system of specific tools and motivational means that aim to influence a worker, created by a given company. Source: Kozłowski W., Zarządzanie motywacją pracowników, Wydawnictwo CeDeWu, Warszawa 2009, p. 14. Motivation is the term defined in many ways and there is no clear and precise definition. The term motivation, as defined by W. Łukaszewski, is used in psychology to describe all the mechanisms that are responsible for the activation, maintenance and completion of a behaviour patter. 5 On the other hand, M. Armstrong states that motivation deals with factors which influence people and make them behave in a specific manner. Motivation is characterised by three factors 6 : 1) direction - what a given person strives to do, 2) effort - how much a person strives, 3) persistence - how long a person makes an effort. Motivating can be considered in two aspects: 7 1) the attribute-related aspect which takes into consideration the state and external strength of the entity, influencing the behaviour of human beings; therefore, decisions on undertaking or resigning from activities are related to the personality and spirituality of the employee; 2) the activity-related aspect consists in the suitably strong influence on the behaviour of humans and their persistence in time by means of suitably selected incentives. 4 Nowa Encyklopedia Powszechna, volume 5, Wydawnictwo Naukowe PWN, Warszawa 1996, p Łukaszewski W., Motywacja w najważniejszych systemach teoretycznych, (w:), Psychologia ogólna, Collective work, ed. Strelau J., Gdańskie Wydawnictwo Psychologiczne, Gdańsk 2000, p Armstrong M., Zarządzanie zasobami ludzkimi, Oficyna Ekonomiczna Kraków 2005, p Sekuła Z., Motywowanie do pracy. Teoria i instrumenty, Wydawnictwo PWE, Warszawa 2008, p

183 Tudományos Mozaik 10. TPF The internal and external factors mentioned above are interconnected and interact with one another. In such a way they mutually interact with human behaviours, which may be presented in the form of a process. The Figure 1 presents the motivational process. Figure 1. Basic motivational process Waiting status or the feeling Needs of needs Possibility of needs satisfaction Selection of target behaviours Need satisfaction assessment Prizes and penalties Actions and their effects Source: Pocztowski A. Zarządzanie zasobami ludzkimi, PWE, Warszawa 2007, p Characteristics of selected motivational theories in the context of the volunteer s work Here, it is worthwhile to focus more attention on the specific nature of the volunteering work, which is different from pursuing a professional career. The practice of the activities of non-governmental organisations stabilised the following definition of volunteering work, which precisely reflects its nature, by describing it as free-of-charge, conscious, voluntary activity for the benefit of others, exceeding the family-colleague-friend bonds. Everyone can become a volunteer, in every area of social life, everywhere where people need help. 8 This type of work is related to the lack of possibility to use motivation in terms of remuneration, because it is not compliant to the idea of a volunteering work. The financial aspect was also stressed in the Act of 24 April 2003 on Public Benefit and Volunteer Work, according to which a volunteer is every natural person who voluntarily and without remuneration performs services on the principles set forth in the act, to the benefits of specific organisations and institutions. 9 The term without remuneration should not however be associated with disinterestedness, but with the fact of not collecting material remuneration for one s work. In fact the volunteer receives for the works rendered a remuneration of immaterial nature. The volunteers themselves underline that they receive something in exchange for their work, even though this something cannot always be named or described in detail. 10 A conscious decision on becoming a volunteer entails the obligation of responsibility and sincerity/fairness in the fulfilment of the previously accepted task. For the purposes of the present article, an analysis of the available subject literature was done concerning the theory of motivation, and the authors included a description of selected theories, which particularly underline the significance of extra-pay motivating factors. No single universal theory of human motivation has been created so far. Many experts on the subject of motivation favours the approach to motivation based on the hierarchy of needs. It is believed that human beings have various needs, which can be organised into a hierarchy. One of the best known hierarchies is the one created by Maslow. Abraham Maslow, the American psychologist, claimed that people are motivated by five fundamental needs placed in a hierarchical manner, from the ones having the least pressure, to those exerting the 8 Jordan P., Ochman M., Jak pracować z wolontariuszami, Warszawa 1997, p Art. 2 of the Act of 24 April 2003 on Public Benefit and Volunteer Work, Dz. U. [Journal of Laws] no 96 item Wilowski A., Weź pokochaj smoka. Rzecz o umieraniu dzieci, Wydawnictwo Księży Marianów, Warszawa 2004, p

184 Motives for Taking up Volunteering Work by Youths dr inż. Iwona Gawron, mgr Joanna Marcisz most pressure. 11 According to this concept, the needs of one level must be satisfied before the next level becomes dominant. Malsow differentiated the following groups of needs: physiological, e.g. thirst, hunger and heat, safety, such as protection against damage, threat, social, e.g. friendships, belonging, acceptance, positive self-esteem, e.g. self-respect, status, authority, self-fulfilment, e.g. personal development and individual possibilities. 12 The very frequent motivational factor for volunteering work is the need for contacts with others and breaking the feeling of isolation or dissatisfaction. The need to find one s place in a group is also important. A group gives its members the feeling of unity and community, support and security. Volunteering work also provides people with the natural opportunity to be in the group of people, the values and goals of whom we can fully identify with. In the light of the Maslow s theory, the volunteering work satisfies the higher-level needs. The second theory of motivation, which will be described in the present article, is the theory by Federick Herzberg, who divided the human needs into two types: the need for maintenance and the need for motivation. The need to maintain, also known as the hygiene factor, related to the feeling of security, working conditions, interhuman relationships and money. Herzberg noticed that all the above-mentioned factors in themselves do not influence people s motivation; however, their absence discourages people. Therefore, the assurance of basic conditions in itself will not stimulate to work better. For example, a chair and a table given to a volunteer will not affect whether or not he/she wants to better perform his/her job. However, the lack of this equipment may lead to the reduction of motivation. The second one is the need to be motivated related to active search for and achievement of satisfaction and fulfilment. The motivational factors concern the following needs: achievements, recognition, new challenges, increase of responsibility, growth and development. 13 Herzberg et al. underlines in their theory the meaning of extra-pay motivating factors. In the subsequent parts of the article, the authors look for the answer to the following question: what is the motivating factor for a volunteer to work. The subsequent part of the study came into existence on the basis of own research done. 3. Empirical studies results One of the areas researched by J. Marcisz 14 was the survey studies conducted among 56 randomly chosen volunteers working for non-governmental organisations from the city of Nowy Sącz and Cracow in Poland. The aim of the survey was to become familiar with the opinions concerning the volunteering work. The first question concerned the frequency of volunteering work by the respondents for non-governmental organisations and the members of such organisations. 11 Jordan P., Ochman M., Wolontariusze źródłem siły organizacji, Instytut Polityki Społecznej, p Armstrong M., Zarządzanie zasobami ludzkimi, Oficyna Ekonomiczna, Kraków 2005, p Jordan P., Ochman M., Wolontariusze źródłem siły organizacji, Instytut Polityki Społecznej, p Marcisz J., Wolontariat jako forma aktywności młodzieży w świetle badań empirycznych, release submitted for a review

185 Tudományos Mozaik 10. TPF Figure 2. The main reasons (motives) for engagement into volunteering work Source: On the basis of the results of surveys The analysis of the empirical material indicates that the main reason (motive) for engagement into volunteering work is the need to help others (64.29%), next - the feeling of satisfaction and fulfilment (10.71%) and the possibility to gain knowledge and new skills (8.93%). Religious motives constituted an essential factor for 5.36% of those surveyed. Other reasons for engaging into volunteering work, as indicated in the survey, were: the wish to check oneself, gain new experience and commitment of relatives in the volunteering work. The people surveyed also had the opportunity to indicate the frequency of rendering volunteering work for non-governmental organisations and the members of such organisations % of the respondents declared that they worked voluntarily at least once a week, while 25% of those surveyed declared that they worked in this manner at least once a month (figure 3). While 19.64% of those surveyed indicated the activity of several times per year. Figure 3. The frequency of rendering volunteering work for non-governmental organisations other 14,29% several times per year 19,64% at least once a month 25,00% at least once a week 41,07% Source: On the basis of the results of surveys 0% 20% 40% 60% 80% 100% The analysis of the empirical material also made it possible to find the answer for the question: what actions are taken by the respondents in terms of volunteering work? 42% of those surveyed indicated care, help for children and youths, help for disabled person (39.29%), organising events (37.50%) as well as care for sick individuals (28.57%). Among

186 Motives for Taking up Volunteering Work by Youths dr inż. Iwona Gawron, mgr Joanna Marcisz other actions taken in the volunteering work, the respondents mentioned the following: fundraising, collection of donations, office work and activities for the natural environment (figure 4). Figure 4. Actions taken by the respondents in terms of volunteering work (the possibility to choose a maximum of 3 responses) other activities for the natural environment organising events office work care for sick individuals help for disabled person care, help for children and youths fundraising, collection of donations Source: On the basis of the results of surveys 17,86% 3,57% 37,50% 8,93% 28,57% 39,29% 42,86% 19,64% 0% 20% 40% 60% 80% 100% An important issue touched upon in the survey was the indication by the people surveyed of the main benefits obtained from the work in the capacity of a volunteer % of those surveyed indicated the possibility to gain experience, at exactly the same level % the following answers were rated: becoming familiar with new people and acquiring interpersonal skills, 39.29% of the respondents managed to break down their inner barriers. Other benefits derived from the volunteering work included: the satisfaction of one s own needs, the feeling of being useful and the acquisition of new, specialist knowledge each aspect being indicated by 30.36% of those surveyed. Next, the possibility to observe the work of regular workers was pointed out (5.36%). Figure 5. The main benefits obtained from the work in the capacity of a volunteer (the possibility to choose a maximum of 3 responses) Source: On the basis of the results of surveys

187 Tudományos Mozaik 10. TPF The skills indicated by those surveyed make us think hat through voluntary and free work, the volunteers not only provided help for those in need, but themselves saw the benefits from this type of work. Summary The research results unanimously indicate that young people take up voluntary work not because they desire profit but because they are willing to give help others. The feeling of satisfaction and fulfilment as well as the possibility to gain knowledge and new skills are the motivating factors for young people to work for volunteering purposes. Therefore, in the volunteering work we can discern the factor of humanisation of life of the contemporary man, as in the case of the societies much more affluent than the Polish one. The motives for taking up work by the volunteers surveyed indicate that they all had an inner need to help other human beings. Attention in diverted from our own needs and focused on the fulfilment of another human being s needs. Work performed for the benefit of other people brings benefits to the volunteer, who satisfies his/her inner needs, and in the long run, it makes it possible for the volunteer to realise and use his/her own potential to an optimum extent. It also brings benefits to organisations for which the volunteer is working - they gain additional and free of charge human resources that support the fulfilment of their goals. Finally it is beneficial to the entire society by shaping a young and conscious society, which is going to create the social reality soon

188 Motives for Taking up Volunteering Work by Youths dr inż. Iwona Gawron, mgr Joanna Marcisz BIBLIOGRAPHY 1. Armstrong M., Zarządzanie zasobami ludzkimi, Oficyna Ekonomiczna Kraków 2005, p. 210, Jordan P., Ochman M., Jak pracować z wolontariuszami, Warszawa 1997, p Jordan P., Ochman M., Wolontariusze źródłem siły organizacji, Instytut Polityki Społecznej, p Kopertyńska M.W., Motywowanie pracowników. Teoria i praktyka, Wydawnictwo Placet, Warszawa 2009, p Kozłowski W., Zarządzanie motywacją pracowników, Wydawnictwo CeDeWu, Warszawa 2009, p Łukaszewski W., Motywacja w najważniejszych systemach teoretycznych, (w:), Psychologia ogólna, Collective work, ed. Strelau J., Gdańskie Wydawnictwo Psychologiczne, Gdańsk 2000, p Marcisz J., Wolontariat jako forma aktywności młodzieży w świetle badań empirycznych, release submitted for a review. 8. Mikuła B., Wybrane teorie motywacji, (w:) Zachowania organizacyjne. Wybrane zagadnienia, Collective work, ed. A. Potockiego, Wydawnictwo Difin, Warszawa 2005, p Nowa Encyklopedia Powszechna, volume 5, Wydawnictwo Naukowe PWN, Warszawa 1996, p Pocztowski A. Zarządzanie zasobami ludzkimi, PWE, Warszawa 2007, p Sekuła Z., Motywowanie do pracy. Teoria i instrumenty, Wydawnictwo PWE, Warszawa 2008, p Sikorski Cz., Motywacja jako wymiana modele relacji między pracownikiem a organizacją, Wydawnictwo Difin, Warszawa 2004, p Wilowski A., Weź pokochaj smoka. Rzecz o umieraniu dzieci, Wydawnictwo Księży Marianów, Warszawa 2004, p Art. 2 of the Act of 24 April 2003 on Public Benefit and Volunteer Work, Dz. U. [Journal of Laws] no 96 item

189 Tudományos Mozaik 10. TPF ORGANIC FARMING IN ROMANIA-CHARACTERISTICS AND PERSPECTIVES Iancu Mihaela, Iancu Tiberiu, Tabita Hurmuzache, Iuliana Merce Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Organic farming has a major contribution to sustainable development, to economic activities increasing with significant added value and increase interest for rural area. Agriculture and organic production have seen really a remarkable development lately, including a growing of organic operator s number - a group that includes farmers, producers, processors and importers. INTRODUCTION Organic farming is seen by many experts as the solution that could prevent a future food crisis, the world population facing with an increasingly acute shortage of food. In the future Common Agricultural Policy (CAP) of the EU, which will come into force on 1 January 2014, the organic agriculture sector, will have a greater importance, among the measures of CAP reform they are several provisions related to environmental protection. Thus, farmers will be encouraged to use simple production techniques, ensuring environmental protection and will receive extra money if they use techniques such as crop rotation, maintenance of permanent pasture, cover of soil in winter with plants that produce organic matter and for not working head plots to prevent soil erosion. MATERIALS AND METHODS Organic farming is subordinated to sustainable farming systems. Organic farming also contributes to a greater involvement of rural communities in the food distribution chain. The research was conducted on the basis of statistical data existent on international statistics and those provided by national bodies in the field. It was conduct an analysis of surfaces for organic farming at the EU level, areas planted with major cultures existing at national level and the number of organically raised animals. RESULTS AND DISCUSSION Organic farming is a dynamic sector in Romania which has seen an upward trend in recent years, both in the vegetable and animal production sector. One of the essential conditions for the development of organic agriculture is to promote organic farming concept as for the consumer to be aware of the benefits of eating organic foods, so they offer a higher price for clean products whose quality is guaranteed by a system of inspection and certification. Organic farming creates a strong link between rural and metropolitan environments of the EU and brings huge financial and social benefits for members of these communities. Agriculture and organic production deals, from economic point of view, an important role in European agricultural landscape. They can offer a suitable alternative adapted to market of those farmers who want to respond of the increasing demand for high quality organic products. In the common agricultural policy, organic production benefits of the financial support, of policies and appropriate legislation. This approach is designed to enhance consumer confidence and create at the same time, the conditions for a fair competition between organic producers from the 27 Member States

190 Organic Farming in Romania Characteristics and Perspectives Iancu Mihaela, Iancu Tiberiu, Tabita Hurmuzache, Iuliana Merce The area destinated to organic farming in the EU has increased significantly in recent years. In the period, total farming area increased from 4.3 million hectares to an estimated value of 7.6 million ha (7.4% per year). The highest rate of increase was registered at the EU -12 level, in this case, the area increased from 0.34 million ha to 1.46 million ha (20.0 % per year), while in the same period, at the EU- 15 level the area under organic farming increased from 4.0 million ha to 6.2 million ha. EU-15 represents 80.9% of the total area under organic farming from the EU in In absolute terms, the Member States with the largest organic area in 2008 were Spain (1.13 million ha), Italy (1.00 million ha), Germany (0.91 million ha), Great Britain (0.72 million ha) and France (0.58 million ha). In total, they represent 56.8 % of the total area of the EU for organic production. In EU-27 the environmental surfaces raises to an estimated value of 4.3% of the SAU in The corresponding values for the EU-12 and EU-15 were 2.8 and 4.9%. In 2009, the total land area of the EU on witch was practiced organic farming was 8.6 million hectares, representing 4.7% of the utilized agricultural area in the EU-27. During , the average annual growth rate was 7.7% in the EU-15 and 13% in the EU-12 (in 2009, the EU-15 there were 81% from the total area for organic farming). In 2008, there were 197,000 companies involved in organic agriculture, 1.4% of the total number of enterprises from EU-27. It is estimated that in 2007, the organic sector represented 2% from total food expenditure in the EU UE-12 UE-15 UE UE-12 0,34 0,47 0,55 0,64 0,75 1,01 1,15 1,36 1,46 UE-15 3,96 4,54 4,87 5,05 5,08 5,29 5,54 5,76 6,16 UE-27 4,29 5,01 5,42 5,69 5,83 6,3 6,69 7,11 7,62 Figure 1. The area organic cultivated in the EU (million ha) BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU H M NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK U T Figure 2. Organic surface (certified and in conversion) in the member states (thousand ha) In figure 2 we presented the evolution of organic surface from member states in the years 2001, 2004, 2007 and Even if in 2008 we do not have complete data, however, in

191 Tudományos Mozaik 10. TPF absolute terms, member states with the largest areas in 2008 were Spain (1.13 million ha), Italy (1.00 million ha, with an area in declining) and Germany (0.91 million ha), which together represent 39.6% of the EU-27 total organic area. If we add further from the United Kingdom (0.72 million ha) and France (0.58 million ha), the five states together hold 56.8% of the EU organic. Over the period, the surface is maintained at a constant value for a large number of member states (Belgium, Ireland, the Netherlands, Finland and the UK). But there are countries with a steady decline, as Denmark. This may rather reflect the mature of industry that began to develop here before most other member states. In Italy, after three years of growth, organic surface will decrease in 2008 with about 0.15 million ha. There is a large group of member states (Germany, the three Baltic Member States, Greece, Spain, Poland, Romania and Slovakia), where sector growth could be described as dynamic, with a steady increase of surface in this sector. It is estimated that in 2008 there were approximately 197,000 farms engaged in organic sector in the EU-27, meaning 2.9% of all farms in the EU-15, but only 0.6% in the EU-12. In the EU-27, the share of organic farms is 1.4% of the total number of farms. At member state level, it varies between the cases of Bulgaria and Romania where it is below 0.1% and Austria, where it stands at 12.2%. The surface destinated to organic farming is over 9% of SAU total in five member states: Czech Republic, Estonia, Latvia, Austria (15.5%) and Sweden. 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0-15,5 10,9 10,9 9,0 8,9 8,0 7,5 7,3 6,5 6,3 6,1 5,6 5,4 4,9 4,6 4,5 4,4 4,3 2,8 2,7 2,6 2,4 2,1 2,1 1,5 2,0 1,0 1,0 0,3 0,2 Figure 3. The share of organic area in the SAU in EU - 27, 2008 (%) As can be seen in Figure 4, with a share of 15.5%, Austria is the member state in which the area under organic farming in total SAU is the largest. This is followed by Sweden and Estonia with 10.9% each. The Czech Republic and Latvia are equal with 9.0 and respectively 8.9%. It is interesting to note that between the EU-12, six member states (Czech Republic, Estonia, Latvia, Lithuania, Slovenia and Slovakia) have exceeded the 4.3%average of EU- 27. These member states experienced an exceptionally rapid development of the organic sector. On the other hand, five member states of the EU-15 have lower shares than the EU media: Belgium (2.4%), Ireland (1.0%), France (2.1%), Luxembourg (2.7%) and the Netherlands (2.6%). In Romania, in year 2008, the percentage of organic area represents 1.0% from the total of utilized agricultural area. In 2009, Romania is way below the EU average in terms of percentage of area for organic farming in total area, with a rate of 1.2% compared to the EU average of 4.7. In Austria, the percentage of surface covered with organic crops is over 18% in Sweden over 12% and in Estonia over 10.5%. At the opposite pole is Bulgaria slightly above 0%, Malta with almost 1% and Ireland with 1%

192 Organic Farming in Romania Characteristics and Perspectives Iancu Mihaela, Iancu Tiberiu, Tabita Hurmuzache, Iuliana Merce The surface of a farm in organic farming, for crop production ranges from about 100 square meters for growing vegetables in greenhouses, up to approx ha for growing field crops. The average area of farms in 2011 was about 20 to 22 ha. In the year 2012, the area cultivated organically is 450,000 ha, while the spontaneous flora cultures collected from an area of approx. 520,000 ha. In 2012, the areas in the ecological system increased by 45% compared with 2011, accounting 3.38% of the total utilized agricultural area of Romania estima tes 2012 cereal pastures and hayfields oilseeds and protein estimates estim ates 2012 vegetables trees vine Figure 4. Areas planted with major crops In Romania about 67% of the organic surface is planted with corn, while 27% are industrial crops, and vegetables have the lowest share, of only 0.4%. Given the very low level of the areas currently occupied by organic farming in the EU, we consider that it premature the orientation of European agriculture towards organic direction in the coming years, while the more serious problems have not been solved yet - global food security in context of price fluctuations on the stock, reducing disparities between the level of economic development of different rural regions in the EU, the need to support underdeveloped countries outside the EU through food aid, says the document. Agriculture and organic production have seen really a remarkable development lately, including a growing number of organic operators - a group that includes farmers, producers, processors and importers. 23% 2% 2% 4% 40% cereal 29% oilseeds and protein trees pastures and hayfields vegetables Figure 5. Dynamics of the cultivated areas with the main crops In the livestock sector, in year 2012 has registered the growth of livestock raised by the organic production method, especially in sheep and goats - 160,000 head, 85,000 head laying hens and 60,000 heads cows. With regard to the beekeeping sector in 2012 were regis- vine

193 Tudományos Mozaik 10. TPF tered a number of bee families. From the livestock mentioned above, certified herds for the year 2011, sheep and goats, dairy cows and laying hens. The number of operators (producers, processors and traders, importers and exporters) registered in the organic farming system to MARD in 2012 is 26,736. Their number might decrease at the end of 2012, after completion of inspections carried out by certification bodies and granting certificates. Starting with 2010, the annual number of operators increased three times over the previous year. This was mainly due to the existing support measures for the conversion period provided under art. 68 of Regulation (EC), nr.73/2009 establishing common rules for direct support schemes for farmers under the Common Agricultural Policy and establishing of support schemes for farmers Figure 6. The dynamics of operators In the year 2012, at national level there were 26,736 producers, of which: 103 are processing segment, 211marketing segment and 26,390 are farmers. Regarding the processed product in 2012 was an important increase in the number of processors (from 48 units in 2007 to 103 in 2012) and the assortment range of organic products was more diverse including: processed products from cow and sheep milk (cheese, swaitzer, butter, cream, etc.), processed products from soy (milk, tofu pate, croquettes), sunflower oil, a wide range of bakery products (bread, pasta, cookies), processed rice products, corn flakes, herbal tea, berry juices, processed hemp seed products, bee products (wax, propolis, pollen), processed pork products (sausage, ham) and organic wine. On the market demand for certified organic products is constantly increasing. At present, the domestic market for organic products is expanding. Organic products are sold direct from the farm gate or through specialized stores and through a network of supermarkets. On the domestic market in 2011 were sold: fresh fruits and vegetables, processed fruit and vegetable products, herbal teas, bread, pasta, flour, processed milk cow and sheep (butter, feta cheese) eggs oil, wine made from certified organic grapes, processed products from soy, honey etc. Much of the products from organic farming were exported. A percentage of approx % of the Romanian organic products is exported annually. The import of organic products increased annually, involving hypermarkets in the retail distribution of them. Thus in 2007 the value of imports was about 5 million, and, at 2011 level, reached a value of approx. 75 million euro (estimates - according to the data available in the market). CONCLUSIONS Organic farming practicing in Romania is encouraging, although there is no domestic market for organic products. Therefore, organic farming is a dynamic sector in Romania, which has seen an upward trend in recent years, both in plant and in the animal sector. An important condition for the development of organic farming represents the actions to promote

194 Organic Farming in Romania Characteristics and Perspectives Iancu Mihaela, Iancu Tiberiu, Tabita Hurmuzache, Iuliana Merce the concept of organic farming in order to aware the consumers on the importance of organic products (quality and health), so that they offer a higher price for higher quality products. Development of organic production should be facilitated further, in particular by encouraging the use of new techniques and substances that are better suited to organic production. Organic farming should primarily rely on renewable resources in locally organized agricultural systems. To minimize the use of non-renewable resources, wastes and subproducts of vegetable or animal origin should be recycled to return nutrients to the land. Organic plant production should contribute to maintaining and enhancing soil fertility and prevent soil erosion. Preferably, the plants should be fed through the soil ecosystem and not through soluble fertilizers added to the soil. Essential elements of the organic plant production management are soil fertility management, choice of species and varieties, multiannual crop rotation, recycling organic materials and cultivation techniques. Fertilizers, soil conditioners and additional plant protection products should be used only if they are compatible with the objectives and principles of organic production. Livestock production is fundamental to the organization of agricultural production in organic farms as it provides organic matter and necessary nutrients of cultivated land and contributes properly to soil improvement and the development of sustainable agriculture. Given the competitiveness of organic products, agricultural potential and demand for organic products, increasingly higher in Romania, an important factor is the continuation of system support towards financial direction aimed at supporting organic production and processing sector also. Practicing organic farming in Romania is a premise for development. Organic farming can bring great incomes if they are respected the required standards of the law, if it proves the environmental quality of agricultural products and techniques used. Even if in Romania there is not a market for organic products because of the low purchasing power of consumers, there is external demand for such products, so a chance for export

195 Tudományos Mozaik 10. TPF BIBLIOGRAPHY 1. Fitiu A., Ecologia şi protecţia mediului, Editura AcademicPres, Cluj-Napoca, 2003; 2. Orboi Manuela Dora, Agricultura organică de la producător la consumator -, Editura Eurostampa, Timişoara, 2008; 3. Toncea I., Ghid practic de agricultură ecologică, Editura AcademicPres, Cluj-Napoca,

196

197 Tudományos Mozaik 10. TPF THE ANALYSIS OF ROMANIAN RURAL TOURISM ACTIVITY Iancu Tiberiu, Brad Ioan, Pirvulescu Luminita, Iosim Iasmina, Anda Ioana Milin Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Rural tourism is a complex economic activity, with a large coverage area, scope, which highlights, through a proper mechanism, the rural tourist movement. The search of the countryside for rest and recreation is a general trend in world practice of tourism. In order to meet this trend, many tourism organizations, profit or public, from different European countries are concerned, for many years, by the organization and institutionalization of tourism in rural areas. INTRODUCTION The dynamism, depth and extent of changes in all spheres of economic and social life as the defining features of contemporary evolution - is reflected in economic structures changing in branches, in hierarchy of component branches in accordance with the requirements of technical-scientific progress, with rational exploitation of the full potential of resources and increasing of the efficiency, with the demanding for improving quality of life. In this context, tourism appears as a separate component of the economy, with an increased presence in social and economic life, with a significant participation in the overall progress and not least, as a promoter of globalization and sustainable development factor. Tourism is today one of the most dynamic economic sectors in the world. It's a thing already understand by tourism organizations, governments, associations and even tourists themselves. MATERIAL AND METHOD The study undertaken in this paper is based on an analysis of statistical data on the problem studied - rural tourism, a topical issue with major implications on Romanian rural area s economy. RESULTS AND DISCUSSIONS In Romania, the transition to a market economy led to restructuring in all fields, determining multiple economic and social implications, political and cultural. Thus the stress of urban life has increased, there was a high degree of urbanization and environmental pollution and it has reduced working week duration. These changes have affected tourism, in the sense of modification of the holiday destinations, I n favor of the pro-active, run in nature, with positive and deep implications rural tourism activity. Because rural tourism is based on the attributes of the countryside and represents a convergence of socio-economic interest existent at local level, the influence factors on this type of tourism can be structured as bio-psycho-social factors, namely: - awareness of the need to lead a healthy life is a continuously growing concept; - rural areas are favorable for development of recreational activities in nature, walking, cycling, climbing and so on, the countryside being considered the healthiest, body toning through clean air, unpolluted environment, peaceful life without major stress conditions; - peace and tranquility - stress, fast urban rhythm are elements that favored orientation of tourists through places that offer peace and quiet much needed. A study on tourism market revealed the fact that relax and rest were the main motivations of those who wanted to go on holiday;

198 The Analysis of Romanian Rural Tourism Activity Iancu Tiberiu, Brad Ioan, Pirvulescu Luminita, Iosim Iasmina, Anda Ioana Milin - III age population is growing. Because, on international level, active population retiring earlier and remained active over 60 years, to maintain its vitality and strength, people tend through a natural and sensible eating. Holidays in the country ensures an overwhelmingly eating organic, healthy, increasingly rare and more expensive in urban areas; - rural tourism is benefic for children. This environment is favorable to health of children, both through natural food (fresh food and quality) and the bond created with nature, with an important role in forming, shaping their personality (it I realized a direct connection with plants and animals), achieving also a mental balance. Temporary return to nature, to the simple way of life, is a motivation for all age, sex, socio-professional categories representing the result of conservation, health, physical and spiritual trend. Rural valences are the advantage that touches deeper connotations due to the context in witch economic and social life is running at national and international level. Romanian rural tourism activity, as well as other areas is subject of restructuring process. Acceleration and amplification of this restructuring is the result of globalization and sustainable development, manifested at all levels of the national economy. Having a favorable natural environment for rural tourism, Romania had the opportunity to work towards the preparation and promotion of rural tourism offer to align at international standards level. In the present, in Romania there are mainly two types of tourist accommodation structures: rural guest-houses and agro tourist household s. - rural guest-houses - are tourist accommodation structures that provides hosting and catering for tourists, these can provide between 3 and 20 rooms, operating in the houses of owners or in independent housing, and means that can provide entertainment; - agro-tourist household s - tourism structures with same functions as guest-houses, having 3 and 10 rooms in the same houses with the owner witch ensures all raw materials and food from their own or local resources. Analysis of the current situation of Romanian rural tourism reflects an insufficient funding of tourism promotion and, in consequence, a lack of adequate infrastructure for tourism promotion and information - currently existing only points for promotion of local interest. There are not specialized centers for tourism promotion and information, witch provides actualized data, complete and well-structured about country and tourist attractions. The information is also very poorly promoted on the Internet and because of these foreign tour operators struggling to create their own travel programs for Romania. To these is added the anthropic tourism potential, witch includes historical, religious, cultural, economic, historical monuments, ethnographic heritage. The entire national territory presents interest in terms of folklore and ethnographic heritage, each area having its specificity, which sustain cultural tourism practice. Given the existence of such natural and cultural tourism potential, diversified and of a high quality, in Romania is remarket a progress in many counties regarding villages attracting in domestic and foreign tourism circuit. The number of agro-tourist household s is considered the vital indicator for the development of rural tourism activity, taking into account that, no rural tourism activity can not take place without the existence of a tourist accommodation base

199 Tudományos Mozaik 10. TPF Table 1 Tourist accommodation units with tourist accommodation functions (number of units) Total Agro-tourist household s % from total 12,82 20,43 22,87 26,73 27,52 27,85 27,71 25,98 24,18 Source: Statistic Anuarry of Romania, In the period there was an increase of the number of rural pensions. Thus, in 2010 there were accommodation establishments. Their number increased during , in average with 238%. For year 2011, there is a decrease of accommodation units with 4.38% at national level Figure 1. The evolution of agro-tourist household s number In 2011 there were 1210 rural guest-houses (figure 1.), in decrease from the previous year, which represent 10.50%. An indicator that reflects more accurately the rural tourism offer is the capacity of tourist accommodation in rural guesthouses, expressed in places. At the tourist accommodation capacity level is recorded the same upward trend as in the case of tourist reception units specific for rural tourism. In the period there was an increase of accommodation capacity in rural guest-houses (with % in 2011 compared to 2000). In case of accommodation capacity in operation this is higher with 146.8%, respective from million places-days at to million places-days existing touristic accommodation capacity in opration touristic accommodation capacity Figure 2. Existent accommodation capacity and in operation, in agro-tourist household s

200 The Analysis of Romanian Rural Tourism Activity Iancu Tiberiu, Brad Ioan, Pirvulescu Luminita, Iosim Iasmina, Anda Ioana Milin Romania does not have a well-defined image as a tourist destination and internal promotion is inadequate and undersized compared to demand. Currently neither the Romanian neither the foreign tourists did not have specialized promotion centers and information centers about tourism attractions, cultural events or special business, archaeological sites, information on places to stay, where to dine, the recreational opportunities, etc. Achieving this major field of intervention requires intensified actions witch aims Romania as an attractive destination for tourism and business together with sustainable development of tourism products, of the increasing degree of Internet use for promoting and booking tourist services. Although rural tourism has registered increases, it has a considerable potential that is not enough exploited. The tourism sector currently has registered the significant growth in the number of accommodation establishments and level of accommodation capacity. At regional level, the development of rural tourism depends very much on the existence and quality of rural guest-houses and on the presence of various types of folklore activities, and existence of ethnographic regions and also of agriculture and viticulture practice (agro-tourism). The specific of tourism for Bucovina (North - East) is the religious one in Maramures (North - West), architectural and ethnographic tourism in Transylvania (Central) - recreational and cultural tourism, cuisine and wine, and in Carpathian Mountains it is practiced fishing. Mountainous and forest areas from Romania provides a large number of opportunities for practicing tourism, and especially ecotourism. Another important tourist area is the Danube Delta (East), which also, presents a high natural value due to biodiversity and allows practicing various types of tourism (recreation, fisheries, food). Regarding regional distribution of agro-tourist guesthouses, Figure 3, it can be seen that most guesthouses are concentrated in the Central Region, 424, which is known as the most developed agro-tourist area of the country and with tradition in the agro-tourism field. Regiunea Vest Regiunea Sud-Vest Oltenia Regiunea Buucrești Regiunea Sud-Muntenia Regiunea Sud-Est Regiunea Nord-Est Regiunea Nord-Vest Regiunea Centru Figure 3. Agro-tourist guesthouses situation in territorial profile This region holds more than 32.36% of the total number of agro-tourist guesthouses. The county with the largest number of guesthouses is Brasov, 177, followed by Harghita, 156 guesthouses. Central region is followed by the North West and North East regions, with over 200 guesthouses. The analysis on the comfort categories of tourist accommodation establishments, in agro-tourist guesthouses, shows that the predominant are those of 3 stars with a preponderance of 43.26%, followed by those belonging to 2-stars comfort category, 39.21% and classi

201 Tudományos Mozaik 10. TPF fied as having one star (4.62%), and four stars (11.53%). At national level there is not, in 2011 year, any unclassified agro-tourist guesthouse. The distribution on comfort categories of existent accommodation capacity and in operation (Figure 4, 5) follows exactly the structure on the comfort categories of accommodation establishments: predominates tree stars comfort category, followed by the two stars and five stars. 11,58 1,53 4,62 39,21 43,06 1 star 2 stars 3 stars 4 stars 5 stars Figure 4. The distribution by comfort categories of existent accommodation capacity for agro-tourist guesthouses, ,3 1,88 8,13 35,59 41,1 Figure 5. The distribution by comfort categories of accommodation capacity in operation for agro-tourist guesthouses, 2011 Rural tourism and agro-tourism (specifically related to farm activities) are alternative generating income activities, which provide opportunities for development in rural areas, because of the unique landscapes, large semi-natural areas, innate hospitality of the inhabitants of rural areas star 2 stars 3 stars 4 stars 5 stars 34,3 33,4 33, ,4 25,2 26, Figure 6. Indices of tourist accommodation capacity net use

202 The Analysis of Romanian Rural Tourism Activity Iancu Tiberiu, Brad Ioan, Pirvulescu Luminita, Iosim Iasmina, Anda Ioana Milin Preserving traditions, culture, culinary specialties and beverages as well as diversity of rural tourism resources offers potential for developing this sector. Reducing the number of tourists causes a decrease of accommodation capacity utilization index. For year 2011, there is an increase of this indicator, with 11.29%. CONCLUSIONS Through the variety of landscapes, rich natural heritage, the specificity of different ethnographic regions, vivacity of traditions and hospitality of the inhabitants, rural area fascinates everyone who loves traveling and had the opportunity to discover the culture of those areas. Romanian village, both the normal one and with tourist function one, is a unique tourist product for the domestic market, but especially for the world market. On the other hand, Romanian tourist village can contribute to the discovery of our country as a possible tourist destination, generating an interest for Romania, as a place that offers a wide range of products, quality holidays, business opportunities, experiences, etc. The distribution of rural tourism accommodation units on the comfort category reflects the quality level of the offer, being a response to the requests from tourist regarding the accommodation conditions. From attractiveness point of view, the opportunities for practicing agrotourism in the region exists in all tourist areas, unfortunately the infrastructure is not sufficiently developed to extend this type of tourism

203 Tudományos Mozaik 10. TPF BIBLIOGRAPHY 1. Bran Florina şi colaboratorii - Turismul rural modelul european, Ed. Economică, Bucureşti, Ciolac Mariana Ramona, Management în turism rural şi agroturism, Editura Eurostampa, Timişoara, Csosz, I. Agroturismul şi turismul rural, Editura Mirton, Timişoara, Talabă, I., Ungureanu, D., Talpaş, J., Stoian, Maria, Nan, C., - Turismul rural românesc. Actualitate şi perspective, Editura "Performantica", Iaşi, Anuarul Statistic al României,

204

205 Tudományos Mozaik 10. TPF THE PRODUCTIVE EFFECT OF COMBINED FEEDS WITH DIFFER- ENT SHARES OF SUNFLOWER GRIT ON LIVESTOCK PERFOR- MANCE Petroman I., Sarandan H., Fraiu Gianina, Petroman Cornelia, Marin Diana, Ciolac Ramona, Lozici Ana, Bogosel Florin Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management The use of supplements in animal nutrition improves their digestibility especially when in rations prevail sunflower meal in different proportions. Use of sunflower meal in rations reduce the cost of the feed and has beneficial effects on growth performance of young animals and the percentage of illness does not exceed normal limits. Keywords: recipes, combined feed, sunflower grit, performance, livestock INTRODUCTION Finishing swine needs knowledge concerning animal production, feeding, finishing technologies, facilities (buildings, mechanisation), but one cannot neglect reproduction since we need to produce future animals and alter them the way we need them to be 1. Swine breeding in Romania ranks second after cattle, being the species that ensures about 50% of the total meat production. The increasingly larger demands for meat have lead to the spread, diversification and multiplication of different swine breeds 2. Taking into account the possibilities of ensuring a rich and varied fodder basis, the increasing demand for pork on both the domestic and foreign markets, the existence of a long-lasting tradition and experience in the field, we need to make all necessary material and management efforts to continue develop this important species 3. The development of animal production is required first by the necessity of turning the vegetal products (cereals, etc.) into animal products (pork, in this case), which involves both material resources and human resources, all of which increase the value of animal products. MATERIAL AND METHOD In order to carry out his research, we studied the way in which combined feed recipes influence animal growth and development (animal performances) with different rates of soy grit in the recipes. RESULTS AND DISCUSSION The combined feed (NC R-4) had a content of raw cellulose (CB%) of 3.61, and the combined feed (NC R-5), 3.79%. When feeding the swine with NC R-4, the mean number of diarrhoea cases was 3.28/day. Increasing the share of SFS with 2% determined the increase of diarrhoea cases on the average to 12.94% per day: this shows that sunflower grit (11%) in NC R-5 is the triggering factor of swine dysentery because it increases the share of raw cellulose (which is extremely rough and irritating). 1 Bologa Ursula Aminoacizii de sinteză în nutriţia animalelor, Editura Coral Sanivet, Bucureşti, De Lange K., şi colab., - Manipulation of diets to minimize the contribution to environmental pollution. In Advances in pork production 10, Banff Pork Seminar, Sărăndan H., Petroman I. Effect of fodler supplimentation with Biozim M800 and sunflower meal in growing pigs over 60 days of age. Lucrări Ştiinţifice Zootehnie şi Biotehnologii, Timişoara, vol XXXVIII,

206 The Productive Effect of Combined Feeds with Different Shares of SunFlower Grit on Livestock Performance Petroman I., Sarandan H., Fraiu Gianina, Petroman Cornelia, Marin Diana, Ciolac Ramona, Lozici Ana, Bogosel Florin nr cazuri media Figure 1. Digestive sickness upon consumption of sunflower grit feed from soles fertilised with liquid wastes The recipe NC R-1 contained 2.77% raw cellulose, and the recipe NC R-7 contained 4.06% raw cellulose. We can see that the content of craw cellulose in the dry matter of swine faeces was 20.92% in the lot B and of 20.00% in the lot C. This proves the cellulose activity of the product with supplement. Analysing the performances of the N balance, we studied the effect of three levels of protein in the recipe (16.5, 14.5 and 12.5%) on the excretion of nitrogen and on the emission of ammonia from swine wastes during the growth and finishing phases. The level of raw protein in the recipe did not influence feed ingestion per day, which was kg with a daily gain of g. Reducing the levels of protein in the recipe causes a lower excretion of nitrogen through the urine. This level was 9.44 g/day/pig for a rate of 16.5% PB and 4.79 g/day/pig for a rate of 12.5% PB (Table 1). Table 1 Levels of N in urine for different rates (%) of protein in the combined feed Protein level (%) Nitrogen level in the urine (g/day/pig) 16,5 9,44 12,5 4,79 Source: Our own data Nivel azot în urină g/zi/porc 10 9, , ,5 12,5 Figure 2. Levels of N in swine urine

207 Tudományos Mozaik 10. TPF The emission of ammonia diminishes with % per each percentage of raw protein in the recipes. The cost of the NC R-7 with supplement was 11.46% lower than that of the NC R-1 used in the control lot. The daily mean gain in the pigs in lot C was 4.37% higher than in the pigs in lot B, and the number of pigs minus variants in lot C was 24.82% lower (Figure 2); the total number of animals treated for diarrhoea was 32.20% lower and mortality rate decreased with 33.22%. 25 Martor 20 20,92 20 Experimental (% din martor) 15 13,74 10, ,75 5 2,77 4,06 3,84 0,79 0,77 0,592 0,636 0 Prețul NC (lei/kg) Conținutul în CB % al furajului Conținutul în CB % al fecalelor Sporul mediu zilnic Kg Purcei minus variante % Mortalitate % Figure 2. Economic, production, and sanitary indicators in the young pigs fed on sunflower grit (14%) and a supplement Număr purcei tratați de dizenterie Martor Experimental (% din martor) Figure 3. Comparison between the numbers of piglets treated for dysentery (control and variant lots) CONCLUSIONS We have seen that the productins that improve nutrition creased the digestibility of vegetal feed through the digestion of cell walls (which was proved due to the better body weight) and prevents outbursts of dysentery among pigs because, through the digestion of cellulose (the high level of cellulose in the faeces), the increased supply of cellulose from sunflower grit from soles fertilised with liquid animal wastes no longer constituted a source of supplementary irritation of the intestine mucous

208 The Productive Effect of Combined Feeds with Different Shares of SunFlower Grit on Livestock Performance Petroman I., Sarandan H., Fraiu Gianina, Petroman Cornelia, Marin Diana, Ciolac Ramona, Lozici Ana, Bogosel Florin BIBLIOGRAPHY 1. Bologa Ursula Aminoacizii de sinteză în nutriţia animalelor, Editura Coral Sanivet, Bucureşti, De Lange K., şi colab., - Manipulation of diets to minimize the contribution to environmental pollution. In Advances in pork production 10, Banff Pork Seminar, Sărăndan H., Petroman I. Effect of fodler supplimentation with Biozim M800 and sunflower meal in growing pigs over 60 days of age. Lucrări Ştiinţifice Zootehnie şi Biotehnologii, Timişoara, vol XXXVIII,

209 Tudományos Mozaik 10. TPF RESEARCHES ON HEALTH SERVICES FROM URBAN AND RURAL AREA OF ROMANIA Ioana Anda Milin, Ioan Fruja, Iuliana Ioana Merce, Bianca Alina Bilia Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management The term "health status" refers to the many facets of a complex problem: of the individual, group, specific certain social, regional, national. In the health status of population we have a faithful mirror of the living standards in all its components, including quality medical asistance. A population with a poor health status increases dramatically the resources that society should allocate to health care and social services, to the detriment of other needs of society Depth challenges facing our country complains - at the social level - policies and measures to stop degradation of healthcare. Health care reform in Romania led to changes in the health system infrastructure, the number of staff involved in providing healthcare services in both public and private sectors, in urban or rural areas. The paper includes issues relating to - european comparisons in health services - network of health units in Romania and their distribution by areas of residence - distribution of health professionals by area. The conclusions from the research come to confirm the urban-rural gap in terms of infrastructure and health services, rural areas being disadvantaged in this area compared to urban. Keywords: European, health, services INTRODUCTION Health status of population is determined by access to health, on the one hand, and access to health services on the other. Access to health depends to a large extent by external health system: genetic factors, environmental factors, factors of economic development socio-cultural factors. Access to health care is almost entirely influenced by the organization of the health system. RESULTS OF RESEARCH Currently in the European Union there are different health systems in terms of resources of funding: state budget financing through general taxes and health insurance, public or private health insurance, co-payment or direct payment of services to patients and so on. Choosing health system depends mainly on the state's role in health. In this sense we can speak of the following health systems: liberal, nationalized, brokerage systems. The liberal is to be found in the U.S. and partly in Switzerland. Britain nationalized system is specific and is characterized by universal access to healthcare population. A similar system also exists in Sweden. Intermediate System combines certain activities of the first two systems such as universality of access, organizing pluralistic medical system, free medical practice funding based mostly on dues etc. Health status of the population depends on a number of factors that are synthesized in the form of key health indicators

210 Researches on Health Services from Urban and Rural Area of Romania Ioana Anda Milin, Ioan Fruja, Iuliana Ioana Merce, Bianca Alina Bilia Letonia Bulgaria Portualia Estonia Ungaria Lituania Polonia Austria România Slovenia Italia Germania Spania Republica Cehă Slovacia Belgia Regatul Unit Olanda Source: Pop Cosmina Elena - Health status of the population in Romania in the European context. An approach in terms of quality of life. Quality of Life Magazine no. XXI, no. 3-4, 2010 Fig. 1 The degree of satisfaction on health in EU Member States Grecia Irlanda Suedia Luxemburg Finlanda Cipru Malta Danemarca Analysis of statistical data on the number of active medical staff with higher education in several European countries and comparing them with the figures reported by Romania point out the next issues: -economically developed countries have the largest number of medical personnel with higher education, which demonstrates the importance it attaches to this sector, - In all European countries there is a great diversity in relation to the number of inhabitants per one healthcare frame. From the 11 countries analyzed Romania ranks second lowest number of inhabitants per one physician, only Poland having a greater number of inhabitants / doctor -this indicator was in 2009 in Romania, 1.9 times higher than in Bulgaria, Germany 1.7 times compared to 2.6 times than in Greece, 1.4 times than in France, for one, 7 times than in Lithuania. Table 1 Number of inhabitants per one active healthcare framework in the EU, 2009 Country Medicine Dentists Pharmacists Highly educated nurses Romania 426, , , ,4 Bulgaria 219, ,7 - Germany 251, , ,5 112,5 Greece 163,8 765,2-550,9 France 307, ,3 857,9 122,5 Italy 243, , ,6 - Latvia 327, , ,6 195,4 Lithuania 251, ,5-137,1 Poland 430, , ,6 189,6 Slovenia 403, , ,0 477,3 Slovakia 304, , ,8 - Source: Eurostat database - Public Health

211 Tudományos Mozaik 10. TPF - in 2009 the number of people that return to a dentist existing in Romania was higher than in Germany of 1.4 times, 2.2 times compared to Greece of 1.2 times compared to Lithuania, Romania being surpassed only by Italy, Poland and Slovakia. Regarding the number of health care professionals per 100,000 population, the situation is similar to that found in the previous table, Romania ranks last, with 234 physicians per inhabitants, but a better place for dentists, 7 out of 10 in the case of pharmacists 8 out of 9 countries. Table 2 The number of health care professionals per 100,000 population in U.E Country Medicine Dentists Pharmacists Highly educated nurses Romania 234,8 58,2 55,9 19,5 Bulgaria 455,4-74,0 - Germany 398,5 82,1 70,7 888,7 Greece 610,6 130,7-173,8 France 325,6 64,6 116,6 816,5 Italy 410,8 51,8 88,5 - Latvia 305,4 67,7 68,2 511,7 Lithuania 397,4 72,3-729,6 Poland 232,1 33,8 65,7 527,4 Slovenia 247,6 62,1 82,2 209,5 Slovakia 328,1 48,5 53,8 - Source: Eurostat database Health Analyzing population incumbent / hospital bed to the EU27 average of persons Romania was below the average, respectively inhabitants / hospital bed, ranking 3. On most indicators regarding healthcare, Romania is generally below the EU average, below some EU developed countries (Germany, France, Italy) and even some recent EU countries (Latvia, Lithuania, Slovenia, Slovakia), etc. The health system in Romania is a social insurance service and aims to ensure fair and non-discriminatory access to a basic package for ensured. Accessibility to health care services is determined by the convergence of supply and demand for such services. Factors that influence degree of accessibility of public health services are generally represented by: poverty level, unemployment, occupation, residence environment, insurance status in the system of health insurance, coverage medical personnel. Table 3 Number of hospital beds, 2009 Country Hospital beds Number of hospital beds for Number of inhabitants for one hospital bed inhabitants European Union ,9 181,5 Romania ,6 150,9 Bulgaria ,6 151,2 Germany ,9 121,5 Greece ,8 205,8 France ,5 151,4 Italy ,3 274,5 Latvia ,3 156,7 Lithuania ,4 146,5 Poland ,0 150,4 Slovenia ,0 216,5 Slovakia ,7 153,9 Source: Eurostat database Health

212 Researches on Health Services from Urban and Rural Area of Romania Ioana Anda Milin, Ioan Fruja, Iuliana Ioana Merce, Bianca Alina Bilia Results that, in Romania, the disparities in access to health care appear in at least three reasons: - economic, including direct costs supported by individuals (co-payments, cost of treatment and hospitalization) and indirect (transport cost, waiting times); - geographic inadequate care facilities; - uneven quality of services of the same type. Also, at the macroeconomic level, it is important the share of health spending in the state budget and GDP indicators that provide information on synthetic expression "resources" of health. Health care reform in Romania has produced changes in the health system infrastructure and personnel structure involved in providing such services, both in the public and in the private sector in both the urban and rural areas. 3,00% 2,50% 2,00% 1,50% 1,00% 0,50% 0,00% The share of health expenditure in the budget The share of health expenditure in GDP ,72% 0,42% ,02% 0,40% Source: Own calculations based on data from Statistical Yearbook of Romania 2011 Fig. 2 The share of health spending in the state budget and GDP Distribution of health services offered by residence - urban-rural differences are serious in terms of infrastructure. There are isolated area in rural zone where there are no offices for primary care, or if there is they have not permanent doctor and have a very rudimentary equipment. What is even worse is that this is just common areas with poor or aging, and thus with increased health care demands. Analyzing the number of health units in the range 2008 (the year when the economic crisis) we found the following: - Public health sector has undergone significant restructuring program that changes the types of health units, merging, transferred from the Ministry of Health in local government (Government Decision no. 346/ ) - There have been increases in the number of hospitals, dental offices and pharmacies, due mainly to private sector development and the emergence of new public hospitals in four counties; - Significant declines occurred in dispensaries, polyclinics and family doctors offices. - Public sector owns most hospitals, general practitioners and private clinics majority, specialty medical practices, dental offices and pharmacies and drugstores pharmaceutical points

213 Tudományos Mozaik 10. TPF The number of health units - Romania No. Name /2011+crt. 1 Hospitals Policlinics Medical dispensaries Family doctors offices Dental offices Pharmacies, drugstores pharmaceutical points Source: Ministry of Health - Report on the activities of health units Table 4 In 2011 the distribution of the main types of healthcare facilities by ownership was as follows: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Hospitals Poly clinics Family Medical Medical specialty Dentist Pharmacies, pharmacy outlets and drugstores Priv at 20,9 94,7 44,5 87,7 83,5 94,5 public 79,1 5,3 55,5 12,3 16,5 5,5 Source: Ministry of Health - Report on the activities of health units 2012 Fig. 3 Distribution of the main categories of health care facilities by ownership, 2011 Distribution network of healthcare facilities by residence shows the fact that health network developed in urban areas where we have 91.6% of all hospitals, nursing homes 85.7% of that of the spa, 92.5% of that of medical offices. Table 5 The network of health units by residence -% No. crt. Title Urban Rural Hospitals 88,8 91,6 11,2 8,4 2 Spa sanatoriums 85,7 85,7 14,3 14,3 3 Medical dispensaries 88,6 92,5 11,4 7,5 4 Family doctors offices 59,0 58,1 41,0 41,9 5 Dental offices 76,8 75,6 23,2 24,4 6. Pharmacies, drugstores pharmaceutical 86,3 86,1 13,7 13,9 points. Source: Ministry of Health - Report on the activities of health units 2010, 2012 In most rural areas are operating health centers -57.1%, 59.4% of medical-social centers, 58.7% of the working points of pharmacies and drugstores

214 Researches on Health Services from Urban and Rural Area of Romania Ioana Anda Milin, Ioan Fruja, Iuliana Ioana Merce, Bianca Alina Bilia Table 6 Distribution of the main categories of medical staff by residence environment% No. crt. Title Urban rural urban Rural 1 Total physicians 88,9 11,1 89,4 10,6 din care 2 Family doctors offices 63,0 37,0 68,8 31,2 3 Dental physician 87,7 12,5 87,1 12,9 4 pharmacist 84,8 15,2 85,4 14,6 5 Medium sanitary personnel 90,0 10,0 89,4 10,6 6 Auxiliary sanitary personnel 86,1 13,1 87,6 12,4 Source: Ministry of Health - Report on the activities of health units In 2009: % of all physicians working in urban areas and only 11.06% in the rural areas while the rural population that year represented 44.9% of the population. - under these conditions the in urban area were 264 inhabitants per doctor in rural 1272, the ratio being 4.8 times lower in rural areas compared to urban areas rural population / family doctor to 1,563 people in urban areas, the ratio is 1.4 / 1 to the detriment of rural areas. - regarding dentists, the number of inhabitants was 1081 for a doctor in urban area and 6192 in rural areas and ratio was unfavorable of 5.7 / 1. - the number of inhabitants was in 5306 for a pharmacist in rural area and 1,162 in urban areas, the ratio being of 4.6 / 1 at the expense of rural areas. In 2011 were: Inhabitants / doctor and 214 rural inhabitants / doctor in urban area ratio being 7.5 / 1. - if family doctors ratio was 2.0 / 1 or 1,974 inhabitants / doctor in rural and 999 in urban areas. - if dentists gap was even greater, of 6/1 and 5,223 inhabitants / dentist in rural area and 864 inhabitants / dentist in urban areas - if the number of inhabitants / pharmacist was 4,222 in rural area and 808 in in urban area ratio being 5.3 / 1. Once again, the share of rural population in total Romanian population was 44.9% in 2009 and according to provisional data of General Population and Housing Census of 47.2% in In 2011 the Romanian health system was served by medical staff. Of these 33.2% had higher education and 45.2% were medical staff with secondary and 21.6% were staff. Urban health units had 89.4% of the physicians, 87.1% of that of dentists, 85.4% of pharmacists, 87.6% of the auxiliary medical personnel. 27.8% of all doctors are family doctors. Of these 68.8% are working in urban areas and only 31.2% in rural areas. CONCLUSIONS In conclusion we note that there is a significant gap between the existing healthcare in rural areas compared to urban areas and creates a disadvantage really important issues of providing appropriate medical care in rural areas. The rural - urban gap in healthcare services domain is due to the following causes: - Situation inherited in 1990 which is perpetuated so far; - Slow development of medical services in rural areas due to: low share of health expenses priority given to modernize urban health services - Acute shortage of medical staff, especially physicians willing to settle in rural area; - Material basis for providing health services not proper in this rural area; - Share still reduced of spending of a family in rural areas, for health care, situation explained by the lower income population in this environment as well as some old mentality of preventive medicine

215 Tudományos Mozaik 10. TPF BIBLIOGRAPHY 1. Mincă D., Marcu M. Sănătate publică şi management sanitar, Bucureşti, Editura Universitară Carol Davila, Poenaru Maria Sănătatea populaţiei din România în contextul European, Centrul de Informare şi Documentare Economică, Bucureşti, Pop Cosmina Elena - Starea de sănătate a populaţiei din România în context european. O abordare din perspectiva calităţii vieţii. Revista Calitatea vieţii nr. XXI, nr. 3 4, Vlădescu C., Buşoi C. Politici de sănătate în Uniunea Europeană, Editura Polirom, Zanoschi Georgeta Sănătate publică şi management sanitar, Editura Dan; Iaşi, Anuarul Statistic al României Eurostat database Layout.do - Public Health 8. Hotărîrea de Guvern nr. 346/ Ministerul Sănătăţii - Raport privind activitatea unităţilor sanitare 2010,

216

217 Tudományos Mozaik 10. TPF STUDY ON THE POSSIBILITIES TO PRACTICE ECOTOURISM IN APUSENI NATURAL PARK Iuliana Ioana Merce, Ioana Anda Milin, Tiberiu Iancu, Ioana Merce, Bianca Alina Bilia Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Faculty of Agricultural Management, Timisoara, Romania When addressing relief-tourism relationship there is a double direction of the interaction between the two components, so that tourism can generate topography can influence its development, hosting constituent elements of the material, while tourism has an impact on the landscape both in its facilities, and the behavior of the individual initiatives practicing the activity. If ecosystems are characterized by the ability to adapt to change, developed via natural evolution in response to changing environmental factors and complex systems that integrate human component acquire an additional mechanism, namely the conscious and voluntary action of the people to manage system. This component of management, along with ways to restore natural systems, will be examined in this paper with the application of the regional system Apuseni Mountains. The administrative area of the Apuseni Mountains represent 5.9% of Romania and support 2% of the total population in Apuseni Natural Park is located in the central-north-west of the Apuseni Mountains and covers a massive part of Bihar in the south and north Vladeasa. The main advantage of this area is the presence of more than anywhere in our country karst topography that includes caves, canyons, gorges, karst plateaus. Among the unique karst forms in Romania include Valea Rea Cave, pothole V5 source Tauzia, Coiba Mare Cave Fortress of Ponor and Scarişoara Glacier, which is the largest underground glacier in Romania, with a volume estimated at 75,000 ice cubic meters. Keywords: ecotourism, sustainable development, biodiversity INTRODUCTION Ecotourism is a form of tourism in which the main objective is observing and awareness of the value of nature and local traditions and subject to the following conditions: a) contribute to the conservation and protection of nature; b) use of local human resources; c) have an educational, respect for nature - awareness of tourists and local communities; d) have insignificant negative impact on the natural and socio-cultural. Tourist destination is a geographical territorial area with the following characteristics: 1. a uniform and consistent marketing image; 2. a variety of tourism products falling within the destination image, tourist projects; 3. a network of general and specific services that contribute to tourism products in conjunction with the marketing image; 4. existence of an "administrator / coordinator" destination, with a definite policy and for coordinating implementation leverages the destination. Ecotourism destination is the tourist who, in addition the following principles: - projecting an image of responsible marketing; - the predominant destination sustainable management business; - the destination is a real support for local communities; - is the destination awareness and inform tourists and locals on its natural character; - the destination is implementing concrete measures for the conservation of nature

218 Study on the Possibilities to Practice Ecotourism in Apuseni Natural Park Iuliana Ioana Merce, Ioana Anda Milin, Tiberiu Iancu, Ioana Merce, Bianca Alina Bilia Sustainable development of human communities in the area, in terms of integration into the EU, require local human exploitation of natural resources and by developing traditional economy and tourism, in terms of preserving the natural environment. Local communities have a vital role in the park, in that they retain and maintain cultural traditions and value elements (buildings, annexes, traditional objects), are directly involved in landscape conservation Manmade, but also develop participatory service enhancing the attractiveness of the area as having a minimal impact on the environment. RESULTS OF RESEARCH Apuseni Natural Park is located in western Romania, in the central-north-west of the Apuseni Mountains, stretching a massive part of Bihar Mountains and Vladeasa Mountains south and north, on the territory of three counties (Cluj 40%, Bihar 32%, Alba 28%) in total area of ha. Apuseni Natural Park covers areas on the territory of 16 municipalities, and property belonging to 25 communes. As the number of communities in the Apuseni Natural Park fully included 53 towns and 3 villages Holiday (Boga, Fantanele and Vartop), partly as contained another 8 localities situated within the park. Sursa: Zinke A. coord. (2006), Management Plan Apuseni Natural Park, Apuseni Natural Park Administration, Oradea Figure 1 Framing the Apuseni Natural Park North area map Western and Central Romania The main resources of ecotourism interest is represented by: - natural environment, mainly karst topography, with elements of karst, (caves, potholes, sinkholes, springs, etc..) and those of karst (keys, slopes, ditches, forms of relief sculptures etc) largely covered with forests; - lifestyle and elements of culture and spirituality of the inhabitants of the area (ahitectură, crafts, customs, elements of folk, traditional occupations, etc..) - flora and fauna; - the history of these places. Ecotourism elements of the Apuseni Natural Park: - outstanding landscape values and ecosystem, but also a high degree of human intervention from other Carpathian mountain areas. - the complexity and diversity of karst topography: rocky slopes, deep valleys and gorges, ridges or "stitching", ditches, which are added a large number of caves, potholes,

219 Tudományos Mozaik 10. TPF sinkholes, karst depressions, underground water courses (Fortress of Ponor, Fortress laugh Glacier Fire Alive, Galbena, Izbucul Ponor, lost World Karst Plateau Glacier Scarisoara); - in some caves were found fossils of animals that lived during the ice age (the cave bear, cave hyena, etc..) And traces of prehistoric man; - wild areas and withdrawn, air, water, and clean soil, biodiversity - hundreds of years of human influence on the natural environment, which offers special value landscape - increased accessibility territory - sensitive local communities - rich customs, traditions, and local art - traditional farming with a minimal environmental impact - traditional crafts - the vegetation is pretty mosaic, consisting mostly of beech and spruce forests, interposed large areas of meadows and pastures Biodiversity describes the full range of variability among living organisms within an ecological complex. Biodiversity includes both ecosystem diversity and genetic diversity of a species in the ecosystem. The basic components of biodiversity are: plant biodiversity and animal biodiversity. Apuseni Natural Park has several habitat types as follows: Dacian beech forests, oak and hornbeam forests Dacian, relict forests, alluvial forests, alpine and boreal shrubs, bushes dry alpine and boreal grasslands, rocky Pannonian grasslands and meadows, with a wide variety of flora and fauna characteristic of the area. Flora is one most specific mountain habitats with coniferous or deciduous forests, mixed forests, thickets of shrubs and grasses, meadow, grassland or rocky. Due to local conditions of soil, climate and topography, the framework sketched out some changes, disturbances and inversions. As a feature of karst plateaus Mountains, as a result of thermal inversions, there are areas where coniferous goes with everything being replaced beech forest (Fagus sylvatica) directly bordering mountain meadows. Fauna: The Apuseni Natural Park were collected and described many invertebrate species new to science, and many have been declared as endemic to the Apuseni Mountains. He is best represented group Coleoptera, Cholevinae (Leiodidae) and Trechinae (Carabidae). Troglobitic genera are endemic Pholeuon Drimeotus and the Apuseni Mountains with a very restricted area of distribution. A special attraction for Aries and a majority of its tributaries the fish fauna, with a clearly expressed zonality. In aquatic ecosystems Apuseni Natural Park meet a range of fish species, the most common are trout. Also within the park meet all common species of upland birds (blackbird collar - Turdus torquatus, dormouse - Nucifraga caryocatactes, mountain tits - Parus montanus, crested tit - Parus cristatus, raven - Corvus corax, black woodpecker - Dryocopus martius, blackbird water - cinclus cinclus), large mammals (wolf - Canis lupus, lynx - Lynx lynx, deer - Capreolus capreolus, carpathian deer - Cervus elaphus, wild boar - Sus scrofa, wild cat - Felis silvestris, ferret - Mustela putorius and the otter - Lutra lutra, lynx - Lynx lynx, bear - Ursus arctos.), small mammals, rodents and insectivores (common shrew - Sorex araneus, pygmy shrew - S. minutus, mountain shrew - S. alpinus, water shrew - Neomys fodiens, marsh shrew - N. anomalus, shrew field - Crocidura leucodon, books - Talpa europaea, hedgehog - Erinaceus concolor). Areas of natural naturalness encountered on the entire Apuseni Natural Park are: - Blessed realm and Hoanca Nature Reserve (1.10 ha) protected area located on the territory of the commune Buntesti;

220 Study on the Possibilities to Practice Ecotourism in Apuseni Natural Park Iuliana Ioana Merce, Ioana Anda Milin, Tiberiu Iancu, Ioana Merce, Bianca Alina Bilia - White Stones in Stanciului left side of the valley, the mountains Vladeasa geological formation consists of white limestone rocky slopes, important tourist and scenic area near the village of cranberries in Cluj County; - Molhasurile Izbucelor Valley (80 ha) botanical type nature reserve located in the origin of the valley Bitran, on the territory of stone; - Peak Buteasa found in the eastern part of the village Budureasa (2 ha) nature reserve where rare flora species vegetate, popularly known as the bubbly mountain (Trollius europaeus); - Padis touristic area situated in the northern part of Bihor Mountains, in the commune Pietroasa. The Apuseni Natural Park there are mineral springs used for commercial purposes, but Hell Valley, near the Warm Somes and Aleului valleys, there is one of the most important mineral water bottling unit in Romania - Stana de Vale. Concession belongs SNAM SA Bucharest, but is rented by one of the largest companies in the South - European Drinks, which uses springs to bottle Stana de Vale for around 340 million liters of mineral water and beverages derived. Concession paid to the state budget is 1,360,000. Certainly, the source of Stana de Vale enjoy the park's ecosystem services, it is estimated that 40-50% of the supply of water (filtration) depends on the ecosystems of Apuseni Natural Park (according to expert judgment by employees Romanian Waters), given that the two of nearby rivers flow from Apuseni Natural Park. Keeping traditions and handicrafts contribute Apuseni Natural Park, along with other criteria, to develop ecotourism in the study area. Among the most important crafts discussed below: Figure 2 Textile art One of the old crafts of the Apuseni Mountains Bihor County and is the creation of fabrics of cotton, flax or wool household or making clothing and decorating them with interesting reasons specific to each area. Currently there are few women who practice this craft, and the most you can find in mountain areas with difficult access. The loom is installed only in winter, when skilled hands of women give birth to objects as diverse as traditional towels, tablecloths, knapsacks specific pieces of clothing or costumes. Wood is a material very accessible, and is widely used in the household. While some crafts were developed with some specific in Bihar, adapted to certain areas, requirements and available materials. Among them are those who are passing lădăritul, scărăritul and especially among the Roma ethnicity population, achieving spoons, wooden and covet. Figure 3 Art of wood

221 Tudományos Mozaik 10. TPF Embellishment prehistoric eggs is usually retrieved later Christianity - eggs are sacrificed and eaten sacramentally Easter holidays. Embellishing craft Easter eggs several stages, beginning with the one and cooking eggs, continuing with their painting and painted itself with beeswax. The colors used were originally yellow and red colors that symbolizes the passage of the sun across the sky from morning to sunset. In many places in Bihar, this craft is practiced annually on Good Friday. There are villages where peasant women by understanding our egg painting became an art. We recall in this respect several villages Körös area: Dragoteni, Budureasa, Red, Meadow, Hinchiris, Sudrigiu. Figure 4 Eggs painted art Activities and attractions available and suitable in the Apuseni Natural Park: Cycling - Cycling is becoming more popular both in Romania and in the region or elsewhere in Europe. Description of the cycling route, making a promotional campaign for this itinerary and a map drawing work should attract more tourists in relatively underdeveloped areas of the country. It also should stimulate further interest in the development of cycling routes in other areas and act as a prototype project. Caving - intended visit of caves located in the park. It is a rather difficult task practicing in undeveloped caves by people with minimal training required to be carried out only under the supervision of monitors or guides. The development of this activity is subject to the improvements that will be made in the caves of the area. Hiking trails - most of the routes is accessible to tourists with secondary. This activity leverages existing best natural scenery, knowledge and future development. In winter, trails are narrower, you can practice just around the resorts and less difficult routes. Inaccessible routes are recommended only highly trained tourists. Water sports (canoe, kayak, rafting) - Rafting and kayaking can also practice Aries. It is a form of tourism due to several factors: high costs, adequate preparation, the rivers flow, its practitioners from those number will be lower. Skiing - has more and more followers. The manifestation of this form of tourism is on the route Vartop - Arieseni - Padis - Vladeasa on the main ridge. The study area has undergone significant growth and is in various stages of achieving an infrastructure expansion project specific, with new tracks with a total length of over 11,600 m Cultural Attractions - aimed at enhancing local cultural and historical sites, traditional crafts, customs and habits of residents of Natural Apuseni Park. These activities are practiced by a growing number of tourists, especially in transit through the area. This form of tourism can be linked to local events often specific, such as craft fairs, tourism fair in Albac, carpenters Day (Horia) etc., also every Sunday in the village centers of country fairs place where locals come to buy different goods or to sell their products. Observing animals - is gaining interest, practiced in rural areas, for observation and knowledge of nature, immortalizing the image and recording sequences of interest known natural environment through the camera and film. Equestrian tourism - depending on how it is promoted and existing infrastructure increasingly arouses the interest of holiday-makers. These forms of tourism can be practiced in various areas, including the main tourist magistrare, and access roads in the area

222 Study on the Possibilities to Practice Ecotourism in Apuseni Natural Park Iuliana Ioana Merce, Ioana Anda Milin, Tiberiu Iancu, Ioana Merce, Bianca Alina Bilia Hiking trails in the Apuseni Natural Park: The Apuseni Natural Park, there are many paths that can browse some walking for hiking enthusiasts and others on two wheels for mountain biking enthusiasts. Apuseni Natural Park trails are grouped around two major highways that cross the area from N to S on the main ridges. There are thus 23 routes and 10 routes approved not approved to be subject to the approval process, of which the most common are: - Blue dot (Circuit Fortress of Ponor): 5 hours, length: 12 km, Circuit trail visiting the most spectacular and grandiose complex karst in the Apuseni Mountains - Fortress of Ponor. Difficulty route high in altitude. Can be covered and departure-arrival in camping Glavoi. - Yellow dot (Circuit yellow) :: 10 hours Length: 19 km, circuit route for visiting the spectacular karst springs valley from yellow. Long and tiring route with portable high difficulty in altitude. Can be covered and departure-arrival in camping Glavoi. - Red triangle 1 h 20 min, length: 5 km This trail is a link between the two lines (blue band and red band) crossing the Apuseni Natural Park, respectively padis plateau of the Caput. - Yellow cross (Lost World Circuit): 2 hours - 2 1/2 hours, length: 7.5 km, the route to visit the Lost World plateau karst formations. Low difficulty, accessible during winter ski tour. Can be covered and departure-arrival of camping Glavoi, access to the entrance of the trail making on forest road on Dry Creek, Duration is about the same as the Padis cottage. - Blue triangle 5 h, length: 17,5 km route linking Padis and Scarişoara area with karst area visit the Stone House and the Gardisoara keys and the Dry Guard. Valley road slightly more than half the forest road accessible winter ski touring. - Blue triangle: 4 1/2 to 5 h, length: 13 km, Cranberries village - Cranberries waterfall Cranberries village. Visitor arrivals in the Apuseni Natural Park is situated around tourists can be accommodated in the 150 accommodation units (table 1) inside protected areas, or in the 600 accommodation units in the vicinity of protected areas. Existing accommodation facilities within the territorial administrative units of the park is in continuous improvement and diversification. Table 1 Unităţi de cazare în cadrul şi în apropierea ariilor protejate Accommodations protected areas Accommodation units in the vicinity of protected areas Apuseni Natural Park Sursa: National Institute for Research and Development in Tourism - National Strategy for Ecotourism Development in Romania, Phase II, București, 2009 Table 2 Visitor centers and information points within national parks and natural Category Visitor center Information points Total Apuseni Natural Park Sudrigiu Doda Pilii Padis Garda de Sus Canton Scariţa Belis, Ghetar, Refugiul Salvamont Bihor, Garda de Sus, Rachiţele, Stei, Oradea, Cluj-Napoca Sursa: National Institute for Research and Development in Tourism - National Strategy for Ecotourism Development in Romania, Phase II, București,

223 Tudományos Mozaik 10. TPF Other accommodation represents campsites. Today on the perimeter of NAPs in Alba County are appointed places, lacking the necessary facilities (toilets, showers, organized waste disposal system, fences, parking, etc..) And no system of collecting camping fees. Other camping areas are provided by private entrepreneurs, owners of guesthouses, or local, privately owned land in built-up areas, etc.. In order to support local community services are proposed, the most important of which are: - creation of facilities for practicing crafts (circles cultural training for older youth by making traditional handicrafts of various objects with the possibility of obtaining the qualification certificate attesting traditional trades, supporting the promotion and marketing of products based on authentic local resource local) - create a "mark" the Apuseni Natural Park, certifying the authenticity of the products from the park, which is promoted by the Apuseni Nature Park Administration and economically producers to benefit from certain features (eg, to be exempt from certain taxes) - establishment of organized tourist information points, which are on sale handicrafts and other products bearing the "mark" Apuseni Natural Park - promotion information materials Apuseni Natural Park tour local network. Under Regulation Apuseni Natural Park, the proposed National Forest ROMSILVA within the Apuseni National Park is the location and arrangement restricţiicu purpose building permanent housing or tourism purposes as follows: 1. function allows: socio-cultural facilities, trade, catering, services, hotels, motels, hostels, holiday homes, facilities for tourism; 2. functions allowed with conditions: workshops for crafts, traditional technology and clean service, specific economic activities or required area, provided that no pollutants; 3. prohibited functions: production or service facilities that generate pollution, construction of production located in the area of national roads, county, important traffic of tourists. CONCLUSIONS Increasing the number of tourists visiting the park or through the park has a negative impact, especially if the impact is not controlled in any way. Also, with the development of winter sports areas in the vicinity of the park, the flow of tourists will increase. Car traffic in the area has known a continuous growth and are contributing to the pollution problems. Should be encouraged to use public transport, local transport of tourists can be used unconventional energy vehicles. The old traditional occupations of the inhabitants, about woodworking and farming becomes economic activity, generating continuous operation, uncontrolled irregular and the landscape, which is in contradiction with the principles of sustainable development. As a measure to redress this threat can be considered encouraging people to conserve, enhance and celebrate local culture and cultural heritage of the Apuseni Mountains: maintaining traditions, crafts (Vasari, shingles, cooperage, wood carving, etc.), customs and skills, organizing artistic and cultural projects, encouraging the organization of local events with direct involvement of the community

224 Study on the Possibilities to Practice Ecotourism in Apuseni Natural Park Iuliana Ioana Merce, Ioana Anda Milin, Tiberiu Iancu, Ioana Merce, Bianca Alina Bilia BIBLIOGRAPHY 1. Bann Camille, Popa Bogdan (2012) - Evaluation of ecosystem contribution of protected areas to economic development and human welfare in Romania 2. Gârbovan A. (2005), Regional development strategies and models for the Apuseni Mountains, teză de doctorat, Academia de Studii Economice, Bucureşti 3. Petrea Rodica (2004), Rural tourism in the Apuseni Mountains, Edit. Universităţii din Oradea 4. Zinke A. coord. (2006), Management Plan Apuseni Natural Park, Apuseni Natural Park Administration, Oradea 5. (2012) EDEN - Destinations of Excellence - Apuseni Natural Park (Romania) 6. (2009) Interministerial working group - the designation criteria ecotourism destinations 7. (2009) National Institute for Research and Development in Tourism - National Strategy for Ecotourism Development in Romania, Phase II, București, 8. (2011) Plan landscaping Apuseni Natural Park 9. (2010) National Forest ROMSILVA - Apuseni Natural Park Rules 10. (2003), Tourism development strategy Bihor County Chamber of Commerce and Industry Bihor 11. Apuseni Natural Park - location, available at option=comcontent&task= view &id=77&itemid=86&lang=ro

225 Tudományos Mozaik 10. TPF LOCATIONS WITH TRADITION OF INTERNATIONAL AGROTOURISM Ramona Ciolac, I. Csosz, I. Petroman, Cornelia Petroman, T. Iancu, Iasmina Iosim, Diana Marin, Ana Mariana Dincu Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Among other activities of capitalization the village potential was born the idea of blending the traditional activities with the ones related to hospitality and recreativity. Agrotourism has grown increasingly more in the second half of the twentieth century, nearly all Europe. A holiday in the country entered in the habit of fresh air, nature, pure green spaces lovers. The typology of rural tourism specific forms is extremely diverse in countries with tradition in the field (France, Switzerland, Ireland, Austria, Germany etc.). Keywords: agrotourism, location, tradition INTRODUCTION Searching the rural environment for rest and recreation is a general trend in world tourism practice today. Therefore, rural tourism in Europe fall, one by one, in the future local development policies. Integrated tourism, in rural areas is an alternative to solve at the same time, the problems relating, on the one hand, the village, and on the other hand the town. In European Union countries, agrotourism is not a new phenomenon. Over time, for most EU countries during the decades tourist accommodation was performed in a manner more or less spontaneous or organized. Each agrotourism offer is unlike other in Europe, there are countries with specific agrotourism offer (go here Italy, Austria, Switzerland, Germany, Denmark, Spain, Netherlands, Belgium), or a mixed offer - rural tourism and agrotourism - (go here France, Ireland, Portugal). 1 In the following we summarized the most important elements related to appearing and developing modality of tourism forms in European rural area, in some countries, considered representative: Germany, Austria, Italy, France. MATERIAL AND METHOD To achieve this scientific paperwork the authors used various bibliographical sources, and other materials and research in the discipline of tourism, on which certain conclusions have emerged. RESULTS AND DISCUSSION Germany Practicing agrotourism in this country began in 1965 when they organized the first of townspeople stays in villages. German agrotourism product is also found as "Holidays in peasant farms." Great success of the product derived from the exploitation of German industries and agriculture by small peasant farms, authorities concluding that "a guest brings more profit than any other activity conducted during a whole year." 1 Ghereş Marinela, Agroturism, de la tradiţie la ofertă comercială, Editura Risoprint, Cluj-Napoca,

226 Locations with Tradition of International Agrotourism Ramona Ciolac, I. Csosz, I. Petroman, Cornelia Petroman, T. Iancu, Iasmina Iosim, Diana Marin, Ana Mariana Dincu As a result, in 1980 was inaugurated a project of tourist development of rural areas, entitled "to the North Sea to the Alps", which has proposed the creation of 2,000 holiday apartments with approximately 10,000 rooms (with single and double beds). Currently rural tourism is practiced in more than two thirds from Germany rural area. The competent authorities of Germany pay a special attention of tourist leverage in terms of rural areas where there are villages and peasant farms well maintained. Geographically, will meet facilities starting from North Rhineland, Westphalia, and then continue with Hessen, Bavaria or Baden Wurtemberg. Most developed regions in agrotourism activities are Schwartzwald and Messen. The above mentioned regions can be combined with anti-trust legislation, with ongoing encouraging of "small and medium" business with family capital and not least with a very old German concept of family life and particularly on the role and position of women in society ("kinder, Kirche und Kuche") - which led to remarkable results and upward promotion of rural tourism. Schwartzwald Baden Wurttenberg Even if the apparent accuracy, timeliness and German style give the feeling of a more sober atmosphere, modern attempts to not disturb anything that involves tradition. Rural ambience is complemented with several initiatives to spend moments of leisure. Packages offered by German rural tourism forms wearing perfume of beer festivities, color Danube and warmth of Grimm tales from childhood. Those who choose one of more than 3,000 offers of "Ferien auf dem Lande" (rural hospitality guide Germany) are proposed: 1. cyclo-tourist itineraries, horseback, with wagon or carriage; 2. visits to the workshops of artisans; 3. stays for naturalists (hunting photo); 4. walking (walking, hiking, Pilgrimage). Austria Agrotourism is an activity that has contributed to the development of new concerns in time becoming professions - which led to the economic growth of rural settlements. Manifestations forms of rural tourism dates back more than 150 years and they are represented by:

227 Tudományos Mozaik 10. TPF - Farmhouse (farmhouses with rooms to rent) and - Tourism inns. And since two decades ago, the vehicle concepts for rural tourism forms practiced are: - Tourist village recreation; - Resort to rest. It all started with the geographical position of the Tyrol, characterized by high traffic. Since the eighteenth century Tyrol is getting out of the shadow of Switzerland and becomes a area with tourist interest. Even though this area has past through the attempt of two world wars, it was restored in speed every time. In the '50s were rereached prewar conditions and the following development was not only fast, but also very strong. Growths realized in tourism field were based on: - Economic growth of the entire region; - Population growth; - Increased of leisure time; - Transport and infrastructure development; - Development of new communication systems; - Development of winter sports; - Not least of urbanization. All these have led to the approval and functioning of 25 tourist commons, in witch a family of two receives tourists on the farm, existing about 6 beds in each farm. At the end of the twentieth century throughout the whole Tyrol one third of rural households from rural area have rented accommodation areas. Today the statistics of the first years of the third millennium, placed Austria's on second place of tourist holders farms: 19,000 existing farm operation. Leutasch-Austria Saint Jakob, Tirol, Austria In 1989 were celebrated 100 years of service to these concerns that have led to tradition. Almost a quarter of Austrian farms receiving guests for over a century, providing through this activity abundant living for about 10% of Austrian farmers. Austrian rural tourism product is characterized by a huge investment effort in properly equipping tourist structures, predominance of small units and their family character, the quality of tourist equipment continually improved (lounge, bar, TV lounge, games room, sauna pool, etc..). We conclude that in Austria there is a long tradition of agrotourism, aimed mainly at supporting agriculture and rural depopulation. Italy Italian agrotourism known as a form of manifestation "green holidays" and has as the main component agrotourism. Are famous regions Piedmont, Lombardy, Trentino, Veneto, Emilia Romagna, Liguria, Tuscany, Lazio, Abruzzo, Umbria, Campania, Puglia, Calabria, Sicily and not least Alto Adige

228 Locations with Tradition of International Agrotourism Ramona Ciolac, I. Csosz, I. Petroman, Cornelia Petroman, T. Iancu, Iasmina Iosim, Diana Marin, Ana Mariana Dincu It is believed that 99% of people who spent a holiday in the Italian rural household willing to return with other occasions. Italian agrotourism attract through: - culinary traditions of Italian cuisine; - famous wines; - folklore dances and songs and art music; - various architectural monuments; - poetry and legend of each settlement separately. La Bassa Valsugana e il Tesino Val di Sole Images Trento Province Analyzing customers of Italian agrotourism farms we can say that are divided into several categories: occasional customers, represented especially by people aged between 30 and 40 years who want an escape on weekends; people who are passing through the area, witch, along the way, stop briefly at a farm. They want to spend a quiet night and rest for the next day to go on. For this reason, they merely consume a breakfast snack and possibly usually do not want other services; young people are customers who may have age between 20 and 26 years. Organized in groups of 6-8 people, young people come to farms, exclusively for sports and leisure services. Less interested in the quality of food, they spend most of their time outdoors; older people, eager to rest, to eat good things and making trips pleasant and quiet are a easily pleased customer group. In general, they have enough material resources to indulge in all kinds of service, but sometimes can be limited to buy natural products, to sit down in the sun or read a book under a tree; gourmets, practice agrotourism exclusively to taste foods, that they appreciate for their naturalness; couples with children, represents 50% of customers of existing farms, they are aged between 30 and 40 years and are the group most interested. They can spend even a whole month on a farm, are likely to require additional services in an organized frame (and depending on the age of children). They have reasonable opportunities to spend and are willing, especially for their children to buy farm products, relying on guaranteed freshness; children for whom Italian agrotourism comes with a varied offer of "teaching factories" in which children are helped to become familiar with the lifestyle and traditions of the countryside

229 Tudományos Mozaik 10. TPF In order to attract customers, Italian business men invest considerable sums in advertising. In this area, the number of customers is directly proportional to the number of advertising actions, so advertising can be considered as a regular column in the company balance sheet. Since it was established agrotourism in Italy witnessed a remarkable popularity. Those 7,000 private farms existing at national level working at a sustain rhythm and the demand shows no signs of diminishing. France A country with ancient traditions in practicing rural tourism forms is France. This form of tourism was considered: - Solution to the problems of agriculture, its development is possible due to the tendency of citizens to have a family residence in the country; - The manifestation of the phenomenon of fragmentation of leisure holidays allowing more places. Rural tourism in France is practiced especially by families that can enjoy by holiday fragmentation, in rural settlements from region such as: Haute-Savoie, Herault, Saone and Loire, Cotes d'armor, Bas-Rhin to Burgundy, Brittany and Alsace. France is considered the swing of tourism in rural areas, because of old traditions and maximum rates of diversification and promotion organization which implements them. Most part of the equipment can be called French country-house, addresses such as: Gîtes de France "," et Auberges Logis de France "," Bienvenu of the firm "," Stations Vertes de vacances "," Relais et Chateaux ""Relais du Silence", "Camping et Caravaning", etc.. Since 1965 it is met the concept of "green resort" ("vert station") as full tourism product consists of accommodation and food, recreational equipment and its own trading. The year 1975 brings improvements in rural tourism activity by organizing tourist circuits and promotion of equestrian tourism, river and pedestrian "randonee" in rural settlements. Currently French rural tourism offer is based, primarily, on the holiday homes known as "les Gates de France", designating rural shelters, on private, or individual farmers and craftsmen, as well as landscaped communal family as bungalows or large pavilions with apartments of 1-5 rooms. They are built and designed according to the criteria of quality books and their classification is based on the comfort level (1, 2 or 3 ears). In France 60% of tourists who spend their holidays in the countryside prefer long stays of four weeks and only 8% on the very long for over 2 months. Tourists from all "corners" of the world are attracted to specific French cuisine foods, offered in a special ambience of the gîtes site, complete with incomparable charm of the French hosts. With all the above, and despite its age, French rural tourism starts much harder than other existing forms of tourism. CONCLUSIONS Agrotourism in the European countries becomes in the last decades of this century, a priority in local development policies of these countries, now and in the future, this type of tourism based on three axes: space, people and products that are in a close correlation can not exist without each other. Regarding the space (natural and anthropogenic) stands large differences, especially in the services and facilities that are customized from one country to another and from one region to another. Private initiative of farmers in promoting agrotourism must be integrated into a comprehensive development plan to provide a complete and quality agro products

230 Locations with Tradition of International Agrotourism Ramona Ciolac, I. Csosz, I. Petroman, Cornelia Petroman, T. Iancu, Iasmina Iosim, Diana Marin, Ana Mariana Dincu BIBLIOGRAPHY 1. Buciuman E., Economia turismului rural şi agroturismului, Editura ProTransilvania, Alba-Iulia, Csősz I., Agroturism şi Turism Rural, Editura Mirton, Timişoara, Ciolac Mariana Ramona, Management în turism rural şi agroturism, Editura Eurostampa, Timişoara, Ghereş Marinela, Agroturism, de la tradiţie la ofertă comercială, Editura Risoprint, Cluj-Napoca, Martin Simona Cristina, Marinău Călina, Ciolac Ramona, European integration, opportunity for Romanian health tourism development, International Scientific Conference,,Science and innovative environment Tomori Pal College, Kallocsa, 19 november, 2009, ISBN: Ö, , Pag Panyik Emese, Costa C., Ratz Tamara, (2011), Implementing integrated rural tourism: An event-based approach, Tourism Management, Volume: 32, p.: Tabără-Amânar C.G., Stanciu S., Moatăr M. Maria, Ştefan Carolina, (2012), Study on product development and tourist destinations in Romania and its legal implications, Lucrări Ştiinţifice, Facultatea de Management Agricol, Seria I, vol XIV, p

231 Tudományos Mozaik 10. TPF DEVELOPMENT STRATEGIES OF EUROPEAN TOURISM Ioan Csosz 1, Andrea Miklósné Zakar 2, Ramona Ciolac 1, Simona Martin 1 1: Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management 2: Tomori Pál College Tourism can play a significant role in the development of European regions. Infrastructure created for tourism purposes contributes to local development, while jobs that are created or maintained can help counteract industrial or rural decline. Sustainable tourism involves the preservation and enhancement of cultural and natural heritage, ranging from the arts to local gastronomy or the preservation of biodiversity. Indeed, tourism can be an important activity with social, cultural and environmental implications, involving large numbers of small and medium-sized enterprises. Its contribution to growth and employment varies widely from one region of the EU to another. Keywords: European, tourism, strategies INTRODUCTION Increasingly more tourists - every year more numerous - discover the freedom and facility for tourism in rural areas. Generally this tourists are seeking accommodation and living conditions typical rural, a decent degree of comfort, traditional cuisine of the region in which they are, waiting a diversification in time of the offer. Also most of the "actors" of the tourism world seeks a stronger development of the equipments and their harmonization with the natural environment and socio-cultural of tourist areas. Both providers and tourists trying to harmonize the interest for a great vacation with a desire to improve its impact - in terms of social, cultural and protection, or mitigate the effect of degradation over the environment. MATERIAL AND METHOD To achieve this scientific paperwork the authors used various bibliographical sources, and other materials and research in the discipline of tourism, on which certain conclusions have emerged. RESULTS AND DISCUSSION At the beginning of the decade the main determinants of the development of European tourism to the third millennium were grouped by the OMT experts in: - Stabilize incomes for consumption; - A relative decrease in departures of tourists from Northern Europe; - Liberalizing travel in Eastern Europe countries; - Gulf War and the former Yugoslavia, as temporary inhibitors; - Depreciation of U.S. dollar against major Western currencies; - Development of some promotional policies of the administrations of European countries, specific to tourism sector from each country

232 Development Strategies of European Tourism Ioan Csosz, Ramona Ciolac, Simona Martin, Miklósné Dr. Zakar Andrea The EU is a major tourist destination, six of its member states being among the top ten holiday destinations in the world. Tourism has the potential to contribute to employment and economic growth and the development of rural, peripheral or less developed. Table 1.The top 10 tourist destinations - nights spent in collective tourist accommodation structures, 2011 Source: Across the whole of the EU-27 in 2011, the most popular region for residents (in this case French residents) to visit was the Mediterranean region of Provence-Alpes-Côte d'azur with 37.3 million nights spent by domestic tourists. The most popular destinations for nonresidents (foreign tourists) were the Spanish island regions of the Canarias and Illes Balears and the Spanish mainland region of Cataluña, where 76.0 million nights, 57.2 million nights and 44.0 million nights respectively, were spent by foreign tourists in Fig.1 tourist intensity, 2011 Source:

233 Tudományos Mozaik 10. TPF Table 2. Receips and expenditure, Source: The role that tourism plays in generating growth and jobs and its impact on other policy areas ranging from regional policy, diversification of rural economies, maritime policy, sustainability and competitiveness to social policy and inclusion (tourism for all) are widely acknowledged. Subordinate strategy of European tourism development provides mainly: a) adequacy of supply to demand through changes in existing tourism products. New tourism products and programs will aim to stimulate tourism development in peripheral areas and increased the number of tourists by reducing nontourists number along with the creation of some facilities for extra season; b) specialization of tourism products on market segments that include age groups 15-24, and over 55, especially for the category years, witch in EU countries number 51 million people; will be create educational arrangements specific to exchanges of people, programs and experience of teachers, students and pupils of institutions of European countries; c) modernization and development of social and health tourism through community grants system, while the potential of this sub sector is insufficiently capitalized due to its low profitability for travel agencies and the lack of motivation of the offer;

234 Development Strategies of European Tourism Ioan Csosz, Ramona Ciolac, Simona Martin, Miklósné Dr. Zakar Andrea d) in mountain tourism the risk of lack of snow causes a tendency of deseasonalisation of mountain vacations combined with market expansion in several areas including Eastern European; e) euro tourist products new or expanding: - euro tourist products with great facilities and discounts, according to the "Tourism for all" program adopted by 18 European countries participating in the Conference from Gatwick - England, as a tourism pan-european project; - tourism products substantially subsidized in social tourism frame, by the associations and trade unions for the market segment, "Father, mother and children with low incomes" in case of Greece, Cyprus and Spain or with government subsidies in Sweden case; - development of "eurovillages" product released as a product of social tourism by European Economic Interest Group having as members the representants of specific segments of rural tourism from France, Belgium, Italy, Switzerland, Portugal, Spain and Germany; - development and expansion of "Cheques vacances" products on markets from many countries and whose success resides in his subsidy, between 20 and 80% of the voucher, by the employee works councils; - F.I.T. tourism products on short period for individual tourists segment offered by tour operators, hotel chains and airlines; - expanding of product offerings for rural tourism in the entire European pool; - development of "holiday club" product as a profitable market segment and in continue expansion in the North and South European countries. Subordinate strategy of European tourism development provides adequacy of supply to demand through changes in existing tourism products specialization of tourism products on market segments modernization and development of social and health tourism through community grants system in mountain tourism the risk of lack of snow causes a tendency of deseasonalisation euro tourist products new or expanding Fig.2 Direction of subordinate strategy of European tourism

235 Tudományos Mozaik 10. TPF The support of market development for the new products and also of the tourism market is represented in several European countries by the incentive schemes, subsidies and financial support of tourism consumption at all levels of micro, meso and macro of tourism. Such systems include hierarchical institutions, travel agencies, local administrations and governments. These facilities systems include, by countries: - In Greece and Spain - financial allocations for investments support by the size and their importance, preferential financial allocations investment for special investments objectives (especially in hostelry), interest rate subsidies and long-term loans with government guarantees for tourism subsectors or sectors development, tourist tax subsidies through tax cuts; - In Switzerland - subsidizing development of isolated areas that have tourism potential; - In Sweden - subsidizing social tourism with government support; - In Portugal - Tourism Found is a governmental source of credit with subsidized interest rates, covering 60% of the investment; - In England - primary sources of financial assistance are groups acting directly in tourism and secondary sources occur in the public sector are represented by capital grants and low-interest loans, which are administered by the eight specialized committees and councils components of tourism (Art Council, Historic Building Council, and so on). European program of implementation of support for tourism is provided in the Action Plan for tourism and is coordinated by Directorate "Tourism Unit" of the European Commission including sub-studies, support, advice and financial support to develop the tourism sector of the member countries. CONCLUSIONS Tourism development requires both economically and socially. Thus he contributes to the economic life, through the following: - The possibility of achieving a long-term development policy, in close contact with other policies, agriculture, infrastructure, environmental protection; - The opportunity to become a support for new business and jobs and to determine a new development in the local and regional level; - Encouraging local activities that may cause the development of specific trade and create new jobs; - Increased income for residents generated by capitalizing local resources; - Dynamic factor in the process of increasing the quality of life

236 Development Strategies of European Tourism Ioan Csosz, Ramona Ciolac, Simona Martin, Miklósné Dr. Zakar Andrea BIBLIOGRAPHY 1. Buciuman E., Economia turismului rural şi agroturismului, Editura ProTransilvania, Alba-Iulia, Csősz, I., Agroturismul montan, Editura Mirton, Timişoara, Csősz I., Agroturism şi Turism Rural, Editura Mirton, Timişoara, Ciolac Mariana Ramona, Management în turism rural şi agroturism, Editura Eurostampa, Timişoara, Ciolac Ramona, Csosz I., Pet Elena, Martin Simona, Dincu Ana Maria, Perspectives of agrotourism development in rural area Revista Agrobuletin AGIR nr.8/2011, ISSN , pag Martin Simona, Csosz I., Ramona Ciolac, Analysis of rural tourism contribution to rural area development by dimensions, Revista Agrobuletin AGIR nr.13/2012, ISSN , pg Radanov Iasmina, Joining the European Community: The Necessity of Studying Communication, Simpozionul Internaţional, Specializare, Integrare şi Dezvoltare, Secţiunea Relaţii Economice Internaţionale Integrare Europeană, Facultatea de Ştiinţe Economice, Universitatea "Babeş Bolyai" Cluj Napoca, noiembrie 2003, Editura Sincron, Cluj Napoca, , ISBN

237 Tudományos Mozaik 10. TPF PROMOTION AND MANIPULATION TECHNIQUES - CASE STUDY Iasmina Iosim, Tiberiu Iancu, Diana Marin, Gabriela Popescu, Luminita Pirvulescu, Carmen Dumitrescu Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management The present paper aims at analyzing ways of promotion and manipulation used in the case of Rosia Montana a very popular subject nowadays. Rosia Montana is the oldest place in Europe and it is known due to gold mining and. We consider this area an important one, in which the tourism can be developed in order to offer to the population another alternative to obtain means of life and to preserve the cultural and natural heritage. Tourism influences lifestyle of residents and is working to broaden their spiritual horizon, encouraging the preservation of traditional elements, eliminating trends in standardization and generalization, favoring preservation of socio-cultural identity and assuming a distinct personality that individualizes Romanian tourism in global tourism. A very up to date topic with lots of pros and cons, cause if they start mining we can stop talking about tourism. Keywords: manipulation, promotion, techniques, tourism, heritage INTRODUCTION Rosia Montana is the oldest place in Europe and dates back to the year 131 AD, and was known as Alburnus Maior. It was founded by the Romans and was inhabited by miners brought from the provinces of the Roman Empire. Traditions and customs are preserved in this area and therefore people, even if they suffer and are affected by all that is happening in their community, are not defeated and still struggling, although most locals have given up in favor of the mining project. In social plan tourism activity has a positive impact, as evidenced by increasing social and professional opportunity, creating jobs both in tourism, infrastructure and general appearance of seasonal jobs, especially for youth and women, ensuring social progress, increase cleanliness and public hygiene, general comfort in tourist destinations and decreasing differences between socio-professional categories in terms of revenues 1. Being the best for rest, recreation and restoration of working capacity, tourism is also a way of expansion of the horizon of knowledge, educating aesthetic taste, respect for national values, becoming "an act of Knowledge, training and education " 2. Harnessing the cultural and historical heritage of the Romanian people, contributing to the revitalization of modern tourism and cultural acts are a way of asserting traditional culture and promoting Romania's image abroad. Enhancing tourism activity favors the development and revitalization of cultural traditions and religious works to increase public interest for the preservation, conservation and enhancement of tourist sailing goals. Material and method Promoting tourism consists of a set of communication approaches aimed at ongoing transmission in various ways, of some messages designed to inform both potential customers and tour operators on the characteristics of tourism products and services offered for sale, in order to reinforce a positive image and to cultivate a positive attitude towards them and the 1 Nistoreanu P. şi col. Ecoturism şi turism rural, Editura ASE, Bucureşti, 2003, p25 2 Barbu Gh., Turismul în economia naţională, Ed. Sport-Turism, Bucureşti, 1981, p

238 Promotion and Manipulation Techniques - Iasmina Iosim, Tiberiu Iancu, Diana Marin, Case Study Gabriela Popescu, Luminita Pirvulescu, Carmen Dumitrescu firm, namely to determine in the mentality of consumer buying habits of tourists, for the company that makes the offer to purchase and consumption of tourists, convenient for the company. Promoting tourism goes through a process of improvement and adaptation being forced to act and changing strategies and positioning of a product under full featured of relentless evolution. Promotional activities in rural tourism require significant investment due to the large geographical extent of tourism markets, fierce competition event of intangible nature of the tourism product. From this latter perspective we can say that the intangible nature services increase the importance of tourism promotion strategy. Manipulation means the act of determining a social actor (person, group, community, etc.) To think and act in a manner consistent with the interests of the originator, and not its interests through the use of techniques such as persuasion, intentionally distorting truth, giving the impression of freedom of thought and decision. This is the reason why we chose Rosia Montana to discuss about. Results and discussions Rosia Montana is an excellent example of occupational civilization. All the heritage, archaeological remains or buildings that make up the local architectural complex or inhabitants traditions still alive in their majority, have the centered occupation of the local people, mining. According to the Center for Research "Apuseni Mountains" of Alba Iulia, Rosia Montana population is 3865 inhabitants, of which 82.6% are Romanian, 16.5 gypsies% and 0.2% Hungarian. In Table 1 is presented population of the place classified by various criteria. Table 1 Population classification Nr. crt. Criteria Specification 1 Sex - women men Age years years Over Religion - orthodox roman-catholic Pentecostal Greek -catholic Baptist 60 - Unitarian 30 - Christian Gospel 24 - No religion 23 - Undeclared 11 - Others reformed 5 - Adventist 2 - Atheists 1 4 Occupation - Mining - Commerce - Service - Agriculture in their households 5 Etnics - Romanian Gypsies Hungarian 55 - Germans 6 - Serbian 1 - Italian 1 - Other 2 Source:

239 Tudományos Mozaik 10. TPF The mining project aims at conservation of the protected area and enhancement of historical and protected areas Tău Gaurii, Carpeni and Piatra Corbului. Through the mining project Rosia Montana Gold Corporation project aims to build a modern high capacity with advanced technology for the recovery of gold and silver, which will set a new standard for the mining industry in Romania. Project development work began in 1997, with exploitation activities. The development phase is followed by obtaining permits and authorizations, and then during construction and commissioning, culminating in actual operation. Operations will run continuously for 16 years, depending on the gold reserves already confirmed that underpin the development of this project proposal. Operating period may be extended depending on the results of future mining geology. The project activity will be at least 25 years, at the end of a process which will begin closure and rehabilitation operation, followed by post-closure monitoring activities. Developing actual activities includes, in addition specific mining and processing activities, and the following: - Improving the harmful environmental effects created by centuries of mining in ancient times and more recent; - Activities for protection of cultural heritage (archaeological research, ratings, rescue excavation, dating artifacts, preserving the site of the most important and representative archaeological elements); - Assistance for mine closure current subsidized by the government (RoşiaMin); - Displacement of inhabitants and existing facilities in the affected areas, and social activities. The area location is characterized by springs and contaminated land adjoining existing settlements. Heavy metal pollution and acid water is currently at a level that exceeds the Romanian and international rules and conditions of the current toxicity led to intense pollution of rivers and streams in the area. Existing pollution will remain untreated if Rosia Montana Project does not develop or at least an alternative plan for future development. The project was planned and will be developed to meet international standards, implementing best available techniques and best international management practice. The aim is to ensure safe operation and environmental protection as a direct means of minimizing potential impacts and improve existing environmental conditions. The mining industry in Romania has declined considerably in recent years and still suffers a significant reorganization and restructuring process. Existing exploitation is subsidized by government. Gradual closure of this operation has already resulted in the loss of over 800 jobs, and the restructuring of another 500 jobs will have a significant social, environmental and economic impact on Rosia Montana, Abrud and the communities in neighboring areas. Among the promoters of the project is Rosia Montana Gold Corporation, Gabriel Resources Ltd. as the main shareholder. In 1997, SC Eurogold Resources SA, a joint stock company between Autonomous Deva Copper (19.31%), Gabriel Resources Ltd. (Canada) (80%) and three minority shareholders (Cartel Bau, Foricon SA and Comat SA, each with 0, 23%) was recorded for the purpose of research and exploration in the area. In 1999, SC Eurogold Resources S.A. changed its name to SC Rosia Montana Gold Corporation S.A. Rosia Montana Project has two main components: - The production activity of metal and technology used; - Management of environmental and social issues. Along with completion of the operation, the mine will be closed. The close of a mine is to make this place a stable and secure area for both residents and animals, in full balance

240 Promotion and Manipulation Techniques - Iasmina Iosim, Tiberiu Iancu, Diana Marin, Case Study Gabriela Popescu, Luminita Pirvulescu, Carmen Dumitrescu with the ecology of the region and aesthetically improved. The projected program includes a post-closure environmental monitoring, to ensure that the exploitation of negative consequences will not take place. Closed funds required will be provided by a financial guarantee from Rosia Montana Gold Corporation to ensure that money for these activities is available, regardless of changes in economic conditions. The business plan provides total benefits for the mining project over $ 24 billion for Romania. Among observational, 1.8 billion will go directly to the state budget. The remaining $ 2.4 billion represents money spent in Romania for human resources, construction, electricity, materials, transportation, spare parts and others. These amounts represent a direct investment in Romania's economy and workforce will reach entrepreneurs and Romanian companies that will provide products and Services of the Rosia Montana Gold Corporation, during construction and operation. In addition to direct financial benefits, the Romanian state enjoys direct and indirect economic effects of the project. Thus the mining project will create over 2,300 direct jobs during the construction phase of the mine, 800 direct jobs during operation and 3,600 total jobs (direct and indirect) during operation. Logistics needed for the project, namely roads, infrastructure, homes, schools; public services are built by investor and remain to community. Also, Rosia Montana Gold Corporation will green the area both during the project and at the end. In addition, the company provides financial support for this purpose, since the beginning of the project. Closure and rehabilitation costs of the Rosia Montana Project are estimated at this time to 135 million USD according to estimates by independent experts. To obtain access to the land required for the project development, the company has developed together with international experts and local community Action Plan Resettlement and Relocation in accordance with the standards and policies of the World Bank and international best practices. So far Rosia Montana Project acquired over 80% of all properties in the residential area industrial project. The purchase was made only after negotiations with owners on a "free will to buy, sell free will." In addition to the relocation (possibility of buying a property in another location), the company offered residents two choices of displacement (opportunity to purchase a property in the two resettlement sites). This is essential in keeping the community and its social network. Of the total 794 households purchased: houses were empty; families chose resettlement; families chose relocation. Decisive for the orientation of the community options (relocation versus resettlement) were strategies of families living in the residential area proposed to be developed. Relocation option was guided by: - Pre-existing migratory tendency in Rosia Montana before the coming of the company: of all households purchased they were 143 empty houses, families who own these houses are long gone from Rosia Montana, favorite destinations being Arad, Timisoara; - Following this model, 64 families moved in Arad, Timis, Cluj, Bihor; families have moved Alba County and neighboring counties. In Alba Iulia, the company decided to build a housing estate families have moved in close proximity of Rosia Montana with the desire on one hand to move into a better home, closer to the main road or neighboring towns to access to facilities and urban services but at the same time to remain between relatives, acquaintances, while having access to all current and future benefits of the project: job training program, support to open a small business, various facilities offered by the company; destinations preferred for this option were Rosia Montana villages outside the

241 Tudományos Mozaik 10. TPF area proposed to be developed, mining project neighboring cities Abrud. Cāmpeni, Bucium. - Of the total households that have chosen for resettlement (498), 100 were inhabited by an elderly person who intended to leave to their kids. Option relocation was motivated by: - The desire to live in the city, in a new, modern type house and stay together with a part of the community; - Price per square meter built is subsidized by the company; - Modern infrastructure, high standards of living; families have so far chosen to move to a residential district built by the company in Alba Iulia families currently contracted a house in the future resettlement site in Rosia Montana. The campaign "Save Rosia Montana" and the views of local residents are two different methods of promotion and manipulation, each and everyone fighting from its point of view. The first method fighting against Rosia Montana Project, the second method expresses the views and wishes of residents in favor of this project to open the mine so that they have jobs. Alburnus Maior association was founded in 2000 by residents and owners and opposes the Rosia Montana mining project proposed by Gold Corporation on social, cultural, environmental and economic reason. In short, the association opposes to: - Resettlement plan that will affect 740 households and 140 apartments; - Destruction of historical and archaeological heritage of inestimable value - heritage houses and galleries pre-roman and Roman; - Using cyanide technology; - Large-scale extraction based on open pit gold. Conclusions Alburnus Maior association is the originator of the Save Rosia Montana Campaign, the largest civil society initiative in Romania, bringing together the 10 years of multiple actions, events and local positions taken, environmental organizations, churches, international organizations, heritage protection, academic and scientific institutions. Developed in the largest human rights movement in the country, Save Rosia Montana campaign is opposing to opening the largest surface mines in Europe. The reasons are many, opposing arguments distinguishing environmental, cultural, economic prospects and social impact strongly limited by the relocation and resettlement of the local population. Alburnus Maior association, coordinator of the campaign is a non-governmental organization based in Rosia Montana, which represents the interests of over 300 farming families in Rosia Montana and 100 families from neighboring Bucium village. Save Rosia Montana Campaign is primarily a movement actively supported by some 40 ONGs in Romania, Romanian Academy, universities, churches and public figures. Alburnus Maior association intends to assert initiatives and sustainable development of the natural and historic heritage conservation. In this regard were initiated two projects to promote tourism: Rosia Montana - Gold and Country Road Daffodils. In many interviews circulating on the Internet and local media, one can see locals that do not work in Rosia Montana mine anymore but they require help to resume their activities. Jobs are the main reason why some locals want to start the mining project. There are advantages and disadvantages, all in all, its still a win-win situation, on the one hand jobs created on the second hand government reaches its goal of mining, no matter what happens, the only problem is pollution that unfortunately wont let tourism flower in that region

242 Promotion and Manipulation Techniques - Iasmina Iosim, Tiberiu Iancu, Diana Marin, Case Study Gabriela Popescu, Luminita Pirvulescu, Carmen Dumitrescu BIBLIOGRAPHY 1. Nistoreanu P. şi col. Ecoturism şi turism rural, Editura ASE, Bucureşti, 2003, p25 2. Barbu Gh., Turismul în economia naţională, Ed. Sport-Turism, Bucureşti, 1981, p (tur virtual al Rosiei Montane)

243 Tudományos Mozaik 10. TPF RURAL TOURISM POTENTIAL OF ARAD COUNTY Andreea Romana Tucudean 1, Ioan Csosz 2, Simona Martin 2 1: West University Vasile Goldis, Arad 2: Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Located between the major ethnographic areas Crisana, Tara Motilor and Banat in the west being neighbor with Hungary, Arad County represents an area with multiple interferences. Geographical configuration, with plains that reach deep into the hills and mountains, with extensive river system dominated by White Cris and Mures courses with many and varied resources of the soil and subsoil and the favorable climatic conditions, offered yet in ancient times an ideal place for the establishment of human settlements. In addition to the diverse natural environment, another originality note is the variety of ethnic groups over time have settled and lived here with majority Romanian population. On Arad county territory it can be distinguish several areas of interest possible to be capitalized through rural tourism, differentiated between them depending on the specific of natural and human potential, on the types and groups of tourist resources, of ways of tourist potential capitalization, of the possibilities and quality of access infrastructure, namely: Mures Valley, Woods Moma Mountains Depression Gurahonţ- Hălmagiu. Keywords: rural tourism, potential, Arad County INTRODUCTION With an area of 7,754 sq km, Arad County has a rate of 3.65% from the total area of Romania, is the sixth county as stretching in the country. It notes: - Natural tourism potential (physical and geographical conditions) specific of Arad County sustain the development of rural tourism. The existence of varied relief, relatively balanced (dominated fields), witch decreases in altitude from east to west, to a temperate continental climate with oceanic influences (depressions Hălmagiu, Almas-Gurahonţ, Moneasa, Mures color) considerable extension of forest areas, the presence of natural reservations (mixed Hill nature Reserve Mocrea-Ineu of ha, managed Romsilva SA nature Reserve Moneasa mixed) deontological parks (Mocrea-Ineu arboretum of 8 hectares, forming in Mocrea village with together with a manor a complex tourist attraction), the existence of mineral springs (in Moneasa carbonated water alkaline, ferruginous carbonated in the hills of Lipova) creates natural conditions with a direct positive impact on the development of tourist activities; - Anthropogenic tourism potential constitutes as another element of suitability for rural tourism activities and is represented by the ethnographic objectives (pottery production centers in Barsa, Tarnavita, costumes to Sicula, Barsa, Buteni, traditional folk customs such as Fair from Mount Gaina, Fair of kiss from Halmagiu) and the rural economy (water mills Radesti, Varfurile, Rosia); - Development of agro-tourism concept has prompted to some of the owners of rural homes to provide services in the field of tourism. MATERIAL AND METHOD To achieve this scientific paperwork the authors used various bibliographical sources, and other materials and research in the discipline of tourism, on which certain conclusions have emerged

244 Rural Tourism Potential of Arad County Andreea Romana Tucudean, Ioan Csosz, Simona Martin RESULTS AND DISCUSSION On Arad County territory we can distinguish several areas of interest, differentiated between them depending on the specific of natural and human potential, the types and groupof tourist objectives, tourist capitalization of their potential, on possibilities and quality of access infrastructure. Table 1 Prioritize interest rural tourist areas in Arad County Place in hierarchy Tourist localities -with tourist potential - with tourist facilities 1.Codru Moma Dezna Moneasa Dezna 2. Valea Muresului Lipova, Conop, Barzava, Varadia de Mures, Savarsin, Birchis, Petris 3. Podgoria Aradului Ghioroc, Paulis, Siria, Pancota 4. Gurahont-Halmagiu Gurahonţ, Halmagiu, Varfurile Lipova, Conop, Savarsin, Petris Paulis, Siria, Pancota Halmagiu Places with tourist potential not capitalized or poorly capitalized Barzava, Varadia de Mures, Savarsin, Birchis, Petris Paulis, Siria, Pancota Gurahonţ, Plescuta, Halmagiu, Halmagel, Varfurile Source: Arad County Council, Arad County Landscaping Plan - update final form - December 2009 Phase I - Phase II - elements that make the development, p.103 Current tourism offer proposes: - Rural pensions: Siria Cladova, Minis, Julita, Halmagiu, Brusturi, Galsa, Paulis, Buteni, Cladova - Traditional crafts: pottery - Tarnavita, Barsa, Sicula, Almas, braided wicker Ineu Fantanele Beliu, naive painting: Brusturi, Halmagiu; - Curiosity: water mills -Brazii, Secas, Jacobean, Troas; - Places of worship: wooden church of XVIII-XIX (Obarsia, Corbesti, Rosia, Petris, Troas, Poiana, Magulicea) Traditional holidays: fairs - Girls Fair on Mount Gaina, Codrenilor Fair -Vasoaia; summer habits: Feast of New Bread - Pecica Beliu; autumn habits: "Grapes Ball" - Pancota; winter habits. Fig. 1 Favorable areas for tourist and agrotourist activities Source: Arad County Council Mirroring specific livelihoods in rural area of the county involves taken into consideration some issues such as: specific handicrafts and occupations and of course

245 Tudományos Mozaik 10. TPF gastronomy, the latter being the one that currently tourists attraction to this kind of tourim in many coutry locations. Main occupations of inhabitants The main occupations of the inhabitants of the Arad county villages were and remained agriculture and cattle breeding. Naturally, depending on the conditions offered from natural frame the share of these occupations is higher or lower. In the mountainous area of eastern County, gentle slopes with pastures always favored cattle breeding. It takes the form of local or sedentary shepherded. Animals are raised either in the owner farm or, during the summer it organizes a flock at the edge of the village. In some localities such as: Troas, Temesesti, Lupesti, Parnesti, cattle are moved, sometimes only in the summer, sometimes all year to the "hall". Unlike mountain area where cattle s breeding is on first place, Arad Plain is par excellence an agricultural region. It is grown on large areas corn, barley, oats, rye, sunflower, etc. Specific handicrafts Among the crafts that were practiced and still are practice in Arad County it must be mention: pottery, weaving, wattle, wood, leather processing. These crafts have emerged and developed due to rich raw material that was in the area, but sometimes because represent the most important source of income for villagers budget. Specific traditions by localities The peasants of the villages are carriers of unparalleled riches of the ancient habits and customs, passed down from generation to generation. Diversity of relief forms, of the ethnic groups living in this County, and the influence of historical and ethnographic neighboring regions, have given rise to rich traditions continued even today. It notes in this regard, Girls Fair on Mount Gaina whose seniority is lost in the mists of ages, is an opportunity to encounter the inhabitants of five counties (Alba, Arad, Bihor, Hunedoara, Cluj). Gastronomic specific elements Gastronomic specific elements are traditionally prepared from pork meat, mutton, Hungarian-influenced dishes (goulash, potatoes with paprika), Ukrainian, stuffed cabbage, corn flour, roast in the test are just some of the many gourmet products specific geographic area of the county. CONCLUSIONS High agrotourist potential of rural area of the region has prompted the organization and creating adequate pensions and adequate tourist products. The picturesque of mountain areas, the variety of flora and fauna, mineral water and thermal springs, rich hunting and fishing combined with elements of architecture, folk art and folklore provides the possibility of practicing rural tourism. Accommodation rural spaces may consist of traditional buildings or apartments, independent, furnished, located in owner farm or its vicinity or that village. They may include secondary residences or outbuildings of rural household properly arranged. Rented on variable durations of time (annual, seasonal, weekly or weekend only), rural residences can be an attractive way to spend the staying. Accommodation in rural households has the advantage that they are embedded in socio-economic and cultural environment in the countryside. The degree of integration in rural areas depends both on the quality of accommodation offered to (traditional and typical site), as well as the reception given by the owners and the community in general. Rural tourism establishments from Arad County are located in categories 1, 2 and 3 flowers. In Moneasa Taut Paulis and are thus accommodation in categories 2 and 3flowers, totaling 97 seats (Moneasa and Paulis, each with 41 seats and 15 seats Taut); agrotourist units of 2 flowerslocated in Savarsin (14locuri) and Halmagiu (8 seats) and the 1 flower is located Dorobanti (township in the city Curtici) with 15 seats and 20 seats Conop)

246 Rural Tourism Potential of Arad County Andreea Romana Tucudean, Ioan Csosz, Simona Martin BIBLIOGRAPHY 1. Buciuman E., Economia turismului rural şi agroturismului, Editura ProTransilvania, Alba-Iulia, Csősz, I., Agroturismul montan, Editura Mirton, Timişoara, Csősz I., Agroturism şi Turism Rural, Editura Mirton, Timişoara, Ciolac Mariana Ramona, Management în turism rural şi agroturism, Editura Eurostampa, Timişoara, Ciolac Ramona, Csosz I., Martin Simona, Marin Diana, Dincu Ana Maria, Ilie Alina, Bogdan Nicoleta, Development areas of rural tourism in Romania, Lucrări Ştiinţifice Zootehnie şi Biotehnologii (Scientific Papers: Animal Science and Biotechnologies), ISSN , Editura Agroprint Timişoara, vol.45 (1), pag Ciolac Ramona, Csosz I., Pet Elena, Martin Simona, Dincu Ana Maria, Perspectives of agrotourism development in rural area Revista Agrobuletin AGIR nr.8/2011, ISSN , pag Paunchici Iasmina, Iancu Tiberiu, The role of public relations in promoting agrotouristic services in Romania, USAMVB, Facultatea de Management Agricol, Simpozion Ştiinţific Internaţional, Managementul dezvoltării rurale durabile, Lucrări Ştiinţifice, Seria I, Volumul X (4), mai 2008, Editura Agroprint Timişoara, pag , ISSN Arad County Council, Arad County Landscaping Plan - update final form - December 2009 Phase I - Phase II - elements that make the development, p

247 Tudományos Mozaik 10. TPF STUDY ON THE SITUATION OF LABOUR FORCE ENGAGED IN ROMANIAN AGRICULTURE Brad Ioan, Tiberiu Iancu, Ana Mariana Dincu, Remus Gherman Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Work has represented active and decisive production factor of all economic activities thus remains the primary factor in the development and welfare of any human society. Labor is an input with a series of distinct features that distinguish it from other factors. These specific features derived from the fact that the work is performed by people, involves a set of motivations of human nature, which lacks to other productive factors. Keywords: agriculture, population, labor INTRODUCTION The structure of labor force, by economic sectors, services and non-economic activities depends on the economy type, its level of development and evolution and of productivity of social labor. In all economically developed countries the workforce is employed in a high proportion in services, tourism, trade, fiscal activities, and to a lesser extent in industry and in a very small proportion in agriculture. The share of labor force, employed in Romanian agriculture is well above the level registered in economically developed countries. Labor productivity is about 4-5 times lower than in industrialized countries. Employment in agriculture represents less than 5% of the total employed population. Households act as reservoir of labor for non-agricultural sectors. In the current period, when many sectors of activity "escapes" labor force, peasant household will still have to feed the unemployed labor force and to ensure economic means of life. Therefore strengthening, modernization and development of these farms is a key of strategic objective of the country's agricultural policy. MATERIAL AND METHOD The authors of the paper were used as methods of work: data collection, processing, analysis, observation and their interpretation. RESULTS AND DISCUSSION Economic reforms have generated excessive growth of the labor force employed in agriculture. Highest peak of employment was reached in 2000 when the share of population employed in agriculture from total rural population was 34.6%, and we see a slight decrease in 2004 to reach 29.6%, and in 2011 reaching 27.1%

248 Study on the Situation of Labour Force Engaged in Romanian Agriculture Brad Ioan, Tiberiu Iancu, Ana Mariana Dincu, Remus Gherman Year Table 1. The evolution of main indicators of human potential of the Romanian agriculture ( ) The share The share of Total Rural Total Population of rural employment population population employment employment population population in population in in total agriculture in agriculture population rural population The share of employment population in agriculture in total employment population thousands persons % ,7 28,8 28, ,9 29,3 28, ,7 32,2 32, ,5 34,2 35, ,3 43,6 35, ,1 31,2 33, ,1 31,9 34, ,0 32,8 36, ,1 32,5 37, ,2 33,7 40, ,4 34,6 40, ,4 34,0 40, ,7 32,9 36, ,6 32,4 39, ,1 29,6 31, ,1 30,2 32, ,8 29,4 30, ,8 28,5 29, ,0 28,6 29, ,9 28,6 30, ,9 30,0 31, ,0 27,1 28,6 Source: Statistical Yearbook of Romania, The high share of employment in agriculture and low use of working time and labor migration to Western Europe reduces the Romania s the chances of economic recovery and create social problems in the host countries. On the other hand, depopulation of Romanian villages, especially due to the young population, delays the process of modernizing and increasing rural incomes due to economic diversification. Growth of employment population in agriculture was due not so much to the needs of agriculture, but especially as labor layoffs in other sectors of the economy

249 Tudományos Mozaik 10. TPF Table 2. Civilian employment on the national economy - thousands persons - Activity Total Agriculture, forestry and fishing Industry Construction Trade Hotels and restaurants Transport, storage and communication Financial intermediation Real estate and other services Public administration and defense Education Health and social care Other activities of national economy Source: Statistical Yearbook of Romania, A large proportion of total employment population in 2002 was employed in agriculture 36.19%, analyzing its evolution during we can see that its tendency is decreasing, in years 2011 representing a share of 29.19% in total of employment population. Increasing unemployment in the urban area has forced a part of the population to seek employment opportunities in rural areas or simply to move from paid industrial activities to subsistence agriculture. Romanian agriculture has played the role of a "buffer" in terms of employment when the rest of the economy's performance has been poor. In Romania, the low opportunity cost of labor force has boosted agricultural production based on extensive use of labor force therefore involving a decrease in productivity. Therefore, land restitution and privatization of state farms have affected the labor force employed in agriculture and rural income distribution. In the following table (3.) we present the evolution of the average number of employees in agriculture. In the year 1990, 8.03% were employed in agriculture, of all people employed in this country, and in 1996 their number began to decline (6.12% of all people employed in Romania) reaching in , 25% from total employees. Table 3. Evolution of the average number of employees in agriculture - thousands persons - Specification Total employees Total, of which: Agriculture * * including hunting and forestry Source: Statistical Yearbook of Romania, The causes of decreasing the share of population employed in agriculture are: - Withdrawal of many elderly people from agriculture; - Income realized in agriculture, which are not attractive to young people; - Rural investments are relatively small - industry and small services - to absorb the younger workforce. Sharp decline of the number of agricultural workers was determined by transformation of property relations and decline of economic activity in the major agricultural companies

250 Study on the Situation of Labour Force Engaged in Romanian Agriculture Brad Ioan, Tiberiu Iancu, Ana Mariana Dincu, Remus Gherman This is a great loss for agriculture as the level of professional qualification of small holders is extremely low. At this point it is clear that only agricultural activities can not sustain rural population incomes and this conclusion applies in the case of Romania, as an EU member, state in witch the percentage of the population directly engaged in agriculture is 1.5 times greater than in the 15 old EU member states combined. We must find new ways to meet the needs of rural development and the political class must articulate a long term vision for the future of Romanian rural society and to develop a comprehensive policy, including institutional arrangements to facilitate the achievement of these objectives of perspective. CONCLUSIONS Following the results obtained in this paper we can draw the following conclusions: 1. It is required a staging of objectives and using the available resources with maximum efficiency, because Romania has no resources such the rich countries, and no senior management experience to create in a short time the best farming structures. 2. The share of population employment in agriculture from total rural population has increased significantly since 1990 when it was 28.8% to 34.6 % in 2000, then declined slightly in 2011when it reached 27.1%. Today, the rural labor force is engaged mainly in the agricultural sector, which is one of the major constraints of economic development of the country. 3. The share of workforce employed in agriculture in Romania, is very high compared to EU countries. The share of employment in agriculture will be reduced with the development of industry, services, etc

251 Tudományos Mozaik 10. TPF BIBLIOGRAPHY 1. Brad, I. Management şi marketing, Editura Agroprint, Timişoara, 2007; 2. Sâmbotin, L. Management agrar, Editura Agroprint, Timişoara, 2007; 3. Anuarul Statistic al României ;

252

253 Tudományos Mozaik 10. TPF OPPORTUNITIES TO DEVELOP RURAL TOURISM IN CARAS AREA Ana Mariana Dincu 1, Ioan Brad 1, Cristian Minca 2, Remus Gherman 1 1: Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management 2:University Politehnica of Timisoara, Romania In most developed countries, rural tourism is seen as an important tool for local and regional economic development for rural areas, as it creates an conducive environment for both business initiatives, as well as administrative. Some of the Caras area's tourist resources manage independently to generate significant tourist traffic. These resources are those that create "the image" of Caras tourist destination area and determine the tourist traffic in restricted areas (in addition to producing numerous benefits and adverse effects during peak periods). Keywords: rural tourism, potential, development INTRODUCTION Rural tourism and agro-tourism may be incentives for local development in many rural areas. They allow the dynamic of traditional economic activities and use of local cultural features, offering in the same time jobs and stopping the rural exodus. An important feature of rural tourism is that tourism is seasonal, practiced especially in summer, on weekends, with a lower stationary comparative with sun and beach tourism, feature that we find in the area analyzed by us. MATERIAL AND METHOD In this paper the authors have proposed some ideas to stimulate the development of rural tourism in the area. Working methods used by the authors of the paper are: identification and data collection, processing, analysis, observation and their interpretation. RESULTS AND DISCUSSION Through the variety of landscapes, richness of natural heritage, the specificity of different ethnographic regions, vivacity of traditions and hospitality of the inhabitants, rural area fascinates everyone who loves traveling and had the opportunity to discover the culture of the area. Starting from the fact that, so far, rural tourism from Caras area was not conducted in a strategic frame, well-defined, we consider important in a first phase, the correct identification of objectives and foundation of a strategy to allow recovery of the region and improving existing gaps, the analyze of positive and negative aspects of internal and external environment of the area may influence the social and economic future evolution of the area. Further, observing tourist potential we proposed some ideas for developing rural tourism and agrotourism from Caras. One direction of rural tourism development must be characterized by at least two aspects: 1. First must have continuity, because generally, aimed at a horizon of time, for his achievement it is necessary the continuity of efforts. The effort of transition governments from Romania was oriented to highlighting the errors of previous governments, renouncing in many cases at the investments already made and redirecting of funding sources. Good initiatives must be taken also in the future, regardless of the political parties in power

254 Opportunities to Develop Rural Tourism in Caras Area Ana Mariana Dincu, Ioan Brad, Cristian Minca, Remus Gherman 2. Second, a unified direction for tourism development must be closely linked to the development directions from in other industries, which provide the infrastructure for tourism services. Starting from analyzes and studies on the tourism potential of Caras area, it requires that the following tourism sectors has priority: - Mountain tourism; - Cultural tourism; - Rural tourism. Following the analysis of tourism resources in Caras area and of assessment of the actual condition of recovery, is assessed as optimal following directions of tourism development can best developed sectors mentioned above: promotion of a mountain tourism by upgrading the existing accommodation structures, solving problems related to poor urban utilities, sewers, mini-stations wastewater treatment, waste management. Finding new accommodation structures with high degree of comfort close to the main access points; encourage and stimulate the development of rural tourism by increasing tourist guesthouses in all localities from Caras Valley area, focusing on customizing offers by emphasizing the specificity of each village; Directions of tourism development of the resources from Caras area promotion of a mountain tourism by upgrading the existing accommodation structures encourage and stimulate the development of rural tourism by increasing tourist guesthouses in all localities from Caras Valley area development of cultural tourism by promoting and introducing in the international tourist circuit of specific rural cultural values from the area development and diversification of leisure offer promotion of the traditional values of the region Figure 1. Directions for the development of tourism resources in Caras area

255 Tudományos Mozaik 10. TPF development of cultural tourism by promoting and introducing in the international tourist circuit of specific rural cultural values from the area; development and diversification of leisure offer by promoting new forms of tourism: adventure tourism (rafting, paragliding, canyoning, free climbing), speotourism, water sports on the lakes that are not drinking water sources, etc.; promotion of the traditional values of the region, customs, folk, crafts, thorugh continued encouraging of old crafts practicing, creating a village museum in Carasova, creating a network of workshops and shops selling traditional products, continuation of organization of folk tradition in the area ("nedei"), staggered in time so that it can be received by a large number of tourists. Measures that should stay on the basis of coordination of rural tourism activity in Banat should be to oriented through: - Inventory of natural attractions - cultural - religious of Banat communes; - Linking the national, regional and local development programs especially those that respects/develops effective use of tourism resources; - Development of a real partnership between the public and private sectors and nongovernmental organizations; - Creation of model tourist centers and the development of others in different areas with state financial support and external funding; - Supporting rural tourism as a complementary form of classic tourism; - Encourage promotional policies, active internally and externally and in the next phase, editing a promotional catalog; - Development of education programs, professional training of staff in rural tourism involving all those certified in rural tourism services, trainers and teachers in the region; - bring the legislation with the EU rules. Another direction of tourism development is the promotion of Caras rural tourism product. Caras rural tourism product success depends on the efforts directed towards its promotion and distribution nationally and especially internationally level. In this respect, it is necessary to involve the central authorities, which shall coordinate in a unified vision, the measures to popularize the agrotourist supply externally, to intensify activities of participation on fairs and exhibitions, to contact great intermediaries from tourism, to attract their interest for this particular form of tourism, reflected in a generous offer, witch sketch a specific profile, by richness of the resources and dowry of customs and traditions, witch can facilitate the geographical and cultural integration in European area, by eliminating human borders and barriers of communication. Every community in Caras, and not only will have to strive to put account on the aspects that can customize rural tourism product from the area. Measures to support the efforts of the villagers can cover facilities both the granting of tax or equipment of household that provides hosting, providing advice and even initiate some form of education and training people and developing plans for the future development of tourism activities, consistent with overall economic policy, developing accommodation establishments taking into account local specific, in preserved intact cultural and architectural heritage. By their nature units involved in Caras rural tourism, and not only are small. For participants involved, the tourism will be a secondary activity and income received will be relatively small. It is unlikely that individuals have other than modest resources for use in promoting anything other than local nature. The most effective means of supporting Caras rural tourism products, new entrants into the tourist circuit is a membership to booking sistem. The next step aims to achieve competitive travel programs and their inclusion in the offer of specialized organizations

256 Opportunities to Develop Rural Tourism in Caras Area Ana Mariana Dincu, Ioan Brad, Cristian Minca, Remus Gherman Regional guides and brochures (promotional) are other tools that might be used to promote rural tourism product. Posters have been proven, over time, as message carrying information. In these conditions can make a poster to promote rural tourism product in two dimensions. All these elements of the promotional activity can channel also through promotional events, trade fairs, exhibitions and conferences. CONCLUSIONS Social developments and trends regarding the need of leisure the spare time in a pleasant and divers way have created the premises of organized development of rural tourism. The desire to escape from urban life has become a constant of stressful and busy life spent in this environment. Less exploited, but rich and diversified into other attraction, the studied area may be a new destination for rural tourism. The Caras area is a exceptional destination that worth every effort to his launch on tourism market

257 Tudományos Mozaik 10. TPF BIBLIOGRAPHY 1. Alecu, I., Constantin, M. - Agroturism şi marketing agroturistic, Editura Ceres, Bucureşti, Bretcu, A., Minică M. - Agroturism în Caraş-Severin, Analele Eftimie Murgu, Reşiţa, Csosz, I. - Agroturism şi Turism Rural, Editura Mirton, Timişoara, Ciolac Ramona, Csosz I., Pet Elena, Martin Simona, Dincu Ana Maria, Perspectives of agrotourism development in rural area Revista Agrobuletin AGIR nr.8/2011, ISSN , pag Programul strategic de dezvoltare a turismului la nivelul zonei formate din judeţele Timiş - Caraş-Severin - Mehedinţi 6. Strategia de dezvoltare durabilă a judeţului Caraş-Severin Studiu privind dezvoltarea turismului tematic în Caraş-Severin, 2009, Universitatea Eftimie Murgu Reşita, CCTDD,

258

259 Tudományos Mozaik 10. TPF PROPOSAL OF A MODEL OF FAMILY FARMS FOR EFFICIENT MANAGEMENT OF MANURE FROM SWINE Marin Diana, Petroman I., Ciolac Ramona, Petroman Cornelia, Lozici Ana, Serban Victoria Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Raising pigs large farms, due to their gigantism and non-compliance of the provided norms for collecting manure and wastewater treatment, are a major environmental pollution. Therefore it must be urgently intervene in the improvement of technologies for the collection, storage, treatment and recovery of manure and wastewater, but also through our proposal for effective management of manure from the farms of different sizes. Keywords: farm, swine, manure INTRODUCTION Pigs raising is an ancient occupation of the people, having a decisive role in ensuring the meat for the world population (over 80% of the world population consumes and appreciate its qualities). In the last century, thanks to the achievements of science and technology in this area have produced important changes, has moved from small production to large-scale production, due to the concentration and specialization of agricultural production, perfecting it so, and systems of raising and breeding of animal in specialized units 1. In our country there are conditions for the raising development of these species, especially because of a safe forage base and due to high demands that enjoyed products obtained by traditional processing or industrial of pork meat. 2,3 The ultimate goal of any technology used in farming is to achieve a good quality production, competitive with other farms and at prices that guarantee a minimum profit. This will enable the investor to diversify farm products and increase capacity of the farm 4. Under normal production conditions, respecting the technology of raising and breading provided for farm, economic results that are obtained can only be effective. Any deviation from the proposed technology through technological engineering project may conduct to a lower quality and quantity of production with associated economic repercussions. MATERIAL AND METHOD To achieve this scientific approach we proposed to implement a closed-loop model farm aiming at to deliver 250 annual heads of fat pigs and manure to be used as natural fertilizer. 1 Mantea Şt., Manualul crescătorului de porci, Editura M.A.S.T, Bucureşti, Petroman I., Creşterea porcinelor, Editura Mirton, Timişoara, Marin Diana, Cornelia Petroman, Ioana Bălan, C.Buzatu, Ramona Ciolac, Loredana Heber, Reproductive parametres of the ecologically exploited sows, Simpozion ştiinţific internaţional Managementul dezvoltării rurale durabile, Facultatea de Management Agricol, Timişoara, 14 mai Dinu, I., şi col - Tehnologia creşterii suinelor, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti,

260 Proposal of a Model of Family Farms for Efficient Management of Manure from Swine Marin Diana, Petroman I., Ciolac Ramona, Petroman Cornelia, Lozici Ana, Serban Victoria RESULTS AND DISCUSSION To obtain the swine meat steadily during the year both for own consumption and sale we have designed for small farms (30 hectares) of pigs in a hilly area a semi-intensive farming model that uses manure as natural fertilizer effectively. In this respect farm management will have to pursue following reproductive and growth parameters: 1. Reproduction will be held seasonally through induction and synchronization of heat and calving to the sows, so as to achieve two sets of piglets / year, needed for fattening in semiintensive system. Breeding cycle will last: - Gestation days - sows are kept in stalls full floor joint, manure removal will be done manually: - Lactation - 35 days - sows will be housed in special stalls for two lactating sows and separate space for each for sows piglets to be fed with special feed (roasted barley, sunflower meal, minerals); - Waiting for sowing in stalls of 10 Head - 34 days. 2. Piglets weaned at 35 days and weights of 9 kg are moved to the youth department up to the age of 90 days and weight of 30 kg. Piglets will be displaced in fattening compartment that will have a full floor. 3. Next phase is the fattening and finishing up to 180 days, and weight of 110 kg in common stalls. In the table below we present production parameters that we took into account when we designed a semi-intensive farming model. Table 1 Production parameters taken into account Nr. Indicators Values crt 1 Piglets born alive in average / sow / year: cap 2 Piglets weaned alive in average / sow / year: 18,5 cap 3 Pigs fattened to 110 kg, delivered / sow / year: 17-17,5 cap 4 Average consumption of feed / sow / year: kg 5 Average consumption of feed / kg gain between ,6 kg kg: 6 From sow consumer / year, returns to the weaned pig 0,62 kg (1100: 17.5) 7 From sow consumer / year, returns to the weaned pig 0,62 kg (1100: 17.5) 8 From sow consumer / year, returns to the weaned pig (1100: 17.5) 0,62 kg 9 From sow consumer / year, returns to the weaned pig (1100: 17.5) 0,62 kg

261 Tudományos Mozaik 10. TPF 10 Average consumption per kg of body weight that also includes the consumption for queen ( ): 11 Consumption of drinking water / day: - Lactating sow - Sow waiting + gestation - Youth in growth - Pigs in fat 12 Manure / day: - Lactating sow - Sow waiting + gestation - Youth in growth - Pigs in fat 13 Total feed consumption / year: 106,582 kg from which: - Barley (40%): - Wheat (20%): - Maize (30%): - PVM (10%): Dejection 6,4 3,6 1,2 2,6 4,22 kg 21 l 10,6 l 2,8 l 7,2 l 41 t 20,8 t 31,2 t 10,4 t 14 The total amount of manure: 273 m³ 15 Total water consumption: 330 m³ Urine 11,8 7,3 0,7 3,2 16 Arable land for own production of grain 30 ha x 3 t/ha = 90 t cereals Source: own dates No. of piglets produced per year 15 sows x 2 births / year = 30 births annually - Prolificacy 12 head - Birth 85% 30 x 12 x 85% = 306 heads piglets The dynamics of the time according to the category they belong Category Period Days in category Breeding 15 XII - 15 I - Gestation Calving 08 IV - 08 V - Weaning 13 V - 13 VI 35 Nursery 07 VII 07 VIII 55 Fattering 06 X - 06 XI 90 TOTAL Source: own dates No. of piglets furrowed per series 15 sows x 12 heads x 85% = 153 piglets / series Fodder Piglets head x 6 kg / head = 918 Kg Feed / series Lactating sows - 15 sows x 5 Kg / cap x 50 days = 3750 Kg / series 1-2 days before calving 2-3 days after birth Gestation Feed consumption Table

262 Proposal of a Model of Family Farms for Efficient Management of Manure from Swine Marin Diana, Petroman I., Ciolac Ramona, Petroman Cornelia, Lozici Ana, Serban Victoria G 1 15 x 3,5 x 30 = G 2 15 x 2,9 x 30 = G 3 15 x 2,9 x 30 = G 4 15 x 3,2 x 24 = Weaned youth (55 days) % = maternal mortality 1 head stall /16 138: 16 = stall Feed consumption 138 x 55 x1, 5 Kg / day = 11,385 kg feed / series D.C. 138 x 10 x 0.8 = prestarter 138 x 45 x 1.66 = Starter Total = 11,385 Fattening (90 days) 138 head nursery - 7% dead nursery = Feed consumption Phase I 138 x 60 x 2.3 Kg / day = grower Phase II 138 x 30 x 2.81 Kg / day = 11,633 finisher Total = Number of deliver fat pigs / series 129 head fattening - 1% mortality = Table 3 Feed consumption per series Category No.days Prestarter Starter Grower Finisher Lactation Gestation Total Gestation Waiting x 2,4 Maternity Nursery Fattening Total Price recipe Medium 0,633 Value lei Source: own dates

263 Tudományos Mozaik 10. TPF In order to make rentable this family farm model of swine growth regarding rational using of manure coefficients we determined recovery coefficients of manure from swine, used as natural fertilizer on the 30 hectares of the farm, the data obtained are similar to those obtained by other researchers quoted malice. (Tab 4) Table 4 Recovery coefficients (%) of manure from swine Type of fertilizer Years from incorporation Fresh manure Solid manure Source: own dates Fresh manure Years from incorporation Fig.1 Recovery coefficients (%) of manure from swine Solid manure CONCLUSIONS We conclude that solid manure from swine can be used as natural fertilizer with high coefficient of recovery in the first year because in the coming years their efficiency decreases due to the loss of nitrogen by aerobic or anaerobic fermentation activity

264 Proposal of a Model of Family Farms for Efficient Management of Manure from Swine Marin Diana, Petroman I., Ciolac Ramona, Petroman Cornelia, Lozici Ana, Serban Victoria BIBLIOGRAPHY 1 Mantea Şt., Manualul crescătorului de porci, Editura M.A.S.T, Bucureşti, Dinu, I., şi col - Tehnologia creşterii suinelor, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, Marin Diana, Cornelia Petroman, Ioana Bălan, C.Buzatu, Ramona Ciolac, Loredana Heber, Reproductive parametres of the ecologically exploited sows, Simpozion ştiinţific internaţional Managementul dezvoltării rurale durabile, Facultatea de Management Agricol, Timişoara, 14 mai Petroman I., Creşterea porcinelor, Editura Mirton, Timişoara,

265 Tudományos Mozaik 10. TPF MULTINATIONAL COMPANIES AS CARRIERS OF FOREIGN DIRECT INVESTMENT MSc Marjanovic Darko teaching assistant, Faculty of Economics Subotica, Serbia MSc Ahmetagic Deniz associate in project center, Faculty of Economics Subotica, Serbia Multinational companies are the main drivers of the world economy and the globalization process, and therefore the most important drivers of foreign direct investment. The beginning of the XXI century is characterized by complex processes of world development in which the developed countries, multinational companies and the latest technology to dominate the economic and other fields. When we talk about foreign direct investment and their investment in a particular country, we think first of all the multinational companies that have the capital, technology and know-how to countries that do not have their own resources to finance development, but aim to attract foreign investment. The main motive of every multinational company to invest capital in a foreign country is a profit, a new market, favorable conditions for the use of resources, the benefits of the tax system, etc. To prevent delay in development, many countries offer multinationals a variety of tax benefits in the form of low tax rates, tax incentives and exemptions, and thus contribute to creating a favorable investment climate for foreign investment. Keywords: Multinational companies, FDI, Tax competition, Investments INTRODUCTION The rapid development of the globalization of business has caused an increase in competition in the international market. Number of organizations different forms be increasing according to the development level of the business. Starting from a possible approach and the level of market engagement, Keegen performed the classification of companies: national, international and multinational. However, in this classification, which is characteristic of the Anglo-Saxon area of most confusion relates to a multi-national company, as this term covers a wide range of participants in the international market, from national to multinational companies. However, if we ignore this view of things, we are given the opportunity to accept the classification of an organization that is now widely accepted in most parts of the world. We distinguish the following forms of business: national company bases its activity on the domestic market export company is a national company that sells products to the international market through its subsidiary, or perform licensing technology for use abroad; company of an international character, performs its activities in domestic and foreign market. The road leading to the international and the national export-oriented enterprises. International company based its strategy of growth and development on the equal treatment of national and international markets, as part of his activity at the same time on both. These companies did not matter the size of the market. For positive about business conditions, with sometimes more favorable conditions on the international than in the domestic market; transnational companies base their business on the capital of a country which is present in several countries. Multinational companies are all companies that operate on the principle of equity investments from several countries and have control over the property for at least two or more countries

266 Multinational Companies as Carriers of Foreign Direct Investment MSc Marjanovic Darko, MSc Ahmetagic Deniz These organizations have a well-developed network of its own affiliates, which are located around the world, through which they control the production, distribution of products and services. THE PROCESS OF FINANCIAL GLOBALIZATION At the beginning of the seventies of the twentieth century, the international financial system have taken very significant changes caused by changes of the economic power of the most developed countries of the world. Having lost a dollar convertibility to gold world currencies are definitely lost by then formal backing of currency in the noble metal. In response to the new conditions of international currency and financial markets have appeared numerous, previously unknown, financial instruments, whose far-reaching impact on the effectiveness of economic policy, especially in the three main segments - monetary, fiscal and exchange rate policy. In fact, this development is a kind of struggle between powerful financial corporations, with a high degree of freedom in their business policy and developments in the world economy, on the one hand, and state governments attempt to actively influence the direction of the business cycle and to drive economic growth on the other side. Globalization is a process of economic, social, cultural and political activity that crosses national borders, is reflected in the transfer of knowledge and information, the increased volume of world trade in goods, capital, services and energy, protect the environment and so on. It is increasingly common in the modern world of the past 20 years brings many changes in the world economy. Closely associated with the development of the communications that allow you to connect the world in different ways. Thanks to the connection until recently unimaginable scale, the world is increasingly common trend is the creation of multinational companies. Their share of the world economy recorded a dynamic growth, and reflect on the national borders of certain countries of the world. While on the one hand, the process of globalization the world is becoming "big yard" or "global village", is both more pronounced strengthening regional sense. The International Monetary Fund financial globalization is defined as a complex process that consists of four segments: technological level of equipment for the analysis, management and execution of activities related to financial risks; integration of national markets into global financial markets; minimize the differences between the financial institutions, activities and market segments in which it occurs and development of global banks and international financial conglomerates. Globalization of the economy is coming to the fore only in the tertiary and quaternary level of development, ie. in the post-industrial age. In today's world economy are undergoing numerous changes that are reflected in the changing role and importance of certain industries, ie. comes to its restructuring. Large and comprehensive watershed in the modern economy is experiencing an industry that employs many workers and participate in the creation of new values and is still the dominant industry. While developing countries are still at the beginning of the industrialization process in the economically developed countries of the industry restructuring and transition to postindustrial society, is widespread. As in the past, human society has moved from agrarian to industrial civilization, today we talk about the transition

267 Tudományos Mozaik 10. TPF from industrial to postindustrial civilization, which is accompanied by the development of computer science and application of atomic energy. Financial globalization brings many advantages that are primarily available already prepared actors operating in global markets. From the standpoint of the debtor global financial markets offer many more possibilities to use savings achieved in other countries / regions at a lower cost. Compared to borrowing in the local market borrowers have significantly more possibilities to use a large number of financial instruments in international markets while simultaneously being able to secure financial transactions using derivative instruments. Financial globalization, indirectly, can lead to improvements in the financial system of the country of the debtor, as the local financial institutions are faced with foreign competition, increasing the level of knowledge, lowering costs and using more advanced technology. From the point of saving financial investors and lenders financial globalization allows a wider choice of investments in a number of financial instruments with dispersed structure of return and risk, allowing more efficient structuring portfolios to increase returns and reduce risk. THE STRUCTURE AND GROUNDS OF MULTINATIONAL COMPANIES IN OTHER COUNTRIES Multinational companies dominate in those industries in which the costs of research and development and advertising is very high. They have the advantages of each technology, image and reputation they have acquired, as well as the methods and techniques of management. Characteristically, the multinationals producing in many countries tend to specialize, and those that produce a small number of countries produce a wide range of products. Table 1 The structure of MNCs by country of origin Country Number of companies Country Number of companies SAD 185 China 12 Japan 104 South Korea 11 France 37 Switzerland 31 Germany 34 Netherlands 9 Great Britain 33 Other 49 Canada 15 Based on data from the UN estimate that there are about 37,000 companies that can be classified as a multinational company. They have about 170,000 individual branches spread worldwide and achieved total sales volume of 5.5 billion dollars. More than 90 % of the branches are located in developing countries. List of the 500 largest companies in the world shows that it is more pronounced dominance of U.S. companies, as was the case at the end of the twentieth century. There are two basic motives of establishment abroad: one is caused by the need to secure raw materials, and other needs of providing more customers. In the first case of multinationals in their investment does not take into account the level of development of the economy, but the capital invested in countries where there are natural resources and raw materials that are needed. The country has deposits of specific natural resources are present, as a rule, multinational companies that perform and control the exploitation of these resources. In the case of other motives, the company first established companies in developed countries,

268 Multinational Companies as Carriers of Foreign Direct Investment MSc Marjanovic Darko, MSc Ahmetagic Deniz which have a large population and a large income that each of them has an average of, and later invested in less developed countries. But that phase have been through almost all the companies, so they started to invest capital and in less developed countries, starting with the fact of the conviction that in each of them there is a well developed middle class, which has the purchasing power to be worth starting your own business. Due to the rapid growth of investment and foreign direct investment was imminent, the research center of international political economy have become multinationals, which have become major players on the international economic scene as carriers of foreign direct investment. Looking at multinationals and their impact on international trade relations, it should be noted that these companies stand behind the interests of the mother country to countries that are investing capital. The use of new technologies and knowledge production through the use of external factors in the host country capital, it is necessary to achieve such production in the circumstances and to subordinate their own interests. Multinational companies aim to make the concentration of strategic factors in the home countries, while the economy of the country you are investing capital aims to integrate the global system of production as a source of cheap resources and markets for their products. THE IMPORTANCE OF FOREIGN DIRECT INVESTMENT IN TRANSITION COUNTRIES Attracting foreign direct investment in most countries in transition is a necessary condition for increasing production and exports to a level that would enable the country's steady economic growth and a successful debt service. Accordingly, one of the most important objectives of economic policy makers, is to create an investment climate conducive to attracting foreign direct investment. One of the instruments to increase investment refers to the stimulatory fiscal environment in which the greatest impact on the company and investors alike a tax on corporate income. Income Tax Law is one of the most important tax instruments to stimulate economic activity in the local environment, but also to attract the necessary foreign capital. Various tax incentives in corporate profits have become a key determinant of tax competition to attract foreign capital. The European Union is now the most successful countries in transition that are no doubt made a significant inflow of foreign capital investors just giving preferential tax treatment of a number of incentives in corporate profits, but also by providing the necessary economic and social conditions. Since the transition countries are aware of the importance of foreign direct investment have for their rapid economic development, there has been competition for investment among these countries, which, among other things, approving and implementing various tax privileges to investors. In developing strategies and policies to attract foreign investment is necessary to take into account the specific characteristics and comparative advantages of the country, and when it must be borne in mind and purpose, growth and development, which is set strategy and policy in the economic development. Many countries have tried to implement such a policy to foreign investors, which allows them to control those sectors that have significant strategic importance for the development of the national economy. In doing so, they sought to provide the opportunity for the free entry of foreign capital in the rest of the production. For foreign investors in most cases this means a limitation, but for the country in which to file this creates conditions for the free development that manages the country. The strategic objective of the country in which to invest should be based on attracting foreign capital to those projects which were unable to finance, attracting technology and knowledge which they lack, export promotion programs and ensure that these projects using local resources. One of the main

269 Tudományos Mozaik 10. TPF goals should be to increase employment and competitiveness in certain companies in the country, and the entire national economy. In order to achieve planned goals is necessary to build a climate investment strategies and policies aimed at attracting foreign capital, which must be based on the liberalization of economic flows, the opening of the domestic economy and the European integration. A prerequisite is a stable political situation and an environment that must be the guarantor of foreign capital inflows. The special role of the state to achieve such a legal framework that would guarantee equal treatment of foreign and domestic investors, foreign investors without bringing in an inferior position relative to domestic investors. It is allowed to state the reasons strategic interests of the national economy may impose certain restrictions or privileges to specific projects, but to the restrictions and prohibitions should be kept to a minimum. In the modern business environment foreign markets are not overwhelmed traditional exports for foreign direct investment. Dislocation of their production systems, multinational companies achieve the best supply of raw materials, energy and labor, and on the other side of their products or services sold on the world market in the most profitable manner. It is possible to distinguish several periods that are marked by investment booms: 1) The first jump of FDI followed a long oil crisis of the late 70s of the last century. As these investments were oriented primarily to manufacturers of oil this trend was short with a small volume of investment. During this period, after the United States, Saudi Arabia was the largest recipient of investment, most investors were the Netherlands, the UK and the U.S.. 2) The second jump of FDI is related to the developed countries, where the development of information and telecommunication technologies support this growth and enable multinational companies to easily and quickly coordinate their activities located in various parts of the world. 3) The third positive jump has led to the fact that foreign direct investment was marked by far greater value of investment flows, as well as the very high growth rates. This period was marked by a significant share of the developing countries, especially in the entry of FDI flows. In addition to the U.S. and UK, which have retained the role of the world's leading investor there is a geographic shift of the investment scene with the participation of several countries as investors (Germany, France, the developed Asian economies) and as host countries (China and the countries of Latin America) 4) The fourth jump of FDI is related to recovery after the recession of the early 21st century. The period was marked by a high share of developing countries, both at the input and the output side of the investment. Special emphasis this record investment wave given by the BRIC countries (Brazil, Russia, India and China). Foreign direct investment as a form of foreign investment often take place in the form of direct investment in the construction of production facilities and the network to sell products in foreign markets. In addition to this type of investment, a growing form of an investment and joint ventures, as partners in addition to mutual benefit and common bear the risk of such an investment. Based on the characteristics, from the standpoint of investors, there are two main types of foreign direct investment: (a) American type of direct foreign investment - multinational companies use their branches in foreign countries to produce and sell products, while expanding its network as part of a global strategy all with the goal of maximizing profits and increasing market share of the company in a given market. This type of investment is present in high-technology industries, and the task is to multinational companies through its network of branches at the same time reduce costs. In the case of a multinational company solely interested in the rapid growth and increase profits, and not the interest of the country to which invests. (market- oriented type of investment), (b) type of Japanese direct foreign

270 Multinational Companies as Carriers of Foreign Direct Investment MSc Marjanovic Darko, MSc Ahmetagic Deniz investment - differs from direct investment company of other developed countries. Multinational companies, especially from Japan, are seeking to invest their capital in the country's environment and their industry in a situation when there is no comparative advantage in this country. For this land is important that the basis of technology, capital and knowledge they receive most of their assets. For Japan it is important that the best use of its comparative advantage as a superior technology, commitment to the company and knowledge to develop new technologies and new products. In this situation there is a better industrial structure and the home countries of multinational companies and the countries in which it invests, as well as the development of trade with the possibility of expanding the market. (trade-oriented type of investment). The task of Japanese companies is that capital investment help countries that are investing in the best possible manner to accept the knowledge and technology that is offered, all with the aim over time and take on the management and improvement of their development. Therefore, these companies are given the opportunity of a free trade while making the most of the comparative advantages of the two countries. Based on this we can conclude that Japanese guy supposed to direct investment should take multinationals in those industries where the country from which it makes no comparative advantage, whereas the American type is assumed to undertake direct investment in industries where the country from which it has invested pronounced comparative advantage. MULTINATIONAL COMPANIES AS CARRIERS OF FOREIGN DIRECT INVESTMENT The beginning of the XXI century is characterized by complex processes of world development in which a multinational company, modern technology, especially the Internet and the powerful developed countries dominate the economic and other fields. The dynamic processes of scientific - technological innovation, creativity and continuous changes completely change the world. Accelerating the creation of the global economy, information and communication networks have created a unique area of the world. For multinational companies created a climate of successful business through liberal distribution of branches and the business opportunities around the world. The rapid development of the globalization of business has caused an increase in competition in the international market. Number of organizations different forms be increasing according to the development level of the business. By moving parts company in the country with cheaper labor, accessible legislation and the dynamic expansion of the domestic market, multinational companies retain the competitive advantage gained. The inflow of foreign direct investment and the arrival of the leading multinational companies, realize significant benefit developing countries. It reduces the massive unemployment, and providing modern technology, better organization, management, and facilitates exports to third markets. Multinational companies are companies that have their own facilities and other resources, in addition to the mother country, in at least one country. Such companies have branches or factories in different countries and usually have a centralized administration which managed globally. Very large multinationals have budgets that exceed the budgets of many small countries. Sometimes they can be found under the name of multinational corporations. The term multinational understood in the broadest sense, the transfer of certain activities outside the home country. For any company that has a plant abroad, it can be said that the multinational. The first multinationals occur in the late seventeenth and early eighteenth centuries. Activities

271 Tudományos Mozaik 10. TPF of multinationals are more related to the sale and purchase of the product, but the investment and production outside of their country of origin. The real impact of multinational companies began cross-border investing and managing these investments. This process began as part of the internationalization of economic processes in the nineteenth century. The dominant form of foreign investment at the time were portfolio investments. Were led by financial intermediaries, and included individual investments in shares or bonds originated by the across - oceanic base company. This type of investment is tied to the company's needs for raw materials such as coffee, oil, gold, diamonds, sugar, etc. Therefore, the European and American companies did everything they could to ensure their access to these resources. During this period there have been multinational companies such as British Petroleum, Royal Dutch Sell and American Tobacco. The importance of multinationals say the following facts: 100 most powerful economic entities, including individual states, as many as 60% percent of the multinationals, about half of the industrial output of the most developed countries of the world is formulated in multinational companies, estimated that a third of global production and over 50% of the planetary exports realized just multinationals. Table 2. Top 10 multinational companies in the world Rank Company Revenues (million $) Profit ($ million) Assets ($ million) Equity ($ million) 1 Wal-Mart Stores Royal Dutch hell Exxon Mobil BP Sinopec Group China National Petroleum State Grid Toyota Motor Japan Post Holdings Chevron Looking at the table we see that dominate the oil industry, which only confirms what is their importance in the world economy. In the first place there is a manufacturing and sales of consumer goods (Wal-Mart stores). However, it was not always such a structure, as in previous years dominated by companies that manufacture cars, while at the present time starts to weaken their significance. You follow their example and companies in the telecommunications and electronics industry, as well as their significance begins to decline. All this left a space oil companies to strengthen their position in the global market. More specifically, the growth and organization of international production under the governance of transnational corporations has several implications for the organization of domestic labour markets: The conditions underlying firm-level competitiveness are changing, relying less on traditional natural assets and more on created assets, above all assets in the form of skills and knowledge. Such assets are therefore an important factor influencing the locational advantages of countries as hosts to transnational corporations

272 Multinational Companies as Carriers of Foreign Direct Investment MSc Marjanovic Darko, MSc Ahmetagic Deniz The importance of skilled human resources, as well as the proliferation of cross-border production linkages via foreign direct investment, subcontracting arrangements and strategic alliances and the adoption of complex integration strategies by transnational corporations create both challenges and opportunities for mutually beneficial relations between employers and employees. As the organizational scope of transnational corporations widens, both geographically and functionally, and as the mobility of capital increases, labour and governments must adapt more quickly to changes in the international competitiveness of their industries and firms. Increasing reliance on market forces redefines the relationships of firms, labour and governments with one another, including those in the areas related to employment and the workplace. Table 2. The strategies and structures of transnational corporations Strategy Intra-firm linkages Foreign affiliate type Degree of integration Ownership, Stand-alone, technology, Miniature Weak e.g., multidomestic finance; replica of the mostly uni- parent firm directional Simple integration, e.g., outsourcing Complex integration at the regional or global levels, e.g., networks Ownership, technology, markets, finance, other inputs; mostly bi-directional; subcontracting All functions; mostly multidirectional Rationalized producer of one or a few elements in the value chain. Product or process specialist; functional specialization Strong at some points of value chain, weak in others. Potentially strong throughout value chain Environment Host country accessible to foreign direct investment; trade barriers; costly communications and transportation Open trade and FDI regimes, at least bilaterally; non-equity arrangements permissible. Open trade, technology FDI and related regimes; use of advanced information technology; convergence in tastes, heightened competition, low communication and transportation costs. That one country was able to attract foreign capital must first create a favorable investment climate that will be created if there is a stable economic conditions, the political and social stability, a favorable foreign trade, customs and foreign exchange treatment of joint ventures, as well as available, reliable and skilled labor power and access to raw materials and other domestic sources of supply. Each country tries to offer the best conditions for conducting economic activity and investment. Particular attention is paid to the tax conditions and tax treatment of the company, on the way to base corporate income tax significantly expanded, while the tax rate is much lower that almost close to zero or even disappears completely. Consequence of this behavior is a significant erosion of the state tax base, and create a very

273 Tudományos Mozaik 10. TPF "unfair" tax environment in comparison with the conditions of operations of the neighboring countries. CONCLUSION All countries undergoing the process of transition they want to achieve stable and long-term economic growth, which is based on increasing investment, improving the technological base of these countries in enhancing the competitiveness of their products in the international market. In transition countries where foreign ownership industry achieved good results and promote the overall economic recovery. Foreign affiliates or local companies connected with foreign partners, often defined as' bright spots East economy in terms of export performance, current level of productivity and speed reconstruction of existing facilities. Multinational companies are a huge market for its products in countries in transition and developing countries. All these countries tend to have conditions to attract foreign direct investment, as they have a huge market, the industrial base, natural resources and skilled and cheap labor force with experience in industrial production. All this is enough to attract multinational companies in these countries establish their affiliates, and through pressure on developing countries help build market institutions and assist the transition of the economy to market economy. Creating favorable conditions for domestic and foreign investment, a major challenge for all countries, given that increasing globalization and the pressure to be competitive in the business creating the framework and the need for continuous improvement of the general business environment and the performance of companies

274 Multinational Companies as Carriers of Foreign Direct Investment MSc Marjanovic Darko, MSc Ahmetagic Deniz BIBLIOGRAPHY [1] Arsić, M. (2005). Međunarodno ulaganje kapitala, časopis Finansije, br. 1-6., Beograd. [2] Chatelais, N. and M. Peyrat (2008), Are small countries leaders of the European tax competition?,ces Working Paper No [3] Davies, R.B. and J. Voget (2008), Tax Competition in an Expanding European Union, Oxford University Centre for Business Taxation Working Paper No. 08/03. [4] Dunning H. John, Zhang F. (2007), Foreign Direct Investment and Locational Competitivness of Countries, from the Whither Competitivness conference, Geneva. [5] Feld, L.P. & Heckemeyer, J.H. (2009). FDI and Taxation: A Meta Study, CESifo Working Paper No [6] Nicodème, G. (2006), Corporate Tax Competition and Coordination in the European Union: What do we know? Where do we stand?, MPRA Paper No [7] Popovčić Avrić S., Đenić M. (2010), Strane direktne investicije kao dinamički faktor svetske privrede, Ministarstvo za nauku RS, Beograd, str [8] Voutilainen, T. (2005), Foreign Direct Investment (FDI) theories explaining the emergence of Multinational Enterprises (MNE s) -- Who, Where and Why -- Department of industrial engineering and management institute of strategy and international business. Helsinki University of Technology. [9] World Economic Forum (2008),The Global Competitiveness Report , Geneva. [10] World investment report (2008), Transnational Corporations and the Infrastructure Challenge, United Nations Conference on Trade and Development, New York and Geneva, UN. [11] World investment report (2009), Transnational Corporations, Agricultural Production and Development, United Nations Conference on Trade and Development, New York and Geneva, UN

275 Tudományos Mozaik 10. TPF STRUCTURING THE INTELLIGENT ORGANIZATION AS A FORM OF SOCIAL KNOWLEDGE Deniz Ahmetagić, Boris Saulić Faculty of Economics Subotica, University of Novi Sad Changes in the world economy caused by new technologies and globalization processes bring forth new structures of organization which are adaptable to the constant new demands of the environment. In such conditions as the aggressive international competition, we need to innovate a product, technological and business processes and change the attitude toward the most important elements of organization. Instead of land, funds and equipment, the primary role is taken over by knowledge as the irreplaceable factor. The optimal model of organization is the one which is adapted to the business moment, buyer and company interests. This results in the necessity of continuous learning of the adaptive as well as the generating which represents the initial premise of an intelligent organization which learns, along with the possibility to quantify the level of intelligence of an organization. Keywords: situation approach, intelligent organization, factors of the organization, intelligent matrix of the organization 1. INTRODUCTION Structuring of business organization is a persistent subject in the modern theory and practice. Efforts of Serbia to enter the EU show us the need to deeper analyze the organization and functioning of companies. Structuring is done in order to view the elements of a business organization, such as departments, parts, funds and functions and to realize a business politic, or in other words a business goal. By choosing this subject we have conceived the content by using departmentalization process and situation approach. For those reasons we will show how can we measure whether our company is smart, intelligent or capable to fight for its place on the market. The way of looking at capital is changing and from the traditional concrete components (land, machines, capital, buildings, equipment, etc.) the main focus is shifted to the so-called soft capital (learning, knowledge, implementation of new technologies, processes, procedures and business methods). The research in this paper, in our opinion, will give new impulses to the study of this exceptionally current organizational problem. 2. STRUCTURAL ADAPTATION TO THE DEMANDS OF THE ENVIRONMENT The existence and functioning of business organizations as organizational systems have several main characteristics, which are: achieving the goal, communication with the environment (inputs and outputs), development, efficiency, democracy, relationship humanity, ecological awareness, etc. In order to achieve the main function, business organizations (BO) function as open systems and adapt to the demands of the environment, in rare cases adapting the environment to them. Organizational structure, as the union of elements and dependency connections in the organization should (picture 1) adapt to the demands of the environment, its own system and its target function

276 Structuring the Inteligent Organization as a Form of Social Knowledge Deniz Ahmetagić, Boris Saulić Goals and assignments ORGANIZATIONAL STRUCTURE Internal needs and assignments Influence and the need of the environment Picture 1.Elements of the organizational structure In order for the structure to enable the efficient functioning of the BO, it is necessary for it to be adequately formed, documented and its function planned, coordinated and controlled. So-called flexible organization forms are created along with modern structures, from once rigid and relatively long term structures there is a shift to networks, pulsating structures, up to the so-called virtual organizational forms. The dynamic of change, caused by globalization, demands also organization forms which are adaptable to specific conditions, times, markets, competition, etc. That is how the so-called situation approach was created in the functioning of organizations, under the motto there is no best organization, rather that the optimal model is a combination of different factors. 3. SITUATIONAL APPROACH IN THE FUCTIONING OF BUSINESS SYSTEMS Modern day is characterized by the appearance by the growing number of small companies in the world, on one hand, and the growth of large business systems through various forms of organizational linking, on the other. This results in the fact that the development of small and medium companies is impossible or very slow without the existence of large companies. So, in Germany for example, several tens of thousands small and medium companies are closed every year, but at the same time an even larger number of new companies are founded. The lack of business development in Serbia is causing a drastic decrease and loss of industrial capacities, and so there is a different trend in Serbia. According to the available information in the ten months of 2011, there were small and medium companies founded in Serbia, which is 12% less than in 2010 (News, Danas, the internet). In the same period, companies were closed which shows a growth in company closure of 87,8% than in (Two thirds of the total number of the employed in Serbia work in small and medium companies). The situation approach is actually the condition of the own structure which is adapted to the possibilities and specificities to the business. Basis of this concept can be reduced to (entrepreneurship effort): - seeking business opportunities on the market (effectiveness), - realization of business in the best possible way (efficiency). Organization functions in accordance with the demands of the environment and its own structure, thus it seeks the optimal solution for the given conditions of business. This theory was based on the teachings of Fidler (1979) and it is related to the combination of two sorts of factors in seeking the optimal structure and function: - Organizational factors - Situation factors

277 Tudományos Mozaik 10. TPF Oragnizational factors Situation factors Age and size of the company Job specialization Groups and unit size Centralization Decentralization Behavioral formalization and conncetion control mechanism Technical system FORM OF ORGANIZATIONAL STRUCTURE Environment Ownership, culture, social enviroment Strategy Picture 2 Situation approach In this matrix (picture2) we combine situation factors (independent variables) with organizational factors (dependable variables), seeking the adequate form of the organizational structure for the given conditions situation. Situation factors are relatively unchangeable (at least in the short timeframe) factors and in fact, the organization adapts to them. Here we will list the contents of these two groups of factors (Table1,2) Table 1 Situation factors Situation factors Contents (description) 1 Age and size of the company Age and size of the company is determined by the structure so that it has a modern structure, or in other words larger or lesser number of organizational units 2 Technical system Technical system along with the technology defines all the processes and adequate structure 3 Environment Environment acts from the aspect of competition as well as from the aspect of the market, workforce, politics, etc. 4 Ownership culture Social ambience Social ambience and culture determine the level of democracy and relationship humanity. Ownership defines the key decision makers, structure, goal hierarchy, etc. 5 Strategy Strategy defines the structure which needs to become the instrument of those goals and the condition to realization Organizational factors Table 2 Organizational factors Contents (description) 1 Job specialization Job specialization determines the possibility of formality which is co-dependent to the level of specialization 2 Groups and unit size This aspect structures and defines the number of organizational levels and the number of organizational units 3 Decentralization Centralization In the case of wide decentralization we have the larger amount of organizational units, and with that more complex 4 Behavioral formalization and connection control mechanism coordination Behavioral formalization depends on the fact whether it is routine technology or not. Connection control should be formed as a feedback process

278 Structuring the Inteligent Organization as a Form of Social Knowledge Deniz Ahmetagić, Boris Saulić Here we have three problem areas: 1. It is necessary to explore and describe the organizational structures with unique terms which can be measured (performances) in order to compare the effects of different structure configurations; 2. How can we differentiate organizational structures (OS) one from another, with organizational factors (changeable variables) and situation factors (relatively fixed variables). 3. How can we connect: various structures (situations), behavior of organization members and effects (realization) of the target function by those OS? Goals of the organization and changes in the environment determine also different OS which give optimal results in given situations or current situation factors. Influence to the structure (scheme 1) can be expanded to the analysis of the following three problem areas 1 : a) influence of the size of the organization to the organizational structure; b) influence of the production technology to the organizational structure; c) influence of the environment to the organizational structure. We should consider these elements when forming the organization structure. 4. INTELIGENT ORGANIZATIONS INSTEAD OF RIGID ORGANIZATION FORMS Serious contemplation of the organization come into the primary focus of managers especially when it comes to a crisis. As the organization is made up of multiple elements, their optimal combination gives optimal business results. Man, as the basic factor of the organization should change the organization factors and himself, in order to find a new optimum and new quality in a certain misbalance. The only output is the change of man as the foundation of the organization In order for the organizations to create an advantage in the competition, they have to act quickly and with quality to the demands of the environment. This requires recognition of those demands as well as theoretical and practical knowledge to meet those demands. Those changes in the environment like the demand for product innovation, cost reduction, market expansion, etc. can be accomplished only by adequate knowledge to make such decisions and implement them before the competition. Knowledge as a potential, for the adequate reaction to the changes in the environment is created through the process of constant learning. Not going deeper in the problem we will address only two sorts and two forms of organization learning. 2 Table 3 Sorts of organization learning Sorts of organization learning Content of organization learning Adaptive (single loop learning) Learning without changing the primary set premises goals and strategy do not change (single loop learning) Generative (double loop learning) Learning with changing the primary set premises, seeking advantage over the competition (double loop learning) 1 See more, Organizacija preduzeća(2008) quoted work, page Janićijević N. (2008). Organizaciono ponašanje, Datastatus, Belgrade.Book

279 Tudományos Mozaik 10. TPF Forms of organization learning Learning before acting in reaction to the business process (learning before doing) Generative (double loop learning) Forms of organization learning Table 4 Content of organization learning form - From specific literature, seminars or from the study system - From lab or field research - From experience of better men (Benchmarking) Learning with changing the primary set premises, seeking advantage over the competition (double loop learning) Table 3 shows two sorts of learning adaptive and generative. Adaptive learning relates to learning and expanding the knowledge, by relying on previously defined and adopted assumptions, the business philosophy. This learning is called single loop learning. The other sort of learning generative learning is also called double loop learning because it explores new assumptions and changes existing premises, in order to find adequate advantages compared to the competition. The first sort of learning usually suits stable business conditions, while the other sort is important when the changes are radical and frequent and the business is unstable. The ability of development and survival of the organization in a complex environment depends on the quickness and readiness to adapt in extreme and internal changes. We will try to recognize how to design a learning organization and what is its architecture. It needs to have adequate human resources and motivational models. According to a large number of authors (Nebojša Janićijević, 2008) learning organization has the following nine characteristics (Table 5.): Table 5 Characteristics of the learning organization Characteristic Description 1 specialization here we see the principal of minimum specialization which increases learning and employee satisfaction 2 universal functions ability of preforming duties for your and other organizational units should be developed, that increases various specialization functions 3 operational variables standardization and formalization are minimal, a larger number of adequate work methods should be used 4 adequate control here we have the balance of individuality on one hand and the control of the entire organization on the other 5 lessened hierarchy speeding up of vertical communication and increasing the level of autonomy (horizontal organization) 6 team work creation of inter-functional teams in the so-called super-structure with the implementation of new knowledge and creation 7 communication securing communication between organizational parts both vertical and horizontal 8 structure integration communication and coordination between individuals and organizational parts 9 environment information ensuring direct contacts with the environment and getting relevant information from the environment Previous content indicates that the organizational culture of the learning organization is changing, so the management of human resources (employment, training and rewards) represents the main process of organization learning

280 Structuring the Inteligent Organization as a Form of Social Knowledge Deniz Ahmetagić, Boris Saulić 5. CAPABILITIES OF MEASURING THE INTELIGENCE OF AN ORGANIZA- TION Talking about an intelligent organization means moving the interest point from the so-called rigid elements of an organization (machines, equipment, funds, land, etc.) to the so-called soft organization elements, primarily man and his work performance. Visually we could say that the whole or the most of Microsoft's capital goes home after work hours, and re-enters the company in the morning. Intelligence of a company can be observed also as the capability of advancement in its field of business, which can be analyzed (intelligent process in the company) through: - stored data/information - knowledge of employees and - external information. This indicates that a revision or a transformation of the business should be done before it is too late. First reaction of the intelligent organization, when profitability is destroyed, is to find facts which caused that to happen! If our merchandise or service is not purchased by a financially capable buyer, if we do not have a market, we cannot speak about an intelligent company. We will address nine factors which indicate the success of business transformation: - Strong attitude of the need to transform the business; - Defining a thought-out concept of progress with clear and defined goal; - Honest activity and confronting the current situation (without beautification); - Defining and speeding up the process with time defined plan of progress; - Taking care that the top management is alert from the start, with sense in their activity and behavior; - Showing of stage accomplishment and partial success; - Defining all the relevant indicators for target value comparison from the start; - Growth of change should be supported by a master plan and control of revenue; - Objectivity and neutrality in the concept approach is necessary, so external cooperation and advisement is recommended. Picture 3 shows three possible scenarios for the selection of business strategy in order to properly position oneself on the market and function according to target goal as an intelligent company

281 Tudományos Mozaik 10. TPF NEW MAR- KETS NEW MARKETS NEW MARKETS AD- VANCED TECHNOLO- GY NEW MARKETS NEW TECHNOLOGY (often high risk, great possibility) NEW AND EXISTING MARKETS MARKET EXPANSION SCENARIO 1 MARKET EXPANSION ADDED TECHNOLOGY SCENARIO 2 MARKET EXPANSION NEW TECHNOLOGY EXISTING MARKETS CURRENT SITUATION (comoditty, primary price battle) SCENARIO 3 CURRENT MARKETS ADDED TECHNOLOGY CURRENT MARKETS NEW TECHNOLOGY CURRENT TECHNOLOGY NEW AND EXISTING TECHNOLOGY NEW TECHNOLOGY Picture 3. Portfolio market / technology These three presented strategic choices are target oriented variables: - go for completely new markets - go for market expansion and added technology and - go for existing markets and introduce new technology. In this portfolio we investigate alternative business fields, which is the first process in proving the intelligence of an organization. Organization intelligence (picture 4) is based on permanent learning, but also on the remembering and implementation of that knowledge in the realization of the target function. Organization intelligence Organization learning Organization learning Organization learning capability Organization knowledge Organization memory Capability for formal learning 1 2 Declarative organization knowledge 1 2 Declarative organization memory Capability for informal learning 3 Procedural organization knowledge 3 Procedural organization memory 1. formal learning 2. informal learning 1. side learning Picture 4. Organization intelligence A logical question comes to mind how can we measure the level of intelligence of an organization? Researchers from Germany give an example of such learning through the intelligence matrix which we can see in picture

282 Structuring the Inteligent Organization as a Form of Social Knowledge Deniz Ahmetagić, Boris Saulić A Response capabiliting B Problem solv- C Capability of D Memory E Emotional ining/innovation/ capability learntelligence creativity 1 Market / How quickly How quickly and What are your Competition and in what in what degree client's con- degree do you do you learn tacts like to react to the from the market the relevant new products and the competition? unions? of the competition? Customerspond Do you re- Do you know How fast and in How quickly Are your rela- quickly your custom- what degree do can you have tions to your (Buyers) and fully to a ers problems you learn from information customers question? and do you your customers? about your trustworthy solve them customers in and open? quickly and to the past as in the customer what you delivered satisfaction? them? Products Do you learn Are your products Can you re- the production special or vise your problems in ordinary? ("metoo"velopment product de- time and do af- you solve ter you identify them quickly? the carriers of know-how? Processes 5 Coworkers Are you informed (questioner) with the current process management (e.g.: sales process or supply process)? Can you easily recognize the process problems and solve them quickly and completely? Do you fix your processes in a systematic way? Do you have quickly accessible documented solutions form the past ("Best practice") Does the management Do you know Is dynamic cul- Do you facili- Does a single have your coture of the learntate the crea- firm connec- complete answers worker's pering organization tion of systion of normal to the sonal prob- present and is it tematic communicaworker's employee's lems and do advanced, along knowledge between tion between questions? you help them with the common co- the company in dealing opinion of all coworkersationsployees worker gener- and the em- with them? exist? Picture 5.Intelligent matrix of an organization

283 Tudományos Mozaik 10. TPF Horizontally, matrix sets five characteristics or components of knowledge, memory and applied intelligence in decision making: Response capability Problem solving capability Capability of learning/innovation/ creativity Memory and Emotional intelligence. By answering the questions, they are scored by quality and we can judge the intelligence level of an organization in the final score. This is one possibility which gives us the push to realize this matrix in our own companies. The relevant demands of the environment, which are characteristic for the specific company and its position in the business, natural and social environment, should be inserted into the matrix. In order to classify the answers quality there is a key (Table 6): Scoring key Table 6 number Organization score Explanation value 1 Insufficient Far below the average 2 Sufficient Below the average 3 Satisfactory Same as competition 4 Good Above average 5 Very good Leader in the market This table helps us roughly estimate the position of our organization in its environment, so we can work on its better structuring. 6. CONCLUSION Globalization and technological changes effect the structuring of organization in order to respond to the changes in the environment. Organization structures are no longer rigid and situation approach in one matrix combines organization and situation factors in order to build the organization structure in an optimal way. Global market is enhancing the competition and demands constant battle for survival and development. Traditional organization structures give way to the knowledge organizations (learning organization) which have a number of characteristics like: specialization, less hierarchy, communication, team work, etc. So-called intelligent organization changes the access to the capital, so instead of the current view of funds, equipment, land, etc. the focus is transferred to knowledge as the most important resource. Article is also about considering the characteristics of the intelligent organization, which shows some of the possibilities for measuring the intelligence level of an organization (IQ-organization). Analyzing one intelligence matrix we can see the general score of intelligence, within the business or competition. This paper indicates the needs for research in order to structure the so-called intelligent organization, or the organization which constantly learns, in the right way

284 Structuring the Inteligent Organization as a Form of Social Knowledge Deniz Ahmetagić, Boris Saulić BIBLIOGRAPHY 1. Ahmetagić E., Harmath P.(2009), Projektovanje organizacije, The Faculty of Economics Subotica, Subotica. page Book 2. Ahmetagić E., Pavlović N.(2011), Organizacija preduzeća, Čikoš, Subotica, page Book 3. Ahmetagić E.(2008), Organizacija preduzeća, The Faculty of Economics Subotica, Subotica. Book 4. Janićijević N.(2008), Organizaciono ponašanje, Datastatus, Belgrade.Book 5. Magazine "New management" 7-8/2010. Zürich, Switzerland. Journal 6. Petković M. (1991), Dizajniranje organizacione strukture, Poslovna politika, april, pages Journal article 7. Todosijević R.(2009), Strategijski menadžment, The Faculty of Economics Subotica, Subotica, page 36.Book 8. Šušnjar G.(1995), Nauka o radu i organizaciji, The Faculty of Economics Subotica, Subotica, page 245.Book

285 Tudományos Mozaik 10. TPF DEVELOPMENT STRATEGIES OF ROMANIAN SPA TOURISM Tabita Hurmuzache, Iancu Tiberiu, Iancu Mihaela, Andrea Feher, Cosmina Toader, Remus Gherman, Dana Sambotin Banat`s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara, Faculty of Agricultural Management Spa tourism is a specific form of tourism that has seen, especially in last decades, a significant development, along with stress increasing, professional diseases and those caused by the rhythm of modern life from urban areas. Economic and social implications that spa development generates, both at macroeconomic and microeconomic level, positioned him among the most important forms of tourism. INTRODUCTION Economic growth and evolution of living conditions of modern man brings, besides the positive aspects, negative aspects such as: increased stress, qualitative and quantitative supply imbalances, and increased pathogenic action of the environment on the human body due to physical and chemical pollution, which negatively impact the spa of the population. The evolution of global economy, and cybernetic industrialized society from today and the effects they have on human health, causes a growing number of tourists to choose for a holiday a spa resort. Travel for treatment and recreation are among the main tourist destinations. In last decades, through its major economic and social effects, spa tourism has become a major segment of international tourist market, through which focuses important human and material resources, with deepening involvement of science and technology, of provision of some complex tourist and a medical services with a high quality level, called to satisfy vital wishes of modern man, determined by changes of living conditions and spa of the population. MATERIAL AND METHOD To make a fair radiography of Romanian spa tourism we undertook a statistical analysis of data s on the issue addressed, a current problems but also one that will be topics for future research. RESULTS AND DISCUSSIONS Spa tourism is a specific form of tourism that has seen, especially in last decades, a significant development, along with stress increasing, professional diseases and those caused by the rhythm of modern life from urban areas. It is characterized by a number of features arising from the complexity of the content and its activity. In the further pages we will try to highlight these features. An important feature of the spa tourism, which clearly distinguishes it from other forms of tourism and stays on basis of one classification of forms of tourism, is travel motivation. In the spa case these is spa care (treatment) which are carried out every day, according to a timetable, using a wide variety of factors and applying a variety of procedures. Action area of spa tourism is very wide and concerns: - prophylactic cure that, unlike other types of treatment have a much broader area, because it addressed to healthy and apparently healthy people with predisposing factors through disease, from the internal or external environment. To these it is added the fact that living habits, mismanagement of leisure time, poor food hygiene, emphasizes the need to develop this side;

286 Development Strategies of Romanian Spa Tourism Tabita Hurmuzache, Iancu Tiberiu, Iancu Mihaela, Andrea Feher, Cosmina Toader, Remus Gherman, Dana Sambotin - therapeutic cure used to treat, using natural factors, a wide range of affections, namely: musculoskeletal disorders, respiratory, digestive, gynecological, renal, hepatobiliary, cardiovascular, skin, nervous system, etc.; - healing cure used for certain forms and stages of disease that produces disability to work, functional impairment and potentially disabling (arteritis, peripheral atherosclerosis, and musculoskeletal disorders such as rheumatism). From the many forms of tourism that can be practiced, spa tourism is the most valuable, because recovered completely natural resources and natural healing factors available to a country or area. Also spa tourism based on permanent potential, of a high complexity, which is practically inexhaustible, his capitalization being independent of weather conditions. This feature generates another feature of the spa tourism namely that does not show significant seasonal concentration, being the only form of tourism that relies on a permanent high potential complexity. In practice is recorded greater concentration of demand during the summer due to favorable weather conditions, which determines the holidays planning priority in this season. Then when the motivation of spa tourism practicing is spa care, the length of stay is greater. This feature of spa tourism concern in the fact that, according to the doctor's recommendation, the cure is a multiple of seven days and can reach up days. Current trends manifested in the world have led to the emergence of new tourism products that are characterized by a shorter duration of stay, sometimes only 3 days. To this have contribute other causes too such as the emergence of new incentives and fragmentation of holiday. Given these tendencies at the demands for spa tourism level, it tried to adapt by developing tourism products on short term: 3-5 days for busy people, businessmen and even employees. These programs have as purpose to restore and beautifying body. Broad diversification of products is designed to attract a lot more customer segments. The possibility of achieving a spa cure all year round, but also the long duration of sejur stay, have determined spa resorts development by the emergence of many and varied activities of production, commercial and specific services of human settlements that drew the creation of some urban functions. Currently the specialists consider that about 60% of the resorts have become cities in the true sense of the word, ensuring a balance between urban and tourist functions requiring a careful management planning process. Spa tourism is one of the few forms of tourism that capitalizes, largely technical progress both at modern medical equipment that are a priority for this type of tourism development and at other categories of equipments (accommodation, food, entertainment). Facilities misalignment to the new global tendencies can lead to isolation of a spa area, regardless of the quality of existing natural resources. Scientific research contributes to increasing the efficiency of treatments and their recognition in the medical world. Romanian spa offer, through the diversity of natural healing factors that enable the treatment of a wide range of affections, superior capitalizing of this can determine the development of spa tourism from our country. Spa resources are the crucial component of the supply, their quantitative and qualitative characteristics determining the mode and level of organization and planning of structures needed to their capitalization. Due to economic development in the transition to a market economy period, began in 1990, accommodation, food, therapy and recreation establishments have changed. In accommodation establishments from spa tourism has been registered a different evolution from all the country. The revenue from tourism, respectively spa tourism were becoming smaller in relation to costs, limiting the possibility of activity self-financing. In conditions of loans with extremely high interest and declining demand, investment decision for the development of spa offer became a difficult act, as long as their financial re

287 Tudományos Mozaik 10. TPF sources were insufficient to support current activities and the preservation or degradation of existing structures. The effects are observed in the evolution of tourist accommodation establishments in , Figure 1. After an increasing in 1991 compared to 1990 of the number of tourist units, both of those across the country, as well as those of spa resorts, on all the country has followed a total decrease with 17.5% in 1993 and a return in 2004, trend maintained even today. In 2010 there were a total number of 5,222 accommodation units, from which 386 are spa resorts. On the other hand, the number of units from spa resorts has decreased by 14% in 1991 until 1993, in 1994 has increased with 9%, after which it decreased almost continuously. In 2010 the number of accommodation units, corresponding for spa tourism, represented only % from those existent in establishments of touristic reception establishments spas Figure 1. The evolution of tourism structures with tourist accommodation function The structure of accommodation units by types reflects the outcome of current development. At national level, the spa units, we can see that the highest weight have hotels, villas, motels and urban boarding houses that together hold 77.73% of the total accommodation units from Romania. The largest share has tourist villas, holding more than 37.43% of all tourist accommodation establishments. On the following position are hotels holding 31.15% from accommodation establishments. On a good position are located urban boarding houses with 9.16%. The rest, in small proportions, is divided from other types of accommodation. Hotels 3,5 1,57 2,09 Motels Touristic boarding houses 38,73 4,7 7,27 31,15 9,16 1,83 Campings and houselet - type units Agro-touristic boarding houses Touristic villas and bungalows Touristic chalets School and pre-school camps other units Figure 2. Existing accommodation capacity in spa resorts on types of units,

288 Development Strategies of Romanian Spa Tourism Tabita Hurmuzache, Iancu Tiberiu, Iancu Mihaela, Andrea Feher, Cosmina Toader, Remus Gherman, Dana Sambotin The high percentage of tourist villas from resort area can be explained by the fact that the investments and expenditure of this type of accommodation units are lower, their maintenance into service and even privatization is easier to do. Important good running of the tourist process are all forms of tourist accommodation, but for such an area, villas and hotels (about 70%) are those which give tourists safety, appropriate price for services offered and prevail in number. Most expressive indicators used to characterize the dynamics of tourist traffic in resorts are: number of tourists, number of nights and average length of stay. Starting with 1990 the number of tourists arriving in spa resorts declined, reaching in 2010 to represent 70.07% from the values recorded in An important factor that determined this development is the decrease of purchasing power of the population in Romania, due to increasing low income relative to the price jump romanian tourists foreign tourists Figure 3. Evolution of the tourist arrivals in accommodation units from spa resorts Under these conditions the number of Romanian tourists who arrived in spa resorts (Figure 3.) have a very high percent, in 2010, from total tourists. Starting from 2007, there is a decrease of tourists number arrived in spa resorts, both Romanian and foreign. Preferred units from most tourists are hotels, which occupy in tourist s preferences about 81.2% of total arrivals. High preference of tourists for hotels can be attributed on tourist habit with this type of units, which gives the concept of safety and comfort. On the other hand, due to the fact that the treatment units are included inside of hotels and not of other types of units, which makes the tourist to prefer this kind of accommodation. The next units preferred by tourists are tourist villas occupying about 8.99% of the total arrivals. Preference for tourist villas can be attributed to the low cost of accommodation, on the one hand, and on the other hand, the villas give privacy and of course, peace. Regarding the category of comfort tourist s preference headed to two-star category, which attracted nearly 3/4 of the arrivals. Romanian tourists arrived in accommodation units have expressed their preferences for a two-star category (almost 74%), this category represents a balance between price and comfort. The next category is that of one star, this category attracting nearly 14.17% of Romanian tourists, according to purchasing power. Foreign tourists arrived in spa resorts have preferred, like Romanians the 2 stars category (67.82%), but over 20.42% chose 3 star hotels at the expense of a one star. In spa resorts the highest average length of stay is recorded in hotels, here tourist spent in average 9.2 days. Other units that have recorded high average length of stay are tourist villas with 4.8 days-tourist

1. A deviza alapú hitel sohasem látott devizát (Volt-e deviza forrásként a deviza alapú hitel mögött?)

1. A deviza alapú hitel sohasem látott devizát (Volt-e deviza forrásként a deviza alapú hitel mögött?) 1. A deviza alapú hitel sohasem látott devizát (Volt-e deviza forrásként a deviza alapú hitel mögött?) A banki működés egyik legalapvetőbb kiindulópontja a banki mérlegek egyensúlya, azaz leegyszerűsítve

Részletesebben

A devizahitelek háttere

A devizahitelek háttere 2013. TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 183 KOVÁCS LEVENTE A devizahitelek háttere A 2008-as gazdasági válság kitörése több eurózónán kívüli ország valutájának, így a magyar forintnak a leértékelődését hozta

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepe események regisztrációs lapja

Magyar Tudomány Ünnepe események regisztrációs lapja Magyar Tudomány Ünnepe események regisztrációs lapja Az esemény címe Mindennapi tudomány Kérjük, kerülje a csupa nagybetűs címet. Kérjük vegyek figyelembe, hogy "A Magyar Tudomány Ünnepe" cím általánossága

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

Minden esetben egy példahitellel szemléltetjük a törlesztőrészletek rövid- és hosszútávon történő módosulását.

Minden esetben egy példahitellel szemléltetjük a törlesztőrészletek rövid- és hosszútávon történő módosulását. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ MKB Bank fizetést könnyítő konstrukciói fizetési nehézségekkel küzdő illetve tartósan nem teljesítő ügyfelek részére Érvényes: 2015. május 28-tól Az MKB Bank felelősen eljáró hitelezőként

Részletesebben

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. 1. Alkalmazási kör... 3 2. A

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 171. szám 23917

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 171. szám 23917 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 171. szám 23917 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 54/2014. (XII. 10.) MNB rendelete а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire

Részletesebben

HIRDETME NY. Az FHB JELZÁLOGBANK NYRT. hivatalos tájékoztatója a deviza alapú időskori jelzálogjáradék esetén alkalmazott kondíciókról

HIRDETME NY. Az FHB JELZÁLOGBANK NYRT. hivatalos tájékoztatója a deviza alapú időskori jelzálogjáradék esetén alkalmazott kondíciókról HIRDETME NY Időskori Jelzálogjáradék Hirdetmény Az FHB JELZÁLOGBANK NYRT. hivatalos tájékoztatója a deviza alapú időskori jelzálogjáradék esetén alkalmazott kondíciókról Közzététel napja: 2015. augusztus

Részletesebben

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes Nyírbélteki Takarékszövetkezet 4372.Nyírbéltek,Kossuth u.16. ÉRVÉNYES KAMATOK Eng.szám:36/1990.05.14. egysz.kez.költs. kamat Hiteldíj mutató Új folyósításu hitelek kamata: % / év % /év várható % 2005.

Részletesebben

Ügyféltájékoztató II. a Pannon Takarék Bank Zrt. fizetési nehézségek esetére kínált áthidaló megoldásainak hatásairól

Ügyféltájékoztató II. a Pannon Takarék Bank Zrt. fizetési nehézségek esetére kínált áthidaló megoldásainak hatásairól ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÁTHIDALÓ MEGOLDÁSOKRÓL SZÁMPÉLDÁKKAL A Pannon Takarék Bank Zrt. fizetési nehézségek esetére kínált áthidaló megoldásai hatásainak számszerű bemutatása Bevezető: A lakossági ügyfelek számára

Részletesebben

Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói Szabad felhasználású jelzáloghitelek (Érvényes: 2015.08.

Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói Szabad felhasználású jelzáloghitelek (Érvényes: 2015.08. Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói Szabad felhasználású jelzáloghitelek (Érvényes: 2015.08.01-től) Tartalomjegyzék 11.2.1. HUF Szabad felhasználású jelzáloghitelek

Részletesebben

TAKARÉKSZÖVETKEZET. Ügyfél-tájékoztató a fizetési nehézségek körében alkalmazandó eljárásokról, áthidaló megoldásokról

TAKARÉKSZÖVETKEZET. Ügyfél-tájékoztató a fizetési nehézségek körében alkalmazandó eljárásokról, áthidaló megoldásokról 1. sz. melléklet: Ügyfél-tájékoztató a fizetési nehézségek körében alkalmazandó eljárásokról, áthidaló megoldásokról A Nemesnádudvar és Vidéke Takarékszövetkezet számára kiemelten a fizetési nehézségekkel

Részletesebben

Tájékoztató az árfolyamrögzítés és a gyűjtőszámlahitel szabályozás részleteiről

Tájékoztató az árfolyamrögzítés és a gyűjtőszámlahitel szabályozás részleteiről Tájékoztató az árfolyamrögzítés és a gyűjtőszámlahitel szabályozás részleteiről Az Országgyűlés 2013. november 9-ei hatállyal módosította a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok

Részletesebben

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 HIRDETMÉNY - LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2015. január 1-től A Takarékszövetkezet

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

LÍZINGHELYETTESÍTŐ LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNÖK, AKÁR ÖNERŐ NÉLKÜL*

LÍZINGHELYETTESÍTŐ LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNÖK, AKÁR ÖNERŐ NÉLKÜL* Lakossági Hitelek kondíciói Érvényes: 2015. május 11 -tól/től visszavonásig LÍZINGHELYETTESÍTŐ LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNÖK, AKÁR ÖNERŐ NÉLKÜL* Fészekrakó (FR) programra vonatkozóan is! Magánszemélyek részére Piaci

Részletesebben

Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói Piaci kamatozású lakáshitelek (Érvényes: 2015.11.

Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói Piaci kamatozású lakáshitelek (Érvényes: 2015.11. Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói Piaci kamatozású lakáshitelek (Érvényes: 2015.11.01-től) Tartalomjegyzék 11.3.1. HUF Piaci kamatozású lakáscélú hitelek (vásárlás,

Részletesebben

HIRDETMÉNY a 2015. április 1-től igényelt fogyasztói deviza

HIRDETMÉNY a 2015. április 1-től igényelt fogyasztói deviza HIRDETMÉNY a 2015. április 1-től igényelt fogyasztói deviza LAKÁSCÉLÚ VAGY SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGKÖLCSÖN nyújtásához A Kölcsön összege: 5.000 EUR 50.000 EUR A Kölcsön devizaneme: EURO (a folyósítás

Részletesebben

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig H I R D E T M É N Y a Santander Consumer Finance Zrt. által, 2010. március 01. napját megelőzően megkötött, magánszemélyek részére nyújtott ingatlanfedezettel biztosított személyi kölcsönök költségeiről

Részletesebben

42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet

42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet A jogszabály mai napon (2015.II.2.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen

Részletesebben

Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói Szabad felhasználású jelzáloghitelek (Érvényes: 2015.10.

Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói Szabad felhasználású jelzáloghitelek (Érvényes: 2015.10. Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói Szabad felhasználású jelzáloghitelek (Érvényes: 2015.10.01-től) Tartalomjegyzék 11.2.1. HUF Szabad felhasználású jelzáloghitelek

Részletesebben

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2013. február 20-tól Fizetési számla

Részletesebben

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2014. január 1-től

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2014. január 1-től ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2014. január 1-től Fizetési számla

Részletesebben

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Piaci feltételű hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a Hirdetményben a személyi hitel kamata változott a báziskamat

Részletesebben

H I R D E T M É N Y. MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL. jegybanki alapkamat + 3 %

H I R D E T M É N Y. MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL. jegybanki alapkamat + 3 % H I R D E T M É N Y MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL 1. SZABOLCS viharkár hitel 2010 Érvényes: 2010.06.23. jegybanki alapkamat + 3 % Folyósítási

Részletesebben

e.)*adminisztrációs díj: a futamidő alatt, a mindenkori kölcsöntartozás összege után, a törlesztőrészlettel

e.)*adminisztrációs díj: a futamidő alatt, a mindenkori kölcsöntartozás összege után, a törlesztőrészlettel K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Telefon: (06 1) 328 9000, (06 30) 761 9000 Fax: (06 1) 328 9696 www.kh.hu bank@kh.hu hirdetmény Jelzáloglevél kamattámogatásos hitel kondíciókról érvényes a 12/2001

Részletesebben

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről Érvényes: 2015. január 13-tól 1. Hitelekre vonatkozó általános díjtételek Díjtétel megnevezése Mértéke Hiteligérvény

Részletesebben

KIRÁLY HITEL ÉS MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA FŐBB KONDÍCIÓI

KIRÁLY HITEL ÉS MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA FŐBB KONDÍCIÓI Takarékszövetkezet/Bank (a továbbiakban Hitelintézet) KIRÁLY HITEL ÉS MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA FŐBB KONDÍCIÓI Hatálybalépés napja: 2011. április 1. A Király Hitel elengedhetetlen szerződéskötési feltétele,

Részletesebben

Állami kamattámogatott hitelek

Állami kamattámogatott hitelek AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Állami kamattámogatott hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek kamatai

Részletesebben

Állami kamattámogatott hitelek

Állami kamattámogatott hitelek AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Állami kamattámogatott hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek kamatai

Részletesebben

H I R D E T M É N Y. MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL. jegybanki alapkamat + 3 %

H I R D E T M É N Y. MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL. jegybanki alapkamat + 3 % H I R D E T M É N Y MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL 1. SZABOLCS viharkár hitel 2010 Érvényes: 2010.06.23. jegybanki alapkamat + 3 % Folyósítási

Részletesebben

Devizahitelek. Tényleg értem? A PSZÁF fogyasztóvédelmi tájékoztatója

Devizahitelek. Tényleg értem? A PSZÁF fogyasztóvédelmi tájékoztatója Devizahitelek Tényleg értem? A PSZÁF fogyasztóvédelmi tájékoztatója A devizahitelekrõl további információkat talál tematikus honlapunkon: www.pszaf.hu/devizahitel A TEMATIKUS HONLAP TARTALMÁBÓL: Fogalomtár

Részletesebben

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Piaci feltételű hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a Hirdetmény módosítására a 2014. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről Érvényes: 2015. április 22-től I. Hitelekre vonatkozó általános díjtételek Díjtétel megnevezése Mértéke Hiteligérvény

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

KONDÍCIÓS LISTA. UCB Ingatlanhitel Zrt.

KONDÍCIÓS LISTA. UCB Ingatlanhitel Zrt. KONDÍCIÓS LISTA UCB Ingatlanhitel Zrt. Az UCB Ingatlanhitel Zrt. az alábbi kölcsönöket nyújtja: Lakáscélú kölcsönök: vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre, felújításra ill. Időnyerő kölcsön

Részletesebben

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. Biztosításhoz kapcsolódó személyi kölcsöne

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. Biztosításhoz kapcsolódó személyi kölcsöne HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. Biztosításhoz kapcsolódó e AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40-400-800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu Érvényes 2015. március 31-től

Részletesebben

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5 Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott, fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre vonatkozóan, magánszemélyek részére 1. A hitelkeret

Részletesebben

IGÉNYBEJELENTŐ A KÖLCSÖNSZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS FORINTRA TÖRTÉNŐ ÁTVÁLTÁS ÉS KAMATMÓDOSÍTÁS MELLŐZÉSÉHEZ

IGÉNYBEJELENTŐ A KÖLCSÖNSZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS FORINTRA TÖRTÉNŐ ÁTVÁLTÁS ÉS KAMATMÓDOSÍTÁS MELLŐZÉSÉHEZ IGÉNYBEJELENTŐ A KÖLCSÖNSZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS FORINTRA TÖRTÉNŐ ÁTVÁLTÁS ÉS KAMATMÓDOSÍTÁS MELLŐZÉSÉHEZ Tisztelt Pénzügyi Intézmény! A 2014. évi LXXVII. törvény 12. -ában foglalt jogaim érvényesítése

Részletesebben

Összefoglaló az árfolyamrögzítés új lehetőségével. kapcsolatos fontosabb tudnivalókról

Összefoglaló az árfolyamrögzítés új lehetőségével. kapcsolatos fontosabb tudnivalókról Összefoglaló az árfolyamrögzítés új lehetőségével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról Egy 2012. április 1-től hatályba lépő törvénymódosítás alapján újra nyitva áll a lehetőség az ingatlancélú devizahitellel

Részletesebben

Állami kamattámogatott hitelek

Állami kamattámogatott hitelek AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Állami kamattámogatott hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek kamatai

Részletesebben

H I R D E T M É N Y. 2002. január 31-ig folyósított pénzintézeti hitel 12-180 16,5 1. 2002. február 1-től folyósított pénzintézeti hitel 12-180 15 1

H I R D E T M É N Y. 2002. január 31-ig folyósított pénzintézeti hitel 12-180 16,5 1. 2002. február 1-től folyósított pénzintézeti hitel 12-180 15 1 H I R D E T M É N Y A Mohácsi Takarék Bank Zrt. által már nem forgalmazott lakossági lakáscélú forint és deviza alapú annuitásos hitelek után felszámított kamatról, kezelési ről és díjakról I. KAMAT, KEZELÉSI

Részletesebben

A fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásához és forintosításához kapcsolódó intézményi tájékoztató levelek

A fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásához és forintosításához kapcsolódó intézményi tájékoztató levelek A fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásához és forintosításához kapcsolódó intézményi tájékoztató levelek Dr Windisch László alelnök Freisleben Vilmos Fogyasztóvédelmi igazgatóság igazgató 2015. február

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatás

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatás SAJTÓKÖZLEMÉNY Szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatás Részletek a Kormány új Otthonteremtési Programjáról A Kormány új Otthonteremtési Programjának főbb célkitűzése, hogy megállítsa a lakásépítések

Részletesebben

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. Személyi Prémium kölcsöne

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. Személyi Prémium kölcsöne HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. Személyi AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40-400-800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu Érvényes 2015. március 31-től VÁLTOZÁSOK ÁLTOZÁSOK:

Részletesebben

SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET (A TOVÁBBIAKBAN HITELINTÉZET)

SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET (A TOVÁBBIAKBAN HITELINTÉZET) 1. sz. melléklet SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET (A TOVÁBBIAKBAN HITELINTÉZET) TAKARÉK CLASSIC ÉS CLASSIC PRÉMIUM SZEMÉLYI KÖLCSÖN HIRDETMÉNYE Hatálybalépés napja: 2011. január 01. 1 1. Takarék Classic Személyi

Részletesebben

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről Érvényes: 2013. július 24-től 1. Hitelekre vonatkozó általános díjtételek Díjtétel megnevezése Mértéke Hiteligérvény