Johansson, T. & Borián, G.: Az eredeti angol nyelv változat szerz je: Tino Johansson, Helsinki Egyetem, Földrajz Tanszék

Átírás

1 A könyv az Európai Bizottság által támogatott GISAS MINERVA projekt e-learninges feladatait tartalmazza (Geographical Information Systems Applications for Schools Földrajzi Információs Rendszerek alkalmazása a középfokú oktatásban) Johansson, T. & Borián, G.: Az eredeti angol nyelv változat szerz je: Tino Johansson, Helsinki Egyetem, Földrajz Tanszék A magyar változat készít je: Borián György, a GREEN Pannónia Alapítvány és a Gobio Bt közrem ködésével

2 Tartalomjegyzék 1. FEJEZET - EGY RASZTER TÉRKÉP MEGNYITÁSA Az ArcView szoftver megnyitása Adatok hozzáadása egy új, üres térképhez Az ArcMap legfontosabb eszközei FEJEZET ÚJ TÁBLÁZAT KÉSZÍTÉSE AZ ADATAINK SZÁMÁRA dbase táblázat készítése a BISEL vízmin ség-vizsgálatok számára Új sor hozzáadása a dbase táblázathoz FEJEZET EGY ESEMÉNY MEGJELENÍTÉSE DBASE TÁBLÁZATTAL A BISEL1 adatbázis megjelenítése a térképen FEJEZET SHAPEFÁJLOK KÉSZÍTÉSE ARCMAP PROGRAMMAL Shapefájl létrehozása egy folyó és mellékvízfolyásai ábrázolásához Shapefájl létrehozása a rekreációs területek ábrázolásához Shapefájl létrehozása az él helyek ábrázolásához Shapefájl létrehozása a szennyez források jelölésére Shapefájl létrehozása a területhasználati módok ábrázolásához FEJEZET ÚJABB SHAPEFÁJLOK KÉSZÍTÉSE AZ ARCVIEW-VAL FEJEZET ÚJ SHAPEFÁJLOK LÉTREHOZÁSA A MÁR MEGLÉV KB L FEJEZET LEKÉRDEZÉSEK AZ ARCVIEW-BAN A puffer eszköz Az ArcView használata keresésre Az ábrák a Print Screen alkalmazásával készültek az ArcCatalog és ArcMap szoftverek alkalmazása során. Ezen szoftverek jogtulajdonosa az ESRI, Inc. Az adatbázisok és térképek a MINERVA program által támogatott GISAS projekt ( ) engedélyével kerültek felhasználásra. 2

3 1. FEJEZET EGY RASZTER TÉRKÉP MEGNYITÁSA 7.1. Az ArcView szoftver megnyitása Miután már telepítettük a számítógépre az ArcView szoftvert a CD-ROM-ról, könnyen megnyithatjuk azt a képerny bal sarkában található Start men l. Kattintsunk a Startra, és kövessük ezt az utat: Programok ESRI ArcView ArcView 8.3 ArcMap. Majd az egér bal gombjával kattintsunk rá egyet. Ekkor az alábbi ábrán látható módon megnyílik az ArcMap a képerny n. Válasszuk az Egy új, üres térkép megnyitását. 7.. ábra: A megnyitott ArcView GIS 8.3. Arc Map ablak: Amikor el ször nyitjuk meg a szoftvert, válasszuk az A new empty map (Egy új, üres térkép) gombot. Ez a választás automatikusan megnyit egy új (üres) térképet a ask n ablakban. A saját térképünk egy új ablakban fog megnyílni. A kijelölés után kattintsunk az OK-ra. Ha egy már létez ArcView réteget vagy térképet szeretnénk megnyitni, válasszuk az An existing Map (Már létez térkép) lehet séget és keressük meg a gépünkön azt a mappát amelyik a térképünket tartalmazza! 3

4 Vagy megnyithatjuk az ArcCatalog programot és egyszer en áthúzhatjuk a létez rétegeket és a raszter térképet az ArcMap programba. Ezt az eljárást kés bb részletesen fogjuk ismertetni Adatok hozzáadása egy új, üres térképhez Az alábbi ablak az OK gombra kattintás után jelenik meg. Ezután a 2. ábrán látható módon hozzáadhatjuk a saját raszter térképünket. Használjuk ezt az Add Data gombot térképek és rétegek hozzáadásához a térkép ablakban! Az üres térkép ablak most az Add Data ablak alatt van. 2. ábra: Az új, üres térkép ablak és az adatok hozzáadása az Add Data paranccsal. Meg kell adnunk annak az adatnak helyét (meghajtó, mappa) és típusát, amelyet meg szeretnénk jeleníteni az üres térkép ablakban. Ezt az Add Data ablakban lehet elvégezni (lásd fenn). A saját WGS 84 koordináta rendszer raszter térképünk.jpg,.gif vagy.tif kiterjesztés fájl legyen. Ha kijelöltük a megfelel fájlt, akkor az egér bal gombjával kattintsunk rá egyet, és válasszuk az Add (hozzáadás) parancsot. 4

5 A megnyitott réteg, ill. Térkép neve és tartalma megjelenik Itt láthatók a kurzor koordinátái. 3. ábra: A saját térképünk egy rétegként jelenik meg az ablakban Az ArcMap legfontosabb eszközei Most az ArcMap legfontosabb eszközeinek használatával fogunk megismerkedni. Ezek az eszközök a térképek léptékének beállításához, a térképek mozgatásához, a térképeken való keresés, ill. távolság méréshez szükségesek. Ezek a leggyakrabban használt eszközök egy szürke oszlopban láthatók. Az éppen használható eszközök kiemelten jelennek meg, és az egér bal gombjával lehet rájuk kattintani. A nem használható eszközök szürkék maradnak. Az eszköztár a következ ábrán látható rövid magyarázatokkal. Az ArcMap program is rendelkezik azzal az interaktív funkcióval, hogy a kurzor egy ikonra történ ráállításakor megmutatja annak funkcióját. 5

6 A parancs sor és az eszköztár. Nagyítás: egy pontra történ klikkeléssel, vagy az egérrel történ kijelöléssel a térképet nagyíthatjuk Kicsinyítés: ua. csak kicsinyíthetjük a térképet Fix zoom: méreterány csökkentés Fix zoom: méretarány növelés Mozgatás: a bal egér gombot nyomva tartva lehet mozgatni a térképet Teljes nézet: A teljes térkép látszik El méret: Az el méretre lehet a térképet állítani Következ méret: A következ méretre lehet a térképet állítani Elemválasztó: A grafikus elemeket lehet kiválasztan Elemválasztó: A nyíllal történ rámutatással lehet az egyes elemeket kijelölni különböz m veletekhez Azonosítás (információ): az aktuális réteg elemeit azonosítja Keresés: A távcs vel lehet egyes elemeket megkeresni Távolságmérés: Az aktuális rétegen lehet mérni Hozzárendelés: A villámmal lehet megtekinteni az elemekhez rendelt kapcsolatokat 4. ábra: Az ArcMap legfontosabb eszközei. További információk Egy üres ArcMap ablakban egy térkép vagy egy réteg megjelenítése az ArcCatalog program használatávl is történhet. Nyissuk meg az ArcCatalog programot a következ lépésekkel: Start Program Files ESRI ArcView 8.3. ArcCatalog. Keressük meg a gépünkön a lementett GISAS rétegeket. Minden kijelölt mappa tartalma láthatóvá válik a könyvtárfában. Miután kijelöltük a keresett réteget, kattintsunk rá egyet az egér bal gombjával, úgy, hogy azt lenyomva tartjuk. Ezután egyszer en húzzuk át a kijelölt fájlt az ArcMap ablakba. Miután elengedjük az egér gombját a ask láthatóvá válik az ArcMap ablakban. Az 5. ábrán jól látható ez a m velet. 6

7 1. Jelöljük ki a fájlt az ArcCatalog-ban. 2. Húzzuk át az ArcMap ablakba. 5. ábra: Egy réteg megnyitása az ArcCatalog programból. 2. FEJEZET ÚJ TÁBLÁZAT KÉSZÍTÉSE AZ ADATAINK SZÁMÁRA 2.1. dbase táblázat készítése a BISEL vízmin ség-vizsgálatok számára Gyakran van arra szükség, hogy új adattáblázatot készítsünk adataink számára. A táblázat elkészítése az ArcCatalog programban segít megérteni az adatok szerkezetét és típusait. Az adatok dbase táblázatokként kerülnek elmentésre. Az adatok is megjeleníthet k a térképeken, ha tartalmaznak olyan oszlopokat, amelyekben koordináták vannak beírva. El ször azt tanuljuk meg, hogy hogyan lehet létrehozni egy új adattáblázatot, majd azt, hogy hogyan lehet megjeleníteni a térképen. Kezdjük azzal, hogy az ArcCatalog-ban a jobb egér gombbal ráklikkelünk egyet a mappa, vagy az adatbázis nevére. Majd kövessük az alábbi lépéseket: New > dbase Table. 6. ábra: Az ArcCatalog-gal történ táblázatkészítés els lépései. 7

8 Ekkor egy új attribútum vagy adatbázis fájl jelenik meg a listában. Nevezzük el BISEL1-nek. 7. ábra: Adjunk nevet az új tábláztunknak a as oldali ablakban. Jobb klikk a névre, és válasszuk a Properties (tulajdonságok) parancsot. 8. ábra: A táblázat tulajdonságainak megnyitása. 8

9 A DBASE Table Properties (dbase táblázat tulajdonságai) ablak megnyílik, és most az oszlopok neveit és az adatok típusát adhatjuk meg. El ször kattintsunk a következ üres sorra a Field Name (Mez név) oszlopban és írjuk be az els oszlop nevét. Rövid és jellemz nevet használjunk! Az OID (Object ID) és a Field1 oszlopok default értékek, ezek nevét nem lehet megváltoztatni. Ezek azonosítják az objektumokat az adatbázisban és ezért nem lehet törölni sem ket! Miután elneveztük az els oszlopot meg kell határoznunk az adat típusát a jobb oldali oszlopban. Amint ráklikkelünk a cellára egy legördül ablakban megjelennek az adattípusok. Válasszuk ki a megfelel t! (ld. lejjebb) Figyelem: Az OID és a Field1 default értékek, ezek nevét nem lehet megváltoztatni! 9. ábra: Az adat nevének és típusának meghatározása. Az adattípusok: Short integers (rövid egész számok) adattípus, amely egy negatív vagy pozitív el jelb l és öt számjegyb l áll, mint például vagy Long integers (hosszú egész számok) olyan adattípus, amely egy negatív vagy pozitív el jelb l, valamint egy tízjegy számból áll, mint például vagy Nem szükséges a pozitív számérték el tt + jelet használni, mivel a szoftver adatszerkezete automatikusan pozitívnak veszi a számot, ha nincs el tte jel. Float olyan adattípus, amelyet a tízes számrendszerben hétjegy számokhoz használhatunk, például or Double adattípus a tízes számrendszerben 15 jegy számokhoz, például

10 Text (szöveg) adattípus alfanumerikus szimbólumokat foglal magába, például szöveget (Bollnas) és numerikus kódot (1). Date (dátum) típus dátumokat és id pontokat tárol egy sablon formátumban (mm/dd/yyyy és hh:mm:ss) Blob (Binary Large Object) típus ask számokhoz. Guid (Global Identifier Field) azonosító karaktersorozat A vízmin ségi adatabázishoz, vagy a területhasználat adatbázisához a legfontosabb adattípusok a Short integers, Float és Text típusok. Annyi új oszlopot kell létrehoznunk ahány különböz változót gy jtöttünk. Ha ask a BISEL indexet és az x,y koordinátákat gy jtöttük be pontonként, akkor 4 oszlopot kell létrehoznunk az adatbázisunk számára. Ezek a sorszám, BISEL, x_koord és y_koord oszlopok lesznek. Abban az esetben, ha több változót és indikátort is gy jtöttünk, mindegyik számára új oszlopot kell létre hoznunk és értelmeznünk, tehát az oszlopok száma a változók mennyiségét l függ. A dbase táblázatunk tulajdonságai így nézzenek ki: Field name Data type Precision Scale OID (default) Object ID Field1 (default) Long Integer 9 Number (sorszám) Long Integer 5 Alkalinity Float 5 2 Ammonium Float 5 2 Hardness (keménység) Float 5 2 Nitrate Short Integer 3 Nitrite Float 5 2 Oxygen Short Integer 2 Phosphate Float 5 2 ph Float 5 2 BISEL Short Integer 2 Speed (sebesség) Float 5 2 x_coord Double 12 8 y_coord Double ábra: Az adatok hosszának, egész és tizedes jegyeinek megadása. 10

11 Precision a Float típusú adatok egész jegyeinek számát jelenti. Scale a Float és a Double adattípusok esetében a tizedesjegyek számát jelzi. Ezeket az adatokat nagyon precízen kell megadnunk, mert a táblázat ask az íly módon megadott adatokat tudja kezelni! Az is el fordulhat, hogy a másképp megadott adatok nem kerülnek mentésre sem! Miután az összes adatot bevittük a táblázatba, az Apply és az OK gombokra történ klikkeléssel fejezhetjük be a szerkesztést. Ellen rizzük, hogy lementettünk-e minden adatot a as egér gombbal történ klikkeléssel táblázat nevére. Válasszuk a Properties menüt és a Fields alatt láthatjuk az oszlopainkat és az adattípusokat. 11. ábra: A táblázat oszlopai és adatai Új sor hozzáadása a dbase táblázathoz A következ lépés egy új sor létrehozása. Értelem szerint minden mintavételi pontunk számára új sort kell létrehoznunk. Húzzuk át a BISEL1 táblázatot az ArcMap programba! Majd a szerkesztés megkezdéséhez klikkeljünk az Editor Toolbar gombra. 11

12 Az Editor Toolbar gomb. 12. ábra: Az Editor toolbar lehet vé teszi az adatok szerkesztését és mentését. A szerkesztés befejezésekor a Stop editing parancsot kell használni! Az Editor Toolbar (szerkeszt parancssor) többféle módon jelenhet meg az ablakban. Függetlenül a megjelenési módtól bemutatjuk, hogyan kell használni ezeket a parancsokat. Az Editor tool kiválasztása után a Start Editing parancsot válasszuk a legördül ablakból. 13. ábra: Az Editor Tool számos szerkeszt parancsot tartalmaz. 12

13 A Start Editing parancs aktiválása után a jobb egér gombbal a BISEL1 névre történ klikkeléssel tudjuk megnyitni az attribútum táblázatunkat. Jobb egér klikk a BISEL1 névre, majd válasszuk az Open parancsot a táblázat megnyitásához. 14. ábra: Az ArcMap lehet vé teszi a táblázatok megnyitását, b vítését, ill törlését. Az attribútum táblázat megnyitása után elkezdhetjük a mérésieredményeink beírását a táblázatba. Klikkeljünk az els sorra és írjuk be az adatot. Majd menjünk a következ sorba, és így tovább. Végül a Save Edits paranccsal mentsük le a táblázatot. 15. ábra: Mindig mentsük a szerkesztéseinket! 13

14 Az összes adat beírásának befejezését követ en a Stop Editing paranccsal fejezzük be a szerkesztést. 16. ábra: Ne felejtsük el bezárni a szerkesztéseinket a Stop Editing paranccsal. A Stop Editing parancs alkalamazásakor az utolsó üres sor el fog t nni a táblázatunkból. Ezzel létrehoztunk egy saját adatbázist a saját adatainkkal! A következ lépés ezen adatok megjelenítése lesz a térképen. 3. FEJEZET EGY ESEMÉNY MEGJELENÍTÉSE DBASE TÁBLÁZATTAL 3.1 A BISEL1 adatbázis megjelenítése a térképen Nyissuk meg az ArcMap ablakban a térképünket (WGS 84). Válasszuk a Tools men l az Add XY Data (X,Y adatok hozzáadása) parancsot. 17. ábra: A táblázatban lév XY koordináták hozzáadása a térképhez. 14

15 Keressük meg az el bbiekben létrehozott BISEL1 adatbázisunkat a számítógépünkön. Klikkeljünk rá egyet, majd válaszuk az Add (hozzáadás) parancsot. Keressük meg a BISEL1 táblázatot. Klikkeljünk egyet a megfelel névre, majd az Add gombra. 18. ábra: Az adatbázis hozzáadása az Add XY Data ablakban. Az Add XY Data ablakban a következ lépés az adatbázisunkban lev oszlopok közül az X és Y koordinátákat tartalmazók kijelölése. El ször az X koordinátákat, majd az Y koordinátákat tartalmazó oszlopokat kell a legördül ablak használatával megadnunk. (ld. 19. ábra) Az Edit gomb használatával lehet azokat a koordinátákat kiválasztani, amelyek megegyeznek a raszter térképünk koordináta rendszerével. 19. ábra: Az X- és Y-koordináták megadása. 15

16 Az utolsó lépés annak a koordinátarendszernek a kiválasztása, amely megegyezik a raszter térképünk koordináta rendszerével. Ne felejtsük el, hogy a térképünk WGS 84 koordináta rendszerben készült! Klikkeljünk az Add XY Data ablak jobb alsó sarkában látható Edit gombra. (ld. 23. ábra). Ezután klikkeljünk a Select a predefined coordinate systems gombra. A megnyíló Browse for Coordinate System ablakban válasszuk a Geographic Coordinate Systems mappát. 20. ábra: Egy szabványos koordináta rendszer kiválasztása az adataink számára. A 21. ábra lépéseit követve válasszuk ki a WGS 84 koordináta rendszert és kattintsunk az Add gombra. 21. ábra: A WGS 1984 koordináta rendszer kiválasztása. A kiválasztott koordináta rendszer tulajdonságait a Spatial Reference Properties ablakban láthatjuk. klikkeljünk az Apply (alkalmaz), majd az OK gombra. 16

17 22. ábra: A WGS 1984 tulajdonságai. A fenti lépéseket követ en az Add XY Data ablakunk így fog kinézni: A koordináta rendszert az Edit gombbal lehet kiválasztani. 23. ábra: Az Add XY Data ablak. Fejezzük be a munkát az OK gombra történ klikkeléssel, és a vízmintavételi pontjaink megjelennek a térképen! 17

18 24. ábra: A pontok az adatbázisban megadott koordináták szerint jelennek meg. Próbáljuk ki az i (információ) funkciót pontjaink részleteinek lekérdezése céljából. De nagyíthatjuk is a térképünket, vagy a fehér tenyér gombbal mozgathatjuk is. Mentsük le a BISEL1 Event rétegünket rétegfájlként (layerfile)! Ez azért fontos, hogy a kés bbiekben a vízmintavételi pontjainkat bármikor, bármilyen raszter térképhez egy új rétegként hozzá tudjuk adni. Kövessük az alábbi lépéseket. 25. ábra: A pontok rétegként, ( layer file ) történ elmentése. 18

19 26. ábra: Új nevet is adhatunk a layer file -nak. Klikkeljünk a Save gombra. Amikor legközelebb meg szeretnénk nyitni a BISEL1 pontjainkat a térképen, egyszer en ask ki kell választanunk a.lyr típusú fájlok közül ezt a lementett fájlt. 27. ábra: BISEL pontjaink megtekintéséhez egyszer en ask meg kell nyitnunk a.lyr típusú fájlok közül a lementett rétegünket. 19

20 Mentsük le a raszter térképünket és a BISEL adatainkat egy új ArcMap dokumentumként a File Save As parancsok használatával. Adjunk ehhez hasonló nevet a dokumentumnak : Firenze_map_05 vagy Bollnas_map_ ábra: Az új dokumentum mentése az ablakban szerepl összes réteget menti! A mentés után az ArcMap ablakunk címsorában az új fájl név fog megjelenni! 29. ábra: Egy lementett ArcMap dokumentum. 20

21 Egy ilyen módon mentett dokumentumot kés bb bármikor könnyen meg tudunk nyitni az ArcMap programmal. 30. ábra: Egy ArcMap dokumentum megnyitása. 4. FEJEZET SHAPEFÁJLOK KÉSZÍTÉSE ARCMAP PROGRAMMAL Bevezetés A GIS (Geographical Information Systems) szoftverek, mint pl. az ArcView 8.3, alkalmasak arra, hogy különböz térbelileg (földrajzilag) elszórt tárgyakat (pontokat, vonalakat és sokszögeket) egyetlen térképen jelenítsenek meg. Ezek a pontok, vonalak, sokszögek általában önálló térképi rétegekben vannak megrajzolva és tárolva. Ilyen módon, a felhasználó döntheti el, hogy milyen típusú térképi tárgyak (vonalak, pontok sokszögek) legyenek láthatók, s melyek nem a térképen. Például, a felhasználó bezárhatja azokat a térképi tárgyakat, ill. elemeket az aktuális nézetben, amelyek ugyan jelen vannak a valóságban, de nincsenek hatással a vízmin ségre. Az egymásra helyezett térképi rétegek csak akkor jeleníthet k meg pontosan, ha azonos koordináta rendszerben vannak ábrázolva. A GIS szoftverek ugyanis a térképi elemeket az egyes rétegek el re beállított koordináta rendszerében ábrázolják. Ezért rendkívül fontos, hogy minden adatbázis és réteg koordináta rendszere megfelel en legyen beállítva! A könyvben bemutatásra kerül feladatok alaptérképe WGS84 (World Geodetic System 1984) koordináta rendszerben készült. Ezért ajánljuk, hogy az olvasó is lehet leg WGS84-ben készült térképeket használjon az itt bemutatott feladatok végrehajtása során! 21

22 4.1. Shapefájl létrehozása egy folyó és mellékvízfolyásai ábrázolásához 7.. lépés: A mappa kijelölése Hozzunk létre egy új mappát a számítógépünkön és nevezzük el GISdata -nak. Nyissuk meg az ArcCatalog programot és válasszuk ki az el bb létrehozott mappát, majd az egérrel rákattintva nyissuk meg. Majd nyissuk meg a File parancsot, válasszuk a New Shapefile -t. 2. Válasszuk az új shapefájl létrehozását. 1. Hozzuk létre a mappát, ahová a rétegeinket akarjuk menteni, majd nyissuk meg. 31. ábra: Az új shapefájl létrehozásának els lépései. 2. lépés: A shapefájl típusának megadása A következ ablakban nevet adunk a shapefájlnak és meghatározzuk a típusát a legördül ablakban látható listából. Figyelem, a folyók, utak, vasútvonalak mind polyline (vonal) típusúak. A mez gazdasági területek, az erd k, legel k és a focipálya számára a polygon (sokszög) a helyes típus. A pontszer tárgyak, mint pl. a házak, fák, vízmintavételi helyek (BISEL) point (pont) típusúak. El ször nevezzük el a shapefájlt a vízfolyásunkról. Az olasz iskola pl. a shapefájlt RiverArno -nak nevezze el. Másodszor, változtassuk meg a ponttípust vonaltípussá a legördül ablakban. 22

23 Harmadszor, a shapefájlunknak válasszuk ki azt a koordinátarendszert, amelyben a saját raszter térképünk készült, azaz a WGS84-t. A kiválasztást az Edit gombra való kattintással kezdhetjük el. (ld. 2. ábra) 1. Adjunk nevet az új shapefájlnak. 2. Válasszuk a megfelel Feature type típust. 3. Határozzuk meg a shapefájl koordináta rendszerét az Edit-re kattintva. 32. ábra: Név, grafikus szimbólum és koordináta rendszer választása az új shapefájhoz. 3. lépés: A shapefájl koordináta rendszerének beállítása Ekkor a Spatial Reference Properties ablak nyílik ki. Itt sokféle módon tudjuk kijelölni a koordináta rendszert. A legegyszer bb mód, hogy egy szabványos koordináta rendszert választunk. A Select gombra kattintva kinyílik egy ablak, ahol ki tudjuk választani azt a koordináta rendszert, amely megegyezik a saját raszter térképünkkel. (ld. 3. ábra) A Browse for Coordinate System ablakban el ször a Geographic Coordinate Systems (Földrajzi Koordináta Rendszerek) ablakot, majd a World (Világ) mappát nyissuk meg. Válasszuk a WGS 1984.prj fájlt. Kattintsunk az Add (hozzáadás) gombra és fejezzük be a koordináta rendszer kiválasztását. (ld. 4. ábra) 23

24 Kattinsunk a Select gombra egy szabványos koordináta rendszer kiválasztásához. Válasszuk a Geographic Coordinate Systems mappát (dupla kattintás). 33. ábra: A koordináta rendszer könnyen beállítható szabványos koordináta rendszerek választásával. Végül kattintsunk az Add gombra. 34. ábra: A megfelel koordináta rendszer beállítása. Térjünk vissza a Spatial Reference Properties -hez, ahol az általunk kiválasztott koordináta rendszer tulajdonságai láthatók. Kattintsunk az Apply, majd az OK gombokra egyet. Ezzel beállítottuk az új shapefájlunk koordináta rendszerét. (ld. 5. ábra) 24

25 2. Végül kattintsunk az OK-ra, és térjünk vissza a Create New Shapefile hoz. 1. Klikk az Apply - ra, ha elfogadjuk a koordináta rendszert. 35. ábra: A WGS84 koordináta rendszer részletei. Végül, koordináta rendszerünk legutolsó beállítását a M érték megjelölésével kell elvégezni. Mindig a route data ( M values ) beállítást használjuk. (ld. 6.ábra) Ne felejtsük el bejelölni ezt a kockát miel tt az Ok-ra kattintunk! 36. ábra: Az ablakunknak így kell kinéznie (csak a név legyen különböz ). Most vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és a baloldalon látható fájlok listájára. Ott láthatjuk az új shapefájlunkat, ha megnyitjuk a GISdata mappát. Ez a shapefájl a jobboldali ablakban is látszik. 25

26 37. ábra: Kész az új shapefile az ArcCatalog-ban. 4. lépés: Egy új shapefájl megnyitása az ArcMap-ben Ha ez el lépést követ en bezártuk a térképünket, akkor az An existing map választásával nyissuk meg az ArcMap-ben a dokumentumunkat. (ld. 30. ábra) Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog ablakból az ArcMap ablakba. Helyezzük el legfelül. Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog-ból az ArcMap-be. 38. ábra: Helyezzük el az új shapefájlt az ArcMap rétegeinek a tetején. 5. lépés: Az új shapefájl szerkesztése és egy vonal rajzolása a térképre Klikkeljünk az ArcMap ablakban a shapefájl nevére, majd menjünk az Editor Toolbar -ra. 26

27 A shapefájl és a rétegek az Editor Toolbar - ból szerkeszthet k. 39. ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájt, azután válasszuk az Editor Toolbar -t. A shapefájl szerkesztéséhez klikkeljünk a Start Editing -re. 40. ábra: A Start Editing parancs aktiválja az ArcMap szerkeszt eszközeit. Az ArcMap szerkeszt eszközeinek aktiválásával képesek vagyunk a folyó vonalának megrajzolására. El ször nagyítsunk rá a térképre, hogy jobban lássuk a folyót, amelyen a BISEL vizsgálatokat végeztük. Addig nagyítsuk a térképet, míg nem látjuk jól valamelyik szélén a folyó egyik végét. 27

28 3. Válasszuk az Arc Tool men l a töréspontokból álló íves vonalat. 2. Válasszuk a Create New Feature parancsot a legördül ablakból. 1. Nagyítsuk ki a térképünket úgy, hogy a folyónk egyik végét jól lássuk 41. ábra: A shapefájl szerkesztésének megkezdése el tt pontosan válasszuk ki a használni kívánt eszközöket. Az egér bal gombjával klikkeljünk a térkép szélén a folyóra! Ezzel elhelyeztük az els töréspontot a folyó vonalán. Az egér balgombjával helyezzük el az els töréspontot a folyónk vonalán. 42. ábra: A folyó digitalizálását a térkép egyik szélét l kezdjük el. Mozgassuk a kurzort a folyó mentén és láthatjuk, hogy a vonalunk az egér mozgását követi. A feladatunk az, hogy kövessük a raszter térképünkön a folyó vonalát és minden 28

29 töréspontnál, vagy ahol a folyó vonalának irányát szeretnénk megváltoztatni, klikkeljünk egyet a bal gombbal! A második klikkeléssel finomíthajuk a vonalat, míg a harmadik klikkeléssel elhelyezzük a második töréspontot. 1. klikkeljünk az els töréspontra 2. klikkeljünk a vonal finomításához 3. klikkeljünk a második töréspont elhelyezéshez 43. ábra: A vonalunkat úgy finomíthatjuk, hogy a töréspontra ráklikkelünk egyet, azután a megfelel helyre húzzuk és újra klikkelünk egyet. 4. Dupla klikkeléssel fejezhetjük be a szerkesztést A rajzolás alatt a térkép nagyításához és mozgatásához használjuk a kurzor nyilakat, vagy a görget sávokat. Helyezzük el az összes szükséges töréspontot a folyó vonalán, majd az utolsó pontra történ kett s klikkeléssel fejezzük be a szerkesztést! Ekkor a folyó vonalának színe megváltozik, és elt nnek a töréspontok. 6. lépés: A vonal módosítása, a hibák javítása Módosíthatjuk a shapefájlunkat és átszerkeszthetjük a folyónk vonalának töréspontjait, ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel. A töréspontok módosításához a Modify Feature t kell választani. 44. ábra: A shapefájlt a Modify Feature paranccsal lehet szerkeszteni. 29

30 Ezután az Edit tool menüt kell aktiválni. Helyezzük a kurzort az el leg szerkesztett shapefájlra, és klikkeljünk duplán a ask vonalára. A töréspontok láthatóvá válnak, és így módosíthatjuk ket, vagy új töréspontokat helyezhetünk el a vonalon. Válasszuk az Edit tool gombot a töréspontok szerkesztéséhez. Dupla klikk a vonalon láthatóvá teszi a töréspontokat. 45. ábra: Az Edit tool lehet vé teszi a töréspontok áthelyezését, törlését, ill. új töréspontok elhelyezését a vonalon. A kurzort állítsuk a töréspontra és ekkor a kurzor négy irányba mutató dobozzá változik. Bal gomb lenyomásával mozgathatjuk a töréspontot. Amint elengedjük a bal gombot, a töréspont az új helyen marad. Új töréspontokat is elhelyezhetünk a vonalon. Klikkeljünk a as gombbal és a lenyíló men l az Insert Vertex (töréspont beszúrása) parancsot válasszuk. (ld. 46. ábra) 30

31 Jobb klikk a vonalra, majd válasszuk az Insert Vertex parancsot új töréspontokhoz. 46. ábra: Új töréspontok beszúrása. A szerkesztés befejezése után addig kicsinyítsük a térképünket, amíg nem látjuk az egész folyót. Ekkor a Select features -t választva aktiválhatjuk a vonalunkat. Nagyítsuk úgy a térképet, hogy a teljes shapefájlt lássuk. A Select Features gomb különböz rajzi lehet ségek választását teszi lehet vé. 47. ábra: A shapefájl teljes nézete. 31

32 7. lépés: A folyó vonaltípusának kijelölése A folyónk vonalát most már digitalizáltuk és a raszter térképünk koordináta rendszerével láttuk el. Figyeljünk arra, hogy ezen a térképen minden újabb shapefájlunk ugyanezzel a koordináta rendszerrel lesz ellátva! Utolsó feladatunk a folyó geometriai tulajdonságainak (szín, vonaltípus, vastagság) beállítása és a teljes projekt új néven történ elmentése lesz. El ször változtassuk meg a folyó vonalának színét és vastagságát! Jobb klikkelés a shapefile nevére parancsok sorát nyitja meg. Válasszuk a Properties (tulajdonságok) parancsot. 48. ábra: A shapefájl látható tulajdonságainak megváltoztatása. Bal klikk a szimbólum gombra a választható szimbólumok listáját nyitja meg. 49. ábra: A réteg grafikai tulajdonságainak kiválasztása. 32

33 Válasszuk ki a megfelel vonaltípust folyónk számára! Válasszuk a River szimbólumot és a 3-as vonalvastagságot! Ne változtassuk meg a színt! ábra: Válasszuk ki a River (folyó) szimbólumot, és határozzuk meg színét és vastagságát. 4. Az OK gomb megnyomása után az alábbi ablak jelenik meg: ábra: Az új szimbólum elfogadása az Apply és az OK gombokra kattintva. 33

34 Ezen lépések eredményeként a folyónk szimbóluma megváltozott. Ezt követ en mentsük a projektünket a raszter térképpel és a folyónk rétegével együtt egy új ArcMap dokumentumként. 52. ábra: A digitalizált folyó így néz ki Shapefájl létrehozása a rekreációs területek ábrázolásához 1.lépés: Keressük meg azt a mappát, ahová az új shapefájlt fogjuk menteni Nyissuk meg az ArcCatalog-ot és keressük meg a GISdata mappát, amelyet az 1. feladat során hoztunk létre. Jelöljük ki és nyissuk meg. Ezután válasszuk a File parancsot, majd a New Shapefile lépéseket. 2. Válasszuk az új shapefájl létrehozását. 1. Keressük meg azt a mappát, ahová a rétegeinket akarjuk menteni, majd nyissuk meg. 53. ábra: Az új shapefájl létrehozásának els lépései. 34

35 2. lépés: A shapefájl típusának kiválasztása A következ ablakban nevet adunk a shapefájlnak és meghatározzuk a grafikai elem típusát a legördül ablakban látható listából. Figyelem, a folyók, utak, vasútvonalak mind polyline (vonal) típusúak. A rekreációs, ill. A mez gazdasági területek, az erd k, legel k és a focipálya számára a polygon (sokszög) a helyes típus. A pontszer tárgyak, mint pl. a házak, fák, vízmintavételi helyek (BISEL) point (pont) típusúak. Tehát, az els lépésként a ask n (sokszög) típusú shapefájlunknak adjuk a recreational areas (rekreációs területek) nevet. Ezután változtassuk meg a ponttípust ask n típussá a legördül ablakban. Harmadszor, a shapefájlunknak válasszuk ki azt a koordinátarendszert, amelyben a saját raszter térképünk készült, azaz a WGS84-t. A kiválasztást a már korábban bemutatott módon kell elvégeznünk. 1. Adjunk nevet az új shapefájlnak. 2. Válasszuk a megfelel Feature type típust. 3. Határozzuk meg a shapefájl koordináta rendszerét az Edit -re kattintva. 54.ábra: Név, grafikus szimbólum és koordináta rendszer választása az új shapefájhoz. 35

36 Ne felejtsük el bejelölni ezt a kockát (M) miel tt az OK-ra kattintunk! 55. ábra: Az ablakunknak így kell kinéznie. Vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és a baloldalon látható fájlok listájára. Ott láthatjuk az új shapefájlunkat, ha megnyitjuk a GISdata mappát. Ez a shapefájl a jobboldali ablakban is látszik. 56. ábra: Kész az új shapefile az ArcCatalog-ban. 3. lépés: Egy új shapefájl megnyitása az ArcMap-ben Nyissuk meg az ArcMap -et és válasszuk ki az An existing map (kész térkép) gombbal a korábban lementett térképünket. Egy elmentett térkép megnyitásakor az összes réteg megnyílik. A térképünket megnyitva látjuk, hogy a raszter térképünk mellett a folyónk rétege is megnyílik. 36

37 Válasszuk az An existing map (létez térkép) gombot, majd a megfelel mappában jelöljük ki a térképet és klikkeljünk rá. 57. ábra: Egy kész térkép megnyitása az ArcMap-ben. Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog ablakból az ArcMap ablakba. Helyezzük el legfelül. Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog-ból az ArcMap-be. 58. ábra: Helyezzük el az új shapefájlt az ArcMap rétegeinek a tetején. 4. lépés: Egy új shapefájl szerkesztése és egy poligon (sokszög) szerkesztése a térképen Klikkeljünk a shapefájl nevére és menjünk az Editor Toolbar (szerkeszt eszközök) gombra. 37

38 A shapefájl és a rétegek az Editor Toolbar - ból szerkeszthet k. 59. ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájt, azután válasszuk az Editor Toolbar -t. A shapefájl szerkesztéséhez klikkeljünk a Start Editing -re. 60. ábra: A Start Editing parancs aktiválja az ArcMap szerkeszt eszközeit. Az ArcMap szerkeszt eszközeinek aktiválásával képesek vagyunk poligonok (sokszögek) rajzolására. El ször nagyítsunk rá a térképre, hogy jobban lássuk a folyót, amely közelében a rekreációs területeket fogjuk kirajzolni. Addig nagyítsuk a térképet, míg nem látjuk jól a folyót. 38

39 2. Válasszuk a Create New Feature parancsot a legördül ablakból. 3. Válasszunk a Sketch Tool men l. 1. Nagyítsuk ki a térképünket úgy, hogy jól lássuk a folyónkat. Mindig ellen rizzük, hogy a megfelel réteget szerkesztjük-e! 61. ábra: A shapefájl szerkesztésének megkezdése el tt pontosan válasszuk ki a használni kívánt eszközöket. A Sketch tool gombbal elkezdhetjük a rekreációs területek megrajzolását. El ször klikkeljünk a bal gombbal a terület els sarkára. Majd egy újabb bal klikk a következ sarokpontra és így tovább. Láthatjuk, hogy a sokszög vonala az egér mozgását követi. Az utolsó sarokpontnál egy dupla kattintással fejezhetjük be a rajzolást. Az utolsó saroknál egy dupla klikkel lehet befejezni a rajzolást. Els sarok: bal klikk egyszer. Második sarok: bal klikk egyszer. Harmadik sarok: bal klikk egyszer és látható a sökszög vonal. 62. ábra: A sokszögvonal rajzolása a Sketch tool -lal történik. 39

40 63. ábra: A sokszög az utolsó saroknál történt dupla kattintás után jelenik meg. Folytassuk a többi rekreációs terület rajzolását hasonlóan az eddigiekhez. Aktiváljuk a Sketch tools -t és bal klikkelésekkel rajzoljuk meg a sarokpontokat. 64. ábra: További sokszögek rajzolása. Mentsük le a megrajzolt sokszögeket az Editor men lenyíló ablakában megjelen parancsokkal. A legvégén fejezzük be a rajzolást a Stop Editing paranccsal. 40

41 A rajzolás befejezése után klikkeljünk a Stop Editing -re. Mentsük le a sokszögeket a Save Edits gombbal. 65. ábra: Mentsük le a megrajzolt sokszögeket az Editor men lenyíló ablakában megjelen parancsokkal. 5. lépés: Egy shapefájl attribútum táblájának kezelése A következ feladat a rekreációs területek attributum táblázatában egy új oszlop létrehozása. Ez az ArcCatalog -gal lehetséges. Nyissuk meg az ArcCatalog -ot és keressük meg a recreational areas nev shapefájlunkat. Jelöljük ki a fájlt, és az egér as gombjával klikkeljünk egyet rá. (lásd lentebb). 66. ábra: A shapefájl tulajdonságainak megnyitása. 41

42 Írjuk be az Activity nevet az els üres sorba, majd klikkeljünk egyet a Data Type oszlop megfelel sorára, hogy a mez t Text típusra változtassuk. A mez hosszát a Field Properties -ben lehet beállítani. Majd kattintsunk az Apply -ra és az OK -ra. 67. ábra: Jelöljünk ki egy új oszlopot. Nevezzük el Activity -nek (tevékenység), és az ask típusát Text re (szöveg) állítsuk be. 6. lépés: Az egyes poligonok attribútumainak meghatározása Most, hogy létrehoztuk ezt az új oszlopot a rekreációs területek adatbázisában, elkezdhetjük az egyes területek (sokszögek) megnevezését. Nyissuk meg újból az ArcMap -et, és kezdjük el a rekreációs területek szerkesztését. El ször jelöljük ki a recreational areas réteget, azután pedig kattintsunk az Editor -men lenyíló ablakában a Start editing -re. Nyissuk meg a recreational areas nev shapefájlunk attribútum táblázatát úgy, hogy a as gombbal rákattintunk a névre. (ld. lentebb) 68. ábra: Nyissuk meg az attribútum táblázatot új adatok beviteléhez. 42

43 Ekkor a shapefájl attribútum táblázata kinyílik és minden sokszögnek négy oszlopa és sora látszik. Nekünk a sokszögek Activity (tevékenység) nev oszlopait kell megneveznünk úgy, hogy egyenként kijelöljük ket. A kijelölt sokszög (terület) körvonala kékre változik a térképen. (ld. 69. ábra) Írjuk be a kijelölt sokszögbe (rekreációs területbe) az ott folyó tevékenységet. A tevékenységek lehetnek pl. úszás, horgászat, evezés, madármegfigyelés, kemping, vagy bármi más olyan szabadid s tevékenység, ami a folyóval áll kapcsolatban. A sokszögeket számozzuk meg az Id oszlopba írt sorszámokkal. Ha végeztünk a szerkesztéssel, akkor kattintsunk az Editor men lenyíló ablakában a Save edits parancsra a mentéshez. A teljes befejezéshez a Stop editing parancsot használjuk. Klikkeljünk az egyik sorra az Edit tool -lal, hogy lássuk melyik sokszög és sor tartozik össze. A kijelölt sokszög (rekreációs terület) körvonala kékre változik a térképen. 69. ábra: Minden sokszögnek az attribútum táblázatban egy sor felel meg. 70. ábra: Minden sokszöghöz írjunk be valamilyen tevékenységet. 43

44 Most hogy egy térképi elemhez egy tulajdonságot (adatot) kapcsoltunk láthattuk, hogy minden grafikus elem és az attribútum táblázat között szoros kapcsolat van. A rajz egy elem helyét és alakját mutatja a térképen. Az attribútum táblázat tárolja ennek az elemnek az adatait, jellemz it. Zárjuk be az attribútum táblázatot. Utolsó feladatunk a sokszögek (rekreációs területek) színeinek beállítása. Bár már meghatároztuk az attribútum táblázatban az egyes területeken ask tevékenységeket, azért ezeknek a tevékenységeknek adjunk különböz színeket is, hogy a térképen is jól el lehessen ket különíteni. 7. lépés: A shapefájl grafikai tulajdonságaink beállítása Kattintsunk a recreational areas ask szimbólumára. A szimbólumra történ bal klikkeléssel módosítható a sokszögek színe. 71. ábra: A sokszögek színe, alakja és stílusa módosítható a szimbólumra történ klikkeléssel. Ekkor a Symbol Selector (szimbólum választás) ablak nyílik meg. Az ablak tartalma a shapefile tartlamától függ. Ha a shapefájl sokszög, akkor az elérhet Symbol Selector különböz színes sokszögeket ajánl fel. Ha a shapefájl vonal, akkor a Symbol Selector - ban különböz vonaltípusok közül választhatunk. Válasszuk a Beige színt a rekreációs területek számára, mint jól megkülönböztethet színt. Az egérrel választhatjuk ki a színeket a listából. (ld. 72. ábra) 44

45 Válasszuk a Beige színt. Ha több szimbólumra lenne szükségünk, akkor kattintsunk a More Symbols gombra és nyissunk meg egy új kategóriát. A kiválasztott színt az OK-val fogadjuk el. 72. ábra: A kiválasztást a a shapefájl jellegét l tegyük függ vé. A sokszögek színe megváltozott és jól lehet ket látni a térképen. 73. ára: A megváltozott szín sokszögek. 8. lépés: Az ArcMap dokumentum mentése Miel tt befejeznék a feladatot, ne felejtsük el menteni térképünket a File parancsokkal. Save 45

46 74. ábra: Fontos, hogy mindig mentsük el szerkesztéseinket. Most már raszter térképet, sokszögeket és folyót is meg tudunk nyitni az ArcMap-ben az Open an existing map gombra kattintva Shapefájl létrehozása az él helyek ábrázolásához 1. lépés: Jelöljük ki azt a mappát, ahová az új shapefájlt mentjük A következ feladatunk olyan pontok megjelenítése a térképen, amelyek a folyónk közelében él állatok él helyeit jelzik. Ezek az állatok lehetnek madarak (vízimadarak, ragadozómadarak, stb.), eml sök (vízipatkány, vidra, stb.), halak és kétélt ek. Nyissuk meg az ArcCatalog-ot és keressük meg a GISdata mappát, amelyet a korábbi feladatok során hoztunk létre. Jelöljük ki és nyissuk meg. Ezután válasszuk a File parancsot, majd a New Shapefile lépéseket. 46

47 2. Válasszuk az új shapefájl létrehozását. 1. Keressük meg azt a mappát, ahová a rétegeinket akarjuk menteni, majd nyissuk meg. 75. ábra: Az új shapefájl létrehozásának els lépései. 2. lépés: Határozzuk meg a shapefájl típusát A következ ablakban nevet adunk a shapefájlunknak és a legördül ablakból kiválasztjuk a megfelel grafikai stílust. Figyelem, a folyók, utak, vasútvonalak mind polyline (vonal) típusúak. A rekreációs, ill. A mez gazdasági területek, az erd k, legel k és a focipálya számára a polygon (sokszög) a helyes típus. A pontszer tárgyak, mint pl. a házak, fák, vízmintavételi helyek és az állatok él helyei point (pont) típusúak. El ször is adjuk a shapefájlunknak az animal habitats (állatok él helyei) nevet. Ezután válasszuk a point (pont) típust a legördül ablakban. Végül, a shapefájlunknak válasszuk ki azt a koordinátarendszert, amelyben a saját raszter térképünk készült, azaz a WGS84-t. (A koordinátarendszer beállítása a korábbi feladatoknál látható.) 47

48 1. Adjunk nevet az új shapefájlnak. 2. Válasszuk a megfelel Feature type típust. 3. Határozzuk meg a shapefájl koordináta rendszerét az Edit -re kattintva. 76. ábra: Név, grafikus szimbólum és koordináta rendszer választása az új shapefájlhoz. Ne felejtsük el bejelölni ezt a kockát (M) miel tt az OK-ra kattintunk! 77. ábra: Az ablakunknak így kell kinéznie. Vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és a baloldalon látható fájlok listájára. Ott láthatjuk az új shapefájlunkat, ha megnyitjuk a GISdata mappát. Ez a shapefájl a jobboldali ablakban is látszik. 48

49 78. ábra: Kész az új shapefile az ArcCatalog-ban.. 3. lépés: Az új shapefájl megnyitása az ArcMap-ben Nyissuk meg az ArcMap -et és válasszuk ki az An existing map (kész térkép) gombbal a korábban elmentett térképünket. (ld. korábban) Egy elmentett térkép megnyitásakor az összes réteg megnyílik. A térképünket megnyitva látjuk, hogy a raszter térképünk mellett a folyónk rétege is megnyílik. Válasszuk az An existing map (létez térkép) gombot, majd a megfelel mappában jelöljük ki a térképet és klikkeljünk rá. 79. ábra: Egy kész térkép megnyitása az ArcMap-ben. Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog ablakból az ArcMap ablakba. Helyezzük el legfelül. 49

50 Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog-ból az ArcMap-be. 80. ábra: Helyezzük el az új shapefájlt az ArcMap rétegeinek a tetején. 4. lépés: Az új shapefájl szerkesztése és az él helyek megjelenítése Klikkeljünk a shapefájl nevére és menjünk az Editor Toolbar (szerkeszt eszközök) gombra. A shapefájl és a rétegek az Editor Toolbar - ból szerkeszthet k. 81. ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájt, azután válasszuk az Editor Toolbar -t. 50

51 A shapefájl szerkesztéséhez klikkeljünk a Start Editing -re. 82. ábra: A Start Editing parancs aktiválja az ArcMap szerkeszt eszközeit. Az ArcMap szerkeszt eszközeinek aktiválásával leszünk képesek pontok rajzolására. El ször nagyítsunk rá a térképre, hogy jobban lássuk a folyót, amely közelében a él helyeket fogjuk megjelölni. Addig nagyítsuk a térképet, míg nem látjuk jól a folyót. 3. Válasszuk a Create New Feature parancsot a legördül ablakból. 4. Válasszunk a Sketch Tool men l. 2. Válasszuk ki az aktuális shapefájlt a Target listából. 1. Nagyítsuk ki a térképünket úgy, hogy jól lássuk a folyónkat. 83. ábra: A shapefájl szerkesztésének megkezdése el tt pontosan válasszuk ki a használni kívánt eszközöket. 51

52 A Sketch tool gombbal elkezdhetjük az él helyek megjelölését. El ször klikkeljünk a bal gombbal az els pontra (él helyre). Majd egy újabb bal klikk a következ él helyre, és így tovább. Lehet ség szerint jelöljük meg az összes él helyet a folyó mentén. Sketch Tool Harmadik pont: egy bal gomb klikk. Els pont: egy bal gomb klikk Második pont: egy bal gomb klikk 84. ábra: Pontok rajzolása Sketch tool -lal. Mentsük le a pontjainkat az Editor men lenyíló ablakában megjelen Save Edits parancsokkal. A legvégén fejezzük be a rajzolást a Stop Editing paranccsal. A rajzolás befejezése után klikkeljünk a Stop Editing -re. Mentsük a pontjainkat. 85. ábra: Mentsük le a pontokat az Editor men lenyíló ablakában megjelen parancsokkal. 52

53 5. lépés: A shapefájl attribútum adattáblázatának használata ArcMap-ben A következ feladat az animal habitats ask attribútum táblázatában egy új oszlop létrehozása. Ez most az ArcMap -pel fog történni! Nyissuk meg az animal habitats nev shapefájlunkat, úgy hogy a as gombbal a névre kattintunk. Válasszuk az Open attribute table (attribútum táblázat megnyitása) parancsot! (ld. lentebb) 86. ábra: A shapefájl tulajdonságainak megnyitása. 1. Az attribútum táblázatnak most három oszlopa van és annyi sora, ahány pontot megjelöltünk. 4. Válasszuk az Add Field (oszlop hozzáadása) parancsot. 2. A Shape oszlop jelzi a grafikai stílust. Ebben az esetben ez Point, azaz pont típus. 3. Klikkeljünk az Options gombra, hogy további oszlopokat addhassunk a táblázathoz. 87. ábra: Az attribútum táblázat a térképen megjelölt pontok jellemz it tartalmazza. 53

54 1. Adjunk nevet az új oszlopnak. 2. Válasszuk a megfelel típust. Jelen esetben ez Text (szöveg), minthogy az állatok neveit fogjuk beírni ide. 88. ábra: Az egyes oszlopok meghatározása az Add Field (új oszlop) paranccsal. Fejezzük be az oszlopok kijelölését az OK -ra történ klikkeléssel. Ezután elkezdhetjük az egyes pontok által jelzett állatok megnevezését. A megnevezést az Editor men Start Editing parancsával kezdhetjük el. Kezdjük el az animal habitats réteg szerkesztését az Editor men ben. Az Edit tool -lal (a nyíllal) válasszunk ki egy pontot a térképen, és látni fogjuk, hogy melyik sor tartozik hozzá az attribútum táblázatban. A kijelölt ponthoz tartozó sor kék szín lesz. Írjuk be az állatok neveit a megfelel sorokba! 89. ábra: Nevezzük meg a pontokkal megjelölt él helyeken található állatokat. 54

55 Az egyes sorokba dupla kattintással tudjuk bevinni az adatokat. Miután minden állat nevét beírtuk a táblázatba, mentsük el a munkánkat. Az Editor men legördül ablakából válasszuk a Save Edits, majd a Stop Editing parancsot. Végül zárjuk be a táblázatot. 90. ábra: Sose felejtsünk menteni, miel tt a következ lépést megtennénk. 6. lépés:az Információs eszköz használata Az el lépésben az animal habitats shapefájl attribútum táblázatában létrehoztunk egy új oszlopot, amelyben minden egyes állatot megneveztünk. Most használjuk az Identify (azonosítás) eszközt, hogy egyenként megnyissuk a pontokhoz tartozó adattáblázatokat. Az Identify tool használatával a kiválasztott pontra kattintva láthatóvá válik az attribútum táblázat, amely megmutatja, hogy milyen állat található ezen az él helyen. Az Identify tool (azonosító) parancs mutatja meg a térkép egyes elemeinek adatait. 91. ábra: Az Identify tool (azonosító) parancs nyitja meg a a kiválasztott térképi objektum adatait. 55

56 Tanulmányozzuk a az egyes állatok él helyeit az Identify tool (azonosító) paranccsal. Menjünk végig egyenként a pontokon. Az adatoknak az attribútum táblázatba tötén beírásakor láttuk, hogy minden grafikai elem a táblázat egy sorával áll közvetlen kapcsolatban. A grafika egy adott elem helyét és alakját mutatja a térképen, míg az attribútum táblázat az elem adatait tartalmazza. Utolsó feladatunk a pontok (az él helyek) szimbólumainak és színeinek beállítása. Bár már meghatároztuk az attribútum táblázatban az egyes területeken él állatokat, azért a különböz elemeknek adjunk különböz szimbólumokat is, hogy a térképen is jól fel lehessen ket ismerni. 7. lépés: A shapefile szimbólumainak kiválasztása Nyissuk meg a Symbol Selector -t (szimbólum választás) az adott réteg szimbólumára történ bal klikkeléssel. A réteg neve alatti jelre kell kattintanunk egyet! A szimbólum módosításához kattintsunk a bal gombbal a réteg szimbólumára. 92. ábra: A pont színe, alakja és stílusa módosítható. Ekkor a Symbol Selector (szimbólum választás) ablak nyílik meg. Az ablak tartalma a shapefile tartalmától függ. Ha a shapefájl sokszög, akkor az elérhet Symbol Selector különböz színes sokszögeket ajánl fel. Ha a shapefájl vonal, akkor a Symbol Selector - ban különböz vonaltípusok közül választhatunk. 56

57 Ha a megnyílt Symbol Selector (szimbólum választás) ablakban nincs számunkra megfelel szimbólum, akkor a More Symbols (további szimbólumok) gombra kattintva további kategóriák közül választhatunk. A More Symbols gombra klikkelve további szimbólumokat nyithatunk meg. 93. ábra: A választható szimbólumok a shapefájl típusától függnek. Válasszuk a More Symbols (további szimbólumok) gombot és nyissuk meg az Environmental Symbols (környezetvédelmi szimbólumok) listáját egy klikkeléssel. 94. ábra: További szimbólumok találhatók a More Symbols gombra kattintva. 57

58 Ezzel a szimbólumok listája hosszabb lett. Használjuk a gödít sávot a teljes lista megtekintésére. Válasszuk a Waterfowl (vízimadár) szimbólumot az állatok él helyének jelölésére. Válasszuk a Waterfowl (vízimadár) szimbólumot. 95. ábra: A kiválasztott szimbólum színét, méretét és szögét is meg lehet választani. A megjelölt pontok most már vízimadár szimbólummal láthatók! Kattintsunk az OK -ra, ha elfogadjuk a szimbólumot. 96. ábra: Az új szimbólumok láthatók a térképen. 58

59 8. lépés: Az ArcMap dokumentum mentése Miel tt befejeznénk a feladatot, ne felejtsük el menteni térképünket a File parancsokkal. Save 97. ábra: Fontos, hogy mentsük el szerkesztéseinket. Most már raszter térképet, sokszögeket (rekreációs területek), vonalat (folyót) és pontot (él helyek) is meg tudunk nyitni az ArcMap-ben az Open an existing map gombra kattintva Shapefájl létrehozása a szennyez források jelölésére 1. lépés: A mappa, a shapefájl típus, és a koordináta rendszer kijelölése A feladatunk, hogy olyan pontokat jelenítsünk meg a térképen, amelyek a folyónk közelében elhelyezked fontosabb szennyez forrásokat jelzik. Lehet leg olyan szennyez forrásokra koncentráljunk, amelyek jelent s hatással vannak a környezet állapotára, mint például a szeméttelepek, m trágya- vagy hígtrágya tárolók, gyárak, er vek, autószervízek, stb. A szükséges lépéseket az el fejezetekben tanultak alapján végezzük el most is. A shapefile neve pollution (szennyezés) legyen. 59

60 Klikkeljünk az OK gombra, ha minden beállításunk jó. 98. ábra: A shapefájl beállításai. Vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és a baloldalon látható fájlok listájára. Ott láthatjuk az új shapefájlunkat, a pollution -t, ha megnyitjuk a GISdata mappát. 99. ábra: Az új shapefile az ArcCatalog-ban. 2. lépés: A pollution shapefájl megnyitása az ArcMap-ben Nyissuk meg az ArcMap -et és válasszuk ki az An existing map (kész térkép) gombbal a korábban elmentett térképünket! Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog ablakból az ArcMap ablakba. Helyezzük el legfelül! 60

61 Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog-ból az ArcMap-be ábra: Helyezzük el az új shapefájlt az ArcMap rétegeinek a tetején. 3. lépés: A shapefájl szerkesztése és a szennyez források megjelenítése Klikkeljünk a shapefájl nevére és menjünk az Editor Toolbar (szerkeszt eszközök) gombra! A shapefájl és a rétegek az Editor Toolbar -ból szerkeszthet k ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájt, azután válasszuk az Editor Toolbar -t. 61

62 A shapefájl szerkesztéséhez klikkeljünk a Start Editing -re! 102. ábra: A Start Editing parancs aktiválja az ArcMap szerkeszt eszközeit. Az ArcMap szerkeszt eszközeinek aktiválásával képesek vagyunk pontok rajzolására. El ször nagyítsunk rá a térképre, hogy jobban lássuk a folyót, amely közelében a rekreációs területeket fogjuk kirajzolni. Addig nagyítsuk a térképet, míg nem látjuk jól a folyót! 3. Válasszuk a Create New Feature parancsot a legördül ablakból. 4. Válasszunk a Sketch Tool men l. 2. Válasszuk ki az aktuális shapefájlt a Target listából! 1. Nagyítsuk ki a térképünket úgy, hogy jól lássuk a folyónkat ábra: A shapefájl szerkesztésének megkezdése el tt pontosan válasszuk ki a használni kívánt eszközöket. 62

63 A Sketch tool gombbal elkezdhetjük a szennyez források megjelölését. El ször klikkeljünk a bal gombbal az els pontra (szennyez forrás). Majd egy újabb bal klikk a következ pontra, és így tovább. Lehet ség szerint jelöljük meg az összes szennyez forrást a folyó mentén. Harmadik pont: egy bal gomb klikk. Els pont: egy bal gomb klikk Második pont: egy bal gomb klikk ábra: Pontok rajzolása Sketch tool -lal. Mentsük le a pontjainkat az Editor men lenyíló ablakában megjelen Save Edits parancsokkal. A legvégén fejezzük be a rajzolást a Stop Editing paranccsal. Mentsük a pontjainkat. A rajzolás befejezése után klikkeljünk a Stop Editing -re ábra: Mentsük le a pontokat az Editor men lenyíló ablakában megjelen parancsokkal. 63

64 4. lépés. A shapefile attribútum adattáblázatának kezelése ArcMap-ben A következ feladat a pollution ask attribútum táblázatában egy új oszlop létrehozása lesz. Ez most is az ArcMap -pel fog történni! Nyissuk meg a pollution nev shapefájlunkat, úgy hogy a as gombbal a ask nevére kattintunk. Válasszuk az Open attribute table (attribútum táblázat megnyitása) parancsot! 106. ábra: A shapefájl tulajdonságainak megnyitása. 1. Az attribútum táblázatnak most három oszlopa van és annyi sora, ahány pontot megjelöltünk. 2. A Shape oszlop jelzi a grafikai stílust. Ebben az esetben ez Point, azaz pont típus. 4. Válasszuk az Add Field (oszlop hozzáadása) parancsot. 3. Klikkeljünk az Options gombra, hogy további oszlopokat addhassunk a táblázathoz ábra: Az attribútum táblázat a térképen megjelölt pontok jellemz it tartalmazza. 64