2 / április Tsz.: /04 E01_A101_ns001

Átírás

1

2 1. Műszaki leírás E01_A101_ns001.doc 2. Átnézeti helyszínrajz M = 1 : E01_A101_nr002.dwg Általános helyszínrajzok 3.1. Meglévő állapot M = 1 : 1000 E01_A101_nr031.dwg 3.2. Intermodális csomópont, autóbusz pályaudvar és kapcsolódó utak kialakítása. Pályaudvari bekötőút ,70 km sz. között, Baross Gábor utca. M = 1 : 500 E01_A101_nr032.dwg sz. főút 1. sz. körforgalmú csomópontja és pályaudvari bekötőút km sz. között, üzemi buszparkoló. (3.3/a) Baross Gábor út 2. sz. körforgalmú csomópontja a Sugár út keresztezésében (3.3/b) M = 1 : 500 E01_A101_nr033.dwg Forgalomtechnikai helyszínrajzok M = 1 : Intermodális csomópont, autóbusz pályaudvar, és kapcsolódó utak kialakítása. Pályaudvari bekötőút ,70 km sz. között, Baross Gábor utca. E01_A101_nr034.dwg sz. főút körforgalmú csomópontja és pályaudvari bekötőút km sz. között, üzemi buszparkoló. Baross Gábor út körforgalmú csomópontja a Sugár út keresztezésében E01_A101_nr035.dwg Általános hossz-szelvények M = 1:1 000 / 1 : sz. főút, Ipartelepi út, 1. sz. körforgalom E01_A101_nr041.dwg 4.2. Pályaudvari bekötőút ( ,98 km sz. között) E01_A101_nr042.dwg 4.3 Üzemi parkoló 1., 2., sz. kiszolgáló út, üzemi parkoló szgk. parkoló útja E01_A101_nr043.dwg 4.4. Pályaudvar 1., 2., 3. sz. kiszolgáló út E01_A101_nr044.dwg 4.5. Felvételi épület kiszolgáló út, P+R parkoló bekötőút, MÁV üzemi épület útcsatlakozás, MÁV üzemi épület parkolóút. E01_A101_nr045.dwg 4.6. Baross Gábor utca E01_A101_nr046.dwg sz. körforgalom csp. ág Baross Gábor utca, 2. sz. körforgalom csp. ág Sugár út, Baross Gábor utca egyirányú szakasza, Útcsatlakozás, lakossági kiszolgáló út, Útcsatlakozás Ady E utca, 2. sz. körforgalom E01_A101_nr047.dwg Mintakeresztszelvények M = 1 : Mintakeresztszelvények 1-6. E01_A101_nr051.dwg 5.2. Mintakeresztszelvények E01_A101_nr052.dwg 5.3. Mintakeresztszelvények E01_A101_nr053.dwg 5.4. Részletrajzok E01_A101_nr054.dwg 55. Betontábla kiosztási helyszínrajz E01_A101_nr055.dwg 2 /66

3 Keresztszelvények M = 1 : sz. főút, ipartelepi út, 1. sz. körforgalom E01_A101_nr061.dwg 6.2. Pályaudvari bekötőút ( ,98 km sz. között) E01_A101_nr062.dwg 6.3. Üzemi parkoló 1. sz. kiszolgáló út M=1:250 E01_A101_nr063.dwg 6.4. Pályaudvar 1. sz. kiszolgáló út E01_A101_nr064.dwg 6.5. Felvételi épület kiszolgáló út, P+R parkoló bekötőút, MÁV üzemi épület útcsatlakozás, MÁV üzemi épület parkolóút. E01_A101_nr065.dwg 6.6. Baross Gábor utca E01_A101_nr066.dwg sz. körforgalom csp. ág Baross Gábor utca, 2. sz. körforgalom csp. ág Sugár út, Baross Gábor utca egyirányú szakasza, 2. sz. körforgalom E01_A101_nr067.dwg 7. Kitűzési adatok E01_A101_na007.xls 8. Mennyiségszámítás E01_A101_na008.xls 9. Engedélyezési eljárásban érdekeltek név- és címjegyzéke E01_A101_ns009.doc 3 /66

4 Tartalomjegyzék 1. Előzmények Meglévő állapot Forgalmi tervezés Tervezett állapot leírása Vízszintes vonalvezetés Magassági vonalvezetés Keresztmetszeti kialakítás Csomóponti kialakítás Földmunka Területelőkészítés Kitűzés, közművezetékek feltárása A helyszín megtisztítása Megelőző védelem a felszíni vizekkel szemben Földvisszatöltés Humusz eltávolítása Töltésépítés Talajvíz Geotextília terítés, különleges töltésalapozás Minőségi követelmények Vízelvezetés építés közben A talaj kitermelése Földszállítás Töltésépítés Földmunka lezárása Depónia készítés Tömörítés Felületképzés és alakító földmunkák Földmunkák stabilitásának előírásai Földmunkák stabilitásának általános előírásai Időjárási körülmények Földművek javítása, fenntartása az építés alatt Minőségellenőrzés Pályaszerkezet Forgalomtechnika Útburkolati jelek Közúti jelzőtáblák Egyéb forgalomtechnikai berendezések Ideiglenes forgalmi rend Víztelenítés Közművek Műtárgyak Közvilágítás, térvilágítás Növénytelepítés Környezetvédelem Területi igénybevétel Geodéziai adatok Munkavédelemi és tűzvédelmi előírások Műszaki előírások MELLÉKLETEK /66

5 Tervjegyzék A1. Útépítési terv B0.01. Hídépítési terv Hullámosított acéllemez műtárgy terve a 111. sz. út 1+210,62 km sz-ben lévő Sintér-árok, (Kincses patak) keresztezésében B0.02. Hídépítési terv, Felüljáró a pályaudvari bekötőút 0+374,16 km sz-ben Sintér-árok (Kincsespatak) felett" B0.03. Rámpa és Lépcső terve B0.04. Szögtámfal terve E1. Környezetvédelem, Előzetes Vizsgálati Dokumentáció F1. Növénytelepítési terv G1. Távközlési hálózatok G Kis és középfeszültségű közcélú vezetékek terve G Közvilágítás terve G2.03. Volán üzemi parkoló és buszpályaudvar térvilágítása G2.04. MÁV. Területen belüli elektromos hálózatok G4. Vízellátás, csatornázás G5. Szénhidrogén vezetékek G0. Közműgenplán H Geotechnikai szakvélemény Útépítés H Geotechnikai szakvélemény Hídépítés U1. Kezelői és üzemeltetői határok terve NS. 01. Utas tájékoztató rendszer, és kamerás figyelő rendszer tervei NS. 03. Talajvédelmi terv T1. Kisajátítási terv R0. Előzetes Régészeti Dokumentáció J1.01. MÁV felvételi épület J1.02. MÁV üzemi épület J1.03. Volán Forgalmi épület J1.04. Volán üzemi parkoló épület J1.05. Vízház J2. Peronok, perontetők tervei O3. Bontási tervek M4. Költségbecslés Kapcsolódó tervek NS. 02. Rendezési terv módosítása, fedvényterv (A végleges engedélyezési terv, elkészítését követően folyamatosan.) 3-E08-G750 Vasúti Hírközlés és biztosítóberendezés Esztergom kertváros- Esztergom vonalszakasz 5 /66

6 Tervszám: /04 A tervdokumentáció megnevezése: Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése. Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése. Tervfázis: Engedélyezési terv Szakterv megnevezése: Útépítés Tervezői nyilatkozat A 37/2007 (XII.13.) ÖTM illetve a 193/2009 (IX.15.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően az alábbi nyilatkozatot tesszük: A tárgyi szakági terv egyeztetése a közút kezelőjével a tervezés folyamán megtörtént. A tervezett műszaki megoldások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. ÚT :2008 [e-ut ] Közutak tervezése (KTSZ) ÚT :2004 [e-ut ] Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése ÚT :2007 [e-ut ] Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai ÚT :2006 [e-ut ] Útépítési beton burkolatalapok (Tervezési előírások) ÚT :2005 [e-ut ] Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése ÚT :2010 [e-ut ] Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek ÚT :2010 [e-ut ] Körforgalmak tervezése (A KTSZ kiegészítése) Az egyeztetésekről készült jegyzőkönyvek, illetve visszaigazolások a műszaki leírás mellékleteit képezik. Az évi XXXI. törvény alapján az alábbi nyilatkozatot tesszük: A terv a tűzvédelmi jogszabályokban, a kötelezően alkalmazandó szabványokban és a hatósági előírásokban foglalt követelményeket kielégíti. A szakági tervdokumentáció felelős tervezője rendelkezik a megfelelő tervezői jogosultsággal. Budapest, év április hó 23. nap... felelős tervező: Komjáti Péter tervezői nyilvántartási száma: KÖ-T /66

7 1. Előzmények A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a KÖZOP 5.sz. prioritása keretében valósítja meg a Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció I. ütemét. Az I. ütem kivitelezési munkáira a Támogatási Szerződés decemberében aláírásra került, a kivitelezés folyamatban van. A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek elkészítésére van szükség, melyre a Nemzeti Infrastruktúra Zrt., mint ajánlatkérő 2012/S hivatkozási szám alatt ajánlati felhívást tett közzé az Európai Unió hivatalos lapjában a Kbt. második része szerinti közösségi nyílt közbeszerzési eljárás megindítására. A nyílt közbeszerzési eljáráson az UVATERV Út- Vasúttervező Zrt. nyerte el A Budapest- Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése / 2. rész, 4 engedélyezési és tenderterv elkészítését. A négy engedélyezési és tenderterv: 1. feladat: Angyalföld állomás és a 14-es villamos közötti közvetlen átszállási kapcsolat megteremtése 2. feladat: Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése 3. feladat: Piliscsaba - Esztergom vonalszakasz biztosítóberendezési és távközlési tervei 4. feladat: Bécsi úti szintbeni átjáró kiváltásához szükséges tervek Jelen tervdokumentáció Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése feladat engedélyezési terveit tartalmazza. Az engedélyezési terv előzményeként és alapjául az UTIBER COWI Konzorcium megvalósíthatósági tanulmánya (Munkaszám: , július) szolgált. Az engedélyezési terv -az első ütemben- a megvalósíthatósági tanulmányban feltárt változatok közül a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. és Esztergom Képviselőtestület által is támogatott 1.2. változat alapján készült, melyet az érintett közlekedési szolgáltatók illetve Esztergom Önkormányzata,feltételek megfogalmazása mellett jóváhagytak. A jóváhagyás, valamint az érintettek által tartott folyamatos egyeztetések alapján elkészített engedélyezési terv, határidőre leszállításra került megbízó felé. Az engedélyezési eljárás megindításához tervező a tervek tulajdonosi és kezelői jóváhagyását kérte érintettektől. Esztergom Önkormányzata, a bemutatott tervekre adandó elvi hozzájárulását -eltérően a korábbi Megvalósíthatósági Tanulmányra adott jóváhagyásától- az engedélyezési terv kialakítását 7 /66

8 érintő változtatásokhoz, illetve a korábbitól Megvalósíthatósági Tanulmánytól eltérő műszaki feladatok elvégzéséhez kötötte az alábbiak szerint A készülő tervek lakossági egyeztetése Településrendezési eszközök módosítása Környezetvédelmi elemzések készítése Új körforgalmú csomópont létesítése a 111. sz. Dorogi úton A lakossági igények teljesítéséhez szükséges eltéréseket az Önkormányzat Képviselőtestülete a november 23-i ülésében határozatban rögzítette. Igazodva a lakossági igényekhez, valamint a határozatban kért megváltozott műszaki tartalomhoz, tervező egy munkaközi módosított útépítési rajzot készített, és az új kialakítást tájékoztatásul megküldte az Önkormányzat részére. Az átadott anyag a lakosság tájékoztatására felkerült az Önkormányzat honlapjára. Az új kialakítással kapcsolatban Önkormányzat ismét változtatásokat kért, melynek során egy új körforgalmú csomópont építéséhez, és a Baross Gábor utca teljes hosszában történő felújításához kötötte a tervre vonatkozó elvi hozzájárulását. A kért változtatások -szintén egy határozatban- a Képviselőtestület december 5-i ülésén kerültek rögzítésre. A műszaki tartalmat érintő jelentős eltérések miatt tervező, az építtető NIF. Zrt- nél a tervezési szerződés módosítását kezdeményezte, és második ütemben egy új, a korábbi műszaki tartalomtól eltérő kibővített engedélyezési terv elkészítését vállalta. Jelen terv, az Önkormányzat által kért fenti módosítások átvezetésével, az Esztergom állomáson létesítendő intermodális csomópont kiépítését tartalmazza. A kialakításra kerülő Intermodális csomópont, illetve az érintett Önkormányzat és szolgáltatók bevonásával készült. A elkészült terv figyelembe veszi az UVATERV Zrt. által novemberében leszállított módosított N1-1 jelű Vasútépítési engedélyezési tervet, amely jogerős építési engedéllyel rendelkezik, valamint az időközben megépült P+R parkolók elhelyezését, illetve megépített kerékpártárolókat. 8 /66

9 2. Meglévő állapot Esztergom vasútállomáson, a jelenleg a vasútvonalon folyó építési munkák miatt korlátozott vasúti forgalom bonyolódik. Jelenleg Pilisvörösvárig, illetve Komárom irányában közlekednek a személyszállító vonatok. A jelenlegi személyközlekedés túlnyomó részét a helyközi járattal közlekedő Volántársaságok látják el. Helyi közlekedést a városban jelenleg a nemrég elindított 1. sz. járat látja el a Bánomi lakótelep, és a Vasútállomás között. További Buszközlekedést az Önkormányzattal megállapodással rendelkező ún. TESCO járatok bonyolítanak. A távolsági járatok jelenleg a Simor János utcai meglévő buszpályaudvarról indulnak, illetve érkeznek. A vasútállomás területén jelenleg az állomási felvételi épület előtt meglévő vágányhálózaton túl, meglévő kihúzóvágányok, illetve nemrégiben telepített üzemen kívüli üzemanyag-tároló, illetve lefejtő berendezés helyezkedik el. Az állomási területen további raktárak és lakóingatlanok illetve a vasúti dolgozók számára felújított közösségi épület helyezkedik el. Az állomási előtérnél megépültek az állomáshoz kapcsolódó P+R parkolók és kerékpártározók. A felvételi épület előtti állomástéren a járattal érintett buszok megállói találhatók. A meglévő kiskockaköves tér, mely az állomáshoz vezető Baross Gábor út egy részét is borítja, rendkívül rossz minőséggel bonyolítja többek között a SUZUKI gyárba tartó munkás járatok buszainak forgalmát. 3. Forgalmi tervezés Várható forgalmak meghatározása Az intermodális csomópont térségének forgalmi vizsgálatához kiindulási adatként a Magyar Közút gondozásában készült AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA c. kiadvány 111.sz. főút érintett szakaszának adatait használtuk fel, valamint a tervezési területen a Baross Gábor út Achim András utca csatlakozásban án, és a Baross Gábor út Sugár út Ady Endre utca csomópontban én forgalomszámlálás történt. A forgalmi vizsgálathoz egyeztetést folytattunk a Vértes Volán, a Volánbusz, valamint a Magyar Suzuki Zrt. és az Önkormányzat képviselőjével. A megvalósíthatósági tanulmány során korábban elfogadott változat esetében az autóbuszállomás vasútállomásra történő áthelyezésével minden helyközi autóbuszjárat érinti a vasúti pályaudvart, jobb lehetőséget biztosítva a vasúti és a helyközi járatok közötti átszállásra. Az intermodális csomópont kedvezőbb megközelítésének érdekében létesül továbbá egy állomáshoz vezető pályaudvari bekötőút a 111. sz. főúttól. A várható forgalmakat az ÚT Közutak távlati forgalmának meghatározása útügyi műszaki előírás alapján határoztuk meg. 9 /66

10 A forgalmi tervezés során az érintett úthálózatokon meglévő forgalmak az intermodális csomópont átadását követően az alábbiak alapján változnak: A pályaudvari bekötőút mértékadó forgalmát az intermodális csomópontból a 111. sz. főúton Dorog irányába dél felé közlekedő autóbuszok adják. A tervezett autóbusz tároló a buszpályaudvar üzemelése során munkanapokon 71 db olyan járművet fogad, amelyik ki kell, hogy menjen a két járata között a pályaudvari bekötőúton. A javításra szoruló, vagy felülvizsgálatra berendelt járművek (kb. 10%) Dorogra szintén ezen az útvonalon halad. Az intermodális csomópontról északi irányba, valamint a 11. sz. főúton déli irányba közlekedő autóbuszok a Baross Gábor úton közlekednek a 111. sz. főúti jelzőlámpás csomópont érintésével. A jelenleg a Baross Gábor úton közlekedő Magyar Suzuki Zrt. alkalmazottakat szállító autóbuszjáratok az intermodális csomópont átadását követően már másik útvonalon közlekednek. Az intermodális csomópont az átadást követően várhatóan napi 250 szgk. többletforgalmat generál a Baross Gábor út irányából. Az intermodális csomópont várható üzembe helyezésének éve a számítások során A tervezési időtáv 15 év, azaz a forgalmakat =2030-re vetítettük előre. A pályaszerkezet méretezéséhez (F115) a tervezési időtáv fele, vagyis az üzembe helyezéstől számított t=15/2=8 év, azaz 2023 előrevetített forgalmát vettük figyelembe. A forgalmi vizsgálat során a az átlagos napi ÁNF [J/nap; Ej/nap], illetve a mértékadó óraforgalmak MOF [Ej/ó] kerültek meghatározásra. A MOF értékekének meghatározása a MOF = w*ánf képlettel történt, ahol a w csúcsóra tényezőt belterületen nem üdülő forgalom esetére alkalmazandó 9%-nak feltételeztük, a forgalom napi ingadozásának és a forgalom összetételének figyelembe vételével. A forgalmi ráterhelés eredményeként az intermodális csomópont térségének keresztmetszeti forgalmát a várható átadás évében és a tervezési időtáv végén a következő ábrák mutatják. 10 /66

11 11 /66

12 12 /66

13 13 /66

14 Csomópontok forgalmi tervezése 14 /66

15 A csomópontok forgalmi tervezése során az újonnan épülő két darab körforgalmú csomópont kapacitásvizsgálatát végeztük el. A meglévő jelzőtáblával szabályozott csomópontokon a jelenlegi állapothoz képest nem történik változás, a jövőben kialakuló forgalmak nem indokolják a csomóponti szabályozás vizsgálatát. A Baross Gábor út Sugár út csomópontban új körforgalmú csomópont létesül. A jövőben várható forgalmak alapján az ÚT Körforgalmak tervezése (A KTSZ kiegészítése) útügyi műszaki előírás F2 függeléke alapján a csomópont közelítő kapacitása a következőképpen alakul: Q1=4278 E/nap Q2=1728 E/nap Az F.6/2 ábra alapján a forgalom-összetétel az I. szektorba esik, így a körforgalom létesítése lehetséges, ágankénti kapacitásszámítás szükségtelen. 15 /66

16 A meglévő 2. jelzőtáblával szabályozott csomóponton a jelenlegi állapothoz képest nem történik változás, a jövőben kialakuló forgalmak nem indokolják a csomóponti szabályozás vizsgálatát. A meglévő 3. jelzőtáblával szabályozott csomóponton a jelenlegi állapothoz képest nem történik változás, a jövőben kialakuló forgalmak nem indokolják a csomóponti szabályozás vizsgálatát. 16 /66

17 A 111.sz.főúton az újonnan létesülő pályaudvari bekötőúttal alkotott csatlakozásában körforgalmú csomópont létesül. A jövőben várható forgalmak alapján az ÚT Körforgalmak tervezése (A KTSZ kiegészítése) útügyi műszaki előírás F2 függeléke alapján a csomópont közelítő kapacitása a következőképpen alakul: Q1=13345 E/nap Q2=434 E/nap Az F.6/2 ábra alapján a forgalom-összetétel az II. szektorba esik, ami szerint a körforgalom létesítése lehetséges, ágankénti kapacitásszámítás ugyan szükséges, ám a forgalom rendkívül egyenlőtlen alakulása miatt az áganként belépni képes forgalom C= E/óra körül alakul, ami a várható E/óra belépő forgalmaknak messzemenően megfelel. A várható kapacitástartalék, az F.12. ábra alapján biztosan A kiváló forgalomminőségű lebonyolítást eredményez. A csomóponti ábrák alapját képező célforgalmi mátrixok a következőképpen alakulnak: 17 /66

18 18 /66

19 Az intermodális csomópont és térségének gyalogosforgalmát elsősorban a korábban készült megvalósíthatósági tanulmány és a vasúti tervekhez kapcsolódó utasforgalom számítás alapján készítettük. A gyalogosforgalom a következő mozgásokból tevődik össze: IMCS környező lakóterület, belváros felől a Baross Gábor utcán IMCS-n belül az autóbuszpályaudvar vasútállomás között, és az autóbusz átszállások között P+R parkoló IMCS között A gyalogos és kerékpáros mozgásokat a következő ábra szemlélteti. 4. Tervezett állapot leírása Esztergom állomáson, az Önkormányzattal, a Vértes Volánnal, valamint a MÁV- illetékeseivel történt egyeztetés alapján a jelenleg a belvárosban közel üzemelő meglévő autóbusz pályaudvar, a vasútállomás közvetlen közelébe kerül áthelyezése. Esztergom állomás végponti oldalán, a kihúzó vágányok és az üzemi funkciók megszűnésével felszabaduló területre kerül az autóbusz pályaudvar, mely biztosítja a kapcsolatot a vasúti és az autóbuszos közlekedés között. Az autóbusz pályaudvar megközelítése két irányból történik. Biztosított a csatlakozás egyrészt a Baross Gábor utca felől, valamint újonnan létesül egy pályaudvari bekötőút, ami a Kincses patak és a vasúti vágányok vonalát lekövetve egy négyágú körforgalmú csomóponttal csatlakozik a meglévő 111. sz. főúthoz. Az autóbusz pályaudvar működtetéséhez, illetve műszaki kiszolgálásához, üzemi parkoló épül, amely a Kincses patak déli oldalán, a vasúti töltés melletti területen kerül elhelyezésre. A pályaudvari bekötőút km szelvényben, jobb oldalon csatlakozik a volán üzemi parkoló bekötő útja. A pályaudvar üzemeléséhez szükséges elkerített üzemi parkoló területén történik a buszok parkoltatása, tankolása, illetve a két járat közötti időben az ingázó buszok parkoltatása, 19 /66

20 valamint éjszakai tárolása. A bejáratnál sorompóval szabályozott üzemi parkoló területén a Volánokkal történt egyeztetéseknek megfelelően, 16 db szóló és 12db csuklós busz elhelyezését biztosító parkoló áll rendelkezésre. A parkolóhoz tervezett üzemi épületben kerülnek elhelyezésre a felmerült igények szerint szükséges szociális létesítmények is. Az üzemi parkoló kiszolgálására egy 26 gépkocsi befogadására alkalmas személygépkocsi parkoló is kialakításra kerül. A parkolót a pályaudvari bekötőút km sz. ben lévő útcsatlakozásról lehet megközelíteni. A pályaudvari bekötőút a délről érkező, illetve délre haladó autóbuszok forgalmát bonyolítja, és az észak felől érkező buszokhoz hasonlóan a Baross Gábor utcai tervezett megállóhelyen teszi le az utasokat, majd ezt követően hald be a pályaudvari területre, illetve üzemi parkolóba. Az északról érkező, illetve északi irányba haladó autóbuszok forgalmát, a Baross Gábor utca bonyolítja. A tervezett buszpályaudvaron az érintett Volántársaságokkal egyeztetve 12 db kocsiállás kerül kialakításra. A tervezett peronok fölött előtetők kerülnek elhelyezésre, és a szükséges közvilágításon túl, természetesen kiépül az utastájékoztató rendszer is. A buszpályaudvarnál a meglévő műemlék jellegű vízház teljesen felújításra kerül, és az üzem biztosításához egy új Volán forgalmi épület kerül betervezésre. Az intermodális csomópont kialakítása során átalakul a MÁV állomási felvételi épülete is, és a fejlesztésekkel összhangban egy új MÁV üzemi épület (jelfogó, raktár, stb.) is megtervezésre kerül. A fejlesztéssel érintett épületek terveit a J1.01.-J1.05. jelű tervek tartalmazzák. (MÁV felvételi épület, MÁV üzemi épület, Volán Forgalmi épület, Volán üzemi parkoló épület, Vízház) Átépül az állomási felvételi épület előtti Bem József tér is, egészen a Schweidel József utcai csatlakozásig, illetve a már kiépült P+R parkoló kiépített csatlakozó útjáig. Ennek során áthelyezésre kerül egy a P+R parkolókkal együtt megépített kerékpártároló, valamint a rokkantak számára kialakított 5db parkolóhely is. Az áthelyezésre a vasútvonal villamosításával kapcsolatban kialakításra kerülő kapcsolókert elhelyezése miatt van szükség. Szintén átalakul a buszpályaudvar északi végében kialakuló új terület is. A meglévő vasúti töltés elbontását követően kialakuló tér felhasználásával, egy közpark kerül kialakításra, ahol a jelenleg a MÁV tulajdonában lévő laktanya épülete, várhatóan az Önkormányzat üzemeltetésébe kerül. A felszabadult területen, Esztergom Város Önkormányzatával történt egyeztetésnek megfelelően egy park kerül kialakításra. A tervezett kialakítását az F1. jelű, Növénytelepítési terv tartalmazza. 20 /66

21 A tervezett Intermodális csomópontban, a forgalmi tervezés fejezetben leírt forgalomnövekedéssel számolunk. A várható forgalomnövekedés érinti a pályaudvar környezetében lévő utak forgalmát, minőségét, és természetesen a környezetre gyakorolt hatását. A hatások csökkentésére, Esztergom Önkormányzatával történt egyeztetésnek megfelelően, a szükséges helyeken zajárnyékoló falak kerültek betervezésre, valamint a Baross Gábor utca teljes szakaszára vonatkozó útfelújítás, illetve egy új körforgalmú csomópont került megtervezésre a Baross Gábor utca Sugár út keresztezésében. A tervezett beavatkozásokkal a közlekedési zaj, valamint a káros anyag kibocsátás csökkentését kívánjuk elérni. A tervezett csomópontépítések a forgalmak optimális áramlását kívánjuk elősegíteni. A tervezett kialakítással kapcsolatban környezetvédelmi szempontból, Előzetes Vizsgálati Dokumentáció készül, amely a tervezett létesítménynél részletesen vizsgálja az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatásokat. Tervezett kialakítást a 3.1., 3.2., 3.3. sz. helyszínrajzi munkarészek ábrázolják. A tervezett közutak osztályba sorolása 111. sz. főút (meglévő) Pályaudvari bekötőút (tervezett) Baross Gábor utca (meglévő) Sugár út (meglévő) közúti osztály II. rendű főút Gyűjtőút II. rendű főút Gyűjtőút tervezési osztály B.IV.b B.V.d B.VI.d B.V.d környezeti körülmény B A B B tervezési sebesség (v t ) 60 km/h 40 km/h 40 km/h 40 km/h A közúti osztályokban biztosítandó mértékadó jellemzők v t = 60 km/h v t = 40 km/h Megállási látótávolság (L m ) 65m 35m Előzési látótávolság (L e ) 400m 330m Legkisebb körívsugár (R) 120m 45m Legkisebb átmeneti ív paraméter (p) 64m 32m Legnagyobb emelkedés, illetve esés (%) Legkisebb domború ív a megállási látótávolság biztosításához (R d ) 8% 10% m 350 m Legkisebb domború ív az előzési látó /66

22 távolság biztosításához (R d,e ) m m Legkisebb homorú ív a megállási látótávolság biztosításához (R h ) 1100 m 500 m A pontokban részletezendő vízszintes és magassági vonalvezetés, valamint a tervezési osztályhoz tartozó keresztmetszeti kialakítás megfelel az előzőekben, leirt jellemzőknek. 4.1 Vízszintes vonalvezetés A tervezett autóbusz pályaudvar helyszínrajzi kialakításának alapját a megvalósíthatósági tanulmányon felül az Intermodális csomópont kialakításával kapcsolatban megfogalmazott igények adták. Az engedélyezési terv készítése során a Megbízóval, a Vértes Volánnal, a MÁV Zrt., Esztergom Város Önkormányzata és a Volánbusz Zrt.-vel folytatott egyeztetések eredményeként, valamint a kedvezőbb üzemi funkciók és forgalmi rend miatt a kialakítás megváltozott. Az autóbusz pályaudvarhoz érkező autóbuszok számára két helyen a Baross Gábor utcában és a pályaudvari bekötőúton leszállóhely létesült. Az autóbuszok a korábbi kialakításnak megfelelően a Baross Gábor utcáról fordulhatnak be a három sorban elhelyezett induló állásokhoz. Az autóbuszállások, lekerekítések, buszöböl méretei a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás és Vértes Volán Zrt. igényei alapján kerületek meghatározásra. A járműmozgásokat és a kocsiállások elhelyezését forgalomszabályozási eszközökkel segítik, így a pályaudvari 1. sz. kiszolgáló útról induló autóbuszok az északi, Dorogi irányban távozó buszok indítását bonyolítja, elkerülve ezáltal az autóbuszok szűk helyen történő balra kanyarodását. Ezzel összhangban a 2. és 3. sz. kiszolgáló útról induló buszok mind az északi, mind a déli irányba közlekedő buszok indítására ad lehetőséget. A beruházás kapcsán történő felújítások a meglévő nyomvonalak felhasználásával jár. Új nyomvonalon a tervezett pályaudvari bekötőút épül ki, ahol a Kincses patak keresztezésénél R= 45m sugarú bal ívvel keresztezzük a pataktöltést, míg a nyomvonal pályaudvari rész R= 25m sugarú ív került betervezésre. Az üzemi parkoló kialakításánál a buszok várható járműmozgásaihoz igazított ívsugarakkal épülnek ki. A legkisebb alkalmazott ív R=20m, az üzemi parkoló 2.sz kiszolgáló út visszafordító részén R=21,5m. Tervezett kialakítást a, 3.2., 3.3. sz. helyszínrajzi munkarészek ábrázolják. 4.2 Magassági vonalvezetés A tervezett létesítmények magassági vonalvezetését alapvetően az alábbiak határozták meg: Meglévő burkolt utaknál biztosítandó útcsatlakozások, útkeresztezések. 22 /66

23 Áthidalt akadály felett biztosítandó űrszelvény magasság. Maximális talajvízszint és a várható belvízmagasság. Pályaszerkezet vízteleníthetősége. Csőátereszek elhelyezhetősége. A tervezett útszakaszok magassági kialakítását az 4.1. rajzszámmal kezdődő hossz-szelvények tartalmazzák. A tervezett kialakítás a meglévő vasúti pályaudvarnak korábban helyet biztosító plató átalakításával kerül kialakításra. A buszpályaudvar, a tervezett fejállomástól 1,5%-os hosszeséssel kerül kialakításra, amelynek következményeként jelentős bevágásra, illetve területrendezésre kerül sor. A 111. sz. úttól induló pályaudvari bekötőút magassági vonalvezetése alkalmazkodik a tervezett körforgalmú csomópont magassági kialakításához, valamint a Kincses patak déli oldalán lévő töltés magasságához és hossz-eséséhez. Az új nyomvonal mentén a tervezett bekötőút, és a meglévő patak töltése közötti terület feltöltésre kerül. A Kincses patak keresztezését követően, egészen a pályaudvarig, az út terepközeli vonalvezetéssel vezet. 4.3 Keresztmetszeti kialakítás A keresztmetszeti kialakítást az 5. sz. rajzi munkarész Mintakeresztszelvényei ábrázolják. ( ) Az Intermodális csomópont részéként tervezett buszpályaudvar, és a hozzá kacsolódó csatlakozó utak jellemző méretei és keresztmetszeti kialakítása az alábbiakban foglalható össze. Tervezett út Sávszélesség Oldalesés (kiemelt szegélyek között) Baross Gábor utca (2X1sáv) 2x4,25m 2,5% kétoldali (burkolatcsere) Baross Gábor utca (egyirányú út) 2x4,25m 2,5% kétoldali (burkolatcsere) 111. sz. út 2x3,25m (+0,25m) 2,5% kétoldali (burkolatcsere) Pályaudvari bekötőút 2x3,25m (+0,25m) 2,5% egyoldali Pályaudvar kiszolgáló útjai 7,00-10,00m 2,5% egyoldali vápás Üzemi parkoló kiszolgáló útjai 8,00-10,00m 2,5% egyoldali Felvételi épület kiszolgáló útja 2,50m+3,50m 2,5% egyoldali P+R parkoló bekötő útja 2x3,00m 2,5% tetőszelvény Sugár út 2x4,00m 2,5% tetőszelvény A pályaudvari bekötőút R=25m sugarú ívében sávonként 1-1m sávszélesítést terveztünk 23 /66

24 4.4 Csomóponti kialakítás Az intermodális csomóponttal együtt két körforgalmú csomópont kiépítésére kerül sor. 1.sz. körforgalom sz. főút csomópontja a pályaudvari bekötőút, és ipartelepi út csatlakozásában 2.sz. körforgalom. Baross Gábor utcai csomópont a Sugár út keresztezésében 1.sz körforgalom A kiemelt szegélyek között épülő, és közvilágítással ellátott körforgalmú csomópont körpályája 7,00 m széles, a külső szélen 25 cm széles biztonsági sávval. Rk=16,25m A padka 1,75 m széles. A járható gyűrű 1,75 m széles, térkő burkolattal, a burkolatszélben (+0,25m) K j. szegéllyel határolva. A járható gyűrűt és a középszigetet kiemelt szegéllyel kell elválasztani. A kiemelt szegély mellett a körforgalmi földkúp víztelenítésére burkolt folyóka épül. A körpálya külső szélén valamint a tölcséres szakaszok burkolatszéleinél kiemelt szegély épül. A körpálya oldalesése 2,0% a csomóponti ágak felé. A padka 5,0%-kal esik az árok felé. A középsziget esése 10,0% A csomóponti ágak kialakítása a vonatkozó műszaki előírás szerinti. Az elválasztó szigetek kiemelt szegéllyel határoltak. A belépő ágak 4,00 m, a kilépők 5,00 m szélesek. A padkák oldalesése egyenesben 5,0%, az ívek belső oldalán 5,0% vagy q%, az ívek külső oldalán a padka relatív törése 8,5-q%. A tervezett rézsűk 1:1,5 hajlásúak, az árkok fenékszélessége 40 cm. A tervezett padkaszélességek, illetve a csomóponthoz tartozó tölcséres szakaszok tekintetében tapasztalhatók szélességi eltérések, melyet a 3.3. rajzszámú helyszínrajzon részletesen is ábrázoltunk. A tervezett körforgalom nyugati oldalán a 111. sz. úttal párhuzamosan, a Közútkezelővel egyeztetett 1,5m szélességű járda került betervezésre, 1,5m-es zöldsáv elválasztással. A csomóponti kialakítás miatt a Kincses patak keresztezésében meglévő hullámosított acél műtárgy mindkét oldalra történő meghosszabbítására van szükség. Tervezett kialakítását a B0.01. jelű hídépítési terv tartalmazza. 24 /66

25 2.sz körforgalom A szintén kiemelt szegélyek között épülő, és közvilágítással ellátott belterületi körforgalmú csomópont körpályája 7,00 m széles, a külső szélen 25 cm széles biztonsági sávval. Rk=13,75m A padka 1,50 m széles. A járható gyűrű 1,75 m széles, térkő burkolattal, a burkolatszélben (+0,25m) K j. szegéllyel határolva. A járható gyűrűt és a középszigetet kiemelt szegéllyel kell elválasztani. A kiemelt szegély mellett a körforgalmi földkúp víztelenítésére burkolt folyóka épül. A körpálya külső szélén valamint a tölcséres szakaszok burkolatszéleinél kiemelt szegély épül. A körpálya oldalesése 2,0% a csomóponti ágak felé. A középsziget esése 10,0% A csomóponti ágak kialakítása a vonatkozó műszaki előírás szerinti. Az elválasztó szigetek kiemelt szegéllyel határoltak. A belépő ágak 4,00 m, a kilépők 5,00 m szélesek, cm biztonsági sávval. A tervezett csomóponthoz tartozó tölcséres szakaszok tekintetében tapasztalhatók szélességi eltérések, melyet a 3.3. rajzszámú helyszínrajzon részletesen is ábrázoltunk. A tervezett körforgalom mentén a gyalogos kapcsolatok illetve átvezetések biztosításra kerültek. A tervezett 1,5m szélességű járdák csomóponti ágakon történő átvezetésénél 3,0 m széles gyalogátkelőhelyek kerülnek kialakításra. 5. Földmunka 5.1. Területelőkészítés Kitűzés, közművezetékek feltárása A földmű kitűzését majd a jóváhagyott kiviteli terv kitűzési adatai szerint kell elvégezni. A földmű által keresztezett föld alatti építményeket a földmunka építésének megkezdése előtt a műszaki szaktervek adatai alapján kell megépíteni, melyre majd a kiviteli terv fázisában elkészített tervek alapján kerülhet sor. A föld alatti meglévő építmények pontos helyét a műszaki szaktervek adatai alapján kutatóárkokkal fel kell tárni és azt a terepen (a balesetek és a rongálás megelőzése érdekében) jól láthatóan jelezni kell A helyszín megtisztítása A földmű építésének megkezdése előtt a munkaterület előkészítését kell elvégezni. A humuszleszedés, vagy talajcsere megkezdése előtt a munkaterületről minden olyan természetes és mes- 25 /66

26 terséges akadályt el kell távolítani, amely a földműépítés útjában van, az építendő földmű állékonyságát veszélyezteti, továbbá balesetet okozhat. A munkaterületről el kell távolítani és a kivitelezés megkezdése előtt elkészítendő építésszervezési tervben meghatározott helyre kell szállítani a fákat, a gyomot a cserjét, a termőföldet, az idegen anyagokat és a nem megfelelő teherbírású altalajokat. A kivágott fákat meghatározott méretekre vágva és a kijelölt helyre szállítva kell átadni. A töltés alatti talajból a tuskókat el kell távolítani. A tuskók irtása után a keletkezett gödröket az pont szerinti talajokkal vissza kell tölteni és a fellazult réteggel együtt a földet Tr min =90 %-ra tömöríteni. A tervezett töltések alatti, alkalmatlan fedőrétegtől megtisztított terep felső 0,25 m vastag rétegét tömöríteni kell. Célszerűen az elérendő tömörség min. Tr =85 %, a teherbírás min E2=20 MPa Megelőző védelem a felszíni vizekkel szemben A pályaudvari bekötőútnál végzendő humuszleszedési munkák alatt, illetve azt követően folyamatosan biztosítani kell, hogy a munkaterületre felszíni vizek ne jussanak, illetve a munkaterületet koncentráltan ne keresztezzék. Ennek érdekében a végleges vízelvezető árkokat el kell készíteni. Ha a földmű lefolyástalan területen épül, az építést megelőzően árok nyitásával a munkaterületet le kell csapolni Földvisszatöltés Ha a töltés alatti termett talajban tuskó és gyökér kiszedése, földalatti építmények eltávolítása, vagy egyéb okok következtében gödrök maradnának, a fellazult részek eltávolítása után a gödröket meg kell szüntetni és rétegesen tömörítve betölteni. Biztosítandó tömörség Tr min = 90 %. A felhagyott vízelvezető medreket ki kell tisztítani és a felvizi oldalról agyagdugóval lezárni. A visszatöltést az alábbi feltételeknek megfelelő talajjal terepszintig kell elvégezni. a legnagyobb száraz sűrűség haladja meg az 1550 kg/m 3 értéket; a konzisztencia index legalább 0,85; a szervesanyag tartalom durva szemcsés talajnál legfeljebb 3, kötött talajnál legfeljebb 5 tömeg % Humusz eltávolítása A munkaterületről a növényzetet, valamint a termőföldet - a humuszleszedési szakaszokon belül, 26 /66

27 mint töltésépítésre alkalmatlan talajt, a talajmechanikai szakvéleményben előírt vastagságban kell eltávolítani. A termőföld leszedését a földmű építésének megfelelő ütemben kell végezni, a termőföld leszedése ismételten elrendelhető, ha a felület időközben elgyomosodott. A humuszleszedés módját, a földmunka biztosításához szükséges humuszmennyiség tárolását, illetve a felesleges mennyiség elszállítását, a kivitelező által készíttetendő építésszervezési tervnek kell tartalmaznia Töltésépítés Talajvíz A talajmechanikai vizsgálatok alapján a tervezési szakaszon az alábbi fúrásoknál jelentkezett talajvíz.: 104 j. fúrás Talajvíz a fúrásban a nem jelentkezett. 1 j. fúrás Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 4,6 m mélységben (104,63 mbf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint a terepszint alatt 4,5 m mélységben (104,73 mbf) állandósult. 2 j. fúrás által felt Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 2,8 m mélységben (105,98 mbf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint a terepszint alatt 2,7 m mélységben (106,08 mbf) állandósult. 3 j. fúrás Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 3,3 m mélységben (106,1 mbf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint a terepszint alatt 3,1 m mélységben (106,3 mbf) állandósult. 4 j. fúrás Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 4,7 m mélységben (105,77 mbf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint a terepszint alatt 4,5 m mélységben (105,97 mbf) állandósult. 5 j. fúrás Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 3,3 m mélységben (106,45 mbf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint a terepszint alatt 3,2 m mélységben (106,55 mbf) állandósult. 6 j. fúrás Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 3,4 m mélységben (105,24 mbf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint a terepszint alatt 3,1 m mélységben (105,54 mbf) állandósult. 7 j. fúrás Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 3,3 m mélységben (105,53 mbf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint a terepszint alatt 3,1 m mélységben (105,73 mbf) állandósult. 27 /66

28 8 j. fúrás Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 3,8 m mélységben (105,65 mbf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint ugyanezen a szinten állandósult. 9 j. fúrás Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 3,8 m mélységben (103,95 mbf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint a terepszint alatt 3,3 m mélységben (104,45 mbf) állandósult. A tervezett park területén mélyített 105 j. fúrásban talajvíz nem jelentkezett. A becsült maximális talajvízszintet a fenti rendelkezésünkre álló adatok alapján. 107,5 mbf szinten állapítottuk meg Geotextília terítés, különleges töltésalapozás A geotechnikai szakvélemény előzetes feltárásai és laboratóriumi vizsgálatai alapján különleges töltésalapozás szükséges. Ezeken a szakaszokon a felszínközeli alkalmatlan fedőréteg eltávolítása után szemcsés talaj beépítése szükséges. Az eltávolított talaj helyén 1 réteg elválasztó geotextília terítése után jól tömöríthető durvaszemcsés talaj terítendő. A különleges töltésalapozás szakaszhatárai az alábbiak: Új útpálya építése esetén, megállóhely és leszállóhely építése bal oldalon (0+115, ,30 km sz), buszöböl építése jobb oldalon (0+14, ,55 km sz.) A tervezett nyomvonalba bevont területek felszínéről átlagosan 40 cm vastagságú alkalmatlan fedőréteg eltávolítását kell előirányozni. A letisztított felületre geotextíliát kell fektetni és arra M1 minőségű földműanyagot valamint a földmű felső 0,5 m vastag rétegét kell beépíteni. A teljes pályaszerkezet csere szakaszán a pályaszerkezet alá be kell építeni a földmű felső 0,5 m vastag rétegeit (fagyálló-és javítóréteg). 2 sz. körforgalmi csomópont kiépítése A tervezési területen a terepszint alatti 1,1 m mélységig a termett talajt ki kell termelni, majd a kitermelés után előálló felületre geotextíliát kell fektetni 28 /66

29 111 sz. főút (1+175, km sz.) A tervezett nyomvonalba bevont területek felszínéről átlagosan 20 cm vastagságú alkalmatlan fedőréteg eltávolítását kell előirányozni. A letisztított felületre geotextíliát kell fektetni. Ipartelepi út Az alkalmatlan fedőréteg eltávolításának átl. vastagsága: 0,2 m. Az alkalmatlan fedőréteg eltávolítást követően egy réteg geotextíliát kell lefektetni és azon a töltést jól tömöríthető M-1, M-2 durvaszemcsés talajból kell megépíteni. Pályaudvari bekötőút ( ,98 km sz.) Szelvény Leszedés Alapozás km között -(120cm alkalmatlan talaj) geotextília +durvaszemcsés talaj km között -(60cm alkalmatlan talaj) geotextília +földmű felső 0,5 m vastag réteg km között -(60cm alkalmatlan talaj) geotextília +durvaszemcsés talaj ,98 km között -(60cm alkalmatlan talaj) geotextília +földmű felső 0,5 m vastag réteg Pályaudvar kiszolgáló utak Szelvény Leszedés Alapozás km között -(70cm alkalmatlan talaj) geotextília +földmű felső 0,5 m vastag réteg Üzemi parkolók és kiszolgáló utak Szelvény Leszedés Alapozás Teljes szakasz -(120cm alkalmatlan talaj) geotextília +durvaszemcsés talaj P+R parkoló bekötő útja, Felvételi épület kiszolgáló útja, parkolók Szelvény Leszedés Alapozás Teljes szakasz - geotextília + földmű felső 0,5 m vastag réteg Geotextíliaként felhasználható az MSZ EN 13251:2001 szerint meghatározott geotextília. A minőséget gyári műbizonylattal kell igazolni. A beépítésre kerülő műszaki textília anyagának minőségi követelményei: kizárólag nem szőtt anyagú geotextília legyen. 30% szakadó nyúlás mellett kn/m szakító szilárdsággal rendelkezzen, fajlagos tömege 29 /66

30 min. 250 g/m 2 legyen. A geotextília elterítése előtt a földmunkát a geotechnikai szakvéleményben leírtak szerint kell előkészíteni. A geotextíliát célszerűen keresztirányban kell az előkészített területre elteríteni úgy, hogy ez a pályaszerkezet szélességénél 0,50-0,50 m-rel nyúljon túl. Az egyes geotextília sávokat hegesztéssel, varrással, vagy átfedéssel (betonacélból készült hajtűkkel rögzítve) kell egymáshoz illeszteni. Átfedés esetében az átfedési sáv legalább 0,30 m legyen. A geotextília terítése előtt az alkalmazandó anyag típusának, műszaki adatainak megjelölésével technológiai utasítást kell készíteni és jóváhagyásra benyújtani Minőségi követelmények A töltések anyagnyerőhelyről hordott talajból épülnek. A földmunkába az ÚT :2007 Útügyi Műszaki Előírás szerinti töltésépítésre alkalmas talajok építhetők be. A földműanyagként való felhasználás szempontjából a következő minősítések adhatók: Kiváló földműanyagok (M-1) o a durva szemcséjű, S 0,063 5% jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C U 6 és szemeloszlásuk folytonos. Jó földműanyagok (M-2) o a durva szemcséjű, S 0,063 5% jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C U 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 C U <6 és szemeloszlásuk folytonos o a vegyes szemcséjű, 5 S 0,063 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos o mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 milliméternél. Megfelelő földműanyagnak minősítendők (M-3) o a durva szemcséjű, S 0,063 5% jellemzőjű talajok, ha 3 C U <6 és szemeloszlásuk hiányos o a vegyes szemcséjű, 5 S 0,063 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos 30 /66

31 o a vegyes szemcséjű, 15 S 0,063 40% ( és I p 10% ) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8 w 18% o a finom szemcséjű talajok, 10< I p 25% jellemzőjű talajok, ha 10 w 20% o mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmellékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 milliméternél Elfogatható földműanyagnak minősítendők (M-4) o a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha C U 3 o finom szemcséjű a 25< I p 40% jellemzőjű talajok, ha 12 w 24% o a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 milliméternél Kezeléssel alkalmassá tehető földműanyagok közé sorolandók (M-5) o a durva szemcséjű talajok, ha C U 3 o a vegyes szemcséjű, 15 S 0,063 40% ( és I p 10% ) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok, ha w< 8%, illetve w 18% o a finom szemcséjű, 10< I p 25% jellemzőjű talajok, ha 7<w < 10%, illetve 20<w < 24% o a finom szemcséjű 25< I p 40% jellemzőjű talajok, ha 8<w < 12%, illetve 24<w < 28% o az aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos és/vagy változékony szemeloszlású kőzettörmelékek Földműanyagként nem hasznosítható talajnak tekinthetők (M-6) o a finom szemcséjű, 10< I p 25% jellemzőjű talajok, ha w 7%, illetve w 25% o a finom szemcséjű, 25< I p 40% jellemzőjű talajok, ha w 8%, illetve w 30% o a finom szemcséjű, I p 40% jellemzőjű talajok o a közepesen és nagyon szerves talajok o a szikes talajok o a mállásra hajlamos talajok vagy kőzetek o azok a talajok, melyeknek a módosított Proctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsűrűsége (ρ dmax ) <1,65g/cm 3 Nem építhetők töltésbe szerves talajok, szikes és erózióra érzékeny diszperzív talajok, lemezespalás vagy kémiai mállásra hajlamos illetve térfogatváltozó agyagok, valamint az olyan talajok, melyeknek a módosított Proctor vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsűrűsége nem éri el a 15,5 kn/m 3 értéket. Ugyancsak nem építhetők be földmunkába fagyott talajok. Az oldalárkokból kikerülő sötét színű (sötétbarna, sötétszürke) talajokat nem lehet a töltésbe beépíteni. 31 /66

32 A felhasználandó anyagok megfelelőségét alkalmassági vizsgálattal kell igazolni. Az alkalmassági vizsgálat az előzőekben ismertetett jellemzőket állapítsa meg. Csak azok az anyagok használhatók fel, amelyeknek vizsgálati eredményei ezen követelményeket kielégítik. Az alkalmassági vizsgálat terjedjen ki a talaj természetes víztartalmának meghatározására is Vízelvezetés építés közben A töltések rétegeinek építését úgy kell végezni, hogy a víz munka közben is szabadon lefolyhasson. A munkahelyen lefolyástalan mélyedések nem lehetnek. A munkaterületet (depóniát stb.) nem szabad olyan állapotban tartani, illetve úgy kialakítani, hogy a vizek levonulása a köz- és magánvagyonban kárt okozhasson, vagy sértse a környezetvédelem érdekeit. Ha ezen követelmény érvényesítéséhez technikai beavatkozásra szükség van, azt haladéktalanul végre kell hajtani. A földművek építését úgy kell ütemezni és végrehajtani, hogy kivitelezés közben a csapadék és egyéb víz az épülő földműben lehetőleg kárt ne okozzon. A munkaterületektől távol kell tartani a vizet. Vízteleníteni a víznek munka közbeni rendszeres és haladéktalan elvezetésével kell. A végleges vízelvezető rendszer építését úgy kell ütemezni, hogy az építkezés során és befejezését követően is biztosítsa a vízelvezetést. Ha csapadék következtében a talaj akár a kitermelés, akár a beépítés helyén túlzott mértékben átnedvesedik, a munka csak akkor folytatható, ha a talaj kiszikkadt és az alkalmassági vizsgálat eredménye megfelelő. Ellenkező esetben az elázott részt el kell távolítani, vagy a nedves talajt kielégítő módon kezelni kell A talaj kitermelése A töltésépítéshez szükséges további szükséges talaj kitermelése anyagnyerőhelyről történhet Földszállítás A szállítási útvonalak karbantartása és víztelenítése az építés alatt folyamatosan végzendő feladat. Ha a szállítást a készülő földművön végzik, a szállítóeszközök mozgását szabályozni kell. Ennek során biztosítani kell, hogy a tömörség a földmű teljes szélességében egyenletes legyen. A rakott szállítóeszközök változó keréknyomon a már tömörített, az üres szállítóeszközök változó keréknyomon a lazább felületeken haladjanak. 32 /66

33 A kész földművön csak indokolt esetben szabad szállítani. Nagy tömegű anyag szállításához a földmű felületét, teherbírását a szállítóeszközök igénybevételére alkalmassá kell tenni. A szállítások okozta rongálódásokat folyamatos karbantartással helyre kell állítani. A rakodás, szállítás és ürítés úgy végzendő, hogy a felhasználhatóság szempontjából megkülönböztetett anyagok ne keveredjenek össze Töltésépítés A töltést rétegenként kell építeni oly módon, hogy a tömörített felületekről a csapadékvíz elvezetés állandóan biztosított legyen építés alatt, legalább 4 %-os oldalesés kialakításával. A rétegek vastagságát és a tömörítési járatszámot próbatömörítéssel kell meghatározni. A munkába vett töltést a földmű felső szintjéig folyamatos munkával kell építeni. A szállítóeszközről ürített anyag terítését, az elterített anyag tömörítését minél előbb meg kell kezdeni. Tömörítetlen réteg egyik műszakról a másikra nem maradhat. Ha a töltés különböző anyagokból épül, akkor a különféle anyagokat rétegenként szabad beépíteni a töltés teljes szélességében, oly módon, hogy egy rétegen belül gyengébb helyek (vízzsák) ne képződhessenek. E szendvicsszerű beépítési módnál a rétegek tömör vastagsága 0,15 m-nél kevesebb nem lehet. A talajmechanikai szakvélemény alapján az építendő földmű felső 0,5m vastag rétegét az alábbi rétegfelépítéssel és anyagminőséggel kell építeni. E forgalmi terhelési osztály 111. sz. főút és körforgalmú csomópont körpálya Tervezett pályaszerkezet: 4 cm AC 11 kopó (mf) kopóréteg 7 cm AC 22 kötő (mf) aszfalt kötőréteg 8 cm AC 22 alap m(f) aszfalt alapréteg 20 cm Ckt. cementstabilizáció A tervezett pályaszerkezet és a forgalmi terhelési osztály alapján elvégezett fagyállóréteg méretezés szerint a fagyálló réteg h v =70-(19*1,5+20*1,2)=17,5 cm-re adódott, amit 20 cm-re kell kerekíteni. A földmű felső 0,5 m vastag rétegének felső 0,20 m vastag rétegét fagyálló szemszerkezetű (0,1 mm alatti szemcsék tömegszázaléka max. 25 %, a 0,02 mm alatti szemcsék tömegszázaléka max. 10% lehet), jól tömöríthető, jól graduált M-1 földműanyagból kell megépíteni. 33 /66

34 A földmű felső 0,5 m vastag rétegének alsó 0,30 m vastag rétegét jól tömöríthető M-1 vagy M- 2 (C U >6) durvaszemcsés talajból kell megépíteni a vonatkozó e-út (ÚT ) útügyi műszaki előírás alapján. Tömörség A földmű felső 0,5 m-nek felső 0,20 m vastag rétegében a megkívánt tömörség Tr 96%. A földmű felső 0,5 m-nek alsó 0,30 m vastag rétegében a megkívánt tömörség Tr 93%. A földmű többi részében Tr 90%-os tömörséget kell biztosítani. Teherbírás A földmű építésekor az alábbi teherbírási értékeket kell biztosítani: a földmű felső 50 cm-es rétegének alsó 30 cm-es zónájának tetején: E 2 50 MN/m 2 felső 20 cm-es zónájának tetején: E 2 65 MN/m 2 Baross Gábor utca, pályaudvari bekötő út, ipartelepi út D forgalmi terhelési osztály Tervezett pályaszerkezet: 4 cm AC 11 kopó (mf) aszfalt kopóréteg 7 cm AC 22 kötő (mf) aszfalt kötőréteg 7 cm AC 22 alap (mf) aszfalt alapréteg 15 cm Ckt-4. cementstabilizációs alapréteg A tervezett pályaszerkezet és a forgalmi terhelési osztály alapján elvégezett fagyállóréteg méretezés szerint a fagyálló réteg h v =60-(18*1,5+15*1,2)=15 cm-re adódott. A földmű felső 0,5 m vastag rétegének felső 0,20 m vastag rétegét fagyálló szemszerkezetű (0,1 mm alatti szemcsék tömegszázaléka max. 25 %, a 0,02 mm alatti szemcsék tömegszázaléka max. 10% lehet), jól tömöríthető, jól graduált M-1 földműanyagból kell megépíteni. A földmű felső 0,5 m vastag rétegének alsó 0,30 m vastag rétegét jól tömöríthető M-1 vagy M- 2 durvaszemcsés talajból (C U >6) kell megépíteni a vonatkozó e-út (ÚT ) útügyi műszaki előírás alapján. Tömörség 34 /66