TARTALOM NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE GAZDASÁGI HELYZETKÉP: FŐBB ASPEKTUSOK AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A VÁRHATÓ

Átírás

1

2

3

4 PONTOSÍTOTT!

5 TARTALOM BEVEZETÉS 3. old. A GAZDASÁGI PROGRAM ALAPJAI 4. old. HELYZETKÉP 5. old. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 6. old. OKTATÁS 15. old. KULTÚRA 25. old. SPORT 26. old. CIVIL ÉLET 27. old. KÖZBIZTONSÁG 28. old. NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE 30. old. GAZDASÁGI HELYZETKÉP: FŐBB ASPEKTUSOK AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK 33. old. 36. old. PROJEKTEK ÉS PÁLYÁZATI ELKÉPZELÉSEK 45. old. VÁROSFEJLESZTÉS-VÁROSÜZEMELTETÉS 53. old. INTÉZMÉNYI FELÚJÍTÁS 61. old. VAGYONGAZDÁLKODÁS 62. old. ÖSSZEGZÉS 73. old

6 BEVEZETÉS A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény rendelkezései szabályozzák a gazdasági program megalkotásának részleteit. A törvény, következőképpen rendelkezik a gazdasági program tartalmáról: A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. Nyíregyháza Megyei Jogú Város jelenlegi helyzetében kiemelkedően fontos, hogy a ciklusra szóló gazdasági program, valós kiindulási pontokra stabilan épüljön, a benne megfogalmazott prioritások pedig összhangban legyenek, a város gazdasági teljesítő képességével, a fejlesztési elképzelések pedig az itt élők valós igényeivel. Az előző négy évre szóló gazdasági program a Harmónia és racionalitás címet viselte és kiindulási pontja az a Bencs Terv volt, amelynek elképzelései ma már túlzónak és megalapozatlannak bizonyulnak. Ezért a gazdasági program megalkotásán túl szükség van egy olyan hosszú távú városfejlesztési stratégia megalkotására is amely, alkalmas arra, hogy az önkormányzat gazdasági programjában megfogalmazott célok, az adott évek költségvetéseiben a mindenkori financiális lehetőségek figyelembe vételével megvalósulhassanak. Az előterjesztett gazdasági program részletesen mutatja be azt a kiindulási pontot, amely alapja volt a program tervezésének, és a mai ismereteink szerint határozza meg a program végrehajtásának feltételrendszerét. A programban megfogalmazott célok, és fejlesztési elképzelések illeszkednek a Széll Kálmán Terv kitűzött céljaihoz, az Új Széchenyi Terv, valamint az Észak-Alföldi Operatív Program prioritásaihoz, valós társadalmi igényre épülnek, és egyben a város kitörési lehetőségeit is jelentik egyben a súlyos pénzügyi örökség préséből. Nyíregyháza, április 4. Dr. Kovács Ferenc polgármester - 3 -

7 A GAZDASÁGI PROGRAM ALAPJAI Jogszabályi háttér Nyíregyháza Megyei Jogú város Gazdasági Programjának megalkotására, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 91. (6) bekezdése alapján kerül sor. A gazdasági program célja, feladata Az előző négyéves ciklus gazdasági programját 2007 márciusában fogadta el Nyíregyháza közgyűlése. Az előző városvezetés által meghatározott program kiinduló pontja a Bencs terv volt, amelyről mára megállapítható, hogy több területen olyan fejlesztési elképzeléseket fogalmazott meg, amely nem volt összhangban sem a lakosság valódi igényeivel, sem a város gazdasági érdekeivel. Több pontján diszharmóniát mutatott, mind az Európai Uniós pályázati, mind a hazai forrásoldali finanszírozási rendszerekkel. Fentiek miatt Nyíregyháza között érvényes gazdasági programjának célja nem csak a négyéves ciklusra szóló programalkotás, hanem kiindulópontja is kíván lenni, egy komplex stratégiai program megalkotásának is. A gazdasági program céljai fentieken kívül a következők: - Nyíregyháza város gazdasági, pénzügyi egyensúlyának megteremtése, a város és polgárai gazdasági növekedésének elősegítése, - A nyíregyházi polgárok életminőségének, életszínvonalának növekedéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése és fenntartásának elősegítése, - Nyíregyháza város történelmi hagyományaira, értékeire, természeti adottságaira, geopolitikai helyzetére építkezve meghatározzon egy olyan jövőképet, amely képes a mindenkori költségvetési helyzetekhez alkalmazkodva érvényre juttatni a település fejlesztési célkitűzéseit, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális eszközök, pénzügyi, adó és hitelpolitikai, intézményi feltételrendszerét megteremteni és fenntartani, - Összefoglalja a város fejlesztéspolitikájának fő irányait, és meghatározza azokat a feladatokat, amely a kitűzött célok eléréséhez szükségesek, és hosszú távon meghatározzák az önkormányzat döntéseit - A program összefoglalja Magyarország fejlesztéspolitikájának rendszerét, ezen belül azon pályázati területeket, amelyek meghatározzák a városfejlesztés irányát, megalapozva ezzel az egyes ágazati koncepciók összehangoltságát. A gazdasági program a 2014-ig tartó időszakra határozza meg Nyíregyháza legfontosabb gazdaságpolitikai, fejlesztési célkitűzéseit, az egyes ágazatok fejlődési irányát. A program végrehajtása során, folyamatosan tekintettel kell lenni a makrogazdaság változásaira, különös tekintettel, az adott évi költségvetésekre, valamint az Európai Unió 2013 utáni fejlesztéspolitikai irányaira. A program figyelembe vette a város korábbi stratégiai terveit így különös tekintettel az Integrált Városfejlesztési Stratégiában, a Közlekedés Fejlesztési Tervben megfogalmazott irányelveket, a KSH adatszolgáltatásait, valamint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke által készített, Háztartáspanel kutatás eredményeit

