CSONGRÁD-MEGYEI CIVIL SZERVEZETEK

Átírás

1 CSONGRÁD-MEGYEI CIVIL SZERVEZETEK IFJÚSÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TERÜLETEN 2006 Támogatónk az

2 A LEGKÖZÖSEBB ÜGY - A FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS Csongrád-megye civil szervezetei Ifjúsági-, természet-, és környezetvédelmi területen Szerkesztette:Kotogán Róbert Készült: A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM CIVIL ÖNSZERVEZÕDÉS, SZAKMAI ÉS TERÜLETI EGYÜTTMÛKÖDÉS KOLLÉGIUMA ÁLTAL KIÍRT PÁLYÁZATA ÁLTAL TÁMOGATOTT LEGKÖZÖSEBB ÜGY A Fenntartható Fejlõdés! PROJEKT KERETÉBEN A programot támogatta: Felelõs Kiadó: Kotogán Zsuzsa Készült az Életharmónia Alapítvány megbízásából Nyomdai elõkészítés: G&B COM Bt Nyomdai munka: Audio&Dekor Bt., N.P. Copy Bt. Újrahasznosított papírra nyomva

3 Tartalomjegyzék Betûsorrendben! Tisztelt Olvasó!! Ki, kit, hol és mibõl neveljen környezetvédelemre?! Légy természetes! (A környezetvédelem kinek a feladata?)! Állami Gondoskodásban Élõ és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány! Alternatíva Egyesület! Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesület! Biokultúra Egyesület - Szegedi Helyi Csoportja! Critical Mass - Kerékpáros felvonulás! Csermely Természetvédelmi Egyesület! CSEMETE Természet és Környezetvédelmi Egyesület! Csongrád megyei Természetbarát Szövetség! Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda! Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület! EURODESK! Életharmónia Alapítvány! Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület! Helyi Ifjúsági Szolgáltató Iroda! HUMUSZ Hulladék Munkaszövetség! IFJÚSÁG PROGRAM! Junior Achievement Magyarország! Kemence Közmûvelõdési és Környezeti Nevelési Egyesület! Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért! Levegõ Munkacsoport! Magyar Cserkészszövetség V., Délmagyarországi Kerülete! Magyar Ifjúsági Vöröskereszt! Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület! Magyar Természetvédõk Szövetsége! Nagyító Alapítvány! Orchis Természetvédelmi Egyesület! Orpheus Állatvédõ Egyesület! SZITI Egyesület-Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda! Tudatos Vásárlók Egyesülete! Városi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat Hódmezõvásárhely! VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség! Védegylet! WWF Magyarország! A Fákról! Könyvajánló! Linkajánló

4 Tisztelt Olvasó! Ez a kis füzet a legfontosabb célból született: Az emberiség mindennap válaszúton van, hogy milyen jövõt szán önmagának és szülõhelyének, a Föld-bolygónak, hogy milyen jövõt szánunk gyermekeinknek, unokáinknak, és az utánuk jövõ generációknak. A évtizedet az ENSZ a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének nevezte meg, a mi munkánk is e célt támogatja. Füzetünk a Csongrád megyében (is) mûködõ ifjúsági szervezeteket és környezet - természetvédelmi szervezeteket mutatja be, a teljesség igénye nélkül. A füzetben szándékosan nem bontottuk a fenti kategóriákra szervezeteket, mert minden zöld szervezet foglalkozik az ifjúsággal a környezeti nevelés terén, és minden ifjúsági szervezetnek is kell foglalkoznia a környezetvédelemmel, környezeti neveléssel. Füzetünkkel a megye civil szervezeteinek és iskoláinak szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy összegyûjtöttük a szervezetek fontosabb adatait. Ezáltal a civilek alaposan megismerhessék egymás tevékenységét, a pedagóguok, pedig tájékozódhassanak a megye szervezeteirõl, megismerkedjenek a szervezetek szolgáltatásaival, felvehetik a kapcsolatot az érdeklõdésüknek megfelelõ közösségekkel. Így a pedagógusok munkájukhoz szakmai segítséget tudnak kérni az adott profilú szakmai szervezettõl, és megismerhetik azok programjait, amit az oktató-nevelõ intézmények számára nyújtanak. Természetesen célunk az is, hogy a fiatalok maguk is felkeressék a szervezeteket, hogy öntevékenyen kutassák a lehetõséget környezetük jobbá tételére, hogy részt vegyenek saját sorsuk alakításában, és a közügyekben, fejlesztve ezzel demokratikus készségeiket. Ezértl összefoglaltunk számukra néhány Európai Bizottság által indított ifjúsági projektet is. A legfõbb célunk ezzel a füzettel, hogy élhetõ jövõnk és a fenntarthatóság érdekében, a jelenlegi együttmûködések erõsödjenek, újabb kapcsolatok és közös munkák alakuljanak ki, induljanak el. Egyre inkább tartalommal töltõdjön fel mottónk, mely szerint legközösebb ügyünk, a fenntarthatóságra nevelés. Tisztelettel: Kotogán Róbert Életharmónia Alapítvány

5 Dél-Alföldi Környezetvédelmi EU Hírlevél IV. évf. 2006/1.szám 11. oldal Ki, kit, hol és mibõl neveljen környezetvédelemre? viselkedése inkább fakad, egy megszokott, törvénytisztelõ és egyben követõ magatartásból, mint a természetértékeire való gyermeki rácsodálkozás élményébõl táplálkozó, tudatos életformából. Ezt a hatást erõsíti fel a globalizáció és a gazdaság mindenáron nyereséget felmutatni A Környezetvédelmi Lexikon szerint a környezeti k í v á n ó, a nevelés "alapcélja a környezetvédõ t ú l f o g y a s z t á s b a gondolkodásmód és környezetbarát életmód h a j s z o l ó, a kialakítása és terjesztése" Egyszerû ez, de mégis környezetvé delembõl mennyire mást jelent a fogalom a lelkes á t v e t t n é p s z e r û tanárnak, a diáknak, a "civilnek", a fogyasztó megfogalmazásban, a állampolgárnak, a fogyasztást gerjesztõ, "fenntartható fejõdést" erõltetõ érdekek profitérdekelt termelõnek, a döntési jogkörrel rendszere. felruházott politikai szerepvállalónak, a A környezeti nevelés fontosságát szinte környezeti nevelés hatékonyságát biztosító ösztönszerûen erõsíti meg a spontán felismerés. pénzek felett döntõpárt és szakpolitikusoknak. Az egyre gyakrabban jelentkezõ helyi és A környezeti nevelés fogalmát, éppen úgy, mint világméretû környezeti katasztrófák rémképe, környezetünk védeleméét, mindenki alapvetõ fogékonyabbá teszi az állampolgárokat, és társadalmi érdekei szerint igyekszik értelmezni. különösen a gyermek és ifjú korosztályt, a Egyfajta egyensúlyt, gátat ebben csak az nagyobb léptékû környezetvédelmi gondolatok "általános közmegegyezéssei" elfogadott befogadására. törvényes elõírások jelentenek, azaz a Sajnos, mint a világon minden, a hétköznapok világában ez is sajátosan leegyszerûsödik. Mire a környezet megõrzésének, védelmének kérdése, a környezeti nevelés ügye az oktatás majd pedig a társadalom cselekvési színtereire kerül, a hozzákapcsolódó viszonyunk elbagatellizálttá válik. Kissé kesernyésen megfogalmazva, viszonyunk,,magyar focihoz", vagy az oktatáshoz hasonlóvá válik: környezet védelmérõl szóló jogszabályok adnak közös nevezõt abban, hogy mi a környezetszennyezés és mi nem. Nos a törvények betartásának, vagy be nem tartásának általános igénye formálja, tölti meg tartalommal a környezeti nevelést és a környezettudatos gondolkodást, illetve az ahhoz való társadalmi viszonyt. Ennek alapján elmondható, hogy ma az állampolgárok, és a közszereplõk általános Mindenki beszél róla, mindenki ismeri, mindenki érti, mindenki jobban tudja, mindenki játssza, de igazi eredményeket hosszú-hosszú ideje senki sem tud, és talán nem is akar felmutatni. Ebben a helyzetben komoly veszélyt rejt magában a tudatos környezeti nevelés hiánya, mert az egyszerû állampolgár gondolatvilága és cselekedetei skizofrén módon szétválnak egymástól. A környezettudatos gondolkodás és a cselekvés az átlagpolgárnál ollószerûen válik szét. A félelem a pusztulástól, a betegségektõl, az életkörülmények romlásától, sokszor a média által hisztérikusan felnagyítva, vad ellenkezéseket vált ki minden ellen, ami környezeti károkozással jár, vagy járhat. Így általánossá vált, a tények valós elemzése

6 nélküli, minden új, minden beruházás Ezért levélben összegyûjtött passzusokból idézek: szinte lehetetlen az új, korszerû hulladéklerakók, égetõk, stb, telepítése, még akkor is, azok a kor követelményeinek, az elvárható legkisebb "A Környezetvédelmi törvény (1995. évi VII. törvény) cikkelye szerint"...minden kockázat elvének megfelelõen lettek tervezve. állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek Mondhatni egyre erõsebben érvényesül a minden, megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére" mindenkor való tagadásának elve. Ez pedig helytelen. Pótcselekvés, amely igyekszik elfelejtetni velünk a másik, a fogyasztói, a Magyarország második Nemzeti környezetkárosító énünk, viselkedésünk tudatos, Környezetvédelmi Programjában ( ) vagy tudat alatti szégyenét. Hiszen, ki gondolja át önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a egyszer is, hogy mi történik azzal a személyes környezettudatosság növelése érdekében. tulajdonunkkal, amelynek birtokosaivá vásárlásainkkor válunk. Hiszen minden, amit A Nemzeti Alaptantervrõl kiadott 243/2003. sz. megvásárolunk, a közgazdaságtan szerint teljes kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként jogú tulajdonunkba kerül. Így tulajdonosai definiálja a környezeti nevelést. leszünk évente, többmázsányi vegyes összetételû csomagolóanyagnak, de tulajdonosai vagyunk annak a többkilónyi szárazelemnek, vegyszeres flakonnak, gyógyszernek, illetve elromlott használati tárgynak, amit még szerencse, ha a kukába dobunk és nem játszi könnyedséggel a természet lágy ölén helyezünk el örök nyugalomba. Úgyis fogalmazhatnánk, hajlamosak vagyunk felháborodni a szemétszáliítási díj emelésén, de nem törõdünk a hulladék mennyiségének növekedésévei, sem azzal, hova kerül mindaz, amit nem fogyasztottunk el. Bizony valahol itt kap léket társadalmunkban a környezeti nevelés, a környezettudatos gondolkodás és cselekvés jobb sorsra érdemes hajója. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, A környezeti nevelés ügye, vagy Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (2007- mint állami feladat 2013) is többször említi (a környezetpolitika, a fogyasztóvédelem és az oktatáspolitika kapcsán A környezeti nevelés az államnak éppen úgy a is: "Az egész életen át tartó tanulás: az 'okos feladata, mint az önkormányzatoknak, és a társadalom' jövõképe". civilszervezeteknek. Mondhatjuk úgy, az egész társadalom elemi érdeke, hogy milyen viszonyt alakítunk ki gyermekeink és a természet között. Az Oktatási Minisztérium közoktatási stratégiája Tevékenységünkkel sohasem a mi életünket (2003) pedig a következõket írja: Hosszú távú tesszük jobbá, hanem az övékét könnyítjük, vagy stratégiai célok: "hatékonyan szolgáljon olyan éppen nehezítjük meg. A környezeti nevelés tehát alapvetõ társadalmi célokat, mint a mindenkinek feladata, de míg a mindenkori demokratikus jogáliam mûködése, a környezet kormányok és önkormányzati testületek védelme, a polgárok egészségi állapotának és alkotmányos kötelessége, addig a civil életminõségének javulása, a kulturális javak társadalom szereplõinek önként vállalt, egyéni iránti igény fenntartása és az ország nemzetközi belátáson alapuló tevékenysége. Az állami integrációjának és felelõsségvállalásának kötelezõ szerepvállalás alátámasztására a Nimfea erõsítése; Természetvédelmi Egyesület által készített nyílt

7 A Közoktatási Törvény évi módosítása versenykényszer, az ismeretek halmozása 48. (3.) bekezdése alapján: "Az iskola nevelési jellemzi, az összegyûjtött tényanyag logikus programjának részeként el kell készíteni az összeépítésére alig törekszik. A tiszta gyermeki programját iskola egészségnevelési és gondolkodás alkalmas lenne a természet környezeti nevelési " szeretetének kialakítására, Ezt jól igazolja a tanuiói kérdõívekben adott válasz is (a évtõl a Fenntartható fejlõdés évfolyamos diákok kétharmada még oktatásának ENSZ évtizede kezdõdött. (United rendszeresen foglalkozik környezetvédelmi Nations Decade of Educationfor Sustainable kérdésekkel) de ezt a velünk született vágyat Development)" hamar kiöljük, mikor idejekorán kezdjük el a A környezeti nevelés helye, mint alap az rendszer elemei helyett magát a rendszert iskolában', az oktatásban van. Az iskolai megtanítani. Ezen azt értem, hogy az alapképzés 1-4 környezeti nevelés, mint stratégiai terv valamennyi intézmény pedagógiai programjába, mint alapprogram épült be, kötelezõ érvénnyel. A módosított Közoktatási Törvény évi 48. (3.) bekezdésében szerepel a környezeti nevelési program kidolgozása, amely a mindenkori Pedagógiai Program része kell, hogy legyen, melyet minden intézménynek kötelezõ volt elkészítenie. Jelen programokat a fenntartók el is fogadták, így azok életbe is léptek. Sajnálatos tény, hogy az elmúlt egy évben, a kormányzati munka racionalizálása kapcsán mind az OM, mind a KVVM több olyan háttérintézményt szüntetett meg, vagy szervezett át, a tevékenységének korlátozásával, amely éppen a környezeti évfolyamán már ökológiai rendszerekbe nevelést hívatott mind szakmai, mind pénzügyi ágyazva, tudományos mélységekkel szempontból támogatni. igyekszünk, a természetismeret és más A környezeti nevelés legfontosabb tanórai tantárgyak tanítása során gyermekeink színtere a természettudományos tárgyak tudatába rögzíteni a "tölgyfa helyét a oktatásánál van. A fizika, a kémia, a biológia világban", ahelyett hogy magát a tölgyfát, a tanítása kiváló lehetõséget ad a rókát, a burgonyát... stb., azaz az élõlényeket környezettudatos gondolkodás kialakítására, ismertetnénk meg velük. Így bár 8. évfolyamra a elmélyítésére. Az anyagi világ rendszereinek gyerekek már definíciószerûen ismerik, sok megismerésén keresztül mód nyílna a esetben még az ökológiai niche nehezen természet és az ember kapcsolatának újszerû, értelmezhetõ fogalomkörét is, de alig jártak a fenntarthatóság alapelvein nyugvó természet közeli állapotú erdõben, s a megközelítésére, az alapvetõ természet- és burgonyával bizony legfeljebb köret, vagy chips környezetvédõ gondolkodásmód kialakítására. formájában találkoztak. Sajnos ez csak részben igaz így, hiszen oktatási A felsõoktatásban az eddigi gyakorlat szerint, a rendszerünk jelenlegi formájában erre nem, környezeti nevelés, mint eszköz teljesen eltûnik. vagy csak részben alkalmas. Oktatásunk alapját jelenleg is a

8 Csak a kifejezetten szakirányban továbbtanuló b i o l ó g u s o k, k ö r n y e z e t v é d e l m i szakmérnökök...stb. találkoznak a környezet- és természetvédelem tudományos igényû ismeretanyagával. Felvetem a kérdést, vajon nem volna-e szükség arra, hogy a bármilyen szakon tanító tanár, vagy a tervezõ mérnök, vagy a gazdasági életet formáló közgazdász, az ügyekben döntõ jogász... a felnõtt társadalom leendõ tanult közszereplõi "alapismeret" szintjén legalább még egyszer tanuljanak az ember és a természet viszonyairól? A környezeti nevelés fontosságát, mint vezérlõ elvet, amely a hétköznapi életünk meghatározója lehet, nem emelte magához a felsõoktatás! Nem javít ezen az új "Bolognai rendszerû" felsõoktatási innováció sem. A tanórán kívüli környezeti nevelés az iskolában A tanár gyakran áldozza fel szabadidejét, hivatástudatból arra, hogy elvigye diákjait kirándulni, túrázni, mert tudja, hogy a szemlélet és a közösségformálás egyik legjobb eszköze. De ingyen támogatás nélkül ez nem válhat általánossá. A mai társadalomban egyetlen közalkalmazottól sem várhatjuk el azt, hogy költségeinek megtérítése, a szabadidõ felhasználás ellenértékének megfizetése nélkül vállaljon ilyen szerepet. A tapasztalat az, hogy a szûkös intézményi költségvetésbõl erre nem telik. A forráshiányos fenntartó a költségvetési egyeztetéseken éppen az ilyen tételeket szokta elõször kihúzni. Ha sikerül is egy-egy terepi programra megfelelõ létszámú tanítványt toborozni, akkor megint elõkerülnek az anyagi feltételek. Az elszegényedõ családok nem képesek a szükséges fedezetet biztosítani, ezért gyakran éppen azok maradnak ki a programokból, akik motivációik alapján valóban örömmel és hatékonyan vennének részt a programokban. Kötelezõvé sem tehetjük a szülõi költségtérítéssel járó programokat. Ha pedig a Pedagógiai Programban szerepeltetjük, mint ahogyan ezt helyesen tennünk kellene, a 2003as közoktatási törvény módosítása alapján a fenntartóval kerülünk szembe. Mint az a közoktatási törvény 2003-as módosításából kiderül, nem lehet pénzt kérni a szülõktõl az erdei iskolákért, az osztálykiránduiásokért, a színházvagy múzeumlátogatásért, ha azok a pedagógiai programban szerepelnek. Ugyanakkor a mó do sí to tt kö zo kt at ás i tö rv én y al ap já n valamennyi közoktatási intézményben kötelezõvé vált a helyi környezeti nevelési program elkészítése és megvalósítása. Innentõl a fenntartóknak, az egyébként is nehéz helyzetben lévõ önkormányzatnak, egyházaknak kellene kifizetnie ezen programok költségeit. Az erdei iskola és az ehhez hasonló szakmai programok pedig komoly pénzbe kerülnek. Sajnos gyakorlati tapasztalat az, hogy az iskolák nem vállalják fel a konfliktust a fenntartóval, így ezek a tevékenységek be sem kerülnek a programokba. A fentiekbõl következik, hogy a terepi környezeti nevelés nem vált sem megyénkben, sem országosan általánossá. Marad az a rendkívül korlátozott lehetõség, hogy önkéntes alapon, esetleges pályázati forrásokból megfinanszírozva, a civilszervezetek által mûködtetett, vagy profitorientált vállalkozói formában szervezett terepi programokat veszünk igénybe. Nagyon kevés az iskolához kötõdõ, nonprofit jellegû saját kezdeményezés. Leszögezhetjük, hogy az alapvetõ társadalmi igény megnövekedése a környezeti nevelés

9 Kiszélesítésére, és az ezt serkenteni kívánó törvényi rendelkezések kibõvülése, éles ellentétben áll a valósággal. Míg nõttek a társadalmi elvárások és igények, ezek teljesítésének szubjektív és objektív feltételei nem változtak, gyakorta nem biztosítottak. Ezek a tények alaposan beszûkítik a környezeti nevelés eszközrendszerét, így sok esetben látványos, de tartalmában, igazi hatásában alapvetõen megkérdõjelezhetõ eredményû akciókban, programokban fulladnak ki a kezdeményezések. Maradnak a szinte minden iskola számára elérhetõ programok. Ünnepeljük a környezettermészetvédelem számára kiemelt jelentõségû "jeles napokat", vetélkedõket, kiállításokat szervezünk, esetlegesen elõadókat hívunk meg, de leginkább évente egy-két alkalommal, az igen jól mutató "szemétszedési akciók" szervezésével pipáljuk ki mindazt, amit vállaltunk környezeti nevelési programunkban. Félre ne értsenek! Nem azt mondom, hogy nincs szükség e programokra! Éppen ellenkezõleg. Fontos eszközei ezek a környezeti nevelésnek. Igaz, az erõltetett, fiatalok számára kötelezõen elrendelt települési "szemétszedõ akciók" pozitív környezeti nevelési hatásában személyesen nem nagyon hiszek! Hiszen alapvetõen sikeresek az iskolákban szervezett bensõséges megemlékezések, a rajzkiállítások. A nagy baj az, hogy lassan már csak ezek maradtak. Kiemelt jelentõségûnek tartom azt a néhány kezdeményezést, amikor intézmények, civilszervezetek megyei vetélkedõket szerveznek, és pályázati támogatás segítségével a legsikeresebbek számára nyári táborozásokat tesznek lehetõvé. Növekszik a társadalmi igény a környezetvédelmi problémák feltárása és megszüntetésére. A környezeti nevelés ügye mind a törvénykezésben, mind a társadalomban felértékelõdött. Ezzel ellentétben azonban az ország, a megye, a fenn tartók gazdasági gondjai, a "legkisebb kényszer elve" alapján háttérbe szorítják az ez irányú tevékenységek finanszírozását. Így a környezeti nevelés ideája szegényes forrásaival rendre lemarad a média és a reklámok, gerjesztette a fogyasztáshajszoló életmód igényének versenyében.

10 Összegezve tehát a környezeti nevelés társadalmi igénye, támogatottsága nõ, míg a megvalósítására felhasználható források mértéke egyre inkább csökken. Ennek következtében eltávolodik egymástól a társadalom valamennyi szintjén a környezettudatos gondolkodás és a cselekvés. A szakadás az egyre élesebb elkülönülés, a mindenminden tagadása irányába forduló, a fogyasztói társadalom környezetszennyezõ hatásaitól megcsömörlött, szegregációs jeleket mutató "zöldgondolkodásúak", a fogyasztást serkenteni kívánó, a társadalmi-gazdasági folyamatokban nyertesként kikerülõ és az egyre inkább leszakadó, s a felzárkózás zálogát a fogyasztás fokozásában látó társadalmi rétegek között egyre nagyobb mértékûvé válik. Éppen ezért a döntéshozóknak közösen kell fellépni országos és megyei szinten is a környezeti nevelésre fordítható források megszüntetése, átcsoportosítása ellen. Bõvíteni kell az ez irányú támogatásokat pályázati lehetõségek kiterjesztésével, illetve a törvényi kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében, a fenntartók kapjanak fejkvótaszerû céltámogatást, amelyet kötelezõen az intézményi környezeti nevelési feladatok ellátására lehessen felhasználni. A TI. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt feladatként, kiemelt források hozzárendelésével, nagyobb nyomatékkal legyen kezeive a környezeti nevelés ügye a "Környezettudatosság növelése akcióprogramban" Toldi Zoltán Biológia-kémia szakos tanár Természetbarát Diákkör vezetõje

11 Légy természetes! A környezetvédelem kinek a feladata? Kinek a feladata? Ez a munkamegosztó társadalomban élõ emberiség számára gyakori kérdés, amikor egy elhanyagolt feladatból fakadó problémával szembesül. Jól illusztrálja helyzetünket az alábbi történet: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember, név szerint: Mindenki, Valaki Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, sürgõsen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki se csinálta meg! Valaki dühös lett emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett, akit Mindenki okolt, amiért Senki nem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna. Van egy feladat, amit nem lehet átruháznunk, átpasszolnunk, mert valójában mindenki feladata. Mégis az emberek nap, mint nap megteszik. Ez a sorsa a közös feladatunknak? Ha 2006-ban valaki úgy kezd egy gondolatot, hogy Földünk és hatásszünetet tart, többféle reakciót fog kapni, pozitívat és negatívat is egyaránt. Mi jelenthet az, hogy valaki számára önkéntvállalt felelõs feladatot jelent, mások számára utált, kívülrõl rájuk erõltetett feladattól való, fintorgó menekülést. Mélyebben belegondolva környezetünk védelme nem feladatunk, hanem lehetõségünk, ezt fontos lenne megértenünk. Lehetõség, hogy megõrizhessük bolygónk eltartóképességét, szépségét és jövõjét. Ezzel a kérdéssel az utóbbi évszázadokban találkozott az egyre növekvõ népességû és fogyasztó életformát kifejlesztõ emberiség. Ebben a pillanatban a kérdésben már a kérdõjelen is túl vagyunk és a válaszadás ideje van már régóta. A jövõre igentmondó, késlekedõ, válaszunk nem azért nem hallható, mert a környezetkárosító iparosok, kereskedõk hangosabban kiabálnak, hanem mert túl sokan hallgatnak. Azok, akik úgy érzik, nekik semmi közük az egészhez, éppen ezért nem is kívánnak tenni semmit, és azon sem gondolkodnak el mi az, amit semlegességük közben másoktól mégis elvesznek. Valójában ez nem feladat, hanem maga az Élet, pozitív hangsúllyal. Mit értek e nagy szavak alatt? Az ember intelligenciájával jól alkalmazkodott a természethez, annyira, hogy sikerült elnyomnia önmagában és maga körül is. Ennek a hozzáállásnak egyre súlyosabban jelentkeznek a mellékhatásai. Az embernek ma már nem a természet által eléállított problémákat kell megoldania, hanem a saját maga által okozott, jelentõsen romló körülményekhez kell alkalmazkodnia.

12 Amely egyre inkább egy ördögi kört jelent számára, (tele öngerjesztõ pozitív visszacsatolási folyamatokkal). pl: csökkenõ ivóvízkészletek, egyre szélsõségesebb idõjárás, méreganyagok felhalmozódása, biológiai sokféleség csökkenése, fajok végérvényes kipusztítása, az ózonréteg vékonyodása, növekvõ tengerszint, újrahasználatlan hulladékmennyiség a talajok terméketlenné válása, a sivatagok terjeszkedése, az erdõk csökkenése, növekvõ levegõszennyezettség növekvõ városiasodás, kulturális elszegényedés, növekvõ népesség, és sorolhatnánk, a természeti erõforrások csökkenése a népek közötti gazdasági különbségek növekedését, illegális tömeges bevándorlást, egyre súlyosbodó társadalmi és nemzetközi konfliktusokat, háborúkat okoznak. Elgondolkodtató, hogy ezen események irányt sokan közömbösek, és könnyen besöprik a híreket lelkiismeretük szõnyege alá. Hát ez szörnyû, de nézzük mi a következõ hír Vajon hogyan gondolkodhat az az ember, aki mindezekre tesz magasról, csak az hajtja, hogy õ még m e g ú s s z a a következményeket. Az is lehet, hogy még soha nem szánta rá magát, hogy átgondolja az egészet, hiszen akkor foglalkozni kellene a pro blémákkal és l e h e t, h o g y kiderülne, hogy õ is tehet róla és ellene, de akkor meg kellene változni, és az munkával jár! Ááá inkább hagyjuk ezt a hülyeséget, majd a zõdek megoldják! De ne ítélkezzem, ítélje meg ezt meg õ maga. A természet és a Földi Élet alaptörvénye, hogy önszabályzó rendszerekbõl épül fel, egy nagy önszabályzó rendszerré, amelyben minden összefügg mindennel. Látható, hogy természetellenes életformát folytatunk, mely kultúránkká állt össze, és szokássá válva megkérdõjelezhetetlené vált, megváltoztathatatlannak tûnik, ezért hallgatnak oly sokan. Kimondhatjuk, hogy van az emberiség annyira egoista, hogy amit képes megtenni fizikailag, azt meg is teszi akaratilag: Ha meg tudom tenni, miért ne tenném meg? A válasz, hogy azért nem teheted meg, mert... egyre gyakrabban csapja arcul az emberiséget! Az erõsebb többségbõl még hiányoznak olyan alapvetõ tulajdonságok, mint a tisztelet és alázat, amivel ki tudom mondani: Megtehetném, de nem teszem meg. Amikor arról beszéltem, hogy az embert alkalmazkodási képessége tette sikeressé (és ebbe a közösség is beletartozik), ezt a képességét, mai is alkalmaznia kell, hogy egy új gondolkodással, új értékrenddel, új életstílussal a Föld ökológiai rendszerének mûködéséhez, annak határaihoz alkalmazkodni tudjon. Az eddig sikeresnek tûnõ emberközpontú nyugati gondolkodásmód mára kiderült, hogy nem mûködõképes.

13 Lehet ezt vitatni, de ez akkor is egyre a pillanatnyi érdekei miatt általában csak valóságosabb tény. Tehát a változás, vagyis a l á t s z a t i n t é z k e d é s e k e t t e s z. A környezetvédelem nem feladat, hanem egy kö rn ye ze tt ud at os sá g a zt je le nt i, ho gy lehetõség. Az életünk feltétele az alkalmazkodás, környezettudatosan cselekszel. Ha megakadunk a más szóval elfogadás. Ez az, aminek leginkább véleménynél, minden magyarázkodás szánalmas hiányában van a mai modern fogyasztó ember. és értelmetlen. Ebben a történetben csak a Mindenkinek szabad Lehet-e más a Világ? léteznie, az emberiség legközösebb ügye a Igen, lehet más a világ! fenntarthatóság! Mindenkié, mert mindenki hatással van a környezetére, és mindenkire A csodahatással van a (megváltozott) környezet. Tehát bogárként, örültként nem szabad a nem történt semmi helyzetben kezelt környezet- és maradnunk. természetvédõk, a beskatulyázott Amikor egy gyerek a szükségen felül zöldek meg-kapták feleslegesen sokat használ valamibõl, a felnõttek és fel-vállalták a azt mondják, hogy Ez a gyerek mennyit pazarol, Valaki törté-netbeli biztosan el van kényeztetve. Ha egy gyerek nem szerepét. Elindulhatott osztozik másokkal, és nem gondol a többiekre, a az újjalmutogatás, az felnõttek azt mondják: milyen önzõ ez a gyerek, elszigetelõdés: Õk a hibásak! és a Majd a ezt tanulta otthon. Ha egy gyerek gyakran bánt Zöldek elintézik, úgyis ez a mániájuk! - másokat és tönkreteszi a körülötte lévõ dolgokat, kijelentésekkel. Te is, én is a mindenkihez erre azt mondják a felnõttek: milyen tartozunk, akik felelõsek vagyunk tetteinkért. Ez rosszindulatú gyerek, szép kis szülei lehetnek. azért, nem olyan rossz dolog, hiszen azt jelenti Gondoljuk végig, hogy a bölcs felnõttek, hogyan is autonóm személyiségek vagyunk, ez a viselkednek, úgy tûnik a nevelést magunkon is szabadságunk. Aki nem vállal felelõséget folytatnunk kell! tetteiért, és mások határozzák meg irányait, az Ne csak addig jussunk el, hogy elismerjük: nem mondhatja magát szabadnak. Ez a másik ez nem jó így!, és mondunk egyszerû jelenség, amiben a modern ember szenved, és okoságokat : valamit kellene tenni! Mint a csak fogyaszt és fogyaszt bánatában, és sietve nagypolitika, amely felismerte a veszélyeket, de menekülni vágyik. Nincsenek Zöldek, mert mindenki Zöldnek született, a természet részeként. Nincs más választásunk, nehéz lenne megváltoztatni, annak a törvényeit, aminek részei vagyunk. Biztatóan egyre többen ismerik fel ezt önmagukban, így optimista vagyok, csak félek túl lassú a folyamat. Nem lehet megkeresni valakit, hogy majd õ megteszi mindenki helyett, mintegy utcaseprõ-szolgáltatásként eltakarítja.

14 Nem is közmunkát kell! és belsõ változást: végezni, nem áldozatot! ne légy közömbös, vállald fel kell vállalni, csak természetszereteted, a véleményed a változni kell, fejlõdni, védelemben saját magunknak,! külsõségek helyett a belsõ értékeket tartsd legbelül. Nem fontosabbnak, szükséges, ha nem akarsz, környezetvédõ! a szívedre hallgass, ne mások határozzanak aktivista lenni, nem meg, s z ü k s é g e s! fogadd el és szeresd önmagad és másokat, demonstrálni, hõsnek! törekedj mindig a jóra, lenni, mások szemetét összeszedni, könyvet! legyél nyitott! írni, harcolni, hivatásodként választani, mint Ezek valóban olyan dolgok, amitõl jobban is azok, akik annak láttán, hogy merre tartunk érezzük magunkat, ha kipróbáljuk. elhivatottan harcolnak. Azt kell mondanom, ha A fenntartható fejlõdés azt jelenti, hogy e célt szeretet van bennünk, bármit teszünk, az csak jó szolgáló megoldásokat válasszuk és használjuk. lehet. Akkor is védjük környezetünk, ha nem Meg van a képességünk és tudásunk arra, hogy károsítjuk azt, már ekkor is környezetvédõ vagy! harmóniában éljünk a természettel. A világ a mi Elég csak annyi, hogy Életünk természetesebbé tükrünk embereké, ami belül van, az van kívül. tesszük. Sokkal jobban érezem magam, Egyszerûen csak a döntéseken múlik, mint egy egészségesebb vagyok. Ezt a kijelentést sok szavazat, hogy mit választunk a lehetõségek ember tapasztalatából meríthetjük. Ez a közül. A környezetkímélõ életformák, módszerek, döntéseidben kell, hogy megnyilvánuljon, de cselekvési lehetõségek meg vannak már õsi ehhez el kell szánod magad, és ez mellett ki is kell tudásból és az új technológiákból, csak használni tartanod. El kell határozni, hogy mától nem kell. Csak a döntésen múlik. Már ez is elég, és így teszek az egészre, hanem ki veszem belõle a már nem mondhatod, hogy nem tettél semmit. saját részem, magam miatt is. Ez a tudatosság a Nem vagy részese döntéseiddel a több milliárd következõ terülteken jelent cselekvést: éves Földi Élet elpazarlásának. Ne legyünk a! Egészségesen táplálkozzunk, keressük a hallgatással részese a pusztításnak, csak természetest a mesterségessel szemben, döntéseinken múlik, az Élet szeretetén. Ez az! a tárgyak választásában is, egyetlen esély, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a negatív folyamatokat.! Nézzük meg mit vásárolunk, az mennyire terheli a környezetet (csomagolás, anyaga) Szeresd az Életet és vigyázz rá, része vagy az és igazán szükségünk van-e rá, egésznek! Miért is?! nézzük meg egy szolgáltatás háttérében mit támogatunk a pénzünkkel,! takarékoskodjunk a vízzel és az energiákkal,! keressük és használjuk a megújuló anyagokat, erõforrásokat és módszereket,! szelektíven gyûjtsük a hulladékot,! védjük meg mindig környezetünkben a szépet és a maradék természetet,! töltsünk sok idõt a természetben,! válasszuk tömegközlekedést és a kerékpárt! ültessünk fákat a gyermekeinknek,

15 miért pont neki kellene ezzel foglalkoznia mások helyett. Ez egyértelmûen csak kifogás, a hozzáállást nem lehet elfoglaltsággal vagy pénzhiánnyal magyarázni, így ez elég gyenge magyarázat. Nem kell feláldoznunk senkinek sem önmagunk, az alkalmazkodás maga az élet. Nem kerül semmibe egy kis figyelem a választásainkban, a döntéseinkben, és hogy jó érzéssel fel is vállaljuk azokat. Nem kell, hogy A környezetvédelemben a környezet többet tenni a világért, ez is a mindent jelenti. fogalma abban az értelemben jelenik meg, mint Adni tudunk valamit a világnak azzal, hogy nem az emberi létfeltételeket biztosító forrástényezõ. vesznünk el, és meglátod sokkal többet fogsz Úgy gondolom, hogy az emberiség felelõssége a kapni, mint eddig kaptál az élettõl. Mert belül is környezetvédelemben nem csak arról szól, hogy gazdagabb lettél. Szeretet minden iránt. Olyan ha tönkreteszük környezetünket, ezzel rontjuk evidens ez, minek ezt leírni, mondhatnád, esélyeinket az egészséges életre. A Természet és mégsem mûködik a mindennapokban. Mindennap az Élet tisztelete - csodálata minden embernek gyakoroljuk és folyamatos fejlõdést jelent. Mert képessége, és lehetõsége. Ezt a Világtól kapott valóban attól lesz-e boldog valaki, hogy folyton ajándékot végérvényesen vesszük el a Föld negatívan áll mindenhez? Akkor érezzük-e lakóinak következõ generációitól, amely magunkat igazán teljes értékû embernek, ha számunkra és õseink számára életet és élményt elérjük azt presztízsbõl, amit környezetünk (a adott. De talán még ez sem meríti ki a felelõsség súlyának érzékeltetését, tartalmát. Egyetlen egy fajnak sincs joga tönkretenni több millió faj bioszféráját. Ennek az élõhálózatnak egyenrangú és egymástól függõ tagjai vagyunk. Az élet kialakulásának egyedisége és elképzelhetetlen hosszú idõtartama akkora értéket jelent, amelyet minden embernek át kell éreznie felelõsséggel, fel kell fognia, amennyire ezt lehetséges. Tehát itt nem csak az ember és energiaforrásainak társadalom) elvár. Figyeljük meg, hogyan védelmérõl van szó, hanem mint természeti szigetelik el magukat az emberek a természettõl, lénynek, a saját bölcsõjének, majd otthonának a a többi embertõl és önmaguk belsõvilágától, védelmérõl. Az emberiség és a világ önmaguk természetétõl. harmóniájának, a Földi Élet fennmaradásának A világ csodálatos a részleteiben és jövõjérõl. egészében is. Ne rontsuk el azzal, hogy rossz A legtöbb ember úgy gondolja, van neki szemmel, nem tiszta tekintettel nézünk rá! elég gondja enélkül is, ami messze van tõle,

16 Lehet más a világ, de ebben! 200 éve: az ipari forradalom kora, intenzív mindannyiunknak van saját része, a saját környezet szennyezés kezdete. életünkben, és azt a felelõséget másnak nem! 134 éve: a természetvédelem hivatalos passzolhatjuk át, ez a szabadság. Nem kell megjelenése (USA). másokat megváltoztatnunk, legalábbis nem ezzel! 34 éve: ENSZ Környezetvédelmi kell kezdeni, már az is elég, ha önmagunk Világkonferencia összehívása. változunk. Ezzel a változással, igazabb élettel! 29 éve: az UNESCO Környezeti Nevelési úgyis hatással vagyunk a környezetünkben lévõ Kormányközi Konferenciája. emberekre és a természetes környezetre is.! 25 éve: ember által okozott környezeti katasztrófasorozatok.! 20 év óta: nemzetközi egyezmények sorozata. Kotogán Róbert Életharmónia Alapítvány Szeged, július 3. Utószóként:! Feltételezett meghatározással a Föld életében az ember az utolsó pillanatot jelenti, mégis mekkora felelõtlen öngyilkos pusztítást végzünk elpazarolt képeséseinkkel:! 20 milliárd éve: Õsrobbanás.! 4,6 milliárd éve: a Naprendszer és benne a Föld kialakulása.! 3,5 milliárd éve: megjelentek baktériumok és a kékalgák.! 355 millió éve: erdõk kialakulásának kezdete.! 3 millió éve: az õsember megjelenése.! 9000 éve: kezdõdött a környezet átalakítása (mezõgazdaság, állattartás, erdõirtás).! 5000 éve: az írásos kultúrák megjelenése. (növekvõ természetpusztítás).

17 CSONGRÁD MEGYEI CIVIL SZERVEZETEK IFJÚSÁGI- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TERÜLETEN 2006

18 Állami Gondoskodásban Élõ és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány 6723 Szeged, Szilléri sor 4/b IX/27 Iroda:6720 Szeged, Kossuth L. sgt 29.IlLem Tel/Fax: 62/ , Mobil: Az ÁGOTA Alapítvány, mint az nevében is foglaltatik, elsõsorban állami gondoskodásban élõkkel foglalkozik. Ezt a tevékenységét egy úgynevezett háromlépcsõs módszerben végzi. Második lépcsõfok: ÁGOTA Nap Az állami gondoskodásban élõk tekintetében évközi munkát végzünk az országban 9 megye 19 gyermekotthonában. Itt élményprogramokat szervezünk a gyerekeknek, fiataloknak, illetve igyekszünk az élményprogramok közé olyan szakmai programokat csepegtetni, amellyel elõsegítjük azt, hogy õk be tudjanak illeszkedni a társadalomba, hogy elfogadják õket, illetve, hogy ók saját maguk is elfogadják magukat Harmadik lépcsõfok: ÁGOTA Tábor Ez a tábor országos rendezvény, mely lehetõséget nyújt a gyerekek számára, hogy találkozzanak egymással, hogy megosszák gondolataikat, érzéseiket, vágyaikat. Ezekben a tíznapos táborokban sejlik ki valamennyiünk számára az egység, az összetartozás és a szeretettel áthatott együttlét élménye. Igen magas számban valósítunk meg kirándulásokat is. Elsõ lépcsõfok: Évközi munka Mindezen túl a szakmai segítségadást is felvállaljuk az általunk támogatott intézményekben az ún. innovatív pedagógiai programrendszerünkkel, melynek keretében szociálterápiás szerepjátékot, és konfliktuskezelést végzünk, szakemberek bevonásával. Programjaink között szerepel utógondozói programunk, melynek az "Életre születtem" címet adtuk. A program célja, hogy az állami gondoskodásból kikerülõ fiatalokat olyan gondolkodási stratégiák, szakmai tanácsok, személyes minták birtokába juttassa, amelyek segítségével jobban elboldogulhatnak a világban. ÁGOTA Játszóház A veszélyeztetett fiatalok vonatkozásában alternatív szórakozási, kikapcsolódási, szervezett sportolási lehetõségeket nyújtunk, elsõsorban az ÁGOTA Éjszakai Játszóházban, Szegeden. E játszóház hátrányos helyzetû fiatalok számára ingyenesen igénybe vehetõ szolgáltatásokat nyújt. Itt sportprogramok várják a látogatókat, csocsózhatnak, ping-pongozhatnak, ezen kívül társasjátékozhatnak, kézmûves foglalkozásokon, és különbözõ prevenciós programokon vehetnek részt a fiatalok. A szülõknek pedig nevelési szaktanácsadást tart egy klinikai szakpszichológus önkéntesünk. Emellett igyekszünk minél több, a gyerekek által elénk tárt kezdeményezésnek helyt adni a játszóházban. Azt el szeretném még mondani, hogy minden programunk ingyenes. A játszóház pedig Tarján városban van, a Sólyom u. 6 szám alatt, azaz a Víztoronnyal szemben levõ barakk épületben, ami hétfõn, kedden, szerdán óráig, pénteken 22 óráig, szombaton pedig óráig van nyitva. Emellett felvállalunk különbözõ iskolai prevenciós programokat, önsegítõ csoportokat, a hátrányos helyzetû fiatalok széles körû megsegítését.

19 Alternatíva Egyesület Levélcímünk: 6754 Újszentiván, Damjanich u. 26. Tel/fax.: 62/ Az Alternatíva Egyesület 1993-ban alakult meg Szegeden ifjúsági szervezetként. Nevünk - szándékaink szerint - magában foglalja azt, hogy utakat keresünk, melyek lehetõséget biztosítanak egy élhetõbb emberi életre, s eközben tiszteletben tartjuk a szabadságot, az ebbõl egyszerre fakadó másságot és együttmûködési készséget is. Tagjaink között vannak diákok, de többségünk olyan fiatal felnõtt, aki úgy érzi, hogy a civil szférában tevékenykedve hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban érezhessük magunkat környezetünkben. Elsõdleges célunk a közösségek építése és fejlesztése, amelyhez sok esetben maga a tevékenység eszközül szolgál. Tagjaink a kezdetektõl fogva különféle mûhelyeinkben folytatták tevékenységüket, jelenleg az alábbi mûhelyeink mûködnek: Wado-ryu Sportcsoport Újszentiváni Kistérségfejlesztõ és Közösségi Teleház valamint a hozzá kapcsolódó Térségfejlesztõ Mûhelycsoport, -Ifjúsági programjaink az IKÚ-ban (Ifjúsági Klub Újszentiván) folynak. Tábor: Elsõsorban középiskolások számára szervezzük szociodráma, életmód, és médiatáborainkat. Szabadidõ - sport Ezt fõként Wado-ryu karate mûhelyünk mindennapi tevékenysége biztosítja, de szerveztünk már sporttábort, síés víztúrát egyaránt. A teleház egyúttal a helyi közösségi élet központja is, katalizál különféle közösségfejlesztési folyamatokat: teret ad a civil szervezeteknek, civil oldalt indít a helyi újságban, különféle projekteket kezdeményez és menedzsel (pl. pszichológus alkalmazása, ifjúsági klub indítása, táborszervezés ).

20 Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesület 6758-Röszke, Juhász Gyula u. 1. Tel.:62j , 62/ A Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesület célja a Dél-alföldi régió, Homokháti Kistérségében a természet-közeli élõvilág feltárása és védelemre való elõkészítésében aktív környezet- és természetvédelmi tevékenység. Az agrár -környezetgazdálkodás megalapozása. A biogazdálkodás elterjesztése. A fiatal lakosság környezet iránti felelõsségének alakítása, a természeti, a társadalmi környezetet tisztelõ szokások és ismeretek erkölcsi és érzelmi megalapozása. Nemzetközi kapcsolatokat kialakítása és fenntartása. A lakosság szakmai tájékoztatására, lakossági fórumok szervezésére Szakmai továbbképzésére Terepi foglalkozások szervezésére A környezet- és természetvédelem aktuális hazai és Nemzetközi ügyeire Az ökoturizmus lehetõségeinek feltárására. Segítjük az önkormányzatok környezetvédelmi programjának kialakítását és megvalósítását és a települési fejlesztési tervek elkészültét. Tagsága a Dél-alföldi régióban jelenleg 110 fõ, és sok önkéntes környezetvédõ. Programok: "Egyedi tájértékek" felvételezését és dokumentálását elõkészítettük. Az értékek mentén TANÕSVÉNYEK-et terveztünk. Tanárok számára Erdei Iskolai képzéseket és terepi foglalkozásokat szervezetünk. Foglalkoztunk, a lakosság hulladék kezelési szokásaival, felvételeztük az illegális lerakók helyét. Az egyesület szervez önálló, szakkört, Jeles Napokat, terepgyakorlatot, környezetvédelmi szaktábort. A Kaán Károly Természetvédelmi országos verseny Csongrád M-i fordulóját szervezzük. Erdei Iskola Regionális Környezetvédelmi Oktatóközpontot mûködtetjük. A települések információs rendszerét kidolgoztuk. Zöld Könyvtárat mûködtetünk. Az egyesület tevékenységérõl kiadványt jelentettünk meg.