Bioszféra modellezés. Juhász László, OSSKI Budapest,
|
|
- Emil Csonka
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bioszféra modellezés Juhász László, OSSKI Budapest,
2 Bioszféra modellezés iránya Bioszféra modellezés: lehetséges sugárterhelések előállítása környezeti transzport útvonalak és besugárzási útvonalak Radionuklidok kijutásából dózis vagy kockázat becslés egyénekre és lakosságra Összehasonlítható adatok: a szabályozási előírásokhoz és környezeti mérésekhez Demonstrálás : dózis és a kockázat hatósági előírás alattiak Konzervatív / reális feltételezések
3 Modellek Modellek használata Modellek lehetnek: egyszerű, általános, nagyon összetett, hely specifikus, determinisztikus, sztochasztikus Nemzetközi ajánlásokon alapuló Neves cégek fejlesztései (AMBER, RESRAD, GoldSim,...) Saját fejlesztés konkrét esetekhez
4 Modellek elkészítése Bioszféra modellezés: lépésről lépésre felépített becslési módszer Metodológia: logikus és védhető becslések, megfelel a tervezett célnak Referens bioszféra példák használata
5 Ajánlott bioszféra metodológia Becslési kontextus meghatározása Beazonosítás és igazolás bioszféra rendszernek Bioszféra rendszer leírása Lehetséges besugárzási csoportok megvizsgálása Modell fejlesztés
6 Becslési kontextus Mit akarunk becsülni Miért akarjuk azt becsülni Bioszféra komponenseinek szerep és forma definiálása Cél: Demonstrálni a megfelelést a hatósági elvárásoknak Lakosság, politikai-, tudományos körök bizalom elősegítése Útmutatás kutatásokhoz Útmutatás telephely kiválasztáshoz
7 Becslési kontextus Becslés végpontjai: Dózis/kockázat (egyéni, kollektív) Radionuklid aktivitáskoncentrációk Élővilág sugárterhelés Áramlási fluxusok Telephely oda-visszahatás: Kiválasztás elvei Térbeli kiterjedés, topográfia, klíma, talajtípus, fauna, flóra, felszíni vizek, vízbázisok,..
8 Becslési kontextus Becslési időtartam Bioszféra változások: klíma, telephely, társadalmi (gazdálkodás,..) Becslési filozófia: konzervatív becslés, legnagyobb dózis,.. Pontos radionuklid leltár Határfelületek (kutak, források, tavak,.. Üzemelési, lezárás utáni becslés
9 Bioszféra rendszer Kezdeti bioszféra fő komponenseinek kiválasztása: klíma, atmoszféra (száraz, mérsékelt, hideg,.), litoszféra (kőzet, talaj típusok,..), topográfia (felföld, mélyföld, sík,.), víztestek (tavak, tározók,..), élővilág, emberi tevékenységek FEP listával megfeleltetés Feltevések az emberi közösségek viselkedésére: kritikus csoport kiválasztása (lakóhely, táplálkozás, életvitel, munkavitel, szociális helyzet,..), több kritikus csoport (több kor, hipotetikus,..)
10 Metamatikai - transzport folyamatok matematikai megfogalmazása - tapasztalati, kísérleti megalapozás - bemenő adatok, paraméterek kezelése - elérhető adatok terjedelme, milyensége Bioszféra modell fejlesztés Koncepciós - számításba venni a FEP listát - komponensek azonosítása (atmoszféra, talaj, termények, állatok, ) - kölcsönhatások megszerkesztése (útvonalak, tápláléklánc, besugárzások,..) - hipotetikus, reális, normál fejlődés forgatókönyv -alternatív modellek (elágazás), kulcs elemekre modellek (H-3, C-14, Cl-136, I-129,..) - jelen/jövő figyelembe vétel
11 Útvonalak
12 Erdőség Szél (aeroszol, párolgás) Szél (aeroszol, párolgás) Szél (aeroszol, párolgás) Talajvíz, felszíni víz (lefolyás) Talajvíz, felszíni víz (lefolyás) Talajvíz, felszíni víz (lefolyás) Kölcsönhatási mátrix Talaj (talajkeveredés) Hamu használat (trágyázás) Állatok trágyájának használata (trágyázás) Szerves bomlástermékek Talaj (talajkeveredés) Hamu kiülepedés (égetés) Szerves bomlástermékek Állati táplálékok Talaj (talajkeveredés) Hamu kiülepedés (égetés) 2 Szél (aeroszol, párolgás) Hamu kiülepedés (égetés) Fatermékek használata Termőterület Szél (aeroszol, párolgás) Talajvíz, felszíni víz (lefolyás) Szél (aeroszol, párolgás) Talajvíz, felszíni víz (lefolyás) Talaj (talajkeveredés) Talaj (talajkeveredés) Hamu kiülepedés (égetés) Hamu kiülepedés (égetés) Szerves bomlástermékek Szerves bomlástermékek 3 Szél (aeroszol, párolgás) Hamu kiülepedés (égetés) Szél (aeroszol, párolgás) Hamu kiülepedés (égetés) Állati táplálékok Füves terület Szél (aeroszol, párolgás) Talajvíz, felszíni víz (lefolyás) Házi állatok, állatok trágyája Állatok trágyájának használata Talaj (talajkeveredés) Hamu kiülepedés (égetés) Szerves bomlástermékek 4 Szél (aeroszol, párolgás, permet) Víz (állatok itatása) Áradás Szél (aeroszol, párolgás, permet) Talajvíz (befolyás) Szediment (kotrásból) Víz (állatok itatása) Öntözés Áradás Szél (aeroszol, párolgás, permet) Talajvíz (befolyás) Szediment (kotrásból) Víz (állatok itatása) Öntözés Áradás Folyó, tó Budapest, május 23.
13 Referens bioszféra modellek - nemzetközi szervezetek (IAEA, EU, OECD..) támogatásával példa modellek - kiindulási pontként lehet használni - általános és hely specifikus becslés keverése hosszú távra - BIOMASS referens modellek
14 Modell bizonytalanságok - megfelelő modell választás adott folyamatra - közelítések, feltevések a modell fejlesztésnél - bemenő adatok megfelelősége - bizonytalanság a használt paraméter értékekben
15 Paraméter bizonytalanságok : - mérési hibák - bizonyos paraméterek sztochasztikus természete - különbségek a labor és in-field mérési adatokban - paramétereket nem ellenőrizték mérésekkel - nagy térbeli és időbeli változás a paraméter értékekben - hiányos megfigyelési adatok egyes paraméterekre - korrelációs hibák a paraméterek között - nem a becslési kontextus feltételeinek megfelelő értékek használata - alkalmazhatósági határon túli értékek használata - modell készítői hibák ( rossz paraméter meghatározás)
16 Modellezési problémák - paraméter bizonytalanság tovaterjedése - bizonyos esetekben nehéz beazonosítani a bizonytalanság forrását - formulák, paraméterek ellenőrzése kísérleten és feltevéseken alapuló értékekre - 95% konfidencia szint se ad mindig egyezést a megfigyeléssel - komplex modell használata nem mindig jó megoldás, egyszerűsítések célszerűek (compartment modell használat) - több nagyságrendi eltérések
17 Adatok Általános / hely specifikus adatok - sugárterhelés becslésnél megbízhatóbbak a telephely specifikus adatok a radionuklidok fizikai, kémiai formáinak helyi környezeti, biológiai viselkedéseire - adatok és tapasztalat hiánya vagy pénz és technikai korlátok miatt általános paraméterek használata - hely specifikus adat hiánynál nehéz eldönteni milyen paraméter értékeket használjunk
18 Nemzetközi projektek VAMP, Validation of Model Predictions, BIOMOVS, -II, Biospheric Model Validation Study, BIOMASS, BIOsphere Modelling and ASSessment, EMRAS, Environmental Modeling for Radiation Safety, EMRAS II, ( ) BIOCLIM, Biosphere Systems under Climate Change, BIOPROTA, Forum, BioMoSA, Biosphere Models for Safety Assessment DeSa, FaSa FASSET, EPIC, ERICA,PROTECT projektek
19 Projektek célja - modellek, metodikák tökéletesítése tesztekkel, összehasonlításokkal - egyezség modellezés filozófiában, megközelítésekben paraméter értékekben - bizonytalanságok csökkentése modellekben - adatállomány fejlesztés - radionuklid (RN) transzfer becslések tökéletesítése, újak létesítése - modell tesztek, teszt forgatókönyvek kidolgozása alapvető esetekben
20 Projekt eredmények EMRAS: - K d értékek pontosítása, bizonytalanságok csökkentése ( < 60 radionuklid, sok RN hiányzik, talajtípus, ph, ásványi tartalom,..) - talaj-növény transzfer faktorok pontosítása fizikai-kémiai jellemzőkre: - könnyű elemek (H-3, C-14, K-40); - természetes RN (U-238, Th-232, Ra-226, Po-210, Pb-210); - transzurán elemek (Am, Cm, Pu, Np); - hasadási RN (Sr-89,90; Cs-134,137; I-29,131;,Y- 91, Zr-95, Nb-95, Ru-103,106, Ce-141,144) - aktivációs RN (Cr-51, Mn-54, Fe-55,59, Co-60, Zn-65, Cd-115) TRS-472, IAEA-TECDOC-1616
21 Projekt eredmények VAMP: - reszuszpenzió szárazföldi területekről - szezonalítás táplálékláncban és RN transzfernél - élelem feldolgozás veszteségei - interszepció növényeknél - transzfer folyamat félig természetes területeken BIOPROTA: egyedi modellezés: - Se-79, I-131, Cl-36, Ra U-238 leányelemeire nem egyensúlyi esetre - C-14
22 Transzfer faktoros modellek - különböző közeg elemeket (kompartmentek) használ a környezet egy részére - RN belép a kompartmentbe, azonnal elkeveredik, azonos koncentráció - kompartmentek között a RN különböző folyamatok révén mozog - nem részletezik a folyamatokat - transzfer faktorokat használ (mérések, kísérletek,..) aktivitás változásra
23 Kompartmentek transzferei
24 Dózis meghatározás Főbb paraméter igényei: - kompartmentek jellemzői (méret, porozitás, sűrűség,..) - vízi környezet (áramlás, leülepedés,.. - szárazföldi környezet (termelés, öntözés, - ember, élővilág (lenyelés, légzés, táplálkozás,..) - RN K d tényzők - RN transzfer faktorok - RN dózis konverziós tényezők (leányelemek)
25 Normál üzemi, normáltól eltérő, lezárás utáni Kibocsátási mód : vízi, légköri, direkt, szórt sugárzás Főbb besugárzási útvonalak: Kibocsátás-besugárzás - termények fogyasztása: szennyezett talajvízzel / szennyezett kútvízzel öntözött területről -hús, hústermékek, tej fogyasztása: az állatok kibocsátási területen / szennyezett felszíni / kútvízzel öntözött területen legeltek - hal fogyasztás: szennyezett felszíni vizekből - talaj lenyelés: szennyezett élelem révén - por belégzés - külső sugárzás szennyezett területről
26 Besugárzások
27 NRHT modellezés kérdései - új szabályozások, ajánlások - realisztikusabb bioszféra rendszer becslés - modell kiválasztás, tesztelés, bizonytalanságok csökkentése - kibocsátások - kompartmentek, transzport utak növelése, évszakos változás - termelési értékek, fogyasztási mértékek, helyi adatok - újabb paraméter értékek - kritikus csoport - tartózkodási idő - paraméterek: irodalmi, telephelyi, becsült - tanulmány készítés
28 Köszönöm a figyelmet!
29 Üzemi légköri kibocsátás Számított dózisok tűzesetekre: bemerülési gamma-dózis talajfelszíni gamma-dózis reszuszpenzióból származó gamma-dózis bemerülési béta-dózis (bőrdózis) inhalációból származó dózis reszuszpenzióból származó inhalációs dózis élelmiszer fogyasztásból származó lenyelési dózis Adatok: IAEA Safety Series No 57, IAEA Safety Report Series No. 19, IAEA Safety Series No. 115, FZK GSF 12/90, KSH
30 Üzemi légköri kibocsátás Radionuklidok fizikai-kémiai formái: -aeroszol: Cl-36, Ca-41, Fe-55, Ni-59, Ni-63, Co-60, Zn- 65,Sr-90, Tc-99, Ru-106, Sb-125, Cs-134, Cs-137, Ce- 144, Pb-210, Ra-226, Ac-227, Ra-228, Th-228, Th-229, Th-230, Th-232, Pa-231, U-233, U-234, U-235, U-236, Np-237, Pu-238, Pu-239, Pu-240, Am-241, Cm-242, Cm vízgőz: H-3 -szén-dioxid és organikus szén (két forma): C-14 -aeroszol, elemi és organikus jód (három forma): I-129 -gáz: Rn-222
31 Besugárzási útvonalak: Üzemi vízi kibocsátás - külső sugárterhelés szennyezett víztömegektől elszennyeződött folyóparttól öntözött talajtól - belső sugárterhelés ivóvíz hal öntözött növények itatás, öntözés miatt elszennyeződött állati eredetű élelmiszerek fogyasztása (1 Bq/l aktivitáskoncentráció)
32 Üzemi vízi kibocsátás Besugárzási útvonalak: légköri kibocsátás: depozíció a Zsibrik-tó felszínére (összes besugárzási útvonal), vízi kibocsátás: Hutai-patak állatok itatása, öntözés, fürdés, vízi kibocsátás: Hutai-patak ásott kút ivóvíz.
33 Adatok: IAEA Safety Report Series No. 19, IAEA Safety Series No. 115, IAEA Technical Reports Series No. 472, IAEA General Safety Requirements Part 3, US Federal Guidance Report No. 12, KSH, helyi felmérés Üzemi vízi kibocsátás Számításokhoz használt paraméterek: átviteli tényezők (koncentráció faktorok) életmód jellemzők (környezethasznosítás) ivóvíz- és élelmiszer-fogyasztási adatok külső sugárzások dóziskonverziós tényezői lenyelési dózistényezők
34 Kritikus csoport ICRP Publication 60 : A csoportokat úgy kell megválasztani, hogy a kérdéses forrásból származó legnagyobb sugárterhelést kapott egyénekre legyenek jellemzőek. A csoportoknak az adott forrástól származó dózist meghatározó jellemzők tekintetében ésszerűen homogénnek kell lenniük. Ha ez teljesül, akkor az egyénre vonatkozó megszorításokat a kritikus csoport átlagára kell alkalmazni. Magától értetődik, hogy a kritikus csoport egyes tagjai a csoport átlagánál nagyobb, illetve kisebb dózisokat kapnak. ICRP Publication 101: a lakosság sugárvédelme céljából egy olyan személyt kell meghatározni, akinek a dózisa a legnagyobb sugárterhelést kapott egyénekre jellemző. Az így meghatározott személy az ún. jellemző (reprezentatív) személy, amely fogalmilag megegyezik a korábbi ICRP ajánlásokban szereplő kritikus csoport -tal, és helyettesíti azt. Legfontosabb változás a kritikus lakossági csoport helyett a reprezentatív személy fogalom bevezetése jelenti.
35 FEP 1.05 A biztonsági értékelés végpontjai Éves egyéni effektív dózis Éves egyéni kockázat Radioizotóp koncentráció a környezetben Fluxusok a kompartmentek határán A bióta sugárterhelése 2.0A Bioszféra 2.0A.03 Besugárzási tényezők, jellemzők 2.0A Ivóvízben, élelmiszerekben lévő szennyezőanyag koncentrációk 2.0A Szennyező anyagok koncentrációja környezeti közegekben 2.0A Besugárzási módok, dozimetria 2.0A Lenyelés (belső besugárzás) italból vagy ételből 2.0A Inhaláció (belső besugárzás) -- belélegzés 2.0A Külső besugárzás mint a direkt besugárzás egy eredménye 2.0A Sugárdózisok
36 Bioszféra kölcsönhatás talaj felszíni és felszín alatti vizek flóra és fauna kritikus célcsoport atmoszféra
37 talaj szediment bioakkumuláció; advektív transzport; lenyelés; tápanyagfelvétel; bioakkumuláció; advektív transzport; lenyelés; tápanyagfelvétel; kiporzás vízháztartás; öntözés felszíni és felszín alatti vizek vízháztartás; vízfogyasztás vízhasználat; vízfogyasztás párolgás talajképződés; bioakkumuláció; vízháztartás flóra és fauna tápanyagfelvétel; bioakkumuláció; klímaváltozás talajszennyezés; mezőgazdaság; eróziós viszonyok megváltoztatása vízszennyezés; hidrológiai rsz. megváltoztatása; vízkezelés bioakkumuláció; állattenyésztés és növénytermelés; felhalmozás kritikus célcsoport klímaváltozás csapadék (beszivárgás); erózió; lerakódás csapadék (beszivárgás); felszíni lefolyás belégzés; csapadék (besugárzás) belégzés atmoszféra
38 Forgatókönyv Normál fejlődéstörténet Alternatív feltételezések: - éghajlatváltozás és közvetett hatásai, - tároló közelében húzódó (nem azonosított) jó vízvezető réteg, - tároló fejlődése során keletkező, a tárolót harántoló repedés, - tároló hibás vagy meghibásodó tömedékelésének következményei, - emberi behatolás a tárolótérbe, - nukleáris kritikusság.
39 Főbb növényi RN mozgások: Virágfelvétel Szél lehordás Légköri kiülepedés Nedves kiülepedés Transzlokáció Levélfelvétel Csapadék lemosódás Párolgás Reszuszpenzió Gyökérfelvétel
40
A püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése
A püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése Baksay Attila, Benedek Kálmán XLI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2016. április 28. Az RHFT eddigi biztonsági
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
RészletesebbenNRHT konferencia. Hosszú távú biztonsági modellezés. koncepcionális és számítási vonatkozások. Baksay Attila és Dankó Gyula, szeptember 17.
NRHT konferencia Hosszú távú biztonsági modellezés koncepcionális és számítási vonatkozások Baksay Attila és Dankó Gyula, 2013. szeptember 17. Tartalom Mi is az a biztonsági értékelés és mire is jó az?
Részletesebben15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl
1. oldal 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
RészletesebbenA BELSŐ SUGÁRTERHELÉS ELLENŐRZÉSE. Útmutató az ÁNTSZ Sugáregészségügyi Decentrumok részére. 2. változat OKK-OSSKI
A BELSŐ SUGÁRTERHELÉS ELLENŐRZÉSE Útmutató az ÁNTSZ Sugáregészségügyi Decentrumok részére 2. változat OKK-OSSKI Sugáregészségügyi Főosztály I. Ionizáló Sugárzások Főosztálya Budapest, 2002. december 1.
RészletesebbenRadon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő
RészletesebbenBrockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22
Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés
RészletesebbenA hazai vízművek NORM-os felmérése
A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
RészletesebbenVárosi hidrológia, éghajlatváltozás
Városi hidrológia, éghajlatváltozás Városi környezetvédelem Előadó: Varga Laura Városi hidrológiai ciklus Városiasodás Növekvő lakosszám Növekvő burkolt felület Növekvő szennyezőanyag kibocsátás Csökkenő
RészletesebbenNagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.
RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenA NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
RészletesebbenRadiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenTERJEDÉSI MODELLEK A NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK KÖRNYEZETI DÓZISAINAK BECSLÉSÉRE
TERJEDÉSI MODELLEK A NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK KÖRNYEZETI DÓZISAINAK BECSLÉSÉRE Deme Sándor és Homolya Emese MTA Energiatudományi Kutatóközpont 38. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2013.
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
Részletesebbena NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A METALCONTROL Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ Központ Kft. (3540 Miskolc, Vasgyár u. 43.) akkreditált
RészletesebbenDÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA
DÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA Juhász László 1, Kerekes Andor 2, Ördögh Miklós 2, Sági László 2, Volent Gábor 3, Pellet Sándor 4 1 Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató
RészletesebbenRadon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
Részletesebben9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)
9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 9. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI (AZ ATOMERŐMŰ LESZERELÉSE)... 1 9.1. A leszerelés szempontjából
RészletesebbenCSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenA SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN
Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1246/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenLCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenLAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem
SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás
RészletesebbenLAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉNEK
LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA 2012. május 11. 1/16 Tartalomjegyzék 14 LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA... 4 14.1 A vizsgálat céljának és terjedelmének megalapozása... 4 14.1.1 A vizsgálatok
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres
RészletesebbenRadon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
RészletesebbenNukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet)
Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet) Zagyvai Péter [MTA EK], Juhász László [OSSKI], Pázmándi Tamás [MTA
RészletesebbenA budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése
A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1246/2015 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1755/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ISOTOPTECH Nukleáris és Technológiai Szolgáltató Zrt. Vízanalitikai Laboratórium
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN
Őszi Radiokémiai Napok 2014 Balatonszárszó, 2014. október 13 15. ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Begy R-Cs., Simon H., Kelemen Sz., Reizer E., Steopoaie I. Környezettudomány és Környezetmernöki
RészletesebbenPajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén
Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén A CAThyMARA (Child and Adult Thyroid Monitoring After Reactor Accident) projekt előzetes eredményei Pántya Anna, Andrási
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenTELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS
MVM Paks II. Zrt. TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS II. KÖTET 6. FEJEZET HÁTTÉRSUGÁRZÁS ADATAI 06.0.8. TARTALOMJEGYZÉK 6. Háttérsugárzás adatai... 6 6.. A környezeti sugárzás dózisteljesítménye... 7 6.. A
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
Részletesebben50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenLégköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése
Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és
RészletesebbenXLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória
Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos
RészletesebbenRöntgen-gamma spektrometria
Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet
RészletesebbenIzotópkutató Intézet, MTA
Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,
RészletesebbenAktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenFichtinger Gyula, Horváth Kristóf
A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200
RészletesebbenCSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenRadiojód kibocsátása a KFKI telephelyen
Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1
RészletesebbenBenyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
RészletesebbenA LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉNEK
A LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA Dátum: Lapszám: 2013. június 12. 1/70 Aláírólap A Lakosság sugárterhelésének meghatározása című szakterületi program Módszertani és kritérium dokumentumát az
RészletesebbenVezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész március 9. George Fotakis, ECHA
Vezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész Veszély lyértékelés PBT-ért rtékelés 2010. március 9. George Fotakis, ECHA A kémiai biztonsági értékelés
RészletesebbenA BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE
A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenGruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat
Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat Fogalmak Természetes szennyezőanyagcsökkenés (angolul: natural attenuation): a környezetbe kikerült vegyi anyagok fizikai,
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,
RészletesebbenKomplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenRADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor SOMOS Kft., Budapest RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ (DIPLOMAMUNKA BEMUTATÁSA) XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu
RészletesebbenVízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György
Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenJuhász László, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter. ELFT SVSZCS Hajdúszoboszló 2013. április 23-25.
Hatósági útmutató: Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagy mennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadításához szükséges jogi háttér műszaki megalapozása Juhász László, Pázmándi Tamás,
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenQualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése
QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése Szegény Zsigmond WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft., Jártassági Vizsgálati Osztály szegeny.zsigmond@qualcoduna.hu 2014.01.21. 2013.
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
Részletesebben