SZAKDOLGOZAT. Multimédiás oktatócsomag közoktatásban tanulók számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Multimédiás oktatócsomag közoktatásban tanulók számára"

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pedagógia szak SZAKDOLGOZAT Multimédiás oktatócsomag közoktatásban tanulók számára Weboldal készítése az ötödik osztályos magyar versek témakörében, és kipróbálása a budaörsi 1. Számú Általános Iskolában Készítette: Wenczel Zsuzsanna Témavezető: dr. Ollé János 2010.

2 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás...3 I. Bevezetés...4 II. A webes tananyag aktualitása az információs társadalomban...6 III. Elvárások és előkészületek...12 IV. A weblap bemutatása: Webergonómiai követelmények A weblap felülete és tartalma Tananyag Feladatok A webes tananyag helye az iskola helyi tantervében A Helyi Tanterv sajátosságai Tematikus terv...33 V. A tapasztalatok bemutatása Óramegfigyelés A házi feladat Fókuszcsoportos beszélgetés...40 VI. Összegzés...44 Irodalomjegyzék...47 Mellékletek

3 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani egyetemi oktatóimnak, akik a tanulmányaim során a segítségemre voltak, valamint témavezetőmnek, Ollé Jánosnak, akinek támogatása és tanácsai nélkülözhetetlenek voltak a szakdolgozatom elkészítéséhez. Külön köszönettel tartozom a budaörsi 1. Számú Általános Iskola igazgatónőjének, Dölles Erzsébetnek, akinek a segítségével weblapomat a gyakorlatban is kipróbálhattam. 3

4 I. Bevezetés Az informatika vagy multimédia fogalma nagyon sokáig nem mondott számomra túl sokat, vagy ha mondott, akkor is inkább negatív érzelmeket keltett bennem. Az általános- és középiskolában csak annyi rögzült belém, hogy az informatika valami olyasmi, amitől félek, amiben folyton lemaradok, és aminek egyáltalán semmilyen gyakorlati hasznát nem látom. Talán ez még mindig így lenne, ha a társadalomban- és egyúttal a felsőoktatásbanvégbement változások által nem ismerem meg a számítástechnika szükségességét és pozitív oldalát. Emellett a tanulmányaim során egyre inkább érdekelni kezdett, hogy a korszerű technika vívmányait hogyan lehetne a legcélszerűbben hasznosítani a közoktatásban. A szakdolgozatom témájával kapcsolatban éppen ezért esett a választásom a multimédiás, ezen belül is a webes tananyag készítésére és kipróbálására. Kezdtem megérezni, hogy ez valami olyasmi, aminek komoly aktualitása van a jelenkor oktatásában, mégis egy olyan terület, ahol még közel sincs kiaknázva az összes ötlet és lehetőség. És mivel saját magamat is kezdőnek tartom az információs és kommunikációs technológiák terén, külön izgalmas, hogy munkám során egy utat járhatok be azokkal a pedagógusokkal, akikre a jelen elvárásai nehezednek. A dolgozatom témája tehát alapvetően egy pedagógiai fejlesztés, pontosabban egy weblap alapú, multimédiás tananyag evolúciója, melyet az ötödik osztályos irodalom tantárgyhoz készítettem. A későbbiekben, miután a téma elméleti hátterét és aktualitását ismertettem, azt szeretném bemutatni, hogyan és milyen szempontok szerint készült el ez a tananyag, illetve hogyan építettem azt be az általam választott iskola helyi tantervébe. Végül pedig kitérek arra is, hogy a kipróbálás és a konkrét tapasztalatok alapján hogyan értékelem saját munkám eredményességét. Bár manapság a tanárképzésben résztvevők egyre többet tanulnak az informatika oktatásban való felhasználhatóságáról, rengeteg olyan pedagógussal kell számolnunk, akihez semennyi vagy csak nagyon kevés jutott el ezekből az ismeretekből. A célom tehát éppen ezért az volt, hogy egy olyan webes tananyagot hozzak létre, amellyel egy szkeptikus pedagógust is meg tudnék győzni arról, hogy komolyabb szakmai felkészültség nélkül is előállíthatunk praktikus oktatási segédeszközöket. A munkám legelején azt feltételeztem, hogy a kipróbálás során pozitív visszajelzéseket kapok, és esetleg még kedvet is csinálok a tanároknak hasonló jellegű anyagok fejlesztéséhez. 4

5 Multimédiás tananyag lévén természetesen célom volt az is, hogy a kész produktumom valamivel többet nyújtson, mint egy átlagos tankönyv, vagy legalább igényesen kiegészítse azt. Szintén a weblap bemutatása során fogok kitérni arra, hogy ennek érdekében milyen tartalmakat és felületet állítottam össze. Nyilvánvaló, hogy egy tananyag önmagában nem sokat ér, ha nincsen a lehető legszakszerűbben meghatározva a helye és funkciója a tanórákon belül. Bár a tervezés és kipróbálás során egy konkrét általános iskola helyi tantervéhez és szaktanárához igazítottam a weblap tartalmát, mégis úgy gondolom, a későbbiekben sikerül bebizonyítanom, hogy a felhasználhatóság túlmutat a lokális szinten. Úgy érzem, a munkámtól nem vártam el igazán sem túl sokat, sem túl keveset. Mivel nem rendelkezem komoly didaktikai ismeretekkel az irodalom tantárgy terén, nyilván meg sem kockáztatom, hogy ilyen szempontból egy tökéletes és megvétózhatatlan tananyagot hoztam létre. Azt azonban elhatároztam, hogy a fejlesztésemmel reprezentálom az informatika oktatásban való felhasználhatóságának egy olyan szegmensét, ami egyelőre nem áll az ezzel kapcsolatos érdeklődés középpontjában. 5

6 II. A webes tananyag aktualitása az információs társadalomban Magától értetődik, hogy egy multimédiás oktatócsomag megtervezése, vagy már pusztán a multimédiáról, informatikáról való gondolkodás nem légüres térben történik, hanem olyan makroszintű társadalmi változások kontextusában, melyek meghatározzák az oktatás folyamatát. Jelen fejezetben igyekszem egy áttekintést nyújtani arról, mik azok a főbb társadalmi (és a mai napig dinamikus) változások, melyek megteremtik az információs és kommunikációs technológiák létjogosultságát az iskolák falai között. Ezután rátérnék arra, jelenleg melyek azok a konkrét multimédiás eszközök, melyek a leginkább teret nyertek a pedagógusok munkájában, illetve ezekhez viszonyítva miben próbál többet nyújtani a saját produktumom. Ha az informatika vagy multimédia tanulásban és tanításban játszott szerepéről beszélünk, beláthatjuk, hogy egy jelenleg még egyáltalán nem szilárd és kiforrott paradigmáról van szó. Napjainkban egyelőre az ezzel kapcsolatos szárnypróbálgatás szakaszában vagyunk, mely szakaszban neves szakemberek és laikusok egyaránt gondolkodnak arról, milyen fejlesztések által, milyen úton lehetne a modernkor technológiai vívmányait a leginkább az oktatás szolgálatába állítani. Éppen ezért igyekszem az ezzel kapcsolatos, olykor egymásnak szélesen ellentmondó véleményeket röviden felvázolni, melyek közül természetesen a saját álláspontom sem hiányozhat majd. Manapság egyre többször hallhatjuk, hogy információs társadalomban élünk. De mit is kell ez alatt pontosan értenünk? Azt mindannyian érezzük, hogy a minket körülvevő világot egyre több és komplexebb technikai eszköz határozza meg és irányítja. Hosszasan persze nem időzhetünk el ezek elemzésével, hiszen szinte egyik percről a másikra alakulnak, változnak (Kincsei, 2007). A számítógépek és az internet jelen vannak a munkahelyeken, az iskolákban és az otthonunkban is. Folyamatosan szembesülünk azzal, hogy a különböző információk korábban soha nem tapasztalt sebességgel állnak a rendelkezésünkre, a kommunikációnak pedig egészen újfajta formáit gyakorolhatjuk. Sok szempontból könnyebbé, kényelmesebbé vált az életünk, bár természetesen egy percig sem állíthatjuk, hogy ezeknek a változásoknak kizárólag pozitív következményei vannak. 6

7 Az emberek egy igen jelentős része- és itt nem feltétlenül csak az idősebb korosztályra kell gondolnunk- nehezen birkózik meg a folyamatos változásokkal, az információ ilyen fokú sebességével és mennyiségével, valamint azzal, hogy már a mindennapokban is kénytelenek vagyunk hivatalos és személyes ügyeinket egyaránt a számítógép segítségével intézni. Éppen emiatt sokan érzik magukat frusztráltnak és kiszolgáltatottnak egy olyan dinamikus környezetben, ahol nem tudnak lépést tartani az egyre gyorsuló és bővülő követelményekkel. (Kincsei, 2007) Azt már láthatjuk, hogy egyáltalán nem homogén az a fogadtatás, amiben a modern technológiai eszközök részesülnek. Ettől függetlenül be kell látnunk, hogy ez a jelenség mindenképpen valami olyasmi, amivel foglalkozni kell, aminek meg kell találnunk előnyeit csak úgy, mint hátrányait. Ebből a megközelítésből teljesen természetes, hogy egy idő után az oktatással foglalkozó szakemberek is arra jutottak, hogy az iskolai mindennapokban sem kerülhető meg egy olyan jelenség, ami állandó jelleggel hatással van mind a pedagógusok, mind a gyerekek életére. Ilyen szempontból mérföldkőnek tekinthetjük a 2007-es Nemzeti Alaptantervet. Bár dolgozatom témája nem engedi meg, hogy hosszasan időzzek a kompetenciák témájánál, néhány logikai lépést mégis fontosnak tartok kiemelni ezzel kapcsolatban. Egy gyorsan alakuló, változó világban egy idő után szükségszerűvé vált, hogy egy újfajta szemléletmód épüljön ki az emberekben, melynek megalapozása első lépésként természetesen az oktatási intézményekre hárul. Éppen ezért indulhatott el egy olyan törekvés, amely egy a hazánkban és az Európai Unióban egyaránt alkalmazható műveltségtartalmat, képesség- és tudásbázist kívánt meghatározni. A pusztán tárgyi, lexikális tudás egyre inkább háttérbe szorult, hogy a helyét átvegyék bármilyen élethelyzetben sikeresen alkalmazható komplex ismeretek, képességek és attitűdök, más néven a kulcskompetenciák (Nemzeti Alaptanterv, 2007). Az egyik ilyen kulcskompetencia a digitális kompetencia, melyet a 2007-es NAT alapján igyekszem röviden ismertetni. A digitális kompetenciával rendelkező egyén képes az információs társadalom technológiáit kritikusan és magabiztosan használni, valamint megérti azok szerepét és lehetőségeit. Alapszinten kezeli a főbb számítógépes alkalmazásokat, különbséget tud tenni hiteles és hiteltelen információ között. A szükséges adatokat, információkat képes megkeresni, összegyűjteni, rendszerezni és alkalmazni (Nemzeti alaptanterv, 2007) A fent említett képességek, ismeretek és attitűdök fontos szerepet játszanak a felnőtt munkavállalók életében, éppen ezért lényeges, hogy már fiatalkorban törekedjünk kialakításukra. 7

8 A 2007-es NAT óta az iskolák egyre inkább igyekszenek lépést tartani ezekkel a követelményekkel, a kulcskompetenciákra kötelező jelleggel kell figyelmet fordítaniuk az intézményi tervezés során. Biztosak lehetünk abban, hogy ezek az újfajta elvárások rengeteg pedagógus számára zavarosak és azonnali módon nem is lereagálhatóak. Korábban mindenkinek egyértelmű volt, hogy a számítógép és az internet helye az informatika termekben, a tankönyveké az egyéb tanórákon van. Ez a törvényszerűség viszont hirtelen megbomlani látszott, hiszen a digitális kompetenciát már nem feltétlenül csak az informatika órákon lehet és kell fejleszteni. A fentiekben röviden vázoltam a társadalmi változásnak azon vonalát, amelyben az információs és kommunikációs technológiák szép fokozatosan eljutottak az iskolák falai közé. De mi a helyzet a gyerekekkel? A kérdéssel érdemes foglalkozni, hiszen a változások rájuk is hatottak, méghozzá olyan módon és mértékben, ami alapján újra kell gondolnunk a tanuló szerepéről vallott elképzeléseinket. Manapság egyre többször hallhatjuk a digitális bennszülött kifejezést, mellyel korunk gyermekeit jellemezhetjük. A felnőtt generációval ellentétben ők már egy olyan társadalomban nőnek fel, ahol a számítógép és az internet az élet szinte minden szegmensében jelen van, így az otthonukban is. Ezeknek a gyerekeknek minden olyan ezzel kapcsolatos jellemző természetes, amit mi nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem tanulunk meg felnőtt életünk során. Igénylik az azonnali információ-áramlást, és ezeket az információkat egyszerre, párhuzamosan képesek feldolgozni. A hagyományos, szöveg-orientált tankönyvek helyett szívesebben használnak a tanulás során kép-hang- és animáció-alapú információforrásokat. Mivel már eleve egy gyorsan reagáló világban szocializálódtak, fontos számukra az azonnali visszacsatolás és jutalom (Bessenyei, 2007). A fentieket olvasva megállapíthatjuk, hogy ezek olyan újszerű sajátosságok és igények, amiket már nem feltétlenül tudnak kielégíteni a hagyományos tanítási módszerek és eszközök. És persze tudjuk azt is, hogy a mai fiatalok egyre nagyobb százaléka tölti az otthoni szabadidejét a számítógép előtt ülve, legyen szó egyszerű böngészésről, kommunikációról vagy akár játékról. Érthető, hogy ezeket a törvényszerűségeket felismerve a szakemberek nagy erőket fordítottak annak vizsgálására, hogy vajon hogyan rendelhetnénk alá ezeket a sajátosságokat az iskolai tanulásnak. Az ezzel kapcsolatos dilemmára adható válaszok egyike a multimédiás/digitális tananyag. Ennek definiálásához Kárpáti Andrea értelmezését vettem alapul a 21. század iskolája című könyvből (2008). 8

9 Fontos leszögezni, hogy pusztán abban az esetben még nem beszélhetünk digitális tananyagról, ha egy szövegszerű ismeretanyagot digitális környezetben (például egy projektor kivetítőjén) jelenítünk meg, hiszen ekkor még semmilyen többletértéket nem mutattunk fel a papír alapú tankönyvekhez képest. Digitális tananyagról éppen ezért akkor van szó, ha mind formai, mind tartalmi szempontból képesek vagyunk túlteljesíteni a hagyományos kereteket (Kárpáti, 2008). Ebben segíthetnek a különböző multimédiás tartalmak, például a kép, hang és animáció alkalmazása a szöveg mellett vagy helyett. Ezek nemcsak abból a szempontból relevánsak, hogy a gyerekek számára élvezetesebbé teszik a tanulást, hanem adott esetben jobban is szolgálhatják a tananyag elsajátítását (gondoljunk csak arra, mennyivel hatékonyabb végignézni egy animációt a DNS- láncról, mint pusztán olvasni róla egy könyvben). Emellett a különböző hiperlinkek segítségével lehetővé tehetjük, hogy a tanulók interaktívan, a saját haladási tempójuk és irányuk alapján sajátítsák el a tananyagot. Ha ezeket az ismérveket összevetjük a digitális bennszülöttek korábban vázolt sajátosságaival, beláthatjuk, hogy egy multimédiás tananyag sokkal inkább testhezálló lehet számukra, mint az oktatás hagyományos eszközei. És termesztésen az sem elhanyagolható szempont, hogy egy ilyen tanulási környezet megjeleníthető a gyerekek otthoni számítógépein is, amely előtt idejük egy jelentős részét amúgy is töltik. Abban az esetben, ha egy pedagógus elkötelezte magát a digitális tananyagok használata mellett, ismét választás elé kényszerül, hogy ezeket a segédanyagokat honnan szerezze be. Multimédiás CD-ROM-ok természetesen léteznek, sőt, néhány tankönyvkiadó maga is készít ilyet kiegészítő taneszközként. A probléma az, hogy ezek az eszközök nem éppen olcsók, és természetesen korlátozottak is némileg a tartalom szempontjából. Ezekre a hátrányokra kívánt megoldásként szolgálni a 2002-ben létrejött Sulinet Digitális Tudásbázis. Ebben az ingyenesen elérhető tananyagbázisban olyan tartalmakat, illetve önállóan használható tananyagelemeket találhatunk, melyek már a 2007-es NAT elvárásaira épülnek a kompetenciafejlesztés szempontjából. Emellett a kezdeményezés keretében a pedagógusoknak is módjukban áll saját tananyagokat készíteni illetve szerkeszteni. (Kárpáti és Tímár, 2008). A teljesség igénye nélkül rögtön láthatjuk, hogy mindjárt két lehetőség közül is választhat egy olyan pedagógus, aki tanórái keretében valamilyen digitális tananyagot kíván alkalmazni. Persze arról is érdemes lenne beszélni, hogy vajon a gyakorlatban milyen rendszerességgel kerülnek ezek a segédeszközök alkalmazásra és milyen hatásfokkal, ezt azonban dolgozatom témája nem engedi részletesen tárgyalni. 9

10 Számunkra a már meglévő lehetőségek most csak annyiban relevánsak, hogy lehessen mihez viszonyítani az általam készített weblap sajátosságait. Úgy gondolom, a Sulinet Digitális Tudásbázis óriási lehetőségeket rejt magában, hiszen egy rendszerezett, kategorizált és szerkeszthető tananyaggyűjteményről beszélünk. A pedagógusok szinte minden tantárgyhoz és fejezethez találhatnak jól használható anyagokat, melyek segítségével óráikat színesebbé tehetik. Mégis úgy érzem, valahol a felszín alatt rejtőzik egy bizonyos de, ami miatt sokan mégis tartózkodnak tőle. Ha saját magamat próbálom egy gyakorló pedagógus helyébe képzelni, biztos vagyok benne, hogy elsősorban olyan lehetőséget keresnék, amelynek keretében szabadon kísérletezhetek, és próbálhatok létrehozni valamilyen multimédiás tananyagot. Olyan formát és keretet, ahová olyan minőségű és jellegű tartalmat tölthetek fel, amilyet csak szeretnék, hogy aztán-kezdetben csak- a saját osztályomban próbáljam ki annak gyakorlati funkcióját. Ebben az esetben rendelkezésemre állhatnának a különböző multimédiás CD-ROM-készítő szoftverek, amelyekkel kapcsolatban megint csak fenntartásokba ütköznék. Saját tapasztalatból tudom, hogy ezeknek a programoknak a kezelése gyakran bonyolult, és egyáltalán nem elég hozzájuk az alapszintű számítástechnikai ismeret. Másrészt természetesen az eredeti és jogszerűen használt szoftverek esetében újra felmerülhet az anyagi ráfordítás kérdése. Ezen gondolatmenet alapján jutottam el odáig, hogy akkor mire is lenne szükségem tulajdonképpen. A válaszom pedig: egy olyan lehetőségre, alkalmazásra, amely segítségével anélkül tudom első multimédiás szárnypróbálgatásaimat megejteni, hogy regisztrálnom vagy csatlakoznom kellene valamilyen már meglévő kezdeményezéshez. Fontos, hogy ez az alkalmazás ingyenes és könnyen kezelhető legyen, legyen szó szöveg, kép, hang, animáció vagy akár feladatok beillesztéséről. Az említett kritériumok alapján az én választásom a Google sites nevű alkalmazásra esett, melyet még részletesebben fogok tárgyalni a későbbiekben. Ha az eddigieket összegezzük, röviden az alábbi konklúziót fogalmazhatjuk meg: A számítógépek és az internet elterjedésével a társadalomban számos változás figyelhető meg. Az információ áramlási sebessége felgyorsult, hivatalos és személyesebb ügyeink nagy részét ezen csatornákon keresztül intézzük. A gyerekek életébe fokozatosan beépült a mindennapos számítógép- és internet használat, éppen ezért ők már egészen másfajta sajátosságokkal rendelkeznek, mint az idősebb generációk. Számukra élvezetesebb a tanulás, ha az digitális közegben, képekkel, hangokkal, animációkkal kiegészítve, interaktív módon zajlik. 10

11 Éppen ezért kézenfekvő, hogy az oktatással foglalkozó szakemberek igyekszenek minél több olyan segédeszközt készíteni, amely felhasználható ilyen szempontból a tanórákon. De biztos, hogy mindez ennyire világos és fekete-fehér? Természetesen nem, éppen ezért számos ellenvélemény is megfogalmazható a számítógép iskolai alkalmazásával kapcsolatban. Számomra ezek közül Hanczár Gergely Mi a baj a multimédiával? című írása volt a leginkább gondolatébresztő (2007). A szerző tanulmányában azt a kétségét fogalmazza meg, hogy vajon hosszútávon milyen következményei lesznek annak, ha egyre jobban leegyszerűsítjük a tananyagot a gyermekek sajátosságainak a nevében. Véleménye szerint előbb-utóbb a multimédiás tananyagokkal kapcsolatban éppen olyan közömbösek lesznek, mint a hagyományos tankönyvek irányába, ez a folyamat pedig odáig vezethet, hogy a diákok már szinte semmit nem tudnak hatékonyan elsajátítani, mindig egy mégkönnyebb utat akarnak majd választani (Hanczár, 2007) A cikk olvasása után magam is elgondolkodtam azon, hogy a sok pozitívum mellett vajon mik azok a hátrányok, amelyekkel mindenképpen számolnunk kell a digitális tananyagok sűrű alkalmazása mellett. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon egy olyan tanuló, aki a közoktatás során hozzászokott, hogy minden az ő szükségleteihez alkalmazkodik, mindent játékosan és érdekesen tanul meg, vajon hogyan fog feldolgozni egy több száz oldalas anatómia vagy büntetőtörvény tankönyvet? Tény, hogy optimális esetben szem előtt kell tartanunk a gyerekek igényeit és jellegzetességeit, de arról sem feledkezhetünk meg, hogy az iskolába nemcsak szórakozni járnak, hanem bizony azért is, hogy önfegyelmet, kitartást, szorgalmat tanuljanak. Ebbe pedig az is beletartozik, hogy néha olyasmivel kell foglalkoznunk, amit nem tartunk különösebben izgalmasnak. Úgy gondolom, mint az élet szinte minden területén, itt is megtalálhatjuk az arany középutat. A multimédiás tananyagok színesíthetik és élvezetesebbé tehetik a tanórákat, elősegíthetik a megértést, de mindez csak akkor teljesül igazán, ha megtaláljuk az egyensúlyt a használatuk sűrűségében. Én ennek megfelelően igyekeztem olyan tananyagot összeállítani, mely jól demonstrálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével egy hagyományos tanórát kiegészíthetünk. A későbbiekben részletesebben is láthatjuk elkészülésének folyamatát, immáron a rövid elméleti megalapozás tükrében. 11

12 III. Elvárások és előkészületek Bár a szakdolgozatom középpontjában alapvetően egy pedagógiai fejlesztés áll, bizonyos szempontból mégis egy kutatási folyamatról kell beszélnünk, hiszen az általam készített produktum nem előkészületektől és következményektől mentesen létezik. Azt már a munkám legelején tudtam, hogy az általános iskolás magyar irodalom témaköréből szeretném elkészíteni weblapomat. A következő lépés az volt, hogy kiválasszam azt az iskolát, ahol a kész tananyagot kipróbálom, illetve azt a pedagógust, akinek az igényei és segítsége alapján egyáltalán létrehozom azt. A választásom a budaörsi 1. Számú Általános Iskolára esett, ez valamilyen szinten kézenfekvő is volt, hiszen a képzésemet lezáró intézményi gyakorlatomat itt töltöm. Hosszasan nem térnék ki az iskola jellemzésére, néhány dolgot azonban mindenképpen meg kell említenem, hogy a tapasztalataimat később megfelelő kontextusban lehessen értelmezni. Az általános iskola idén januárban költözött új épületbe, emiatt a pedagógusokra rengeteg munka és feladat nehezedik mind a mai napig. Ebből a szempontból nagyon is érthető, hogy ebben az időszakban nem igazán marad idejük és energiájuk arra, hogy a tanóráikra különböző segédanyagot készítsenek. Másrészt nagyon fontos megemlíteni, hogy sok más intézménnyel ellentétben, itt nem jelent akadályt a megfelelő technikai felszereltség hiánya. Az iskolában minden tanterem rendelkezik számítógéppel és interaktív táblával, a pedagógusoknak pedig saját laptopjuk van, mely segíti az adminisztrációt és a tananyagok tárolását. Az informatika szaktantermek korszerűek és jól felszereltek. Az intézmény vezetősége kiemelten fontosnak tartja a digitális kompetencia fejlesztését, ezt támasztja alá az a tény is, hogy már az első évfolyamtól indulnak informatika tagozatos osztályok. Bár az eszközök adottak és a pedagógusok elég jól megtanulták használni ezeket, abba a fázisba még nem igazán jutottak el, hogy saját maguk készítsenek multimédiás tananyagokat. Amikor az iskolával megismerkedtem, úgy gondoltam, ennél jobb közeget nem is találhattam volna a weblapom kipróbálására. Mivel az iskola igazgatónője éppen felsős magyartanár, már a félév elején megállapodtunk, hogy az ötödik évfolyamon az ő tanóráihoz igazodva fogom elkészíteni a tananyagomat. Bár elsősorban olyan tartalmat akartam létrehozni, ami bármilyen iskolában felhasználható, bizonyos fokig mégis kötött az a struktúra, amely alapján ő építi fel a tanóráit. Ahhoz, hogy a weboldalam kipróbálható legyen, tudnom kellett, pontosan hol tart az ötödikes osztály az irodalom tantárgyon belül, így esett a választásom a versek témakörére. 12

13 Fontos kitérni arra is, hogy mi volt a konkrét célom ezzel a tananyaggal, illetve milyen eredményeket vártam a kipróbálásától. Az első kérdésre viszonylag könnyű a válasz: olyan multimédiás segédanyagot szerettem volna, amely jól kiegészíti a hagyományos tanórákat, és ezzel együtt a gyerekek otthoni tanulása során is alkalmazható. Az eredményekkel kapcsolatos elvárásaim már némiképp összetettebbek. Egy ilyen webes tananyag közvetett hatása ugyanis nem olyasmi, amit részletesen és hosszútávon tudtam volna vizsgálni ezen szakdolgozat keretein belül. Éppen ezért olyan elvárásokat kellett magamban megfogalmazni, amelyek teljesülését akár már néhány óralátogatás során is meg tudom állapítani. Először is, fontosnak tartottam, hogy olyan tananyagot hozzak létre, amely leköti a tanulók figyelmét és amit szívesen használnak akár a tanórákon, akár otthon. Másrészt már a tervezés fázisában ügyeltem arra, hogy minél több olyan tartalmat és feladatot állítsak össze, amely a gyerekeket aktivizálja, még akkor is, ha nem saját számítógépeik előtt ülve, hanem egy tantermi kivetítőn keresztül szemlélik a weboldalt. Végül pedig azt is nélkülözhetetlen szempontnak tartottam, hogy a tananyag használata mennyire gördülékeny a tanórákon, hiszen annak nem sok értelmét látnám, ha az amúgy is rövid tanítási órák egy jelentős részét az tenné ki, ahogy a pedagógus igyekszik megkeresni a különböző tartalmakat. A kipróbálást három irodalomóra keretében bonyolítottam le. Az igazgatónővel előre egyeztettük, hogy ezek az órák körülbelül hogyan fognak lezajlani, illetve még korábban készítettem egy használati útmutatót, melynek segítségével otthon megismerkedhetett a weboldallal és annak lehetőségeivel. (1. Melléklet) Úgy gondoltam, mindezek az előkészületek elősegíthetik, hogy a tananyag alkalmazása a gyakorlatban valóban zökkenőmentes legyen. A tanórákon tapasztalt jelenségek és történések rögzítésére a szelektív jegyzőkönyvvezetés technikáját alkalmaztam. Ezt a dokumentálási formát akkor érdemes alkalmaznunk, amikor tudjuk, hogy nem törekedhetünk a teljességre, azonban van néhány olyan szempontunk, amit minél részletesebben szeretnénk vizsgálni. Az ezzel kapcsolatos eseményeket aztán lehetőleg minél aprólékosabban, adott esetben szóról szóra rögzítjük (Falus, 2004). A korábban megfogalmazott elvárásaim alapján három megfigyelési szempontot emeltem ki: mennyire köti le a tananyag a tanulók figyelmét, mennyire képes aktivizálni őket, illetve a weboldal mennyire teszi gördülékennyé vagy éppen lassabbá a tanóra menetét. Ezen szempontok alapján készítettem el a szelektív jegyzőkönyvemet. (2. Melléklet) 13

14 Természetesen emellett mindenképpen szerettem volna valamiféle tapasztalatot szerezni a gyerekek benyomásairól és véleményéről. Ennek megvalósítására a fókuszcsoportos beszélgetés módszerét választottam, melyet az általam meglátogatott utolsó tanóra végén bonyolítottam le öt tanulóval. A beszélgetés vázlatát úgy próbáltam összeállítani, hogy a tanulók minél nagyobb szabadságot kapjanak véleményük elmondásában, anélkül, hogy sejtetném velük az általam elvárt válaszokat. Emellett nem csak arról kérdeztem őket, hogyan tetszettek nekik a weblappal támogatott tanórák, hanem arról is, hogy ők miért tartják előnyösnek az ilyen alkalmazásokat és mit változtatnának bennük. (3. Melléklet) A fentiek mellett még egy olyan forrás állt rendelkezésemre, ami alapján következtetéseket vonhatok le a tananyag hatékonyságáról. A weblap tartalmaz a tanult versekkel kapcsolatos kisebb feladatokat, és olyanokat is, melyeket a tanulóknak csoportosan kell megoldaniuk szintén webes környezetben. Mivel az általam meglátogatott első órán az osztály épp egy ilyet kapott házi feladatként, az így elkészült produktumot szintén értékelhetem és levonhatok belőle bizonyos tanulságokat. A későbbiekben részletesen ismertetem, hogy a különböző kutatási módszerek milyen tapasztalatokat vontak maguk után, illetve, hogy ezek alapján mennyiben beszélhetünk a korábbi elvárásaim beigazolódásáról. 14

15 IV. A weblap bemutatása: Ebben a fejezetben azt a folyamatot próbálom bemutatni, melynek során elkészült szakdolgozatom tényleges tárgya, az ötödikes irodalom tantárgy versek témaköréhez készített webes tananyag. Természetesen egy ilyen tananyag megtervezésénél az sem elhanyagolható szempont, hogy a külső megjelenítés, a tartalom és a navigáció mennyiben felel meg a webergonómiai elvárásoknak. Ennek megvizsgálására szintén a 21. század iskolája című könyvből gyűjtöttem ki a szempontokat, melyek alapján igyekszem reflektálni a kész produktumomra. Mint már korábban említettem, a weboldalamat a Google sites nevű alkalmazás segítségével készítettem el. Ez a program ingyenesen elérhető mindenki számára, aki rendelkezik G-mailes postafiókkal. Választásom elsősorban azért esett erre, mert már első ránézésre is egy könnyen kezelhető, egyszerű alkalmazásnak találtam, melyet egy szerényebb informatikai ismeretekkel rendelkező pedagógus is bátran kipróbálhat. Weblapunk elkészítéséhez választhatunk már kész sablonokat is, én azonban szerencsésebbnek tartottam, hogy a nulláról építkezzek, így még jobban is be lehet mutatni, milyen lehetőségekkel rendelkezik a szolgáltatás. Amikor már tudtam, hogy az ötödik osztályos versek témakörből fogom elkészíteni a tananyagomat, úgy döntöttem, kötöm magamat egy már létező tartalomhoz, ebben az esetben a gyerekek irodalom tankönyvéhez. A weboldalon található verseket, illetve a versekhez tartozó alfejezeteket Tóth Krisztina és Valaczka András Irodalmi Ikerkönyvek című ötödik osztályos tankönyvéből (2004) töltöttem fel az oldalra. Annak, hogy nem saját magam hoztam létre a konkrét tartalmat, több oka is volt. Először is úgy gondoltam, célszerű abból a tananyagból kiindulni, amit a gyerekek amúgy is tanulnak a tankönyvből, így a weblap felületén a kötelező tanulnivalót is megtalálhatják az általam készített kiegészítő tartalmak mellett. Másrészt igen hamar be kellett látnom, hogy sem az irodalmi szaktárgyi tudásom, sem az ehhez kapcsolódó didaktikai ismeretem nem elegendő ahhoz, hogy önállóan tervezzek tananyagot általános iskolás tanulók számára. Ugyanakkor azt hiszem, pedagógia szakos hallgatóként ennek nem is kell célnak lennie. Munkámmal elsősorban azt kívánom bizonyítani, hogy egy gyakorló pedagógus számára sokkal több lehetőség adott egy multimédiás tananyag tervezésére, mint azt elsőre gondolná. 15

16 Így ha weblapom nem is hoz újdonságot a magyar irodalom tantárgy tartalmi megközelítésében, azt mindenesetre jól illusztrálja, hogy egyszerűen és viszonylag gyorsan készíthetünk a tanórákat kiegészítő segédanyagokat a Google sites segítségével. A következőkben megpróbálom számba venni, melyek azok a webergonómiai követelmények, amelyeknek teljesülniük kell egy ilyen weboldal megtervezése során. 1. Webergonómiai követelmények Először is fontos, hogy egy multimédiás tananyagnak többet kell nyújtania egy hagyományos tankönyvnél, éppen ezért nem szerencsés, ha a szövegszerű információk dominálnak benne. Természetesen szövegre szükség van, viszont nem szabad túl hosszúnak és töménynek lennie, érdemes adott esetben képekkel, hanganyagokkal vagy animációkkal megszakítani. Egy ilyen tananyag esetében fontos szempont, hogy a gyerekek otthon is tudják használni a tanuláshoz, így mindennek világosnak és érthetőnek kell lennie, és természetesen szakmailag korrektnek is (Simonics, 2008). Amennyiben oktatóprogramként tekintünk a weblapra, fontos az is, hogy egyszerűen kezelhető, áttekinthető, esztétikus és felhasználóbarát legyen. A különböző tartalmak könnyed elérése érdekében az elsődleges szempont, hogy bárhonnan el tudjunk jutni bárhová a felületen belül. Ehhez megfelelő navigáció és ehhez tartozó ikonok szükségesek, melyek segítségével a felhasználó egyszerűen tájékozódhat. Fontos, hogy ezek a navigációs ikonok mindig ugyanott helyezkedjenek el a weblapon belül, máskülönben az összhatás zavarossá válik és a megértés is nehezebb (Simonics, 2008). Az oldal menürendszerének felépítése közben is törekedni kell az egyértelműségre és áttekinthetőségre. Szerencsés, ha a különböző megnyitott tartalmak új ablakban jelennek meg, így a felhasználónak nem kell folyton a visszalépkedéssel bajlódnia. A szövegnek nemcsak tömörnek és lényegre törőnek, hanem áttekinthetőnek is kell lennie. A könnyebb olvasás érdekében pedig érdemes jól látható betűtípust választanunk (Simonics, 2008). A betűtípusra a méret szempontjából is érdemes odafigyelni, általában a félkövér 14-es, 16- os betűméret az ideális. Hosszabb szöveget célszerű bekezdésekre tagolnunk, és ahol módunkban áll, felsorolást alkalmazni. A szövegből részleteket kiemelni csak a valóban releváns információk esetében érdemes, és lehetőleg minél kevesebbet, így nem nehezítik meg az olvasást és a megértést. A szövegblokkok formázására vagy sorkizárt, vagy balra zárt igazítást optimális alkalmazni (Simonics, 2008). 16

17 Hang használata során leginkább arra kell ügyelnünk, hogy a narrátor érthetően és megfelelő tempóban beszéljen, és természetesen törekedni kell a hangminőség maximális élvezhetőségére is. Optimális esetben a különböző hangbetétek hangereje megegyezik, de legalábbis szabályozható. Képek esetében a legfontosabb szempont, hogy azok jól kiegészítsék a szöveget és jó felbontásúak legyenek. A villódzó, vibráló elemek használata kifejezetten kerülendő, ezek ugyanis erőteljesen megterhelik a szemünket és zavarnak az olvasásban. Fontos, hogy a képek beillesztése ne öncélúan történjen, hanem valós funkciójuk legyen a tananyagon belül. Szerencsés, ha ezek a képek a képernyőnek mindig ugyanazon a részén jelennek meg. A videó-bejátszások esetében hasonlóak az elvárások: a mozgóképnek jó minőségűnek kell lennie, és rendelkeznie kell valamilyen többletértékkel, ami indokolja alkalmazását (Simonics, 2008). A fenti követelmények alapvetően a multimédiás oktatószoftverre jellemzőek, de úgy gondolom, egy multimédiás elemeket tartalmazó webes tananyag esetében ugyanezeket a szempontokat kell figyelembe vennünk. Természetesen bele lehetne menni konkrétabb részletekbe is, mint például a különböző kép- és hangfájlok típusainak ismertetésébe, de úgy érzem, ez a dolgozatom szempontjából már nem indokolt. A továbbiakban még visszatérek ezekre a szempontokra, pontosabban arra, hogy milyen mértékben sikerült őket megvalósítanom a weblapom keretében. Munkám bemutatását és értelmezését pedig a weboldalról készített képekkel szeretném illusztrálni. 2. A weblap felülete és tartalma Mint korábban említettem, a tananyagot a gyerekek ötödikes irodalomtankönyve alapján állítottam össze. A Versek című témakörön belül nem csak a tanult költeményeket, hanem a hozzájuk kapcsolódó részfejezeteket is átvettem ebből. Az adott anyagrészeket aztán életrajzokkal, képekkel, videókkal és feladatokkal egészítettem ki. A tankönyv alapján a tananyag az alábbi versekkel foglalkozik: Arany János: Családi kör Arany János: Rege a csodaszarvasról Petőfi Sándor: Az alföld Petőfi Sándor: Négyökrös szekér Csokonai Vitéz Mihály: Keserédes Petőfi Sándor: Megy a juhász szamáron Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom Tóth Árpád: Láng 17

18 József Attila: Mama 2.1. Tananyag A weblap főoldalán egy köszöntő szöveg található, mely az üdvözlés mellett azt a funkciót is ellátja, hogy röviden ismerteti az olvasóval az oldal célját és tartalmát. A gyerekek arra vonatkozóan is találhatnak itt szempontokat, hogy hogyan, milyen sorrendben érdemes haladniuk az egyes aloldalak között. A weblap Főoldala Az oldalon folyamatosan látható egy baloldali menüsor. Itt egy lépéssel elérhetőek azok a költők, akikkel a tananyag foglalkozik, vagy akár külön menüpontban az oldalon szereplő versek is, a megfelelő haladási sorrendben. A Google sites egyik gyengeségének mondható, hogy a menüsorban szereplő címeket abc-sorrendben jeleníti meg, ez részben megnehezíti annak eldöntését, milyen logikai sorrendben halad a tananyag. Ennek kiküszöbölésére már a főoldalon található ismertetőben is jeleztem a versek és alfejezetek helyes olvasási sorrendjét. A tájékozódást tovább segíti a menüsorból elérhető webhelytérkép. Erre kattintva a weblapon található összes oldalt és aloldalt láthatjuk hierarchikus struktúrában, és el is érhetjük azokat. 18

19 Webhelytérkép A tankönyv által meghatározott logikai sorrendet tehát legegyszerűbben két módon követhetjük: vagy a baloldali menüsorban található Az oldalon szereplő versek címre kattintva, vagy a Webhelytérkép megnyitásával. Egy másik alternatíva, ha a szintén baloldali menüsorban található költők neveire kattintunk. Ezt a haladási útvonalat szeretném a következőkben egy kicsit részletesebben bemutatni. Amikor kiválasztunk egy költőt, a névre kattintva először az életrajz jelenik meg. Ezekről az életrajzokról érdemes néhány szót ejtenem. Összeállításukhoz elsősorban internetes forrásokat használtam fel, melyeket aztán igyekeztem olyan mértékben lerövidíteni és leegyszerűsíteni, hogy az könnyen megemészthető legyen egy ötödikes tanuló számára. Az életrajzok alatt hiperhivatkozással érhetők el a felhasznált oldalak, így az érdeklődők jobban is utána olvashatnak egy-egy költőnek. Életrajz 19

20 Az életrajzokat minden költő esetében képpel illusztráltam. A webergonómiai szempontok tárgyalásánál kiemeltem, hogy hosszabb szöveg esetén ezt kifejezetten célszerű megtenni. A szöveg feldolgozását és olvashatóságát azzal is igyekeztem elősegíteni, hogy az életrajzot bekezdésekre tagoltam. A betűméret esetében korábban olvashattuk, hogy a 14-es, 16-os a javasolt. A Google sites esetében ez nem igazán tartható, ugyanis ezek a méretek ezen a felületen már zavaróan nagyok lennének. Amikor egy életrajzot elolvasunk, a lap aljára görgetve láthatjuk a különböző aloldalakat a megfelelő sorrendben, szintén hiperhivatkozás formájában. Az életrajzok alján található navigációs hivatkozások Ha ezekre a címekre kattintunk, a megfelelő aloldalak új lapon nyílnak meg, így a navigációval kapcsolatos webergonómiai szempontok maximálisan teljesíthetőek az alkalmazás kereteiben. A már megnyitott hivatkozások, bár kevésbé láthatóan, de más színűek lesznek a továbbiakban, így az olvasó azt is könnyedén átláthatja, melyik aloldalakat olvasta már el. 20

21 Az aloldalak felsorolása hierarchikus, és értelemszerűen a kapcsolódó versek kategóriája a felsőbbrendű link. Ezekre kattintva először a verset olvashatjuk el, majd annak aljára görgetve ismét elérhetővé válnak a korábban látott aloldalak, szintén a megfelelő haladási sorrendben. Webergonómiai szempontból ez azért szerencsés, mert a felhasználó gyakorlatilag minden tananyagrészt elérhet az weblap szinte bármelyik oldaláról. Néhány vers esetében a költemény elolvasása után egy videó betétet találhatunk. Ezeket minden esetben a Youtube nevű videómegosztó oldalról linkeltem át, és a vers színvonalas elszavalását tartalmazzák. A hanganyagok minősége többnyire megfelelő, bár sajnos olyan esetben nem törekedhetünk a maximumra, amikor viszonylag korlátozott mennyiségű anyagból választhatunk. A vershez kapcsolódó videó betét A videók egyszerűen elindíthatók és leállíthatók a hozzájuk tartozó menüsor segítségével. A hangerő problémája ebben az esetben nem merül fel, hiszen azt ugyanúgy a felhasználó szabályozhatja saját igényei szerint, mintha a videókat eredeti tárhelyükön, a Youtube-on játszaná le. 21

22 A weblapon megjelenik még egy típusú tartalom, pontosabban Petőfi Sándor Az alföld című költeményénél. Mivel a versben elég sok volt az ismeretlen szó, és ezek főleg tárgyakra vagy élőlényekre vonatkoztak, úgy gondoltam, érdemes lenne ezek képeiből készítenem egy diavetítést. Ehhez a szintén a G-mail-hez kapcsolódó Picasa képmegosztó nevű szolgáltatást vettem igénybe. Ezen alkalmazás keretében létrehozhatunk fényképeinkből különböző mappákat, majd ezeket megjeleníthetjük akár a saját honlapunkon is. A következetességnek némileg ellentmond, hogy csak ehhez az egy vershez tudtam ilyen diavetítést készíteni, de arra mindenesetre alkalmas, hogy egy újabb lehetőséget mutassak meg általa a pedagógusoknak és a tanulóknak. Az idegen szavak képeiből készített diavetítés Mint már korábban írtam, a versekhez kapcsolódó alfejezeteket a gyerekek tankönyvéből vettem át. Az esztétikai hatás és a könnyebb feldolgozás érdekében ezeket is képekkel illusztráltam. Az ergonómiai követelményekkel azonban ezen a ponton nem igazán értettem egyet. Az oda tartozó javaslatok között szerepelt, hogy a felhasznált képek lehetőleg mindig a képernyő ugyanazon részén jelenjenek meg. Én ezt nem tartottam be következetesen a weblapom megtervezése során, mert úgy gondolom, az, hogy a képek a szöveg jobb és bal oldalán egyaránt szerepelhetnek, nem nehezíti vagy hátráltatja a megértést, sőt, adott esetben akár pont ez az a változatosság, ami fenntartja a figyelmet. 22

23 Ezeknek az alfejezeteknek az alján szintén láthatók felsorolva a sorrendben következő egyéb fejezetek, melyekre kattintva új lapon olvashatjuk el őket. A vershez kapcsolódó alfejezetek 2.2.Feladatok Ahogy a fenti képeken láthattuk, minden hiperhivatkozásos felsorolás esetében legalul feladatokat találhatunk az adott versekhez kapcsolódóan. Ha ezekre rákattintunk, új ablakban tekinthetjük meg, hogy ezek a feladatok pontosan milyen jellegűek. A vershez kapcsolódó feladatok 23

24 Minden egyes vershez három feladattípust készítettem el, elsősorban azért, hogy demonstráljam az ezzel kapcsolatos lehetőségek széles tárházát. Fontos leszögezni, hogy a Google sites nevű weblapkészítő alkalmazás alapvetően nem rendelkezik feladatkészítő funkcióval, de mint sok hasonló esetben, a kreativitás és a találékonyság segít megtalálni a kiskapukat. Az első kategória a Gondolkodtató kérdések. Ezeket részben a tankönyvből vettem át, részben saját magam találtam ki. Általában három kérdés tartozik ide, és mindegyikre jellemző, hogy megválaszolásuk a vers továbbgondolását igényli. Fontos, hogy ezek sokszor nem egyértelműen eldönthető kérdések, sokkal inkább olyanok, amiken akár vitatkozni is lehet, vagy felidézni általuk a saját tapasztalatokat. Úgy gondolom, ezek a kérdések alkalmasak arra, hogy a tanórákon közös beszélgetéssel dolgozza fel őket a pedagógus és a tanulók, de akár arra is, hogy a gyerekek házi feladatnak kapják meg őket. Sok szempontból támogatják a kompetencia alapú oktatást is, hiszen túlmutatnak a puszta tények megtanulásán és visszamondásán: a tanulókat arra ösztönzik, hogy ismereteiket más kontextusban is megpróbálják értelmezni. A vershez kapcsolódó gondolkodtató kérdések A második kategória a Tesztfeladatok. A navigációs sajátosságok mellett ez a másik olyan területe a weblapnak, ahol a gyerekek interaktív tevékenységet hajthatnak végre. A kategórián belül kétféle feladattípust találhatunk, szöveg-kiegészítőket és kvízeket. Ezeket a feladatokat a Hot Potatoes nevű feladatszerkesztő programmal hoztam létre. Előnye, hogy alapverziója ingyenesen letölthető, ennek segítségével öt különböző feladattípust hozhatunk létre. 24

25 Ha a kész feladatokat feltöltjük valamilyen internetes tárhelyre (én például saját ELTE-s tárhelyemet használtam erre a célra), akkor a weblapra ezek egyszerűen belinkelhetőek. Hátránya, hogy a feladatok végeredménye csak a tanulók számára látható. Ahhoz, hogy a pedagógus -ben kapjon ezekről valamiféle értesítést, meg kell vásárolni a szoftver teljes verzióját. Az említett hátránytól függetlenül úgy gondolom, ezek a feladatok jól alkalmazhatóak mind a tanórákon, mind a gyerekek otthoni tanulása során. A magyarórákon megoldhatják őket közösen, vagy akár egyénileg is abban az esetben, ha a tanteremben minden tanulóra jut számítógép. És bár arra nem alkalmasak, hogy a tanár pontos visszajelzést szerezzen általuk, a gyerekek mégis használhatják őket otthon, gyakorlás gyanánt. Hiányos szöveg kiegészítése Kvíz 25

26 A tesztfeladatok sok szempontból megfelelnek a digitális bennszülöttként definiált gyerekek sajátosságainak. A tanulók munkájukra azonnali visszajelzést kapnak, és saját maguk választhatják meg a sorrendet, ami alapján haladni fognak a kérdések között. Emellett pedig azt is előnyösnek tartom, hogy igénybe vehetnek segítséget (például a következő helyes betű hozzáadása egy beírandó szó kapcsán), illetve, hogy a feladat csak akkor zárul le és adja ki a végeredményt, ha már minden kérdésre helyesen válaszoltak. Végül pedig úgy gondoltam, a paletta igazán akkor lesz színes, ha a tananyag tartalmaz egyegy nagyobb, átfogóbb feladatot is. Mint a gondolkodtató kérdések esetében, itt is szükség van a tanultak továbbgondolására, de mindez kiegészül egy kreatívabb, alkotó jellegű munkafolyamattal is. Ezeknél a feladatoknál a gyerekeknek a versekhez kapcsolódó témákról kell információkat gyűjteniük, és azok alapján valamilyen bemutatót készíteniük. Ezek felületéül szintén egy-egy Google-alkalmazás szolgál, a G-mail-es postafiókkal rendelkezők számára ingyenesen használható prezentáció- vagy dokumentumkészítő program. A tanulók ezeket a munkafelületeket szintén hiperhivatkozás által érhetik el, új ablakban megjelenítve. A vershez kapcsolódó alkotó jellegű feladat Az alkalmazás előnye, hogy egyszerre többen is szerkeszthetik a feladatot, akár ugyanabban az időben is. Éppen ezért úgy gondolom, akár az egész osztálynak is kiadhatóak a feladatok, amelyeket közösen oldhatnak meg. Az általam létrehozott üres dokumentumok és prezentációk is elsődlegesen ezt a célt szolgálták. Így amellett, hogy a tanulók megoldják az irodalomhoz kapcsolódó házi feladatot, egyúttal gyakorolhatják a webes felületen végzett csoportmunkát is. 26

27 Fontosnak tartom azt a szempontot is, hogy egy ilyen feladat megoldása közben kapcsolat teremthető a különböző tantárgyak között. Ha a gyerekek például az Alföldről szóló prezentációt állítják össze, akaratlanul és utánanéznek a földrajzi vagy történelmi vonatkozásnak is. A közösen szerkeszthető Google prezentáció A közösen szerkeszthető Google dokumentum Néhány vers esetében nem készítettem ilyen bemutató felületet, helyettük más jellegű feladatot terveztem. Két költemény esetében (Arany János: Rege a csodaszarvasról és József Attila: Mama) a Youtube videómegosztó oldalon többféle feldolgozást is találtam, és úgy gondoltam, ezt érdemes lenne valahogyan kihasználni. Éppen ezért ezen versek esetében a harmadik feladat a különböző feldolgozások meghallgatása, majd értelmezése. 27

28 A tanulók mindkét esetben egy hagyományos és egy modernebb verziót nézhetnek/hallgathatnak meg a művekről, így lehetőségük van azok összehasonlítására. A modern változatokat emellett azért is szerencsésnek tartom, mert a gyerekek így szembesülhetnek azzal, hogy komoly esztétikai minőséggel bíró klasszikus versek is megújíthatóak az általuk talán jobban kedvelt, fiatalosabb zenei irányzatok által. Itt megint csak láthatjuk, hogy a különböző tantárgyak között megteremthető egyfajta szintézis, ebben az esetben az irodalom és az ének-zene vonatkozásában. A konkrét versekhez kapcsolódó feladatokon kívül a weblapon találhatunk egy Összefoglaló feladatok című aloldalt is, amely szintén a baloldali menüsorból érhető el. Ezeket a feladatokat is a Hot Potatoes nevű programmal készítettem, de más típusúak, mint a korábbiak. Az aloldalon két feladatot találhatunk, egy keresztrejtvényt, illetve egy párosítási feladatot. Mindkettőre jellemző, hogy a korábbiaktól eltérően megoldásuk az egész Versek témakör ismeretét igényli, címükből adódóan összefoglaló jellegűek. Összefoglaló keresztrejtvény Szerzők és műveik párosítása 28

29 Negatív kritikaként megfogalmazható, hogy a két feladat igencsak szerény mennyiség, ha komoly összefoglalást várunk el. Mégis úgy gondolom, ez nem feltétlenül probléma, hiszen mint korábban említettem, az elsődleges célom nem a tananyag szakmai tökéletessége volt, sokkal inkább annak bemutatása, hogyan lehet a Google sites lehetőségeit minél jobban kiaknázni. Úgy gondolom, ez az elvárásom, ha nem is maximálisan, de teljesült. Összességében elmondható, hogy a Google sites nevű alkalmazás, ha nem is oktatási célokra találták ki, mindenesetre teljességgel használható egy webes tananyag létrehozására. Mivel egy viszonylag egyszerű programról beszélünk, természetesen nem várhatunk el tökéletességet (például szöveg beillesztése során nem választhatunk sorkizárt elrendezést), de úgy gondolom, a hibái nem igazán relevánsak. A korábban felvázolt webergonómiai követelmények nagy része betartható a felületen, a szöveget és a beillesztett multimédiás elemeket formázhatjuk, a hátteret testre szabhatjuk, a navigációt pedig magas szinten kivitelezhetjük. Mint azt próbáltam bebizonyítani, az a hiányossága is kompenzálható, hogy alapvetően nem alkalmas feladatok létrehozására. Mindezek alapján úgy gondolom, egy gyakorló pedagógus számára ideális lehet, akár az órát kiegészítő tananyag bázist, akár otthoni tanulásra szánt felületet kíván létrehozni. Természetesen a dolgozat ezen fázisában mindez még csak feltételezés, de bízom benne, hogy a későbbiekben bemutatásra kerülő konkrét tapasztalataim igazolni fogják az elvárásaimat. 3. A webes tananyag helye az iskola helyi tantervében Egy webes tananyag létrehozása értelemszerűen nem kontextus nélkül, légüres térben történik. Alapvetően köt minket egy téma, egy tantárgy, azon belül is egy konkrét tananyagegység. Amikor ilyesmit tervezünk, kiindulhatunk pusztán egy tankönyvből is, de ez még önmagában nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy segédanyagunk a gyakorlatban jól alkalmazható legyen. Mivel én is egy konkrét általános iskolában szándékoztam kipróbálni a saját tananyagomat, kézenfekvő volt, hogy azt igazítsam az intézmény helyi tantervéhez, illetve az adott pedagógus gyakorlatához; magát a felhasznált tankönyvet is az alapján választottam ki. Igaz, hogy ez a fajta alkalmazkodás némileg korlátozza a jövőbeli felhasználók körét, de cserébe pontos támpontokat ad az alkalmazáshoz a konkrét célszemélyeknek. 29

30 Úgy gondolom, ez a fajta tervezési mód eredményesen követhető mind a gyakorló pedagógusok, mind az őket segítő pedagógiai asszisztensek részéről. Ebben a fejezetben tehát azt szeretném kicsit részletesebben bemutatni, hogy az általam készített weblap hogyan illeszkedik az iskola helyi tantervéhez, milyen módon képes szolgálni az abban lefektetett célok és követelmények megvalósulását. Hogy a felhasználhatóság még kézenfekvőbb legyen, a pedagógusok számára egy a tanterv logikai struktúrájához alkalmazkodó tematikus tervet is készítettem, mely támpontul szolgálhat a weboldallal támogatott tanórák megtervezéséhez A Helyi Tanterv sajátosságai Mivel dolgozatomnak nem ez a célja, nem kívánok részletesebben belemenni az intézmény ezen dokumentumának ismertetésébe. Azt azonban fontosnak tartom, hogy kiemeljek belőle néhány olyan sajátosságot, amely a weblapom alkalmazása szempontjából releváns. A magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó Alapelvek, célok című fejezetben olvasható egy olyan bekezdés, ami egy számomra szokatlan, de annál pozitívabb célkitűzést mutat be: Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. (1. Sz. Általános Iskola, Helyi tanterv, Felső tagozat, 2007, 2-3.) A fentiekből megállapítható, hogy egy ilyen alapelvekkel rendelkező intézmény ideális színtere lehet egy multimédiás tananyag kipróbálásának. Ha már a helyi tanterv szintjén is kiemelik annak fontosságát, hogy a gyerekek megismerjék a különböző információs és kommunikációs technológiákat, joggal feltételezhetjük, hogy a tantestület is nyitott azok gyakorlati alkalmazására a tanórákon. 30

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs

Részletesebben

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07. Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

Beszámoló. Informatika szakkör

Beszámoló. Informatika szakkör Beszámoló Informatika szakkör A TÁMOP - 3.1.4. C-14-2015-0464 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem pályázatnak keretében szeptember10-től október 19-ig heti 2 órában, összesen 12 óra informatika szakkört

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai:

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai: JEGYZŐKÖNYV Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Dokumentumelemzés Kolompár Gyula Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Megtekintés, interjú, önértékelés

Részletesebben

Nyelvóra a SMART digitális oktatóteremben interaktív tábla és táblagépek használatával

Nyelvóra a SMART digitális oktatóteremben interaktív tábla és táblagépek használatával Nyelvóra a SMART digitális oktatóteremben interaktív tábla és táblagépek használatával A diákok képesek többet tanulni, azt a többet képesek jobban megtanulni, és az interaktív tananyagok használatának

Részletesebben

Óravázlat. Tantárgy: Marketing Évfolyam: 11. évfolyam Témakör: Célpiaci marketing Piacszegmentálás Tanár: Szemerédi Orsolya

Óravázlat. Tantárgy: Marketing Évfolyam: 11. évfolyam Témakör: Célpiaci marketing Piacszegmentálás Tanár: Szemerédi Orsolya Óravázlat Tantárgy: Marketing Évfolyam: 11. évfolyam Témakör: Célpiaci marketing Piacszegmentálás Tanár: Szemerédi Orsolya A tananyag rövid bemutatása A piacszegmentálás a középiskolai tananyag része a

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

Szervezeti formák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Szervezeti formák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Szervezeti formák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer Az osztályrendszer az intézmény közel azonos életkorú és fejlettségű tanulóit szervezi közösséggé az évfolyamon belül. Az

Részletesebben

PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN

PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN A kitöltéshez mintaként szolgálnak a Digitális Témahétre készült mintaprojektek, melyek a Digitális Témahét honlapjának Tudásbázisában érhetők el. ALAPADATOK

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Czifra Sándor Lőrinczi Konrád. Videó vezérelt kurzusok készítése Moodle keretrendszerben

Czifra Sándor Lőrinczi Konrád. Videó vezérelt kurzusok készítése Moodle keretrendszerben Czifra Sándor Videó vezérelt kurzusok készítése Moodle keretrendszerben A kezdetek... Felsővezetői támogatás. Nemzetközi trendek kutatása. Tanulmány utak, best practice Szakmai iránymutatás, oktatás. Módszertani

Részletesebben

EFOP Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ

EFOP Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 EFOP-1.3.9-17-2017-00011 Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ Idegen nyelvi klub A megvalósítás időszaka: 2018. 02. 15.-2018. 05.

Részletesebben

Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI. Óvodavezetői értekezlet 2014. 01. 16. Budapest

Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI. Óvodavezetői értekezlet 2014. 01. 16. Budapest Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI Óvodavezetői értekezlet 2014. 01. 16. Budapest 1 Mit tehetünk, hogy ilyen vidáman menjen a munka? 2 Az e-portfólió helye a folyamatban: Lépés a fokozatok között

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév) TÁMOP 3.1.4-08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Tájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető

Tájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik

Részletesebben

100% Véleménykérő lap NIK 2017/18/1 WEB programozás alapjai, NSTWP11MTC. távoktatás. Az órák. án vagyok aktív a tananyaggal kapcsolatban.

100% Véleménykérő lap NIK 2017/18/1 WEB programozás alapjai, NSTWP11MTC. távoktatás. Az órák. án vagyok aktív a tananyaggal kapcsolatban. Véleménykérő lap NIK 07/8/ WEB programozás alapjai, NSTWPMTC Riport generálás időpontja: 08.0.9. 8:: Értékelt kurzus oktató: WP_EA_MM_TÁV Sipos Miklós László Kurzus munkarendje Nem kötelező Egyszeres választás

Részletesebben

A víz szerepe a történelemben

A víz szerepe a történelemben Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Tanítási tervezet - vizsgatanítás -

Tanítási tervezet - vizsgatanítás - Tanítási tervezet - vizsgatanítás - Alapadatok: Az óra időpontja: 2015. november 10. 1. óra (8:00-8:45) Iskola: Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Osztályterem: Földrajz szaktanterem (földszint)

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL ÉS A DIGITÁLIS TANANYAGELEMEK BEMUTATÁSA KERESÉS, LEJÁTSZÁS ÉS FELADATKÉSZÍTÉS AZ NKP-N

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL ÉS A DIGITÁLIS TANANYAGELEMEK BEMUTATÁSA KERESÉS, LEJÁTSZÁS ÉS FELADATKÉSZÍTÉS AZ NKP-N A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL ÉS A DIGITÁLIS TANANYAGELEMEK BEMUTATÁSA KERESÉS, LEJÁTSZÁS ÉS FELADATKÉSZÍTÉS AZ NKP-N Az NKP célkitűzései Az NKP komplex, tanulást támogató online rendszer. Fejlesztési célok:

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Hallgatói elégedettségmérés október (papír alapon megismételve: február)

Hallgatói elégedettségmérés október (papír alapon megismételve: február) Oszlop1 Hallgatói elégedettségmérés 2017. október (papír alapon megismételve: 2018. február) Osztatlan tanárképzés, földrajz szak A válaszadók száma és aránya a megkérdezett hallgatók számához képest Oszlop2

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVIII.) Új folyam IV. 2012. 3-4. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/12/borhegyi-peter-az-apaczai-kiado-uj-kozepiskolastortenelemtankonyvei-04-03-12/

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

Útmutató egy eszközcsomag összeállításához

Útmutató egy eszközcsomag összeállításához Útmutató egy eszközcsomag összeállításához A portálon vagy a Saját tartalomtáradban található tartalmakból bármikor össze tudsz állítani egy eszközcsomagot. Eszközcsomag összeállítása akkor ajánlott, ha

Részletesebben

Megyeri Úti Általános Iskola 2019/2020

Megyeri Úti Általános Iskola 2019/2020 Megyeri Úti Általános Iskola 2019/2020 Intézményünket 1914-ben alapították. Megyer és Káposztásmegyer határán, megújult épületeiben várja a gyermekeket. Felvételi körzetünkbe Megyer családi házas övezete

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái V. A hallgatók lehetőségei és kötelességei a gyakorlat

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

ADD Alrendszer definíciós dokumentum

ADD Alrendszer definíciós dokumentum ADD Alrendszerdefiníciósdokumentum 1.Alrendszermegnevezése: ALTERnatíva 2.Tagok,elérhetőségek: MénesiDóra20/4202269,menesi.dora@gmail.com JuhászKatalin20/8064068,juhasz.katica@gmail.com IzsákAnna30/3694555,a.izsakanna@gmail.com

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában

Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában Melyik állítás jellemzi inkább a pedagógusok szemléletét? 1. A pedagógusok szerepe: a. a tudás átadása b. a segítő együttműködés 2. A tanítás elsődleges

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 1. Az informatikai eszközök használata 5 4. Infokommunikáció, 5. Az információs társadalom 1 4.1. Információkeresés, információközlési

Részletesebben

Tanulás a világhálón

Tanulás a világhálón Tanulás a világhálón Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 6. évfolyam Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete A modul szerzője: Nahalka István MODULLEÍRÁS Ajánlott korosztály 11-12

Részletesebben

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Tanulói laptop program

Tanulói laptop program Tanulói laptop program a Rumi Rajki István ÁMK Általános Iskolájában Kraft László Rumi Rajki István ÁMK Általános Iskola Játékvár Óvoda Művelődési Ház Községi és Iskolai Könyvtár Rumi Rajki István ÁMK

Részletesebben

A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter

A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ simonics.istvan@tmpk.uni-obuda.hu A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Az Óbudai Egyetemen 2011-ben megkezdtük a Gyakorlatvezető

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Egy TITOK az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban Amire senki nem gondol Nagy Erika, 2014 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

A trialogikus tanítási-tanulási modell

A trialogikus tanítási-tanulási modell Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT

ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK NÉMET NYELVBŐL 1. Szak megnevezése: Jogi felsőoktatási szakképzés 2. A tantárgy neve:

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A nem szakrendszerű oktatás általános iskolák 5. évfolyamán történő bevezetésének tapasztalatai,

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben