A ma gyermekei a holnap lehetőségei. című európai uniós konferencia rövid összefoglalása

Átírás

1 A ma gyermekei a holnap lehetőségei című európai uniós konferencia rövid összefoglalása Soltész Miklós Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkár megnyitója: A gyermekvédelem egyik elsőrendű feladata az iskolai nevelés-oktatás és a szülői felelősség összehangolása. A nevelés hiánya több problémából eredhet=> rossz házasság, anyagi problémák. A kormány elsőrendű feladatának tekinti egy kiszámítható családtámogatási rendszer létrehozását. Bár az unión belül nem szükséges egységes rendszer kiépítése, nagyon fontos a jó gyakorlatok beépítése. A gyermekvédelem feladatai: 1. jó gyermekvédelmi törvény megalkotása 2. A as években gyermekotthonokban élt a gondozásba vett gyermekek 70%-a, ma a 45%-áról mondhatjuk el ezt, a többiek nevelőszülőknél nevelkednek, ezt a tendenciát kell követni a jövőben is. 3. szakemberek folyamatos képzése 4. az unió segítségével pályázati úton, a gyermekotthonok felújítása 5. megfelelő módon kezelni azt a problémát, hogy a súlyos viselkedési zavaros gyermekek száma növekvő tendenciát mutat 6. különösen fontos: - bántalmazott gyermekek védelme - drogkereskedelem áldozatainak védelme - fogyatékos gyermekek védelme 7. magzati védelem problémája: a teljes abortusztilalom nem lehetséges, de fel kell hívni a figyelmet a magzat védtelenségére és az anyára ható súlyos fizikai-lelki károsodásra 8. Fel kell hívnia média figyelmét a saját felelősségére, az erőszakos reklámok, filmek stb. terjesztése ügyében 1

2 Javaslat az alábbi nyilatkozat elfogadására: 2

3 Dr. Frivaldszky János, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, (jogfilozófus) előadása: Gyermekek jogai és család jogai A gyermeki jogok tekintetében egy súlyos ellentmondás tekinthető meg: bár a gyermeki jogokat kiemelt jelentőségűekként kezelik, mégsem csökkennek az ezzel kapcsolatos bűncselekmények, azaz nem beszélhetünk elégséges jogvédelemről. Ki az a gyermek, aki ezt a kettősséget elszenvedi? - Az erkölcsi személy jellemzője: rendelkezik öntudattal és értelmes mivolttal, erkölcse az autonómia vagyis az önrendelkezés - a gyermekek ebben az értelemben nem személyek, mivel jogaik korlátozottak, potenciális személyeknek nevezhetjük őket. Ezért a gyermekek a morális felnőtt közösség potenciálisan aktív tagjai. Csak a jogképesség gyakorlásában vannak hátrányban a felnőttekhez képest. A kisgyermekek nem kicsi felnőttek, ezért a gyermeki jogok a családban tudnak elsősorban kifejeződni. Ahogy nőnek, úgy teljesedik ki jogaik gyakorlásának lehetősége. A gyermeki jogok meg kell hogy védjék a gyermekeket az őket elszenvedett erőszakkal szemben, ezért nagyon fontos a korai jelzőrendszer kifejlesztése. Bár a házasság a privát szférába sorolódik, de ettől még a jogalkotási folyamat alanyai és tárgyai. A család az emberi lét szerkezetének konstitutív eleme, amely tételes jogi elismerést kíván. Nem a családi jogokról, hanem a családot alkotó egyének jogairól beszélünk. A családi jogok az individuális jogokkal párhuzamosan védendők. Ha a családi jogok és az individuális jogok antagonisztikus ellentétbe kerülnek, rossz működésre utal, hiszen a család az a közeg, ahol leginkább kiteljesedhetnek minden családtag (köztük a gyermekek) jogai is. Homoszexuális egyedülálló párok esetében a gyermeknek alanyi joga van, amely elsőbbséget élvez: legyen apja és anyja. A gyermek érdekének elsődlegessége a család belső kohéziójának, fejlődésének feltétele. Ezért az említett kétféle jog. családi és individuális, nem állítható szembe, hanem egy egészként kell felfogni s koordinálni. A család ha konstitutív tagja a közösségnek jogi személyiséget és védelmet kell, hogy kapjon. 3

4 Dr. Ádám Szilvia, egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet A gyermekvállalás pszicho-szociális háttértényezői és hatása a szülők egészségi állapotára, jólétére. Mi a kapcsolat a gyermekvállalás és a szülők egészsége között? - a gyermekes családokban csökken a mortalitás - a gyermekes férfiak egészségesebbnek, kompetensebbnek, hatékonyabbnak tartják magukat - a gyermekes nők rosszabb életminőségi mutatókról számolnak be, mind a munka, mind az életük minősége szempontjából A kíván és tervezett gyermekek száma között különbség elég magas: 4,14 a kívánt, és 1,28 a valóban megszületett egy családra eső gyermekek száma. Tervezett Megszületett Nő Férfi Nő Férfi év év év év év Az adatok 100 főre vetítve vannak megadva, figyelemreméltó, hogy az ún. szülési korban (20-24 év) a legnagyobb az eltérés. A tervezett gyerekszám minden csoportban hasonló, de a tényleges gyermekszám a végzettségek emelkedésével csökken. A tényleges gyermekszámot befolyásoló tényezők: - partneri támogatás mértéke - egyéb társas támogatás mértéke (a szomszédsági támogatás különösen fontos tényezőként jelenik meg) - vallás fontossága - társadalmi-gazdasági tényezők (iskolai végzettség, családi jövedelem, rossz főnök, munkahelyi környezet) 4

5 Három Királyfi Három Királylány Mozgalom (ezen a címen megtalálható a neten) ben indult - a népmesék archetipikus képére épít - gyermekvállalásra buzdít - a Népesedési Kerekasztal 8 munkacsoportot hozott létre, Pálinkás József védnöksége alatt - az alapítók: 32 szervezet: vállalkozók, civilek, kutatócsoportok, tudományos és vallási közösségek Céljuk: - a választás valódi lehetőségének megteremtése - szabadon választhassa a gyermekgondozást, aki ezt látja jónak - ne ítélje el senki azt a szülőt, aki szülés után gyorsan munkába akar állni, - választani lehessen teljes és részmunkaidős foglalkoztatottság között Munkacsoportok (nem teljes a felsorolás): - családtámogatási - család+munka - férfiak+nők - család és média - pénzkeresés Dr. Darvas Ágnes egyetemi docens, ELTE Társadalomtudományi Kar Szegénység-gyermekesélyek Gyermeki jogok az ENSZ Egyezmény 18 cikkelyében: 5

6 18. cikk 1.Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek az elismertetését, amely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. A felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, illetőleg, adott esetben a gyermek törvényes képviselőire hárul. Ezeket cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie. 2. Az Egyezményben említett jogok biztosítása és előmozdítása érdekében a részes államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek és a gyermek törvényes képviselőinek a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához, és gondoskodnak gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról. 3. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy a dolgozó szülők gyermekei számára biztosítsák olyan szolgáltatások és gyermekőrző intézmények igénybevételének jogát, amelyekre jogosultak. Ahhoz, hogy a gyermek alapvető joga (ti. hogy családban nevelkedjen) megvalósulhasson, hozzá kell e célhoz rendelni a társadalmi felelősséget. Az együttes szülői és társadalmi felelősségvállalás teszi ezt lehetővé. A szociális transzferek szerepei: Az Európai Unióból úgy látszik, mintha a magyar rendszer bőkezű lenne de az elosztás egyenlőtlen. A szolgáltatások tekintetében ez a kis ország döbbenetes egyenlőtlenségekkel rendelkezik. A gyermekvédelmi törvény jó, de az ebben meghatározott gyermekvédelmi feladatok (minden gyermek ellátása) csak a nagyobb településeken elláthatók, a kicsiken nem. A szegénységi ráta: 18 éven alul gyermekek körében 30%- os. Milyen egyenlőtlenségekről beszélhetünk? - települési és regionális egyenlőtlenségek, a szegénység hazánkban inkább vidékre szorul, szemben a nyugati tendenciákkal óta folyamatos romlás tapasztalható, ennek két fő oka egyrészt a foglalkoztatási mutatók romlása, másrészt munkabérek alacsony mivolta - a gazdasági válság következményei a s gyermekek életében, a gyermekes családok életében fokozott hátrányként jelentkezik 1. a munka sem emel ki a szegénységből 6

7 óta a szociális jövedelmek nem nőttek, viszont 15%- os inflációt szenvedtek el, ezért a szociális transzferek értéke jelentősen csökkent 3. az önkormányzatok anyagi nehézségei elsősorban a gyermekeket sújtják régióban 300 települést vizsgáltak: nagyon sok iskolai napközi zárt be anyagi okokból (holott itt a gyermekek nevelést és ételt kaptak) 5. a szegénységben leginkább érintett csoportok: nagycsaládosok, fogyatékosok és cigányok 6. a cigányságot nem csak a szegénység, hanem a társadalmi diszkrimináció is sújtja Beavatkozás: - a beavatkozás szükségessége egyértelmű. de az alkalmazás nem következetes - gazdasági érv: a gyermekkorban történő befektetések a leghatékonyabbak - a szegénység elleni küzdelemben született 2007-ben egy hat párti egyeztetéssel elfogadott Nemzeti Stratégia - szükséges, hogy a rászorulók számára a gyermekétkeztetés a bölcsődétől a 8 általános elvégzéséig ingyenes legyen - Eu-s források felhasználhatók az alábbi célokra: 1. kora gyermekkorra irányuló szolgáltatások fejlesztése, főleg az elmaradott településeken: gyermekházak létrehozása, komplex gyermek esélyegyenlőségi programok kidolgozása (ez kb települést és ezer embert érint) A szegénységben élő családok jellemzői: - foglalkoztatási hiány: 1. a gyermekes háztartások 15%-ában nincsen jövedelemkereső felnőtt, 7

8 2. a gyermekes családok alsó huszadának 70%-ában nincsen jövedelemmel rendelkező szülő - jövedelem felhasználás a gyermekes családokban: prioritások és korlátok. Prioritás: amíg lehet a gyermek szükségleteit előtérbe helyezik. Korlát: az óvodai, iskolai, továbbképzési programok nem finanszírozhatók ebben a közegben. E tényezőkből alakul ki a redukált gyermekkor ténye: (a gyermekek nyilatkozatai alapján): - legfájdalmasabb a baráti kapcsolatok beszűkülése - hogyan hat a megélt nélkülözés a vágyakra Széchenyi Kistérségi program (2007) eredményei: 1. javult a be óvodáztatási arány 2. radikálisan csökkent az iskolai hiányzások száma 3. nőttek a szülői elvárások a gyermek iskolai végzettségét illetően Benkő Ágota Nagycsaládosok Egyesületének korábbi elnöke Nagycsaládosok a gyermekekért A NOE munkájának egy szeletét kívánja bemutatni, a NOE 24 éve alakult, az egyik legnagyobb magyarországi szervezet és Közép-Európa legnagyobb családszervezete. A gyermeke alapvető joga: hogy szüleivel együtt nőhessen fel, egy jogszabállyal nem biztosítható. A NOE céljai: 1. az élet és az anyaság tiszteletére nevelés 2. nagycsaládosok érdekeinek képviselete 3. nagycsaládos értékek felmutatása 4. nagycsaládosok számára közösség építése 8

9 Ezen előadás tárgy a NOE feladata: közösségépítés - érdekvédelem- értékek képviselete Érdekképviselet: szociális téren tudáshoz való hozzájutás területén Szociális érdekvédelem: együttműködés a különböző szakemberekkel, családi és gyermekellátások terén, a szegénység elleni küzdelemben, harc a családbarát foglalkoztatásért, a család és munka összehangolásáért. Gyermekek jogainak érdekvédelme: - kapcsolat az állampolgári jogok biztosával - alkotmány vonatkozó paragrafusainak figyelemmel kísérése - gyermekek és választójog: érvelés a gyermekek választó joga mellett Ismeretterjesztés: NOE hírlevelek, külön ifjúsági rovattal és tagozattal Egyéb tevékenység: - médiafigyelés - oktatási tárca mellett működő érdekegyeztető fórumokon való részvétel, - gyermekek-fiatalok társadalmi elkötelezettségének segítése Nemzetközi kapcsolatok: Eurochild Word Family Organization Kárpát Medencei Családszervezetek Szövetsége 9