Képzési igények felmérése

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék Andragógia szak, felnőttképzési szervező szakirány Felnőttképzések és munkaerő-piaci képzések tervezése 1. Tanár: Feketéné Dr. Szakos Éva Képzési igények felmérése különös tekintettel a felnőttképzési szervező munkájára Barhács-Rakos Csilla GI1AOA Bocskai Mihályné IVQLAQ Molnár Attila Károly H9QG5B Tar Mária Krisztina RXEAU9

2 A képzési igények és a kínálat felmérése. A képzési program Kompetenciák, célok VIDÉKINÉ REMÉNYI JUDIT tananyagok elkészítésével kapcsolatos feladatokról szóló munkájában azt írja, hogy a képzési igények felmérése, illetve feltárása piackutatással, vagyis részletes elemzéssel történik. 1 Ebből következik: elengedhetetlenül szükséges, hogy a felnőttképzési szervező szakember naprakész információkkal, friss ismeretekkel rendelkezzen a munkerő-piaci igények tekintetében, hiszen a cél mind szélesebb területen átadni a korszerű ismereteket, és ezzel párhuzamosan felkutatni az új helyszíneken történő képzések lehetőségeit. Kereslet-kínálat A képzési igények, illetve a kínálat felmérését végezheti egy külső, felnőttképzéssel foglalkozó cég, vagy az adott cégen belül egy csoport (például személyügyi vagy oktatási csoport). Az utóbbi lehetőségek előnye, hogy alaposan elemezhető a valódi igény, amely által a megrendelő cég költségeket takaríthat meg, s így elkerülhető, hogy felesleges tanfolyamokat szervezzenek, olyanokat, amelyek nem érdeklik a dolgozókat. A megfelelő döntés meghozatalának érdekében, a felnőttoktatási szervezőnek elemeznie kell az adott térségre jellemző képzési kínálatot, valamint a megjelenő képzési igényeket. Jó, ha előzetes tudással rendelkezik az ország regionális különbözőségeiről, ezzel is közelebb kerül a kereslet-kínálat harmonikus arányához. Például PIRÓTH ESZTER, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igazgatónője szerint Zala megyében jellemzően az erdőgazdálkodással foglalkoznak az emberek, míg Békés megyében inkább a mezőgazdasággal kapcsolatos képzések irányába érdemes orientálódni. 2 Ugyanakkor HAJDU ATTILA, a heves megyei Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója közlése szerint a területükön a vendéglátás, a kereskedelem, az informatika és a vagyonvédelem képviseli a főbb képzési típusokat, a célcsoportok ezek után érdeklődnek. 3 1 Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre történő biztosításával összefüggő feladatok. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest o. 2 Piróth Eszter, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igazgatónője szíves közlése alapján 3 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján 2

3 Képzés (átvétel, fejlesztés) Vidékiné Reményi Judit írása szerint egy adott szervezet, a képzési program biztosítására két lehetőség közül választhat: vagy létrehoz egy új képzést, vagy egy már létezőt átvesz. Egy meglévő képzési program átvételekor, amennyiben a képzést hazai képző intézménytől vesszük át, nincs jelentősebb teendő a képzés indítása előtt. Azonban külföldi intézménytől való átvételkor a fordításon túl, a példák, illusztrációk, feladatok átdolgozása is szükséges, valamint a képzés egyéb paramétereinek a hazai igényeknek, a hazai oktatási kultúrának megfelelővé tétele is elengedhetetlen. Képzési program fejlesztése esetén a folyamat fázisokra bontható. 1. A képzési igények, illetve a képzési kínálat felmérése a piackutatás módszerével valósul meg, internetes alkalmazások használatával, az ún. képzési űrök meghatározásával. 2. A képzés alapvető paramétereinek meghatározásakor fontos a képzés formájának és a képzési elemek céljának, valamint funkcióinak megválasztása, ezenkívül az alkalmazott médiumok kiválasztása. 3. Az erőforrások felmérése abban áll, hogy egyrészt foglalkozunk a fejlesztő munka során felhasználható anyagi és humánerőforrásokkal, eszközökkel, másrészt a képzés beindítása után szükséges eszközökkel és erőforrásokkal. Olyan képzést nem szabad tervezni, melyhez a szükséges erőforrásokat a képző intézmény nem képes biztosítani. 4. A célcsoportelemzés során nem a képzésre jelentkező személyeket kell felmérni, hanem a potenciális résztvevőket. A jelentkezők igen összetett, heterogén képet mutathatnak. E heterogenitás az előzetes ismeretek, a készségek, a képességek, az élet-és munkatapasztalatok, a lehetőségek, motiváció terén jelentkezik. A célcsoportelemzés alkalmával célszerű megvizsgálni a demográfiai tényezőket, az erőforrásokat, a motivációt, valamint az oktatási hátteret. 5. A képzés alapvető paramétereinek meghatározásakor a munka a képzés formájának megválasztása, a képzési elemek céljának és funkcióinak megválasztása, az alkalmazott médiumok kiválasztása, a mérési és értékelési módszerek kiválasztása, valamint távoktatás esetén a támogatási rendszer egyes elemeinek meghatározása körül zajlik. 6. A tananyag tartalmának kiválasztásakor, meghatározásakor igen összetett feladat előtt állunk, hiszen heterogén csoportokkal kell számolnunk, ahol különbözőek a paraméterek. Megfogalmazandók a képzés célkitűzései és a képzés követelményei. Csak ezek alapján lehet gondosan kiválasztani a tartalmat, s ez kulcstényező a képzés sikerességében. A belépési szint mellett elérhetőnek kell lennie a meghatározott kimeneti szintnek. 3

4 7. Tananyagfejlesztés: az elsajátítást megkönnyítő illusztrációk, kiegészítő anyagok, példák, utalások stb. kiválasztása. Munkatankönyvek készülnek az előzetes ismeretek felidézésére, s elkészülnek a vizsga-feladatsorok, a megoldásokkal és az értékelési szempontokkal együtt. 8. A képzési programok fejlesztésében a szabályozó normáknak való tartalmi megfeleltetés során nemcsak a hazai jogszabályokat, de az Európai Unió oktatási irányelveit is figyelembe kell vennünk. 4 Fentiekből megállapítható, hogy igen összetett, sokrétű és szerteágazó figyelmet követel a képzési igények és a kínálat felmérése. A naprakészség nemcsak a jogszabályok, a területi igények és a fejlesztési lehetőségek tekintetében elengedhetetlen. Fontos az állandó kapcsolattartás, a szakmai fejlődésre való személyes igény. A képzések fejlesztése egyszerre tartalmazza mind az egyéni, mind a csoportos igényeknek való megfelelés szükségességét, emellett mindennapossá teszi a szakmai kapcsolatok életben tartását, ápolását. A célcsoport meghatározása A célcsoport, mint fogalom alatt a felnőttképzés tervezése során a felnőtt tanulói célcsoport behatárolását értjük. A képzés célcsoportján pedig azokat a tanulói célcsoportokat értjük, akik számára a képzést tervezzük, akik rendelkeznek a szükséges előfeltételekkel ők jelentkezhetnek az adott képzésre. Megkülönböztetünk potenciális és tényleges célcsoportot. Potenciális célcsoport alatt azokat a tanulókat értjük, akinek a képzést tervezzük, a tényleges célcsoportba pedig azokat a tanulókat soroljuk, akik valójában beiratkoznak az adott képzésre. Az alapos célcsoportelemzés elősegíti a tanulást akadályozó problémák kiküszöbölését, valamint segíti a felnőttoktató felkészülését a várható feladatokra. Vidékiné Reményi Judit a célcsoport elemzését rendkívül fontosnak tartja, mert nem számolhatunk homogén csoporttal. 5 Mivel a képzésre jelentkezők sok tekintetben különböznek egymástól, véleménye szerint a képzés tervezésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe vennünk: 4 Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre történő biztosításával összefüggő feladatok. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest o. 5 Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre történő biztosításával összefüggő feladatok. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest o. 4

5 Demográfiai tényezők: a tanuló életkora, neme, alkalmazásban állása, foglalkozása, munkabeosztása, végzettsége, családi állapota, lakóhelye, valamint, hogy hátrányos helyzetűe. Az erőforrások elérhetősége, rendelkezésre állása: meg kell vizsgálni a tanulásra fordítható idő mennyiségét, a szükséges eszközök meglétét, a tanulók anyagi helyzetét és anyagi támogatottságát. Motiváció: a tanuló miért vállalkozik a képzésre, hogyan befolyásolja a képzés a munkaerő-piaci esélyeit, családja és munkahelye támogatja-e a képzés elvégzésében. Oktatási háttér: a résztvevők milyen előzetes tudással rendelkeznek, milyen, a képzéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatuk van, milyen fejlett a tanulási készségük, vannak-e tanulási nehézségeik és milyen a tanulási stílusuk. A felsorolt szempontok mellett felmerülhetnek az adott képzés szempontjából egyéb meghatározó tényezők is. A képzés tervezésekor a homogén csoportoknak a legegyszerűbb összeállítani a képzési programot, tehát ha a felsorolt tényezők kapcsán minél több egyezőséget mutat a csoport, annál könnyebb dolgunk van. Itt említenénk meg saját tapasztalatot egy, a kerületi munkaügyi központ által nyújtott két alkalmas képzés kapcsán, melynek témája a hatékony álláskeresési technikák és az önéletrajzírás volt. Problémát jelentett, hogy a csoportba egyidejűleg hívták be a felső- és középfokú végzettséggel rendelkezőket, valamint a szakmunkás bizonyítvánnyal vagy nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresőket is. Feladatunk volt az önéletrajz és motivációs levél elkészítése, de nagyon lassan haladtunk, mert az alacsonyabb végzettségűek nem tudták komolyan venni a feladatot (ami érthető is, hiszen ők munkára jelentkezéskor nem feltétlenül kell, hogy önéletrajzot vagy motivációs levelet írjanak). Az álláskeresési tanácsok is főként az irodai munkát végzőknek szóltak, így ők kevés hasznos információval gazdagodhattak. Véleményünk szerint sokkal hatékonyabb lett volna a tréning, ha a célcsoportot végzettség szerint különválasztják, így egyik csoportnak sem kellett volna számára a kevésbé fontos információkat is végighallgatnia. A kevésbé képzett álláskeresők a második alkalomra el sem jöttek vélhetően a rossz tapasztalatok miatt, és az előadó sem volt maradéktalanul elégedett a tréning eredményével. A heterogén csoportoknak is lehetnek előnyeik, például a csoporttagok tanulhatnak egymástól, kiegészíthetik egymás tudását és képességeit. Különböző életkorú csoporttagok esetén különféle élettapasztalatokat tudnak a tanulási folyamatba beépíteni. A felnőttképzés tervezésekor JUHÁSZ ERIKA kiemeli a célcsoport meghatározásánál a speciális tanulási igényű felnőttek csoportját. Egyedi szempontokat kell figyelembe vennünk 5

