25. fejezet. Dermatológiai károsodások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "25. fejezet. Dermatológiai károsodások"

Átírás

1 25. fejezet Horváth Attila Berecz Margit Juhász Ferenc Kárpáti Sarolta Kohánka Valéria Kullmann Lajos Marschalkó Márta Somlai Beáta Somlay Géza Temesvári Erzsébet Várkonyi Viktória

2

3 Általános rész A bôr funkcionális anatómiája, károsodásai Horváth Attila A bôr felépítése A bôr nagy kiterjedésû felszínével (1,6 1,8 m 2 ) összeköti a szervezetet a környezettel, ugyanakkor izolálja attól. Három fô rétegbôl áll. Hám (epidermis). Négyféle sejtbôl épül fel, ezek: az elszarusodó keratinocyták, a bôrfestéket (melanint) termelô melanocyták, a phagocytosist végzô ún. Langerhans-sejtek, a Merkel-sejtek. A hám ereket, idegeket nem tartalmaz. Anyagcseréjét passzív diffúzióval, az irha felôl biztosítja. A hámban öt réteget különböztetünk meg: stratum basale itt vannak az osztódó sejtek, stratum spinosum tüskéssejtes réteg, stratum granulosum, stratum lucidum, stratum corneum elszarusodott réteg. A többrétegû hámréteg rugalmassága, feszes zárása, hidrofób anyagai révén biztosítja a szervezet védelmét a mechanikai ártalmakkal, vegyi anyagokkal, sugárzással, fertôzéssel szemben. A hámrétegben két folyamat zajlik: sejtosztódás a bazális rétegben és keratinizáció. Az elszarusodás zavarai a parakeratosis, a hyperkeratosis és a dyskeratosis. Irha. Vastagsága 3 mm, sejtekbôl, rostokból és alapállományból áll. A sejtes állomány alkotói: a kollagént termelô fibrocyták, a macrophagtermészetû hystiocyták, a heparint, szerotinint és egyéb mediátorokat tartalmazó hízósejtek. A rostos állomány 90%-át kollagénrostok képezik, melyek a bôr mechanikai ellenállását biztosítják. Az elasztikus rostok a bôr rugalmasságához járulnak hozzá. Az alapállomány tölti ki a sejtek és a rostok közötti teret, elsôsorban vizet, elektrolitokat és mukopoliszacharidokat tartalmaz. Subcutis (bôralja). Zsírszöveteket, ereket, idegeket tartalmaz. Feladata a hôszigetelés, s a mechanikai ingerek tompítása. A bôr járulékos szervei A haj és a szôrzet a szôrtüszôben képzôdik. Feladatuk a mechanikai védelem (orr, szem, fülnyílás) és az érzékelés. A köröm a kéz- és lábujjakon elhelyezkedô szarulemez, mely védi az ujjakat. A bôr mirigyeinek, a faggyúmirigyeknek a váladéka, a sebum alkotja a bôr zsírköpenyét. A verejtékmirigyek váladéka a verejték, ami részt vesz a hôszabályozásban és a mikrobák elleni védelemben.

4 FEJEZET A bôrben találhatók még: Izmok. A musculus erector pilorum (szôrszálemelô izom) összehúzódása kiüríti a faggyúmirigyet, és összehúzásával hôt termel. Idegek. A bôr legfontosabb idegelemei a receptorok. Nyirokerek. A szövetnedvet (nyirkot) vezetik el a bôrbôl. Erek. Az erek a bôrben szövevényes hálózatot plexusokat alkotnak. Biztosítják a bôr anyagcseréjét, döntô szerepük van a hôszabályozásban. A szimpatikus stimuláció a bôrerek szûkületét, hiánya a tágulatát eredményezi. (Az ujjak bôre kritikusan érzékeny a hidegre. A fokozott szimpatikus tónussal bíró egyéneknél hidegre a bôr erei tartósan összehúzódnak, s ez ischaemiát okozhat. A jelenség betegség formájában jelentkezô változata a Raynaud-kór). A bôr funkciói Védelmi funkció. A bôr védi a szervezetet a környezet károsító hatásaival szemben. A védelmi funkció egyaránt érvényesül a mechanikai, a kémiai és a biológiai behatásokkal szemben. A mechanikai védelmet a hámréteg sajátos rácsszerû felépítése, az elszarusodott réteg keménysége, elaszticitása, az irha szilárdságát és rugalmasságát egyaránt biztosító rosthálózata, a subcutis zsírjának tompító szerepe révén éri el. A fényvédelem elsôsorban a napfény UV-sugarainak megszûrése, elnyelése terén fejezôdik ki. A bôr az UV-sugárzáshoz pigmentációval és fokozott keratinizációval adaptálódik, ezzel fényvédô képessége növekszik. A melanin hiánya (albinizmus) vagy mennyiségének csökkenése esetén ez a reakció hiányzik. Számos gyógyszernek, vegyszernek ismert a fényérzékenyítô hatása, mely fokozott reakcióval, erythemával, oedemával, pigmentációval, desquamatióval jár. A bôr viszonylag érzékeny az ionizáló sugárzásra. Mérsékelt fokú besugárzásnál is nekrotizálhat a bôr és az alatta lévô kötôszövet. A vegyi ártalmak elleni védelmet a bôr ún. barrier funkciója biztosítja. A bôr megakadályozza a kémiai anyagok többségének felszívódását. A legnagyobb ellenállást az epidermis biztosítja. A dermis egy igen porózus membrán, mely számos anyagot átenged. Ennek következtében az intakt bôrön keresztül is számos anyag bejuthat a szervezetbe. Így pl. a nonpoláris szén-tetraklorid vagy a vérben és zsírban egyaránt oldódó fenolok a bôrön át felszívódnak. Bizonyos gázok is átjutnak a bôrbarrieren. Anorganikus ionok, nagy molekulájú vegyületek, egyéb toxikus anyagok viszont csak az epidermális réteg károsodása esetén jutnak be a szervezetbe a bôrön keresztül. A bôr a mikroorganizmusok elleni védelem elsô vonalába tartozik (25.1. ábra). E védôréteg hatásának eredményeképpen az intakt bôrön át a mikroorganizmusok nem jutnak át. A bôr saját mikroflórája hozzájárul ehhez a védelemhez. A rezidens flóra csak az egyensúly megbomlása, a szervezet legyengülése vagy a bôr károsodása esetén okoz fertôzést. Az epidermisz száraz, keratinizált felülete kedvezôtlen viszonyokat teremt a mikroorganizmusok számára. A mikrobák növekedését gátolják a zsírsavak és a verejték savas hatása. Bizonyos mikroorganizmusok behatolnak a szôrtüszôbe, s ott folliculitist okozhatnak. A legszámottevôbb behatolási kaput azonban a bôr mikroszkópos és makroszkópos károsodásai képezik: sérülések, felázások, égések, bôrhiányok. Gyakran nyitnak a fertôzéshez kaput a rovarok, melyek nyálával kórokozók juthatnak a szervezetbe. Immunológiai funkció. A bôr az immunrendszer része, gyakorlatilag immunszervként mûködik. A különbözô mechanizmusoknak megfelelôen eltérô a bôrön megnyilvánuló immunválasz jellege is, mely lehet: Azonnali anafilaxiás típusú túlérzékenységi reakció, mely a bôrön leggyakrabban urticaria formájában jelentkezik: a hisztamin vazodilatációt (hyperaemiát), a helyi permeabilitás fokozódását, s a bôr néhány perc alatt be-

5 25. FEJEZET ábra. A test felszínei mint a mikroorganizmusok behatolási kapui és tartózkodási helyei következô duzzanatát eredményezi. Méhés darázscsípés, bizonyos gyógyszerek (penicillin) gyakran elôidézhetik. Atópiás egyének hajlamosabbak a kialakulására. Az atópiás allergiás reakciók az immunrendszer rendellenes válaszaiból adódnak. A hajlam öröklôdik, nagy mennyiségû IgE jelenléte jellemzi. Antitestdependens, citotoxikus reakció, mely thrombocytopeniát, agranulocytosist, hemolitikus anaemiát, szervspecifikus autoimmun betegséget eredményezhet. Immunkomplex mediálta túlérzékenységi reakció, amikor az antigén és az ellene képzôdött, leggyakrabban IgG-ellenanyagok komplexumai lerakódnak a különbözô szövetekben (pl. az erekben), ahol kiterjedt szövetkárosodásokat okozhatnak; urticaria, ízületi gyulladás, glomerulonephritis lehet hatásuk eredménye. A késôi típusú allergiás reakció bizonyos drogokra, vegyi anyagokra, kozmetikumokra, háztartási vegyszerekre alakul ki, T-sejtek aktiválódása következtében. Az ismételt expozíciókra a helper és a citotoxikus T- sejtek aktiválódnak. Jelentôs szövetkárosodást eredményezhet. Ide tartozik az allergiás kontakt dermatitis, a fotoallergiás reakció. Hôszabályozás. A bôr szerepe a hôszabályozásban kettôs: Hôizolátorként mûködik. E vonatkozásban fontos szerepe van a bôr alatti kötôszövetnek. A másik hôtároló tényezô a bôr keringési rendszere. A bôr arterioláinak összehúzódása, az arteriovenózus shuntök csökkentik a hôleadást. A szervezet hôleadásának döntô része is a bôrön keresztül történik a hôsugárzás, a hôvezetés mechanizmusát a ábra mutatja be. Ha a környezet hômérséklete alacsonyabb a test hômérsékleténél, sugárzás és hôvezetés útján történik a hôleadás. Magasabb környezeti hômérséklet esetén a hôleadás párologtatás útján történik (minden gramm víz elpárologtatása 0,58 kcal energiaveszteséget jelent). A párologtatás

6 FEJEZET Mechanoreceptorok. A mechanikai ingereket észlelik. Ide tartoznak a folliculusok receptorai, a szôrtelen bôrben lévô Meissner-testek, a szubkután szövetekben lévô Paccinitestek. A tartós tapintásérzést a Merkel-testek valósítják meg. Termoreceptorok. Két típusuk van, a hidegés a melegreceptorok. A Ruffini-testek a meleget, a Krause-testek a hideget érzékelik. Fájdalomérzô receptorok (nociceptorok). A szövetkárosodásra reagálnak. Az érzékelés csökkenése (hypoaesthesia) vagy hiánya (anaesthesia) kiterjedtségétôl, lokalizációjától függôen okoz funkciózavart ábra. A testhômérséklet csökkenésének mechanizmusa révén történô hôleadás szervei a verejtékmirigyek. A hôszabályozási mechanizmus fontos részét képezik a hô- (hideg, meleg) receptorok is. Regeneratív funkció. A bôr regeneratív funkciója a hámréteg állandó képzésében és a sebgyógyulásban nyilvánul meg. A bôr sebeinek gyógyulása történhet elsôdlegesen (per primam intentionem) és másodlagosan (per secundam intentionem). A másodlagos sebgyógyulás tátongó, fertôzött sebek esetén fordul elô. A sebgyógyulás eredménye lehet a sok kollagént tartalmazó, egyenetlen, kiemelkedô, ún. keloidos heg. A hegek kozmetikai károsodást eredményezhetnek. Érzékelés. A bôr az egyik legfontosabb érzékszervünk. Ezt a feladatot receptorhálózata útján látja el: Kozmetikai funkció. A faji és a populációs jellegzetességeknek megfelelô bôrszín, a bôr rugalmassága, fényessége, a függelékek normális állapota az egyén számára kedvezô megjelenést biztosít, mely a megfelelô önértékelés és társadalmi szerep betöltésének elôfeltétele. A kozmetikai rendellenességek lehetnek szín, forma-, felépülésbeli változások vagy ezek kombinációi. A kozmetikai rendellenesség megjelenhet betegség formájában, s lehet pusztán funkciózavar nélküli elváltozás (pigmentnaevus, lángnyelvnaevus, pigmentelváltozás). A kozmetikai rendellenességek általában nem is járnak funkciócsökkenéssel, ily módon nem befolyásolják a napi tevékenységét sem. Okozhatnak viszont önértékelési zavart, a környezettôl való eltávolodást, életmódváltozást, beilleszkedési és viselkedési zavarokat. Strukturális károsodások A bôrt és függelékeit érintik. Mutatkozhatnak a bôr bizonyos struktúráinak hiányában, elvesztésében (pl. az epidermis hiánya), az alkotóelemek tartalmának csökkenése, káros növekedése, mûködése (pl. allergiás reakció) formájában. Megje-

7 25. FEJEZET 1099 lenhetnek a bôrben mint szervben, annak egyes elemeiben, a celluláris, szubcelluláris struktúrákig bezárólag. Macula (folt). A bôr színének körülírt elváltozása. Megjelenhet pigmenthiány (vitiligo) és pigmentfölösleg (szeplôk) formájában. A vérfesték okozta színeltérés a purpura, az erythema, a teleangiectasia és az anémiás folt. A foltok megjelenhetnek idegen anyag (ásványi szemcsék, festékek, kozmetikai anyagok) bôrbe való jutása és implantálódása esetén is. A foltokat az érintett terület elhelyezkedésével, nagyságával, az elváltozás intenzitásával jellemezzük. A foltok funkcionális károsodást csak kozmetikai értelemben okoznak különösen vonatkozik ez a látható testrészeken, az arcon, a nyakon, a kézen mutatkozó elváltozásokra. Infiltratív bôrjelenségek. A papulák, göbcsék, az irha sejtes beszûrôdései összefüggô plakkokat alkothatnak. A göbök az irha teljes vastagságára terjedô, míg a csomók az irha mellett a subcutis infiltratív folyamatai is. Exszudatív bôrjelenségek. Az erek permeabilitásfokozódásának, sérülésének, a szövetnedvek felszaporodásának eredményei. Az urticaria a bôr allergiás vagy egyéb behatásokra jelentkezô, körülírt, gyorsan visszafejlôdô duzzanata. A hám rétegei, valamint a hám és az irha között létrejövô szabad folyadékgyülem a vesicula és a bulla. A hám intracelluláris folyadékgyüleme a spongiosis. A folyadékgyülemek elfertôzôdése következtében pyodermák, pustulák keletkezhetnek. Az intraepidermális hólyagképzôdés súlyosabb formája a lacunaképzôdés, amikor a hám rétegei között folyadékkal telt rések képzôdnek. A hám körülírt exszudatív jelenségei következtében a károsodott hámszövet leválik, hámhiány (erosio) alakul ki. Az exsudatív folyamatokat gyakran nekrobiotikus elváltozások a kötôszöveti rostok, sejtek degenerációja kísérik, melyek szövethiányok, fekélyek keletkezését eredményezhetik. A bôr folyamatosságának hiányai. Ezek közé tartozik az excoriatio (horzsolás), mely a hámon túl az irha felsô részére is ráterjed. Leggyakrabban a vakaródzás objektív jeleként fogható fel. A fissurák a gyulladt bôrön jelentkezô fájdalmas repedések. Leggyakrabban a testnyílások körül, a talpon, a kéz ujjain, a tenyéren jelentkeznek, de elôfordulhatnak bárhol a károsodott bôrön. Az ulcus a bôr mélyebb rétegeire, a bôr alatti szövetekre terjedô szövethiány. Szövetelhalás, fertôzés, sérülés következtében alakul ki. A fissurák és a fekélyek általában fájdalommal járnak, jelentôsen korlátozzák az adott testrész funkcióját. A sipoly (fistula) a bôrfelszínt és a mélyebb testrészeket, testüregeket összekötô rendellenes járat. Általában fertôzések (tályogok) következtében jön létre. Az irhára is ráterjedô szövethiányok hegesedéssel gyógyulnak. A hegek lehetnek vonalasak vagy hipertrofiásak. A szabálytalan, a bôr fölé emelkedô vagy bemélyedô, szabálytalan hegek a lokalizációtól függôen kozmetikai defektust vagy funkcionális károsodást (ízületek környékén a mozgás korlátozottságát, testnyílások környékén azok szûkületét) okozhatnak. Hyperkeratosis. A hámréteg tartós irritációja esetén jön létre, de kialakulhat betegségek (psoriasis, seborrhoea, ichthyosis) következtében is. A hyperkeratosis sajátos formája a lichenificatio. Viszketô bôrbetegségeknél (atópiás dermatitis) gyakran megfigyelhetô. Az elszarusodás zavarai közé tartozik a dyskeratosis és a parakeratosis, amikor a felgyorsult sejtproliferáció következtében az epidermisben magvas sejtek találhatók. Hiperplasztikus elváltozások. Ezek közé tartozik az irhára terjedô, laphámrákra emlékeztetô

8 FEJEZET pszeudoepiteliomatózus hyperplasia, az atypia és az anaplasia. A bôrfüggelékek rendellenességei A faggyúmirigyek károsodása a fénylô, zsíros bôrrel, korpádzó hámlással járó seborrhoea, a comedo és az acne. A verejtékmirigyek leggyakoribb károsodásai a gyulladás (hidradenitis) és a daganatok. A haj károsodásai közé tartozik a hajszálak töredezettsége, a hajszíneltérések (az ôszülés), a kóros hajnövekedési formák (hypertrichosis, hirsutismus, virilismus) és a kopaszodás (alopecia). Az alopeciák közül a károsodások szempontjából a nôk kopaszodásának és a férfiak hegesedô, valamint malignus alopeciájának van klinikai jelentôsége. A köröm károsodásai a körömhiány (anychia), a színeltérések, a törékeny köröm. Gyakran fordul elô a körömredôk gyulladása, a paronychia, s a benôtt köröm, az unguis incarnatus. A bôr strukturális károsodását a FNO útmutató 8. fejezete szerint kell értékelni, kóddal megjelölve a károsodott struktúrákat, s az elsôdleges minôsítôvel (qualifier) numerikusan értékelni a károsodás súlyosságát, kiterjedtségét (0 4). A másodlagos minôsítôk az elváltozás jellegét, a harmadlagosak a testrészen belüli lokalizációt mutatják meg. A bôrbetegségek esetén gyakoriak más szervek strukturális rendellenességei, melyeket az adott szerv értékelése során kell minôsíteni. A bôr funkcióinak károsodásai A protektív funkció károsodásai. A bôr funkciójának érvényesítése szempontjából a legnagyobb jelentôsége a protektív funkció károsodásainak van. A strukturális károsodások csökkentik a bôr mechanikai védekezôképességét vegyi anyagok, mikroorganizmusok áthatolását teszik lehetôvé. A fényvédô képesség csökkenése fényérzékenységet, fotoszenzitizációt eredményezhet. A bôrt ért masszív irradiációs hatások gyulladást, trofikus zavarokat okozhatnak. A megváltozott fényvédôképesség eredményei lehetnek a különbözô pigmentációs zavarok. Az epidermis folytonosságának hiánya, a regeneratív és deszkvamatív folyamatok rendellenességei, a normális mikroflóra, az immunológiai mechanizmusok zavara következtében a bôr mint elsôdleges védelmi vonal (barrier) károsodik, s mód nyílik a mikroorganizmusok bôrbe és általában a szervezetbe való bejutására, helyi bôrbetegséget vagy általános megbetegedést okozva. A bôrfertôzések lehetnek elsôdlegesek, amikor a fertôzés egészséges emberek korábban egészséges bôrén keletkezik. A másodlagos bôrfertôzések már meglévô bôrbetegséghez társulnak. A baktériumok okozta bôrbetegségek általában akut lefolyásúak, átmeneti funkciókárosodást, keresôképtelenséget okoznak. A súlyos, tartós károsodással járó baktérium-, vírus- és gombafertôzések (lepra, tbc) hazánkban nem vagy ritkán fordulnak elô, epidemiológiailag nem jelentôsek. A mélyebb bakteriális fertôzések után kozmetikai vagy funkcionális zavarokat eredményezô torzító hegek maradhatnak vissza. A szexuálisan terjedô betegségek esetén a bôrkárosodás többnyire a betegség akut és szubakut fázisában fordul elô. Tartós károsodásokat a betegségek szisztémás megjelenései, szövôdményei idéznek elô. Immunológiai károsodások. A bôr immunológiai jelentôségébôl adódóan sokrétûek az elsôdleges immunológiai dermatológiai károsodások, de számos olyan bôrtünet is ismert, amely másodlagosan általános immunológiai vagy autoimmun betegségekhez társul. Az immunológiai jellegû bôrelváltozásokat okozó állapotok kialakulásához vezet az atópiás hajlam az egyénnek a környezeti antigénekkel szembeni fokozott reakciókészsége, melynek

9 25. FEJEZET 1101 eredményeképpen gyakran alakulnak ki allergiás megbetegedések. Az atópiás dermatitis a lakosság nagy részénél megfigyelhetô, viszketéssel, száraz bôrrel járó tartós bôrkárosodás, mely jelentôsen rontja az élet minôségét. A rövid ideig tartó allergiás jellegû bôrelváltozás az urticaria, melynek ismert tartósabb formája is (krónikus urticaria). Élelmiszerekben található tartósító anyagokra, háztartási vegyi anyagokra alakulnak ki a toxicodermák, bizonyos gyógyszerek fogyasztására a gyógyszerexanthemák. Az irritatív és az allergizáló hatások állnak az ekzemák és a dermatitisek hátterében. Az akut folyamatot dermatitisnek, a krónikust pedig ekzemának nevezzük. Ha az allergiás reakciót IgE közvetíti, atópiás, ha a T-lymphocyták, kontakt dermatitisrôl beszélünk. Megkülönböztetünk a külsô tényezôk által létrehozott ún. toxikus dermatitist, valamint a belsô (immunológiai) és a külsô tényezôk által determinált egyszerû ekzemát, kontakt és atópiás dermatitist, valamint a dyshidrosist. A napi élet és a munkavégzés szempontjából különös jelentôséggel bírnak a kontakt dermatitisek. A foglalkozási eredetû bôrbetegségek jelentôs része ebbe a csoportba tartozik. A szenzitizáció okai lehetnek a mindennapi életben használt eszközök, anyagok: kozmetikumok, tisztálkodó és tisztítószerek, festett textíliák, ékszerek, szemüvegkeretek, virágok, kultúr- és dísznövények, gyakorlatilag minden, amivel az ember kontaktusba kerül. A felsorolásból is látható, hogy ezekben az esetekben nem az ágens különleges szenzitizáló természete, hanem a beteg allergiás reakcióra való hajlama a károsodás fô oka. Meghatározó szerepe van az immunológiai tényezôknek a különbözô vasculitisek kialakulásában is. Ide tartozik a kis erek allergiás alapon létrejövô, ún. nekrotizáló vasculitise, a Schönlein Henoch-purpura, a cryoglobulinaemia. Purpurás, bullózus, csomós, hemorrágiás bôrjelenségeket okozhat a polyarteritis nodosa. A genetikai tényezôk mellett autoimmun reakciók hozzák létre az ún. hólyagos bôrbetegségek jelentôs részét. A pemphigus intraepidermális hólyagképzôdéssel jár. Generalizált formája, a pemphigus vulgaris súlyos, kezelés nélkül halálos betegség. Szubepidermális hólyagképzôdéssel jár a pemphigoid. Autoimmun betegség a szisztémiás lupus erythematosus is, melyet a különbözô sejtanyagok (nukleáris, citoplazmatikus), alvadási faktorok, vérsejtes elemek elleni antitestképzôdés jellemez. Jellemzô lelete az LE-sejt, egy olyan phagocyta, mely maganyagot és antinukleáris antitestkomplexumot tartalmaz. Az egyik leggyakoribb papuloszkvamózus betegséget, a psoriasist öröklôdô betegségnek tartják. A pszoriázisos betegeknél észlelt immunológiai eltérések egyértelmûen arra utalnak, hogy az immunológiai folyamatoknak szerepük van a betegség kialakulásában és fenntartásában. A hôszabályozó funkció károsodása. Súlyos kiterjedt bôrbetegségek esetében károsodik a bôr hôszabályozó funkciója. Jó példa erre az erythroderma, amikor a bôrön átáramló vérmenynyiség megnövekedése következtében emelkedik a hôleadás, akár olyan fokon is, hogy a beteg hipotermiássá válik. Károsodhat a bôr izolációs funkciója, s ez hôveszteséggel jár. A verejtékmirigyek károsodása esetén zavar keletkezhet a párologtatás mechanizmusában is, s ez a hôleadás csökkenésével járhat. A gyakorlatban azonban kiterjedt dermatológiai károsodásoknál az egyensúly a hôveszteség irányába tolódik el. Az érzékelô (szenzoros) funkció károsodásai. Jelentôsége van a válasz- és a védekezôreakciók alakulása szempontjából. A termoreceptorok károsodása például hozzájárulhat a szervezet hôegyensúlyának megbomlásához. Különös jelentôsége van a nociceptorok, a fájdalomérzô receptorok mûködésének. A fájdalomérzés hiánya sérülésekhez, felfekvésekhez stb. vezethet. Példa erre a leprás beteg, aki elfaragja az ujját. A nociceptorok szenzitizációja (túlérzékenysége) a fájdalomküszöb alatti aktivizációjukkal, hyperalgesiával járhat, vagy spontán fájdalomérzést produkálhat. A fájdalomérzô re-

10 FEJEZET ceptorok aktiválódása kémiai anyagok és az ún. axonreflex révén neurogén oedemát válthat ki, melyhez gyulladás jelei is társulnak: rubor, calor, tumor és dolor. A viszketés (pruritus) kellemetlen szubjektív érzés és tünet, mely vakaródzásra késztet. A fájdalomérzô receptorok enyhe ingerlése okozza. A fájdalomérzéshez hasonlóan a pruritust is komplex jelenségként kell felfogni, melyben szerepet játszhatnak a szenzórium, az idegpályák és az agyi központok a perifériás idegi stimuláció és a központi idegrendszer reakciója, melyet jelentôsen befolyásol az egyén pszichés, emocionális állapota, elfoglaltsága, motivációja, az izzadás, a hômérséklet változása. Az értékelés során keresni kell a pruritus objektív jeleit: lichenificatio, excoriatio, hypopigmentatio. Mindenekelôtt értékelni kell, hogy a pruritus miként befolyásolja az egyén napi életvitelét. A regeneratív funkció károsodásai. Kifejezôdhet nem gyógyuló, felületes vagy mély fekélyek kialakulásában, a bôr atrophiájában, kóros hegesedési hajlamban. A bôr atrophiája (sorvadása) esetén a hám és az irha elvékonyodik. A bôr sima, fénylô, cigarettapapír-szerûen elvékonyodott. A keratinizáció lelassul, a kollagén- és elasztikus rostok, a matrix (anyag)mennyisége csökken. Idôs korban fiziológiás jelenség. Fiatalkorban szteroidkezelés, autoimmun-betegségek, keringési zavarok idézik elô. Nehezen gyógyuló lábszárfekélyek (ulcus cruris) fordulnak elô súlyos krónikus vénás elégtelenségben. Fájdalmas, rossz gyógyulási hajlamot mutató lábszárfekély alakulhat ki hipertóniás betegeknél. A sugárártalom késôi fázisában a bôr atrofizálódik, függelékei elpusztulnak. A sugárdermatitis területen gyulladási hajlamot nem mutató fekélyek alakulnak ki. A hegek kozmetikai rendellenességet eredményezhetnek. Különösen vonatkozik ez a látható testrészeken, arcon, nyakon elôforduló szabálytalan alakú torzító hegekre. Ízületek környékén kontraktúrát, mozgáskorlátozottságot, a testnyílásokhoz közel azok szûkületét okozhatják. A bôrhiányok pótlására alkalmazott graftok általában színtelenek, fénytelenek, rugalmatlanok, pigmentációjuk rendellenes. A graftokból a bonyolultabb funkciók hiányoznak, védekezôképességük csökkent. Gyakran funkció- és kozmetikai károsodást is jelentenek. Kozmetikai károsodások. A kozmetikai károsodás fogalma a hazai gyakorlatban még nem terjedt el. Ennek az lehet az oka, hogy a kozmetikai károsodások általában nem eredményezik az alapfunkció károsodását. Kozmetikai rendellenesség lehet a bôr normálistól eltérô színe, formája, felépítése vagy ezeknek a kombinációja. Társulhat valamely betegséghez, de elôfordulhat betegség nélkül is (pl. pigmentnaevus, lángnyelvnaevus az arcon). Annak ellenére, hogy a kozmetikai jellegû elváltozások nem okoznak közvetlen funkciókárosodást, lényegesen befolyásolhatják az egyén életminôségét: önértékelési zavart, a környezettôl való eltávolodást, életmódváltozást, viselkedési zavarokat eredményezhetnek. A kozmetikai károsodások pszichés hatásait a Pszichiátriai károsodások címû fejezetben leírtaknak megfelelôen kell értékelni. A dermatológiai károsodások kimutatása Az anamnézis, a fizikai vizsgálat szempontjait, módszereit, adatait a részletes rész tartalmazza. A dermatológiai károsodások speciális vizsgálati módszerei Biopszia. Szinte valamennyi jelentôs bôrelváltozás diagnózisához nélkülözhetetlen. A malignus elváltozások bizonyítékát szinte kizárólagosan a biopszia eredményei adják, de nélkülözhetetlen az eljárás egyéb gyulladásos, immunológiai és más elváltozások jellegének és súlyosságá-

11 25. FEJEZET 1103 nak a megítéléséhez is. A felszínes gombás fertôzéseket bôrkaparék vizsgálatával lehet diagnosztizálni. Kórokozók kitenyésztése és vizsgálata. A heveny és a krónikus fertôzésekben egyaránt hasznos információkat nyújt, fôleg az antibiotikumérzékenység meghatározásában. Ide tartoznak a gomba- és vírustenyésztési módszerek is. Wood-fénnyel történô vizsgálat. Ennek a vizsgálatnak a segítségével a különbözô betegségekre jellemzô színelváltozások mutathatók ki. Elsôsorban gombás megbetegedésekben használatos. Tzank-próba. A különbözô herpesek és a pemphigus vizsgálati módszere. A kaparék festése nyomán jellemzô sejtelváltozások mutathatók ki. Túlérzékenységi reakciók vizsgálata A vér eosinophiltartalmának és IgE-szintjének vizsgálata a nem specifikus vizsgálatok közé tartozik. Atópiás betegségben mindkettô emelkedhet. Bôrpróbák, melyeket különbözô allergén természetû anyagokkal végeznek. Intrakután punkcióval történik az ún. Prick-próba. Ettôl érzékenyebbek az intradermális tesztek. Az epikután (rátevési) próbát kontakt dermatitisben a kontakt allergének standard mintájával végzik. Radioallergoszorbens-teszt (RAST). Az allergénspecifikus IgE-jét mutatja ki a szérumban. Provokációs vizsgálatokat akkor végzünk, amikor a bôrpróba után is kérdéses az allergén mibenléte. Az allergént szembe, orrba, tüdôbe juttatva alkalmazzuk. Immunfloureszcens mikroszkópos vizsgálatok. Az indirekt immunflourenszcens vizsgálat kimutatja a savóban keringô ellenanyagokat, amikor a betegek savója a hám különbözô sejtjeihez kapcsolódó ellenanyagokat tartalmaz. A direkt immunfluoreszcens vizsgálat a bôrbôl vett mintában mutatja ki az ellenanyagot. Pemhigus, pemphigoid, SLE diagnózisára alkalmas. A dermatológiai károsodások hatása a napi tevékenységre, az élet minôségére Juhász Ferenc A napi tevékenységek megvalósítása és a társadalmi életben való részvétel az emberi lét alapvetô feltételei közé tartoznak, az élet minôségének fô meghatározói. A tevékenységhez és a társadalmi részvételhez a szervezet megfelelô fizikai és szellemi állapota adja az alapot, de megvalósításukat jelentôsen befolyásolja az egyén szûkebb és tágabb környezete. Az egyén teljesítôképessége, tevékenysége, részvétele a társadalom életében egészségi állapotának, egészségkárosodásának fontos fokmérôje a dermatológiai károsodások esetén is. Az önellátás képessége. Különös jelentôséggel bír az önellátás képességének és lehetôségének megtartottsága. A tisztálkodás lehetôsége és képessége bôrgyógyászati rendellenességekben gyakran korlátozott. A bôr különbözô területein olyan elváltozások alakulnak ki (pl. atópiás dermatitis), amelyeket a vízben, szappannal történô mosakodás súlyosbít. A dermatológiai betegeknél a bôrápolás számos esetben speciális szereket, eszközöket igényel. A kezet érintô súlyos bôrkárosodások korlátozzák a fogmosás, a fésülködés, a mosakodás, a személyi toalett elvégzésének képességét. Bôrbetegségek esetén korlátozódik az öltözködés klímának, divatnak megfelelô lehetôsége. Érzékenység figyelhetô meg bizonyos szövetekre, ruhaanyagokra. Ugyanez figyelhetô meg bizonyos kozmetikumok, ékszerek alkalmazása, viselése vonatkozásában. A váladékozó bôrelvál-

12 FEJEZET tozások szintén korlátozzák az öltözködés lehetôségét. A kéz, az ujjak elváltozásai, a mozgások korlátozottsága nehezítik a felöltözést és a levetkôzést, a lábbeli fel- és levételét. Általában elmondható, hogy a bôrbetegségek gyakran korlátozzák az öltözködéssel kapcsolatos fizikai manipulációk elvégzését, a betegség jellege, lokalizációja miatt pedig akadályozzák a társadalmi szabályoknak, elvárásoknak megfelelô öltözet viselését. A kéz, az arc fájdalmas, váladékozó, nagy kiterjedésû bôrelváltozásainál nehezen megvalósítható a kultúrált étel- és folyadékfogyasztás. A bôrbetegek komfortérzése számos vonatkozásban csökkent. Sok esetben speciális diétára szorulnak, fizikai aktivitásuk korlátozott. A hôszabályozási képesség csökkenése meghatározott környezeti, hômérsékleti viszonyokhoz köti ôket. A további egészségkárosodás elkerülésére való törekvés áthatja minden cselekvésüket. Szexuális tevékenységük mind fizikai, mind pedig pszichés szempontból korlátozódhat. A különbözô fogamzásgátló módszerek használata szintén akadályokba ütközhet. Az önellátás képességének tartós és súlyos csökkenése a súlyos fogyatékosságok közé tartozik. Háztartási tevékenység. A dermatológiai károsodások kedvezôtlenül befolyásolhatják a háztartási tevékenységet. A napi szükségletek beszerzéséhez, a jelentôsebb bevásárlásokhoz segítséget igényelnek. Állapotuktól függôen az érintettek képtelenek lehetnek az ételek készítésére, a fôznivalók elôkészítésére, a sütésre, a fôzésre. Sok esetben ez még az egyszerû ételek elkészítésére is vonatkozik. A háztartási munkát, a takarítást, a mosást gyakran akadályozza a vegyszerekkel, a porokkal való érintkezés korlátozása. Ennek következtében a beteg fizikai képességének, a korlátozottságainak megfelelôen tudja csak elvégezni a háztartási munkát. A ruházat, a textíliák javítása, a bútorok ápolása a mozgáskorlátozottság, a fájdalmas, váladékozó bôrelváltozások miatt gyakran nehézségekbe ütközik. A gépek, a berendezések használata számukra is megkönnyítheti, illetve lehetôvé teheti a háztartási tevékenységet. Szobanövények, kerti növények ápolása az elôbbieken túl a fertôzésveszély miatt is gyakran kerülendô. Az állatok közelsége gyakran súlyosbítja a tüneteket. Allergiás jellegû bôrbetegségek esetén az állattartás kerülendô. esetén mások (gyermekek, idôsek, betegek) ápolása nehézségekbe ütközik. A kéz funkciójának csökkenése miatt a gyermekek etetése, fürdetése, öltöztetése, gondozása is gondot jelenthet. Összességében elmondható, hogy a háztartási tevékenységek jelentôs korlátozottsága súlyos fogyatékosságnak tekinthetô. Interperszonális kapcsolatok. A bôrbetegek interperszonális kapcsolatait az egyik oldalról a ráutaltság, a másik oldalról a kapcsolatok beszûkülése jellemzi. Az önértékelés zavarai sokszor a legközelebbi hozzátartozókkal is gátolják a bensôséges kapcsolatok kialakulását. Más esetekben intolerancia, túlzott kritikusság nyilvánul meg a hozzátartozók vonatkozásában. A súlyos bôrbetegségben szenvedôk tartózkodnak a szoros fizikai, testi kontaktusoktól. A tágabb interperszonális kapcsolatok beszûkülnek. A bôrbetegek önértékelése, önbizalma jelentôsen csökkent. Szakmai, szociális vonatkozásában egyaránt kerülik a kapcsolatteremtést. Ez még hangsúlyosabban vonatkozik az intim, az érzelmi szférára. Az interperszonális kapcsolatok jelentôs, súlyos és tartós károsodása jelentôs vagy súlyos fogyatékosságnak tekintendô. Intellektuális teljesítmény. Az életminôséget rontó bôrbetegségek, panaszok (viszketés, fájdalom), a tartós kezelés szükségessége esetén a figyelem szóródik, a tanulási képesség csökkenhet. A fizikai tevékenységet is igénylô szakmák,

13 25. FEJEZET 1105 foglalkozások tanulását a fizikai korlátozottságok is akadályozhatják. Az elôbbiek miatt a problémamegoldó képesség csökken. Krízistûrô képesség. Károsodhat a komplex feladatokra vonatkozó megoldóképesség. Számos esetben még a napi rutinfeladatok megoldása is nehézségekbe ütközik. A bôrbetegek stressz- és krízistûrô képessége általában alacsonyabb egészséges társaiknál. Kommunikáció. A kommunikációs képesség olvasott, írott, hallott információk felfogása és küldése nem korlátozott, korlátozódhat viszont az interperszonális kapcsolatokra épülô kommunikáció. Mobilitás. A súlyos dermatológiai károsodásban szenvedôk számára korlátozódhatnak a mozgási lehetôségek. A fájdalom, a váladékozó elváltozások miatt sokszor kényszerhelyzetet foglalnak el. A korlátozások a legkülönbözôbb testhelyzeteket (háton fekvés, oldalt fekvés, térdelés, ülés, állás) és mozgásformákat (járás, futás stb.) érinthetik. A kéz károsodása gyakran nehezíti a tárgyak mozgatását, emelését, letevését, a kéz finom használatát (fogás, csípés, elengedés), általában a kéz és a kar használatát. A mozgáskorlátozottsághoz, a bôrelváltozáshoz hozzájárulnak a bôrbetegségekhez gyakran társuló ízületi és kötôszövetes betegségek. A bôrbetegek egy része közlekedési eszközt nem vagy csak korlátozottan tud használni. A mozgáskorlátozottság jelentôs és súlyos fokozatai a dermatológiai rendellenességek esetén is fogyatékosságnak tekintendôk. Társadalmi részvétel (participáció). A dermatológiai betegek részvétele a társadalmi, az ún. polgári életben korlátozott. A sportban, a rekreációs tevékenységben való részvétel a korlátozott fizikai igénybevétel lehetôsége, a további egészségkárosodás veszélye miatt gyakran akadályozott. A kulturális szolgáltatások igénybevétele gyakran csak a lakásra, a szûkebb környezetre szorítkozik. A szabadidô eltöltésében háttérbe szorulnak a társas események. A súlyosabb betegek jogaik érvényesítésében segítségre szorulnak. A politikai és a polgári életben való részvételük korlátozott. A bôr károsodásainak értékelése Juhász Ferenc A tartós károsodások értékelése során figyelembe vesszük: a tünetek jellegét, súlyosságát, jelentkezésük gyakoriságát, állandóságát, a strukturális és funkcionális károsodásokat, a károsodások hatását az egyén napi életére, munkavégzô képességére, életminôségére, a gyógykezelés szükségességét, tartósságát, eredményességét. A bôrkárosodások kritériumait és az össz-szervezeti egészségkárosodás értékelését a és a táblázatok mutatják be. Az enyhe és a mérsékelt fokú károsodások közé tartoznak általában a gombás fertôzések, a kontakt dermatitisek, a hegek, a pigmentációs zavarok, a fényérzékenység, a felületes érzészavarok, az allergiás reakciók, melyek azonban az esetek egy részében (pl. kedvezôtlen lokalizáció) kedvezôtlenül befolyásolhatják az élet minôségét. A jelentôsebb fokú bôrkárosodások közé tartoznak a látható testrészek (arc, kéz, nyak) dermatitisei, hegei, az atópiás dermatitis, a fényérzékenység súlyosabb esetei, a kéz körmeinek hiánya. Hasonlóan értékelendôk az állandó vagy gyakori tünettel járó bôrelváltozások, melyek a különbözô napi tevékenységek korlátozottságát okozzák, s tartós vagy állandó kezelést igényelnek. A súlyos károsodások pl. scleroderma, kiterjedt psoriasis, égések utáni, a mozgást gátló, torzító hegek, súlyos mycosis esetén a tünetek ál-

14 FEJEZET táblázat. A bôr károsodásának kritériumai, értékelésük Kritérium Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a >80 Tünetek, idônként, idônként, állandóak, jelentôsek panaszok jelentéktelenek jelentôsek A napi néhány néhány számos számos a legtöbb tevékenység tevékenységben, tevékenységben, tevékenységben, tevékenységben, tevékenységben, korlátozottsága, átmenetileg átmenetileg tartósan tartósan lakáshoz kötött az életminôség lakáshoz kötött csökkenése életmód A gyógykezelés nem vagy csak idônként vagy tartósan, változó szükségessége, idônként állandóan, eredménnyel tartósan eredménytelen eredményessége szükséges, eredményes eredményes landóak, jelentôsen korlátoznak számos napi tevékenységet és a munkavégzô képességet. Végül a bôr teljes károsodását okozzák az olyan súlyos bôrbetegségek, mint a xeroderma pigmentosum, az epidermolysis bullosa. Foglalkozási bôrbetegségek Kohánka Valéria Foglalkozási bôrbetegségnek nevezzük azokat a bôrbetegségeket, melyek a foglalkozás gyakorlása közben, a munkavégzés során elôforduló fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezôk hatására vezethetôk vissza; fizikai tényezôk pl. a nyomás, a dörzsölés, a hô, a sugárzás, az idôjárási állapotok (szél, fagy, napsütés), kémiai tényezôk az irritáló anyagok, a szenzibilizáló anyagok, a fényérzékenyítô anyagok stb., biológiai tényezôk pl. a baktériumok, a gombák, a vírusok, a bôrparaziták. A foglalkozási betegségek kb %-a bôrbetegség. A foglalkozási bôrbetegségek jelentôsége A vegyi anyagok okozzák a foglalkozási bôrbetegségek 90%-át, ezek közül 70 80% kontakt dermatitis, 20 30% allergiás kontakt dermatitis, 90% a kézre lokalizálódik, 10% folliculitis vagy acne, pigmentációs zavar, ulcus vagy neoplasma, tartós a betegség az esetek 32 75%-ban. A foglalkozási bôrbetegségek az adott tevékenység, illetve a munkakörnyezet veszélyei, kockázatai következtében létrejött betegségek, amelyet a munkahelyen elôforduló munkahigiénés és munkabiztonsági hiányosságok okoznak. A foglalkozási bôrbetegségek különleges jelentôsége abban áll, hogy esetükben gyakori a munkahely, a tanult szakma elvesztése, ami fokozott egzisztenciális bizonytalanságot jelent a betegnek. Néhány foglalkozási betegség esetén lehetôség van a betegségbôl adódó anyagi kár kompenzációjára, az úgynevezett kártalanításra. A baleseti ellátásra (kártalanításra) igényt adó foglalkozási betegségek jegyzékét a 217/1997.(XII.1.) Kormányrendelet I. sz. melléklete tartalmazza. Ebben 5 pontnak van bôrgyógyászati vonatkozása.

15 25. FEJEZET 1107 E szerint kártalanítandó: az arzén és vegyületei által okozott mérgezés (egyetlen tünete a bôr pigmentációja lehet), az ionizáló sugárzás okozta bôrkárosodások, a bôr egyszerû rákos betegségei, az állatról emberre terjedô fertôzô bôrbetegségek (tarlósömör), a mûtrágya vagy növényvédôszer által okozott mérgezés és károsodás utóbbiba a bôrbetegségek is besorolhatók. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a foglalkozási bôrbetegségek jelentôs része nem kártalanítandó megbetegedés. A kártalanítás mértékét az elszenvedett egészségkárosodás foka, átmeneti vagy végleges volta határozza meg: részét képezheti például a gyógykezelés költsége, a táppénz kompenzációja, munkaképesség-csökkenés esetén rendszeres havi járadék juttatása. A foglalkozási bôrbetegségek rendszerint maradandó bôrkárosodást nem okoznak. A foglalkozási bôrbetegségek kivizsgálása A kivizsgálás során a bôrbetegség és a foglalkozás közötti ok-okozati kapcsolatot kell igazolni. A diagnózis felállítása lényegében két alappilléren nyugszik: a klinikai diagnózis felállítása és a bôrbetegség foglalkozással való összefüggésének igazolása, amely a munkakörülmények ismeretét feltételezi. A klinikai diagnózis felállításának szakmai kritériumai megegyeznek a nem foglalkozási hasonló megbetegedésnél elôírtakkal. Legfontosabb diagnosztikus eljárások: epikután próba, intrakután próba, Prick-próba, mikrobiológiai vizsgálatok, szerológiai vizsgálatok, szövettani vizsgálatok. A bôrbetegség foglalkozással való összefüggésének megállapításához a munkatevékenység, a munkahelyen elôforduló vegyi anyagok és egyéb veszélyforrások, a munkavédelmi elôírások betartása, a munkahelyi bôrápolás ismerete alapvetôen szükséges. Különösen fontosak a következô személyi és munkahelyi adatok: Személyi adatok: a bôrtünetek jelentkezésének ideje és módja, a bôrtünetek korábbi elôfordulása, a bôrtünetek családi elôfordulása, a gyógyszerszedés, egyéb terápiás beavatkozások, szabadidôs foglalkozás, hobbitevékenység, az allergiás és egyéb betegségek egyéni és családi elôfordulása. Munkahelyi adatok: régebbi munkahelyek és munkatevékenységek, mióta dolgozik jelen munkahelyén, milyen anyagokkal dolgozik, milyen munkakörnyezeti hatások érik, milyen tevékenységet végez és milyen minôségben, az elôírt és biztosított védôfelszerelések és azok használata, bôrvédô készítmények használata, gép- és kéztisztító szerek használata, mióta éri a gyanúba vett kóroki tényezô hatása, van-e más dolgozónak is hasonló bôrtünete. A foglalkozással való összefüggés megállapításához klinikai megfigyelésre is szükség lehet: ilyenkor a munkából való kiemelés javítja, a visszahelyezés rontja a bôrtüneteket. A megfigyelés diagnosztikai értékét csökkenti, hogy nem foglalkozási betegségek pl. psoriasis, lichen, atópiás dermatitis is romlanak kedvezôtlen munkahelyi hatásokra.

16 FEJEZET Foglalkozási jellegû dermatológiai megbetegedések Fizikai kóroki tényezôk által okozott bôrbetegségek. Lichenificatio, callus (mechanikai trauma), miliaria, égés (hôhatás), fagyás, Raynaud-kór (hideghatás), radiodermatitis (rtg-sugárzás) stb. Kémiai kóroki tényezôk által okozott bôrbetegségek. Kontakt irritatív és allergiás dermatitis, kontakt urticaria, kontakt acne, foglalkozási bôrrákok, pigmentzavarok stb. Biológiai kóroki tényezôk által okozott bôrbetegségek. Foglalkozási pyoderma, foglalkozási mycosisok, erysipeloid, bôr-tbc, erythema chronicum migrans (Lyme-kór), nodus mulgentium stb. A felsorolt bôrbetegségek mindegyike elôfordulhat egyéb környezeti hatás eredményeként is, döntô a kóroki tényezô munkahelyi elôfordulása. A bôrbetegek foglalkoztathatósága Átmeneti munkaképesség-változás, keresôképtelenség Juhász Ferenc A keresôképtelenségi monitorrendszer adatai szerint 2001-ben dermatológiai betegség miatt csaknem 40 ezer volt a keresôképtelenségi esetek száma, a kiutalt napok száma csaknem elérte az 1 milliót. A bôrgyógyászati keresôképtelenség miatti kompenzációs kiadások közel 1,5 milliárd Ft-ot tettek ki. Az esetek több mint 1/3-át és a kiadások 1 4- ét a bôr és a bôr alatti szövetek gyulladásai (furunculus, tályog, carbunculus, cellulitis, bôr alatti szövetek fertôzései) jelentették. Ugyancsak gyakoriak a különbözô kontakt dermatitisek, melyekhez a kiadások 1/5-e kapcsolódik. Figyelemreméltó a köröm-rendellenességekbôl adódó keresôképtelenségi esetek viszonylag nagy száma, melyek a kiadások 1/10-ét jelentették. A munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos fizikai, kémiai vagy biológiai kóroki tényezôk heveny vagy idült bôrkárosodást eredményezhetnek. Akut, illetve súlyos esetekben a bôrbetegségek keresôképtelenséget okozhatnak, melynek megállapítása a kezelôorvos bôrgyógyász, illetve a háziorvos feladata. A keresôképtelenség elbírálására tartalmi ajánlásokat a részletes részben adunk. A keresôképtelenség átlagos idôtartamára vonatkozó ajánlásokat a táblázat tartalmazza. Tartós munkaképesség-változás, rokkantság Kohánka Valéria A krónikus bôrbetegségek tartós munkaképesség-változást, rokkantságot okozhatnak, ennek mértéke esetenként elsôsorban kézre lokalizálódó vagy kiterjedt bôrfolyamat, illetve egyidejû belsô szervi károsodás esetén jelentôs lehet. Foglalkoztathatóság, munkaalkalmasság A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés szempontú munkaköri alkalmasság megállapítása a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok feladata. A cél annak megállapítása, hogy a dolgozó bôrbetegsége miatt egy meghatározott munkakörben és munkahelyen foglalkoztatható-e. Figyelmet kell fordítani a járványügyi érdekbôl kiemelt munkakörben dolgozók, illetve az ilyen tevékenységet végzôk munkaegészségügyi alkalmasságának megítélésére, hisz a fennálló bôrbetegségek mások megbetegedését is elôidézhetik.

17 25. FEJEZET táblázat. A keresôképtelenség idôtartama dermatológiai betegségekben (ajánlás) BNO C43 Betegség A keresôképtelenség idôtartama (nap) szellemi, könnyû közepesen nehéz nehéz fizikai fizikai munka fizikai munka munka Melanoma malignum kis méretû, excisio 1 31 excisio bôrpótlással, grafttal excisio, nyirokcsomó dissectio C44 Egyéb bôrcarcinomák kis méretû, excisio metastasis nélkül, excisio bôrgrafttal nyirokcsomó-metastasissal, nyirokcsomó-dissectio C46 Kaposi-sarcoma L02 L03 Carbuncutus, furunculus diabéteszes cellulitis L04 Akut lymphadenitis 1 3 drenázs L05 Sinus pylonidalis inciso exciso L08 Pyoderma L20 Atópiás dermatitis munkával összefüggô 14 meghatározatlan ideig L24 Kontakt dermatitis kis kiterjedésû 0 3 nagy kiterjedésû nagy kiterjedésû, munkával összefüggô 21 meghatározatlan ideig L10 L14 Bullosus dermatosisak L51 L52 Erythematosus L53 bôrbetegségek L40 Psoriasis arthropathia L84 Callus, clavus L50 Urticaria 1 7 L60 A körmök betegségei konzervatív kezelés 0 mûtéti kezelés Bôrbetegségek fennállása esetén meg kell jelölni mindazon expozíciókat, melyeket a dolgozónak kerülnie kell. A munkaköri alkalmasság megállapításánál az alkalmazott lokális, illetve szisztémás kezelésének munkahigiénés és baleseti kockázatát is figyelembe kell venni. Helyi kezelés esetén a készítmények szennyezhetik a munkadarabokat (pl. papírt, filmet), a kenôcsös kezelés a fogás bizonytalansága miatt balesetveszélyes lehet. A helyi kezelés toxikológiai vonatkozásai kevéssé ismertek, feltehetô, hogy egyes lokális készítmények a toxikus anyagok felszívódását elôsegíthetik, pl. a zsíros kenôcsök fokozhatják a

18 FEJEZET szerves oldószerek felszívódását. A centrális hatással bíró belsô antihisztaminterápia a figyelem szóródása, illetve a koncentrálóképesség csökkenése miatt fokozott figyelmet igénylô munkánál, szellemi munkavégzésnél, illetve magasban végzett munkáknál alkalmatlanságot jelenthet. Rehabilitációs alapelvek A foglalkozási rehabilitáció célja a megmaradt munkaképesség hasznosítása. Ha az érintett személy munkakörében tovább nem foglalkoztatható, illetve tevékenységét nem folytathatja, meg kell határozni azokat a munkakörülményeket, melyek kiválthatják vagy súlyosbíthatják a bôrbetegségeket, a gyógyulásukat hátráltatják, illetve ahol a beteg kozmetikai, esztétikai vagy higiénés okok, illetve az okozott funkciózavar miatt nem foglalkoztatható. A rehabilitációs intézkedés szempontjából fontos tényezô az egészségkárosodás mértéke, a bôrbetegséget kiváltó munkahelyi tényezô, illetve anyag jelenléte és az alkalmazott bôrgyógyászati kezelés. A munkavégzés szempontjából kiemelt szerepe van a kezek érintettségének. Általános elv, hogy a bôrbetegséget kiváltó vagy súlyosbító munkahelyi tényezôket el kell kerülni. Egyes bôrbetegségek, pl. gyulladásos bôrbetegségek esetén, a bôr természetes ellenálló képessége a fizikai és kémiai hatásokkal szemben csökkent, ezért gyakran ún. tiszta, bôrkímélô munkakörbe való áthelyezésre van szükség. Tiszta, bôrkímélô munkakör alatt olyan munkaköröket értünk, ahol a dolgozó bôrizgató hatású anyagokkal (pl. savak, lúgok, oldószerek, poros, szennyezett munkakörnyezet) nem érintkezik, illetve nem fordulnak elô kedvezôtlen munkahelyi körülmények (pl. gyakori nedves behatás, meleg, párás munkakörnyezet).

19 Részletes rész Urticariák Temesvári Erzsébet Akut urticaria Etiológiai szempontok szerint immunológiai eredetû (IgE-, IgG-, komplement, illetve immunkomplex által kiváltott), nem immuneredetû, valamint idiopátiás urticariák ismertek. Az urtica (csalánfolt) kialakulása szempontjából az erek környezetében elhelyezkedô mastocytákból, szöveti histiocytákból, illetve basophil sejtekbôl kiszabaduló mediátoroknak meghatározó szerepe van. E mediátorok közül a hisztamin a legjelentôsebb, azonban a szerotonin, a bradikinin, ECF-A (anafilaxiás eosinophil kemotaktikus faktor) és a leukotriének hatásával is számolni kell. Ezek az anyagok a fenti sejtekben inaktív, preformált állapotban vannak jelen, és onnan fizikális, kémiai vagy allergiás reakciók hatására a sejt környezetébe kerülnek. A hisztaminfelszabadulás következtében létrejött urtica néhány perc alatt alakul ki és általában rövid idô alatt visszafejlôdik (20 perc néhány óra). Ez azzal magyarázható, hogy a körülírt exsudatum általában gyorsan felszívódik. A komplement által mediált urtica létrehozásában a komplementaktiváció során keletkezô C 3a és C 3b lényeges szerepet tölthet be. Az immunkomplexek urticariát okozó hatása a komplementrendszer aktivációja révén jön létre. Az antigén antitest immunkomplex (IC) a komplementrendszert a klasszikus úton aktiválja, a komplementrendszer komponensei az IChez kötôdve lehetôvé teszik, hogy azokat a komplementreceprorral és Fcγ-receptorral rendelkezô sejtek (vörösvérsejt, micro- és macrophagok) eltávolítsák a szervezetbôl. A komplementrendszer aktivációját az immunkomplexeken kívül baktériumok, paraziták és gombák sejtfalának komponensei is kiválthatják. Epidemiológiájára jellemzô, hogy a normálpopuláció 5 10%-a, egyes felmérések szerint minden ember életében egyszer átéli e tünetek valamelyik formáját. Az urtica az irha felsô részében kialakult körülírt folyadékgyülem, amely az erek permeabilitásának fokozódása, plazmakiáramlás révén, legtöbbször hisztaminfelszabadulás következtében jön létre. A bôrön rohamszerûen, általában testszerte, számos különbözô nagyságú, éles szélû, a széli részek felé terjedô, a bôr szintjébôl enyhén elôemelkedô, halványvörös, ritkábban porcelánszínû, viszketô urtica jelenik meg, melyek fennállási ideje legtöbbször néhány óra. A tünetek néhány milliméternyi, több centiméternyi, máskor gyermektenyérnyi nagyságúak, ritkán nagy kiterjedésû, egymással összefolyó gócok. Klinikai megjelenési formák Urticaria acuta. A tünetek egyszeri nagy rohammal jelentkeznek, majd csökkenô jelleget mutatnak. Lefolyásuk néhány nap, de mindenképpen 6 héten belüli idô. Jellemzô, hogy Quincke-oedema gyakran társulhat hozzá, anaphylaxia is kifejlôdhet. Urticaria acuta intermittens. Nagy rohamok visszatérô megjelenésben, rövid idôre,

20 FEJEZET hosszú szünetekkel lépnek fel. Az állapot hetekig, hónapokig, évekig fennállhat. Quincke-oedema is társulhat hozzá, néha anaphylaxia is jelentkezhet. Urticaria gigantea, Quincke-oedema (angioneurotikus oedema). Ha a hisztaminfelszabadulás által kiváltott permeabilitásfokozódás laza kötôszövetû területre lokalizálódik, Quincke-oedema jön létre. A betegség anatómiai felépítés alapján meghatározott predilekciós helyei az arc (ajak, szem körüli terület), a garat, a gége, a gégefedô, a nyelvgyök, valamint a scrotum. A betegség mindig hirtelen alakul ki, sokszor de nem mindig jár együtt egy vagy több nagyelemû urtica jelentkezésével. A tünetek elôterében a feszülô fájdalom érzése, a viszketés kevésbé jellemzô. A tünetek néha légzési nehézség, fulladás révén az életet veszélyeztetik, ami miatt a beteg azonnali fekvôbeteg-intézeti felvétele indokolt. Anafilaxiás sokk. Az allergéningert követôen néhány perc alatt kifejlôdnek a típusos klinikai tünetek. A betegség gyakran észlelt bevezetô tünete a nyelv alatt, az ajak, a tenyér és a talp területén jelentkezô viszketés. Rövid idô alatt a pruritus generalizálttá válik, testszerte bôrpír, majd számos urtica jelentkezik, oedema, rekedtség, nyelvduzzanat, bronchospasmus, nausea, vizelet- és székleteleresztés, vérnyomáscsökkenés lép fel, amely légzési és keringési elégtelenséghez vezethet. Leggyakrabban gyógyszerérzékenység (penicillin) vagy ételallergia miatt, illetve rovarcsípést (darázs, méh) követôen alakul ki. Anafilaktoid reakció. Az anafilaktoid reakció klinikailag teljesen megfelel az anafilaxiás reakciónak. Ebben az esetben azonban pszeudoallergiáról van szó, melynek kiváltásáért elsôsorban a direkt hisztaminliberátor, illetve komplementaktiváló hatással rendelkezô szerek a felelôsek (radiológiai kontrasztanyagok, opiátok, plazmapótlók, egyéb kémiai anyagok, élelmiszerek, toxinok, szalicilátok). Akut megjelenéssel járó komplementdependens urticák Herediter angioneurotikus oedema (HANO). A C 1 -észteráz-inhibitor autoszomális domináns úton öröklôdô hiányára visszavezethetô betegség. Az enzimhiány a komplementaktivációs folyamat nem megfelelô kontrollja révén azt eredményezi, hogy a normálisan immunreakciót nem okozó komplementaktiváló hatást (trauma, góc stb.) követôen életveszélyes oedema jön létre, mely elsôsorban az arcra és a felsô légutakra szokott lokalizálódni. A betegséghez gyakran társul nagyelemû urtica. A tünetek általában nem járnak viszketéssel. A bélfalra lokalizált formája, mely gyakran észlelhetô gyermekeken, rohamokban jelentkezô hasi fájdalmat, görcsöt, hányást okoz. Az ilyen betegek gyakran mûtétre kerülnek. Szerzett angioneurotikus oedema. A C 1 -észteráz-inhibitor rendellenes mûködése nemcsak veleszületett genetikai adottságok miatt, hanem szerzett formában is létrejöhet. Az enzim kórós mûködése az öröklött enzimhiányhoz hasonlóan a komplementaktivációs folyamat nem megfelelô kontrollját eredményezi. A betegség tünetei azonosak a HANO esetében észleltekkel: nagyelemû urtica- és életveszélyes oedemaképzôdéssel jár. Szérumbetegség az oka, hogy az adott szervezetben heterológ fehérjék hatására olyan mennyiségû ellenanyag képzôdik, amely a keringô immunkomplexszint emelkedése révén, komplementaktiváció útján vezet a jellemzô tünetek kialakulásához. A leggyakoribb kiváltó ok a heterológ proteinekkel végzett immunizálás (pl. tetanus). Parenterálisan adott antibiotikumok is kiválthatnak szérumbetegséget. Ilyenkor a szervezet saját proteinjéhez kötôdik a szenzibilizáltság kifejlôdéséért felelôs vegyület. A tünetek 7 14 nappal az idegen anyag szervezetbe kerülését követôen jelentkeznek. A test-

HOMEOPÁTIÁVAL ELÉRT EREDMÉNY PSORIASISBAN DR. DÉRER CECILIA HOMEOPATA BAJA II.INTERDISZCIPLINÁRIS KOMPLEMENTER MEDICINA KONGRESSZUS A PSORIASIS GYAKRAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉG. A BETEGEK 5-8 %-A SZENVED

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő. 31 815 01 0000 00 00 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2/43

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő. 31 815 01 0000 00 00 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2/43 A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet útmutatója

Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet útmutatója Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet útmutatója Kontakt dermatitiszek 2010 1. Definíció, klinikai tünetek A kontakt dermatitisz a leggyakoribb foglalkozási bőrbetegség, a regisztrált

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Amit az a llergiás nátháról tudni kell

Amit az a llergiás nátháról tudni kell Amit az a llergiás nátháról tudni kell írta: dr. Márk Zsuzsa pulmonológus, Törökbálinti Tüdőgyógyintézet MSD Pharma Hungary Kft. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8. Telefon: 888-5300, Fax: 888-5388 Mi

Részletesebben

Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE)

Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE) Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Hogyan diagnosztizálható? Az SLE diagnózisa a panaszok (mint pl. fájdalom), a

Részletesebben

Elsődleges és másodlagos elemi jelenségek

Elsődleges és másodlagos elemi jelenségek Elsődleges és másodlagos elemi jelenségek Betegvizsgálat Anamnézis Fizikális vizsgálat - megfelelő fényforrás - eszközök (nagyító, DSC) - tapintás (és egyéb érzékszervek) Elemi jelenségek Primer: betegség

Részletesebben

Ekzemák felosztása. Dr. Gáspár Krisztián

Ekzemák felosztása. Dr. Gáspár Krisztián Ekzemák felosztása Dr. Gáspár Krisztián Nem tartalmazza Papulosqamosus betegségek (psoriasis, parapsoriasis, pityriasis formák, parakeratosisok) Erythroderma Lichen planus, lichenoid dermatosisok Atópiás

Részletesebben

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE. Cutivate 0,5 mg/g krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE. Cutivate 0,5 mg/g krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Cutivate 0,5 mg/g krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 0,5 mg flutikazon-propionát (mikronizált) 1 gramm krémben. 7,5 mg flutikazon-propionát (mikronizált) 15 g krémben.

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

33 815 02 0010 33 01 Kézápoló és műkörömépítő Kéz- és lábápoló, műkörömépítő

33 815 02 0010 33 01 Kézápoló és műkörömépítő Kéz- és lábápoló, műkörömépítő A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Jelen és jövő: A foglalkozási kontakt dermatítisz diagnosztikus problémái

Jelen és jövő: A foglalkozási kontakt dermatítisz diagnosztikus problémái Jelen és jövő: A foglalkozási kontakt dermatítisz diagnosztikus problémái MÜTT XXX. Kongresszusa Székesfehérvár, 2010. október 7-9. Dr. Kohánka Valéria Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

Kenőcs A kenőcs különösen alkalmas a száraz, lichenifikált és pikkelyesen hámló elváltozásokra.

Kenőcs A kenőcs különösen alkalmas a száraz, lichenifikált és pikkelyesen hámló elváltozásokra. 1. A GYÓGYSZER NEVE Dermovate krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 0,5 mg klobetazol-propionát 1 g 0,05%-os kenőcsben. Dermovate krém 0,5 mg klobetazol-propionát 1 g 0,05%-os krémben. A segédanyagok

Részletesebben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

Bemutatjuk az aknét. Bemutatjuk az aknét. Az Akné kialakulásának okai.

Bemutatjuk az aknét. Bemutatjuk az aknét. Az Akné kialakulásának okai. DERMA-ART KFT H 4400 Nyíregyháza, Dózsa György utca 60 Magyarország (HU) Tel: + 36 42 506091 Fax: +36 42 506092 Web: www.dermaart.hu Email: office@dermaart.hu Dr. Beleznay Gyöngyike Bőrgyógyász Magánorvos.

Részletesebben

Betegtájékoztató. Ekcéma. Összeállította dr. Molnár László

Betegtájékoztató. Ekcéma. Összeállította dr. Molnár László Betegtájékoztató Összeállította dr. Molnár László Bár az ekcéma a köztudatban igen nehezen kezelhetô vagy nem gyógyítható betegségként terjedt el, tudnunk kell, hogy megfelelô kivizsgálás után, a megfelelôen

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit

A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink Dr. Hortobágyi Judit Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon alapuló, krónikus, gyulladásos bőrbetegség Gyakorisága Európában 2-3% Magyarországon

Részletesebben

Betegtájékoztató. Pikkelysömör. Összeállította dr. Molnár László

Betegtájékoztató. Pikkelysömör. Összeállította dr. Molnár László Betegtájékoztató Összeállította dr. Molnár László A pikkelysömör öröklôdô, gyulladásos bôrbetegség. A mi éghajlati övünk alatt körülbelül 1,5-2% az elôfordulás gyakorisága. Bár egyes családokon belül halmozottan

Részletesebben

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen Kryoglobulinaemia kezelése Domján Gyula Semmelweis Egyetem I. Belklinika Mi a kryoglobulin? Hidegben kicsapódó immunglobulin Melegben visszaoldódik (37 C-on) Klasszifikáció 3 csoport az Ig komponens

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

33 815 02 0010 33 02 Lábápoló Kéz- és lábápoló, műkörömépítő

33 815 02 0010 33 02 Lábápoló Kéz- és lábápoló, műkörömépítő A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A fejezet felépítése

A fejezet felépítése III./14.3.11. Carcinoma basocellulare, basalioma ellátásának lehetőségei Wikonkál Norbert A fejezet célja, hogy megismerje az olvasó képet kapjon a basalioma gyakorlati ellátásáról. A fejezet áttanulmányozását

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

A gerinces állatokéhoz hasonlóan az emberi bőrt is három réteg építi fel: a felhám, az irha és a bőralja. Felhám (epidermis)

A gerinces állatokéhoz hasonlóan az emberi bőrt is három réteg építi fel: a felhám, az irha és a bőralja. Felhám (epidermis) Az emberi bőr Szerk.: Vizkievicz András A bőr a legnagyobb szervünk, testsúlyunk kb. 10-15%-a, összfelülete kb. 1,4-1,6 m 2, szervezetünket elhatárolja a környezettől, első védelmi vonal, véd a külső,

Részletesebben

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.

Részletesebben

RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT.

RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT. RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT. 1. Szaruképzési rendellenességek 2. Faggyúképzési rendellenességek 3. Hidratáció 4. Turgor, izomtónus 5. Szőrnövési rendellenességek 6. Pigment rendellenességek

Részletesebben

Bőrbetegségek kezelése a Harkányi Gyógyfürdőkórházban

Bőrbetegségek kezelése a Harkányi Gyógyfürdőkórházban Bőrbetegségek kezelése a Harkányi Gyógyfürdőkórházban Dr. Jagicza Anna Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit KFT Bőrgyógyászat a Harkányi Gyógyfürdőkórházban - heti 2 x 4 óra bőrgyógyászati

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

HARCBAN A BŐRRÁKKAL. Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák

HARCBAN A BŐRRÁKKAL. Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák HARCBAN A BŐRRÁKKAL Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák A nap nem ellenség, hanem az élet forrása, amihez évezredeken keresztül volt időnk alkalmazkodni. Napfényre szüksége van az emberi szervezetnek

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Boostrix Polio szuszpenziós injekció diftéria, tetanusz, pertusszisz (acelluláris összetevő) és inaktivált poliomielitisz vakcina (adszorbeált, csökkentett

Részletesebben

Krónikus urticaria. Dr. Irinyi Beatrix. Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinika Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék

Krónikus urticaria. Dr. Irinyi Beatrix. Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinika Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék Krónikus urticaria Dr. Irinyi Beatrix Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinika Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék Krónikus urticaria A csalánkiütések folyamatosan jelentkeznek nap mint nap, de legalább

Részletesebben

Asztma kisokos. Név: TAJ szám:

Asztma kisokos. Név: TAJ szám: Köszönjük mindazon Gyermektüdôgyógyászok és Szülôk közremûködését, akik véleményükkel hozzájárultak az Asztma Kisokos megszületéséhez. GlaxoSmithKline Kft. 1124 Budapest, Csörsz utca 43. Telefon: 06-1

Részletesebben

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál A cukorbetegség A cukorbetegség - diabetes mellitus A cukorbetegség élethossziglan tartó, jelen tudásunk szerint nem gyógyítható betegség, amelyben a szervezet nem tudja a táplálékból nyert szõlõcukrot

Részletesebben

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT RÉSZBEN LEÍRTAKRA. 1. Masszázsgolyó: különböző, szárított gyógynövényekkel töltött, stamppel végzett masszázs. A stampeket forró vízbe vagy gőzbe

Részletesebben

IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék

IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék A reumatológiai/gyulladásos betegségek felismerése és szövődményei IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék Gyulladásos betegségek

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. Gellai Nándor gyógytornász-fizioterapeuta Dr. Berecz Zsuzsanna reumatológus

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS origamigroup www.origami.co.hu I. Rheumatoid arthritis Sokat hallunk napjainkban az immunrendszernek az egészség

Részletesebben

Dr. SZEKANECZ Éva, dr. GONDA Andrea. DE OEC Onkológiai Intézet IV. Db. Bőrgyógyászati Napok, 2012. Október 13.

Dr. SZEKANECZ Éva, dr. GONDA Andrea. DE OEC Onkológiai Intézet IV. Db. Bőrgyógyászati Napok, 2012. Október 13. Dr. SZEKANECZ Éva, dr. GONDA Andrea DE OEC Onkológiai Intézet IV. Db. Bőrgyógyászati Napok, 2012. Október 13. ma már a legtöbb intézetben elérhetőek a biológiai terápiák bár eredményesnek bizonyultak a

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer és betegségei

A kiválasztó szervrendszer és betegségei A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.

Részletesebben

A klinikai citológia alapjai

A klinikai citológia alapjai A klinikai citológia alapjai Vajdovich Péter Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Belgyógyászati Tanszék és Klinika Budapest A citológiai vizsgálatok célja elváltozások: normál, hiperplasztikus

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Bőrbetegségek kezelése a Harkányi Gyógyfürdőkórházban. Dr. Jagicza Anna Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit KFT

Bőrbetegségek kezelése a Harkányi Gyógyfürdőkórházban. Dr. Jagicza Anna Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit KFT Bőrbetegségek kezelése a Harkányi Gyógyfürdőkórházban Dr. Jagicza Anna Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit KFT A harkányi gyógyvíz története 1823. Pogány János gyűdi jobbágy lábfájása

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelmény modulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák.

Részletesebben

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin LÉGZŐRENDSZER Meixner Katalin Légzőrendszer részei - cavum nasi, orrmelléküregek - larynx - trachea - bronchi - pulmo Anatómiai áttekintés A légzés élettana Külső légzés: - O2- CO2 transzport - alveolusokban

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

Autoimmun hólyagos betegségek

Autoimmun hólyagos betegségek Autoimmun hólyagos betegségek Kárpáti Sarolta 2016. február 29. Allergo-immunológiai továbbképző tanfolyam A bőr szerkezete Intraepidermalis Subepidermalis Junkcionális A hólyagképződés subcornealis intraepidermális

Részletesebben

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei

Részletesebben

A GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők I. Faj, fajta, vérvonal Receptoriális (farmakodinámiai) Szarvasmarha - Xylazin Macska - Morfin Felszívódás Ló - Ampicillin

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Infanrix IPV szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben Kombinált diftéria, tetanusz, acelluláris pertusszisz, inaktivált poliomielitisz adszorbeált

Részletesebben

39. Elmeszesedés (calcificatio)

39. Elmeszesedés (calcificatio) Elmeszesedés 39. Elmeszesedés (calcificatio) élettani elmeszesedés (calcificatio phisiologia) aktív calcifikációs folyamat csontokban Ca 3 (PO 4 ) 2 9 rész CaCO 3... 1 rész kóros elmeszesedés (calcificatio

Részletesebben

GLUTÉN-SZŰRÉS Vízöntő Gyógyszertár 2015.10.19.

GLUTÉN-SZŰRÉS Vízöntő Gyógyszertár 2015.10.19. LISZTÉRZÉKENYSÉG (COELIAKIA) SZŰRÉS (GLUTÉN-SZŰRÉS) VÍZÖNTŐ GYÓGYSZERTÁR MI A LISZTÉRZÉKENYSÉG? A lisztérzékenység a kalászos gabonák fogyasztásával provokált autoimmun betegség, mely a bélrendszer és

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Atopiás dermatitis Gáspár Krisztián

Atopiás dermatitis Gáspár Krisztián Atopiás dermatitis Gáspár Krisztián DE OEC Bőrgyógyászati Klinika Bőrgyógyászati Allergológia Tanszék Atopiás dermatitis Krónikus gyulladással járó, relapsusokat mutató nem fertőző bőrbetegség. Bőrszárazság,

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései

Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései Előzetes kezelési terv 1. Parodontálisan teljesen egészséges egyén kezelési terve aktuális teendőnk nincs panaszok esetén, illetve legalább

Részletesebben

Tóthné Fülep Beatrix. Korszerű lehetőségek a fizioterápiában III. Hévíz 2016.01.29.-30.

Tóthné Fülep Beatrix. Korszerű lehetőségek a fizioterápiában III. Hévíz 2016.01.29.-30. Tóthné Fülep Beatrix Korszerű lehetőségek a fizioterápiában III. Hévíz 2016.01.29.-30. A milliméteres terápia mechanizmusa az élet meghosszabbításának mechanizmusa Rodstat I.V. akadémikus A milliméteres-terápia

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

Gyermekkori Dermatomiozitisz

Gyermekkori Dermatomiozitisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Dermatomiozitisz Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI DERMATOMIOZITISZ 1.1 Milyen betegség ez? A gyermekkori dermatomiozitisz (JDM) az izmokat és a

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a Konferencia résztvevőit!

Tisztelettel köszöntöm a Konferencia résztvevőit! Tisztelettel köszöntöm a Konferencia résztvevőit! Horváth Mihály /építészmérnök/ Martonvásár, Rózsa u, 65 sz. Jelen konferencián a SC PROCURINT SRL Céget képviselem Testközelben vagyunk keze számára Importőr

Részletesebben

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek

Részletesebben

Chlamydiaceae család 2014.12.02. Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák

Chlamydiaceae család 2014.12.02. Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák Chlamydiaceae család Obligát intracelluláris baktérium Replikáció: élő szövetekben, élőlényekben Replikációs ciklus: Elemi test, reticularis test Antigenitás Csoportspecifikus LPS antigen Faj- és típusspecifikus

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembevételével töltendő ki.) 1. Az ellátást

Részletesebben

Égési sérülések ellátása Égési sérülést okozhat minden olyan tárgy, gőz, gáz, levegő, folyadék, aminek a hőmérséklete magasabb a testhőmérsékletnél, vagy egyéb külső tényezők, mint az elektromos áram savak,

Részletesebben

A komplex minősítés megújított szabály- és szempontrendszere. Dr. Székely Ildikó NRSZH -OEMF 2014. Május 28.

A komplex minősítés megújított szabály- és szempontrendszere. Dr. Székely Ildikó NRSZH -OEMF 2014. Május 28. A komplex minősítés megújított szabály- és szempontrendszere Dr. Székely Ildikó NRSZH -OEMF 2014. Május 28. Rokkantság fokozatai 2012-ig 1) Nem rokkant 2) III. csoportú rokkant: aki nem teljesen munkaképtelen

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembevételével töltendő ki.) 1. Az ellátást

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Légzőszervi szakápoló szakképesítés. 2440-06 Légzőszervi szakápolás modul. 1. vizsgafeladat. 2011. november 10.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Légzőszervi szakápoló szakképesítés. 2440-06 Légzőszervi szakápolás modul. 1. vizsgafeladat. 2011. november 10. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

TELJES KÖRŰ FÉNYVÉDELEM AZ EGÉSZ CSALÁDNAK

TELJES KÖRŰ FÉNYVÉDELEM AZ EGÉSZ CSALÁDNAK TELJES KÖRŰ FÉNYVÉDELEM AZ EGÉSZ CSALÁDNAK Napozás utáni készítmény hidratálás Önbarnító készítmény bronzosítás SOL az egész családnak & SOL továbbfejlesztett készítmények védelem A Sol napozószerekkel

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro PAPA Szindróma Verzió 2016 1. MI A PAPA SZINDRÓMA 1.1 Mi ez? A PAPA a pyogen arthritis, pyoderma gangrenosum és acne" (gennykeltő ízületi gyulladás, üszkös

Részletesebben

Fogászati asszisztens feladatai a fogorvosi anyagokkal szembeni allergia vizsgálat során MP 035.ST

Fogászati asszisztens feladatai a fogorvosi anyagokkal szembeni allergia vizsgálat során MP 035.ST Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: Fogászati asszisztens feladatai a fogorvosi anyagokkal szembeni allergia vizsgálat során MP 035.ST Készítette: Cseszlai

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő Egészségnevelés Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő A kisgyermek fejlődésének adatai Súlyfejlődés: - Születési súly: átlagosan 2500-3500g - 1. hó: 300g/hó - 2-6. hó: 600g/hó - 7-12. hó: 500g/hó - Ideális súly

Részletesebben

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER 1 of 6 12/1/2008 2:33 AM THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER Az infravörös monitorozás emisszión alapuló noninvazív képalkotó eljárás. A Budapesti Mûszaki Egyetemen kidolgozott thermográfiai vizsgálati rendszer

Részletesebben