Pszichopatológiai kórképek élsportolóknál

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pszichopatológiai kórképek élsportolóknál"

Átírás

1 Pszichopatológiai kórképek élsportolóknál Bevezetés Megdöbbentő, hogy külföldi és belföldi szakirodalomban Dr. Budavári Ágota számottevő munkásságán kívül alig találtam a sportolók pszichopatológiájával foglalkozó írásokat. A jelenségre Tom Ferraro new york i pszichoterapeuta adja meg az egyik választ. (Ferraro, 2004) A mai népszerű sportpszichológia úgy tesz, mintha a sportpszichológust felkereső kliensek egyszerűen egészséges egyének lennének, akik éppen egy jobb eredményt igyekeznek elérni. A sztár sportpszichológusok szerint elég néhány problémamegoldó beszélgetés, néhány technika a szorongás, düh és koncentrációhiány kezelésére. Hajlamosak kerülni mindent, ami neurózisra utalna, fenntartva, hogy a professzionális sportolók a mentális fittség mintaképei. A média alátámasztja, és elmélyíti ezt a téves felfogást, olyannyira, hogy a sportpszichológusoknak attól kell félni, ha megszegik ezt a tabut, veszélybe sodorhatják a körültekintő sportoló karrierjét. A tagadás és minimalizálás attitűdje fennmarad, mert a nyilvánosságot kapó sportpszichológusok a hosszú távon sikeres, tehát jól funkcionáló játékosokkal foglalkoznak. Ferraro szerint ők azon kevesek közé tartoznak, akik nem szenvednek szélsőséges szorongástól, vagy személyiségzavaroktól. A sportolók maguk is tagadnak, noha valódi neurotikus problémákkal küzdenek, generalizált szorongással, személyiségzavarokkal, remélve, hogy a pszichológus ad valami mágikus szert, és két három találkozás megoldja minden problémájukat. Ideje mondja Ferraro, hogy a szövődmények elkerülése végett megtanuljuk tisztelni ezeket a problémákat, valódi diagnózist és kezelést biztosítva. 1. Személyiségzavarok Már evidenciának számít, hogy a siker a sportban negatívan korrelál a pszichopatológiával (Kovács, 2007); tegyük hozzá Buda Béla megállapítását, miszerint a strukturális személyiségproblémák befolyásolása, terápiás megközelítése nagyon sokat javíthat a sportoló teljesítményén. (Buda, 1984) A sportkarrier folyamán több olyan kiválasztódási fázis van, amelyekben a nem eléggé differenciált személyiségek lemorzsolódnak. Néha a sportágválasztásban eleve a személyiségzavar kompenzációjának sajátos motívuma játssza a főszerepet. Ilyenkor viszonylag szűk bázisú, átmeneti egyensúly jön létre, amely könnyen dekompenzálódik a kudarcok, nehézségek hatására. Máskor a sportéletmód terheit a személyiség még bírja de egyéb járulékos terhek már dekompenzálják. (Buda, 1984) Ezeknek a sportolóknak törik meg a karrierje a szülők válása, költözése, vagy egy családtag súlyos betegsége esetén. A személyiségproblémákat a sportkarrier szokásos forgatókönyve szinte törvényszerűen generálja. A gyermekkorban, vagy korai serdülőkorban nagy intenzitással végzett sportfelkészülés olyan életmóddal jár, amely a személyiség pszichológiai érését gyakran késlelteti. Mint ilyent, Begel foglalkozási szindrómának nevezi ezt a problémás személyiséget, ami abból adódik, hogy egy adott életszakaszban, amikor az egyén még nincs erre felkészülve, a sportoló nagy társadalmi nyomásnak Oldal:1

