ADATTÁR V. ÉLETRAJZI ADATOK

Átírás

1 390 A magyar topografikus és leíró ásványtan története ADATTÁR V. ÉLETRAJZI ADATOK Összeállította Szabó Tímea, Papp Gábor és Fehér Béla, a szerkesztésben közreműködött Tóth Erzsébet E rész ásványtannal, ásványanalitikával foglalkozó magyarországi szakemberek életrajzi adatait és arcképét tartalmazza. Olyan elhunyt személyeket vettünk fel az adattárba, akik tartósan Magyarországon működtek, és legalább egy ásványtani könyvet és/vagy több ásványtani cikket közöltek. (A régebbi korokra nézve e kiválasztási elvet rugalmasabban alkalmaztuk.) Az életrajzi címszavak felépítése Név (születés és halálozás napja, helye [jelenlegi neve, országjel]) Tanulmányok: (af:) alapfokú; (kf:) középfokú; (ff:) felsőfokú tanulmányok helye, szak (tól ig), végzettség (éve). Továbbképzés, ösztöndíj stb.: helye, ideje, tárgya. Pályafutás: földrajzi helye, intézmény: beosztás (tól ig). Tudományos előmenetel: fokozat (hol, mikor, disszertáció címe vagy szigorlati tárgyai). Tudományos (és egyéb) társulati tagság (lehetőleg időrendi sorrendben): a társaság neve (a tagság, tisztségek jellege, ideje). Egyéb tevékenységek, tisztségek: hol, milyen funkció (tól ig). Elismerések (lehetőleg időrendi sorrendben): neve, fokozata (éve). Főbb művek (könyvek): Címe. A kiadás helye. Család: feleség / férj neve (h: házasság ideje); gy: gyermekek neve (szül. év halálozási év). Életrajzok (fontosabbak, időrendi sorrendben). Megjegyzések: Az egyetemek nevét nem a mindenkori hivatalos, hanem közérthetően egyszerűsített alakjukban írtuk (budapesti tudományegyetem, budapesti műegyetem, illetve rövidítve bp.-i tud.egy., bp.-i műegy.). Az intézmények, tanszékek stb. neve kis kezdőbetűvel szerepel. A társulati tagság és tiszteleti tagság általában élethossziglan tartott, ezért csak a kezdő évet adtuk meg. Az MFT titkárai az 1940-es évek végéig a Földtani Közlöny szerkesztői is voltak. A kereszt ( ) a halálozás évét jelöli, a házassági adatnál pl azt jelenti, hogy a házasság 1908-tól a tárgyalt személy haláláig tartott. Rövidítések adj. akad. áll. bány. biz. Bp. bp.-i címz. cs. (...)dr. egy. egyes. ev. adjunktus akadémia állami bányászat(i) bizottság(i) Budapest budapesti címzetes császári (...)doktor egyetem egyesület evangélikus főig. főigazgató főisk. főiskola(i) gazd. (...)gazdaság(i) geol. geológ ia(i), ~us gimn. gimnázium(i) h. helyettes ig. igazgató hallg. hallgató igazg. igazgatóság int. intézet (...)isk. (...)iskola k. königlich(e) k. királyi

2 Adattár V. Életrajzi adatok 391 kais. kaiserlich(e) kand. kandidátus ker. kerület(i) kiad. kiadás kir. királyi koll. kollégium középisk. középiskola(i) lev. t. levelező tag m. kir. magyar királyi mb. megbízott min. minisztérium(i) műegy. műegyetem n. a. nincs adat ny. r. nyilvános rendes ny. rk. nyilvános rendkívüli nyug. nyugalmazva...o....ország okl. okleveles orsz. országos oszt. osztály ú, ~os prof. professzor r. rendes r. k. római katolikus reálisk. reáliskola(i) ref. református rk. rendkívüli szakoszt. szakosztály szerk. szerkeszt ette, ~ő szöv. szövetség(e) t. tag tanárvizsg. tanárvizsgáló társ. társaság, társulat termtud. természettudomány(i) tiszt. tisztelet(bel)i tsg. tanársegéd tsz. tanszék tszv. tanszékvezető tud. tudomány(os) tud. egy. tudományegyetem uo. ugyanott vál. t. választmányi tag vez. vezető(ség) vm. vármegye A hivatali ranglétra főbb fokozatai az 1800-as évek második felétől az 1940-es évek végéig intézménytípusonként (az egy sorban szereplő beosztások [címek] nem feltétlenül egyenrangúak) egyetem múzeum (1) múzeum (2) földtani intézet gyakornok gyakornok gyakornok tanársegéd (őr)segéd segédőr segédgeológus (3) adjunktus (4) segédőr őr (5) osztálygeológus nyilvános rendes tanár (6) őr igazgatóőr (7) főgeológus A ranglétra alsó fokozatain önkéntes, illetve díjtalan vagy fizetéstelen, míg a felsőbb fokozatoknál a címzetes, illetve tiszteletbeli megnevezés jelölte a megfelelő beosztást fizetés nélkül ellátó (illetve a csak a címmel kitüntetett) személyt. (1) az 1880-as évekig; (2) az 1890-es évektől; egy ennél alacsonyabb (őr)segédi beosztás is volt; (3) 1900-tól I. és II. osztályú geológus; (4) az 1800-as évek végétől; (5) az I. világháború után ezen belül II. és I. osztályú; (6) a nyilvános rendkívüli tanár saját tanszék (intézet) nélküli professzor volt (az 1930-as évektől hasonló tartalommal az intézeti tanár megnevezést is használták), a magántanár az adott intézményben meghatározott tárgyra habilitált, előadási joggal (venia legendi) bíró, nem feltétlenül az adott egyetem állományába tartozó személy volt; (7) cím, a vezető titulusa emellett: osztályigazgató.

3 392 A magyar topografikus és leíró ásványtan története Megjegyzés: A lényegében egyedüli tudományos fokozat a doktorátus volt, melyet az egyetemek a saját szabályzatuknak megfelelő követelmények (doktori szigorlat megtétele és doktori disszertáció elkészítése stb.) alapján adományoztak. Az egyetemi tudományos előmenetel következő lépcsőfokának a magántanári habilitáció volt tekinthető (l. fent). A hivatali ranglétra főbb fokozatai az 1950-es évektől az 1990-es évek elejéig, intézménytípusonként (az adott beosztásnak többnyire de nem feltétlenül feltétele volt a vele egy sorban szereplő tudományos fokozat birtoklása) tudományos fokozat vagy cím egyetemi, főiskolai kutató (egyetemen is) múzeum (1957 előtt egyéb kategóriák) tanársegéd segédmunkatárs segédmuzeológus doktor (1) adjunktus munkatárs muzeológus kandidátus (2) docens főmunkatárs főmuzeológus tudomány doktora (3) tanár tanácsadó (1) között szünetelt, között a szakterületen a természettudományi doktori címet (dr. rer. nat.) lehetett megszerezni, mely nem számított tudományos fokozatnak, között az egyetemi doktori (dr. univ.) címet lehetetett megszerezni, mely ún. egyetemi tudományos fokozat volt, és követelményeiben a kandidátusi fokozattal lényegében megegyezett; (2) 1950-ben vezették be; (3) 1951-ben vezették be. A szakterületen eleinte a föld- és ásványtani tudomány(ok), később a földtudomány(ok) kandidátusa / doktora címet használták.

4 Adattár V. Életrajzi adatok 393 Életrajzi adatok Ackner, Michael Johann (1782. I. 25. Segesvár [Şighişoara, RO] VIII. 12/13. Szenterzsébet [Guşteriţa, ma Sibiu része, RO]) Tanulm.: (af kf:) Segesvár; (ff:) Nagyszeben, bölcsészet; Wittenberg, ev. teológia (1805 6); Göttingen, ev. teológia (1806 7?). Tanulmányút: Németo., Franciao., Svájc, Olaszo., utazás (1807). Pályafutás: Nagyszeben, ev. gimn.: a bölcsészeti tárgyak és a régiségtan tanára (1807? 20?); uo.: ev. prédikátor, majd városi prédikátor (archidiakónus) (1820? 21); Szenterzsébet: ev. lelkész (1821 ). Tud. társ. tags.: kais.-k. Central-Commission für Erforschung und Erhaltung der historischen Baudenkmale (lev. t.); kais.-k. geol. Reichsanstalt (Bécs, lev. t.); római régészeti int. (lev. t.); k. Leopoldinische-Carolinische Akademie der Naturforscher, Jéna (t.); Verein für siebenbürgische Landeskunde (vál. t.); Siebenbürg. Verein für Naturwiss. (Nagyszeben, vál. t.). Elismerések: koronával díszített királyi arany érdemkereszt (1854); császári tanácsos (1858). Főbb m.: (1855): Mineralogie Siebenbürgens, mit geognostischen Andeutungen. Hermannstadt; számos régészeti és természetrajzi cikk. Életr.: Anonim (1863): M. J. A. s Nekrolog. Verh. Mitt. Siebenb. Vereins Naturwiss., 13, (publ. l.). Benkő Ferenc (1745. I. 4. Magyarlápos [Târgu Lapuş, RO] XII. 16. Nagyenyed [Aiud, RO]) Tanulm.: (af kf:) Magyarlápos; Nagyenyed, Bethlen Koll. ( ); (ff:) uo. (1764?); Svájc, zürichi egy. ( ); Németo., göttingeni egy. ( ). Pályafutás: lelkész (1770-es évek); Malomvíz: udvari pap és házitanító a gróf Kendeffy családnál (1783? 85?); Nagyszeben: lelkész (1785? 90); Nagyenyed, Bethlen Koll.: természetrajz-, földrajz-, és némettanár (1790 ). Tud. társ. tags.: Naturforschende Gesellschaft (Jéna, t. 1796); Mineralogische Societät (Jéna, lev. t., 1798). Egyéb tevékenys., tiszts.: Az erdélyi Litteraria Commissio (cenzori biz.) tagja ( ); a nagyenyedi koll. régiség- és termrajzi gyűjt. gondozója. Főbb m.: (1784): Werner Ábrahám urnak a köveknek és értzeknek külső megesmértető jegyeikről irott, szép és igen hasznos könyvetskéje (fordítás és bővítés). Kolo sváratt; (1786): Magyar minerologia, az az a kövek s értzek tudománya. Kolo sváratt; (1800): Esztendőnként ki-adott parnassusi időtőltés Hatodik darab. Egy kis

