AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA"

Átírás

1 AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA Cím: 1051 Budapest, Szalay u Tel.: Fax: Honlap: Helyettes államtitkár: Jakab János O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1

2 ..

3 A SZAKKÉPZÉS TÁVLATI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A STRATÉGIA ELŐZMÉNYEI ÉS SZÜKSÉGESSÉGE A szakképzés távlati fejlesztési stratégiája alakításában meghatározó szerepe van a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott céloknak, feladatoknak. A magyar gazdaság versenyképességének egyik elengedhetetlen feltétele az igényeknek megfelelő, képzett munkaerő jelenléte; a szakképzésfejlesztés kulcskérdés a társadalmi kohézió folyamatának erősítésében. Az Oktatási Minisztérium ágazati politikája mellett a speciális gazdasági és foglalkoztatáspolitika figyelembevétele is meghatározó a szakképzésfejlesztés számára. Noha a szakképzési rendszer fejlesztése folyamatos feladat, időről időre meg kell határozni a prioritásokat, melyek az időközben jelentkező kihívásokra adhatják meg a válaszokat. Ez idáig a fejlesztési elképzeléseket egyrészt a válságkezelés, másrészt a döntően hazai munkaerő-piaci igények kielégítésére való törekvés jellemezte. Tapasztalható volt párhuzamosság, az intézkedések koordinálatlansága, a kooperáció helyenkénti hiánya. A szakképzésfejlesztésnek radikális, hirtelen politikai elhatározásokon alapuló frontális reformok helyett társadalmi konszenzuson alapuló értékorientált, hatásvizsgálatokkal kísért, következetes ágazati politikára kell építenie, és minden lépését a meglévő állapot elemzéséből kiindulva, az előrejelzésekre alapozott tervezéssel kell megvalósítania, összhangban a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési stratégiájával. A társadalmi egyeztetés folyamata A stratégia kidolgozása során a szakképzés fejlesztésének felnőttképzési vonatkozásait a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium készítette széles körű egyeztetés zajlott a versenyszféra, az érdekelt ágazati minisztériumok, kamarák és társadalmi szervezetek között. Az Országos Szakképzési Tanács, az országos gazdasági kamarák és szakmai szövetségek a tervezés különböző fázisaiban több alkalommal megvitatták a tervezeteket: így véleményt alkotott róla az OSZT-n kívül a Magyar Kereskedelmi Kamara, a VOSZ oktatatási szekciója, és tárgyalta az OÉT Szakképzési Bizottsága is. Mindenki egyetértett a szakképzést illető helyzetelemzéssel, értékelték az iskolarendszerű szakképzés területén az elmúlt 3-5 évben foganatosított intézkedések minőségjavító hatását; minden résztvevő a magyar versenyképesség szempontjából kulcskérdésnek tekintette a minőségbiztosítás és az akkreditáció teljes körű elterjesztését, s e vonatkozásban a követelmények további szigorítását javasolták a túltelítetté vált felnőttképzési piacon. Hangsúlyozták, hogy a végrehajtás sikeréhez mind országosan, mind regionális, területi szinten a munkaadók és munkavállalók, a gazdasági kamarák, a helyi önkormányzatok, a nonprofit szektor bővülő együttműködése szükséges. Kritikai észrevételek A versenyszféra bírálata szerint az iskolarendszerű szakképzés fejkvótás finanszírozása kontraproduktív, az iskolák minőségi munkájának gátja, a hatékonyságot lerontó tényező. Az iparkamara véleménye szerint az iskolarendszer szétaprózottsága hátráltatja Magyarország versenyképességét az európai szakképzési piacon, ahol már jól funkcionáló iskolatársulások hatékonyan működnek a felnőttképzésben. Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara együttműködést ajánl a minisztériumnak mind rövid távú munkaerő-piaci prognózisok, mind regionális vizsgálatok, előrejelzések kidolgozásában. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 3

4 A szakképzés távlati fejlesztési és a regionális stratégiák kapcsolata A hét régió fejlesztési és képzési bizottságai gondozásában 2004 júliusára elkészült a régió sajátosságaira épülő regionális szakképzés-fejlesztési stratégia. Az OM-stratégia metodikáját követve egységes szerkezetű, világos, konkrét feladatokat megfogalmazó stratégiák születtek, melyek a térség szakképzési intézményeinek nyújtanak segítséget saját fejlesztési terveik megvalósításához. AZ OM SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI A fejlesztési stratégia alapelve, hogy támogassa a foglalkoztatás, humánerőforrás-fejlesztés nemzeti stratégiájának megvalósítását, a társadalmi egyenlőtlenség csökkentését. A fejlesztési dokumentum tartalmazza a legfőbb fejlesztési célokat, s ezek kihatnak az irányítás, fenntartás, finanszírozás területeire, a szakképzési rendszer intézményi és szerkezeti kérdéseire, a tartalmi megújítás részleteire, az infrastrukturális és humánerőforrás-fejlesztés területére. A stratégia két nagy részre tagolható, ezek: a szakképzés helyzetének elemzése, és a fejlesztési elvek, célok, feladatok meghatározása. A stratégia rövid és hosszú távú intézkedéseket tartalmaz, meghatározza a megvalósításra váró feladatokat, és megjelöli a végrehajtásért felelős személyeket is. A kijelölt célok közül a legfontosabbak a képzési struktúra és minőség fejlesztése, a minőségbiztosítás bevezetése, valamint a szakiskolai lemorzsolódás csökkentése. HELYZETELEMZÉS A stratégia felvázolja a szakképzés társadalmi, gazdasági környezetét, a szakképzést befolyásoló körülményeket, okokat; a szakképzés szerkezetét és intézményhálózatát, a szakképzés személyi, finanszírozási feltételrendszerét. A SWOT-analízis rendszerbe szedi a jelenlegi szakképzés erősségeit, hiányosságait. Iskolarendszerű szakképzés A magyar szakképzés átlátható rendszerének keretét a vizsgakövetelmények rendeleti szabályozása és az Országos képzési jegyzék adja; a szakképzés és a felsőoktatás közötti híd szerepét tölti be a felsőfokú szakképzés, amely a a kreditrendszerű szakképzés kialakításának alapja. A képzés dilemmája: megfelel-e a munkaerőpiac igényeinek az érettségit adó középfokú szakképzés arányának növekedése. Az iskolai rendszerű szakképzésben, úgy tűnik, viszonylag kevés intézmény képes korszerű tananyagot, oktatási eszközöket, az iskolán kívüli, önálló tanulást segítő eszköztárat biztosítani a képzéshez. A szétaprózott intézményekben, kis számú diáksággal korszerű, folyamatos fejlesztést, költséghatékony oktatást nem lehet végezni. Az iskolák pozícióját gyengíti, hogy nincs élő kapcsolatuk a szűk gazdasági környezetükkel, nem tudnak reagálni annak változásaira, hiányzik a munkaerő-piaci visszacsatolás a munkájukhoz. A szakmastruktúra csak részben felel meg a magyar gazdaság igényeinek. Az Országos képzési jegyzék (OKJ) szerkezetében, tartalmában bekövetkezett változás miatt ma már a szakképesítés szerkezete és a FEOR között nincs összhang. Az OKJ jelenlegi állapotában nem alkalmas a teljes körű modulrendszer, a kompetenciamérés rendszerének kialakítására. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 4

5 Az intézmények között sajátos gondokkal küszködik a szakiskolai képzés, amennyiben a szakiskolai tanulók többsége alulmotivált, képzésük a hagyományos oktatásban szinte megoldhatatlan feladat. Releváns konklúzió: a munkaerőpiacon egy időben túl sok a szakképzetlen és a túlképzett, ugyanakkor a szükségesnél kevesebb az igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő. A csökkenő létszámú szakmunkásképzés komoly feszültséget teremt, s ezen túlmenően a kontraszelekcióból fakadóan a szakiskolákban a legnagyobb a lemorzsolódás (20-25%), a képzésből sikeresen kikerülők tudásszintje sok esetben nem megfelelő. Problémát okoz még, hogy a szakképzés kooperációt, gyakorlati együttműködést igénylő ágazati irányítása esetenként csak jogszabályi szinten valósul meg. A szakképzés finanszírozásában az államháztartáson kívül részt vállal a gazdasági szféra és maga az igénybevevő, a tanuló is. Az elmúlt évek fejlesztési finanszírozásában egyértelmű tendencia érvényesül: a fejezeti forrásokból csökkennek, ugyanakkor az alaprészben erőteljesen nőnek a bevételek. A képződő forrás ésszerű felhasználás esetén folyamatosan biztosíthatja a szakképzés tartalmi és technikai fejlesztéséhez szükséges forrásokat. A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI TERVE A fejlesztési terv magában foglalja a hosszú távú fejlesztési célokat, valamint a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program prioritásait és intézkedéseit is. Ugyanakkor a csatlakozáshoz kapcsolódóan, a társfinanszírozási rendszerrel jelentősen megváltozik a fejlesztésekhez fűződő irányítási, intézmény- és finanszírozási rendszer. A stratégia legfőbb célja, hogy a változó feltételrendszer mellett biztosítsa a célok, feladatok folyamatos teljesítését. Fejlesztési elvek A munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedés és a gazdaság változó követelményeinek való folyamatos megfelelés az egész életen tartó tanulásra ösztönzés politikájának széles körű érvényesítését követeli meg. Az alapfokú oktatásban kell megalapozni a sikeres társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlen alapkészségeket, a kulcskompetenciákat, s az erre orientáló pedagógiai gyakorlatot is meg kell újítani. Fejlesztési célok A helyzetelemzésben megfogalmazott gazdasági, társadalmi követelmények teljesülése érdekében kiemelt cél, hogy a szakképzés eredményeként mobil, alkalmazkodóképes szaktudást kapjanak a tanulók, beleértve a leghátrányosabb helyzetűek munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének, esélyegyenlőségének elősegítését is. A felsorolt fejlesztési célok, a hatékony oktatási rendszer és szociális szolgáltatások biztosításának feltétele a megfelelő színvonalú, területileg kiegyenlített, mindenki számára hozzáférhető oktatási, képzési és szociális infrastruktúra. A korszerű, az egész életen át tartó tanulás szempontjából is nélkülözhetetlen, egységes minőségfejlesztési s arra épülő minőségbiztosítási keretrendszer kiépítése több szintű, funkciójában változatos minőségfejlesztési tevékenységek kínálatát és szolgáltató hálózat kialakulását feltételezi. A hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével alakítható ki korszerű, az intézmények önfejlesztő, önértékelő tevékenységére építő intézményfejlesztő rendszer. A mérési, értékelési rendszer is további fejlesztést igényel. A külső és belső mérések (intézmény, program, tanári, tanulói) tartalmai, a mérések végrehajtásának rendszere a NAT-ra, az állami vizsgák és a teljes körű intézményértékelés követelményeire épül. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 5

6 Az alapfokú oktatás, közoktatás fejlesztése A közoktatás, és ezen belül az iskolai rendszerű szakképzés egyik legfontosabb célja az egész életen át tartó tanulás megalapozása. E cél elérésének záloga a kulcskompetenciák, illetve az alapvető kompetenciák (írás, olvasás, számolás) elsajátítása, amelyek az egyént alkalmassá teszik a munkaerőpiacon való eligazodásra, fejlesztik kommunikációs, alkalmazkodó-, együttműködő stb. képességét. A szakképzés, felnőttképzés fejlesztése Általános fejlesztési célok: A minőségbiztosítás bevezetése az iskolarendszerben már korábban elkezdődött, a felnőttképzésben a nyilvántartás/intézményi akkreditáció/programakkreditáció a keretrendszerben a transzparencia mellett lehetővé teszi, hogy az egész életen át tartó tanulásba bekapcsolódó egyén megfelelő szintű szolgáltatásokat nyújtó képző szervezetekkel kerüljön kapcsolatba. A nonformális tanulási rendszerben kialakított finanszírozási és minőségbiztosítási eljárások jelentős hatással lehetnek az informális tanulást támogató pályázati struktúrák és az azokat elemző-értékelő statisztikai eljárások kialakítására. A szakképzés területén a legfontosabb fejlesztési célkitűzések: a képzési struktúra és a minőség fejlesztése a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően, a modulrendszerű képzés továbbfejlesztése, kiterjesztése és bevezetése, a szakiskolai lemorzsolódás csökkentése, a szakiskolai képzés utáni szakmai továbbtanulás lehetőségének megteremtése, a szakközépiskolák érettségi utáni szakképzésének, különösen a technikusképzésnek a fejlesztése, a felsőfokú tanulmányokba való beszámítás rendszerének kialakítása, a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmának korszerűsítése, előrejelzése, a tanár- és szakoktatóképzés, -továbbképzés korszerűsítésének kezdeményezése, a vizsga nyilvántartási rendszerének és a vizsgarendszernek a korszerűsítése, a Europass-rendszer bevezetése, a TISZK-ek hálózatának fejlesztése, a finanszírozás és a feladatrendszer összehangolása, egyéni hozzájárulások felülvizsgálata, a felnőttképzésben részt vevők létszámának erőteljes növelése, a szakképzés statisztikai információs rendszerének fejlesztése, komplex információs rendszer kiépítése, az érdekérvényesítés új formáinak kialakítása. Fejlesztési feladatok Alapvető fontosságú a szakképzési rendszer fejlesztése, a gyakorlati képzés erősítése, illetve a képzésnek a gazdaság igényeihez igazítása, hogy a fiatalok a szakképzésből kikerülve a munkaerőpiacon sikeresen helytálljanak. Az Országos képzési jegyzék korszerűsítése, az alapszakmák meghatározása. A szakképesítések tananyagtartalmának elemzése során a közös tevékenységekből alapszakmák létrehozása. Az alapszakmák meghatározásával fő célunk az OKJ-ban szereplő szakképesítések számának radikális csökkentése. A szakmastruktúra moduláris rendszerű átalakítása lehetőséget teremt a szakképzésbe történő ismételt visszatérésre. Néhány modul elsajátításával a képzésben részt vevők részszakképesítést kapnak, visszalépéskor ezek beszámításával és újabb modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jutnak. A kialakítandó rendszer létrehozásával megteremtjük az alapját a korábban formális vagy nem formális úton elsajátított ismeretanyag beszámításának is, és így lehetővé válik, hogy csökkenjen az Országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítések száma. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja szakképzést érintő intézkedéseinek végrehajtásával egyidejűleg ki kell terjeszteni a modulrendszer kidolgozását és bevezetését a központi programban nem szereplő további szakmacsoportok szakképesítéseire is. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 6

7 A modulrendszer kiterjesztésével egyidejűleg meg kell vizsgálni a középiskola 12. évfolyamának elvégzésére, illetve az érettségire épülő szakképesítéseket abból a szempontból, hogy továbbtanulás esetén a felsőoktatásba hogyan számíthatók a megszerzett kompetenciák/modulok, különös tekintettel a technikus szakképesítésekre. A beszámítás lehetőségének megteremtése stabilizálhatná hosszabb távon a szakközépiskolai intézményhálózatot, amely a felsőoktatás elszívó hatása miatt jelenleg egyre kevesebb érettségire épülő szakképesítéssel rendelkező tanulót bocsát ki. Elsősorban a Szakiskolai fejlesztési program keretében csökkenteni kell a lemorzsolódók arányát, és biztosítani kell a szakiskolai tanulók létszámának növelését. A szakiskolai képzés továbbfejlesztése érdekében meg kell teremteni a szakmai továbbtanulás lehetőségét az alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítéssel rendelkezők számára. A szakképzés tartalmi korszerűsítése általános és specifikus kompetenciák fejlesztése révén, központi programok, modultananyagok kidolgozása. Moduláris rendszerű képzés és tananyag fejlesztése, az előzetesen megszerzett tudás értékelése és beszámítása. A minőségbiztosítási rendszer elterjesztése jelentős mértékben hozzájárulna a szakképzés minőségének javításához, a regionális és területi szintű különbségek csökkenéséhez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Egy komplex szakképzési információs rendszer létrehozása szükséges, amely hiteles és naprakész információkat biztosít a szakképzéssel kapcsolatban: adatok, munkaerő-piaci információk, pályaválasztás, szakmai-tartalmi kérdések stb. Az Országos képzési jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsgák központi nyilvántartási rendszerének szakképzési törvény által előírt kialakítása mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. Ezzel lehetővé válik a szakképesítéshez jutottak statisztikai célú központi regisztrálása, az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzések vizsgaeredményeinek nyilvántartása, az aktív korú népesség, ezen belül a foglalkoztatottak kvalifikációs összetételének központi nyilvántartása, illetőleg a szakképzés-irányítás információs igényeinek kielégítése. A szakképesítések megszerzését igazoló bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a vizsgázó kérésére olyan a vonatkozó európai uniós dokumentumokban megfogalmazottakat a Lisszabonban elfogadott formában érvényre juttató bizonyítványkiegészítő-lapot kell kiadnia a vizsgaszervező vezetőjének, amely tájékoztatást, kiegészítő információkat nyújt a munkaadók számára az adott bizonyítvány megszerzésének kritériumairól (az Europass-rendszer részeként). Támogatni kell a gazdálkodó szervezetek és oktatási intézmények összehangolt tevékenységét biztosító szakmai képzőhelyek kiépítését, a Térségi Integrált Szakképző Központok fejlesztését. A szakképzés sürgősen megoldásra váró problémája, hogy a jelenleg szétaprózott, túlságosan tagolt, a korábbi nagyvállalati képzéshez igazodó, nehezen finanszírozható és működtethető iskola- és intézményrendszer nem tudja a munkaerő-piaci igényeket megfelelően szolgálni. Az ifjúsági szakképzést, a második szakképesítés megszerzését, a felnőttképzést és továbbképzést is biztosító, korszerű, hatékony, többcélú és -funkciójú, a munkaerő-piaci változásokat követni tudó, azokhoz alkalmazkodni képes oktatási és képzési intézményrendszer kialakítása szükséges a probléma kezeléséhez. A térségi képzési központok keretein belül szükség van pályaorientációs tanműhelyek, a drága technológiák elsajátítását is biztosító központi képzőhelyek kialakítására. Ez elősegíti a hátrányos helyzetű rétegek képzésből való kikerülésének megakadályozását és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítását. A szakképzési infrastrukturális hiányosságok csökkentése érdekében szükséges a munkaerő-piaci folyamatokhoz önállóan alkalmazkodó, váltani, fejleszteni képes, több korosztálynak is képzési lehetőséget nyújtó intézmények, centrumok létrejötte. A szakképzés és a gazdaság közötti kapcsolatrendszer fejlesztése érdekében ki kell alakítani az érdekérvényesítés új formáit a szakképzésfejlesztésben együttműködő partnerekkel: gazdasági kamarákkal, szakmai és civil szervezetekkel, egyházakkal, szülői és tanulói szervezetekkel. Többcsatornás finanszírozási rendszert kell kialakítani, amely kielégíti a szakképzés differenciált igényeit, és struktúraváltásra ösztönöz. A technológiailag minden eddiginél gyorsabban változó gazdasági környezetben az információs és kommunikációs technológiák széles körű elterjesztése szükséges az oktatás minden szintjén O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 7

