Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ szakmai programja február 14.

Átírás

1 Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ szakmai programja február 14. 1

2 Tartalom Tartalom... 2 Előzmények Általános információk: Alapelvek Lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai program Célok Lakásotthoni ellátásra vonatkozó strukturális szabályok Tárgyi feltételek A gyermekek és a fiatalok létszáma, korösszetétele, nem összetétele Személyi feltételek és ehhez kapcsolódó feladatok Feladatok Lakásotthoni ellátási formában történő feladataink szakmai alapelvei Humanisztikus szemlélet- gondolkodás, pedagógiai cselekvés: Integrált nevelés A sérült személyiségállapotú gyermekek személyiségfejlesztése: Gondozási, nevelési szolgáltatások Esetkezelő szolgáltatások Szokásrendszer kialakítása Önálló életvezetésre való felkészítés Rekreációs szolgáltatások: Egészségügyi, étkeztetési szolgáltatások Házirend A családi kapcsolatok, a családgondozás Befogadás a lakásotthonokba Jutalmazás, büntetés Engedély nélküli eltávozás kezelése Elbocsátás az otthonból Utógondozói ellátás- utógondozás Lakásotthoni ellátás működését meghatározó keretek Csoportgazdálkodás Minőségbiztosítás Dokumentációk Nevelőszülői hálózat szakmai programja Az ellátottaknak szóló szakmai szolgáltatások célja Nevelőszülőknek szóló szolgáltatások céljai Személyi feltételek A nevelőszülői hálózat szervezésének, működtetésének és fenntartásának módja A nevelőszülői hálózat fejlesztése, szakmai célkitűzéseink A leendő nevelőszülők kiválasztása és felkészítése A nevelőszülői jogviszony létesítésének, a megállapodás tartalmának és érvényességének meghatározása: A nevelőszülő által biztosított ideiglenes férőhelyek számának megállapítása Különleges ellátás biztosítása: Kötelező továbbképzések nevelőszülőknek A nevelési díj, az ellátmány és a nevelőszülői díj folyósítása, felhasználásának, elszámolásának szabályai A nevelőszülői alkalmasság felülvizsgálatának módja

3 A nevelőszülői tanácsadó segítő és ellenőrző feladatköre, működésének szabályai A nevelőszülő alapvető feladatai A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai A szakmai vezető feladatai és hatásköre A nevelőszülői családba fogadás feladatainak szakmai alapelvei A nevelőszülői családba történő befogadás: Kihelyezést követő feladatok A gyermek ellátásával összefüggő feladatok A nevelőszülői tevékenység során ellátandó nevelési feladatok szakmai alapelvei Az érzelmi nevelés, szociális készségek fejlesztése Tanulást segítő módszerek Egészségvédelem Napi életvitel A gyermek egyéni szükségletei Önálló életvezetésre való felkészítés Rekreáció Jutalmazás-büntetés Engedély nélküli távozás kezelése: Életúttervezés Utógondozói ellátás előkészítése és biztosítása: A nevelőszülői hálózat működtetését általánosan meghatározó keretek Minőségbiztosítás Nevelőszülői hálózat szakmai kapcsolatrendszere, Adatkezelés, dokumentáció, nyilvántartás Kapcsolódási pontok, azonos eljárás rendek az intézmény szakmai egységei között Gyermeknevelési munkálkodásunk keresztény szemléletű megközelítése: A gyermeki jogok biztosítása A dolgozók jogainak védelme Érdekképviselet A külső- belső kapcsolatrendszer Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer Szakmaetika Szakmai munkánkat meghatározó jogszabályok - mindenkori hatályos állapotuknak megfelelően: Szakmai feltételrendszer lehetőségei: Mellékletek: A szakmai program meghatározza: a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátást biztosító szakmai egységeiben és nevelő szülői hálózatban folyó nevelő munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, melyek abban a folyamatban valósulnak meg, amit a gondozott gyermekek és fiatalok végigjárnak az otthonba kerülésüktől, az onnan való elbocsátásukig (illetve utógondozásuk befejezéséig). A szakmai program differenciáltan készült az egyes szolgáltatások önálló Szakmai Programjainak összefűzésével, egy általános szabályokat és nevelőszülői ellátást valamint a lakásotthoni ellátás biztosító egységek közti kapcsolódási pontokat tárgyaló szakasszal kiegészítetve. 3

4 Előzmények A HBMO 122/2011.(V.13.) MÖK határozata alapján több gyermekvédelmi intézménye fenntartó váltás keretében a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működik tovább, amely július 01-től feladatátadási megállapodás keretében gyermekvédelmi centrumokat létrehozva lakásotthoni ellátás és nevelőszülői ellátást biztosít. A volt Hajdúsági Lakásotthonok a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátást nyújtó egységében működik tovább. Telephelyek Hajdúnánáson találhatóak, címeik változatlanok, az új alapító okirat tartalmazza azokat. A Hajdú-Bihar Megyei TEGYESZ Nevelőszülői Hálózatból átvett egység a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői ellátást nyújtó egységéhez tartozó nevelőszülői hálózat az alábbi településekre terjed ki: Hajdúnánás, Polgár, Tiszaújváros, Görbeháza, Folyás, Hajdúdorog. A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ komoly előtörténettel rendelkező intézmény. Hajdúnánáson intézményes keretek között majdnem 60 év folyamatos gyermekvédelmi munka örököseként működik. Folyamatosan fejlődött létszámban, anyagi feltételekben, módszerekben. Ez a fejlődés nem áll meg. A fenntartó váltással legalább öt évre egyházi fenntartású intézményként eddigi nevelési tapasztalatainkra támaszkodva kiszélesíthetjük teljesebbé, reményeink szerint még eredményesebbé tehetjük munkánkat. Küldetésünk, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba hozzánk utalt gyerekeknek és fiataloknak otthont nyújtó ellátást biztosítsunk, ezáltal a nevelőszülős családokban illetve a lakásotthonainkban a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságos környezetben élhessenek. Naponta láthassanak, tapasztalhassanak a gyermekek a mindennapi élet dolgaival kapcsolatos praktikus ismereteket, legyen lehetőségük azok elsajátítására. A családjukból kiemelt gyermekek a nevelőszülőknél és a lakásotthonokban családias körülmények között gyakorolhassák a mindennapi természetes társadalmi kapcsolatokat. Munkánkat legjobb tudásunk szerint, a gyermekek feltétel nélküli elfogadásával, érzelmi biztonság megteremtésével, empátiával, egyéni bánásmód alkalmazásával igyekszünk végezni. Végső célunk a családba való visszakerülése elősegítése, ennek hiányában az önálló életre való felkészítés. 4

5 1. Általános információk: 1. Az intézmény neve: Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ 2. Székhelye: 4080 Hajdúnánás Fürdő u Fenntartója: Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat 4. Intézmény lakásotthonainak székhelyei: Hajdúnánás, Szatmári u. 3. Hajdúnánás, Szatmári u. 5. Hajdúnánás, Lehel u. 1/a Hajdúnánás, Lehel u. 18. Hajdúnánás, Rákosi Viktor u. 1/a Hajdúnánás, Polgári u. 77. Hajdúnánás, Bajcsy Zs. u Hajdúnánás, Jókai u. 22. Hajdúnánás, Bethlen G. krt 33. Hajdúnánás, Kapitány u Intézmény működési területe: Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe. Nevelőszülői gondoskodás biztosítása Hajdú-Bihar megyéből származó gyermekvédelmi gondoskodásba vett ellátottak részére jelenleg Hajdúnánás, Polgár, Folyás és Görbeháza területén valósul meg Az ellátandó terület jellemzői: Hajdú-Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak-alföldi régióban helyezkedik el. Hajdú-Bihar megyében az átlagosnál kevesebb a településszám, 82 település található, melyből a megyeszékhely, Debrecen megyei jogú város, 19 város, 12 nagyközség, 50 pedig község. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság 78,1%-a városokban él, lakosságának csupán egyötöde lakik a falvakban. A megye lakossága Hajdú-Biharban 2011-ben 538 ezer 797 fő volt, 1060 fővel csökkent az előző évihez képest. A csökkenés háromnegyedét a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás adta, a negyedét pedig a vándorlási veszteség okozta. A népesség körében lassú csökkenés figyelhető meg. Hajdú-Bihar a munkanélküliséggel leginkább sújtott megyék rangsorában a negyedik. A munkanélküliséggel együtt magas a mélyszegénységben élők aránya a megyében. A gyermekeket nevelő családok körében a problémák halmozottan jelennek meg. A házasságkötések száma csökken, miközben a válások száma növekszik, minden évben meghaladja a házasságkötések számának 50%-át. Az élettársi kapcsolatban élők száma folyamatosan nő, és nő ezen kapcsolatokban született gyermekeknek aránya is. A szülők párkapcsolatának sérülékenysége, az egyszülős családok magas száma jelentősen befolyásolja a gyermekek egészséges 5

6 fejlődését. A legnagyobb szociális problémát a munkanélküliség, a lakossági adósságállomány növekedése és az ebből következő megélhetési problémák, elszegényedés jelenti. Hajdú-Bihar megyében a megváltozott munkaképességű munkanélküliek aránya a nyilvántartott munkanélküliek összességén belül 8-10% között alakul, miközben a számukra megfelelő munkahelyek aránya csak 1-2% közötti, döntően a szociális szférában. Jellemző a csoportra, hogy az átlagosnál hosszabb időt töltenek munkanélküli státuszban. A cigány népesség többsége szintén jelentős hátrányokkal kell, hogy megküzdjön a munkaerőpiacra való bekerülés, illetve bent maradás érdekében. Hátrányos helyzetük egymással összefüggő társadalmi problémákra vezethető vissza. Munkanélküliségi rátájuk 4-5- szörösen meghaladja az országos átlagot. A családokban jelentkező működési zavarok, összetett problémarendszer következtében magas a gyermekjóléti ellátásban részesülő gyermekek aránya. A nevelésbe vétel mögött rendszerint összetett problémák húzódnak meg. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a gyermek saját maga általi veszélyeztetettsége (pszicho aktívszerek használata, iskolakerülés, csavargás) és a fiatal bűnelkövetők száma december 31. napján 1604 fő nevelkedett a gyermekvédelmi szakellátásban megyénkben. 6. Férőhelyek: Az aktuális működési engedély szerint: Lakásotthoni ellátás:113 fő (2011-ben %-os kihasználtság) nevelőszülős ellátás 116 fő (2011-ben 92,1%-os kihasználtság) 7. Az ellátandó célcsoport jellemzői: Gyermekvédelmi szakellátásban az intézmény nevelőszülői hálózatában és lakásotthonaiban részesülnek a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett gyermekek esetében a korábban átélt élmények, illetve a körülmények hatással vannak személyiség állapotukra. Normál szükségletű gyermekek esetében is gyakori: a mentális retardáció a beilleszkedési vagy magatartászavar különböző foka, tanulási nehézség, többszöri évismétlésekből adódó túlkorosság részképesség kiesés, egészségügyi problémák (pld. szívproblémák, epilepszia, allergia, stb.) A szakellátásban élő gyermekekre gyakran céltalanság, bizonytalanság érzése, vagy a realitástól elszakadt vágyálmok jellemzőek. Kommunikációs nehézségekkel küszködnek. A súlyos önértékelési zavarra és a személyiségfejlődésükben bekövetkezett sérülésekre ráterhelődnek a normatív életkrízisekkel együtt járó problémák. Jellemzőek az agresszív ösztönkésztetések, melyeket nehezen tudnak megregulázni. Az őket ért frusztrációkra agresszív választ adnak. Vágynak a szeretetre, de félnek is a szoros kötődéstől, illetve a valakihez tartozás erős érzése következtében kiszolgáltatottá válnak a partner kapcsolatban, amit általában ki is használnak ellenük. Egyre több nagy létszámú testvér sorok (5-7 fős) kerülnek együtt beutalásra rendszerünkbe, ami nagyon megnehezíti a megfelelő elhelyezésüket. Jellemzően a legnagyobb testvér magatartása mintaként szolgál a kisebb testvéreknek és rombolólag tud hatni személyiség fejlődésükre. 8. Az ellátás igénybevételének módja: Az ellátás a gyermekek védelmének törvényileg előírt kötelező igénybevételével történik. A gyermekvédelmi központunk szolgáltatásai gyámhivatali határozattal vehetők igénybe. A kijelölt lakásotthon vagy nevelőszülő befogadja a gyámhivatal által 6

7 . Intézményünkben elhelyezett ideiglenes hatályú elhelyezetteket, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeket, illetve azokat a fiatal felnőtteket, akiknek az utógondozói ellátását az intézményvezető által kiadott befogadó nyilatkozat alapján a gyámhivatal elrendelte. 9. A szolgáltatás szakmai tartalma: A nevelőszülői hálózatban és 10 lakásotthonban, az engedélyezett férőhelyeken biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára az otthont nyújtó, teljes körű ellátást, a családi környezetbe történő visszailleszkedést előkészítő családi kapcsolatok ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadás előkészítését. Utógondozás keretében segítséget nyújt a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez. Szükség szerinti ellátást biztosít az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtteknek, segíti önálló életre való felkészülésüket, iskolai tanulmányaik sikeres befejezését, munkába állásukat, lakhatásuk előkészítését, vagyonuk felhasználását. 10. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja :A lakosság tájékoztatása a sajtón, szórólapokon, plakátokon, interneten, Hajdúnánás városi televízió adásán keresztül történik. 2. Alapelvek Szakmai programunk a gyermeki jogokra, a lakásotthoni és nevelőszülős ellátást érintő hatályos jogszabályokra, és módszertani ajánlásokra épül a helyi sajátosságok figyelembevételével. 1) A gyermekek ügyében érintett, és/vagy eljáró szervezetek és személyek, a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, az évi XXXI a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. 2) Szakmai programunk egyik legfontosabb alapelve annak figyelembe vétele, hogy minden gyermeknek joga van családban nevelkedni, s ha ez saját családjában nem lehetséges, számára a hiányzó szülői gondoskodást más családot pótló ellátás formájában kell biztosítani. A lakásotthoni ellátásunk és nevelőszülői hálózatunk ideiglenes elhelyezés lehetőségét biztosítja a családjából azonnali intézkedés keretében kiemelt gyerekek számára. 3) A családjából bármely okból kikerült gyermek, otthont nyújtó ellátásának biztosítása nevelőszülői környezetben preferált, ha ez megfelel szükségleteinek, mindenek felett álló érdekével nem ütközik, illetve ha nevelőszülős elhelyezése a róla készült szakértői bizottsági szakvéleményben foglaltakkal összhangban van. A tartós nevelésbe vett gyermek örökbeadásának meghiúsulása esetén a nevelőszülői elhelyezést kiemelten kell kezelni, mint tartós elhelyezést biztosító családot pótló elhelyezési formát. 4) A gyermeknek joga van megismerni jogait, kötelezettségeit. A gyermek kapjon tájékoztatást jogai érvényesítésének lehetőségeiről, és a nevelőcsaládban illetve az oktatási intézményben elvárt kötelezettségeiről. Biztosítani kell azon jogát, hogy az őt érintő ügyekben a Gyvt.-ben meghatározott fórumoknál panasszal élhessen. A 7

8 gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak védelmét a gyermekjogi képviselő látja el, akinek elérhetőségéről tájékoztatni kell mind a nevelőszülőt, mind a gondozásában élő gyermeket, fiatalt. A gyermeki jogok védelmét szolgálja továbbá az Érdekképviseleti fórum. 5) A testvérek együttes elhelyezését biztosítani kell. Ettől csak nagyon indokolt esetben, a gyermek mindenek felett álló érdekében lehet eltérni. Az erre okot adó körülmény tisztázandó. Az ez irányú döntés meghozatalának alátámasztása csak adekvát szakvéleményen (pszichológiai vélemény, szakvélemény, szakértői bizottsági szakvélemény) alapulhat. Amennyiben a testvérek együttes elhelyezése indokoltan nem lehetséges, biztosítani kell a rendszeres kapcsolattartásukat, amelyben a család és utógondozóink aktívan közreműködnek. Ebben az esetben minden lehetőséget megragadunk, hogy az elkerülő gyermek a saját gyermekvédelmi központunk ellátásában maradjon oda-vissza a nevelőszülői hálózatunk és lakásotthoni ellátásunk viszonylatában. Ez esetben a közös szakembereink által probléma kezelése és a testvérek közötti kapcsolattartás biztosítása is könnyebb lehet. 6) Az eltérő értelmi képességű gyermekek és fiatalok gondozási-nevelési feladatainak ellátása, szükségleteik kielégítése, állandóságot nyújtó környezet biztosítása csak gondozási helyük körültekintő megválasztásával érhető el. A nevelőszülői hálózatunk biztosítja a különleges szükségletű gyerekek integrált nevelését A lakásotthoni ellátásunk szükség esetén biztosítja a speciális szükségletű gyerekek integrált nevelését is, akiknek a súlyos pszichés tüneteit kora gyermekkori emocionális zavar illetve kötődési zavar okozza. 7) A gyermek, gondozási helyének kijelölését és megválasztását alaposan és körültekintően kell megvalósítani, hogy az a gyermek érdekét, és környezetének állandóságát is biztosítsa egyben. 8) Az intézményünkben dolgozó szakemberek minden segítséget adjanak meg ahhoz, hogy a gyermekek visszakerülhessenek saját családjukba. A szakembereinknek mindent meg kell tenniük azért, hogy a vérszerinti szülő és a gyermek között ne szakadjon meg a rendszeres kapcsolattartás, illetve segíteni kell a rosszul működő kapcsolattartások javítását. 9) Az intézményünk szakemberei a gondozási-nevelési munka során tudásuk legjavát adva, magas szakmai színvonalon kötelesek eljárni, minden erőfeszítést tegyenek meg a teljes körű ellátással szemben támasztott elvárások teljesítésére, hogy az ellátás és a szolgáltatás minősége a működtető és a gyermekek számára megfelelő időben és hatékonysággal történjen, és megfeleljen a működtető által szabott elfogadható követelményeknek. 8

9 9

10 3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai program 3.1. Célok A lakásotthoni elhelyezés megvalósításával célunk, hogy a gondozott gyermekek és a fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítsunk. Ennek részei a teljes körű ellátás, (ami kiterjed az élelem, a tisztasági szerek, a ruházat, a tanszer, a játék, szabadidős és sporteszközök szolgáltatására) a családgondozás és az utógondozás. Célunk a 10 lakásotthonban, hogy a gyermekek és a fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságos környezetben éljenek. Cél továbbá, hogy az egyéni elhelyezési tervben foglaltakat team munkában megvalósítsuk és az egyéni gondozási nevelési tervekben megfogalmazott feladatokat teljesítsük. Így különösen, hogy (a gyermekek és a fiatalok) hozzájussanak: az egészségügyi ellátáshoz, személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén a személyiségkorrekcióhoz, az oktatáshoz, a fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztéshez. a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Felkészíteni őket: a családjukba történő visszakerülésre a pályaválasztásra, az önálló és felelősségteljes életre. Kapcsolatot tartsunk: a gyermekek hozzátartozóival, iskolákkal, munkahelyekkel, a gyermekek érdekében eljáró más intézményekkel, hivatalokkal, gyermekeket támogató szervezetekkel. Elkötelezettségünk: A lakásotthonainkba bekerült gyermekek családias légkörbe helyezése, az egészséges személyiségfejlődés feltételeinek biztosítása. Elő kell segíteni, hogy gyermekeink család- és utógondozó aktív munkájával erősítsék családi kapcsolataikat, meg kell teremteni a lehetőséget (ahol mód, remény van rá) családjukba való mielőbbi visszakerülésükhöz. El kell érni (team munka, - fejlesztő pedagógus munkája) hogy az iskolai 10

11 tanulmányaikat folytatók körében ne legyen lemorzsolódás, és képességeiknek megfelelően valamilyen szakképzettséget szerezzenek. Lehetőség szerint ne magán tanulóként végezzék el az általános iskolát A lakásotthonainkban naponta láthassanak, tapasztalhassanak a gyermek, a mindennapi élet dolgaival kapcsolatos praktikus ismereteket, legyen lehetőségük azok elsajátítására. Vallási vagy lelkiismereti meggyőződésüket szabadon megválaszthassák, kinyilvánítsák, gyakorolhassák, valamint hit- és vallásoktatásban részt vehessenek. Ehhez a megfelelő segítséget megadhassuk. Vallási hovatartozástól függetlenül is a keresztény életszemlélettel általános alapjaival megismerkedhessenek, akár vallásgyakorlás nélkül is szerezhessenek ismereteket erről az értékrendről. A felnőttkort elért fiatalok tudjanak beilleszkedni a társadalomba, ismerjék fel és használják ki lehetőségeiket, tudják megteremteni önálló életük feltételeit, találjanak munkát, tudják mindennapjaikat önállóan irányítani. Az önállóságra kevéssé képes, szakképzetlen növendékeink az intézmény támogatásával, patronálásával próbálkozzanak felnőtt életük kialakítására Lakásotthoni ellátásra vonatkozó strukturális szabályok A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított évi XXXI. törvény alapján a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ számára mindig a jogszabályokat követő legfrissebb állapotú alapító okiratot állítja ki. (.. sz. mellékletében megtalálható) Ez alapján intézményünk Hajdúnánáson gyermekvédelmi intézményként, gyermekotthoni ellátás alaptevékenységgel működik 10 családi házban (10 telephelyen) 113 fő férőhellyel: Otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára. Szükség szerint ideiglenes hatályú beutalt gyermekek számára férőhelyet biztosít Szükség szerint speciális ellátást biztosít integrált gondozás-nevelés keretében a lakásotthonok csoportjaiban (maximum 1 fő speciális ellátás/ lakásotthon) Utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára és utógondozást végez. A lakásotthonokban megvalósítandó családias nevelésnél útmutató kell hogy legyen maga a család, annak felépítése, funkciói és mindaz, ami10-12 gyermekkel és hozzá engedélyezett létszámú és szakképzettségű munkatársakkal megvalósítható. A lakásotthonok Hajdúnánás városában önálló épületekben, családi házakban működnek. A 11

12 családjukból kiemelt gyermekek itt továbbra is gyakorolhatják a mindennapi természetes társadalmi kapcsolatokat. A családi házakban a gondozott gyermekek és fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságot sugárzó környezetben élnek. Lakásotthonaink a gondozott gyermekek tekintetében széles korhatárú és koedukált. Így kibontakoztathatóak a különböző nemű- és életkorú gondozott gyermekek és fiatalok együttélésének kapcsolatkészsége, kapcsolati kultúrájuk, szolidaritásérzékükre gyakorolt pozitív hatásai a nevelésben. Tudatosítani kell azt, hogy a lakásotthonokban dolgozók nem apa, anya és nagyszülőmodellek. Ők elsősorban szakemberek, akiknek az intézmény a munkahelyük. A személyiségükkel dolgoznak, különböző életkorú és nemű felnőttekként és a gondjaikra bízott gyermekek segítségére vannak, a család-kiegészítő ellátásban felnőtt modellt nyújtanak. Az intézményünk a családi nevelés kiegészítésén kívül a gondozott gyermekek és fiatalok támogató közösségét biztosítja és szükség szerint teljesíti az egyéni korrekciós nevelésük feladatait. A családias jelleg egyfajta arany középutat jelez a személytelen intézeti elhelyezés és a szoros, vérségi kapcsolaton alapuló családi forma között. Az alacsony gyermeklétszám, az otthon, az épület adottságai egy szakembergárdával biztosíthatják a biztonságot, menedéket nyújtó légkört, a személyre szabott törődést oly módon, hogy a gyermek érezze a feltétel nélküli elfogadás mellett a meghittség élményét. A törvény egyfajta átmeneti állomást szeretne látni benne, mert egy hatékony családgondozói rendszerre épít, melynek minden erejével azt a célt kellene szolgálni, hogy aki itt él mielőbb visszakerülhessen a családjába, mert a gyermek ennek, a gyermekvédelmi gondoskodás ellenére is része. A mi dolgunk az, hogy olyan funkcionálisan működő mesterséges családot alakítsunk ki, mely felkészíti a gyereket a közösségben rá váró élet folytatására, a visszatérésre. (Volentics) A szakellátásunk végzésekor a lakásotthonainkban olyan lehetőségeket, életet, illetve életteret kell teremtenünk a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek számára, hogy az érzelmi deficitet meg tudjuk szüntetni, illetve pozitív módon tudjuk befolyásolni a gyermekek személyiségét Tárgyi feltételek Az intézmény teljes körű kiváltása 1999-ben egy ütemben történt meg. Valamennyi lakásotthon egy településen Hajdúnánáson került megvásárlásra. A lakásotthonok paramétereitől függően gyermek elhelyezését szolgálja. Egy-egy lakásotthonban több szoba (egy szobában maximum 4 gyermek) 2 WC, konyha, ebédlő, társalgó, nevelői szoba, spájz raktár, melléképületek, áll a családcsoport rendelkezésére. A humanizált esztétikus környezet biztosítja a gyermekek egyéni életterét kis kuckóját, személyi tulajdonának védelmét, a gyermek biztonságát, otthonérzetét, egyéni tevékenységeinek 12

13 terét. A lakásotthonok aránylag jól felszereltek, esztétikus környezetet biztosítanak a gyermekeknek. A lakásotthonok háztartási gépei (automata mosógép, keverőtárcsás mosógép, centrifuga, mikrohullámú sütő, hűtők, fagyasztók, vasaló, porszívó stb.) a helyiség bútorzata (heverők, székek, szekrények, polcok, íróasztalok, fotelek, textíliák stb.) a mindenkori költségvetés és elhasználódásuk függvényében cserére, felújításra szorulnak. A lakásotthonok külső homlokzatának szigetelése, felújítása, nyílászárók cseréje, fűtésrendszer felújítása 2010-ben 5 házunkban megtörtént. A házak folyamatos karbantartása a fokozott használat miatt elengedhetetlen. Külső környezet: A 10 lakásotthon a városban szétszórtan, egymástól aránylag távol helyezkedik el. A város lakossága, a szomszédok el- és befogadták a neveltjeinket. Minden ház jó szomszédi kapcsolatot alakított ki, melyet folyamatosan ápolni szükséges. A városban több általános iskola, óvoda, és középfokú oktatási intézmény van, így biztosított a gyermekek, fiatalok tanulási, továbbtanulási lehetősége, esetleges lakásvásárlási feltételek. A városban jól működő művelődési ház, színházterem, játszótér, strand áll a gyermekek rendelkezésére, melyek biztosítják a gyermekek, fiatalok rekreációs tevékenységét, és tervszerűen élünk ezekkel a lehetőségekkel. Minden lakásotthon rendelkezik udvarral, ahol a szabad mozgásra, veteményeskert kialakításának meg van a feltétel A gyermekek és a fiatalok létszáma, korösszetétele, nem összetétele Hajdúnánás városban 10 telephelyen, 10 lakásotthonban 113 férőhelyen neveljük-gondozzuk a szakellátásba beutalt gyermekeket. A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló családi házban, családias körülmények között. Az elhelyezett gyerekek a gyámhivatali határozat alapján: ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti nevelésbe vett, tartós nevelésbe vett, utógondozói ellátott fiatal Személyiségállapot szerint ellátunk: normál értelmi képességű, enyhe tanulási magatartási problémákkal küzdő gyermekeket, érzelmileg sérült gyermekeket. 13

14 szükség esetén speciális szükségletű gyermekeket Életkor szerint 3 24 év. Létszám szerint lakásotthononként fő. I. szakmai egység 34 férőhely. II. szakmai egység 45 férőhely. III. szakmai egység 34 férőhely Személyi feltételek és ehhez kapcsolódó feladatok A lakásotthoni ellátást biztosító egységünk szakmai dolgozói létszáma a rendelet idevonatkozó minimum létszámának megfelelő. Munkaköri megoszlás közvetlenül gyermekekkel foglalkozók (lásd: mellékletben Szervezeti diagram és kapcsolatok, valamint létszám táblázat A családi házas nevelési forma, a feladatok sikeres megvalósítása, óriási terhet és felelősséget, de ugyanakkor szép szakmai feladatot és komoly kihívást is jelent a nevelők és gyermekfelügyelők számára. A lakásotthon-vezetője a vezetése alá tartozó családi házon belül önállóan kialakított az intézmény szakmai programjához illeszkedő pedagógiai gyakorlatot alakít ki. Az általa vezetett gyermekcsoport programját szabadon, a gyermekközösség véleményét meghallgatva, munkatársaival egyetértésben készíti és hajtja végre. Gondoskodik arról, hogy családcsoportjába tartozó gyerekekről évente legalább egy fényképfelvétel készüljön. Együttműködik szakmai részegységének család- és utógondozójával és kérésére a nagykorúság előtt álló vagy utógondozói ellátottjai gyámi betétjéből történő pénzfelhasználási kérelmeit véleményezi. Felelős azért, hogy a rá bízott gyermekeket iskolai előmenetel szempontjából megfelelő szintekre eljuttassa. Érvényesíti a csoportgazdálkodás és energiatakarékosság elvét. Ütemezi és összehangolja maga és munkatársai szabadságát, éves szabadságolási tervet készít. Regisztrálja és nyilvántartja a szabadságokat, (távolléteket) gondoskodik a szabadságok kiíratásáról, engedélyeztetéséről. A munkaideje alatt engedély nélküli eltávozásra került gyermekekről haladéktalanul jelentést tesz a szakmai vezetőnek, szolgáltatva az eltűnés körülményeivel kapcsolatos adatokat. Ha a gyermek kiskorú vagy fogyatékos haladéktalanul bejelenti az eltűnését a 14

15 rendőrségen. Egyéb esetben 24 órán belül. A munkáját jól végző gyermekfelügyelő / gyermekvédelmi asszisztens közreműködik a gyermekek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Gyermekszerető viselkedésével, személyes gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson a gyermekek fejlődésére. - Tisztelje a gyermeket, a szülőt. Kapcsolataira a tapintat, az elfogadás kell hogy jellemző legyen. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kell hogy kezelje. - A pedagógussal közösen elvégzett tervező munka alapján önállóan végezze a szabadidő szervezését, játéktevékenységeket, gondozási feladatokat, - napirendi feladatokat, szünidei munka irányítását. Alkalmas kell hogy legyen mind felkészültségében, mind személyiségében felelősségteljes munkájának ellátására. Tiszteletben kell hogy tartsa a gyermek és a fiatal személyiségét, fontos hogy gyermekközpontú szemlélettel lássa el munkáját. Mindennapi feladatihoz tartoznak; - a helyes napirend, szokásrend kialakítása, betartása, egészségügyi feladatok ellátása, - önkiszolgáló munka, környezetvédelmi, környezetgondozás, szabadidős tevékenységek szervezése, - kapcsolatok kialakítása a szülőkkel, - adminisztrációs munka. A lakásotthonokban nevelkedő kiskorúak gyámja és vagyonkezelője a szakmai vezető akinek jogai és kötelességei: Csjt (1) törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. (2) A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik. Csjt Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is. Csjt (1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működtetéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. (2) A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát. (3) A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a 15

16 nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt. (4) A gyám a vagyonkezelésről a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni. Csjt (1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani. (2) A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni. Csjt A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelmére, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni. Nincs abszolút minta a jó nevelő meghatározására, mert többféleképpen lehet jó, egyéni habitusa képességei szerint, de: szeresse munkáját és a gyermekeket, a napi spontán (és szervezett) szocializációs folyamatok szakértő irányítója legyen, biztos pont, példa a gyermek számára, akivel azonosulhat, képes legyen empátiás, elfogadó légkör kialakítására a csoportjában, illetve tudja az egyéni kapcsolatokat és a konfliktusokat szakszerűen kezelni, korszerű ismeretei legyenek (pszichológiai, szociálpszichológiai a gyermek személyiségéről, a kis közösségekről, a csoportokról, legyen néhány szabadidős tevékenységben jártas, érdekelje munkája, személyiségét, ismereteit tartsa karban, illetve fejlessze. Valamennyi gyermekekkel foglalkozó munkatárs szakmai feladatai A gyermekek életének figyelemmel kísérése és irányítása, viselkedésükhöz a határok megszabása. A gyermekek jó fizikai, érzelmi és közösségi életre alkalmas állapotának biztosítása. A gyermekek fizikai, szellemi, érzelmi és szociális fejlődésének ösztönzése. A gyermek értő meghallgatása a csupán számára fontosnak vélt dolgokban is szólni tudás a gyermekhez. A gyermek bizalmának növeléséhez, felelősségérzetének, szociális kompetenciájának fejlődéséhez alkalmas keresése, biztosítása. A gyermek jóakaró ügyvédjeként, még a legproblémásabbnak vélt esetben is mindenkire hatni tudás a családias csoporton belül, és még inkább kívül is. 16

17 A nevelési feladatok végrehajtásához aktuálisan szükséges eszközök, módszerek megtalálása és megfelelő alkalmazása. Közreműködés a gyermek egyéni gondozási-nevelése tervének elkészítésében. Szükséges feljegyzések vezetése a gyermekről, jellemzések, jelentések elkészítése. Annak biztosítása, hogy a gyermek pozitív erőforrásai fejlődjenek, és az összes kidolgozott terv és megkezdett nevelési akció teljes körűen, megfeleljen a gyermekek érdekeinek. Annak biztosítása, hogy a gyermek zökkenőmentesen tudjon elválni ettől a családot, illetve családi funkciókat pótló környezetből, erre fel kell készíteni. Pályázatok írásával segíteni a családcsoport és a benne nevelkedők életfeltételein, - program elképzelések megvalósítása (nyári táborozás, szabadidős tevékenységekhez eszközök vásárlása). A nevelési folyamatban a pedagógus saját személyisége a legfontosabb lélektani munkaeszköz és ezt az eszközt formálni, fejleszteni kell. A jó pedagógus személyiségnek mindamellett, hogy jó ha több mindenhez is ért, - a gyermekvédelemben a szokottnál gazdagabb, több empátia tartalmú, hatékonyabb kommunikációs készség is fontos része, melynek fejlesztéséhez minden segítséget megad a vezetés. ÖSSZEGEZVE: Az intézményünkben dolgozó munkatársainknak, akik ezt a nehéz hivatást választották, ismerniük, vállalniuk kell saját magukat: érzéseiket, ismereteiket. Valamennyien nevelünk tanítunk, a legnehezebben elsajátítható ismereteket adjuk át: a mindennapi viselkedés szabályait, az elfogadott társadalmi, erkölcsi normákat, a szociális viselkedés mintáit. Ez a tananyag nem tanítható a szó hagyományos értelmében. Készségeket, szokásokat szavakkal átadni nem lehet! - ez csak üres prédikáció lenne. A gyermek lát, tapasztal, utánoz a modellnek (nevelőnek) ezért nemcsak ismernie kell a normákat, hanem ezeknek megfelelően is kell élnie. Nem lehet megmerevedett, változásokra, megújulásra képtelen személyiség. Ha megáll a fejlődésben, mások fejlődését sem képes elősegíteni Feladatok Feladatunk a szakmai egységek optimális működtetése és fejlesztése, melyet meghatároz az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan: a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való 17

18 együttes elhelyezését kezdeményezze, c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák f) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszavezetéséhez, g) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, h) személyes kapcsolatait ápolhassa, i) személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, utógondozásban részesüljön. A törvény végrehajtási rendelete értelmében, mint otthont nyújtó ellátási forma teljes körű ellátást biztosítunk az elhelyezettek részére, az alábbi fő feladatok meghatározásával. Az ideiglenes elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelt gyermek számára 15/1998.(IV.30.) NM rendelet: ok alapján biztosítjuk a teljes körű ellátást mindig törekedve a törvényi szabályozás betartására. Az utógondozói ellátottak esetében az intézmény vezetője a fiatal felnőtt lehetőségeit figyelembe véve az utógondozói megállapodásban rögzítettek szerint szükség szerinti ellátást biztosíthat. Célszerűen az eredeti befogadó lakásotthonában, de lehetőség szerint külső férőhelyen is. Teljes körű ellátás feladatai, közé tartozik: - étkezés - ruházat - tisztálkodás - oktatás - szabadidő - speciális szükségletek - zsebpénz - gondozás, nevelés - engedély nélküli eltávozás - kapcsolattartás biztosítása Az évi XXXI. tv. és végrehajtási rendeletei alapján biztosítani kell a beutalt gyermekek és fiatalok: adekvát ellátását, személyiség-központú gondozását, nevelését, oktatását, az önmegvalósító, életre felkészítő szocializációját, a családi értékek lehetséges elsajátítását, 18

19 önállóságukat, családba történő visszahelyezésüket. A gondozás, nevelés terén irányadó a ok 83. (1) A gondozás nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. (2) A fogyatékos gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani. 84. Az ellátás megkezdésekor a rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, el kell készíteni a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási, nevelési programot tartalmazó egyéni gondozásinevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás meghatározása. A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni különösen a) a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített egyéni gondozási tervre, b) a gyermekvédelmi gondoskodást szükségessé tevő okokra, c) a gondozott gyermek gondozási helyének kijelölése tárgyában készített elhelyezési javaslatra, ezen belül kiemelten a gyermek személyiségvizsgálatának eredményére, illetve az egyéb szakvéleményekre. d) az egyéni elhelyezési tervre, e) a gyermek nevelésében, gondozásában korábban részt vett szakemberek véleményére, f) a gondozott gyermekkel és szülőjével folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra, g) egyéb, a gondozott gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre. (2) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában levő gondozott gyermeket, szülőjét (törvényes képviselőjét), illetve gondozóját. (3) Az ellátást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai különösen az alábbiak: a) testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermeket b) felkészíti a gondozott gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, illetve nevelő- vagy örökbefogadó családba való beilleszkedésre, valamint az önálló életkezdésre és életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra. (4) Az ellátást nyújtó a) gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson aa)a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, ab)a terápiához, amely személyisége korrekciójához az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges, ac) a külön jogszabályban meghatározott 19

20 szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz, ad) a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását, ae) a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz, af) a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez, ag) szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez; b) kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelésioktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében ba) fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről, bb) érdeklődik a munkahelyen a beilleszkedéséről, munkavégzéséről, bc) rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és az átképzési lehetőségekről. c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja ca) a háztartási teendők végzésébe, cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe, cc) a pénzkezelésbe. 85. (1) Az ellátást nyújtó megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során korára, fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. (2) Az ellátást nyújtó a gondozás, nevelés során figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének (törvényes képviselőjének) a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét. (3) Az ellátást nyújtó lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt (4) Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. (5) Az ellátást nyújtó biztosítja a) gondozott gyermek környezetének állandóságát, b) a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését, c) azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön. Változnak az aktuális társadalmi elvárások az oktatáspolitikai, gyermekvédelmi feladatok. - Az eltérő és változó feladatok között az egész rendszernek a gyermek személyiségfejlesztését, a sérülések korrigálását kell szolgálnia, lehetővé kell tenni az egyéni képességek minél teljesebb fejlesztését, kiteljesedését. E szerteágazó feladatok megkívánják az egyeztetést, a koordinálást. Tudatos tervszerű munka nélkül a feladatok elvégzése lehetetlen. Intézményük fennállása óta ( tulajdonképpen már előtte is) szükség esetén ellátott és ellát különleges nevelési szükségletű gyermekeket (enyhén értelmi fokban sérült gyermekek és fiatalok) is integrált nevelési formában 20