Ph.D ÉRTEKEZÉS. Farkas Johanna MISKOLC 2012.

Átírás

1 Ph.D ÉRTEKEZÉS Farkas Johanna MISKOLC

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Farkas Johanna CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKEK SÉRELMÉRE ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEKRE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. Bragyova András egyetemi tanár A doktori program vezetője: Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár A doktori program címe: A bűnügyi tudományok fejlődési irányai Tudományos vezető: Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár MISKOLC

3 Tartalomjegyzék 1. ELŐSZÓ CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK CSALÁDON BELÜLI GYERMEKBÁNTALMAZÁS TÖRTÉNETI KOROK KÜLÖNBÖZŐ GYERMEKFELFOGÁSA A CSALÁDON BELÜLI GYERMEKBÁNTALMAZÁS FORMÁI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Fizikai bántalmazás Érzelmi bántalmazás Szexuális bántalmazás Elhanyagolás A gyermekbántalmazás különleges esetei A BÁNTALMAZÁS, ELHANYAGOLÁS RIZIKÓ- ÉS VÉDŐFAKTORAI Makrorendszer faktorai Exorendszer faktorai Mikrorendszer faktorai Individuális faktorok A bántalmazó szülő/gondozó személyiségével kapcsolatos faktorok A gyermekhez kapcsolódó faktorok Transzgenerációs hatás A rezíliencia jelentősége Fogalmi meghatározása, jellegzetessége Rezílienciakutatások Befolyásoló tényezők A BÁNTALMAZOTT GYEREKEKET ÉRINTŐ SZINDRÓMÁK Vizsgálati metodikák Megvert gyerek szindróma A rázott gyermek szindróma Szülői elidegenítés szindróma A ráhatásos münchausen szindróma A ráhatásos münchausen szindróma ismertetőjegyei A ráhatásos münchausen szindróma formái A ráhatásos münchausen szindróma okai, következményei Poszttraumatikus stressz-zavar Gyermekben kialakult PTSD A családon belüli PTSD-ben szenvedő gyermekek Korosztályonkénti jellegzetességek Stockholm-szindróma A CSALÁDON BELÜLI GYERMEKBÁNTALMAZÁS KRIMINOLÓGIAI PSZICHOLÓGIA MEGKÖZELÍTÉSBEN BIOLÓGIAI PERSPEKTÍVA Öröklődés és személyiség Gének szerepe Iker- és örökbefogadás-kutatások Temperamentum Biokriminológia Állati agresszió vs. humán bántalmazás Agyi diszfunkciók Biokémiai tényezők Agresszió és gyermekbántalmazás evolúciós pszichológiai megközelítésben A gyermek és gondozója közötti genetikai kapcsolat Az utód reproduktív értéke Atipikus jelleg Az erőforrások mértéke A szülők életkora A gyermek neme és születési sorrendje Személyiségtípusok - típuselméletek

4 Eysenck vonáselmélete Az ötfaktoros modell A bántalmazói karakter Maladaptív mintázatok A bántalmazói személyiség legfőbb pszichés rizikófaktorai Bántalmazói viselkedésformák Bántalmazói tipológiák Gondolf-féle tipológia Holtzworth-Munroe & Stuart bántalmazói tipológiája Gottman és munkatársai-féle tipológia Johnson-féle tipológia Bántalmazói tipológiák szintézise A tipológiák értékelése TANULÁSELMÉLETI PERSPEKTÍVA Kondicionálás elméletek Klasszikus kondicionálás Operáns kondicionálás Tanult tehetetlenség Szociális-kognitív tanuláselmélet Albert Bandura - reciprok determinizmus elmélete Dollard-Miller frusztráció-agresszió hipotézis PSZICHOANALITIKUS PERSPEKTÍVA Az elmélet körvonalai Lelki tartományok és a személyiség Frusztráció Ismétlési kényszer Elhárító mechanizmusok és bántalmazás NEOANALITIKUS PERSPEKTÍVA Tárgykapcsolatok és családon belüli erőszak A kötődési magatartás és bántalmazás Szeparáció és depriváció hatása Kötődési mintázatok A kötődési viselkedés különbségeinek okai A kötődési minták stabilitása Kötődési mintázatok felnőttkorban Trauma hatása a kötődés minőségére Bántalmazói karakterek a kötődési mintázatok tükrében KOGNITÍV PERSPEKTÍVA Az önszabályozás képessége A kognitív képességek A gyermekbántalmazás és mentalizáció összefüggései A mentális állapot regressziója A mentalizáció patológiája PSZICHOPATOLÓGIAI PERSPEKTÍVA - ESETLEÍRÁSOK Addikciók - szenvedélybetegségek Pszichózis és a kognitív funkciók zavara Skizofrénia Beszűkült tudatállapot Hangulatzavarok Szorongásos zavarok kényszerbetegség, PTSD Szexuális zavarok Pszichés és szomatikus tünetek Szexuális bántalmazás fizikai és érzelmi bántalmazással Öngyilkossági gondolatok, cselekedetek megjelenése A család közeli ismerőse Feljelentés sok év után Bántalmazott bántalmazó EMPIRIKUS VIZSGÁLAT A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSE HIPOTÉZISEK A KUTATÁS MÓDSZERE A kérdőív Adatfelvétel és minta

5 A vizsgálat menete Azonosítás Nem családon belüli erőszakos ügyek kiszűrése A bírói szakból kimaradt ügyek elkülönítése Az ügyek csoportosítása EREDMÉNYEK CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAKOS ÜGYEK ÁTTEKINTÉSE Az összes családon belüli bántalmazási ügy A bírói szakból kimaradt ügyek A megszüntetett ügyek megoszlása Családon belüli erőszakos ügyek megoszlása BŰNCSELEKMÉNYEK Családon belüli bántalmazás Gyermekbántalmazás A bűncselekmények statisztikai elemzése Emberölés és kísérlete Súlyos testi sértés Könnyű testi sértés Kiskorú veszélyeztetése Nemi erkölcs elleni bűncselekmények Újszülött megölése Egyéb kategóriába tartozó bűncselekmények Garázdaság, magánlaksértés, tartás mulasztása, zaklatás, személyi szabadság megsértése bűncselekmények A SÉRTETTEK JELLEGZETESSÉGEI A VIII. kerületi lakónépesség A VIII. kerületi gyermekpopuláció A bántalmazók és bántalmazottak megoszlása A gyermekkorú sértettek rokoni viszonya az elkövetővel A gyermekkorú sértettek testvéreinek száma AZ ELKÖVETŐK JELLEGZETESSÉGEI Életkor Családon belül bántalmazók Gyermekbántalmazók Nem Családon belül bántalmazók Gyermekbántalmazók Iskolai végzettség Családon belül bántalmazók Gyermekbántalmazók Az elkövetők egyéb jellemzői Az elkövetők gazdasági aktivitása A bántalmazók egészségi és családi állapota A bántalmazók bántalmazói és bántalmazott múltja A BŰNCSELEKMÉNYEK JELLEGZETESSÉGEI Az elkövetés helye Családon belüli bántalmazás Gyermekbántalmazás Az elkövetés ideje Családon belüli bántalmazás Gyermekbántalmazás A bántalmazási forma jellege Családon belüli bántalmazás Gyermekbántalmazás Az elkövetés módja Családon belüli bántalmazás Családon belüli bántalmazás Az eljárás jellegzetességei Családon belüli bántalmazás Gyermekbántalmazás A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE

6 8. A JÖVŐ KIHÍVÁSAI ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK THESIS SUMMARY IN ENGLISH BIBLIOGRÁFIA MELLÉKLETEK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ÁBRÁK JEGYZÉKE SZERZŐSÉGI NYILATKOZAT

7 Köszönetnyilvánítás 10 évvel ezelőtt találkoztam először Prof. Dr. Görgényi Ilona tanárnővel. Köszönettel tartozom Neki azért, mert támogatott abban, hogy pszichológus létemre jogi doktori iskolát végezhessek, elfogadta a témavezetési feladatokat, és vállalta az ezzel járó nem csekély kihívást. A családon belüli erőszak témájának kutatása összetett feladat, ha a mélyére tekintünk, érzelmileg megterhelő. A szövevényes világ eligazodásában kiváló és magas színvonalú segítséget kaptam Dr. Gyurkó Szilviától, aki bátorító szavaival és hiteles iránymutatásával mindvégig támogatott. Komoly feladattal járt számomra az empirikus munka elvégzése, melynek során Kabai Imréné Klára és Dr. Kabai Imre főiskolai tanár segítsége nélkül nem tudtam volna a számításokat elkészíteni. Köszönet illeti a BRFK Életvédelmi Osztályon dolgozó Herczegné Balogh Katalin alezredes asszonyt, a BRFK Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályon dolgozó Molnár István őrnagy urat, a VIII. kerületi Rendőrkapitányságon dolgozó Oláh Zsolt alezredes osztályvezető urat és Keller Edit százados asszonyt, Erni Tünde alezredes asszonyt a gyors engedélyeztetések ügyében. Valamint az ORFK Informatikai és Gazdasági Főosztály főigazgatóját Révész István, aki lehetőséget teremtett a kutatáshoz. Köszönetet szeretnék mondani végül Dr. Sár László főiskolai tanárnak, aki bíztatásával mindig túllendített a holtpontokon, és erőt adott akkor, amikor szükségem volt rá. 7

8 Minden gyermek azért jön a világra, hogy nőjön, kibontakozzon, éljen, szeressen, szükségleteit és érzéseit saját védelmére artikulálja. Ahhoz, hogy egy gyermek kibontakozhasson, szüksége van a felnőttek megbecsülésére, és védelmére, akik komolyan veszik, szeretik és becsületesen segítik a tájékozódásban. Ha a gyermeket életfontosságú szükségletei kielégítése helyett frusztrálják, ha a felnőttek szükségletei érdekében kizsákmányolják, verik, büntetik, visszaélnek vele, manipulálják, elhanyagolják, megcsalják anélkül, hogy valaki közbelépne, akkor a gyermek integritása tartósan sérül. 1 1 Miller, A. (2011), Kezdetben volt a nevelés. Budapest, Pont Kiadó Kft., 10. 8

9 1. Előszó Dolgozatomat két tudomány, a kriminológia és a pszichológia határmezsgyéjén álló téma köré szervezem. Vallom, hogy a gyermekbántalmazás igen szerteágazó kérdéskörét nem lehet csupán az egyik vagy a másik tudomány szemszögéből vizsgálni, szükség van egy határokon átívelő szemléletre, melyet integratív hipnoterapeutaként 2 a gyakorlatban is alkalmazok. Megtanultam, hogy egy kérdést más-más szempontból is meg kell közelíteni annak érdekében, hogy komplexitása könnyebben kibonthatóvá, hozzáférhetővé váljon. Pszichológusként bepillantva a kriminológia tudományába azt láttam, hogy óriási mennyiségű, a pszichológia tárgykörébe tartozó fogalommal operál a családon belüli erőszak, illetve a gyermekbántalmazással összefüggésben. Ez persze nem meglepő, hiszen ezek olyan területek, ahol elkerülhetetlen a pszichológiai megközelítés. Emellett viszont nemcsak a pszichológia, hanem a szociológia, a szociális munka és a pedagógia tudományának relevanciáját is vallom. Szerintem a családon belüli gyermekbántalmazást egy olyan területként kell kezelni, melyet az ökológiai keretben tárgyalva, tágabb kontextusban értelmezve és több szemléletmóddal kell megközelíteni. 3 Munkám akkor lenne szívderítő számomra, ha a gyermekbántalmazás körében az előbb említett tudományterületek mindegyikét bemutathatnám. Azonban erre nem vállalkoztam - nem is kompetenciám-, helyette inkább arra, hogy feltérképezzem a családon belüli bántalmazás - azon belül is leginkább a gyermekbántalmazás - körébe tartozó, kriminológiai pszichológiai jellegű kérdéseket. Ahogy korábban említettem, a családon belüli erőszakot nem szabad elkülönülten egy-egy tudományterület oldaláról vizsgálni, az interdiszciplinaritásra kell törekedni, hiszen több tudományterület szeletkéi alkotják az egészet, a sok kicsiből válik teljessé az összkép. Ezt a 2 Módszerspecifikus szakképzés eredményeként megszerzett végzettség 3 Chibucos, T. R. Leite, R. W. Weis, D. L. (2005), Readings in family theory. London, SAGE Pub. [ letöltve: ] 9

10 megközelítést indokolja az is, hogy az 1980-as évektől a gyermekbántalmazás területét érintő multidiszciplináris megközelítések egyre jellemzőbbé váltak. 4 Manapság már nem csupán egy szakterület oldaláról közelítik meg a kutatók a kérdéskört, hanem több tudományág kutatásait felhasználva, és azokat egységben kezelve. Ezt bizonyítja az is, hogy a bibliográfiában az olvasó túlnyomó részt a kriminológia tárgyába tartozó irodalmakat láthatja, mégis a tartalomjegyzékben, s persze a dolgozatban a pszichológusi gondolkodásmód köszön vissza. Ez a megközelítés alkalmazása azért is elengedhetetlen, mert az ENSZ Egyezmény és az április 18-án a Gyermekjogi Bizottság által elfogadott 13. Átfogó kommentár is kimondja a holisztikus, multidiszciplináris szemléletet vallja. 5 Utóbbi teljes körűen tárgyalja a gyermeket érintő bántalmazások kérdéseit. Az elméletalkotást fontosnak tartom, azonban csak akkor látom létjogosultságát, ha az a gyakorlatban is alkalmazhatóvá válik. Számos elméletet hozok fel példaként, melyek a miértekre keresik a választ. Ezek perspektívákba csoportosíthatók, elkülöníthetők egymástól, de alapvetően nem húzható vastag határvonal közéjük, mert lényegében mindegyik ugyanarra próbál választ adni: Melyek a mozgatórugói és mik a következményei a gyermekbántalmazásnak? Más-más aspektusból közelítik meg a kérdést, de a céljuk egy. A különböző elméletek sokszor igen sajátos és eltérő terminológiát alkalmaznak, mégis ugyanarról beszélnek. Az analitikusok ösztöntörekvésekről, a biológiai elméletek diszpozíciókról, a kognitivisták torzításokról írnak, csak hogy néhány példát említsek. Ha az egymástól elkülönült elméletekre integratív módon tekintünk, akkor egy holisztikus képet tudunk alkotni a családon belüli 4 Kurst-Swanger, K. Petcosky, J. L. (2003), Violence in the home: multidisciplinary perspectives. NY, Oxford University Press [ letöltve: ] 5 ENSZ (2011), Gyermekjogi Egyezmény; 13. sz. Átfogó Kommentár [ letöltve: ] 10

11 gyermekbántalmazásról, mely közelebb visz minket a megoldáshoz - ami nem más, mint a családon belüli gyermekbántalmazás megértése. Ennek érdekében a családon belül jelentkező kriminen viselkedést többszintű analízisnek kell alávetnünk - ökológiai keretbe ágyazva - hogy a miértekre megkapjuk a válaszokat, az elméleti tudásra építve kutatómunka végzése indokolt, és az eredményekből való következtetés levonása, hogy a jövő irányait megfogalmazhassuk. A kriminológia tudományán belül relevánsnak tartom a pszichológiai elméletek alkalmazását úgy, hogy az elméleteket nem egymás riválisaként kezelem, hanem a multidiszciplinaritásból kiindulva, azokat egymást kiegészítve. Az utóbbi két évtizedben a pszichológiai elméletek beférkőztek hazánkban is a kriminológia tudományába, és kritika nélkül elfogadjuk, amikor Korinek (2006, 2010) pszichoanalízisről, kötődéselméletekről vagy éppen tanuláselméletekről ír. 7 A pszichológia tudományán belül viszont nem beszélünk egységes pszichológiai megközelítésről, mert megkülönböztetünk kriminológiai pszichológiai és pszichológiai kriminológiai megközelítéseket. David Farrington 8, a Cambridge Egyetem Kriminológia Intézetében dolgozó pszichológiai kriminológia (psychological criminology) tudomány professzora, a Brit Akadémia tagja, 34 könyvet és 306 cikket publikált a kriminológia és a pszichológia tudományok határmezsgyéjén, és legelső publikációja 1974-ben jelent meg. 9 Elsőként mégis 1990-ben Jeffery szentel külön fejezetet a pszichológiai 7 Korinek L. (2006), A XX. század kriminológiai elméletei. In: Gönczöl K Kerezsi K. Korinek L. Lévay M. (szerk.), Kriminológia-Szakkriminológia. Budapest, Complex Kiadó, továbbá: Korinek L. (2010), Kriminológia. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 8 [ letöltve: ] 9 Farrington, D. P. (1974) Criminological aspects of psychology. In: Wright, M. (Ed.), Use of Criminology Literature. London, Butterworths [ letöltve: ] 11

12 kriminológiának a Kriminológia: Egy interdiszciplináris megközelítés c. könyvében, majd Wortley (2011) a Pszichológiai kriminológia c. könyvében szintén interdiszciplináris megközelítésben tárgyalja a bűnelkövetéssel kapcsolatos tényezőket. 10 Vitathatatlan tény, hogy napjainkban a pszichológiai elméletek és metodikák nagy szerepet játszanak a bűnözés, bűnüldözés és bűncselekmények egyéb aspektusainak területén. Az 1960-as évek elején jelent meg a pszichológián, azon belül is a kriminálpszichológián belül speciális ágként a kriminológiai pszichológia (criminological psychology), mely magában foglalja a kriminológia, a szociológia, a pszichiátria és a jog bizonyos részterületeit. 11 A terület nagyhatású kutatója a brit Clive R. Hollin már 1989-ben tényként kezeli a kriminológiai pszichológia tudományközi terület létezését a Pszichológia és bűnözés: bevezetés a kriminológiai pszichológiába c. könyvében. 12 A tudományterület relevanciáját mutatja, hogy a Brit Pszichológiai Társaság Kriminológiai- és Jogpszichológiai Tagozattal rendelkezik, és a Társaság 1996 februárjában útjára bocsátotta a Legal and Criminological Psychology c. folyóiratot, mellyel elismerte és megerősítette, hogy a kriminológiai és pszichológiai tudományok vívmányainak és együttes alkalmazásának létjogosultsága van. 13 A kriminológiai pszichológia általános értelemben véve foglalkozik a bűnözés különböző aspektusaival, s nem kizárólagosan, de elsősorban a jog, az antropológia, a szociológia és az orvostudomány vívmányait alkalmazza. 10 Wortley, R. (2011), Psychological Criminology. UK, Routledge [ letöltve: ] 11 Putwain, D. Sammons, A. (2002), Psychology and Crime. UK, Routledge [ letöltve: ] 12 Hollin, C. R. (2007), Criminological psychology. In: Maguire, M. - Morgan, R. - Reiner, R. (eds.), The Oxford Handbook of Criminology. Oxford, Oxford University Press [ letöltve: ] 13 [ letöltve: ] 12

13 A családon belüli erőszak kriminológiai pszichológiai aspektusból elsődlegesen pszichológiai orientációjú, és másodlagosan kriminológia. Ezáltal a pszichés folyamatok megértése élvez prioritást, és ebben a szellemben közelítem meg a dolgozat további részében a családon belüli erőszak kapcsán fellépő jelenségeket. Disszertációmban arra vállalkozom, hogy bemutassam főként a családon belüli gyermekbántalmazásra vonatkozó elméleteket, melyek biológiai, pszichológiai és kriminológiai alapokon nyugszanak. Célom, hogy a mai álláspontok felvázolásával, az elérhető adatokra és forrásmunkákra hivatkozva felvázoljam, hol tart ma a kriminológiai pszichológia 14 e tárgykörben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán dolgozó pszichológusként mindezen fejtegetéseknek gyakorlati hasznát látom, mert a rendőri munka során nagy segítséget jelenthet egy-egy karakter felismerése mind a családgondozói, mind a bűnmegelőzési, mind pedig a bűnügyi munka során, illetve - de ez hazánkban még túlságosan előremutató a bántalmazók terápiás úton történő kezelésében is fontos szerepet játszhat. Az értekezés bevezetésében a családon belüli erőszak különböző problématerületek általános kérdésköreit érintem. A téma tudományos feldolgozását, az alapvető fogalmak tisztázását követően, a különböző történeti korok gyermekfelfogására térek ki, majd részletesebben ismertetem a bántalmazás, elhanyagolás rizikó- és védőfaktorait. Fókuszálok a gyermekbántalmazás területén belül - az ökológiai elméletet felhasználva - az egyes faktorokon belül megjelenő problémákra, és kiemelten kezelem a rezíliencia jelenségkörét. Mivel a családon belüli erőszakos esetekben a gyermekkorú sértetteket hosszú távú hatások érik, ezekre is részletesen kitérek, ehhez szervesen kapcsolódik a gyermekeket érintő szindrómák bemutatása. Sajátos keretbe, a kriminológiai pszichológiai megközelítésbe 14 Az interdiszciplináris terület azzal foglalkozik többek között, hogy miért követ el valaki bűncselekményt, hogyan alakul ki a kriminen magatartásforma és a bántalmazók profilozásával. 13

14 ágyazva analizálom a bántalmazások esetén jelentkező dinamikus folyamatokat, mely felöleli a biológiai, a diszpozícionális, a tanuláselméleti, a pszichoanalitikus, a neoanalitikus és kognitív perspektívát. A pszichiátriai nozológiai rendszer szerkezetére épülve külön alfejezetet szánok a vizsgált aktákból származó esetek bemutatásának, melyek a szemléltetést szolgálják. Empirikus kutatásom - az elméleti tapasztalatok felhasználásával - tartalmazza a terület komplex vizsgálatát, melyet matematikai statisztikai próbák alkalmazásával teszek megbízhatóvá ig a VIII. kerületben, illetve Budapesten kiemelt ügyek (pl.: emberölés, nemi erkölcs elleni bűncselekmények stb.) esetében megvalósult családon belüli erőszakos bűncselekményeket elemzem. A kutatás kiterjedt nemcsak a gyermekeket érintő deliktumokra, de a partnerbántalmazásra is, azonban utóbbira vonatkozó eredmények bemutatása nem jelen dolgozat tárgya. A sok ezer oldal áttanulmányozása lehetőséget teremtett arra, hogy a gyanúsítottak és a tanúk saját szavaival egészítsem ki az elméleti elgondolásokat, melyeket szövegdobozokban helyeztem el. Fontos az is, hogy a kutatási eredményekre épülve, bizonyos jövőt illetően utakat jelöljünk ki, és fogalmazzuk meg azokat a kihívásokat, melyekkel a gyermekbántalmazás előfordulását tudjuk csökkenteni. 14

15 2. Családon belüli erőszak Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) gondozásában kiadott 1. módszertani levél családon belüli erőszaknak tekinti, ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést. 15 Amikor a családon belüli erőszak összefüggéseinek vizsgálatára, kutatására vállalkozunk, akkor egy nagyon komplex területet kell górcső alá vennünk - beleértve a büntető-igazságszolgáltatási, a társadalmi változásokat, a történeti, politikai kontextus viszonyait, és az egyénre gyakorolt hatását. A problémakör igen szerteágazó, és a prevalenciára, illetve incidenciára vonatkozó kutatások nem tesznek egyértelmű kijelentéseket. Ez azért fordul elő, mert a források különböző definícióval és mérési metodikával dolgoznak, így egymástól igen eltérő, akár ellentmondásos eredmények is születhetnek. A családon belüli erőszak kutatását először feminista kutatók szorgalmazták, közülük a legismertebb Lenore Walker (1979) pszichológus, aki leírta a bántalmazott nő szindrómát, amit napjainkban inkább bántalmazott személy szindrómaként használunk. 16 Az erőszak ciklikusságáról beszél feminista komplex viktimizációs teóriájában. Úgy véli, hogy a bántalmazások mögött sajátos dinamika feszül, melyet az erőszak ciklusa modellben lehet ábrázolni. 17 Walker bántalmazott nőkkel végzett terápiás munkája során azt figyelte meg, hogy ciklikusan három periódusra bontható a bántalmazás: 15 Herczog M. Kovács Zs. (2004:b), A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése. Budapest, OGYEI, 6. [ letöltve: ] 16 Walker, L. E. (1979), The Battered Woman. New York, Harper and Row [ letöltve: ] 17 Ezt felhasználva és kiegészítve Pence & Paymar (1993) szintén egy ábrán ( Power and Control Wheel ) mutatja be az alapvető bántalmazási módokat. hiv.: Pence, E. - Paymar, M. (1993), Education Groups for Men Who Batter: The Duluth Model. New York, Springer [ letöltve: ] 15

16 1. szakasz: feszültség növekedése 2. szakasz: bántalmazási aktusok jelentkezése 3. szakasz: mézeshetek korszaka A szakaszok folyamatosan követik egymást és a körforgás szinte megállíthatatlan. Egy bántalmazott nő a következőképp nyilatkozik erről a folyamatról: Megromlott a viszonyunk, mert erőszakos volt. Sokszor durván bánt velem. Sokszor adtam neki új esélyt, mindig kibékültünk, de nem vezetett eredményre. Annak ellenére, hogy Walker kardinális álláspontot képviselt jelentős érdemének tekinthető, hogy felismerte, az abúzus direkt következménye lehet a poszttraumás tünetegyüttes-, illetve a szenvedélybetegségek kialakulása. Továbbá jelentősége vitathatatlan, hogy elsőként hívta fel a figyelmet a női áldozatokra, áldozatos munkájának köszönhető, hogy a bántalmazott nő szindróma nemcsak politikai, hanem jogi fogalommá is vált. Az utóbbi három évtizedben végzett nemzetközi empirikus kutatások nem tettek rendet a családon belüli erőszak kutatási közegben, mert különböző metodikákat és aspektusokat alkalmaznak. Alapvetően négy megközelítési mód jellemezi a kutatásokat, így a feminista, a szociológiai, a pszichológiai, valamint a multifaktorális megközelítések (pl.: Bronfennbrenner ökológiai rendszer elmélete) jellemzőek. 18 Bizonyos teóriák szélsőségesen és kizárólagosan egy szemszögből keresik a választ arra, hogy miért bántalmaznak a férfiak és nők, vagy éppen, hogy miért maradnak a nők, illetve férfiak egy bántalmazott viszonyban. Egyre inkább elfogadott a több 18 Brewster, M. P. (2002), Domestic Violence Theories, Research, and Practice Implications. In: Roberts, A. R. (ed.), Handbook of Domestic Violence Intervention Strategies. Oxford, Oxford University Press [ letöltve: ] 16

17 szempontú elméletek komplex módon való alkalmazása a kérdéskör tárgyalásakor, és tágítva a bántalmazottak körét, a gyermekek bántalmazását főleg nem hagyhatjuk figyelmen kívül. 1. A feminista kutatások a 70-es évek végétől erősödtek meg, és a második hullámú feminista kutatási vonalnak köszönhetően napjaink jogi és politikai környezetére is egyaránt erős hatást gyakorol. Ennek a megközelítésnek ez óriási előnye, viszont egyben hátránya is, mert sok esetben szélsőséges módon a bántalmazók és a férfiak csoportja közé egyenlőségjelet tesz. 2. Szociológiai aspektusból a központban elsősorban a család, és a családot jellemző kapcsolati minták, illetve azok változásai állnak. 3. Az utóbbi 40 évben a pszichológiai megközelítés erősödése tapasztalható e téren, mert az individuális jegyek hangsúlyozása posztmodern korunkban felértékelődött. 4. A multifaktoriális szemlélet pedig a tágabb szociális kontextust, a társadalmi jellegeket komplex módon veszi figyelembe, általában jellemző, hogy a többi elmélet területeit egységben kezeli és elemzi. Tulajdonképpen e multidimenzionális szemléletmód a kutatásokban is megmutatkozik, egyre inkább a Bronfennbrenner (1979) ökológiai rendszer szemlélete hódít, ahol több tényező együttes szerepét hangsúlyozza. A tágabb környezetet vizsgálja amellett, hogy a makro-, illetve mikro szinten történő jellegzetességek változásai között von párhuzamot. Ennek a szemléletmód eredménye, hogy érthetőbbé vált bizonyos tényezők szerepe. Például a gazdaságilag visszamaradottabb családokban a gyermekbántalmazás magasabb arányú, mely többek között azzal magyarázható, hogy a rossz szociális körülmények a szülőkre nagyobb terhet hárítanak, amivel nehezen birkóznak meg. Magyarországon jelentős változások mentek végbe, szigorodtak a jogszabályok, és a szakemberek képzésében és szemléletében is gyökeres 17

18 változások mentek végbe az utóbbi évtizedekben. Számos kutatás készült a családon belüli bántalmazás tárgykörében, egyik kiemelkedő - reprezentatív mintán (1010 fő) végzett - kutatás Tóth Olga nevéhez fűződik. Az Erőszak a családban című tanulmányának (1999) egyik legfőbb megállapítása az volt, hogy a gyerekverés a mai magyar társadalomban széles körben elfogadott nevelési eszköz A megkérdezettek háromnegyede szerint a szülőnek joga van megpofozni gyerekét, ha az megérdemli. 19 Ezért elengedhetetlen a családon belüli erőszak, és azon belül a gyermekbántalmazás kutatása. Hazánkban a családi erőszakra vonatkozó kutatások más országokhoz képest kisebb számban valósultak meg, azonban mégis jelentős figyelmet kapnak a családon belüli erőszakos események. Ahogy Herczog (2008) fogalmaz: biztosak lehetünk abban, hogy az erőszak fokozódásának érzete miatt a rossz közérzet oka elsősorban a nagyobb nyilvánossággal, nyíltsággal, és a média közvetítő szerepével, a felgyorsult információ átadással van összefüggésben. 20 A média mindig szolgáltat számunkra új, meghökkentő, megdöbbentő eseteket, melyek arra is felhívják a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak kérdése nem lezárt téma, és a jelenleg alkalmazott törvények nem szolgáltatnak a bántalmazottak számára megfelelő jogi hátteret. Utóbbi megváltoztatására egyre erősebb igény mutatkozik a társadalmi, civil szervezetek és szakemberek részéről. Minél többet beszélünk az erőszakról, minél kevésbé elfogadott, tolerált, minél inkább szankcionált, annál többen fognak segítséget kérni, és felismerni, hogy nincsenek egyedül, nem az ő hibájuk, szégyenük, ami velük történt, illetve nem csak velük történik, nem kell eltűrniük, és van menekvés a reménytelennek hitt helyzetből, az izolációból. 21 Azonban nem elég csak a média szerepét kiemelnünk, mert a társadalomban bekövetkező változások (pl.: makroszociológiai, mikroszociológiai, illetve a 19 Tóth O. (1999), Erőszak a családban. Társadalompolitikai Tanulmányok 12., Budapest, TÁRKI, Herczog M. (2009), A családon belüli erőszak jelentésváltozásai és helyzete Magyarországon. In: Nagy I. Pongrácz T. (szerk.), Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI, Uo. 18

19 büntető-igazságszolgáltatás változásai) is hatást gyakoroltak az erőszak ahogy Herczog fogalmaz láthatóvá, láthatóbbá válásához. Virág (2005) előadásában a 60-as évektől kezdődő paradigmaváltásról beszél, amely hatást gyakorolt a makroszociológiai jelenségek változására. 27 KSH adatokat vizsgálva kitűnik, hogy emelkedett a házasságon kívüli születések száma és az ún. egy családfős családok száma, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a házasságkötések száma, illetve nagyobb mértékű a nők munkában való szerepvállalása. Általánosságban igaz, hogy a patriarchális szemléletű berendezkedés felbomlóban van az élet különböző viszonyaiban, így beleértve a családot is, ami a tulajdonképpeni krízisét okozza, és az emberek mentalitásváltozásaival járnak együtt. Mindezek a tényezők közvetve vagy közvetlenül hatnak a gyermekekre, aminek az a következménye, hogy nő a gyermekek körében a deviancia. A család már nem tölt sok időt együtt, megváltoztak a normák, értékek, a konfliktusok megoldása kikerül a családi szférából, és átveszik (ha átveszik) a konfliktusmegoldás szerepét az egyéb közösségek, intézmények. Emellett szerep-problémák is jelentkeznek, amire a média totális terrorja is rányomja bélyegét. A paradigmaváltás mentén az érték skálák és a hagyományos kontroll-rendszerek megrendültek, plurálissá váltak, a társadalmi kontroll gyakorlói elbizonytalanodtak, és a bűnözés meredeken emelkedett, eláltalánosodott. Az emberek hétköznapi élményévé vált az erőszak soha nem látott kiterjedése, térnyerése. 28 Fontos momentum mikroszinten a családot jellemző kapcsolati rendszerben bekövetkező változások jellegének vizsgálata. A család egy dinamikusan változó komplex egység, melyet általában az egymáshoz való alkalmazkodás jellemez. Mivel a makroszint feltételei megváltoztak, ezért a családnak az új 27 Virág Gy. (2005), Erőszak a családban. Gyermek- és ifjúságvédelmi országos konferencia előadás. [ letöltve: ] 28 Virág Gy. (2004), A gyermekek elleni szexuális abúzus és a családon belüli erőszak problémája az ESZTER Alapítvány tapasztalatainak tükrében. In: Sárik E. Marosi K. (szerk.), Kriminológiai Közlemények 61. Budapest, Magyar Kriminológiai Társaság,

20 elvárásokhoz új viselkedésmódokkal, új struktúrával, új szabályokkal kell igazodnia. A családban történő események befolyásolják és alakítják a családi relációkat, a családtagok mentálhigiénés adottságait. A család működése lehet tünet, és hordozhat anomáliákat (pl.: kohéziójában, légkörében), melyek markánsan fennmaradhatnak. Ebben a konnotációban a családon belüli erőszak a család működésmódjában bekövetkezett egyfajta diszfunkcionális zavar, s mint ilyen, magában hordozza a patológia lehetőségét. A család, mint elsődleges szocializációs színtér meghatározó szerepet játszik a gyermek életében, hiszen az alapvető élmények, készségek megszerzése ebben a közegben zajlik. A gyermeknek meg kell tanulnia másokkal együtt élni és alkalmazkodni. A szülők, nevelők modellként vannak jelen a gyermek életében, ezért az identifikációjában konstruktív (építő) vagy akár destruktív (romboló) hatást is gyakorolhatnak. A nevelés során megjelenő erőszak erőszakhoz vezethet, hiszen a gyermek azzal a mintával azonosul, hogy a problémákat erőszakos úton kell megoldani. Így akár a bántalmazottból bántalmazó is válhat idővel. A családkutatók számára ma már tény, és nem kérdés, hogy számos családban az erőszak alkalmazása a konfliktusok gyors megoldásának elfogadott eszköze. Továbbá az alkoholista életvezetés és a tartós családi konfliktusok között szoros kapcsolatot mutattak ki. 29 Hazai adatok alapján a családon belüli erőszak áldozatává vált személyek ha kérnének is segítséget, sokszor az érdemi intézkedés megkezdése előtt meggondolják magukat, és elzárkóznak a további együttműködéstől. 30 Saját tapasztalataim szerint pedig, ha jogilag módjukban állna, sok esetben visszavonnák a magánindítványt. Ennek hátterében - úgy vélem - az állhat, hogy az eljárás hosszadalmas, és annak lezárásáig, s talán még utána is, a bántalmazóval egy fedél alatt kell élnie. A sértett nemcsak egyszeri esetben áldozat, hanem huzamosabb időn keresztül fenyegetett helyzetben él. Jól 29 Bácskai E. Gerevich J. (2006), Súlyos alkoholfogyasztással összefüggő, családon belüli erőszak. LAM, 16: (1), Virág Gy. (1995), Áldozatok testközelben. In: Gönczöl K. (szerk.), Kriminológiai Közlemények 51., Budapest, Magyar Kriminológiai Társaság,

21 kiépült szociális családtámogató intézményrendszer ugyan van, azonban jelenleg az intézmények (pl.: önkormányzat, családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, gyermekideg-gondozó, stb.) között az együttműködés nem minden esetben zökkenőmentes, ezért az áldozat a rendszeren belül kiszolgáltatottá válhat. A rendszer nagy problémáját abban látom, hogy veszélyeztetéskor a gyermeket emelik ki a családból, a bántalmazó pedig továbbra is otthonában maradhat, melyet közel 20 évvel ezelőtt már Gibicsár (1995) is feszegetett. 31 Ebben az esetben előfordulhat rendszerbántalmazás (system abuse), mely akkor valósul meg, ha a segítségre szoruló problémái és helyzete rosszabb lesz a védelmére szerveződött szolgáltatás ellenére, vagy annak eredményeként. 32 A büntető-igazságszolgáltatás területén is paradigmaváltás következett be, a korábban zárt jellegű igazságszolgáltatási szisztémák fokozatosan oldódnak. 33 Ez tapasztalható többek között abban, hogy nemzetközi szinten elfogadott beszédtémává vált a családon belüli erőszak, ami hazánk kriminálpolitikájára is rányomja a bélyegét. Persze a kriminálpolitikát számos tényező befolyásolja, többek között a társadalmi motivációk, és egyre nagyobb igény mutatkozik a változásra. Farkas (1998) állítja, hogy minél inkább képes egy adott igazságszolgáltatási rendszer egy hosszabb perióduson keresztül meglevő eszközeivel a rá háruló feladatokat teljesíteni, a társadalom biztonságérzetét kielégíteni, annál tágabb tér nyílik a humánus, liberális kriminálpolitikának Gibicsár Gy. (1995), A család megvédi a kiskorúakat? Egy ügyészi vizsgálat tapasztalatai. Belügyi Szemle, (3), Herczog M. (2007), Gyermekbántalmazás. Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 33 Farkas Á. (2009), Kriminálpolitikák vándorúton avagy kriminálpolitikák egy globalizált világban. In: Csemáné Váradi E. (szerk.), VI. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés, Miskolc, Bíbor Kiadó, Farkas Á. (1998), A kriminálpolitika és a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága. In: Gönczöl K. Kerezsi K. (szerk.), Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Budapest, Magyar Kriminológiai Társaság,

22 Az utóbbi 10 évben számos lépés született a családon belüli erőszak felismerésének és kezelésének érdekében: Alternatív vitarendezési szabályok törvénybe iktatása; évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről. 45/2003. OGY határozat a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról A bűnmegelőzés működési feltételeinek megteremtése; Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégájának meglakotása (115/2003 OGY határozat). 13/2003. sz. ORFK intézkedés a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet kiadja az 1. módszertani levelet 2004-ben. Azóta folyamatosan konferenciákat szervez, oktatási programokat állít össze, programokat alakít ki (pl.: Sose rázd a kisbabádat címmel), szórólapokat terjeszt, egyéb módszertani anyagokat készít április 1-től működik az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, mely a hozzátartozók közötti erőszak, a prostitúció és emberkereskedelem áldozatainak megsegítésével foglalkozik. Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete 2006-ban kézükönyvet ad ki a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátásához és kezeléséhez évi LI. törvénnyel bekerült a távoltartás intézménye a büntetőeljárási jogunkba. Életbe lép a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény (2006. évi CXXIII. törvény). 32/2007. ORFK utasítás a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására. 22

23 A büntetőtörvénykönyvbe bekerül a zaklatás tényállása (Btk. 176/A. (2) bekezdés). A kormány elfogadta az új büntetőtörvénykönyv tervezetét, mely tartalmazza, hogy büntetnék a családon belüli lelki bántalmazást. Ezek mellett folyamatos kutatások valósultak meg: TÁRKI kutatás (Tóth, 1999 és 2003) OKRI kutatások sora (Fehér, 2005; Gyurkó, 2005; Herczog, 2005 és 2007; Tamási, 2005; Windt, 2005; Herczog és Gyurkó, 2007) Magyarországi Női Alapítvány kutatása (2005) 3. Családon belüli gyermekbántalmazás A társadalomban leginkább felháborodást kiváltó erőszakforma az, amikor gyermekekkel szemben történik abúzus, és áldozattá válnak. Az áldozat szó persze többértelmű, és a vallási konnotáció mellett hétköznapi értelemmel is bír. 73 Farkas (1993) szerint áldozatot hozhat maga az ember is, de válhat saját maga áldozattá is, ami maga után vonja és gyermekek esetében szerintem ez a hangsúlyosabb, hogy az érintett még ha esetleg maga is részes ebben, tehetetlen, védtelen, kiszolgáltatott és nem mindig kap oltalmat, kiengesztelést. 74 Az áldozat szót leginkább a bűncselekményekkel kapcsolatban használjuk, és elismerjük, hogy az áldozattá vált személynek alapvető igénye, hogy szeretné sérelmét kompenzálni. Farkas (1993) szerint azzal, hogy az állam felvállalta az igazságot szolgáltató funkciót, annak az áldozatnak a személye, akinek az érdekeit a bűncselekmény akár közvetlenül, akár közvetett módon sértette, ebben a folyamatban mellékszereplővé vált. 75 Emiatt az áldozat érdekeit garanciális szabályok nem védik, az állam pedig annak érdekében, hogy a bűncselekményt felderítse, és ítéletet hozzon, óhatatlanul abba a csapdába esik, hogy az áldozat sérülékenységét fokozza. Ez 73 Farkas Á. (1993), Áldozatvédelem és büntetőeljárás. Magyar Jog, 42: (12), Farkas Á. (1993), uo Farkas Á. (1993), uo

24 szerintem különösen vonatkoztatható a családon belüli erőszakot elszenvedett gyermek esetében. A gyermekbántalmazás vagy gyermekabúzus esete akkor áll fenn, ha valaki pszichés, fizikai sérülést okoz egy gyermeknek, illetve, ha a gyermek sérelmére követnek el bűncselekményt, és tudomása van róla, de azt nem akadályozza meg, nem jelenti a hatóságok felé. A WHO meghatározása szerint bántalmazásnak minősül a fizikai és lelki rossz bánásmód valamennyi formája, a szexuális bántalmazás, az elhanyagolás, a gyermek kizsákmányolása függetlenül attól, hogy az káros hatással volt-e a gyermek egészségére, fejlődésére vagy emberi méltóságára. 76 Továbbá a gyermekbántalmazás vagy rossz bánásmód magában foglalja mindazokat a fizikai és /vagy érzelmi, veszélyeztető, szexuálisan bántalmazó, elhanyagoló vagy gondatlan magatartásokat, kereskedelmi vagy más jellegű kihasználást, amelyek tényleges vagy potenciális ártalmat jelentenek a gyerek egészségére, túlélésére, fejlődésére, méltóságára nézve egy olyan kapcsolat keretében, amelynek alapja a felelősség, a bizalom és az erő. 77 A módszertani levél szerint: gyermekbántalmazás vagy abúzus azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt noha tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül. 78 A gyermekkel szembeni rossz bánásmód, a gyermekbántalmazás vagy akár elhanyagolás jelensége nem új keletű probléma. Lloyd demause szerint azóta létezik, mióta emberi közösségek fennállnak, azonban a jelenség definiálását 76 Krug, E. G. et al. (Eds.), (2002), World report on violence and health. Geneva, WHO. 5. [ letöltve: ] 77 WHO (1999), Report in the Consultation on Child Abuse Prevention. Geneva, hiv. Herczog, M. (2007), Gyermekbántalmazás. im Uo

25 tekintve csupán fél évszázados múltra tekint vissza. 80 Ennek okát a különböző társadalmak berendezkedési jellegében vélhetjük felfedezni. Ha a hazai törvényalkotói tevékenységek korai szakaszát vizsgáljuk, már Szent István törvényeiben megtalálhatók e jogkörre vonatkozó passzusok, azonban szankciók ekkor még nem vonatkoztak sem a gyermekgyilkosságra, sem pedig a gyermekeket érintő szexuális bántalmazásra. 81 Révész (2004) szerint arra vezethető vissza e látszólagos érdektelenség, hogy akkoriban a gyermekeket szinte tárgyként kezelték, mintegy a szülő tulajdonaként, ezáltal a szülő teljes körű fennhatóságot élvezhetett felette. 82 A gyermekkor kutatása, beleértve annak korszakonkénti szociológiai/pszichológiai értelmezése azért fontos számunkra, mert az emberiség története során megjelenő nevelői felfogásoknak, a gyermekek társadalomban elfoglalt helyének, értékének, szerepének változásával közelebb jutunk a gyermekbántalmazás megértéséhez. A gyermekkor-kutatással foglalkozó szociológusok körében egyre inkább teret nyert az a nézet, miszerint a fejlődéselv alapján megalkotott gyermekfelfogás egyoldalú, ezért az univerzalitásra vonatkozó következtetések tévesnek bizonyulnak, és sokkal inkább a gyermekkor konstruált jegyeit kell figyelembe venni (pl.: veszélyeztetettség). Lengyel 1912-ben még mindig a jogi háttér rendezetlenségére és a problémák morális kérdéseire hívta fel a figyelmet. 83 Tanulmányában így fogalmaz: Gyermekölésért és gyermekkitételért minimális és a minimumot feltűnően megközelítő büntetések szabatnak ki. A gyermekkínzási bűnper a ritkaságok közé tartozik. Szülők, gyámok és gondozók felelősségre vonása a Kbtk. /1879. évi XL. tc./ 64. -a alapján egészen kivételes. 84 Példákkal is illusztrálja, hogy a büntetőjog mely irányokban mutat hézagokat. Fontosnak tartom, hogy e 80 Lloyd demause(1989), A gyermekkor története. In: Vajda Zs. Pukánszky B. (szerk.), A gyermekkor története. Budapest Eötvös József Kiadó, Szent István törvényei II. 26. fejezet, In: (2004), Corpus Juris Hungarici CD-ROM, Budapest, KJK Kerszöv 82 Révész Gy. (2004), Szülői bánásmód gyermekbántalmazás. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó 83 Lengyel A. (1912), Ifjúkorúak törvényes védelme. In: Wlassics Gyula (szerk.), Büntetőjogi dolgozatok. Budapest, Franklin-Társulat, Uo

26 munkából pár momentumot ragadjunk ki, mert úgy vélem, a Lengyel által 100 évvel ezelőtt megfogalmazott problémák ma is aktuális, időszerű kérdéseket feszegetnek. Elöljáróban annyit, hogy a gyermekbántalmazás abban az időben csak akkor volt hivatalból üldözendő, ha azt maga a törvényes képviselő követte el. Az anya, mint elkövető ebben az esetben akkor kerülhetett bíróság elé, ha az apa magánindítványt terjesztett elő, mely ritkaságszámba ment. Az állam különböző intézményi úton korábban is beavatkozott a család belső életébe, mégis egy évszázadon át, a vonatkozó rendelkezések nélkülözték az egységes, átfogó joggyakorlatot, a szabályozás szétszórt és esetleges volt. A II. világháború utáni jogalkotás idővel az egységesítés igényével lépett fel, ez viszont a leegyszerűsítést is magával vonta. Az ún. szocialista embereszmény képébe nem fért bele olyan szülő vagy gondviselő, aki feladatait súlyosan megszegi, ezért hosszú évekig a joggyakorlat úgy tett, mintha a kiskorúak, fiatalkorúak testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztető magatartások csökkennének. Ennek fényében készültek a korabeli statisztikák is, így ezek pontos támpontul számunkra nem szolgálhatnak. A társadalom a mindenkori kormányzattól várja a segítséget, hogy törvényi úton is rendezze a problémákat, melyeket a különböző intézményi szervek jeleznek. Vagyis tegye meg a jogi szabályozás területén a szükséges lépéseket, vizsgálja felül és módosítsa a gyermekbántalmazáshoz kapcsolódó nemcsak büntetőjogi vonatkozású - törvényi rendelkezéseket, jogi normákat. Jelenleg hazánkban A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, illetve annak évi CXXXVI. törvénnyel történő módosítása január 1-től törvényi szinten biztosítja a gyermekek bántalmazással szembeni alapvető jogait, és azzal kapcsolatos megelőző tevékenységet, azonban a rendszer anomáliákkal küzd. 85 A már meglévő intézményi háttér (beleértve: Családsegítő Központok, Nevelési Tanácsadók, Gyermekjóléti Szolgálatok, Átmeneti Otthonok, a Gyámhivatalok, a 85 Herczog M. (2008), im. 26

27 Rendőrség bizonyos osztályai), és a társadalmi szervezetek a gyermekeket ért erőszak ellen egyre markánsabban lépnek fel. A jogszabályok szigorodása, a büntetés, és az ebből is következő változások a szakemberek képzésében, szemléletében és kötelezettségeiben is alapvető változásokat indítottak el e téren, ami ugyancsak több erőszakos ügy feltárását generálja. 86 A szakemberek hiányolják azonban a különböző szakterületek közötti kommunikációt, ami jócskán megnehezíti, így meg is hosszabbítja az esetek megoldását, hiszen el is veszhet a rendszerben a gyerek. A hosszú jogi procedúrák nem segítenek a gyermek amúgy is nehéz helyzetének feldolgozásában, és a bántalmazott további bántalmazási helyzeteknek van kitéve. A nemrégiben bevezetett távoltartás intézménye sem tűnik minden problémát áthidaló megoldásnak. Egyik esetben a bántalmazó volt feleségét és gyermekeit fizikailag és érzelmileg bántalmazta, fenyegette a családot, hogy megöli az anyát. Ebben a konkrét esetben, a távoltartást több mint 1 hónapra rá kapta meg az anya, mind eközben többször menekültek el a gyerekekkel otthonról az utcára. A szülők évek óta elváltak egymástól, és a pszichiátriai kezelés alatt álló apa mégis rendszeresen visszajárt a családjához. Az anya tanúvallomásban a következőket mondta: Ő bántalmazott engem mindig, csak akkor már betelt a pohár és visszaütöttem. Nekem muszáj volt megvédeni magamat, mert nem akartam, hogy eltörje a kezemet. Én dolgozom, el kll, hogy tartsam magunkat. Dolgoznom kell. 86 Uo

28 3.1. Történeti korok különböző gyermekfelfogása Számos irodalmi mű témájául szolgált a gyermekek kiszolgáltatott helyzete már a 19. század közepén, erről ír Charles Dickens a Twist Olivérben (1839) és a Copperfield Dávidban (1850). Angliában ebben az időszakban és még fél évszázaddal később is, a gyermekek mortalitásának száma igen jelentős volt. Az ig tartó időszakban éves korú gyerek halt meg, melyet részben okozhatott a gyermekmunka széles körű elfogadottsága. A társadalmi változásoknak köszönhetően a 19. század legelejétől az angolszász jogban egymás után íródtak a jogesetek közé a gyermek védelmével kapcsolatos törvények. 87 Mégis legelőször az Egyesült Államokban 1852-ben született meg a gyermekek foglalkoztatásáról szóló törvény (Child Labor Law), majd Angliában 1872-ben megjelent a nagy horderejűnek számító gyermekek életének védelméről szóló törvény (Infant Life Protection Act). Azóta lényegesen finomodott a jogi szabályozás nemzetközi szinten, a gyermek társadalomban és a családban elfoglalt helye és a nevelési szokások is lényeges változásokon mentek keresztül. Manapság komplex intézményrendszerek biztosítják a gyermekek alapvető jogait. Az Egyesült Nemzetek Szervezete november 20-án deklarálta a gyermekek jogait, majd pontosan 30 évvel később 1989-ben New Yorkban ratifikálták Gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményt, s melyet Magyarország ben emelt be jogrendjébe. Hazánkban azóta sem állt meg a jogi, a szakmai és az etikai szabályozás fejlődése, ezt mutatja az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A gyermektörténet- és a gyermekkor-történeti kutatások alapján azt tapasztaljuk, hogy eltérő gyermekfelfogások voltak a különböző történeti 87 Hobart, C. Frankel, J. (1998), Good practise is child protection. UK, Stanley Thornes [ letöltve: ] 28

29 korokban. Révész (2004) szerint - a gyermek természetére vonatkozóan - kultúrától és történelmi időszakoktól függően, más-más hozzáállások, nézőpontok és hiedelmek fogalmazódtak meg. 88 Az utókor számára fennmaradt dokumentumok, források, akár irodalmi művek nem tekinthetők ugyan objektív információbázisnak, azonban az adott korra jellemző szemléletre a gyermekekkel kapcsolatban mégis következtethetünk belőlük. Rendelkezünk például információkkal az ókori egyiptomi, görög (pl.: spártai) vagy éppen római nevelési elveket illetően. Ezekből kitűnik, hogy sok-sok évszázadon át, a gyermekek bántalmazása jellemzően a nevelés eszköze volt, mondhatjuk azt is, hogy a gyermek verése bizonyos történeti korokban elfogadott és természetes volt. DeMause (1976) pedig odáig, megy, hogy kijelenti: a gyermekkor története egyben a gyermekbántalmazás története is. 89 Ariès (1974) gyermekkor-történetkutató nagyhatású munkájában a 17. századra teszi a gyermekkor felfedezését, mely folyamat az adott társadalomban végbemenő változásokkal egyetemben bontakozott ki. Ariès (1987) sokkoló és sokszorosan cáfolt állításai, miszerint a 17. század előtt nem volt gyermeki lét oly módon hatott a tudományokra, hogy kutatások sorát ösztökélte. 90 Egyre nagyobb hangsúly helyeződött a szülő és gyermeke közötti reláció társadalmi kontextusban történő vizsgálatára. 91 Révész (2004) részletesen elemzi a különböző történeti korokban megnyilvánuló gyermeknevelési stratégiákat, melyet táblázatban összegez (lásd 2. sz. táblázat) Révész Gy. (2004), Szülői bánásmód gyermekbántalmazás. im. 89 hiv. Révész Gy. (1999), A felnőtt világ gyermekekkel kapcsolatos elvárásai és a gyermekbántalmazás. Magyar Pszichológiai Szemle, 54: (3), Ariès, P. (1987), Gyermek, család, halál. Budapest, Gondolat Kiadó 91 Kerezsi K. (1995), A védtelen gyermek. Budapest, KJK Kerszöv 92 Révész Gy. (2004), im

30 2. táblázat. A gyermeknevelés történeti áttekintése A szülőgyermek kapcsolat formái Ókor-4. század Elhagyás század Ambivalencia század Erőszak 18. század Szocializáció század eleje Segítés A szülő rejtett kívánsága Bárcsak meghalnál, hogy megszabaduljak attól a félelemtől, hogy megöl az anyám. El kell hagyjalak, mert menekülnöm kell a rád vetített szükségleteimtől. Rossz vagy rád vetített erotikus és agresszív tulajdonságaimtól. Akkor szeretlek, ha teljesen ellenőrizhetlek. Akkor szeretünk, ha céljainkat megvalósítod. Szeretünk és segítünk abban, hogy megvalósíthasd céljaidat. Gyermekgyilkosságok Megjelenési formák Gyermekgyilkosságok Gyermekek mint rituális vallási áldozatok Gyermekek eladás Szodómia Kiadás szoptató dajkához Kolostorba küldés Szolgának vagy inasnak adás Verés, beöntések Rövid ideig tartó pólyázás A gyermek mint erotikus tárgy Korai szobatisztaságra szoktatás A gyermeki szexualitás elnyomása Kötelező iskoláztatás Rejtett szülői kívánságok kivetítése Bűntudatra építés Erőszak nélküli születés szabad nevelés Gyermeki jogok Pedológia A gyermekek szempontjából talán a legjelentősebb időszak a 18. század végétől érkezett el, mert ettől kezdve már nem úgy kezelték, mint egy kicsi felnőttet, hanem ténylegesen a gyermekre jellemző elvárásokkal közelítettek feléje. A gyermeki elme rendszeres tanulmányozása a német Tiedemann ( ) nyomán az 1780-as évektől kezdődött, mely bázison fejlődött ki a 30

31 pedológia mozgalma. 93 Azonban mégis egy amerikai kutató, Hall ( ) vált a pedológia egyik vezéregyéniségévé azáltal, hogy kiemelte a gyermekekre vonatkozó ismereteket különböző tudományokból, és rendszerbe foglalta azokat. Célul tűzte ki, hogy magyarázatot talál a gyermekkorban jelentkező viselkedésekre, melyek jellegzetessége, hogy nem a környezetre való reakcióként jönnek létre. A pedológia egyik jelentős magyarországi képviselője Nagy László volt, aki 1906-ban megalapította a Magyar Gyermektanulmányi Társaságot. 94 Kérdőíves vizsgálatokra alapozva úgy vélte, hogy a gyermeki és a felnőtti gondolkodásban minőségi eltérések tapasztalhatóak, és a gyermektanulmány feladata a gyermeki fizikai és pszichés fejlődés fokozatainak megállapítása a fogamzás pillanatától kezdve a felnőttkorig bezárólag. Pszichoanalízis A pedológiai mozgalom mellett a másik jelentős fordulópontot a 20. század elején megjelenő pszichoanalitikus irányzat jelentette. Az addig tabutémának számító felnőttek és gyermekek közötti szexuális viszonyt vette górcső alá. A magyar pszichoanalitikus iskola kiemelkedő alakja, Ferenczi Sándor (1932) arra hívta fel a figyelmet, hogy a traumatikus eseményeknek jelentős hatása van az egyén patogenezisére, és kifejti nagyhatású művében a bántalmazás dinamikáját. Ferenczi a szexuális traumákat külön és kiemelten kezeli, az incesztuózus csábítások okát abban látja, hogy a gyermek és felnőtt alapvetően szereti egymást. Egy patológiás hajlamokkal rendelkező felnőtt a gyermek által a szeretet megnyilvánulásait félreértelmezi, fellép kettejük között a nyelvzavar (kommunikációs torzítás), és a felnőtt a gyermektől jövő gyengédséget összetéveszti a nemi vággyal. Az éretlen személyiséggel rendelkező gyermeket, ha a felnőtt részéről bántalmazás éri, azt traumaként éli 93 Hogan, J. D. Vaccaro, T. P. (2006) Internationalizing the History of U.S. Developmental Pschology. In: Brock, A. C. (eds.), Internationalizing the History of Psychology. New York, New York University Press [ letöltve: ] 94 hiv. Farkas J. (2007), Fejlődéspszichológia. Budapest, L Harmattan Kiadó 31

32 meg. Ennek kapcsán jelentkezhet regresszió, a sokkhatásra személyiségének hasadása is bekövetkezhet. Előfordulhat, hogy a trauma kapcsán bűntudat jelentkezik, mely fixálódhat, és a szorongásából fakadóan a gyermek identifikálódhat az agresszorral. 95 Ferenczi bántalmazási dinamikájának jelentősége abban áll véleményem szerint, hogy elsőként hangsúlyozta a trauma, főként a szexuális trauma betegséget indukáló hatását. 95 Ferenczi S. (1932), Nyelvzavar a felnőttek és gyerekek között. A gyengédség és a szenvedély nyelve. In: Ferenczi S. (1997), Technikai Írások. Budapest, Animula Kiadó,

33 3.2. A családon belüli gyermekbántalmazás formái és következményei Önmagában a bántalmazás meghatározása is nehéz feladat, de főképp a különböző bántalmazási formák közötti határvonalak meghúzása, hiszen az eltérő pszichés következményeket okozhatnak. Révész (2004) munkája alapján a következőkben táblázatok formájában foglaljuk össze és korok szerint osztályozzuk a bántalmazás gyermekekre gyakorolt hatásait. 96 A bántalmazási formák sokszor halmozottan fordulnak elő. Kemp (1998) az abúzus kontinuum modelljében négyféle családon belüli bántalmazói módot különít el, és súlyosságát tekintve pedig két szintet különböztet meg: a mérsékeltebb (lásd 3. sz. táblázat) és az extrém bántalmazói (lásd 4. sz. táblázat) viselkedést. 96 Révész Gy. (2004), im

34 3. táblázat. A családon belüli gyermekbántalmazás kontinuum modellje I. 97 Fizikai bántalmazás Pszichológiai/érzelmi bántalmazás Szexuális bántalmazás Mérsékeltebb bántalmazói viselkedések Csípés Lealacsonyítás Szexuális szükségletek minimalizálása Szorítás Hajhúzás Ellökés Ignorálás (figyelmen kívül hagyás, mellőzés) A szeretet megtagadása Csúfolás, gúnyolás, kinevetés A szexualitás kritizálása Rögeszmés féltékenység Nem kívánt érintések/érintke zések Megrázás Vádolás A gyerek szexualizált megnevezése Eltaszítás Sarokba szorítás Fogságban tartás Az orvosi segítség visszautasítása Izoláció (társaktól, hozzátartozóktól való elszigetelés) A gyermek önértékelésének aláásása Megsértés A szex követelése Szexuális tárgyként való kezelés Gazdasági bántalm. Alapvető szükségletre való pénz megtagadása 97 A. R. Kemp (1998), Abuse in the family: an introduction. London, Brooks/Cole Pub. 9. hiv.: Zyl, A-M. (2008), Social Welfare Services offered at shelters of female victims of domestic violence. Stellenbosch University, 21. [ letöltve: ] Lásd még Révész 37. hasonló felosztásban 34

35 4. táblázat. A családon belüli gyermekbántalmazás kontinuum modellje II. 98 Fizikai bántalmazás Pszichológiai/érzelmi bántalmazás Szexuális bántalmazás Gazdasági bántalmazás Extrém bántalmazói viselkedések Belső sérülések Megalázás Promiszkuitás Élelmiszer és orvosi felügyelet megtagadása Az orvosi kezelés megtagadása A gyermek számára értékes dolgok elpusztítása, megsemmisítése Szex megfigyelésére való kényszerítés Csonttörés Ordítozás Nem kívánt szexuális helyzetre való kényszerítés Megnyomorítás Eltorzítás, megcsúfítás Gyilkosság Drogok vagy alkohol használatára kényszerítés Elhagyással való fenyegetés Erőszakkal való fenyegetés Amivel a gyermek kapcsolatban van, azok rongálása Verést követően szexuális erőszak Fegyver használata a szex kikényszerítésére A szexuális aktus alatti sérülés okozása Fizikai bántalmazás A fizikai bántalmazás körébe tartozik az ütés, rúgás, lekötözés, hajtépés, bezárás, el-vagy ledobás, csavargás, gondatlan leejtés, mérgezés, megégetés vagy leforrázás, vízbe fojtás, fojtogatás, fullasztás és fullasztási kísérlet, illetve a gyermeknek egyéb módon történő fizikai sérülés okozása, így a sebzés, harapás, szorítás és végtagtörés. A tettlegesség következményeként a gyermeket olyan sérülés is érheti, amely egészségkárosodással (pl.: érzékszervi, központi idegrendszeri károsodás) járhat. 98 Uo. 35

36 A fizikai bántalmazás formái A fizikai bántalmazás végződhet könnyebb vagy súlyosabb testi sérüléssel, maradandó károsodással és legsúlyosabb esetben halállal. A testi fenyítés, mint a fizikai bántalmazás egyik formája hazánkban 2005-től áll tilalom alatt. Ennek ellenére Tóth Olga kutatása (1999) rávilágít arra, hogy elfogadott nevelési módszer, és széleskörű társadalmi bázis alkalmazza, melyek köre kiterjed nemcsak a családi, de intézményi keretekre is. 99 Herczog Mária (2003) az Országos Kriminológiai Intézetben végzett kutatásában Tóth Olga eredményeitől. 100 Kutatása a testi fenyítés elterjedésére, a gyermekkorban átélt tapasztalatok később megjelenő szülői nevelési módszerek közötti kapcsolatra, illetve a testi fenyítést alkalmazók szülők stílusjegyeire kérdezett rá. Lényegesen magasabb arányt mutatott ki a válaszolók körőben, akik testi fenyítés alkalmaznak nevelési módszer gyanánt. Előfordulhat a rázott gyerek szindróma, mely során a kisgyermek kiszolgáltatott helyzetéből fakadóan nem tud védekezni, és a szülő indulatból való megrázása következményeként szintén súlyos belső sérülések alakulhatnak ki. Hazánkban a balesetek következményeként elszenvedett sérülések nem tartoznak a bántalmazási formák közé. Ezek megnyilvánulhatnak úgy, hogy a gyerek leesik, leforrázzák, megfullad, mérgező anyagot iszik, vagy pedig a közlekedés folyamán pl. nem használnak bukósisakot. 99 Tóth O. (1999), Erőszak a családban. Budapest, TÁRKI 100 Herczog M. (2004:a), A gyermekkori testi fenyítés, bántalmazás és az érintettek nevelési eszközei. In: Irk F. (szerk.), Áldozatok és vélemények II. Budapest, OKRI,

37 A fizikai bántalmazás hosszú távú hatásai A gyermek fizikai bántalmazása hatást gyakorol érzelmi életére (lásd 5. sz. táblázat). A kisgyermeket ért bántalmazás esetében viselkedéses szinten jelenik meg az erőszak, a másik bántása, de úgy is jelenkezhet, hogy a gyermek nem tud örülni dolgoknak. Az óvodáskorban már a gyermek játékszínvonalát érinti a fizikai bántalmazás elszenvedése, túlnyomó részt játékában alacsony színvonalú lesz, társaival kerüli a kapcsolatot, csoportjátékokban nem szeret részt venni, és a már jól bevált (rögzült) mozgástevékenységek jellemzik játékát. Kisiskoláskorban kortárskapcsolatai szegényesek, kevés kapcsolatot teremt és tart fenn, arra is inkább a visszahúzódás vagy erőszakos megnyilvánulás jellemző, emiatt kevés pozitív élménye származik. A serdülőkorban egyértelműen megmutatkoznak az antiszociális mutatók, mely a bűnözői karrier felé vezethet. 5. táblázat. A fizikai bántalmazás pszichés következményei 101 Korcsoport Kisgyermekkor Óvodáskor Kisiskoláskor Serdülőkor Következmények Lelassuló kognitív fejlődés Örömkészség zavara Ismétlődő motoros játék Gyenge csoportjáték Gyenge együttműködési hajlam Kevés pozitív kortárskapcsolat Alacsony kortársi együttlét-élmény Antiszociális viselkedés A fizikai bántalmazás a testi tüneteken túl, sok esetben pszichés tünetekkel is jelentkezhet. Ezekben az esetekben a gyermek érzelmi világát hangulati labilitás, szorongás és a sérülés körülményeinek ismertetésekor való ellentmondásba keveredés jellemzi. Általában kerüli azokat a helyzeteket, ahol sérüléseit megláthatnák, ezért a sérülések elfedésre alkalmas ruhadarabokat hord. Az iskolai teljesítményében visszaesés fordulhat elő, és állandósult, tipikusan feszült légkör jellemezheti a szülőjével való kapcsolatát. A krónikus 101 Révész Gy. (2004), alapján 37

38 fizikai bántalmazás következtében Gil (1991) 102, továbbá Fagot és munkatársai (1998) 103 a következő viselkedéses jegyeket figyelték meg: 104 Ambivalencia a kapcsolatokban; Másokkal szembeni megnyilvánuló viselkedéses hipervigilancia; A veszély anticipációja következétben állandósuló védekezés; A környezettel kapcsolatos percepciók és akciók hatékony kezelésének képtelensége; Mások elvárásaival való szembesülés során megjelenő frusztráció; Kaméleon természet (mások elvárásaihoz igazodó viselkedés); Tanult tehetelenség ( megpróbálni egy feladat megoldását sokkal veszélyesebb, mint hozzá sem fogni valamihez); A szülő testi és érzelmi támogatása utáni vágy; Az élet élvezetének képtelensége; Pszichiátriai szimptómák mint enuresis 105, hiszteria (dührohamok) hiperaktivitás, bizarr viselkedés; Alacsony önértékelés; Iskolai tanulási nehézségek; Oppozíció 106 vagy visszahúzódás; A viselkedés álérettsége (koraérettsége). 102 Gil, E. (1991), The Healing Power of Play. Working with Abused Children. London, Guilford Press hiv.: Révész (2004), im. 103 Fagot, B. et al. (1998), Becoming Adolescent Father: Precursor and Parenting. Developmental Pschology, 34: (6), hiv.: Révész (2004), uo. 104 Révész (2004), uo Szándékos vagy nem szándékos vizeletürítés 106 Negativisztikus, ellenséges, dacos viselkedés 38

39 A következő esetek szemléltetik a fizikai bántalmazás hatásait: A 4 éves és 16 éves testvérpár állandó bántalmazásnak volt nemcsak tanúja, de elszenvedője is. Az anyával a két gyerek anyaotthonba menekült. A 38 éves alkoholista, agresszív, kiszámíthatalan apa (vagyonőr) a gyerekek szeme láttára verte brutálisan anyjukat. A gyerekekben alkalmazkodási zavarok, indulatkezelési nehézségek léptek fel a sorozatos zaklatás miatt. Az óvodáskorú kislányról a következő pszichológiai jellemzést adta a pszichológus: nagyon érzékeny, összerezzen, ha hangosabban szólnak rá. Remegve ébred, rosszul alszik, dobálja magát, többször felébred az éjszaka során. Széklettartási problémái vannak. Az idősebb lánynak pedig: regresszióban van, nehezített az alkalmazkodása a környezetéhez. Érzelmileg nem kötődik apjához, elutasító attitűdű. A szakvélemény egyértelműen fogalmaz, a nagyfokú szorongás, indulatosság és alkalmazkodási zökkenők traumaképződést mutatnak. A 9 éves azt mondja a kihallgatáson: Azért vagyunk itt, mert az apukámtól eljöttünk. Anyukámat, engem, meg a testvéremet mindig ütött. Azért apuban nem szeretek semmit. Nem szeretem aput, semmit nem érzek. Rossz volt mindenkihez. Mindenben meg kéne változnia, hogy szeressem. Félek tőle, és féltem anyut, hogy meg fog halni. Apa azzal fenyegetőzött, hogy megöli anyát. A 16 éves nevelt fia így nyilatkozik róla: T-ban nem lehet semmit szeretni. Selejt, ahogy van. Nem tudna már megváltozni. Úgy változna, hogyha pórázra köthetném, és úgy vihetném. Nagyon utálom. Az a szerencséje, hogy elég nagydarab. Volt már olyan, hogy végiggondoltam, megszúrom, csak nem akarok a rendőrségre kerülni. Ha valami nem úgy történt, ahogy ő akarta, egyből lepofozott, ha Anyu szólt neki, hogy ne bántson engem, akkor ő is kapott egy pofont. Legalább 2 éve folyamatosan terrorizál minket. Mindennapos, hogy vagy anyukámat, engem, vagy a húgomat bántalmazza. Amikor a rendőrökkel fenyegetőztem neki, akkor elkezdett nevetni, vagy megvert amiatt Azért nem költöztünk el, mert nem akartuk otthagyni a saját lakásunkat, meg nem volt pénzünk. A 14 éves lányt játékszenvedéllyel küzdő munkanélküli apja bántalmazta, akitől anya 10 éve elvált, de ő mégis a családdal él. Többször anyaotthonba menekültek miatta. Igy nyilatkozott: Megfordult a fejemben, hogy megölöm az édesapámat, mert már nem bírom az állandó rettegést és a terrort. 39

40 Érzelmi bántalmazás Az érzelmi bántalmazást tágabb értelemben véve pszichológiai bántalmazásnak tekintjük, mely a szülő és gyermeke közötti negatív hatású interakcióknak az ismétlődését, annak pregnáns előfordulását jelenti a mindennapokban. 107 Általánosságban mondható, hogy az érzelmi bántalmazás alatt olyan magatartást értünk, amikor rendszeresen vagy folyamatosan a gyerekben az a kép alakul ki magáról, hogy inszufficiens, szerethetetlen, és ezek hatására hosszú távon torzul az énképe és az önértékelése. 108 Ezek a bántalmazási helyzetek széles spektrumot ölelnek fel. Bizonyos esetekben a család speciális élethelyzetéből (pl.: szülők válása) fakadóan jelentkezik, de előfordulhat, hogy a bántalmazó szülő italozó életmódjából fakadóan is bántalmazás következik be. A gyermeket rettegésben tarthatja a bántalmazó, megszégyeníti, lekicsinyli, gúnyolja, megalázza. A rendszeres pszichológiai bántalmazás a gyermek személyiségfejlődésére hat, és pszichés tünetekben nyilvánulhat meg. Az érzelmi bántalmazás formái Verbális Nonverbális (pl.: mimikai megnyilvánulások, gesztusok, proxemika, mutogatás) Mulasztásos (pl.: a gyermeket számára fenyegető helyzet egyedül hagyja, ahol nincs módja segítségkérésre) Tevőleges magatartás (pl.: a gyermeket megalázó helyzetbe hozza, egyéb emocionális bántalmazásnak teszi ki) On-line bántalmazás (pl.: interneten keresztül következik be). 107 Kairys, S. W. Johnson, C. F. (2002), The Psychological Maltreatment of Children Technical Report and the Committee on Child Abuse and Neglect. American Academy of Pediatrics. 109: (4), 68. [ letöltve: ] 108 Gyurkó Sz. (2009), Gyermekbántalmazás, veszélyeztetett gyermekek. In: Borbíró A. Kerezsi K. (szerk.), im. 40

41 Garbarino (1994) életkorokra lebontva határozza meg a leggyakrabban előforduló érzelmi bántalmazási típusokat (lásd 6. sz. táblázat). Öt megnyilvánulási formát különített el: Az elutasítás: Nemcsak érzelmi, de fizikai értelemben mutatkozik meg, és a gyermek távoltartását célozza meg. 2. A terrorizálás: Úgy a verbális kommunikációban, mint a nonverbális kommunikációban mutatkozik meg. 3. Az ignorálás: Azt jelenti, hogy a gyerek a szülő számára mintha nem is létezne, és ennek megfelelő magatartást tanúsít. 4. Az izolálás: A gyermek kortársaktól, családtagoktól való elkülönítését jelenti. 5. A megvesztegetés: A gyerek életkorának, fejlettségi szintjének nem megfelelő szülői magatartást jelenti. 109 Garbarino, J. Garbarino, A. C. (1994), Emotional Maltreatment of Children. Chicago, National Committiee to Prevent Child Abuse, hiv.: Herczog M. (2007), Gyermekbántalmazás. im

42 6. táblázat. Az érzelmi bántalmazás típusai 110 Csecsemőkor Elutasítás A csecsemő kötődési igényeit elutasítja Terrorizálás Nincs tekintettel a tűrőképességére (pl.: erős ingerek kapcsán) Ignorálás Nem válaszol a csecsemő spontán megnyilvánulására Izolálás Megakadályozza, hogy más helyettesítse személyét Megvesztegetés Inadekvát magatartást idéz elő (pl.: alkohollal, droggal) Óvodás kor Elutasítás Kizárja a gyermeket a családi tevékenységekből Terrorizálás Intenzív gesztusok alkalmazása fenyegetés, megfélemlítés céljából Ignorálás Érzelmileg elérhetetlen a gyermek számára, nem bíztatja tevékenységekre, szocializációját gátolja Izolálás Kisajátítja a gyermeket, gátolja másokkal való kapcsolatát Megvesztegetés Agresszív, szexuális színezetű magatartást vált ki Iskoláskor Elutasítás A gyermek személyiségét negatívan határozza meg Terrorizálás Kettős kötésben (double-bind 111 ) tartja Ignorálás Szükség esetén nem védi meg, illetve nem vesz tudomást arról, hogy a gyermek segítségre szorul Izolálás Gátolja, nem bátorítja, a kortárskapcsolatok kialakításában Megvesztegetés Agresszív, szexualizált, vagy kriminen magatartást vált ki a gyermekből Serdülőkor Elutasítás Nem fogadja el a gyermek megváltozott szociális szerepét Terrorizálás Azzal fenyegeti, hogy elküldi, megalázza Ignorálás Nem vállalja fel a szülőszerepet, nem mutat érdeklődést a gyermek iránt Izolálás Gátolja szocializációját azzal, hogy a családon kívüli kapcsolatok létesítését akadályozza Megvesztegetés Antiszociális magatartásra, szexuális, agresszív magatartásra, illetve szerabúzusra ad példát 110 Uo A verbális és nonverbális kommunikációs csatornán érkező, egymással összeegyeztethetetlen közlési mód. 42

43 Az érzelmi bántalmazás körébe tartozik, ha a gyermek felé azt sugározzák, hogy értéktelen, ha szeretet nélküli légkörben él, ha nem kívánt terhességből született, ha úgy kezelik, mint aki hasznavehetetlen, és csak a hibáit emelik ki, gyakran és szándékosan megalázzák. Előfordulhat a gyermekben indokolatlan bűntudat, vagy szégyenérzet keltése, melyekből fakadóan önértékelési problémái jelentkeznek, ami alacsony önértékeléshez, saját maga elfogadásának a képtelenségéhez, egyéb kötődési zavarok kialakulásához vezet. Érzelmi bántalmazásnak minősül továbbá, ha a gyermek életkorának, fejlettségének, képességeinek nem megfelelő elvárásokat támasztanak elé (pl.: idő előtt erőltetik a szobatisztaságot). Mindezek következményeként a gyermekben állandósult frusztráció, félelem és szorongás keletkezhet. Ezt erősítheti a fenyegetése, a sorozatos megalázása, és a kiszolgáltatott helyzetének fokozása. A bántalmazó sok esetben megveti, tárgyként kezeli, rettegésben tartja a gyereket, izolálja másoktól, de az is előfordulhat, hogy nem vesz róla egyszerűen tudomást. Mindezek következményeként a gyermek személyiségfejlődésében és szocializációjában alapvetően sérül. Ide sorolható továbbá, amikor a gyermeket a szülő elutasítja, kerüli vele az intim helyzeteket, nem öleli, puszilja meg, undorodik a testi érintkezésétől, és ezt nonverbálisan is kimutatja. Viselkedésében kiszámíthatatlan, következetlen, elvárja a gyermektől, hogy az ő szükségleteit fontosabbnak tartsa a magáénál. Amennyiben a gyerek mégis kifejezi saját szükségleteit, azért büntetés, terror, érzelmi zsarolás jár. Verbálisan sűrű szidalmaknak, a gyermek csökkentértékűségét hangsúlyozó gúnyos kifejezéseknek van kitéve (például olyat mond a szülő, hogy inkább ne született volna meg a gyerek ). A bántalmazó fenyegetheti a gyermeket azzal például, hogy elhagyja, illetve azzal, hogy a gyermek szempontjából félelmet keltő büntetést helyez kilátásba. A gyermek által szeretett tárgyak, állatok elpusztítása, elajándékozása, vagy ezzel való fenyegetés. Előfordulhat, hogy a gyermek fejlődési szintjének nem megfelelő vagy traumatizáló eseményeket teremt, ijesztő dolgokat mutat számára, továbbá megakadályozza, hogy másokkal, kortársakkal, rokonokkal kapcsolatot tartson. Végül pedig, hogy olyan 43

44 cselekedetekért bünteti, melyek a gyermek életkori sajátosságából fakadnak (pl.: sírás, mozgékonyság, maszturbálás). Az érzelmi bántalmazás tünetei Az érzelmi bántalmazásnak - jellegéből adódóan - pszichés tünetei vannak. A gyermek visszahúzódó lesz, alacsony önértékelése alakulhat ki, de előfordulhat perfekcionizmus a fokozott megfelelési kényszer miatt. Jelentkezhetnek depresszív tünetek, autoagresszió, önmaga hibáztatása, a bántalmazó szituációkban való passzív viselkedés, védekezési képtelenség. Frusztrációs helyzetben freezing, emiatt a konfliktushelyzetek kerülése, a családi közegből való távolmaradás. Ez megnyilvánulhat csavargásban, szökésben, egyéb deviáns magatartásban, mely bűnözéssel, aszociális magatartással járhat együtt. A gyermekkori abúzusnak tehát számos következménye lehet, egyik legsúlyosabb formája a szerhasználat és az öngyilkosság. Bácskai és Gerevich (2006) megfigyelései alapján azt találták, hogy a bántalmazott serdülők az átlag populációhoz képest nagyobb arányban használnak drogot, vagy fogyasztanak alkoholt, melyből arra következtetnek, hogy a szerhasználat az abúzus okozta fájdalomra válasz, s nem pedig fordítva. 112 Az érzelmi bántalmazás hosszú távú hatásai A gyermekbántalmazás típusain belül a legnehezebben vizsgálható, és a legkevesebb bizonyítékkal szolgáló terület az érzelmi (lelki) bántalmazás. Az emocionális bántalmazás gyakoriságát nehéz vizsgálni, a mai napig még nem alkottak objektíven mérhető faktorokat, és nehéz mérni a személyiségfejlődésre gyakorolt negatív hatását is. Előfordulhat önmagában, de fizikai bántalmazással, esetleg más bántalmazással járhat együtt. Nagy 112 Bácskai E. Gerevich J. (2006), Súlyos alkoholfogyasztással összefüggő, családon belüli erőszak. im.,

45 általánosságban elmondható, hogy hatást gyakorol a gyermek pszichés működésére, mely érintheti az önbecsülését (pl.: alacsony önértékelés), a hangulatát (pl.: depresszió), frusztrációs toleranciáját (pl.: impulzus kontroll zavarok), antiszociális személyiségfejlődést eredményezhet és egyéb interperszonális problémákhoz vezethet. Az emocionális bántalmazás tényének megállapítása legtöbbször akkor valósul meg, amikor a gyermek már nagy valószínűséggel a környezete számára is jól azonosítható tüneteket produkál. Azonban a gyermek magatartászavarában mutatkozó jelek még nem bizonyítékok az emocionális abuzálásra, egyéb okok is mutatkozhatnak a háttérben. Nincsenek törvényszerű tünetek, ezért is nehéz a felismerése. A leginkább jellemző pszichés tünet kisgyermekkorban a bizonytalan kötődési minőség kialakítása vagy kötődési zavar és a csökkent örömkészség. Az óvodáskorban főleg frusztrációs helyzetben, agresszív viselkedésben mutatkozik meg, és előfordulhat táplálkozási vagy evészavarban. A kisiskoláskorban az agresszív tendencia otthoni és iskolai közegben is jelen lehet. A serdülőkorban pedig antiszociális, egyéb deviáns magatartásformák kapcsán jelentkezik, melyek a torz szabály- és normarendszerre épülnek (lásd 7. sz. táblázat). 7. táblázat. Az érzelmi bántalmazás pszichés következményei 113 Korcsoport Kisgyermekkor Óvodáskor Kisiskoláskor Serdülőkor Következmények Kötődési zavar Örömkészség zavara Agresszió Táplálkozási- és evészavarok Distressz helyzetben támadó viselkedés Agresszió Erőszak az iskolában Antiszociális viselkedés Kortárskapcsolati problémák 113 Révész Gy. (2004), alapján 45

46 Az érzelmi bántalmazás bizonyosságáról több oldalról kell igazolást nyerni, amit bonyolít, hogy a tünetek egyéntől függnek. Figyelembe kell venni a pedagógusok és a családtagok tapasztalatait, azokét, akik kapcsolatban állnak a gyermekkel. Csakúgy, mint a többi bántalmazási formára, így az emocionális bántalmazásra is igaz, hogy súlyossági fokát befolyásolja a gyakorisága, az ismétlődése, illetve a bántalmazóval kapcsolatos egyéb gátló és serkentő tényezők előfordulása. Családi erőszak tanújaként jelentkező hosszú távú hatások A gyermek közvetett módon is lehet alanya érzelmi bántalmazásnak, erre példa a következő három eset. Az anyát paranoid skizofrén ügyvéd (kizárták a kamarából) apa rendszeresen fenyegette, például úgy, hogy azt mondta: Aláírod a saját halálos ítéleted, és garantálom, én mindent megteszek, hogy ez meg is történjen. 46

47 14 éves fiúgyermeket anyja (38), édesapja és nevelőapja (50) folyamatos érzelmi és fizikai fenyegetésnek tették ki. 1 éves korában anyja például a forró teába nyomta fejét, melynek maradandó nyomai látszanak arcán, máskor pedig üvegpoharat törött el a fején. A gyerek súlyos pszichés sérülések elszenvedéséről szólnak a szakértői iratok. A gyereket nemcsak anyja és annak élettársa, de alkoholista édesapja is túl az érzelmi bántalmazáson, fizikailag is bántalmazta, nevelőapja pedig rugdosta, ütötte a fejét, lábbal lefelé lelógatta a galériáról, szíjjal verte 9 éves korától rendszeresen. A bántalmazott gyerek a saját szavaival így fogalmazta meg helyzetét: A nevelőapám majdnem minden nap bánt. Amikor hazamentem az iskolából, akkor már féltem, hogy mi lesz. Amikor hazaértem, már mentem fel a galériára, hogy ne bántson. Édesanyám nem szólt neki, nem állította le Anyukám azt mondta, büdös a pisim, a folyosón kellett télen-nyáron WC-re mennem Idén tavasszal meguntam a bántalmazásokat, szóltam az iskolában, hogy nem bírom tovább. Aláírtam egy papírt, hogy nem akarok hazamenni, mert félek a nevelőapámtól Sírtam is Anyu megígérte, hogy többet nem fognak bántani, és most már jók lesznek velem, de azt már máskor is mondták. A gyerek nagymamájához került közvetlenül az események felfedését követően. Attól kezdve anyja sem személyesen, sem pedig telefonon nem kereste. 35 éves rokkantnyugdíjas, alkoholista, büntetett előéletű apa 6 gyerekét terrorizálta. 5 éven át mindennaposak voltak a házastárs bántalmazások, ezeknek a gyerekek tanúi voltak. Amikor az apa hazaért az éjszaka közepén, a család többi tagja elmenekült otthonról. Volt, hogy egy bevásárlóközpontban várták, hogy az apa elaludjon, és hazamehessenek, és volt, hogy a Margitszigetre menekültek. Az apa a legkülönfélébb módon bántalmazta érzelmileg a gyerekeit: A lányok új ruhájába belefújta az orrát, ha fürdeni akartak, beleköpött a kádba. Ha WC-re akartak menni, körbevizelte a WC csészét, ülőkét. Ha barátok mentek hozzájuk, szétdobálta a holmijukat, hogy rendetlenség legyen. Egy alkalommal széttörte a gyerekek számítógépét. A gyerekeket elhanyagolta, nem foglalkozott velük. A gyerekek anyjukkal jó viszonyban voltak. A gyerekeket az anyjuk bántalmazása nagyon megviselte, igyekeztek védelmezni őt, édesapjuknak könyörögtek, hogy ne bántsa anyjukat, ne ölje meg őt. Előfordult, hogy a bántalmazó a gyerekeknek azt mondta: hogy majd akkor öli meg anyjukat, ha iskolában lesznek. Az apa feljelentette az anyát kiskorú veszélyeztetése miatt, és így nyilatkozott: Valóban megrúgtam, megütöttem párszor az asszonyt, de nem ez a lényeg, hanem, hogy miért. 47

48 Az érzelmi bántalmazás pszichés következményei szomatikus területen is jelentkezhetnek. Egyik leginkább megdöbbentő helyzetben az anya és négy gyermeke érintett. A szülők 4 gyerekéből (10, 11, 14 éves ez 3) kettő rákos (nyirokcsomórák) lett. A negyedik gyermek, egy kislány két évvel a rendőrségi eljárás megindítása előtt hunyt el 10 évesen szintén rákban. A legkisebb, 10 éves fiúgyermeket depresszióval kezelték, aki szintén daganatos. Ezt a családot a rokkantnyugdíjas, alkoholista (napi minimum 6 liter tablettás bort fogyasztó) apa érzelmileg terrorizálta, a WC kezelő anya pedig nem lépett fel ellene, és egyéb módon sem képviselte gyermekei érdekeit. Az apa mentálisan érintett, többször volt öngyilkossági kísérlete, volt alkalom, amikor a gyerekek vágták le a kötélről. iter A gyermek számára nemcsak a közvetlen, de az indirekt erőszak megélése is pszichés következmények kialakulását okozhatja. A szülők állandó veszekedése, esetleg a partnerbántalmazás ténye és látványa a gyermekben változásokat indukálhat. Életkori eltérések tapasztalhatóak a különböző tünetek megnyilvánulási formáiban. A csecsemőkorú gyermekek esetében a huzamosabb ideig fennálló bántalmazás alvási problémákban, mint például az éjszakai felriadás (pavor nocturnus) vagy elalvási nehézség (insomnia) formájában mutatkozhat meg. Az alvászavarok amúgy egyértelmű mutatói a szülő és gyermeke közötti kapcsolati problémának, mert a bizonytalanul kötődő gyermek számára a sötétség, az éjszaka fokozott veszélyérzetet vált ki. De előfordulhat, hogy a gyermek gyakran betegszik meg, vagy ok nélküli sírásával próbálja a környezete figyelmét felhívni. Az óvodáskorban az énvédő mechanizmusok aktív működtetésével a regresszív munkamódok jelentkezhetnek. A bántalmazott gyerek visszacsúszhat egy már korábban túlhaladott szintre, és újra bepisilhet, annak ellenére, hogy korábban szobatiszta volt. Más területen is jelentkezhet tünet. Életkorának nem megfelelő viselkedések mutatkozhatnak, újra szophatja az 48

49 ujját, fokozott dédelgetési igények jelentkeznek részéről vagy éppen csecsemőkorra jellemző megnyilvánulásai lehetnek. Az emocionális állapot terén szorongás jelentkezhet, mely remegésben, dadogásban, a sötétben való félelemben nyilvánulhat meg, a kognitív funkciók terén pedig elmaradások tapasztalhatóak. A kisiskoláskorban szintén jellemző tünetek lehetnek a korábban említett alvási zavarok. A gyermek korához képest a kognitív teljesítményében elmarad. A kisiskolás pszichés talajon nyugvó szomatizációs folyamatot indukálhat, azaz szervi tüneteket produkálhat emocionális, vegetatív vagy viselkedéses szinten. Ez például hányásban, fejfájásban, betegeskedésben, lázas állapotban jelentkezhet. A gyermek megakadhat a súlygyarapodásában, vagy jelentős súlyvesztés állhat elő nála, továbbá előfordulhat, hogy a helyzeteket, amikbe kerül, fokozottan veszélyesnek ítéli meg, még azokat is, melyek nem azok. A serdülőkorban nagyon szembetűnő tünet lehet, hogy a tanulmányi eredménye romlik, szexuálisan korábban érik, és keresi az intim viszonyokat, dohányzik, kábítószerezik, és bűncselekményeket követ el, leginkább lop, de előfordulhat mobbing 114 is, melyre példa a következő eset. A 16 éves K. szemtanúja volt alkoholista anyja és nevelőapja rendszeres veszekedésének Egyik alkalommal az anya megszúrta a nevelőapát. Lánya vette ki a kést az anya kezéből, ő látta el a sebet, ő hívta a mentőket. Amúgy a lányt az iskolából eltanácsolták, mert terorrban tartott másokat. A hatályos gyermekvédelmi jogszabályok rögzítik a nem gyermekvédelmi alapfeladatot ellátó, azonban a gyermekvédelemhez kapcsolódó intézmények feladatait. Ennek fényében törvényi kötelessége (lásd: évi XXXI. tv.), hogy felismerje és jelezze a gyermekbántalmazást, elhanyagolást, illetve egyéb veszélyeztetettséget. Ebben az esetben felelősek az érintett intézmények 114 pszichoterror 49

50 és a rendszer, hogy nem ismerte fel azt, hogy magatartás-problémáinak hátterében milyen folyamatok játszanak szerepet. A VIII. kerületben többször előfordult, hogy a gyerekek két család tettlegességig fajuló vitáinak váltak szemtanúivá. A családok névnapot ünnepeltek, amikor a két család fel nem derített ok miatt egymásnak esett. A család egyik nő tagja csavarhúzót vágott az unokatestvére hátába. Ennek az eseménynek 8 gyerek volt szemtanúja. Előfordult olyan eset, melyet az empirikus részben nem dolgoztam fel, mert az eljárás megszűnt a gyanúsított halála miatt. Azonban az ügy jellegéből és súlyosságából adódóan mindenképpen említésre méltónak tartom. A munkanélküli gyanúsított halála miatt megszűnt eljárás anya és gyermeke bántalmazása miatt indult. Az agresszív, kiszámíthatalan, többszöri öngyilkossági kísérletet megkísérlő, drogfüggő, erőszakos apa pulóverével akasztotta fel magát az előzetesben. Az eljárás során derült ki, hogy korábban többszöri alkalommal vénásan kábítószert fecskendezett az anya karjába. Az anya és 12 éves gyermeke két napig tartó kínzásának és fogvatartásának motivációja a szerelemféltés volt. Mivel egy egyszobás lakásban történtek az események, a gyerek akartlanul is szemtanúja volt anyja bántalmazásának is. Szintén a gyermek volt szemtanúja anyja sorozatos bántalmazásának, és egy esetben a két napig tartó terrornak is: 50

51 Az apa forróvízzel öntötte le az anyát, kalapáccsal és karddal a térdét ütötte, nadrágszíjjal fojtogatta, és a kitört asztallábbal verte. Ahogy az anya nyilatkozott: Őszintén megmondom, nem próbálkoztam azzal, hogy eljövök tőle, mert nagyon féltem tőle, hogy akkor még jobban megver. Amúgy sem tudtam volna menekülni, mert az ajtórácsot bezárta, és az ablakon is rács van Nagyon fáradt voltam, teljesen kimerültem a két napja folyó cirkusztól, a rettegéstől, gyakorlatilag két napig nem aludtam. Féltem, hogy mikor öl meg. Úgy voltam a végén, hogy nekem teljesen mindegy. Kezdtem elfogani, hogy meghalok. Ez egyébként iszonyatosan szörnyű érzés Szexuális bántalmazás A bántalmazási formákon belül leginkább a szexuális bántalmazás az, amelyhez komoly tabuk kötődnek. A WHO definíciója alapján, szexuális bántalmazásnak minősül minden olyan cselekmény, melyek során valamely szexuális aktivitásba bevonnak egy gyermeket, ha a gyerek életkoránál, fejlettségénél fogva nem tekinthető felkészültnek, érettnek erre, illetve ha ez a magatartás ellenkezik az adott ország törvényeivel, az elfogadott társadalmi normákkal. A szexuális visszaélés megvalósulhat gyermek és felnőtt, gyerek és gyerek között, ha a gyerek kora és fejlettsége alapján feltételezhetően bizalmi vagy hatalmi viszonyban van a bántalmazottal, és e cselekmény az elkövető igényeinek kielégítésére irányul. 115 A testi kapcsolattal végződő cselekedetek közé tartozik a gyermek szexuális tevékenységre történő kényszerítése, csábítása, mint például konkrét fizikai kapcsolat létrejötte, a molesztáló, simogató, csábító tevékenység, a felláció és a maszturbálásra kényszerítés. A testi kapcsolaton kívüli cselekedetek közé tartozik például a gyermek pornográf anyagok megtekintésébe, azok készítésébe való bevonása, a szülők szexuális tevékenységének figyelése, és a gyermek ösztönzése szexuális cselekedetekre. Ide tartozik továbbá a gyermekkereskedelem, a szexuális kihasználás és kizsákmányolás. A szexuális 115 WHO (2002), World Report on Violence and Health

52 bántalmazás tágabb körébe tartozik pedig, hogy a gyermeket inadekvát szexuális énkép, szerep kialakítására ösztönzi, a kisfiút női, a kislányt pedig a férfi nemi identitáshoz tartozó szerepek irányába neveli a bántalmazó. Vitathatatlan tény, hogy a szexuális visszaélést elszenvedők jelentős része traumaként éli meg a vele történteket és komoly megrázkódtatás éri őket az abúzus súlyosságától függően is, ezért speciális interjútechnikák alkalmazása indokolt. 117 A tapasztalatok szerint leginkább az édesanyjukhoz fordulnak az áldozatok segítségért, a szakemberek nagy része pedig megtagadja, ill. elmulasztja a jelentésadási kötelezettségét. Egyik szembetűnő jel lehet, hogy szexuális konnotáció jelenik meg a gyermekek rajzain. 118 A szexuális bántalmazás speciális formái Incesztus (vérfertőző kapcsolat): A családtag által elkövetett szexuális bántalmazás az incesztus, mely területről legkorábban FREUD a Totem és tabu (1913/1990) című nagyhatású, tabudöntögető társadalomlélektani művében részletesebben ír. 119 Hazánkban Velkey (1994) végzett kutatásokat a 14 év alatti gyermekpopulációt érintően. 120 Pedofília: A pedofília estében az elkövető szexuális deviációja mutatkozik meg. Ekkor a gyermekkorú sértett és felnőtt közötti szexuális, szexuális jellegű cselekmény következik be, mely során a gyermek a felnőtt szexuális igényeinek kielégítési tárgya. A pedofíliát, mint betegséget elsőként Richard von Krafft-Ebing (1886) írta le Psychopathia Sexualis című művében. 121 Az elkövető szexuális devianciája mutatkozik meg, ekkor egy csecsemő-, vagy gyermekkorú, 117 Cronch, L. E. Viljoen, J. L. Hansen, D. J. (2006), Forensic interviewing in child sexual abuse cases. Aggresion and Violent Behavior, (11), [ letöltve: ] 118 Malchiodi, C. A. (2003), A gyermekrajzok megértése. Budapest: Animula Kiadó 119 Freud, S. (1990), Totem és tabu. Budapest, Göncöl Kiadó 120 Velkey L. (1994), A megvert, megkínzott, megrázott, bántalmazott gyerek syndroma. Gyermekgyógyászat. (4), Laws, D. R. O Donohue, W. T. (2008), Sexual deviance: theory, assesment and treatment. NY, Guilford Press [ letöltve: ] 52

53 és egy felnőtt közötti szexuális, szexuális jellegű cselekmény következik be, melyben a felnőtt a gyermekben szexuális igényeinek a kielégítési tárgyát látja. 122 Az utóbbi időszakban nincs egyetértés a tekintetben, hogy a pedofília bekerüljön-e a mentális zavarok közé. Elsőként 1980-ban a DSM-III-ban jelent meg két kritériummal. A jelenleg használatos DSM-IV már megkülönbözteti a pedofília kizárólagos (azaz gyermek iránt érdeklődő), illetve nem kizárólagos altípusát. 123 Schiffer és munkatársai (2007) svájci és német nemzetközi kutatásban az agy frontostriális rendszerében és a kisagyban lévő eltéréseket mutatták pedofil elkövetőknél. 124 A korábbi neuropszichológiai tanulmányokra hivatkozva felvetették a pedofilia és a frontokortikális lebeny diszfunkciója közötti kapcsolatot. MRI vizsgálatokkal végezett kutatásaikban azt találták, hogy a frontostriális rendszer morfológiájában abnormális eltérések vannak a pedofil egyéneknél. Eszerint a szexuális viselkedés hátterében neurobiológiai mechanizmusok állnak, és napjainkban nagyrészt még nem ismert neuroanatómiai háttere van a pedofiliának. 125 A pedofil személyek büntetésében terjedőben van a kémiai kasztrációs terápia. California államban vezették be elsőként, azóta több tagállam alkalmazza az USAban és szerte a világban (pl.: Ausztráliában, Európán belül Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Moldovában Oroszországban és Észtországban végzik törvényi háttérrel). A pedofil személyek nem alkotnak egységes populációt, ezt bizonyítja Németh Zsolt kutatása (2001) is, miszerint a pedofilok karakterjellegzetességei és viselkedésbeli jegyei ismertek, ennek ellenére pszichológiai 122 Diószegi G. (2006), A gyermekkorúakat ért nemi erkölcs elleni bűncselekmények vizsgálata. Belügyi Szemle, (3), Virág Gy. (2010), Mi mennyi? Gondolatok a pedofíliáról. In: Németh Zs. (szerk.), Tiszteletkötet Sárkány István 65. születésnapjára. Budapest, RTF, Schiffer, B. Peschel, T. Paul, T. Gizewski, E. Forsting, M. Leygraf, N. Schedlowski, M. Krueger, T. (2007), Structural brain abnormalities in the frontostriatal system and cerebellum in pedophilia. Journal of Psychiatric Research, (41), [ letöltve: ] 125 Langevin R. Wortzman G. Wright P. Handy L. (1989), Studies of brain damage and dysfunction in sex offenders. Sexual Abuse. 2: (2), [ letöltve: ] 53

54 szempontból mégsem körvonalazható egy tipikusan pedofil személyiségprofil. 126 Cybercrime: A szexuális bántalmazás körén belül, sajátos területet képvisel az on-line szexuális abúzus, mely egyre inkább aktuális problémává válik. A gyerekek az interneten keresztül passzív módon pornográf tartalmú leveleket kaphatnak, olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy önkéntelenül szexuális szolgáltatásra kérik fel őket, pedofil személyek chat-szobába hívhatják meg őket. Az internet potenciális veszély az internetező gyerekek számára, és a probléma egyre súlyosbodó helyzetét mutatja, hogy január 8-án Strassbourgban Cybercrime Egyezményt adtak ki, melyet az Európa Tanács Budapesten november 23-án hirdetett ki, s mellyel e bűncselekménytípus visszaszorítását célozták meg. 129 Hazánkban Parti Katalin kutatta az internet-szolgáltatók és a nyomozóhatóság együttműködését. 130 A szexuális bántalmazás tünetei A traumatizáltságtól és az áldozat személyiségétől függően a spektrum széles skáláján mozgó tünetek jelentkezhetnek. Jellemzően előfordulhat, hogy az áldozat saját magát hibáztatja a történtekért, szégyelli a kiszolgáltatottsággal járó helyzetét és magát a megaláztatást. Mindezt fokozza, ha családtag, közeli ismerős követi el a bántalmazást, akivel a korábban kialakult bizalmi viszony felborul és ambivalens érzések (szeretet, gyűlölet) kerülnek a helyébe. Az ambivalens érzések fokozott szorongáshoz vezetnek, melyeket autoagresszióban, szökésben, öngyilkossági kísérletben próbál levezetni. Az érzelmi instabilitás, a hangulatváltozás jellemző lehet, továbbá a visszahúzódó/hivalkodó viselkedés, a test eltakarását célzó öltözék használata, 126 Németh Zs. (2001), A pedofília értelmezése és kezelése a büntetőjogi reakciók tükrében. Család, Gyermek, Ifjúság. 10: (5), évi LXXIX. Tv.; kihirdetése: án történt 130 Parti K. (2003), A számítógépes bűnözés és az internet. In: Irk F. (szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 40. Budapest, OKRI 54

55 az életkortól eltérő szexuális ismeretek és érdeklődés mutatkozása, illetve egyéb testi tünetek megjelenése. A szexuális bántalmazás hosszú távú hatásai A gyermekkorban elszenvedett szexuális bántalmazás egyik fő veszélye abban áll, hogy a személyiségfejlődésre rendkívüli hatást gyakorol (lásd 8. sz. táblázat). 8. táblázat. A szexuális bántalmazás pszichés következményei 131 Korcsoport Kisgyermekkor Óvodáskor Kisiskoláskor Serdülőkor Következmények Bizonytalan kötődés PTSD Szorongás Exter/internalizációs problémák Neurózis Agresszió Hiperaktivitás Öndestruktív viselkedés Szuicid veszélyeztetettség Kockázatvállaló szexuális viselkedés Terhesség Depresszió Szökés Marginális csoportokhoz kötődés Szorongás Roberts és munkatársai (2004) kapcsolatot mutattak ki, hogy a korai szexuális bántalmazás negatívan érintheti felnőttkorban a mentális minőségeket (pl.: depresszió, szorongás, alacsony önértékelés), a nem tradicionális családtípus követését, a saját gyermekekkel való attitűdöt, a korai terhességet és a szülői magatartást. 132 A gyermekkorban szexuálisan bántalmazott anyák inkább egyedül nevelik gyermekeiket, sokszor rendezetlen párkapcsolataik vannak, és 131 Révész Gy. (2004), alapján 132 Roberts, R. O Connor, T. Dunn, J. Golding, J. (2004), The effects of child sexual abuse in later family life; mental health, parenting and adjustment of offspring. Child Abuse & Neglect. (28), [ letöltve: ] 55

56 magasabb százalékban fordulnak elő körükben tinikorú terhességek. Figueroa (1997) beszámol több kutatásról is, melyek bizonyították a gyermekkori szexuális bántalmazás hosszú távú pszichológiai hatásait, és pszichológia tesztekkel mérve, pszichopatológiai tünetek kialakulását mutatták ki. 133 Bradley és Follingstad (2001) az öt legjelentősebb kutatás áttekintésével a következő területeken történő hosszú távú hatásokat a következő szimptómákban összegezte: 1. Szomatizáció, disszociáció: disszociatív viselkedés, szerabúzus, öngyilkossági kísérletek, feszültségcsökkentő magatartás beleértve a szexualitást is, táplálkozási zavarok, öncsonkítás és PTSD. 2. Érzelemvilág: megváltozott érzelem (pl.: szorongás, depresszió) és szelf regulációs problémák (érzelmi instabilitás, impulzivitás, pánik, agresszivitás, antiszociális viselkedés). 3. Interperszonális kapcsolatok: kapcsolati problémák, házassági és egyéb családi problémák, szociális funkciózavarok, szexuális problémák, szociális szerepek fragmentációja, szociális izoláció és manipuláció. 4. Identitás-problémák: az önészlelés, önértékelés problémái, instabil szelférzékelés, szomatizáció, testkép-zavar, memóriazavarok, bűntudat, reménytelenségérzés, tanult tehetetlenség és másokkal szembeni bizalmatlanság. 5. A bántalmazás megismétlődése: Olyan helyzet keresése, melyben megismétli a gyermekkori traumát, vagy akár maga is bántalmazóvá válik. 133 Figueroa, E. F. et al. (1997), History of childhood sexual abuse and general psychopatology. Comprehensive Psychiatry. (38), hiv.: Bradley, R. Follingstad, D. R. (2001), Utilizing disclosure in the treatment of the sequelae of childhood sexual abuse: a theoretical and empirical review. Clinical Psychology Review. 21: (1), [ letöltve: ] 56

57 A gyermekkorban elszenvedett elhanyagolás és a családi diszfunkciók, a családi kohézió alacsony szintje, szignifikáns rizikó faktora, a felnőttkorban elszenvedett szexuális reviktimizáció nagyobb előfordulásának Elhanyagolás Az elhanyagolás tárgyalásakor sokszor átfedést tapasztalhatunk a bántalmazás egyéb formáival (lásd fizikai és érzelmi bántalmazás). Azonban az elhanyagolás főként nem szándékos cselekedet. Elhanyagolásnak tekintünk minden olyan mulasztást, gondatlanul vagy szándékosan elkövetett magatartást, vagy cselekmények sorozatos megjelenését, melyek ártanak a gyermek egészségének, lassítják annak szomatikus, pszichés és emocionális fejlődését. 135 Az elhanyagolás körébe tartoznak azok a rövidebb, vagy huzamosabb ideig fennálló helyzetek, melyek során a gyermek életben maradásához, fejlődéséhez szükséges anyagi és nem anyagi feltételek hiányt szenvednek. Ha a gyerek nem kap megfelelő gondozást, táplálást, nincsenek meg a tárgyi feltételek fejlődéséhez, vagy éppen veszélyhelyzetnek van kitéve, akkor elhanyagolást szenved el. Az elhanyagolás egyik szélsőséges esete, amikor teljesen elszigetelnek a külvilágtól egy gyermeket ben tragikus körülmények között találtak Los Angelesben egy 14 éves kislányt, akit Genie-nek hívtak, és a modern farkasgyerek -nek nevezték el. Genie-t apja nem sokkal a 2. születésnapja előtt bezárt egy szobába, ahol egész nap egyedül tartózkodott. Apja Genie-t majdnem egész életében egy bilihez kötözve tartotta, teljesen izolálta a külvilágtól több, mint 10 éven át. Ha hangot próbált adni, azt fizikai bántalmazás követte. Esténként hálózsákban altatta, amiben viszont mozgásában volt korlátozva. Genie nem találkozott emberekkel, senki sem 134 Messman-Moore, T. L. Brown, A. M. (2004), Child maltreatment and perceived family environmental as risk factors for adult rape: is child sexual abuse the most salient expreience? Child Abuse & Neglect (28), Herczog M. (2007). Gyermekbántalmazás. im. 57

58 beszélt hozzá. Mikor 14 éves korában a hatóságok felfedték kilétét, akkor már nem tudott beszélni, és komoly tanítási próbálkozások árán is csak pár szót tudott elsajátítani (pl.: stop it, no more). Ebben az esetben irreverzibilis károsodás következett be az extrém elhanyagolás következményeként. Az elhanyagolás formái Fizikai elhanyagolás: Amikor a gyermek alapvető fizikai szükségletei (pl.: higiénés feltételek-, felügyelet) nem biztosítottak. Érzelmi elhanyagolás: Amikor a gyermek nem tapasztalja meg az érzelmi biztonságot, hiányzik a szeretetteljes légkör a kapcsolataiban, a szülő durván elutasítja a gyermek kötődési igényét. A szülő a gyermek intellektuális igényeit figyelmen kívül hagyja, megakadályozza abban, hogy pszichés szükségleteit megélje. Elégtelen felügyelet: A gyermeket veszélyhelyzetnek teszik ki (pl.: egyedül hagyja) Elhagyás, otthagyás: Amikor megfelelő felügyelet nélkül a szülő elhagyja, otthagyja valahol a gyermeket Egészségügyi/orvosi elhanyagolás: A szülő a gyermeke számára elérhető egészségügyi ellátást nem veszi igénybe. Oktatás elhanyagolása: A szülő a gyermek számára elérhető oktatási ellátást nem szorgalmazza, ellenzi, vagy akadályozza, továbbá a gyermekének a fejlődéséhez szükséges játékokat nem biztosítja. Rendszerbántalmazás: Az elhanyagolás körébe tartozik az is, amikor a segítő szakemberek segítségnyújtása marad el. Herczog (2007) megfogalmazásában a rendszerbántalmazás összefoglaló kifejezése mindazoknak az intézményes és egyéni, szakmai és szakmapolitikai gyakorlatoknak, amelyek sértik a családok, egyének jogait, jogosultságát, akadályozzák vagy lehetetlenné teszik a szükségleteik és 58

59 az adott körülmények között nekik járó ellátások, szolgáltatások, információk kielégítő színvonalú elérését. 136 Az elhanyagolás hosszú távú hatásai A következmények hatását befolyásolja, hogy a gyermeket milyen tartósan, mely életszakaszában, és mekkora mértékben érte elhanyagolás. Előfordulhat a gyermek halála, agykárosodása, nem organikus fejlődési lemaradása, gyenge iskolai teljesítőképessége. Fizikai és magatartási tünetek, illetve kötődési zavarok jelentkezhetnek (lásd 9. sz. táblázat). A család szocio-ökonómiai státusztól függetlenül, előfordulhat elhanyagolás, és az egyik legfőbb rizikófaktor maga a szülő. A gyermeket veszélyhelyzetnek való kitétele előfordulhat a szülő önhibájából, de anélkül is (pl.: súlyos szegénység, mentális betegség stb.), ekkor a szándékosság nem játszik szerepet. Ezekben az esetekben is kiemeli a rendszer a gyereket. 9. táblázat. Az elhanyagolás pszichés következményei 137 Korcsoport Kisgyermekkor Óvodáskor Kisiskoláskor Serdülőkor Következmények Szorongó/elkerülő kötődés Nem organikus örömképtelenségszindróma Súlyos viselkedési zavarok Figyelmi és tanulási problémák Visszahúzódás Tanulási zavar Kevés kortársi kapcsolat Az elhanyagolásnak igen széles körű megnyilvánulási formái lehetnek, a következő három eset ezt jól szemlélteti: A legtöbbször a tartás elmulasztása volt oka elhanyagolásra. Valóban nem fizettem meg a gyerek után a tartásdíjat, mivel nincs pénzem. Hajléktalan vagyok, nincs munkám, és nem is lesz. A jövőben sem fogom fizetni a tartásdíjat. 136 Herczog (2007), im Révész Gy. (2004), alapján 59

60 A 15 éves lány annak volta tanúja, hogy anya bizonyos időközönként 1-2 hétre bejelentés nélkül eltűnik a család életéből. Az anya az élettárs jóváhagyásával kéjelgést folytatott ezidő alatt, majd amikor anya hazatért a keresett pénzzel, azt elvette tőle, és fizikailag bántalmazta. Apa egyedül maradt 7 gyermekével, mert anya elhagyta őket, és prostituáltként A gyermekbántalmazás él. A gyerekek rendszeresen különleges tetvesek, esetei elhanyagoltak. A nagyobb gyerekek kocsikat törnek fel értékekért, és mindegyik gyereknek az iskolai hiányzása magas. A gyerekek korábban átmeneti nevelésben Újszülött voltak, megölése az ügy kapcsán szintén otthonba kerülnek. Méhmagzatot károsító magatartás: Amikor a várandós életmódjával veszélyezteti magzatát (pl.: drog- és alkoholfogyasztás, dohányzás, prostitúció). Továbbá a várandós bántalmazása, illetve a nem gondozott, titkolt terhesség is fokozott kockázati tényező lehet. Direkt, vagy indirekt módon az alkohol- és drogabúzus is veszéllyel járhat a gyermek fejlődésére. A gyermekek, illetve fiatalok között megvalósuló erőszak - bullying (megfélemlítés, kegyetlenkedés): Ebben az esetben gyermek bántalmaz egy másik gyermeket, mely fizikai, lelki vagy szexuális formát is ölthet. Médiaerőszak: A tévéműsorok agresszív jelenetei, a videojátékok, de a gyermekek szerepeltetése különböző médiumokban is hatással van a gyermeki személyiségre. 138 Intézményi bántalmazás: Ide tartozik minden olyan módszer, eljárás, egyéni reakció az intézményes ellátásban élő gyerekkel kapcsolatban, amely bántalmazó, elhanyagoló módon bánik a rábízottal, amely a gyerek egészségi állapotát, biztonságát, fizikai vagy lelki jóllétét veszélyezteti, bármely módon kihasználja, vagy visszaél a gyerekkel, alapvető jogainak érvényesítését akadályozza, ellehetetleníti Gyurkó Sz. Virág Gy. (2009), A bűn és a gyermekek ábrázolása a médiában. In: Virág Gy. (szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 46. Budapest, OKRI, Herczog M. (2007), im

61 Iskolai erőszak: Olyan akció, amely a diákok egymás közti, a diákok tanárokkal, vagy más iskolai alkalmazottakkal, a tanárok tanulókkal (helyenként szülőkkel) szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg. 140 Az iskolai közegben megvalósulhat a verbális, a fizikai, az érzelmi és a szexuális erőszak bármely formája. 141 Rendszerbántalmazás (system abuse): A bántalmazás ezen formája akkor valósul meg, amikor a segítségre szoruló problémái és helyzete rosszabb lesz a védelmére szerveződött szolgáltatás ellenére, vagy annak eredményeként. Ide tartozik továbbá a szükséges szolgáltatások hiánya és nem elég könnyű elérhetősége, hozzáférhetősége a kliensek számára. 142 Kereskedelmi célú kizsákmányolás: E fogalom meghatározása igen nehéz. Beletartozik a gyermekmunka, a szervkereskedelem és a kereskedelmi célú kizsákmányolás, melyek magyarországi vonatkozásairól kevés információval rendelkezünk, azonban súlyosságát jelzi, hogy az Európai Parlament állásfoglalást 143, az UNICEF pedig ajánlásokat 144 fogalmaz meg e téren. 140 Uo Gyurkó Sz. (2010), Iskolai erőszak okok és kezelési lehetőségek. Család, Gyermek, Ifjúság, 4: Uo Európai Parlament (2005), A gyermekek kizsákmányolása és gyermekmunka a fejlődő országokban. Európai Unió Hivatalos Lapja, júl UNICEF (2004). Trafficking in children in Kosovo a study on protection and assistance provided to children victims of trafficking, Kosovo, 53. hiv. Uo

62 3.3. A bántalmazás, elhanyagolás rizikó- és védőfaktorai A bántalmazás okai szerteágazóak, mellyel leginkább a rizikófaktorok tárgyalásakor szembesülünk. Számos elmélet és kutatási metodika született arra vonatkozóan, hogy a bántalmazás dinamikája mögötti faktorokat feltárják. Az egyik legkiterjedtebb kutatási terület körébe a szociológiai kutatások tartoznak, melyek főként a munkanélküliség és a szegénység mint krónikus stressz-forrás gyermekbántalmazásra gyakorolt hatását vizsgálják. 145 A huzamosabb ideig fennálló stressz a szülők alkalmazkodóképességét teszi próbára, csökkenhet a váratlan helyzetekhez kötődő gyors problémamegoldási stratégiájuk. Természetesen egy tényező hatására is kialakulhat bántalmazás, de inkább több tényező együttes meglétét feltételezik a családban előforduló erőszak létrejöttében. Idetartozhat a családtagok közötti nem megfelelő kommunikáció, az alacsony szocio-ökonómiai státusz, vagy akár a család izolálódása más családoktól, személyektől. Ezek csak kiragadott példák, a következőkben részletesebben tárgyaljuk az ökológiai rendszer szempontja szerint a rizikófaktorokat. Hangsúlyozzuk, hogy kockázati tényezőkről beszélünk, melyek valószínűsítik a bántalmazás előfordulását, de nem predesztinálják azt. Számos kutatás vállalkozott a bántalmazás, elhanyagolás rizikófaktorainak a pontosabb meghatározására, azonban több országban, azonos kutatási metodikával végrehajtott kutatást még nem végeztek, emiatt inkább csak tendenciákról beszélhetünk a rizikófaktorok tekintetében. Tovább bonyolítja a képet, hogy a prevenciós programok, a civil szféra aktivitása és a megfelelő beavatkozási metodikák lényegesen csökkentik a bántalmazás előfordulását, mindazonáltal a kutatási metodikák fejlődése pedig érzékenyebbé teszik az adatokat. Ezért minden részletre kiterjedő és pontos eredmények jelenleg még nem születtek. 145 Fisher, B. S. Lab, S. P. (2010), Encyclopedia of Victimology and Crime Prevention. London, SAGE Pub Ltd. [ letöltve: ] 62

63 Két szempont szerint fogjuk tárgyalni a gyermekbántalmazás (családi erőszak) során jelentkező rizikó- és védőfaktorokat. Elsőként átfogó tanulmányok alapján mutatjuk be azokat, majd az ökológiai keretbe ágyazva. Átfogó kutatások Black, Heyman és Smith-Slep (2001) összefoglalta a fizikai bántalmazásra vonatkozó tanulmányok megállapításait a rizikó- és védőfaktorok tekintetében ig bezárólag tekintették át a tanulmányokat, melyeket statisztikai analízis alá vetettek. 146 Eredményeik azt mutatták ki, hogy megnövekszik a fizikai bántalmazás valószínűsége, ha az anya hangulatára a diszfórikus állapot jellemző (pl.: boldogtalanság érzése, emocionális distressz, szorongás, magányosság, izoláció, depresszió, szomatikus panaszok, interperszonális problémák, szülőként inkompetencia érzése, egyéb családi stressz stb.). Rizikótényező továbbá az anya magas reaktivitása, az autonóm idegrendszer arousal 147 szintje, továbbá a negatív attribúciók 148 jelenléte, a gyermek magatartási problémái és a nevelői stratégiák inadekvát alkalmazása. Ellenben a magas szintű coping mechanizmusok megléte erős protektív tényezőként vannak jelen, ami az asszertív viselkedésben, a problémamegoldás hatékonyságában és a szociális közeg támogatásában nyilvánulnak meg. Szintén Black, Heyman és Smith-Slep (2001) foglalta össze az érzelmi bántalmazás rizikó- és védőfaktorait. 149 Hangsúlyozzák a definíciós problémákat, melyek nehezítik a terület vizsgálatát. Szoros összefüggést mutattak ki az egyén élettörténeti előzményei, a személyiségfaktorok (pl.: 146 Black, D. A. Heyman, R. E. - Smith-Slep, A. M. (2001), Risk factors for child physical abuse. Aggression and Violent Behavior, (6), [ letöltve: ] 147 A szervezet általános izgalmi és éberségi állapota 148 oktulajdonítás 149 Black, D. A. Heyman, R. E. - Smith-Slep, A. M. (2001), Risk factors for child psychological abuse. Aggression and Violent Behavior, (6), [ letöltve: ] 63

64 agresszió mértéke, hosztilitás 150 és neuroticizmus), továbbá a környezeti stresszorok szerepe között a bántalmazókra vonatkozóan. Black, Heyman és Smith-Slep (2001) a szexuális bántalmazásra vonatkozóan is készített áttekintő tanulmányt, melyben kimutatták, hogy a rizikófaktorok sokszor direkt módon az elkövető erőszakos magatartásából, és az áldozat személyiségéből fakadnak, de az áldozat családja is nagy mértékben számottevő tényezőként van jelen. 151 A kutatók egyetértenek abban, hogy nincs olyan faktor, mely prediktuma lenne a családon belüli erőszaknak, azonban összefüggést találtak, hogy bizonyos faktorok erőteljesebb érvényesülésével, nagyobb valószínűséggel következik be családon belüli erőszak. Dixon & Browne (2003) egy táblázatban (lásd 10. sz. táblázat) foglalta össze a családon belüli erőszak kialakulásában szerepet játszó legfőbb rizikófaktorokat Ellenségesség, támadó magatartásmód 151 Black, D. A. Heyman, R. E. - Smith-Slep, A. M. (2001), Risk factors for child sexual abuse. Aggression and Violent Behavior, (6), [ letöltve: ] 152 Dixon, L. Browne, K. (2003), The heterogeneity of spouse abuse: a review. Aggression and Violent Behavior, 8: (1), [ letöltve: ] 64

65 10. táblázat. A családon belüli erőszak legfőbb kutatásai, és a személyiséget érintő faktorok Faktor, mely kapcsolatot mutat a családon belüli erőszakkal Kutató(k) A publikálás éve Alacsony asszertivitás Dutton & Strachan 1987 Goldstein & Rosenbaum 1985 Alacsony önértékelés Flemming 1979 Goldstein & Rosenbaum 1985 Saunders 1995 Szegényes szociális készségek Elbow 1977 Goldstein & Rosenbaum 1985 Walker 1979 Alkohollal és droggal való O Leary 1993 visszaélés Tolman & Bennett 1990 Alacsony mértékű Bernard Bernard 1984 impulzuskontroll O Leary 1993 Kognitív disztorziók O Leary 1993 Saunders 1995 Inadekvát dependencia Bernard & Bernard 1984 Elbow 1977 Purdy & Nickle 1981 Shupe, Stacy & 1987 Hazerlwood Erőszakos háttér Gayford 1975 Hotaling &Sugarman 1986 Straus, Gelles & 1980 Steinmetz 153 Erőszakos viselkedés az anamnézisben Convit, Leager, lin, Meisner & Volavka 1988 Walker 1979 Antiszociális személyiség Flournoy & Wilson 1991 Gottman et al Straus, M. A. - Gelles, R. J. - Steinmetz, S. K. (1980), Behind Closed Doors: Violence in the American Family. New York: Doubleday/Anchor [ letöltve: ] 65

66 Az ökológiai megközelítés Az előzőekben csak nagy vonalakban mutattam be a rizikó- és védőfaktorok szerepét a bántalmazások kapcsán, ezért indokolt tüzetesebb vizsgálatuk. Belsky (1980) ökológiai elméletében elsőként mutatott arra, hogy a faktorok tágabb közegét kell vizsgálni. 154 Hangsúlyozza a szülők stressz-feldolgozási problémáit, a gyermekek bántalmazást eredményező tulajdonságait, a családi interakciók diszfunkcióit, a társadalom által kiváltott stresszorok jelentőségét és a kulturális normák bántalmazási magatartásának előmozdítóit. Ebben a keretben, a különböző nézőpontok integrációja valósul meg, és úgy vélem, hogy a különböző rizikó- és védőfaktorok bemutatása az ökológiai modell alapján minden területet felölel. Belsky négy szintet vázol fel (lásd 1. sz. ábra), mely felosztást a következőkben alkalmazunk: 1. Makrorendszer: mely a tágabb értelemben vett környezet, maga a társadalom (society); 2. Exorendszer: mely a közvetlen közösséget jelenti (community); 3. Mikrorendszer: az egyén emberi kapcsolatait, a családját (relationships) jelenti; 4. Ontogenetikus fejlődés: mely az egyén (individual), mind a bántalmazó és a bántalmazott egyéni jellemzőiből adódó faktorokat öleli fel. 154 Belsky J. (1980), Child maltreatment: An ecological integration. American Psychologist. 35: (4), [ letöltve: ] 66

67 1. ábra. Belsky ökológiai elméletének szerkezeti felépítése Társadalom Közösség Emberi kapcsolatok Egyén A következőkben bemutatásra kerülő táblázatokat Belsky ökológiai perspektívája alapján állítottam össze, alapul véve Scannaieco & Connel- Carrick (2005) munkáját Makrorendszer faktorai Az ökológiai elmélet első szintjét a makrorendszer jelenti, mely az állami felelősségvállaláson túl, a tágabb társadalmi kérdéseket is magában foglalja (lásd 11. sz. táblázat). E körbe tartoznak az állam, vagy a civil szféra által nyújtott konkrét támogatások hatásai, melyek hatással lehetnek a családon belüli erőszakra, továbbá a gyermek rossz helyzetbe kerülésére. Igen gyakran felmerül kutatásokban a szülők szocio-ökonómiai státusza, mint a bántalmazás egyik rizikófaktora. Ha általánosságban nem is jelenhetjük ki, de a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása és a család jövedelmi viszonyai is befolyásolják a gyermek áldozattá válását. A családra sok tényező hat, melyek befolyásolják működését. Azonban az alapvető szükségletek, mint az étel, a gyermekgondozással 155 Scannapieco, M. & Connell-Carrick, K. (2005), Understanding Child Maltreatment: An ecological and Developmental Perspectives. Oxford, Oxford University Press [ letöltve: ] 67