dr. Kovács Orsolya A gyerekjog nem gyerekjáték

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr. Kovács Orsolya A gyerekjog nem gyerekjáték"

Átírás

1

2 dr. Kovács Orsolya A gyerekjog nem gyerekjáték

3 2 A kiadványt a Gyermeki és Ifjúsági Jogvédő Alapítvány adta ki. A kiadványt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. támogatásával készült.

4 Talán már hallottál a gyerekjogokról. Talán mondogatni is szoktad, hogy jogod van ehhez vagy ahhoz. A kérdés csupán az, hogy pontosak-e az ismereteid. Biztosan tudod, hogy mihez van jogod, és mit kell tenned annak érdekében, hogy jogaidat gyakorolni, érvényesíteni tudd? Ez a kiadvány azért született, hogy segítsen eligazodni a gyerekjogokkal, a te jogaiddal kapcsolatosan. Hogy megbízható ismereteid legyenek arról, mikor és miképpen hivatkozhatsz a jogaidra; hogy segítséget nyújtson jogaid érvényesítésében. I. A gyermekjogok forrása azaz honnan ismerheted meg a gyermekek jogait? november 20-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSz) Közgyűlése a gyermekeket megillető jogokat egy nemzetközi egyezményben foglalta össze. A Gyermekjogi egyezményhez csatlakozó országok ezzel kifejezték, hogy az emberiség legfiatalabb tagjainak jövőjéért felelősséget éreznek, számukra a legjobb lehetőségeket kívánják biztosítani. A Gyermekjogi egyezmény célja, hogy a csatlakozó államokat aktív szerepvállalásra késztesse a gyerekek jogainak, jólétének, fokozott védelmének elismerése és biztosítása területén. A Gyermekjogi egyezmény megszületésére emlékezve minden évben november 20-án ünnepeljük a Gyermekjogok Napját. Az ENSz egyezményéhez Magyarország is csatlakozott, és annak rendelkezéseit az évi LXIV. (66.) törvény megalkotásával ratifikálta. Ez azt jelenti, hogy a Gyermekjogi egyezmény a Magyar Állam területén is elismert és alkalmazandó jogszabállyá vált. Te tudtál erről? Ismered a Gyermekjogi egyezmény rendelkezéseit? Ismered a jogaid? II. Mit érdemes tudni a gyerekjogokról általában? A gyerekek jogai alapvető jogok. Mit jelent ez? Az alapvető jogok lehetőségeket jelentenek. Azokat a lehetőségeket, melyekkel minden ember egyformán élhet, mindenféle kivétel nélkül. Pusztán csak azért, mert embernek született. Nem számít, hogy okos-e, hogy néz ki, egészséges-e, van-e háza, mennyi a pénze. Az alapvető jogok mindannyiunkat egyformán megilletnek. A gyermeket hiszen ő maga is ember megilletik az emberek általános alapvető jogai az emberi jogok. Ám mivel a gyerekek életkoruknál és ebből eredően tájékozatlanságuknál fogva kevésbé képesek élni a lehetőségeikkel, a felnőtteknek nagyobb odafigyelésben, fokozott védelemben kell részesíteniük őket. Éppen ennek a nagyobb odafigyelésnek, fokozott védelemnek az igénye miatt született meg a Gyermekjogi egyezmény, mely a gyermekek alapvető jogait foglalja össze. Hamarosan megismerkedünk a Gyermekjogi egyezmény tartalmával, ám előtte szeretnék néhány szót ejteni arról, hogy mik az alapvető jogok általános jellemzői. Ezek az általános jellemzők, segítenek a jogaid gyakorlása során, segítenek a jogaidra hivatkozni. Hogyan? Azonnal meg fogod érteni! A Gyermekjogi egyezményben foglalt lehetőségek a világ minden részén, valamennyi államban, valamennyi gyermeket egyformán megilletnek. (Hiszen az egyezményt az Amerikai Egyesült Államok és Szomália kivételével a világ összes 3

5 állama elismerte, saját területén kihirdette (ratifikálta) az USA ugyan aláírta az egyezményt, de hazai jogrendszerében eddig még nem hirdette ki azt.) A Gyermekjogi egyezmény célja, hogy az indiai gyerekeknek éppen úgy lehetőségük legyen a tanulásra és a játékra, mint európai kortársaiknak. Ne kelljen naphosszat egy gyárban robotolniuk, farmernadrágot varrva az angol, holland, magyar gyerekeknek. Te tudtad, hogy sok ázsiai országban gyerekek ezrei dolgoznak üzemekben, manufaktúrákban, a mezőgazdaságban, ahelyett, hogy iskolába járnának, játszanának? Ez bizony súlyos jogsértés! Az alapvető jogok egyik jellemzője tehát, hogy mindenkire egyaránt vonatkoznak. A gyermekjogok a Gyermekjogi egyezményhez csatlakozó valamennyi állam valamennyi gyermekét egyformán megilletik. Ezt jelenti a jogok egyetemessége. Nem számít, hol élsz, kik a szüleid, milyenek a családod anyagi körülményei, egészséges vagy-e stb. a gyermekjogok minden más társadhoz hasonlóan megilletnek téged, élhetsz velük, gyakorolhatod őket. A gyermekjogokat a születéseddel megszerzed semmit nem kell tenned értük! és egészen addig gyakorolhatod ezeket, amíg felnőtté nem válsz. Nem veszítheted el őket, senki nem foszthat meg téged a gyermekjogoktól amíg a Gyermekjogi egyezmény alapján gyermeknek kell téged tekinteni, azaz 18 éves korodig. Nem számít, hogy rosszalkodtál-e, hogy megbetegedtél vagy a szüleid tettek-e valami rosszat, e jogokat nem lehet tőled elvenni! Ezt jelenti a gyerekjogok elidegeníthetetlensége. Az elidegeníthetetlenség azt is jelenti, hogy még akkor is gyermekként kell kezelni téged, ha rossz fát tettél a tűzre. Sőt! A 18 év alattiakat még akkor is megilletik a gyermekek jogai, ha bűncselekményt követettek el: nem lehet összezárni a felnőttekkel, a büntetés alatt jobban oda kell figyelni az életrendjükre. Arra, hogy a büntetés alatt tanuljanak, képezzék magukat, értelmesen töltsék el a szabadidejüket, hiszen több segítségre szorulnak annak érdekében, hogy be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Fontos, hogy a gyermeket miután a büntetését megkapta botlása miatt ne érje örökre hátrányos megkülönböztetés, hogy miután letöltötte a büntetést, lehetőleg több bűncselekményt már ne kövessen el. A gyermeki jogok ahogyan az emberi jogok úgymond csomagban járnak. Ez azt jelenti, hogy a gyermekjogok együtt alkotnak egészet, nem számít, hogy valaki azt gondolja, egyes jogok kevésbé fontosak, mint mások, a gyerekjogok oszthatatlanok és kölcsönösen függenek egymástól. A gondolat, a lelkiismeret, a véleménynyilvánítás szabadsága ugyanannak a szabadságjognak más-más megnyilvánulásai. Aki gondolkodik, véleményt alkot a dolgokról. Többek között arról is, hogy miként vélekedjek istenről, a fizikai világon kívüli dolgokról ez a lelkiismereti szabadság. A gyermekjogok tehát egymással összefüggenek. Amikor a következő fejezetben kicsit jobban megismertetlek a gyerekjogokkal, te is belátod ezt. Például a gyermeknek egyik fontos joga, hogy megismerje a szüleit és lehetőség szerint ők neveljék, ebből az is fakad, hogy a gyermeket önkényesen senki sem veheti el a családjától. Vannak azonban olyan szülők, akik segítségre szorulnak, mert önmaguktól nem tudják gyermeküknek a lehető legjobb körülményeket megteremteni. Ezért az államnak az a feladata, hogy intézkedésekkel támogassa a családokat a gyermek megfelelő fejlődésének biztosítása érdekében. A gyermek családban való nevelkedéshez való joga és a családok támogatáshoz való joga tehát 4

6 egymással összefüggő gyermekjogok, az egyik érvényesülése feltételezi a másik érvényesülését, illetve az egyik sérelme magában hordozza a másik sérelmének lehetőségét. Valamit azonban ki kell emelnünk. Az emberi jogok között van egy, melyet a többi alapvető jog anyajogának, kiindulópontjának tekinthetünk. Ez az emberi méltóság. A fogalom a jogász számára kicsit mást jelent, mint a köznyelvben. Az emberi méltóság az ember elválaszthatatlan minősége. Abból fakad, hogy embernek született. Minden embernek van emberi méltósága. A világ összes élőlénye közül egyedül az ember a világon azonban valamennyi ember rendelkezik emberi méltósággal és az abból származó alapvető jogokkal. Nem kell különlegesnek, jónak, hasznosnak lennie, éppen elég, hogy embernek született. A gyermekjogok esetében ilyen anyajognak kell tekintenünk a gyermek mindenekfelett álló (az Egyezmény eredeti szövege szerint legfőbb ) érdekét. A mindenekfelett állóság azt jelenti, hogy a felnőtteknek, akik a gyermekkel kapcsolatba kerülnek azon kell munkálkodniuk, hogy a gyereknek mindenből lehető a legjobb és legtöbb jusson: a legjobb étel és a legjobb oktatási rendszer, a legtöbb figyelem és lehetőség, a legtöbb szeretet. Ki határozza meg, hogy mi a legjobb a gyereknek? Természetesen elsősorban a szülei. Erről egy kicsit később még sok szó fog esni. Az alapvető jogok jellemzője azt is, hogy szükségleteket fejeznek ki. A gyermek alapvető szükséglete, hogy fejlődjön. Mégpedig a legjobb körülmények között, a legtöbb lehetőségből részesülve. A korábbi példánál maradva: a gyermek alapvető joga, hogy szüleit ismerje és lehetőség szerint ők neveljék. Ez a jog abból a szükségletből fakad, miszerint minden embernek, különösen a fejlődése kezdetén álló gyermeknek szüksége van szeretetteljes, biztonságot adó környezetre. És ki más tudná ezt biztosítani számára, mint a szülei, akiktől származik? Hiszen ők állnak a legközelebb hozzá, tőlük kaphatja a legtöbb szeretetet, figyelmet, ők ismerik a legjobban, ők tudják mi a jó neki. Az alapvető jogok ugyanakkor felelősséggel járnak. Ahogy elvárom, hogy az én alapvető jogaimat mások tiszteletben tartsák, ne lökjenek fel az utcán, ne fújják az arcomba a füstöt stb., úgy nekem is tiszteletben kell tartanom mások jogait. Amit nyújtok, azt várhatom el, és amit elvárok, azt kell nyújtanom. A gyerekjogok tehát nem korlátlanok vagy korlátozhatatlanok. Gyermeki jogaid korlátjaként ott áll az összes többi gyermek jogának érvényesülése, sőt! adott esetben még a felnőttek alapvető jogainak érvényesülése is. Ha érvényt akarsz szerezni a jogaidnak, felelősséggel kell gyakorolnod azokat. Tiszteletben kell tartanod mások alapvető jogait! Ezt a felelőséget mindenkinek egyaránt meg kell tanulnia! III. Kötelesség vagy felelősség a gyerekjogok korlátai Ha a gyerekjogok szóba kerülnek, szinte minden felnőtt reakciója ez: szép, szép, no de a kötelességek?. Mi jogászok nem szeretjük a kötelesség szót használni, amikor alapvető jogokról beszélünk. Ez azt a benyomást keltené, mintha a jogok csak akkor lennének gyakorolhatók, a lehetőségekkel csak akkor élhetnénk, ha a kötelességeket már teljesítettük. Nem szabad ilyen fajta adok-kapok helyzetben gondolkodunk. Az alapvető jogok éppen azért alapvetőek, mert függetlenül társadalmi pozíciónktól, 5

7 magatartásunktól, kötelezettségeink teljesítésétől megilletnek bennünket. Mondok egy példát! Minden felnőtt magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a választásokon. Ezt a jogát akkor is gyakorolhatja, ha nem fizette meg az adóját, vagy mondjuk nem a teljes jövedelme után fizette meg azt. Pedig az adófizetés a közteherviselés alapvető kötelezettség Az alapvető jogainkkal sosem kötelezettségeink teljesítése áll szemben, hanem más emberek alapvető jogai. Csak addig bömböltethetem a CD-lejátszóm még a saját lakásomban is, ameddig nem zavarom vele a szomszédom. A véleményemmel sem sérthetek meg másokat, hiszen magam is elvárom, hogy ne sértegessenek. A világban senki sem él egyedül. Az emberek együttélése során számtalan olyan helyzet adódik, amikor az egyik ember jogérvényesítése sérti egy másik ember alapvető jogait. Ezt hívják a jogok összeütközésének. Jogom van például az önkifejezéshez, hogy képeket fessek, vagy zenében osszam meg másokkal az érzéseimet, gondolataimat. De a képeimet nem festhetem a szomszéd házának a falára, még akkor sem, ha az hatalmas tűzfalával csalogat. Sőt, ha a képeimmel sokakat megbotránkoztatok, félelmet keltek bennük, akkor még a saját házam falát sem pingálhatom ki kényem-kedvem szerint. Nem hallgathatom a zenémet olyan hangosan, hogy a szomszéd ne tudjon aludni. Jogom van ahhoz, hogy kinyilvánítsam, ha valami nem tetszik, de nincs jogom ahhoz, hogy a számomra kevéssé szimpatikus embereket leüssem vagy tojással, paradicsommal, kővel dobáljam meg. Jogod van ahhoz, hogy elmondd a véleményed, de nincs jogod ahhoz, hogy a tanórán a társaidat zavard vele, és megakadályozd, hogy gyakorolhassák a tanuláshoz való alapvető jogukat. Fontos tehát, hogy az alapvető jogoknak vannak korlátaik! Az egyik az, hogy nem egyedül élünk a világon, és a többi embernek is vannak alapvető jogai, melyeket ugyanúgy tiszteletet érdemelnek, mint a sajátjaink. A másik dolog, ami megakadályozhatja, hogy alapvető jogaidat gyakorolhasd, ha nem ismered azokat. Ha nem tudod valamiről, hogy megteheted, valószínűleg eszedbe sem jut megtenni. Ha nem tudod, hogy sérelem esetén lehetőséged van a jogorvoslatra, vagy nem tudod, hova fordulhatsz a számodra sérelmes döntésekkel szemben, akkor hiába vannak jogaid, nem tudod gyakorolni azokat. A jogérvényesítés alapvető eleme tehát a jogismeret. Tisztában kell lenned a lehetőségeiddel, hogy élhess velük. Ismerned kell a jogaidat, hogy gyakorolhassad azokat. A következő fejezetben a gyermekjogokról, a Gyermekjogi egyezmény rendelkezéseiről lesz szó, annak érdekében, hogy tudd, mihez van jogod, milyen lehetőségek illetnek meg téged. Kit tekintünk gyermeknek? IV. A gyermekek jogai A Gyermekjogi egyezmény alapján gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban elérte. 6

8 Magyarországon nagykorúságot tizennyolc éves kora előtt a jelenleg hatályos jogszabály alapján az szerezhet, aki a gyámhivatal hozzájárulásával megházasodik. A gyámhivatal pedig csak akkor járul hozzá egy kiskorú házasságkötéséhez, ha az már legalább a tizenhatodik életévét betöltötte, és elég érett a házassághoz. A hatóság azt vizsgálja, hogy a házasságkötés iránti kérelmet az illető szabad akaratából, befolyásolástól mentesen nyújtotta-e be, a házasságkötés után saját megélhetése és lakhatása, valamint meglévő, illetve a tizennyolcadik évének elérése előtt születendő gyermekének gondozásához, neveléséhez szükséges feltételek biztosítottak-e, részt vett-e a családvédelmi szolgálat tanácsadásán. Szükség van a házasságkötés előtt álló háziorvosának igazolására is, miszerint az illető házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik. Aki így, házasságkötéssel szerez nagykorúságot, egyúttal cselekvőképességet is szerez, vagyis teljes felelősséggel tartozik tetteiért, nyilatkozataiért, részt vehet az országos választásokon, vagyonával maga rendelkezik stb. Az így szerezett nagykorúságot akkor sem veszíti el, ha tizennyolcadik születésnapja előtt elválik. A diszkrimináció tilalma A diszkrimináció hátrányos megkülönböztetést jelent. A Gyermekjogi egyezmény rendelkezése alapján az államoknak a gyermekek jogait minden fajta megkülönböztetésre tekintet nélkül kell biztosítaniuk. Nem számít a bőröd színe, hogy fiú vagy-e vagy lány, mi az anyanyelved, vallásod, szüleid politikai vagy más véleménye, nemzeti, családod nemzetisége vagy vagyoni, társadalmi helyzete. A gyermeket azért kell védelemben részesíteni, mert gyermek. Mert életkoránál fogva különleges tagja a társadalomnak. Belőle lesz a jövő felnőttje. Mégpedig olyan felnőtt, amilyenné a felnőttek elsősorban természetesen szülei, de végső soron minden vele kapcsolatba kerülő felnőtt formálják, nevelik. A munkanélküli, segélyből élő családok gyermekei pontosan ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az a gyermek, akinek diplomaták vagy agysebészek a szülei. Nem nehéz ugyanakkor belátni, hogy azok a gyerekek, akikről szüleik nem tudnak megfelelően gondoskodni, akik hátrányos helyzetűek, mert a szülők iskolázatlanok, nem kapnak munkát, talán már fel is adták, hogy keressenek stb., ezek a gyerekek még több odafigyelésre, segítségre, védelemre szorulnak, mint társaik. Azok a gyerekek, akik számára családjuk nem tudja biztosítani mindenből a legjobbat, az állam és a társadalom fokozott védelmére szorulnak. Erről a kérdésről az utolsó fejezetben fogok még szót ejteni. A gyermek mindenekfelett álló (legfőbb) érdeke A gyermek mindenekfelett álló (legfőbb) érdeke ahogy azt már említettem a gyermekjogok anyajogának, kiindulópontjának tekinthető. Mi a gyermek legfőbb érdeke? Természetesen az, hogy a lehető legjobb körülmények között nevelkedjen, fejlődjön. Hogy családi környezetben, szeretetben, biztonságban, a káros hatásoktól, erőszaktól védve növekedjen, hogy készségeit fejleszthesse, képességeit gyarapíthassa, hogy tehetségét 7

9 kibontakoztathassa. Hogy a legjobb lehetőségeket kapja fejlődése során, hogy az egyezményben foglalt jogai megfelelően érvényesüljenek. A mindenekfelett állóság prioritást, azaz elsőbbséget jelent. A gyermek sorát érintő döntések során a gyermek legfőbb érdeke, jogai elsőbbséget kell, hogy élvezzenek. Ha például egy gyereknek tanulási nehézségei miatt speciális fejlesztésre van szüksége, azt meg kell kapnia. Nem eshet el a segítségtől csak azért, mert az iskolában vagy a közelben nincs fejlesztő pedagógus. Annak sem szabadna megtörténnie, hogy ha például egy testvérpár elveszti a szüleit, őket az ország két külön sarkába helyezzék el, mert csak ott találnak számukra alkalmas nevelőszülőket. A szülői irányítás elsődlegessége, a szülőktől való elválasztás tilalma, jog a családot pótló gondoskodáshoz A gyermek megfelelő fejlődésének biztosítása elsősorban a szülők feladata és felelőssége. Hogyan is lehetne ez másként? A gyermek a szüleitől származik, miután megszületett ők gondoskodnak róla. Elnevezik, és igyekeznek ételt, italt, ruhát, fedelet, biztonságot adó, szeretetteljes környezetet teremteni számára. A szülők vezetik be gyermeküket a társadalmi együttélés szabályaiba, példát mutatnak neki, segítik a fejlődését, lehetőségeket teremtenek számára, hogy kibontakoztassa tehetségét; korlátokat állítanak elé, hogy megtanuljon együtt élni más emberekkel. Vannak olyan családok, melyekben a szülők nem képesek gyermekük számára a legjobb lehetőségeket biztosítani. Van, ahol ennek pusztán anyagi okai vannak: a szülők nem találnak munkát vagy alacsony a jövedelmük. Van, ahol életvitelük az oka, hogy nem érvényesülhet gyermekük mindenekfelett álló érdeke. Az ilyen családok és a bennük élő gyerekek segítségre, támogatásra szorulnak az állam és a társadalom részéről. 8

10 Az állami szerepvállalásról a következő fejezetben lesz szó, itt csak annyit említek, hogy a gyermek legfőbb érdekének helyes értelmezése szerint a gyermeket csak legvégső esetben szabad családjából kiszakítani. Az államnak elsősorban azt kell elősegítenie, hogy minden gyermek a saját családjában nevelkedhessen. A családot pótló, helyettesítő ellátások (helyettes vagy nevelőszülők, örökbefogadás) csak akkor szabad, hogy szerephez jussanak, ha a gyermek megfelelő fejlődése, legfőbb érdekének érvényesítése másként már nem biztosítható. A szülők közös felelőssége gyermekükért A gyermek nevelése, fejlődésének elősegítése mindkét szülő feladata és felelőssége. A két szülőé közösen, egyforma mértékben, akkor is, ha külön élnek. Ebben az esetben a jogszabályok természetesen más-más konkrét feladatot osztanak a gyermekkel együtt élő és tőle külön lévő szülőre, e különbségek alapja az a helyzet, hogy egyiküknek meghatározó szerepe van a gyermek mindennapi életrendjének a meghatározásában, másikuk pedig csak a hétvégéken találkozik vele. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben azonban közösen kell dönteniük. Még a különélő szülő is beleszólhat abba, hogy gyermeke milyen nevet viseljen, hol lakjon, melyik iskolába járjon, milyen életpályát válasszon. A közös felelősség ugyanakkor azt is jelenti, hogy a gyermek gondozásának, ellátásának anyagi terheit is szüleinek közösen kell viselniük. A különélő szülőnek kötelessége, hogy gyermeke tartásához hozzájáruljon akár saját anyagi boldogulásának terhére is! Jog az élethez és a fejlődéshez Mint minden embernek, a gyermeknek is alapvető joga van az élethez. A gyermeknek alapvető joga van ahhoz is, hogy fejlődjön. Megfelelően fejlődjön. A megfelelő fejlődés azt jelenti, hogy nevelkedése során megvalósul mindenek felett álló érdeke: családi környezetben, szeretetben, biztonságban, a káros hatásoktól, erőszaktól védve növekedik, készségeit fejlesztheti, képességeit gyarapíthatja, tehetségét kibontakoztatja, a legjobb lehetőségekhez juthat fejlődése során, a Gyermekjogi egyezményben foglalt jogai érvényesülnek. Az anyakönyvezés és a névviselés, jog az állampolgárság megszerzéséhez Minden gyermeket, amikor megszületik, anyakönyvezni kell. Ez Magyarországon, ahol anyakönyvezésnek évszázados hagyománya van magától értetődő dolog, de vannak a világon olyan országok, ahol az anyakönyvezés még gyerekcipőben jár, nem létezik az ország lakosairól semmiféle hivatalos állami nyilvántartás. Sérül ez a jog például Kínában is, ahol a szülők második gyermekét csak akkor jegyzik be az anyakönyvbe, ha első gyermekük lány. A Gyermekjogi egyezmény alapján minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy állampolgárságot szerezzen. Vannak országok, ahol ezt a születés helye alapján határozzák meg: aki például az Amerikai Egyesült Államok területén született amerikai állampolgárrá válik. És vannak olyan országok például Magyarország is ilyen ahol a gyermek szülei állampolgárságát kapja. 9

11 A gyermeknek joga van ahhoz, hogy nevet kapjon. A gyermeküket a szülők nevezik el. Fontos, hogy ezt felelősséggel tegyék. Aranyos, ha egy ötéves kisfiút Vackornak hívnak, de ha a sebész főorvos neve Professzor Kovács Vackor, az nevetségessé teheti a páciensek előtt, és valószínűleg nem szívesen fekszenek a szikéje alá. Vagy ha a kisfiúból tanár lesz, diákjai majd Vackor bácsinak szólítják? Nem tűnik tekintélyt parancsolónak ez a név, igaz?! A gyermek véleményének tiszteletben tartása A felnőttek néha tévesen azt hiszik, hogy a gyereknek nincs véleménye. Pedig az ember gondolkodó lény, aki mindenről, ami körülveszi, véleményt alkot. Miért lenne ez másként a gyerekek esetén? A gyermek fejlődése szempontjából is fontos, hogy képes legyen önálló véleményt alkotni, és azt kifejezhesse, megoszthassa másokkal. Persze van úgy, hogy téved. Ebben az esetben a felnőttek feladata, hogy helyre tegyék, tudomására hozzák, hogy rossz nyomon jár, nem jól méri fel a körülményeket, téves következtetésre jutott. Ám ha meg sem hallgatják, az azt sugallja számára, hogy nem fontos a véleménye, nem fontos, amit gondol vagy mondd. Pedig hidd el, fontos! Hiszen azt szeretnénk, hogy olyan felnőtt váljon belőled, aki képes kiállni magáért, aki képes okosan véleményt alkotni, és képes az önérdek érvényesítésre is. Aki felnőttként is képes kiállni magáért, ha sérelem éri. Például amikor a főnöke ki akarja rúgni, mert nem halandó a héten hetedszerre is túlórázni. Jogod van ahhoz, hogy a téged érintő kérdésekben, döntések meghozatala során elmondd a véleményed. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig a te akaratodnak kell érvényesülnie. De elképzeléseidet a felnőtteknek meg kell hallgatniuk és korodhoz, érettségedhez, értelmi fejlettségedhez mérten figyelembe kell venniük. A véleménynyilvánításhoz való jog érvényesülése magában foglalja a korlátok elsajátítását is. Ne feledd, meg kell tanulnod azt is, hogy mások jogait tiszteletben tartsd! Mások jogait még a szabad véleménynyilvánítás zászlaja alatt sem sértheted meg. A gyermek szabadságjogai (gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság, az egyesülés, békés gyülekezés szabadsága, az önkifejezés szabadsága) A gyermeknek életkorának megfelelően lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a világ dolgairól gondolkodjon, gondolatait kifejezhesse. Van, amikor a gyerek fejlődésében az információgyűjtésnek van ideje, például amikor még kicsi, négy-öt éves és folyton csak kérdez. Később eljön az ideje, hogy a kifejezésmódokat gyakorolja, akár szóban, akár zenével, akár más módon. Még akkor is, ha azt a felnőttek számára idegen, értelmezhetetlen. A gyereknek a megfelelő fejlődéshez szüksége van arra, hogy kérdéseket tegyen fel, melyekre választ vár, és szükséges az is, hogy a határok feszegetésével megtanulja lehetőségeinek korlátait. Ezek kijelölésében a szülőknek és a gyerekkel kapcsolatba kerülő valamennyi felnőttnek felelőssége van. Megdöbbent, amikor a felnőttek azt mondják, ne tanítsunk gyerekjogokat a gyerekeknek, mert visszaélnek velük. Holott valamivel visszaélni csak akkor lehet, ha azt a környezet, a felnőttek hagyják. 10

12 Ha például az I-pododat hallgatod az órán, ahelyett, hogy tanulnál, s amikor a tanárod rád szól, te azzal válaszolsz: jogom van zenét hallgatni. A tanárodnak helyesen így kellene reagálnia: ebben igazad van! Azonban mindennek megvan a maga ideje. A tanórán ahhoz van jogod, hogy tanulj, képezd magad. Majd tanítás után játszhatsz, zenét hallgathatsz, kikapcsolódhatsz. Most tedd el az I-podot! Ha mégsem teszed, büntetést kaphatsz. Miért? Mert mindenek felett álló érdekedet, az egészséges testi, szellemi fejlődésedet te magad sem sértheted. Az iskolában ahhoz van jogod, hogy képezd megad, a szabadidődben meg ahhoz, hogy szórakozz. Ez az oka annak is, hogy nem dohányozhatsz vagy ihatsz alkoholt. De erről majd később lesz szó. Jogod van ahhoz is, hogy más, hozzád hasonló érdeklődésű, képességű, korú társaddal klubokat, csoportokat alakíts. Természetesen ez a jog sem korlátok nélküli, ám a Gyermekjogi egyezmény alapján csak olyan fajta és mértékű korlátozásoknak van helye, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, a közegészségügy és a közerkölcs, vagy mások jogai és szabadsága védelmében, illetve magától értetődően saját fejlődésed, mindenek felett álló érdeked védelmében szükséges. Jog a tájékozottsághoz és védelem a káros tartalmaktól Ahhoz, hogy megtanulj értelmesen gondolkodni, véleményt alkotni, elengedhetetlen, hogy információhoz juss. Lehetőség szerint tényeken alapuló, megbízható információhoz. Ám még ennél is fontosabb, hogy csak olyanhoz, mely egészséges fejlődésedre nézve nem káros hatású. Ebben óriási szerep jut a tömegtájékoztatási eszközöknek, a televízió csatornáknak, az írott sajtónak, és manapság egyre nagyobb a szerepe az Internetnek. A Gyermekjogi egyezmény szerint biztosítani kell számodra, hogy hozzájuss a különböző hazai és nemzetközi forrásokból származó tájékoztatáshoz, amely szociális, szellemi és erkölcsi jóléted előmozdítását, valamint fizikai és szellemi egészségedet szolgálja. A felnőtteknek meg kell védeniük attól, hogy a fejlődésed szempontjából ártalmas információ, Internetes tartalom jusson el hozzád. Erre természetesen nem lehet az a megoldás, ha az információhoz való teljes hozzáférést blokkolják előtted. Nem tilthatnak el a netezéstől, a tévézéstől, hiszen ezzel a számodra hasznos tartalmakhoz való hozzáférést is meghiúsítják. Pedig jogod van a tájékozódáshoz! A felnőtteknek azt kell megakadályozniuk, hogy olyan információhoz juss hozzá, mely nem az életkorodnak, fejlettségednek megfelelő. Nehéz kérdés eldönteni, hogy mi az, és mi nem az. A híradó is sokkoló lehet egy tizenkét évesnek, és az erőszakot ábrázoló egyes mesefilmek is ártalmasak lehetnek egy ötéves számára. Ezért fontos, hogy szüleid segítséget, tanácsokat kapjanak az államtól és a társadalmi szervezetektől ezekben a kérdésekben is. Jog a magánélethez, a megbecsüléshez és a jó hírnévhez A gyermeknek önállóan és szüleivel közösen is joga van a magánélethez és a megbecsüléshez, a jó hírnévhez. Magánéleted védelméhez az is hozzátartozik, hogy jól meggondolod, milyen képeket, tartalmakat osztasz meg másokkal például a közösségi oldalakon. Ne feledd, képeidet mások is láthatják, olyan emberek is, akikkel nem szívesen 11

13 ismertetnéd bizalmas dolgaidat. Fotóid akár rossz kezekbe is kerülhetnek. Ráadásul, ha valami egyszer a világhálóra felkerült, annak sorsára már nincs hatásod. Nem tudhatod, mikor kerülnek elő egy-egy buli képei! Amikor munkát keresel majd, ugye nem szeretnél szembesülni azokkal a képekkel, melyeken barátaid körében éppen elengedet magad. A rossz kezekbe kerülő képek vagy rólad szóló tartalmak más módon is árthatnak neked. Nem tudhatod, hogy az Interneten ki nézegeti az oldalaidat, vagy tölti le a fotóidat. Nem tudhatod azt sem, hogy mit kezd azokkal. Lehet, hogy valaki adatokat gyűjt a napirendedről, a barátaidról, arról, hogy mi érdekel. Zaklatás áldozatává is válhatsz. Légy tehát óvatos! Gondold meg, hogy milyen adatokat és kinek adsz meg magadról! Jog az egészségügyi ellátáshoz Jogod van a lehető legjobb egészségi állapothoz, az orvosi ellátáshoz, gyógyító neveléshez, a lehető legjobb testi, lelki fejlődéshez. Az államoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyek elősegítik a csecsemő- és gyermekhalandóság csökkenését, fejlesztik a gyermekek egészségügyi alapellátásának színvonalát, küzdenek a gyermekek rosszul tápláltsága ellen. A gyermek egészséges fejlődésének biztosítása már a magzati korban el kell, hogy kezdődjön. Fontos, hogy már a terhes anyák is saját és magzatuk egészséges fejlődést biztosító megfelelő ellátáshoz és információhoz jussanak. Az egészséges fejlődéséhez hozzátarozik az is, hogy a szülők, családok megfelelő tájékoztatást kapnak az egészségmegőrző módszerekről, programokról. Fontos az is, hogy az ismereteket hasznosítani is tudják. Hiába tudod, hogy az úszás jót tesz az izmok, az ízületek, a tüdő fejlődésének, ha a családodnak nincs elég pénze, hogy megvegyétek az uszodabérletet. Az is kevés, ha tiltó eszközökkel akadályozzák, hogy dohány vagy alkoholtermékekhez juss. Értelmes lény vagy! Fontos, hogy tudd, ezek miért és miként ártanak neked, a fejlődésednek. Ne csak a tilalmat lásd, hanem a védő-óvó intézkedések értelmét is. Ezzel magad is megtanulod eldönteni, hogy mi ártalmas és mi hasznos a számodra. Azt mindenestre szögezzük le, sok minden tartozik alapvető jogaid közé. Az azonban semmiképpen sem, hogy tönkretedd az egészséged! Jog a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz A Gyermekjogi egyezményt aláíró államok elismerték a gyermek jogát az olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését! Természetesen elsősorban a szülők alapvető feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik szabta határok között biztosítsák a gyermekük fejlődéséhez szükséges életkörülményeket. Annak az államnak azonban, amelyik aláírta a Gyermekjogi egyezményt, olyan intézkedéseket kell hoznia, melyek segítik a szülőket gyermekük megfelelő életszínvonalának biztosításában. Szükség esetén anyagi segítségnyújtással, vagy a gyermek élelmezését, a család lakhatását támogató programokkal, életvezetési tanácsadással, személyes szolgáltatásokat nyújtó ellátásokkal. E konkrét állami feladatokról a következő fejezetben még visszatérek. 12

14 A gyermek nem tehet arról, ha szülei szegények! Azért sem felelős, ha a család szegénységének a szülők helyteleníthető életvitele az oka. A gyermeket ebben az esetben is megilletik a fejlődéséhez szükséges megfelelő anyagi körülmények: biztosított legyen lakhatása, elegendő étele, ruhája, sőt még az is, hogy játékai legyenek. Az oktatáshoz való jog, az oktatás céljai Megfelelő fejlődésedhez hozzátartozik az is, hogy képességeidet fejlesztheted, készségeidet gyarapíthatod, tudásodat növelheted. Az alapfokú oktatás része a társadalmi beilleszkedés rendszerének. Az iskola nem csak arra való, hogy megtanulj írni, olvasni, számolni, a történelmi évszámokat, a fizika és más tudományok törvényeit. Ennél sokkal fontosabb, hogy olyan ismeretekhez juss, melyeket életet során hasznosítani tudsz. A Gyermekjogi egyezmény szerint az oktatás célja, hogy elősegítse a gyermek személyiségének kibontakozását, szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek kifejlesztését. A gyermek tudatába kell vésni az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását; a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, hazája nemzeti értékei és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet, a természeti környezet iránti tiszteletet. Az oktatásnak fel kell készítenie a gyermeket arra, hogy a társadalom felelős felnőtt tagjává váljon. Az oktatás során nem csak adatokat, évszámokat, képleteket kell megtanulnod, hanem azt is, hogy milyen tanulságai vannak a múlt történéseinek, hogy a matematika, a fizika, kémia törvényeit miként használhatod fel a mindennapok során. És meg kell tanulnod a társadalmi együttélés szabályait is, meg kell ismerned az alapvető jogokat, azok érvényesítésének lehetőségeit és korlátait. 13

15 Minden gyermeknek joga van ahhoz is, hogy a képességeinek, tehetségének és érdeklődésének megfelelő oktatásban részesüljön, és akár továbbtanuljon. Ha az elméleti tárgyakban vagy tehetséges, lehetőséget kell kapnod arra, hogy családod anyagi helyzetétől függetlenül egyetemre járhass. Ha kimagasló érzéked van a zenéhez, irodalomhoz, más művészetekhez, akkor ezekben képezhesd magad, ha jó a kézügyességed, akkor valamilyen iparos munkát tanulj stb. Nem lesz mindenkiből Szentgyörgyi Albert vagy Liszt Ferenc, a társadalomnak éppen akkora szüksége van a Dobos C. József cukrász mesterekre vagy a Gábor Áron rézöntőkre is! Fontos tehát, hogy az iskolában segítsenek megtalálni, mi érdekel, és megkapd annak a lehetőségét is, hogy ennek megfelelően tanulj vagy lépj tovább. Ehhez is jogod van! Jog a szabadidőhöz, a játékhoz és a kultúrához A gyermeknek ahogyan a felnőtteknek is joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz. A gyermeknek joga van a játékhoz is. Annál is inkább, hiszen a gyerek játék közben is tanul. Amikor egészen kicsi voltál, a játék során tanultad meg a színek, formák, tárgyak neveit, később a társasjátékokból a társas érintkezés szabályait, stratégiai gondolkodást, taktikát, logikát. Szerintem játék során gyakorlatilag bármilyen információ átadható, bármilyen ismeret megtanítható. A tanulás nem feltétlenül jár együtt magolással, osztályzással és feleltetéssel. Sőt! A legtöbb hasznos dolgot tapasztalatok útján tanuljuk meg. Mi lehet jobb tapasztalatszerző módszer, mint a játék!? 14

16 A felnőttek elsősorban a szülők és a pedagógusok feladata, hogy gondoskodjanak arról, úgy töltsd el a szabadidőd, hogy az ne csak pihentető, de hasznos is legyen a számodra. Védelem az erőszak, a bántalmazás és az elhanyagolás minden formájával, a kínzással, megalázó bánásmóddal, a szexuális és más jellegű kizsákmányolással szemben A gyermek koránál, fizikai erejénél, értelmi képességeinél fogva kiszolgáltatottabb, mint a felnőtt, ezért védelemre szorul a rossz bánásmódtól: az elhanyagolástól és a bántalmazás minden formájától. A Gyermekjogi egyezményt aláíró államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a törvényhozás, a közigazgatás, a szociális gondoskodások és a nevelés területén intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gyerekeket megvédjék az erőszak minden formájától. A támadásoktól, a fizikai és lelki durvasággal szemben, az elhagyástól és az elhanyagolástól, a rossz bánásmódtól, a kizsákmányolással szemben. A Gyermekjogi egyezmény azt is kimondja, hogy ezeknek a védelmi intézkedéseknek hatékonyan hozzá kell járulniuk a bántalmazás felismeréséhez, bejelentéséhez, kivizsgálásához és kezeléséhez. A testi fenyítés (pofon, fülhúzás, tasli stb.) is rossz bánásmód, melynek a nevelés során nem szabad helyet kapnia. A rossz, szemtelenkedő gyereket sem szabad veréssel büntetni. Előbb-utóbb persze megtanulja, hogy ne rosszalkodjon, szemtelenkedjen, de megtanulja azt is, hogy az erőszak, a testi fenyítés, a pofon, a fülhúzás, a tasli elfogadható eszközök akkor, ha az akaratát kívánja érvényesíteni. Ne feledd! Az erőszak nem helyes, nem fogadható el, mert mások jogait elsősorban emberi méltóságát sérti! Gyermeket nem szabad kitenni kínzásnak, embertelen, kegyetlen, megalázó büntetésnek, bánásmódnak. Tizennyolc éven alulival szemben nem szabható ki sem 15