2 van kitéve. A profi sportoló nem élheti át azt a felkészülési fázist, amit más fiatal szakemberek az inasság éveiben. Az életszakaszok ilyetén besűrítése túlterhelő lehet a személyiség számára, és a sportoló benne ragadhat a regresszív viselkedésmintázatokban, amit egy sportoló találóan terminális adolescens szindrómának nevezett. (Buda, 1984) (Begel, 1992 ) A nárcisztikus személyiség A pszichoszociális fejlődés bizonyos szakaszaiban a nárcizmus normálisnak, a fejlődés részének tekinthető. Ilyen a csecsemőkorban jelentkező ún. primer nárcizmus, amikor a kisgyermek az egész világot saját testi szükségletein keresztül éli meg; a nárcizumus megfigyelhető serdülőknél is, amikor az egyik legfontosabb életkori feladat, a test birtokba vétele zajlik. Későbbi életkorokban azonban, amikor már ún. szekunder nárcizmusról beszélünk, az önimádat kóros karakterként értékelhető. (Budavári, 2007) A sportolók kóros nárcizmusának kialakulásában és rögzülésében nagy szerepe van a szülői viszonyulásoknak, valamint a társadalmi hatásoknak. A gyermekkori élmények és a környezeti hatások következményeként a fiatal sportolók grandiózus énképet alakítanak ki, melyet aztán különböző hárítási módok segítségével tartanak fenn. Identitás projektnek nevezi az analitikus irodalom azt a folyamatot, melynek során a test, a külső valamilyen alakítása hozza létre a személyiség önazonosságát. A pszichoanalitikus elmélet szerint a pszichoszociális fejlődés korai szakaszában az én mindenekelőtt testi én. Az ego alakulásának ebben az életszakaszban két fő forrása az anya képének introjekciója, és a saját test libidinózus impulzusai. Az énkép és az önértékelés alakulását nagymértékben meghatározza, mennyire tudja az anya felismerni és kielégíteni a csecsemő szükségleteit. A következő szenzitív periódus a pubertás és serdülőkor, amikor, a versenyzést korán elkezdő gyermekek, többnyire a szülők hatására irreális énképet alakítanak ki. Olyan tehetségesnek hiszik magukat, hogy már a felnőttekhez mérik képességeiket; ezt a hitüket a szülők támogatják, mert saját ambíciójuktól hajtva élsportolót akarnak nevelni gyermekükből. (Budavári, 2007) Előfordulhat, hogy pályájuk kezdeti szakaszán nem ismerik meg a kudarcot, különösen, ha edzőjük nem fordít gondot arra, hogy időben szerepeltesse őket a korosztályos nemzetközi versenyeken. Helyi mezőnyben, vidéki klubokban különös védettséget élvezhetnek egy darabig. Az élsportoló nimbuszának kialakulásához a társadalmi vélekedés nagymértékben hozzájárul. Az élsportoló ideállá válik, nemcsak testi képességei miatt, hanem azért is, mert az általa elért sikerek hírnevet, közismertséget, vagyont biztosítanak számára, melyek a nyugati individualista társadalomban fontos értékeknek számítanak. A társadalom ezért hajlamos imádni a hősöket, kudarc esetén pedig elítélni, vagy mellőzni őket. Következésképpen a sportoló identitás érzése megalapozatlan, ingatag, külső körülmények függvénye lesz; egyes szakemberek ezt a jelenséget üres identitásnak nevezik. A dicsőítéshez alkalmazkodva a sportoló személyisége egyre grandiózusabb, a degradáláshoz alkalmazkodva viszont egyre bizonytalanabb lesz. (Begel, 1992 ) Raskin és Terry (1988) a nárcisztikus személyiség hét összetevőjét találták legjellemzőbbnek, az alábbiakban ezeket vegyük sorra röviden. (Budavári, 2007) 1. Felsőbbrendűség: nemcsak a sorozatos győzelem eredményezi, hanem az edző is úgy instruálja versenyzőjét, hogy képes a maximális teljesítményre; az önértékelés olyan magas szintre emelkedhet, ahonnan nézve a váratlan kudarc traumatikusan érintheti; ilyenkor vagy Oldal:2

3 védi túlértékelt énjét (bagatellizálás, tagadás, externalizáció, meg nem történtté tevés), vagy átmenetileg elveszíti nagyszerűségébe vetett hitét (devalválás). 2. Önelégültség: a sikerek hozzák magukkal az elégedettséget, a csalóka hazai mezőny, vagy egy speciális sportágban való működés; önelégültségből kizökkentheti egy váratlan sérülés, betegség, eltiltás; ha nem védi meg a folyamatos nemzetközi versenyzés, előfordulhat, hogy ilyen hatásra a sportoló feladja karrierjét. 3. Exhibicionizmus: az élsportoló nagy nyilvánosságot kap a médiában, és ezt általában kihasználja; igyekszik jó képet kialakítani magáról, szimpatikusnak, toleránsnak, szerénynek mutatkozik, mivel szüksége van az emberek szeretetére önértékelésének védelmében. 4. A másik ember kihasználása: az átlagembert többnyire lenézi, és elvárja, hogy mindenki az ő szükségleteit vegye figyelembe, ellenkező esetben arrogánssá válhat; ide tartozik az egészségügyi személyzet, a családtagok, sőt, az edző is; míg a dicséretet szállító ember nagyon fontos számára, a legenyhébb kritikára is inadekvát módon reagál. 5. Hiúság: külsőségekben is megkülönbözteti magát az átlagembertől, jellemző rá a sznobizmus; szereti a feltűnő, bravúros megoldásokat a sportban is; jellemző a nárcisztikus emberek közötti sajátos paktum, melynek értelmében egymás rétékeit dicsérik, és nem kritizálják egymást, érintkezéseik óvatosak, felületesek. 6. A tekintély tisztelete: az autoritás, a hierarchikus rang nagyon fontos számára az élet minden területén, nem csak a sportban; a személyes sikeresség mágikus, irracionális tiszteletet vált ki belőle, ezért jobban tiszteli azt az edzőt, aki sportolóként maga is bajnok volt; edzőként ő maga autoriter, maximalista vezetővé válik. 7. Az elhivatottság: csak azok képesek évtizedekig folytatni az élsportot, akik megszállottjai az eredményeknek, a mások fölé kerekedésnek; ennek érdekében lemondanak a továbbtanulásról, a szórakozásról, általában a felnőtt élet megalapozásáról. Amint a fentiek is mutatják, a nárcisztikus személyiségű sportoló nagymértékben veszélyeztetett a pszichés zavarok kialakulásának szempontjából, ami indokolttá teszi, hogy folyamatos pszichológiai ellenőrzésben legyenek, és támogatást kapjanak a kritikus élethelyzetekben. (Budavári, 2007) A kényszeres személyiség, az obszesszív kompulzív zavar (OCD) A sportolói viselkedés sokszor nagymértékben hasonlít a mentális zavarokra, ezért sokszor nehéz meghúzni a határt normális viselkedés és betegség között. Kiemelkedő sikereket elérni, saját testét a teljes engedelmességig formálni, fejleszteni csak az tudja, aki képes nap mint nap, kérlelhetetlen következetességgel, perfekcionizmussal újra és újra gyakorolni egy adott mozdulatsort. A kényszeres karakter tehát alapvetően velejárója az élsportolói létnek. A pszichiátriai diagnosztika szerint, ha valaki naponta legalább egy órán át kényszeres cselekvést folytat, kényszerbetegséget állapíthatunk meg esetében. A szélsőséges társadalmi fel és leértékelés miatt a sportoló folyamatos csúcsteljesítményre van ítélve, különben azonnal leírják, behelyettesítik mással. Ez a maximális elvárás nagyon nyomasztó, és extrém szorongásokat mozgósít. A szorongások okozta feszültség kezelése a sportoló személyiségének integráltságától függően igen sokféle. Babonás viselkedést, szokást alakíthatnak ki, amely odáig fokozódhat, hogy a kényszeres viselkedés uralja az életüket. (Budavári, 2007) A szorongást csökkentő rítusok legenyhébb változatát képezik a babonák, melyek lehetnek bizonyos bemelegítési szokások, vagy szerencsét hozó ruhadarabok viselete. A sportoló tudatában van, hogy viselkedése irracionális, és nincs reális hatással teljesítményére, mégsem mond le róla. Oldal:3