5 394 A magyar topografikus és leíró ásványtan története hazabéli utazás. Némely bányászatoknak le-írása, és a leg-ujjabb minerolog. systemáinak laistroma III. részekben. Kolo sváratt. Család: f: n. a. (h: 1796?); gy: több. Életr.: Baritz J. (1817): B. F. élete. Tud. Gyűjt., (12), ; Szilády Z. (1911): B. F., az első magyar mineralógus. Termtud. Közl., 43, ; Vita Zs. (1986): B. F. élete és munkássága. In: B. F. (1986): Magyar Mineralogia az az a kövek s értzek tudománya (reprint, szerk.: Szakáll S. & Weiszburg T.). Bp.: ELTE KISZ Biz., XII XXXI; Varga Á. (1993): B. F. Erdélyi Múz., 55, Benkő Gábor (1858. IV. 21. Oláhbrettye [Bretea Română, RO] I. 15. Zilah (Zălau), RO) Tanulm.: (kf:) Nagyszeben, (ff:) kolozsvári tud. egy. ( ), okl. középisk. tanár. Pályafutás: kolozsvári tud. egy., ásvány-földtani tsz.: tanársegéd ( ), Zilah, Wesselényi ref. koll.: tanár ( [nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (kolozsvári tud. egy., 1884, Erdély kristályosodott calcitjai). Főbb m.: több ásványtani cikk. Életr.: Anonim (1931): Szilágyság, 21(50)/4, 1 3, Wanek F. (1999): Koch Antal asszisztensei a Kolozsvári Tudományegyetemen. In: Cseke P. & Hauer M. (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. Kolozsvár: KOMP-PRESS, Bernáth József (1833. XII. 28. Pest IV. 27. Budapest) Tanulm.: (ff:) Pest-Buda: József ipartanoda (1853?). Pályafutás: Buda, politechnikum: tsg. (1858? 67?), Pest, IV. ker. főreálisk.: a természetrajz h. tanára ( ), később fővárosi vegyész. Tud. előmenetel: magántanár (budai politechnikum, , kristálytan). Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1860), MFT (t. 1864, másodtitkár , első titkár ; Földrengési Biz. t ); MOTV (könyvtárnok); Orsz. Magyar Balneológiai Egyes. (elnök). Főbb m.: (1874): A budai keserűvíz-források rövid természettudományi leírása. Bp.; és számos vegytani, balneológiai cikk. Család: utód nélkül hunyt el. Born, Ignaz von, lovag (1742. XII. 26. Gyulafehérvár [Alba Iulia, RO] VII. 24. Bécs (Wien), A) Tanulm.: (af:) Nagyszeben; (kf ff:) Bécs ( ); prágai egy., jogi kar ( , disszertációja: De finibus iuris naturae, 1763), uo., bölcsészkar: montanisztika, zoológia, botanika (1763?); egyes életrajzai szerint Selmecbányán is tanult. Tanulmányút: Nyeurópai utazás (1763). Pályafutás: Prága: magánzó (1769-ig); Selmecbánya, főbányahivatal: bányatanácsos ( ); Prága, legfelső pénzverési és bányahivatal: bányatanácsos ( ); Altzedlitsch [Staré Sedliště, CS]: magánzó ( ); Bécs: a bécsi udvari természetrajzi gyűjtemény (Hofnaturalienkabinet) vezetője (1776 ), bányatanácsosi ( ), majd udvari tanácsosi rangban (1779-től); ezalatt közt a Theresianum aligazgatója és a filozófiai stúdiumok igazgatója is. Tud. társ. tags.: Acad. Caesarea Leopoldino-Carolina Naturae Curiosorum (Schweinfurt, t. 1774, Aristokrates Rheginensis néven); Societät für Bergbaukunde (ausztriai ig.). Egyéb tevékenys., tiszts.: közt a szabadkőműves mozgalom tagja, közt a Zur wahren Eintracht, ban a Zur Wahrheit bécsi páholyok mestere; az Abhandlungen einer Privatgesellschaft in Böhmen zur Aufnahme der Mathematik, der vaterländischen Geschichte, und der Naturgeschichte (Prága,

6 Adattár V. Életrajzi adatok ), a Physikalische Arbeiten der einträchtigen Freunde in Wien (Bécs, ), a Journal für Freymaurer (Bécs, ) és a Bergbaukunde (H. von Trebrával, Leipzig, ) kiadója. Elismerések: 1768-ban cseh, 1790-ben magyarországi és erdélyi indigenátus (honfiúsítás). Főbb m.: ( ): Lithophylacium Bornianum, sive Index fossilium I II. Pragae; (1774): Briefe über mineralogische Gegenstände auf seiner Reise durch das Temeswarer Bannat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Hungarn, an der Herausgeber derselben, Johann Jacob Ferber geschrieben. Frankfurt und Leipzig; (1774): Beschreibung des Quecksilber-Bergwercks zu Idria in Mittel- Craeyn. Berlin (J. J. Ferber neve alatt); (1778): Index rerum Naturalium Musei Caesarei Vindobonensis. Pars I. Testacea. Vindobonae; (1786): Über das Anquicken der gold- und silberhaltigen Erze, Rohsteine, Schwarzkupfer und Hüttenspeisen. Wien; (1790): Catalogue methodique et raisonné de la Collection des fossiles de M lle Éléonore de Raab, 1 2. Vienne; valamint további valláskritikai és szabadkőműves könyvek és több ásványtani, földtani és kohászati cikk. Család: f: Maria Magdalena von Montag (h: 1765?); gy: Maria Aloysia Anna (1766?), Josepha Theresia Eva (1768?). Életr.: Papp G. (1993): B. I. könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával). Techntört. Szemle, 20, Csiba István (1673. X. 29. Kecskemét VIII. 29. Kassa [Košice, SK]) Tanulm.: (kf ff:) a jezsuita rendbe lépése (1692) után: Pozsony, novícius (1693), Győr, grammatika (1694), Nagyszombat, filozófia ( ); Grác, teológia ( ); 3. probáció (Győr, 1705); négyfogadalmas professzus szerzetes lett 1709-ben Nagyszombatban. Pályafutás: (jezsuita oktatási intézményekben) Kőszeg: grammatikai oszt. tanára ( ); Nagyszombat: a humaniorák tanára ( ), Kassa: a filozófia tanára (1709), Nagyszombat: lelkipásztor (1710), Kassa: a filozófia tanára (1711), Nagyszombati egy.: a filozófia tanára ( ), Kassa: a szeminárium régense, az erkölcstan a szentírásmagyarázat, illetve a hittan tanára (1715 ). Tanári tevékenysége mellett mindenhol egyéb rendi feladatokat is ellát (kongregáció vezetője, hitoktató, prefektus stb.). Fő művei: (1713): Dissertatio historico-physica de admirandis Hungariae aquis. Tyrnaviae; (1714): Dissertatio historico-physica de montibus Hungariae. Uo.; és még néhány történeti munka. Életr.: Lukács, L. (1987): Catalogus Generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu. Pars I. Romae. p (adatok). Erdélyi János (1912-ig Czverdely; XII. 29. Balassagyarmat XII. 27. Budapest) Tanulm.: (kf:) Székesfehérvár (? 1923, érettségi); (ff:) bp-i. tud.egy., kémia-fizika szak (abszolutórium: 1928). Pályafutás: Bp., M. Kir. Növényvédelmi Kutató Int.: díjtalan gyakornok (1930), uo., műegy. szerveskémiai tsz.: kisegítő tsg. ( ); uo., Vas utcai Pajor-féle gyógyint. orvosi labor ( ); uo., Növényvédelmi Int. Orsz. Kémiai Int., Biokémiai oszt. (1934); uo. műegy. szerveskémiai tsz.: kisegítő tsg. ( ), tsg. ( ); MNM Ásvány- és Őslénytár, majd Ásvány- és Kőzettár: próbaszolgálatos majd ÁDOB gyakornok ( ), segédőr ( ), I. oszt. segédőr ( ), őr ( ), I. oszt. őr ( ), önálló muzeológus ( ), önálló tud. kutató ( ); MÁFI: muzeológus ( [nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp-i tud.egy., 1928, kémiaásványtan-fizika); magántanár (szegedi tud.egy., , kristálytan); földtud. kand. (1953, addigi munkássága alapján). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1926, másodtitkár

7 396 A magyar topografikus és leíró ásványtan története , vál. t ); MTA Geokém. Tud. Biz. (t.). Elismerések: KMTT Rauer-díj (1931), MTA jutalom (1954), MFT Vendl Mária-díj és -emlékérem (1969). Főbb m.: (1954): Kristályszerkesztés és kristályszámítás. Bp.; számos tud. és ismeretterjesztő cikk. Család:. Életr.: Sztrókay K. (1980): Dr. E. J. emlékezete. MÁFI Évi Jel ról, (publ. l.) Fichtel, Johann Ehrenreich von (1732. IX. 29. Pozsony [Bratislava, SK] II. 4. Bécs (Wien), A) Tanulm.: (kf:) Pozsony; (ff:) Pozsony: jogakad.? Pályafutás: Nyolc évi ügyvédi gyakorlat után állami szolgálatba állt. Nagyszeben, a szász nemzet gazd. igazgatósága (Wirtschaftsdirektorium): tollnok ( ); Bécs: az udvari számvevőség (Hofrechenkammer) tisztviselője ( ); Nagyszeben: az erdélyi kamarai kincstartóság (Thesauriat) számviteli osztályának vezetőhelyettese, majd vezetője ( ), 1778-tól mint kincstári tanácsos; Bécs: a vámügyigazgatóság (Mauthregie) igazgatója ( ); Nagyszeben: a kormányszék (Gubernium) vámügyekért felelős tanácsosa (1787 ). Tud. társ. tags.: Gesellschaft naturforschender Freunde (Berlin, tiszt. t. 1774); Ökonomischer Gesellschaft (Lipcse, t. 1781); Societät für Bergbaukunde (nemzetközi, t.). Főbb m.: (1780): Beytrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. (I. Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen mit einem Anhange und beygefügter Tabelle über die sämmtlichen Mineralien und Fossilien dieses Landes, II. Geschichte des Steinsalzes und der Salzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen.) Nürnberg; (1791): Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen I II., Wien, (név nélkül, 1792): Die Mineralogen gegen das Ende des achtzehnten Jahrhunderts. Frankfurt Leipzig; (1794): Mineralogische Aufsätze. Wien. Család: f: Eleonore Buch ( , h: 1763 ), gy: Leopold ( ). Életr.: Marschall, A. Fr. (1835): Fichtels Ansichten und Leistungen in der Geologie. Aus seinen Schriften dargestellt. (Baumgarten s) Z. Phys. verw. Wiss., N. F. 4, 61 91, ; Prescher, H. & Schmidt, P. (1993): J. E. v. F. Freiberger Forschungsh., D199, 61 84; Papp, G. (1998): An ardent volcanist from Hungary. Sketches to the scientific portrait of J. E. v. F. ( ). In: Morello, N. (ed.): Proc. 20 th INHIGEO Symp., Genova, Franzenau Ágoston (1856. IX. 2. Kolozsvár [Cluj- Napoca, RO] XI. 19. Rákospalota) Tanulm.: (af:) Nagyszeben, Bécs; (kf:) Máramarossziget, Bp.; (ff:) bp.-i műegy., egyetemes szakoszt. ( ), gépészmérnöki szakoszt. (1876?). Pályafutás: bp.-i műegy. ásvány-földtani tanszék: tsg. ( ); MNM ásvány-őslénytár: segédőr ( ), múzeumi őr ( ), ig.őr ( ), címz. osztályig. ( ), osztályig. (1919, betegsége miatt ténylegesen nem töltötte be). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1877, titkár 1882, vál. t ); MTA lev. t. (1896), Egyéb tevékenys.: a bp.-i m. kir. tanárképző int. repetitora (ásványtan, kristálytan, 1904 ). Főbb m.: számos ásványtani és őslénytani cikk. Család: f: Németh Teréz (h: 1892?), gy: Kovács Emma (fogadott). Életr.: Zimányi K. (1930): F. Á. l. tag emlékezete. MTA Emlékbeszédek, 20(19) (publ. l.).; Majzon, L. & Tokody, L. (1956): Zum Gedenken an Á. F. aus Anlass der hundertsten Wiederkehr seines Geburtstages. Ann. Hist. Nat. Mus. Natl. Hung., N. F. 7,

8 Adattár V. Életrajzi adatok 397 Fridvaldszky* János (1730. XII. 23. Pozsony [Bratislava, SK] V. 3. Szepeshely [Spišská Kapitula, SK]) Tanulm.: (af kf:) Pozsony ( 1745); (ff:) Nagyszombat (végig jezsuita koll.-okban), a jezsuita rend I. éves novíciusa (1746); Bécs, II. éves novícius, filozófiát tanul ( ); Szakolca, filológia ( ); Bécs, I. éves filozófia (repetens; ezalatt és talán később is a Theresianumban kameralisztikát, ásványtant hallgat, ), fizika ( ), metafizika ( ), felsőbb matematika ( ), teológia ( ); Nagyszombat, teológia ( ); r. k. pappá szentelik (Bécs, 1760) (közben tanít is, l. lentebb). Továbbképz., ösztöndíj: tud. és mezőgazd. munkásságra ösztöndíj ( ). Pályafutás (1773-ig jezsuita tanintézetekben): Pozsony: a principistákat tanítja ( ); Buda: retorikai oszt. ( ); Nagyszombat: retorikai oszt. ( ) (1761-ig tanul is, l. fentebb); Bazin: szintaxista és grammatikai oszt. ( ); Gyulafehérvár: szintaxista és grammatikai oszt. ( ); kolozsvári akad.: a matematika tanára ( ), könyvtáros ( ), közt minden tisztsége alól felmentve a A Fridvaldszky-család címere természettudományos kutatással foglalkozhat; Kolozsvár: világi pap ( ); uo.: a papi szeminárium régense ( ); Szepeshely: szepesi kanonok (1776 ). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (Bécs, 1755?, valószínűleg matematikai [geodéziai] témakörben). Tud. társ. tags.: erdélyi mezőgazd. egyes. (Nagyszeben, ). Főbb m.: (1766): Dissertatio de natura ferri et ferrariis R. Hungariae ac Transilvaniae. Claudiopoli. (1767): Minero-logia magni principatus Transylvaniae seu metalla, semi-metalla, sulphura... Claudiopoli. (1773): Dissertatio de skumpia seu cotino planta coriaria, cum diversis experimentis in M. Principatu Transilvaniae institutis elucubrata. Claudiopoli; és még több történelmi és teológiai könyv. Életr.: Frivaldszky J. (1997): F. J. ( ) élete és munkássága. M. Könyvszle., 113, (publ. l.); Frivaldszky J. (2001): F. J. SJ ( ), a szerzetes, a tudós és a feltaláló. Kézirat. *Nem Fridvalszky, illetve Frivaldszky! Grasselly Gyula (1920. VII. 4. Szeged XI. 13. Szeged) Tanulm.: (af kf:) Szeged; (ff:) szegedi tud.egy., vegytan-természetrajz szak ( ), okl. középisk. tanár (1944). Továbbképz., ösztöndíj: berlini Friedrich Wilhelm egy., ércmikroszkópia ( ). Pályafutás: szegedi tud.egy., ásvány- és kőzettani (később ásványtani, geokémiai és kőzettani) int.: gyakornok ( ), tsg. ( ), adj. ( ), docens ( ), egy. tanár ( [nyug.], közben tszv., ). Tud. előmenetel: egyetemi dr. (szegedi egy., 1947, Zn, Mn és Fe meghatározása ásványokban); földtud. kand. (1952, addigi munkássága alapján); tud. doktora (1959, A komplex anionpotenciálok szerepe és jelentősége a geokémiában). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1952, vál. t , , tiszt. t. 1981); MTA (lev. t. 1976, r. t. 1982; Földtud. Oszt. t. 1965, elnök 1990 ; Kőolaj-, Földgáz-, Vízbányászati Biz. t. 1971?; Szerves Geokémiai Munkabiz. elnök ; Geokémiai Tud. Biz. t. 1956, elnök ; Földtani Tud. Biz. elnök ); MTA Szegedi Biz. (t. 1965, elnök , alelnök 1990 ; Kőolajipari Munkabiz. elnök ; intézőbiz. t. 1970?; Földtani Szakbiz. elnök );

9 398 A magyar topografikus és leíró ásványtan története Magyar UNESCO Biz. (t ); PUGWASH Magyar Nemzeti Biz. (t ). International Association on the Genesis of Ore Deposits (t ; Working Group on Manganese Formation elnök 1968?); Nemzetközi Geol. Unió (IUGS, alelnök ; Advisory Board for Research Development Programme ig., ; Inter-Union Commission on Lithosphere Bureau t ); SZU Tud. Akad. Ásványtani Társ. tiszt. t. Egyéb tevékenys., tiszts.: Szeged: Eötvös Kollégium ig. ( ); JATE TTK dékánhelyettese ( ), dékánja ( ); a Műv. Min. Tud. Tan. t., alelnök; a Kulturális Kapcsolatok Int. Tanácsadó Testülete t.; Tud. Minősítő Biz. t. ( ). Az International Geological Correlation Programme keretében a Genesis of manganese ore deposits project vezetője ( ). Elismerések: Munka érdemrend, ezüst fokozat (1966); az oktatásügy kiváló dolgozója (1969); Szakszervezeti munkáért arany fokozat (1975); Munka érdemrend, arany fokozat (1980); Magyar Köztársaság zászlórendje (1990); Csongrád megyei Tanács alkotói díja (1990); prof. emeritus (1990); Szegedért Alapítvány tud. kuratóriumi díja (1991). Főbb m.: (1953): Ásvány- és ércelemzési módszerek. Bp.; Koch S. & Sztrókay K. I. (1967): Ásványtan I. (munkatárs) Bp.; Sztrókay K. I., G. Gy., Nemecz E. & Kiss J. ( ): Ásványtani praktikum I-II. Bp.; G., Gy. & Varentsov, I. M. (szerk.) (1980): Geology and geochemistry of manganese. Mineralogy, geochemistry, methods. Bp.; számos tud. cikk. Család: f: Krizsák Katalin (1948 ), gy: Magdolna (1953 ). Életr.: Szederkényi, T. (1992): To the memory of Prof. Dr. Gy. G. Acta Mineral.-Petrogr., 33, 5 6.; Szederkényi T. (1993): G. Gy. emlékezete Földt. Közl., 123, 1 8. (publ. l.); G. Gy. akadémikus emlékére. In: Polgári M., Szabó Z. & Szederkényi T. (2000): Mangánércek Magyarországon. Szeged, 1 19 [magy./ang.] (publ. l.). Jonas, Joseph (1787. X. 21. Selmecbánya [Banská Štiavnica, SK] II. 1. Pest) Tanulm.: (af kf:) Selmecbánya, Vác; (ff:) Pozsony, filozófia; Selmecbánya, bányászati akad. külső hallg. ( ). Tanulmányút: alsó- és felső-magyaro.-i, szatmári és máramarosi bányavidék (1811). Pályafutás: Selmecbánya: a bányászatban tevékenykedik , legutoljára mint a Joachim és Anna tárói bányavállalat vezetője; Pest, MNM természetrajzi tár: segédőr ( ), őr [tárvezető] (1817 ). Tud. társ. tags.: Selmecbányán az 1810-es évek elején montanisztikai, illetve ásványtani társaságot szervez, melyek azonban csak rövid ideig működnek. Mineralogische Societät (Jéna, t. 1810?), Wetterauische Gesellschaft für die gesammte Naturkunde (Hanau, t. 1813), hallei termtud. társ. (tiszt. t. 1821), Herzogl. sachsen-gothaischen und meiningischen Soc. der Forst- und Jagdkunde (Dreisigacker, tiszt. t. 1821). Egyéb tevékenys.: kémiai és földtudományi magánelőadások tartása Selmecbányán ( ); ásványtani-technológiai folyóirat megindítása Pesten (Physio-technographisches Magazin über die anorganische Natur des Oesterreich schen Kaiserstaates), halála miatt csak egy szám jelent meg. Föbb m.: Jonas, J. (1820): Ungerns Mineralreich orycto-geognostisch und topographisch dargestellt. Pesth; és több ásványtani, földtani cikk. Életr.: Herčko, I. & Kazenská, M. (1978): Niekoľko poznámok o vedeckej činnosti mineralóga J. J. Zbor. Slov. Nár. Muz., Prír. Vedy, 24, ; Csíky G. (1987): J. J. élete és műve (születésének 200. évfordulóján). Földt. Közl., 117,

10 Adattár V. Életrajzi adatok 399 Jugovics Lajos (1887. XII. 17. Budapest XII. 14. v. 15. Budapest) Tanulm.: (af:) Bp.; (kf:) uo. (érettségi, 1908); (ff:) bp.-i tud.egy., kémia-természetrajzföldrajz, okl. középisk. tanár (1911). Pályafutás: Bp., MNM ásvány-őslénytár: gyakornok ( ); bp.-i tud.egy. ásvány-kőzettani int.: tsg. ( ?), adj. (1918? 19?); Erzsébet nőisk. tanárképző főisk. ásványtan-vegytan tsz.: r. tanár ( ), Szeged: polgári isk. tanárképző főisk. ásványtan-vegytan tsz.: r. tanár ( ); Bp., a polgári isk. bp.-i kerületi főigazg. munkatársa ( ); bp.-i műegy. gazdasággeol. int.: beosztott főisk. tanár (1936?), címz. rk. egy. tanár (? 1948); bp.-i tud.egy. földtani int. és közben a Jövedéki Mélykutatás munkatársa is ( ), MÁFI: tud. munkatárs (1950?), tud. főmunkatárs (? 1969 v [nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud. egy., 1912, Kristálytani tanulmányok magyar ásványokon), magántanár (1928, bp.-i tud.egy. [1934-től bp.-i műegy.] közgazdaságtud. kar, gazd. ásványtan). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1910, vál. t , első titkár , tiszt. t. 1972). Egyéb megbiz.: Orsz. Polgári Isk. Tanárvizsg. Biz. t. Főbb m.: számos kőzettani, földtani, kőbányászati, ásványtani cikk. Család: f: Hahn Margit (h: 1933 ). Életr.: Szebényi L. (1977): Dr. J. L. emlékezete. MÁFI Évi Jel ről, , Székyné Fux V. (1976): Dr. J. L. emlékezete ( [sic!]). Földt. Közl., 106, ; Csiky G. (1976): J. L. ( ). Földt. Tudtört. Évkv., 4, Kalecsinszky Sándor (1857. II. 27. Sátoraljaújhely VI. 1. Budapest) Tanulm.: (kf:) Ungvár ( , érettségi); (ff:) bp.-i tud.egy. (kémia főtárgy, fizika, ásványtan melléktárgy, ?), okl. középisk. kémia-fizika tanár (1880?). Továbbképz.: Németország, Ausztria, Svájc, Olaszország, tanulmányút és fél év Heidelbergben Bunsen laboratóriumában ( ). Pályafutás: bp.-i tud.egy. vegytani int. ösztöndíjas gyakornok ( ), tsg. ( ); MKFI vegyésze ( ), fővegyésze (1898 ). Tud. és egyéb társ. tags.: KMTT (t. 1879, örökítő t. 1879, vál. t ); MFT (t. 1882, vál. t ; földrengési biz. t ); Kárpát-Egyes. Bp.-i Oszt. (vál. t. 1891); Magyar Turista Egyes. (vál. t. 1892); Orsz. Közegészségi Egyes. (vál. t.). Fotográfiai Egyes. (titkár, 1893); MTA (lev. t. 1902); Magyar Kémikusok Egyes. (alelnök);

11 400 A magyar topografikus és leíró ásványtan története Matematikai. és Fizikai Társ. (t.); Képzőművészeti Társ. (t.); Orsz. Köztisztviselő Egyes. (t.). Elism.: MFT Szabó József emlékérem (1906, A szovátai meleg és forró konyhasós tavakról, mint természetes hőaccumulátorokról. Meleg sóstavak és hőaccumulátorok előállításáról.), kolozsvári tud.egy. tiszteletbeli bölcsészdr. (1907). Főbb m.: (1881): A magyar korona országainak ásványszenei. Bp.; (1893): A magyar korona országainak megvizsgált agyagai és az agyagiparnál felhasználható egyéb anyagai. Egyszersmind pótfüzet a magyar kir. geologiai intézettől 1885-ben kiadott agyag-katalogushoz. Bp.; (1896): A magyar korona országainak megvizsgált tűzálló agyagjai. Bp; és további számos analitikai cikk. Életr.: Ilosvay L. (1912): K. S. emlékezete. Földt. Közl., 42, Koch Antal (1843. I. 7. Zombor [Sombor, YU] II. 8. Budapest) Tanulm.: (af:) Zombor; (k): Kalocsa ( ), Baja ( ); (ff:) Pécs, tanárképző főisk. (1861), pesti tud.egy. ( ): matematika-fizika, majd vegytan-természetrajz szak, okl. középisk. tanár (1865). Továbbképz., ösztöndíj: Bécs (1869 ősz); Bonn (1870 tavasz), tanulm.; Pályafutás: Eperjes, r. k. főgimn.: h. tanár ( ); Pest, V. ker. áll. főgimn.: h. tanár ( ); Buda, műegy.: ásvány-földtani tsz. tsg. ( ); pesti tud. egy. ásványtani tsz.: tsg. ( ); uo., MKFI: ideiglenes geol. (1869); budavári gimn.: r. tanár ( ); kolozsvári tud.egy. ásványföldtani tsz.: ny. r. tanár ( ); bp-i tud.egy. földtani int.: ny. r. tanár ( [nyug.]). Tud. társ. tags.: KMTT (vál. t. 1872, ); MFT (t. 1866, másodtitkár , örökítő t. 1884, vál. t és , alelnök , , elnök , tiszt. t. 1910); MTA (lev. t. 1875, r. t. 1894); Alsó-Fehér megyei Régészeti és Természettudományi Társ. (tiszt. t.), Magyar Építőanyagtermelők Orsz. Szöv. (tiszt. t.); Siebenbürg. Verein für Naturwissenschaft. (Nagyszeben, lev. t.), Erdélyi Múzeum-Egylet (igazg.-i t.). kais. k. Geol. Reichstanstalt (Bécs, lev. t.), Geol. Soc. (London, külső t.). Egyéb megbiz.: a kolozsvári, majd a bp.-i Középtanodai Tanárvizsg. Biz. t., a kolozsvári tud.egy. rektora (1891/92). Elismerések: a kolozsvári tud.egy. tiszt. doktora (1874), magyar nemesség bodrogi előnévvel (1917). Főbb m.: (1885): Erdély ásványainak kritikai átnézete. Kolozsvár; számos ásványtani, földtani és őslénytani cikk. Család: f: 1. Riesz Betty (h: ); gy: Antal, Béla (? 1870); 2. Molnár Gizella (h: ); gy: Ilona ( ), Vilma ( ), Dénes ( ), Béla, Nándor, Rezső, Janka (Winternitz Arnoldné), Jozefa (Kövesi Ferencné). Életr.: Pálfy M. (1928): K. A. r. tag emlékezete. MTA Emlékbeszédek, 20/8, (publ. l.); Pálfy M. (1928): Dr. bodrogi K. A. emlékezete. Földt. Közl., 58, 3 10.; Csiky G. (1974): K. A. szerepe és jelentősége a magyar földtanban. Földt. Közl., 104, Koch Sándor (1896. VIII. 26. Kolozsvár [Cluj-Napoca, RO] V. 25. Szeged) Tanulm.: (af kf:) Bp. ( ); (ff:) bp-i tud.egy., vegytan-természetrajz szak ( , katona ), okl. középisk. tanár (1919). Továbbképz., ösztöndíj: Bécs, Naturhistorisches Mus. (Collegium Hungaricum, 1931/32). Pályafutás: bp-i tud.egy. ásvány-kőzettani int.: gyakornok ( ); uo., MNM ásvány-őslénytár: segédőr ( ), őr ( ), I. oszt. őr ( ,

12 Adattár V. Életrajzi adatok közt az MNM elnöki hivatalának vezetője); föld- és őslénytani tár: ig. ( ); szegedi tud.egy. ásvány-kőzettani int.: ny. r. majd tszv. egy. tanár ( ); [1969-ben nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp-i tud.egy., 1920); egy. magántanár (uo., 1929, az ásványok fiziográfiája); földtud. kand. (1952), földtud. dr. (1956, Magyarország ásványai). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1920, vál. t , alelnök , tiszt. t. 1960, szegedi csoport díszelnök 1966); KMTT (t. 1920, vál. t , ); TIT (Csongrád megyei elnök , tiszt. t. 1968); MKBT (tiszt. t. 1969); MTA Geokémiai Biz. (t ). Egyéb tevékenys., tiszts.: az Orsz. Termtud. Tanács t., szegedi tud.egy. prodékán ( , ), dékán (1947/48, , ); uo. a földtani int. mb. vezetője (1945/46). Elismerések: Népköztársasági Érdemérem arany fokozat (1952); Munka Érdemérem arany fokozat (1952); Kossuth-díj bronz fokozat (1953); Szocialista Kultúráért (1954); az oktatásügy kiváló dolgozója (1962); Munka Érdemrend arany fokozat (1965); TIT Bugát Pál-emlékérem (1966); Lomonoszov Egyetem Ferszmanemlékérem (1967); MÁFI Jubileumi Emlékérem (1969); József Attila-emlékérem (1969); MFT Szabó József-emlékérem (1972, Magyarország ásványai); JATE tiszt. dr. (1982). Főbb m.: Reichert R., Zeller T. & K. S. (1931): Ásványhatározó. Bp.; Dudichné Vendl M. & K. S. (1935): A drágakövek. Bp.; (1952): Az ásványtan története Magyarországon. Bp.; K. S. & Sztrókay K. I. (1955): Ásványtan. Bp.; (1967): Könyv a kövekről. Bp.; (1966): Magyarország ásványai. Bp.; K. S. & Sztrókay K. I. (1967): Ásványtan I II. Bp. és számos ásványtani cikk. Család: f: Oppenheimer Márta (h: 1921 ); gy: Márta (1922 ), Sándor (1925 ). Életr.: Grasselly Gy. (1984): K. S Földt. Közl., 114, (publ. l.); Koch S. (1987): Emlékezés. Bp. Köleséri Sámuel, ifj., kereséri (1663. XI. 18. Szendrő XII. 24. Nagyszeben [Sibiu, RO]) Tanulm.: (kf:) Debrecen (1679-ig); (ff:) Leideni egy.: filozófia (Németalföld, ); Franekeri egy.: teológia ( ); Leideni egy.: orvostan. Pályafutás: Nagyszebenben városi, majd főkormányszéki és tábori főorvos orvos, 1700-tól az erdélyi bányák főfelügyelője, azután a főkormányszék titkára, 1717-től tanácsosa. Tud. előmenetel: bölcsészdr. (1681, Leiden, De lumine); teológiai dr. (1684, Franeker); orvosdr. (Leiden). Tud. társ. tags.: Royal Society (London, t.), Acad. Caesarea Leopoldino-Carolina Naturae Curiosorum (Schweinfurt, t. 1719, I. Chrysippus néven). Címek, elismerések: valóságos belső titkos tanácsos. Főbb m.: (1717): Auraria Romano-Dacica. Cibinii; valamint több orvosi, történeti, bölcsészeti disszertáció és könyv. Család: f: 1. Meder Asnatha (h: ), 2. Bethlen Judit grófnő (h: ), 3. Toroczkai Beáta (h: 1723 ); gy:. Életr.: Faller J. (1968): K. S. ( ) élete és munkássága BKL Bányászat, 101, , ; Csiky G. (1985): K. S. a magyar bányászat úttörője. Földt. Tudtört. Évkv., 10, Krenner József (1839. III. 3. Buda I. 16. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Pest-Buda; (ff:) Buda, politechnikum (1856?); Bécs, műegy., építészet ( ); bécsi és tübingeni egy., természettud. Pályafutás: budai politechnikum, ásvány- és földtani tsz.: tsg. ( ); Pest, majd Bp., MNM, természetrajzi tár: segédőr ( ), tiszt. őr ( ); uo.,

13 402 A magyar topografikus és leíró ásványtan története ásvány-őslénytár: ideiglenes őr (1870), őr ( ), igazgatóőr ( ), osztályig. ( [nyug.]); ezalatt a pesti kereskedelmi akad.: a természetrajz, áruisme, technológia és geol. tanára is ( ); bp.-i műegy., ásvány- és földtani tsz.: ny. r. tanár ( ); bp.-i tud.egy., ásvány- és kőzettani int.: ny. r. tanár ( [nyug.]). Tud. előmenetel: termtud. dr. (Tübingen, 1865, Die Tertiärformation von Szobb); magántanár (bp.-i tud.egy., az 1870-es évek elejéig, őslénytan és földtan). Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1861, vál. t , kémia-ásványtani szakoszt. elnök ); MFT (t. 1864, vál. t , alelnök , tiszt. t. 1912); MTA (lev. t. 1874, r. t. 1888); kais. k. Geologisches Reichsanstalt (Bécs); Siebenbürg. Verein Naturwiss., Nagyszeben és pozsonyi termtud. egyes. (mind lev. t.). Egyéb tevékenys., tiszts.: Orsz. Statisztikai Tanács t. (az 1870-es évek végéig); Középtanodai. Tanárvizsg. Biz. t., bp.-i műegy. vegyészmérnöki és egyetemes szakoszt. dékánja ( ), Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége tanácsának t. Elismerések: udvari tanácsos (1902), Semsey-pályadíj (1908), MFT Szabó Józsefemlékérem (posztumusz, 1924, Schafarzikit, ein neues Mineral). Főbb m.: számos ásványtani és néhány őslénytani-földtani cikk. Család: f.: 1. Machik Mária (h: ); gy: Ilona (1868?), Tardos Krenner Viktor ( ), Angéla (1878?); 2. Halász Amália (h: 1897 ); gy: Kornélia, József Andor (1900?), Gyula. Életr.: Mauritz B. (1933): K. J. emlékezete. MTA Emlékbeszédek, 21(18) (publ. l.); Nagy B. (1990): Megemlékezés K. J.-ről, születésének 150. évfordulóján, Földt. Közl., 120, ; Nagy B. (1990): K. J. Bp. /A múlt magyar tudósai/. Bp. (publ. l.) Lengyel Endre (1893. V. 8. Szamosújvár [Gherla, RO] III. 16. Budapest) Tanulm.: (kf:) Szamosújvár; (ff:) kolozsvári tud.egy., természetrajz-földrajz szak ( , közben katona), okl. középisk. tanár (1920). Továbbképz., ösztöndíj: bécsi egy. Ásv.-Kőz. Int. (1924). Pályafutás: kolozsvári, majd szegedi tud.egy.: gyakornok (1914), tsg. ( ), adj. ( ); bp.-i tanárképző főiskola: r. tanár ( ), emellett a szegedi tud.egy. címz. ny. rk. tanára (1940); Bp., MÁFI: tud. munkatárs ( [nyug.]), ezalatt a Műszaki és Gazdaságtud. Akad.-n is tanít ( ); BKI: tud. kutató és szakértő ( ). Tud. előmenetel: dr. (szegedi tud.egy., 1922, kőzettan); magántanár (uo., 1928, kőzettan); földtud. kand. (1956). Tud. és egyéb társ. tags.: MFT (t. 1921, vál. t , főtitkár és ügyv. elnök , tiszt. t. 1978); M. Földr. Társ., Geol. Gesellschaft, Bécs (1924); Tömörkény Irodalmi Társ. t., Dankó Társ. t., Orsz. Zeneszerző Szöv. t. Egyéb megbiz.: Bocskai-internátus (Szeged) ig. 8 évig; Orsz. Polgári Isk. Tanárvizsg. Biz. t. Elismerések, címek: I. és II. oszt. vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, vitézi cím (1924). Főbb m.: számos kőzettani, földtani és ásványtani cikk. Család: f.: n. a. (h. 1937?); gy: Ildikó, Anikó, Iván. Életr.: Jantsky B. (1982): Dr. L. E. emlékezete. Földt. Közl., 112,

14 Adattár V. Életrajzi adatok 403 Liffa Aurél (1872. VI. 10. Korpona [Krupina, SK] X. 23. Budapest) Tanulm.: (af:) Korpona; (kf:) Selmecbánya; (ff:), bp.-i tud.egy., természetrajz-vegytan szak ( ), okl. középiskolai tanár (1895). Továbbképz., ösztöndíj: heidelbergi egy. ( , kutatói). Pályafutás: Bp., MNM: napidíjas gyakornok (1895); bp.-i egy.: ásványkőzettani int., tsg. ( ); uo., MKFI: II. oszt. geol. ( ), I. oszt. geol. ( ), osztálygeol. ( ) főgeol. ( ), közben az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesít (tüzérszázados), ill ben két hónapra áthelyezik az MNM Ásvány- Őslénytárába, végül címz. ig. ( [nyug.]), nyugalmazása után 1954-ig tovább dolgozik az intézet kötelékében. Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud.egy., 1906), magántanár (bp.-i műegy., 1910, elméleti kristálytan és kristályoptika). címz. ny. rk. tanár (uo., 1922). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1898, örökítő t. 1919, alelnök , tiszt. t. 1940; Hidrológiai Szakoszt. vál. t ). Elismerések, címek: bronz és ezüst Signum Laudis a kardokkal, Károly-csapatkereszt (az I. világháború alatt); főbányatanácsos (1921). Főbb m.: számos földtani, ércteleptani és ásványtani cikk. Család: f: 1. n. a., gy: Aurél (? 1950), László; 2. n. a. (h: 1917 ), gy: Zoltán. Életr.: Mauritz B. (1958): L. A. emlékezete. Földt. Közl., 88, 5 8. (publ. l.); Bidló G. (1977): L. A. emlékezete. Földt. Tudtört. Évkv., 5, Loczka József (1855. III. 14. Németpróna [Nitrianske Pravno, SK] III. 8. Budapest) Tanulm.: (kf:) Léva (I. gimn.), Besztercebánya (II VI. gimn), Nyitra (VII VIII. gimn., ); (ff:) bp.-i tud.egy., matematika-fizika szak ( ), kémiafizika szak (1876-tól), okl. középisk. tanár (kémiafizika, 1882). Továbbképz.: bécsi egy., alkalmazott orvosi kémiai tsz. (1883). Pályafutás: a bp.-i tud.egy. vegytani tsz.-én dolgozik (1880?), Bp., MNM ásványés őslénytár: segédőr ( ), őr ( ), ig.őr (1902 ). Tud. társ. tags.: MFT (t ). Elismerések: KMTT Bugát-díj (1905, Budapest környéke kőzeteinek megvizsgálása.). Főbb m.: számos ásványanalitikai cikk. Életr.: Anonim (1913): cím n. In: Jel. MNM 1912 évi állapotáról. Budapest, 8 9; Bidló G. (1983): L. J. a magyar ásványkémia megalapítója. Földt. Tudtört. Évkv., 9, (publ. l.) Lőw Márton (1885. IV. 25. Budapest XI. 30. Budapest) Tanulm.: (kf:) Bp. ( ); (ff:) bp.-i tud.egy., természetrajz-vegytan szak ( ), okl. középisk. tanár (1913). Továbbképz., ösztöndíj: Charlottenburgi (Németo.) műegy. ( , kutatás); Pályafutás: bp.-i tud.egy., ásvány-kőzettani int.: tsg. ( ); Zombor, Piliscsaba: önkéntes

15 404 katonai szolgálaton (1911); bp.-i műegy. ásvány-földtani tsz.: tsg. ( ), adj. ( , közben frontszolgálatot teljesít, majd orosz hadifogoly); a bp.-i műegy. műszaki mechanikai laboratóriumához kapcsolt kísérleti állomáson adj. ( ), majd uo. beosztott középiskolai tanár (1939 ). Tud. előmenetel: doktori cím ásványtanból (1908), Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1904); MFT (t. 1907, örökítő t. 1923, vál. t ); OMBKE (t. 1914); Magyar Mérnök és Építész Egyesület (t. 1914); Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete (t. 1928); Anyagvizsgálók Új Nemzetközi Szöv. (t. 1928). Egyéb tevékenys., tiszts.: teleptani kutatások a Mátrában, a Bükkben, Rudabányán és Telkibányán pénzügyminisztériumi megbízásból ( ill. 1926). Család: f: Szabó Anna (h: 1926 ); gy: László (1927?), Antónia (1929?), Miklós (1936?). Életr.: Tokody L. (1943): L. M. ( ). Földt. Közl., 73, (publ. l.) Mauritz Béla (1881. V. 3. Kassa [Košice, SK] II. 15. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Kassa ( ), Bp. ( ); (ff:) bp.-i tud.egy. természetrajz-vegytan szak ( ), ezalatt az Eötvös Koll. t., okl. középisk. tanár (1905). Továbbképz., ösztöndíj: Semsey-ösztöndíjas (heidelbergi, lipcsei, drezdai, bécsi egy., ). Pályafutás: bp.-i tud.egy., ásvány-kőzettani int.: tsg. ( , közben tüzérönkéntes, 1903/4; majd ); adj. ( ); h. tanár ( ); ny. rk. tanár ( ), ny. r. tanár ( [nyug.]); Bp., MÁFI: az es évek elején a Kőzettani és Bányageol. Oszt. vez., későbbi beosztása ismeretlen ( ). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud.egy., 1902, Adatok a magyarországi chalcopyritek kristálytani ismeretéhez); egy. magántanár (uo., 1909, kőzettan; bp.-i műegy., 1910, kőzettan); földtud. kand. (1952); földtud. dr. (1957). Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1902, vál. t , alelnök , elnök ); MFT (1903; örökítő t. 1917, vál. tag ; elnök ; tiszt. t. 1933), MTA (lev. t. 1913; rendes t. 1923; igazgatótanácsi t. 1935; tiszt. t. 1942; tanácskozó t. 1949, utóbbi hatálytalanítva 1989; Mat. Termtud. Biz. előadó ; Mat. Termtud. Oszt. titkár ); OMBKE. (t. 1918, vál. t.), Magyar Földrajzi Társ. t.; Geol. Gesellschaft (Bécs, t.); Mineral. Gesellschaft (Bécs, t.); Mineral.- Geol. Gesellschaft (Lipcse, t.). Egyéb tevékenys., tiszts.: A bp.-i tud.egy. BTK dékánja (1929/30),

16 405 rektor (1943/44); Orsz. Ösztöndíjtan. elnök; Orsz. Termtud. Tan. t., majd ügyvez. ig.; Orsz. Középisk. Tanárképz. Int. ig.tanácsi t.; Orsz. Középisk. Tanárvizsg. Biz. alelnök; Orsz. Felsőoktatási Tanács elnöks. t.; MNM Tanácsa, t.; Pénzügymin. Geol. Tanácsadó Biz. t.; Magyar Német Társ. ig.tanácsi t. Elismerések: MTA jutalom (1909); Signum Laudis; Magyar Érdemrend középkeresztje (1935). Főbb m.: (1909): A Mátra hegység eruptív kőzetei. Bp.; M. B. & Vendl A. (1942): Ásványtan I II. Bp., valamint számos ásvány- és kőzettani cikk. Család: f.: Baksa Teréz (h:? 1967 ); gy: Margit, Miklós. Életr.: Sztrókay K. I. (1971): Dr. M. B. emlékezete ( ). Földt. Közl., 101, (publ. l.); Sztrókay K. I. (1982): 100 éve született M. B. Földt. Közl., 112, Melczer Gusztáv (1869. VIII. 31. Dobsina [Dobšiná, SK] X. 2. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Rozsnyó, Rimaszombat, Igló ( 1887); (ff:) bp.-i tud.egy., természetrajzvegytan-földrajz szak, okl. középisk. tanár (1893). Pályafutás: bp.-i műegy. ásvány-földtani tsz.: tsg. ( ); Bp. II. ker. polgári leányiskola: r. tanár ( ); Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud.egy., 1897, Adatok a budai calcitok kristálytani ösmeretéhez); magántanár (bp.-i tud.egy., 1902, kristálytan). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1889, vál. t ); KMTT (t., 1889, másodtitkár , vál. t ). Főbb m.: számos ásványtani cikk. Család: f.: Gömöry Klára (h: 1904 ); gy: egy fiú. Életr.: Lőrenthey I. (1908): Dr. M. G., augusztus október 2. Földt. Közl., 38, 1 6. (publ. l.); Csiky G. (1970): Emlékezés M. G.-ra születésének 100. évfordulóján. Földt. Közl., 100, 110. Mezősi József (1914. VI. 18. Sátoraljaújhely VIII. 18. Szeged) Tanulm.: (af kf:) Sátoraljaújhely; (ff:) szegedi tud.egy., természetrajz-földrajz szak ( ), okl. középisk. tanár (1937). Pályafutás: szegedi tud.egy. ásvány- földtani int.: demonstrátor (1936), gyakornok (1937), tsg., majd az új szegedi tud.egy. ásvány- kőzettani, majd ásványtani, geokémiai és kőzettani int. tsg., adj., docens ( ), egy. tanár ( [nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (szegedi tud.egy., 1938), földtud. kand. (1956), doktora (1975). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1938, vál. t , , ; tiszt. t. 1986; Alföldi Területi Szervezet titkár ); MTA Szegedi Biz. (t., Földtud. Szakbiz. elnök). Egyéb tiszt.: szegedi tud.egy. TTK dékánhelyettes ( ). Elismerések: Szakszervezeti munkáért ezüst fokozat (1962), arany fokozat (1974); az oktatásügy kiváló dolgozója (1976); prof. emeritus (1993).

17 406 Főbb m.: Koch S. (1985): Magyarország ásványai (szerkesztés). Bp. és számos kőzet-és ásványtani cikk. Család: f: Donáth Lenke Klára (h: 1946 ); gy: Ferenc (1948 ), Gábor (1952 ). Életr.: Szederkényi T. (1997): M. J. ( ). Földt. Közl., 127, (publ. l.). Franz Joseph Müller von Reichenstein címere Müller, Franz Joseph, eredetileg Müllner, 1788-tól von Reichenstein előnévvel, 1820-tól báró (1742. X. 4. Poysdorf, Alsó- Ausztria X. 12. Bécs (Wien), A) Tanulm.: (ff:) bécsi egyetem, bölcsészeti, majd jogi kar; Selmecbánya, bányászati akadémia ( ). Pályafutás: Selmecbánya, Szélakna: bányászati gyakornok ( ), uo. bányatiszt ( ); Oravicabánya: főbányamester, bányaigazgatósági ülnök, a bánsági kincstári bányák igazgatója ( ); Schwaz (Tirol): bányaigazgatósági első tanácsos, főbányamester ( ); Nagyszeben: az erdélyi bányászati és pénzverészeti kincstartóság (Thesauriat für Münz- und Bergwesen) tanácsosa ( ); Zalatna, az erdélyi kincstári bányászat és pénzverészet főfelügyelőségén (Oberamt des Berg- und Salineninspektorat) kormányszéki tanácsos ( ); Nagyszeben: az újjászervezett kincstartóságon udvari tanácsos ( ); Bécs: az udvari pénzverészeti és bányászati kamara (Münz- und Bergkammer) valóságos udvari tanácsosa ( [nyug.]). Tud. társ. tags.: Societät für Bergbaukunde (r. t.). Elismerések: nemesség (1788); erdélyi indigenátus (honfiúsítás) (1795); a Szent István-rend és az ezzel adományozott bárói cím (1820). Főbb m.: Néhány ásványtani és bányászati cikk. Család: f: Margarete Hegengarten (h: ); gy: Johann (1770 körül?), Anna (1773?), Karl Emerich (1780?). Életr.: A Res montanarum (Leoben) évi 5. számának számos cikke. Náray-Szabó István (1899. VII. 20. Szombathely IX. 16. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Szombathely; (ff:) bp.-i műegy., vegyészmérnöki oszt. ( ), okl. vegyészmérnök (1922). Továbbképz., ösztöndíj: Berlin, Institut für Faserstoffchemie, Coll. Hung. kutatói ösztöndíj ( ); Manchester, Physical Institute, Victoria Univ., kutató ( ). Pályafutás: bp.-i műegy.: elektrokémiai tsz. tsg. (1922? 23), majd adj. ( ); szegedi tud.egy.: diákkoll. adj. (1930); uo.: Eötvös Koll. ig. ( ); bp.-i műegy. kémiai-fizikai tsz.: ny. r. tanár ( ); politikai fogoly ( ), internált ( ); Bp., Építéstud. Int.: épületfizikai oszt. vez. ( ); uo., MTA Központi Kémiai Kutató Int.: ig. h. ( ), kristálykémiai csop. vez. ( [nyug.]). Tud. előmenetel: műszaki dr. (bp.-i műegy., 1926); magántanár (Ferenc József tud.egy., , Az anyag szerkezete); kémiai tud. dr. (1957). Tud. társ. tags.: MTA (lev. t., 1945, kizárva politikai okokból 1948, kizárása érvénytelenítve 1989); Nemzetközi Krisztallográfiai Unió Magyar Nemzeti Biz., t.; Magyar Kémikusok Egyes. Fizikai-Kémiai Szakoszt., alelnök, Eötvös Loránd Fizikai Társ. (t. 1957), Szilikátipari Tud. Egyes. (t. 1957). Egyéb megbiz. (1945 előtt): bp.-i műegy. gépészmérnöki-vegyészmérnöki karának dékánja (1941/42); Ipari Anyaggazd. Tanács t., Orsz. Termtud. Tanács t., Orsz. Felsőoktatási Tanács t., Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szöv. alelnök., Magyar Egy. és Főisk. Hallgatók Orsz.

18 407 Szöv. tanárelnök. Elismerések: Manchester, Victoria University: honorary fellow (két ízben); Széchenyi-díj (1990, posztumusz). Főbb m.: (1944): Kristálykémia. Bp.; (1947): Szervetlen kémia I. Bp.; ( ): Ua. I III. Bp.; (1965): Kristálykémia. Bp.; (1967): Kémia. Bp. és számos cikk. Család: f: Dobay Dóra (h: 1933 ); gy: Mária (1934 ), Júlia (1939 ), Gábor (1943 ). Életr.: Kálmán A. (1983): Megemlékezés Dr. N.-Sz. I.-ról. Magy. Kém. L., 38, (részleges publ. l.); Kálmán A. (1999): N.-Sz. I. kutatóműhelye ( ). Uo., 54, ; Kálmán A. (1999): N.-Sz. I. ( ). MTA Emlékbesz. 1998, Papp Ferenc (1901. VII. 31. Budapest I. 8. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Bp. (érettségi 1919); (ff:) bp.-i tud.egy., természetrajz-földrajz szak, okl. középisk. tanár (1924). Pályafutás: bp.-i műegy. ásvány- és földtani tsz.: tsg. ( ), adj. ( ), intézeti tanár ( ), nyilv. rk. tanár ( ), egy. docens ( ), egy. tanár ( [nyug.], közben tszv.). Tud. előmenetel: dr. (1925, bp.-i tud-egy., Adatok a magyarországi dioritok ismeretéhez), magántanár (bp.-i műegy., 1935, Válogatott fejezetek a kőzettan köréből), földtud. kand. (1956). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1921, vál. t , , első titkár , másodtitkár ; Hidrológiai Szakoszt. titkár , társelnök , tiszteletbeli tag 1944; Mérnökgeol.- Építésföldtani Szakoszt. elnök 1962 ); Magyar Hidrológiai Társ. (elnök , tiszt. t. 1962; Vízellátási és Hidrogeol. Szakoszt. elnök ), Barlangtani Társ. elnök; Szilikátipari Tud. Egyes. t.; Közlekedéstud. Egyes. t. Egyéb tevékenys., tiszts.: Ludovika Akad.: geol. előadó (1927); az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egy. építőmérnöki karának dékánja (1959/60), Hidrol. Közl. szerkesztő biz. elnök (1934-től); Jósvafői Karsztés Barlangkutatóállomás megalapítása; a Hidrol. Tájékoztató elindítása (1961). Elismerések: MTA pályadíj; az oktatásügy kiváló dolgozója (1961). Főbb m.: Schafarzik F., Vendl A. & P. F. (1962): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest. (1966): Geológia. Bp. és számos cikk. Életr.: Kertész P. (1969): Dr. P. F. emlékezete ( ). Földt. Közl., 99, ; Rónai A. (1969): Dr. P. F. Hidrol. Közl., 49, ; Kertész P. (1979): P. F. születésének 75. évfordulója. Földt. Tudtört. Évkv., 7, Peters, Karl Ferdinand (1825. VIII. 13. Liebshausen, Cseho. [Libčeves, CZ] XI. 7. Grác (Graz), A) Tanulm.: (kf:) Prága, (ff:) prágai és bécsi egy., orvostan ( ). Tanulmányút: a Bihar hg. tud. feldolgozására kiküldött expedíció résztvevője (1858); a bécsi tud. akad. kiküldötte Dobrudzsa és a Duna-delta tanulmányozására (1864). Pályafutás: Bécs, alorvos az Allgemeines Krankenhausban és a bécsi egy.-en Johann Oppolzer mellett tsg. ( ); Grác: reálisk. természetrajztanár

19 408 A magyar topografikus és leíró ásványtan története ( ); Bécs, kais. k. geol. Reichsanstalt: geol. ( ); pesti egy. ásványtani tsz.: ny. r. tanár ( ), mint h. tanár állattani előadásokat is tart ( ); bécsi egy. ásványtani tsz.: ny. r. tanár ( ); Grác, tud.egy. ásvány- és földtan tsz.: ny. r. tanár ( [nyug.]). Tud. előmenetel: orvosdr. (Bécsi egy., 1849), magántanár (bécsi egy., 1854, kőzettan és a felsőbb gerinces osztályok őslénytana). Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1856?); bécsi Tud. Akad. (lev. t. 1861); MFT (tiszt. t. 1869). Egyéb tevékenys., tiszts.: stájerországi tartománygyűlési képv. ( ). Főbb m.: számos ásványtani, földtani és őslénytani cikk. Család: f: n. a., gy.: Guido ( ) és további 3 fiú. Életr.: Anonim (1881): Prof. Dr. C. P. Jahrb. k. k. geol. Reichsanst. 31, (publ. l.); Szabó J. (1883): P. K. emlékezete. Földt. Közl., 13, 3 8. Pettkó János (1812. XI. 11. Felsődrietoma [Drietoma, SK] X. 26. Pozsony [Bratislava, SK]) Tanulm.: (af:) Trencsén; (kf:) Győr ( ), Pozsony ( ?); (ff:) Pozsony: ev. teológia (1831? 32?); jogász (Eperjes, 1836); selmecbányai bányászati akad., bányászat ( ), bányamérnök (1839). Ösztöndíj, továbbképzés: geol. továbbképző tanfolyam (Bécs, montanisztikai múzeum, 1843). Pályafutás: Eperjes, vármegyehivatal: joggyakornok ( ), Körmöcbánya, kincstári ezüstkohó: kohászati gyakornok ( ); Bécs, pénzverde: gyakornok (1842); selmecbányai bányászati akad. ásványtaniföldtani-őslénytani tsz.: h. tanár ( ), r. tanár ( [nyug.]). Tud. társ. tags.: MFT (1848/50, alapító t.), MTA (lev. t., 1861). Egyéb tevékenys., tiszts.: Selmecbánya: az akadémiai magyar olvasótársulat elnöke (1843?). Elismerések, címek: bányatanácsos. Főbb m.: több földtani és bányászati, egy-két ásványtani cikk. Család: f: Kachelmann Karolina (h: 1846?); gy: Aurélia, Irén. Életr.: Pettkó J. (1884): Önéletrajzi adatok. MTA kézirattár; Anonim (1890): P. J. Bány. Koh. L., 23, ; Böckh J. (1891): Igazgatói jelentés, M. Kir. Földt. Int. Évi Jel ről, 11 13; Mednyánszky D. (1892): P. J. emlékezete. Akad. Értes., 3, (publ. l.) Piller, Mathias (1733. IV. 25. Grác (Graz), A X. 10. Pest) Tanulm.: 1750-től a jezsuita rend tagja; (ff:) Bécs: a jezsuita rend novíciusa ( ); Leoben, humaniorák (1753); Bécs, filozófia ( ); Nagyszombat, matematika (1757); Leoben, a grammatikai oszt.-ban tanít (1758); Bécs, teológia ( ). Pályafutás: Bécs, Theresianum: a joghallgatók prefektusa (1763); Judenburg: 3. probáción (1764); Bécs, Theresianum: hitoktató és kórusvezető ( ), közben 1768-tól négyfogadalmas professzus szerzetes; a rend feloszlatása (1773) után világi pap; Nagyszombat ( ), majd Buda ( ), tud. egy.: a természetrajz (historia naturalis) tanára; Pest, tud. egy.: a különös természetrajz (historia naturalis specialis, állat- és ásványtan) tanára (1784 ). Főbb m.: (1778): Elementa historiae naturalis etc. Budae; P. M. & Mitterpacher, L. (1783): Iter per Poseganam Sclavoniae provinciam etc. Budae; (1792): Collectio naturalium etc. Graecii. Életr.: Bunke Zs. (1984): P. M. ( ) és herbáriuma. Bot. Közlem., 72, ; Lukács, L. (1988): Catalogus Generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu. Pars II. Romae. p (adatok).

20 Adattár V. Életrajzi adatok 409 Primics György (1849. IV. 28. Dávidfalva [Zavidovo, UA] VIII. 9. Belényes [Beiuş, RO]) Tanulm.: (af:) Munkács; (kf:) Ungvár (I VI. oszt.), Szeged (VII. oszt. 1. félév), Szabadka (VII. oszt. 2. félév), Kolozsvár (VIII. osztály, érettségi, 1873); (ff:) kolozsvári tud.egy. ( ), okl. középisk. tanár (1878). Továbbképz., ösztöndíj: bécsi és heidelbergi egy., tanulmányok ( ). Pályafutás: Arad és Temes vm. házitanító ( ); kolozsvári tud.egy. ásvány-földtani tsz.: tsg. ( ); Bp., MKFI: önkéntes geol. ( ); Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egylet: őrsegéd ( ); Bp., MKFI: segédgeol. (1892 ). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (kolozsvári tud.egy., 1878). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1880). Főbb m.: (1896): A Csetráshegység geologiája és ércztelérei. Bp. és számos földtani, kőzettani és ásványtani cikk. Életr.: Koch A. (1894): P. Gy. ( ). Földt. Közl., 24, (publ. l.). Reichert Róbert (1901. IX. 15. Budapest VII. 8. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Bp., érettségi: 1919; (ff:) bp.-i tud.egy. természetrajz vegytan szak, okl. középisk. tanár (1924); Pályafutás: bp.-i tud.egy. Ásvány-Kőzettani Int.: tsg. ( ), adj. (1930 ), ezalatt uo. az Angolkisasszonyok Polgári Tanítóképző Főisk. ásvány- és kőzettantanára is (1932 ). Továbbképz., ösztöndíj: belföldi kutatási ösztöndíj (1928); Berlin, Collegium Hungaricum, kutatási (1930/31); külföldi utazási ösztöndíj (1933/34); belföldi kutatási ösztöndíj (1936). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud.egy., 1925); egy. magántanár (uo., 1935, Magyarország eruptív kőzetei). Tud. és egyéb társ. tags.: MFT (t. 1921, másodtitkár , első titkár , vál. t ); KMTT (vál. t. 1937); Katholikus Főisk. Hallg. Szöv. (tiszt. t.); Aquinói Szent Tamás Társ. (r. t.); Kis Akad. (r. t.); Collegium Hungaricum Szöv. Berlini Csop. (elnök); Katholikus Tanügyi Tanács Főisk. Szakoszt., Regnum Marianum Egy. Hallg. Szöv. (elnök); Székesfőv. Népművelési Biz. Egyéb tevékenység: Orsz. Polgári Isk. Tanárvizsg. Biz. t. Főbb m.: R. R., Zeller T. & Koch S. (1931): Ásványhatározó. Bp; valamint több ásvány- és kőzettani cikk. Család: f: Lenz Olga (h: 1928 ); gy: Mária (1929 ), Judit (1931 ); Életr.: Papp F. (1938): R. R. emlékezete. Földt. Közl., 68, (publ. l.); Sztrókay K. (1979): R. R. emlékezete születésének 75. évfordulóján. Földt. Tud.tört. Évkv., 7,