6 a testi vagy értelmi fogyatékos tanulóknál, a tanulási kudarcokkal rendelkezőknél, valamint a kisebbségi csoportok tagjai esetében is. A képzés indítása után a csoportban kialakulnak a csoportfolyamatok, melyek hatással vannak a résztvevőkre nemcsak a képzés során, hanem akár mindennapi élethelyzeteikben is. Ezek a csoportdinamikai folyamatok építő jellegűek, fontos jelentőségük van a felnőttképzésben. 6 A célcsoport jellemzőinek vizsgálata nélkül is működik a képzés, azonban az alapos célcsoportelemzés hozzájárul a képzés hatékonyságához, valamint a tanulók elégedettségéhez ami pedig a befektetett erőforrások megtérülését eredményezi. A gyakorlatban előfordulhat olyan is, hogy a képző intézmény megrendelést kap egy képzés szervezésére egy vállalattól, amelynek határozott elképzelése van a képzés formájáról, a követelményekről. Ilyenkor a célcsoport elemzése jóval könnyebb, hiszen a megrendelő egy bizonyos munkavállalói csoport számára rendeli meg a képzést így a célcsoport ismert. 7 Az erőforrások felmérése A képzésfejlesztéskor fontosak a fejlesztőmunka során felhasználható anyagi és humán erőforrások. Az anyagi és humánerőforrásokat, eszközöket a felmérés közben és a képzés beindítása után is figyelemmel kell kísérni, össze kell hasonlítani, hogy a tervezett erőforrásfelhasználás hogyan valósul meg a gyakorlatban, s hogy kell-e módosítani a tervünkön. A képzés-finanszírozás főbb csatornái A képzések jelentős hányada állami támogatás mellett valósul meg. Ilyenek például az ÁFSZ regionális munkaügyi központjai által szervezett foglalkoztatást elősegítő képzések, melyek többnyire egy felnőttképző intézménnyel együttműködésben jönnek létre. Szintén az állami támogatások közé sorolhatjuk azt a helyzetet, amikor az állam visszatéríti a munkaadónak a szakképzési hozzájárulás egy részét, ha az beiskolázza munkavállalóját. Ha a felnőtt tanuló finanszírozza képzését, akkor önfinanszírozásról beszélünk. Amikor a munkaadó finanszírozza a képzés költségeit, akkor gyakran előfordul, hogy tanulmányi 6 Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, o. 7 Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre történő biztosításával összefüggő feladatok. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest o. 6

7 szerződést köt a munkavállalóval. Ilyenkor a finanszírozás lehet rész- és teljes finanszírozás. Részfinanszírozásról akkor beszélünk, ha a munkaadó a képzési költségeknek csak bizonyos részét vállalja át. A költségek finanszírozása pályázati forrásból is megvalósulhat a gyakorlatban azonban a több finanszírozási forma ötvözete valósul meg. 8 Az interjú tapasztalata alapján az Oktat-60 Kft. profitorientált tevékenységek szervezésével biztosítja a fenntartáshoz, és fejlődéshez szükséges tőkét. Akár a belső dolgozók részére, akár hallgatók, cégek részére éves szinten, több lehetőséggel élve tudnak kedvező körülményeket biztosítani. A szervezetben egy felnőttképzési szervező folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket, és kihasználva minden alkalmat, maguk készítik el a pályázati anyagukat és pályáznak. 9 Milyennek kell lennie egy jól használható kérdőívnek? A képzési igények felmérésére az egyik legjobb módszer egy megfelelő kérdőív létrehozása. Fontos, hogy olyan kérdőív szerkesztésére törekedjünk, amely egyszerű, átlátható, mindenki számára közérthető továbbá ügyelni kell arra, hogy a kitöltése ne okozzon gondot senkinek sem. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kérdőív hosszának a kérdését sem, mivel ha túl hosszú, az nagyban befolyásolhatja (csökkenti) a kitöltési hajlandóságot. A kérdőív kialakításának elő kell segítenie a megszerzett adatok gyors, pontos feldolgozását és elemzését. A dolgozatunk mellékleteként csatolt kérdőív mintában, amelyet a Tempus Közalapítvány készített, kitérnek a módszertani igényfelmérésre is. Ennek oka, hogy Magyarországon nem minden oktatási forma elterjedt, mint általában Európában, így a képzés indítását a módszer is nagymértékben befolyásolja. Ahhoz, hogy Magyarországon sikeres legyen egy képzés, az oktatási módszereket célszerű a magyar igényekhez alakítani (pl. Magyarországon a távoktatási forma jelenleg még nem olyan elterjedt). Hogyan történhet a kérdőívek eljuttatása a célcsoportokhoz? Előre tisztázni kell, hogy milyen módszerrel juttatjuk el a kérdőívet az adott célcsoporthoz, mert csak ezt követően történhet meg a kérdőív véglegesítése. Mindegyik módszernek vannak természetesen előnyei és hátrányai is, ezeket minden esetben körültekintően kell mérlegelni. 8 Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, o. 9 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján 7

8 Felkereshetjük leendő partnereinket személyesen, postai úton, telefonon, vagy az interneten keresztül. A személyes kapcsolatfelvétel során egy irányított beszélgetés keretében több információhoz juthatunk, mint amire a kérdőív rákérdez. Ezzel a módszerrel nagyobb válaszadási arány biztosítható, valamint kevesebb a hibázási lehetőség, mivel a kérdezőbiztos tölti ki a nyomtatványt. A módszer hátrányaként említhetjük meg, hogy költséges és lassú. A postai úton történő megkeresésnél kissé nagyobb terjedelmű kérdőívet is küldhetünk ügyfeleinknek, mivel több idejük van a kérdések átgondolására és a válaszadásra. A kitöltés önkéntes, ami alacsony válaszadási arányt hordozhat magában. A kitöltő személynek nincs lehetősége a visszakérdezésre, ezáltal növekedhet a hibásan kitöltött kérdőívek száma, ami befolyásolhatja a későbbi adatfeldolgozást, illetve az elemzést. Amennyiben az intézmény erőforrásai megengedik, növelhető a visszaküldés aránya, ha a kérdőívhez válaszborítékot is mellékelünk, így nem az ügyfelet terhelik a postaköltségek. A rendelkezésünkre álló módszerek közül a telefonon történő megkeresés történjen az vezetékes telefonon vagy mobiltelefonon keresztül a legköltségesebb, valamint ezekből a beszélgetésekből nyerhetjük a legkevesebb információt is. A beszélgetések rövid ideig tartanak, csak néhány rövid kérdés feltételére van lehetőségünk. A módszer gépies, gyakran az emberek nem is hallgatják végig a telefonálót. Az interneten keresztül történő megkeresés a postai úton kézbesített kérdőívek megküldését váltja ki. Vagy ben küldjük el a kitöltendő kérdőívet, vagy az intézmény honlapján biztosítunk felületet a válaszadásra. Ez a leghatékonyabb módszer, nincs postaköltség, nyomtatási költség, azonban szükséges, hogy az adott célcsoportnak legyen webes hozzáférése. Arra kell törekednünk, hogy ne zárjunk ki egy célcsoportot sem a kitöltés lehetőségéből. Véleményünk szerint az interneten keresztüli megoldások köre a leghatékonyabb választás, mind az időtakarékosság, mind az anyagi ráfordítás csökkentése szempontjából. A felnőttképzési szervező munkája a gyakorlatban. Felmérés Juhász Erika meghatározásában andragógus az, aki elsődlegesen a képzés tervezéséért, szervezéséért, menedzseléséért felel Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, o. 8

9 A felnőttképzési szervező a gyakorlatban nemcsak az új igények felmérését kutatja, hanem a már meglévő, a korábbi megrendelők körében is végez igényfelmérést, tájékoztatást nyújt az elérhető képzésekről, amelyek elősegítik a munkavállalót, hogy naprakész tudása legyen, és a munkaadót, hogy megfelelő szaktudással rendelkező dolgozót tudjon foglalkoztatni. Dr. HENCZI LAJOS SZERINT a felméréskor jól használható a DACUM*- módszer, mely gyors és olcsó eljárás a fejleszteni való kompetenciák meghatározására. 11 KAROLINY MÁRTONNÉ szerint a belső igények felmérése a szervezeten belül elősegíti a kompetenciák, képességek fejlesztését, amit magasabb színvonalra tud emelni a szervezet, amennyiben úgy dönt, hogy körültekintően előrejelzi az igényeket, és szisztematikusan megtervezi azok kielégítésének folyamatát. 12 Közvetlenül a felsőoktatási intézményben nem történik igényfelmérés, mert minden magasabb szinten dől el a gyakorlatban. 13 Az érdeklődő fiatalok mellett, akiket leginkább az informatika és a nyelv érdekel, minden korosztály számára lehetőség van az új ismeretek megszerzésére és gyakorlására a műhelymunka alkalmával. Számunkra érdekes volt az a tény, hogy vannak olyan vállalatok, akik szanálás előtt még felkészítik az elbocsátandó munkavállalókat, és képzést kérnek számukra a szervezettől. Arra a kérdésünkre, hogy milyen paraméterek mentén határozható meg a résztvevői célcsoport, eltérő válaszokat kaptunk, hiszen más a felnőttképzési szervező munkája egy felnőttképző szervezetben, és más egy felsőoktatási intézményben míg az elsőt leginkább a profit hajtja, addig az utóbbit felülről irányítják. Juhász Erika a mikroszinten így határozza meg megállapítását: az intézménytípusok széles skálájával találkozhatunk (az egyéni vállalkozóktól a felsőoktatási intézményeken át egészen az üzleti vállalkozásokig.) 14 Ezt mi is megtapasztaltuk, amikor az interjúhoz a legkompetensebb szakembert kerestük. Itt az ELTE-n belül nem mi határozzuk meg mint felnőttképzési intézmény vagy felsőoktatási intézmény a hallgatók körét, hanem a törvényhozás dönti el azt, hogy milyen ponthatárokat húznak vagy engednek, hogy bejussanak az emberek bizonyos szakokra. (Nem ezen a szinten, sokkal magasabb szinteken dől el.) Sem tanszéki, sem kari, sem intézeti szinten ebbe nincs beleszólásunk. 15 Ezzel ellentétben a profitorientált szervezetnél kapott válasz szerint: 11 Dr. Henzci Lajos (2011): Tudásmaraton. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 12 Karoliny Mártonné (2010): Az emberi erőforrás menedzsment tervezési rendszere: stratégiák, tervezés, értékelés, In: Karoliny Mártonné-Poór József (2010): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv, Rendszerek és alkalmazások, 5. átdolgozott kiadás, Complex, Budapest, 138. o. 13 Rákosfalvi Edina, az ELTE PPK oktatásszervezője szíves közlése alapján 14 Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 380. o. 15 Rákosfalvi Edina, az ELTE PPK oktatásszervezője szíves közlése alapján 9

10 A képzések közül, hogy egy-egy időszakban melyik kerül éppen megszervezésre, a gyakorlati évek tapasztalata alapján választjuk ki, de természetesen az igényfelmérés keretén belül gondolkozunk. Ha beérkezik egy igény, és történetesen akkor éppen nincs induló tanfolyamunk, regisztráljuk az elérhetőségeket, és ahogy összegyűlik a megfelelő számú jelentkező (általában 10 fő, nyelvtanfolyamnál 5-6 fő), kiértesítjük az érdeklődőket, és megszervezünk egy tanfolyamindító megbeszélést ezek a várakoztatások 80%-ban beérnek. 16 Az igénylő oldaláról is be tudunk számolni, hiszen tapasztalataink szerint van, hogy az igény házhoz megy, vagyis a képzés után érdeklődő magával viszi még kollégáit is, hogy magasabb színvonalon tudják végezni a továbbiakban a munkájukat. Ez történt egy minőségellenőri tanfolyam megszervezése esetén is, ahol Kati a kolléganői számára is megszervezte a külsős képzést. Az a véleményünk, hogy a motiváció általi érdeklődést, szerveződést nagyon szívesen veszik a szervezetek, s ezt alátámasztja az interjú is: Az érdeklődőknek van lehetőségük, hogy saját speciális igényeiket is kielégítsék azáltal, hogy egy nagyobb létszámú, azonos érdeklődésű baráti körként jelentkeznek egy-egy tanfolyamra. 17 Előkészítés Képzés Zárás Az igényfelméréshez a felnőttképzési szervező részt vesz a kérdőívek összeállításában, feldolgozásában, elemzésében. Megszólítja a célcsoportot, például egy tájékoztató levéllel. A jogszabálynak megfelelően előkészíti a felnőttképzési szerződést. Igény szerint megszervezi az előzetes tudásszint felmérést. Figyeli a pályázatokat, folyamatosan keresi a kedvező forrási lehetőségeket. Az előzetes felmérés alapján a csoportbeosztás mind a felnőttképző szervezetnél, mind a felsőoktatási intézménynél megvalósul. Így az interjúnk szerint is, amennyiben: A szervezetnek modulrendszerű képzései vannak. Szakmai átképzésekre, továbbképzésekre, munkahelyi képzések területén a munkahelymegtartó lehetőség erősítésére, biztosítására is lehetőség van a bizonytalan gazdasági helyzetre hivatkozó érdeklődők számára Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján 17 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján 18 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján 10

11 A felnőttképzési szervező legfontosabb feladata a folyamatos kommunikáció a képzésben résztvevőkkel: ügyfélszolgálat, tájékoztatás. A képzésben résztvevő felnőttek személyi adatainak nyilvántartása, kezelése ellentétben a felsőoktatási intézménnyel. A sok papír kitöltését, az adatszolgáltatás során mi is megtapasztaltuk. Ezeknek a kötelező nyilvántartásoknak soha nem örültünk, hiszen nagyon sok időt elvett az órából. A dokumentációs kötelezettség teljesítése és az adatszolgáltatás mellett (OSAP bejelentés) talán a legfontosabb dokumentum, amit további igényfelmérésre lehet felhasználni, az elégedettségi kérdőív. Az elégedettségi kérdőív feldolgozása ad visszajelzést a képzésről, az oktatóról, a szervezetről és a képzésszervező munkájáról is. A megvalósulását a gyakorlatban a felnőttképzéssel foglalkozó szervezet hitvallása is alátámasztja: A szervezet célja és hitvallása a folyamatos előretekintés és fejlesztés: pályázati lehetőségek megtalálása mind magyar, mind az európai vonatkozásban ezáltal a színvonal megtartása, a vizsgaközpont bővítése és az államilag is támogatott tanfolyamok elindítása. További cél mind szélesebb területen átadni a szakmai és korszerű ismereteket, ami a munkaerő-piacon való munkahely-keresésben és megtartásban segíti az érdeklődő magánszemélyeket és vállalkozásokat. Nemcsak az érdeklődőket fogadni szívesen, de megtalálni és hirdetni a cég felnőttképzési, továbbképzési lehetőségeit. Az új helyszíneken történő képzések lehetőségeinek felkutatása is a célok között szerepel. 19 ZRINSZKY LÁSZLÓ megállapítása, miszerint logikailag minden képzés a célokból indul ki. (...) A leggyakoribb eltérésekkel 20, beigazolódott. Összegzés Véleményünk szerint a felnőttképzési szervező munkája igen összetett feladat, mely nemcsak az elméleti tudáson, de a gyakorlaton és az összehangoltságon alapszik. Az igények felmérése önmagában több oldalról befolyásolt folyamat (gazdaság, társadalmi változások, motiváció, az önművelődésre való igény mértéke), így igazi menedzsment-munka szükséges az eredményes tevékenységhez. Az e dolgozat készítése közbeni közös munka során, úgy érezzük, némileg szélesedett a látókörünk a képzési igények felmérése terén, emellett ötleteket, bátorságot és kedvet merítettünk a szakma iránt. 19 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján 20 Zrinszky László (2008): A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába, OKKER, Budapest, 166. o. 11

12 Felhasznált szakirodalom Dr. Henzci Lajos (2011): Tudásmaraton. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest o. Karoliny Mártonné (2010): Az emberi erőforrás menedzsment tervezési rendszere: stratégiák, tervezés, értékelés, In: Karoliny Mártonné-Poór József (2010): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv, Rendszerek és alkalmazások. 5. átdolgozott kiadás, Complex, Budapest o. Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre történő biztosításával összefüggő feladatok In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest o Zrinszky László (2008): A felnőttképzés tudománya. OKKER, o. Minta kérdőív elérhetősége: Utolsó letöltés: :05 12

13 Melléklet 13

14 14

15 15