Dr. Pornói Imre. Gyermek és ifjúságvédelem Szöveggyűjtemény

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Pornói Imre. Gyermek és ifjúságvédelem Szöveggyűjtemény"

Átírás

1 Dr. Pornói Imre Gyermek és ifjúságvédelem Szöveggyűjtemény

2 AZ 1901: VIII. TÖRVÉNY-CZIKK AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEKRŐL 1. A talált, valamint a hatóságilag elhgyottnak nyilvánított hét éven alóli gyermekek védelmére Budapest székesfővárosban és az ország különböző vidékein állami gyermekmenhelyek (lelenczintézetek) állítatnak fel. A vidéki állami gyermekmenhelyek a szükséghez képest fokozatosan rendszerint olyan helyeken állítatnak fel, hol bábaintézet van és ahol a gyermekmenhely életképes működését a helyi társadalom emberbaráti tevékenysége megfelelően biztosítja. 2. Az állami gyermekmenhelyek falain belül csupán a beteg, gyenge fejlettségű, különösebb ápolást és orvosi gondozást igénylő gyermekek tarttatnak; a többiek rendszerint az intézeten kívül helyeztetnek el. 3. Minden intézet igazgatósága gondoskodik róla, illetve ellenőrzi, hogy úgy az intézetben bennlevő, mint a kívül elhelyezett gyermekekre nézve 3 éves koruktól fogva a kisdedóvásról szóló 1892:XV. t.czikk, - 6 éves koruktól fogva a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII. törvényczikk rendelkezései érvényesüljenek. 4. A budapesti állami gyermekmenhely építési és felsezrelési költségeinek fedezetéül a Sándor István-féle végrendeleti hagyományból keletkezett és a belügyminiszter felügyelete alatt álló "szül- és lelenczházi alap" szolgál; az ennek vagyonát esetleg meghaladó költségek, valamint a vidéki állami gyermekmenhelyek építési és felszerelési költségei pedig szintén a belügyminiszter felügyelete alatt álló "közigazgatási fog- és toloncházi alap", továbbá az "országos betegápolási alap" évi zárszámadásában kimutatott vagyonának felhasználásával fedezendők. Az állami gyermekmenhelyek építésére és felszerelésére tényleg igénybe vett összegek az állami költségvetésben, a rendkívüli kezelésnél, a "Beruházások" között külön czím alatt számolandók el. 5. Az állami gyermekmenhelyek fentartási költségeit, valamint az ezekben és ezek közvetítéséve elhelyezett gyermekek gondozási, ápolási és nevelési költségeit az évi XXI. t.cz. 3..d,pontja értelmében az országos betetgápolási alap fedezi. 6. Az állami gyermekmenhelyek állandó alkalmazottjaira nézve az állami gyógyintézetek személyzete tekintetében fennálló törvényes szabályok irányadók. 7. Felhatalmaztatik a belügyminiszter, hgy: 1. az állami gyermekmenhelyek szervezetét; 2. az ezekben, illetőleg ezek közvetítésével, valamint a hasonló czélú, jótékony magánintézetek és egyesületek közreműködésének igénybevételével az országos

3 betegápolási alap terhére elhelyezett gyermekek felvételének; gondozásának, ápolásának, nevelésének és felügyeletének módját; végül 3. az állami és társadalmi tevékenységnek e téren való szerves összeköttetését rendleti úton szabályozza és a rendeleteket a szükséghez képest módosíthassa. 8. E törvény végrehajtásával a belügyminiszter és a pénzügyminiszter bízatik meg. (

4 AZ 1924-ES GENFI NYILATKOZAT " A gyermekjog alaptételeinek jelen megállapításával, az összes nemzetek fiai és asszonyai elismerik, hogy az emberiség teljesítőképességének legjavával tartozik a gyermekeknek és hitvallást tesznek azokról a kötelességekről, amelyek a gyermekkel szemben faji, nemzetiségi és hitbeli eltérésektől függetlenül mindnyájunkra nézve fennállnak. Ezek : I. A gyermeket abba a helyzetbe kell hozni, hogy testileg-lelkileg szabályszerűen fejlődhessenek. II. Az éhező gyermeket táplálni kell, a beteg gyermeket gondozni, az elmaradt gyermeket előbbre kell vinni, az eltévelyedettet visszavezetni, az árvát, az elhagyottat felkarolni, és neveléséről gondoskodni kell. III. Válságos időkben a gyermek legyen az első, akin segítünk. IV. A gyermeket képesíteni kell arra, hogy majdan kenyerét kereshesse, és meg kell védeni minden kizsákmányolás ellen. V. A gyermeket annak tudatára kell nevelni, hogy képességei legjavát embertársai szolgálatára tartozik szentelni." ( Gyermek.és ifjúságvédelem 1991/1. 10.évf. 33.sz. Dr. Lévai Miklós:A gyermeki jogok Magyarországon 1-12.l.)

5 AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA 1.cikk Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük. 2.cikk A jelen Nyilatkozatban megfogalmazott összes jogok és szabadságjogok fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyonra, születésre vagy más körülményre vonatkozó mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkit megilletnek. Ezenkívül semmiféle megkülönböztetést nem lehet tenni annak az országnak vagy területnek a politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján, amelynek a személy állampolgára, tekintet nélkül arra, hogy az adott ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem rendelkezik önkormányzattal vagy szuverenitása bármely vonatkozásában korlátozott. 3.cikk Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. 5.cikk Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. 7.cikk A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül jogosult a törvény egyenlő védelmére. Mndenkit egyenlő védelem illet meg a jelen Nyilatkozatot sértő mindennamű megkülönböztetéssel és minden iylen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben. 19.cikk Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához. Ez a jog magában foglalja annak szabdságát, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak, továbbá hogy bármilyen eszközzel és hatásokra való tekintet nélkül mindenki tájékozódhasson és tájékoztasson, és eszméket megismerhessen, információkat és eszméket terjeszthessen. 22.cikk A társadalom tagjaként mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz és annak biztosításához, hogy nemzeti erőfeszítéssel és nemzetközi együttműködéssel, valamint

6 az egyes államok szervezetével és erőforrásaival összhangban megvalósuljanak a méltóságához és a személyiségének szabad kibontakoztatásához nélkülözhetetlen gazdasági, szociális és kulturális jogok. 25.cikk (1)Mindenkinek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, ideértve az élelmet, a ruházatot, a lakást, az orvosi ellátást és a szükséges szociális szolgáltatásokat, továbbá a szociális biztonsághoz munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetén, vagy mikor tőle független egyéb körülmények miatt nincsenek megélhetési eszközei. (2)Az anyaság és a gyermekkor különleges gondoskodásra, támogatásra jogosít. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, azonos szociális védelemben részesüljön. 26.cikk (1)Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak legalább elemi és alapfokon ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A műszaki és szakoktatást általánossá kell tenni, és a felsőfokú oktatás is legyen érdeme alapján mindenki számára egyaránt hozzáférhető. (2)Az oktatásnak az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tatásának erősítésére kell irányulnia. Elő kell segítenie a megértést a türelmet és a barátságot valamennyi nemzet, faji vagy vallási csoport között, továbbá az Egyesült Nemzeteknek a béke fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét. (3)Elsősorban a szülőket illeti meg annak eldöntésének joga, hogy milyen oktatásban kívánják gyermekeiket részesíteni. 29.cikk (1)Mindenkinek vannak kötelességei azzal a közösséggel szemben, amelyben egyedül lehetséges személyiségének szabad kibontakoztatása. (2)Jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában mindenki csak olyan korlátozásnak lehet alávetve, amelyeket a törvény kizárólag mások jogai és szabadságjogai kellő elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása, valmint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte követelményeinek teljesítése érdekében megállapít. (http://www.extra.hu/csendes/irodalom/emberijog.html

7 A FICE (NEVELŐOTTHONOK NEMZETKÖZI SZERVEZETE) MALMÖI NYILATKOZATA 1988 " Azon gyerekek és fiatalok számára, akik rövidebb vagy hosszabb ideig a szülői háztól távol nevelkednek, gondoskodni kell a családon kívüli elhelyezés és nevelés megfelelő formáiról. A pénzügyi megszorítások következtében ennek az alapelvnek a megvalósítása számos országban már nem magától értetődő; és ez az érintett fiatalokat újabb hátrányokkal sújtja. Még a gazdasági krízis idején sem engedheti meg magának a társadalom, hogy megfeledkezzék leggyengébb tagjairól. Véleményünk szerint fontos, hogy a különböző gondozási formák közvetlenül a gyerekek valós szükségletei szerint alakuljanak. 1. A családon kívüli nevelés fontos társadalmi feladat Azok a gyerekek és fiatalok, akik szociálpedagógiailag irányított különböző csoportokban, gondozóhelyeken és az ifjúságvédelem más intézményeiben élnek, gyakran több szempontból is zaklatott, hányatott életútra tekinthetnek vissza. Korai csalódások, destruktív vagy fenyegető események, élmények vezettek a felnőtt - és kortárskapcsolatok megromlásához, a környező világgal szembeni bizalmatlansághoz. Többnyire a felnőttek személyes és szociális problémái okozzák, hogy a fiatalok nem maradhatnak családjukban. Veszélyben vannak, és a felnőtt környezetet valamilyen módon helyettesíteni, pótolni kell számukra. Jó életkörülményeik szavatolásához társadalmi segítségre van szükség. A családon kívüli nevelés intézményes formái ilyen életlehetőséget jelentenek a gyerekeknek és fiataloknak; társadalmi feladatot látnak el, és ezért rá is szorulnak a társadalom megfelelő támogatására. 2.Átalakulóban a nevelőotthoni nevelés A korábbi évtizedek javítóintézeteiből mára a nevelőotthoni nevelés egy kvalifikált és teljesítőképes nevelési eszközzé fejlődött. A nagy otthonok(intézmények) évtizedes monopolhelyzete megkérdőjeleződött - hacsak nem alakultak át különböző tagozatú pedagógiai központtá, hogy differenciált oktatási-képzési lehetőségeket nyújtva illeszkedjenek be az oktatási rendszerbe. A gondozásorientált, interdiszciplináris elvek alapján dolgozó intézmények, melyekben különböző szakemberek működnek együtt, egyre inkább a hagyományos otthonok mellé vagy helyébe lépnek. A fiatalok csak korlátozott időt töltenek az otthonokban. A hagyományos nevelőotthoni nevelés alternatívájaként vagy

8 kiegészítéseként egyre gyakrabban helyezhetők el a gyerekek egészen kis otthonokba vagy nevelőszülői családokban. Ezen ellátási formák jellemzője, hogy a munkatársak munkaideje, jelenléte és szabad ideje összemosódik. Az eredeti családba való lehetséges visszatelepítés szempontjából megfigyelhető egy intenzív együttműködési tendencia a nevelőotthon, a területi ifjúságvédelmi állomások és a családtagok között. Ez a fejlődési irány a jövőben még erősebb támogatást igényel. A "nevelőotthoni nevelés - családon kívüli nevelés" fogalma magában foglal számos lehetséges helyszínt, formát: -gyermekházak és egészen kicsi otthonok, ahol együtt élnek gyerekek, fiatalok és a felnőttek; -ifjúsági lakóközösségek, ahol azonos korúak csoportja él; -relatíve önálló lakócsoportok, lakásotthonok egy adott nevelőotthon területén, vagy lakásotthonok szervezete a nevelőotthonon kívül; -gyógypedagógiai-terápiás otthonok, speciális felszereltséggel, helyiségekkel; -nevelőotthonhoz kapcsolódó speciális iskolák és képző intézmények, melyek a környéken élő gyerekek és fiatalok számára is nyitva állnak; -mobil gondozás olyan fiatalok számára, akik megfelelő támogatásban, tanácsadásban részesülnek, de eközben saját, önálló otthonukban élnek; -napi otthonok azoknak a gyerekeknek, akik családjukban élnek és napközben intenzív gondozásban, foglalkozásban részesülnek; -területi gondozóállomások, melyek kapcsolatban állnak a nevelőotthonokkal. Mindez a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy egyénre szabott támogatással a gyerekek hátrányait csökkentsék, és életlehetőségeik megvalósulását elősegítsék. 3.Családon kívüli nevelés - együttélés másokkal, hivatásként A korszerű családon kívüli nevelés nem korlátozható a gyerekek otthonbeli megőrzésére, hanem azt a pedagógiai-terápiás lehetőséget értjük alatta, amely pozitív magatartásváltozáshoz és a praktikus, intellektuális és szociális képességek fejlesztéséhez vezet. Ehhez kvalifikált szakemberekre van szükség, és sok pénzbe kerül. A rendelkezésre álló nevelési lehetőségek közül választva, nem lehet kizárólag anyagi szempontok alapján dönteni. Senkinek sem szabad a gyermekvédelemben dolgozók közül az elmúlt évek eredményein, sikerein megpihenni, hiszen minden fiatal, aki csak hosszú szenvedés, bajok után kerül nevelőotthonba, az elmulasztott, megkésett segítségnyújtást reprezentálja. Sok gyerek és fiatal számára még mindig a nevelőotthon jelenti fejlődésükben az utolsó lehetőséget. A nevelőotthoni segítségnyújtás korszerű

