Bitter István: Szorongásos kórképek című könyve alapján Springer Hungarica Kiadó Kft., 1996.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bitter István: Szorongásos kórképek című könyve alapján Springer Hungarica Kiadó Kft., 1996."

Átírás

1 Bitter István: Szorongásos kórképek című könyve alapján Springer Hungarica Kiadó Kft., A könyv elsősorban családorvosok és háziorvosok számára készült, de a kötet iránt széleskörű nem szakmai érdeklődést tapasztalt a kiadó, ezért dolgoztuk fel az Ismerettárban is. A nem szakemberek részéről megnyilvánuló érdeklődés valószínű, hogy annak köszönhető, hogy e betegségekkel sokan küszködnek, vagy maguk betegek vagy a környezetükben tapasztalnak másokon ilyen tüneteket. Tény, hogy sokat segít a gyógyulásban, ha a beteg vagy a hozzátartozó tisztában van betegséggel, annak lehetséges gyógymódjaival -- hiszen így tudatosabban működhetnek együtt a kezelőorvossal --, de ez önmagában kevés. Szükség esetén, kérje szakember segítségét. Bevezetés A neurózisok kategóriáit a felgyülemlett hatalmas ismeretanyag szétfeszítette. A fogalom annyira kibővült, hogy egyre kevesebben értettek azonos betegségeket alatta, s a "neurózis" diagnózis használata már akadályozta a betegek ellátását, a kutatást és az oktatást. A neurózis korábbi alkategóriáit pontosan definiált kórképek cserélték fel az Amerikai Pszichiátriai Társaság 1980-ban közölt Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének harmadik kiadásában (DSM-III). A negyedik kiadás, a DSM-IV hatalmas irodalmi anyagon, korábban nem közölt adatbázisok feldolgozásának eredményein és saját vizsgálati adatokon (a DSM-IV alternatív kritériumait tesztelő vizsgálatok) alapul. A DSM-IV egyes fejezeteit amerikai szakértői csoportok dolgozták ki, melyeknek a munkáját egy A. Frances által vezetett csoport koordinálta és több száz külföldi tanácsadó segítette. A DSM rendszerek alapvetően befolyásolták az Egészségügyi Világszervezet által 1992-ben közzétett Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revízióját, a BNO-10-et, amely hazánkban is a hivatalos diagnosztikai rendszer. A szorongásos betegségek a korábbi neurózisok kategória leggyakoribb betegségei, az élettartam prevalenciájuk 25 %. Világszerte a családorvosoknál jelentkező betegek százaléka szorongásos betegségben szenved, s ezt a számot hazai adatok is alátámasztják. Kezelés nélkül gyakoriak a szorongásos kórképek szövődményei: depresszió, alkoholizmus, gyógyszer- és drogabúzus, ill. dependencia, valamint az ún. pszichoszomatikus kórképek. A nem megfelelő kezelés vagy a kezelés elmaradása növeli az igen kedvezőtlen kimenetel valószínűségét, mint az öngyilkosság, a keresőképtelenség és a rokkantság. A fel nem ismert szorongás okozta tünetek miatt a betegek sokszor költséges és felesleges vizsgálatokon esnek át, leggyakrabban belgyógyászati és neurológiai vizsgálatokon. A szorongásos kórképek egy jelentős százaléka sajnos - ellentétben a gyakori hiedelemmel - krónikus lefolyású. Gyakoriságuk és súlyos anyagi következményeik miatt a szorongásos betegségek oktatása az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben világszerte kiemelt program lett. A nagyközönség tájékoztatása e betegségekről elősegíti a korai felismerést és kezelést, mely jelentősen javítja a prognózist és komoly költségmegtakarítást is eredményez. A szakszerű kezelés költségei csak töredékét teszik ki a kezeletlen betegek által elszenvedett keresetkiesésnek és az általuk okozott költségeknek, melyek közül kiemelkednek a táppénz, a rokkantsággal járó nyugdíj és a felesleges kivizsgálások költségei. Komoly költségtényező, hogy a kezeletlen szorongó betegek gyakran veszik igénybe visszatérő panaszaik miatt az egészségügyi szolgáltatásokat, köztük is kiemelten a sürgősségi ellátást nyújtókat, mint az ügyeleti szolgálatok és a mentők. Az elmúlt években hazánkban is több figyelem fordult a pszichiátria, köztük a szorongásos betegségek felé, mint korábban. A nyomtatott sajtóban, a rádióban és a televízióban vezető szakemberek ismertették a szorongásos, a pánikbetegség vagy a depresszió tüneteit. Szerencsére a szaklapokban is gyakoribbá váltak a szorongásos betegségekkel foglalkozó

2 közlemények és kisebb-nagyobb kötetek is megjelentek e témában. Az elmúlt néhány évben olyan korszerű pszichofarmakonok kerültek a hazai piacra, melyekkel sikeresebben kezelhetők ezek a kórképek, mint a korábban rendelkezésünkre álló gyógyszerekkel. Új, biztató adatokkal rendelkezünk a pszichoterápia és a farmakoterápia sikeres kombinációjáról is. Ez a hiányt pótló kis kötet arra vállalkozik, hogy a felnőttkori szorongásos kórképek felismeréséhez, diagnosztizálásához és kezeléséhez adjon gyakorlati tanácsokat. Segítséget nyújt e kötet azoknak a szorongásos és szomatikus tünetekkel jellemzett kórképeknek a megítéléséhez is, melyek nem, vagy csak nehezen sorolhatók be valamelyik diagnosztikus kategóriába. Az ilyen "diagnosztikus küszöb" alatti panaszokkal jelentkező betegek jelentős része nem kap semmilyen ellátást, ugyanakkor a betegeknek a tüneteik szenvedést okoznak és a kórkimenetel gyakran kedvezőtlen. A szorongásos betegségek differenciáldiagnosztikájának tárgyalásakor a szomatikus kórképek után a pszichiátriai betegségek között az egyre több problémát okozó pszichoaktív szerek is helyet kaptak. Az egyes fejezetek hossza és felépítése a gyakorló orvosok igényeinek figyelembevételével különböző. Az ajánlott, irodalomba csak a néhány fontosabb magyar nyelvű munka került. A kiadó kérésének megfelelően a szövegben csak a legfontosabb szerzők nevét tüntettem fel. Egy-egy irodalmi hivatkozást azonban elhelyeztem a szövegben is, főleg olyankor, amikor terjedelmi okok miatt az adott kérdést nem tudtam fontosságának megfelelő terjedelemben tárgyalni. 3. A szorongás és a szorongásos betegségek A százarcú szorongás A szorongás egyes formáit mindnyájan ismerjük saját tapasztalatainkból. Ilyen pl. a fogorvosi váróban vagy a vizsga előtt érzett szorongás. Könnyen felismerjük azt is, ha valaki fél a kutyáktól vagy a repülőgépen való utazástól. Vannak azonban a szorongásnak olyan megjelenési formái, melyek felismerése nem könnyű, és speciális ismereteket is igényel. Nem mindig egyszerű felismerni a valamiért állandóan aggodalmaskodó ember viselkedése mögött a generalizált szorongásos szindrómát vagy azt, hogy a "szégyenlős" kisgyereknek szociális fóbiája van. A taxisok törzsutasai között gyakori a közlekedési fóbiában szenvedő beteg. Még nehezebb a felismerés, ha a páciensnek elsősorban testi tünetei vannak. A szívinfarktusra emlékeztető pánikroham esetén nem arra gondolnak a betegek, hogy ez egy szorongásos jelenség. Az ismételten jelentkező fejfájás, hátfájás, hasi panaszok, szédülés, nehézlégzés, szinte állandó fáradtságérzés a testi betegségek gyanúját vetik fel. Az ajtózárat százszor is ellenőrző kényszerbeteg az állandó késések miatt kerül nehéz helyzetbe. Az orvosi vizsgálatkor vagy kezelés alatt "ingerülten" viselkedő betegek jelentős része szorong, nem bántó szándék vezeti. A szorongás tüneteit pszichés, szomatikus/vegetatív és viselkedési tünetekre oszthatjuk fel. Előfordul, hogy mindhárom tünetcsoport egyszerre jelenik meg, de nem ritka, hogy "disszociáltan". Pl. az aggodalmaskodás, mint a szorongás jellegzetes tünete jelen lehet vegetatív tünetek nélkül is. A fóbiások pszichés tünetei között akkor is jelen lehet a félelem fóbiájuk tárgyától, amikor annak nincsenek kitéve, vegetatív és viselkedési tünetek azonban csak akkor jelennek meg, ha a fóbia tárgyát képező helyzetbe kerülnek. Igen gyakori pszichés tünete a szorongásnak a figyelemzavar. Vannak emberek, akiknek a vegetatív idegrendszere "labilis": náluk már az enyhe szorongás is jelentős vegetatív tünetekkel jár, mint az arc kipirulása, szájszárazság, izzadás, tachycardia és vizelési inger. A súlyosabb szorongást mellkasi fájdalom és fulladásérzés is kíséri. Gyakori a szorongáshoz társuló súlyingadozás. Általában egyénileg jellemző, hogy a szorongás az étvágy csökkenésével vagy az étvágy növekedésével társul - vannak, akik "idegességükben esznek", s vannak, akik "egy falatot sem tudnak lenyelni". A szorongásos szindrómák részét képezik alvás- és szexuális zavarok is. A

3 súlyos szorongás viselkedési tüneteit könnyű felismerni: rémült arckifejezés, nyugtalanság, pl. az egyén fel-alá járkál, kezeit tördeli vagy a szék karfáját szorítja. Nehezebb érzékelni a szorongást a türelmetlenség, az agresszív vagy az elutasító viselkedés mögött, pedig ez igen gyakori. Nehezen besorolható tünet a fáradékonyság, ami akár önmagában is keresőképtelenné teheti a beteget. A mobilizáció és a debilizáló szorongás Egy verseny, egy vizsga vagy egy szereplés előtt jelentkező idegrendszeri aktivizációfokozódás, melynek szorongás is a része, segítheti a teljesítményünket, ezt nevezzük mobilizáló szorongásnak. A szorongás ilyenkor aktivizál, serkent, fokozza a teljesítményt. Kiemelkedő színészek, sportolók jól tudják, "időzíteni" ezt a szorongást. A szorongás megszüntetése, "kezelése" ilyen esetekben a teljesítmény romlását eredményezi. A szorongás azonban gyakrabban gátolja, rontja a teljesítményt ("debilizál"), mint segíti: pl. ok nélkül ingerülten viselkedünk, a vizsgán az sem jut eszünkbe, amit a vizsga előtt kiválóan tudtunk, olyan hibákat követünk el, amilyeneket nem szoktunk. Gyakori, hogy a szorongó ember mimikája merevvé válik, az izmok feszültsége fokozódik, a beszéde lelassul vagy a mondatokat nem fejezi be, esetleg összefüggéstelenül kezd beszélni, képtelen a beszédet folytatni vagy dadogás lép fel. Szélsőséges esetben teljessé válik a gátlás, "demobilizáció" alakul ki, a páciens elájul, amit a leggyakrabban vér vagy sérülés látványa és orvosi beavatkozások váltanak ki. Azt, hogy egy életesemény mobilizáló vagy debilizáló szorongást vált ki, az egyrészt függ az egyéntől (személyiségfüggő), másrészt pedig az életeseménytől. Ismételten és/vagy tartósan jelentkező stressz, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk, melynek leküzdéséhez nem rendelkezünk elegendő információval és/vagy eszközzel, debilizáló szorongást vált ki. A tartósan fennálló debilizáló szorongás az, amely pszichoszomatikus betegségek, depresszió, alkoholizmus kialakulásához és agresszivitáshoz, öngyilkossághoz vezethet. A szorongásos betegségek lényege a szorongás kínos élménye mellett az is, hogy rontják az egyén korábbi teljesítményét és az alkalmazkodását. A szorongás szövődményei A szorongásos tünetek hatékony kezelés nélkül gyorsan járnak szövődményekkel. Érthető, hogy a szorongás kellemetlen élményétől szabadulni igyekszünk. Azonban a szorongás nem megfelelő oldása újabb problémákat eredményezhet és tüneteket okozhat, melyek megnehezítik azt, hogy a szorongásos kórképet a beteg és környezete felismerje és orvosi segítséget kérjen. Az alkohollal történő szorongásoldás erre a klasszikus példa: a szorongását alkohollal oldó beteg leheletét könnyen felismerjük, szorongását esetleg soha. A kezeletlen szorongásos betegeknek nagyobb a rizikója, hogy - többnyire inadekvát - gyógyszereket rendszertelenül szedjenek, ami növeli a gyógyszer-dependencia kockázatát. Ugyanakkor helyesen kezelt betegeknél rendkívüli ritkaságnak számít a gyógyszerdependencia kialakulása. Nehezebben felismerhető az ún. elkerülő viselkedés, ami azt jelenti, hogy a beteg elkerüli azt a helyzetet, amelyben szorongás lép fel: pl. a szociális fóbiában szenvedő beteg, aki elkerüli a társaságot, hogy ne kelljen emberekkel beszélgetnie, vagy megszakítja tanulmányait, mert nem képes szorongása miatt elmenni a vizsgákra. Már néhány, de esetleg akár egyetlen pánikroham után is kialakulhat agorafóbia a jellegzetes elkerülő viselkedéssel. Amennyiben az elkerülő viselkedés nem szélsőséges, akkor egyszerűen csak visszahúzódónak, különcnek tartja környezete a beteget. Célzott kérdésekre azonban a betegek elmondják, hogy szenvednek attól, hogy félelmükben le kell mondaniuk korábban kedvelt programjaikról, pl.

4 utazásról és baráti összejövetelekről. A kezeletlen szorongás igen gyakran társul depresszióval: a szorongásos betegségben szenvedők kb. a fele betegszik meg major depresszióban az élete folyamán. Nehezíti a depresszió felismerését, hogy a tünetek egy része azonos a szorongás tüneteivel. A szorongás, de különösen a kezeletlen szorongás legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság. A szorongásos betegségben szenvedők öngyilkossági kockázata az átlag lakosság rizikójának kb. 30-szorosa! A szövődménnyel társuló szorongásos betegségek öngyilkossági rizikója extrémen magas. A pánikbetegségben szenvedők 20 %-ának anamnézisében fordul elő öngyilkossági kísérlet. Amennyiben a pánikbetegséghez az alkoholizmus és a depresszió közül egy társul, a kockázat 50 %-ra emelkedik, ha mind az alkoholizmus, mind a depresszió társul (ami sajnos nem ritkaság), akkor az öngyilkossági kísérlet már a betegek 70 %-nak anamnézisében szerepel. Minden kísérlet pedig tovább növeli az öngyilkossági halál kockázatát. A krónikus szorongás növeli a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának az esélyét is, pánikbetegeknél kb. 9 %-kal gyakrabban fordulnak elő ezek a betegségek, mint az átlag lakosságban. A krónikus szorongás személyiségzavarok kialakulásához vezethet, gyakran súlyos viselkedési és kognitív zavarokkal. A szorongásos betegségek A szorongás szinte minden pszichiátriai kórképben jelen van, a ritka kivételek közé talán csak a típusos mániás szindróma és egyes (eufóriával jellemzett) organikus pszichoszindrómák tartoznak. Mint láttuk, a szorongás normális lélektani jelenség is lehet, önmagában nem jelent betegséget. Ezért sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem könnyű a szorongásos betegségek meghatározása. Azokat a kórképeket soroljuk ma ide, melyeknél a szorongást meghatározó tünetnek tekintjük és a tünetek funkciók károsodását okozzák. A BNO-10 szerint a szorongásos kórképek a következők: Fóbiák o Agorafóbia o Szociális fóbia o Specifikus (izolált) fóbia Pánik szindróma (epizodikus paroxismális szorongás) Generalizált szorongás-szindróma Kevert szorongásos szindrómák (kevert szorongásos-depressziós szindróma) Kényszerbetegség (obsessiv-compulsiv szindróma) Akut stressz reakció Poszttraumás stressz szindróma Alkalmazkodási zavarok A DSM-IV-ben a szorongásos betegségek fejezetében kaptak helyet a szomatikus betegségek által okozott szorongásos szindrómák (zavarok) és ezen belül külön a "Pszichoaktív szer okozta szorongásos zavar" is. Amennyiben valamelyik kórkép tünetei fennállnak, akkor a diagnosztika következő lépése az organikus okok kizárása (leggyakrabban alkohol vagy más pszichoaktív szer) majd szorongásos betegség mellett esetleg fennálló személyiségzavar és szomatikus betegség megállapítása következik. A betegség kiváltásában/fenntartásában szerepet játszó stressz és a betegség által okozott teljesítménycsökkenés megállapításával válik teljessé a diagnosztikai folyamat.

5 A comorbiditás kérdése A szorongásos betegségekhez társuló alkoholizmus vagy depresszió esetén könnyen érthető, hogy "comorbiditás"-ról beszélünk. Ugyanakkor ha agorafóbia társul a pánikbetegséghez, akkor "pánikbetegség agorafóbiával" diagnózist adunk, azaz a beteg az egyik diagnosztikus kategória (a pánikbetegség) helyett egy újat, kibővített kap. Bonyolultabb a helyzet, ha a pánikbetegség generalizált szorongás szindrómával vagy a pánikbetegség kényszerbetegséggel társul, egy időben vagy egymást követve; ez a "comorbiditás" az új, kis kategóriákat tartalmazó diagnosztikai rendszerek bevezetésének a következményei. A "neurózis" diagnózis magában foglalta a ma különböző kategóriákba tartozó betegségeket, így a betegség lefolyása során bekövetkező tüneti változásokkal a beteg nem váltott diagnosztikai kategóriát. A "comorbiditás" kérdése további vizsgálatokat igényel, elsősorban ezen állapotok hosszútávú kezelési javaslatainak kialakításához. 4. A stressz okozta kórképek A mindennapi életben előforduló stressz által okozott kórképek: az alkalmazkodási zavarok A leggyakrabban előforduló szorongásos kórkép, bár mint látni fogjuk, az alkalmazkodási zavar a szorongáson kívül más tünetekkel is járhat. Az USA-ban a pszichiátriai járóbetegrendeléseken megjelenők 5-20 %-a kapja az alkalmazkodási zavar diagnózist. A mindennapi életben gyakran érnek minket örömteli vagy bosszantó, esetleg bánatot okozó események. Nagy részüket nem tudjuk elkerülni, az élet velejárói. Az iskolákban felelni, vizsgázni kell, összeházasodunk vagy elválunk, a családban gyerekek születnek, betegségek fordulnak elő, a munkahelyen előléptetnek, lefokoznak esetleg elbocsátanak stb. Sok embert apróbb dolgok is "kizökkentenek" a megszokott életritmusból, pl. nem tudnak "idegen ágyban aludni". Igen gyakori, hogy egy tervezett orvosi beavatkozástól (pl. műtét, fájdalmas vizsgálat) félünk, előtte nem tudunk aludni. A stresszt okozhatja egyetlen életesemény (pl. egy szerelmi kapcsolat megszakadása), de lehet a stressz többszörös is (pl. munkahelyi plusz házassági problémák). A stressz lehet folyamatos (pl. súlyos anyagi gondok) vagy visszatérő (pl. kiújuló betegség) és érinthet egy személyt, egy családot vagy egy nagyobb közösséget. Egyes életszakaszokban jellegzetes stresszt okozó események fordulnak elő, mint pl. önálló élet kezdése, házasság vagy nyugdíjazás. Az alkalmazkodási zavar gyakrabban fordul elő a szociálisan hátrányos rétegekben. Ennek egyrészt az lehet a magyarázata, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak és a rosszabb körülmények között élőket több stressz éri, másrészt a stresszek megoldására szolgáló lehetőségek (coping stratégiák) is szegényesebbek, mint a tanultabb és tehetősebb rétegeké. Az alkalmazkodási zavar különböző tünetekkel járhat, ennek alapján különíthetők el a fontosabb diagnosztikus altípusok is: a) depresszió, b) szorongás, c) kevert szorongás és depresszió, d) viselkedészavar (elsősorban agresszivitás). A tünetek rontják a páciens korábbi teljesítményét és alkalmazkodási képességét. Az alkalmazkodási zavar diagnosztikai kritériuma, hogy ez a betegség a stressz megszűnte után hat hónapon belül lezajlik. Gyakran tapasztaljuk, hogy az alkalmazkodási zavar egy másik, többnyire súlyosabb pszichiátriai betegség, mint pl. depresszió bevezetése. Nem diagnosztizálunk alkalmazkodási zavart, ha gyász részét képezik a tünetek és akkor sem, ha a tünetek a megszokott reakciónak megfelelhetnek és nem rontják a teljesítményt. Terápia. Amennyiben alkalmazkodási zavar esetében gyógyszeres kezelés válik szükségessé, akkor nappalra anxiolitikumok, éjszakára altatók javasolták. Ebben a kórképben azonban

6 gyógyszeres kezelés csak átmenetileg ajánlható, a beteg kellemetlen tüneteinek enyhítésére. A gyógyszeres kezelés teljes megoldást jelenthet egy rövid ideig tartó, egyszeri stresszre jelentkező alkalmazkodási zavar esetén (mint pl. egyszeri orvosi beavatkozás), azonban elhúzódó vagy ismétlődő stressz esetén a pszichoterápiás kezelésé az elsőbbség, mely lehetővé teszi a páciens számára, hogy a stressz okozta helyzet megoldására saját tervet dolgozzon ki. A súlyos stressz által okozott szorongásos kórképek: az akut stressz szindróma és a poszttraumás stressz szindróma Súlyos stressz alatt olyan eseményeket értünk, amelyek során a személy átéli, hogy őt magát vagy a közvetlen környezetét súlyos sérülés vagy halál fenyegeti, ill. sérülés éri vagy meghalnak körülötte, pl. háború, földrengés, gyilkosság, megerőszakolás. A súlyos stressz közé tartozik az is, ha egy családtagról vagy közeli személyről megtudjuk, hogy váratlanul meghalt, erőszak áldozata lett, súlyos sérülés érte. A stresszre jelentkező heveny betegséget Akut stressz szindrómának, a stressz után tartósan fennállót pedig Poszttraumás stressz szindrómának nevezik. A súlyos stressz jellegzetesen szorongást, rettegést és a tehetetlenség érzését okozza. Gyerekeknél agitált és dezorganizált viselkedés is jelentkezhet. A pszichés tünetek között gyakran szerepel a derealizáció, deperszonalizáció, disszociatív amnézia (az esemény egyes fontos elemeit nem képes felidézni). A traumát okozó eseményt a beteg ismételten átéli gondolatban, álmaiban. Jellegzetes, hogy a traumát filmszerűen éli át újból és újból a beteg (illúzió; a felvillanó, filmszerű jeleneteket flashback-nek nevezik az angol nyelvű szakirodalomban). A traumára emlékeztető dolgok rendszerint súlyos szorongást okoznak, flashback-et provokálhatnak, ezért a betegek elkerülik, hogy a traumáról beszéljenek vagy arra gondoljanak és elkerülik a traumára emlékeztető embereket és helyeket. A tüneti képet jelentős szorongás és hyperarousal (alvás- és koncentrációs zavarok, motoros nyugtalanság, ingerekre való túlzott érzékenység) jellemzi. Az interperszonális kapcsolatok s Súlyosan károsodhatnak, a beteg keresőképtelenné, rokkanttá válhat. Jellegzetes, hogy nem képesek segítséget kérni és családtagjaiknak sem tudnak beszélni a traumáról. A holocaust kutatók feltárták, hogy a koncentrációs tábort túlélők évtizedekig nem beszéltek arról, hogy min mentek keresztül, sőt olyan is előfordult, hogy a túlélő a gyerekeinek azt sem mondta el, hogy koncentrációs táborban volt. A megerőszakolt nők közül sokan senkinek nem merik elmondani, hogy mi történt velük. Az akut stressz szindróma a traumát okozó esemény után közvetlenül (max. 4 héten belül) jelentkezik és 4 hét alatt lezajlik. Amennyiben a tünetek négy hét után is fennállnak, akkor poszttraumás stressz szindróma a diagnózis. A poszttraumás stressz szindróma néha csak hetekkel-hónapokkal a traumás esemény után alakul ki. A poszttraumás stressz szindróma súlyos, többnyire kedvezőtlen kimenetelű betegség, mint ezt a holocaust túlélők vagy a vietnami veteránok tragikus példája bizonyítja. Gyakori szövődmény a depresszió, az alkoholizmus, az öngyilkosság és előfordul a kedvezőtlen személyiségváltozás (agresszív, antiszociális fejlődés). Bár előfordulnak enyhébb esetek, azonban többnyire vagy nem, vagy csak más problémák kapcsán kerülnek diagnosztizálásra, mint azt alább röviden összefoglalt esetismertetésünk is illusztrálja. I.A. 33 éves nő, egy nagy, sikeres cégnél igazgató. Jellegzetes pánikrohamok miatt jelentkezett szorongásos betegeknek szervezett szakrendelésünkön negatív eredményekkel záródó, ismételt szomatikus vizsgálatok után. Első pánikrohama nálunk való jelentkezése előtt fél évvel volt, egy nyári, egyébként sikeres és érdekes külföldi út alatt. Azóta nem érzi magát egészségesnek. Kb. 2 hetente jelentkeznek alvás közben, néha közvetlenül elalvás előtt éjszakai pánikrohamok, nappali spontán pánikrohama pedig 1-2 havonta egyszer. Gyakran

7 érez mellkasában kellemetlen, vibráló érzést. Feledékenységre, fáradékonyságra, alvászavarra panaszkodik, igen rossz a közérzete. Gyomortáji panaszai is vannak, étvágya csekély mértékben romlott, azonban emésztése rendben van. Betegsége óta többet dolgozik, kevesebb időt tölt családjával és korábbi kedvenc időtöltéseit (zene, sport) elhanyagolta. - Az első pánikrohama előtt kb. fél évvel halt meg az édesapja súlyos betegségben, akit a beteg nagyon szeretett, és akinek a halálát "nem tudta elfogadni". Ezzel kb. egy időben a páciens gépkocsija elé lépett valaki váratlanul a féktávolságon belül, aki meghalt e balesetben. Azóta "gyakran felvillan, néha képszerűen" a gázolási jelenet. Emiatt soha nem kért segítséget, s bár a terápia során a két halálesetre ismételten visszatért, mint "elfogadhatatlanra", soha nem mondta, hogy a felvillanó jelenetet egy évvel a baleset után kórosnak tartja. A súlyos stressz által okozott problémák szomorú példája a dunblani tragédia, melyet a Sunday Times július 14-i számában megjelent tudósítás alapján ismertetünk március 13-án reggel egy csendes skóciai kisvárosban, Dunblane-ben behatolt a helyi elemi iskolába egy felfegyverzett férfi és az iskola tornatermében agyonlőtt 16 kisgyereket és egy tanárt, többeket pedig súlyosan megsebesített. Ezt követően saját magát is agyonlőtte. Amikor a városkában elterjedt a hír, hogy az iskolában lövöldözés volt, a szülők odasiettek. (Az akkori tv-adásban látható volt, hogy volt anya, aki másik kisgyerekét kocsiban tolva rohant az iskola felé.) Az egyik szülő a szomszédos Perth-ből 190 km/óra sebességgel vezette a kocsiját és áttört egy útelzáró kordont. Egy másik szülő az iskolától másfél kilométerre kiszállt a kocsijából és úgy rohant tovább az iskola felé. Az iskolába érkező szülőket a rendőrök az iskola egyik földszinti kis termébe irányították, ahol várakozniuk kellett, teljes bizonytalanságban. Volt aki sírt, volt aki teljesen néma lett. A tragédiát néhány gyerek és egy tanár súlyos lőtt sérülésekkel túlélte. Az egyik túlélő kisfiú, akinek a lövedék a vállát, bordáit és gerincét érte, a kórházi kezelés után otthon agresszív lett a hároméves kishúgával szemben. A születésnapjára a korábbi szokással ellentétben nem kapott léggömböket, mert annyira félt a szétpukkanó léggömb hangjától. Amikor meglátogatták az európai Disneyland-et Párizs mellett, meg volt rémülve a fegyvert viselő cowboyok látványától. Ugyanakkor nem félt, ha a tv-ben látott lövöldözést, mert arról elmondása szerint tudta, hogy csak imitáció. A gyilkos halálát azzal magyarázta, hogy a "rossz embert" lelőtte az egyik rendőr. Amikor azonban a hírekből megtudta, hogy a férfi öngyilkos lett, akkor mindössze annyit mondott, hogy "Micsoda egy hülye ember". Egy másik fiú, akinek csodával határos módon sikerült kimenekülnie az épületből két golyóval a lábában, a tragédia óta éjszakánként rémálmokra ébred, játék közben pedig gyakran félrevonul a társaitól és csendben maga elé mered. Az egyik kislány áldozat 8 és 9 éves nővérei testvérük halála óta rettegve mennek az iskolába, mindig együtt, sőt egy ágyban is alszanak. A mindennapi élet stresszhelyzetei és a súlyos stresszek is a szorongáson kívül más tünetekkel jellemzett betegségeket is okozhatnak, mint pl. kóros gyászreakció, kimerülés, rövidzárlati cselekmények. Stressz (vagy más szóhasználattal trauma vagy pszichotrauma) következtében alakulnak ki az ún. disszociatív (konverziós) kórképek, melyeket az jellemez, hogy a stressz hatására megszűnik a beteg kontrollja egyes lelki és/vagy testi funkciói fölött. Az egyes disszociatív (konverziós) szindrómákat a vezető tünetek alapján különítik el, mint pl. disszociatív mozgászavarok, disszociatív konvulziók. Stressz okozhat depressziót (major depressziós szindrómát) is. Rekurrens depresszió esetében gyakran észlelhető, hogy a betegség kezdetén a fázisokat (epizódokat) valamilyen stressz provokálja, s csak több fázis után jelenik meg először provokáló stressz nélkül is a depresszió. Terápia. Tekintsük kötelezőnek a súlyos stresszen átesettek vizsgálatát, hogy a kezelésre szorulókat minél hamarabb ki tudjuk szűrni és a kezelésüket el tudjuk kezdeni. Az enyhébb tünetek korai intenzív kezelésével nagyobb az esély arra, hogy nem alakul ki akut stressz szindróma, ill. az akut stressz szindróma szakszerű kezelése csökkenti a poszttraumás stressz szindróma és a további szövődmények kialakulásának az esélyét.

8 Mint említettük gyakori, hogy a traumáról nem beszélnek az érintettek még legközelebbi hozzátartozóikkal sem. A kezelés és gyógyulás feltétele és fontos eleme, hogy a páciens beszéljen a traumáról. S ne csak a kezelő orvossal vagy pszichológussal, hanem családtagjaival, barátaival is. Ebben a tapintatos, empátiás, de ugyanakkor teljesen őszinte kommunikáció segíti az áldozatokat. Jó tapasztalatok állnak rendelkezésre a hasonló traumán átesettek csoportterápiájával és önsegítő csoportjaival. A gyógyszeres kezelésben a trauma utáni első időszakban az anxiolitikumok és az altatók fontosak. Amennyiben az akut stressz reakció gyógyul, akkor a gyógyszereket lassan, adagjukat fokozatosan csökkentve hagyjuk el. Poszttraumás stressz szindróma kialakulása esetén kérjük annak kezelésében járatos szakember segítségét. A poszttraumás stressz szindróma kezelés nehéz pszichoterápiás feladat és a gyógyszeres kezelése sem egyszerű, az anxiolitikumok és altatók mellett antidepresszív szerekkel érdemes próbálkozni. Nehezíti a kezelést, ha azzal egy időben a betegnek jogi ügyei is vannak, melyek kimenetelét az orvosi lelet befolyásolhatja, pl. kártérítési per, rokkantsági nyugdíj iránti kérelem. Ez a probléma néha túlságosan nagy hangsúlyt kap, s előfordul, hogy az amúgy is sokat szenvedő beteg megalázásoknak van kitéve, azzal vádolják, hogy anyagi igényei miatt "ragaszkodik" betegségéhez. Agorafóbia Rövid történet Az agorafóbia az ókor óta az egyik legjobban leírt pszichiátriai betegség, a XX. század elejére a tünettana, a kórlefolyása és többnyire rossz prognózisa a szakirodalomban már jól ismert volt. A XX. században a fóbiás tünetek mechanizmusának pszichoanalitikus és behaviorista magyarázatai születtek meg és számos pszichoterápiás és gyógyszeres kezelési technikát dolgoztak ki. Az agorafóbia történetének tárgyalása az egész pszichiátriát érintő néhány fontos kérdésre is választ adhat. Hippocrates szorongó betegekről is beszámolt, köztük Damoclesről, aki többek között attól rettegett, hogy átkeljen egy hídon. Érdekes, hogy Hippocrates a melancholia csoportba sorolta ezt a betegséget, ami nem is esik olyan messze mai felfogásunktól, mely szerint e betegségcsoportban antidepresszív szerek is hatékonyak. Az orvostörténeti irodalom szerint Celsus használta először a "phobia" kifejezést orvosi terminológiaként a hydrophobia szóban, a rabies leírásában. A "fobosz" görög szó rettegést, félelmet, menekülést jelent. Phobos Arész és Aphrodité fiaként a görög mitológiában a félelem megszemélyesítője volt, apja az ellenség megfélemlítésére vele ment a csatákba. A pszichiátriai irodalomban a fóbia terminus csak a tizenkilencedik század közepén jelent meg, s több, m9int ötven év alatt honosodott meg. A pszichiátriai terminológia meglehetősen különbözik a többi orvosi szakma terminológiájától, ami megnehezíti az oktatást és a pszichiátriai témák tárgyalását nem pszichiáter szakemberekkel. A tárgy iránt egyébként érdeklődő orvostanhallgatók is erre szoktak panaszkodni. Ennek oka lehet az, hogy az V. és a XVII. század között Európában a teológusok és a filozófusok foglalkoztak a lelki jelenségekkel, mint pl. az akkortájt gyakorinak leírt demonofóbiákkal. Érthető, hogy a filozófiai és a teológiai terminológiából kifejlődött korszerű pszichiátriai nyelvezet nem követi a sok évszázados orvosi hagyományokat. La Camus 1769-ben az averziókról jelentetett meg kötetett, melyben a fóbiákat a legjobban érintett érzékszervek alapján osztályozta: látási, hallási, tapintási, ízlelési és szaglási averziókat különböztetett meg. Trélat 1861-ben "lucid insanity"-nek nevezte a fóbiákat, s azt is leírta, hogy e betegek "luciditásuk" ellenére nem javulnak a kezelésre. Chambard pedig 1886-ban a fóbiákat hisztériás vertigónak és hipochondriás vertigónak írta le. Westphal 1872-

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

A neurózisok története napjainkig I A. neurotikus állapotok általános leírása

A neurózisok története napjainkig I A. neurotikus állapotok általános leírása A neurózisok története napjainkig I A neurotikus állapotok általános I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis:

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra November - A függőség elleni küzdelem hónapja Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség 40-60

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék Szorongás szorult helyzetben, sarokban

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL 1 DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL FELMÉRÉS 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ), a NOVARTIS támogatásával KINCSES JÁNOS a MACOSZ elnöke 2010. januárjában

Részletesebben

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő Egészségnevelés Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő A kisgyermek fejlődésének adatai Súlyfejlődés: - Születési súly: átlagosan 2500-3500g - 1. hó: 300g/hó - 2-6. hó: 600g/hó - 7-12. hó: 500g/hó - Ideális súly

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Dr. Németh Attila Főigazgató főorvos Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Pszichiátriai zavarok gyakorisága

Részletesebben

A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után

A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után A gyász feldolgozása A közeli hozzátartozó halála megrázó élmény. Különösen fájdalmas, ha megölnek egy hozzánk közel álló embert. Az ily módon

Részletesebben

Kábítószerfüggő betegek kezelése homeopátiával. Dr. Buki Mária

Kábítószerfüggő betegek kezelése homeopátiával. Dr. Buki Mária Kábítószerfüggő betegek kezelése homeopátiával Dr. Buki Mária Kábítószerfüggő betegek leszoktatása során jelentkező tünetek: somaticus (hasi panaszok, fájdalmak) psychés (depressio, psychosis, alvászavar,

Részletesebben

Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről

Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről Erre majd együtt mászunk fel! Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 50. www.szeretemazeletem.hu Az érelmeszesedéstől az infarktusig

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK DEPRESSZÁNSOK I. Nyugtatók, altatók, szorongásoldók, hatása révén az alkohol is. Barbiturátok (legrégibb altatók, nyugtatók):

Részletesebben

A szív- és érrendszeri megbetegedések

A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.

Részletesebben

VI./4. fejezet: A terápia felépítése

VI./4. fejezet: A terápia felépítése VI./4. fejezet: A terápia felépítése Sorolja fel az inszomnia pszichoterápiájának lépéseit! 1. Alvásedukáció 2. A szubjektív panaszok objektívan mérhetővé tétele: alvásnapló használata 3. Alváshigiénés

Részletesebben

Szorongásos betegségek. Pánikbetegség

Szorongásos betegségek. Pánikbetegség Szorongásos betegségek Pánikbetegség Pánikrohamról akkor beszélünk, ha hirtelen, percek alatt, azaz rohamszerűen (pánikroham) az alábbi tünetek közül több is jelentkezik: Testi tünetek: heves szívdobogás,

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért.

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. 1 Kedvezményezett: Gönc és Térsége Egészségéért Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Az Európai unió és a magyar állam

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág )

ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág ) ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág ) Az Aconitum elsősorban akut, hirtelen jelentkező tünetek kezelésére használható, azonban néha krónikusan fennálló panaszok, félelmek, szorongás vagy pánik esetén is szóba

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén

Részletesebben

A betegség okai A tünetei

A betegség okai A tünetei A depresszió A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. József Attila: Lassan, tűnődve 1933 A depresszió hazánkban évi négyezer ember értelmetlen

Részletesebben

A Kiskunhalasi Egészségfejlesztési Iroda szakmai kiadványa. Szenvedélybetegségek: nikotin és alkohol

A Kiskunhalasi Egészségfejlesztési Iroda szakmai kiadványa. Szenvedélybetegségek: nikotin és alkohol A Kiskunhalasi Egészségfejlesztési Iroda szakmai kiadványa Szenvedélybetegségek: nikotin és alkohol Jelen kiadvány a TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0025 A kiskunhalasi kistérség egészségtudatos fejlesztése egészségre

Részletesebben

HOMEOPÁTIÁVAL ELÉRT EREDMÉNY PSORIASISBAN DR. DÉRER CECILIA HOMEOPATA BAJA II.INTERDISZCIPLINÁRIS KOMPLEMENTER MEDICINA KONGRESSZUS A PSORIASIS GYAKRAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉG. A BETEGEK 5-8 %-A SZENVED

Részletesebben

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor 2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor A - Szorongásos zavarok (kivéve: stressz okozta kórképek): osztályozás, tünettan, kórlefolyás. B - A neurotranszmitterek szerepe a pszichiátriai betegségekben. A tudat

Részletesebben

Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez

Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez Cialis/Betegtáj/148x105 2003/12/13 12:26 Page 1 További információért hívja a Sárga Info Vonalat: 06-40-24-00-00, vagy látogasson el a internetes honlapra. Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez

Részletesebben

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés

Részletesebben

LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA

LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA Valamennyi betegségre igaz az, hogy a korai felismerés jelentősen növeli a gyógyulási esélyeinket és csökkenti a kezelések súlyosságát.

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ

Részletesebben

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.

Részletesebben

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális

Részletesebben

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1 A PTSD aktualitása Háborús

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia

Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia XIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és IX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2012 szeptember 14 Bitter István Semmelweis

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV

ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV Kedves páciensem, kérem, válaszoljon részletesen minden kérdésre, mielőtt a tanácsadást elkezdenénk. Eljövetelének motivációja: barátok, ismerősök ajánlása önálló kezdeményezés

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság jelentése szerint Európában több alkoholt fogyasztanak az emberek, mint a világon bárhol. Ez azt jelenti,

Részletesebben

Elsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila

Elsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtás Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtó Tanfolyam Mentőápoló Tanfolyam 3. előadás 2011. október 19. Elsősegélynyújtás Betegek / sérültek számára nyújtott azonnali ellátás, amíg

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai

Részletesebben

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1) Mi a szerepe a HIV-vírusnak az AIDS kialakulásában? 2) Hogyan, milyen módon terjedhet a HIV-vírus? a, b, c, 3) Sorolj fel két olyan testnedvet, amely tartalmazhatja a vírust?

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

A trauma lélektana a korai pszichoanalízis tükrében

A trauma lélektana a korai pszichoanalízis tükrében HATVANI ANDREA A trauma lélektana a korai pszichoanalízis tükrében A trauma fogalma régóta izgatja mind a pszichológiát, mind az irodalom- és a történelemtudományt. Míg a pszichológia és ezen belül a pszichoanalízis

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció

Részletesebben

DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL

DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL Prezenszki Zsuzsanna Nyírő Kh - OPAI Pszichoonkológiai Ambulancia magas előfordulás jelentős életminőség romlás

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Depresszió Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Pszichiátria Előítéletek, stigmatizáció Régen a depresszióról mint betegségről nem esik szó, érdemi gyógykezelés

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro MAJEED Verzió 2016 1. MI A MAJEED 1.1 Mi ez? A Majeed-szindróma egy ritka genetikai betegség. Az érintett gyermekek Krónikus Rekurrens Multifokális Oszteomielitiszben

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! ALKALMAZÁSI ELŐIRAT BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Glucobay

Részletesebben

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika

Részletesebben

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Lászlóffy Marianna Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben