RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ- PIACI PROGNÓZIS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja. Kecskemét, december.

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ- PIACI PROGNÓZIS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Rossz Kielégítő Jó Nem tudja Kecskemét, december 0 Jelenlegi üzleti helyzet Várható üzleti helyzet

2 Készült A BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJÁBAN KOLLÁR PÉTER igazgató Elemző: Brandicsné Urbán Anikó

3 Tartalomjegyzék I. A felmérés lényege, főbb jellemzői Bevezető A minta megyei szintű jellemzői Szervezeti összetétel A humán erőforrás összetétele az elmúlt időszakban II Bács-Kiskun megye gazdasága, foglalkoztatási helyzete Gazdaság A megye szervezeti struktúrája Gazdasági aktivitás A megye főbb gazdasági folyamatai Foglalkoztatás Népesség Alkalmazásban álló munkaerő és keresete Nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői III A felmérés eredményei, rövidtávú munkaerő-piaci prognózis A felmérésben részvevők főbb gazdasági jellemzői és jövőbeni várakozásai Főbb reálfolyamatok Üzleti várakozások A felmérés szereplőinek létszámgazdálkodása, foglalkoztatásának előrejelzése A statisztikai létszám és összetételének várható változása A várható munkaerőmozgások iránya, mértéke A munkaerőmozgások ágazatonkénti alakulása A munkaerőmozgások foglalkozásonként Keresett és leginkább romló pozíciójú foglalkozások Statisztikai állományi létszámváltozás tervezett iránya Munkaviszony megszüntetések, felvételek képzettségi szintje Kereslet-kínálat várható alakulása állomány főcsoportonként Munkaerő-gazdálkodás humán vetülete Tartós munkaerő-hiány Munkaerőigény kielégítésre használt források súlya Pályakezdők foglalkoztatása Start kártyás foglalkoztatás Alkalmi/egyszerűsített foglalkoztatás Külföldiek foglalkoztatása Munkaerő kölcsönzés Mellékletek

4 Összefoglaló A felmérés főbb jellemzői A több, mint másfél évtizedes rövidtávú munkaerő-piaci prognózis felmérés célja a munkaerő-piaci helyzet és a várható tendenciák megismerése. A munkaügyi szervezet (NFSZ) szeptember-október folyamán hetedik alkalommal az MKIK GVI-vel közösen végzi ezt a felmérést. A kutatás a verseny szféra kis-, közép-, és nagyvállalati körére irányul. A tíz főnél kisebb cégeket a GVI, az annál nagyobbakat a munkaügyi kirendeltségek munkatársai keresték fel. A felmérés következtében részletes információ nyerhető a munkaerő összetételéről, a munkaerőmozgások nagyságáról, irányáról gazdasági szektoronként, létszám-kategóriánként. Jelen anyag összességében egy gazdasági, foglalkoztatási előrejelzés. Bács-Kiskun megyében 2011 őszén 351 cég válaszolt a prognózis-felmérés kérdezőinek. A megyében kialakult társas vállalkozások szervezeti struktúrájához viszonyítva mintavételünk átlagos képviseleti aránya meghaladja a másfél százalékot. A megkérdezettek ágazati besorolását tekintve többségük 35%-uk a feldolgozóiparban működik, közel kétötöde a fős létszám-kategóriába tartozik. Az együttműködő gazdálkodó szervezetek 87%-a magyar tulajdonú, a teljes külföldi tulajdonú társaságok aránya hat százalék közeli. A foglalkoztatás főbb jellemzői és előrejelzése Foglalkoztatási szinten mintavételünk közel egynegyede a megye alkalmazotti létszámának. A gazdasági ágak felében a mintavételi arány meghaladja a megye átlagot. A szeptember elsejei fős statisztikai létszám többsége (háromötöde) a feldolgozóiparban, 14%-a kereskedelem, járműjavításban, nyolc százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A létszám több, mint háromnegyede fizikai állomány főcsoportba tartozott. A foglalkoztatottak kilenctizedet meghaladó része teljes munkaidőben dolgozott, a statisztikai létszám hat százaléka határozott időre szóló munkaviszonnyal rendelkezett. Részmunkaidőben alig több, mint másfél százalékukat alkalmazták, megváltozott munkaképességű dolgozók aránya majdnem három százalék, nyugdíj mellett kicsivel két és fél százalékon felül dolgozik. Az elmúlt fél évben a felmérésben részt vett munkáltatóknál három százalékkal növekedett a statisztikai létszám, ezen belül a fizikai állomány bővült nagyobb mértékben. A felmérés munkáltatóinál a statisztikai létszám szeptember elsején főre várható, mely előző év azonos időpontjához 0,2%-os növekményt jelent. Állomány-főcsoportonként eltérő irányú, mértékű változás várható. A fizikai munkavállalók száma várhatóan 0,7%-kal 4

5 emelkedik, a szellemi foglalkozásúak száma fél százalékkal fogyatkozik. A határozott munkaviszony keretében (három százalékkal) és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak valamint a megváltozott munkaképességűek (alig fél százalékkal) száma tovább emelkedik. A részmunkaidőben alkalmazottak (öt százalékkal) és a nem teljes munkaidősök száma (kettő százalékkal) tovább mérséklődik szeptemberére a megkérdezett vállalkozások lényegesen kevesebb külföldi munkavállalót, és nyugdíjast foglalkoztatnak. Egyidejűleg egyhatodával kevesebb munkaerőt kölcsönöznek. A felméréskor válaszoló szervezetek 73%-ánál 2011-ben előfordult létszámmozgás. Létszámkiáramlással a cégek közel háromötöde számolt, felvétellel szintén hasonló nagyságrend, kiáramlás és felvételt pedig majdnem fele re kevesebben terveznek létszámmozgásokat, összességében 36%-uk. Kiáramlás a vállalkozások alig egynegyedénél, létszámfelvétel háromtizedüknél, kiáramlás és felvétel is alig egyötödüknél várható. A 2011-es létszámmozgások 609 fős egyenlege a 3484 fős felvételből és a 2875 fős kiáramlásból adódott. A létszámfelvételek a 2010 év végi statisztikai létszám 14,3%-át jelentette, a kiáramlás a 11,8%-át, egyenlegében ez két és fél százalék re tervezett létszámváltozások különbsége 391 fő, azonban a különböző irányú létszámmozgások nagysága lényegesen kisebb. A nyilatkozó gazdálkodóknál 1699 fős felvétel és 1308 fős létszámkilépés várható. Mely december végi létszám 7,3%-a és 5,6%-a, egyenlege pedig nem éri el a két százalékot évre létszámmozgást ugyan kevesebb munkáltató jelzett (36%-uk), azonban gazdasági áganként az előző évinél több ágban átlagost meghaladóan várható: az ingatlanügyletek a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, a feldolgozóipar, az építőipar és a logisztika területén. A felmérésben résztvevő gazdálkodók 34,3%-a növelte dolgozói számát 2011-ben, 27,1%-a csökkentette, többségüké (38,6%-a) változatlan maradt. Legkisebb változás a legkisebb vállalkozásokat jellemzi. A válaszolók összességében 1177 fős létszámnövekedésről és 508 csökkentésről számoltak be, mely 609 fős bővítést jelent. A felmérésben résztvevő gazdálkodók 34%-a növelte statisztikai létszámát 2011-ben, 27%-a csökkentette, többségüké (39%-a) változatlan maradt. Legkisebb változás a legkisebb vállalkozásokat jellemzi évre a vállalkozások kisebb hányada jelezett változást, egyhatoduk növelést és nyolc százalékuk csökkentést helyezett kilátásba. Ugyanakkor előző évinél - lényegesen nagyobb hányaduk (közel háromötödük) nem kíván változtatni. Munkaviszony megszüntetések 2012-ben a vállalkozások egyaránt egyhatod körüli részében a szakképzetlen és a szakképzett fizikai foglalkoztatottakra irányul. Alap- vagy középfokú 5

6 szellemi végzettségű dolgozóit a vállalkozások öt és fél százaléka küldi el, kettő százaléka a diplomásaitól válik meg. Létszám felvételt tervező vállalatok 15%-a képzetlen, 22%-a szakképzett munkaerőt választ. Alap-, vagy középfokú végbizonyítvánnyal rendelkezőket a cégek kissé nagyobb (6%-a), felsőfokú végzettségűeket a munkaadók a leépítéseknél nagyobb hányada - hat százaléka vár. Létszámukat tekintve 2012-ben többnyire a szakképzetlen fizikai (897 fő) és az alap vagy középfokú szellemi (58 fő) dolgozóiktól válnak meg, az előbbiek a munkaviszony megszűnés által érintettek 69%-át, az utóbbiak a négy százalékát jelentik. Felvételre szintén a szakképzetlen fizikai állományba soroltak lesznek többségben, számuk 978 fő. A felvételre kerülő alap vagy középfokú szellemi, valamint a diplomás munkavállalók száma egyaránt 63 fő, arányuk a felvételre kerülők egyformán 3,7 százaléka re várható létszámcsökkenések munkáltatók által munkakört is megnevezett foglalkozások közül az egyszerű erdészeti, vadászati 13%-ot tesz ki. A jelzett megszűnések szintén 13%-a jelenleg még egyéb termék-összeszerelőként, kilenc százaléka egyszerű ipari foglalkozásúként, 9%-a bolti eladóként dolgozik. Létszámfelvételt a leadóknál - egynegyedével több vállalkozás tervez 2012-re, 1286 fő felvétele várható, mely, 418 fős bővítést eredményez. A legtöbb felvétel műanyag termék-gyártó gépkezelő (12%-a), egyéb termék összeszerelő és egyszerű erdészeti, halászati (egyaránt 9%-a) állásba várható. Nagyobb létszámban egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozásúakat, lakatosokat és egyszerű ipari munkakörben várnak dolgozókat (7-7-6 százalékát) A megyei vállalkozások túlnyomó részének nem okoz gondot a munkaerőigényének kielégítése, mindössze öt százaléka jelzett tartós munkaerőhiányt. A felméréskor betöltetlen álláshelyek száma a megyében 142 db, ebből kilenctized fizikai foglalkoztatásra vonatkozott. A tartósan betöltetlen munkahelyek háromnegyed része szakképzett, 14%-a szakképzetlen álláskínálat. A kilenc százaléknyi szellemi szabad munkakör 8%-ára felsőfokú alig másfél százalékára középfokú munkavállalót várnak. A tartós munkaerőhiány megyei szinten többségében a közepes vállalkozásokat érinti. Az üres állások közel fele viszont a nagyobb vállalkozásoknál betöltetlen. A felmérésben résztvevő szervezetek több, mint háromtizede a munkaügyi kirendeltségek segítségével elégíti ki munkaerőigényét, alig háromtizede informális csatornákon keresztül. További 15%-uk hirdetés, kilenc százalékuk belső hirdetés/átcsoportosítás útján alkalmazza munkavállalóit. Az egyéb forrás hét, a pályáztatás és a munka-közvetítőkön keresztül kettőhárom százalék körüli hányadot, az internet alig több, mint egy százalékot képvisel. A munkaerő-kölcsönzés nem éri el az egy százalékot. 6

7 2011 év folyamán a felmérésben résztvevő szervezetek kétötöde (142 munkaadó) nyújtott munkalehetőséget 343 pályakezdő fiatal részére. Többnyire a fős cégek foglalkoztattak pályakezdő fiatalt évre a felmérésben résztvevő munkáltatók háromtizedének szándékában áll pályakezdőt foglalkoztatni, előre láthatóan 507 főt, de a cégek több, mint egyhatoda még nem tudja. Szintén a nagyobb ( fő közötti) és a közepes ( fős) cégek kínálnak pályakezdők számára munkalehetőséget. START kártyával a munkáltatók egyharmada alkalmaz fiatal munkaerőt, közel kétharmada nem él e lehetőséggel. Összességében 531 főt alkalmaztak START kártyával. ily módon leginkább az fős cégek foglalkoztattak fiatalokat, az alkalmazott létszám 43%-át is ebben a nagyság-kategóriába tartozó szervezeteknél vették fel. START kártya 2012-es alkalmazásának kérdésére a felmérés szervezeteinek háromnegyede válaszolt, ebből közel egyharmaduk (88 cég) tervez 220 fős START kártyás foglalkoztatást. Szinte valamennyi képviseleti létszám-kategóriában várható a START kártya alkalmazás, többnyire a közepes vállalkozások fejezték ki ilyen irányú szándékukat. Gazdasági ág szinten 2012-ben főleg az idegenforgalom, az egyéb szolgáltatás és az ingatlanügyletek tervezi START kártyával rendelkezők felvételét évben a felmérésben részt vett munkáltatók nyolc százaléka alkalmazott munkavállalót AM könyvvel, vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az általuk alkalmazott létszám 411 fő re kissé kevesebben (hat százalékuk), és kevesebb létszámmal kívánnak munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatási formába alkalmazni (tervezett létszám 377 fő). Főleg a közepes, a kisebb cégek élnek e foglalkoztatási forma lehetőségével. Külföldi munkavállalót 2011 évben a felmérésben résztvevők egytizede (26 cég) foglalkoztatott. Az általuk alkalmazott külföldi munkavállalók 2010 és 2011 éves átlagos statisztikai létszáma egyaránt 167 fő volt. Összességében 2012-re a külföldi állampolgárságú alkalmazottaik átlagos statisztikai létszáma 132 főre csökken, a prognózis felvétel várható statisztikai létszámához viszonyított aránya fél százalék lehet. A felmérésben közreműködő cégek az év végi statisztikai létszámuk 1,7 százalékáig (423 fő) kölcsönvett munkaerőt foglalkoztattak 2010-ben, arányuk 2011 szeptember elején 2,3 százalékra 587 főre tehető re kilenc cég jelezte 495 fő foglalkoztatást ily formában, a korábbi nyolccal szemben. Ezen foglalkoztatási formával csupán a cégek 2-3%-a élt, 2012-re arányuk kevesebb tervezett létszám foglalkoztatásával 4% lehet. Többnyire a nagyobb és a közepes vállalatok vesznek igénybe kölcsön munkaerőt. 7

8 Konjunkturális várakozások A válaszoló cégek átlagos kapacitás kihasználtsága 77,2%-os, szemben az egy évvel korábbi 76,1%-kal, a termelő vagy szolgáltató vállalkozásoké is 77,3%. A választ adók több, mint kétötöde magas (81-100%-os) kapacitással működik, 38%-a 61-80%-os, 14%-uk 41-60%-os, öt százalékuk 21-40%-os, s kettő százalékuk alacsony kapacitás lekötéssel üzemel. A termelési tényezők nem teljes kihasználtságának legfőbb oka, a belföldi megrendelések/vevők hiánya, így ítélte meg a nyilatkozók kétharmada. Az export megrendelések elmaradása nyolc százalékban, a munkavégzés szezonális jellege és az egyéb okok 7,4 és 7,2%-ban felelősek a termelés/szolgáltatás ki nem használásáért. A tőkehiány négy és fél százalékban, a szakképzett munkaerő hiánya csak 1,8%-ban okolható, valamint a képzetlen munkavállaló kevésbé gond. A rendelésállomány nagyságát a megkérdezéskor összességében a vállalkozók kétharmada közepesnek, egyötöde alacsonynak, valamint nyolc és fél százaléka magasnak ítélte meg első félévében a vállalkozások termelési vagy szolgáltatási volumenét az előző év első félévéhez viszonyítva megállapítható, hogy a választ adó gazdálkodók kétötödének termelési szintje stagnál, több, mint egynyolcadának bővül, s 11%-ának ellenben visszaesik. A fennmaradó többi cég (egyharmad felett) nem tudja, vagy nem válaszolt. A versenyszféra megkérdezett képviselőinek 43%-a 2011 év folyamán eszközölt új beruházást évben 35%-uk tervez beruházási tevékenységet. A vállalkozások majdnem 27%-a 2011-ben semmiféle beruházást nem végzett, háromtizede nem válaszolt ben ugyan kisebb hányaduk (23%-uk) nem tervez beruházást, de nagyobb arányuk hagyta válasz nélkül ezt a kérdést (42%-uk) első félévében a beruházások volumene előző év azonos félévéhez viszonyítva a gazdálkodók egynegyedénél stagnál, 14%-ánál gyarapodik, egytizedénél apad, kétötöde nem tudja, ellenben egytizedénél nem volt, de nem is várható beruházás. A felmérés megfigyelt mindkét évében a beruházások és szándékok alapján a megkérdezettek 14%-ánál legfeljebb korszerűsítő, innovatív, kettő százalékánál csak kapacitásbővítő, hat és fél százalékot meghaladó részüknél vegyes beruházás folyik. További 18%-uknál egyik évben sincs beruházás, és nem válaszoltak, vagy a felméréskor nem tudták még ben a megkérdezett vállalkozások alig egyhatoda jónak, közel háromötöde kielégítőnek és közel egynegyede rossznak ítélte meg saját vállalkozása üzleti helyzetét, három százaléka 8

9 nem tudja, vagy nem válaszolt. A szervezetek többségének (megközelítően felének) üzleti helyzete 2012 első félévében várhatóan kielégítő lesz, azonban egynegyedének rosszabb és 14%-ának kedvezőbb várható, viszont egynyolcaduk nem válaszolt, vagy nem tudja megbecsülni. Jelen üzleti helyzetüket a vállalkozások közül - létszám nagyság alapján a 250 főnél nagyobbak ítélik meg legjobbnak, legrosszabbnak a legkisebb cégek. Üzleti helyzetük javulásában leginkább szintén a nagy munkáltatók bíznak, s legkevésbé a legkisebb szervezetek. 9

10 I. A FELMÉRÉS LÉNYEGE, FŐBB JELLEMZŐI 1. Bevezető A több, mint másfél évtizedes rövidtávú munkaerő-piaci prognózis felmérés célja a munkaerő-piaci helyzet és a várható tendenciák megismerése. Az adatfelvételek éves gyakorisággal, őszi időszakban történnek, hazánkban a gazdálkodók körében végzett legnagyobb felmérés sorozat. A munkaügyi szervezet (NFSZ: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) szeptember-október folyamán hetedik alkalommal az MKIK GVI-vel (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet) közösen végzi ezt a felmérést és a kutatást. A kutatás a verseny szféra kis-, közép-, és nagyvállalati körére irányul. A tíz főnél kisebb cégeket a GVI, az annál nagyobbakat a munkaügyi kirendeltségek munkatársai keresték fel. A munkaerőpiac megyei szereplői közül a mintába került munkaadók válaszoltak. A munkáltatók főbb gazdasági folyamatai, teljesítményei, a különböző munkaerőmozgások, valamint a humán erőforrásuk alakulásával kapcsolatos - az elkövetkezendő egy évre vonatkozó szándékaik alapján készült elemzés, háttér-információt jelenthet mind a munkaerőpiaccal foglalkozók, mind a piacgazdaság többi szereplői számára. A felmérés következtében részletes információ nyerhető a munkaerő összetételéről, a munkaerőmozgások nagyságáról, irányáról gazdasági szektoronként, létszám-kategóriánként. Jelen anyag összességében egy gazdasági, foglalkoztatási előrejelzés. 2. A minta megyei szintű jellemzői 2.1 Szervezeti összetétel Bács-Kiskun megyében 2011 őszén 351 cég válaszolt a prognózis-felmérés kérdezőinek. A verseny szférához tartozó szervezetek ágazati besorolását tekintve többségük 35%-uk a feldolgozóiparban, több, mint egyötödük a kereskedelem, gépjárműjavításban és egytizede az építőiparban működik. Míg a megyében regisztrált társas vállalkozások körében a kereskedelmi, gépjármű javítási (közel háromtizede), szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató és a feldolgozóipari (egyaránt 11,5%) valamint az építőipari cégek vannak túlsúlyban. A megyében kialakult társas vállalkozások szervezeti struktúrájához viszonyítva mintavételünk átlagos képviseleti aránya meghaladja a másfél százalékot. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés mentesítés; a feldolgozóipar és mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágak területén a mintavételi arány kissé magasabb, az építőiparban, a kereskedelem, gépjárműjavításban; a szálláshely- 10

11 szolgáltatás, vendéglátásban; a pénzügyi, biztosítás és az egyéb szolgáltatásban megegyezik a megyei átlaggal vagy akörüli. A többi ágban az átlagosnál kisebb az arány, vagy nincs megkérdezettünk. A gazdasági élet társas vállalkozásainak többsége a kisebb kilenc főnél kevesebb létszámú szervezetekből állnak, Bács-Kiskun megyében arányuk 61%. A felmérésben részt vevő verseny szféra szervezeteinek többsége (38,2%-a) fős létszám-kategóriába tartozik, 28,5%-a kilenc főnél kisebb létszámot foglalkoztat és 27,1%-ának fő között mozog alkalmazottainak száma. A fennmaradó hat százalék fővel működik, s csak egy ezer főnél nagyobb létszámú cég szerepel a megkérdezettek között. A regisztrált és a felmérésben résztvett vállalkozások száma gazdasági áganként, létszám-kategóriánként Ág Társas vállalkozás a/ Minta elem b/ Mintavételi Gazdasági ág kód száma megoszlása, % száma megoszlása, % arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,0 32 9,1 2,9 B Bányászat, kőfejtés 26 0,1 0 0,0 0,0 C Feldolgozóipar , ,3 4,8 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 40 0,2 1 0,3 2,5 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 127 0,6 9 2,6 7,1 F Építőipar , ,3 1,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,5 1,3 H Szállítás, raktározás 996 4,5 16 4,6 1,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 15 4,3 1,4 J Információ, kommunikáció 784 3,5 4 1,1 0,5 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 493 2,2 8 2,3 1,6 L Ingatlanügyletek ,5 5 1,4 0,4 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,6 13 3,7 0,5 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 869 3,9 3 0,9 0,3 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3 0,0 0 0,0 0,0 P Oktatás 292 1,3 1 0,3 0,3 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 884 4,0 0 0,0 0,0 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 327 1,5 0 0,0 0,0 S Egyéb szolgáltatás 327 1,5 5 1,4 1,5 T,U Egyéb tevékenység 2 0,0 0 0,0 0,0 Összesen , ,0 1,6 Ezen belül: 9 fő és ennél kevesebb , ,5 0, fő , ,2 9, fő 237 1, ,1 40, fő 27 0,1 21 6,0 77, fő és felette 1 0,0 1 0,3 100,0 Létszámkat. ismeretlen ,1 0 0,0 0,0 Összesen , ,0 1,6 a/ Társas vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében szeptember 30-án. b/ A őszi prognózis felmérésben résztvett szervezetek. 11

12 A felmérésben együttműködő gazdálkodó szervezetek 86,7%-a magyar tulajdonú, a teljes külföldi tulajdonú társaságok aránya hat százalék közeli, a %-ban többségi tulajdonú cégek részesedése meghaladja a válaszadók hat százalékát. Az 51-75%-os külföldi hányadúak aránya 0,3%, a kisebbségi külföldi tulajdonnal rendelkezők aránya 0,6%. A kizárólagosan külföldi tulajdonú vállalkozások valamennyi tagja a feldolgozóiparban működik, abból fele az fős létszám-kategóriába tartozik, a többi kisebb-nagyobb, de közepes létszám nagyságú. Ugyancsak a feldolgozóipar a termelési területe valamennyi %-os külföldi hányadú cégnek és a magyar tulajdonú vállalkozások háromtizedének. 2.2 A humán erőforrás összetétele az elmúlt időszakban Bács-Kiskun megyében az alkalmazottak száma I-III. negyedévben az öt főt meghaladó megyei székhelyű szervezeteknél 106,9 ezer fő volt. Az alkalmazottak többsége (háromtizede) a feldolgozóiparban, alig egynyolcada a kereskedelem, gépjárműjavítás és egyegy tizedet meghaladó része az oktatás és humán-egészségügyi, szociális ellátás intézményeinél dolgozik. További hat százalékának a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, öt százalékának az építőipar nyújt megélhetést. Foglalkoztatási szinten mintavételünk közel egynegyede (23,5%-a) a megye alkalmazotti létszámának. A gazdasági ágak felében a mintavételi arány a megye átlagot meghaladja, a többiben kisebb annál. Mivel felmérésünk a verseny szférára fókuszál, a mintában nem szerepelnek a közszférához tartozó intézmények. A csekély számú oktatási cég pedig vállalkozás. A prognózis felvételben erősen felülreprezentált vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás gazdasági ág; a feldolgozóipar és szállítás-raktározás. A szeptember elsejei fős statisztikai létszám többsége (háromötöde) a feldolgozóiparban, 14,2%-a kereskedelem, járműjavításban, nyolc százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Ágazatokon belül legtöbbjük (18%-uk) munkahelye az élelmiszeriparban, egytizede a villamos berendezés gyártásban és hét százaléka a járműgyártásban található. A munkavállalók több, mint kétötöde az létszámkategóriába tartozó vállalkozásoknál áll alkalmazásban, 36,7%-a fős nagyobb vállalatoknál, 13,7%-át kisebb (10-49 fős) cégek foglalkoztatják. 12

13 Ág kód Gazdasági ág Az alkalmazásban állók száma, megoszlása gazdasági áganként Bács-Kiskun megyében A felmérésben szereplő szervezeteknél Mintaalkalmazásban állók a/ foglalkoztattak b/ vételi száma megoszlása,% száma megoszlása,% arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,1 32,4 B Bányászat, kőfejtés 90 0,1 0 0,0 0,0 C Feldolgozóipar , ,5 44,6 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 195 0,2 12 0,0 6,2 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,3 55,5 F Építőipar , ,1 23,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,2 27,3 H Szállítás, raktározás , ,7 34,1 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,2 10,0 J Információ, kommunikáció 643 0,6 56 0,2 8,7 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 960 0, ,0 26,5 L Ingatlanügyletek 798 0, ,9 26,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,5 9,3 42 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység N ,1 0,2 1,9 0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás O ,0 0,0 0,0 P Oktatás ,8 2 0,0 0,0 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,9 0 0,0 0,0 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,2 0 0,0 0,0 S Egyéb szolgáltatás 604 0,6 45 0,2 7,5 A S Összesen , ,0 23,5 a/ KSH I-III. negyedév b/ őszi Prognózis felmérés: Statisztikai létszám 2011.szeptember 1. A felmérésben résztvevő munkaadók szeptember eleji statisztikai létszámának (25151 fő) több, mint háromnegyede fizikai állomány főcsoportba tartozott, kevesebb, mint egynegyede szellemi munkakört töltött be. A foglalkoztatottak kilenctizedet meghaladó része teljes munkaidőben dolgozott, a statisztikai létszám hat százaléka határozott időre szóló munkaviszonnyal rendelkezett. Részmunkaidőben alig több, mint másfél százalékukat alkalmazták, megváltozott munkaképességű dolgozók aránya majdnem három százalék, nyugdíj mellett kicsivel két és fél százalékon felül dolgozik. A külföldi munkavállalók aránya nem éri el az egy százalékot, a statisztikai létszám 0,3%-a az EU tagállamaiból érkezett. A statisztikai létszámba nem tartozó kölcsön vett munkavállalók aránya közel 2,3%, tanulószerződéssel gyakorlati képzésen résztvevők statisztikai létszámhoz viszonyított létszámának aránya két és százalék, megbízási szerződéssel dolgozóké fél százalék feletti, az ösztöndíjasoké elenyésző. AM könyvvel illetve április elsejétől egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottak aránya kissé több, mint másfél százalék. 13

14 Statisztikai állományi létszám összetétele Megnevezés Létszám december 31-én Létszám szeptember 1-én megoszlás, % Statisztikai állományi létszám összesen, fő Fizikai foglalkozású 76,1 76,4 Szellemi foglalkozású 23,9 23,6 A statisztikai állományi létszám összetétele: Teljes munkaidőben foglalkoztatott 92,1 92,3 Határozott időre szóló munkaviszonnyal foglalkoztatott 5,2 6,3 Nem teljes munkaidőben foglalkoztatott 7,9 7,7 Legfeljebb havi 60 órában foglalkoztatott részmunkaidős 1,6 1,6 Egyéb foglalkoztatotti létszám: Bedolgozói jogviszonyban (munkaszerződéssel) dolgozók létszáma 0,1 0,3 Külföldi állampolgárságú munkavállalók létszáma 0,7 0,7 Ukrajnából 0,3 0,2 Jelenlegi EU tagállamokból 0,4 0,3 Romániából 0,3 0,2 Szlovákiából 0,02 0,01 Megváltozott munkaképességű dolgozók száma 2,8 2,9 Foglalkoztatott nyugdíjasok létszáma 2,6 2,7 Statisztikai állományi létszámba nem tartozó: Kölcsönzött munkavállalók létszáma 1,7 2,3 Tanulószerződéssel gyakorlati képzésben résztvevők létszáma 2,2 2,5 Ösztöndíjas foglalkoztatottak létszáma 0,01 0,01 Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak létszáma 0,6 0,6 AM könyvvel/ április 1-jétől egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak létszáma 0,8 1,6 A megfigyelt elmúlt fél évben a felmérésben részt vett munkáltatóknál 3,2%-kal (787 fővel) növekedett a statisztikai létszám, ezen belül a fizikai állomány bővült nagyobb mértékben (3,7%-kal: 693 fővel), a szellemieké kevésbé, 1,6%-kal (94 fővel). Legdinamikusabban a kis létszámú bedolgozói jogviszony kertében dolgozók száma nőtt (3,4-szeresére: 65 főre), ezt követően a határozott időre szóló munkaviszonyban foglalkoztatottak száma (közel egynegyedével: 310 fővel). Említésre méltó a részmunkaidős (7,9%-os), a megváltozott munkaképességű (7,3%-os) alkalmazottak létszámemelkedése, valamint a nyugdíj mellett dolgozók 7,9%-os létszám növekedése. A statisztikai állományba nem tartozók körében fél év alatt leginkább az egyszerűsített foglalkoztatás révén dolgozók száma gyarapodott (125%-kal). Jelentősen (közel kétötödével) nőtt a kölcsönvett munkaerő nagysága is, valamint egyötödével többen vesznek részt tanulószerződéssel gyakorlati képzésen. (1. sz. melléklet) A fizikaiak aránya szeptemberében - 0,4%-ponttal, a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké 0,2%-ponttal emelkedett decemberéhez képest. A többi kiemelt 14

15 összetétel elem aránya az előző év végéhez viszonyítva a nem teljes munkaidősök kivételével - emelkedett, leginkább a határozott munkaviszonyban történő foglakoztatásé (1,1%-ponttal), a kölcsönvett munkavállalók aránya 0,6%-ponttal, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalók részaránya majdnem egy százalékponttal. II BÁCS-KISKUN MEGYE GAZDASÁGA, FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE 1. Gazdaság 1.1 A megye szervezeti struktúrája Bács-Kiskun megyében szeptember utolsó napján 100,8 ezer megyei székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 2,5%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A társas vállalkozások száma meghaladta a 22 ezret, ezen belül a korlátolt felelősségű társaságoké a 14,2 ezret, a betéti társaságoké pedig megközelítette a 7,2 ezret. Egyéni vállalkozásból 73,2 ezret, a nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetekből közel 4,7 ezret, költségvetési szervekből pedig 0,6 ezret tartottak nyilván. Egyéb szervezet, amely kategóriába az állami gazdálkodó szervezetek, az egyéb vállalatok, valamint a megszűnő gazdálkodási formák tartoznak, 94 volt. A harmadik negyedév végén a vállalkozási aktivitási mutató (az ezer lakosra jutó vállalkozások száma) Bács-Kiskunban 182 volt, ami az országos átlagot több mint egytizeddel haladta meg. Az egyéni vállalkozások aránya a megye sajátosságaiból adódóan az országos átlagnál jóval magasabb, a társas vállalkozásoké viszont alacsonyabb. Szeptember végén a megyében nyilvántartott egyéni vállalkozások közül a munkavégzés jellege szerint a főfoglalkozásúak hányada megközelítette a 37%-ot, a mellékfoglalkozásúaké meghaladta a 36%-ot. A nyugdíj mellett tevékenykedők 27%-ot képviseltek. Szeptember utolsó napján az egyéni vállalkozások mintegy háromtizedének, 21,4 ezer főnek volt vállalkozói igazolványa, míg a többit adószámmal rendelkező magánszemélyként vagy egyéb piaci termelést folytató őstermelőként regisztrálták szeptember végén a regisztrált egyéni vállalkozások 58,4%-a jelölte meg főtevékenységként a mezőgazdaságot, ezt követte az ingatlanügyletekbe soroltak egytizedes hányada, a kereskedelembe pedig 6,1%-uk tartozott. A megyében nyilvántartott társas vállalkozások 28,2%-ánál szerepelt főtevékenységként a kereskedelem, az építőiparba tartozók 10,1%-ot, az ipariak 12,4%-ot, a szakmai, tudományos műszaki tevékenységet folytatók 11,6%-ot képviseltek. 15

16 A negyedév végén a regisztrációban szereplő megyei székhelyű gazdasági szervezetek túlnyomó része, 97,7%-a igen alacsony létszámmal, 1 9 fővel folytatta tevékenységét, illetve nem volt alkalmazottja, 1,1%-uk főt, 0,7%-uk főt foglalkoztatott, az fő közöttiek aránya 0,4%-ot tett ki. Az 500 és afeletti kategóriába mindössze 14 szervezet tartozott; közülük 7 költségvetési szerv és költségvetési rend szerint gazdálkodó szerv volt Gazdasági aktivitás A KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felmérése alapján III. negyedévben Bács-Kiskun megyében a foglalkoztatottak száma 198,2 ezer fő, alig egy százalékkal több, mint előző év azonos időszakában. A gazdaságilag aktívaké 219,9 ezer fő, ez utóbbiaknál fél százalékot meghaladó az emelkedés mértéke. Az aktivitási arány a megyében harmadik negyedévében 54,7%-os volt, alig több a azonos negyedévi 54,5%-nál. A megyében harmadik negyedévben a munkanélküliek száma 21,7 ezer fő 2 volt 1,4 ezer fővel csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A KSH módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun megyében III. negyedévben 9,9% volt, 0,2%-ponttal kisebb, mint év azonos negyedévében volt. A foglalkoztatási arány (49,3%) egy év alatti 0,3 százalékpontos emelkedése ellenére az országos átlagnál - egy százalékponttal alacsonyabb a megyében. Gazdasági aktivitási adatok, III. negyedévben * Megnevezés Bács-Kiskun megye Országosan változás, %, %-pont változás, %, %-pont gazdaságilag aktívak száma 218,5 219,9 0,6 4288,2 4317,9 0,7 gazdaságilag inaktívak száma 182,6 181,9-0,4 3398,5 3355,4-1,3 munkanélküliek száma (ILO) ezer fő 22,0 21,7-1,4 465,7 462,0-0,8 foglalkoztatottak száma 196,5 198,2 0,9 3822,5 3855,9 0,9 alkalmazásban állók száma 105,4 106,9 1,4 2694,1 2691,1-0,1 nyilvántartott álláskeresők száma ** 35,7 34,5-3,4 588,8 598,3 1,6 aktivitási arány 54,5 54,7 0,2 55,8 56,3 0,5 foglalkoztatási arány % 49,0 49,3 0,3 49,7 50,3 0,6 munkanélküliségi ráta 10,1 9,9-0,2 10,9 10,7-0,2 * KSH Munkaerő-felmérés éves népesség körében. Stadat ** Foglalkoztatási Hivatal nyilvántartott álláskeresők I-III. negyedéves átlag Míg teljes és a munkavállaló korú népesség, a gazdaságilag aktívak, a foglalkoztatottak - az országosból - öt százalék körüli aránya található Bács-Kiskun megyében, sőt a nyilvántartott álláskeresők 5,8%-a, az inaktívak majdnem öt és fél százaléka, ellenben az alkalmazottaknak négy százaléka talál munkahelyet a megyén belül. 1 KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2011/3. 2 ILO kritérium szerint. KSH Munkaerő-felmérés. 16

17 1.3 A megye főbb gazdasági folyamatai A nyár vége óta tartó száraz időjárás a mezőgazdaságban segítette a betakarítási, de hátráltatta az őszi talajelőkészítési és vetési munkák elvégzését. A burgonya betakarított területe 4%-kal, a cukorrépáé egytizeddel, a kukoricáé 8%-kal nőtt az előző évhez képest, a termésmennyiség ezt meghaladóan emelkedett, így a termésátlagok javultak. A megyében a kalászos gabonák betakarított területének nagysága a tavaszi árpa kivételével többé-kevésbé elmaradt az egy évvel korábbitól. A legjelentősebb gabonaféléből, a búzából valamivel kisebb területről egyhatoddal több termést takarítottak be, azaz javult a termésátlag. Az őszi árpa területe 5%-kal volt kisebb, a mennyiség egytizeddel lett több. Legjobban a rozs és a triticale esetében csökkent a terület, egyiknél sem érte el a évi háromnegyedét. Előbbi betakarított mennyisége az egy évvel korábbi héttizedére esett vissza, utóbbié alig haladta meg annak háromnegyedét. Zabból egytizeddel kisebb területről ugyanannyit takarítottak be mint tavaly, aminek következtében jelentősen javult a termésátlag. Zöldségfélékből a tavalyinál háromtizeddel termett több, a vöröshagyma mennyisége közel háromtizeddel, a csemegekukoricáé pedig közel egynegyeddel nőtt. A paradicsomtermés kéttizeddel lett nagyobb, a zöldpaprikáé azonban az egy évvel korábbi kétharmadára csökkent. Az aszályos időjárás következtében a gyümölcsöknél terméskiesés mutatkozott: a betakarított őszibarack a évi hattizedére, az alma 86%-ára zsugorodott, a körte mennyisége viszont egytizeddel nőtt ben 17,3 ezer hektárról az egy évvel korábbi terület alig nyolctizedéről 130 ezer tonna szőlőt szüreteltek, ez a mennyiség az előző évi alacsony termést hattizeddel haladta meg I III. negyedévében a megyében a négy főnél többet foglalkoztató ipari telepek termelésének volumene 4,8%-kal (országosan 6,0%-kal) haladta meg az előző év hasonló időszakáét, számottevően 13,9%-kal augusztusban emelkedett. Az év első kilenc hónapjában a megyei székhelyű 49 fő feletti ipari vállalkozások termelése 6,9%-ot emelkedve megközelítette 389 milliárd forintot. Két és félszeres fellendülés a gép, gépi berendezés gyártás területén, ettől jóval mérsékeltebb, 23%-os az egyéb feldolgozóiparban, valamint egyhatodos a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásban következett be. A termelési érték több mint négytizedét előállító élelmiszeripar termelése az egy évvel korábbihoz képest 14%-kal emelkedett. A háromnegyedév alatt a megyei székhelyű ipar értékesítése közel 381 milliárd forintot tett ki, ami 5,2%-kal több, mint az előző év hasonló időszakában. Az exporthányad 1,1 százalékponttal romlott január-szeptemberhez képest. Az export bevétel több mint fele 17

18 a gép-, közel egyharmada az élelmiszeripar tevékenységéből származott. Előbbi exportjának aránya egy százalékponttal csökkent, utóbbié pedig nagyjából az egy évvel korábbi szinten maradt. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése meghaladta a 43 milliárd forintot, összehasonlító áron 14,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. (Az országos index 89,0% volt.) Építményfőcsoportok szerint az épületek építésének termelési volumene 12%-kal csökkent, az egyéb építményeké viszont számottevően, kétharmaddal növekedett. Az új szerződések kétharmada egyéb építményekre vonatkozott, amelyek többségénél továbbra is utak építését tűzték ki célul első kilenc hónapjában a megyei székhelyű gazdasági szervezetek folyó áron 109,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, 2,3-szeresét az előző év azonos időszakáénak. A felfutás eredményeként az egy lakosra jutó teljesítményérték alapján a megyei mutató az országos átlagot 4,2%-kal haladta meg. Január szeptemberben a fejlesztési források túlnyomó részét, héttizedét az iparba, 8,0%-át a mezőgazdaságba, 5,3%-át a kereskedelembe, 4,1%-át a szállítás és raktározásba fektették be, míg az oktatásba 3,3%-a, az egészségügyi szolgáltatásba 2,7%-a került. Az iparba invesztált mintegy 77,2 milliárd forint meghatározó hányadát, több mint 60 milliárd forintot a közúti járműgyártás, 4,0 milliárd forintot az élelmiszer-, 1,7 milliárd forintot az italgyártás bővítésére, korszerűsítésére fordították. Kecskeméten a Mercedes-beruházás országos jelentőségű, immár kétezer főt foglalkoztat, szeptemberben beindult a tesztüzem, elkezdődött a járműgyártás. Jelenleg folyik az autók tesztelése, a próbagyártás jövő év első negyedévében zárul, II. negyedévben kezdik meg az értékesítésre történő termelést I III. negyedév folyamán a beruházások anyagi-műszaki összetétele módosult: jelenleg az épületek és egyéb építmények építése, illetve a gépek, berendezések, járművek 37 61%-os megoszlását mutatja az egy évvel korábbi 47 49%-kal szemben. Ebben jelentős szerepe volt az import gépek, berendezések értékének előző év azonos időszakához viszonyított 7,3-szoros felfutásának, amely elsősorban a közúti járműgyártást érintette. A megye kereskedelmi szálláshelyeit 116,4 ezer vendég vette igénybe, 300,4 ezer vendégéjszakára maradtak, előbbi 0,8%-kal, többi 6,2%-kal emelkedett. Az idelátogatók közel háromtizede számuk egynegyeddel gyarapodott külföldről érkezett. 3 3 KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2011/3. 18

19 2. Foglalkoztatás 2.1 Népesség Bács-Kiskun megye lakónépessége január 1-jén 525 ezer fő 4 volt, 0,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az index rosszabb az országos átlagénál (fél százalékponttal). Bács-Kiskun megye munkavállaló korú népessége év elején 355,4 ezer fő, fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A megye teljes és munkavállaló korú népessége 5,2 és 5,3%-a az országosnak. A természetes népmozgalmi folyamatok következtében a megye népessége tovább csökkent. A természetes fogyás január szeptemberi 2100 fős mértéke csaknem egytizeddel magasabb, mint egy évvel korábban volt. A születések és halálozások negatív egyenlegéből adódó népesség csökkenés országosan is megfigyelhető, de a tendencia erősödése (6% körüli) elmaradt a Bács-Kiskun megyeitől Alkalmazásban álló munkaerő és keresete A legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű munkáltatók január szeptember hónapokban átlagosan 106,9 ezer főnek biztosítottak munkahelyet, mintegy másfél százalékkal többnek, mint 2010 hasonló időszakában. Mind a fizikai, mind pedig a szellemi munkakörökben emelkedett a foglalkoztatottak száma, az utóbbiaknál a két százalékot közelítette. A szellemiek létszáma országos szinten is bővült valamelyest, összességében viszont nagyjából az egy évvel korábbi szinten maradt a munkavállalói létszám. Az alkalmazásban állók számát leginkább a vállalkozások emelték a megyében: mértéke elérte a 3%-ot, a szellemi munkát végzőknél pedig az 5%-ot is meghaladta. A nonprofit szervezeteket szerényebb mértékű, egy százalék körüli bővülés jellemezte, a költségvetési szerveknél és intézményeiknél viszont 2%-kal kevesebben jutottak munkalehetőséghez, mint az előző év első kilenc hónapjában. Gazdasági áganként még nagyobbak a különbségek. Egyes szolgáltató ágakban (művészeti, szórakoztatási és szabadidős, valamint szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek) egytizedet meghaladó a bővülés, más területeken viszont (humánegészségügy, szociális ellátás, valamint ingatlanügyletek és pénzügyi tevékenységek) 7 10%-kal csökkent a létszám. A termelő ágak közül valamennyiben emelkedett az alkalmazotti létszám, leginkább az iparban, ahol meghaladta az 5%-ot. 4 KSH Stadat táblák 5 Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal 6 KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2011/3. 19

20 Január szeptemberben a megyei székhelyű ipar átlagosan 22,7 ezer főt foglalkoztatott, 7,5%- kal többet mint egy évvel korábban. A termelékenység az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték kissé (0,6%-kal) romlott I III. negyedévéhez viszonyítva. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az I III. negyedévben a 165 ezer Ft-ot közelítette, 5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A fizikai foglalkoztatottak keresete emelkedett nagyobb mértékben, az ő esetükben meghaladta a 6%- ot. A bruttó átlagkeresetek növelésére elsősorban a vállalkozásoknál nyílt lehetőség, a költségvetési szervek és a nonprofit szervezetek összességében egy százalék körüli mértékben emelték alkalmazottaik fizetését Nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői Az országos tendenciához hasonlóan annak a júliusi minimális emelkedését e kivéve - a nyilvántartott álláskeresők létszáma az év folyamán csökkent a megyében is. Idén Bács- Kiskun megyében a januári emelkedést követően hónapról-hónapra fokozatosan csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők száma a megyében szeptember hónap végén fő volt, hat százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Bács-Kiskun megyében háromnegyedévében a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma fő volt a I- IX havi átlagos fővel szemben, ez 3,3%-os mérséklődést jelentett az egy évvel korábbi állapothoz képest, míg országosan 1,6%-os átlagos emelkedés történt. A nem pályakezdők átlagos száma főt tett ki, ez 3,7%-os csökkenést mutatott a azonos időszakának átlagához viszonyítva. Az ifjúsági munkanélküliség minimális emelkedő tendenciát mutat I-IX hónapjában a pályakezdők átlagos aránya az összes munkanélküli között 10%-os volt, míg azonos időszakában 9,6%-os volt első kilenc hónapjában az átlagos havi pályakezdő-létszám 3435 fő volt, a január-szeptember havi 3409 fővel szemben, mely 0,7%-os emelkedést jelent. Mérséklődött a munkanélküliség mértéke, a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez mért átlagos aránya háromnegyed évében 15,2%, míg egy évvel azelőtt 15,9% volt. 7 KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2011/3. 20

21 Enyhén mérséklődött a tartós munkanélküliség, az egy éven túl folyamatosan álláskeresők aránya 28,7%, mely 1,3%-ponttal alacsonyabb, mint január-szeptember hóban. Ugyanakkor emelkedett az 1-3 hónapja és a 4-6 hónapja nyilvántartott álláskeresők aránya. Az előbbi 3,4, az utóbbi 0,8%-ponttal. Emelkedett a nők átlagos aránya (1,2%-ponttal). A munkanélküliek állományában a viszonyítási időszaktól eltérően - a nők vannak többségben, átlagos arányuk 50,7%. Januárszeptember átlag létszámukat tekintve a férfiak 5,5%-kal, a nők viszont egy százalékkal voltak kevesebben, mint egy évvel korábban. Az összevont korcsoportonként megállapítható, hogy az egy évvel korábbi állapothoz képest majdnem két és fél százalékkal nőtt az 50 évnél idősebbek száma, arányuk meghaldta a teljes állomány egyötödét. A év közötti álláskeresők száma 5,2%-kal apadt egy év alatt, a 25 év alattiak körében 2,6%-os csökkenés figyelhető meg. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele kis mértékben módosult. Az általános iskolát befejezettek aránya 0,3%-ponttal, a szakiskolát végzettek aránya 0,2%- ponttal, a gimnáziumban érettségizettek hányada 0,2%-ponttal, a szakközépiskolások részesedése 0,6%-ponttal nagyobb, a főiskolások és az egyetemisták arányemelkedése 0,2 ill. 0,1%-pontos, a többi kategóriában mérséklődés tapasztalható január-szeptember hónap átlagában továbbra is a legtöbb regisztrált személy a legfeljebb 8 általános iskolai (38,3%) és a szakmai középfokú (38,2%) végzettségűek köréből került ki. A diplomás állástalanok aránya meghaladja négy és fél százalékot, azon belül is a főiskolai végzettségűek aránya nagyobb. Ugyanakkor egy év alatt az egyetemi diplomás álláskeresők átlagszáma lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint a főiskolásoké (egynyolcadával és kettő százalékkal). Többen részesültek szociális ellátásban, kevesebben járadék típusú és lényegesen kevesebben segély típusú ellátásban, s emelkedett az ellátatlanok részaránya. A nyilvántartott álláskeresők átlagosan 26,4%-a (9111 fő) szociális ellátásban részesül, ezen belül kilenc és fél százaléka a januárban indult bérpótló juttatásban. További 18,5%-a álláskeresési járadékot (6373 fő), 9,7%-a álláskeresési segélyt kap (3337 fő), azonban többségük (45,5%-a) nem jogosult ellátásra (15689 fő). A nyilvántartott álláskeresők többsége, 83%-a - keresett foglalkozás szerint - fizikai állomány-főcsoportba tartozik, 14%-a szellemi, a fennmaradó három százaléka vezető munkakörben dolgozna. Az állomány-főcsoportos besorolás összetételében egy év alatt fél százalék-pontos elmozdulás tapasztalható a szellemi felé, a fizikai hátrányára. 21

22 2011. háromnegyed éve alatt fő kérte nyilvántartásba vételét, egytizedével több, mint előző év ugyanezen hónapjaiban. A belépők 14,2%-a pályakezdő fiatal, számuk egy év alatt 3,6%-kal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a regisztrációs rendszert fő hagyta el, tíz és fél százalékkal több, mint egy évvel korábban. Közülük 4850 fő pályakezdőként szerepelt a nyilvántartásban, a pályakezdő kilépők száma 11,3%-kal haladta meg, a bázis időszakét kilenc hónapja folyamán a munkáltatók új munkalehetőséget jelentettek be, közel kétharmadával többet, mint 2010 azonos időszakában. A bejelentett állásokból támogatott álláshely (66,1%), a fennmaradó 9082 pedig volt támogatás nélküli volt azonos időszakához viszonyítva jelentősen növekedett a támogatott állások aránya. A támogatott munkaerőigények száma 2,8-szeresére nőtt, a támogatás nélküli állásoké nyolc százalékkal fogyatkozott. A zárónapi (hóvégi) munkalehetőségek átlagos száma 2233 darab volt, míg 2010 első kilenc hónapjában átlagosan 1027 darab. Ennek alapján 100 nyilvántartott álláskeresőre 2011-ben átlagosan 6,5 álláslehetőség jutott, ugyanez a mutató 2010 azonos időszakában 3,2 volt. III A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZIS 1. A felmérésben részvevők főbb gazdasági jellemzői és jövőbeni várakozásai 1.1 Főbb reálfolyamatok Kapacitás kihasználtság A válaszoló cégek átlagos kapacitás kihasználtsága 77,2%-os, szemben az egy évvel korábbi 76,1%-kal, a termelő vagy szolgáltató vállalkozásoké is 77,3%. A választ adók több, mint kétötöde magas (81-100%-os) kapacitással működik, 38%-a 61-80%-os, 14%-uk 41-60%-os, öt százalékuk 21-40%-os, s kettő százalékuk alacsony kapacitás lekötéssel üzemel. Az átlagos kapacitásnál csak az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kihasználtsága kisebb, a többi termelő/szolgáltató ágé négyötöd körüli. A feldolgozóipar ágazataihoz tartozó válaszadók közül kapacitásukat leginkább a textília, ruházat, bőr és bőrtermék és a villamos berendezés gyártók; villamos berendezés gyártók hasznosították, 93,3, 85,5 és 84,2%-os szinten. 22

23 A termelő / szolgáltató cégek megoszlása kapacitás kihasználtság szerint, gazdasági áganként létszám-kategóriánként Gazdasági ág 21 % alatt % % % % Átlagos kapacitáskihasználtság megoszlás, % (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,0 3,4 10,3 37,9 48, Feldolgozóipar 1,7 3,3 12,4 39,7 43, Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,0 0,0 0,0 100,0 0, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0,0 0,0 14,3 42,9 42, Építőipar 2,9 11,4 22,9 37,1 25, Kereskedelem, gépjárműjavítás 4,3 0,0 17,4 39,1 39, Szállítás, raktározás 0,0 0,0 0,0 28,6 71, Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0,0 26,7 33,3 20,0 20, Bács-Kiskun megye összesen 2,1 5,2 14,3 37,8 40, fő és ennél kevesebb 5,4 8,6 20,4 35,5 30, fő 1,6 6,3 16,7 37,3 38, fő 0,0 1,1 8,0 42,0 48, fő 0,0 0,0 0,0 30,0 70, fő és felette 0,0 0,0 0,0 100,0 0, A termelési tényezők nem teljes kihasználtságának legfőbb oka, a belföldi megrendelések/vevők hiánya, így ítélte meg a nyilatkozók kétharmada. Az export megrendelések elmaradása nyolc százalékban, a munkavégzés szezonális jellege és az egyéb okok 7,4 és 7,2%-ban felelősek a termelés/szolgáltatás ki nem használásáért. A tőkehiány négy és fél százalékban, a szakképzett munkaerő hiánya csak 1,8%-ban okolható, valamint a képzetlen munkavállaló kevésbé gond. Létszám-kategóriát tekintve a belföldi megrendelések elmaradása a legkisebb cégeket sújtja (77,8%). Az export megcsappanás a mintánkban a legnagyobb, ezer főt meghaladó vállalat kapacitás kihasználatlansági ok felét indokolja. Az alapanyag hiány inkább a közepes ( fős) vállalatok gazdálkodását akadályozza (4,2%-ban) és tőke nélküliség a kis és nagyobb vállalkozások öt öt százalékában gond. A képzetlen munkaerő hiánya a nagy munkaadók működését ( fő) nehezíti, a szakképzett munkavállalókat főleg a legkisebb szervezetek hiányolják, valamint a munka szezonális jellege a legnagyobb munkáltatónál szerepel másik fő okként. Az egyéb ok a közepes és nagyobb munkaadókat érinti a legérzékenyebben. A feldolgozóiparon belül leginkább az egyéb feldolgozóipari, ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (77,7%); fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (72,5%), a vegyi anyag termék gyártása és a gumi-, műanyag, nemfém ásványi termék gyártása (egyaránt héttizedét) ágazatban, a kapacitás kihasználatlanságért a belső piac visszaesése okolható. 23

24 Rendelésállomány, termékei/szolgáltatásai iránti kereslet A rendelésállomány nagyságát a megkérdezéskor összességében a vállalkozók kétharmada közepesnek, egyötöde alacsonynak, valamint nyolc és fél százaléka magasnak ítélte meg. A rendelés ellátottság szintje legmagasabb a feldolgozóiparban, a szolgáltatás iránti közepes igény a pénzügyi szférában közelít a kilenc tizedes arányhoz. Alacsony rendelési állománnyal rendelkezik az építőipari cégek egyharmada, a vízellátási ág és az adminisztratív szolgáltatás. Magas rendelés ellátottság elsősorban a nagy vállalkozások rendelkeznek, a fős cégek egyharmada. Közepes rendelésnagysággal leginkább a közepes, fővel működő szervezetek rendelkeznek (72%-uk), vevőiktől legkevesebb megrendelést a legkisebb cégek kaptak (26%-uk). A vállalkozás rendelésállománya, vagy termékei (szolgáltatása) iránti kereslet jelenleg Gazdasági ág magas közepes alacsony megoszlás, % nem tudja, nem válaszolt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6,3 78,1 9,4 6,3 Feldolgozóipar 13,7 64,5 20,2 1,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,0 100,0 0,0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 11,1 44,4 33,3 11,1 Építőipar 2,8 52,8 33,3 11,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 8,9 67,1 20,3 3,8 Szállítás, raktározás 6,3 68,8 18,8 6,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0,0 66,7 26,7 6,7 Információ, kommunikáció 0,0 75,0 0,0 25,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 87,5 12,5 0,0 Ingatlanügyletek 0,0 80,0 20,0 0,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 7,7 84,6 7,7 0,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0,0 66,7 33,3 0,0 Egyéb szolgáltatás 0,0 80,0 0,0 20,0 Összesen 8,5 66,7 20,2 4,6 9 fő és ennél kevesebb 6,0 64,0 26,0 4, fő 6,7 65,7 23,9 3, fő 8,4 71,6 13,7 6, fő 33,3 61,9 0,0 4, fő és felette 0,0 100,0 0,0 0,0 24