Juhász László: A szerződésen alapuló tartozás fogalma a felszámolási eljárásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Juhász László: A szerződésen alapuló tartozás fogalma a felszámolási eljárásban"

Átírás

1

2 Juhász László: A szerződésen alapuló tartozás fogalma a felszámolási eljárásban A fizetésképtelenségi okok szabályozásának kérdései Amióta csőd- illetve felszámolási eljárásokat szabályoznak a törvények, központi kérdése volt a szabályozásnak, hogy milyen feltételekkel lehet megállapítani az adósok fizetésképtelenségét. A konkrét szabályok meghatározása attól is függött, hogy magánszemély vagy valamely társaság csődjéről volt szó. Tipikus példája volt ennek a korabeli évi XVII. tc. megoldása, amelyben külön előírás vonatkozott a közönséges és a kereskedelmi csőd esetére. Miután a örvény tervezetét Apáthy István készítette, ezért érdemes felidézni, hogyan határozta meg a csőd fogalmát, amely egyben a fizetésképtelenség feltételeinek meghatározását is adja. Az adós abba a helyzetbe, a melyben minden kötelezettségének eleget nem tehet, vagy azért jut, mert tartozásai tényleges vagyonát meghaladják, vagy azért, mert bizonyos időben minden hitelezőjét kielégíteni nem képes. Az adós ez állapotát csődnek nevezzük, melyet az első esetben vagyonhiány, az utóbbiban, pedig fizetési tehetetlenség von maga után. Habár ez állapotnak kétségtelen jogi hatásai vannak, a szó tulajdonképpeni értelmében csődnek azt a jogi állapotot kell tekintenünk, amelyben a kétségen kívül helyezett vagyonhiány, vagy fizetési tehetetlenség alapján az adós vagyona bírói határozattal folyamatba tett eljárás mellett és bizonyos szabályok szerint készpénzzé téve, a hitelezők kielégítésére fordíttatik. A csőd ez értelemben csődeljárásnak vagy csődpernek szokott neveztetni. írja Apáthy István. A fogalom meghatározásból látható, hogy a fizetésképtelenség két nagy ok-csoportra vezethető vissza, ebből egyik a vagyonhiány, a másik a fizetési tehetetlenség különböző esetei. A mindenkori jogalkotás feladata annak meghatározása, hogy a csődről szóló törvényekben milyen okokat szabályoznak. Az évi XVII. tc. például a közönséges csődnél csak a vagyonhiányt, a kereskedelmi csődnél ezen felül a fizetési tehetetlenség esetét, a fizetések beszüntetését is felvette a fizetésképtelenségi okok közé. A fizetésképtelenség szabályainak változása hatályos csődtörvényünkben Átugorva a következő évtizedek jogfejlődését, az évi XLIX. tv. eredeti szövege kifejezetten csak a fizetési tehetetlenség egyes eseteit kívánta felvenni, amikor kimondta, hogy a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapíthatja meg, ha a) a Cstv. 3. f) pontjában foglaltak valamelyikét valósnak találja, és b) az adós kérelmére a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett - legfeljebb 30 napos - határidő eredménytelenül telt el. A Cstv. 3. f.) pontja tartalmazta a fizetésképtelenségi okokat az alábbiak szerint: Fizetésképtelen az az adós 1. amely az elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy 2. amely a hitelező fizetési felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki anélkül, hogy azt érdemben vitatta vagy annak elfogadható okáról, akadályáról a hitelezőt tájékoztatta volna, vagy 3. amellyel szemben folytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy 4. amely a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesítette. 1

3 Mélyebb elemzés nélkül is megállapítható, hogy a fenti okok a fizetési tehetetlenség eseteit szabályozták és a bíróságnak nem kellett vizsgálnia azt a kérdést, hogy az adós valóban, közgazdasági értelemben fizetésképtelen, tartozásai meghaladják a vagyonát vagy sem. A fizetésképtelenség fogalma olyannyira pénzforgalmi szemléletű volt, hogy a bíróság ad abszurdum egy forint tartozás miatt megállapíthatta az ország bármelyik nagy gazdálkodó szervezetének a fizetésképtelenségét, bármekkora vagyonnal rendelkezett. Igaz, hogy a jogalkotó ha nem is tudatosan becsempészte a vagyonhiányt is a fizetésképtelenség feltételei közé, amikor a törvény végelszámolás szabályai közé az alábbi előírást helyezte el: 72. (1) Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, és emiatt a fizetésképtelenség fennáll vagy előreláthatóan bekövetkezik, köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni. (2) Ha a bíróság a végelszámoló bejelentése alapján a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét a 27. (1) bekezdésében foglaltak alapján megállapítja, végzéssel elrendeli a felszámolást és kijelöli a felszámolót. A vagyon az ismert hitelezők követeléseit sem fedezi kifejezés a vagyonhiány fogalmának felel meg, a 27. (1) bekezdésére való utalás okozott kis elméleti zavart, ez a szakasz ugyanis a 3. f.) pontjára való visszautalással a vagyonhiányt nem szabályozta fizetésképtelenségi okként. A gyakorlat azonban ezzel a következetlenséggel nem foglalkozott és ilyen esetben vagyonhiány miatt megállapította a fizetésképtelenséget. A Cstv. későbbi módosításai nagyon sok esetben érintették a fizetésképtelenséget, radikális változás azonban 2006-ban következett be, amikor a vitás kérdések megoldása érdekében az alábbi szabályozást vezette be: 27. (2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) korábban nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő - a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem egyenlítette ki, vagy b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. A törvény a Cstv. 27. (2) bekezdésében két fizetésképtelenségi okot szabályozott újra a már kialakult bírói gyakorlatra támaszkodva. A hitelező az adós által nem vitatott vagy elismert követelésére hivatkozással jogosult felszámolási kérelmet előterjeszteni, azonban a törvény rendezte a vitatás jogi tartalmát és formáját. Témánk szempontjából annak van jelentősége, hogy ekkor még változatlanul bármely követelés megalapozta a felszámolási kérelem előterjesztését, függetlenül annak jogcímétől. A másik módosításra azért került sor, mert a módosítás előtti bírói gyakorlat értelmében a jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, lejárt, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor volt helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelező az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. Tehát a bírói gyakorlat úgy foglalt állást, hogy ilyen határozatok alapján a kérelmező kizárólag a Cstv. 27. (2) bekezdés b) pontja alapján jogosult felszámolási kérelmet előterjeszteni. 2

4 A módosítás megszüntetette a bírói gyakorlatban kialakított ezen eljárási sorrendiséget a jogerős bírósági határozatok körében, utóbbi esetben ugyanis a hitelező ítélt dolog tekintetében kér döntést, így az adós fogalmilag nem vitathatja a követelés fennállását, annak jogszerűségét, így saját teljesítési kötelezettségét. Ebből következően szükségtelen a hitelezőt arra kötelezni, hogy a felszámolási kérelem benyújtása előtt egy újabb eljárásban kérje az adós teljesítését. Lehetőséget biztosított a törvény módosítás arra, hogy - a bírósági határozatban foglalt teljesítési határidő eredménytelen lejártát követően - saját belátása szerint döntsön a jogi lehetőségek alkalmazásáról, így arról, hogy végrehajtási eljárást kezdeményez, vagy az adós fizetésképtelenségének megállapítását kéri. Hamarosan kiderült azonban, hogy a fizetésképtelenség szabályai és nem elsősorban a mi témánk szempontjából érdekes okból nem működtek megfelelően, a hitelezők ugyanis követelés behajtási céllal alkalmazták a felszámolási eljárással való fenyegetést ben a következő jelentős módosításnál (2007. évi LXXVIII. tv.) újraszabályozták a fizetésképtelenség feltételeit, s ekkor bukkant fel a törvényben a szerződésen alapuló tartozás fogalma. A fizetésképtelenség feltételeit a törvény és most már csak az a.) pont szabályát ismertetem - ekkor a következőképpen alakította ki: 27. (2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. A módosítás általános indokolása kiemelte, hogy az új szabályozás a Cstv., a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény, továbbá a Ptk. módosítására irányul annak érdekében, hogy a gazdasági életben, de különösen a közbeszerzések területén átláthatóvá tegye a fizetési kötelezettségeket, erősítse a fizetési fegyelmet, és ezáltal a körbetartozást mint nem kívánatos gazdasági jelenséget visszaszorítsa. A módosítás a jogalkotó szándéka szerint - lehetővé tette a mulasztó, gondatlan, rosszhiszemű adóssal szembeni fellépést úgy, hogy a mulasztás, gondatlanság, késedelem következményeit az adósra terheli. Ugyanakkor nem zárta ki a gondatlan, ám jóhiszemű adósok visszaperlési jogát, valamint megkövetelte a hitelező aktív közreműködését is, amivel a felek közötti kapcsolatra utalja a követelésbehajtás rendjét. Tekintettel arra, hogy amennyiben a követelés teljesítése egyszerűbb és olcsóbb módon megvalósítható, szükségtelen és gazdaságtalan a bírósági adminisztráció működésbe hozása, a törvény csak a szükséges esetben rendelkezik bírósági útról. Rá kell mutatni arra, hogy a törvény szerinti eljárás nem jelenti azt, hogy az adóst váratlanul, előzetes felszólítás nélkül érné a felszámolási kérelem benyújthatósága, hiszen a követelés szerződésen alapul. Nem állhat fenn tehát az a helyzet, hogy az adós nem tud a fizetési kötelezettségéről, de annak érdekében, hogy a törvény kizárja a követelésbehajtási célú felszámolási kérelmeket, a módosítás garanciális szabályt rögzít: a hitelező köteles írásban felszólítani az adóst a teljesítésre. A módosítás megoldotta a korábbi gyakorlatban felmerült, az eljárás elhúzódására, a kérelem elbírálásának bonyolultságára vonatkozó problémákat. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás túlságosan leszűkíti a felszámolási kérelem benyújthatóságának esélyét, hiszen az adós (esetleges rosszhiszemű) jognyilatkozatával kizárhatja a felszámolási eljárás megindítását. Mindezekre figyelemmel a törvény - tovább pontosítva a hatályos rendelkezéseket - olyan eljárási szabályt rögzít, amely már maradéktalanul be tudja váltani a szabályozással elérni kívánt célt. - szól az indokolás a módosítás céljáról. 3

5 A jogalkotó a módosításban nem szót arról, hogy miért korlátozta a szerződésen alapuló követelésekre a felszámolási kérelem benyújtásának lehetőségét, a gyakorlat azonban számtalan problémával szembesült. Ilyen volt nem teljes körű felsorolással a szerződés érvénytelenségének a kérdése, a teljesítési határidő módosításával kapcsolatos viták, az, hogy számla hiányában miként lehet felszámolási eljárást kezdeményezni. Szinte egységes volt a bíróságok gyakorlata abban a kérdésben, hogy a szerződésen alapuló tartozás fogalmát nem szabad szűken értelmezni, s magam is A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve c. szakkönyvemben ilyen értelmezést közvetítettem az alábbiak szerint: A fentiekből azt kell kiemelni, hogy nem lehet a szerződés fogalmát szűkítően értelmezni, szerződésből eredő hibás teljesítés, szerződésszegéssel okozott kár esetében a felszámolási eljárás megindításának nincs akadálya. (ld. BDT.2010/2. Főv. Ítélőtábla 12.Fpkf /2009/2.) A szerződésszegéssel okozott kár esetén a hitelezőnek mindenképpen fel kell hívnia az adóst a kár megtérítésére. Ez a felhívás vagy felszólítás még nem a Cstv.-ben szabályozott felszólítás, ebben hozza a hitelező az adós tudomására, hogy ezen a címen követelése van vele szemben. A felszólításnak azt is tartalmaznia kell, hogy milyen határidőben kéri a hitelező a kár megtérítését. Ilyen felszólítás után kerül az adós abba a helyzetbe, hogy vitassa a hitelező követelését, felszólítás nélkül nem lehet felszámolási eljárást indítani. (ld. BDT ) Ellentétes bírói gyakorlat kialakulása a szerződésen alapuló követelés értelmezésénél A bírósági gyakorlatban teljesen váratlanul - ellentétes álláspontok alakultak ki annak megítélése körében, hogy melyik hitelezői követelés minősül szerződésen alapuló követelésnek. Abban a tekintetben nincs vita, hogy a felek között létrejött szerződésben meghatározott pénztartozás teljesítésének elmulasztása a törvényben előírt egyéb feltételek fennállása esetén alapul szolgál a fizetésképtelenség megállapítására. A joggyakorlat abban tér el, hogy ha szerződés alapján történt teljesítés, de az nem volt szerződésszerű, akkor az arra alapított egyéb pénzkövetelések (kötbér, szavatossági igények, kártérítés) megalapozhatják-e a fizetésképtelenségi kérelmet. a) Az egyik álláspont szerint a Cstv. 27. (2) bekezdés a) pontjának nyelvtani és logikai értelmezése alapján mivel a jogszabály rendelkezése a szerződésen alapuló követelést és a teljesítési határidőt egyaránt magában foglalja - az a következtetés vonható le, hogy a jogalkotó szándéka a szerződés jellemző szolgáltatásából fakadó tartozás fennállásához kapcsolta a fizetésképtelenség megállapítását. Nem kívánt bevonni olyan többlet-tényállási elemet például a szerződésszegést ami ezen túlmutat. A vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló évi LXXVIII. törvény mely a évi CXXIX. törvényt és a Ptk át is módosította indokolásából megállapítható, a jogszabályok módosítása arra irányult, hogy a teljesített szerződések ellenértékének megfizetését biztosítsa. A teleologikus értelmezés eredményeként az állapítható meg, a jogalkotói célból következik, hogy az adós szerződésen alapuló tartozása a szerződés teljesítése, azaz a szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás. Ezt a jogi álláspontot fejtette ki a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf /2012/4. számú végzésében. E határozatban a jogerősen elbírált kérelem alapjául egy ingatlan-adásvételi szerződés szolgált, melyben a Ptk.306. (1) bekezdés b) pontja alapján árleszállítás jogcímén támasztott igényt a hitelező az adóssal szemben arra hivatkozással, hogy a megvásárolt ingatlan a szerződésben meghatározott négyzetméterhez képest kisebb volt. A hitelezőnek az adós szerződésszegésen alapuló szavatossági igényéből eredő pénzkövetelése volt tehát a felszámolási kérelem alapja, melyre a bíróság nem találta alkalmazhatónak a Cstv. 27. (2) bekezdés a) pontját. 4

6 b) A másik álláspont szerint az általam már korábban ismertetett módon - szerződésen alapul az a hitelezői igény is, amelyet a hitelező az adóssal kötött szerződés hibás teljesítésére, vagy a szerződés megszűnése folytán felmerülő követeléseire alapítottan támaszt az adóssal szemben. Ezt a jogi álláspontot foglalta el a bíróság többek között az alábbi határozatokban: 1) A Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf /2012/3. számú végzésében a szállítási szerződés azonnali hatályú felmondása miatt érvényesített meghiúsulási kötbér követelésre alapított kérelem alapján rendelte el az adós felszámolását. 2) A Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpk /2008/2. számú végzésében (megjelent BDT ) a szerződés megszűnését követően, a hibás teljesítésre alapítottan támasztott pénzkövetelést is szerződésen alapuló hitelezői igénynek minősítette. 3) A Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf /2009/3. számú végzésében (megjelent BDT ) a hitelező a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből eredő kártérítési igényére alapította a kérelmét. A felek között vitás volt, hogy létrejött-e a szerződés. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy A jogszabály szövegében a jogalkotó a szerződésen alapuló tartozásokat semmilyen módon nem szűkítette le, sem a szerződés alapkötelezettségeire, sem a szerződésben kikötött tartozásokra. Ezzel ténylegesen nemcsak a szerződésben kikötött nem vitatott, vagy elismert, előre ismert számlával igazolható tartozások esetén tette lehetővé a fizetésképtelenség megállapítását, hanem valamennyi szerződésen alapuló, elismert vagy nem vitatott tartozás esetében. A fentiek miatt a szerződésen alapuló, arra visszavezethető, abból eredő követelések köre erre irányuló tényleges jogszabályi rendelkezés híján nem szűkíthető le a szerződésben kifejezetten kikötött tartozásokra. Mindebből következően a bíróság álláspontja szerint érdemben kellett vizsgálni, hogy létrejött-e a felek között a szerződés. Jogegységi eljárás kezdeményezése Az eltérő jogi álláspontot elfoglaló jogerős határozatokra tekintettel a Kúria polgári kollégiumvezetője 2013.El.II.JE/G.2/1. szám alatt az egységes ítélkezés gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatalát kezdeményezte az alábbi kérdésben. A Cstv. 27. (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az adós szerződésen alapuló tartozása körébe az adós mely tartozásai vonhatók: csak a szerződés teljesítésének elmaradásából eredő vagy azok a tartozásai is, melyek a nem szerződésszerű teljesítés következményeként felmerült egyéb hitelezői pénzkövetelésekből erednek. Az eljárás során melybe külső szakértőként én is részt vettem azt az álláspontot foglaltam el, miszerint a évi módosításból és a Cstv. hatályos rendelkezéséből nem vezethető le a szűkítő értelmezés. A évi LXXVIII. törvény indokolásának általános és a Cstv. módosításához kapcsolódó részében megfogalmazott jogalkotói célokból nem következett, hogy a jogalkotó csak a szerződés szolgáltatásához kapcsolódó ellenérték megfizetésének elmulasztása esetén kívánta a felszámolási út igénybe vételét megengedni. Ellenkezőleg, az következik, hogy átlátható módon minden szerződésen alapuló tartozás esetén meg kívánta könnyíteni a jogosultak jogérvényesítését, azzal a megszorítással, hogy a megoldás ne legyen alkalmas követelésbehajtás gyakorlására. 5

7 A felszámolási eljárás, mint követelés érvényesítés természetesen alkalmas arra, hogy a hitelezőnek ne kelljen peres úton érvényesíteni a követelését. Így van ez abban az esetben, ha a szerződéshez közvetlenül kapcsolódó ellenszolgáltatás megfizetésére hívja fel az adóst és akkor is, ha számlát nem tud kiállítani, vagy a dolog természetéből fakadóan nincs számla, amely tartalmazná a teljesítési határidőt. Ezért alakította ki a bírói gyakorlat azt a megoldást, hogy ilyen esetben a követelést lejárttá kell tenni, s ez a számlához vagy szerződésben foglalt kötelezettséghez hasonlóan megnyitja az adós lehetőségét a vitatásra. Nincs másként ez a szerződésen alapuló egyéb kötelezettségek esetében (hibás teljesítés, érvénytelenség, szerződésen alapuló kártérítés, kötbér stb.) sem. Az adóst nem éri váratlanul a felszámolási kérelem előtti felszólítás, hiszen egyrészt tudja, hogy szerződéses viszony áll fenn közte és a hitelező között, megkapta a hitelező levelét, amelyből megtudta azt, hogy milyen jogcímen támaszt követelést vele szemben, milyen összegben és milyen lejárati határidővel. Amennyiben elmulasztja a vitató nyilatkozat megtételét, nem kaphat nagyobb védelmet annál az adósnál, aki a szerződés tárgyából következő ellenszolgáltatást nem fizette meg, s a hitelező követelését nem vitatta. A jogalkotói szándék egyértelműen az volt, hogy egyszerűbb módon lehessen érvényesíteni a követeléseket, a szűkítő értelmezés ennek a jogalkotói célnak nem felel meg. Abból a tényből, hogy a Cstv.-t is módosító jogszabály a Ptk át is módosította, több okból sem következik az, hogy a jogalkotó a szerződéses szolgáltatáshoz kapcsolódó ellenszolgáltatás érvényesítésére kívánta korlátozni a hitelezők jogérvényesítését. Egyrészt, a törvény több jogszabályt módosított, s ezeknek a módosításoknak a köréből egyetlen törvényi módosítást kiragadni nem lehet. A Ptk (2) (3) bekezdésének beillesztése nincs összefüggésben a fizetésképtelenség fogalmának meghatározásával. A jogegységi döntés A Kúria ilyen előzmények után hozta meg a 4/2013. PJE jogegységi határozatot, amelyben kimondta, hogy Cstv. 27. (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződésen alapuló tartozás fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb - a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt - hitelezői igények beletartoznak, ideértve a nem szerződésszerű teljesítésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő pénzköveteléseket is. A jogegységi határozat indokolása kiemelte, hogy a Cstv január 1-jén történt hatálybalépése óta - a törvény különböző paragrafusaiban és eltérő megfogalmazással - a hitelező likviditási alapon kezdeményezhette a felszámolási eljárást, azaz arra hivatkozással, hogy az adós a hitelezőnek nem fizette meg az esedékes, de nem vitatott vagy elismert tartozását meghatározott időn belül és emiatt fennáll a fizetésképtelensége. A Cstv. 27. (2) bekezdés a) pontjában a szerződésen alapuló követelésekre történő korlátozás a július 7-én hatályba lépett évi LXXVIII. törvénnyel történt módosítással került a Cstv.-be. A bírói gyakorlat egységes olyan esetben, ha a hitelező az adós részére teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, de az adós nem egyenlítette ki ennek a szerződésben meghatározott pénzbeli ellenértékét, ilyenkor a hitelező - a törvényben előírt egyéb feltételek fennállása esetén - kezdeményezheti a felszámolási eljárás lefolytatását. A jogegységi tanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy a nem szerződésszerűen teljesített kötelezettségekből, az érvénytelen szerződésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő pénzkövetelés megalapozhatja-e az adós fizetésképtelenségét. 6

8 A szerződés megszegéséből eredő követelések értelemszerűen szerződésen alapulnak. Ha bármely tartalmi elem tekintetében a szerződés nem teljesül, azaz a kötelezettség szerződésszerű teljesítése elmarad, szerződésszegés valósul meg. A visszterhes szerződésekben jellemzően az egyik fél dolog szolgáltatására vállal kötelezettséget, a másik fél pedig a pénzbeli ellenérték, azaz a pénzszolgáltatás fizetését vállalja. A szerződésszegés bármely szerződő fél oldalán megvalósulhat. A pénzszolgáltatásra köteles fél részéről előállhat fizetési késedelem, a fizetés teljesítésének megtagadása vagy meghiúsulása, míg a dologszolgáltatást vállaló fél ugyancsak teljesíthet késedelmesen, hibásan, a teljesítést megtagadhatja, vagy az meghiúsulhat. A dologszolgáltatás nem, vagy nem szerződésszerű teljesítéséből - a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazva - az igények pénzkövetelés formájában jelennek meg. A polgári jogviszonyok alapvető elve a felek egyenjogúsága. A szerződésben vállalt szolgáltatásokat a feleknek kölcsönösen kell nyújtaniuk, és szerződésszegés esetén azonos következményekkel kell számolniuk. A vizsgált normaszöveg nyelvtani értelmezéséből megállapítható, hogy az nem szűkíti le a szerződésen alapuló tartozás fogalmát kizárólag a hitelező szolgáltatásának szerződésben meghatározott pénzbeli ellenértékére, azaz az adós főszolgáltatására. A logikai értelmezés alapján sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a teljesítési határidőre történő utalás miatt a jogalkotó szándéka a szerződés jellemző szolgáltatásából fakadó tartozás fennállásához kapcsolta volna a fizetésképtelenség megállapítását. A teleologikus értelmezés alkalmazásával sem állapítható meg, hogy a jogszabály módosítás célja a felszámolási eljárás kezdeményezése lehetőségének ilyen tartalmú korlátozása lett volna. A jogegységi tanács a fentieknek megfelelően - a polgári jogi alapelveket is figyelembe véve - a Cstv. 27. (2) bekezdés a) pontjának értelmezése alapján azt állapította meg, hogy a szerződésen alapuló tartozás kifejezés tágabb értelmezésének az elfogadása indokolt. A felszámolási kérelem benyújtása előtt a hitelezőnek számlával, vagy egyéb módon először fel kell hívnia az adóst a fizetésre. Ezt a fizetési felhívást az adóssal bizonyítottan közölni kell. A felhívás közlése körében a Cstv. 27. (3) bekezdés első mondatában található kézbesítési vélelem nem alkalmazható, az ugyanis az adós vitatását, illetve a hitelező írásbeli fizetési felszólítását tartalmazó iratokra utal vissza és nem a hitelezőnek az adós részére megküldött, igénybejelentést tartalmazó számlájára, illetve fizetési felhívására. Ha az adós a küldemény megismerését a saját magatartásával akadályozza - például az átvétel megtagadásával -, az úgy tekintendő, hogy a küldemény az adós számára ismertté vált. A felek együttműködési kötelezettsége alapján a szerződésen alapuló egyéb - a nem szerződésszerű teljesítésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő - követelések érvényesítésének is az a feltétele, hogy a jogosult hitelező a követelését a kötelezett adós tudomására hozza, a szerződésben nem rögzített követelésének megismerését lehetővé tegye. A hitelező tehát csak akkor küldheti el az adós számára a Cstv. 27. (3) bekezdése szerinti fizetési felszólítást - amelynek kézhezvétele után az adós már nem vitathatja a hitelező követelését - ha az adóssal a megfelelő tartalmú számlát, a legalább a követelés ténybeli alapját, jogcímét, összegét és teljesítési határidejét tartalmazó fizetési felhívást bizonyíthatóan közölte, és letelt az adós számára a követelés vitatására rendelkezésre álló törvényi határidő. Az adós nem számolható fel ugyanis egy olyan követelés miatt, amely korábban számára nem vált ismertté. A jogegységi tanács tehát nagyon helyesen - elvetette a szűkítő értelmezést. A jogegységi döntéssel kapcsolatban annyit kell megjegyezni, hogy a Kúria példás gyorsasággal reagált az eltérő bírói gyakorlatra. Nem vitás, hogy a szűkítő értelmezés mellett állók érveiben is sok a 7

9 racionalitás, ezeket az érveket azonban a jogalkotónak kell mérlegelni, erre azonban nagy valószínűséggel csak egy új csődtörvényben lesz lehetősége. 8

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 195. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 195. szám MAGYAR KÖZLÖNY 195. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. november 25., hétfő Tartalomjegyzék 52/2013. (XI. 25.) NGM rendelet A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE

TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő

Részletesebben

II. Felszámolási eljárás megindítása

II. Felszámolási eljárás megindítása 1 II. Felszámolási eljárás megindítása Mint említettük, a felszámolás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége

Részletesebben

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087

Részletesebben

Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat?

Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat? Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai Milyen az ítélkezési gyakorlat? A csődtörvény módosításai Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) megalkotásának körülményei (három eljárás, kötelező csőd.)

Részletesebben

Dr. Folmeg Mónika. Milyen módokon kerülheti el az adós gazdálkodó szervezet a

Dr. Folmeg Mónika. Milyen módokon kerülheti el az adós gazdálkodó szervezet a Dr. Folmeg Mónika Milyen módokon kerülheti el az adós gazdálkodó szervezet a fizetésképtelensége megállapítását, felszámolásának elrendelését vagy a jogutód nélküli megszüntetését a felszámolási eljárás

Részletesebben

A fizetésképtelenség megállapításának problémái

A fizetésképtelenség megállapításának problémái A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A fizetésképtelenség megállapításának problémái (Vitaindító a Kúria és az ítélőtáblák csőd és felszámolási ügyeivel foglalkozó bíráinak

Részletesebben

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség)

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) OTP BANK Nyrt. Szerződésszám: Előadó: KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) amely létrejött egyrészről az OTP BANK NYRT., (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16., nyilvántartásba vette a

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

1. számú nyilatkozat

1. számú nyilatkozat 1. számú nyilatkozat cégjegyzékszám:.) a... (a továbbiakban: ) 1. Büntetőjogi felelősségem tudatában akként nyilatkozom, hogy: (a) nek Budapest Főváros Önkormányzatával szemben nincs három hónapnál régebben

Részletesebben

A biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea

A biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező és mint adós Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) - Magyarországon + anyagi jogi szabályok

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám 2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF)

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) 1. Az ÁSZF alkalmazása 1.1. A Recobin Kft. szállításai és szolgáltatásai ha a

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. (székhely: 1117 Budapest, Fehérvári út 12.; cégjegyzékszám: 01-09-913332; adószám: 21814097-2-43, képviseli:

Részletesebben

Győri Ítélőtábla Fpkf.II /2018/3. szám

Győri Ítélőtábla Fpkf.II /2018/3. szám I. A felszámolás elrendelése iránt benyújtott kérelem tartalmára vonatkozóan maga a törvény tartalmaz kötelező és speciális előírásokat. Egyrészt emiatt, másrészt a felszámolási eljárás sajátosságaira

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A fizetésképtelenség megállapításának legújabb problémái figyelemmel a évi XLIX. törvény rendelkezéseire is

A fizetésképtelenség megállapításának legújabb problémái figyelemmel a évi XLIX. törvény rendelkezéseire is A fizetésképtelenség megállapításának legújabb problémái figyelemmel a 2017. évi XLIX. törvény rendelkezéseire is Vitaindító a Pécsi Ítélőtáblán 2017. május 12-én megtartott felszámoló bírói konzultációhoz

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet 2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. . M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

T/2914. számú törvényjavaslat. törvénymódosításokról

T/2914. számú törvényjavaslat. törvénymódosításokról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2914. számú törvényjavaslat a vállalkozói körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról Előadó : Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter

Részletesebben

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást? http://gyorugyved.hu FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A Cstv. 1. (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: az Országgyűlés Hivatala 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Adószám: 15300014-2-41 Bankszámlaszám: MÁK 10032000-01400805-00000000. Képviseletében eljáró

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN ARE-HIR-003-ELREND HIRDETMÉNY ADÓSSÁGRENDEZÉSI ÜGYSZÁM: ARE2016000219 BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN (A természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2012. DECEMBER 19.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2012. DECEMBER 19. FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 460-10/2012. 4. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez LOTUS QUICK

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.

Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont. A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett a moratórium hatálya alá eső határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a nem érvényesíthetőség mint joghatás

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek Energetikai szakreferensi feladatok elvégzésére. (hatályos: január 1. napjától)

Általános Szerződési Feltételek Energetikai szakreferensi feladatok elvégzésére. (hatályos: január 1. napjától) Általános Szerződési Feltételek Energetikai szakreferensi feladatok elvégzésére (hatályos: 2017. január 1. napjától) 1 1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1.1. A jelen Általános Szerződési Feltételekben nagykezdőbetűvel

Részletesebben

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG)

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) 7/2015. (XI.01.) 1. A Szerződés tárgya A Megbízott kötelezettséget

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,

Részletesebben

INGÓ BÉRLETI SZERZŐDÉS

INGÓ BÉRLETI SZERZŐDÉS INGÓ BÉRLETI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről /név, személyi igazolvány szám, lakcím, telefonszám/ mint Bérbeadó (továbbiakban Bérbeadó) másrészről mint Bérbevevő (továbbiakban Bérbevevő) Bérbeadó

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

Nemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény

Nemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény Nemzetközi adásvétel A Bécsi Vételi Egyezmény Előzmények 1929: Ernst Rabel német professzor veti fel szükségességét A munka a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében indult meg 1964: HNMK elfogad

Részletesebben

7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodagondnokról 1

7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodagondnokról 1 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodagondnokról 1 A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) az Üttv. 158. (1) bekezdés

Részletesebben

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés esetén. A kötelem tárgya: a szolgáltatás mint magatartás.

Részletesebben

T/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról

T/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6631. számú törvényjavaslat a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény)

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) A jog értünk van Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) Dr. Győri Enikő címzetes vezető tanácsos 2006. 05. 30. 2006. július 1-jétől - új társasági jogi törvény, cégeljárási

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,

Részletesebben

Vittmanné Gerencsér Judit osztályvezető Szervezési és Ügyviteli Osztály

Vittmanné Gerencsér Judit osztályvezető Szervezési és Ügyviteli Osztály Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály 1239 Budapest, Grassalkovich út 170. GAZDASÁGI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGI ELŐTERJESZTÉS Javaslat pénztartozás mérséklésére,

Részletesebben

Szállítási szerződés

Szállítási szerződés Szállítási szerződés amely létrejött egyrészről Dr. Kenessey Albert Kórház-rendelőintézet (2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 125-127.) (továbbiakban: Megrendelő) (képviseletében eljár: Dr. Szabó

Részletesebben

Javaslat egyes behajthatatlannak minősülő követelések elengedésére. Vagyonkezelési Osztály

Javaslat egyes behajthatatlannak minősülő követelések elengedésére. Vagyonkezelési Osztály Budapest Főváros XXIII. kerület Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Soroksári Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály Jogi és Koordinációs Osztály 1239 Budapest, Grassalkovich

Részletesebben

Szállítási Szerződés amely létrejött egyrészről a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Kórháza (Kecskemét, Nyíri út 38.), mint megrendelő (a továbbiakban m

Szállítási Szerződés amely létrejött egyrészről a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Kórháza (Kecskemét, Nyíri út 38.), mint megrendelő (a továbbiakban m Szállítási Szerződés amely létrejött egyrészről a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Kórháza (Kecskemét, Nyíri út 38.), mint megrendelő (a továbbiakban megrendelő),valamint a JOHNSON & JOHNSON Kft. (2045

Részletesebben

SZOFTVER SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS (szerződés azonosító:...)

SZOFTVER SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS (szerződés azonosító:...) SZOFTVER SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS (szerződés azonosító:...) A jelen Szoftver Szolgáltatási Szerződés ( Szerződés ) létrejött egyrészről a GRAPHISOFT SE Zrt. (1031 Budapest, Záhony u. 7. (Graphisoft Park

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya

Részletesebben

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően tanúsított magatartása miatt a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása

Részletesebben

A GVH első közérdekű keresete

A GVH első közérdekű keresete A GVH első közérdekű keresete Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletet hozott a www.ingatlandepo.com, www.ingatlanbazar.com és www.ingatlanbazar.net internetes oldalakat üzemeltető vállalkozások

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:.../2015. 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Területi-

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

1991. évi XLIX. törvény. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig

Részletesebben

FELSZÁMOLÁS AZ ELJÁRÁST MEGELŐZŐEN KÖTÖTT ÜGYLETEK MEGTÁMADÁSÁRA

FELSZÁMOLÁS AZ ELJÁRÁST MEGELŐZŐEN KÖTÖTT ÜGYLETEK MEGTÁMADÁSÁRA FELSZÁMOLÁS AZ ELJÁRÁST MEGELŐZŐEN KÖTÖTT ÜGYLETEK MEGTÁMADÁSÁRA (A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS VISSZAKÖVETELÉSÉRE) NYITVA ÁLLÓ SZUBJEKTÍV HATÁRITŐ MEGTARTOTTSÁGA VIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA A törvényben

Részletesebben

A Decs Kulturális, Oktatási és Sport Életének Fejlesztéséért Közalapítvánnyal kötött kölcsönszerződés módosítása

A Decs Kulturális, Oktatási és Sport Életének Fejlesztéséért Közalapítvánnyal kötött kölcsönszerződés módosítása Az előterjesztés száma: 101/2014. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2014. június 25-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Kulturális,

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

2-7/ június 9. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról

2-7/ június 9. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról 2-7/2011. 2011. június 9. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról A helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

Részletesebben

Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban

Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban A függő követelésekkel kapcsolatos kérdések gyakran felbukkannak a csőd- és felszámolási eljárásban, ugyanakkor nagy a bizonytalanság

Részletesebben

Fizetésképtelenség megállapításának problémái. I. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása körében vizsgálandó körülmények (Cstv. 25.

Fizetésképtelenség megállapításának problémái. I. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása körében vizsgálandó körülmények (Cstv. 25. A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A Fizetésképtelenség megállapításának problémái Vitaindító a Pécsi Ítélőtábla és az illetékességi területéhez tartozó bíróságok bíráinak

Részletesebben

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9.

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9. AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA d r. R á k V i k t o r B u d a p e s t, 2 0 1 6. s z e p t e m b e r 2 9. végrehajtási jogcímhez jutás önálló, alternatív igényérvényesítési eljárás európai

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

153. KÉRELEM ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN

153. KÉRELEM ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN 153. KÉRELEM ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN vonalkód helye ÜGYSZÁM: Érkeztetés helye (A Kérelmező nem kapott elszámolást és/vagy szerződésmódosulási dokumentációt) Benyújtandó

Részletesebben

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés amely létrejött egyrészről a PAPYRUS HUNGÁRIA Kereskedelmi Zrt. Adószám: 10840807-2-43 KSH törzsszám: 10840807-5229-114-01

Részletesebben

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT.

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

SZERZŐDÉSES KLAUZULÁK

SZERZŐDÉSES KLAUZULÁK SZERZŐDÉSES KLAUZULÁK A JOHNSON CONTROLS KFT RÉSZÉRE Jelen szerződéses klauzulákat valamennyi a Johnson Controls Kft. által megkötni kívánt vállalkozási szerződésben rögzíteni szükséges, melyben a Johnson

Részletesebben

Szállítási Szerződés amely létrejött egyrészről a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Kórháza (Kecskemét, Nyíri út 38.), mint megrendelő (a továbbiakban megrendelő), valamint az Univer-Coop Zrt. (6000 Kecskemét,

Részletesebben

TERMÉKTANÚSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEI TERMÉKTANÚSÍTÁS

TERMÉKTANÚSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEI TERMÉKTANÚSÍTÁS 1. Érvényességi terület Az alábbi feltételek a megállapodások szerinti teljesítésekre érvényesek, ezek alatt szolgáltatásokat, információkat, valamint a megbízás keretében végzett egyéb teljesítéseket

Részletesebben

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS 1 NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 1399 Budapest 62. Pf.: 710/4-2. 4. sz. melléklet a 30700/19944- /2017. számú anyag dokumentációjába. Iktsz.: 30700/19944 - /2017. sz. pld. amely létrejött egyrészről a

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Békéltető Testület

Bács-Kiskun Megyei Békéltető Testület Bács-Kiskun Megyei Békéltető Testület 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Telefon: 76/501-525, 501-500 Fax: 76/501-538 E-mail: bekeltetes@bacsbekeltetes.hu Ügyszám: BKMBT/086-11/2016. A Bács-Kiskun Megyei Békéltető

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla

Részletesebben

3. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

3. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Vargáné Fodor Rita Előterjeszti:Mezőfi

Részletesebben

Allianz Hungária Nyugdíjpénztár Tagi Kölcsön Szabályzat

Allianz Hungária Nyugdíjpénztár Tagi Kölcsön Szabályzat Allianz Hungária Nyugdíjpénztár Tagi Kölcsön Szabályzat Ezen szabályzat továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...3

Részletesebben

A KERESKEDELMI HITELBIZTOSÍTÁS

A KERESKEDELMI HITELBIZTOSÍTÁS TOORI Ügyvédi Iroda Alapítva 1992 A KERESKEDELI HITELBIZTOSÍTÁS DR KOVÁCS ZSOLT XIV AIDA BUDAPEST KOLLOKVIU 2016 NOVEBER 25, HOTEL GELLÉRT XIV AIDA KOLLOKVIU 2016 NOVEBER 25, HOTEL GELLÉRT ÁTTEKINTÉS TOORI

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR)

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) 5. sz. melléklet Kérjük az alábbi Tájékoztatást figyelmesen olvassa el! Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) I. A KHR-be történő adattovábbítás célja: A központi hitelinformációs

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

A 2. számú mellékletben meghatározott készlet kialakítását követően a Megrendelő a felhasználásokat fajta, méret és darabszám szerint folyamatosan, ír

A 2. számú mellékletben meghatározott készlet kialakítását követően a Megrendelő a felhasználásokat fajta, méret és darabszám szerint folyamatosan, ír Szállítási Szerződés amely létrejött egyrészről a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Kórháza (Kecskemét, Nyíri út 38.), mint megrendelő (a továbbiakban megrendelő), valamint a Premier G. Med Kft. (1026 Bp.

Részletesebben

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26.

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26. Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván Budapest, 2015. március 26. Tagi kölcsön típusai a nyújtó személye szerint magánszemély belföldi jogi személy külföldi jogi személy Tagi kölcsön típusai a nyújtó

Részletesebben

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

Közbeszerzési Hatóság közleménye

Közbeszerzési Hatóság közleménye Közbeszerzési Hatóság közleménye A Közbeszerzési Hatóság - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 187. (2) bekezdésének ab) alpontjával, valamint az r) ponttal összhangban

Részletesebben

2014. szeptember 22.

2014. szeptember 22. 2014. szeptember 22. I. Alanytalan kötelmek elszámolási helyzet alvagyonok között pl. közös vagyon megosztása II. Szolgáltatási kötelezettség hiánya beszámítás III. Igényhelyzet hiánya naturális obligációk

Részletesebben

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása Orsifcggyíűiés Hivatala irományezám : ' l4 k o 'l 5.---2 í gy' 1, Érkezett : 2015 DEC 0 2015. évi... törvény a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági

Részletesebben

GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ

GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ AKTUALIZÁLVA: 2014. JÚLIUS 14. BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP - általános tájékoztató (forrás: www.bva.hu) A jelen összeállítás tájékoztató jellegű,

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 9/2005. (v.18.), az 1/2009. (I.30.) és a 11/2011. (III.25.) sz. rendeletekkel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az

Részletesebben

A TECHNOLÓGIAIPARTNER-KERESŐ SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A TECHNOLÓGIAIPARTNER-KERESŐ SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető A TECHNOLÓGIAIPARTNER-KERESŐ SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységként

Részletesebben

A nem közhasznú civil szervezetek

A nem közhasznú civil szervezetek A nem közhasznú civil szervezetek Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény nem közhasznú szervezetek számára

Részletesebben

Vállalkozási szerződés

Vállalkozási szerződés Vállalkozási szerződés amely létrejött egyrészről a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Székhelye: 1112 Budapest, Kamaraerdei út 16. Képviselő: Somogyi Gábor intézményvezető Sármai Józsefné gazdasági

Részletesebben

Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján

Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján Mi a magáncsőd? A magáncsőd vagy családi csődvédelem, illetve az adósságrendezési eljárás szinonim szavak,

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277. (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK E.ON Energiaszolgáltató Kft. hatályos: július 1.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK E.ON Energiaszolgáltató Kft. hatályos: július 1. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK E.ON Energiaszolgáltató Kft. hatályos: 2009. július 1. Jelen Általános Szerződési Feltételek az E.ON Energiaszolgáltató Kft. (Kereskedő) Teljes Ellátásról szóló Földgáz

Részletesebben