TANYAFEJLESZTÉSI

Átírás

1 TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAM TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAM 1

2 TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAM Kiadja: Felelős kiadó: Dr. Fazekas Sándor miniszter Felelős vezető: Dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár, dr. Viski József főosztályvezető, Stratégiai Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium, 2014 Készült: 1000 példányban Tördelés, nyomdai kivitelezés: A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából és támogatásával készült.

3 BEVEZETÉS ELŐZMÉNYEK A tanyás településrendszer Európa-szerte egyedülálló gazdálkodási, építészeti, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a magyar nemzeti örökség részét képezi, közös kincsünk, fennmaradásáért és megújulásáért közös felelősséggel tartozunk. A magyar tanya mint hungarikum, a településhálózatunk egyik legsajátosabb tagja, mely változásra és megújulásra képes, viszont annak irányára különösen érzékeny. Fokozottan ki van szolgáltatva azon tényezők változásainak, amelyek a létét, valamint sajátos értékeinek fennmaradását veszélyeztetik. Ezen sajátos lét- és gazdálkodási forma megmentése, megújítása, összehangolt és tervszerű beavatkozást igényel. A Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelten szem előtt tartva a tanyai életforma jelenét és jövőjét, a tanyák és tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében dolgozta ki 2011-ben hazánk történetének első, teljes egészében nemzeti forrásból finanszírozott Tanyafejlesztési Programját, amely a Nemzeti Vidékstratégia egyik térségi komplex vidékfejlesztési programja. A program óta töretlen népszerűséggel folyamatosan működik és vissza nem térítendő támogatás keretében nyújt segítséget a tanyán élőknek. A Kormány kiemelt feladataként jelölte meg, hogy 2020-ig minden tanya villamosítva legyen és járható utakon legyen megközelíthető. Ezen vállalások teljesítésének elsődleges eszköze is a program nyújtotta forrás. A program három éves működésének köszönhetően már most is karbantartott dűlőutak, tanyavillamosítás, épülő tanyagazdaságok, helyi termelői piacok épülése és megújulása jellemzi tanyás településeinket. A program létjogosultsága vitathatatlan, kiemelt helye van a magyar vidék fejlesztéspolitikájában, segítségével tanyás vidékeink, tanyáink a megfelelő fejlesztés mellett a többfunkciós mezőgazdaság fejlett színterei, mintapéldái lehetnek. Ezen kiadvány a program eddig elért eredményeit, jó példáit igyekszik bemutatni az olvasó számára ben, a legfrissebb népszámlálás adatai alapján Magyarországon a magánháztartásban élő külterületi népesség fő volt. Ebből fő, tehát közel 60%-uk élt valamely alföldi megyében. Pest megyével kiegészülve ez az arány eléri a 70%-ot is. Természetesen nem minden külterületi lakos tekinthető tanyai lakosnak, de mivel teljes felmérésük még nem valósult meg, ezért csak következtetni lehet pontos számukra. A tanyás térségek megújítása ezen koncentrált alföldi területen különösen indokolt és szükséges. A tanyás térségek, illetve a tanyákon élők, gazdálkodók helyzetének javítása évtizedek óta sürgetett, de forráshiány miatt folyamatosan halogatott célkitűzés volt. A tanyán élők helyzete az utóbbi fél évszázadban szinte mindig hátrányos volt, a tanyavilágban a hétköznapi élet alapvető szükségletei jobbára ma is elérhetetlenek. A tanyai gazdaságok tőkeszegénysége a tanyák számának rohamos csökkenését, infrastrukturális helyzetük romlását gyorsította fel. Megingott a tanyák létének társadalmi alapja, megindult a tanyavilág pusztulása. A tanyarendszer teljes eltűnése komoly társadalmi, gazdasági és agrárgazdálkodási problémákat okozna, mivel az emberi léptékekben gondolkodó tanyáknak az Alföldön alapvető tájfenntartó szerepük volt mindig is. A tanyákkal kapcsolatos fejlesztési, felzárkóztatási lépések megtétele a 2010-ben hivatalba lépett Kormány feladataként jelentkezett. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek elsődleges eszközeként dolgozta ki, majd a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet segítségével 2011 óta működteti folyamatosan a teljes egészében nemzeti forrásból finanszírozott Tanyafejlesztési Programot, ami egy olyan egyszerű eljárásrenddel működő támogatási rendszert foglal magában, amelyre a korábbi időszakokban nem találunk példát. LEGYENEK A TANYÁK IS RÉSZESEI A MODERN VILÁG ADTA LEHETŐSÉGEKNEK! 4 5

4 A TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAM BEMUTATÁSA MILYEN FEJLESZTÉSI CÉLOKRA LEHET PÁLYÁZNI? Az eddigi programok az alábbi célok szerint támogatták a pályázókat: A között meghirdetett programok által biztosított támogatás igénybevételének feltételeit a vidékfejlesztési miniszter rendeletei szabályozták. A pályázói részről felmerült igények, valamint a gyakorlati tapasztalatok szerint kialakított támogatási struktúra lehetőséget biztosít a tanyai lakosság ügyfélbarát támogatására. KIK JOGOSULTAK PÁLYÁZNI? Az elmúlt három évben a program alapvetően kétféle konstrukció keretében működött: 1. önkormányzati típusú, helyi közösségek számára kiírt konstrukció; 2. egyéni típusú, tanyagazdák számára kiírt konstrukció. A programra pályázhatnak I. célterületre: települési önkormányzatok, konzorciumaik, társulásaik, az általuk alapított gazdasági társaságok, civil szervezetek, tanyagondnoki szolgálatok, egyházak és jogi személyeik, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetei és az általuk alapított gazdasági társaságok, agrár-és vidékfejlesztési felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek; II. célterületre: őstermelők, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók; III. célterületre: tanyán élő magánszemélyek, őstermelők; IV. célterületre: tanyán élő lakosok, akiknek lakóépületében nincs villanyellátás. MELY TELEPÜLÉSEKRŐL JOGOSULTAK PÁLYÁZNI? Indulásakor 2011-ben az Alföld 206, 2012-ben pedig 240 településéről nyílt lehetőség pályázatot benyújtani. A területi lehatárolás alapja az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tanyás települések listája volt tól kezdve már az Alföld összes településéről (724 településről) pályázhattak az érdeklődők. I. célterület Tanyai termékek piacra jutásának elősegítése; Tanyás térségek külterületi földútjainak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító vontatott munkagépek, eszközök beszerzése; Villany nélküli tanyák villamosenergia-ellátását biztosító önkormányzati fejlesztések; A tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében szükséges vízminőség vizsgálatok elvégzése (csak 2011-ben); Tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése; Megyei tanyafelmérések elvégzése ( ben: Térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása). II. célterület Tanyagazdaságok fejlesztése: tanyai lakóépület felújítása, gazdálkodási célú épületek felújítása, építése, gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése, karám, kerítés létesítése, felújítása, szaporító anyag vásárlása, beszerzése, állatállomány kialakítása, bővítése, tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése, tanyagazdaságok energetikai megújítása, egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása, környezetkímélő, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezése, tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése, valamint tanya-tó kialakítása. III. célterület (2013-ban új célterület) Tanyagazdaságok indító támogatása (a tanyagazdaságok fejlesztése célterülettel megegyezően). IV. célterület (2013-ban új célterület) Villany nélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergia-ellátását biztosító egyéni fejlesztések. 6 7

5 EREDMÉNYEK A program 2011-ben 1 milliárd, 2012-ben 1,5 milliárd, 2013-ban pedig 3,5 milliárd forintos keretösszeggel támogathatta a tanyán élőket. A program eddigi három éves működése során összesen 1851 db pályázatot nyújtottak be, amelyből összesen 963 pályázat részesült pozitív támogatási döntésben. A három év alatt közel 9 milliárd forint beérkezett támogatási igényből 5,8 milliárd forint támogatás lett megítélve. ÖNKORMÁNYZATI TÍPUSÚ FEJLESZTÉSEK EREDMÉNYEI A program egyik legnépszerűbb célja kétség kívül a tanyai termékek piacra jutásának elősegítése, amelyre a pályázat három éves működése során 3 milliárd forint lett megítélve 90 támogatott pályázat részére. Ennek keretében 61 településen épülhetett és épülhet a évi program segítségével helyi termelői piac, tanyai termékeket értékesítő önkormányzati bolt, vagy pedig a helyi tanyai termékeket feldolgozó üzem. (pl. Fülöpháza, Szabadszállás, Solt, Csemő, Tiszakürt, Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza, Nagyhalász stb.). A program forrásainak területi koncentrációja meglehetősen magas volt: Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megye települései együttesen a források közel 80%-át nyerték el. Ezt az arányt támasztják alá a legfrissebb népszámlálási adatok is, melyek szerint az Alföld külterületi lakosságának közel 68%-a az említett megyék lakosa. A gyors és kevésbé bürokratikus pályázati rendszernek köszönhetően a és évi programok nyertes pályázóinak 95%-a év végéig már megkapta támogatását. A 2013-as kiírás nyerteseinek kifizetése során várható, fejlesztéseik megvalósítását követően. 8 9

6 Ezeken a helyi tanyai termelők, a rövid értékesítési lánc elvárásaival összhangban rendszeresen meg tudnak jelenni termékeikkel, így piacra jutási lehetőségük, értékesítési feltételeik is nagymértékben javultak. Jelentős érdeklődés mutatkozott az alföldi települések önkormányzatai részéről a tanyás térségek külterületi földútjainak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító vontatott munkagépek beszerzésére is, a benyújtott pályázatok száma kiemelkedően magas volt. Ezen cél keretében 115 db pályázat nyert el támogatást 864 millió forint értékben. EGYÉNI TANYAGAZDASÁGOK FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEI Még napjainkban is sajnos több ezer lakott tanyán nélkülözik az elektronos áramot. Emiatt a program kiemelt eleme a tanyavillamosítás. Az elmúlt három évben a villany nélküli tanyák energiaellátását biztosító önkormányzati fejlesztések keretében 26 projektet támogatott a Vidékfejlesztési Minisztérium mindösszesen 471 millió forint értékben. Ez 149 tanya villamosítását jelenti. (A tanyavillamosítás emellett 2013-tól az egyéni tanyai lakosok számára is megjelent külön támogatási célterületként, ennek eredményei ott kerülnek részletezésre.) Az egyéni fejlesztések (tanyagazdaságok fejlesztése, tanyagazdaságok indító támogatása és egyéni tanyavillamosítás) tekintetében az elmúlt 3 évben összesen 589 pályázat nyert el 1,2 milliárd forint támogatást. A tanyagazdaságok fejlesztése célterület esetében több mint 800 millió forintból valósulhattak meg többek között tanyai lakó- és gazdálkodási épületeket, gazdálkodási gépeket, állatállomány kialakítását célzó fejlesztések. Tanyagazdasága beindításának elősegítése érdekében 71 pályázó 140 millió fo rint támogatásban részesült, továbbá összesen 65 tanyára juthat el a villamosenergia 235 millió forint értékben IG MINDEN TANYÁN LEGYEN VILLANY ÉS VEZESSEN ODA JÁRHATÓ ÚT! 10 11

7 JÓ PÉLDÁK Önkormányzati típusú fejlesztések KISKUNMAJSA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Kiskunmajsa a 2011-ben elnyert közel 49 millió forint támogatásból a helyi piac fejlesztését, a tanyai termékek védjegy- és minőségi tanúsítási rendszerének kialakítását valósította meg ben pedig a Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegyrendszer továbbfejlesztése történhetett meg 4,5 millió forint támogatással, valamint a tanyás térségek GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA külterületi földútjainak karbantartását biztosító munkagép beszerzése érdekében további közel 5 millió forint támogatásban részesültek ban a villany nélküli tanyák energiaellátását biztosító önkormányzati fejlesztés keretében az elnyert közel 35 millió forintos Gyula város piacterének korábban megkezdett korszerűsítését a évi program támogatásból közel 100 napelemes rendszer kiépítése valósulhat meg. által nyújtott 14,1 millió forint támogatással valósította meg, valamint a 2013-ban elnyert közel 43 millió forintnak köszönhetően piaccsarnok létesülhet a tanyai termékek piacra jutásának további elősegítése érdekében

8 NAGYHALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA NYÁRSAPÁT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA évben közel 8,5 millió forintos támogatás segítségével a tanyás térségek külterületi földútjainak karbantartását biztosító munkagépek kerültek beszerzésre, valamint további 9 millió forintos támogatással a szeszfőzde felújítására kerülhetett sor. A évi közel 30 millió forintos támogatásnak köszönhetően a tanyai termékek piacra jutásának elősegítése érdekében a nagyhalászi piac területén önkormányzati bolt épült, felújításra került a piac területe. Az önkormányzat 5 Nyársapát külterületén található tanya megújuló energiával történő villamosítását valósította meg 16 millió forint támogatással. A évi program keretében pedig újabb 4 tanya villamosítására nyert 16 millió forintot

9 FALUGONDNOKOK DUNA-TISZA KÖZI EGYESÜLETE GYULA ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A és évi összesen 14 millió forintos támogatásból többek között tanyafórumok, szakmai napok kerültek megszervezésre, tapasztalatcsere program, tanyagondnokok és segítők továbbképzése, Falugondnoki Hírlevél rendszeres megjelentetése, honlap üzemeltetése, irodai eszközök beszerzése valósulhatott meg. Valamint a évi további 4 millió forintos támogatásból tovább folytathatják tanyagondnoki szolgálatuk felszereltségének fejlesztését, szakmai programok szervezését, kiadványok megjelentetését. A évi 4,6 millió forintos támogatásnak köszönhetően a tanyagondnoki szolgálat eszközállományának fejlesztésére (GPS, Notebook, digitális tanyatérkép, autó felszerelések, téli gumi, kéziszerszámok) és egészségügyi szűrővizsgálatok elérhetőségének bővítésére kerülhetett sor a Gyulai kistérség tanyás településein. A évben elnyert 1,6 milliós támogatással a tanyagondnoki szolgálat eszközellátottságának további fejlesztése valósulhat meg

10 Egyéni tanyagazdaságok fejlesztése KEREKEGYHÁZA, RENDEK TANYA ÖKOMÚZEUM A 20 hektáros birtokon a család négy generációja foglalkozik hagyományos állattesolt, BRANDT LAJOS ANDRÁS ÉS BRANDT ERZSÉBET TANYÁJA nyésztéssel, növénytermesztéssel, valamint falusi turizmussal. A pályázaton nyert 1,8 millió forintos támogatásból a mangalicaállomány vérfrissítését, magyar tarka tehén vásárlását és karám építését valósíthatták meg. A közel 2 millió forintos támogatást a gazdasági- és a lakóépület felújítására, kamera berendezés, riasztóberendezés, illetve a tanyai gazdálkodásuk fejlesztése céljából állatállomány bővítésére, facsemete, vetőmag és fűnyírótraktor beszerzésére fordították

11 KISKUNHALAS, PAOR SCHMOLCZ FERENC ÉS FERENCNÉ TANYÁJA KUNFEHÉRTÓ, SZALAI-HEGYI TÍMEA ÉS FÉRJE TANYÁJA Tejhasznosítású szarvasmarhákkal foglalkoznak, saját feldolgozású tejtermékeiket he- A pályázaton nyert 2 millió forintos összegből tanyagazdaságuk fejlesztése érdeké- lyi piacon értékesítik. A pályázaton nyert 1 millió forintos összegből víztisztító rendszert ben több mint 3000 napos kacsát vettek, illetve gyümölcsfákat telepítettek, nagy teljesít- építettek ki, valamint az állatállomány bővítése keretében cigája juhokat szereztek be. ményű, különféle adapterekkel szerelhető fűnyírásra is alkalmas kistraktort szereztek be, illetve lakóépületük külső felújítását végezték el

12 CEGLÉD-UGYER, OSGYÁNI ELVIRA ÉS FÉRJE TANYÁJA 22 MEZŐTÚR, MÓGA PÉTER ÉS MÓGA MELINDA TANYÁJA A pályázaton elnyert 2 millió forintos összegből szennyvíztisztítót építettek, napkol- A méhészkedéssel, illetve háztáji gazdálkodással foglalkozó nyertes tanyai lakosok a lektort kötöttek rá a fűtés, illetve meleg víz rendszerükre, kerítést építettek a telepített pályázatnak köszönhetően 2 millió forintos összegből a tanya villamosítását napelemes gyümölcsös köré, illetve az istálló falazatát, tetőszerkezetét újították meg. rendszer kiépítésén keresztül valósították meg, valamint bővítették méhállományukat. 23

13 SZENTES, BABINSZKY ZSUZSANNA LOVAS TANYÁJA JÖVŐKÉP A pályázaton elnyert közel 2 millió forintos támogatás jelentősen hozzájárult a lovas tanya biztonságos üzemeltetéséhez, villanypásztorral kombinált kerítés lett kialakítva a lovak biztonságos tartása érdekében. A tanya gazdálkodási célú fejlesztése keretében gyümölcsfák, vetőmagok kerültek beszerzésre, valamint az állatállomány bővítése valósult meg. A Kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium határozott elképzelése szerint szükség van a hagyományos tanyai, külterületi gazdálkodás megújítására, a külterületi népesség életszínvonalának javítására, ezért továbbra is kiemelten fogja kezelni a magyar tanyavilág fejlesztését, hozzájárulva annak fennmaradásához, gazdálkodási feltételeinek modernizálásához. Mindezeknek megfelelően a Tanyafejlesztési Program folytatódni fog, hiszen létjogosultságát az eddig elért sikerek is alátámasztják. Meggyőződésünk, hogy a program sikeres folytatásával megállítható a magyar nemzeti örökség részét képező tanyák elsorvadása és elérhetővé válik a tanyavilág újbóli felvirágzása

14 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A program négy évének pályázati feltételeinek teljes körű felsorolását jelen kiadvány nem tartalmazza, csak a leglényegesebb elemek kiemelése volt a cél, a részletes szabályozást az alábbi jogszabályok tartalmazzák: A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 81/2011. (VIII. 11.) VM rendelet 62/2012. (VI. 29.) VM rendelet 56/2013. (VI. 29.) VM rendelet 7/2014. (II. 6.) VM rendelet A Tanyafejlesztési Programmal kapcsolatban további részletes információkat az alábbi elérhetőségeken találhat: VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, KÉPZÉSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...4 ELŐZMÉNYEK...5 A TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAM BEMUTATÁSA...6 EREDMÉNYEK...8 Önkormányzati típusú fejlesztések eredményei...9 Egyéni tanyagazdaságok fejlesztési eredményei JÓ PÉLDÁK...12 Önkormányzati típusú fejlesztések...12 Egyéni tanyagazdaságok fejlesztése...18 JÖVŐKÉP...25 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

15