9 koncepciójában azonban a nevelőotthonnak az ellen kell harcolnia, hogy a gyermekvédelem utolsó stációjaként bélyegezzék meg. A nevelőotthoni nevelés nem válhat egy izolálódott pedagógiai szolgáltatássá; be kell illeszkednie a különböző családi és családon kívüli nevelési segítségnyújtás regionális rendszerébe. 4. A családon kívüli nevelés jó feltételeket igényel Azok a fiatalok, akik különböző okoknál fogva nem nőhetnek fel saját családjukban, emberileg elkötelezett, szakmailag szakképzett és pszichésen teherbíró nevelőket igényelnek. A családon kívüli nevelés színtereinek a jövőben is otthont, áttekinthető környezetet kell nyújtaniuk lakóiknak, mely lehetőséget ad arra, hogy önmaguk alakítsák stabil társas kapcsolataikat. A hierarchikus struktúrák, a nevelők munkaidejének merev szabályozása, a kicsinyes, minden esetre kiterjedő előírások és a jogszabályok merev alkalmazása megakadályozza a nevelés hétköznapjainak önálló és közös megbeszélésen alapuló kialakítását. A realitásokat figyelembe vevő nevelésnek, csoportmunkának nélkülözhetetlen feltétele a szabadon alakítható tér, valamint az önálló költségvetés. Valamennyi ilyen intézménynek szüksége van arra, hogy aránylag nagy szabadságot élvezzen a pénzeszközök felhasználását és a személyi feltételeket illetően. Különösen vonatkozik ez a nevelőkre, akiknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy szabadon döntsenek a pedagógiai munkájukkal kapcsolatos gazdasági kérdésekben. A nevelőknek mindennapi nehéz munkájuk végzéséhez jó munkakörülményekre van szükségük. Idetartozik a színvonalas szakmai konzultáció és a továbbképzés lehetősége. Ennek megvalósításához a szükséges pénzügyi és személyi feltételeket mindenütt meg kell teremteni. A már idősebb nevelők számára a munkakörülményeket olyan rugalmasan kell kialakítani, hogy a továbbiakban is képesek legyenek munkaterületükön dolgozni, vagy ha erre nincs mód, akkor más megfelelőbb területre átmehessenek. Felhívunk ezért minden, e kérdésben illetékes intézményt, hogy e téren még több új kezdeményezéssel próbálkozzanak. Éppen a hosszú ideje a nevelőotthoni nevelés területén dolgozó munkatársaknak kell megadni azt a lehetőséget, hogy - akár időszakos munka alóli mentesítéssel - erőiket megújítsák, felfrissítsék és tudásukat, önmagukat továbbfejlesszék. 5. A családon kívüli nevelésnek szükség van az új modellekre és a továbbfejlődésre

10 A nagy intézmények családias jellegűvé alakításának, differenciálásának, kisebbé tételének trendje mellett nagy jelentősége van annak, hogy az otthonok nyitottabbá válnak a helyi közösségek, a lakókörnyezet felé és kombinálják az otthonon belüli és a külső, területi munkát. A szülők bevonása, a területi szociális munka, a milliő és a lakókörzet jelentik a nevelők munkájában egyre fontosabbá váló tényezőket, melyek egyben hozzájárulnak a gyerekek minél szélesebb szociális környezetének kialakításához. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a nevelőotthonok, nevelőintézetek zárt formáit illető szakmai kritika ellenére változatlanul létesülnek még most is ilyen intézmények, ilyen férőhelyek. A falakkal és kulcsokkal biztosított zártság már önmagában véve rendszerint pedagógiai kapitulációnak tekinthető akkor is, ha terápiás értékét túlbecsülve, az intenzív egyéni és csoportmunka feltételének tekintik. Ehelyett mintaként szolgálhatnak az önálló lakásotthonok, az egyéni gondozás különböző formái, melyeket számos országban eredményesen próbáltak ki. Az idősebb korosztályhoz tartozó fiatalok rendszerint már nem saját családjukba mennek vissza, hanem önálló életet kezdenek, munkába állnak. Éppen a nevelőotthonokból kikerülők esetében nem szabad, hogy igaz legyen a jelszó:"no future". A nevelőotthoni nevelésnek kell közvetítenie számukra az értelmes életperspektívákat is. A pénzeszközök előteremtése különösen fontos és sürgető az új megoldások kifejlesztéséhez, a nevelőotthoni nevelés és az utógondozás területén egyaránt. A malmöi nemzetközi kongresszus eredményeként a FICE azt várja el a társadalomtól és az állam valamennyi illetékesétől, hogy a mai nehéz gazdasági körülmények között is - a gyerekek és fiatalok érdekében - szálljanak síkra az itt kifejtett követelmények megvalósításáért. Követeljük: hogy a gyerekekre és fiatalok számára létesített bentlakásos intézményeket, nevelőotthonokat ne a gyermekvédelem végállomásának tekintsék, ahonnan már nincs se továbblépés, se visszaút, hanem egy fontos, a megfelelő időben rendelkezésre álló segítségnyújtási lehetőségnek, szakmailag megalapozott hozzájárulásnak sok fiatal neveléséhez; számukra ezek az intézmények éppenhogy egy más életforma megismerési lehetőségét jelentik; hogy a gyerekek és fiatalok elhelyezésekor reális igényeik, aktuális szükségleteik és jövőjük legyen a döntő szempont, nem pedig a pénzügyi megfontolások;

11 hogy több támogatást kapjon a szociálpedagógusok, szociális munkások képzése, továbbképzése, és több kezdeményezés legyen ezen a területen; hogy több kutatás folyjon, biztosítandó a szolgálatok hatékonyabb, a gyerekek jólétét szolgáló működését. A FICE, melynek keretében egymással együttműködve dolgoznak szociálpedagógusok, szociális munkások, az államigazgatás és oktatás szakemberei, közéleti személyiségek, kész arra, hogy teljes erejét a családon kívül nevelkedő gyerekek és fiatalok helyzetének javítására fordítsa. E cél elérésének érdekében tartjuk szükségesnek a nagyobb morális, politikai, pénzügyi és társadalmi támogatást." (.Gyermek-és ifjúságvédelem o.) AZ EURÓPA TANÁCS SZÁMÚ AJÁNLÁSA A GYERMEKJÓLÉTRŐL- A CSECSEMŐK ÉS GYERMEKEK RÉSZÉRE BIZTOSÍTANDÓ INTÉZMÉNYES GONDOSKODÁSRÓL 1988 " 1. Tekintetbe véve, hogy minden gyermeknek joga van olyan gondoskodási formák igénybevételére, amelyek kiegészítik a saját családjától kapott törődést, mivel az Európai Szociális Charta ezt is a gyermeki környezet részeként minősíti; 2. Tudomásul véve az olyan riasztó családi tendenciáknak a megjelenését, mint amilyen a házasságon kívül született gyermekek, az egyszülős családok és a válások számának növekedése; 3. Megállapítva, hogy részben az intézményes gyermekgondozás nem megfelelő ellátási formái is felelőssé tehetők a fiatalkorú bűnözés növekedéséért, valamint azt, hogy a szülők és gyermekek közötti szociális kapcsolatok megszakításának kockázatai most igen nagyok; 4. Figyelembe véve, hogy az egyenlő lehetőségek alapelveit nem lehet tiszteletben tartani akkor, amikor a gyermekellátás anyagi feltételei között változatlanul rendkívül nagy szélsőségek érvényesülnek; 5. Azt kívánva, hogy végre észrevehetőek legyenek azok a hatalmas erőfeszítések, amelyekre a kisgyermekekről hivatásszerűen gondoskodók vállalkoznak annak érdekében, hogy bátorítsák képességeik teljes körű kibontakozását; 6. Megegyezve, hogy a fizikai és szellemi jólét egyaránt nélkülözhetetlen a kielégítő gyermeki fejlődéshez;

12 7. Ráirányítva a figyelmet arra, hogy a társadalom számára igen nagy költséget jelent a kisgyermekekről való nem kielégítő gondoskodás; 8. Elismerve a gyermekek jogait az olyan gondoskodási formák iránt is, amelyek kiegészítik a saját családjuk által biztosított törődést, valamint azt, hogy az efféle kiegészítő ellátás időtartamát minden esetben a gyermekek egyéni szükségleteihez kapcsolódva kell megállapítani; 9. Azt javasolja, hogy a Miniszteri Bizottság arra ösztönözze a tagállamok kormányait, hogy: a, az európai együttműködéssel összhangban hozzanak létre egy olyan állandó testületet, amely:- megfigyeli és ellenőrzi az elmondottakból következő szolgáltatások egymásba kapcsolódásának folyamatát, valamint a gyermekjóléti feladatokkal foglalkozó kormányzati ágazatok működését; - gondoskodik arról, hogy minden országban kialakítsák a családon belüli és a családon kívüli gyermekellátás speciális irányelveit; - felgyorsítsák a tárgyalásokat a gyermeki jogok alapszabályának előkészítésével kapcsolatban; b, készítsenek terveket olyan irányítószervek (minisztériumok vagy főosztályok) kialakítására, amelyek egy napon meg fogják tudni fogalmazni a gyermekek ellátására irányuló közös tevékenységnek, a gyermekekkel foglalkozó személyzet kiképzésének az irányelveit, valamint azt, miképpen lehet mindezt összhangba hozni abból a célból, hogy képessé tegyék a családokat gyermekeik megfelelő nevelésére; c, állítsanak össze egy listát azokról a kielégítendő szükségletekről, amelyek az évenként megszületett gyermekek számával kapcsolatosak, illetve annak függvényei, hogy hány gyermek részesül a családi gondozást kiegészítő intézményes ellátási formákban, valamint arról, hogy hány különböző családsegítő ellátási formát és intézkedést vesznek igénybe ők a mai Európájában létező kínálatból; d, növeljék azt az összeget, amelyet minden kormány amúgy is a korai gyermekkor kutatására, illetve azokra a nyilvános kampányokra áldoz, amelyeket olyan hivatalos egyesületek szerveznek, amelyek feladata a gyermekek jogainak a megvédelmezése a társadalomban; e, dolgozzanak ki egy vagy több olyan európai kísérleti programot a 3. pont szerint, a gyermekekről való gondoskodás témájában, amelyben a gyermekellátó testületek és a szülők egyaránt szerepet kapnak;

13 f, ösztönözzék a helyi, a regionális és az országos hatóságokat arra, hogy újból tekintsék át a költségvetési prioritásokat abból a célból, hogy kijelöljék a minden gyermeket egyaránt megillető gondoskodás irányelveinek körvonalait; g, következetesen alakítsák ki az ezekkel kapcsolatos helyi alapelveket; h, minden gyermeknek szavatolják az oktatáshoz való jogát, tekintet nélkül a családok lehetőségeire, például az ingyenes tanulás vagy pedig az oktatási normatívák biztosítása révén; i, rombolják le az akadályokat azon különféle helyi, regionális vagy országos szolgáltatások vagy irányító szervek között, amelyek egyébként a gyermekjólét különböző vonatkozásaiért felelősek (egészségügy, környezetvédelem,építészet,gondoskodási szolgáltatások, anyavédelem stb.); j, pénzügyileg is támogassák a gyermekellátásnak azokat az újító szándékú formáit, amelyek a gyermekek egyedi fizikai és pszichés szükségleteit is figyelembe veszik; k, állítsanak össze tájékoztató programokat a szülők és a gyermekekkel foglalkozó testületek számára a gyermekek különleges szükségleteiről és a teljes személyiségük fejlesztéséhez szükséges megfelelő ellátási feltételekről, azzal a céllal, hogy népszerűsítsék az egyes családok által megvalósított kezdeményezéseket, illetve a helyi hatóságok által a családok rendelkezésére bocsátott erőforrások fajtáit; l, az Európa Tanács kezdeményezésére rendezzenek egy, a gyermekekkel foglalkozó európai konferenciát, amelyen a gyermekellátásban leginkább érintett szakemberek (szülők, tanárok, innovatív testületek és kormányzati egységek képviselői, jogászok stb.), vesznek részt azzal a céllal, hogy megfogalmazzák a társadalom feladatait a gyermekekről való gondoskodás, a gyermekek jogai és a gyermekek különleges szükségletei vonatkozásában." (Gyermekvédelem-nevelőközösségek 1996/2. 4.évf.2.sz l.)

14 DR. LÉVAI MIKLÓS: A PEKINGI SZABÁLYOK. A pekingi szabályok alapelvei A Pekingi Szabályok koncepcióját a Caracasi Konferencia 4.sz. határozata tartalmazza, mely szerint ".a fiatalkorúakkal foglalkozó igazságszolgáltatás alapvető minimális szabályai fontosak a fiatalkorúak alapvető emberi jogainak megvédésében és hogy ezen alapvető minimális szabályoknak a következő alapelveket kell tükrözniük: a, A jogokkal összeütközésbe került fiatalkorúakat gondosan kialakított jogi védelemmel kell ellátni. b, A tárgyalás előtti őrizetet csak utolsó megoldásként szabadna alkalmazni, sem kiskorúakat, sem fiatalkorú bűntetteseket nem szabadna börtönben vagy más olyan intézményben tartani, ahol azok ki vannak téve felnőtt bűntettesek negatív befolyásainak ezen időszak alatt, és mindenkor figyelemmel kell lenni az életkoruk sajátos szükségleteire. c, Fiatalkorú bűntetteseket nem volna szabad bebörtönözni büntetőintézetben, hacsak nem olyan súlyos cselekmény miatt ítélik el őket, amely más személy elleni erőszakban nyilvánul meg, vagy az ítélet alapja más súlyos bűncselekmények elkövetésében való megrögzöttség; ezen felül ilyen bebörtönzésnek csak akkor volna szabad megtörténnie, ha ez szükséges a saját védelmére, vagy nincs más olyan megfelelő reagálás, amely megvédi a közbiztonságot vagy eleget tesz az igazságszolgáltatás céljainak és ellátja a fiatalkorút az önellenőrzés gyakorlásának lehetőségével. d, A nemzetek közösségének meg kellene mind egyedileg, mind kollektív módon, minden tőle telhetőt tennie azért, hogy gondoskodjék olyan eszközökről, amelyek igénybevételével minden fiatal személy számíthat önmaga, közössége és országa szempontjából jelentős és értékes életre." A Pekingi Szabályok szerkezete, tartalma Az egyes tagállamok számára a fiatalkorúak bűnügyi igazságszolgáltatás rendsezrének szabályozásához mintául szolgáló Pekingi Szabályok hat részből, ezen belül harminc szabályból és az ezekhez kapcsolódó kommentárokból áll. Az anyag átfogja a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő, annak alakulását befolyásoló valamennyi lényeges társadalmi jelenséget és intézményt. Tartalmazza az elsődleges megelőzés érdekében elvégzendő feladatokat, a büntetőjogi felelősség feltételeit, a jogellenes

15 cselekmények miatti beavatkozási módokat, a zárt intézetben való elhelyezés során betartandó szabályokat, a rehabilitációt szolgáló intézményeket, valamint a kutatásokkal összefüggő tennivalókat. Az első rész - Általános elvek - egyrészt azokat a feladatokat sorolja fel, amelyek megvalósítása az elsődleges prevenciót szolgálja, másrészt, hasonlóan a törvénykönyvekhez, általános részként értelmezhető alapfogalmakkal, meghatározásokkal. A primér megelőzést szolgáló intézkedések alapja a büntetőjogban jól ismert "jobb megelőzni, mint büntetni" elv. A tagállamok elsősorban azzal csökkenthetik a fiatalkori kriminalitást, ha az elsődleges és másodlagos szocializáció intzéményeinek (család, iskola stb.) működéséhez szükséges feltételeket biztosítják, azaz - ahogy ezt az 1. szabályhoz írott kommentárban olvashatjuk - elősegítik ".a fiatalkorúak jólétét, ami minimalizálni fogja a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszere beavatkozásának szükségességét, ami viszont csökkenti azt az ártalmat, amit a beavatkozás okozhat" Az egyes pontokhoz fűzött magyarázatok szervesen kapcsolódnak a szabályokhoz, olykor nemcsak értelmezik, de bizonyos fokig kiegészítik azokat. A "Kommentár" című részek színvonalas okfejtése természetes, hiszen az anyagot előkészítő "--munkacsoport arra a tényre gondolt, hogy a kísérő kommentárokat az okmány lényegi részeként olvassák" Az első részben szerepel a beavatkozás minőségét körvonalazó szabály is:"eredményesen, tisztességesen és emberien bánjanak a törvénnyel összeütközésbe került fiatalkorúval" (1.3.szabály). Ezzel függ össze a 2.1. szabály, amely a törvények részrehajlás és mindenfajta meglülönböztetés nélküli alklamazását írja elő. Az előkészületek idején a legtöbb vita a korhatárról folyt. Végül is a Pekingi Szabályokban a nemzeti jogok sokféle és közös nevezőre nem hozható megoldása miatt, a "fiatalkor" életkorhoz kötődő alsó és felső határát nem határozták meg, csak annyit rögzítettek, hogy ".a kornak az alsó határát nem szabad túl alacsonyan megállapítani és figyelembe kell venni az érzelmi, szellmei és értelmi érettséget"(4.1.sz.). A 4.1-es szabályhoz fűzött kommentár szerint azt kell vizsgálni, hogy "vajon egy gyermek meg tud-e felelni a büntetőjogi pszichológiai összetevőinek, azaz vajon a gyermeket saját ítélőképessége és értelme alapján felelősnek lehet-e tartani antiszociális magatartásáért.". A 4.1-es szabályhoz kapcsolódó részek kiterjesztik a fiatalkorúakra alkalmazható rendelkezéseket a gyámhatósági eljárásra, a fiatal felnőttekre és az úgynevezett "státusz bűncselekményekre", amelyeket a különböző nemzeti jogrendszerek úgy írnak le, mint a magatartási lehetőségek azon skáláját, amelyek fiatalkorúak esetében tágabb körben tekintenek bűncselekménynek. Ilyenek például az iskolakerülés, iskolai és családi engedetlenség, a nyilvános helyen való részegség stb. (A 3.1-es szabályhoz fűzött kommentár.)

16 Mivel az életkorral valamint a személyi hatállyal kapcsolatos szabályozás területén rendkívül jelentős eltérések vannak a tagállamok között, az előzőektől kevés egzakt, de jól hasznosítható meghatározást ad a Pekingi Szabályok a fiatalkorú fogalmára:".olyan gyermek vagy fiatal személy, aki a rá vonatkozó jogi rendszerben, ha bűncselekményt követ el, más elbánásban részesülhet mint a felnőtt"(2.2.sz.) A "más elbánás" tartalmára két rendelkezésből következtethetünk. Mindkettő a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerének célját fogalmazza meg. Az egyik szerint a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerének célja, hogy "a, kielégítse a fiatalkorú elkövetők eltérő szükségleteit miközben védi alapvető jogaikat; b,kielégítse a társadalom szükségleteit; c,az alábbi szabályokat alaposan és igazságosan végrehajtsa"(2.3.sz.) A másik szabály (5.1.) a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás célkitűzései közül kettőt említ: a jólét elősegítését és az "arányosság elve" érvényesülését. Az 5. szabályhoz kapcsolódó kommentárban azt hangsúlyozzák a szerzők, hogy a fiatalkorúak jólétét nemcsak azokban az államokban kellene az igazságszolgáltatásnak elősegítenie, ahol ügyeik a "családi bíróságok" vagy a közigazgatási hatóságok elé tartoznak, hanem azokban az államokban is, amelyekben a fiatalkorúak bűncselekményeit a büntető bíróság hivatott elbírálni. Az "arányosság elve" azaz "mint a büntető szankciók megfékezésének eszköze" (5. szabályhoz fűzött kommentár) a büntetőjogi szakirodalomban eddig elsősorban a bűncselekmény tárgyi súlyához igazodó büntetés követelményében fogalmazódott meg. Az 5.1. szabály azonban kiterjeszti ezt az alkalmazott szankció és az elkövető személyi körülményei (pl. társadalmi helyzet, családi körülmények, a társadalom hasznos tagjává válásra törekvés) közti arányosság vizsgálatára is. Az "arányosság elve" mint anyagi jogi garancia mellett a Pekingi Szabályokban az eljárási garanciák példálózó felsorolása is megtalálható.(7.1). A 7.1. szabályhoz fűződő kommentár szerint az említett jogok jelentik " a tisztességes és igazságos tárgyalás lényeges elemeit." A garanciák körébe tartozik bizonyos fokig a 8.szabály is, amely a fiatalkorú bűnelkövetőknek a társadalom előtti anonimitását hivatott biztosítani azért, hogy ".elkerülhessük azt az ártalmat, amit a nemkívánatos nyilvánosság vagy a megbélyegzés okozhata számára" Éppen ezért "semmi olyan információt nem szabad nyilvánosságra hozni, amely a fiatalkorú bűnelkövető azonosításához vezethet"(8.2.sz.) Nagyon tanulságos, hgy a Pekingi Szabályok egészét a társadalom védelmére és a fiatalkorú jogai közti "kényes egyensúly" megvalósítására törekvés jellemzi, a 8. szabálynál viszont tudatosan "megbillentik a mérleget" mégpedig a fiatalkorú javára. "Az egyén érdekét kell védeni és támogatni, legalább elvben." (A 8. szabályhoz kapcsolódó kommentár.)

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23.

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. Szülő támogató programok Európában Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. A szülőség támogatása A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete az újszülöttek és csecsemők támogatásáról

Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete az újszülöttek és csecsemők támogatásáról Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete az újszülöttek és csecsemők támogatásáról Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (V.12.)

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE L 180/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.29. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia

Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia A konzultáció alapja: nyilvános környezeti adatok» Az OKIR rendszert a nyilvánosság számára is használhatóvá

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben