HÍRLEVÉL évi 1. szám (március)

Átírás

1 HÍRLEVÉL évi 1. szám (március)

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K ELŐSZÓ... 2 A szervezeti felépítése... 3 TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓI... 7 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény jelentősebb módosításai... 7 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény január 1. napjától hatályos változásairól A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény szerinti vezetőket érintő módosítások összefoglalása Figyelemfelhívás a kisebbségi önkormányzatok támogatási rendszerével kapcsolatban.. 18 Összefoglaló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az AJB 1765/2010. számú ügyben készített jelentéséről Az önkormányzatok által benyújtott vis maior pályázatokkal kapcsolatos jogszabályi háttér (figyelemmel a változásokra) HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓI A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztályának tájékoztatása a diplomáciai felülhitelesítésről A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztályának szakmai állásfoglalása lakcím nyilvántartási és lakcím fiktíválási eljárással kapcsolatosban Felhívás jogszabályváltozásra Üzletben történő zeneszolgáltatás korlátozása ügyében hozott ítélet TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA 49 KORMÁNYMEGBÍZOTTI KABINET KÖZLEMÉNYEI A kormányablakoknál is kezdeményezhető az egyszerűsített honosítás A Körzeti Földhivatalok ügyfélfogadási rendjének változásáról... 51

3 ELŐSZ Ó Tisztelt Kollégák! Kedves Olvasók! január 1. napjával megalakult a, mely a jogelőd közigazgatási hivatalt, mint törzshivatalt illetve 14 megyei államigazgatási szervet olvasztott magába. Az új szervezet nem szakít a régi, jól bevált hagyományokkal, ugyanis a helyi önkormányzatok szakmai munkáját továbbra is hírlevél formájában, szakmai cikkek sokaságával kívánjuk támogatni. A Hírlevélben ismertetjük a Kormányhivatal szerteágazó szervezeti felépítését, iránytűt adunk az eligazodáshoz a törzshivatal főosztályai és a szakigazgatási szervek vezetőinek, elérhetőségeinek megjelölésével. A Törzshivatalának Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály három jelentős törvény, a helyi önkormányzatokról (Ötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) módosított rendelkezéseit illetve ahhoz kapcsolódó teendőket szedte csokorba. Emellett figyelemfelhívásként szakmai cikk készült a vis maior pályázatok jogszabályi hátteréről, a kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatásáról és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentésének összefoglalásáról. A Törzshivatal Hatósági Főosztálya tájékoztatni kívánja az önkormányzatokat a Közigazgatási Minisztérium diplomáciai felülhitelesítéssel kapcsolatos állásfoglalásáról, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának lakcím nyilvántartási és lakcím fiktíválási eljárásával kapcsolatos állásfoglalásáról, illetve a Tolna Megyei Bíróság vendéglátó üzletben történő zeneszolgáltatással kapcsolatos ítéletéről. Emellett a jogszabályváltozások is összefoglalásra kerültek. A Kormányhivatal szakigazgatási szerve, a Szociális és Gyámhivatal a szociális feladatokhoz kapcsolódó határidőkre kívánja felhívni a figyelmet, valamint a Kormánymegbízotti Kabinet közleményei is közzétételre kerülnek. Célunk, hogy a Kormányhivatal sokszínűségét, szerteágazó szakmaiságát a jövőben a Hírlevél is tükrözze. Törekszünk arra, hogy következő kiadványunk már egy kibővített, a szakigazgatási szervek tájékoztatóit is magába foglaló kisokosként kerüljön az olvasók kezébe. A Kormányhivatal a hatékony és egységes közigazgatás kialakítása érdekében továbbra is elsődleges prioritásnak tekinti a szakmai segítségnyújtást, melyet a jövőben a jelen Hírlevél rendszeres megjelentetésével is támogatni kíván. Az összeállított szakmai útravalóval kívánok további eredményes munkát. Tóth Ferenc kormánymegbízott 2

4 A szervezeti felépítése január 1. napjával megalakult a, mely a területi államigazgatás - eddig nem látott - átfogó reformjának eredménye. A fővárosi és megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatás szerv. Alapvető feladatait, struktúráját a évi CXXVI. Törvény és a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet határozza meg. A Kormányhivatal vezetése: A vezetője Tóth Ferenc Kormánymegbízott Úr. A Kormányhivatal hivatali szervezetét László-Varga Zsuzsanna Főigazgató Asszony vezeti, egyben helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén. A főigazgató munkáját általános helyettesként Dr. Baksa Csaba Igazgató Úr segíti, aki helyettesíti a főigazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén. szervezete: A Kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (továbbiakban együtt: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből áll. A törzshivatal szervezeti egységei: - Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály - Hatósági Főosztály /Ügyfélszolgálati Osztály/ - Koordinációs és Szervezési Főosztály - Humánpolitikai Főosztály - Pénzügyi Főosztály - Informatikai Főosztály - Oktatási Főosztály - Kormánymegbízotti Kabinet - Jogi Perképviseleti Osztály - Belső ellenőr A Kormányhivatalban működő szakigazgatási szervek: - Szociális és Gyámhivatal - Építésügyi Hivatal - Igazságügyi Szolgálat - Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság - Földművelésügyi Igazgatóság - Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság - Földhivatal - Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv - Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság - Munkaügyi Központ - Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv - Fogyasztóvédelmi Felügyelőség - Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv - Közlekedési Felügyelőség 3

5 A szervezeti felépítése Kormánymegbízott Főigazgató Szociális és Gyámhivatal Jogi Perképviseleti Osztály Kormánymegbízotti kabinet Építésügyi Hivatal Igazgató Igazságügyi Szolgálat Belső ellenőr Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Élelmiszerlánc-biztonségi és Állategészségügyi Igazgatóság Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Hatósági Főosztály Koordinációs és Szervezési Főosztály Humánpolitikai Főosztály Pénzügyi Főosztály Informatikai Főosztály Oktatási Főosztály Földhivatal Ügyfélszolgálati Osztály Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Szervezeti igazgatás, irányítás: Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Munkaügyi Központ A Kormánymegbízott távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörű helyettesítés: A Kormánymegbízott és a Főigazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörű helyettesítés: Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közlekedési Felügyelőség 4

6 A szervezeti egységei SZERVEZETI EGYSÉG Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztálya VEZETŐ Dr. Baksa Csaba Gerhátné Hatósági Főosztálya dr. Péter Mária Tokainé dr. Koordinációs és Mézes Szervezési Főosztálya Mária Humánpolitikai Főosztálya BEOSZTÁS Igazgató, Főosztályvezető Főosztályvezető Főosztályvezető Péti Zoltán Főosztályvezető CÍM (7100. SZEKSZÁRD,) Szent István tér Szent István tér Szent István tér Szent István tér TELEFON FAX 74/ / / / / / / / Pénzügyi Főosztálya Informatikai Főosztály Bicskei Ferenc Füller Miklós Főosztályvezető Augusz I. u / / Főosztályvezető Szent István tér / / Kormánymegbízotti kabinet Réger Balázs Kabinetvezető-Sajtófőnök Augusz I. u / , / Jogi Perképviseleti Osztály Dr. Horváth Tamás Osztályvezető Szent István tér / / Szociális és Gyámhivatala Építésügyi Hivatala Jantnerné dr. Oszvald Ágnes Mándity Zoltán Hivatalvezető Szakigazgatási Szerv Vezető Szent István tér Szent István tér / / / /

7 Földművelésügyi Igazgatósága Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Dr. Vida György Dr. Buri Antal Dr. Vörös Géza Koppánné Földhivatala dr. Kertész Margit Egészségbiztosítási Török Pénztári Mária Szakigazgatási Szerve Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága Keresztes László Igazgató Augusz I. u / / Igazgató-főállatorvos Tormay B. u / / Igazgató Keselyűsi u / / Hivatalvezető Széchenyi u / / Szakigazgatási Szerv Vezető Szent I. tér / / Mb. Igazgató Toldi u / / Munkaügyi Központja Keller Mb. Igazgató Szent I. tér / / Anikó Népegészségügyi Dr. Németh Dr. Szentgáli Gy. u. Mb. Megyei tiszti főorvos 74/ / Szakigazgatási Szerve Lídia 2. Munkavédelmi és Weberné dr. Munkaügyi Mb. Igazgató Augusz I. u / / Erős Anikó Szakigazgatási Szerve Közlekedési Baumann 74/415- Szakigazgatási Szerv Vezető Kiskorzó tér 3. 74/ /112 Felügyelősége Péter 411/123 Fogyasztóvédelmi Foltin Szent István tér 11- Mb. Felügyelőség Vezető 74/ / Felügyelősége Gyula 13. Igazságügyi Szolgálata Dr. Bíró Gyula Mb. Igazgató Augusz I. u / /

8 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény jelentősebb módosításai I.) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény (Módosító tv.) január 1-jei hatállyal, a okkal módosította a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt (a továbbiakban: Ötv.) az alábbiak szerint: I./1.) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi XLII. törvény módosítása alapján a helyi önkormányzatokért való felelősség, mint miniszteri feladatkör a belügyminiszter, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter között oszlik meg, helyi önkormányzatokért való felelősség és helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért való felelősség formájában. Ezt a módosítást az Ötv. vonatkozó rendelkezésein is át kellett vezetni. Mindezek alapján a Módosító tv a hatályon kívül helyezte az Ötv. 96. a)-b) pontjait, 37. (1) bekezdése pedig beépítette az Ötv-be a 96/A. -t. Fentiek értelmében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter: - közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében; valamint - összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter pedig: - előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket, - kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását. I./2.) A fentiekhez kapcsolódóan a Módosító tv. a közigazgatási hivatalok fővárosi és megyei kormányhivatallá alakítására tekintettel szükségessé vált módosításokat is átvezette, az Ötv. 98. (2) bekezdésében a fővárosi és megyei kormányhivatalokat jelölte ki mint a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet. I./3.) A Módosító tv. arról is rendelkezett, hogy a jövőben a vagyonátadó bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó, a vagyonátadás menetével, a folyamatban lévő, illetve az esetlegesen ismét felmerülő ügyekkel, valamint az egyes vagyontárgyak használati jogának változásához szükséges döntésekkel kapcsolatos feladatokat a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve (2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok) lássák el. 7

9 Az Ötv (3)-(7) bekezdései módosítását az indokolta, hogy szükség lehet a vagyonátadási ügyekkel kapcsolatos feladatokat ellátó hatóságra. I./4.) A Módosító tv. megteremtette az összhangot az Ötv. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) között. Tekintettel arra, hogy az Ötv. 11. (2) és (3) bekezdésének, az önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozat elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályai párhuzamosak a Ket. vonatkozó rendelkezésével, indokolttá vált azok hatályon kívül helyezése. Az Ötv ának - mely az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi I. törvényre hivatkozik - a hatályon kívül helyezésére azért vált szükségessé, mert az egyrészt egy hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozik, másrészt a Ket. szabályait az Ötv. kifejezett rendelkezése ellenére is alkalmazni kell az Ötv. szerinti közigazgatási hatósági ügyekben, harmadrészt a Ket. szabályaitól nem az Ötv. rendelkezései alapján, hanem kizárólag a Ket. szabályai szerint van lehetőség az eltérésre. II.) A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 35. (1) bekezdése január 1. napjától beépítette az Ötv.-be a 16. (4) és (5) bekezdésének alábbi szabályait: 16. (4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik. (5) A képviselő-testület normatív határozatát a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni. III.) A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. törvény 17. -a január 1-jétől beépítette az Ötv.-be a 103/C. (1)-(2) bekezdése szerinti szabályokat, valamint július 1. napjától a 103/B. szerinti felhatalmazást az alábbiak szerint: 103/B. Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg. 103/C. (1) A 102. (2) bekezdés alkalmazásában azokat a szervezeteket kell országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek tekinteni, amelyek közül a) a megyei önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább 13 tagja megyei önkormányzat, b) a megyei jogú városok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább 15 tagja megyei jogú város önkormányzata, c) a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek egyik tagja a főváros önkormányzata, továbbá tagja legalább 15 fővárosi kerület önkormányzata, d) a körzetközponti szerepet betöltő helyi önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek tagja az ilyen szerepet betöltő helyi önkormányzatok legalább 2/3 része, továbbá 8

10 e) minden más olyan önkormányzati érdekképviseleti szervezet (szövetség), amelynek tagja legalább 800 helyi önkormányzat, és legalább 11 területi (megyei) szervezetük működik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt arányszámok számításánál egy helyi önkormányzatot csak egy érdekszövetség tagjaként lehet figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a törvény a helyi önkormányzatok által kibocsátott rendeletek esetében nem rendelkezik az előkészítésben való társadalmi részvétel szabályairól, az Ötv. 18. (2) bekezdésében foglalt szabályozást kívánja konkrét tartalommal megtölteni, miszerint a helyi önkormányzatoknak rendeletben kell szabályozniuk a helyi jogszabályok előkészítése során alkalmazandó társadalmi részvétel szabályait. Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatoknak megfelelő idő álljon rendelkezésükre a rendelet megalkotására, az említett rendelkezés csak július 1-jén lép hatályba. Az Ötv (2) bekezdése kimondja, hogy Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell.. A törvény tehát konkrétan az országos szövetségek véleményének kikérését teszi kötelezővé; azt azonban, hogy melyik szövetség tekinthető országosnak, eddig semmilyen jogszabály nem definiálta, ezért vált szükségessé a fenti szabályozás beépítése az Ötv-be. IV.) A Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) az Ötv-t az alábbiak szerint módosította: IV./1.) A Mód. tv. 4. (1) bekezdése az Ötv. 10. (1) bekezdése d) pontjában szereplő, a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek körét bővítette az éven túli hitelfelvétellel. Ez a módosítás a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó szabályozás szigorítását célozta. IV./2.) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. törvény csökkentette a megválasztható helyi önkormányzati képviselők számát. E törvény 4. a) pontja szerint 100-nál kevesebb lakosú település esetén megválasztható képviselő-testületi tagok száma két fő. Az Ötv. hatályos rendelkezései szerint a bizottság legalább három tagú, amelynek nem lehet tagja a polgármester és a képviselők közül választott alpolgármester sem. Az Ötv. korábbi rendelkezései szerint tehát a három tagú képviselő-testület esetén bizottság nem választható. A Mód. tv. 4. (2) bekezdésének módosítása értelmében az Ötv. 22. (1) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő-testület a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú településen bizottságot nem választ, a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el. IV./3.) A Mód. tv. 4. (3) bekezdése pontosítja az Ötv. 33/A. (4) bekezdésében foglalt szabályt, mivel a korábbi rendelkezés csak a 100-nál kevesebb lakosú település esetén zárta ki az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottság létrehozásának a lehetőségét. A 100 lakosú település esetén sem indokolt azonban ilyen bizottság létrehozása. 9

11 IV./4.) A Mód. tv. 4. (4) bekezdése alapján az Ötv. 39. (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: 39. (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél Ezer és ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. A módosítást az indokolta, hogy több helyen problémát jelentett az Ötv. fenti bekezdése szerinti előírás gyakorlati alkalmazása, mivel az elmúlt évek során alakultak és a törzskönyvi nyilvántartásba is bejegyzésre kerültek olyan körjegyzőségek, amelyekben a résztvevő községeknek nincs egymással határos területe. A fenti változtatás a törzskönyvi bejegyzésen kívül a körjegyzőségek működéséhez kapcsolódó normatív hozzájárulás igénybevételének jogszerűségét is érinti. IV./5.) A Mód. tv. 4. (10) bekezdése alapján az Ötv. 85. (1) bekezdését az alábbiak szerint módosította: (1) Az Országgyűlés meghatározhatja a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. A hatályos szabályozás értelmében tehát az Országgyűlés számára a társadalmilag kiemelt célok meghatározása csupán lehetőség és nem kötelezettség. IV./6.) Az Ötv. 92/A. (1) bekezdésének a Mód. tv. 4. (11) bekezdése szerinti - módosítása a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény 38. és 39. -ával való összhangban lévő szövegpontosítást tartalmaz. Az Ötv. 92/A. -a helyébe a következő rendelkezés lépett: 92/A. (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását a Hivatalos Értesítőben közzétenni. (2) Amennyiben a helyi önkormányzat éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, a képviselő-testület előzetesen köteles könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. Az előzetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni. Az éven túli hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. (3) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. A IV/1.)-IV./5.) pontiban kifejtett módosításokat a Mód. tv január 1-jétől, a IV./6.) pontban említett szabályozást pedig január 2. napjától léptette hatályba. 10

12 V.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény 122. (1) bekezdése kiegészítette az Ötv. 33/A. (1) bekezdését az alábbi sz) ponttal: (1) A polgármester nem lehet: sz) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője. Az említett módosítás január 1-jétől lépett életbe. Feketéné dr. Féhr Nikolett tanácsos Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény január 1. napjától hatályos változásairól Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXI. törvény január 1. napjával módosította - többek közt - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényt (továbbiakban: Sztv.). A módosítás érintette a szociális igazgatási eljárás általános szabályait, továbbá a természetbeni és pénzbeli ellátások közül az aktív korúak ellátását, az ápolási díj összegét, valamint a szociális szolgáltatások közül az étkezetés alapszolgáltatást, továbbá az intézményi/személyi térítési díjakat. 1.) Az aktív korúak ellátását érintő változás: A évi CLXXI. törvény átfogóan módosította az aktív korúak ellátásának szabályait. Érdemi változás alapvetően a rendelkezésre állási támogatás tekintetében történt azzal, hogy ezen ellátási formát felváltotta a bérpótló juttatás. A bérpótló juttatásra való jogosultság szabályainak többsége megegyezik a rendelkezésre állási támogatás szabályaival, azonban a települési önkormányzat rendeletében további feltételként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse. Tehát új elem a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek rendeleti szabályozásának lehetősége (Sztv. 35. (2) bekezdés). A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. A bérpótló juttatásra való jogosultág felülvizsgálatát az új szabályok értelmében évente legalább egy alkalommal kell elvégezni (Sztv. 25. (4) bekezdés b) pont). Nincs akadálya azonban annak, hogy egy év alatt több alkalommal is történjen felülvizsgálat. 11

13 A rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek köre nem változott, azokat továbbra is bővítheti az önkormányzat a jogosult családi körülményeit, egészségi, vagy mentális állapotát érintő szabályozással (Sztv. 37. (1) bekezdés d) pont). A rendszeres szociális segélyhez kapcsolódó, a települési önkormányzat által kijelölt szervvel való együttműködés eljárásának szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait, az együttműködés megszegésének eseteit változatlanul a települési önkormányzatnak kell szabályoznia (Sztv. 37/A. (3) bekezdés). Az aktív korúak ellátása tekintetében ki kell emelni továbbá, hogy a megszüntetési eseteket átláthatóbb módon, három csoportban határozta meg a jogalkotó. Az Sztv. 34. (2) bekezdés tartalmazza az általános megszüntetési eseteket, azaz amelyeket mind a bérpóló juttatásra jogosultak, mind a rendszeres szociális segélyezettek esetében alkalmazni kell. Ezen felül találunk speciális megszüntetési eseteket a 36. (2) bekezdésében, amelyeket csak a bérpótló juttatásra jogosultak esetében kell alkalmazni, a rendszeres szociális szegélyzettek tekintetében pedig a 37/B. (2) bekezdése határoz meg speciális megszüntetési okot. A bérpótló juttatásra jogosultak tekintetében meghatározott megszüntetési esetek két új elemmel bővültek. Az Sztv. 36. (2) bekezdés d) pontja értelmében meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki a 35. (2) bekezdés szerint feltételeknek (lakókörnyezet rendezettségének biztosítása) felszólítás ellenére nem tesz eleget. A másik új megszüntetési okot az Sztv. 36. (2) bekezdés e) pontja tartalmazza, melynek értelmében, annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek is meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát, aki a bérpótló juttatásra való jogosultságának a 25. (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a bérpótló juttatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban ea) közfoglalkoztatásban vett részt, vagy eb) keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - folytatott, vagy ec) munkaerő-piaci programban vett részt, vagy ed) az Flt. szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van. Ezen megszüntetési ok azon kötelezettséget definiálja, hogy a bérpótló juttatásra jogosult köteles legalább 30 nap időtartamban keresőtevékenységet folytatni, közfoglalkoztatásban, vagy munkaerő-piaci programban, vagy legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben részt venni és ezt igazolni január 1. napjától ismételten megjelenik az az eset, amikor az aktív korúak ellátásának folyósítása szünetel. Az Sztv. pontosan meghatározza, hogy mely esetekben szünetel a bérpótló juttatás, illetve a rendszeres szociális segély folyósítása. Az Sztv. 36. (1) bekezdése a következőket tartalmazza: Ha a jogosult a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján kereső tevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt 12

14 a bérpótló juttatás folyósítása szünetel. Az Sztv. 37/B. (1) bekezdése értelmében: Ha a jogosult a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel. A szünetelés esetei között találjuk azt az esetet, amikor a jogosult 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszonyt. Ez azt jelenti, ha a jogosult akár határozott idejű munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt stb. létesít legfeljebb 90 napra, az aktív korúak ellátását nem kell megszüntetni (Sztv. 34. (2) bekezdés c, pont), csak szüneteltetni kell a folyósítást. A január 1. napját megelőzően benyújtott és január 1. napján folyamatban lévő, aktív korúak ellátása iránti kérelmek elbírálása esetében is alkalmazni kell az új szabályokat az Sztv. 140/A. (1) bekezdése alapján azzal, hogy amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság a január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján fennáll és a jogosult a december 31-én hatályos rendelkezések szerint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek felel meg, részére a kérelem benyújtásának időpontjától a december 31-éig terjedő időszakra rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot kell megállapítani. Ezen rendelkezés értelmében tehát, amennyiben a régi szabályok szerint a kérelmező rendelkezésre állási támogatásra jogosult, úgy részére december 31. napjáig rendelkezésre állási támogatást, január 1. napjától pedig bérpótló juttatásra való jogosultságot kell megállapítani az aktív korúak ellátásán belül. 2.) Ápolási díj összegének módosítása: január 1. napjától az ápolási díj összege már nem az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegéhez, hanem a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeghez igazodik, ami jelenleg forint (2010. évi CLXIX. törvény 62. (8) bekezdés). Az ápolási díjra jogosultak körét az Sztv. a következők szerint határozza meg: Az Sztv. 41. (1) bekezdése értelmében: Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az Sztv. 43/A. (1) bekezdésében foglaltak szerint: A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 44. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg. AZ Sztv. 43/B. (1) bekezdése szerint: A települési önkormányzat képviselő-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Az Sztv. 44. (1) bekezdése az ápolási díj összegére vonatkozóan a következőket tartalmazza: Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 13

15 a) 100%-a a 41. (1) bekezdésében, b) 130%-a a 43/A. (1) bekezdésében, és c) 80%-a a 43/B. (1) bekezdésében foglalt esetben. Az Sztv. 44. (1) bekezdésére figyelemmel az ápolási díj összege az új szabályozás szerint: - súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a, azaz forint, - a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-a, azaz forint, - a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a, azaz forint. 3.) Szociális szolgáltatáshoz kapcsolódó változások: A falugondnoki szolgálat helyett a "falugondnoki szolgáltatás" fogalmát alkalmazza az Sztv. 60. (2) bekezdése. Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozó szabályok közül "Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg." mondatot a módosítás hatályon kívül helyezte, így nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat a jogosultsági feltételek között jövedelmi feltételt határozzon meg (Sztv. 62. (2) bekezdés). A módosítás megteremtette a törvényi feltételét annak, hogy a helyi önkormányzat és társulás a szociális szolgáltatás biztosítására nem csak önkormányzattal, hanem társulással is köthet megállapodást (Sztv. 90. (4) bekezdés). Továbbra is a megállapodásban kell rögzíteni a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét. Az önkormányzati társulások által biztosított szociális szolgáltatás intézményi térítési díja rendeletben történő megállapításának problémáját is rendezni kívánta a módosítás. Az új rendelkezés szerint amennyiben a fenntartó önkormányzati társulás, vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet az intézményi térítési díjról (Sztv. 92. (1) bekezdés b) pont). Az intézményi térítési díj megállapítására jogosult önkormányzat kijelölésekor, figyelemmel a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 6. (1) bekezdésének - az önkormányzati rendelet területi hatályát meghatározó szabályozására, célszerű lenne, ha a szolgáltatást biztosító intézmény székhelye szerinti önkormányzatnak biztosítanának rendeletalkotási lehetőséget, illetve kötelezettséget. A társulásban részt vevő települési önkormányzatoknak április 1-jéig kell felülvizsgálniuk a január 1-jén hatályos rendeletüket abból a célból, hogy a megállapodásban kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza a társulás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat (Sztv. 140/C. ). A leírtak alapján nem csak a helyi rendeleteket kell felülvizsgálni, hanem a társulási megállapodásokat is, melyeket módosítani kell azzal, hogy ki kell jelölni a rendeletalkotásra feljogosított önkormányzatot. Az intézményi térítési díj számításának szabályai is változtak oly módon, hogy a szolgáltatási önköltség elemeit a ráfordítások teljes körének figyelembe vételével határozhatja meg a 14

16 fenntartó, a költségként számításba vehető tételek korlátozása megszűnt (Sztv (9) bekezdés). Technikai jellegű módosításnak tekinthető, hogy az Sztv. 115./A. (1) bekezdésében meghatározott, térítésmentesen biztosított szolgáltatások esetében nem kell intézményi térítési díjat megállapítani (Sztv. 115/A. (2) bekezdés) és amennyiben az intézményi térítési díj nem eredményez pozitív számot, úgy a térítési díj összege nulla 115. (2) bekezdés) Étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében is a családi jövedelemszámítást a valamennyi szolgáltatásnál egységes, egyéni jövedelemszámítás váltotta fel (Sztv (1) bekezdés). A családi jövedelemszámítás csak a kiskorú igénybe vevőnél maradt fenn, amikor a családban az egy főre jutó jövedelmet kell alapul venni (Sztv (1) bekezdés c) pont). Kérjük a Tisztelt Jegyzőket, hogy a szociális ellátórendszer biztonsága érdekében, a leírtak alapján szíveskedjenek a helyi rendeletek módosítását elkészíteni, amennyiben erre ezideig nem került sor. dr. Józsa Krisztina vezető-tanácsos Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény szerinti vezetőket érintő módosítások összefoglalása A Magyar Közlöny évi 201. számában jelent meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi törvény (továbbiakban: Kjt.) módosításáról szóló évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Módtv.), melynek rendelkezései január 1. napjával léptek hatályba. A Módtv. 1. (1) bekezdése szerint a Kjt a helyébe a következő rendelkezés lép: 23. (1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető a 90. -ban foglalt kivétellel csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. (2) A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. (3) A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. (4) A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap. 15

17 (5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, melyet a közalkalmazott kérelmére indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni. (6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. (7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat kérelmére az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni. (8) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg. (9) A közalkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb 6 hónapra számított összege illeti meg. (10) A vezetői pótlék (7) (9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni. A Kjt. módosításáról szóló évi LXI. törvény 5. -a január 1. napi hatállyal bevezette a kinevezett magasabb vezető illetve vezető fogalmakat. A kinevezett vezető esetében a vezetői feladatok teljesen önálló munkakört jelentettek, míg a megbízott vezető a saját, beosztotti munkakör mellett, külön megbízás alapján látta el a vezetői feladatokat. A Módtv. indokolása szerint a 2009-ben bevezetett vezetői rendszer jelentősen megkötötte a munkáltatók kezét, a vezetők tekintetében kevésbé hatott ösztönzőleg a folyamatos, magas színvonalú munkavégzésre. A kinevezett vezetői státusz önálló munkakört jelentett, mely fő szabály szerint határozatlan időtartamra szólt. A kinevezett vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére csak közös megegyezéssel illetve munkavégzésre alkalmatlannak minősítés valamint átszervezés miatti felmentéssel kerülhetett sor, holott a megbízott vezető ezen megbízását bármikor visszavonhatta a munkáltató. Az indokolás rámutatott arra is, hogy a korábbi szabályozás alapján nem volt pontosan követhető, hogy milyen indokok alapján osztotta be a jogalkotó a Kjt. végrehajtási rendeleteiben az egyes ágazati vezetőket a kinevezett, illetve a megbízott vezetői pozíciókba. A különböző ágazatok (közoktatás, szociális szféra) ugyanis nem mutattak olyan eltéréseket, amelyek indokolták volna az egyes ágazatok intézményvezetői közötti különbségtételt a vezetői státuszuk jellegét tekintve, illetve ebből kifolyólag bérezésüket, vagy a velük szemben támasztható követelményeket, a felelősségi szabályokat, pihenőidőt, stb. illetően. Az érintett ágazatokban az eddig hatályos szabályozás a vezetői feladatok ellátási módjának felesleges megkettőzését eredményezte. A fenti indokok alapján került sor a módosításra, amely a kinevezett vezetői rendszer megszüntetését és a korábban alkalmazott modell kinevezés szerinti munkakör melletti 16

18 magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás egységes visszaállítását eredményezte valamennyi érintett ágazatban. Tehát a magasabb vezetői, vezetői beosztás csak megbízással, az eredeti munkakör mellett látható el, ezen megbízás időtartama is korlátozásra került. A magasabb vezetői, vezetői megbízás legfeljebb 5 évre adható, és nincs lehetőség a korábbi főszabály szerinti - határozatlan idejű megbízás adására. Az indokolás szerint így a vezető meghatározott időközönként értékelheti munkáját, bemutathatja további terveit, céljait az általa vezetett szervezet tekintetében a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlójának, bizonyítva ezzel további rátermettségét. A fent ismertetett módosítások szükségessé tették a Kjt. azon rendelkezéseinek módosítását is, melyek a megbízás határozott illetve határozatlan voltára utaltak. Ezen harmonizációt végzi el a Módtv. 5. (1) bekezdése. A Módtv. rendelkezései január 1. napján léptek hatályba és épültek a be a jogszabályok szövegébe, a Módtv. a 7. kivételével a hatálybalépését követő napon hatályát vesztette. A Módtv. 7. -a rendezni kívánta a hatálybalépésekor megbízással illetve kinevezéssel magasabb vezetői, vagy vezetői feladatokat ellátó közalkalmazottak jogviszonyát is illetve illetménybeli garanciát állít az alábbiak szerint: 7. (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás e törvény erejénél fogva január 1-jétõl kezdődő öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakul át, b) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva január 1-jétõl kezdődő öt évre szóló magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni, c) a határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni. (2) Ha a határozott időre megbízott magasabb vezetőnek, illetve vezetőnek a megbízásából e törvény hatálybalépésének napján öt évnél hosszabb idő van hátra, e vezetői megbízás tekintetében a Kjt. 23. (3) bekezdésében foglalt korlátozást nem kell alkalmazni. (3) Amennyiben a fenntartó döntése alapján január 1-je és február 28-a között a magasabb vezetői, vezetői álláshelyre pályázat kiírására kerül sor, az (1) bekezdés szerint létrejött magasabb vezetői, vezetői megbízás a pályázat alapján megbízott magasabb vezető, vezető megbízásával egyidejűleg megszűnik, és ezzel egyidejűleg 17

19 a) a közalkalmazottat a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy b) a pályázat megnyerése esetén a közalkalmazott számára a 23. alapján új vezetői megbízást kell adni. (4) Az (1) bekezdés b) c) pontja szerinti vezető, illetve magasabb vezető beosztású közalkalmazott havi illetményének, illetménypótlékainak összege a január 1-jével átalakult vezetői megbízás fennállásáig nem lehet kevesebb az e törvény hatálybalépését megelőző hónap tekintetében őt megillető havi illetmény, illetménypótlék összegénél. Fenti jogszabályváltozásokra tekintettel kérjük az önkormányzatokat, hogy amennyiben még nem tették meg, úgy haladéktalanul tekintsék át a Kjt. szerinti vezetők kinevezéseit, illetve megbízásait, és a fentiek alapján tegyék meg a szükséges munkáltatói intézkedéseket. Simonits Ágnes főosztályvezető-helyettes Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Figyelemfelhívás a kisebbségi önkormányzatok támogatási rendszerével kapcsolatban 2011 januárjában a Kormányhivatal 2 körlevél formájában is tájékoztatta a megye jegyzőit arról, hogy a Magyar Közlöny évi 199. számában közzétételre került a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.), mely január 1. napján lépett hatályba. Az R. továbbra is feladatarányos támogatási rendszert szabályoz, amely két elemből tevődik össze: az általános működési támogatásból, és a feladatalapú támogatásból. Az általános működési támogatás éves összegét a Támogató közleményként minden év január 31-éig közzéteszi a Magyar Közlönyben. A Hivatalos Értesítő évi 9. számában megjelent a közigazgatási és igazságügyi miniszter közleménye a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott általános működési támogatás éves összegéről. Ez alapján - a települési kisebbségi önkormányzat esetén évi ,- Ft - a területi kisebbségi önkormányzat esetén évi ,- Ft az általános működési támogatás éves összege. A kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatainak összeállításakor, bevételek, kiadások tervezésekor ezen összeg veendő figyelembe. A feladatalapú támogatás a kisebbségi közügyeknek a kisebbségi önkormányzatok által történő ellátását szolgálja. 18

20 Míg az általános működési támogatás minden működő kisebbségi önkormányzat részére automatikusan (a Kormányhivatal által összeállított értesítő alapján) jár, addig a feladatalapú támogatás az Alapkezelőhöz benyújtott igénybejelentés alapján állapítható meg. Az R. 4. (1) bekezdése szerint: Feladatalapú támogatás az Alapkezelőhöz a támogatási év április 15. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján állapítható meg, az e rendelet szerinti feltételek teljesülése esetén. Sajátos helyzet áll fenn az R január 1. napi hatálybalépésével és az R.-ben meghatározott április 15. napi határidővel kapcsolatban. A korábbi irányadó már hatálytalan - jogszabály, a 375/2007. (XII. 23.) Korm. r. 4. (1) bekezdése alapján a feladatalapú támogatás iránti igénybejelentő nyomtatványt a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig beérkezően kellett benyújtani a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához. Számos olyan kisebbségi önkormányzat működik Tolna megyében, amely évben működött, és az október 3-i helyhatósági választásokon újra megalakult. Tehát ezen kisebbségi önkormányzatok amennyiben feladatalapú támogatást kívántak igényelni december 1. napjáig eljuttatták igénybejelentéseiket a Magyar Államkincstárhoz. A kétszeri igénybejelentések elkerülése végett az R. záró rendelkezése ezen helyzetet az alábbiak szerint oldja fel: 13. (2) évben az e rendelet 4. (1) bekezdése szerinti igénybejelentéssel azonos elbírálás alá esik a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése szerinti formanyomtatványon benyújtott igénylés. Fentiek alapján tájékoztatjuk a jegyzőket, illetve a kisebbségi elnököket, hogy amennyiben a kisebbségi önkormányzat igénybejelentését a korábbi jogszabály szerinti formanyomtatványon december 1. napjáig teljesítette, úgy az elmúlt évre vonatkozó igényét ismételten (április 15. napi határidőre) már nem kell benyújtatnia. (Az ilyen kisebbségi önkormányzatok esetében feladatalapú támogatás iránti igénybejelentést legközelebb április 15. napjáig kell teljesítenie.) Fontos továbbá, hogy a megállapított támogatások utalási rendszere is megváltozott. A korábbi jogszabály alapján az általános működési támogatás két részletben (február 15. és augusztus 15. napjáig) került folyósításra, azonban az R. 3. (3) bekezdése immár az általános működési támogatás egyösszegű folyósításáról rendelkezik (február 15. napjáig). Ugyanez tapasztalható a feladatalapú támogatással kapcsolatban is. Míg a korábbi jogszabály két egyenlő részletben (május 15. és augusztus 15. napjáig) történő utalásról rendelkezett, addig az R. 4. (4) bekezdése egyösszegű utalást rögzít augusztus 15. napjáig. Az előző években tehát a kisebbségi önkormányzatok részére megállapított feladatarányos támogatás 4 alkalommal érkezett, az idei évtől a megállapított összeg már csupán 2 alkalommal érkezik. Minderre tekintettel kérjük a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületeit, hogy különös figyelmet fordítsanak a rendelkezésükre álló pénzeszközök ésszerű felhasználására, az éves költségvetés időarányos teljesítésére, hogy a tervezett feladatok az év minden szakában zökkenőmentesen megvalósulhassanak. 19