KÖRMENDY LAJOS: Mentalitás és identitás, levéltárak és társadalom Közép- Európai példák... 9

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRMENDY LAJOS: Mentalitás és identitás, levéltárak és társadalom Közép- Európai példák... 9"

Átírás

1 TARTALOM GECSÉNYI LAJOS: A magyar levéltárak és az Európai Unió... 3 KÖRMENDY LAJOS: Mentalitás és identitás, levéltárak és társadalom Közép- Európai példák... 9 SZEGŐFI ANNA: Fondismertető (fondtörténeti bevezető) tanulmányok készítése a BFL-ben MOLNÁR ANDRÁS: Deák Ferenc zalai ősei ( ) DOMINKOVITS PÉTER: A Deák család Győr vármegyei rokonságáról: szarvaskendi Sibrik (I.) Antal MÉRLEG Rákóczi Erzsébet levelei férjéhez Szerk.: BENDA BORBÁLA VÁRKONYI GÁBOR. (Ism.: RING ORSOLYA) JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK Jelentés a levéltárakról HÍREK Beszámoló a XX. Vas Megyei Levéltári Napról (POLGÁR TAMÁS) A Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Szolnokon (PAPP IZABELLA) Új megyei levéltár-igazgató: Héjjas Pál (BÖŐR LÁSZLÓ)

2 E SZÁMUNK MUNKATÁRSAI BÖŐR LÁSZLÓ fióklevéltár-igazgató, Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya, Nagykőrös DOMINKOVITS PÉTER főlevéltáros, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Sopron GECSÉNYI LAJOS főigazgató, Magyar Országos Levéltár, Bp. KÖRMENDY LAJOS főigazgató-helyettes, Magyar Országos Levéltár, Bp. MOLNÁR ANDRÁS igazgató, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg PAPP IZABELLA főlevéltáros, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok POLGÁR TAMÁS levéltáros, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár RING ORSOLYA levéltáros, Magyar Országos Levéltár, Bp. SZEGŐFI ANNA főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára, Bp. 2

3 GECSÉNYI LAJOS A MAGYAR LEVÉLTÁRAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ * Aligha kétséges, hogy Magyarországnak az európai államok közösségéhez történő csatlakozása hosszabb távon számottevően befolyásolhatja az ország levéltárainak, pontosabban szólva közlevéltárainak, tevékenységét, fejlődését. Nyilvánvalóan ez a felismerés vezette a Magyar Levéltárosok Egyesületének vezetőit, amikor a közelmúltban megszervezték azt a tanácskozást, amelyen az Európai Unió két történeti levéltárának a vezetője is előadást tartott intézményeik helyéről és szerepéről az Unió szervezetében, elmondta gondolatait a Közösség szerepéről a levéltárügyet illetően. 1 Természetesen nyilvánvaló, hogy kollégáink elsősorban saját intézményeik szempontjából tekintették át a témát, hiszen egyik levéltár sem illetékes a brüsszeli apparátus képviseletére a tagországok iratkezelési és levéltári tevékenységét illetően. Jómagam is csupán arra vállalkozhatom, hogy megkíséreljem láthatóvá tenni azokat a vékony szálakat, amelyek az Európai Unió tag- és tagjelölt országainak levéltárai között létrejöttek, amelyek alapot adhatnak egy későbbi érdemi együttműködés megvalósításához. Szólnom kell ezenközben arról is, hogy a magyar levéltárügy milyen feltételekkel, lehetőségekkel rendelkezik ebben az együttműködésben való részvételhez, hiszen saját helyzetünk alapos ismerete nélkül igencsak nehezen képzelhető el bármiféle integrációs folyamat. Erre úgy hiszem az egész csatlakozási folyamat számos, a levéltári területnél lényegesen bonyolultabb problémát vet fel. Az első kérdés, amellyel szembe kell néznünk, a reális és irreális várakozások az Európai Unió előszobájában. Rögtön hivatkoznék a már említett egyesületi rendezvényre, ahol az iránt érdeklődött egy hozzászóló, mikor és mennyi pénzt fog adni az Unió a magyar levéltárak számára. Az ülés levezető elnökeként magam is válaszoltam a kérdésre és óvtam attól, hogy az Uniót általában valamiféle pénzkivételi forrásnak tekintsük. Ez minden területre érvényes, és akik figyelemmel kísérik a csatlakozási folyamatot, azok tudják, hogy mennyire igaz. A helyes és világos megítélés azért is fontos, mert az Európai Közösségbe történő belépés egyetlen ország, egyetlen szakterület számára sem jelent valamiféle csodaszert. Világos helyzetfelmérés kell önmagunkról, elképzelések, koncepciók arról, hogy mit és hogyan akarunk megvalósítani az uniós keretekben. Szerény megítélésem szerint ezen a téren van még tennivalónk. Mindenekelőtt világosan látnunk kell ebben az összefüggésben is, hogy a levéltárak egyfelől a nemzeti identitás, a nemzeti múlt megőrzéséhez szorosan kapcsolódó tevékenységüknek, másfelől a mindenkori állami adminisztrációhoz való kötődésüknek megfelelően a kultúra és a közigazgatás határán mozognak. Ám valójában mindkét * A szerző a Tolna Megyei Levéltári Napon 2002 szeptember 4-én elhangzott előadásának szerkesztett változata Dr. DOBOS GYULA levéltár-igazgató (TMÖL) szíves engedélyével jelenik meg. A TMÖL tavalyi levéltári napján elhangzott előadásokat tartalmazó A levéltárügy múltja, jelene és jövője c. konferenciakötet 2003-ban jelenik meg. 1 Az MLE és a MOL által június 6-án Budapesten A Levéltárak az Európai Unióban címmel rendezett konferencián 3

4 terület vaskos csomagjában csak perifériális problémát jelentenek. Nem véletlen, hogy a magyar levéltárügyért felelős kulturális tárca uniós csatlakozási koncepciója pillanatnyilag nem terjed ki konkrétan a levéltári területre, hanem a kulturális örökség megőrzése csomagba érti bele a levéltárakat. Hasonló megítélés tükröződik egyébként az EU különböző kulturális pályázataiban is, amire a magyarországi Kultúrpont Iroda által közreadott projekt-felhívások szolgálnak például. Itt merül fel a kérdés: hogyan is ítéli meg a közösségi politika a fenti kettős kötődésben a levéltárakat, mely funkciójukat helyezi előtérbe? Egyértelmű állásfoglalás ugyan nem áll rendelkezésre erről, de az a tény, hogy a brüsszeli adminisztráción belül a levéltárakkal mint a kormányzati irattermelés és iratkezelés végpontjaival, leginkább az informatikai ügyosztály foglalkozik (pl. a DLM Fórumok támogatása), világos jelzésként fogható fel. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a várakozások, a feladatok első helyen az információt hordozó iratanyag legyen az, papíralapú vagy elektronikus lehető legmodernebb kezelésére és feldolgozására irányulnak. Mit is jelent tehát a magyar levéltárak számára a csatlakozás? A válasz egyértelmű: támogatást a levéltárak szerepének újraértelmezéséhez a modern információs társadalomban, az együttműködésben rejlő felzárkóztatást a modernizációhoz. Még abban az esetben is, ha ezek a lehetőségek belátható ideig nem párosulnak közvetlenül pénzügyi támogatással, hanem csupán a kapcsolatok bővítését, egy információs, konzultációs fórum kialakítását jelentik. Ez a fórum lehetőséget adhat a jogszabályharmonizáció előkészítésének, a levéltári standardok kidolgozásának, módszerek és technikák átadás átvételének az elindítására éppúgy, mint a levéltári anyag közös szempontok alapján történő feltárásának a mérlegelésére. Lényegében ennek a célnak felelnek meg mindinkább az EU tagországai és a felvételre váró országok nemzeti levéltárai vezetőinek 1998 őszétől félévente a soros elnökségnek megfelelően megrendezésre kerülő informális tanácskozásai. Ezek szoros összefonódásban a Nemzetközi Levéltári Tanáccsal (ICA/CIA) illetve annak európai munkacsoportjával lényegében spontán szakmai kezdeményezések, amelyek keresik a közösségi adminisztráció és a levéltárak közötti állandó kapcsolatrendszer keretfeltételeit. Napirendjükre érthetően mindeddig egyetlen olyan kérdéskör sem került, ami bármilyen formában a Közösség részéről a levéltáraknak adandó pénzügyi támogatásról szólt volna. Így történt, hogy a találkozók szakmai hatékonyságának erősítésére a 2001 novemberi brüsszeli ülés előkészítése során a Magyar Országos Levéltár által javasolt két új témát a közös posztgraduális képzés megteremtése és a közös levéltári bibliográfiai adatbázis létrehozása pozitíven fogadták, de pénzügyi vonzatuk miatt egy ad hoc bizottság elé utalták tanulmányozásra. Reményeink szerint a 2002 októberi koppenhágai ülésen hallhatunk valamit a megvalósítás lehetőségéről. 2 Az igazán kézzelfogható eredmény annak a feketekönyvnek az újrakiadása lesz, amely tartalmazza a tagországok levéltárügyére vonatkozó alapvető információkat. 3 Élve azzal, hogy ezekre a tanácskozásokra kezdettől fogva meghívták a felvételre váró 2 Erre nem került sor. G. L. 3 L. erről is: GECSÉNYI PATRICIA: Első lépések a levéltárak közötti együttműködés megteremtésére az Európai Unióban. Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. sz

5 országok illetékes levéltári vezetőit, a MOL minden esetben képviseltette magát. Ezzel jelezni kívántuk, hogy mi magunk is fontosnak és megkerülhetetlennek tartjuk az Európai Közösségen belül a levéltárak együttműködésének erősítését, az ebben rejlő lehetőségek kihasználását. Az 1999 tavaszán Koblenzben tartott ülésen hozott határozatnak megfelelően viszont sikerült elérni, hogy Brüsszelben, a központi apparátus mellett a Belga Királyi Levéltár hathatós támogatásának köszönhetően létrejött egy olyan referensi poszt, ami támpontot jelent a levéltári érdekek érvényesítéséhez. Az, hogy ezt a munkakört egy igen tapasztalt levéltáros, Patrick Cadell, Skócia egykori nemzeti főlevéltárnoka látja el, biztosíték a levéltárak megfelelő képviseletére. Noha nem feladatom a magyar levéltárak helyzetének az elemzése erre nem is vállalkoznék e keretek közt, mégsem térhetek ki az elől, hogy utaljak azokra a kérdésekre, amelyek a csatlakozás feltételrendszerét képezik a hazai oldalon. Elöljáróban újra és újra alá kell húznom, hogy az integráció nem az alapstruktúrák kiépítéséhez, hanem a tartalmi fejlesztésekhez ad majd a maga idején pályázati támogatást. Olyan jellegűt, ami egy meghatározott elképzelés célzott megvalósításához szükséges. (A szegény rokon szindrómán Európa már régen túllépett!) Számítógépes nyelven azt is mondhatnám, hogy nem hardvert ad, hanem szoftvert. Ez a magyar levéltárak számára is elfogadható kiindulópont. Annál is inkább, mert több olyan területen rendelkeznek előnyökkel, amelyek az uniós tagországok levéltárait tekintve sem lebecsülendők. Mindenekelőtt van egy alapvető és nagyon fontos előnyünk. Ez pedig a magyar levéltárügy demokratikus államberendezkedésnek megfelelő jogi szabályozottsága, amely világos működési kereteket biztosít minden irányban még akkor is, ha finomításokra, módosításokra szükség volt és nyilvánvalóan szükség is lesz. A levéltári törvényben meghatározott intézményi szerkezet: a közlevéltárak és nyilvános magánlevéltárak kettéválasztása; a levéltárak jogainak rögzítése az iratkezelés felügyeletét és a levéltári anyag átvételét illetően; a levéltári anyag hozzáférhetőségének a rögzítése; az állományvédelem feladatainak meghatározása tisztázott alapkérdések. Igen komoly eredményeink és tartalékaink vannak a szakmai gondolkodás megújításában. Az előző néhány évben számos ponton születtek gondolatébresztő, megfontolást érdemlő írások a levéltárak helyéről, szerepéről a 21. századi társadalomban, a levéltári munka fejlesztésének lehetőségeiről. Ez a szellemi tőke jelzi, hogy van erőnk a továbblépéshez és ez kellő karbantartás esetén egyik alapja lehet a színvonalas analóg beilleszkedésnek. Ezzel összefüggésben kell megemlítenem a szakma anyagi és társadalmi megbecsülését, aminek meghatározása természetesen nem könnyű dolog ilyen, alig kvantifikálható csoport esetében. Mindazok, akiknek van némi rálátásuk más országok levéltárügyére, tudják, hogy ahány ház, annyi szokás, azaz más és más a helyzet attól függően, hogy a közlevéltárakban dolgozó levéltárosok a közigazgatáshoz (a mi fogalmaink szerint: köztisztviselők), vagy a kultúrához (a mi fogalmaink szerint: gyűjteményi dolgozók, közalkalmazottak) állnak közelebb. Az előbbi a gyakoribb, és ennek megfelelően jobb a bérezés, arról nem is szólva, hogy az Unióban egyébként is magasabbak a bérek. Mindezt úgy fordítanám le a magunk számára, hogy a hazai 5

6 levéltárosi bérviszonyok, amelyek szeptember 1-jén számottevően javultak, remélhetően fokozatosan tovább fognak javulni a belépésünket követően, de nyilvánvalóan az Európai Közösségben sem fogják elérni (miként néhány éve a MLE akkori elnöke emlegette) a banktisztviselők bérszínvonalát. Az optimális természetesen az volna, ha mindazon összetett, általános és egyedi szakismereteket, amelyek a levéltárosi munkához szükségesek, az illetményrendszer az intézményi rendszer tagoltságának megfelelő differenciáltsággal ismerné el. Kedvező a helyzetünk ez nemzetközileg is ismert és elismert a levéltári anyag állományvédelmét illetően. Kedvező, mert elméletileg, és részben gyakorlatilag már sikerült túljutnunk a szűk értelemben vett állományvédelmen, az értékes vagy kevésbé értékes darabok restaurálására koncentráló látásmódon, egyúttal pedig elindulni a megelőző állományvédelem formáinak (megfelelő raktárak, korszerű tárolási eszközök, anyagkímélő kutatási szabályok), illetve az ehhez kapcsolódó szemléletformálás (oktatás) megteremtése felé vezető úton. Ehhez nagyban hozzájárult a kormányzati szemléletmódban néhány évvel ezelőtt kezdődött változás, ami lehetővé teszi a korszerű levéltárépületek építésének programszerű támogatását, a veszélyeztetett levéltári anyag megmentését célzó éves pályázat folyamatos fenntartását. Ha ez a szándék továbbra is érvényesül, akkor előbb-utóbb kettős célt érünk el. Nevezetesen: hamarosan megtaláljuk a kiutat abból a zsákutcából, amelybe az elmúlt évtizedekben a kényszer az ún. külső raktárak, ál-fióklevéltárak létesítésével, az anyagi és személyi erőforrások szétforgácsolásával belekergetett; másfelől újabb áttörést érhetünk el a már veszélybe került levéltári anyag mikrofilmezésében vagy éppen digitális feldolgozásában. Ahhoz, hogy ez így legyen, a következő években a levéltáros szakmának is jelentősen hozzá kell járulnia a szemlélet további finomításával (pl. éppen a digitalizálást illetően) és a megfelelő módszerek kidolgozásával. Úgy ítélem meg, hogy e tekintetben a helyzetünk nem jobb, de nem is rosszabb, mint az uniós átlag, így itt nyílik a leginkább lehetőség (az egyébként már megkezdett) együttműködés folytatására (pl. Hollandiával), sőt regionális kiterjesztésére az első közös pályázatok keretében. (pl. a közös történeti múlt forrásainak megmentése magyar, osztrák, szlovák, szlovén stb. viszonylatban)! Nagy súllyal esik a latba ebben a viszonylatban az a tény, hogy a MOL több évtizede, néhány területi közlevéltár pedig az utóbbi években igen jelentős tapasztalatokat szerzett a mikrofilmezésben, a filmtárak kiépítésében. Ha a pályázatokat említem, akkor nem hallgathatom el azt, hogy az EU-pályázatok előkészítése, megfogalmazása, a végrehajtás menedzselése mindenképpen önálló tudomány, amit a siker érdekében legalább a levéltárosok egy csoportjának (beleértve a vezetőket is) el kell sajátítania, és folyamatosan művelnie kell. A hagyományokat tekintve elsősorban a MOL-ban komoly eredmények vannak a levéltári anyagra épülő tájékoztatás, a levéltári anyaghoz történő hozzáférés elősegítése (hagyományos és digitális segédletek készítése) terén. A feladatot viszont ma már a tartalmilag minél részletesebb, (napirendi jegyzékek, adatbázisok) és gyorsan (a világhálón) elérhető, illetve a különleges igényeket (pl. a családtörténeti kutatásokat) kielégítő, célszerűen csapatmunkában készülő tájékoztató anyagok összeállítása jelenti. Miként ezt a MOL-nak a középkori oklevelekről, a Királyi Könyvekről, a 6

7 minisztertanácsi napirendi jegyzékekről közreadott digitális segédletei és a honlapján keresztül elérhető Fond-X adatbázisa példázza. Ebben az összefüggésben szabadjon utalnom arra a speciális helyzetre, amibe a magyar levéltárak a tágabb értelemben vett, tíz új tagra kiterjedő bővítés esetén kerülnek. Ez ugyanis szomszédaink közül Szlovénián kívül Szlovákiát is magában foglalja, azaz lehetőséget ad a levéltárak számára Ausztria bevonásával egy, a történelmi közösségen alapuló nagyon pozitív közép európai regionális kooperáció kialakítására. Márpedig a regionalitás az Unió létének egyik sarkkövét jelenti. Aligha van annál kézenfekvőbb, hogy Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Csehország részvételével esetleg Románia bevonásával megkezdődjék az európai és a nemzeti kulturális örökség részét képező, közös történelmi ismérvek által meghatározott levéltári anyag modern eszközökkel történő feldolgozása és minél szélesebb körben való hozzáférhetővé tétele. Az ilyen típusú együttműködésre a magyar levéltárak egyébként már eddig is számos helyi jellegű példával szolgáltak, nyugodtan mondhatjuk, hogy nincsenek hátrányban egyetlen országgal szemben sem, sőt bizonyos helyzeti előnnyel is rendelkeznek. Utalunk pl. Baranya, Zala, Vas, Győr-Moson- Sopron, Komárom, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg különböző szintű kapcsolataira, amelyek közül nyíregyházi kollégáink kezdeményezése közös segédletek kiadására különösen példamutató. A történeti adottságok természetesen nem csupán a határ menti megyék számára teszik lehetővé az ilyes fajta összefogást. Így pl. Tolna megye az, ahol a német vonatkozások szinte kínálják a projekteket az állományvédelemtől a német nyelvű írásbeliség vizsgálatáig pl. a Baden- Württemberg szövetségi tartománnyal történő együttműködésre. Érdemes ezeket a témákat alaposan körbe járni, kidolgozni, még akkor is ha megvalósításukra nem azonnal kerül sor. A magyar levéltárügyben a pozitívumok mellett van azonban néhány olyan kérdés, amelynek megoldása éppen az uniós csatlakozás fényében kap különös hangsúlyt. Közülük négyet szeretnék kiemelni. Az első a levéltárosok évtizedek óta vitatott önazonosságának problémája, ami a levéltári munka és a történettudomány művelése közötti látszólag feloldhatatlan ellentétben ölt testet. Ismert tény, hogy a közép-európai országok egy részében történelmileg miként fonódott össze a 19. században a levéltári anyag gondozása és a történeti kutatómunka. A levéltáros történészek tagadhatatlanul számottevően hozzájárultak az intézményrendszernek a tudományos kulturális szférába történő integrációjához, egyúttal gyarapították a történettudományt. Ez a hagyomány napjainkban is jelentősen hozzájárulhat a levéltári munka színvonalának jobbításához, az intézményrendszer társadalmi tekintélyének, elfogadottságának erősítéséhez. Elvetése, felszámolása tehát nem célszerű, még abban az esetben sem, ha az EU más tájain más előzmények alapján vegytiszta levéltárosokról álmodnak. Annál kevésbé is van erre lehetőség, mert a hazai levéltárosok munkajogi feltételrendszere az ún. kutatónap intézménye, a tudományos minősítés előmeneteli preferálása kifejezetten támogatja ennek a szokásnak a továbbélését. Az viszont, hogy szakmai érvek alapján jogilag világosan kifejezésre juttassák, miszerint a munkahelyen kívül eltöltött munkaidő (kutatónap) a levéltári feladatrendszer szerves és számon kérhető 7

8 része, már csak azért is kívánatos lenne, mert egyértelmű megvilágításba helyezné a levéltári anyag gondozása és történeti feltárása közötti megkerülhetetlen aláfölérendeltségi arányokat. Nem elválaszthatatlan az identitás kérdésétől a képzés. Szembe kell néznünk azzal, hogy a klasszikus, a történeti segédtudományokra épülő, egyetemi szintű oktatás, amely lassan egyedülálló lesz a kontinensen, alapos tartalmi megújulás, korszerűsítés nélkül aligha felel meg a jövőben a közlevéltárak igényeinek. A 20. századi kormányzat- és intézménytörténet, a közigazgatási jog, a tömegiratok, a (levéltári) informatika, az állományvédelem, a modern iratok forrásközlésének alapos ismerete elengedhetetlen követelménnyé vált valamennyi intézményben. Egy ilyen frissítés adhatna alapot a levéltáros képzésnek az Európai Unió keretei között megvalósítandó korlátozott mértékű szabványosításához, és a közös posztgraduális továbbképzés megteremtéséhez. (Őszintén megvallva: annak, hogy e tantárgyaknak a rendszeres és megfelelő színvonalú oktatása az egyetemi autonómia jelenlegi tantervi, pénzügyi és személyi feltételrendszerében belátható időn belül megvalósítható legyen, csekély az esélye.) Az oktatás fontos járulékos része az Európai Unió elsődleges munkanyelveinek (angol és francia) magas színvonalú ismerete. Igaz ugyan, hogy a Közösség alapokmányai meghatározott keretekben kimondják a tagországok nyelvi egyenjogúságát, de ez nem jelenti azt, hogy a személyes kommunikációban is ugyanez az egyenjogúság érvényesíthető. Meg kell tehát tennünk mindent azért, hogy a levéltárosok minél szélesebb körben rendelkezzenek a kellő nyelvismerettel és ennek birtokában, minél nagyobb számban részesei lehessenek a szakmai fórumoknak, olvasói a nemzetközi szakirodalomnak, gondozói a hazai idegen nyelvű levéltári tájékoztatásnak. 4 Az intézményi struktúra miként ezt említettük jelenleg megfelelő módon tisztázott. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ismételten megvizsgáljuk az állami fenntartású regionális levéltári hálózat kiépítésének feltételeit. A regionális állami levéltárak, amellett, hogy új infrastruktúrát hoznának létre, új munkahelyeket teremtenének, bővítenék a szakmai hátteret, világosabbá és áttekinthetőbbé tennék az eltérő tulajdoni viszonyok (állami szervek, önkormányzatok, gazdasági szervek) között keletkezett iratok őrzési és feldolgozási körülményeit. Az infrastruktúra részeként elsősorban megfelelő keretet teremtenének az állományvédelmi és mikrofilm műhelyek létrehozásához. Végezetül akár álomként is felfogható, hogy mily jelentős súllyal bírna Magyarországon is (a levéltári munkához csatlakozóan) az iratkezeléssel kapcsolatos önálló szaktevékenység angol kifejezéssel: public records management megteremtése. Ez, kapcsolódva az ún. átmeneti levéltárak munkájához, az Unió (és a világ) majd minden országában önálló ágazat és ily módon részben mentesíti a levéltárakat az iratkezeléssel összefüggő elméleti és gyakorlati tennivalóktól. Érdemes lenne tehát legalább feltérképezni a lehetőségeinket, keresni a megoldás módozatait. Összegezve az elmondottakat: az Európai Unióhoz vezető úton elsődleges fontossággal bír mindazon szakmai kérdések pontos számbavétele, amelyek az adott 4 Tanulságos volt számunkra a 2002 októberében Észtországban tett tanulmányút tapasztalata, amikor azzal szembesültünk, hogy észt levéltáros kollégáink 80%-a tárgyalóképes angolul, néhányan pedig németül is. 8

9 időben csatlakozási pontokként szolgálhatnak a Közösségen belüli együttműködéshez. Ezek helyes meghatározása ez pedig a magyar levéltárosok közös felelőssége alapvetően járul hozzá a megvalósítás pénzügyi feltételeinek a megteremtéséhez. 9

10 KÖRMENDY LAJOS MENTALITÁS ÉS IDENTITÁS, LEVÉLTÁRAK ÉS TÁRSADALOM KÖZÉP-EURÓPAI PÉLDÁK 1 A nemzetközi szakirodalom meglehetősen mostohán bánik a levéltárosi mentalitás és identitás kérdéseivel, tulajdonképpen ez egy negligált téma. Pedig kellene vele foglalkozni, hiszen mindkettő óriási hatással van a szakmai fejlődésre, akkor is, ha nyilvánvalóak a nehézségek: nagyon nehezen dokumentálható téma, nem végezhető adekvát vizsgálat, idegen tudományterületekre kell merészkedni (pl. pszichológia, szellemtörténet). 1. A levéltárosi mentalitás és identitás főbb jellemzői A levéltárosi mentalitás a levéltárosi közösség erkölcsi, kulturális és szakmai értékrendje, illetve gondolkodásmódja, tulajdonképpen egy keret, ami meghatározza (persze nem kizárólagosan) a közösséget alkotó egyének reagálását és cselekvését elsősorban szakmai kérdésekben. Társadalomtörténeti szempontból olyan struktúra, amelynek kialakulása és változásai tudati és időbeli mélyrétegekben zajlanak, sokkal mélyebben, mint pl. az események, a lépték 1-2 évtized. Mivel ilyen lassú a mozgása, történeti struktúráról van szó, amely a múltban gyökerezik. Magától értetődik, hogy a jelen körülmények és feltételek szintén formálják a mentalitást, de ha elég erősek a hatásuk késleltetve jelentkezik, év múlva. Nincs ezen semmi csodálkoznivaló: az aktív és befolyásos levéltárosok általában egy vagy több évtizeddel korábban szerezték szakképesítésüket és első talán a legmélyebben bevésődő tapasztalataikat. Az akkor kapott értékrend, szempontok, szakmai világnézet óhatatlanul befolyásolják őket, még akkor is, ha lépést tartanak a változásokkal. A mentalitás és az identitás fogalmát gyakran összetévesztik, ami nem csoda, mert részben fedik egymást. Az identitás amint ez magából a szóból is kitűnik azonosítást, pontosabban önazonosítást jelent, ami feltételezi a közösség szakmai, kulturális és erkölcsi értékeinek (ez része a mentalitásnak), végzendő feladatainak, valamint a társadalomban betöltött helyének a meghatározását. Az identitás jelentősége is óriási, mert ez adja pozitív vagy negatív módon a közösség öntudatát és koherenciáját, és visszahatva maga is formálja a mentalitást. Az identitás egyik lényegi funkciója tehát, hogy meghatározza a mentalitást, ami szintén nélkülözhetetlen a szakmai közösség létezéséhez, mert az nem tud meglenni a mindennapi munkában követendő prioritások (értékrend) nélkül. 2 Mivel az identitás szoros szimbiózisban van 1 A CITRA XXXVI. konferenciájára (Marseille, 2002) írt tanulmány magyar fordítása. Egyes részei már megjelentek írásban: KÖRMENDY LAJOS: Gondolatok a magyar levéltárosi mentalitás és identitás változásairól, Levéltári Szemle, 46 (1996) 1. sz Nem ritka, hogy egy közösség mint egész, nem fogalmazza meg, nem írja le a saját identitását. Ebben az esetben a közösséghez tartozó egyének vagy kis csoportok saját maguk próbálják ezt elszigetelten megtenni, valószínűleg anélkül, hogy leírnák, de mivel nincs konszenzus a kérdésben, a közösség összetartó ereje gyenge lesz. 10

11 a mentalitással, ennek változása is hasonlóan lassú, és itt is konstatálhatunk egy fáziseltolódást. Minden szakmai közösségnek alkalmazkodnia kell a körülményekhez, azaz válaszolnia kell a változó társadalom kihívásaira. A körülmények azonban gyorsan változnak, sokkal gyorsabban, mint a mentalitás vagy az identitás. Irreális lenne azt várni, hogy ez a mozgás szinkronban legyen a társadalmi változásokkal, de erre nincs is szükség, mert a mentalitás és identitás csak egy keret a levéltári közösség válaszadásához és cselekvéséhez. Ha ez a keret megfelelő, akkor a közösség gyorsan és jól tud reagálni. De ha nem, ha pl. a levéltárosi közösség rossz értelemben vett konzervativizmusa akadályozza új és szükséges módszerek bevezetését, akkor komoly akadályt jelenthet a fejlődés útjában. Sokszor beszélünk identitásválságról, de sohasem mentalitásválságról, pedig gyakran elsősorban ez utóbbiról van szó. Ha egy közösség nem tud megfelelően reagálni a gyorsan változó társadalmi elvárásokra, akkor ez feszültséget okoz, és a közösséget előbb vagy utóbb önmaga szerepének átértékelésére sarkallja (nem biztos, hogy megfelelően elvégzi, ekkor csak súlyossá és elhúzódóvá teszi a krízist), ezt nevezzük identitásválságnak. Viszont az identitásválság csak okozat, az ok a szakmai erkölcsi értékek és a valóság diszkrepanciája (azaz mentalitásválság), ezt dolgozza fel úgy a közösség, hogy megpróbálja kialakítani az új szerepét (identitás). 2. A mentalitás identitás szerepe a társadalom és a levéltár közötti interakcióban Hogy jobban megértsük a társadalom és a levéltár (levéltárosok) közötti kölcsönös kommunikációt, illetve ebben a mentalitásnak identitásnak a szerepét, érdemes alaposabban megvizsgálni a működési mechanizmust. Először lássuk az elméleti megközelítést. A levéltárak, a levéltárosok a társadalom részei, innen állandó jelzéseket kapnak, és ha a jelzések drámaian vagy tartósan eltérnek a fogadó fél várakozásaitól, akkor ezt kihívásnak nevezzük. A levéltárosi közösség a jelzéseket feldolgozza és szakmai válaszokat ad (kezeli a megváltozott helyzet okozta problémát), ez is egyfajta jelzés, immár olyan, amit a levéltár küld a társadalom felé. Másfajta, nem csak szakmai tartalmú jelzésváltás is zajlik a levéltár és a társadalom között. A társadalom, illetve az őt reprezentáló hatalom kijelöli a levéltárosi közösség helyét a társadalmi színpadon: kialakítja a jogi környezetet, az intézménystruktúrát, megteremti a működési feltételeket. A levéltárosoknak ez általában nem jó, szeretnének javítani a helyzetükön, és ezt különböző módszerekkel próbálják elérni, pl. lobbizás vagy sajtó útján (visszajelzés). Nyilvánvaló, hogy a két fél nem egyenrangú, azaz a levéltárosoknak kell alkalmazkodniuk a társadalomhoz és nem fordítva. Ez persze nem csökkenti a társadalom (a hatalom) felelősségét, azaz kérdés, hogy fel- és elismeri-e a levéltárak szerepét, és ennek megfelelően kezeli-e, biztosítja-e a megfelelő működésüket? (Erre a továbbiakban látni fogunk konkrét példákat.) A másik oldalnak, a levéltárosi 11

12 közösségnek is van felelőssége, és itt lép be a mentalitás identitás, amit a legjobb egy konkrét példán megvilágítanunk. A családkutatási láz a nyugati országokban a 70-es években robbanásszerűen elterjedt, és azóta is változatlan intenzitással tart. A jelenség egy-két évtizedes késéssel elérte Közép-Európa egyes országait attól függően, hogy mennyire voltak felkészülve (mennyire volt anyaguk), illetve mikor vált szabaddá náluk a genealógiai kutatás. A magyar levéltárak pl. már a es években rendszerezték és lefilmezték az összes történelmi egyházi anyakönyvét, és egy-egy példányukat elhelyezték a Magyar Országos Levéltárban, tehát anyag volt bőven. A magyar politikai rendszer viszonylag toleráns volt, és más közép-európai országoktól eltérően csak kevéssé korlátozta az ilyen jellegű kutatásokat, ezért a genealógiai boom már a 80-as években bekövetkezett. Talán kevesek előtt világos, de a családkutatási hullámot illetően egy abszolút társadalmi jelenséggel állunk szemben, ami a levéltárakban csapódik le. A fejlett nyugati világban a polgárok megkapták a (majdnem teljes) szabadságot, de ezzel együtt elnyerték a magányt is, mert a korábban jól működő közösségek, mint pl. a család, felbomlottak. A polgárok azonban nem érezték érzik jól magukat az új helyzetben és keresik a (virtuális) kapcsolatot az elveszett közösséggel pl. családkutatás útján. Tulajdonképpen ez is egy identitáskeresés. Mivel az elidegenedés csökkenésének semmi jele a nyugati világban, könnyen megjósolható, hogy tartós folyamatról van szó, és a levéltárosoknak még évtizedekig együtt kell élniük a jelenséggel. A MOL-ban a kutatások harmada genealógiai jellegű, egyes vidéki levéltárakban pedig ez az arány eléri az 50%-ot is. A viszonylag új jelenség rengeteg gondot okozott előbb a nyugati, majd a középeurópai levéltárosoknak: a genealógusok többsége amatőr kutató, akiket a legelemibb kutatási ismeretekre is meg kell tanítani, érdeklődésük egy viszonylag szűk anyagra koncentrálódik, rengeteg másolatot rendelnek, megjelentek a levéltárakban a genealógiai igényeket kiszolgáló vállalkozások képviselői mint egyszerű kutatók stb. A levéltárak egy része jól reagált a kihívásra: mikrofilmezték a legfrekventáltabb anyagokat, új, könnyen használható segédleteket szerkesztettek, a kutatást segítő oktató videókat, tájékoztató füzeteket, internetes honlapokat készítettek, támogató kutatói köröket szerveztek stb. Azért válaszoltak jól, mert abból indultak ki, hogy a genealógusoknak is állampolgári joguk a kutatás, a hirtelen támadt népszerűséget pedig kihasználták, az emelkedő kutatási számokkal érveltek kormányzatnál, támogatási akciókat szerveztek a kutatói körök segítségével. Mindehhez persze az kellett, hogy megfelelő szinten kiszolgálják a családkutatókat. A minta tehát adott volt, tapasztalatom szerint azonban a levéltárak nem mindenütt voltak képesek megfelelni a kihívásnak. Különösen azokban az intézményekben volt baj, ahol a levéltárosok elsősorban a történeti kutatást tekintették fő hivatásuknak, ahol egy (hely)történeti cikkekkel teleírt évkönyv sokkal fontosabb volt, mint egy segédlet publikálása, röviden: ahol az ún. történész levéltáros mentalitás volt az uralkodó. Az ilyen levéltárakban csak az akadémiai kutatókat becsülték, de egyébként sem volt az anyaguk kellőképpen feldolgozva (rendezés, segédletkészítés), mert nem jutott rá idő a levéltárosok történészi elfoglaltsága miatt. Igaz, hogy így sok fáradságot megspóroltak, de elveszítettek egy potenciális szövetséges csoportot, kevesebb érvük volt a 12

13 pénzforrások elnyerésére, és ami a legfontosabb, nem nyitottak a publikum felé, nehezen hozzáférhető, csak szűk körben ismert intézmények maradtak. 3. A levéltárosi mentalitást és identitást formáló tényezők Ha vizsgálni kívánjuk a levéltárosi mentalitást és identitást formáló tényezőket, nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert ilyenkor a teljes társadalomnak a levéltárosokra gyakorolt hatásait kellene vizsgálnunk a múltban és a jelenben. Ez értelemszerűen országról-országra változik, sőt egy országon belül is kialakulhatnak rétegmentalitások és -identitások (pl. vidékenként vagy intézménytípusonként). Egy, a régióra kiterjedő átfogó és konkrét elemzés messze meghaladná ennek a tanulmánynak a kereteit, de véleményem szerint ezt egyébként is minden ország saját levéltárosainak kell elvégeznie, ha szükségét érzik. Egyrészt azért, mert ők vannak a megfelelő ismeretek birtokában, másrészt pedig nekik elemi érdekük, hogy ezt az önvizsgálatnak is felfogható analízist elvégezzék. 3 Én csak az általános tényezők ismertetésére vállalkozhatom, emellett néhány konkrét magyar példával illusztrálhatom azokat, valamint rámutathatok a közös történelemből fakadó közép-európai vonásokra Társadalmi és kulturális minták A levéltárosi mentalitás és identitás alakításában a legfontosabb tényezőt azok a társadalmi és kulturális minták jelentik, amelyeket a levéltárosok a múltban és a jelenben megéltek, illetve megélnek. A minták erkölcsi tartalma nagyon fontos, mint ahogy a mentalitás is erős erkölcsi töltettel bír. A formálásban ugyanúgy szerepet játszanak az általános erkölcsi és viselkedési normák (pl. munkamorál, vitakultúra, tolerancia: nevezzük ezeket társadalmi makrostruktúráknak), mint a levéltárak mikrokultúrája, ahol minta lehet pl. a szakmai igényesség (vagy igénytelenség). Az általános mintákat elsősorban a család, az iskola, a mindennapi környezet és a média közvetíti. A levéltári mikrokultúra fontossága magától értetődik, hiszen a levéltárosok szakmai szocializációja itt történik. De lássuk konkrét példákon, hogyan működik ez a gyakorlatban, és kezdjük a tásadalmi kulturális mikrostruktúrákkal. Magyarországon évtizedek óta vitatéma a korábban említett történész levéltáros mentalitás. Ennek gyökerei a 19. sz. végéig 20. sz. elejéig nyúlnak vissza, amikor a levéltárosképzés a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschungban történt, és az Osztrák Magyar Monarchia levéltárainak vezetői többnyire jelentős történészek is voltak. 4 Az akkori levéltáros hivatása csúcsának azt tekintette, ha a gondjaira bízott 3 Jelen sorok írója ezt már elvégezte, l. az 1. sz. lábjegyzetet. 4 BORSA IVÁN: Identitászavar és levéltárosképzés. Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. sz

14 anyagot történészként kiaknázta. Ez a minta a Monarchia felbomlása után is fennmaradt és nem csak Magyarországon, mert ezzel a szemlélettel gyakran találkoztam osztrák, cseh és szlovák kollégáknál is. Érdekes módon, Magyarországon a kommunista rezsim alatt megtörni látszott ez a mentalitás, amikor hatalmi szóval tartották távol a levéltárosokat a történetírástól, és kényszerítették őket szervellenőrzésre, selejtezésre, segédletkészítésre után azonban a rezsim megszelídült, a levéltári rendszert decentralizálták és a levéltárosokat sokkal kevésbé ellenőrizték. A 70-es években aztán visszaállt a régi rend: a levéltárosok ismét elsősorban történészi munkát kívántak végezni, ennek következtében egyre kevesebb segédlet látott napvilágot, szakmai jellegű cikkeket alig publikáltak, a szakmai műhelymunkák gyakorlatilag megszűntek. 5 Mindezt kísérte egy, a kommunista országokban mindenütt tapasztalható általános munkakultúra hanyatlás, a minőségi iránti igénytelenség, ami nem állt meg a levéltárak kapujában. A restauráció tehát megtörtént, a körülmények azonban időközben gyökeresen megváltoztak: az évente beszállított iratmennyiség és az ellenőrzendő szervek száma sokszorosa volt a háború előttinek, drasztikusan megnőtt a kutatók száma, a 80-as években beköszöntött az informatika kora, a levéltárosok társadalmi szerepköre pedig lényegesen módosult a 90-es években (erről majd később részletesen szó lesz). A levéltárosi ambíciók, valamint a körülmények, elvárások közötti ellentét nagy feszültséget okozott, és a 80-as, 90-es években vitákat robbantott ki az identitásról a magyar levéltárosok között. A tényleges mentalitásbeli változások első jelei azonban csak nemrég, pár éve jelentkeznek, elsősorban valószínűleg az információs társadalom nyomása miatt. A legjobb indikátor talán az, hogy a levéltári szakfolyóiratban megszaporodtak a kimondottan levéltártani tanulmányok, és háttérbe szorultak a történeti cikkek. Empirikus tapasztalat, de véleményem szerint manapság Magyarországon már nem nevezhető dominánsnak a történész levéltárosi felfogás. A fenti példából jól látható, hogy a mentalitás milyen lassan változik, milyen szívósan tovább él, még kedvezőtlen politikai társadalmi körülmények között is. Az külön hangsúlyozandó, hogy a gyors politikai változások nem nagyon befolyásolják a mentalitást, mert a hullámhossza teljesen más. Ugyanakkor előrebocsáthatjuk, hogy egyéb tudati makrostruktúrák is segítették a történész levéltárosi mentalitás fennmaradását: erről a későbbiekben szó lesz. Az oktatásról, azon belül az egyetemi levéltárosképzés szerepéről is érdemes külön szót ejteni. Kétségtelen, hogy a leendő levéltárosok fontos mintát kapnak egyetemi tanulmányaik során. A kérdés azonban bonyolultabb, mint ahogy első látásra tűnik. Ennek két oka van. Először: az egyetem is része a társadalomnak, és éppúgy ki van téve a társadalmi makrostruktúrák hatásainak, mint a levéltár. Másodszor: a levéltárosképzés szükségszerűen támaszkodik a levéltárakra, azaz az oktatói gárda egy része onnan való, a gyakorlati foglalkozásokat a hallgatók levéltárakban folytatják, ebből viszont az következik, hogy nem lebecsülve az egyetemi mikrokultúra hatását a meghatározó egyetemi minták egy része a levéltárakból jön. 5 A fenti állításokat tények és számszerű adatok is alátámasztják, erről l.: KÖRMENDY L.: i. m

15 Jól mutatja ezt a magyar példa. Egészen a legutóbbi időkig uralkodó maradt a levéltárosképzésben a második világháború előtti szakmai felfogás: a hangsúly a latinon, a paleográfián és más segédtudományokon volt. 6 Némi elmozdulás azonban itt is tapasztalható: olyan, korábban ismeretlen, vagy csak formálisan oktatott tárgyak tanítása indult meg az utóbbi években, mint pl. a levéltári állományvédelem, informatika, reprográfia, levéltár-igazgatás. A társadalmi makrostruktúrák megragadása és hatásainak kimutatása különlegesen nehéz feladat, mert itt olyan általános tudati jelenségekről van szó, amelyek csak sokszoros áttételeken érvényesülnek. A makrostruktúrák feltérképezése is meghaladná a jelen tanulmány kereteit, viszont egy példán keresztül szeretném bemutatni ennek a tényezőnek a jelentőségét. Az individualizmusnak a nyugati kultúrákban játszott központi szerepét könyvtárnyi irodalom elemzi, itt csak egy olyan sajátosságra és összefüggésre szeretnék rámutatni, ami jellemző a közép-európai országokra. (Bár a folyamatot Magyarországon éltem meg, de tapasztalataim szerint a különbözőségek ellenére is hasonló a helyzet az egész régióban.) A kommunista diktatúra totalitásra törekedett és minden független szervezetben, közösségben veszélyt látott, ennek megfelelően igyekezett azokat eliminálni vagy befolyása alatt tartani. Nem csak politikai pártokra vagy egyházi közösségekre kell gondolni, hanem akár énekkarokra, természetjáró körökre is. Természetesen működtek ilyen közösségek a közép-európai országokban is, de kontroll alatt voltak, megbízható politikai szervezetek és delegáltak gondoskodtak arról, hogy ne legyen semmilyen elhajlás. A tipikus megoldás az volt, hogy a szakszervezet vagy a kommunista ifjúsági szövetség volt a fő szervező. Ám a hatalom ezzel lényegében ki is üresítette ezeket a közösségeket, mert meggátolta a spontenaitást és az autonómiát, a legfontosabb formáló és fenntartó erőket, nem beszélve arról, hogy gyakran még a legártatlanabb megmozdulásokat is a maga céljaira igyekezett kihasználni, amikor politikai tartalmat adott azoknak. A közösségek ilyen kiüresítése vagy egyenesen álközösségek (pl. szocialista brigádok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek) létrehozása azt eredményezte, hogy az emberek mindenfajta közösségtől elfordultak és erősödött az individualizmusuk. 7 Hogyan függ ez össze a levéltárosi mentalitással? A levéltárosi hivatás nem individualista jellegű. Nem elsősorban azért, mert a levéltárban is egymásra épül a dolgozók munkája, gyakori a csoportmunka, hanem mert sok feladat névtelen munkát ben a különböző tantárgyak megoszlásáról l.: SZÖGI LÁSZLÓ: A magyar levéltárosképzés 50 éve, Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. sz Jellemző, hogy önálló levéltártudományi tanszék nincs, a levéltárosok képzése a Történettudomány segédtudományai tanszéken történik. 7 Árnyaltabban fogalmazva: az individualizmus erősödése ami törvényszerűen a közösségek rovására történhet az egész nyugati világban tendencia, ha úgy tetszik, ez be van kódolva a nyugati kultúrába. Mivel a keleteurópai országokban élő emberek szintén ebbe a kultúrkörbe tartoznak, a folyamatot természetesnek mondhatnánk, az azonban sajátos, hogy a folyamat az említett politikai feltételrendszerben felgyorsult. (Ez másrészről groteszk, mert a kommunizmusnak alapfilozófiája volt, hogy az emberek közösségi érzését erősítse. Nem ez az egyetlen példa arra, hogy az elvnek és a valóságnak semmi köze nincs egymáshoz.) A 90-es években, a demokratikus változások után rengeteg példát láthatunk arra, hogy megindult egy regenerációs folyamat, régi közösségek alakultak újjá, és már nincs politikai akadálya újak keletkezésének, azt azonban még nem tudjuk, hogy mennyire lesz sikeres ez a folyamat. 15

16 kíván. Ki tudja, hogy ki selejtezett és rendezett egy adott fondot mondjuk évtizedekkel ezelőtt, kik vettek részt egy katalógus vagy adatbázis felépítésében, kik vezették pontosan a levéltári nyilvántartásokat? Ennek a névtelenségnek akkor van jelentősége, ha a levéltárosi munkát szembeállítjuk a történészi munkával, ahol minden műnek, a legkisebb cikknek is szerzője van, az az egyén respektusát növeli (esetleg csökkenti), hizlalja a személyi bibliográfiát. Meggyőződésem, hogy az általános individualizmus jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a történészi mentalitás hosszú évtizedekig uralkodó volt a magyar levéltárakban. 8 Végül lássunk egy olyan, a hirtelen társadalmi változások által generált általános mintát, ami meglehetősen nagy zavart okozott a levéltárosi fejekben, tapasztalatom szerint nem csak Magyarországon, hanem pl. Lengyelországban is. A közép-európai országok súlyos krízisek árán pár év alatt teljesen átalakították a tulajdonviszonyokat a gazdaságukban, az állami helyett a magántulajdon vált dominánssá. Ez nem csak azt jelentette, hogy több százezer vállalkozó jelent meg a piacon, hanem azt is, hogy a piaci magatartás és gondolkodás behatolt az élet minden területére, még a közlevéltárakba is. 9 Magyarországon sok levéltáros állása megtartása mellett magánvállalkozásba kezdett: magáncégek vagy más közlevéltárak felügyelete alá tartozó közszervek irattárait selejtezték, rendezték. Sőt, maguk a közlevéltárak is folytattak hasonló jellegű tevékenységet, amikor felszámolt vállalatok nem maradandó iratainak tárolását vállalták pénzért, olyan iratokét is, amelyek más levéltárak gyűjtőkörébe tartoztak. 10 Ezek az eljárások élénk vitákat váltottak ki a levéltárosi közösségben, elsősorban etikai okok miatt. Összekeveredett a magán- és a közszektor, nem váltak el határozottan az érdekek, a szerepek és a felelősségek. Bár a jelek szerint a levéltári magántevékenység hulláma levonult, a magyar levéltárosok személetében valószínűleg nem múlt el nyom nélkül, de ennek megítélése az eltelt rövid idő miatt még túl korai Ismeretek és tapasztalatok Az ismeretek és tapasztalatok elválaszthatatlan részét jelentik az előbbiekben tárgyalt társadalmi kulturális mintáknak, pontosabban szólva azok tartalmát képezik. A minták analógiájára ezeknél is megkülönböztethetünk egy szélesebb és egy szűkebb kört. Az előbbibe tartozónak vehetjük az általános műveltséget, illetve általában a nem szakmai ismereteket és tudást, az utóbbiba pedig a konkrét szakmai tudást és tapasztalatokat. A megszerzésük legfőbb területe természetesen az oktatás és maga a levéltár. A rendelkezésre álló és átadandó/átadott ismeretanyag önmagában is mentalitás- és identitásformáló tényező. Ennek bizonyítása roppant egyszerű: ha nem tudunk 8 Az egyéni érvényesülés és a levéltárosi munka közötti ellentmondást saját példáján keresztül több kollégám kifejtette nekem, ha nem is az előbb leírt direkt módon. 9 Ennek a magatartásnak sok kritikusa van, sokan az új demokráciákat vadkelet -nek hívják, főleg a széles körben elterjedt, a magánérdeket gátlástalanul érvényesítő mentalitás és az ennek érvényesülését lehetővé tevő illetve meg nem akadályozó jogszabályok, valamint közállapotok miatt. 10 Magyarországon a csődtörvény (1991. évi XLIX. törv. 53. ) előírja, hogy minden felszámolt állami vállalat iratait meg kell őrizni. A fedezetet erre a vállalat vagyonából kell biztosítani, azaz a felszámoláskor az iratokat átvevő levéltár pénzt kap. 16

17 valamiről, akkor annak igényét vagy az arra való fogékonyságot sem tudjuk fölkelteni. Vegyünk egy példát először az általános körből: ha egy országban jó a matematikaoktatás, sőt, informatikát is magas szinten tanítanak, akkor nagy valószínűséggel a levéltárosok között szép számmal lesznek olyanok, különösen az iskolákból nemrég kikerült fiatalok között, akik nyitottak lesznek a levéltári informatikára és szívesen vesznek részt pl. egy elektronikus levéltár létrehozását célzó projektben. Ugyanez vonatkozik a szűkebb körben elsajátítandó/elsajátított ismeretekre és tapasztalatokra: ha egy levéltárban fejlett információs rendszer van, akkor könnyű kinevelni olyan levéltárosokat, akik a rendszer fejlesztését továbbviszik. Ismeretek alatt az összes, azaz a felhalmozott ismeretanyag értendő. Pl. ha a levéltárban az előző generációk sok adatgazdag segédletet készítettek, akkor ez nagy valószínűséggel arra ösztönzi a levéltárosokat, hogy a tudásanyag fejlesztésén gondolkozzanak, pl. a segédletek elektronizálásán és integrálásán. Az előbb elmondottakat úgy foglalhatjuk össze egy mondatban, hogy az ismeretanyag erősen befolyásolja a gondolkozás irányultságát Társadalmi szerep és presztízs Minden egyénnek és közösségnek alapvető fontosságú a társadalom véleménye róla, hiszen ebben látja ténykedésének visszaigazolását, honorálását. A társadalom legfőbb reprezentánsa a közhatalom (állam, önkormányzat), elsősorban azért, mert eszközei vannak arra, hogy véleményét érvényesítse: kialakítja a levéltárak működésének jogi környezetét, az intézménystruktúrát, megteremti az egyéb működési feltételeket, finanszírozza a közlevéltárakat és -levéltárosokat. Természetesen vannak magánlevéltárak és abban dolgozó levéltárosok is, az ő esetükben a fenntartó személy vagy szervezet játssza azt a szerepet, amit a közlevéltáraknál a közhatalom. A társadalmi vélemény legfontosabb (de nem kizárólagos) értékmérője a levéltárak és levéltárosok anyagi helyzete. Az összefüggés világos: ha a társadalom fontosnak ítél egy szakmát, akkor annak biztosítja a fejlesztési és működési költségeit, a szakma művelőit pedig megfelelően honorálja. Ha a társadalom alulértékeli a levéltárakat és a levéltárosokat, akkor mindenképpen baj van a demokratikus működéssel hogy pontosan miért, azt a következőkben meglátjuk, de az sem zárható ki, hogy a levéltárosi közösség nem áll a feladata magaslatán vagy rosszul adja el magát. A modern levéltárak társadalmi szerepe csak demokratikus, pluralista társadalmakban teljesedhet ki, és ennek elsődleges oka az iratok jogi bizonyító erejében rejlik. A diktatúrákban erős a jogbizonytalanság, bármikor hozhatnak pl. egy ellentételezés nélküli államosítási rendeletet vagy törvényt, ami azt eredményezi, hogy egyik napról a másikra értéktelen papírrá válnak az adásvételi szerződések és egyéb tulajdont bizonyító iratok minden közép-európai országban lejátszódott ez a folyamat között. A hatalmi csoport tagjait semmi és senki sem kényszeríti (legkevésbé a levéltáros), hogy a közhatalmi működésük során keletkezett iratokat levéltárba adják, általában nincs is törvényes szabályozás arról, hogy mi a köz- és mi a magánirat, vagy ha van, akkor a hatalmon lévőkre az nem vonatkozik, ennek 17

18 következtében sok közirat be sem kerül a levéltárakba. (A jelenség nem ismeretlen a demokratikus országokban sem sokféle demokrácia van és nyilván egyik sem tökéletes, de a diktatórikus rezsimek alatt ez általános.) 11 Az egypártrendszerű országokban ismeretlen vagy csökevényes a hatalmi ágak szétválasztása és függetlensége, a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás egyaránt a pártállamtól függ. Az egyszerű polgárok nem merészelik perbe vonni a hatalmon lévőket, legyenek azok személyek vagy szervezetek, horribile dictu: az állam, mert egy ilyen per sikere reménytelen, a bizonyítékok mit sem érnek, ha egyáltalán hozzáférhetők. Ez ugyancsak az iratok rendkívül korlátozott bizonyító erejét mutatja. Egy ilyen helyzetnek hosszú távon súlyos következményei vannak a levéltárakra és a levéltárosokra nézve. A levéltári Janus-arc egyik oldala sérül: a frissen keletkező vagy nemrég keletkezett iratok és az ezekkel kapcsolatos munka leértékelődik, megszakad az értékkontinuitás a jelenkori és a régi iratok között. Sem az állam, sem a közvélemény nem tekinti a levéltárakat a jogbiztonság forrásának, legfeljebb régi iratok őrzőjének, ami egyet jelent a társadalmi presztízs csökkenésével. Egyébként véleményem szerint ez a helyzet is erősen segítette Magyarországon a korábban leírt történész levéltárosi mentalitás továbbélését annak ellenére, hogy sok egyéb tényező ellene dolgozott (a beszállított anyag mennyiségének rohamos növekedése, informatika stb). Közép-Európában a demokratikus változások után villámgyorsan változott a levéltárak előbb felvázolt helyzete. Az államosítások, konfiskálások, törvénytelen meghurcolások, bebörtönzések, kivégzések stb. következményeinek enyhítésére sorra születtek a kárpótlási törvények. Az állampolgárok, ha igazolták a rajtuk esett sérelmeket, akkor vagyoni vagy pénzbeli kárpótlást kaptak: az igazoló dokumentumokat pedig többnyire a levéltárak őrizték. Én tanúja voltam ennek a folyamatnak, amikor több százezer állampolgár jött életében először levéltárba vagy kért adatszolgáltatást levéltártól, és a levéltárosok hirtelen a korábbitól gyökeresen eltérő, fontosabb szerepben találták magukat. A levéltári iratok bizonyító erejének rekonstrukciója automatikusan magával vonta a levéltárak társadalmi presztízsének növekedését. Jól mutatja ezt az anyagi gyarapodás: az utóbbi 12 évben több levéltár-építkezés történt Magyarországon, mint az azt megelőző hatvan évben, a beruházási források is sokkal nagyobbak, mint a politikai változások előtt. 12 Hiba lenne idealizálni a levéltárak társadalmi helyzetét akár Közép-Európában, akár azon belül Magyarországon. Ismereteim szerint a levéltárosok az egész régióban nagyon rosszul fizetettek, ami jól mutatja, hogy még nagyon sok a teendő. Viszont ennek is van egy érdekes és tanulságos aspektusa, ha megvizsgáljuk a magán- és a közlevéltárak közötti különbséget. 11 Az Európai Unió nemzeti levéltárainak igazgatói értekezlete SERGE HOFMANN luxemburgi főlevéltáros vezetésével felállított egy munkacsoportot, amely a levéltári iratokhoz való hozzáférés kérdését vizsgálta. A munkacsoport kérdőívet bocsátott ki, a válaszokat feldolgozta és értékelte, majd határozattervezetet terjesztett elő. Az adatok azt mutatják, hogy hosszú demokráciahagyománnyal bíró országokban is vannak bajok a levéltári iratok megőrzésével és hozzáférésével. 12 Az anyagi gyarapodás természetesen szoros kapcsolatban áll az ország anyagi helyzetével. Magyarország 1996 után kikerült a gazdasági váltás sokkjából, és azóta gyorsan fejlődik. Ez mindenesetre nem cáfolja a fenti állítást, mert a korábbi hatvan évben is volt több felívelő periódus, amelyek azonban korántsem jártak olyan levéltári gyarapodással, mint az elmúl 12 év. 18

19 A politikai gazdasági változások után először a közép-európai országokba települt multinacionális vállalatok valamint a privatizált bankok és biztosítók kezdtek kiépíteni maguknak jól szervezett és működő irattárakat. Nem véletlenül, mert a multinacionális cégek hozták magukkal ezt a kultúrát, a helyi bankok és biztosítók pedig az általuk forgatott hatalmas tőke miatt gyorsan rájöttek, hogy milyen fontos, néha életbevágóan fontos információs és bizonyító forrás az irattár. A bírósági ítéletekben gyorsan növekedtek a megítélt összegek, amelyek intő jelként lebegtek a menedzserek szeme előtt. A magánszektor egy részének tehát szüksége volt jó irattári szakemberekre és ezeket az állami levéltárakban találták meg. Magyarországon már a 90-es évek első harmadában megindult a levéltárosok elszívása a közszektorból, ami azért is könnyen ment, mert a kínált többszörös fizetésnek nem sokan tudtak akartak ellenállni. A magyar közlevéltárakban ennek ellenére eddig nem történt említésre méltó bérszínvonal-emelkedés. 13 A magyarázat egyértelműen a köz- és a magánszektor szereplőinek felelősségi viszonyaiban keresendő. Ha pl. egy bank perben elveszít egy több millió dollár értékű ingatlant, mert nem tudja irattal bizonyítani a jogosultságát, akkor az illetékes menedzsert a tulajdonosok gyorsan felelősségre vonják az érzékeny veszteség miatt. Nem így van a közszektorban: a tapasztalatok szerint pl. egy önkormányzati vezető retorziók nélkül megúszhat egy hasonló veszteséget legalábbis Magyarországon. Az összefüggés egyszerű és logikus: a magánszektorban felismerték az iratokhoz fűződő gazdasági és munkaszervezési érdeket, a közszektorban ez még messze nincs így, pontosabban a közszereplők egyéni érdekei nem esnek egybe a rájuk háruló közérdekkel, és ennek megfelelően törődnek a közlevéltárakkal, illetve becsülik meg a levéltárosokat. A társadalom által meghatározott szerepkör és az ezzel járó presztízs kétségtelenül erősen befolyásolja a levéltárosi mentalitást és identitást, mert kijelöli a működés, azaz a szakmai munka szabályait és területét, valamint ez jelenti a végső visszajelzést a társadalom oldaláról. Azok a szerepkör-módosulások amint azt a fentiekben láttuk, nagy történelmi változásoknál gyakran nagyon élesek és gyorsak, amelyek a mentalitás és/vagy identitás kereteit feszegetik, előbb vagy utóbb kikényszerítik annak változását. Valószínűleg ennek lehetünk tanúi Közép-Európában. Magyarországon mindenképpen, de mivel csak kevés idő telt el, a fáziskülönbség miatt még korai megítélni a változás irányát és mértékét A hatalomhoz való viszony Az előzőekben már többször érintettem a hatalom és a levéltár/levéltárosok közti kapcsolatot, ezúttal a kérdést szigorúan hatalmi szempontból vizsgálom. Érdemes kiemelni ezt az aspektust, mert a hatalomhoz való adaptációs kényszer nagyon erős, ezért erősen befolyásolja a levéltárosi mentalitást és identitást. 13 A közalkalmazottak 2002 szeptemberi illetményemelésére e tanulmány megírása után került sor. 19

20 A levéltárosoknak a hatalomhoz való viszonyáról nem szoktunk beszélni, pedig ez nagyon fontos realitás. Mindenütt, minden levéltárosnak alkalmazkodnia kell a hatalomhoz, de korántsem mindegy, hogy milyen ez a hatalom. Nagy különbség van a tekintélyuralmi rendszerek és a demokráciák között. Az egyikben a levéltáros alattvaló, akinek a jogai csekélyek és/vagy nincsenek pontosan definiálva, a másikban a jogok léteznek és erős a partneri jelleg a viszonyban. Amikor a levéltáros közösség alkalmazkodik a hatalomhoz tulajdonképpen egy modus vivendit próbál kialakítani vele. A modus vivendi milyensége függ mind a két féltől: egyrészt azt mutatja, hogy a hatalom mit vár el a levéltárosoktól és mit ad ezért, másrészt azt láthatjuk, hogy a levéltárosok mennyiben tudnak/kívánnak ennek megfelelni, illetve ők mit várnak a hatalomtól és mit kínálnak cserébe. Az esetek oszágról-országra és időről-időre változnak, hiszen mindig az aktuális hatalom és a létező közösség között formálódik a viszony. De lássunk egy konkrét példát! A 3.1-es fejezetben említettem, hogy Magyarországon az 50-es és 60-as években megpróbálták megtörni a történész levéltáros mentalitást, viszont 1968 után ekkor vezettek be politikai és gazdasági reformot az országban a levéltári rendszert decentralizálták, a központi (szakmai) ellenőrzés erősen meggyengült, a 70-es években pedig visszaállt a régi rend, a történész levéltáros szemlélet újra dominánssá vált. Ez a visszarendeződés csak azért volt lehetséges, mert a levéltárosok kiegyeztek az új, helyi hatalommal. 14 Ez utóbbi a kezdetekben nemigen tudott mit kezdeni a levéltárakkal, de pár év alatt megtalálta a megfelelő szerepet számukra: részt venni a lokális imázs (bizonyos szempontból: identitás) kialakításában. A levéltárosoknak kapóra jött az ajánlat, és cselekedtek: minden évben megtartották a levéltári napokat, ahol szinte kizárólag helytörténeti előadások hangzottak el, minden évben megjelentek a szintén helytörténeti tanulmányokat tartalmazó levéltári évkönyvek. (Levéltári segédleteket viszont évtizedekig nem publikáltak.) Hogy ki volt a kezdeményező fél, ezt nehéz kideríteni, de nem is fontos, a lényeg az, hogy mindkét félnek érdeke volt a helyzet fenntartása egészen addig, amíg a szakmai problémák és az új társadalmi igények azt tarthatatlanná nem tették. Ha egy évtizedekig fennálló és lényegében állandó hatalmi viszonyrendszer hirtelen megváltozik, akkor komoly mentális zavar keletkezhet a levéltárosi közösségben. Ez történt Közép-Európában a demokratikus változások után. Pl. az informális, hatalmi (és többnyire íratlan) szabályok háttérbe szorultak és ezután mindent jogszabályok alapján kellett megítélni. Erre egy példa: Magyarországon a kommunista rendszer alatt kettős levéltári kutatási szabályozás volt érvényben: egy publikus, rövid, elnagyolt és megengedő jogszabály, valamint egy belső, nem nyilvános, részletes és nagyon szigorú. Természetesen ez utóbbi volt a döntő. A demokratikus változások óta csak a hatályos jogszabályok a mérvadók. A jogállamiságnak van egy másik aspektusa is: a jogszabályok jobban védik a levéltárosokat a hatalommal szemben, mint ahogy az a diktatúrában volt. Más, régióbeli országokról e tekintetben nincs hiteles információm, de Magyarországon a levéltárosok meglepően gyorsan alkalmazkodtak az új demokratikus 14 A helyi hatalom általában a megyei adminisztráció volt. Természetesen az folyamat nem tudatosan zajlott le, és a kiegyezést senki sem deklarálta. 20

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV 2015-től felvett hallgatók számára Szakfelelős: Dr. habil. Borsodi Csaba, CSc intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens Készítette: Dr. Kenyeres István,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) Szabadkai Levéltári Nap Előadás-vázlat

Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) Szabadkai Levéltári Nap Előadás-vázlat Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) A SZOLGÁLTATÓ LEVÉLTÁR MAGYARORSZÁGON Szabadkai Levéltári Nap 2008. Előadás-vázlat Az előadás bemutatta a magyarországi levéltári terület érintő kormányzati

Részletesebben

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV Szakfelelős: Dr. habil. Borsodi Csaba, CSc intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens Készítette: Dr. Kenyeres István, PhD címzetes egyetemi docens, főigazgató

Részletesebben

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos

Részletesebben

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Kulcsszavak: földpiac, földforgalom, földár, földbérlet, termőföld. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

LEVÉLTÁR. levelező képzés MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK INFORMÁCIÓ- ÉS RECORDS MANAGEMENT SPECIALIZÁCIÓ KÉPZÉSI TERV. Szakfelelős:

LEVÉLTÁR. levelező képzés MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK INFORMÁCIÓ- ÉS RECORDS MANAGEMENT SPECIALIZÁCIÓ KÉPZÉSI TERV. Szakfelelős: LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK INFORMÁCIÓ- ÉS RECORDS MANAGEMENT SPECIALIZÁCIÓ KÉPZÉSI TERV levelező képzés Szakfelelős: Dr. habil. Borsodi Csaba, CSc intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens Készítette:

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK INFORMÁCIÓ ÉS RECORDS MANAGEMENT SZAKIRÁNY LEVELEZŐ MUNKARENDŰ KÉPZÉSI TERV. Szakfelelős:

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK INFORMÁCIÓ ÉS RECORDS MANAGEMENT SZAKIRÁNY LEVELEZŐ MUNKARENDŰ KÉPZÉSI TERV. Szakfelelős: LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK INFORMÁCIÓ ÉS RECORDS MANAGEMENT SZAKIRÁNY LEVELEZŐ MUNKARENDŰ KÉPZÉSI TERV Szakfelelős: Dr. Körmendi Tamás habilitált egyetemi docens (ELTE BTK) Készítette: Dr. Kenyeres

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

KÖZGYŰJTEMÉNYI ADATBÁZISOK ÉS ONLINE TARTALMAK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN

KÖZGYŰJTEMÉNYI ADATBÁZISOK ÉS ONLINE TARTALMAK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN KÖZGYŰJTEMÉNYI ADATBÁZISOK ÉS ONLINE TARTALMAK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN Közgyűjteményi adatbázisok a tudomány és az oktatás szolgálatában A JÓ GYAKORLATOK SZÍNTERE:

Részletesebben

90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle

90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle Hunyadi László Kilencven éves a Statisztikai Szemle A Statisztikai Szemle az egyik legrégibb szakmai folyóirat, 1923 januárja óta gyakorlatilag folyamatosan megjelenik. Sokan, sokat írtak a történetéről.

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. Mi a dimeb? A dimeb munkavédelmi szakemberek számára kifejlesztett modern technológia.

Részletesebben

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának

Részletesebben

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Ülésnap Napirend Felszólaló 2007. április 24. (66. ülésnap) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Az átfogó módosításon már egy éve dolgoznak Készül a Munka törvénykönyve átfogó módosítása. Az érintettek között nemigen

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2007 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LEVÉLTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LEVÉLTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LEVÉLTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 BUDAPEST, 2006 1 Hatályon kívül helyezte az ELTE SzMSz I. kötet 4.d) számú melléklete, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

(INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET

(INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET (INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA = ÚJ MŰKÖDÉSI MODELL A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN DR. KOVÁCS ZSOLT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Prezentáció felépítése Felsőoktatás helyzete

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ

EURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ Ref. Ares(2018)3022244-08/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FŐIGAZGATÓSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ E dokumentum célja, hogy

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Beérkezett kérdőívek aránya csoportonként

Beérkezett kérdőívek aránya csoportonként A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Pécsi Helyi Akciócsoport

Pécsi Helyi Akciócsoport TOP-6.9.2-16-PC1-2017-00001 Útmutató helyi cselekvési tervben szereplő programjavaslatok elkészítéséhez Jelen útmutató célja a TOP-6.9.2-16-PC1-2017-00001 azonosítószámú A helyi identitás és kohézió erősítése

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Diplomán innen és diplomán túl Szent István Egyetem Gödöllő 2011. október 24. A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Kuráth Gabriella Németh Péter

Részletesebben

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza FamilySearch.org 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza Magyar levéltárak és a FamilySearch Több mint 50 éves együttműködés Hogyan tovább? A FamilySearch küldetése Egyéneknek és családoknak segítünk

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében 21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek

Részletesebben

Társadalmi Etikai Kódex

Társadalmi Etikai Kódex Társadalmi Etikai Kódex Magunkért Mozgalom 2017. április 30. A Kódex célja A Kódex azokat az értékeket és magatartási normákat foglalja össze, amelyeket elvárhatunk a mai kor emberétől, származástól, nemtől,

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Gyógypedagógus speciális helyzetben

Gyógypedagógus speciális helyzetben Gyógypedagógus speciális helyzetben Szakmai műhelymunka az EMMI Budapesti Javítóintézetben 2016.09.27. Az EMMI Budapesti Javítóintézet 2016. év tavaszán, a Diagnózis címmel megszervezett konferenciával

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára

A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára Könyvtári szakmai nap Győr, 2014. 03. 25 Kisalföldi Könyvtárak és Könyvtárosok Egyesülete A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára Szemerey Tamásné Dr. levéltárvezető Dr. Sági Éva levéltáros Egyetemi

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Rendezvény archívum 2001

Rendezvény archívum 2001 Január 2001. január 9. A NEKTÁR Alkalmazói Tanácsának 2001. január 15. AMICUS-bemutató 20001. január 18. A Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság 2001. január 23. A Magyar Tudományos

Részletesebben

kulcsszerepben a biztosítási piacon Független alkusz A MIN Ő ok SÉG BIZT OSÍTV A

kulcsszerepben a biztosítási piacon Független alkusz A MIN Ő ok SÉG BIZT OSÍTV A A MINŐSÉG BIZTOSÍTVA Független alkuszok kulcsszerepben a biztosítási piacon 2 Kik vagyunk? 3 A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 7. ELŐADÁS Szabályok és elvek a könyvvizsgálat során Társasági törvény Egyéb Könyvvizsgálati törvény KÖNYVVIZSGÁLAT Könyvvizsgálati standardok Számviteli

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben