KÖZLÖNYE TARTALOMJEGYZÉK ÉVFOLYAM LVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM KÖZJEGYZŐK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZLÖNYE TARTALOMJEGYZÉK 2011. 15. ÉVFOLYAM LVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM KÖZJEGYZŐK"

Átírás

1 ÉVFOLYAM LVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE TARTALOMJEGYZÉK A közös háztartásban élő egyéb hozzátartozók: egy elfelejtett családforma? Dr. Szeibert Orsolya 1 Közjegyzői okiratok a bírósági ítélkezés tükrében Dr. Mikó Ádám 22 Végrehajtás elrendelés ingyen, avagy néhány gondolat az egyetemleges adóstársi egységcsomagról Dr. Balogh Zsigmond 46 A közjegyzői gyakorlatot érintő jogi esetek 54 Nemzetközi sajtószemle 68 Szakmai sajtófigyelő 73 Közjegyzői régiség 81 MOKK A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA SZAKMAI FOLYÓIRATA

2 A közös háztartásban élő egyéb hozzátartozók: egy elfelejtett családforma? 1 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE 1 A Burden nővérek esete az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt a közös háztartásban élő egyéb hozzátartozók kapcsolatának megítélése Gyere, költözz ide hozzám, Frodó öcsém mondta egyszer Bilbó, akkor kényelmesen együtt ünnepelhetjük a születésnapunkat. 2 Kiket érthetünk közös háztartásban élő egyéb hozzátartozók alatt? 1. A társadalmi helyzet változása és a jogi szabályozási megoldások okán a partnerkapcsolatok, azaz a házasság és a házasságon kívüli együttélési formák, így különösen az élettársi kapcsolat kérdései folyamatosan foglalkoztatják a családjogászokat, jogalkalmazókat. Napjaink kétségtelenül egyik legaktuálisabb családjogi problémája az élettársak jogi kezelése; a de facto élettársak jogi viszonyának megítélése hosszú évek óta napirenden van és várhatóan ott is marad, mert a problémát jellegénél fogva nem egyszerű megoldani.az európai országok teljesen elmerültek mind a tudományos jogi viták szintjén, mind a jogalkotói tervezetek előkészítése szintjén az élettársi, bejegyzett élettársi problémahalmazban, amely mellett a társadalom maga gondoskodik arról, hogy a gyermeki jogok kérdését is folyamatosan napirenden tartsák. Talán nem véletlen, hogy ezeknek a nagy figyelmet követelő változásoknak az árnyékában feledésbe merültek bizonyos családformák, így a közös háztartásban, de nem párkapcsolatban együtt élő nagykorú hozzátartozók alkotta családok. 1 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. A cím részben idézi Welstead megállapítását, aki elfelejtett családként említi a Burden nővérekéhez hasonló kapcsolatokat. Welstead, Mary: The Family the Law Forgot. In: Atkin, Bill (szerk.): The International Survey of Family Law 2010 Edition. Bristol o. 2 J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura. Fordította Réz Ádám és Göncz Árpád. Budapest, I. Könyv. 1. fejezet o.

3 SZÁM 2 2. Ezek a családok rendszerint vagy szülő és a már nagykorú gyermek, gyermekek együttélését jelentik, vagy a szintén nagykorú testvérek együtt élő közösségét. (Bár más jellegű rokoni/hozzátartozói közösségek is elképzelhetőek lásd mottónkat: a regénytrilógia kezdetén a jómódú hobbit, Zsákos Bilbó magához költözteti kedvenc fiatalabb unokaöccsét.) A közös háztartásban való együttlakás adódhat abból, ha a közösség bármelyik tagja, a szülő, gyermek, illetve a testvér betegsége miatt magát ellátni képtelen vagy akár állapota miatt teljesen cselekvőképtelen (álljon cselekvőképességet kizáró hatályú gondnokság hatálya alatt vagy legyen egyébként tartósan cselekvőképtelen). Ezekben az esetekben nyilvánvalóan a családtagok közötti gondoskodás igénye és szükséglete tartja egyben a családot, gondoljunk arra az esetre, amikor a cselekvőképtelen nagykorú gyermeket szülei, ameddig lehet, maguk mellett tartják. Rendszerint egyik családtag a jogi képviseletet, a vagyonkezelési feladatokat, a gondnoki teendőket is ellátja az erre rászoruló másik családtag érdekében. Adódhat az együttélés abból is, hogy a családtagok vagyoni helyzete nem teszi lehetővé az önálló lakás vásárlását, esetleg fenntartását, nincs módjuk önálló életvitelt folytatni. Csak utalunk a mama-hotelnek nevezett jelenségre, amelynek megfelelően folyamatosan nő azoknak a fiataloknak a száma, akik ugyan nagykorúak és akár önálló jövedelemszerző tevékenységet is folytatnak, de tovább élvezik a szülői ház nyújtotta kényelmet és előnyöket, nagykorúságuk ellenére mégis mintegy gyermekként. A fiatalok azonban céljuknak rendszerint a családalapítást tekintik, még akkor is, ha ennek vállalása és teljesítése időben kitolódik. Az sem ritka, hogy a házastársak egyikük szüleivel élnek együtt, akár azért, mert nincs kellő jövedelmük ahhoz, hogy lakhatásukat más módon megoldják, akár azért, mert gyermekvállalást követően kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. 3. Annak ellenére, hogy a fenti együttélési típusok korántsem ritkák és vetnek is fel jogi problémákat (mutatják ezt azok a bontást követő vagyonjogi perek, amelyek nemcsak a házastársak egymás közötti viszonyait érintik, hanem a közöttük és bármelyikük szülője, szülei között fennálló vagyoni helyzetet), a tanulmány célja szerint nem feltétlenül őket értjük közös háztartásban élő személyek alatt. Azoknak a nem partnerekként együtt élő nagykorú személyeknek a polgári jogi, illetve családjogi helyzetét tekintjük át, akik ezt az együttélési formát választják, illetve akár rövidebb, akár hosszabb ideig így élnek együtt és ez az együttélés határozza meg életvitelüket, gazdálkodásukat, jövedelmük beosztását. A közösen élő és gazdálkodó nagykorú családtagok (akár szülők és gyermekeik, akár testvérek) nem a valaha létezett és más földrészeken részben jelenleg is létező nagycsaládot jelentik, hanem egy kisebb közösséget, amelyet az együttélés szándéka és a közösen folytatott életvitel, közös vagyoni együttműködés tart össze. Önálló, magukról gondoskodni tudó, keresőképes személyek közösségét hozzák létre egy háztartáson belül. Helyzetük sajátos. Lehetséges, hogy a jog inkább a polgári jog, mint a családjog önálló szabályozást alkot rájuk nézve, elsősorban vagyoni viszonyaik rendezése érdekében, s másként tekint rájuk, mint pusztán együtt élő személyekre, azaz értékeli közösségüket. Lehetséges azonban az is, hogy önállóan ezt a formát a jog nem tekinti szabályozásra szoruló jelenségnek.

4 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE 4. A családjog által szabályozott szülő-gyermek kapcsolattól (gyermek alatt a 18. évét még nem elérő gyermeket értjük) megkülönbözteti őket az, hogy egyikük sem áll a másik gyámsága alatt, a polgári jog által szabályozott gondnok-gondnokolt viszonytól az, hogy egyik sem áll a másik gondnoksága alatt; a partnerkapcsolatokban élőktől pedig az, hogy nem jöhet közöttük létre nemi kapcsolat. Úgy tűnik, helyzetük mégis inkább a partnerekére emlékeztet, mint a szülő-gyermek viszonyban együtt élők kapcsolatára. A szülő-gyermek kapcsolatot még a továbbtanuló gyermek nagykorúsága esetén sem jellemzi tipikusan a közös gazdálkodás és az a szándék, hogy önálló családalapítás nélkül éljenek együtt tovább közös háztartásban; azaz meghatározó marad a szülő szülői szerepe, az, hogy egyik a másikról gondoskodik. (Részben hasonló a helyzet akkor, amikor a gyermek gondozza az idős, beteg, rászoruló szülőt.) Az egyik fél gondoskodásra, akár jogi képviseletre való rászorultsága partnerek között is jelentkezhet, ekkor azonban a partnerkapcsolat is részben átalakul, tulajdonképpen részben még jogi értelemben is módosulhat (ha a házastárs egyúttal a gondnok szerepkörét is teljesíti). A partnerek azok, akikről feltételezzük, hogy jogaik és kötelezettségeik egyensúlyban vannak, helyzetük a kapcsolaton belül többé-kevésbé kiegyenlített, továbbá itt dominál leginkább az együttélés választásának ténye. Természetesen nem hasonlíthatjuk a közös háztartásban együtt élő más hozzátartozókat a házastársakhoz. Nyilvánvalóan azért nem, mert a házastársi viszony, s az annak lényegét jelentő házassági életközösség a házastársak közötti nemi kapcsolatot is magában foglalja, s mind a társadalmi felfogás, mind a jogi megközelítés szerint, az a feltételezés él, hogy a házastársak családalapítás, azaz közös gyermek vállalása és nevelése céljából kötnek házasságot. (Ez a felfogás egyelőre teljesen független attól, hogy a megkötött házasságok a valóságban már nem csak a gyermekvállalást célozzák; s független attól is, hogy a házasságok egyre többször eredményeznek bontást.) A házasság mint a társadalom (egyik) alapvető családi formája ezen felül nemcsak egyszerűen akaratnyilatkozattal, hanem meghatározott hatóság anyakönyvvezető előtti vállalással keletkezik. A házasság különleges védelméről nem szólunk külön, említjük azonban, hogy éppen ez a különleges védelem képezte gátját annak a kodifikációs elképzelések során felmerült javaslatnak, hogy a közjegyzői kar végezze a házasságok bontással történő megszüntetésével kapcsolatos teendőket bizonyos konkrét feltételek fennállása esetén. 3 Hasonlítható-e a közös háztartásban élő egyéb hozzátartozók helyzete a nem házasságban élő egyéb partnerkapcsolatokban élőkhöz, például az élettársakhoz, illetve bejegyzett élettársakhoz? 1. A bejegyzett élettársak Magyarországon csak azonos nemű személyek lehetnek, és kapcsolatuk a házassághoz hasonlatosan anyakönyvvezető előtt hozható létre, méghozzá úgy, hogy akaratnyilatkozatot tesznek. A magyar jog 2009-ben sem kívánta, és várhatóan a

5 SZÁM 4 jövőben sem kívánja lehetővé tenni azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők státuszuk szerint is közös gyermeket neveljenek, azaz gyermeket közösen örökbefogadjanak vagy úgy vegyenek részt mesterséges megtermékenyítési eljárásban, hogy az ennek segítségével született gyermeknek mindketten jogi státusz szerinti szülei legyenek. Vannak ugyanakkor európai országok, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a magyar bejegyzett élettársi kapcsolatnak lényegében megfelelő kapcsolatban élő azonos nemű személyek jogilag közös szülei legyenek egy vagy több gyermeknek. Még ha a magyar jog ezt nem is teszi lehetővé, a közös háztartásban élő hozzátartozók előtt tipikusan nem áll fenn az a lehetőség, hogy nyilvánosan összekössék életüket. Ez pedig bizonyosan jellemzi a bejegyzett partnereket. Más a helyzet az élettársakkal, amennyiben élettársi viszonyon a magyar jog szerinti formátlan párkapcsolatot értjük. Az élettársi együttélés mögött nem áll a kapcsolat nyilvános vállalása, nem áll a létrehozására irányuló akaratnyilatkozat, de életközösségüket mégis leginkább a házassági életközösséghez hasonló elemek jellemzik: az érzelmi és gazdasági közösség, a közös háztartásban történő együttélés, valamint nálunk a bírói gyakorlat alapján az együvé tartozás kifelé történő vállalása. Különneműek élettársi viszonyában gyakran nevelkednek gyermekek, sőt, mondhatjuk, hogy egyre több gyermek nevelkedik olyan családokban, amelyek nem házasságon alapulnak, hanem élettársi kapcsolaton. (Amennyiben azonos nemű személyek létesítenek élettársi kapcsolatot, még kevesebb a közös szülői státusz lehetősége, mint formalizált párkapcsolatban.) A közös háztartásban együtt élő egyéb hozzátartozók többnyire testvérek, szülő/ szülők és nagykorú gyermekük/gyermekeik olyan rokoni kapcsolatban állnak egymással, hogy bejegyzett partnerkapcsolatot egyáltalán nem létesíthetnek, ám legtöbbször jogilag elismert módon de facto élettársi kapcsolatban sem élhetnek együtt. (Ennek felel meg a magyar jog követelményrendszere is.) A partnerkapcsolatok utódnemzést és utódnevelést is céloznak, a közeli rokonságban álló személyek nemi kapcsolata pedig incesztust valósít meg. 2. Annak ellenére, hogy a közös háztartásban együtt élő egyéb hozzátartozók viszonya lényegét tekintve más, mint az élettársaké (legyenek bejegyzett élettársak vagy de facto élettársak), az európai élettársi jogalkotás azt mutatja, hogy a bejegyzett partnerkapcsolatokat vagy élettársi viszonyokat az utóbbi években érintett jogszabályi változások előkészítése során fel-felmerült: nem indokolt-e a szabályozás hatókörébe vonni az élettársi kapcsolatban élő párokon kívül az egymással közeli rokonsági kapcsolatban álló és közös háztartásban élő, közösen gazdálkodó személyeket. Ezt a felvetést több tényező is indokolta. Voltak olyan megfontolások, amelyek szerint az azonos nemű élettársak kapcsolatának jogi elismerése mellett méltatlan az, hogy a szoros rokoni közösségben együtt élők helyzete nem nyer értékelést. Voltak olyan elképzelések, amelyek ezen az úton kívánták tompítani az esetleges társadalmi ellenérzéseket,

6 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE amelyek a házasságon kívül együtt élő személyekkel szemben érezhetőek. S voltak olyan álláspontok, amelyek szerint egy ilyen jellegű jogalkotás kellő alkalmat nyújt arra, hogy a társadalomban ezen a módon együtt élők helyzete is rendezést nyerjen Ami a jogi szabályozást illeti, felvetődhet, hogy miért is lenne szükség önálló szabályozásra? A válasz értelemszerűen az, hogy bizonyos, a jog által nyújtott előnyök megszerzése érdekében, illetve a gyengébb helyzetben, érdekérvényesítésre kevésbé képes fél védelme érdekében. Mind az előnyök, mind a védelem körében elsősorban vagyoni kérdésekről van szó, amelyek és ennyiben hasonló helyzetük a de facto élettársakéhoz nem elsősorban a közösség fennállása alatt okoznak problémát, hanem akkor, amikor ez az együttélés véget ér. Néhány szabályozási megoldás Európában Önálló családjogi jellegű szabályozás az olasz impresa familiare Míg a kontinentális Európában magától értetődőnek tűnik, hogy a házastársak vagyoni viszonyait önállóan rendezi a jog, s míg egyre több országban szabályozzák az azonos neműek szinte a házasság joghatásait maguk után vonó partnerkapcsolatait, sőt, adott esetben a különneműek bejegyzett élettársi viszonyának vagyonjogi következményeit addig igen kevés azoknak az országoknak a száma, ahol önálló családjogi rendelkezés vonatkozik a közös háztartásban nem házastársakként, s nem házastársak módjára együtt élő személyek vagyoni viszonyaira. Ez nem jelenti azt, hogy vagyoni helyzetüket esetlegesen a polgári jog egyéb eszközeivel ne rendezhetnék, de ezeket a lehetőségeket már inkább az eshetőlegesség jellemzi. Kiemelés érdemel így az olasz családjog speciális intézménye: az impresa familiare, az ún. családi vállalkozás, 3 annak ellenére is, hogy nem feltétlenül közös háztartásban együttélő személyek viszonyáról van szó, sőt, nemcsak egyéb hozzátartozókról: családi vállalkozást a családtagok széles köre alkothat, s ebbe a körbe akár a házastársak is beletartozhatnak. Kiemelkedővé kifejezetten családjogi jellege teszi az impresa familiare-t. A családi vállalkozás bevezetésére 1975-ben került sor, azóta szabályait a családjogi szabályozást is tartalmazó olasz Polgári törvénykönyv 230b. -a tartalmazza. Megalkotásával az volt a cél, hogy védelemben részesítsék a családon belül munkát végző családtagokat, tekintettel arra, hogy korábban ezt a családtagok kapcsolatára, azaz a rokonságra és a szolidaritásra tekintettel ingyenesnek tekintették. 4 A szabályozás eredményeként a 3 Ezt emeli ki Schwenzer is mint a családi viszonyokban élő más személyek (azaz nem házastársak és nem élettársak) vagyoni viszonyai önálló rendezésének példáját. In: Schwenzer, Ingeborg: Restitution Unjust Enrichment and Negotiorum Gestio. International Encyclopedia of Comparative Law. Volume X. Tübingen, o. 4 Insigna, Stefano: De Facto Family and Family Enterprise in the Italian Legal System. In: Verschraegen, Bea (szerk.): Family Finances. Wien, o.

7 SZÁM 6 rokoni, illetve hozzátartozói kötelék alapján a családban dolgozók nem kerülnek a vállalkozás tulajdonosától kiszolgáltatott helyzetbe, részesedhetnek a vállalkozásban végzett munka eredményéből. A 230b. rendezi azt, hogy kik tekinthetők családi vállalkozásban dolgozó személyeknek. A jogszabály a rokonok és hozzátartozók pontosan meghatározott, ám széles köre, azaz meghatározott fokú rokonok, továbbá a házastársak, valamint a házastársak meghatározott fokon álló rokonai számára teszi lehetővé a családi vállalkozás alapján történő részesedést, feltéve természetesen, hogy a vállalkozásban, a család számára végeznek munkát. 5 A családtagoknak nem kell együtt élniük; 6 a részesedés sokkal inkább a munkavégzéstől függ, abban az értelemben, hogy az érintett személynek állandó, folyamatos, azaz rendszeres munkát kell végeznie, és a munkavégzésnek ténylegesen hozzá kell járulnia a vállalkozás gyarapodásához. 7 Ennek megfelelően a háztartásban végzett munka önmagában nem minősül a családi vállalkozás keretei között végzett munkának; csak akkor, ha az imént említett feltételeknek megfelel. Azok, akik alkalmilag vesznek részt a családi vállalkozás tevékenységében, nem minősülnek tagnak. Ugyanakkor a munkavégzés folyamatossága nem jelent kizárólagosságot: elképzelhető, hogy bizonyos családtagok a család körén kívül is végeznek egyéb munkát, s nem teljes munkaidőben jelennek meg a családi vállalkozásban, az azonban esetükben is feltétel, hogy a családi vállalkozásban végzett tevékenységük legyen az elsődleges. Ugyanakkor családi vállalkozásban való részesedést csak munkavégzés eredményezhet, egyéb befektetés, vagyoni hozzájárulás nem. 8 A családi vállalkozás határozottan kisegítő, másodlagos jellegű jogintézmény, azaz akkor érvényesül, ha a családtagok egyéb módon nem állapodnak meg ebben a kérdésben. A családi vállalkozás eredményéből való részesedés ugyanakkor egyáltalán nem kívánja meg a családtagok közötti szerződést. A 230.b rendezi a családi vállalkozásban résztvevők jogállását eszerint mind családjogi jellegű, mind vállalkozási jellegű jogosítványok rendelkezésükre állnak. Ami az előbbit illeti, ez a tartási igény érvényesíthetősége. Valamennyi tag a tartásra vonatkozó általános családjogi szabályok alapján tarthat igényt tartásra, s az független attól, hogy a családi vállalkozás ért-e el anyagi hasznot. Vállalkozási jellegű jog ugyanakkor a haszonban való részesedés, továbbá a vállalkozás irányítását meghatározó döntéshozatalban történő részvétel. Ez utóbbiak a ténylegesen végzett családi vállalkozásbeli munka mennyiségétől és jellegétől függenek, s a részesedésnek nyilvánvalóan feltétele az, hogy a vállalkozás tényleges hasznot produkáljon. 9 5 Insigna, 322. o. 6 Schwenzer 22. o. 7 Insigna, o. 8 Schwenzer, 26. o. 9 Insigna, 323. o.

8 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE A közös háztartásban együttélő egyéb hozzátartozók helyzetének polgári jogi rendezése 7 Noha a házastársak vagyoni viszonyait a (kontinentális) Európában hagyományosan különös, házassági vagyonjogi rendszert alkotó szabályok rendezik, még esetükben is fel-felmerül az a helyzet, hogy a vagyonközösség szabályai nem oldanak meg minden problémát. Így nem ritka, hogy a szerződési jog nyújt olyan eszközt, amelynek segítségével helyreállítható a megbomlott vagyoni egyensúly: az egyik fél részesedésre tarthat igényt a vagyongyarapodásból, illetve az általa rendelkezésre bocsátott vagyont, vagyoni hozzájárulást legalább részben visszaszerezheti. Ilyen eszköz lehet a tisztán polgári jogi ( jellegű) társasági viszony, a polgári jogi társaságot létrehozó megállapodás, amelyet számos jogrendszer szabályoz. Vannak országok, ahol a házastársak valóban igénybe vehetik ezt, vannak olyan országok, ahol kevésbé mozdult el a bírói gyakorlat abba az irányba, hogy a házasság mögött (esetenként amellett) elismerjen társasági szerződési viszonyt. Németországban és Ausztriában is inkább a házasságon kívüli partnerkapcsolatban élők, a de facto élettársak hivatkozhatnak rendszerint a kapcsolat megszűnése után arra, hogy partnerük és köztük megállapodás volt arra nézve, hogy gazdasági céljukat közösen, együttműködve érik el. 10 Ez a lehetőség a közös háztartásban élő egyéb hozzátartozók számára is rendelkezésre állhat, de annak a félnek, aki erre igényt kíván alapítani, bizonyítania kell azt, hogy közöttük ténylegesen létrejött egy legalább hallgatólagos megállapodás, volt valamiféle gazdasági cél, amelynek érdekében együttműködésre kötelezték magukat, s ténylegesen sor is került az együttműködésre, azaz tipikusan pénzben mérhető, vagyoni jellegű hozzájárulásra. Miután egy (fenti értelemben vett) társasági szerződés partnerei bizalmas, szoros kapcsolatban vannak egymással ahogyan a családtagok is utólag nem könnyű megállapíthatóvá tenni azt, hogy valóban megállapodást kötöttek egymással, s ennek a megállapodásban foglalt célnak az elérése érdekében tevékenykedtek. (Noha az egyes országok ítélkezési gyakorlata eltérő, úgy tűnik, a hallgatólagos megállapodás felmutatása is nehézkes.) 11 A regisztrált partnerek, illetve élettársak és a közös háztartásban együtt élő egyéb hozzátartozók azonos módon történő szabályozása Ismerünk olyan európai megoldásokat, amelyek a házasságon kívüli partnerkapcsolat valamely formáját (ez tipikusan nem a magyar jogban ismert de facto élettársi kapcsolat) úgy rendezik, hogy nemcsak a házastársak módjára együttélő két különböző vagy azonos nemű személyt vonják hatályuk alá, hanem a családtagok, együttélő személyek szélesebb körét. 10 Részletesen lásd erről Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik. Budapest, és o. 11 Ahogyan erre Schwenzer is rámutat; 46. o.

9 SZÁM 8 A cohabitation légale (törvényes együttélés) Belgiumban A belga cohabitation légale intézményét 1998-ban fogadták el, szabályai a Polgári törvénykönyv tulajdonjogi szabályai között helyezkednek el. A törvényes élettársi viszony, illetve német elnevezésének (gesetzliches Zusammenwohnen) megfelelően törvényes együttélésnek 12 nevezhető viszony keretei között nemcsak a magyar terminológia szerinti élettársak, hanem akár két olyan személy is együtt élhet, akik között hozzátartozói, rokoni kapcsolatuk miatt a házasság nem állhatna fenn. Arra nézve ugyanis, hogy kik élhetnek együtt törvényes élettársakként, a törvény feltételként csupán annyit tartalmaz, hogy két cselekvőképes személy, akik közül egyik sem él sem házasságban, sem más törvényes élettársi kapcsolatban. A törvény emellett sem az alanyok nemét, sem azt a követelményt nem tartalmazza, hogy nem állhat fenn közöttük a házassági akadályokhoz hasonló akadály. Ebből következik az, hogy a különnemű és azonos nemű párok mellett a rokonok és hozzátartozók is választhatják ezt a formát. A törvény lényegében meg is célozza a két személyes rokoni/hozzátartozói kapcsolatokat, 13 ez azért is figyelemreméltó, mert a törvényes együttélés jogszabályi megfogalmazását hosszas kísérletek előzték meg. A parlamentben 1993-tól kezdődően követték egymást a különböző törvényjavaslatok, amelyek a házasságon kívüli párkapcsolatok egyetlen, általános megoldását keresték, de ekkor még nem merült fel az az elképzelés, hogy ne csak a párkapcsolatokban élők helyzetét rendezzék. 14 Kérdésként vetődött fel ugyanakkor már a törvény parlamenti tárgyalásának idején, hogy miként lehet indokolni a családi kapcsolatok esetén azt, hogy két személynél többen nem élhetnek ilyen viszony keretei között együtt: a szülő több gyermeke közül csak egyikkel alkothat ilyen közösséget, s a szüleik halála után továbbra is együttélő, együtt maradó testvérek is csak ketten részesülhetnek a törvényes együttélés előnyeiből, hárman adott esetben már nem. 15 Ami az előnyöket, azaz a törvényes együttélés jogkövetkezményeit illeti, azokat illeti meg, akik kifejezetten ezt az együttélési formát választják, azaz akik erre nézve írásbeli nyilatkozatot tesznek, s maga a kapcsolat azzal veszi kezdetét, hogy a felek nyilatkozatát nyilvántartásba veszik. A viszony egyébként akár a felek által közösen, akár egyoldalúan is megszüntethető. A személyállapot, a státusz nem változik meg a törvényes együttélés vállalásával, illetve regisztrálásával, ebből is következik az, hogy a törvényes élettársi viszony elsősorban vagyonjogi joghatásokat idéz elő, igaz, messze nem a házassági vagyonjog joghatásait. 12 Az alábbiakban mindkét használt elnevezés törvényes együttélés, illetve törvényes élettársi viszony értelemszerűen a cohabitation légale intézményét fedi. 13 Pintens, Walter: Die Rechtsstellung nichtehelicher Lebensgemeinschaften in Belgien. In: Scherpe, Jens M. Yassari, Nadjma (Hrsg.): Die Rechtsstellung nichtehelicher Lebensgemeinschaften. Tübingen, o. 14 Pintens, és 286. o. 15 Pintens, 286. o.

10 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE A magánjogi jellegű vagyonjogi joghatások sorolható a közös családi otthon védelme, a közös otthon és háztartás terhei közös viselésének kötelezettsége, továbbá a közös élet, közös otthon érdekében vállalt tartozásokért való közös felelősség ban a törvényes együttélés túlélő partnere nem rendelkezett törvényes öröklési jogi státusszal, ezen 2007-ben változtatott a jogalkotó. A módosítás értelmében az özvegy jogosulttá vált arra, hogy továbbhasználja a családi otthont és a felszerelési, berendezési tárgyakat, amennyiben pedig a lakást bérleti jog alapján használták, annak folytatására lett jogosult. 16 Jelentősek a kapcsolat közjogi vagyoni joghatásai, elsősorban az adójog terén óta a törvényes együttélés partnerei a házastársakkal egyenlő módon tartoznak jövedelemadó-fizetési kötelezettséggel, és 2000 óta az öröklési illeték-fizetési kötelezettség megállapítása is egyenlő módon történik A közös háztartásban élők vagyoni viszonyait rendező jogszabály Norvégiában 1991-ben fogadták el azt a norvég törvényt, amely a közös háztartásban (háztartási közösségben) élők vagyoni viszonyait rendezi a közösség megszűnése esetére. A háztartási közösség olyan nagykorú személyek között jön létre, akik házasságkötés nélkül közös fedél alatt élnek és közösen fedezik a közös élet fenntartásának költségeit, azaz mindketten hozzájárulnak a közös háztartás fenntartásának költségeihez, illetve a közös otthonnal és háztartási javakkal kapcsolatos költségekhez. Ilyen háztartási közösségben élhetnek az élettársak, de a testvérek, szülők és felnőtt gyermekeik, sőt akár barátok is, illetve a fenti közösségek kombinációja is elképzelhető a törvény kommentárja értelmében. 18 (Az együttélés oka teljesen indifferens, ez jól kitűnik abból is, hogy a jogalkotó igyekezett objektív körülményhez kötni a közösség fennállását.) Házastársak között értelemszerűen nem állhat fenn a háztartási közösség, de nem állhat fenn házastársak és más 18. évüket más betöltött személyek között sem. Ahogyan arra utaltunk, a törvény arra az esetre biztosít bizonyos jogokat a háztartási közösség tagjainak, ha a közösség véget ér, ám ezek meglehetősen szűk körűek. A jogszabály alapján nem a vagyon megosztására van lehetőség, hanem a közös lakás és használati tárgyak értékének megosztására, illetve a használat rendezésére, bár ez utóbbi meglehetősen sok tényező függvénye. 19 Noha az intézmény nem kizárólag az élettársak számára biztosít lehetőséget vagyoni viszonyaik legalább valamelyest történő rendezésére, a norvég élettársi szabályozást tár- 16 Pintens, Walter: Belgischen Familien- und Erbrecht FamRZ o. 17 Pintens, 301. o. 18 A kommentárt idézi Ryrstedt, Eva: Legal Status of Cohabitants in Norway. In: Scherpe, Jens M. Yassari, Nadjma (Hrsg.): Die Rechtsstellung nichtehelicher Lebensgemeinschaften. Tübingen, o. 19 Ryrstedt, 443. o.

11 SZÁM 10 gyaló irodalom mégis (elsősorban) mint az élettársi szabályozás felé tett lépést értékeli. 20 Azt, hogy az élettársak inkább a figyelem előterében vannak, jól mutatja a 2009-ben elfogadott jogszabályváltozás: a fenti háztartási közösség nem járt és nem jár törvényes öröklési jogi státusszal, 2009 óta azonban az élettársat ha a kapcsolatból közös gyermek származott partnere halála esetén megilleti az uskifte joga (a mi özvegyi jogunkhoz hasonlatos jogosultság). 21 A magyar szabályozás de lege lata és de lege ferenda A hatályos szabályozás A közös háztartásban élő más hozzátartozók azaz nem házastársak, nem bejegyzett élettársak, és nem (de facto) élettársak vagyoni viszonyait a Ptk. a kötelmi jog különös szabályainak körében, azaz az Egyes szerződések cím alatt szabályozza, a társaságokról szóló fejezetben. A társaságot szabályozó az utóbbi évtizedek során többször módosult XLVI. Fejezet több alapformát különböztet meg: a polgári jogi társaságot, az építőközösséget, a közös háztartásban élők vagyoni viszonyait, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, továbbá a társasház-közösséget. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyait az 578/G. szabályozza akként, hogy az (1) bekezdésben állapítja meg az élettársak közös tulajdonszerzésének módját és a tulajdonszerzés arányait; a (2) bekezdésben pedig azt közli, hogy ezeket a szabályokat kell alkalmazni a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is. (Az élettársak fogalmát a 685/A. határozza meg, az 578/G. (2) bekezdése pedig kifejezetten megállapítja, hogy a házastársak, illetve bejegyzett élettársak nem tekinthetőek közös háztartásban élő más hozzátartozóknak.) Az 578/G. elődje, az 578. a Ptk es módosítása alkalmával került megfogalmazásra, 22 lényegében a korábbi ítélkezési gyakorlat törvényi szintre emelésével. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai a polgári jogi társaság speciális aleseteként kerültek megfogalmazásra. 23 A közös háztartásban élők, a családtagok polgári jogi társaság alóli kiemelése éppen azért volt szükséges, mert a családtagok vagyoni közösségére nem voltak teljes egészében alkalmazhatóak a polgári jogi társaság szabályai. 24 A Legfelsőbb Bíróság már a nyolcvanas években is úgy foglalt állást, hogy a közös háztartásban élők vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályok akkor alkalmazhatóak, ha gazdasági tevékenységet 20 Példa erre: Asland, John: Legislation on Informal Cohabitation in Norway. In: Boele-Woelki, Katharina (szerk.): Common Core and Better Law. Antwerpen Oxford, o. 21 Asland, John Hambro, Peter: New Developments and Expansion of Relationships Covered by Norwegian Law. In: Atkin, Bill: The International Survey of Family Law 2009 Edition. Bristol, o. 22 Az élettársakkal kapcsolatos szabályozás kialakulásáról részletesen: Szeibert , o. 23 Lásd Sárközy Tamás, In: Gellért György (szerk.): A Polgári törvénykönyv magyarázata. Budapest, o. 24 Sárközy hivatkozza a Pest Megyei Bíróság Polgári Kollégiumának El. II. P. 13/2. sz. véleményét. Sárközy, o.

12 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, és legalább hallgatólagosan egyetértenek abban, hogy az így szerzett vagyon közös lesz. 25 (Ennek a megállapításnak számos későbbi, élettársi vagyonjogi ügyben hozott legfelsőbb bírósági határozat megállapítása köszön vissza.) 11 A kodifikációs elképzelések A Polgári Törvénykönyv több mint tíz éve tartó kodifikációja sajátos sorsot szánt a közös háztartásban együtt élő más hozzátartozóknak. Már a kodifikáció legkorábbi időszakában megállapításra került, hogy a tartós élettársi viszonyokat indokolt kiemelni a polgári jogi szabályok köréből és áthelyezni a családi jogi rendelkezések közé. 26 Az új Polgári Törvénykönyv Koncepcióját és Tematikáját a Kormány 2003-ban fogadta el; 27 ebben a családjog kérdései között részletesen foglalkozik az élettársak vagyoni viszonyainak rendezésével. Megállapítja, hogy az a megoldás, amely a Ptk. kötelmi jogi szabályai között helyezi el az élettársi kapcsolatok vagyoni következményeit, nem felel meg az élettársi kapcsolatok jellegének, illetve társadalmi megítélésének. 28 A kötelmi jogi kérdések tárgyalása során a polgári jogi társasággal összefüggésben a szabályozási tematika ismét utal arra a változásra, amelyet az élettársak vagyoni viszonyainak a családjogi, illetve öröklési jogi szabályok között történő elhelyezése eredményez. 29 Mindkét helyen csak az élettársak említésére kerül sor a közös háztartásban élő egyéb hozzátartozókra nem. Miután 2007 augusztusától a kodifikáció két úton halad tovább, 2008-ban a Kormány álláspontját a T/5949 számú, a Polgári Törvénykönyvről szóló Törvényjavaslat tükrözi, a Vitatervezetnek nevezett első tervezet szerzőinek munkáját pedig a Szakértői Javaslat. 30 Témánk szempontjából nincs eltérés közöttük: egyik sem tartalmaz a közös háztartásban élő egyéb hozzátartozók vagyoni viszonyait rendező szabályokat; s egyikből sem tűnik ki az, hogy a polgári jogi társasági szerződés (Törvényjavaslat) vagy a társasági szerződés (Szakértői Javaslat) rendelkezéseit a fenti családtagokra kiterjeszteni kívánnák. Változás a Törvényjavaslat parlamenti tárgyalásának időszakában történik februárjában egy módosító javaslat a teljes vagyonközösségi rendszer megváltoztatását célozza, 31 ez nem kerül elfogadásra; bő hónappal később azonban egy kapcsolódó módosító javaslat már igen. 32 Ez utóbbi azt javasolja, hogy a polgári jogi társaságról szóló 10. cím után kerüljön beiktatásra egy 11. cím, amely Az egy háztartásban élők vagyoni 25 BH 1986/ A koncepciót november 8-án fogadta el a Kodifikációs Főbizottság. A Magyar Közlöny évi 15. szám II. kötetében került közzétételre. 27 Megjelent a magyar Közlöny évi Különszámában (2003. február 10.). 28 MK Különszám 50. o. 29 MK Különszám 109. o. 30 Ez utóbbit lásd: Vékás Lajos (szerk.): Szakértői Javaslat az új Polgári törvénykönyv tervezetéhez. Budapest,

13 SZÁM 12 viszonyai elnevezéssel az egy azaz közös háztartásban élő más személyek vagyoni viszonyaira (a házastársak kivételével) az élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer szabályait rendeli alkalmazni. A kapcsolódó módosító javaslatot benyújtói azzal indokolták, hogy a Törvényjavaslat a hatályos Pk-tól eltérően nem rendezi helyzetüket, ezt a hiányt pedig a hatályos megoldáshoz hasonlóan, az élettársakra történő utalással indítványozzák kitölteni. Az elfogadott, de hatályba nem lépett évi CXX. törvény 5:474. -a annyiban szelídített a javaslaton, hogy az alkalmazás módjára vonatkozóan beillesztette a megfelelően szócskát. Az eredmény azonban így is különös, sőt, talán több mint különös. Annak tudatában is érdemes szólni róla, hogy a törvény nem lép hatályba. Ha nem is említenénk, hogy nyelvhelyességi szempontból az egy háztartásban élők kifejezés igen szerencsétlen, akkor is maradnának tartalmi aggályaink. Nem világos, hogy szándékoltan került-e alkalmazásra a közös háztartásban élő hozzátartozók helyett az ugyanott élő más személyek kifejezés. Elképzelhető, hogy ne csak a hozzátartozók, hanem a közös háztartásban együtt élő egyéb személyek, például hozzátartozónak nem minősülő távolabbi rokonok vagy akár barátok vagyoni viszonyait is értékeljük, de ez bizonyosan alaposabb meggondolást igényel. A legkétségesebb azonban mindenképpen magának az utaló szabálynak az alkalmazása. Akár élettársi vagyonközösségként értelmezzük az 578/G. (1) bekezdését, akár többlet-tényállási elemet kívánunk meg a közös tulajdon keletkezéséhez, 33 az élettársi viszony szerződési jellegű felfogása nem változik, s ez valóban vetíthető megfelelően a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira. A hatályba nem lépett új Ptk. összhangban a több mint egy évtizede kialakult és egyelőre változatlan felfogással az élettársi (de facto élettársi) viszonyt családjogi kapcsolatnak tekinti és a Családjogi Könyvben helyezi el, törvényes élettársi vagyonjogi rendszerként pedig új, a hatályostól eltérő, a közszerzeményi rendszerhez hasonlatos rendszert nevesít. Akár ezt fogja a majdan valóban hatályba lépő Ptk. tartalmazni, akár nem, meggondolást igényel, hogy az élettársakra irányadó vagyonjogi főszabályt kívánjuk-e a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni helyzetére is alkalmazni. Az Európai Emberi Jogi Bíróság kamarai és nagykamarai döntése a Burden ügyben: a testvérek sérelmezték, hogy a házastársaktól, illetve civil partnerektől eltérően nem részesülnek öröklési illeték-mentességben 1. A brit állampolgárságú Burden nővérek, Joyce és Sybil Burden 2005 márciusában fordultak az Európai Emberi Jogi Bírósághoz (Bíróság); ekkor 87, illetve 80 évesek voltak. Hajadonokként éltek együtt a szüleiktől örökölt házban. Mindketten végrendeletet tet- 33 Az ítélkezési gyakorlat két irányáról lásd részletesen Szeibert o.

14 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE tek, amelyekben haláluk esetére kölcsönösen a másikat jelölték meg örökösként. Meggyőződésük volt, hogy bármelyikük is halálozik el, a túlélő a magas öröklési illeték miatt kénytelen lesz megválni a nagy értékű családi háztól (ahol életüket közösen leélték). Ezzel összefüggésben azt sérelmezték, hogy a rájuk vonatkozó öröklési illeték alól a házastársak és a civil partnerek mentességet élveznek. (Angliában és Wales-ben a évi Civil Partnership Act vezette be a civil partnership (civil partnerkapcsolat) intézményét. A civil partnerek kizárólag azonos nemű személyek lehetnek, kapcsolatukból a házassággal együtt járó jogokhoz és kötelezettségekhez erőteljesen hasonló joghatások származnak. 34 ) Arra hivatkoztak, hogy az a helyzet, mely szerint az öröklési törvényben a házastársak és civil partnerek részére biztosított illetékmentesség hatálya rájuk nem terjed ki, sérti az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény (1950) (Egyezmény) Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének (Jegyzőkönyv) 1. cikkében és magának az Egyezménynek a 14. cikkében foglaltakat. A Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikke a tulajdon védelméről rendelkezik, s kimondja, hogy minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához; senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik. Megállapítja továbbá, hogy mindez nem korlátozza az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák. A 14. cikk a megkülönböztetés tilalma kapcsán kimondja, hogy az Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. A Bíróság döntött az ügy elfogadhatóságáról. A testvérek valamennyi hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítettek, éveken keresztül harcoltak beadványokkal és kérelmekkel annak érdekében, hogy számukra is biztosítsák az öröklési illeték-mentességet. Az Egyesült Királyság kormánya többek között azzal érvelt az ügy elfogadhatatlansága mellett, hogy a nővéreket semmiféle vagyoni kár nem érte és lehetséges, hogy később sem fogja, azaz a panaszuk feltételes és elméleti jellegű. Ezzel szemben a Bíróság figyelembe vette a testvérek előrehaladott életkorát és annak az igen nagymértékű valószínűségét, hogy egyikük a másik halála esetén felelős lesz az öröklési illeték megfizetéséért (a későbbiekben öröklés tárgyát képező vagyon mértéke messze meghaladta az illetékkötelezettséggel sújtott vagyon alsó határát) A Civil Partnership Act megalkotásáról, rendelkezéseiről részletesen lásd Szeibert o.

15 SZÁM Ami az ügy érdemét illeti, a kormány mind a Jegyzőkönyv 1., mind az Egyezmény 14. cikkének megsértését tagadta; a tulajdon védelmével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az öröklés mindössze lehetőség és a potenciális örökös (várományosi) joga nem tekinthető tulajdonjognak. A diszkriminációval összefüggésben leszögezték, hogy a testvérpár helyzete nem hasonlítható össze a házastársakéval, illetve a civil partnerekével, elsősorban azért, mert a házastársak, civil partnerek kifejezetten a köteléket választják, míg a testvérek születésüknél fogva kerülnek egymással testvéri kapcsolatba. Azzal, hogy a házastársak a formális köteléket választják, tisztában vannak azzal, hogy jogokat szereznek és kötelezettségeket vállalnak, a testvérek ezzel szemben semmiféle vagyoni jellegű kötöttséget nem vállalnak magukra nézve. Utalt a kormány arra is, hogy a Bíróság már több alkalommal megállapította: a házastársak különleges jogi státusszal rendelkeznek; de arra is: ha a testvérek helyzetét össze is lehetne hasonlítani a házastársakéval (civil partnerekével), és meg lehetne állapítani az eltérő bánásmódot, ez nem sértené az Egyezmény 14. cikkét, mert az államok széleskörű mérlegelési joggal rendelkeznek azon a téren, hogy milyen vagyont érintő intézkedésekkel támogatják a házastársakat. A vonatkozó öröklési törvény éppen azáltal támogatja a házastársakat, hogy egyikük halála esetére illetékmentességet biztosít annak érdekében, hogy az özvegy helyzete vagyoni szempontból ne nehezüljön el; s ugyanez vonatkozik megfelelően az azonos nemű partnerek állam által elismert civil párkapcsolatára. Kormányzati érvként elhangzott még egy, állami bevételekkel kapcsolatban szokásos érv: a mentesség együtt élő testvérekre történő kiterjesztése esetén azt nyilván ki kellene terjeszteni más együtt élő hozzátartozókra, családtagokra is, ennek pedig nagyon komoly pénzügyi hatása lenne. 3. A nővérek cáfolták a kormány érvelését: helyzetüket a házastársakéhoz (civil partnerekéhez) hasonlatosnak vélték. Elismerték ugyan azt, hogy a testvéreket számos esetben csak a közös felmenők kötik össze, az ő esetükben azonban a helyzet ettől teljeséggel eltér: kifejezetten azt választották, hogy együtt fognak élni, és évtizedeket töltöttek együtt szeretetteljes, elkötelezett és stabil (testvéri) kapcsolatban, mindkettőjüknek egyetlen és közös otthonában, más személyeknek ebből a kapcsolatból való kizárásával. Állításuk szerint ez éppen úgy minősül önrendelkezési joguk gyakorlásának és személyiségük kiteljesítésének, mint a házasságkötés vagy a civil partnerkapcsolat létesítése; s éppen azért nem hozhattak létre civil párkapcsolatot, mert vérrokonságban állnak egymással. 35 Ami a stabil és elkötelezett partnerkapcsolatok állami támogatását illeti, saját esetükben úgy látták, hogy az illetékmentesség hiánya nem szolgál semmiféle jogszerű célt és állami érdeket; s az állami bevétel sem csökkenne túlzottan, ha a hozzájuk hasonló, elkötelezettsé- 35 A házasságban élők és maguk között azt a különbséget emelték ki, hogy jogszerűen nem állhatnak egymással szexuális kapcsolatban.

16 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE get vállaló és hosszú ideig együtt élő testvérek, illetve közös háztartásban élő más családtagok számára az állam biztosítana a civil partnerkapcsolathoz hasonlatos konstrukciót A hét bíróból álló Kamara 2006 decemberében hozott határozatot. 36 A Bíróság megállapította, hogy nem került sor sem az Egyezmény 14. cikkének, sem a Jegyzőkönyv 1. cikkének a megsértésére, ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a hét bíróból álló Kamara négy-három arányban szavazta meg a döntést. A döntés így egyértelműen többségi, de ez a többség valójában alig haladja meg azokat, akik egyértelműen az Egyezmény sérelme mellett voksoltak, részben a jogszerűség, részben a méltányosság alapján. Az indokolásban a Bíróság utalt arra, hogy az összehasonlító helyzetben lévő személyekkel szembeni eltérő bánásmód akkor valósít meg hátrányos megkülönböztetést, ha az nem igazolható objektív és ésszerű módon, azaz nem jogszerű célt szolgál, illetve nem arányos az elérni kívánt céllal; a szerződő államok ugyanakkor széleskörű mérlegelési joggal rendelkeznek annak megítélése során, hogy miképpen igazolható az eltérő bánásmód. Noha kitértek arra a kérdésre is, hogy a kérelmező nővérek és az együttélő házastársak, illetve civil partnerek összehasonlítható helyzetben vannak-e, elsősorban mégis arra fókuszált a Bíróság, hogy mennyiben követ legitim célt a házastársaknak és civil partnereknek biztosított illeték-mentesség, illetve mennyiben jogszerű a mérlegelési jogkör gyakorlása. Megállapították, hogy a túlélő házastárs, illetve a vele szinte teljesen azonos helyzetben lévő civil partner illeték-mentessége jogszerű célt szolgál: azáltal támogatja a különböző nemű és azonos nemű partnerek stabil és elkötelezett párkapcsolatát, hogy a partner halála esetére az özvegynek bizonyos mértékű vagyoni biztonságot garantál. Azt már korábban is leszögezte a Bíróság, hogy a házasság olyan jogok és kötelezettségek öszszessége, amely alapvetően megkülönbözteti azt a férfiak és nők házasság nélküli élettársi együttélésétől. A mérlegelési jog gyakorlását is jogszerűnek találták, utalva arra, hogy mindig adódnak olyan szélsőséges helyzetek, amikor az egyébként jogszerű jogalkotói döntés méltánytalan helyzetet eredményez. 5. Bonello és Garlicki bírák közös különvéleményt fogalmaztak meg. A 14. cikk megsértését megállapíthatónak tartották, mégpedig az állami mérlegelési jogkör szélességének téves megítélése miatt. Álláspontjuk szerint az illetékmentesség addig védhető, amíg az csak a házastársakra vonatkozik; azzal azonban, hogy hatályát kiterjesztették az azonos nemű civil partnerekre, a mentesség rendszere elveszítette átláthatóságát. Mihelyst ugyanis nemcsak házastársak, hanem két személy állandó kapcsolata élvez védettséget és így az öröklési illetékfizetési kötelezettség alól mentességet, indokolásra szorul, hogy bizonyos kapcsolatok miért nem kerülnek a mentességet meghatározó szabály hatálya alá. Értékelték azt az érvet, amelyet a döntés indokolása jelentőség nélkül megemlít: a nővéreknek nem volt választási lehetősége, nem választhatták sem a civil partnerkap- 36 Burden and Burden v. the United Kingdom 13378/05 [2006] ECHR. Az ítélet meghozatalának időpontja: december 12.

17 SZÁM 16 csolatot, sem más olyan intézményt, amellyel kifejezhették volna együvé tartozásukat. Ennek megfelelően a nővérek véleményük szerint nem hasonlíthatóak össze azokkal az élettársi kapcsolatban élő partnerekkel, akik választhatták volna a házasságot vagy a civil partnerkapcsolatot. Elismerik azt is, hogy amennyiben az állam értékelné a nővérekéhez hasonló kapcsolatokat, a tartós élettársi viszonyokat is értékelni lenne indokolt, tekintve, hogy a fenti nővérek kapcsolata erőteljesen hasonlít más együtt élő személyek kapcsolatára, különösen (nagyon) idős embereknél. Az ilyenkor jelentkező kölcsönös érzelmi elkötelezettség és vagyoni függés mind etikailag, mind védendő érték volta miatt megköveteli azt, hogy az állam tekintettel legyen rájuk. Pavlovschi bíró különvéleményében Benjamin Franklin szavait idézve melyek szerint semmi nem biztos a világon, csak a halál és az adó, a döntés méltánytalansága ellen emelt határozottan szót márciusában a nővérek kérték az ügyüknek a Nagykamara elé terjesztését és a Nagykamara kollégiuma a kérelemnek helyt adott. Az ügyben érintett Burden nővérek és az Egyesült Királyság kormánya egyaránt előterjesztették észrevételeiket. A kormány részben megismételte, részben kiegészítette a Kamara elé tárt álláspontját. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a nővérek helyzete összehasonlítható a házastársak, illetve a civil partnerek helyzetével, de az egyenlő bánásmód hiányát jogszerűnek vélte, különös tekintettel a testvérek és a házastársak/civil partnerek helyzete közötti eltérésekre, így elsősorban arra, hogy a nővérek nem vállaltak olyan kötelezettségeket, amelyek a házassággal és a civil partnerkapcsolattal együtt járnak. A nővérek határozottan utaltak arra, hogy amennyiben lehetőségük lett volna civil partnerkapcsolatot létesíteni, ezt megtették volna, de vérrokonságuk miatt nem rendelkeztek választási lehetőséggel; továbbá arra is, hogy az állam érdekelt a nagykorúak között létrejövő tartós, elkötelezett családi kapcsolatok támogatásában, ennél fogva nem érthető, mi akadályozza azt, hogy az öröklési illetékmentesség hatályát mindazon érintettekre kiterjesszék, akik ezt a legitim célt megvalósítják. Harmadik félként mind Belgium, mind az Ír Köztársaság kormánya előterjesztette észrevételét; az ír kormány álláspontja szerint a nővérek helyzete nem a házastársakéval, illetve civil partnerekével hasonlítható össze, hanem azon személyekével, akik egymást kölcsönösen támogatva élettársi együttélést hoznak létre. 7. A tizenhét bíróból álló Nagykamara 2008 áprilisában hozta meg végleges döntését. 37 Megállapították, hogy nem került sor sem az Egyezmény 14. cikkének, sem a Jegyzőkönyv 1. cikkének a megsértésére; a többségi határozat tizenöt-kettő arányban került megszavazásra. A Nagykamara leszögezte, hogy a testvérek kapcsolata minőségét, jellemzőit tekintve tér el alapvetően a házastársak és a velük ebből a szempontból azonos elbírálás alá eső civil partnerek 37 Burden v. the United Kingdom 13378/05 [2008] ECHR. Az ítélet meghozatalának időpontja: április 29.

18 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE kapcsolatától. A nővérek kapcsolatának alapja a vérrokonság, míg a házasság és a civil partnerkapcsolat egyik meghatározó sajátossága, hogy közeli családtagok nem hozhatják létre. Az a tény, hogy a kérelmezők éppen a házastársakhoz és civil partnerekhez hasonlóan választották azt, hogy felnőtt életüket együtt kívánják leélni, a Bíróság álláspontja szerint nem változtat a fenti alapvető különbségen. A házasságot illetően a Nagykamara korábbi gyakorlata alapján ismét leszögezte, hogy az a házastársak részére sajátos státuszt keletkeztet, ebből következően a házasságkötés nélkül együttélő élettársak helyzete nem hasonlítható a házasságban élőkéhez (illetve 2004 óta a civil partnerekéhez). Mind a házastársak, mind a civil partnerek határozottan kifejezésre juttatják azon szándékukat, hogy nem csak együttélni kívánnak, hanem házasságot vagy civil partnerkapcsolatot szeretnének létrehozni. A Nagykamara többségi álláspontja szerint nem a kapcsolat tartósságának vagy kölcsönösen egymást támogató jellegének van jelentősége, hanem a jogok és kötelezettségek nyilvános vállalásának, amely önmagában döntő különbséget alapoz meg Bratza és Thór Björgvinsson bírák párhuzamos véleményt fogalmaztak meg, amelyekben az ítélet rendelkező részében foglaltakkal egyetértettek, de az indokolással nem. Mindketten a Kamara indokolását tartották elfogadhatónak. Thór Björgvinsson bíró nem fogadta el a kérelmező nővérek és a házastársak, civil partnerek közötti összehasonlítás konklúzióját. Elismerve azt, hogy vannak a két eltérő típusú kapcsolat között lényeges eltérések, úgy vélte, hogy a hasonlóságok jelentősebbek. Hasonlóságnak minősül az érintettek azon döntése, hogy együtt élik le az életüket, a személyes és szoros kapcsolat, továbbá a mindennapi együttélés és vagyoni kérdések közös megoldása. Utalt arra is, hogy míg a házasság az Európa Tanács tagállamaiban hagyományos módon a társadalom pillére, addig az azonos neműek kapcsolataira csak az utóbbi években terjesztették ki a házasságra irányadó rendelkezéseket, vagy alkottak azokhoz hasonlóakat, s ez azt jelenti, hogy a jogalkotók reagáltak az etikai és társadalmi értékrendszer átalakulására. Zupančič és Borrego Borrego bírák ugyanakkor az Egyezmény és a Jegyzőkönyv megsértése mellett tették le voksukat különvéleményeikben. Zupančič bíró az ítélet indokolását annyiban kérdőjelezte meg, amennyiben az alapvető eltérést érzékel a házastársak/ civil partnerek és a testvérek között a vérrokonság fennállása avagy (kötelező) hiánya miatt. Álláspontja szerint a vérrokonság személyeket még ha másként is, de éppolyan szorosan köthet össze, mint a házastársakat, illetve civil partnereket a nemi kapcsolat (utalva arra, hogy az ikertestvérek szoros összetartozása aligha múlható felül.) Borrego Borrego bíró különvéleményében kifejtette, hogy a mérlegelési jogkör határa, amellyel a Kamara ítélete foglalkozott, s amely az ügy sarkpontja, sajnálatosan teljesen kimaradt a Nagykamara ítéletének indokolásából; s túlzottan egyszerűsítette az alapkérdést az a nagykamarai megközelítés, amely szerint a nővérek helyzete nem hasonlítható össze a házastársakéval, illetve civil partnerekével, így nem beszélhetünk

19 SZÁM 18 hátrányos megkülönböztetésről. Utalt arra is, hogy az Egyezmény 43. cikke értelmében valamely ügy csak kivételesen terjeszthető a Nagykamara elé, akkor, ha az ügy az Egyezmény vagy valamely Jegyzőkönyv értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdést vagy egy egyébként általános jelentőségű lényeges kérdést vet fel. Noha a jelen ügy valóban indokolta a nagykamarai ítélethozatalt, a Nagykamara nem foglalkozott a kérdés érdemével; Borrego Borrego csalódását kifejezve Horatiust idézte: parturient montes, nascetur ridiculus mus. 9. A Burden ügyben hozott nagykamarai ítélet családjogi mondanivalója. Családjogi szempontból a leginkább érdekfeszítő kérdés az, hogy a Burden nővérek helyzete valóban összehasonlítható-e a házastársakéval, illetve a civil partnerekével. Ahogyan arra több különvélemény így Bonello, Garlicki és Thór Björgvinsson bíráké is utalt, nem lehet eltekinteni attól, hogy a rendszer addig rendelkezett áttekinthetőséggel, amíg az illetékmentesség csak a házastársakra vonatkozott. Attól kezdődően, hogy a házastársakkal számos szempontból azonos helyzetet teremtettek az azonos nemű civil partnerek számára, a rendszer módosult. Ez annyiban függ össze a testvérek beadványával, hogy miután kimerítették a hazai jogorvoslati lehetőségeket, a Civil Partnership Act elfogadása sarkallta őket arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak. Azt ugyanis súlyosan diszkriminatívnak találták magukra nézve, hogy rokonokként nem esnek olyan kedvező elbírálásban, mint a civil partnerek. A Kamara ahogyan erre később a Nagykamara ítéletének indokolása is utalt, nem válaszolta meg az összehasonlíthatóság kérdését. A Nagykamara ugyanakkor egyértelműen erre koncentrált, de úgy ítélte meg, hogy alapvető különbségük miatt nem hasonlíthatóak össze. A Nagykamara döntése a házastársak/civil partnerek/együttélő testvérek összefüggésrendszerében két differenciára alapította az összehasonlíthatatlanságot: egyrészt a vérrokonság fennállására, másrészt pedig arra, hogy a házasság, illetve a civil partnerkapcsolat részletesen szabályozott jogviszonyt teremt, amelyet az érintettek maguk választanak. Ezzel kapcsolatban azért utaljunk arra, hogy a nővérek éppen azt sérelmezték, hogy a civil partnerkapcsolat intézményét nem választhatták annak ellenére, hogy ők az együttélés és az egymásról való kölcsönös gondoskodás mellett döntöttek. 38 A nagykamarai ítélet indokolása kiemeli továbbá a házasság elsődlegességét (ezt a különvélemények sem kérdőjelezik meg). A házasság mellé állítja a civil partnerkapcsolatot, amely az azonos nemű partnerek számára a házassággal együtt járó jogokat és kötelezettségeket garantálja. A házasság és a civil partnerkapcsolat azonos annyiban, hogy a felek nyilvánosan vállalják együvé tartozásukat, vállalják a jogviszony következményeit. Ehelyütt az indokolás szembeállítja a házasságot/civil partnerkapcsolatot a különböző nemű és azonos nemű személyek házasságon kívüli partnerkapcsolataival, tekin- 38 Ahogyan erre a kamarai ítélet indokolása is rámutat.

20 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE tettel arra, hogy ezekben a partnerkapcsolatokban nem kerül sor az összetartozás vállalására. Zupančič bíró különvéleményében úgy véli, hogy a házasságnak mint sajátos státuszt keletkeztető intézménynek a kiemelésére azért volt szükség, mert a kérelmező testvérek és a házastársak/civil partnerek közötti különbségtétel nem mutatkozott elég meggyőzőnek. A Nagykamara hangsúlyozta ugyan a házastársak és civil partnerek különbségét a házasság nélkül együttélő partnerekkel szemben, ez azonban a testvérekre nézve nem különösebben jelentős, mert aligha feltételezhetjük, hogy a hagyományos élettársi kapcsolatoknál a jogalkotó támogatná a vérrokonok élettársi viszonyát Így a kapcsolat nyilvános vállalása maradhat a fő megkülönböztető ismérv, de ehhez hozzátehetjük, hogy a testvérek a rendelkezésükre álló módon azaz egymással szemben, egymás között vállalták is testvéri közösségüket. 19 Összegzés 1. A Burden ügyhöz hozzátartozik, hogy a Civil Partnership Act javaslatának parlamenti tárgyalása folyamán a Lordok Házában arányban elfogadtak egy olyan módosító javaslatot, amelynek értelmében a civil partnerkapcsolat hatályát kiterjesztették volna azokra a családtagokra, akik rokoni kapcsolatuk miatt civil partnerekként nem regisztráltathatták volna magukat, feltéve, hogy 1.) mindketten betöltötték a 30. évüket; 2.) legalább 12 évi élnek együtt közös háztartásban és 3.) egyikük sem él másik személlyel házasságban vagy civil partnerkapcsolatban. A módosító javaslat előterjesztője indítványát a törvényjavaslat diszkriminatív jellegével indokolta, arra utalva, hogy a civil partnerkapcsolat vagyoni jellegű előnyöket biztosít az azonos nemű partnereknek, miközben azok a testvérek, illetve szülők és nagykorú gyermekeik, akik egymásról gondoskodnak, ezeket az előnyöket nem élvezhetik. A szavazás előtt a Lordok Házában több képviselő is elfogadóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy az egymást támogató családtagok helyzete is megfelelő rendezést nyerjen de egyúttal határozottan azon a véleményen voltak, hogy ez nem a tárgyalt törvény keretei közé tartozik: az azonos nemű partnerek kapcsolata teljességgel különbözik a testvérekétől. 39 A módosítási javaslat egyébként a törvényjavaslat élét igyekezett csorbítani és olyan színben feltüntetni az azonos neműek partnerkapcsolatát, mint amely elsősorban a tartós, valóban hosszú ideje fennálló és kölcsönös támogatást biztosító közeli családtagok helyzetének rendezését célozza. 40 Noha a módosító javaslat indokolása, azaz az együtt élő családtagok közösségének jogi rendezési igénye a Képviselőházban is megértésre talált, szintén nem értettek egyet 39 Lord Alli felszólalását a Burden ügy nagykamarai döntése is idézi a tényállás leírása során. 40 Utal erre Welstead, 128. o.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Az előadás témái a magyarországi jogi helyzet; milyen alapvető kérdések merülnek fel a partnerkapcsolat

Részletesebben

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

A Családjogi Charta és nagykorú idős

A Családjogi Charta és nagykorú idős Iustum Aequum Salutare X. 2014. 1. 41 49. A Családjogi Charta és nagykorú idős családtagok által alkotott család: tekintettel az új Polgári Törvénykönyvre 1 Szeibert Orsolya egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK)

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Kazár Rákóczibánya - Vizslás Községek Körjegyzősége 3127 Kazár, Tanács út 1. Tel/fax: 32/341-333 KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Kérem,

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu

GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu KÉRELEM SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK

Részletesebben

Közjegyzők. közlönye. T a r t a l o m j e g y z é k. 2 0 1 0. 1 4. é v f o l y a m L V I i. é v f o l y a m 2. szám

Közjegyzők. közlönye. T a r t a l o m j e g y z é k. 2 0 1 0. 1 4. é v f o l y a m L V I i. é v f o l y a m 2. szám 2 0 1 0. 1 4. é v f o l y a m L V I i. é v f o l y a m 2. szám Közjegyzők közlönye T a r t a l o m j e g y z é k Élettársak, bejegyzett partnerek törvényes örökösi jogállása európai összevetésben Dr. Szeibert

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

...á._..._...4.~:...~.~... Faragóné Széles Andrea. , '\/f,\ NyíREGYHÁZA. SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

...á._..._...4.~:...~.~... Faragóné Széles Andrea. , '\/f,\ NyíREGYHÁZA. SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585; FAX: +3642524-586 E-MAIL: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Knk.IV.37.458/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Kérelem. Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek igénybevételére. Születési neve:. Település irányítószámmal:

Kérelem. Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek igénybevételére. Születési neve:. Település irányítószámmal: Kérelem Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek igénybevételére Súlyos mozgáskorlátozott (kérelmező) Neve: Születési neve:. Anyja neve:. Születési hely és idő :. Családi állapota: hajadon

Részletesebben

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján A házastárs törvényes öröklésének szabályai a régi és az új Ptk. alapján Szerző: dr. Tóth Krisztina Nóra bírósági titkár 2013. július Bevezető A 2014. március 15. napján hatályba lépő, a polgári törvénykönyvről

Részletesebben

TÁMOGATÁSI KÉRELEM civil szervezetek részére nyújtandó támogatáshoz. Értesítési cím:... Szervezeti formája: egyesület alapítvány egyház

TÁMOGATÁSI KÉRELEM civil szervezetek részére nyújtandó támogatáshoz. Értesítési cím:... Szervezeti formája: egyesület alapítvány egyház TÁMOGATÁSI KÉRELEM civil szervezetek részére nyújtandó támogatáshoz Érkezett PÁLYÁZÓ Neve:... Székhely:... Értesítési cím:... Szervezeti formája: egyesület alapítvány egyház ( Kérem aláhúzni a megfelelő

Részletesebben

A magántanulói jogviszony

A magántanulói jogviszony Magántanulói jogviszony jellemzői: A magántanulói jogviszony Beiratkozási kötelezettség. Félévkor és év végén osztályozóvizsga. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Megilletik ugyanazok

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002. (XII.10.) és 20/2004. (XII.07.) rendeletével módosított 1/1995. (I.31.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (a módosításokkal

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként testen kívüli megtermékenyítés

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Kérelem közlekedési kedvezmények iránti

Kérelem közlekedési kedvezmények iránti Felsőpáhok Községi Önkormányzat Jegyzőjének Benyújtási határidő: április 30-ig Felsőpáhok Szent I.u.67. Kérelem közlekedési kedvezmények iránti Alulírott kérem, hogy a mozgáskorlátozott személyek közlekedési

Részletesebben

Szakdolgozat. Hegedűs Adél

Szakdolgozat. Hegedűs Adél Szakdolgozat Hegedűs Adél Miskolc 2013 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Konzulens:

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

KÉRELEM. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében Kérjük nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kitölteni

KÉRELEM. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében Kérjük nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kitölteni KÉRELEM Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében Kérjük nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kitölteni Név:... Születéskori név:... TAJ szám:... Anyja neve:... Születési hely,

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés!

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés! Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Figyelmeztetés! Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete../2015. (.) rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló, 29/2009.( IX.30.) számú rendelet

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 11/2015. (XI. 2.) önkormányzati rendelete. az első lakáshoz jutók támogatásáról

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 11/2015. (XI. 2.) önkormányzati rendelete. az első lakáshoz jutók támogatásáról Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 2.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról A rendeletet Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához A mellékelt minta szerint benyújtott keresetlevélben kérheti a bíróságtól házasságának felbontását. Hogyan készítse el a keresetlevelet?

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete Kistelek Város Képviselő-testülete 9/1999. (V.25.) KT sz. rendelete a kommunális adóról (egységes szerkezetben) 1 A többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazása

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére Tárgy: A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási Osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/6 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani.

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. Kérelem indokolása: NYILATKOZAT A) Személyi adatok A rendszeres

Részletesebben

Előterjesztő: Polgármester. Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály. Ózd, 2012. szeptember 20.

Előterjesztő: Polgármester. Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály. Ózd, 2012. szeptember 20. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének../. (.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők szociális, jóléti, egészségügyi juttatásairól, valamint szociális és kegyeleti támogatásairól Előterjesztő:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Ózd Város Jegyzőjének

Ózd Város Jegyzőjének Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Ózd Város Jegyzőjének Név, leánykori név is: Születési helye, ideje: Állampolgárság: Anyja neve: Bejelentett lakóhelye: Bejelentett tartózkodási cím: Társadalombiztosítási

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.18.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők és ügykezelők jogviszonyának egyes kérdéseiről /egységes szerkezetben

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

2014. ÉVI PÁLYÁZATI ADATLAP AZ EGYHÁZAK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ

2014. ÉVI PÁLYÁZATI ADATLAP AZ EGYHÁZAK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ 2014. ÉVI PÁLYÁZATI ADATLAP AZ EGYHÁZAK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ 1.) A pályázó adatai: 1.1. A pályázó szervezet neve: 1.2. A pályázó szervezet székhelye: 1.3. A pályázó szervezet levelezési címe:

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE a bölcsődés-korú gyermeket nevelő családok szociális támogatásáról (Hatálytalan 2011. május 1-jétől, hatályon kívül helyezte a bölcsődés korú

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

C,J NYíREGYHÁZA. ...h.~..:...~y...f.r\... Faragóné Széles Andrea. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

C,J NYíREGYHÁZA. ...h.~..:...~y...f.r\... Faragóné Széles Andrea. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA NyíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR l. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585i FAX: +36 42 524-5 86 Ügyiratszám: SZOC-6672-2j2014. Ügyintéző: dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez a szociális

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben