LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN. Készítette: Szili-Fodor Dóra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN. Készítette: Szili-Fodor Dóra"

Átírás

1 Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH. D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Készítette: Szili-Fodor Dóra Témavezető: Dr. habil Kocsondi József CSc Keszthely 2011.

2 Tartalomjegyzék Oldal 1. A kutatás előzményei 2 2. Kutatási célkitűzések 3 3. Hipotézisek 4 4. Alkalmazott kutatási módszerek Primer adatgyűjtés anyagai és módszerei Szekunder adatgyűjtés 7 5. A kutatás eredményei, javaslatok 8 6. Új és újszerű tudományos eredmények Publikációk jegyzéke Hivatkozások 20 1

3 1. A kutatás előzményei Az Európai Unióban az 1990-es évektől kezdve felismerték, hogy a Közös Agrárpolitika jelentősége a növekedés helyett a fenntartható fejlődésben rejlik. Új, innovatív fejlesztési módszerek kidolgozására került sor, bevonva a helyi közösségeket is a megoldások keresésébe (Loncsár, 2005.) ben született meg az átfogó vidékfejlesztési intézkedések igénye, a gazdaság megerősítésének, a lakosság megtartásának szükségessége a vidéki területeken (Miskó, 2006.). A Közös Agrárpolitika (KAP) reformját végül az Agenda 2000 elnevezésű dokumentum hozta meg, amely szerint olyan integrált, regionális programok kidolgozására van szükség, amelyek a legszegényebb vidéki térségeket támogatják (Buckwell, 1998). A dokumentum egyértelműen kijelölte az új vidékfejlesztési rendelet irányait és bevezette a KAP egyes és kettes pillérjeinek fogalmát (Kölcsei, 2004). A hagyományos fejlesztési politika átalakítása érdekében született meg 1991-ben az Európai Unió LEADER programja, amelynek jelentősége a vidékfejlesztés újszerű megközelítésében rejlik (Labbancz, 2003.). Az újszerűségét az adja, hogy a program az adott területen élő helyi szereplőket bevonja saját lakóhelyük fejlesztésébe, valamint, hogy erősíti kezdeményező és együttműködő képességüket az adott lehetőségek jobb kihasználása érdekében. A programok olyan vidékfejlesztési projekteket támogatnak, amit helyi szereplők kezdeményeztek, és amelyben külön hangsúlyt kap a tevékenységek innovatív és átültethető jellege (Ray, 2000). A Leader program az Európai Unióban jelenleg negyedik generációját éli (European Commission, 2006) től a Leader megközelítés beépült az általános vidékfejlesztési politikába, azaz az unió által támogatott nemzeti és regionális, általános vidékfejlesztési programok részét képezi. A program bevonása a vidékfejlesztési politika főáramába rendkívül hasznosnak bizonyult (Fischer Boel, 2008). Az unió 2020-ig tartó tervezési időszaka dokumentumai szerint az új Közösségi Agrárpolitikába a jelenleginél is meghatározóbban beépül majd a LEADER-szemlélet (European Commission, 2010.). A Leader program forrásai Magyarország május 1-jei csatlakozásával váltak elérhetővé hazánkban. A LEADER+ pályázati tapasztalatok összegzése után, 2007-ben indult program azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A döntéshozók elismerték, hogy a Leader program mielőbbi átalakítására van szükség (VM Vf-i Államtitkárság - Leader Munkacsoport, 2010). Nagyon fontossá válik az elkövetkezendő időszakokban a Leader program eddigi tapasztalatainak hazai helyes átvétele és alkalmazása. Dolgozatomban a hazai programok tapasztalatainak áttekintését követően javaslatokat fogalmazok meg döntéshozók számára. 2

4 2. Kutatási célkitűzések A kutatásom kezdetén a következő célt tűztem ki: A hazai, megvalósult Leader programok tapasztalatainak feltárása és a program operatív működésének, hatékonyságának javítását szolgáló javaslatok megfogalmazása. A cél elérése érdekében elvégzendő feladatok, vizsgálati eszközök: 1. A vidékfejlesztés és a Leader-programmal kapcsolatos szakirodalom áttekintése abból a szempontból, hogy melyek a Leader program formálódásának főbb állomásai. 2. A Kísérleti jellegű Leader Program és a Leader+ program hazánkban hasznosítható tapasztalatainak a vizsgálata a következő Leader időszakokra nézve. 3. A közötti Leader időszak új kihívásainak és változásainak áttekintése, annak vizsgálata, hogy a korábbi tapasztalatok hasznosultak-e Magyarországon, és az eljárásrend egyszerűsödött-e az új periódusban. 4. A Nyugat-dunántúli Régió forrásszerzési képességének vizsgálata a Leader programidőszakok során. 5. Három kiválasztott Nyugat-dunántúli, kifejezetten aprófalvas térség, a Göcsej, a Vasi- Hegyhát és a Pannontáj-Sokoró térség Leader programjainak a megismerése, elemzése, a térségek kitörési pontjának, a helyi termékfejlesztés Leader támogatásának a vizsgálata. A védjegyrendszer bevezetési lehetőségének a vizsgálata. A három különböző megye térségeiben lefolytatott kérdőíves kutatás eredményeinek elemzése. 6. Az egyes programidőszakokban a programok szervezetrendszerének megismerésén keresztül az alulról építkezés, a szubszidiaritás és a decentralizáció elve megvalósulásainak elemzése. 3

5 3. Hipotézisek A témához kapcsolódó szakirodalom elemzését és személyes tapasztalatok gyűjtését követően felállítottam az empirikus vizsgálat kiinduló hipotéziseit. H1: A Leader program elindítása és lebonyolítása hazánkban nem hatékonyan történt. A hazai hatóságok a Leader programban nem segítették a pályázatok megvalósulását, a pályázati kiírások, adatlapok és elszámolás bonyolult, az elbírálás hosszadalmas volt. Ezen tényezők miatt Magyarországon a Leader programban a helyi döntéshozatal, az alulról építkező tervezés elve nem érvényesült. H2: A részhipotézis: A Nyugat-dunántúli régióban a térségi szereplők és vállalkozások a Leader programmal kapcsolatos információ gyűjtése céljából elsősorban a helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett. B részhipotézis: A vidéki vállalkozások aktivitása a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt. Ennek okai: A Leader program lehetőségeiről szóló országos szintű tájékoztatás a program indításakor nem volt elegendő mennyiségű, a vállalkozásoknak más szektoroknál alacsonyabb mértékű a támogatási aránya és az önkormányzati szektor a pályázati jogcímekre jutó források jelentős részét felhasználta turisztikai, környezetvédelmi, életminőség javítását, örökségvédelmet és információáramlást szolgáló célokra. H3: A Nyugat-dunántúli Régióban a helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingjére fordított arány a Leader programban alacsony szinten maradt. H4: A védjegytől használói az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget hoz, minőségi garanciát nyújt a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. 4

6 4. Alkalmazott kutatási módszerek 4.1. Primer adatgyűjtés anyagai és módszerei Személyes tapasztalatok, tevékenységek Személyes tapasztalatokat a disszertáció megírásához a jelölt a vidékfejlesztésben eltöltött eddigi munkája során szerzett a Nyugat-dunántúli Régió 22 kistérségének agrár- és vidékfejlesztési programja tanulmányozásával, értékelésével, amelyekben szereplő problémák, célok a Leader+ helyi vidékfejlesztési tervek alapját is képezik. A Kísérleti Leader program elindítása és megvalósítása során, műhelymunka keretében új metodika, uniós elvek és tapasztalatok alapján, innovatív módszerrel helyi vidékfejlesztési tervek készítésével, és közben komplex, integrált vidékfejlesztési tervezési módszer elsajátításával. A pályázatok elő-szelekciójában való részvétellel a Nyugat-dunántúli Régió Leadertípusú kísérleti munkacsoportjainál. a között futó Leader+ Helyi Vidékfejlesztési Csoportok munkájában való részvétellel, a zalaegerszegi kistérségben alakult Észak-Zalai Tematikus Utak Leader+ Helyi Akciócsoport és Göcsej-Közép-Zala Helyi Akciócsoport vidékfejlesztési tervének készítésében való részvétellel. Külföldi tanulmányutak évben a Nyugat- dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete gyakornokprogramja keretében 6 hetes brüsszeli tartózkodás során a Göcsej térség számára Leader partnerszervezetek felkutatása, kapcsolatfelvétel közös, határon-átnyúló vagy nemzetközi projektek kidolgozásához. Konzultáció az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának (DG Agri EC) nemzeti szakértőjével, Magyarország Európai Unióhoz rendelt Állandó Képviseletén pedig betekintés a képviselet tevékenységébe, mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos aktuális tárgyalásaiba. További két alkalommal részvétel az Open Days nevű többnapos rendezvény szervezésében Brüsszelben. A Nyugat-dunántúli Régió Leader csoportjainak nemzetközi bemutatása mellett a zalaegerszegi kistérség Leader csoportjai számára lehetséges külföldi partner Leader csoportokkal tárgyalások megkezdése. 5

7 Tanulmányút keretében a Stájerországban fekvő Almenland térség Leader programjának és helyi termék értékesítési hálózatának megismerése. Személyes interjúk Kvalitatív megkérdezés lefolytatása a következő témakörökben: Személyes konzultációk minisztériumi köztisztviselőkkel, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársaival, a Leader Egyesület tagjaival. Külföldi tanulmányút során szakértőkkel. A Göcsej térség 3 különböző időszakban megvalósuló Leader programjában érintett gesztor szervezetek elnökével és munkatársaival. Kérdőíves lekérdezés Kutatási módszereim egyike a kvantitatív, leíró, strukturált, közvetlen megkérdezés volt, amelynek keretében 2009 és 2011 között egy 26 kérdésből álló kérdőívet dolgoztam ki és alkalmaztam. A mintavételi keretet a Nyugat-dunántúli Régió három, különböző megyéjében elhelyezkedő, Leader+ programban részt vevő térségének szervezeteiben, lakosaiban határoztam meg. A három térség a következő: Göcsej Közép-Zala Térség, Zala megye Vasi- Hegyhát Térség, Vas megye Pannontáj-Sokoró Térség, Győr-Moson-Sopron megye A sokaság tagjainak címlistáját, adatbázisát a három térség Helyi Akciócsoportja gesztor szervezetei biztosították. A sokaságban szerepeltek mindhárom térségéből: a térségi Leader+ programra pályázatot benyújtó szervezetek, a pályázati folyamatot megelőzően a helyi tervezésben részt vevő szervezetek és személyek, és a helyi termékek előállításában, turisztikai szolgáltatások nyújtásában tevékeny szervezetek és személyek. A kérdőíves lekérdezés annak a feltárására irányult, hogy a Nyugat-dunántúli Régió három különböző megyéjében elhelyezkedő térségének Leader+ programjai milyen a döntéshozók számára is hasznosítható - tapasztalatokkal szolgáltak, valamint a három térségben az egységes, helyi termékekkel és turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos értékesítési lehetőségek mennyire fejlettek. 6

8 A kvantitatív megkérdezés postai, személyes és elektronikus módszerrel történt. A jelölt személyes ismeretségi körébe tartozó, közeli, Göcsej térségi falvakban élők megkérdezése személyesen történt, a Leader+ pályázók megkérdezése elektronikusan, a célcsoport fennmaradó része pedig a földrajzi távolságok miatt postai úton. A válaszadók kivéve a személyes megkérdezést anonim módon válaszoltak. A kérdésstruktúra megválasztása: A kérdőív 26 strukturált kérdést tartalmaz, köztük: 10 alternatív zárt kérdést, 10 szelektív zárt kérdést, 6 skálakérdést. Nem összehasonlító skálázással intervallumskálákat használtam. A skálakérdések között diszkrét értékelőskálákat alkalmaztam, így: 2 kérdésben szemantikus differenciálskálát, 4 kérdés esetén Likert skálát. A kérdőíves megkérdezés során kapott eredmények matematikai statisztikai feldolgozása MS EXCEL és SPSS Statistics Data Editor 17.0 számítógépes programcsomag segítségével történt. Kereszttábla elemzéseket végeztem, többségében az egyes szűrő és csoportképző kérdések felhasználásával. Varianciaanalízis segítségével kerestem az összefüggést a Leader programmal kapcsolatos egyes információs csatornák használata és a programmal kapcsolatos tájékozottság között Szekunder adatgyűjtés Több alkalommal ellátogattam az FVM Leader programmal foglalkozó osztályaihoz anyaggyűjtés és konzultáció céljából, valamint részt vettem a Göcsej térség Leader Akciócsoportjainak ülésén az aktualitások megismerése céljából. A kapcsolódó szakirodalmat az Európai Unió hivatalos oldalairól, illetve a pályafutásom során a kutatási témámhoz összegyűjtött dokumentumokból használtam fel. 7

9 5. A kutatás eredményei, javaslatok A szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati helyszíneken folytatott kutatások alapján az alábbi következtetéseket vonom le és javaslatokat teszem: Kutatásaimmal feltártam, hogy a közös munka eredményeként létrejött partneri hálózatok forrásszerzési képessége többszöröse az elszigetelt egyedi, fejlesztésekben gondolkodó térségek szereplőihez képest. A Leader programon túl a közösségek számára egyéb források megszerzése is hatékonyabban történik, a programnak köszönhető együttműködések közös projekteket valósítanak meg más területeken is, a közösen megfogalmazott célok jobb eredményeket érnek el, mint a szigetszerű fejlesztések. Véleményem szerint ezekre a hálózatokra alapozva kormányzati szinten további, a Leader programtól független vidékfejlesztési és egyéb fejlesztési intézkedések is tervezhetők és kivitelezhetők a jövőre nézve. A Leader pályázók megkérdezése alapján feltártam, hogy a pályázataik megvalósulását a központi hatóságok nem segítették a megfelelő mértékben szakmai tudásukkal, tanácsaikkal. Kutatásaim során bizonyítást nyert, hogy ez főként annak köszönhető, hogy a központi döntéshozatal intézményeiben hiányzik az állandó, megfelelő Leader tapasztalattal rendelkező személyi háttér, a személycserék folyamatosak. Ugyanakkor a kutatásaim alapján a helyi akciócsoportoknál történő ügyintézéssel a pályázók elégedettek voltak. Indokolt tehát mind a többlépcsős, központi irányítási-ellenőrzési szervezetek, mind a különböző funkciókat betöltő adminisztrációs szervezetek számának csökkentése, a pályázati bürokrácia áttekintése és az ügyintézés jelentős részének akciócsoportokra való delegálása. A támogatások odaítélése és a kifizetések is többlépcsős, feleslegesen túlbürokratizált folyamatok során valósulnak meg, ezért a végső kedvezményezettek számára a támogatási döntés és a támogatás összegének érkezése is késedelmesen történik. A pályázati elbírálást kutatásaim alapján a pályázók rendkívül lassúnak ítélték meg. A késedelmes eljárások szkepticizmusra, a Leader program negatív megítélésére, alacsonyabb pályázati aktivitásra adnak okot a pályázók körében. A vizsgált térségekben lefolytatott kutatásaim alapján bizonyítást nyert, hogy a pályázók a pályázati kiírásokat és adatlapokat nagyrészt bonyolultnak ítélték meg, míg a pénzügyi elszámolásokat rendkívül bonyolultnak. A pályázatok bírálati ideje a közötti Leader időszakban is túlságosan elhúzódott a felesleges adminisztráció, az információáramlás lassúsága és a tapasztalatlanság miatt, az eljárásrend pedig két megvalósított Leader időszak után sem vált gördülékenyebbé. 8

10 A Leader program átalakításának társadalmi vitája során levont következtetésekben megfogalmazott változások megvalósítása elengedhetetlen a jelenlegi és jövőbeni programok sikere érdekében. Disszertációmban mindezek alapján feltártam, hogy a hazai Leader programok megvalósítása során a jövőben szükséges a szubszidiaritás és a decentralizáció elvének betartása. Vonatkozik ez a megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre, amelyeknél a HACS-oknak kellett figyelnie, hogy egyik cél se legyen más pályázati forrásból támogatható, de vonatkozik ez az akciócsoport tagjainak területi hovatartozására is, ahol egy településről származó szervezetek más akciócsoporthoz való regisztrációja esetén a Helyi Vidékfejlesztési Irodák döntöttek a teljes település megfelelő akciócsoportba sorolásáról annak minden szervezetével együtt, nem pedig a szervezetek. Kutatásaimból kiderült, hogy a hazai Leader irányítási rendszer jelentősen centralizált: az akciócsoportok dönthetnek ugyan a pályázatok kiválasztásáról és a támogatások odaítéléséről, mégis döntésüket felülbírálja egy kormányzati szerv, amely végül az egyes projektek támogatását jóváhagyja vagy elutasítja. A kifizetések kizárólag központi forrásokból történnek, kizárólag az Irányító Hatóság engedélyével. Javaslom a jövőbeni Leader időszakokra nézve a decentralizált pályázati rendszer alkalmazását, vagy legalábbis az arra való folyamatos áttérést, ahol a csoport rendelkezésére álló keretösszeget teljes mértékben a Helyi Akciócsoport kezeli, vagyis a végső kedvezményezettek számára történő kifizetések is az akciócsoport feladatkörébe tartoznak, amely számos európai országban bevett gyakorlat. Ez azonban feltételezi azt, hogy az akciócsoportok pénzügyileg biztos lábakon álló szervezetek legyenek, akik képesek megfinanszírozni a támogatások összegét. Szükséges a térségi menedzsment szervezetek megerősítése, infrastrukturális, pénzügyi és személyi állományának alkalmassá tétele a Leader program pénzügyi lebonyolítására. A túlbürokratizált, centralizált, Leader- elveknek nem megfelelő eljárásrend és intézményrendszer egyszerűsítése, lecsupaszítása ugyanakkor a térségeknek nagyobb lokális szabadság nyújtása elengedhetetlen a következő Leader időszakokra nézve. Kutatómunkám során feltártam, hogy a helyi vállalkozások sem országosan, sem az általam vizsgált három térségben nem képviseltek megfelelő súlyt a helyi fejlesztésekben. Mindhárom bemutatott Nyugat-dunántúli térség fontos fejlesztési prioritása és egyben gazdaságélénkítési lehetősége a helyi termékek előállítása és értékesítése. 9

11 Ehhez azonban szükséges a vidéki kis- és mikrovállalkozások motiválása a következő Leader időszakokban több pályázat benyújtására. Elvégzett kutatásaim alapján beigazolódott, hogy az alacsony szintű vállalkozói aktivitás a Leader program lehetőségeiről szóló széleskörű, országos szintű tájékoztatás elmaradásának, a vállalkozások más szektoroknál markánsan alacsonyabb mértékű támogatási arányának és az önkormányzati szektor túlzott előtérbe kerülésének köszönhető. Véleményem szerint a következő Leader időszakokra nézve elengedhetetlen a vállalkozásoknak adható maximális támogatási arány emelése, amely a Leader+ programban mindössze 45%-os volt. Szükséges az önkormányzati szektor ellensúlyozásaként a vállalkozások magasabb szintű bevonása már a tervezési folyamatokba is, másrészt a Leader akciócsoportok helyi aktorainak feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítnia a vállalkozások tájékoztatására, személyes felkeresésére. Ehhez az akciócsoportoknak meg kell teremteni a szükséges személyi kapacitást, a kormányzatnak pedig az ehhez szükséges támogató intézményi környezetet, forrásokat. A Leader aktoroknak képzések keretében szükséges elsajátítania a hatékony facilitáció, motiváció és vezetés módszereit. Ez főként azért is fontos, mert a kutatásaim során feltártam, hogy mind az önkormányzati, mind a civil, mind pedig a vállalkozói szektor esetén a leggyakrabban használt információs csatorna a kistérségi menedzser vagy pályázatíró személye. A vállalkozások ugyanakkor szerteágazóbb információs rendszerből tájékozódnak, több információs csatornát használnak, mint a civilek vagy az önkormányzatok. Összességében a térségi szereplők és vállalkozások információ gyűjtése szempontjából elsősorban helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett. Javaslom a jövőbeni Leader programokra nézve a kistérségi menedzserek, pályázatírók előzetes, magas szintű tájékoztatását és az országos szintű kommunikációba való széleskörű bevonását. Kutatásaim során feltártam, hogy szükséges az ország minél nagyobb területének lefedése Leader helyi akciócsoportokkal, annak érdekében, hogy: A kisértékű helyi fejlesztések minél több potenciális pályázóhoz eljussanak Az alulról induló kezdeményezések módszerét minél több helyi szereplő megismerhesse A programozás során minél több hasznosítható partneri hálózat jöhessen létre Az innovatív ötletek ne vesszenek el Integrált fejlesztések valósuljanak meg 10

12 Hazánkban egy átlagos akciócsoport létszáma fő, míg az unióban ez a szám: fő. A több évtizedes gyakorlatnak megfelelően véleményem szerint a program területi lefedettségének növelése kizárólag az akciócsoportok területének növelésével valósítható meg. Sajnos hazánkban a lefedettséget a helyi akciócsoportok számának növelésével terjesztette ki a központi irányítás, nem pedig a csoportméretek növelésével. A jövőbeni Leader programok tervezésekor ösztönözni szükséges a nagyobb területeken történő együttműködéseket. A Göcsej, a Vasi-Hegyhát és a Pannontáj-Sokoró térségekben lefolytatott kérdőíves kutatásomból kiderült, hogy a térségek húzóágazatát jelentő helyi termékek és falusi turizmus szolgáltatások már jelen vannak a térségben, de kínálóik rendkívül alacsony összeget költenek marketingtevékenységre. Kutatásaim során feltártam, hogy a három legnépszerűbb marketing jellegű tevékenység helyi termékeket és turisztikai szolgáltatásokat kínálók körében a saját honlap, a vásárokon való részvétel és a közös kiadványokban való megjelenés volt. A helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingje, népszerűsítése tehát még gyerekcipőben jár a Nyugat-Dunántúlon. Kínálóik kivétel nélkül szükségesnek tartják helyi termékek/szolgáltatások/turisztikai programok, látnivalók közös kínálatát egységes arculat mellett. A védjegyrendszer jól ismert és elismert a térségekben, a kínálattal rendelkezők, több, mint háromnegyede bevonná termékét/szolgáltatását a védjegyrendszerbe A helyi védjegyrendszer bővítéséhez a Göcsejben, a regionális védjegyrendszer kiterjesztéshez a Vasi-Hegyháton és a bevezetéséhez a Pannontáj-Sokoró térségben szükséges egy-egy nagy tapasztalatokkal bíró szervezet megbízása, valamint további pályázati források bevonása a as Leader időszakra nézve. A védjegyrendszerbe bevont termékek és szolgáltatások értékesítési lehetőségei bővülhetnek és a kutatásaim alapján a válaszadók az alábbi előnyöket várják a védjegyrendszertől: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget hoz, minőségi garanciát nyújt a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. Kutatásaim során szembesültem azzal az eredménnyel, hogy a helyi akciócsoportok nemzetközi együttműködéseinek száma messze elmaradt a várakozásoktól. Ennek okait abban látom, hogy a helyi közösségeket túlságosan lefoglalta a helyi tervezés és annak akadozása, valamint az együttműködés megelőlegezésére szolgáló saját erő hiánya is fontos akadályozó tényezőnek bizonyult. Több esetben a megfelelő nyelvtudás hiánya tartotta vissza a helyi vezetőket a külföldi partnerkereséstől, illetve nem tudták, hol és hogyan találhatnak külföldi együttműködőket. 11

13 A következő Leader programok során szükséges a nemzetközi együttműködések, tapasztalatcserék ösztönzése, amelyre az alábbi eszközöket javaslom: Az európai Unió Leader csoportjainak partnerkeresési weboldal létesítése, ahol közzéteszik a nemzetközi együttműködést kereső csoportok elérhetőségeit az unió minden országának nyelvére lefordítva. A hazai Leader csoportok számára előnyös lenne egy egyeztető fórum létrehozása, ahol időközönkénti rendszerességgel megtárgyalhatnák az aktuális kérdéseket, és segítenék őket országos és nemzetközi partnerek keresésében is. Szükséges lenne egyfajta kedvező hitelfelvételi lehetőség biztosítása a helyi akciócsoportok számára a saját fejlesztési és működési kiadásaik előfinanszírozására. A LEADER program a többi vidékfejlesztési eszköztől nem tartalmilag tér el - sőt tartalom szempontjából azokhoz igen hasonló -, hanem az intézkedések megvalósítási módjában. A fő különbség az, ahogy a Leader intézkedések a vidéki közösségekben, illetve általuk összekapcsolódnak. A program mára megérett arra, hogy a tagállamok hatóságai és az akciócsoportok a LEADER-megközelítés megvalósításának következő szintjére lépjenek. 12

14 6. Új és újszerű tudományos eredmények 1. Komplex elemzéssel elvégeztem a Leader program decentralizált működési modelljének hazai vizsgálatát. Primer és szekunder kutatásokkal rámutattam, hogy a Leader program hazai bevezetése nem megfelelő hatékonysággal történt, a program lebonyolítása túlbürokratizált módon zajlott. Az egyes eljárásrendi elemeket pályázati kiírások, pályázati adatlapok és pénzügyi elszámolás - a pályázók bonyolultnak, az elbírálás folyamatát pedig rendkívül lassúnak ítélték meg. A központi hatóságoktól nem kaptak kellő mértékű szakmai segítséget a kvantitatív megkérdezés szerint. A kutatásom során kapott eredmények rámutatnak arra, hogy decentralizált döntéshozatal helyben, a Leader térségekben, az akciócsoportok Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságai által megvalósult. A helyi döntések azonban nem érvényesülhettek, mivel azokat a központi hatóságok felülbírálták, és több esetben a helyi bizottságok által jóváhagyott pályázatokat elutasították. A Leader program során tehát nem érvényesült a helyi döntések súlya, nem valósult meg a decentralizált döntéshozatali elven működő programozás. 2. A résztézis: A Nyugat-dunántúli Régió három térségében végzett kutatásaim alapján feltártam, hogy a válaszadók legnagyobb része a helyi és térségi, személyes kapcsolatrendszeren alapuló tájékozódási formákat preferálta az országos médiákkal szemben a Leader programmal kapcsolatos információ gyűjtése céljából. Elemzéseimmel rámutattam, hogy mindhárom vizsgált szektor esetén a leggyakrabban használt információs csatorna a kistérségi menedzser vagy pályázatíró személye. Bizonyítást nyert, hogy a vállalkozások szerteágazóbb információs rendszerből tájékozódnak, több információs csatornát használnak, mint a civilek vagy az önkormányzatok. Vizsgálataim szerint a különböző információs csatornák használata más-más módon hat a tájékozottságra: az országos információs csatornákat használó pályázók nem elégedettek a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével, míg a helyi, térségi információs csatornákat preferáló pályázók elégedettek. A tömegmédiák használata nem jellemző a vidéki térségekben pályázati információszerzés céljából. 13

15 B résztézis: Primer és szekunder adatok elemzésével feltártam, hogy a Leader programban a vidéki vállalkozások aktivitása a a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt a következő okok miatt: Kutatásaim során rámutattam, hogy a Leader központ által használt tömegmédiák nem szolgáltattak kellő mennyiségű információt a Leader program sikeres elindításához, az országos szintű tájékoztatás a kívánt mértéktől messze elmaradt. A primer és szekunder adatok elemzése alapján bizonyítást nyert, hogy a vállalkozói szektornak más szektoroknál alacsonyabb mértékű a támogatási aránya: a vállalkozások többsége mindösszesen 45%-os arányú támogatáshoz juthatott a pályázati folyamatok során, szemben az önkormányzati és civil szektorral, akik többsége 85%-os arányú támogatásban részesülhetett. A kutatásaim során vizsgált térségekben a helyi termék fejlesztése, a humánerőforrásfejlesztés és a közösség- és identitásfejlesztés pályázati célok kivételével minden pályázati célnál az önkormányzati fejlesztések kerültek többségbe, így az önkormányzati szektor a pályázati jogcímekre jutó források jelentős részét felhasználta turisztikai, környezetvédelmi, életminőség javítását, örökségvédelmet és információáramlást szolgáló célokra. Elemzéseimből kiderült, hogy a vállalkozói szektornak jobbak a tapasztalatai a helyi döntéshozatal érvényesülésével kapcsolatban az önkormányzati és civil szektornál, azaz nagyobb arányban elégedettek a helyi döntések súlyával, a pályázati adatlapok és a pénzügyi elszámolás azonban a vállalkozói szektornak okoztak legnagyobb nehézséget. 3. Vizsgálataim szerint a Nyugat-dunántúli Régió három elemzett térségének pályázói mindössze alig egynegyede költött helyi terméke, turisztikai szolgáltatása marketingjére a Leader program forrásaiból. Azoknak a pályázóknak, akik költöttek erre a célra, közel a fele 100 ezer Ft alatti összeget fordított marketingtevékenységre. A helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingtevékenységének finanszírozása a Leader programból így alacsony mértékű maradt. Feltártam, hogy azok között a pályázók között, akik marketingtevékenységre is fordítottak a pályázati összköltségből, a három legnépszerűbb tevékenység a saját honlap, a vásárokon való részvétel és a közös kiadványokban való megjelenés volt. 14

16 4. Kutatásaim során bizonyítást nyert, hogy a térségi szereplők jól ismerik a védjegyrendszer jelentését, és legnagyobb részük be is vonná termékét, szolgáltatását egy helyi, vagy regionális védjegyrendszerbe. A kvantitatív felmérés alapján a térségi védjegytől használói a következő előnyöket várják: egységes arculatot teremt a térségnek, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak, és piaci elismertséget hoz a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. 15

17 7. Publikációk jegyzéke Hazai folyóiratban megjelent cikkek 1. Fodor D. (2002): Barokk menetvágó avagy a Zalarét iparoskultúrájának bemutatása, Falu Város Régió Terület- és településfejlesztési folyóirat, 2002/6., ISSN: , p. 2. Fodor D. Kocsondi T. Kocsondi J. (2006): A LEADER+ indulása Magyarországon, Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat , 50. évfolyam, HU ISSN , p. 3. Fodor D. (2007): Legjobb Uniós Kistérség Pályázati Díj 2006 nyertese, Jegyző és Közigazgatás Igazgatásszervezési és Informatikai Szaklap, IX. évfolyam, 1. szám, január február, ISSN: , p. 4. Szili-Fodor D. (2009): Közfoglalkoztatás a zalaegerszegi kistérségben az Út a munkához program gyakorlati megvalósítása, Jegyző és Közigazgatás Igazgatásszervezési, Területfejlesztési és Informatikai Szaklap, A Jegyzők Országos Szövetsége és a Városi Jegyzők Egyesülete Hivatalos Lapja, XI. évfolyam, 4. szám, július-augusztus, ISSN: , 36.p. 5. Szili-Fodor D. Kocsondi J. (2011): Heritage as a resource Leader+ results of Göcsej-Middle Zala LAG, Georgikon for Agriculture, Megjelenés alatt, 2011/1. Nemzetközi folyóiratban megjelent cikk 1. Szili-Fodor D. (2011): The experiences of the introduction of Leader+ program in Hungary, Journal of Central European Agriculture, ISSN , Megjelenés alatt Könyv, könyvrészlet 1. Kocsondi J. Fodor D. Kocsondi T. (2006): Integrált programozás a LEADER+ példáján keresztül, A térségfejlesztés vezetési és szervezési összefüggései, Lektorálta: Prof. Dr. Nagy Tibor, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, ISBN , 2006., p. 16

18 Magyar nyelvű konferencia előadások, közlemények 1. Fodor D. (2005): Az AVOP LEADER+ program és a magyarországi kísérleti LEADER bemutatása, AVOP LEADER+ Készségek elsajátítása Leader képzés, május 26., Zalaegerszeg, PROMEI Faluműhely Alapítvány SZRVA ZRVA 2. Fodor D. (2005): Kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési programok felülvizsgálatának módszere és tapasztalatai, XLVII. Georgikon Napok, szeptember , Keszthely, ISBN , Összefoglaló 243. p., Tanulmány CD-n ISBN Fodor D. (2006): A közigazgatási reform területi vetületei, Területfejlesztési Szabadegyetem, Soproni Regionális Tudományos Műhely, március 29., Sopron 4. Fodor D. (2006): A Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Társulás közmunkaprogramjának bemutatása, Közmunka Konferencia, március 24. Nagylengyel 5. Fodor D. Kocsondi T. (2006): Alulról jövő kezdeményezések a LEADER tükrében, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, március , Összefoglaló 281. p., Tanulmány CD-n ISBN Fodor D. Kocsondi T. (2006): Stratégiai tervezés a DLG módszertannal, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, március , Összefoglaló 281. p., Tanulmány CD-n ISBN Fodor D. (2006): Közösségi kezdeményezés a vidékért LEADER- Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!, Zalai Falu XVI. évf. 1.szám, a Zalai Falvakért Egyesület lapja, Művelődési és Közoktatási Minisztérium B/SZI/1280/Z/92, 2-3p. 8. Kocsondi J. Fodor D. Kocsondi T. - Fekete E. (2006): A LEADER program szerepe a Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Stratégiában , VI. Regionális Tanácsadási Konferencia Új kihívások kapujában- Mit hoz a tervezési időszak a KKV-k számára, október 12., Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet, ISBN

19 9. Fodor D. Bencze H. (2007): A LEADER+ integrált vidékfejlesztési program bemutatása az Észak- Zalai Tematikus Utak LEADER+ Helyi Akciócsoport példáján keresztül, Nyugat- Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, INTERREG IIIC RENE Konferencia A direktértékesítés jövője és lehetőségei az átalakuló mezőgazdasági piacokon Vidékfejlesztési Tudományos Fórum, február , Mosonmagyaróvár 10. Fodor D. (2007): A Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó aprófalvas települések és az ott élők gondjai, problémái az esélyegyenlőség tükrében, vitaindító konferenciaelőadás, Egyenlő esélyek mindenki számára Európai Év 2007, Keszthelyi Esélyek Háza, Kistérségi Esélyegyenlőségi Szakmai Napok, Zalaegerszeg, február Szili-Fodor D. (2007): Kistérségi együttműködések és programok az élethosszig tartó tanulás meghonosítására, a kistérségi társulások hatóköre, A lifelong learning és a Zala megyei munkaerőpiac valósága című projektzáró konferencia, Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központ és Közép-Európai Kulturális Intézet, Zalaegerszeg október Szili-Fodor D. (2007): A többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatköre a zalaegerszegi kistérségben, Segítünk jó döntéseket hozni! - intézményvezetők szakmai konferenciája, Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Zalaegerszeg, november Szili-Fodor D. Kocsondi J. (2008): Az Észak-zalai Tematikus Utak LEADER+ Helyi Akciócsoport tevékenysége, XI. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola Gyöngyös, március , Felelős kiadó: Dr. Magda Sándor, Károly Róbert Főiskola, ISBN , p. 14. Szili-Fodor D. Kónya Zs. Tóth N. (2008): Szegek között Göcsej örök a Göcsej és a Zalavölgy bemutatása, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző turisztikai desztinációja Zárókonferencia, május 8., Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, ezüst minősítés (CD-n) 18

20 15. Kocsondi J. - Szili-Fodor D. - Lukács G. (2009): A Leader+ program eredményei a Göcsej térségben, AGTEDU 2009 Tudomány és oktatás - konferencia a Kecskeméti Főiskolán a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, november 5., Kecskemét, ISBN Szili-Fodor D. (2009): Szegek között Göcsej örök" - ízelítő a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési pályázataiból, Öt évesek lettünk!, VI. Országos Kistérségi Konferencia Miskolc Lillafüred, november Szili Fodor D. Tóth É. Kocsondi J. (2010): A Göcsej Térségi Leader program, XII. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola Gyöngyös, Fenntartható versenyképesség válság idején, március Felelős kiadó: Dr. Magda Sándor, Károly Róbert Főiskola, ISBN Szili-Fodor D. Kocsondi J. Lukács G. (2010): Az Élhető Göcsej Leader Program a helyi termékek védelméért, LII. Georgikon Napok, 52nd Georgikon Scientific Conference, Gazdaságosság és/vagy biodiverzitás? Keszthely, szeptember 30 október 1. Megjelenés alatt Idegen nyelvű konferencia előadás, közlemény 1. Fodor D. (2006): Activity of Göcsej Middle-Zala Local Action Group and Northern Zala Thematic Routes Local Action Group, Representation of the West Pannon Region on the Open Day of Insitutes of Brussels, 6 May 2006, Committee of the Regions, Brussels Egyéb cikkek Kapcsolódó saját nyilatkozatok és újságcikkek a helyi és regionális médiában 19

21 8. Hivatkozások 1. Buckwell A. et.al. (1998): Towards a Common Agricultural and Rural Policy for Europe. European Economy, European Commission for Economic and Financial Affairs. Reports and Studies p. 2. European Commission (2006): The Leader Approach: a basic guide p. 3. European Commission (2010): Background note: Commission Communication on the future of the CAP, MEMO/10/587, Brussels, 18. November p. 4. Fischer Boel M. (2008): Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés Magyarországon és Európában. Gazdálkodás, LII. 21. ksz p. 5. Kölcsei T. (2004): Vidékfejlesztési kilátások az EU-ban ( ). Gazdálkodás, XLVIII (2) p 6. Labbancz M. (2003): A Leader program. Európai Füzetek - Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteiből. A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa. Budapest, ISSN: , 37. szám 4-7.p. 7. Loncsár K. (2005): Program a programban a LEADER Magyarországon. Az Európai Unió agrárgazdasága- Agrareconomy of the European Union, HU ISSN , Agroinform Kiadó Kft, Budapest, X. 1-2., p. 8. Miskó K. (2006): A Leader program, mint vidékfejlesztési lehetőség. Doktori értekezés, Gödöllő, Szent István Egyetem, 41.p, p. 9. Ray C. (2000): The EU LEADER programme: rural development laboratory. Sociologia Ruralis 40 (2) p. 10. Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkárság Leader Munkacsoport (2010): A Leader program átalakítása. Társadalmi vitaanyag, 3-15.p. 20

Válasz Dr. habil Ferencz Árpád opponens véleményére

Válasz Dr. habil Ferencz Árpád opponens véleményére Pannon Egyetem Georgikon Kar Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Válasz Dr. habil Ferencz Árpád opponens véleményére Szili-Fodor Dóra LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Részletesebben

Válasz Dr. Sarudi Csaba opponens véleményére

Válasz Dr. Sarudi Csaba opponens véleményére Pannon Egyetem Georgikon Kar Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Válasz Dr. Sarudi Csaba opponens véleményére Szili-Fodor Dóra LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Témavezető:

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Korányi Daniella INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT BEMUTATÁSA

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában

Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár Virágzó Vidékünk Európa Nap Kecskemét 2014. Május 16. Az MNVH feladata Uniós jogszabály alapján minden tagállam létrehozza

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Agrár-innovációs hálózat kiépítésének folyamata

Agrár-innovációs hálózat kiépítésének folyamata Agrár-innovációs hálózat kiépítésének folyamata Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2016. január 14. EIP hálózat jogszabályi alapja 1305/2013/EU EMVA rendelet 53. cikke Európai

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás

Részletesebben

THE ACTIVITY OF LOCAL ENTERPRISES OF THE WEST-PANNON REGION IN THE LEADER+ PROGRAM

THE ACTIVITY OF LOCAL ENTERPRISES OF THE WEST-PANNON REGION IN THE LEADER+ PROGRAM Journal of Central European Agriculture, 2012, 13(2), p.291-303 DOI: 10.5513/JCEA01/13.2.1047 THE ACTIVITY OF LOCAL ENTERPRISES OF THE WEST-PANNON REGION IN THE LEADER+ PROGRAM A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Bábolna 2013. december 10.

Bábolna 2013. december 10. Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Project Co-financed by the European Union within the INTERREG IIIB CADSES Programme

Project Co-financed by the European Union within the INTERREG IIIB CADSES Programme INTERREG IIIB CADSES Közösségi Kezdeményezések Program HERITOUR Kulturális tematikus utak fejlesztése vidéki területeken Lencsés Tamara 2007. október 04. ÁTTEKINTÉS INTERREG programok INTERREG IIIB CADSES

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

2013. évi Stratégia felülvizsgálat

2013. évi Stratégia felülvizsgálat 2013. évi Stratégia felülvizsgálat Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport Tájékoztató fórum 2013. március 21. Zalaszentgrót Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER

Részletesebben

Az MNVH céljai, feladata és felépítése

Az MNVH céljai, feladata és felépítése Az MNVH céljai, feladata és felépítése Tóth Márta MNVH Bács-Kiskun megyei referens Szarvas, 2013. április 29. MNVH megalakulása, jogszabályi háttér 1698/2005 EK rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Dancsó József Magyar Államkincstár TARTALOM Az Operatív Programok, és a Területi és Településfejlesztési

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Napirendi pont előterjesztése Dátum:

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Napirendi pont előterjesztése Dátum: KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2013.05.30. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése részére tájékoztatás a 2013. május hó 30-i ülés 1. napirendi pontjához az 54/2011.

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban c. pályázatról 2010. április 30. 1 Előzmények:

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A LEADER program nyújtotta pályázati lehetőségek a Vidékfejlesztési Program ( ) tükrében

A LEADER program nyújtotta pályázati lehetőségek a Vidékfejlesztési Program ( ) tükrében A LEADER program nyújtotta pályázati lehetőségek a Vidékfejlesztési Program (2014-2020) tükrében Szajbert Ákos Munkaszervezet vezető Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület Debrecen 2015. December 7.

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03.

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 2016.február 03. A 2007 2013 as időszak eredményei: Közel 260 db nyertes pályázat, melynek támogatási összege több mint 6 millió euró! Támogatási döntéssel lekötött

Részletesebben

Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek

Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek Dr. Feldman Zsolt Földművelésügyi Minisztérium 2016. február 26. Budapest Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon K+F ráfordítások

Részletesebben

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI ELŐZMÉNYEK 2011-ben létrejött a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. a Promei Nonprofit Kft. jogutódjaként a Nemzeti

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30.

A KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30. A KDOP 2011-2013. évi Akciótervének pályázati lehetőségei Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, 2011. március 30. Az ÚSZT legfőbb céljai Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás

Részletesebben

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik PhD értekezés Készítette: Veres Laura okleveles matematikus-informatikus Hatvany József Informatikai

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A NAKVI szerepe a Tanyafejlesztési Programokban

A NAKVI szerepe a Tanyafejlesztési Programokban A NAKVI szerepe a Tanyafejlesztési Programokban Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz 1. A NAKVI feladatairól 2. Tanyafejlesztési

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Szabó Krisztina Júlia, főosztályvezető INTERREG IVC

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja. Információs Napok, február

Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja. Információs Napok, február Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja Információs Napok, 2009. február Projekt bemutatása Háttér Projekt célja Pályázók köre Értékelés szakmai szempontjai Értékelés eljárásrendje

Részletesebben

AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI

AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI LEADER (TK3) AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI Korábbi célterületek helyett HVS LEADER része (LEADER terv) szerinti kritériumok. Helyi döntési kompetencia erősítése: HBB dönt a projektek támogatásáról, MVH csak

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások

Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások Bevezető Összes fejlesztési forrás: 411.535.256 Ft Felhívásaink száma: 10 db o Gazdaságfejlesztési felhívásaink száma: 5

Részletesebben

A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN,

A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN, SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN, GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN BUZÁS LÁSZLÓ REGIONÁLIS IGAZGATÓ ELŐZMÉNYEK 2011-ben létrejött a Széchenyi

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

Az MNVH és a NAKVI szerepe az IKSZT program lebonyolításában. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató. Budapest, 2013. március 5.

Az MNVH és a NAKVI szerepe az IKSZT program lebonyolításában. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató. Budapest, 2013. március 5. Az MNVH és a NAKVI szerepe az IKSZT program lebonyolításában Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Budapest, 2013. március 5. Az Intézet munkájának rövid bemutatása Sokrétű és szerteágazó feladatok a vidékfejlesztés

Részletesebben

A projektzáró tájékoztató rendezvény június 23.

A projektzáró tájékoztató rendezvény június 23. A projektzáró tájékoztató rendezvény 2010. június 23. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési

Részletesebben

Zala Termálvölgye Egyesület

Zala Termálvölgye Egyesület Zala Termálvölgye Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport 2013. július 19., Zalaszentlászló Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER Helyi Akciócsoport - címbirtokos szervezet

Részletesebben

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása Lövei Attila projektmenedzser A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tevékenysége

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS. Tagok:

TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS. Tagok: PERIODICA OECONOMICA II. ÉVF., 2009. MÁJUS TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS Tagok: COLLINS, J. MARKHAM HOLLÓNÉ KACSÓ ERZSÉBET KÁDEK ISTVÁN KOVÁCS TIBOR PAPANEK

Részletesebben