8 HELYZETKÉP Nyíregyháza az ország hetedik legnagyobb városa, 1990 óta megyei jogú város. Lakossága 2010 elején fő. Területe 274 km². Lakosságához képest nagy a város kiterjedése. Nyíregyháza jelentős vonzáskörzettel rendelkezik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyeként számos regionális és megyei szintű közigazgatási és közszolgáltatási funkciót lát el. Geopolitikai helyzetéből fakadóan a város intenzíven működő külkapcsolati (többek között testvér és partnervárosi) hálózatot épített ki. Nyíregyháza egy nemzetközi és egy regionális jelentőségű közlekedési tengely találkozásánál elhelyezkedő fejlesztési pont. Az ország 6. legnépesebb vidéki városaként kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Nyíregyháza jelentős gazdasági, közlekedési és logisztikai funkciókat lát el országos és nemzetközi szinten egyaránt. A város részben a képzett lakónépesség és a munkavállalási céllal ingázók nagy száma, részben a gazdaság koncentrációja miatt növekedési pólusként funkcionál, és domináns szerepet tölt be a megye gazdasági és társadalmi folyamataiban. Mindemellett Nyíregyháza egy olyan dinamikusan fejlődő nagyváros, amely szerves egységet alkot a városkörnyéki településekkel a gazdaság és a társadalom minden területén. Nyíregyháza mikroregionális és megyei szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt: gyakorlatilag az összes vizsgált területen gazdaság, közlekedés, államigazgatás, humán szolgáltatások, turizmus, rekreáció stb. széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál a megye lakosságának, vállalkozásainak. /Forrás: Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája/ Az állandó népesség 2001-ben fő volt Nyíregyházán, 2010-es adatok alapján az állandó népesség száma főre emelkedett. A népesség 14,9 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezer gyermek. A népesség összetételében lezajló demográfiai változások városunkban is szembetűnőek. Az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendőben meghaladta a 3 %-ot a megyében, és 6 %-ot a városban. Nyíregyháza 2010 fő Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a évesek száma Állandó népességszám változása (- / +) Állandó népességből a évesek száma Állandó népességből a 60-x évesek száma Állandó népességből a éves nők száma Állandó népességből az 55-x éves nők száma Állandó népességből a éves férfiak száma Állandó népességből a 60-x éves férfiak száma A vándorlási különbség több éven át tartó folyamatos negatív tendencia (2002-ben -312, 2005-ben -211) után pozitívba fordult: 2006-ban 112 fővel több ember költözött a városba, mint ahány elhagyta azt re ez a szám 376-ra emelkedett

9 Odavándorlások száma 2010 (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 3881 fő Elvándorlások száma 2010 (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 3505 fő A város lakosságának korstruktúrája sajnos öregedő. A születésszám országosan megfigyelhető csökkenése követhető Nyíregyházán is a gyerekek számának tendenciózus fogyásában (a 0-14 évesek száma 2001-ben fő, 2006-ban fő, 2010-ben fő), az elöregedés pedig a 60 év feletti lakosság számának növekedésében (2001-ben fő, 2006-ban fő 2010-ben fő) figyelhető meg. Az országos adatokhoz képest Nyíregyházán még mindig közel 4 százalékponttal nagyobb a fiatalok és 4 százalékponttal alacsonyabb az idősek aránya az országos átlaghoz viszonyítva. A középkorúak aránya pedig az országos átlaggal megegyező ban éves korú gyerekre átlagosan év feletti lakos, 1000 újszülöttre pedig haláleset jutott. Élve születések és halálozások száma Nyíregyházán 2009-ben Élve születések száma Halálozások száma 1187 fő 1191 fő A évi népszámlálás adatai alapján a város 15 évnél idősebb lakosságának 93%-a rendelkezik általános iskolai végzettséggel, a 18 évesnél idősebbeknek pedig 48,9%-a érettségizett. A 25 év felettiek 18,1%-a diplomás, ami a hazai átlaghoz (12,6%) képest magas, és meghaladja a megyei jogú városok átlagát is (17,2%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül 19,8%. A demográfiai trendek ismeretében egyik legfontosabb kihívás a fiatalok megtartása, az öregedő korstruktúra lehetőségekhez mérteni megfordítása. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK A demográfiai jellemzők és a társadalmi, gazdasági változások jelentősen befolyásolják a szociális és gyermekjóléti ellátások rendszerét. A Nyíregyházán megjelenő főbb társadalmi problémák között az idős korosztály népességarány növekedése, a munkanélküliség, és ennek következményeként az elszegényedett vagy elszegényedéssel fenyegetett lakosság számarányának növekedése jelenik meg. A népesség összetételében lezajló demográfiai változások a megyei és a városi statisztikai adatokat elemezve szembetűnők (lsd. előző fejezet). Közismert tény, hogy a népesség egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. Az idős korosztály népességarány növekedése a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot. A regionális és az országos adatokkal összehasonlítva azonban a megye és a város is fiatalosabb korstruktúrát mutat

10 I. ábra: A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (%) Korcsoport Megye Város Megye Város Megye Város Megye Város Megye Város ,4 35,2 32,2 31,9 28,3 26, ,8 24,00 20, ,5 32, ,6 28, ,4 32,1 30,16 31, , ,3 22,2 25,6 28,1 26,8 27,7 27,37 28, ,3 11,5 16,5 13,3 17,2 15,2 17,8 17,4 18,47 19,47 (Forrás: KSH évkönyvek) 2. ábra: Öregedési index 1 alakulása öregedési index 2005 Országos Budapest Észak - Alföld Szabolcs - Szatmár - Bereg Nyíregyháza (Forrás: KSH Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei Kirendeltsége 2005.) A növekvő kor több betegséget, elmagányosodást, kapcsolatok csökkenését jelenti, amelynek következménye a gondozásra szorulás,- végleges intézeti elhelyezés, ápolás. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős emberek egyedül élnek, azaz egyszemélyes háztartást tartanak fenn. Utóbbi évek tapasztalatai szerint a megözvegyültek sem költöznek össze gyermekükkel, unokáikkal, hanem ameddig lehet egyedül élnek. Ez alapján a saját környezetben történő gondozás (alapszolgáltatások) erősítése a feladat. A gazdasági aktivitás, a munkanélküliség, a háztartás felnőtt tagjainak munkaerő-piaci helyzete közvetve mind hatást gyakorolnak a szociális ellátások és támogatások iránti igényekre, illetve a segélyezési lehetőségekre. A statisztikai adatok alapján a munkanélküliség mértéke növekvő tendenciát mutat Nyíregyházán. Városunkban az aktív korúak ellátásában részesülők száma 2000 óta folyamatosan növekedett, s 2010-ben már meghaladta a 2200 főt. 1 Öregedési index: az idős népesség a gyermeknépesség százalékában - 7 -

11 2. ábra: A rendelkezésre állási támogatásban és rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása Nyíregyházán Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma(fő) Rendszeres szociális segélyben részesülők száma(fő) január 2009.június 2010.január 2010.február 2010.március 2010.április 2010.május 2010.június 2010.július 2010.augusztus 2010.szeptember március A munkanélküliség, a jövedelemhiány egyes társadalmi csoportokat mélyebben érint(ett), így különösen az alacsony iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkező roma lakosságot. A hátrányos helyzetű roma lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek javítása prioritást kell, hogy élvezzen, hiszen az Európai Unió is kiemelt figyelmet fordít e célcsoport társadalmi, kulturális és szociális integrációjára. Különös hangsúlyt kell fektetni a telepszerű körülmények között élők helyzetének javítására, mivel a probléma koncentráltan jelenik meg. A négy legfontosabb terület a foglalkoztatás, lakáskörülmények és egészségügyi helyzet javítása, felnőttek szocializációja és a gyermekek megfelelő szocializációja, amelyen változtatni szükséges. A foglalkoztatás rendkívül nehéz a jelenlegi gazdasági körülmények között. Az alacsony iskolai végzettség (vagy iskolai végzettség hiánya) miatt elsősorban a közfoglalkoztatás keretében végeznek munkát a romák. A főállású alkalmazás illetve az alkalmi munkavállalási formák nem jellemzőek. A rossz lakáskörülmények (nedves, dohos, kicsi alapterületű, zsúfolt) az egészségi állapotot is jelentősen befolyásolják. A fenti tényezők pedig együttesen a gyermekek nem megfelelő szocializációját, a szegénység tovább örökítését okozzák. A társadalmi, gazdasági változások hatása az egyén és a társadalom mentális állapotát is jelentősen befolyásolják. A szociális szolgáltatások rendszerében egyre növekvő igény mutatkozik a pszichiátriai és a szenvedélybetegek részére ellátást nyújtó alapszolgáltatások biztosítása iránt. Célok és eszközök A helyzetkép alapján az önkormányzatnak egyszerre több problémával kell szembesülnie. A szociális ellátórendszernek egy időben kell kezelnie az alacsony foglalkoztatásból, a munkanélküliségből, a folyamatos elöregedésből és elszegényedésből, valamint a szociális rászorultak számának növekedéséből adódó feladatokat től az ellátás neve bérpótló juttatás - 8 -

12 A szociális és gyermekjóléti ellátások szervezése során - a szolgáltatástervezési koncepcióval összhangban - az önkormányzat stratégiai célkitűzései a következők: megfelelő jövedelemszint biztosítása azok számára, akik nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel, a szükségleteknek megfelelő, minőségi, komplex ellátások biztosítása, a szolgáltatások minél közelebb legyenek az ellátottakhoz, a szolgáltatásoknak megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása, igazodva a változó feltételekhez, a partnerség elve alapján az együttműködés erősítése az állami, nem állami és egyházi szervezetek között. A célok megvalósításának eszközei a jogszabály által előírt pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása, az Önkormányzat által önként biztosított ellátások az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően, a szociális szolgáltató rendszer működtetése részben állami, részben ellátási szerződés keretében nem állami és egyházi szervezetekkel, pályázati források igénybevétele. Pénzbeli és természetbeni ellátások A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat az önkormányzat biztosítja a szociálisan rászoruló egyének és családok számára. A statisztikai adatok alapján a segélyekben részesülők száma és a segélyezésre fordított összegek folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak. Különösen a munkanélküliek ellátásához kapcsolódó segélyek növekedése, az átmeneti nehézségek esetén és a lakásfenntartáshoz nyújtott támogatás esetében mutatható erőteljesebb növekedés. A Háztartáspanel kutatás 3 ezeket a statisztikai adatokat egyértelműen alátámasztja. Arra a kérdésre, hogy kinek a segítségére számíthat a problémák megoldásában, a hivatal (önkormányzat) és a szociális szolgáltatók szerepének növekedése mutatható ki. A statisztikai adatok és a helyi kutatás alapján előre vetíthető a támogatást igénylők számának növekedése. 3 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2008-ban indította el azt a városi kutatássorozatot, melynek célja a városlakók életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a változások elemzése és bemutatása. A kutatási program nemzetközi és hazai mintákon alapul, mely az ún. háztartáspanel módszertanát követi. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokról gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről. Sajátossága, hogy azonos lakossági mintán, azonos kérdőívvel próbálja feltárni a változásokat, úgy, hogy a kérdezők ugyanazokat a háztartásokat keresik fel meghatározott időközönként

13 3. ábra: A rendszeres pénzellátásban részesülők száma Nyíregyházán között fő A támogatás megnevezése Jövedelempótló 1 támogatás Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Időskorúak járadéka Ápolási díj Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ábra: Eseti pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma Nyíregyházán között fő A támogatás megnevezése Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés, hamvasztás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

14 A szociális szolgáltatások adatait vizsgálva jellemzően az idősellátás területén mutatható ki számszerű növekedés. Az alapszolgáltatások biztosításában jelentős szerepet vállaló Szociális Gondozási Központ étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását nyújt. A szociális szolgáltatások rendszerén túl az igények alapján otthonápolási szolgálatot, otthoni hospice ellátást (mindkettő OEP finanszírozott) és gyógyászati segéd eszközkölcsönzőt működtet. Az idősek bentlakásos elhelyezését az önkormányzat a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működő Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthonában biztosítja, összesen 325 férőhelyen. Mindkét integrált intézmény az idősek bentlakásos elhelyezésén túl egyéb szolgáltatásokat is ellát. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona nappali elhelyezést biztosít idősek és demens betegek részére, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek részére bentlakásos elhelyezést nyújt. Ezen kívül a hospice ellátást elsőként szervezte meg az intézményben. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság az idősotthoni ellátáson túl az egészségügyi alapellátás szervezéséért és az önkormányzati fenntartású bölcsődék működtetésért felelős. A Mentálhigiénés Központ a mentális betegségekkel élők, családjaik szociális, életviteli, lelki, egészségi, illetve (re)habilitációs, (re)integrációs társadalmi beilleszkedési nehézségei kezelését, sikeres megküzdésének támogatását, elősegítését biztosítja. Az intézmény közösségi alapellátást nyújt, amelynek során a pszichiátriai betegeket a családi környezetükben való minél sikeresebb életvitelükben segítik a gyógykezelési ismeretek közvetítésével, folyamatkövetéssel, valamint a természetes életközösség konfliktusaival való küzdési képességeknek a javításával. A fogyatékkal élő személyek részére támogató szolgáltatást, nappali ellátást és lakóotthoni ellátást biztosít, és szociális foglalkoztatást végez. A Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait látja el 3 központ munkája révén. A Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot működtet. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosításában ellátási szerződés alapján több nem állami és egyházi fenntartó vesz részt

15 5. ábra: Ellátási szerződés keretében nyújtott szolgáltatások szolgáltatás megnevezése étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás, tanyagondnoki szolgáltatás családsegítés, tanyagondnoki szolgáltatás családsegítés közösségi ellátás utcai szociális munka támogató szolgáltatás, nappali ellátás, lakóotthoni ellátás támogató szolgáltatás szolgáltató, intézmény megnevezése Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény (fenntartó: Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház) Human-Net Alapítvány Szocio-East Egyesület Talentum Európai Fejlődésért Alapítvány Periféria Egyesület Szent Kamill Rehabilitációs Intézmény (fenntartó: Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány) ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete nappali ellátás Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egyesülete szenvedélybetegek átmeneti otthona Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona (fenntartó: Kék Nefelejcs Alapítvány) étkeztetés (népkonyha), nappali ellátás hajléktalanok és szenvedélybetegek részére, átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, hajléktalanok otthona Oltalom Szeretetszolgálat (fenntartó: Magyarországi Evangélikus Egyház) bölcsődei ellátás Hétszínvirág Bölcsőde (fenntartó: Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft) 0-6 éves gyermekek átmeneti gondozása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei gyermekvédelmi szakellátás Önkormányzat Lakásotthonok (fenntartó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat) Kiléptető Ház működtetése Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Szervezete Lehetséges fejlesztési irányvonalak A demográfiai változások egyértelművé teszik az idősellátás rendszerének folyamatos fejlesztését. Egyrészt a szolgáltatások körének bővítése, a szolgáltatások színvonalának javítása, másrészt az infrastrukturális feltételek biztosítása oldaláról. Egyértelmű igény mutatkozik az alapszolgáltatások fejlesztésére. Prioritást kell élvezzenek a házi segítségnyújtás és az étkeztetés megszervezéséhez, lebonyolításához szükséges infrastrukturális fejlesztések. Jelenleg folyamatban van a 7/2011. (III. 9.) BM rendelet alapján meghirdetett pályázat, amelynek keretében a Nyíregyháza, Csaló köz szám alatt található 3. számú Idősek Klubja felújítását kívánjuk megvalósítani

16 A beruházás összköltségvetése Ft, amely 80 %-os mértékben támogatott a pályázat által. Terveink szerint a Nyíregyháza, Szent István utcán található épületbe (volt Kis SZTK ) hat házi gondozói körzet kerülhet bérelt ingatlanból áthelyezésre. Jelenleg a felmérési szakasz tart (átalakítás költségbecslése, körzetek meghatározása). A kihasználtság lehetővé tenné a védőnői szolgáltatás elhelyezését, valamint az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság központjának kialakítása is itt történhet. Ez utóbbi esetben a Nyíregyháza Pacsirta utcán található idősek otthona férőhelyeinek bővítésére, hiányzó tárgyi feltételek biztosítására kerülhet sor. Az idősek bentlakásos elhelyezési lehetőségeinek bővítése szükséges. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működő Oros, Rozsnyai u. 8. szám alatt található idősek otthona bővítése indokolt, akár a piaci alapon működő nyugdíjasház formában is. Nyugdíjasház kialakítása más helyszínen is történhet. Az alapszolgáltatások rendszerében a pszichiátriai és fogyatékos személyek ellátást biztosító Mentálhigiénés Központ más helyszínen történő kialakítása esetén nyugdíjasházzá alakítható az épület. A Human-Net Alapítvány évek óta a családsegítés feladatait ellátási szerződés keretében látja el. Számos sikeres pályázat írója és lebonyolítója az Alapítvány. Az ÉAOP A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése című pályázat keretében Ft támogatást nyertek el (a beruházás összköltsége Ft). A projekt célja az önkormányzati tulajdonú, Nyíregyháza, Semmelweis utcán található 22200/149 hrsz. ingatlanon az Örökösföldi Közösségi Ház megépítése. A Közösségi Házban helyet kap a családsegítés, valamint a megvalósulandó programok a civil, egyházi és magánszektor összefogásával járulnak hozzá a lakótelepen élők társadalmi, gazdasági integrációjához, szabadidejük hasznos eltöltéséhez, a családtudat erősítéséhez a közösség összetartó erejének növelésével. Jelenleg a támogatási szerződés megkötésének előkészítése történik. Feladatunk az Alapítvánnyal történő szerződés előkészítése az önkormányzati tulajdonú ingatlan használatára vonatkozóan. A gyermekvédelem rendszerében a nappali ellátást biztosító bölcsődék kihasználtsága a gondozott gyermekekhez viszonyítva 95,74 %, a beíratott gyermekekhez viszonyítva 138,58% volt 2010-ben. Figyelembe véve az évek óta növekvő ellátási szükségletet és a hatályos rendeleteket, indokolt lenne a meglévő intézményi kapacitások bővítése. Bár ben a jogszabályi feltételek következtében összesen az engedélyezett férőhelyek száma 150-el növekedett, a valóságban két bölcsőde kapacitásbővítése történt összesen 54 férőhellyel. Ezen intézményeknek a működési engedélyezési eljárása folyamatban van. A további fejlesztéseknek két lehetséges útja van; új bölcsőde létesítése vagy a korábban bölcsődeként működő épületek visszaalakítása, ekkor azonban a jelenleg ott működő szolgáltatások (védőnői szolgáltatás, idősek klubjai) más helyen történő kialakítását is meg kell szervezni. A családok a mai nehéz társadalmi és gazdasági környezetben egyre több esetben szorulnak arra, hogy együttesen vagy külön a gyermek átmeneti elhelyezését igényeljék. Évek óta tervezett a Gyermekjóléti Központ keretében működő Családok Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) új helyszínen történő kialakítását. A TIOP pályázat keretében a Szőlőskerti Általános-, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona keretében működő gyermekek átmeneti otthona felújítása és bővítése forráshiány miatt került elutasításra

17 Különösen indokolt lenne ez utóbbi felújítás, hiszen az intézmény ellátási területe a kistérség és a megyében csak egy további ilyen típusú intézmény működik. A város szociális és gyermekvédelmi területeken mutatott erőfeszítései ellenére, több területen (gyermekvédelmi szakellátás, pszichiátriai betegek nappali intézménye, szenvedély betegek átmeneti otthona) sem tudja biztosítani a megfelelő ellátást, ezért az önkormányzatnak a kistérséggel, a megyével, az egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen keresniük kell a megoldást a szociális és gyermekjóléti feladatok minél magasabb szintű biztosítása érdekében. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős emberek egyedül élnek, azaz egyszemélyes háztartást tartanak fenn. A saját környezetben történő gondozás (alapszolgáltatások) erősítése a feladat. A gazdasági aktivitás, a munkanélküliség, a háztartás felnőtt tagjainak munkaerő-piaci helyzete közvetve mind hatást gyakorolnak a szociális ellátások és támogatások iránti igényekre, illetve a segélyezési lehetőségekre. Statisztikai adatok alapján a munkanélküliség mértéke növekvő tendenciát mutat Nyíregyházán. Városunkban az aktív korúak ellátásában részesülők száma 2000 óta folyamatosan növekedett, s 2010-ben már meghaladta a 2200 főt. A szociális ellátórendszer működésének átvilágítása eredményétől függően a gazdasági programban megfogalmazott fejlesztési irányvonalakat szükség szerint módosítjuk

18 OKTATÁS Óvodai ellátás Nyíregyháza város fenntartásában 18 önkormányzati fenntartású óvoda működik. Ebből 3 önállóan működő és gazdálkodó, 15 pedig önállóan működő óvodaként látja el a feladatait. Integráltan működik a 18 óvodából 14, összesen 17 tagintézménnyel, így elmondhatjuk, hogy összesen 35 helyen működik önkormányzati óvodánk, amelyek mind kizárólagosan óvodai feladatot ellátó intézmények. Óvodai gyermeklétszám változása között / / / / Aranykörte Bóbita Búzaszem Eszterlánc Gyermekek Háza Gyermekkert Kerekerdő Kertvárosi Csicsergő Kikelet Kincskereső Ligeti Margaréta Napsugár Nyitnikék Virág Utcai Százszorszép Tündérkert Nefelejcs A születési számokból arra következtethetünk, hogy a következő években az óvodai létszámokban jelentős változás nem várható. Elmondható, hogy városunkban teljes a gyermekek óvodáztatása, amely a szociális szolgáltatókkal való szoros együttműködésnek, és az óvodáztatási támogatásnak köszönhető. fő

19 Óvoda neve Gyermekek száma a 2010/2011 évben Gyermekek száma a 2009/2010. évben Gyermekek száma a 2008/2009. évben Gyermekek száma a 2007/2008. évben Aranykörte Bóbita Búzaszem Eszterlánc Gyermekek Háza Gyermekkert Kerekerdő Kertvárosi Csicsergő Kikelet Kincskereső Ligeti Margaréta Napsugár Nyitnikék Virág Utcai Százszorszép Tündérkert Nefelejcs Összesen

20 A 2010/2011. évben jelenleg 162,5 csoportban 4245 gyermeket nevelnek. A csoportonkénti átlagos létszám 26,1 fő / csoport, a számított létszám, pedig 26,8 fő / csoport. A csoportok szervezési formája osztott és osztatlan. Óvodai alapadatok Óvoda neve Működő csoportok száma a 2010/2011 évben Csoportba járó gyermekek száma Ebből hátrányos helyzetűek száma Egy csoportra jutó átlaglétszám Óvodaped. száma Egy óv.ped. jutó gyerm. száma Aranykörte , ,1 Bóbita , ,5 Búzaszem , ,8 Eszterlánc , ,2 Gyermekek Háza , ,0 Gyermekkert 11, , ,8 Kerekerdő , ,6 Kertvárosi , ,8 Csicsergő Kikelet 9, , ,3 Kincskereső , ,2 Ligeti , ,7 Margaréta , ,8 Napsugár , ,0 Nyitnikék , ,3 Virág Utcai , ,3 Százszorszép 9, , ,0 Tündérkert , ,0 Nefelejcs , ,5 Összesen 162, , ,3 Óvodáink nevelési programja egyéni arculatukat tükrözi. A szakképzett óvodapedagógusok szeretetteljes környezetben biztosítják a játék szabadságát, megteremtik a játékon belüli fejlődés lehetőségét, a differenciálást és tehetséggondozást. A nevelési programokba épített esélyegyenlőségi programok a halmozottan hátrányos helyzetű, speciális szükségletű, és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált, tudatos nevelését és fejlesztését szolgálják. Kimagasló a hátrányos helyzetű gyermekek száma a Kincskereső Óvodában (76,8 %), a Kikelet Óvodában (34,3 %), a Margaréta Óvodában (34 %). Jelentős a hátrányos helyzetű gyermekek száma, a Tündérkert Óvodában (33,2 %), a Bóbita Óvodában (31,5 %) a Kertvárosi Csicsergő Óvodában (30,3 %), a Virág Utcai Óvodában (27,6 %), az Aranykörte Óvodában (26,5 %), az Eszterlánc Óvodában (25,2 %)

21 A korai fejlesztésre szoruló gyermekek problémáinak minél korábbi felismerése és a szakszerű fejlesztés lehetőségének biztosítása változatlanul kiemelt feladat. A szakszolgálati feladatellátás helyben az alábbi területeken biztosított: - nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, gyógytestnevelés. A legnagyobb igény a logopédiai ellátás és nevelési tanácsadás terén jelentkezik. A teljes körű ellátás érdekében a speciális ellátást nyújtó szakemberek számát az elkövetkezőkben az igényeknek megfelelően szeretnénk biztosítani. Az elmúlt évek alatt több óvodában is megvalósult fejlesztés és korszerűsítés, mely az ellátás színvonalát emelte (Búzaszem Óvoda, Kerekerdő Óvoda, Tündérkert Óvoda). A további infrastrukturális fejlesztések az igényekkel és lehetőségekkel összehangoltan, az intézményrendszerünk átvilágítása és helyzetelemzés eredményei alapján tervezhetők. Óvodáink kihasználtságának elemzése mellett a peremterületeken lévő településrészek lakossági adatainak elemzése is fontos feladatunk, abból a szempontból, hogy hol várható nagyobb arányú változás, amely az óvodáskorú gyermekek számának csökkenését vonhatja maga után. A fenntarthatóság biztosítása érdekében, vizsgálandó a jelenleginél egységesebb intézményi szerkezet megteremtésének lehetősége, az általános iskolákkal szoros összefüggésben. Az intézményi nagyságrendek kialakításakor a helyi lakossági igények kielégítése mellett a működőképesség biztosíthatósága is kiemelt szempont. Alapfokú nevelés-oktatás Nyíregyháza város általános iskolai hálózata gazdag, sokszínű mind az iskolafenntartók, mind pedig az iskolatípusok tekintetében. Városunk önkormányzata 14 önálló, változó típusú, saját fenntartású általános iskolában biztosítja az alapfokú nevelés-oktatáshoz való hozzáférést a település iskolahasználói számára. Az általános iskolák ez évtől beiskolázási körzetcsoportokban elégítik ki a szülői igényeket. A kötelező beiskolázás biztosítására az iskolák kötelesek minden körzetcsoportban lakó és oda jelentkező tanulót felvenni. Körzetcsoporton kívüli tanulót is felvehetnek az iskolák, pedagógiai arculatuk sokszínűségének megfelelően, ha a jelentkezések száma és az engedélyezett osztálylétszám azt lehetővé teszi. Nyíregyháza általános iskoláiban az előző négy évben közel 600 gyermekkel csökkent a tanulólétszám, és a demográfiai adatok alapján további csökkenés várható a következő években, ami lassan egyenletes szintre fog beállni. A tanulói létszámok alakulásának vizsgálatakor fontos feladatunk prognosztizálni, hogy az egyes körzetcsoportokban, iskolákban mekkora mértékű tanulócsoport csökkenés következhet be, és ez a csökkenés hol, milyen arányban várható (a belső kerületek és a kül- és peremkerületi iskolák között), valamint hogyan változik a tanulók számának megoszlása a nem önkormányzati és az önkormányzati iskolák között. A tanulólétszám csökkenése a demográfiai okok mellett a nem önkormányzati iskolák széles kínálatának is köszönhető. Feladatunk a nem önkormányzati intézményekkel való folyamatos konzultáció bővítése és a problémás területek közös felvállalásában való előrelépés lehetőségeinek kialakítása

22 Általános iskolai tanulólétszám változás között / / / / Benczúr Bem Kodály Kertvárosi Arany Petőfi Vécsey Móricz Szőlőskerti Kazinczy Zelk Gárdonyi Móra Göllesz Iskola neve Tanulói létszám változás az elmúlt 4 évben Tanulók száma a 2010/2011. évben fő Tanulók száma a 2009/2010. évben Tanulók száma a 2008/2009. évben Tanulók száma a 2007/2008. évben Benczúr Gy. Ált.Isk Bem J.Ált.Isk Kodály Z.Ált.Isk Kertvárosi Ált.Isk Arany J.Gimn.és Ált.Isk Petőfi S.Ált.Isk Vécsey K.Ált.Isk Móricz Zs.Ált.Isk Szőlőskerti Ált.Isk Kazinczy F.Ált.Isk Zelk Z.Ált.Isk Gárdonyi G.Ált.Isk Móra F.Ált.Isk Göllesz V.Spec Szi.és Ált.Isk. Összesen:

23 Az önkormányzati alapfokú oktatásban 6610 tanuló 286 osztályban kezdte meg a tanévet. Az egy osztályra jutó tanulók száma 23,1 fő, az egy pedagógusra jutó tanulók száma 11,7 tanuló, a környező településekről bejáró tanulók aránya 8 %. Alapfokú oktatás-nevelési alapadatok iskolánként Egy osztályra jutó tanulólétszám Iskola Tanulólétszám Osztályok száma HHH tanulók száma Benczúr Gy. Ált.Isk ,8 94 Bem J.Ált.Isk ,6 14 Kodály Z.Ált.Isk ,3 5 Kertvárosi Ált.Isk ,3 26 Arany J.Gimn.és Ált.Isk ,9 51 Petőfi S.Ált.Isk ,8 57 Vécsey K.Ált.Isk ,2 91 Móricz Zs.Ált.Isk ,4 26 Szőlőskerti Ált.Isk ,4 50 Kazinczy F.Ált.Isk ,2 27 Zelk Z.Ált.Isk ,1 22 Gárdonyi G.Ált.Isk ,9 26 Móra F.Ált.Isk ,1 65 Göllesz V.Spec Szi.és 108 Ált.Isk Összesen: HHH tanulók aránya % 20,8 2,4 1,2 7,6 6,8 13,0 16,4 4,3 23,3 5,1 5,3 7,4 7,5 35, , ,0 Megvalósítandó cél, hogy az általános iskolák a közszolgáltatási jellegükből következően egységes színvonalon lássák el feladataikat, és a specialitások elsősorban a tanórán kívüli tevékenységek sokféleségében érvényesüljenek. Fontos feladatunk az emelt szintű oktatás és a tagozatok lehetőségének vizsgálata, és a specializációs lehetőségeknek a korábbinál egyenletesebb megteremtése az egyes városrészekben, hogy a szülők iskolaválasztása során jelentkező igényeknek megfelelően a kínálatot kiegyenlíthessük. Iskoláink a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatására, a személyre szóló fejlesztés biztosítására a kötelező tanórai foglalkozások mellett a következő években is a közoktatási törvényben biztosított keretek között szervezhetnek különböző tehetséggondozó, felzárkóztató, egyéni fejlesztő foglalkozásokat, melyeket a tanulók képességüknek és szorgalmuknak megfelelően részt vehetnek. Ezen kívül arra törekszünk, hogy a tehetséggondozás, a sajátos nevelési igényűek integrált nevelése-oktatása magas színvonalon történjen, a szakszerű fejlesztés személyi és tárgyi feltételeit biztosítsuk, a szervezeti feltételeket koordináljuk. Ez utóbbi feladatban a Gyógypedagógiai Módszertani Intézményünkre támaszkodunk továbbra is. Fontosnak tartjuk, hogy a korábbinál nagyobb súlyt kapjon iskoláinkban a pályaorientáció, hogy a tanulók pályaválasztási döntése megalapozottabb lehessen. A következő években kiemelt feladatunk az önkormányzati iskolák gyermekmegtartó szerepének erősítése, a pedagógiai kínálat sokszínűségének és értékeinek megőrzésével és

24 továbbfejlesztésével, amely során a pedagógiai-módszertani korszerűséget és hatékonyságot, a szülői igényeket és az önkormányzati, pályázati lehetőségeket együttesen tartjuk szem előtt. A tanulólétszám folyamatos csökkenése és az iskoláink fenntarthatóságának biztosítása érdekében az intézményi átvilágítás után meg kell vizsgálnunk a jelenleginél egységesebb intézményi kialakítás szakmai lehetőségét. A fenntarthatóság érdekében meg kell teremtenünk egy egységes feladatfinanszírozási rendszert, hogy a működtetés során a stabilitás és kiszámíthatóság jellemezze a rendszert. Középfokú oktatás és szakképzés Nyíregyháza önkormányzata jelenleg 16 középfokú intézményt és 8 kollégiumot tart fenn. A 2010/2011. tanévi nyitó adatai szerint összesen 391 osztályban tanuló folytat tanulmányokat nappali tagozaton, valamint 34 osztályban 995 tanuló vesz részt felnőttoktatásban, nappali, esti vagy levelező tagozaton. Kollégiumi elhelyezést kapott 1634 tanuló. A középfokú intézmények közül 7 feladat ellátási helyen valósul meg gimnáziumi nevelésoktatás, melyek között többcélú intézmények is vannak. (Általános iskola és gimnázium, gimnázium és szakközépiskola, és egy-egy intézményben van 6 osztályos és 8 osztályos gimnáziumi oktatás is.) A gimnáziumok közül 4 intézmény képvisel homogén gimnáziumi profilt, szakközépiskolával 2, általános iskolával 1, míg kollégiummal 1 alkot közös igazgatású közoktatási intézményt. A gimnáziumi osztályok tanulói összetételét illetően fontos jellemző, hogy a 3131 tanuló 23 %-a (721 fő) naponta más településről jár be iskolájába, míg 15,3 %-a (479 fő) kollégiumi ellátásban részesül

25 A 2010/2011. tanév indításakor a gimnáziumi átlaglétszámok alakulását az alábbi táblázat rögzíti: Intézmény neve Arany János Gimnázium és Általános Iskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Krúdy Gyula Gimnázium Művészeti Középiskola és Kollégium Vasvári Pál Gimnázium Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Átlaglétszám osztályonként 4 évf. 6 évf. 8 évf. Arany.J. tehets. gond Nyelvi előkészítő 30,7 31, ,6 34,6 34,3 34, ,3 30,3 34,1 34, ,7 31,7 32,2 31 A középiskoláink között van kéttannyelvű (Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium), és változó, hogy reál, természettudományi, illetve humán tantárgyakat oktatnak-e magasabb óraszámban. A tanórán kívüli foglalkozások feltételei és azok gyakorlati megvalósítása (célcsoportok, heti óraszám, stb.,) terén lényeges különbségek mutatkoznak az egyes intézmények között a közoktatási intézkedési terv adatai alapján, amelynek okait fel kell tárnunk. A hatályos Országos Képzési Jegyzék szerinti 4 szakterületen, 10 intézmény biztosít szakközépiskolai kínálatot. A szakiskolák 13 szakmacsoportban oktatnak OKJ-s képzéseket. fő

26 A főbb mutatókat az alábbi táblázat tartalmazza: Intézmény neve Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Művészeti Középiskola és Kollégium Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium TISZK megnevezése Nyírvidék TISZK Nyírvidék TISZK Nyírvidék TISZK Nyírség TISZK Nyírség TISZK Nyírvidék TISZK Nyírség TISZK Nyírség TISZK Nyírvidék TISZK Nyírvidék TISZK Nyírség TISZK Tanulói létszám évfolyam Ebből NYEK Osztályok száma Osztályok száma Tanulói létszám Szakképző évfolyamok Osztályok száma Összesen Kizárólag szakközépiskolai, tehát homogén képzési profilú intézmény 3 (Bánki D., Széchenyi I., és Vásárhelyi P.), míg 6 intézmény (Bencs, Inczédy Gy., Lippai J., Sipkay B., Wesselényi M. és Westsik V.) szakiskolai, és 2 (Művészeti, Zay A.) gimnáziumi, 2 pedig általános iskolai feladatokat is ellát. Az iskolai oktató-nevelő-képző tevékenység mellett kollégiumi funkciók érvényesülnek 9 intézmény (Bánki D., Inczédy Gy., Sipkay B., Széchenyi I., Wesselényi M. és Zay A., Művészeti, Szőlőskert, Zrinyi) esetében. A sajátos alapfeladatokat (felzárkóztató oktatás, speciális szakiskola) ellátó két intézmény (Bencs L., Göllesz V.) mutatói megfelelnek az országos helyzetképnek. A középfokú intézmények fenntarthatóságának biztosítása érdekében az intézményi átvilágítás után szintén meg kell vizsgálnunk a jelenleginél egységesebb és hatékonyabb intézményrendszer kialakításának lehetőségét, a kihasználtság érdekében

27 A fenntarthatóság érdekében ezen a szinten is meg kell teremtenünk az egységes feladatfinanszírozási rendszert, hogy a működtetés során a stabilitás és kiszámíthatóság jellemezze a középfokú oktatási-képzési intézményeinket. A szakképzés terén elsődleges feladatunk a fenntartható, a demográfiai adottságokhoz és munkaerő-piaci igényekhez jól igazodó szakképzési kínálat biztosítása, amely lehetővé teszi a korszerű tudás megszerzését, és a tanulók és felnőttképzési résztvevők számára egyaránt vonzó kínálatot, széles választási lehetőséget nyújt. A szakképzési intézményhálózatra jellemző, hogy az előző ciklusban az országos fejlesztési lehetőségek és uniós pályázati programok segítségével létrejött a TISZK. A Nyírvidék TISZK létrehozása Nagykálló és Tiszavasvári önkormányzatával közösen történt, míg a Nyírségi TISZK alapítói között önkormányzatok, alapítvány, felsőfokú intézmények is találhatók. (Balkány Város Önkormányzata, Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány, Debreceni Egyetem, Nagykálló Város Önkormányzata, Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza MJV Önkormányzata, Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft, Tiszavasvári Város Önkormányzata). Mára lezárult a TISZK létrehozásának II. üteme is. A Központi Képzőhely a képzési funkcióknak megfelelő korszerű technológiával berendezett tanműhelyekben és laboratóriumokban képes a munkaerő-piac igényei szerinti oktatásra, a nagysebességű hálózat kiépítésével képes a modulrendszerű oktatásban a csúcstechnológiai szimulációkra. A Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. a tanműhelyi képzéseken túl, a pályaorientációval kombinált pályaválasztási tanácsadó rendszerrel valódi tanulási utakat ajánl a tanulóknak. A TISZK támogatja a vállalati gyakorlati képzés módszertani fejlesztését és illeszkedését az iskolák által végzett oktatáshoz. A pedagógusok és oktatók továbbképzésével, az új oktatási, minőségbiztosítási és szervezetfejlesztési módszerek bevezetésével és folyamatos alkalmazásával hozzájárul a magas színvonalú oktató munkához. A jövőben kiemelt feladatunk, hogy a működtetés során megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyek az iskolai rendszerű szakképzés és a felnőttképzés terén az önkormányzati érdekeknek megfelelő kihasználtságot, jobb finanszírozhatóságot biztosítják. Célunk a felnőttképzési bevétel, a piaci részesedés és a működés biztonságának további növelése, a tulajdonosi támogatás csökkentése. A Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft.-nek a Nyírszakképzés Nonprofit Kft.-vel szoros együttműködésben szolgáltató központként a térség felnőttképzési piacának meghatározó tényezőjévé kell válnia. Célszerű az önkormányzati fenntartású intézményeknek és a TISZK-nek nemcsak a nappali rendszerű szakképzését, de a felnőttképzési tevékenységét is integrálni. A felnőttképzés területén jelentősen erősíteni kívánjuk a szakmai képzések terén elért pozíciónkat, és új, elsősorban magánszemélyek számára értékesített, kevésbé költségigényes szakképzések piacára kívánunk betörni, és megőrizni erős pozíciónkat a pedagógus akkreditált képzések terén. Fokozott gondot kell fordítanunk arra, hogy a most már négy éve működő - Központi Képzőhely épületét és tanműhelyi felszereltségének színvonalát megőrizzük. Ennek érdekében szükséges a szakképzési fejlesztési források mellett további infrastrukturális és pályázati források keresése is

28 Felsőoktatás Nyíregyházán három felsőoktatási intézmény rendelkezik székhellyel: Az állami fenntartású, regionális jelentőségű Nyíregyházi Főiskola öt karon kínál különböző - alap és mesterszakon - szintű képzési programokat. A Nyíregyházi Főiskola a megyei K+F tevékenység egyik kiemelkedő bázisa (a megye kutatás-fejlesztési tevékenységének becslések szerint 80%-a Nyíregyházán koncentrálódik). A Nyíregyházi Főiskola törekszik arra, hogy Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az Észak-alföldi régió sajátos kihívásait, illetve problémáit tartva szem előtt képezzen szakembereket, valamint a gazdasági és társadalmi szereplőkkel együttműködve végezzen kutatásokat és fejlesztéseket. Az egyik legfontosabb kihívása Nyíregyháza Megyei Jogú Város vezetésének: a fiatalok Nyíregyházán tartása, lehetőségek és perspektívák nyújtása. A város célja, hogy a továbbiakban is szorosan együttműködjön a Nyíregyházi Főiskolával, nemcsak az oktatás területén, csakúgy a sport, a tudományos munkák, kulturális, művészeti területeken, mint a szakmai együttműködések tekintetében is. A Magyarországi Görög Katolikus Egyház által működtetett Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, amely 25 fős évfolyamokon folytat teológiai képzést magyarországi és határon túli magyar hallgatókkal. Nyíregyházán több, más városban székelő felsőoktatási intézmény is nyújt kihelyezett képzést, amelyek közül a legfontosabb a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által kínált 5 alapszak. Mindkét felsőoktatási intézménnyel célunk stabil együttműködés kialakítása. KULTÚRA Nyíregyháza kulturális aktivitásával, művészeti-szellemi értékeivel az utóbbi években az ország egyik legjelentősebb szellemi központjává vált. Az önkormányzat mindig törekedett a tradicionális értékek ápolására, megőrzésére, a helyi közművelődés magas szintű biztosítására. Az önkormányzati fenntartású és irányítású kulturális intézményrendszer jelenlegi szervezete 2009 januárjában jött létre, és az alábbiak szerint működik: - Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum - Krúdy Gyula Art Mozi, és Rendezvénycentrum - Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár - Nyíregyházi Cantemus Kórus A megyei önkormányzattal közös fenntartású intézményünk a Móricz Zsigmond Színház és a Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet. A működtetés feltételeinek tisztázása, a város érdekeinek megjelenítése elengedhetetlen. A 2011 januárjában elfogadott kulturális koncepció egységes alapelv szerint határozza meg az önkormányzat által támogatott és fejleszteni kívánt tevékenységek körét, a feladatok ellátási módját, feltételeit és szervezeti kereteit. Alapvető célként jelöli meg a hatékonyabb, egységesebb, átláthatóbb, költségkímélőbb feladatellátást, mind a városi intézményhálózat, mind a rendezvényszervezés területén