ADAPT Európai Tanterv a Gyógytestnevelés Témakörében

Átírás

1 ADAPT Európai Tanterv a Gyógytestnevelés Témakörében 1. Fejezet: Fogalmak Fejezet: Orvosi tulajdonságok Fejezet: Értékelés Fejezet: Beavatkozás Fejezet: Sport és szervezetek Fejezet: Osztályba sorolás Fejezet: Képzés, oktatás, edzés Fejezet: Technológia és hozzáférhetség Fejezet: Társadalmi környezet Fejezet: Tudomány Co-ordinator: Prof. Herman Van Coppenolle Tervuursevest Heverlee Belgium herman.vancoppenolle@faber.kuleuven.be 1

2 Fejezet1: Fogalmak 1_1 Definiciók 1_1_1 Gyógytestnevelés 1_1_1_01 Fogyatékosok testnevelése és sportja - Adaptált Fizikai Aktivitás (AFA) Az AFA fogalma 1973-ban került bevezetésre, amikor belga és kanadai szakemberek megalapították az IFAPA-t (Adaptált Fizikai Aktivitás Nemzetközi Szövetsége). Az IFAPA 1977-ben Quebeck-ben tartotta az els nemzetközi találkozóját, míg a másodikat 1979-ben Brüsszelben. Az els nemzetközi kísérlet az AFA definíciójának meghatározására az 1989-ben megrendezett 9. Nemzetközi Szimpóziumon Berlinben került sor. Ez volt az IFAPA történetének legnagyobb szimpóziuma, amelyen Doll-Tepper és munkatársai egy több-nemzeti perspektívában definiálták az AFAt: Az AFA egy olyan mozgásra, fizikai aktivitásra, sportra utal, amelyben a f hangsúlyt olyan emberek érdekeire és képességeire helyezi, akik korlátozott képességekkel rendelkeznek, mint például a mozgáskorlátozottak, egészségkárosultak és az idsek. Az IFAPA elnökének üzenete azt javasolja, hogy az AFA szakemberek bátorítsanak minden személyt arra, hogy vegyenek részt rendszeres fizikai aktivitásban egész életükön keresztül. Mi minden olyan fizikai aktivitást értékesnek tartunk és támogatunk, amely rekreáció, sport, gyógykezelés, fittnesz és egyéb önkifejezési formában valósul meg. Az IFAPA Szervezeti és Mködési Szabályzata (amelyet 1997 májusában az igazgató tanács Quebecben, Kanadában fogadott el) elismeri, hogy: Az IFAPA programjai és aktivitásai elssorban olyan egyénekre vonatkoznak, akik sérültek, fogyatékosok vagy mozgássérültek, ami megakadályozhatja az egyént abban, hogy a számukra szükséges fizikai aktivitást folytathassák. Ezen nyilatkozatokra epítve az AFA célja a továbbiakban úgyis meghtatározható, mint a közetkezök szolgáltatása: alkalmazott praktikák tárgyi és szociális környezet speciális eszközök speciális szabályok és más olyan faktorok, amelyek lehetvé teszik korlátozott kondíciójú személyek számára, hogy aktív életstílust folytassanak fizikai aktivitásban való részvételük segítségével. 1_1_1_02 AFA mint szolgáltatás a testnevelésen belül AFA azon személyek számára alkalmazható, akik valamilyen okból kifolyólag nem képesek részt venni biztonságosan és eredményesen az általános testnevelésben. 2

3 Ha az alkalmazott szót behelyettesed a módosított szóval, akkor lesz elképzelésed, mi is az Adaptált Fizikai Aktivitás. Ez egy jó, helyes és korszer oktatás, amely úgy adaptálja (megváltoztatja) a tantervet, feldatot, és/vagy a környezetet, hogy MINDEN diák teljesen részt tud venni a testnevelésben. A diákok különböz formájú instrukciókat kapnak, pl. nevelési környezet: Egy adott felállás meghatározza azt, hogy a diák hol tudja elérni a számára legjobb oktatási hatásfokot. AFA, mint egy szakma egy sor szakembert foglal magába: tanárok felsoktatási szakemberek edzk terapeuták adminisztrátorok kutatók... Ezen emberek számára az AFA nem más mint egy mvészet és személyi és környezeti faktorok menedzselésének szakértelme, amelyen keresztül segítik a korlátozott képesség egyének részvételét a fizikai aktivitásokban. AFA a teljesség igénye nélkül a következ tevékenységeket foglalja magába: Tervezés Feladat meghatározás Elrendelés/Pozicionálás Oktatás/Tanácsadás/Edzésvezetés Értékelés Források koordinálása/közösségek szervezése Pártfogás és követés 1_1_1_03.rtf AFA mint iskolai tananyag AFA multidiszciplionáris tanulmánya a fizikai aktivitás eléletének, körülményeinek, folyamatának és eredményének amelyet úgy adaptáltak, hogy limitált kondícióval rendelkez egyéneket szolgálja. ADAPTÁCIÓS elmélet alapelvei: alapvet, interaktív és kölcsönös változási folyamat az egyén és környezete között önszervez vagy célirányosan indokolt és tervezett folyamat bels változtatás, szabályozás vagy kapcsolatok alkalmazása az ökorendszeren belül fizikai aktivitás lehetségeire (terápia, rekreáció, edzés, sport) és alkalmazási módjára (integrált vagy szegregált) vonatkozik Az AFA-n belül széleskörben elfogadott elméletek a következk: humán filozófia szabványosítás önaktivációs és önmegvalósító elméletek 3

4 szociális kognitív elmélet ökológiai feladatelemzés Tegyük ket képessé elmélet. Az AFA-val kapcsolatos szakterületek: biomechanika sport pszichológia teljesítmény élettan szociológia motoros tanulás Ezen szakterületek paradigmáinak és módszereinek alkalmazása az AFA kontextusán belül segítenek a tervezésben és szolgáltatás nyújtásban és a megváltozott képességüek sportolásában. Az adaptációs elmélet szorosan kapcsolódik az egyes kulcselemekhez, amelyek ebben a fejezetben kerültek tárgyalásra a képessé tétel, ökológiai feladatelemzés és szolgáltatás nyújtásával együtt. 1_1_2_01.rtf Egészségi állapotok A föld népességének hozzávetlegesen 10%-a szenved valamilyen betegségben vagy korlátozott képességg. Az Egészségügyi Világszervet (WHO) korábbi osztályzása az egészségi állapotra olyan terminológiákat tartalmazott, mint impairment (károsodás), disability (fogyatékosság) és handicap (sérült). Károsodás-Impairment Valamilyen pszichológiai, élettani vagy anatómai struktúrális vagy funkcionális hiány vagy normálistól eltérés magába foglalja az anomáliák, defektusok létezését vagy elfordulását és a végtagok, szervek, szövetek vagy más testszerkezet hiányát, a mentális funkciókat is beleértve a hiányok és abnormalitások lehetnek ideiglenesek vagy állandók. Fogyatékosság-Disability Valamilyen képesség (károsodásból ered) korlátozottsága vagy hiánya amely megakadályozza az ép emberre jellemz cselekvések végrehajtását. Olyan összetett vagy integrált aktivitásokra vonatkozik, amelyek egy személy egészére utal, aki elkötelezett egy feladatban, képességben vagy egy viselkedes sajátos formájában. Általában elvárható viselkedés vagy cselekvés túlsúlyban van vagy hiányzik. Ez lehet: ideiglenes vagy állandó visszafordítható vagy visszafordíthatatlan növekv vagy csökken Felismerés fontos szerepet játszik ezen a tapasztalati szinten. Fogyatékosság kialakulhat egy károsodás közvetlen okozójaként vagy egy egyéni, elssorban pszichológiai, fizikai, érzéki vagy más károsodás miatt. Ez a károsodás felismerését jelenti és egy ilyen a személy rendellenes képességére utal. 4

5 Sérült-Handicap Ez olyan hátrány egy bizonyos személy számára, ami egy károsodásból vagy fogyatákosságból ered és limitálja vagy megakadályozza egy átlagos, ép szerep végrehajtását (függen a kortól, nemtl és a szociokultúrális faktoroktól). Hasonló hátrány jelentkezhet különböz helyzetekben egy fogyatákosság eredményeként. Egy szociális jelenség, amely a károsodás és fogyatékosság szociális és környezeti konzekvenciáit fejezi ki. Disszonanciával jellemezhet ami az egyén teljesítménye vagy státusa és egy meghatározott csoport elvárásai között van, aminek az egyén a tagja. A hátrányt szubjektíven lehet észlelni: a személy által mások által, akik meghatározók a személy számára a közösség, mint egy egész által A sérülés egy károsodás vagy fogyatékosság szocializálását képviseli és az egyén számára az alábbi következményekkel jár, valamint az alábbi terülteket érinti: 1_1_2_02.rtf Egészségi állapot Ezen elterjedt fogalmak egyre inkább ép adottságokra utalnak a fogyatékossággal szemben, és a mködés szociális kotextusára az orvosi modellel szemben. Jóllehet, egy nem kategorizáló megközelítés is elfogadott, amely az egyéni különbségekre szorítkozik, és amely inkább kirekesztést indukál, a fizikai aktivitásba való beolvadással szemben. Így a funkcionális megközelítés került alkalmazásra a jelen tanulmányban. Az egészségi állapot f kategóriáinak osztályozása a következ: 1. Érz-mozgató egészségi állapotok Az ideg-, és mozgatórendszer olyan funkcióira vonatkoznak (pl. gerincveli károsodás, agyvérzés, amputációk), amelyek limtálják a mozgás fejldését, koordinációját és/vagy a mozgás végrehajtását. Az ilyen elváltozással rendelkez személyek gyakran használnak segédeszközöket, vagy szükségük van személyi segítségre a napi rekreációs tevékenységük végrehajtásához. 2. Belsszervi egészségi állapot A bels elválasztású mirigyek, a légzési, vérkeringési, vese, vagy más szervek olyan funkcióira vonatkozik, amelyek limitálják éllettani teljesít képességeiket. 3. Pszichoszociális egészségi állapot Érzelmi és szociális kölcsönhatás funkcióira vonatkozik (pl. autizmus, skizofrénia), amelyek így limitálják az egyén szociális kapcsolatait a saját környezetével. 4. Intellektuális egészségi tartományok 5

6 Olyan magasabb kongnitív funkciók, amelyek kifejezetten értelmi fogyatékosságra, tanulási rendellenességre utalnak, és ezzel megakadályozza az egyént abban, hogy önnálló életvitelt folytasson. További részletes információ ezekrl a kategóriákról az Egészségi állapotok alatt találhatók a fmenüben. 1_1_3_01 Funkció ICF WHO 2001 A Mködés, Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozása (angol rövidítés: ICF) 1.5, az utóbbi idben felülvizsgált, az új nemzetközileg elfogadott taxonómiát ajánlja, ami segítséget nyújt az osztályozásra, értékelésre és kezelésre. ICF egy közös nyelvezetet nyújt a fogyatékosságok és betegségek körülírására és megértésére. Az ICF egész tartományának kifejtését a következ cimen lehet megtalálni. ICF egy többdimenziós koncepció, amely az egészség inkább szociális, mint sem orvosi modelljére épít. A szociális modell egyenlséget mutat a következkben: a környezet akadálymentesítés szociális cselekvés viselkedésbeli tudatosság A szervezet fizikai aktivitással kapcsolatos kérdései: mködés és rendszer. Az ICF-en alapulva, a következ testrendszerek és mködések vonatkoznak a fizikai aktivitásra. A rendszerek és mködések limitációja jelenti a f szempontot az adaptált szolgáltatások és cselekvések rendszerezésében, azon belül is elssorban a felmérés, elhelyezés és kezelés kérdéseiben. 1_1_3_02.rtf Az ICF stukturális tartalma Aktivitások és részvétel Az ICF modellben az alábbi feladatokat és élethelyezteket sorolták fel, amelyek az egészségi állapotnak megfelelen korlátozottak lehetnek: Tanulás és tudás alkalmazása Mindennapi élet általános feladatai és követelményei Kommunikáció Mozgás Önellátás Háztartás életterei Interperszonális kapcsolatok 6

7 Meghatározó élethelyzetek és tevékenységek Közösségi, szociális és civil élet Ezen kritériumok közül a mozgás, kommunikáció, tanulás és interperszonális kapcsolatok az AFA f érdekldési területei. Az AFA ezen területeken képes pozitív hatást gyakorolni és fejlesztéseket végezni. Környezeti tényezk Az ICF által ajánlott környezeti tényezk leküzdhetetlen akadályokat eredményezhetnek és megkönnyíthetik a részvételt a következ feltételek esetén: Termékek és technikák, melyek lehetvé teszik az akadálymentes hozzáférést, az esélyegyenlséget Természetes környezet és ember által elvégzett változtatások a környezetben Szülk és más meghatározó személyek támogatása és velük való kapcsolat Edz, tanár, partner és más meghatározó személyek hozzáállása Szolgáltatások, rendszerek és elírások, a közlekedést is beleértve Egyéni tényezk Természetes egyéni tényezk, amelyek nem kötdnek egy adott egészségi állapothoz, mint pl. az egyén neme, szomatotípusa, és pszichés sajátossága (ld., mint pl. összetartozás érzése, célorientáltság), meghatározhatják a részvétel fokát és a cselekvés kimenetelét egy meghatározott specifikus contextusra vonatkozóan. Egyéni és környezeti faktorok és alkalmazható mértékek tartalmi elemzése csökkenthetik a nem kívánt eredményeket. 1_2_1_01.rtf Alkalmazkodás Alkalmazkodási elmélet "Az ismeretlen tényezk kezelésének mvészete és tudománya jelentheti a kívánt eredmények elérését (Sherrill, 1997, 60). Minden egyes mozgásos cselekvés módosítható és adaptálható. Mozgásos cselekvéseket a fogyatékosság speciális figyelembe vételével kell végrehajtani, és a következkben tartalmazhat változásokat: Eszközök: pl. különböz anyagú és méret labdák alkalmazása. Környezet: pl. a háló leeresztése és a játéktér területének csökkentése. Feladat: feladatok könnyített végrehajtása, a célok módosítása, pl. röplabdázás ülhelyzetben vagy kerekesszékben. Szabályok: pl. a teniszlabda kétszer is pattanhat mieltt visszajátszák (az id meghosszabítása a labda megütésére). 7

8 Iránymutatás: kognitív képességekhez való alkalmazkodás, pl. egyszersítés, egyszerre egy instrukció kiadása, inkább egyenes irányú mozgás, mint körkörös. Ezen adaptációk megszervezhetk cselevésenként és egészségi állapotonként, mint az alábbi példa mutatja: Cselekvés: 2000 m futás atlétikában. 1_2_2_01.rtf Szolgáltatás nyújtása Szolgáltatás nyújtása egy olyan módszer, amely megteremti az egyén számára az AFA által kívánt lehet legalkalmasabb (legkevésbé korlátozó) környezetet. A tervezés megköveteli a Legkevésbé korlátozó környezet (angol rövidítés: LRE) meghatározását az AFA tevékenységének folytatására. A testnevelés tantervének adaptálása vagy módosítása és/vagy minden gyerek egyénre szabott képességéhez igazodó instrukciók alkalmazása. Adaptációkat arra kell alkalmazni, hogy minden gyerek megtapasztalja a sikert egy biztonságos környezetben. Szolgáltatás nyújtásának rendszere Annak érdekébn, hogy az LRE része legyen a fejldési procedúrának, a helyszínek idrl-idre változhatnak. Tipikus helyszíni kombinációk az alábbiakat foglalják magukba Speciális iskola Speciális osztály többségi iskolán belül Tanárasszisztens / kiscsoport együttes oktatása normál osztályon belül Két tanár együttes tanítása egy osztályon belül Hagyományos osztályfelállás mindenféle segítség nélkül 1_2_2_02.rtf Egyénre szabott tervezés az AFA-n belül (angol rövidítés:ipapa) Az AFA-n belüli egyénre szabott tervezés (IPA) egy AFA szakember által készített mérhet és objektív állításokat tartalmazó terv. A célok és feladatok tükrözik a fizikai aktivitás oktatási tartalmát, felügyeltek és értékeltek egy szabott szabályozás szerint. Ez lehetvé teszi, hogy a célokat és feladatokat meghatározott idben el lehessen érni. A Személyi Oktatási Tervek (angol rövidítés: IEP) az egyes európai országokban gyakoriak, pl. Nagy Britannia, annak ellenére, hogy törvényileg nincs elírva. Jó gyakorlatnak számít, ha az AFA óra megszervezésére személyi oktatási terv kerül alkalmazásra. Személyi Oktatási Tervek a következ kérdésekkel foglalkoznak: Funkcionalitás adott állapotának megítélése Konkrét célok kitzése 8

9 Adaptációk meghatározása annak érdekében, hogy a kitzött célokat elérjék Tervezés A tervezés értékelést és a célok meghatározását kívánja a következ területeken: 1_2_3_01.rtf Integráció Az integráció alapelvei Az integráció alapelve, hogy tiszteljük az emberi közösség különbözségét. Egyes szerzk az integrációt erkölcsi kötelességnek tartják (Bricker, 1995; Rogers, 1993; Stainback & Stainback, 1996) megkövetelve a gyerekek kategorizálás nélküli, korlátozás mentes integrációját. Integráció több mint fogyatékos és nem fogyatékos gyerekek egyszer összezárása (f áramlat). Integráció azt is jelenti, hogy meghatározott szolgáltatások kerülnek alkalmazásra, megváltozik a hozzáállás és fejldik a felelsségtudat. Pl.: ahelyett hogy egy fogyatékos gyerek készül fel egy többségi osztálynak kell alkalmassá válnia a fogyatékos gyermek befogadására. osztályközösségre, a többségi Miért integráció? A szülk egy integrált oktatáson keresztül elsajátítják a gyermekük képességeinek kiegyensúlyozott figyelemmel kísérését. Az ép társak kihívásokkal néznek szembe a fogyatékos társakkal való találkozáskor, és gazdagítják támogató repertoárjukat és empátiájukat a fogyatékos társakkal szemben. Fogyatékos gyerekek az iskola elvégézést követen különböz emberekkel fognak élni és dolgozni. Integráció egy kulcskérdés, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeket úgy fogadják az iskolát követen is, mint ahogy az iskolás években. A tanárok megtanulnak különböz populációjú diákokat tanítani, akik alternatív elvárásokat és célokat igényelnek az ép diákokhoz képest. 1_2_3_02.rtf Az integráció felkarolása Az integráció az emberi szemlélet legújabb formája a pedagógiában azok számára, akik fogyatékossággal élnek. Elsegíti a szabad akaratot és az egyén fogyatékossággal való részvételét a közösségben, hasonlóan más egyéb kisebbségekhez képest. Nirje (1969) kivívta a speciális oktatási rendszerek szeparációs modelljét a mentális és fizikai fogyatékosok számára. ezt normálizációs elvnek minsítette. 9

10 Wolfensberger és munkatársai (1972) jelentékeny változtatást indítottak el az oktatást támogató rendszerekben azzal, hogy elmozdultak a gyakorlatiasnak minsített integráció felé a teljes integráció érdekében. Integráció Európában Az Európa Tanács foglalkozott az integrációval az Európai Sport Kartában: Sport mindekinek Fogyatékosok 1987-ben, és felhívta a tagországokat az integrációra való felkészülésre. Legtöbb európai ország megteremtette az oktatást fogyatékos gyerekek számára úgy, hogy integrálta ket a többségi iskolarendszerbe. Nyilvánvalóan voltak sikeres példák, de ez sok fogyatékos gyerek számára a testnevelés és a sport közel totális kiszorításához vezetett (Európai Karta, 1987, 20). A 2002-ben született Madridi Nyilatkozat a Diszkrimináció ellenességrl valamint iránymutató eredményekrl az integráció területén ahhoz vezetett, hogy a 2003-as évet a Fogyatékosok Évének nyilvánították. A nyilatkozat kimondta, hogy a fogyatékos embereknek egyforma jogaik vannak és ezzel megalapozta a lépéseket a sokkal befogadóbb, integráló társadalom számára. Finnország iránymutatást nyújt a testnevel tanárok számára, hogy támogassák a fogyatékos gyerekek integrálását a többségi testnevelés oktatásába (Heikinaro-Johansson, Sherrill, French, & Huuhka, 1995). Norvégiában a sportszervezetek konföderációja lépéseket tett annak érdekében 1998-ban, hogy bátorítsa a hagyományos sportszövetségeket abban, hogy vállalják fel a fogyatékosok sportoltatását. Ezidáig négy szervezet vállalt teljes felelsséget a fogyatékosok sportja iránt, és 11 további szövetség integrálta tevékenységébe a fogyatékos sportolókat. Integráció nemzetközi szinten Az USA-ban a kormány, a különböz szervezetek és a mindennepi gyakorlat célul tzte ki a fogyatékosok integrálását a testnevelésben és a sportban, és ennek megfelelen 1975-óta a különböz szinteken gyakorlattá is vált (pl., Block, 1999; Sherrill, 1998) Ausztráliaban az integráció már él gyakorlat, az élsportolókat teljes mértékben integrálták az Ausztrál Sportintézet tevékenységeibe (Downs, 1995). Több programot indítottak el annak érdekében, hogy helyi szinteken is növeljék az integráció elismerését. Kanadában, 1998-ban fogadták el az Akciótervet, mint egy konszenzuson alapuló dokumentumot. Ezt a dokumentumot számos tett követte, többek között a Integráció Útján Akciócsomag az Integráció Segítésére c. sorozatok, és nemrégen a fittnesz oktatóknak kiadott csomag, amely alapvet tudásanyagot tartalmaz a fogyatékos emberek részvételére vonatkozóan. 1_2_4_01.rtf Ökoszisztéma A cselekvési struktúra Gestalt tradíciójára hivatkozva, Kiphard (1983) and Newell (1986) azt javasolták, hogy a cselekvést egy, az egyén és környezete közötti kölcsönösségi viszonyon alapuló eseményként kell megítélni. A 10

11 környezet gátakat szab amely arra kényszeríti az egyént, hogy olyan cselekvési mintákat fejlesszen ki, amelyek segítségével végre tudja hajtani a kitzött feladatot. Mindazonáltal az egyén alkalmazkodik, és átalakítja környezetét minden alkalommal, amikor azzal kapcsolatba kerül. Emiatt a cselekvési mintáknak nem feltétlenül kell mindíg állandónak lenniük, amikor egy cselekvés végrehajtásra kerül az egyén és környezete közötti kapcsolat esetében. Feladat Példa 1: kosárlabda dobása ül helyzetbl (kerekesszékes ember) Feladat: Kosárlabda dobása a zónán kívülrl Környezet Személy Környezet: kosár magassága labda súlya labda mérete kerekesszék (eszköz) erátviteli feltétel (ez függ a háttámlától, súlyponttól, keréktl, kéz és kerékperem adottságaitól, stb.) Személy: karok és a törzs ereje törzs kontrolja hajtási készség észlelési figyelem (fókuszálás) szem-kéz koordináció. További példákért az alábbi cimre látogasson el - THENAPA quiz oldal: 1_2_5_01.rtf Igazságosság Egyenlség (Equality): feltélek egyenl esélye, pl. ugyanazon startvonal kijelölése. Méltányosság (Equity): a lehet legszélesebb feltételek kínálata mindenki számára. Pl.: Egyenlség = a közösség minden gyereke részt vehet a labdarúgó programban. Méltányosság = kísér, vagy társoktató kijelölése a fogyatékos gyerekek számára. Egyenlség = minden gyerek vegyen részt a kosárlabdában. Méltányosság = az a gyerek, aki kerekeszékben játszik, kapjon lehetséget arra, hogy alacsonyabb kosárra dobhasson az minimum 2 méterrl. Az elmúlt 20 évben az egyenlség szó átalakult a méltányosság szóvá. Az egyenlség szónak a továbbiakban olyan jelentése van, ami az akadálymentes környezet megrzésére utal azért, hogy az emberek képesek legyenek bejutni olyan helyekre, amelyek mentesek minden fizikai 11

12 és szociális akadálytól annak érdekében, hogy gyakorolhassák és bemutathassák képességeiket és lehetségeiket. A Sport For All Európai Kartája Európában az indítvány arra, hogy a fizikai aktivitást mindenki számára lehetvé tegyék elsként Strassburgban, 1966-ban fogalmazták meg, amelyet 1986 májusában újra megersíttek. A karta elssorban kormányok és helyi önkormányzatok figyelmét hívta fel arra, hogy hozzanak jogi intézkedéseket fogyatékossággal el emberek számára. Továbbá azt is kérte, hogy az oktatási kormányzatok, sport és rekreációs intézmények növeljék azon szabályaik és rendeleteik számát, amelyek lehetvé teszik a fogyatékossággal el emberek részévételét. A javasolt intézkedések a következket tartalmazták: Megközelíthet, akadálymentes sportlétesítmények Közlekedési támogatás Technikai segítség a fizikai aktivitásokban való részvételben 1_3_1_01.rtf Oktatás Az oktatás nagyon fontos a testnevelés tanítási, mind pedig a tanulási fogyamatában amikor a fogyatákosok integrációjáról van szó. Ezért, az iskolai tesnevelés és felsoktatsi szakképzés is bemutatásra fog kerülni. Testnevelés (angol rövidítés: PE) A testnevelés célja az iskolában az hogy egy megfelel alapot nyújtson egy aktív életstílushoz azzal, hogy bevezeti a következket: alapvet motoros minták bevezet csapatjátékok labdajátékok vizes sportok fittnesz AFA egy olyan testnevelés, amelyet úgy alakítottak át hogy úgy feleljen meg a fogyatékos emberek számára, mint az épeknek. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, több AFA specialistára vagy fogyatékosok oktatására kiképzett testnevel tanárra van szükség. Az európai jogrendszer elég eltér a fogyatékos diákok kezelésében. Néhány országban a testnevelés tantárgyat az általános iskolában nem diplomás testnevelk tanítják, hanem csak a középiskolában (pl. Anglia, Bulgária). Az egyes ország különbségeit a következ helyen lehet tanulmányozni: Felsoktatás 12

13 Az testnevelk és AFA szakemberek képzése különbz az egyes országokban, amiatt szükségesnek látszik, hogy a végzsök egy közös képzést kapjanak ezeken a területeken. A THENAPA egyik f célja az volt, hogy tanulmányozza és fejlessze a felsoktatási programokat az AFA területén Európában. Ezt követen az Európai Kredit Transzfer Rendszer (ECTS) koncepciójának megfelelen kialakításra került az AFA szakembert legjobban jellemz profil. Ez a kredit profil képviseli azt a minimum AFA oktatási tartlamat, ami elvárható a testnevel tanárok, fizikóterápiás szakemberek képzésében és specializált AFA programokban egész Európában. Ez a CD lemez azt az AFA-hoz szükséges alaptantervet tartlamazza, amely magabá foglalja a fentebb említett fokozatok és tanulmányok legfontosabb elemeit. Amennyiben a szakembernek egyforma szakmai hátterük van, az integrációt szolgáló jogalkotás megtörténhet és Európába összes országában egyenl követelményekre emelhet. Akik kíváncsiak az AFA specializált oktatási programjaira, a következ honlapokon kaphatnak információkat: _3_2_01.rtf Versenysport A fogyatékosok versenysportját több nemzetközi szervezet felügyeli, amelyek az elmúlt évszázadban alakultak ki. A szenzomotorikus egészségi állapotot képvisel egyének a Nemzetközi Paralimpiai Szövetség (IPC) keretein belül sportolnak. Sok sportoló vesz részt a paralimpiai mozgalom által kifejlesztett különböz aktivitásokban, amióta ezt az úttör munkát Sir Ludwig Guttman elkezdte. Hallássérült fogyatékosokat külön szervezik, k az un. Siketolimpáin vesznek részt a Siketek Sportja Nemzetközi Bizottsága szervezésében (CICC), ami az saját döntésük volt. Az értelmi fogyatékosok a Speciális Olimpia szervezet által képviselt különböz helyi és nemzetközi sportversenyeken vesznek részt. Ebben a témában további információt a fmen Sport & Szervezetei részben lehet találni. 1_3_3_01.rtf Rekreáció A rekreációs tevékenységek f célja, hogy megteremtsen egy aktív életstílust és választási szabadságot, hogy az egyén hogyan szervezze meg szabadidejét. Ezért a fogyatékosok számára biztosított rekreációs lehetségek közvetlenül érintik a megközelíthetség kérdéseit és tudatos cselekvéseket a szociális környezetben. 13

14 Rekreáció egyre jobban integrálttá és elfogadottá válik ami az emberek tudatossága növekedésnek és a szabályozásnak köszönhet. Egyes országok azonban le vannak maradva a másiktól abban, hogy egyenl jogokat és lehetségeket biztosítsanak, valamint minden országban különbözik a sport és aktivitások biztosítása. 1_3_4_01.rtf Rehabilitáció/Utógondozás Rehabilitáció egy olyan szakmai folyamat, amely csökkent vagy megakadályoz egy károsodást, visszaállít vagy fejleszt bármely egészségi állapot funkcióit. Így a rehabilitáció a jelenlegi helyzet véleményezésén, a beavatkozási célok elemzésén és az elért eredmények folyamatos értékelésén alapszik. Rehabilitáció olyan kezeléseket alkalmaz, amelyeket terépiaként ismerünk, és inkább gondozást jelentenek (valakit gondozni) mintsem ápolást (gyógyító) kezelési funkciót. A terápia a paramedikusi szakmai szervezetekhez kötdik pl. mozgásterápia, foglalkozásterápia, beszédterápia és más AFA vonatkozású szakmák, mint pl. pszichomotoros terápia, tánc-, és mozgásterápai, terápiás rekreáció és hidroterápia (víziterápia) és szív- és vérkeringési rehabilitáció. Terápiás lépések specifikusan kerülnek alkalmazásara pl. egy specifikus cél elérése érdekében az adott beavatkozási tervek eltérhetnek egymástól függen a sérülés mértékének egészségi állapotától. pl. az egyensúlyfejlesztés ataxiás egyéneknél más sorrendet követel, mint a spasticitásosaknál. A terápia gyakran a f eszköz egy rehabilitációs (funkcionális helyreállítás) folyamaton belül, mint pl. egy Cerebro-Vascular Balesetbl (angol rövidítés: CVA) való felépülés esetében is, az AFA-nak számos eszköze van a terápia és rehabilitáció folyamatára. A kezelés lényeges része közvetlenül az elsdleges funkcionális limitációra vonatkozik, pl. szív rehabilitációban, ahol szív-, és vérkeringési rendszerek ellenrzött edzése lényeges ahhoz, hogy megfelel terápiás/rehabilitációs célokat érhessünk el. A kezelés második szakasza a másodlagos funkcionális limitációkra vonatkozik, pl. funkcionális limitációban szenved egyének izomerejének és állóképességének visszanyerése, akik hajlamosak elhagyni a fizikai aktivitást. A kezelés harmadik szakasza, amely a esetlegesen jelentkez, a sok üléssel összefügg és funkcionális limitációkkal vagy egészségkárosodással életstílust él egyéneknél a negatív fizikai és pszichoszocális hatások elkerülésére irányulnak, pl. fizikai aktivitás végzése olyan nk számára, akinek emlamputációjuk volt (mastektomia). Lásd még a Kezelés részt a fmenüben további információkért. 14

15 Második fejezet 2_1_1_01.rtf Látás Definíciók A látássérült kifejezés arra a fogyatékosságra utal, ami a látásában sérült ember életét, életminségét - még korrekciók segítségével együtt is - hátrányosan befolyásolja. Látássérültek azok, akik: sosem rendelkeztek látással látók voltak éveken át, mieltt fokozatosan vagy hirtelen, részlegesen vagy teljesen elvesztették látásukat halmozottan sérültek, és egyben látássérültek is látómezjének egy részében különböz sérülés van éleslátása általában megromlott a teljes látómezben. (WHO definíció) Ha a fogyatékosság három éves kor eltt kezddött, akkor az illet születetten vaknak tekintend ( born blind ). Kategóriák Vakság és gyengénlátás megállapítása a következ kiadvány szerint történik: International Classification of Diseases, 1o. kiadás (ICD10): VAKSÁG: látás élesség < 3/60 vagy a jobbik szem látómezejének csökkenése, elvesztése a lehet legjobb korrekcióval (3-as, 4-es, 5-ös kategória) GYENGÉNLÁTÁS: látás élesség < 6/18, de egyenl vagy job mint 3/60 a jobbik szemben a lehet léegjobb korrekcióval (1-es, 2-es kategória). Okok Három oka lehet a látás sérülésnek: Betegség: 42% (glaukóma; idskori hályog; cukorbetegség; keringési betegség; szifilisz) Veleszületett: 31% (rubella, toxoplazmózis; terhesség alatti beavatkozások, betegségek) Balesetek: 27% (sérülések; háborús balesetek, stb.) Gyakoriság A vakság és gyengénlátás becsült elfordulási gyakorisága 0.7%, a WHO adatok szerint. Figyelmeztet jelek duplalátás az irisz színének elváltozása foltok és különböz szellemképek észlelése egy szem látásának hirtelen elvesztése világos vagy fekete pontok villogása függönyszer foltok, takarások a látásban Megelzés 15

16 csecsemk és kisgyerekek részére szrvizsgálatok az általános szemproblémák kiszrésére felntteknek es idseknek javasolt a rendszeres szemvizsgálat védszemüveg viselése a szemre veszélyes tevékenységek közben Kezelés Vakok számára a legfontosabb az, hogy biztonságos körülmények között mozogjanak, hogy önállaóan tudjanak öltözni, enni és más alapfunkciókat ellátni. Ennek megtanulása, biztosítása számtalan oktatószolgáltató módszer által történik. Felhasznált irodalom 1. Davis K, Kennedy JW, Kemp HG, et al. Complication of coronary arteriography from the Collaborative Study of Coronary Artery Surgery (CASS). Circulation 1979; 59: De Bono D. Komplikációk of diagnostic cardiac catheterisation: results from patients in the United Kingdom confidential enquiry into cardiac catheterization complications. Br Heart J 1993; 70: Fischer Williams M, Gottschalk PG, Browell JN. Transient cortical blindness. An unusual complication of coronary angiography. Neurology 1970; 20: Rama BN, Pagano TV, Del Core M, et al. Cortical blindness after cardiac catheterisation: effect of re-challenge with dye. Cathet Cardiovasc Diagn 1993; 28: Vranckx P, Ysewijn T, Wilms G, et al. Acute posterior cerebral circulation syndrome accompanied by serious cardiac rhythm disturbances: a rare but reversible complication following bypass graft angiography. Cathet Cardiovasc Interv 1999; 48: _1_2_01.rtf Hallás Definíciók A helyes kifejezes a hallással kapcsolatos károsodásokra a siket vagy nagyothalló, függen a károsodás fokától vagy néha az egyén kommunkációs képességétl. Siket: az az egyén, aki csak a hallási funkció által nem érti meg a beszédet, akár használ hallókészüléket, akár nem. Nagyothalló: az az ember, aki nehézséggel ugyan, de akadályozott a hallás általi beszédértésben, akár használ hallókészüléket, akár nem. Siketség: kommunicációs és társadalmi elfogadottsággal kapscsolatos állapot, amely az összes gyógypedagógiai területnél szorosabban kapcsolódik a beszéd és más speciális károsodáshoz/fogyatékossághoz. Kategóriák Kondukciós halláskárosodás: nagyothallást eredményez a közép- és külsfülön át történ csökkent hangvezetés. Szenzo-neurális halláskárosodás: a belsfüllel kapcsolatos probléma. A szenzoros receptorok a hanghullámokat neurális impulzusokká alakítják át, amiket a központi idegrendszerbe vezetnek. Az apró idegvégzdések sérülése vagy degenerációja miatt károsodik a hallás. 16

17 Kombinált halláskárosodás: ebben az esetben mind a kondukciós, mind a szenzo-neurális halláskárosodás együttesen megtalálható. Okok 50% genetikus 20% speciális ok (hosszú idn át nagy zajnak volt kitéve az egyén; az anya rubeolás megbetegedése a terhesség során, koraszületés; meningitisz; agytumor; magas vérnyomás; diabétesz; bizonyos gyógyszerek, drogok mellékhatása; stb.) 30% ismeretlen ok Elfordulás A WHO adatok szerint 250 millió ember hallássérült. Indikátorok nehézség a szavak megértésében, különösen a nagy háttérzajban vagy tömegben tompa minség beszéd és hangok igény arra, hogy a tévé, radio nagyon hangosan szóljon a beszélgettásak megkérése, hogy lassabban, tisztábban és hangosabban beszéljen folyadék szivárgása a fülbl egyensúlyvesztés, egyensúlyproblémák. Kezelés Kondukciós halláskárosodás esetén * mtét és/vagy gyógyszer * hallókészülék vagy implantátum a hallás javítására hearing Szenzo-neurális halláskárosodás esetén * nem korrigálható sem mtéttel, sem gyógyszereléssel Felhasznált irodalom 1. Erenberg, A., Lemons, J, Sia, C., et all: Newborn and infant hearing loss: detection and Kezelés. American Academy of Pediatrics, 1999; 103 (2): Freeman, R.D., Carbin, C.F., Boese, R.J: Can t your child hear? In: A guide for those who care about deaf children. Baltimore, MD: University press; Mayo Foundation for Medical Education and Research(MFMER), Morton, N.E. Genetic epidemiology of hearing impairment. Ann NY Acad Sci 1991; 630: Twefik,T.L., Teebi, A.S., Der Kaloustian, V.M. Syndroms and conditions associated with genetic deafness(eds). Congenital Anomalies of the Ear, Nose and Throat, Oxford University Press; _1_3_00.rtf Idegrendszer Alzheimer kór Cerebrális parézis 17

18 Parkinson kór Szklerózis multiplex Epilepszia Gerincvelsérülés Szpina bifida Hidrokefalusz Sztrók 2_1_3_01.rtf Alzheimer kór Definíció Az Alzheimer kór az agy degenerative elváltozása, amelyre jellemz az emlékeztehetség, gondolkodás, számolás, beszéd, annak megértése, és tanulás progresszív rosszabbodása. Az Alzheimer kór tüneteit meg kell különböztetni a kognitív funkciók ids korral járó természetes gyengülésétl, melyek lassabb ütemben, fokozatosabban vezetnek egy sokkal enyhébb fokú képességcsökkenéshez. Kategóriák A betegség progressziója egyénenként változik. Az Alzheimer kór általában a következ fokokban mutat rosszabodást, egyik fokot sem kihagyva. Enyhe fokú: a beteg segítség nélkül képes élni. Közepes fokú: segítség, felügyelet nélkül súlyosabb gondjai lehetnek a mindennapi tevékenységekben. Súlyos fokú: általában ezek a betegek már nem tudják ellátni magukat. Gyakoriság: A 6o év feletti férfiak 5%, illetve a nk 6%-át érinti. Indikátorok: A betegség tünetei: Állandó és rosszabbodó feledékenység Az elvont gondolkodásban tapasztalható nehézségek Gondok a megfelel kifejezések használatában, megtalálásában Diszorientáció Az ítélképesség elvesztése Nehézségek az addig gyakorolt/végzett feladatok végrehajtásában A személyiség változása 18

19 Rizikó faktorok Életkor: 65-nél idsebbek, (ritkán 40 év alatti kor) Örökletes Néhány környezeti tényez Kezelés Mostanáig nincs mód a vetegség gyógyítására, viszont a következ célokat tzik ki a beteggel kapcsolatban: A beteg képességeinek minél magasabb szint megtartása. A mentális képességek visszesése által okozott egyéb képességvesztés (fogyatékosság) minimalizálása; a napi teendk rutin-szervé alakítása, és így a megrzött funkciók maximalizálása. Minél jobban csökkenteni a depressziós tüneteket, a nyugtalanságot és gyanakvást. A beteg családjának támogatása. Pszicho-szociális segítség: * oktatás * támogatás * tanácsadás és gondoskodás a beteg és családja részére. Gyógyszerelés Testmozgás Felhasznált irodalom Alzheimer's Disease Education and Referral Centre, (2001). Progress Report on Alzheimer's Disease: Taking the Next Steps. Alzheimer's Disease Education and Referral Centre (NIH Publication No ), Silver Spring, MD. 2_1_3_02.rtf Cerebrális Parézis Definíció Cerebrális parézis (CP) egy átfogó megnevezése az olyan motoros rendszert érint betegségeknek, amelyek a központi idegrendszer sérülése következtében érinti a a kisgyermeket, függetlenül a sérülés okától és annak hatásától. Kategóriák Spasztikus: leggyakoribb típus; az izmok merevek és állandó összehúzódásban vannak. - diplégia mindkét alsó/felsvégtag érintett - hemiplégia a végtagok csak az egyik oldalon érintettek - kvadriplégia az összes végtag érintett - monoplégia csak egy végtag érintett - triplegia három végtag érintett 19

20 Atetoid (vagy diszkinetik): 10% és 20% közötti az olyan CP betegek száma, akik keze, lába vagy egész also/fels végtagja lassú, control nélküli mozgásban van. Néha az arc izmait és a nyelvet is érinti, ami miatt a beteg grimaszol vagy nyáladzik. Ritkán diszarthriát is okoz, mert azokat az izmokat érinti, amelyek a beszédért felelsek. Ataxiás: 5% és 10% közötti az olyan CP beteg, akinek az egyensúlya, mélységérzete, koordinációja érintett és bizonytalanul jár lábait széles terpeszbe téve. Sokuknak gondjuk van a hirtelen vagy pontos mozdulatokkal. Vegyes: 10%-a a CP betegeknek két vagy több ketegóriába sorolható. Okok Cerebrális parézis nem örökölhet és nem ragályos. Néhány lehetséges kiváltó ok: Terhesség alatti fertzés (rubeola, cytomegalo virus, toxoplazmózis, hugyuti fertzés) Elégtelen oxigénellátás és más komplikációk a szülés során Koraszülés Más születési rendellenességek Szerzett CP: a betegek 10%-a szenved agyi károsodást az els két életév alatt pl. agyat érint fertzés (meningitisz, enkefalitisz) vagy szenved fejsérülést. Gyakoriság Egyezer szülésbl 3.5 ember CPs beteg lesz. Indikátorok A CP tünetei egyénenként változó és idvel változhat: rohamok szoptatási/szopási és etetési/evési nehézségek ers nyálfolyás szabálytalan légzés elmaradás a motoros képességek fejldésében, pl. átfordulás, ülés, mászás, járás, stb. motoros/mentális retardáció a látást, hallást, beszédet érint eltérések spaszticitás progresszív izületi kontraktúrák az izület mozgásterjedelmének beszkülése Kezelés A CP nem gyógyítható, de az orvosi kutatások és fejlesztéseknek köszönheten sok beteg élhet a teljeshez közelít életet, amennyiben problémáikat jól kezelik. Felhasznált irodalom 1. Grether, J.K., Nelson, K.B. Maternal infection and cerebral palsy in infants of normal birth weight. Journal of the American Medical Association, volume 278, number 3, July 16, 1997, pages Pellegrino, Louis. Cerebral palsy, in Batshaw, M.L. (ed.), Children With Disabilities, Fourth Edition, Baltimore, MD, Paul H. Brooks Publishing Company, 1997,