A gyermek a nevelés folyamatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gyermek a nevelés folyamatában"

Átírás

1 1 A gyermek a nevelés folyamatában I. A gyermekkor történeti változásai Philippe Ariés szerint a gyermekkor csupán néhány évszázada vált általánosan elfogadott életkori szakasszá: A középkorban és az újkor kezdetén a gyermekek, alighogy meg tudtak lenni az anyák és a dajkák segítsége nélkül körülbelül hétéves korukban a felnőttek közé vegyültek. A 6-7 éves kor betöltése után ért véget a gyermeki önállótlanság időszaka; és a gyermektől elvárták, hogy betagolódjon a felnőtt társadalom világába. Ettől kezdve nem voltak külön gyermekruhák, játékok vagy külön, a gyermekeknek szóló viselkedési kódex. Az otthoni kézműves tevékenység adott a gyermekeknek a felnőttekéhez hasonló hasznos elfoglaltságot. A felnőttek a mai fogalmak szerint jóval gyermekesebbek voltak - azaz sokkal egyszerűbben gondolkodtak és tevékenykedtek. A 13. és 14. századi emberek jóval egyszerűbb lelkületűek voltak, kevésbé differenciált fogalmakkal rendelkeztek az időről, térről, történelemről, mint a ma élő emberek. A felnőttek világába való korai betagolódás azt eredményezte, hogy a gyermekek előtt zajlott a középkori élet a maga teljességében; nem volt tabu téma a szexualitás, együtt éltek az élet olyan tényeivel, mint szenvedés, igazságtalanság, bánat, születés, halál. A felnőttek nem támasztottak a gyermekekkel szemben olyan viselkedési normákat, amelyeknek ne tudtak volna megfelelni. A középkorban, mielőtt kialakult volna a merev, felnőtt viselkedés normája, a felnőttek és gyermekek közötti különbség jóval kisebb volt, mint a későbbi korokban, amikor a gyermekek azzal töltötték el gyermekkorukat, hogy megtanuljanak "illedelmesen" viselkedni. A 16. és 17. században az írás-olvasás széles körű elterjedésével párhuzamosan az iskola jelentőségének fokozódásával a gyermekkor egyre hosszabb átmeneti időszakká vált. A nevelés igénye mindinkább teret nyer a társadalomban. A kor erkölcse egyre jobban megkövetelte, hogy a szülők összes gyermeküket, a 17. század végétől a lányokat is felkészítsék az életre. A család és iskola együttes erővel vonta ki a gyermekeket a felnőttek világából, az eddigi szabad gyermeket mind szigorúbb rendbe zárta; amely a századi bentlakásos intézetek teljes zártságába torkollott.

2 2 A gyermekről és a gyermekkorról vallott felfogásban is radikális változás következett be. Rousseau: korábban a gyermekeket alacsonyabb rendűnek tekintő, felnőtt központú társadalom egyre inkább a gyermek felé fordult. A gyermekeket többé már nem a felnőttek alacsonyabb rendű másainak tekintették, hanem éppen ellenkezőleg, gyermeki vonásaikat (képzelőerejüket, ártatlanságukat, becsületességüket, fesztelenségüket, természetességüket stb.) kezdték idealizálni. A 19. századra felerősödött a gyermekkor az a meggyőződés, hogy a gyermekkor felette áll az összes többi emberi életszakasznak, és egyre inkább a gyermekek védelmét, a róluk való minél körültekintőbb gondoskodást tekintették a gyermeknevelés legfontosabb alapelvének. Az egyre jobban urbanizálódó és bürokratizálódó társadalmak olyan új készségek elsajátítását követelték meg a gyermekektől, melyeket csak egy hosszabb ideig tartó, szervezett oktatásinevelési folyamat keretei között tudtak megszerezni. A 19. század végére - a társadalmi helyzettől függően hosszabb-rövidebb időtartammal - a gyermekek többsége évfolyamokra osztott iskolákba került, ahol egyre hosszabb időt töltöttek el hasonló korú társaikkal. Azáltal, hogy a gyermekek távol kerültek a felnőttek világától - egyrészt mivel napjaik nagy részét a felnőttektől távol, az iskolában töltötték, másrészt mert a felnőttek egyre tudatosabban törekedtek a gyermeki ártatlanság megőrzésére -, a gyermekek egyre inkább elkezdtek valóban gyermekként viselkedni. A gyermek iránt megnyilvánuló fokozottabb gondoskodás megnövelte a gyermeki fejlődés iránti érdeklődést. Egyre szélesebb körben kezdték a gyermekkor, mint önálló életszakasz fontosságát hangsúlyozni, kiemelve a gyermekkorban szerzett tapasztalatok, élmények közvetlen hatását a felnőttkori életre. A 20. századra a gyermekek felnőttvilágtól elszigetelt életet élhettek. Létrejönnek azok a szociális, pszichoterápiás intézmények, melyek a gyermekekkel való foglalkozásra specializálódtak, a nagyobb városokban topográfiailag is elkülönített tevékenység-, illetve játéktereket alakítottak ki a kisebb-nagyobb gyermekek számára, kialakult egy speciálisan a gyermekek igényeihez méretezett kulturális ajánlat; irodalom, film, színház, tv-műsorok, kialakult és terjed a kizárólag gyermekek számára létrehozott fogyasztási piac, amely a gyermekdivattól a divatos játékszereken át a különböző ételekig-italokig terjed,létrejöttek a különböző politikai-társadalmi szervezetek speciális, a gyermekre orientálódott szekciói, továbbá a különböző, többé-kevésbé önálló gyermekszervezetek,olyan törvények megalkotására került sor, melyek szabályozták a gyermekek gazdasági szerepét (pl. gyermekmunka), a társadalomban elfoglalt helyét, és tiltják a számukra káros áruk (alkohol,

3 3 dohányzás) fogyasztását, létrejött a gyermekek gondozását szolgáló óvodai, napközi otthoni hálózat. II. A gyermek mozgástere 1. Az ökológiai centrum a gyermek otthona, a gyermekhez legközelebb álló, személyekkel. 2. Az ökológiai közelterek, a szomszédság, a lakókörnyezet az első külső kapcsolatok színterei: 3. Az ökológiai metszetek, pl. iskola, uszoda, üzletek, azok a terek, ahol valamilyen célorientált cselevés tanulható. 4. Az ökológiai periféria az ezeknél tágabb világ, például egy távolabbi szabadidős központ vagy üdülőhely. III. A gyermekkor sajátosságai napjainkban Napjaink társadalmi átalakulásai a gyermeki életkörülményekben is mélyreható változásokkal jártak. A gyermekkor gyakran már nem jelent egy védett környezetet, hanem ki van szolgáltatva a különböző társadalmi hatásoknak, szabályoknak és intézményeknek, ezért ma a gyermekkor "társadalmasításáról" beszélhetünk, ami az alábbi főbb területeken érhető tetten: A statisztikai adatokat vizsgálva felfedezhető egy, a kis- és csonka családok egyre szélesebb körű elterjedésére mutató trend, ami összekapcsolódik a gyermek-környezet kapcsolatok egyre erőteljesebb beszűkülésével. Ezzel szemben áll a gyermek-szülő kapcsolatok intenzivitásának fokozódása, a gyermeki viselkedés iránti empátia növekedése, továbbá a gyermeki önállóság és a szabad cselekvés elvárására irányuló tendencia. Mindehhez hozzákapcsolódik elsősorban a modern háztartások és életkörülmények egyre növekvő technikai korszerűsödésének következményeként az emberekkel és a dolgokkal való közvetlen-érzékszervi tapasztalatszerzési lehetőségek csökkenése. A városiasodással együtt járó uniformizálódó településtípusokon belül egyre inkább felerősödik a pedagógiailag szervezett speciális gyermeki tevékenységterek kialakítására (gyermekszoba, játszóterek, sportpályák, óvodák) irányuló törekvés. A lakókörnyezet, mint a gyermeki tapasztalatszerzés tere egyre jobban összezsugorodik.

4 4 A gyermek élete a lakókörnyezet különböző "szigetein" (lakósziget, iskolasziget stb.) zajlik. A gyermekkor tárgyi környezetét szinte kizárólag az alaposan kimunkált, a gazdasági piac részét képező, a fogyasztói magatartás megtanulására szolgáló játékszerek képezik. Az elektromos médiák megjelenése folytán a kultúra gyermekkori kultúraelsajátítási folyamataiban alapvető változások vették kezdetüket. A "valóság fokozatos elvesztésében" különösen nagy szerepe van a "másodkézből szerzett tapasztalatoknak", amelyek egyre jobban rátelepülnek a közvetlen tapasztalatokra. A felnövekvő generáció a televízió jóvoltából mindenről kész képi információt szerezhet, aminek következtében nem a tárgyi világ közvetlen valóságával, hanem a világ képi másával kerül kapcsolatba. Nem a valóság valós tényeiről szerez tapasztalatokat, hanem a kiszínezett, előre gyártott értelmezések, megállapítások mutatják be, a világnak milyennek kell lennie. Az iskola és a kortárscsoportok a családtól való fokozatos leválás folyamatának fontos tényezőivé váltak. Az iskola elkezdése olyan "ökológiai váltásnak" tekinthető, ami által a gyermeknek egyre bővülő kapcsolatokat kell kialakítania az emberekkel és a tárgyi valósággal. Az iskola, mint intézmény lehetőséget biztosít a különböző társadalmi esélyek és pozíciók felmérésére. Nagy jelentősége van a nem csupán a felnőttek által közvetített, a kortárscsoportokban megszerezhető szociális tapasztalatoknak is, mert ezek segítségével a nagyjából azonos státusú társaikkal való versengés, kooperáció, szabályalkotás során szerezhetnek újabb tapasztalatokat a gyermekek. A gyermekkor változási irányai 1. A saját tevékenység elvesztése A "saját tevékenység elvesztésének" tendenciája alatt azt a sajátosságot értik, ami a gyermekvilág piacosodásával függ össze, s aminek hatására a játékszerek jelentós mértékben átalakulnak, és számos, korábban a gyermek saját tevékenységét igénylő cselekvést, funkciót átvettek. A mai divatos játékok, például babák, képesek arra, hogy járjanak, beszéljenek, kis dalokat énekeljenek. Ennek következtében a gyermekek játéktevékenysége beszűkül, egyhangúvá válik, legtöbbször kimerül egy irányítókar mozgatásában vagy egy indítógomb

5 5 megnyomásában. Az így működésbe hozott magas szinten automatizált játékszerek többsége egy előre beprogramozott játékélmény-repertoárt valósít meg, és ez a játékmód a fogyasztói viselkedés sajátos formájává válik. Ezek a cselekvések azonban nem teszik lehetővé, hogy a gyermekek konstruktív módon szembesüljenek a tárgyi és szellemi világ jelenségeivel, ezzel szemben a saját tevékenységben mindig összekapcsolódik a tevékenység megtervezésének és megvalósításának és ezáltal az objektív világ belsővé tételének folyamata. 2. A tapasztalatok médiafüggőségének tendenciája A gyermeki lét szempontjából a legnagyobb hatású eszköznek a televíziót tekinthetjük. Napjainkban a tévénézés a gyermekek szabadidős tevékenységének legfontosabb részét képezi ben már a 3-7 éves gyermekek is naponta egy órát a televízió előtt töltötték, ez az időtartam hétvégeken még ennél is nagyobb, a kábel- és műholdas adások elterjedésével pedig tovább növekedett. A televízió egyre növekedő befolyása az elmúlt harminc évben a médiák fejlődésének legfontosabb fejleménye. Egyes kutatók szerint, ha a tévénézés jelenlegi trendjei tovább folytatódnak, a ma születő gyermekek tizennyolc éves korukra - az alvást leszámítva - több időt töltenek majd televíziózással, mint bármilyen más tevékenységgel. A televízió elsősorban azáltal oktat, amit látunk, érzünk, a szóbeli kultúra viszont a megbeszélt és megértett dolgok által. A tévé minden más médiumnál jobban képes elhitetni, hogy a valóságot a maga teljességében adja vissza, hiszen úgymond a saját szemünkkel is meggyőződhetünk annak teljességéről. Ezzel egy olyan csalást követ el, amit a felnőttek sem mindig, de a gyermekek egyáltalán nem képesek átlátni. A televízió valósága ugyanis nem a teljes valóság, hanem a valóság egy átalakított változata csupán. 3. A pedagógiai tudás és felügyelet szakszerűbbé válása: A pedagógiai munkán belül egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szakmaiságra való törekvés, ami szélsőséges formájában a világot szakértőkre és laikusokra kívánta felosztani. IV. A gyermeki szükségletek A gyermek rászorul a másik ember támogatására, fejlesztő tevékenységére és védelmére.

6 6 A alapvető kérdés: melyek azok az elsődleges lelki szükségletek, amelyek a szociálisan és etikailag strukturált környezeti feltételek között a sikeres nevelés alapját adják? A gyermeki szükségletek felépítése Skiera szerint:. a) Az érzelmi védettség, a biztonság és a törődés szükséglete b) A dicséret és elismerés iránti szükséglet c) Az új tapasztalatok megszerzésére irányuló szükséglet d) A szabadság iránti szükséglet e) A mások és önmaga iránt érzett felelősség szükséglete. f. Az esztétikai élmények iránti szükséglet g) A gyermek szükséglete belső állapotainak spontán kifejezésére V. A gyermeki jogok Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének november 20-án kelt "Nyilatkozat a gyermek jogairól" olyan jogokat kíván rögzíteni, amelyekre minden gyermek igényt tarthat. Habár az emberi jogokhoz hasonlóan itt sem bírói úton érvényesíthető jogról van szó, e jogok mégis megadják azt a keretet, amelyen belül a gyermek iránti jóindulatú társadalom ma berendezhető. A gyermek jogi helyzete ugyanis alapvetően más, mint a felnőtté. A gyermek egyrészt jogképes; ami azt jelenti, hogy mint jogalanyt megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelességek, amelyek a társadalomban bármely személyt. (Kivéve azokat a jogokat és kötelességeket, amelyek a jogszabályokban meghatározott életkorhoz kapcsolódnak, pl. házasságkötés joga, választójog stb.) Másrészt viszont a gyermekek cselekvőképessége hiányzik (0-14 éves kor között) vagy korlátozott (14-18 év között). Ez azt jelenti, hogy jogai érvényesítése érdekében jognyilatkozatot (kérelmet, szerződést, jogorvoslatot) csak törvényes képviselője (szülő vagy gyám) tehet a nevében. A gyermekeket megillető jogok specialitása, hogy azok érvényesítésére a jogok alanya közvetlenül nem képes, ezért ezekkel összefüggésben mindig megjelennek az ezen jogok érvényesülését biztosító, a felnőttekre vonatkozó kötelezettségek is.

7 7 A gyermeki jogokról szóló, évi nyilatkozatot követően 1989-ben alkották meg A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményt, amit azóta az ENSZ több mint száz tagállama ratifikált. A Magyar Köztársaság az hirdette ki hazánkban ezt az egyezményt így annak szabályai a magyar jogrendszer részévé váltak. Az egyezmény célja a gyermekeknek nyújtandó különleges védelem szükségességének elismerése, a különleges védelemhez és támogatáshoz való jog, illetve a család védelmének biztosítása. Mindezt a nemzetközi jog megfelelő elvei támasztják alá, összhangban a különböző népek hagyományaival, kulturális értékeivel. Az egyezmény egyes rendelkezései részletesen kitérnek a polgári és politikai jogok, a gazdasági, szociális és kulturális jogok, továbbá a gyermeket a családban és a társadalomban megillető speciális védelem kérdéseire, valamint szólnak a gyermekek speciális csoportjainak és a gyermekek rendkívüli helyzetekben történő védelmének lehetőségeiről is. A polgári és politikai jogokat meghatározó rendelkezések a gyermekek speciális helyzetének, korának, érettségének megfelelően biztosítják ezeket a jogokat. Az ebbe a csoportba tartozó legalapvetőbb rendelkezés (6. cikk) a gyermekek élethez való, veleszületett jogáról rendelkezik. A 7. cikk a gyermek névhez és állampolgársághoz való jogát rendezi. Kimondja, hogy a gyermeknek születési anyakönyvezésétől kezdődően joga van arra, hogy nevet kapjon és állampolgárságot szerezzen. Továbbá, hogy lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint szülei neveljék. A 8. cikk a személyiség védelmének kérdéseivel foglalkozik, és a gyermek saját személyazonosságának - állampolgárságának, nevének, családi kapcsolatainak - megtartásához fűződő törvényes jogait taglalja. A 9. és 10. cikk a gyermek szülőktől való elválasztásával, illetve a családegyesítés kérdéseivel foglalkozik: ennek értelmében a gyermeket szüleitől - azok akarata ellenére - abban az esetben választhatják el, ha arra a gyermek mindenek felett álló érdekében van szükség (pl. a gyermek fizikai bántalmazása, elhanyagolása, életének veszélyeztetése stb.). A 12. és a 13. cikk a szabad véleménynyilvánításhoz, továbbá a tájékoztatáshoz fűződő gyermeki jog részleteit fejti ki. Ez magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra való tekintet nélkül történő, megismerésének és terjesztésének szabadságát.

8 8 A 14. cikk a gyermek gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságához fűződő jogának tiszteletben tartását szorgalmazza, egyben hangsúlyozza a szülő vagy törvényes képviselő jogát és kötelességét, hogy a gyermeket ezen jogának gyakorlásában képességeinek, fejlettségének megfelelően irányítsák. A 15. cikk a gyermekek egyesülési és békés gyülekezési jogáról rendelkezik, a 16. cikk pedig azt mondja ki. hogy a gyermeket nem lehet alávetni magánéletével, családjával, levelezésével kapcsolatos önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni támadásnak. Ezekben az esetekben a gyermeket a felnőttekhez hasonlóan megilleti a törvény védelme. A 17. cikk a gyermek tájékoztatáshoz való jogának és a tőmegtájékoztatási eszközöknek a viszonyáról szól; nevezetesen a gyermek számára szociális és kulturális szempontból hasznos információk biztosításáról, a gyermekirodalom előállításának és terjesztésének lehetőségeiről, a gyermeki fejlődést károsító információk elleni védekezés formáiról, a kisebbségekhez tartozó gyermekek anyanyelvi szükségleteinek biztosításáról. A gyermekek gazdasági, szociális és kulturális jogait szabályozó rendelkezések A 18. cikk kimondja a szülők közős felelősségét a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért, amelynek során cselekedeteiket a gyermek mindenek felett álló érdekeinek biztosítása kell hogy vezérelje. Ezen szülői jogok megvalósulásához az állam kötelessége a szülőknek és a gyermek törvényes képviselőinek a megfelelő segítségnyújtás, továbbá a gyermekjóléti intézmények, létesítmények létrehozása, a dolgozó szülők gyermekei számára a gyermekmegőrző intézmények biztosítása. A 24. cikk a gyermekek lehető legjobb egészségi állapothoz és a megfelelő orvosi ellátáshoz és gyógyító eljáráshoz való jogáról rendelkezik. Kiemeli az ezzel kapcsolatos legfontosabb területeket; a gyermekhalandóság csökkentése, a szükséges orvosi ellátás biztosítása, az egészségügyi alapellátás fejlesztése, a betegségek és az alultápláltság elleni küzdelem, az anyák gondozása a terhesség idején és a szülés után, szülői tanácsadás, családtervezésre nevelés. A 26. cikk a gyermek szociális biztonsághoz és társadalombiztosításhoz való jogát szabályozza,

9 9 A 27. cikk a gyermek olyan életszínvonalhoz való jogáról szól, amely lehetővé teszi a kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődést. A 28. cikk szabályozza a gyermek oktatáshoz való jogát, hangsúlyozva ennek esélyegyenlőség alapján történő biztosítását. A 29. cikk öt alapvető területen határozza meg az oktatás céljait: 1. a gyermeki személyiség A 33. cikk a gyermek kábító- és pszichotrop szerek elleni védelméhez való jogát szabályozza. Ennek értelmében, az egyes államokban mindent meg kell tenni, hogy megvédjék a gyermekeket e szerek tiltott fogyasztásától, megakadályozzák a gyermekek felhasználását ezek előállításában és kereskedelmében. A 34. cikk a nemi kizsákmányolás és a nemi visszaélés minden formájától védi a gyermekeket; e védelemnek magába kell foglalnia a gyermek törvénytelen nemi tevékenységre kényszerítésének, a gyermeki prostitúciónak és pornográfiának a megakadályozását. A 35. cikk a gyermekrablás és a gyermekkereskedelem elleni intézkedésekről szól, A 37. cikk a kínzással és a szabadságkorlátozással kapcsolatos kérdéseket rendezi.

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában

A pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában A pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában Hargitai Enikő Éva Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 Statisztikai adatok A bántalmazás/elhanyagolás

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

A GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON A GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON dr. Radoszáv Miklós Fővárosi TEGYESZ GYERMEKI JOGOK A legalapvetőbb gyermeki jogok: az élethez való jog a származás megismerésének joga a családban

Részletesebben

31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete

31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete 31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, valamint az egyéb gyermekvédelmi ellátási formákról szóló 67/1997. (XII.29.) sz. önk. rendelet módosításáról

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1875-06/1 Az önálló életre való felkészítés folyamatának és elemeinek ismertetése Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. /VIII.29./ számú RENDELETE

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. /VIII.29./ számú RENDELETE APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007. /VIII.29./ számú RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek. A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég.

Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek. A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég. Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég. Herczegh Anita 2014 Tartalom 1. Bevezető gondolatok... 5 2. A gyermeki jogok

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24. A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és

Részletesebben

Kedves Szülők, Gyerekek!

Kedves Szülők, Gyerekek! Az intézmény neve: Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda Az intézmény székhelye: 9062 Kisbajcs Kossuth út 19. Elérhetőség: 96/358-945 vagy 20/5987842 E-mail cím: nefelejcs58@freemail.hu Óvodavezető: Kónyiné

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Családjogi perek és a gyermeki jogok

Családjogi perek és a gyermeki jogok Családjogi perek és a gyermeki jogok Budapest, 2007. február 7. Rezidensképzés-HEFOP-3.3.1 Dr. Barinkai Zsuzsanna Fő megállapítások o Család konfliktusok megoldására a jog eszközei korlátozottan alkalmasak

Részletesebben

Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében

Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében Dr. Krizsai Anita Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001 A köznevelés

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Petránné Képes Gizella Óvodavezető, közoktatási szakértő, tréner Miskolci Batsányi János Óvoda Kisgyermekkori nevelés támogatása

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben

Szakértői vélemény az

Szakértői vélemény az Szakértői vélemény az EGYÜTT-ÉRTÜK ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJÁRÓL Az intézmény székhelye: 5510 Dévaványa, Vörösmarty ú. 6-8. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23.

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. Szülő támogató programok Európában Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. A szülőség támogatása A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető

Részletesebben

I. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1..

I. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1.. Vásárosdombó Község Képviselő-testületének 2/2008.(I.11.) számú r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 1./2006(II.8.) számú rendelet módosításáról Vásárosdombó Község Önkormányzatának

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

Jászapáti Városi Önkormányzat 8/2004.(V.1) rendelete. A gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben) március 21.

Jászapáti Városi Önkormányzat 8/2004.(V.1) rendelete. A gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben) március 21. Jászapáti Városi Önkormányzat 8/2004.(V.1) rendelete A gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben) 2016. március 21. Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

A gyermek elhelyezésének folyamata, különös tekintettel a szakértői bizottság tevékenységére

A gyermek elhelyezésének folyamata, különös tekintettel a szakértői bizottság tevékenységére TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/III A gyermek elhelyezésének folyamata, különös tekintettel a szakértői

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2015. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembevételével töltendő ki, az egyes társulási

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata Az intézmény neve: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat Telephely: 5932 Gádoros, Fő utca 30. Étkeztetés Szakmai Programja A szakmai

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ Ételed az életed! TáplT plálkozás egészs szség megelőzés Budapest, 2005. november 12. EGÉSZS SZSÉGTUDAT(OSSÁG) G) A TUDÁS S EGÉSZS SZSÉG Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ ALAPVETŐ

Részletesebben

Határozati javaslatok:

Határozati javaslatok: Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Kisgyermekgondozó, -nevelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 61 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I.

Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I. Előadó: dr. Jásper András gyermekjogi képviselő 2013. szeptember

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben