SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Pécsi Tudományegyetem TTK Testnevelés- és Sporttudományi Intézet BSc szakos hallgatói számára Összeállította: Kajos Attila Egyetemi tanársegéd PÉCS 2012

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések A szakdolgozat készítésének menetére vonatkozó szabályozások A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei A Természettudományos szakdolgozat tartalmi követelményei A Társadalomtudományos szakdolgozat tartalmi követelményei A szakdolgozat formai követelményei Hivatkozások Szövegközi hivatkozások Irodalomjegyzék Ábrák és Táblázatok A szakdolgozat értékelésének szempontjai (Bírálat és Védés) A szakdolgozat elbírálásának szempontjai: A védés Mellékletek melléklet Szakdolgozat jelentkezési űrlap melléklet Konzultációs napló melléklet Konzultáció értékelő lap melléklet Szakdolgozat elfogadási adatlap melléklet Hallgatói nyilatkozat melléklet Szakdolgozati bírálati lap... 23

3 1. Általános rendelkezések A szakdolgozat elkészítésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának Tanulmányi és Vizsgaszabályzat melléklete (5. számú melléklet TVSZ) rendelkezik. A PTE TTK Testnevelés- és Sporttudományi Intézetben a képzés sajátosságainak megfelelően a dolgozat készítése során a testnevelő-edző, sportszervező alapképzésben (BSc) részt vevő Hallgatók a TVSZ rendelkezésein kívül az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kötelesek eljárni. 2. A szakdolgozat készítésének menetére vonatkozó szabályozások 2.1 A szakdolgozat témáját a Hallgató a Testnevelés- és Sporttudományi Intézet (TSTI) tanszékeinek (oktatóinak) megadott, az intézet elektronikus felületén ( megtalálható témaköreiből, vagy bármely más a sporttudomány témaköréhez kapcsolódó, témavezető által elfogadott önálló kutatási ötletből, ill. külső intézmény kínálatából szabadon választhatja meg. Külső intézménynek számít elsősorban a PTE Természettudományi Kar vagy a Közgazdaságtudományi Kar, ill. Általános Orvostudományi Kar, Egészségtudományi Kar valamely tanszéke; vagy egyéb olyan intézmény, amelyet a TSTI vezetősége elfogad. 2.2 A Hallgató munkáját témavezető (konzulens) irányítja, aki lehet egyrészt a Testnevelésés Sporttudományi Intézet egyetemi végzettséggel (MSc) és legalább három év szakmai tapasztalattal (felsőoktatási gyakorlattal) rendelkező munkatársa, aki a munka irányítását vállalja, másrészt legalább 5 éves sportszakmai múlttal rendelkező gyakorlati sportszakember. A konzulens feladata a hallgató szakmai, módszertani irányítása, segítése, ösztönzése a témaválasztástól a szakdolgozat beadásáig. Tájékoztatja a hallgatót a szakirodalom kutatásának lehetőségeiről, adott esetben biztosítja a hallgató kísérleti munkájához szükséges tárgyi feltételeket. Ellenőrzi, hogy a hallgató biztonságosan és szabályszerűen használja a részére biztosított tárgyi eszközöket, kísérleti eljárásokat, stb. Minden segítséget megad annak érdekében, hogy a hallgató igényes, és a tartalmi, formai szabályoknak megfelelő dolgozatot adhasson le. A szakdolgozattal kapcsolatos adatgyűjtést követően a hallgató köteles az által önállóan, vagy közösen gyűjtött adatokat a témavezető rendelkezésére bocsátania aki azokat tudományos fórumokon prezentálhatja, vagy publikációkban felhasználhatja. Természetesen ilyen esetekben a hallgatót társszerzői jogviszony illeti meg. A hallgatónak lehetősége van külső témavezetőt - más munkahelyen dolgozó, de a feltételeknek eleget tevő - személyt is választania, de nála csak abban az esetben készíthető szakdolgozat, ha a belső témavezető személye is tisztázott. Az érdemi munka irányítása a külső témavezető joga és kötelessége, a belső konzulens a szakdolgozat készítésének előrehaladását ellenőrzi szükség esetén a külső témavezetővel együtt belátása szerinti időközönként, de minimum félévente egyszer. Probléma felmerülése esetén amennyiben nem sikerült tisztázni a Hallgatóval és külső témavezetőjével jelzi azt a TSTI vezetőségének. 1

4 A belső témavezető feladata a külső konzulens által egyeztetett érdemjegy rögzítése a haladási naplóban. 2.3 A Hallgató a kiválasztott tanszék vagy más intézmény megfelelő munkatársával, mint felkért témavezetővel a választott témával kapcsolatban egyeztet a szakdolgozat készítés feltételeiről. A szakdolgozati téma bejelentése és elfogadtatása a szakdolgozati jelentkezés űrlappal történik (1. melléklet). A kitöltött és minden érintett személy által aláírt nyomtatványt a TSTI tanulmányi felelősének kell leadni a 4. félév tantárgyfelvételi időszakának végéig. Ha bármely ok miatt a Hallgató témavezetőt változtat, azt köteles bejelenteni új jelentkezési lapon a tanulmányi felelősnél. Témavezető-váltás az utolsó félév (a tervezett védés féléve) szorgalmi időszakának megkezdése után már nem lehetséges. 2.4 A Hallgató a meghirdetett félévekben köteles felvenni a szakdolgozati konzultáció tárgyat, amely során a felkért témavezető félévente 2-4 konzultációs lehetőséget köteles biztosítani, amelyek közül a Hallgató minimum két alkalommal előzetes időpont egyeztetés alapján kötelező részt venni. Amennyiben a Hallgató nem tesz eleget a konzultációs kötelezettségeinek, úgy konzultációs érdemjegy nem adható és a szakdolgozat nem bírálható el. A konzultáció időpontjának és témájának rögzítése a mindkét fél aláírásával ellátott konzultációs naplóban történik (2. melléklet). Az első konzultációra a téma elfogadását követő 2 hónapon belül kell sort ejteni, a további konzultációs időpontokban a Hallgató és a témavezető állapodik meg. A szakdolgozati konzultáció érdemjegyének rögzítése a szakdolgozati konzultáció értékelő lapján (3. melléklet), valamint az ETR-ben történik. A hallgató a konzultáció során köteles a témavezetőt folyamatosan tájékoztatni a szakdolgozat előrehaladásával kapcsolatosan. Továbbá köteles a szakdolgozatot a tartalmi és formai követelmények betartása mellett a lehető legjobb tudása szerint elkészíteni. A Hallgatónak és Témavezetőjének minimum két félévben együtt kell dolgoznia. Ellenkező esetben a szakdolgozat nem adható le. 2.5 A szakdolgozat benyújtása csakis annak elfogadását követően lehetséges. A témavezető az elfogadásáról írásban a Szakdolgozat elfogadási adatlapon nyilatkozik (4. melléklet). A szakdolgozat elutasításának lehetséges indokai: A dolgozat nem felel meg a tartalmi követelményeknek (pl. plágium) A dolgozat nem felel meg a formai követelményeknek (pl. elégtelen mennyiségű oldalszám) A dolgozat írója nem vett részt a minimálisan meghatározott konzultációs alkalmakon. 2

5 3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei A szakdolgozat az adott témakör új vagy újszerű feldolgozása, amely önálló kutatáson alapul, és amely révén a jelöltnek bizonyítania kell, hogy képes a kiválasztott témakörben a tanultakat, illetve a témához kapcsolódó szakirodalmat értő módon feldolgozni és alkalmazni. A dolgozat mindezek során alkotó jellegű, önálló eredményt mutasson be és igazolja a jelölt kritikai érzékét, valamint önálló véleményalkotási képességét. A téma feldolgozása során az adott szakterület tudományos kutatási módszereit kell alkalmazni. Ennek fényében a Testnevelés- és Sporttudományi Intézetben készített szakdolgozatokat két részre, Természettudományos és Társadalomtudományos szakdolgozatra oszthatjuk. 3.1 A Természettudományos szakdolgozat tartalmi követelményei A természettudományos szakdolgozat során a hallgató, a sporttudományok valamely természettudományi aspektusának (medicinális, élettani, biológiai, biomechanikai, ergonómiai stb.) megfelelően, a természettudományos kutatási módszerek alkalmazásával készített szakdolgozat. A dolgozat javasolt tartalmi felépítése 1. Bevezetés 1.1. Problémafelvetés, témaválasztás indoklása 1.2. Vizsgálat célja és célkitűzései 2. Szakirodalmi áttekintés A korábbi, magyar és idegen nyelvű irodalmi munkák felsorakoztatása az általánostól a speciálisig (alapterminológiától a probléma levezetéséig) történjenek és téma-függők legyenek. 3. Vizsgálati anyag és módszer 3.1. Vizsgálat helye 3.2. Vizsgálat ideje (pontos dátum, napszak, stb) 3.3. A mintaválasztás módja és az elemszám meghatározása (mintavétel formája, elemszám leírása, bemutatása, elemzése stb.) pl. véletlen mintavétel, nem véletlen mintavétel és ezek közül melyik Eszközök ismertetése, gyártója, kalibrációs eljárása, mérési eljárás pontos leírása, vizsgálati személyek bemelegítése, mérések standardizálása, mérési paraméterek és körülmények pontos leírása 3.5. A vizsgált változók ismertetése (független változók demográfiai adatok (nem, életkor, lakhely); függő változók 3.6. Statisztikai elemzés módjai (leíró, következtetéses statisztika, khi négyzet próba, kétmintás t- próba, variancia analízis, stb). Szignifikancia szint p<0, Eredmények Kizárólag a statisztikai próbákból adódó tiszta eredmények leírása szükséges. NE tartalmazzon magyarázó mondatokat. Átlátható és világos, rövid eredmények fejezet kell, a statisztikai eljárások eredményeivel együtt (df, p, F arány, stb). 3

6 5. Megbeszélés és következtetések Mi miért történt, más munkák hogyan kapcsolódnak a saját eredményekhez? A hallgató csatoljon vissza az irodalmi áttekintésben említett korábbi munkákhoz, és a problémához. A hipotéziseit mondatokba foglalva ellenőrizze, és magyarázza! Kritikus legyen önmagával és más szerzőkkel szemben! Egy kisebb bekezdésben az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságát le kell írni. A 4. és 5. fejezetek összevonására is van lehetőség. Ebben az esetben a fejezet címe: Eredmények és értékelésük. 6. Összefoglalás Az összefoglalás ne egy általános lezárás legyen, hanem a teljes dolgozat abstract jellegű rövidítése 7. Irodalomjegyzék 8. Mellékletek (kérdőív, mélyinterjú kérdéssora, kísérletet illusztráló fényképek, stb.) CD melléklet 3.2 A Társadalomtudományos szakdolgozat tartalmi követelményei A társadalomtudományi szakdolgozatnak a téma feldolgozása és megközelítése alapján különböző típusai léteznek. A hallgató ezért az alábbi szakdolgozat típusok bármelyikét kidolgozhatja: a) Hagyományos szakdolgozat A hagyományos szakdolgozat valamilyen általánosan megfigyelhető társadalmi (gazdasági, üzleti, szociológiai, stb.) jelenség vagy probléma feltárása, magyarázata a tanult és az irodalomkutatás során fellelt elméletek szempontjából. Ebben az esetben a hallgató az adott probléma feltárására után annak esetleges megoldására tesz javaslatot. b) Elmélet-alkalmazó szakdolgozat Az elmélet-alkalmazó szakdolgozat valamely elmélet (pl. sportági taktikai elemek, motivációs-elméletek) gyakorlati alkalmazásának lehetőségét vizsgálja. Ennek révén a hallgató elemzi a lejátszódó folyamatokat és a fennálló helyzetet. c) Szakirodalmi áttekintés jellegű szakdolgozat A hallgató elmélyül a választott terület szakirodalmában és elemzi, rendszerezi a témával kapcsolatos elméleteket, gondolatokat, szakmai vitákat, kutatási eredményeket. Feltárja a közöttük lévő kapcsolatot, összehasonlítja és kritikus szemlélettel, valamint saját véleményének és nézőpontjának kifejtésével értékeli azokat. d) Történeti kutatás jellegű szakdolgozat Annak kutatása, hogy egy adott elmélet, koncepció, gyakorlat, esetleg sportág, sportrendezvény, stb. hogyan és miért indult el, majd hogyan fejlődött és vált esetleg jelentőssé. e) Esettanulmányszerű szakdolgozat Az esettanulmány szerű szakdolgozat középpontjában választott szervezethez, személyhez köthető konkrét projekt, fejlesztés vagy probléma megoldása (sportegyesülethez kapcsolódó marketing-terv, üzleti-terv, finanszírozás; versenyrendszer, sportesemény szervezés, oktatásmódszertani innováció stb.) áll. A szakirodalom áttekintésével indul, majd a cég vagy egyén bemutatásával (külső-, belső környezet, működési mechanizmusok, stb.) folytatódik, 4

7 végül a választott gazdasági jelenség felvázolásával zár. Fontos a megoldási lehetőségek részletes vizsgálata, valamint a választott alternatívák ismertetése és elemzése. A dolgozat végén annak írója összegzi a fejlesztés vagy megoldás várható vagy megvalósult következményeit, esetleges továbbfejlesztési lehetőségeit. A dolgozat javasolt tartalmi felépítése: 1. A Bevezetés célja a témaválasztás indoklása, a téma és az író kapcsolatának bemutatása. Itt kerül sor a kiválasztott téma aktualitásának, jelentőségének ismertetésére, a szakdolgozat céljainak megfogalmazására, valamint a vizsgálati módszerek rövid bemutatására. Ezt követően bemutatásra kerülhet a dolgozat logikai felépítése és a főfejezetek tartalmának felvázolása. A Bevezetésben van lehetőség a köszönetnyilvánítások kifejtésére is. 2. A bevezetést a szakirodalom áttekintése követi. A részben a témával kapcsolatos fontosabb hazai és nemzetközi szakirodalom, a célkitűzés megvalósításához legfontosabb ismeretek, gondolatok, kutatási eredmények, szakmai viták, kérdések kerülnek bemutatásra. Fontos a szakirodalmak közötti összefüggések, különbségek azonosítása és azok kritikai értékelése. Fontos továbbá, hogy a későbbi fejezetek illeszkedjenek a szakirodalom áttekintése során felépített logikához. A szakirodalom elemző és történeti szakdolgozatok esetében a szakirodalmi áttekintést (ami a dolgozat fő egysége) megelőzi a szakirodalom kutatásának és feldolgozásának módszertani bemutatása. 3. Az esetleges saját empirikus kutatás pontos hipotéziseinek, kutatási kérdéseinek és módszertanának bemutatása. Itt kell megemlíteni a kutatás során használt kvalitatív és kvantitatív technikákat, a mintavételi eljárás logikáját és menetét, a használt módszertan helyességét, a használt elemzési eljárásokat. 4. A módszertani részt az empirikus (primer) kutatás bemutatása, az elemzések és eredmények ismertetése követi. Az empirikus kutatás végső célja a meghatározott kutatási célok, illetve hipotézisek bizonyítása illetve cáfolása, valamint új, lehetséges kutatási irányok meghatározása. 5. A primer kutatás eredményeiből konklúziót vonhatunk le, illetve javaslatot tehetünk a probléma megoldásának érdekében. 6. Végül összegezzük a szakdolgozat legfontosabb megállapításait, eredményeit, konklúzióit. Itt van lehetőségünk a dolgozat során felvázolt általános következtetések, legfőbb mondanivalók újbóli kiemelésére és az eredmények felhasználására vonatkozó ajánlások tételére. 5

8 4. A szakdolgozat formai követelményei A szakdolgozat javasolt formai felépítése a következő: 1. Külső borító 2. Belső címlap 3. Hallgatói nyilatkozat (5. melléklet) 4. Tartalomjegyzék 5. Ábrák és Táblázatok jegyzéke (szükség esetén) 6. Bevezetés 7. Fő- és alfejezetek a. 8. Összegzés 9. Irodalomjegyzék 10. Mellékletek (kérdőív, vonatkozó törvények, stb.) A dolgozat terjedelme: minimum 30 oldal (és minimum karakter szóközök nélkül) A dolgozatot 12-es Times New Roman betűtípussal, másfeles sorközzel, sorkizárt igazítással, egyoldalas nyomtatással kell elkészíteni. A margók mérete a jobb oldalon 2,5, a baloldalon a kötés miatt 3,5 cm legyen. Az oldalakat oldalszámmal kell ellátni, az első számozott oldal a Bevezető első oldala. Az ábrákat és táblázatokat névvel és sorszámmal kell ellátni, a más szerzőktől átvett tartalmakra hivatkozni kell, a hivatkozásoknál bemutatásra kerülő módon. Az ábrákról és táblázatokról, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért ábra és táblázat jegyzék készíthető, a tartalomjegyzékkel megegyező módon. A dolgozat Függelék vagy Melléklet részt is tartalmazhat, amely nem számít bele a meghatározott oldalszámba. Hivatkozások Bibliográfiai tételek Minden egyes szakdolgozatnak legalább 12 bibliográfiai tételt kell tartalmaznia, amelyek közül legalább kettőnek idegen nyelvűnek kell lennie. A társadalomtudományos szakdolgozatok eltérő feltételeinek következményeként, az önálló munkavégzés mennyiségének kiegyensúlyozása érdekében, a különböző szakdolgozati típusok esetében különböző minimális mennyiségű bibliográfiai tételszám került meghatározásra az alábbiak szerint: a) Hagyományos szakdolgozat: legalább 12 bibliográfiai tétel (a téma szempontjából releváns szakirodalom, amelyből minimum 2 idegen nyelvű) b) Elmélet-alkalmazó szakdolgozat: legalább 12 bibliográfiai tétel (a téma szempontjából releváns szakirodalom, amelyből minimum 2 idegen nyelvű) c) Szakirodalom áttekintés jellegű szakdolgozat: legalább 20 bibliográfiai tétel (a téma szempontjából releváns szakirodalom, amelyből minimum 4 idegen nyelvű) 6

9 d) Történeti kutatás jellegű szakdolgozat: legalább 25 bibliográfiai tétel (a téma szempontjából releváns szakirodalom) e) Esettanulmányszerű szakdolgozat: legalább 15 bibliográfiai tétel (a téma szempontjából releváns szakirodalom, amelyből minimum 3 idegen nyelvű) 7

10 1. Külső borító A kemény, fekete bőrkötésű borítón középen szerepeljen a SZAKDOLGOZAT felirat. A borító közepére a szerző nevét, alulra a munka beadásának helyét és évét kell feltüntetni. SZAKDOLGOZAT SZERZŐ NEVE PÉCS 20xx 8

11 2. Belső címlap Felül a felsőoktatási intézmény, a kar és az intézet megnevezése, középen a munka címe, a lap alján a szerző és a témavezető(k)/konzulens(ek) neve szerepeljen. Alatta, középen az egyetem címerét (az egyetem honlapjáról letölthető), s legalul a dolgozat beadásának évét kell feltüntetni. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelés- és Sporttudományi Intézet CÍM Témavezető: Dr. XXX YYY PTE TTK xxx Intézet Tanszék Készítette: KKK LLL testnevelő-edző BSc Konzulens: Dr. ZZZ NNN PTE TTK Testnevelés- és Sporttudományi Intézet Tanszék xx 9

12 Tartalomjegyzék A tartalomjegyzék számozása az útmutatóban meghatározott módon történik. A tagolásnak megfelelően decimális számozásban arab számokkal tartalmazza a fejezetek és a fejezetek alpontjainak számát, illetve azok oldalszámát. A tartalomjegyzéknek nincs oldalszáma. 1. Fejezetek megjelölése.oldalszám Fejezet első alfejezete...oldalszám Az 1. fejezet 1. alfejezetének további alfejezete..oldalszám Javasoljuk, hogy 4 tartalomszintnél ne legyen több a dolgozatban. 10

13 5. Hivatkozások A szakdolgozat szöveges részében minden egyes, a dolgozatírás során más szerzők műveinek, gondolatainak, definícióinak, eredményeinek felhasználására is sor kerülhet. A szekunder kutatás során talált és a dolgozatban felhasznált tartalmakat minden esetben hivatkozással kell ellátni. A hivatkozás célja, hogy a munka során használt anyagok egyértelmű azonosíthatósága és visszakereshetősége. A dolgozat megalkotása során felhasznált szakirodalom a munkafolyamatban való elmélyedésre, a végső anyag hitelességére, aktualitására, a kutatás szerteágazóságára utal. A szerzői jogokról az évi LXXVI. törvény rendelkezik. A törvényben foglaltak vonatkoznak a szakdolgozatok íróira is. A törvény értelmében plágiumnak minősül a szellemi alkotások részbeni vagy teljes eltulajdonítása, saját névvel való közzététele. Ugyanez vonatkozik az idegen nyelvű szakirodalom bármilyen szöveghű, vagy értelmező fordítása is. A hivatkozásoknak formai szabályai vannak. A hivatkozások, az irodalomjegyzék alapegysége a bibliográfiai tétel. A hivatkozások felhasználási módja alapján megkülönböztetjük a szövegközi és a szöveg végi (vagyis irodalomjegyzéki) hivatkozásokat. A szakirodalomban minden egyes szövegközi hivatkozást kötelező megjeleníteni az irodalomjegyzékben. Ugyanígy, az irodalomjegyzékben kizárólag olyan tétel szerepelhet, amely a törzsszövegben, szövegközi hivatkozás formájában is megtalálható. A hivatkozások esetében több szabványtípus is használható, mi azonban az egyszerűség és átláthatóság miatt az alábbiakat javasoljuk: 5.1 Szövegközi hivatkozások Szó szerinti idézés esetén szóról szóra átvesszük egy másik szerző gondolatait, nézeteit, definícióját, stb. Ilyen esetekben az idézett szöveget idézőjelek közé tesszük, zárójelben feltűntetjük a szerző nevét, a publikáció megjelenésének évét és a pontos oldalszámot, amelyen az idézett rész található. Pl. A nemek összehasonlításában megállapítható, a nemzetközi kutatásokból is ismert jelenség, hogy a nők percipiált egészségi állapota általában rosszabb, mint a férfiaké. (Tóth és mtsai, old) Nem egész mondat szó szerinti idézése esetén az idézőjel után három pontot kell tenni és kisbetűvel kezdeni az idézetet. Fontos, hogy a szó szerinti idézet maximum pár mondat legyen és főként definíciókra, vagy a témával kapcsolatban fontos eredményekre, megállapításokra korlátozódjanak. Tartalmi idézéskor olyan módon vesszük át más szerzők gondolatait, kutatási eredményeit, mondanivalóját, hogy azt a saját szavainkkal fogalmazzuk meg. A hivatkozás ilyen esetekben is fontos, hiszen nem a saját gondolatunkról, hanem mások szellemi tulajdonáról van szó. A tartalmi idézés formailag kétféle lehet. Lehetőségünk van a szerző nevének mondatba foglalására. Ilyen esetben a szerző neve után zárójelben fel kell tűntetni a hivatkozott 11

14 publikáció megjelenésének évszámát. Pl. Csoknya és Wilhelm (2006) meghatározása szerint Ilyen esetekben, mivel nem szó szerinti idézetről van szó, ezért nem teszünk idézőjelbe a gondolatot vagy megállapítást. A szerző(k) nevét abban az esetben foglaljuk mondatba, ha szeretnénk külön is kiemelni az adott szakirodalomnak, annak írójának, vagy gondolatának jelentőségét a tárgyalt témával kapcsolatosan. A mondatba foglalás mellett lehetőség van a szerző(k)nek az átvett gondolat utáni megemlítésére. Ebben az esetben zárójelbe tesszük a szerző(k) vagy a forrás nevét és a publikáció évszámát. Pl. Primer adatokat megfigyeléssel, kísérlettel és megkérdezéssel gyűjthetünk (Hoffman, 2007). Idézőjelet ebben az esetben sem kell használnunk. A tartalmi idézés során az alábbi módon hivatkozunk: Egy szerzős cikk vagy tanulmány esetén: (Hoffmann, 2007) Kétszerzős cikk vagy tanulmány esetén: (Csoknya-Wilhelm, 2006) Háromnál több szerős cikk vagy tanulmány esetén: (Tóth és mtsai, 2009) vagy (Józsa et al. 2005) Szerkesztett könyv esetén: (Horányi szerk., 2004) vagy (Kahle Riley eds., 2003) Amennyiben egy adott szerző esetében több, azonos évben keletkezett művét is felhasználjuk, úgy az évszám után az abc betűivel különböztetjük meg azokat. Ha pl. az elsőre hivatkozunk: (Hajduné, 2003a) Ha szerzőként nem egy személy, hanem egy szervezet, akkor a szervezet nevét tűntetjük fel. (WHO, 1999) Törvények felhasználása esetén (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) 5.2 Irodalomjegyzék Ahogyan azt már korábban is írtuk, a tartalomjegyzékben kizárólag olyan irodalom szerepelhet, amelyre a szövegközben is hivatkoztunk. Ezeket azonban hiánytalanul fel kell sorolni. Az irodalomjegyzékre, a hivatkozásokhoz hasonlóan szabályok vonatkoznak. Az irodalomjegyzék esetében is többféle használati mód létezik, amelyek közül az alábbit javasoljuk: Egy szerzős könyv esetén Prisztóka Gy. (1998): Testneveléselmélet tankönyv. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest- Pécs. Shank, M.D. (2004): Sports Marketing. Third edition, PEARSON Prentice Hall, New Jersey Szerző (évszám): A könyv címe dőlt betűvel. Kiadó, Kiadás helye. (esetleg oldalszám) 12

15 Két szerzős könyv esetén Csoknya M. Wilhelm M. (2006): A sportmozgások biológiai alapjai I. Dialóg- Campus Kiadó, Budapest. Morrow, J.R. Jackson, A.W. (2000): Measurement and Evaluation in Human Performance. Human Kinetics, Champaign, IL. Szerző1 Szerző2 (évszám): A könyv címe dőlt betűvel. Kiadó, Kiadás helye. (esetleg oldalszám) Három, vagy több szerzős könyv esetén: Katics L., Lőrinczy D., Harsányi L. (2001): Erőedzés elmélete és gyakorlata. Magánkiadás (Katics L.), Pécs. 223 old. Mullin, B.J., Hardy, S., Sutton W.A. (2000): Sport Marketing. second edition, Human Kinetics, Champaign, IL. p Szerző1, Szerző2, Szerző3, stb. (évszám): A könyv címe dőlt betűvel. Kiadó, Kiadás helye. (esetleg oldalszám) Egy vagy többszerzős szerkesztett könyv esetén: Horányi Ö. (szerk.) (1986): Kommunikáció I. Generál Press, Budapest. Kahle, R.K. Riley, C. (eds.) (2004): Sports Marketing and the Psychology of Marketing Communication. Lawrence Erlbaum Associates, London Szerző1 Szerző2 (szerk. vagy eds.) (évszám): A könyv címe dőlt betűvel. Kiadó, Kiadás helye. Tanulmány- vagy konferenciakötetben megjelent mű esetén: Hegyi Zs., Herlicska K., Komlós A. (2006): Az aktív turizmus Magyarországon. In: Aubert Antal (szerk.) Magyarország idegenforgalma: Szakkönyv és atlasz. Cartographia Kft., Budapest old. Józsa, R., Mess, A., Gladwell, R., Cunningham, F.J., Sharp. P.J. (1997): The stimulatory action of glutamate agonist, N-methyl-aspartate, on luteinizing hormone release in the cockerel with immunocytochemical observations on its mode of action. In: Neuroendocrinology. Retrospect and perspectives (eds.: Korf, H.W. Usadel, K.H.), Springer-Verlag, Berlin. pp Szerzők neve (évszám): Tanulmány címe. In: Szerkesztő(k) neve (szerk. vagy eds.): Könyv címe dőlt betűvel, Kiadó, Kiadás helye, a tanulmány oldalszáma tól ig. Szerző nélküli könyv esetén: Magyar Statisztikai évkönyv, 2010 (2011). KSH, Budapest Könyv címe dőlt betűvel (évszám) Kiadó, Kiadás helye Folyóiratcikk: Hajduné L. Z. (2003): A közép- és hosszútávfutó atléták versenyszorongás és versenyteljesítmény vizsgálata. Magyar Sporttudományi Szemle, 3.évf. 19.sz. 19.old. 13

16 Váczi M., Costa A., Rácz L., Tihanyi J. (2009): Effects of consecutive eccentric training at different range of motion on muscle damage and recovery. Acta Phys Hung 96(4): Szerzők neve (évszám): Cikk címe. Folyóirat neve dőlt betűvel, évfolyam, szám, oldalszám tól ig. Tanulmányok esetén Szerző(k) neve (évszám): Tanulmány címe. Periodika címe, Tanulmány száma. Kiadó, Kiadás helye. Kézirat esetén: Szerző(k) neve (évszám): Tanulmány címe. Kézirat Online forrás esetén: PMFC (é.n.): Cégadatok. Letöltve: PMFC, október 9. Szerző(k) vagy szervezet forrás neve (évszám): Tanulmány, cikk vagy weboldal címe. honlap neve, a honlap pontos URL címe, a letöltés ideje. Megjegyzések A szerzők tudományos fokozatait (Dr., PhD, CSc, stb.) nem írjuk le a hivatkozásban. Ha egy könyvnek több kiadása is van, akkor a mű címe után a kiadás számát is le kell írni (lásd feljebb) Ha a hivatkozott műnek nem ismerjük a kiadási dátumát (vagy online tartalom esetében a feltöltés dátumát), akkor az évszám helyén az (é.n.) -t tűntetjük fel. A könyvek ISBN és oldalszámának megadása nem kötelező, de amennyiben megadjuk, akkor a hivatkozásban a kiadó helye után ebben a sorrendben tehetjük meg. 5.3 Ábrák és Táblázatok Ahogyan arról a korábbiakban már szó esett az ábrákat és táblázatokat minden esetben sorszámmal és címmel kell ellátni és hivatkozni kell az ábrák származási helyére. Az ábrák és táblázatok sorszáma és címe megjelenhet azok fölött és alatt, míg forrása minden esetben azok alatt jelenjen meg. Az ábrákat és táblázatokat középre zártan, adott esetben jel- és rövidítésmagyarázattal ellátva kell megjeleníteni a szöveg közben, vagy a mellékletben. A forrás feltűntetésénél minden esetben szerepelnie kell a Forrás szövegnek. Pl. Forrás: Lengyel, old. Ha a táblázat, vagy ábra saját teória, vagy kutatási eredmény alapján készült, akkor táblázatok esetében a Saját számítás vagy Saját kalkuláció illetve ábrák esetében a Saját szerkesztés terminusok használhatók. Ha rendelkezésre álló adatok alapján készítettünk saját táblázatot, akkor a Forrás: Saját számítás a YYY (xxxx) adatai alapján felirattal lássuk el. Amennyiben egy szöveges rész 14

17 felhasználásával készítettünk ábrát, úgy a Forrás: Saját szerkesztés YYY (xxxx) alapján feliratot illesszük az ábra alá. Amennyiben ilyen módon hivatkozunk egy ábrára, vagy táblázatra, annak forrását az irodalomjegyzékben is fel kell tüntetni. Az ábrákról és táblázatokról jegyzék készíthető, melyek formai követelményei megegyeznek a tartalomjegyzék követelményeivel. Példák 1. ábra: A sporttudomány interdiszciplináris helye (Forrás: Bíróné, 2011) 1. Táblázat: A sportágfejlesztési programok és a Sport XXI. program révén a sportágaknak juttatott támogatások mértéke Forrás: NUPI (é.n.) 15

18 6. A szakdolgozat értékelésének szempontjai (Bírálat és Védés) A szakdolgozat elkészítéséről és értékeléséről a TVSZ 59. -a rendelkezik. A szakdolgozatot legalább egy kötött példányban köteles a hallgató a TTK Tanulmányi Osztályára leadni. Beadási határidő: adott félévenként a Kari Tanács által meghatározott nap. A bekötött példány a záróvizsgát követően az intézeti könyvtár tulajdona. A bekötött példány benyújtásával egyidejűen a végleges formát digitálisan (CD lemezen), PDF formátumban is le kell adni. A fájl címe tartalmazza hallgató vezeték és keresztnevét (kisbetűvel és ékezet nélkül), EHA-kódját (.PTE nélkül), valamint az évszámot: Xxxx_Yyyy_TEEEAAP_201x.pdf Az elektronikus változatokat az intézet gyűjti és archiválja. 6.1 A szakdolgozat elbírálásának szempontjai: A választott téma aktualitása, relevanciája, a téma indokoltsága A hallgató szakirodalmi tájékozottsága, kritikai hozzáállású feldolgozása A kutatási módszerek ismerete és alkalmazása Az elméleti tárgyak ismeretanyaga és a gyakorlati tapasztalatok közötti összefüggések bemutatása Az esetleges önállóan végzett kísérletek, vizsgálatok (vagy tartalomelemzés) és a belőlük levont eredmények és következtetések minősége A dolgozat jól kimunkált részei, illetve esetleges ideológiai, tárgyi hiányosságok, tévedések minősége, mennyisége A dolgozat szerkezeti felépítése, a hivatkozások használatának helyessége A hallgató fogalmazási stílusa, nyelvhelyessége, helyesírása, a terminológia használata A szakdolgozatok leadásának és nyilvános védésének határidejét tanévenként a kari tanács határozza meg és teszi közzé. A szakdolgozat leadási határidejét kérelemre a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott késedelmi díj befizetése mellett a szakfelelős legfeljebb egy héttel meghosszabbíthatja. (TVSZ ). A szakdolgozatot értékeltetni kell a szakfelelős által kijelölt két bírálóval (opponenssel). A bíráló oktató vagy dékáni engedéllyel felsőfokú oklevéllel rendelkező külső szakember is lehet. A bíráló lehet a témavezető is. A bírálóknak a szakdolgozat értékelésére és a minősítésre vonatkozó javaslatát a szakdolgozathoz kell csatolni (TVSZ ). A dolgozat értékelése a bírálati lap (6.melléklet) útmutatásai alapján történik. A dolgozat végleges érdemjegyét a két bíráló (konzulens és opponens) számtani átlagából kell számítani, amely a kerekítés szabályai szerint egész érdemjegyként kerül a jegyzőkönyvbe. Amennyiben a két bíráló érdemjegyeinek különbsége három vagy annál nagyobb, úgy a szakfelelős által kijelölt harmadik bíráló is véleményezi a dolgozatot (TVSZ ). Amennyiben a szakdolgozat bírálata során legalább két bíráló által javasolt érdemjegy elégtelen, a szakdolgozat nem bocsátható védésre. Ebben az esetben a hallgatónak a szakfelelős által megadott határidőn belől új szakdolgozatot kell készítenie. Amennyiben a benyújtott szakdolgozat sérti a szerzői jogokat minősítése elégtelen (1), továbbá a szakdolgozat készítőjével szemben a szakfelelős fegyelmi eljárást kezdeményez a dékánnál. A bírálatot 3 példányban kell elkészíteni, a bírálati űrlapon, amely az intézeti honlapon elérhető. A bírálat eredeti példányait (konzulensi és opponensi), az intézeti titkárságon kell leadni. A bírálat második példánya a dolgozattal együtt az intézeti könyvtárba kerül. A harmadik bírálati másolatot a Hallgatónak kell átadni, a szakdolgozat védési eljárásának megkezdésekor. 16

19 6.2 A védés A szakdolgozat védéséről a TVSZ 60. -a rendelkezik. A szakdolgozat védésére a Tanulmányi Osztály által meghatározott időpontban és helyen, külön erre a célra kijelölt legalább háromtagú, a szakfelelős által kijelölt Bizottság előtt kerül sor. A bizottság elnöke egyetemi (főiskolai) tanár vagy docens, kivételesen dékáni engedéllyel egyetemi adjunktus lehet. A bizottságnak tagja lehet külső szakember és a szakdolgozatot elbíráló oktató is (TVSZ ). A védés nyilvános, annak beosztására és kihirdetésére legkésőbb egy héttel a lebonyolítás előtt sor kerül (kivéve a titkosított szakdolgozati védés). A pontos időpont és beosztás a szokásos helyeken (intézeti honlap, stb.) válik elérhetővé. A védésen a jelölt 10 perces szóbeli, számítógéppel támogatott (PowerPoint) prezentáció keretében mutatja be dolgozatát, amelyet szakmai vita követ. A védés során a jelölt a dolgozat bemutatása révén bizonyítja a fogalmi keretek ismeretét, szakmai jártasságát, képzés során elsajátítottak ismeretét. A védés érdemjegye a bizottsági tagok által adott értékelés, amelyet a jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A kapott szóbeli érdemjegy és a bírálatok átlagából kapott érdemjegy között nem lehet a különbség nagyobb, mint kettő. A szakdolgozat végső érdemjegye az írásbeli bírálatok valamint a szóbeli vizsgán a bizottságtól kapott érdemjegyek átlagaiból tevődik össze. Amennyiben az érdemjegy nem egész szám, úgy a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A védés eredményét a bizottság elnöke a Hallgatóval a Védést követően közli. 17

20 7. Mellékletek 1. melléklet Szakdolgozat jelentkezési űrlap TSTI 20.../ SZAKDOLGOZATI JELENTKEZÉS Nyomtatott betűvel vagy írógéppel /számítógéppel töltendő ki! HALLGATÓ neve:.. szak..évfolyam EHA KÓD TÉMAVEZETŐ neve: tudományos fokozata: beosztása: munkahelye (intézmény/tanszék): KONZULENS* (külső témavezető esetén) neve: beosztása: munkahelye: PTE TTK TSTI.Tanszék VÁLASZTOTT TÉMA: Pécs, Hallgató Témavezető Konzulens 18

21 2. melléklet Konzultációs napló TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET Hallgató neve (EHA kódja): Szakdolgozat címe:.. Témavezető neve:.. Konzulens (külső témavezető esetén) neve: Alkalom Dátum A konzultáció tárgya Aláírás A konzultációs naplóban minden, a jelölt és témavezetője közötti érdemi találkozást rögzíteni kell. A szakdolgozati konzultáció feltétele a félévenként legalább két konzultáció megléte. A hallgató a szakdolgozati konzultáció során teljesítette a konzultáció követelményeit. Témavezető Konzulens Pécs,

22 3. melléklet Konzultáció értékelő lap TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET Szakdolgozat konzultáció értékelő lapja Alulírott.(témavezető, konzulens) nyilatkozom, hogy..(szakdolgozó neve) az általam megadott konzultációs időpontokban megjelent és az általam javasolt feladatokat elvégezte. Ezek alapján a szakdolgozó félévi munkáját (számmal és betűvel) érdemjeggyel értékelem. Jelen értékelő lap a Szakdolgozat konzultáció I. / Szakdolgozat konzultáció II. (megfelelő aláhúzandó) tárgy teljesítését igazolja. Pécs, 201 Témavezető/Konzulens aláírása 20

23 4. melléklet Szakdolgozat elfogadási adatlap TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET Szakdolgozat készítésének éve Jelölt neve Tagozat (nappali v. levelező) Szak Témavezető Konzulens (külső témavezető esetén) Neve: Beosztása: Munkahelye: Neve: Beosztása: ADATLAP A szakdolgozatot ellenőriztem. Beadható vagy nem adható be (megfelelő rész aláhúzandó) dátum Témavezető (konzulens) 21

24 5. melléklet Hallgatói nyilatkozat PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET PÉCS HALLGATÓI NYILATKOZAT Alulírott (EHA kód: ) a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar hallgatója a jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a című (megfelelő rész aláhúzandó) diplomamunka; szakdolgozat (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében 1. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg. Jelen dolgozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Pécsi Tudományegyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jog, szabálysértési jog, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Pécs, hallgató évi LXXVI. tv. 34. (1) A mű részletét az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. 36. (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára a cél által indokolt terjedelemben szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást a szerző nevével együtt fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul 22

25 6. melléklet Szakdolgozati bírálati lap PTE TSTI SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA Oldalszám: 1/2 A hallgató neve: A hallgató szakja: A szakdolgozat címe: A bíráló neve: A bírálat kritériumai 1. A szakdolgozat témája valós, aktuális, indokolt problémát dolgoz fel, társadalmi-szakmai összefüggések megjelenítésével. 2. A szakdolgozat széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalmak önálló kutatására épül. A szakirodalmi kutatás feldolgozása kritikai elemeket is tartalmaz. 3. A kutatási célok és módszerek megfogalmazása világos, bemutatása helyes. Az adatgyűjtés célirányos, alapos és körültekintő, az esetleges mintavétel megfelelő. 4. A források és az esetleges saját kutatáson alapuló adatok feldolgozása jó színvonalú, az elméleti vagy gyakorlati probléma/eset alapos, kritikus értékelésen alapszik. 5. Az elemzés és az eredmények bemutatása önálló és színvonalas, újszerű elméleti és gyakorlati következtetésekkel, meggyőző és hasznosítható ötletekkel illetve javaslatokkal. 6. A dolgozat arányos, logikus, struktúrája egymásra épülő, a lényegi pontok és összefüggések kiemelése illetve kidolgozása helyes. 7. A terminológia használata pontos, szóhasználata szabatos, jól követhető gondolatmenettel, gördülékeny, élvezhető fogalmazással. 8. A dolgozat külső megjelenése minden tekintetben szabványos, gondos, körültekintő munkát takar. Ábrái, táblázatai áttekinthetők, segítik a szöveg értelmezését. 9. Az irodalomkezelés, a hivatkozás(ok) az előírásoknak megfelelő(ek). Adható maximális pontszámok Adott pontok 10. A bíráló szubjektív értékelése, összbenyomása a dolgozat egészéről 10 Összpontszám: 100 Értékelés: pont jeles (5) pont jó (4) pont közepes (3) pont elégséges (2) 0-50 pont elégtelen (1) Érdemjegy: 23

26 PTE TSTI SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA Oldalszám: 2/2. Általános összefoglaló vélemény a dolgozatról (10-15 mondat szöveges értékelés) A bíráló szakmai kérdései:... a bíráló aláírása 24