4 Ennél kifejezettebb szorongást, csak hosszan tartó cselekvéses rituális képes oldani: rendezgetés, tárgyak ellenőrzése. A cselekvéses szertartások mellett megjelennek a gondolati rituálék is, mint vallásos szövegek mormolása, fohászkodás, varázsszavak ismétlése, melyekkel megnyugtatják magukat. A kényszerbetegség és a kényszeres személyiségzavar között a vonások kiélezettsége, a tünetek hangsúlyozottsága alapján teszünk különbséget. Mindenképpen klinikai figyelmet, és kezelést igényel. A sportoló életét igen magas elvárásoknak való megfelelés irányítja, amit szigorú felettesénje szabályoz. Tökéletességre törekvése folytonosan elégedetlenné teszi önmagával, aminek eredménye lehet a túledzés, kimerülés, és egyéb szövődmények. Munkamániásként éli az életét, ennek köszönhetően társas kapcsolatai beszűkülnek, elmagányosodik Borderline személyiség Sportolók között igen sok a kiszámíthatatlan ember, aki hirtelen kiemelkedően teljesít, máskor váratlanul alulteljesít. Egy egy kiemelkedő teljesítménnyel is élre lehet kerülni, akkor is, ha valaki évekig nem produkált semmit. Ilyenkor szétválasztják az edzéseken zajló munkát a versenyteljesítménytől, mintha a kettő nem is függne össze, misztifikálva a versenyek hangulatát. A határeseti személyiség legfőbb jellemzője a változékonyság cselekvésben, ítéletekben, hangulatban. Az ilyen sportoló unja a monoton edzésmunkát, szenved attól, hogy megszokott közegben, ismétlődő munkát végezzen. Ugyanakkor versenyhelyzetben, új ingerek között, szárnyal, kiemelkedőt produkál. Vakmerőségeket tesz, vállalja a veszélyt, előszeretettel választ veszélyes sportokat. Az önmagára figyelés nem jellemzi, ezért gyakran megsérül. Érthetetlenül eltűnik hetekre, majd feltűnik, mintha mi sem történt volna. (Budavári, 2007) A borderline személyiségzavar jellemző vonásai: 1. Kiszámíthatatlan, kapkodó viselkedés; 2. Váratlan indulatkitörések, agresszivitás; 3. Nehezen alkalmazkodik, felszínesen kötődik; 4. Az egyhangúságot unja, szenved tőle; 5. Érzései, hangulatai változékonyak; 6. A feszültséget nehezen viseli; 7. Nagy függési igény; 8. Bizonytalan önértékelés, vágyik az elismerésre; 9. Nehezen kontrollálható szorongás; 10. Nehezen viseli az egyedüllétet; 11. Belső üresség érzése. A társadalomban, így a sportolók körében is növekvő gyakoriságot mutat, különösen fiatal nők körében. A vonáselméleti megközelítés értelmében számos kutatást végeztek a sportolók és nem sportolók személyiségjegyeinek megkülönböztetésére. Korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy a sportolókat nagyobb mérvű extraverzió, és emocionális stabilitás jellemzi. A női sportolók esetében kevésbé nyilvánul meg az emocionális stabilitás, viszont erősebben nyilvánul meg az extraverzió. (Kovács, 2007) Noha az élsportolók emocionális stabilitása erősen vitatható, ezek a nemek közötti különbségek magyarázhatják a borderline típusú személyiség gyakori előfordulását sportoló lányok körében. Az egyik legnagyobb sportolói mintán végzett vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy mind a csapatban, mind az egyénileg sportolók nagyobb függőséggel jellemezhetőek, mint a nem sportoló populáció. (Kovács, 2007) Ezek a sportolók küzdenek saját önállóságukért, mégis folyamatos törődést, figyelmet várnak el mindenkitől, miközben viselkedésükkel el is taszítják a velük törődőket. Összeegyeztethetetlen vágyaik, integrálatlan törekvéseik kaotikus érzést keltenek bennük, és a velük kapcsoltban lévő Oldal:4

5 emberekben, szakemberekben. Szorongásos feszültségeik miatt gyakori szövődmény az alkohol és drogprobléma, étkezési zavar Antiszociális személyiség Egy korai felmérés alapján a sportoló fiatalok között nagyobb fokú szociabilitást találtak, mint a nem sportolók körében. Ez azonban csak addig bizonyult igaznak, amíg középiskolai végzettséggel rendelkező sportolókról volt szó. A felsőfokú végzettségű sportolók kevésbé szociábilisak a nem sportolóknál, kevésbé lelkiismeretesnek, kevésbé toleránsnak, másokra kevésbé odafigyelőnek bizonyultak. (Kovács, 2007) Ha lehet, ez még fokozottabban igaz az élsportolók világában, ahol az sportoló önmagára figyelése, saját érdekeinek mindenek fölötti érvényesítése a mérvadó. Megjegyezhetjük, hogy a versenysportban való részvétel nem építi a jellemet, vagyis nem kedvez a szociálisan értékes személyiségvonások fejlődésének. A páros vagy csapatsportokban a küzdő felek közötti agressziót legitimizálja a sportág vagy a társadalmi konvenció. Egy nem régen készült tanulmány alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a jégkorong játékosok noha nem patológiásan agresszívek elfogadják, használják az agressziót, sőt, tisztelik egy olyan mértékű használatát, amely túlmegy a felnőtt férfiak normatív szintjén. (O'Keefe, 2005)Tagadhatatlan, hogy a versenyzők direkt testi összecsapásait agresszív késztetés motiválja, ugyanakkor a kontrollálatlan agresszív késztetések számára a sport szabályai egyfajta külső kontrollt biztosítanak. Olykor az edzők maguk készítik elő az antiszociális viselkedést, arra instruálva a fiatal gyermekeket, hogy gyilkos ösztönt mutassanak, gonosz tekintettel nézzenek az ellenfélre. (Begel, 1992 ) Agressziónak nevezzük nemcsak a valóságos agresszív cselekedetet, hanem mindazt a képzeletbeli viselkedést is, amelynek szándéka, hogy másnak ártson, megalázza, elpusztítsa, vagy ráerőltesse akaratát. (Budavári, 2007) Az agresszív személyiségvonások eredete a csecsemőkorig nyúlik vissza, és a nem kielégítő anya gyermek kapcsolatban keresendő. Ha az anya nem tudja gyermeke biztonságigényét kielégíteni, vagy nem tudja megfelelően táplálni, a gyermekben harag, irigység, féltékenység érzése támad. Amennyiben destruktív késztetései szabad utat kapnak, folyamatosan konfliktusokba bonyolódik, nem tud beilleszkedni, és antiszociális személyiség lesz. A sportversenyeken gyakran fordul elő nyílt agresszió, mint: a személyes tér határainak megsértése, archoz közelítés, arcába üvöltés, fenyegető mozdulatok, verbális agresszió, egészen a tettlegességig elmenően. Rendszerint a mérkőzés kritikus pontjain, felfokozott, krízisállapotban fordul elő ilyesmi, és mindig szankciót von maga után. Az antiszocialitás megnyilvánulásának más formáit tapasztalhatjuk, amikor a győztes sportoló úgy érzi, mindent megengedhet magának, mert feljutott a csúcsra, ezért elvárja, hogy lábai előtt heverjen a világ. Fel kell figyelni a promiszkuitásra, a szexuális acting out jelenségére, és az olykor felbukkanó kontrollálhatatlan ellenségesség kitöréseire. Amint Begel megjegyzi, a társadalom támogatja a fiatal élsportolók megromlását, káros hatást gyakorol személyiségükre, azáltal, hogy az erőszakra, promiszkuitásra és grandiozitásra vonatkozó törekvéseket elfogadja, a kiválóság velejárójának tartja. (Begel, 1992 ) Antiszociális viselkedés jelentkezhet a depresszió szövődményeként, lehet következménye az anabolikus szteroidok használatának, vagy, az agitáltság egyéb jeleivel együtt, lehet része egyfajta poszttraumás stressz szindrómának. (Begel, 1992 ) Oldal:5

6 2. Depresszió és szorongásos zavarok Egészséges személyeknél, nem versenyszerű sporttevékenység esetén bizonyított tény, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a depresszív és szorongásos tünetek valószínűségét. (Dunn, A. L.; Trivedi, M. H.; O'Neal, H. A., 2001) Azonban az élsportolóknál gyakran jelen lévő valamely személyiségzavar bázisán a megterhelő életesemények hatására megjelenhetnek ezen kórképek manifeszt tünetei. Egyes szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy éppen a sport gyógyító hatásai, hangulatra gyakorolt jótékony hatása miatt, sokan kezdenek sporttevékenységbe, hogy védekezzenek saját önértékelési problémáik ellen. (Begel, 1992 ) Ciklikus sportágak összehasonlításában azt találták, hogy mind az evezősök, mind a középtávfutók magas értékeket értek el a neuroticizmus skálán, ami a szerzők szerint azt jelenti, hogy ezeknél a sportolóknál a legkisebb sikertelenség is manifeszt szorongáshoz vezet, csökkenti hitüket a sikerben, és gyengíti a negatív emóciók kontrollját. (Kovács, 2007) Depresszióhoz és szorongásos zavarokhoz vezető életesemény lehet nemcsak a váratlan kudarc valamely versenyen, hanem egy családtag megbetegedése, egy sérülés, stb. A depresszió szindróma tünetei főleg élsportoló férfiakra jellemzőek: 1. Reménytelenség, elbizonytalanodás; 2. Ingerültség, alacsony stressztolerancia; 3. Önvádlás, önértékelési bizonytalanság; 4. Hangulati nyomottság, apátia; 5. Antiszociális viselkedés; 6. Alkoholfüggőség; 7. Munkába, edzésbe menekülés; 8. Szexuális zavar; 9. Agresszivitás; 10. Öngyilkossági gondolat. (Budavári, 2007) A szakirodalomban elterjedt a sporttevékenység jótékony hatásainak részletezése, a sportolók ellenálló képességének, mentális teherbírásának bizonyítása, szövetkezve a sportolókkal magukkal, akik szintén vonakodnak elismerni az emocionális vulnerabilitást. A védekezés és tagadás eufemizmusok, vagy kifogások keresésének formáját ölti. Ezért nagyon nehéz felismerni a depresszió és szorongás tüneteit. Pedig ezek a tünetek a pánikzavarig, vagy alkalmazkodási zavarig elmenően megzavarják a sportoló életét. Előfordulhat, hogy pszichoszomatikus tünet formájában akadályozzák a sérülések, vagy szervi betegségek gyógyulását, már már feladással fenyegetve a versenyzőt. (Begel, 1992 ) A fellépő szorongásos tünetek változatosak: szomatoform zavar, étkezési zavar, szociális fóbia, pánikroham, halálfélelem, kontrollvesztési szorongás, motoros nyugtalanság, alvászavar. Ilyen esetekben mindenképpen indokolt a pszichiáter szakorvos bevonása, szükség szerint farmakoterápiás és pszichoterápiás kezelés. 3. Túlterhelési szindróma (OTS) és kiégés Gyakran előfordul, hogy egy sportoló fokozatosan csökkenő teljesítményt nyújt, holott ugyanúgy edz, mint korábban. Edző, szülők, és ő maga sem érti, mi történhetett, miközben senki nem veszi figyelembe a fáradás, a kimerülés lehetőségét, sőt, tovább terhelik a jobb eredmény reményében. A túlterhelés pszichés tünetei: 1. Krónikus fáradtság, teljesítménycsökkenés; 2. Hangulati nyomottság; 3. Ingerültség, sértettség; 4. Vádaskodás, támadás, dühös magatartás; 5. Figyelemkoncentráció csökkenése; 6. Önértékelés csökkenése, elbizonytalanodás; 7. Alvászavar, étvágy fokozódása/csökkenése; 8. Motiválatlanság, apátia; 9. Fájdalomküszöb csökkenése. (Budavári, 2007) A teljes kimerülés fertőzések sorozatát vonhatja maga után, ami kényszerű pihenéshez, majd a versenyzés feladásához is elvezethet. Oldal:6

7 A szélsőséges edzési stressz és az elégtelen regenerálódás eredményeként kialakuló teljesítményromlást és krónikus maladaptációt túledzési szindrómaként is ismeri a szakirodalom. Vannak szakemberek, akik vitatják, hogy ennek a szindrómának önálló markerei lennének, és felhívják a figyelmet, hogy az OTS és a major depresszió feltűnően megegyezik a tüneteket, az agyi struktúrákat, a neurotranszmittereket, az endokrin folyamatokat és az immunválaszokat illetően. Ennek azért van jelentősége, mert ezek szerint a depresszió és az OTS etiológiája is hasonló, ennélfogva a túledzési szindróma kezelését is antidepresszánsokkal, valamint a depresszióhoz hasonló pszichoterápiás módszerekkel javasolják. (Armstrong, L. E.; VanHeest, J. L., 2002) A túlterhelésért elsősorban az edző felelős, hiszen az edzésterhelést ő adagolja. A mennyiségi elv általában a képzetlen edzőt vezérli, egyben bagatellizálja a fáradtság tüneteit, nem biztosít elegendő pihenőidőt. A jól képezett edző gazdálkodik a sportoló erejével, olyan módszereket keres, melyek az intenzitás növelése nélkül változatos terhelést jelentenek. Egy kutató csoport felfigyelt arra, hogy az évek során a nemzetközi sport kalendáriumok egyre jobban megteltek verseny eseményekkel és fárasztó utazásokkal, nem törődve a sportolók túlterhelésének kockázatával. Kidolgoztak egy elméleti stressz modellt biatlon versenyzőkre alkalmazva, melynek alapja a kedvező és kedvezőtlen tényezők mennyiségének azonosítása. Megállapították az átlagos és maximális stressz pontszámokat, és hosszmetszeti elemzéssel sikerült kimutatniuk milyen mértékben növekedett a versenyek száma, illetve a napi fizikai terhelés. Munkájuk célja olyan mérőeszköz kidolgozása volt, melynek segítségével a nemzetközi sport egyesületek ésszerű verseny terveket tudnak készíteni, figyelembe véve a versenyek számát, az ehhez kapcsolódó utazást, és a regenerálódáshoz szükséges időt. (Manfredini, F.; Manfredini R., Carrabre J. E.; et al., 2002) Ez úttörő és hatékony kezdeményezés a kiégés megelőzésére az egyes sportágak területén. A kiégés pszichés tüneteinek oka lehet traumatikus, vagy egyéb életesemény, támaszvesztés. Különösen a serdülőkor végén fordul elő, hogy a fiatal azért hagyja abba a sportolást, mert az élet egyéb örömei jobban csábítják, és értelmetlennek érzi az erőfeszítéseket. A szülők válása, vagy egy költözés olyan extra feladatokat róhat a családra, melyet már nem képesek felvállalni a sportolás érdekében. Egyik szülő elvesztése, vagy a szülői kontroll alóli kikerülés megszüntetheti azt a motivációt, amit a szülő ambíciójának való megfelelés vágya generált. Egy edző, vagy csapattárs kiválása is kétségessé teszi a többiek motivációját, akár sérülés, baleset, szuicídium okán. (Budavári, 2007) Kiégéshez személyiségbeli okot egyaránt szolgáltathat a sportoló nárcizmusa, vagy kényszeressége. Előfordulhat, hogy sikeréhségének köszönhetően nem érzékeli saját terhelhetőségnek határait, ezért kényszeresen hajtja magát, megállás nélkül az eredmény reményében. 4. Étkezési zavarok Az evés és testképzavarok mára mindkét nem betegségének számítanak, és egyre gyakoribbak a fiatalok körében. A fiatalok testképét erősen befolyásolja a média által közvetített aktuális szépségideál. Leggyakoribb tünetek: az evés problémái, fokozott fizikai aktivitás végzése, izomtömeg fejlesztése, speciális táplálék kiegészítők szedése. A sportolók körében az ún. szubklinikus étkezési zavart írták le a kutatók, amely a fokozott étkezési kontroll igényével jelentkezik, és az anorexia nervosa enyhe tüneteit mutatja: fokozott Oldal:7

8 figyelem a testsúlyra és az energiabevitelre, elégedetlenség a testsúllyal, torz testkép, félelem a kövérségtől, kóros súlykontroll technikák, bűntudat a diéta megszegésekor, menstruációs zavar. A szubklinikus étkezési zavart az edzők nehezen veszik észre, mivel tévesen az elhivatottság jeleként értelmezhetik. Sokszor az edzők, a testsúly lefaragásának érdekében rátanítják a gyermekeket bizonyos fogyasztási technikákra, aminek aztán később nem tudnak határt szabni. Megoszlanak a kutatási eredmények abban a tekintetben, hogy van e a diétázó sportolóknál testképzavar. A maraton futók testképét tanulmányozva nem találtak torz testképet, mint az anorexiásoknál. (Begel, 1992 ) Egy másik tanulmányban, ahol szubklinikus étkezési zavarban szenvedő sportolók, és klinikailag releváns étkezési zavarban szenvedők testképét hasonlították össze, azt találták, hogy az előbbieknél éppúgy jelen volt a soványságra való késztetés, a saját testtel való elégedetlenség, a maturitástól való félelem, az interperszonális bizalmatlanság és a perfekcionizmus. (Behar, R.; Hernandez, P., 2002) Ezek a szerzők tehát az anorexiára jellemző összes pszichodinamikai háttértényezőt megtalálták a szubklinikus étkezési zavarban szenvedő sportolóknál. Mivel ez a fajta evési zavar halmozottan fordul elő sportolók körében, az anorexia athletica elnevezést kapta. A szindróma előfordulási gyakoriságát meghatározza a nem (nőknél gyakoribb, de egyre több férfi is szenved ettől a kórképtől), valamint a sportág: nőknél az esztétikus sportágak, férfiaknál az antigravitációs sportágak művelői vezetnek. Az evészavarok egyéb pszichopatológiai tünetekkel társulhatnak: hangulatzavarral, szorongásos panaszokkal, melyek alvászavar, motiváció visszaesés, fejfájás formájában jelentkezhetnek. 5. Szenvedélybetegségek és doppingszerek használata Az alkoholfogyasztás sportolók körében rendszerint a szorongásos és depresszív tünetek szövődményeként jelentkezik, és azok oldására hivatott. Feltételezhetően oki kapcsolat van a pszichopatológia és a súlyos alkoholfüggőség között. Gyakoriság szempontjából különbséget találtak az egyes sportágak között: úszók, futballisták és baseballozók között fordul elő nagyobb arányban. Az alkohol fogyasztását egyrészt az örömszerzés, másrészt a szociális együttlét motiválja. Segít elviselni az unalmat, és a nyomasztó eseményeket. Az alkohol rövid távon csökkenti a kortizol szintjét, csökkentve ezáltal a stresszt, de hosszú távon növeli a kortizolszintet, ami szerotonincsökkenést, következésképpen depressziót eredményez. A bezáruló ördögi kör a függőség kialakulásának szinte biztos záloga. Az alkohol leépíti a gátlásokat, ezért beindítja a nagy kockázatú, vagy antiszociális viselkedéseket, és további degradálódást von maga után. (Budavári, 2007) A játékszenvedély, melynek nő a gyakorisága az utóbbi években, szintén klinikai figyelmet érdemel, és a tünetek súlyossága szerint pszichiátriai, pszichoterápiás kezelésre is szorul. Sokszor társul alkohol és drogdependenciával, depresszióval, öngyilkossággal. Férfi sportolók körében sokkal gyakoribb, és tendenciálisan nő az addikciók száma, mind az adolescens, mind a felnőtt sportolók között. A szenvedélyes játékost az jellemzi, hogy képtelen ellenállni belső késztetésének, a játék előtt fokozódó izgalmat érez, a játék alatt tudatszűkült állapotba kerül, utána bűntudatot érez, különösen, ha veszít. (Budavári, 2007) A szenvedélybetegségek kialakulásának hátterében a személyiség impulzuskontroll zavara áll. Pszichodinamikai szempontból a játék, vagy a drogok mentsvárat jelentenek a személyes problémák Oldal:8

9 elől. Erős tényező a kalandkeresés (sensation seeking) motívuma, valamint a játékos hite saját módszerében: úgy gondolja, mágikus képessége van arra, hogy a játék menetét befolyásolja. A szenvedélybetegség kialakulását favorizáló tényezőkként meg kell említeni a rossz családi kapcsolatokat, a mintát adó kortárscsoportot, valamint az alkalmat: amennyiben a sportoló kimarad az iskolából, úgy túl sok az üres ideje, unatkozik, cselleng. A játékszenvedély kialakulásában ugyanaz a motívum játszik szerepet, mint a sportban: a versengés igénye. Csakhogy a sportoló, különösen, ha sikertelen, úgy érezheti, a játékban nagyobb kontrollt tud gyakorolni a kimenetelre. Győzelem esetén egyre növeli a téteket, amíg minden tartalékát nem mozgósítja, és végül eladósodik. A függőséget fenntartja az irracionális hit, hogy most már a pénz visszaszerzéséért játszik, melyet képes lesz elérni. A veszteségek reménytelenséget, irritációt, nyomott hangulatot eredményeznek, kialakulhat depresszió, alvászavar, vagy OCD. A sportoló önmagát egyre értéktelenebbnek érzi, izolálódik, kriminális cselekményekbe bonyolódhat, vagy öngyilkosságot kísérelhet meg. Az angol professzionális labdarúgók körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy viszonylag ritkán használnak teljesítményfokozó szereket, ahhoz képest, hogy a megfigyeltek majdnem fele használ rendszeresen rekreációs drogokat. Feltehetően a sportolók túlpörgetettsége, a rájuk nehezedő pszichológiai terhek növekedése vezetett ahhoz, hogy kénytelenek ilyen nyugtató és hangulatjavító szerekkel élni. Az addikció kialakulásának védőfaktorai lehetnek az elsődleges kapcsolatok: szülők, kortársak, edző, a megfelelő tanulmányi előmenetel, az oktatási intézmény toleranciája, a csoporthoz tartozás élménye. A tehetség, a kitartás és a sok éves felkészülés elvezeti a sportolót egy olyan szintre, ahol pillanatok döntik el, ki lesz a bajnok az esélyes kiválóságok közül. Csak egyvalaki lehet első, és ez már sokszor csak a pillanatnyi diszpozíción múlik. Az elsőség idealizálása, bálványozása indítja arra a sportolót, hogy mindenképpen el akarja érni ezt a maximális eredményt, és elérését ne bízza a véletlenre. A doppingolás lelki motívumai közé tartozik a tökéletes teljesítmény vágya, a hírnév elérésének vágya, a saját testi képességeinek idealizálása, önbizonytalanság, türelmetlenség, mohóság a siker élményének elérésére. A doppingszer a sportoló bizonytalan énképének irreális pozitív irányú eltolását szolgálja, és omnipontens fantáziáinak megvalósulását várja tőle. Minél kisebb a reaális esélye a sikerre, annál inkább fantáziál róla, és annál inkább rávehető a szerek használatára. Az edző csodavárásának is jelentős szerepe van a doppingszer alkalmazásában, sokszor az edző vezeti rá erre az útra, saját edzői ambícióitól hajtva. A doppingszerek használatát a sportági érdek, és az üzleti szféra képviselői támogatják, szinte reklámhordozókká degradálva a sportolókat. A sportoló rendszeres szerepléséből a hirdető cégek, a televíziós társaságok hasznot hajtanak, miközben a sportolónak folyamatosan kell csúcsformában lennie. A serkentőszerek használatát tehát anyagi érdekek is meghatározzák. A drogok és a doppingszer alkalmazásának motivációja igen hasonlít egymáshoz: az anyagot használó személy egy irreális, jobb, boldogabb, sikeresebb világba szeretne eljutni. A szer átmeneti beteljesülést hoz, de saját elégedetlenségén, önmaga elfogadásának nehézségén nem segít. (Budavári, 2007) Oldal:9

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A táplálkozászavarok kialakulásának hátterében nemcsak társadalmi hatások, hanem idegrendszeri, illetve hormonális problémák is állhatnak.

A táplálkozászavarok kialakulásának hátterében nemcsak társadalmi hatások, hanem idegrendszeri, illetve hormonális problémák is állhatnak. SAJTÓCIKK SPORT ÉS TÁPLÁLKOZÁSZAVAROK 2013.10.30. Az étkezési zavarok évszázadok óta jelen vannak az emberiség életében, ám csak az utóbbi évtizedekben fedezték fel ezek élettani, pszichológiai és társadalmi

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett,

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, később már csak kizárólag az étvágy hiányát jelentette. Kialakulásának magyarázatában kezdetben vallásos elképzelések

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Sportoló nők és az agresszió. Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék

Sportoló nők és az agresszió. Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék Sportoló nők és az agresszió Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék Agyunk evolúciós programozottsága Nemi szerepek Állatvilág: pl. főemlősök domináns

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra November - A függőség elleni küzdelem hónapja Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség 40-60

Részletesebben

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház A kötődési sérülés meghatározása Intenzív érzelmi stressz helyzetben alakul ki, amikor fokozott az igény a jelentős másik támogatására és ez nem történik meg. Kitüntetett

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

A sporttehetség fejlesztés. Dr. Orosz Róbert Kék Bolygó Tehetségpont Debrecen

A sporttehetség fejlesztés. Dr. Orosz Róbert Kék Bolygó Tehetségpont Debrecen A sporttehetség fejlesztés integratív szemlélete Dr. Orosz Róbert Kék Bolygó Tehetségpont Debrecen A sporttehetség integratív szemléletű megközelítése A sporttehetség nem egy állandó személyiségvonás Személyes

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

Fáradásos törések. Prof. Dr. Berkes István

Fáradásos törések. Prof. Dr. Berkes István Fáradásos törések Prof. Dr. Berkes István Probléma Sportolók száma növekszik Sportterhelés fokozódik Képalkotó diagnosztika fejlődése Megfelelő prevenciós stratégia Után-vizsgálatok hiánya Definíció Túlterheléses

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál A skizofrénia A skizofrénia A skizofrénia kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Mit jelent a skizofrénia

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi Bevezetés: A pszichoterápiás folyamat az első kapcsolatba lépéstől a terápia lezárásáig tart. A folyamatot három fő szakaszra szokás tagolni.

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

A kiégés jelensége szakdolgozók körében. Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs

A kiégés jelensége szakdolgozók körében. Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs A kiégés jelensége szakdolgozók körében Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs Burnout - kiégés - szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai,

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

Homeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus?

Homeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus? Dr. Simon Fiala Ágnes homeopátiás orvos, pszichoterapeuta Nárcizmus? Nárcizmus? Tartalom 28 éves nőbeteg B.Sz. esetének ismertetése 1. Nárcisztikus személyiségzavar - DSM 5 2. Homeopátiás alkati kritériumok

Részletesebben

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia A munkahelyi stressz kezelésének lehetőségei Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia Debrecen, 2011.

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához

Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Gimnázium 12. évfolyam (4 évfolyamos közoktatási típusú sportiskolai labdarúgó osztály) 1. A tanterv szerzıi: Rozmán Sándor Tóthné Kulcsár

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Stressztörések megelőzése és kezelésének támogatása dietoterápia segítségével. Tihanyi András Krea-Fitt Sporttáplálkozási Team SPORTORVOS.

Stressztörések megelőzése és kezelésének támogatása dietoterápia segítségével. Tihanyi András Krea-Fitt Sporttáplálkozási Team SPORTORVOS. Stressztörések megelőzése és kezelésének támogatása dietoterápia segítségével Tihanyi András Krea-Fitt Sporttáplálkozási Team SPORTORVOS.hu PORTÁL Manteo Mitchell, London 4x400-as váltó Élsport Egészség?

Részletesebben

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged Egyesületünk - Az ATSK Szeged alakulása: 1996 - Utánpótlás-nevelésre

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész

Részletesebben

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban Vincze Virgil Karate sportág integrálása az iskolai testnevelésbe munka alapján Üdvös a bölcsesség,ami dibdábságokat elvet,s játékot fiatal kornak hágy,mert

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Szeretettel köszöntelek Benneteket!

Szeretettel köszöntelek Benneteket! Házaspáros alkalom Szeretettel köszöntelek Benneteket! Siklósiné Földvári Gabi. 2012-10-28 1 Téma 2012-10-28-án A gyermekcentrikus házasság 2 Ismételjünk egy picit Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

A multidiszciplináris kamaszambulancia. Dr. Erős Erika osztályvezető OGYEI

A multidiszciplináris kamaszambulancia. Dr. Erős Erika osztályvezető OGYEI A multidiszciplináris kamaszambulancia Dr. Erős Erika osztályvezető OGYEI Kamaszambulancia Idézet: A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné és

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 2. komponens Szenvedélybetegségek leküzdésére irányuló kezdeményezések Moravcsik-Kornyicki

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező. A táplálkozási magatartás zavarai

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező. A táplálkozási magatartás zavarai Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező A táplálkozási magatartás zavarai Konzulens: Járási Mónika Készítette: Holb Zsuzsanna 2015 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés... 3 1.1.Hipotézisek:... 5

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17.

Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17. Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17. Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás

Részletesebben