8 és formájában. Ebben a folyamatban különleges figyelmet kell kapniuk a kistelepüléseknek és a ritkán lakott térségeknek. Elkerülhetetlen az oktatásinformatika tartalmi fejlesztése és a pedagógusok informatikai ismereteinek növelése. A közoktatási, ezen belül a szakképzési és felsőoktatási rendszerek minősége javítható az átfogó és egységes mérési és értékelési, minőségfejlesztési, intézményfejlesztési rendszerek bevezetése révén. A korszerűsítés részeként ösztönözni kell a szakképzést folytató intézményeket, hogy vezessenek be olyan módszereket a képzésbe, amelyek alkalmasak lehetnek a munkáltatók igényeinek fokozottabb figyelembevételére a képzési tartalom kialakítása során. Támogatni kell a gyakorlatközpontú oktatási módszerek elterjesztését, a gyakorlati tevékenységet és a tanulást kombináló, a munkaerő-piaci beilleszkedést közvetlenül támogató oktatási programok kialakítását és bevezetését az iskolai rendszerű szakképzésbe, gyakorlati oktatásba. Kezdeményezni kell a szakmaitanár- és szakoktatóképzés, -továbbképzés rendszerének továbbfejlesztését, hogy biztosítani tudjuk a gyakorlatközpontú oktatási módszerek, az IKT szakképzésben való teljes körű bevezetését, megteremtve ezzel a lehetőséget a hatékony oktatási módszerek, tanulásirányítási rendszerek bevezetéséhez is. Rugalmasabbá és gyorsabbá kell tenni a képzési programok jóváhagyását, hogy azok a munkaerő-piaci változásokat folyamatosan nyomon követhessék. Egységes pályaorientációs, pályaválasztási és információs, illetve követő rendszerek működtetése, kifejlesztése a cél, amelyek a gyakorlatközpontú oktatás és a munkaerőpiacra való belépés folyamatát segítik. A kormányprogramban megfogalmazott cél 800 ezer-egymillió felnőtt tanulását évente lehetővé tenni alapvetően a tankötelezettséget követő szakképzés, a felnőttek szakmai továbbképzése, az idősek képzése nonformális (vállalati belső képzések, e-learning típusú, nyitott médiák közreműködésével zajló) képzésekkel valósítható meg. Ebben mindenképpen indokolt az iskolai rendszerű oktatás szakmai, tárgyi, infrastrukturális kapacitásait komoly mértékben kihasználni. A felnőttek oktatása-képzése az egész társadalmat érintő közügy. A felnőttképzés nem lehet csak a szűken vett specializáció, hanem magában foglalja az általános kulturális és szakmai képességek továbbfejlesztését is. A felnőttképzés és az oktatás viszonyában lényeges az a törekvés, mely szerint az egyén számára lehetővé kell tenni, hogy a képzés olyan alapokra épüljön, amelyek biztosítják számára, hogy megfelelően reagáljon a gazdasági, kulturális és technológiai változások kihívásaira. Az e-learning bázisú felnőttképzés az elkövetkezendő években reálisan építhet a számítógépes hálózathoz való hozzáférés technikai feltételeinek javulására. A képzésbe bekapcsolódó felnőttek térben és időben elkülönülve az internet segítségével juthatnak tananyaghoz, tarthatnak kapcsolatot a képzési program szervezőivel. Az e-learning kiaknázza a multimédia lehetőségeit. Kedvező adottság, hogy napjainkban már az oktatási és a vállalati szféra is alapvetően a közép- és nagyvállalatok, különösen a multinacionális vállalatok rendelkezik az e-learning tömeges alkalmazásához szükséges infrastruktúrával. Az e-learning különösen gyorsan terjed a vállalatok belső képzésében. Amennyiben a tervezés, tartalomfejlesztés megfelelő szervezeti keretek között a felnőttkori sajátosságok szerint képes a programkínálatot bővíteni, úgy a szolgáltatásokkal kialakított együttműködés lényegi eleme lehet a távoktatásba/e-learningbe bekapcsolódó felnőttek regisztrációja, valamint a piaci kezdeményezéseket érvényre juttatva célszerű pályázati struktúrákat fejleszteni stratégiai együttműködés segítségével, a számukra nyújtott programok akkreditációja és a folyamatok ellenőrző értékelése révén. A kulcskompetenciák fejlesztésének előtérbe helyezése feltételezi az intézmények és a pedagógusok módszertani kultúrájának átfogó megújítását, melyek többek között szolgálják: a nevelési-oktatási célok és az ezeket rögzítő tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálatát, módosítását, a pedagógusképzés és -továbbképzés fejlesztését, az intézményi szintű pedagógiai innovációk és a sikeres gyakorlatok elterjesztésének támogatását, a tanulók iskolai értékelésének és általában az értékelési és mérési rendszernek a továbbfejlesztését, O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 8

9 az akkreditált oktatási programok fejlesztését, az oktatás multikulturális tartalmának erősítését. Az EU politikája szerint az államnak felelősséget kell vállalnia átfogó szolgáltatási keret létrehozására és működtetésére, ami magában foglalja a szervezést, a publicitást, a személyzet kiképzését, s a mindezek fenntartására szolgáló erőforrások elosztását szolgáló rendszert. Az állami felelősség a felnőttképzés tervezésére, a tanulási célok megfogalmazására, a szervezetekkel szemben támasztható minimális követelmények, a minőségi előírások meghatározására terjeszthető ki a szabályozás által. A SZAKKÉPZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE Magyarországon 1990-től indultak el a szakképzés alapvető jogszabályi hátterének megteremtésére irányuló munkálatok, így elsőként a szakképzésről szóló törvény kidolgozása. Megkezdődhetett a szakképzés megújítása, szerkezeti és tartalmi korszerűsítése, amely egyrészt a társadalom és a gazdaság által igényelt változásokhoz, másrészt a hazai oktatási rendszer átalakításához kapcsolódott re szinte teljes körűen elkészültek időközben többször módosulva a szakképzési jogszabályok, amelyek révén a magyar szakképzési rendszer európaivá válhat. Az európai egyesülés folyamata, valamint a világpiachoz és a technológiai fejlődéshez való felzárkózás, a gazdaság és az oktatás modernizálása hatással van a magyar szakképzésre; folyamatos fejlesztését, korszerűsítését a társadalomban és a gazdaságban végbement változások, az információs társadalom követelményeihez és az Európai Unió vívmányaihoz való igazodás is szükségessé teszi. A szakképzés területén a jogszabályi változások a fenti célok megvalósítását szolgálják, hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakképesítéssel rendelkezők a tudásuknak megfelelően találják meg a helyüket a munkaerőpiacon, rendelkezzenek a munkahely megszerzéséhez és megtartásához szükséges kompetenciákkal, szerezzék meg az életpálya során akár többször is bekövetkező szakmaváltáshoz szükséges képességeket. A jogszabályi változásoknak segíteniük kell a korszerű és hatékony szakképzés működését, a szakképesítések rugalmas és differenciált rendszere (a nemzeti kvalifikációs jegyzék), valamint az európai színvonalú szakképzés kialakítását. A jogszabály-alkotási folyamatok eredményeként 2003 májusában megtörtént a szakképzési törvény átfogó módosítása, és a 2003 ősze és 2004 tavasza közötti időszakban megszülettek a módosításokat magukban foglaló végrehajtási rendeletek, valamint 2003 őszén megalkotásra került a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, 2004 tavaszán pedig az új törvény végrehajtási rendeletei is megjelentek. AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA Az iskolai rendszerű szakképzés irányítása alapvetően két törvény által történik: a szakképző iskolák jogállásával kapcsolatos szabályokat a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, valamint a hozzá tartozó végrehajtási szabályok, a szakképző iskolákban folytatott szakmai képzésekkel kapcsolatos szabályokat pedig a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény, valamint a végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A szakképzési hozzájárulás jogi szabályozása A szakképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítását a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény és végrehajtási rendeletei teszik lehetővé, amelyek elsősorban a gyakorlati képzés fejlesztését, a munkaerőpiac követelményeihez való igazodását célozzák. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 9

10 AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA A szakiskoláknak figyelemmel kell lenniük a közoktatási törvény 27. -ának változásaira. A szakiskolákat érintő legfontosabb változás, hogy a 2006/2007. tanévtől kezdve a szakképzési évfolyamokon a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítés keretében folyhat felkészítés. Ez azt jelenti, hogy a 2006/2007. tanévtől kezdődően a szakiskola nem indíthat olyan új szakképzési évfolyamot, amelyen a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez, illetve érettségi vizsgához kötött szakképesítés megszerzésére készít fel. A szakiskolák esetében a helyi tanterv áttekintését igényli a felzárkóztató oktatásra vonatkozó rendelkezések megváltozása is. A szakiskolák a felzárkóztató oktatást a 2005/2006. tanévtől indíthatják. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXVI. törvény A törvény a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásáról szóló 3. számú mellékletének 20. e) pontja szabályozza az iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) normatív hozzájárulását. Az új rendelkezések szerint differenciáltabbá válik az eddig egységes szakmai gyakorlati képzés normatívája. A differenciálás célja, hogy a hozzájárulások nagyságrendje ösztönözze a tanulók gazdasági szférába való mielőbbi bekapcsolódását a szakmai alapképzést követően. Ennek megfelelően az első szakképzési évfolyamon a gyakorlati képzéshez jelentősen növekszik (140 százalék), a második, illetve az adott szakképesítések szakképzési évfolyamainak számától függően a záró szakképzési évfolyamot megelőző szakaszban alapszinten marad, a záró évfolyamokon pedig a normatíva 60 százalékára csökken a hozzájárulás fajlagos összege. A költségvetési törvény további új rendelkezése, hogy a 2004/2005. tanévtől a hozzájárulás 20 százalékát igényelheti a helyi önkormányzat a tanulószerződés alapján nem az általa fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után. Ez a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés szakmai ellenőrzésére és az iskolai tanműhelyben szervezett kiegészítő képzésekre biztosít költségvetési fedezetet. A szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet A szakképzésről szóló törvény 4. (2) bekezdésének c) pontja alapján az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeit. A törvény felhatalmazó rendelkezése alapján került megalkotásra a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet. A rendelet meghatározza a szakmai vizsga szervezésének feltételeit és a vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló pályázati eljárás szabályait. A szakmai vizsga szervezésének feltételeire vonatkozó rendelkezések azon előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározzák, hogy mely intézmények azok, amelyek szakmai vizsgát szervezhetnek. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 0

11 A rendelet alapján valamennyi szakképesítésért felelős miniszter feladatul határozhatja meg az irányítása alá tartozó intézmény számára az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a szakmai vizsga megszervezését. A pályázati eljárás szabályai között meghatározásra kerültek azon tartalmi és formai szabályok, amelyeket a szakképesítésért felelős miniszternek a pályázati eljárás során be kell tartania (közzététel, pályázat tartalma, pályázat benyújtásának határideje, pályázat kötelező tartalmi elemei, bíráló bizottság létrehozatala, összetétele, bírálati díj). Az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet A szakképzésről szóló törvény 4. (2) bekezdésének a) pontja alapján az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg az Országos képzési jegyzéket (OKJ), a jegyzékbe való felvétel és a jegyzékből való törlés eljárási rendjét. A szakképzési törvény módosítása érintette az OKJ, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények szerkezeti felépítését. Az OKJ, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények párhuzamos szabályozásokat tartalmaztak. Ennek elkerülése érdekében a szakképzési törvény tételesen meghatározza, hogy mely rendelkezéseket kell az OKJ-nak és mely rendelkezéseket kell a szakmai és vizsgakövetelményeknek tartalmazniuk. Az OKJ-ból kikerülő a szabályozás szempontjából fontos tartalmak (pl. az iskolai és a szakmai előképzettség; a pályaalkalmassági, illetőleg a szakmai alkalmassági követelmények) a továbbiakban csak a szakmai és vizsgakövetelményekben szerepelnek. Az Országos képzési jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelethez képest az új rendelet kiegészült az eljárásrenddel, és a 2. számú melléklete tartalmazza a jegyzékből 1993-tól törölt és összevont szakképesítések listáját. A 2. számú melléklet a felhasználók számára információkat közöl, amelyek segítik a szakképesítések későbbi visszakeresését. Korábban miniszteri rendelet nem írta elő az eljárási szabályokat, azonban a törvényi felhatalmazás alapján valamennyi szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével, valamennyi szakképesítésért felelős miniszter tekintetében átfogó szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen szabályok szerint kerülhet be egy szakképesítés az OKJ-ba, és lehet állam által elismert szakképesítés. Az eljárási rend meghatározza azon személyek, intézmények, szervezetek körét, amelyek kérelmet nyújthatnak be szakképesítés OKJ-ba való felvétele, módosítása, törlése iránt a szakképesítésért felelős miniszterhez, meghatározza a kérelem kötelező tartalmi elemeit, a véleményezési kört, az eljárási díjat, az eljárási határidőket, továbbá a szakképesítés felvételének, törlésének, módosításának szabályait. Fontos rendelkezése az eljárási rendnek, hogy az OKJ kiegészítésére, módosítására évente kettő, indokolt esetben három alkalommal van lehetőség. Az új OKJ január 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit felmenő rendszerben a január 1- jét követően megkezdett szakképzések tekintetében kell alkalmazni. Az iskolai rendszerű szakképzés esetében az új OKJ alapján a 2004/2005. tanévtől lehet beiskolázni, amennyiben a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, valamint a szakmai tantárgyak központi programjai megjelentek. Addig az időpontig, amíg az új OKJ előírásaihoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, illetve központi programok nem kerülnek kiadásra, a korábbi OKJ-hoz kiadott szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok és az elméleti képzéshez szükséges tananyagok alapján indítható képzés. Az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére történő felkészítés a központi programok kiadását követő tanévtől kezdhető meg. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén az új OKJ alapján képzés a szakmai és vizsgakövetelmény megjelenését követően kezdhető meg. Addig az időpontig, amíg az új OKJ előírásaihoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények nem kerülnek kiadásra, a korábbi OKJ-hoz kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján indítható képzés. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 1

12 A szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet módosítása A rendelet módosításának célja az volt, hogy a szakmai vizsga díjazási rendszerét az érettségi díjazási szabályaihoz igazítsa. Ennek keretében meghatározásra került, hogy a szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság elnökét, a vizsgabizottság tagját, a segítő tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét vizsgáztatási díj, a felügyelő tanárt és annak helyettesét pedig díjazás illeti meg. Új rendelkezés, hogy díjazás illeti meg az iskolai rendszerű szakképzésben az iskola igazgatóját vagy helyettesét a szakmai vizsga szervezésével összefüggő szervezési feladatok ellátásáért azon tanulók tekintetében, akik az általuk vezetett szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak. A vizsgáztatási díj mértéke az új szabályzás szerint a kötelező legkisebb munkabérhez (minimálbérhez) kötődik. A vizsgáztatási díj minimálbérhez kapcsolódó meghatározásával a díjak mértékét nem kell a változó gazdasági környezet igényeinek megfelelően módosítani, hanem automatikusan a minimálbér emelkedésével változnak. A vizsgáztatási díj és díjazás mértékének meghatározása továbbra is keretjellegű maradt, a díjazás mértékét adott esetben a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője és a szakmai vizsgán részt vevők közötti megállapodás határozza meg. A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb vizsgázónként számítva a vizsga évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3 százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott vizsgázók figyelembevételével, a vizsgabizottság elnöke, 2 százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott vizsgázók figyelembevételével, a vizsgabizottság tagjai, 2 százalékánál vizsgatantárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek az írásbeli vizsgadolgozatát javította, szakdolgozatát értékelte, gyakorlati vizsgáján közreműködött, illetve, akiknek a szóbeli vizsgáján kérdező tanár volt az (1) bekezdésben meghatározott vizsgabizottság munkáját segítő tanár, 0,8 százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével a vizsgabizottság jegyzője részére. A rendelet meghatározza a vizsgáztatási díj felső határát is, amely a vizsgabizottság elnöke, a segítő tanár és a jegyző esetében a minimális összeg 50 százalékkal megemelt összegénél, a vizsgabizottság tagjai esetében a minimális összeg 75 százalékkal megemelt összegénél nem lehet több. A szakmai vizsgán végzett munkáért járó díjazás mértéke a felügyelő tanár esetében óránként amelyen felügyeletet látott el legalább a vizsga évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2 százaléka, és legfeljebb a minimális összeg 50 százalékkal megemelt összege. A felügyelő tanár helyettesét azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állnia, a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 4 százalékának megfelelő összegű díjazás illeti meg. A szakképző iskola igazgatójának vagy helyettesének a szakmai vizsga szervezésével összefüggő szervezési feladatok ellátásáért a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott időszakonként járó díjazás a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege 200 százalékának megfelelő összegű, ha a vizsgázók száma eléri a százat, 100 százalékának megfelelő összegű, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötvenet, de nem éri el a százat, 50 százalékának megfelelő, ha a vizsgázók száma nem éri el az ötvenet. A rendelet a Magyar Közlöny 9. számában jelent meg 2/2004. (I. 30.) OM rendeletként, a módosítás szeptember 1-jén lép hatályba, azonban a vizsgabizottság munkáját segítő tanár, a jegyző, a felügyelő tanár, a helyettes és a szakképző iskola igazgatója tekintetében a díjazás bevezetésére lépcsőzetesen kerül sor a források tervezhetősége és megteremtése érdekében. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 2

13 A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló törvény 4. (2) bekezdés b) pontja alapján az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait. A törvény évi módosítása során módosult a 11. (2) bekezdése is, amely a felmentés szabályait tartalmazza. Tekintettel a törvény módosulására, szükségessé vált a szakmai vizsgáztatás részletes szabályairól szóló, jelenleg hatályos 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosítása is. A módosítás az Európai Unió kihívásainak megfelelő új elemekkel is kiegészült. A vizsgaszabályzat módosításának néhány új eleme a következőkben foglalható össze. A vizsgaszabályzat módosításai A szakképzésről szóló törvény 11.. (2) bekezdése szerint a szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára való jelentkezéssel együtt kell benyújtani, a felmentésről a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A rendelet e tárgykörben történő módosításának lényege, hogy a vizsgázónak a számára legkedvezőbb (tehát a lehetséges legkorábbi) időpontban, de legkésőbb a szakmai vizsga első vizsgarészének megkezdése napján tájékoztatást kell kapnia a vizsgafelmentéssel kapcsolatban őt érintő döntésről. (Ennek érdekében a vizsgaszervező vezetőjének a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentésének elküldése előtt tájékoztatnia kell a vizsgázót a felmentés iránti kérelemmel kapcsolatban kialakított javaslatáról.) A vizsgabizottság döntése ellen a vizsgázó a törvény 14. (6) bekezdése alapján jogorvoslattal élhet. Ha a döntés megállapítja, hogy a vizsgára jelentkező a vizsgált szakképesítés esetében minden vizsgarészből, illetőleg minden tantárgyból teljesítette a vizsgakövetelményekben leírtakat, akkor a vizsgázó újabb szakmai vizsgát nem köteles tenni, számára a szakmai vizsgabizonyítványt a másik vizsgán elért eredménye alapján kell kiállítani. Amennyiben a vizsgázónak a vizsgafelmentésről hozott döntés alapján vizsgáznia kell, akkor a vizsgázó kérésére a vizsgaszervező és a vizsgázó között írásbeli megállapodásban kell rögzíteni a szakmai vizsgára való felkészüléshez szükséges időt. A sajátos nevelési igényű vizsgázókra vonatkozó 7. korábbi (3) bekezdését kiegészítve, pontosítva a módosítás 7. -ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezen vizsgázók a vizsgakövetelményeket a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján állapotuknak megfelelő módon, a szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak szerint teljesíthetik. A vizsgaszabályzat új elemei Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy elősegítse tagállamai között a munkavállalási és tanulmányi célú mobilitást, valamint a képesítési rendszerek, bizonyítványok és képességek, kompetenciák átláthatóságát kidolgozta az EUROPASS-keretrendszert, amelynek alapja egy olyan személyi dokumentumcsomag, amelyet az állampolgárok önkéntes alapon használhatnak végzettségeik és kompetenciáik elismertetésére, a munkaadók tájékoztatására. Ennek egyik eleme a bizonyítványkiegészítőlap, amely a szakképesítést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A rendelet módosítása a július 1-jét követően szervezett szakmai vizsgákra vonatkozóan előírja, hogy a vizsgaszervező vezetőjének a vizsgázó részére annak kérésére, térítési díj ellenében magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított olyan bizonyítványkiegészítő-lapot kell kiadnia a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvánnyal egyidejűleg, amely O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 3

14 illeszkedik a végzettségek és kompetenciák összehasonlíthatóságát támogató európai keretrendszerhez, az EUROPASS-hoz, kiegészítő információkat nyújt az adott bizonyítvány megszerzésének kritériumairól, a kapcsolódó készségekről és kompetenciákról, valamint a bizonyítvány tulajdonosa által betölthető foglalkozások köréről. A nyomtatványt a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza, vagy a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) honlapján található Nemzeti Referencia Központról tölthető le. A bizonyítványkiegészítő-lapot kiadásakor a vizsgaszervező aláírásával és az intézmény bélyegzőjével kell hitelesíteni. A szakképzési törvény előírja, hogy az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait. E feladatokat az oktatási miniszter a rendeletben az NSZI-hez delegálja, amely a hozzá beérkező adatok alapján központi számítógépes nyilvántartást vezet, és statisztikai adatszolgáltatást végez. Ahhoz, hogy az NSZI a fenti feladatait elláthassa, a július 1-jét követően szervezett szakmai vizsgákra vonatkozóan a vizsgaszervező vezetője a vizsga befejezését követő 30 napon belül köteles megküldeni az NSZI elektronikus levélcímére a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott vizsgaösszesítő adatlap adatait, mégpedig elektronikus aláírással ellátott okiratként. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA Az elmúlt években jelentősen változott a gazdaság szerkezete, a gazdasági szféra szakképzésben betöltött szerepe, a munkavállalókkal szembeni követelmény, illetve maga a szakképzési, képzési rendszer is. Mindez indokolta a szakképzési hozzájárulás új törvénnyel való szabályozását, a rendszer hatékonyabbá tételét, átláthatóságát. A jogszabályi környezet változásai (az új számviteli törvény és az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény, valamint a felnőttképzési törvény megalkotása, a szakképzésről és a felsőoktatásról szóló törvények módosulása) is szükségessé tették új törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény megalkotását. Az új törvény alapvető célja annak biztosítása, hogy a szakképzési hozzájárulás forrásai elsősorban a szakképzési törvényben meghatározott tevékenységekre és azok fejlesztésére legyenek felhasználhatók, hangsúlyosabb és egyértelműbb legyen az oktatási miniszter felelőssége a szakképzési hozzájárulás hatékony és jogszerű felhasználásáért, megteremthető legyen a teljes körű beszámolási és ellenőrzési rendszer, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrizhetősége, megteremtődjék az Európai Unió szakképzést támogató forrásai bevonásához szükséges társfinanszírozás jogi lehetősége. A szakképzési hozzájárulás kötelezettsége A foglalkoztatottak szakmai képzettsége, a szakmai képzés minősége meghatározó jelentőségű a gazdaság fejlődése és a munkaerőpiac változó igényei kielégítése szempontjából. Ezért az új törvény a szakképzési hozzájárulás céljának a meghatározásakor érvényesíti azt a követelményt, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elsősorban a gyakorlati képzési tevékenység feltételei megteremtését, korszerűsítését biztosítsa, forrásai és pénzeszközei elsősorban a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységek fejlesztésére legyenek felhasználhatók. Az új törvény tételesen felsorolja a szakképzési törvényben rögzített azon tevékenységeket, amelyek a szakképzési hozzájárulásból finanszírozhatók és támogathatók. Ezek sorában hangsúlyosan jeleníti meg az Országos képzési jegyzékben szereplő állam által elismert szakképesítés, illetve a munkakör O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 4

15 betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, valamint a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzést, továbbá a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzést. A törvény a közoktatásról szóló törvény által szabályozott szakiskolai pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, valamint a szakközépiskolai szakmai orientáció, gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében folyó gyakorlati képzés támogatását továbbra is a szakképzési hozzájárulás céljaként sorolja fel. A támogatás feltétele azonban, hogy ezek a tevékenységek az iskolai rendszerű szakképzési tanulmányokba való beszámítás tekintetében a szakképzési törvény hatálya alá is tartozzanak. A gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás pályázat útján való támogatása is szerepel a törvény céljai között. A hozzájárulásra kötelezettek köre Az új törvény a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével határozza meg, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége néhány indokolt kivétellel legyen hozzájárulásra kötelezett. Ez egyúttal érvényesíti a szakképzett munkavállalót foglalkoztató munkáltatók arányos teherviselésének elvét a szakmai felkészítésben: egyfelől kötelesek lesznek hozzájárulni a szakképzés költségeihez, másfelől a törvény hatálya alá tartozó tevékenységek megszervezése esetén költségeiket elszámolhatják, és támogatásban részesülhetnek. Hozzájárulásra kötelezett minden belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet (a lakásszövetkezet, az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport kivételével), állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat a vízi-közműtársulat kivételével, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozó kivételével. A belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet akkor kötelezett hozzájárulásra, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. A szakképzési hozzájárulás alapját a számvitelről szóló évi C. törvény által meghatározott bérköltség képezi. E rendelkezéstől eltérés az egyszeres könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettek, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adózást választók esetében van. A szakképzési hozzájárulás mértéke nem változott, továbbra is a bérköltség 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség). A hozzájárulási kötelezettség teljesítése A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése szempontjából az új törvény 4. és 5. -a továbbra is alapvető különbséget tesz aszerint, hogy a hozzájárulásra kötelezett miként teljesíti a kötelezettségét. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető ugyanis a szakképzési és a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tanuló és hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy a Munkaerő-piaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, illetve az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a hozzájárulásra kötelezett továbbra is maga választja meg a törvényben szabályozott keretek között. A törvény alapvető szándéka annak ösztönzése, hogy az előírt feltételekkel rendelkező szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésének, illetve a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés megszervezésével teljesítse hozzájárulási kötelezettségét. A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti a gyakorlati képzéssel kapcsolatos és a törvény mellékletében meghatározott költségek (kiadások) összegével. Gyakorlati képzés szervezése esetén csökkenti továbbá a bruttó kötelezettséget a csoportos gyakor- O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 5

16 lati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetve bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított összeg. A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés ösztönzését szolgáló új rendelkezés, hogy a tanuló gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre tanulónként és évenként a kötelező legkisebb munkabér 20 százalékának megfelelő összeg számolható el. Az anyagköltség azonban kizárólag abban az esetben fogadható el kötelezettséget csökkentő tételként, ha azt tanulószerződés alapján szakképzési évfolyamra beiskolázott szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzése során használták fel. A bruttó kötelezettség mindezek után még fennmaradó részét a hozzájárulásra kötelezett csökkentheti fejlesztési megállapodás alapján szakképző iskolának a szakmai alapképzés, illetőleg felsőoktatási intézmény számára a gyakorlati képzés tárgyi feltételei javítását szolgáló felhalmozási támogatás (fejlesztési támogatás) nyújtásával. A fejlesztési támogatás összege csak a bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára a fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet. A hozzájárulásra kötelezett által nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított és kizárólag szakmai alapképzést, gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségei finanszírozását is lehetővé teszi a törvény, a működtetési költségre felhasználható összeg mértékét a kapott fejlesztési támogatás tizenöt százalékban maximálja. A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig a tárgyévben elszámolt költségek (kiadások) összegével csökkentheti. A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségeket (kiadásokat) a törvény melléklete részletezi. A törvény melléklete szerint elszámolható költségeknek (kiadásoknak) nemcsak a hozzájárulási kötelezettség teljesítése szempontjából van jelentőségük, hanem alapjául szolgálnak a törvényben szabályozott visszatérítési igénynek is. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a törvény szerint jogosult arra, hogy a gyakorlati képzéssel kapcsolatos és a törvény mellékletében felsorolt költségeit (kiadásait) visszaigényelje, amennyiben azok összege önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettségét. A visszatérítési igény negyedévenként és havonta is benyújtható, feltételeit a törvény határozza meg. A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás tekintetében az állami adóhatósággal szemben keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége. Az új törvény egyrészt megfelelő garanciát kíván teremteni a gyakorlati képzésben aktívan részt vevő hozzájárulásra kötelezettek többletköltségei jogos visszatérítési igényeinek kielégítéséhez, másrészt pedig biztosítani kívánja alapvető források képzésének lehetőségét is ahhoz, hogy a szakképzési hozzájárulás célrendszerében felsorolt indokolt központi és regionális támogatási igények kielégíthetőek legyenek. Ezzel kapcsolatos új rendelkezés, hogy a kötelezettséget nem gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékát köteles befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A kötelező befizetést követően, tehát a bruttó kötelezettség legfeljebb 80 százaléka mértékig csökkenthető fejlesztési megállapodás alapján a szakképző iskolának a szakmai alapképzés, illetőleg a felsőoktatási intézmény számára a gyakorlati képzés tárgyi feltételei javítását szolgáló fejlesztési támogatás nyújtásával, illetve saját munkavállalók képzése költségeivel. A képzési alaprész A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) célja a korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésében, tudásuk továbbfejlesztésében a gazdaság szereplői érdekeltségének megteremtése, támogatási források biztosítása, hozzájárulás biztosítása az Európai Unió által nyújtandó szakképzési programok pénzügyi forrásaihoz is. Az új törvény rendelkezik arról, hogy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés céljaira a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete javára az alaprész O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 6

17 egyharmad részének átcsoportosítása az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megállapodásában meghatározott feltételek alapján történik. Az alaprész törvény által előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó pénzeszközeinek legalább 66 százalékát decentralizált keretként a régiók számára kell biztosítani. A decentralizált keretet az alaprész éves költségvetési törvényben meghatározott eredeti előirányzata alapján kell megállapítani. Az oktatási miniszter felelős a szakképzési hozzájárulás nyilvántartásáért, hatékony felhasználásáért, beszedéséért, ellenőrzéséért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért. Ennek keretében felelős az alaprész pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért, bevételei beszedésének elrendeléséért, követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért. Az oktatási miniszter dönt az alaprész központi és decentralizált keretre való felosztásáról, a központi keret elosztásáról, valamint a támogatások odaítéléséről. Az alaprész felhasználásával kapcsolatos döntések előkészítésével járó feladatokat az országos testületként működő Országos Szakképzési Tanács (OSZT) látja el. Ennek keretében javaslatot tesz az alaprész központi és decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, ez utóbbi régiók közötti felosztására, a központi keret felhasználására, értékeli a központi támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatás odaítélésére. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő regionális testület. Az RFKB tagjainak 50 százalékát az OÉT-ben képviselettel rendelkező munkaadói, munkavállalói szövetségek regionális szervezetei és a gazdasági kamarák delegálják, másik 50 százaléka a szakképző iskolát fenntartók, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok kuratóriumai, a munkaügyi központok, a felsőoktatási intézmények, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont regionális igazgatóságai, valamint az oktatási miniszter által delegált képviselőkből áll. Az RFKB javaslatot tesz a szakképzés fejlesztésére fordítható központi források regionális felhasználási céljaira, értékeli a regionális keretből nyújtandó támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatás odaítélésére, figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását, ellenőrzi és értékeli a felhasználás hatékonyságát. Az alaprész pénzeszközeiből nyilvános pályázat alapján beruházási célú támogatás lehetőségét a törvény 14. -a az állam által elismert szakképesítést nyújtó képzés keretében folytatott gyakorlati képzés, valamint a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételei fejlesztéséhez teszi lehetővé. Az alaprészből támogatás nyújtható még a szakképesítésért felelős miniszter által működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézet tevékenységeihez, valamint az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésével kapcsolatos feladatok ellátásához a gazdasági kamaráknak. Az alaprész pénzeszközeiből támogatást kell biztosítani a közoktatási törvény alapján létrehozott Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány szakképzési tevékenységéhez, a határon túli magyarok szakképzéséhez és felsőoktatásához, továbbá az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, a PHARE, a SAPARD, az AVOP és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő szakképzési és szakképzés-fejlesztési programokhoz. A támogatások részletes feltételeiről az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával kell szerződést kötni. A törvény felhatalmazza az OM Alapkezelőt, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt és az Állami Számvevőszéket, hogy ellenőrizzék az alaprész felhasználását. Az új törvény január 1-jén lépett hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszítette a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló évi LI. törvény, módosult a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek támogatásáról szóló évi IV. törvény néhány rendelkezése is. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 7

18 A törvény végrehajtási rendeletei A saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása A hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára megszervezett képzés költségeivel is csökkentheti a bruttó kötelezettségét, amely azonban annak legfeljebb 33 százaléka mértékéig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A saját munkavállalók képzésének megszervezésekor felmerült költségek elszámolásának szabályait a törvény felhatalmazása alapján az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelete tartalmazza. A hozzájárulásra kötelezett felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségei elszámolásának feltétele a miniszteri rendelet szerint az, hogy a képzés a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szerint történjék, és azt a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény 8. -ának (5) bekezdése alapján nyilvántartásba vett képző intézmény szervezze, az Országos képzési jegyzékben szereplő képzés, továbbá akkreditált képzési program alapján folytatott képzés kivételével a felnőttképzésről szóló törvény 16. -ának (2) bekezdése szerinti képzés programot benyújtsák, a képzés az Országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítést adjon, vagy feleljen meg a szakképzésről szóló törvény 1. -ának (1) bekezdés c)-h) pontjaiban foglaltaknak, vagy nyelvi képzés, a képzés minimális időtartama 15 óra, és nem kevesebb mint 3 nap, a teljes képzési óraszám szakmai képzés vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, vagy a teljes képzési óraszám a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, a képzésre a Magyar Köztársaság területén kerüljön sor. Az Országos képzési jegyzékben nem szereplő képzés és a nem akkreditált képzési program alapján folytatott képzés szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságáról a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács dönt, a kérelmet a hozzájárulásra kötelezett székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz kell benyújtani. Az új rendelet 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák azokat az adatlapokat, amelyeket csatolni kell a kérelem benyújtásakor, illetve amelyek alapján a munkaügyi központ részére az elszámolás is történik. A munkaügyi központ a kérelmekről és az elszámolásról nyilvántartást vezet, amelyet félévenként köteles megküldeni az FMM részére és az OM Alapkezelő Igazgatóságnak. Az új rendelet meghatározza az elszámolható költségek körét, és a résztvevőnkénti és naponkénti mérték maximumát (a minimálbér 40 százaléka). A törvény végrehajtási rendelete A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény felhatalmazása alapján az oktatási miniszter 13/2004. (IV. 27.) OM rendelete tartalmazza azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek a hozzájárulásra kötelezett által szervezett gyakorlati képzés költségeinek elszámolására, a fejlesztési támogatásra, a visszatérítés igénylésének feltételeire, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság működésére, a képzési alaprészből adható beruházási célú támogatásra, a felsőoktatási intézmények hallgatóira, illetve a felsőoktatási intézményekre, a szakképzési hozzájárulás nyilvántartására, felhasználásának ellenőrzésére vonatkoznak. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 8

19 A következőkben a végrehajtási rendeletnek elsősorban azokat a rendelkezéseit foglaljuk össze, amelyek közvetlenül érintik a szakképző iskolákat. A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek be kell jelentkeznie az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán (OM Alapkezelő) az erre a célra közzétett nyomtatványon. Amennyiben az OM Alapkezelő a bejelentkezést elfogadta, a nyomtatvány másolatát meg kell küldeni a gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamarának és az APEH területi igazgatóságának. A jogszabály tételesen felsorolja, hogy a bejelentkezési nyomtatványhoz milyen dokumentumokat kell csatolni. Ezek sorába tartozik a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének megszervezésére kötött együttműködési megállapodás is. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, tartalmára vonatkozóan részletes szabályokat tartalmaz az oktatási miniszter végrehajtási rendelete. A rendelet előírásai szerint a szakképző iskolai tanulók, illetve a felsőoktatási intézmények hallgatói gyakorlati képzésének megszervezésére vonatkozó együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, statisztikai számjelét, szakképző iskolának az OM azonosító számát, a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók, illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti tagozatonkénti létszámát, a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény szakmai programjában, tantervében szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban, a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban, a tanulókat, illetve a hallgatókat a szakképzésről szóló törvény és a végrehajtási rendelet szerint megillető juttatásokat, a felelősségbiztosítás költségeit, a gyakorlati képzéssel összefüggő, a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket, a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol, és milyen formában valósul meg a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletéről. Az együttműködési megállapodás törvényen alapuló szerződés, amelyre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak. A törvény 4. és 5. -ában szabályozott, a szakképző iskola számára a szakmai alapképzés, valamint a felsőoktatási intézmény számára a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás nyújtása a kötelezettség teljesítésének egyik módja, amely azonban csak a bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A fejlesztési támogatásról fejlesztési megállapodást kell kötni, amelynek kötelező tartalmát a végrehajtási rendelet 6. -a határozza meg, és előírja, hogy a fejlesztési megállapodás csak a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény fenntartójának egyetértő nyilatkozatával, és a megállapodás ellenjegyzésével válik érvényessé. Új rendelkezés, hogy a fejlesztési megállapodás végrehajtásáról a fejlesztési támogatást fogadó (szakképző iskola, felsőoktatási intézmény) köteles írásban tájékoztatni a támogatást nyújtó hozzájárulásra kötelezettet, és évente egy alkalommal egyeztető tárgyaláson tájékoztatni valamennyi érdekeltet az előző évben kapott fejlesztési támogatás felhasználásáról. A fejlesztési támogatás átadása és átvétele nyilvános, azt nyilvánosságra kell hozni a tárgyévet követő év január 31. napjáig a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény honlapján. A fejlesztési megállapodást vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát a fejlesztési támogatást fogadó március 15. napjáig köteles megküldeni az OM Alapkezelő részére. A miniszter rendelete arra kötelezi az OM Alapkezelőt, hogy ötévente egy alkalommal ellenőrizze valamennyi fejlesztési támogatásban részesülő szakképző iskolát, illetve felsőoktatási intézményt. További szigorítást is tartalmaz a rendelet azzal az előírással, hogy az OM Alapkezelő évente köteles ellenőrizni a fejlesztési támogatás felhasználását minden olyan esetben, ha a szakképző iskola szakmai O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 1 9

20 alapképzésben részesülő tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény az általa szervezett gyakorlati képzésben részesülő hallgatónként a költségvetési törvényben az iskolai szakmai gyakorlati képzés fajlagos összegénél magasabb mértékű fejlesztési támogatást fogadott. A fejlesztési támogatás szempontjából szakmai alapképzésnek kell tekinteni a szakiskola évfolyamán szervezett szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatást, a szakközépiskola évfolyamán szervezett szakmai orientációt, gyakorlati szakmacsoportos oktatást, amennyiben azokat úgy szervezik meg, hogy az ott szerzett ismereteket a szakképzésről szóló törvény alapján beszámítják a szakképzési tanulmányokba. A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyilvános pályázat alapján beruházási célú támogatás nyújtható. A képzési alaprész központi keretéből a beruházási célú támogatásra a pályázatot az OM Alapkezelő, a képzési alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatot pedig a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság írja ki. A pályázatok alapján a támogatások odaítéléséről az oktatási miniszter dönt. A pályázatokat a központi keret terhére történő kiírás esetén az OM Alapkezelőhöz, a decentralizált keret terhére történő kiírás esetén az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani. A végrehajtási rendelet meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia a pályázati kiírásnak, illetőleg a pályázatnak, rendelkezik továbbá arról, hogy mit kell csatolni a pályázathoz, illetve milyen módon kell a pályázatokat elbírálni és döntésre előkészíteni. A nyertes pályázókkal az OM Alapkezelő köti meg a támogatási szerződést, amely alapján nyújtható a támogatás. A támogatás csak a pályázatban megjelölt célra használható fel. A SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ ALAPVETŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Törvények: a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló évi CXVI. törvény Kormányrendelet: a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a szakmai képzési együttműködésről és a szakképzési vizsgabizonyítványok egyenértékűségének kölcsönös elis- O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M 2 0

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.

Részletesebben

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: xxx Térségi Integrált Szakképzõ Központ TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett

Részletesebben

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság MESZK OTTB továbbképzés a szakképzési szakmai bizottsági tagok részére Budapest,

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása Bárczi Gusztáv Óvoda Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 1082 Budapest, VIII. Üllői út 76. Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása A szakképzésről

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

b.) az iskolai oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele

b.) az iskolai oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele I. TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS A TANDÍJ 1. A térítésmentesen biztosított köznevelési feladatok a.) a kötelező alapfokú- és középfokú oktatás az érettségi megszerzéséig - a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁS 2016. AUGUSZTUS 5. BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Iskolarendszerű felnőttoktatás (nem felsőfokú szakképzés!) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

8/2006. (III. 23.) OM rendelet

8/2006. (III. 23.) OM rendelet 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

Javaslatok A tudás alapú, innovatív Gazdaság szakképzésének stratégiájához Május 30. Budapest

Javaslatok A tudás alapú, innovatív Gazdaság szakképzésének stratégiájához Május 30. Budapest Javaslatok A tudás alapú, innovatív Gazdaság szakképzésének stratégiájához 2019. Május 30. Budapest Komplex megoldási javaslatunk alapja a pozitív motiváció, a tanulók, a családok, a munkaadók, és az oktatási

Részletesebben

A szakképzés és felnőttképzés intézményei és azok feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2018

A szakképzés és felnőttképzés intézményei és azok feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2018 A szakképzés és felnőttképzés intézményei és azok feladatai Dr. Nyéki Lajos 2018 Innovációs és Technológiai Minisztérium A hazai szak- és felnőttképzés szakmai irányítását a Tudás- és Innováció-menedzsmentért

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

A 25 ÉVES SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY ÉS GYAKORLAT TAPASZTALATAI

A 25 ÉVES SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY ÉS GYAKORLAT TAPASZTALATAI A 25 ÉVES SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY ÉS GYAKORLAT TAPASZTALATAI Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A gazdasági kamara: A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY javaslatot

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről

1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2011.

Adatlap a felnőttképzésről 2011. Az adatszolgáltatás a /2010. ( ) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik. Az

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény 2013. szeptember 1-től hatályos verzióját kell alkalmazni. www.njt.hu

Részletesebben

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 21. SZÁMÚ MELLÉKLET ISKOLÁNKBAN AZ INGYENESEN IGÉNYBEVEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYZAT 2013 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság MESZK OTTB továbbképzés a szakképzési szakmai bizottsági tagok részére Budapest,

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

TÁMPONTOK 2013-RA: FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSA

TÁMPONTOK 2013-RA: FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSA TÁMPONTOK 2013-RA: FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSA Alapelvek (1) Magyarországon az állam - e törvény keretei között - biztosítja a felnőttképzésben való részvétel jogát - RÉSZVÉTEL (2) A felnőttképzés e

Részletesebben

A 172. sorszámú Okleveles nemzetköziadó-szakértő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 172. sorszámú Okleveles nemzetköziadó-szakértő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 172. sorszámú Okleveles nemzetköziadó-szakértő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 62 344 04

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012.

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012. TÖRVÉNYEK, RENDELETEK a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: új Szht.);

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Tárgy: Az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ Alapító Okiratának módosítása

Tárgy: Az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ Alapító Okiratának módosítása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc 89/2004. (IX. 16.) Kgy. számú határozat Tárgy: Az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ Alapító Okiratának

Részletesebben

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről Melléklet a 13469-1/2006.-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2006. ( ) Korm. rendelete a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről A Kormány az Alkotmány 35. -a (2) bekezdésében megállapított

Részletesebben

Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Jelen szabályzat kiadásának jogi alapja: nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 83. (2) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a fenntartó határozza meg a köznevelési intézmény

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER 6351/2006.

OKTATÁSI MINISZTER 6351/2006. OKTATÁSI MINISZTER 6351/2006. TERVEZET A szakiskola és szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatásának, a támogatás mértékének, igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes

Részletesebben

2018. Szeptember 19. JAVASLATOK A TUDÁS ALAPÚ, INNOVATÍV GAZDASÁG SZAKKÉPZÉSÉNEK STRATÉGIÁJÁHOZ

2018. Szeptember 19. JAVASLATOK A TUDÁS ALAPÚ, INNOVATÍV GAZDASÁG SZAKKÉPZÉSÉNEK STRATÉGIÁJÁHOZ 2018. Szeptember 19. JAVASLATOK A TUDÁS ALAPÚ, INNOVATÍV GAZDASÁG SZAKKÉPZÉSÉNEK STRATÉGIÁJÁHOZ A meglévő rendszer toldozása nem alkalmas az új kihívások kezelésére Komplex megoldási javaslatunk alapja

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci

Részletesebben

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók SZAKMAI PROGRAM A szakiskola környezete: A szakiskolák így a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működését, alapvető céljait és feladatait az őket körülvevő gazdasági, társadalmi

Részletesebben

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Társaság Hajdúböszörmény Város önkormányzata Balmazújváros Város önkormányzata Debrecen MJV Önkormányzata Debrecen

Részletesebben

A pályázat azonosító száma:

A pályázat azonosító száma: PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ PÁLYÁZATI ADATLAP Pályázó azonosítója: OM: FI: Adószám: PÁLYÁZATI ADATLAP a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész 2012. évi decentralizált keretének felhasználására, a szakképzés

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv munkaanyag- szakmai program. Csontó Béla belacs@mechwart.hu

Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv munkaanyag- szakmai program. Csontó Béla belacs@mechwart.hu Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv munkaanyag- szakmai program Csontó Béla belacs@mechwart.hu Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv tervezete

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzés célja Az iskolarendszeren kívüli rendőr szakképzés célja, hogy a rendőrség középfokú szakképesítéshez kötött beosztásaiba előírt szakképzettség megszerzését

Részletesebben

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Békéscsaba, 2017. október 19. Bruckner László Nemzetgazdasági Minisztérium, Szakképzésért

Részletesebben

SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE

SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE KÖSZÖNJÜK A MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁT SZENTANNAI SÁMUEL KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE

Részletesebben

A 11. sorszámú IT mentor megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 11. sorszámú IT mentor megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 11. sorszámú IT mentor megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 482 01 1.2. Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

F E J L E S Z T É S I M E G Á L L A P O D Á S

F E J L E S Z T É S I M E G Á L L A P O D Á S F E J L E S Z T É S I M E G Á L L A P O D Á S SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL ÉS A KÉPZÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRÓL (a SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. és a szakképzési

Részletesebben

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26.

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26. Gyakorlati képzés tanulószerződéssel 2015. augusztus 26. A gyakorlati képzés kerete tanulószerződés (és együttműködési megállapodás) Cél: munkafolyamatba ágyazott szakmatanulás valós körülmények között,

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005-2013

Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005-2013 I. Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005-2013 - 1 - A Kormány elfogadta azt a szakképzés-fejlesztési stratégiát, amely az elmúlt két évben készült a szaktárcák, a gazdasági kamarák, a szakmai szervezetek

Részletesebben

A szakképzési hozzájárulás aktuális kérdései 2018

A szakképzési hozzájárulás aktuális kérdései 2018 A szakképzési hozzájárulás aktuális kérdései 2018 Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, kivéve: lakásszövetkezetet, szociális szövetkezetet,

Részletesebben

Minta. A pályázat azonosító száma:

Minta. A pályázat azonosító száma: Az NFA képzési alaprész decentralizált beruházási keretéből finanszírozandó, fejlesztésre irányuló beruházások támogatásához kiírásra kerülő pályázathoz Pályázó azonosítója: OM: FI: Adószám: PÁLYÁZATI

Részletesebben

A 86. sorszámú Közművelődési és közönségkapcsolati szakember (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 86. sorszámú Közművelődési és közönségkapcsolati szakember (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 86. sorszámú Közművelődési és közönségkapcsolati szakember (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1.

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet

13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás

Részletesebben

Bevezetés. Szakgimnáziumi ágazati érettségi mellék-szakképesítések

Bevezetés. Szakgimnáziumi ágazati érettségi mellék-szakképesítések Bevezetés A szakképzési törvény 2018. január 1-én hatályba lépett módosításai változást hoztak a szakgimnáziumi képzés tananyagtartalmának felépítésében. A változás támogatja a rugalmas, az adott ágazathoz

Részletesebben

A komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak jogkövetése

A komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak jogkövetése A komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak jogkövetése Dr. Oláh András Budapest, 2016. november 29. JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSA KÉPZÉS/SZAKKÉPZÉS NEMZETI KÖZNEVELÉS (2011. évi CXC. törvényről SZAKKÉPZÉS (2011.

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14.

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14. 2012.11.09. 2011. évi lezárt OSAP statisztikai adatok alapján A felnőttképzést folytató intézmények száma 1690 A felnőttképzések (tanfolyamok) száma 61662 A felnőttképzésbe beiratkozottak száma 720463

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben

Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben Munkaerő-piaci kihívások Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben Pataki Tamás Budapest, 2015.11.12. I. Ágazati specifikumok a duális képzésben Duális képzésről beszélünk, ha:

Részletesebben

Pályázat címe GINOP Gyakornoki program pályakezdők támogatására. Magyarország, kivéve a Közép-Magyarországi régió

Pályázat címe GINOP Gyakornoki program pályakezdők támogatására. Magyarország, kivéve a Közép-Magyarországi régió Pályázat címe GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására Pályázat benyújtása 2016. augusztus 1-től, 2020. március 31. Projekt helyszíne Magyarország, kivéve a Közép-Magyarországi régió

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Piacsek László Zoltán

Piacsek László Zoltán összeállította: V á l t o z á s o k a s z a k k é p z é s i hozzájárulás terhére történő elszámolás feltételrendszerében Piacsek Vonatkozó jogszabályok 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók

Részletesebben

TÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJ FIZETÉSI SZABÁLYZAT

TÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJ FIZETÉSI SZABÁLYZAT TÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJ FIZETÉSI SZABÁLYZAT Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola 2018 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat jogszabályi háttere... 2 1.1. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása

Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása a KHT. által fenntartott intézmények iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseinél. 2008. szeptember 1-től érvényes Szeged, 2008. június 15.

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP-3.3.14.A-12/1

Részletesebben

Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek

Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Katolikus köznevelési intézmények vezetőinek tanévnyitó értekezlete

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal feladatai a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal feladatai a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal feladatai a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban Dr. Papp Dávid főosztályvezető 2013. március 27., Budapest AZ EEKH

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE 2016.

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE 2016. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE 2016. KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.); A gyakorlati képzés

Részletesebben

Szakképz. rulás. Adó? Forrás! Pósa Józsefné 2008. október 14. 1

Szakképz. rulás. Adó? Forrás! Pósa Józsefné 2008. október 14. 1 Szakképz pzési hozzájárul rulás Adó? Forrás! Pósa Józsefné 2008. október 14. 1 Jogszabályi hátth ttér r I.: 1993. évi LXXVI tv. a szakképzésről 2003. évi LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról Tájékoztató Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.2.4-16 kódszámú pályázatról A pályázati kiírás célja A szakképzésből kilépő fiatalok elhelyezkedésének, munkatapasztalat szerzésének elősegítése.

Részletesebben

A 107. sorszámú Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 107. sorszámú Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 107. sorszámú Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Stratégiai változások a szakképzési rendszer jogszabályi alapjaiban

Stratégiai változások a szakképzési rendszer jogszabályi alapjaiban Stratégiai változások a szakképzési rendszer jogszabályi alapjaiban Dr. Hafiek Andrea főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály 2018. február 21. Növekszik a gazdaság igénye a szakképzett

Részletesebben