ÚJ IRÁNYOK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN. Mire szolgál a konzultáció? Ipoly tervezési alegység

Átírás

1 1 1-8 Ipoly tervezési alegység ÚJ IRÁNYOK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Vegyen részt Ön is településének, környezetének árvíz-, belvíz kezelése megváltoztatásában, a vízminőség, az élőhelyek és a területhasználat javításában! Mire szolgál a konzultáció? A Víz Keretirányelv (rövidítve VKI) egy új vízügyi szabályozás, amellyel az Európai Unió a társadalom és a természet érdekében a vizek hatékony és átfogó védelmét kívánja megvalósítani. Az irányelv keretet biztosít azoknak a szabályozásoknak, amelyek az édesvíz (folyók, patakok, tavak, felszín alatti vizek) jó állapotba hozását írják elő. Ennek a folyamatnak Ön is aktív részese lehet decembere és 2007 júniusa között nyilvánosságra hoztuk a VKI megvalósításának ütemtervét decembere és 2008 júniusa között Önnek lehetősége van arra, hogy részt vegyen a lakókörnyezetét érintő, legfontosabb vízgazdálkodási kérdések feltárásában és elmondhassa ezekről a véleményét decemberéig a vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek összesítik és feldolgozzák az Önök javaslatait, majd 2009 júniusáig felterjesztjük az országra érvényes vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az Európai Uniónak. Ez a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza majd azt a tervet, amellyel hazánk vizeinek állapotát javítjuk, a Víz Keretirányelv megfogalmazása szerint jó állapotba hozzuk. A Víz Keretirányelv minden állampolgár számára lehetővé teszi a folyamatban való aktív részvételt. Ebben a konzultációs anyagban települése, környezete vízgazdálkodási kérdéseiről olvashat, valamint arról, hogyan fejezheti ki véleményét, hogyan vehet részt a folyamatban. Hogyan érhetők el a célok? A folyók, patakok, tavak állapotának javítása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttműködve végére el kell készülnie az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek. A tervezés hazánkban több szinten valósul meg: - országos szinten, - négy részvízgyűjtő (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) szintjén, - 42 tervezési alegység szintjén. A tervezés előkészítése 2004-ben indult el Magyarországon. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával elkészült a magyarországi víztestek (folyó- és patak szakaszok, nagyobb tavak, felszín alatti vizek) feltérképezése. Ezt követően megvizsgálták, hogy az emberi tevékenységek milyen hatással vannak a vizekre, valamint számba vették, hogy mely területek képviselnek különleges értéket. Az eddigi és a jövőbeli vizsgálatok eredményeire támaszkodva

2 2 1-8 Ipoly tervezési alegység lehet majd meghatározni, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy vizeink állapota javuljon. Ezek az intézkedések lehetnek például jogszabály módosítások, földterület használati változások, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése, a víztakarékosság elősegítése, a szennyvizek tisztítása, vagy akár egyes vízfolyások, állóvizek természetes működésének részleges vagy teljes visszaállítása. Mit tehet Ön az országos folyamatban? Az országos tervezési folyamat ütemtervét december végén hozta nyilvánosságra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Egy évvel később, végére a tervezők nyilvánosságra hozták az általuk feltárt jelentős vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi problémákat. Ezt követően fél év áll a lakosság rendelkezésére ezek véleményezésre, megvitatására (2008. június 30-ig). A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén kialakított két tervezési alegység jelentős vízgazdálkodási problémáinak leírása az igazgatóság honlapján ( olvasható. Mindezek alapján decemberéig fog elkészülni az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változata, ami már a felvetett problémákat megoldó intézkedéseket fogja tartalmazni. Ehhez a tervezethez ismét hat hónapon át lehet majd hozzászólni. Ha Ön lakóhelye vagy munkája révén érintett, illetve érdeklődik környezetének állapota iránt, kérjük, kövesse figyelemmel és kapcsolódjon be az egyeztetési folyamatba! A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén kialakított tervezési alegységek A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területét, ahogy a 1. ábrán látható, nagyobb kiterjedésben négy tervezési alegység érinti. Közülük kettő részben, kettő teljes egészében az igazgatóság működési területén található. Ezek a tervezési egységek összesen 67 felszíni víztestre vannak felosztva. Ezek a víztestek lesznek az alapjai a későbbiekben megvalósuló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek. A víztestek tervezési egységenkénti megoszlása a következő: 1-8 Ipoly: 18 db víztest 1-9 Közép-Duna: 21 db víztest 1-10 Duna-völgyi főcsatorna: 6 db víztest 2-10 Zagyva: 22 db víztest Az 1-10-es tervezési egység dokumentációját az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Baján, a 2-10-es tervezési egység anyagát pedig a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szolnokon állítja össze.

3 3 1-8 Ipoly tervezési alegység 1. ábra: Tervezési alegységek a KDV-KÖVIZIG területén A Víz Keretirányelvben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés jelenlegi szakaszában a természet- és környezetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák (pl. szennyezés, belvízelvezetés, meder-átalakítás) feltárása és értékelése, valamint a lehetséges intézkedések előzetes áttekintése. A feltárt problémák, javaslatok a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KDV-KÖVIZIG) koordinálásában kerülnek feldolgozásra. Kérjük, olvassa el összefoglaló anyagunkat, és véleményével, javaslataival járuljon hozzá a vízgazdálkodási rendszer társadalmi szempontból is elfogadható fejlesztéséhez!

4 4 1-8 Ipoly tervezési alegység Az Ipoly-völgy fontosabb vízgazdálkodási kérdései Az Ipoly magyarországi vízgyűjtőjének jelentős vízgazdálkodási kérdéseit vízügyi, környezet- és természetvédelmi szakemberek dokumentumba foglalták Jelentős vízgazdálkodási kérdések. 1-8 Ipoly tervezési alegység címmel. Ennek kivonatát az alábbiakban olvashatják. A dokumentum, illetve az összefoglaló azt a célt szolgálja, hogy megismerjük a terület legfontosabb vízgazdálkodási kérdéseit, és közösen kidolgozzuk a vizek jó állapotához vezető stratégiákat, valamint közösen megtaláljuk a lehetséges megoldásokat. Az Ipoly vízgyűjtőjének rövid leírása Az Ipoly a Duna hazai területen betorkolló legnagyobb bal parti mellékvize. Vízhozamát tekintve az Ipoly az a legkisebb vízfolyás, amely Magyarországon még folyónak minősíthető. Vízgyűjtő területe 5108 km², melyből hazánk területén 1430 km² helyezkedik el (2. ábra). Az Ipoly közel 100 km hosszú szakaszon képez államhatárt Magyarország és Szlovákia között. 2. ábra: Az 1-8 Ipoly tervezési alegység térképe Az Ipoly vízgyűjtőterülete változatos felépítésű, középhegységi vidék. Nyugatról és északról a szlovák Érchegység és a selmeci hegyek, keletről és délről a Karancs, a Cserhát és a Börzsöny határolják. A hazai vízgyűjtő legmagasabb pontja a Börzsönyben található 939 m magas Csóványos. Az Ipoly völgye széles, lapos medencék sorozatából áll, ahol kanyargó medrét sok helyen folyóteraszok kísérik. Ide torkollanak az általában észak-déli irányú mellékpatakok is.

5 5 1-8 Ipoly tervezési alegység A vízgyűjtőterület kiterjedése viszonylag kicsi, csapadékban nem túl gazdag, éghajlata hűvös. Az Ipoly heves és szélsőséges vízjárású vízfolyás. Az előforduló legkisebb és legnagyobb vízhozamok aránya egy-egy esztendőn belül a több nagyságrendnyi különbséget is elérheti. A folyónak két árvize van: a hóolvadás utáni tavaszi (március), mely egybeesik a Duna árvizével, és a nyári esőzések hatására kialakuló kora nyári, a Duna nyári árvize után. Kisvize augusztusszeptember hónapokra esik. Az Ipoly vízgyűjtőterületének tehát kb. 1/3 része esik Magyarország területére. A vízmennyiségi szempontból jelentősebb mellékvizek hazánk területén kívül érkeznek a folyóba. Nagyobb hazai mellékvizei: a Dobroda-, Ménes-, Szentlélek-, Lókos-, Derék-, Kemence-patakok, illetve a Fekete-víz. A tervezési egység területén összesen 91 lakott település található. Ebből 3 város (Balassagyarmat, Szécsény és Rétság), illetve Szob és Salgótarján kisebb közigazgatási területei. A települések listája az 1. mellékletben látható. Az alábbiakban aláhúzással jelöltük azokat a szövegrészeket, amelyek egy-egy, vízgazdálkodást érintő problémára hívják fel a figyelmet. Szennyvizek A szennyvíztisztítókkal kapcsolatban elmondható, hogy kapacitásuk és tisztítási hatásfokuk nem kielégítő (pl. foszfor eltávolítás, vagy a természetközeli technológiájú telepek működési problémái). Hirtelen beérkező, nagyobb mennyiségű, nem kellően kezelt ipari szennyvizek és a lakossági csapadékvíz terhelések hosszabb időre zavart okozhatnak a szennyvíztisztító telepek működésében. A szennyvíziszap elhelyezésének kérdése nem megoldott. Sok helyen kisebb háztáji szennyvíztisztítókat alkalmaznak, amelyeknél az üzemelés biztonsága nem megnyugtató, illetve az, hogy néhány élővilágra káros anyag adott esetben időszakosan nagyobb koncentrációban lehet jelen a vízfolyásban ami az élővilág szempontjából szélsőséges esetben végzetes is lehet. Kereszt- és hosszirányú átjárhatóság A vízfolyások, beleértve az Ipoly folyót is, kereszt és hosszirányú átjárhatóságának biztosítása nem megoldott. Az átjárhatóságot gátolják a bukók, mederduzzasztók és völgyzárógátas tározók. Az Ipoly határvízi szakaszán, a halfauna mozgását akadályozó mederduzzasztásoknál a hallépcsők építése megkezdődött. A folyó mindkét oldalán lévő régiók a valamikori Ipoly hidak közösen történő újjáépítését tervezik (8 db.). Ennek keretein belül, a két ország kormányfői nyarán megállapodtak az első két Ipoly híd megépítéséről, a folyó Nógrád megyei határszakaszán. A folyó Pest megyei határszakaszán több híd tervezése kezdődött meg, ami problémát okozhat a medermorfológiában és a fejlesztések következtében létrejövő potenciális szennyezések miatt.

6 6 1-8 Ipoly tervezési alegység Felszíni vízkivételek Az Ipoly feszített vízgazdálkodási helyzetben van. Az Ipolyból és mellékfolyóiból történő többlet vízkivétel jelentős potenciális problémaforrás. A vízgyűjtőn nagy számban jelenlévő tározók vízvisszatartása jelentős, a környező talajvízszintet megemelik, emellett a tározók alatti szakaszokon a helytelen üzemeltetés vízhiányos állapotot okozhat. Az azonos vízfolyáson lévő tározók engedélyezettől eltérő, összehangolatlan üzemeltetése az alsóbb tározók vízhiányát okozhatja. Az élővíz mindenkori továbbengedésének fokozott ellenőrzése szükséges. Természetes élőhelyek fenntartása A természetes élőhelyek fenntartása és visszaállítása szempontjából kiemelt feladat az Ipolyszögi Égerláp természetvédelmi kezelése. A terület az Ipoly folyó medersüllyedésének köszönhetően kezd kiszáradni. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az Égerlápot tápláló vízfolyáson több tározó is van, ami a párologtatás következtében kedvezőtlenül befolyásolja az égerláp vízháztartását. A holtágak újraélesztésének lehetőségeit is felül kell vizsgálni. Felszín alatti vízkivételek A sekély felszínalatti vizek kémiai állapota nagyon érzékeny az emberi tevékenység következtében fellépő terhelésre. Az ipolymenti partiszűrésű vízbázisok olyan mértékben elszennyeződhetnek, hogy fel kell adni a termelést. (Balassagyarmat, Vámosmikola) A karsztvíz-testek vízminőségét a beszivárgási területen végzett emberi tevékenység is módosítja. A térség déli részén, a Duna-balparti Termálkarszt területén az utóbbi időben élénk érdeklődés nyilvánult meg termálvíz-felhasználásra alapozó gazdasági vállalkozások létesítése iránt. A jelenlegi ismeretek alapján azonban nem állapítható meg egyértelműen a tervezett fejlesztések hatása a kitermelhető hideg és meleg karsztvizek mennyiségére. Konzultációs kérdések 1. Van olyan kiegészítése, információja, amelyet fontosnak tart a tervezők, vízügyi szakemberek tudtára adni? Van tudomása egyéb, a vízgyűjtőterületet érintő problémáról, amelyre felhívja a tervezők figyelmét? 2. A szövegben aláhúzással kiemeltük a problémákat, veszélyeket, ahol lehetséges volt, feltüntettük megoldási lehetőségüket. Milyen egyéb megoldási lehetőséget ajánlana még? Véleményét az alábbi elérhetőségekre küldheti:

7 7 1-8 Ipoly tervezési alegység Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel.: 1/ , Fax: 1/ ,

8 8 1-8 Ipoly tervezési alegység Az 1-8 Ipoly tervezési alegység területén elhelyezkedő települések listája Alsópetény Bakópuszta Balassagyarmat Bánk Benczúrfalva Bernecebaráti Borsosberény Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Diósjenő Drégelypalánk Egyházasgerge Endrefalva Érsekvadkert Etes Felsőpetény Herencsény Hollókő Hont Horpács Hugyag Iliny Ipolydamásd Ipolyszög Ipolytarnóc Ipolytölgyes Ipolyvece Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtő Karancsság Kemence Kétbodony Kisecset Kisgéc Kishartyán Kőváralja Letkés Litke Ludányhalászi Magyargéc Magyarnándor Marakodipuszta Márianosztra Mihálygerge Mohora Nagybörzsöny Nagylóc Nagyoroszi Nógrádgárdony Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Nőtincs Nyírjespuszta Őrhalom Ősagárd Patak Patvarc Perőcsény Piliny Pösténypuszta Pusztaberki Rétság Rimóc Romhány Ságújfalu Salgótarján (részben) Sóshartyán Szalmatercs Szanda Szandaváralja Szátok Szécsény Szécsényfelfalu Szente Szob (részben) Szügy Terény Tereske Tésa Tolmács Újkóvár Vámosmikola Varsány