17 halálbüntetés, sem szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytiglan tartó szabadságvesztés. A gyermek őrizetben tartása, vele szemben szabadságvesztés kiszabása csak végső eszközként alkalmazható és csakis a lehető legrövidebb időtartammal. A szabadságától megfosztott gyerekkel emberségesen, az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel kell bánni. A fogvatartott gyermeknek joga van kapcsolatban maradni családjával. A Gyermekjogi egyezményhez csatlakozó államoknak gyerekeket meg kell védeniük a szexuális bántalmazástól, kizsákmányolástól is. Az is fontos, hogy megtanuld, hogyan tudod megvédeni magad. Persze nem erőszakkal, sokkal jobb, ha eleve el tudod kerülni az olyan helyzeteket, melyek számodra kínosak, ártalmasak. Ha fel tudod ismerni, ha egy felnőtt nem megengedhető módon közelít hozzád, és ne félsz szólni erről egy olyan felnőttnek, akiben megbízol, akitől segítséget remélhetsz és kaphatsz. A gyermekmunka tilalma Nem is olyan régen a gyerekek még éppen úgy részt vettek a termelésben, mint a felnőttek. A földeken, gyárakban dolgoztak ingyen vagy a felnőttek bérének tört részéért. A gyermek munkaereje olcsó, hiszen koránál fogva ki van szolgáltatva a felnőttek akaratának. Bár a Gyermekjogi egyezmény megtiltja a gyermekek gazdasági kizsákmányolását, sajnos még ma is vannak a világon olyan országok, ahol a gyerekeket a mezőgazdaságban vagy a könnyűiparban dolgoztatják. A gyermekmunka tilalma nem azt jelenti, hogy annak, aki tizennyolc év alatti semmilyen munkát sem szabad végeznie. A tilalom az olyan munkára vonatkozik, mely a gyermek iskoláztatását veszélyezteti, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére ártalmas. A tilalom nem vonatkozik a házimunkára! Szüleid megkérhetnek, hogy rakj rendet a szobádban, vidd le a szemetet, mosogass el, segíts a takarításban, 16

18 bevásárlásban. Ezeknek az apróbb házkörüli munkáknak az elvégzése, megtanulása éppen úgy hozzátartozik a fejlődésedhez, szocializációdhoz azaz a társadalomba való beilleszkedésedhez, mint az, hogy megtanulj írni, olvasni, a többi emberrel együtt élni stb. Hiszen felnőttként a gyerekkorban megtanult fogásokat alkalmazod majd saját háztartásodban. Ha sosem csináltad, honnan tudnád, hogy a szemetesvödröt időről időre ki kell üríteni, a padlót fel kell söpörni, a szennyes edényt el kell mosogatni?! Két fontos szempontot azonban minden körülmények között szem előtt kell tartania a felnőttnek, amikor gyermekre munkát bíz! Az egyik az, hogy a munka olyan nehézségű legyen, mely a gyermek életkorának megfelelő, melyet testi, szellemi fejletségére tekintettel képes elvégezni. A másik fontos szempont, hogy a gyermek feladata elsősorban nem az, hogy dolgozzon, hanem az, hogy megismerje a körülötte lévő dolgokat, tanuljon, képezze magát, megtanulja a társadalmi együtt élés szabályait, játsszon. A rá bízott munka nem veszélyeztetheti ezt. Ugyanakkor minél idősebb valaki, annál nagyobb részt vállalhat a gazdasági termelésben is. A Gyermekjogi egyezmény előírja, hogy az országoknak meg kell határozniuk azt a legalacsonyabb életkort, mely betöltése után a gyerekek munkát vállalhatnak ma Magyarországon ez az életkor tizenöt év. Meg kell határozni a munkavállalás feltételit is: például a munkaidőt, a munkakörülményeket, mely feltételek mellett a gyermek alkalmazható. Hiszen a gyermek akkor is, amikor munkát vállal fokozott odafigyelésben, védelemben kell, hogy részesüljön. Mindig, mindenkor figyelembe kell venni, hogy ő még fejlődésben lévő személy, testi, szellemi és lelki értelemben egyaránt. Védelem a kábítószerektől és már ártalmas szerek élvezetétől A gyermek fejlődésben lévő személy. Nevelkedése, szocializációja során fejlődnek értelmi képességei, érzelmi kompetenciái és fejlődik fizikuma, testi funkciói. Ahhoz, hogy a legjobb körülmények között tudjon fejlődni, meg kell őt védeni az ezt veszélyeztető káros hatásoktól is. A kábítószerek, az alkohol, a dohánytermékek ártalmasak az egészségedre. A dohányfüst a tüdőbe jutva akadályozza az oxigénfelvételt, pedig az oxigén fontos eleme a sejtek fejlődésének. Az alkohol, a kábítószerek többek között az idegrendszer fejlődésében okoznak károkat. A Gyermekjogi egyezmény szerint az államoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyekkel megvédik a gyermekeket az egészséges fejlődésükre ártalmas szerek fogyasztásától, az ilyen termékek előállításában és kereskedelmében való részvételtől. Hazánkban a kábítószerek fogyasztása a felnőttek számára is tiltott, ezen túlmenően tilos tizennyolc év alattiaknak alkoholt és dohányterméket eladni. Fontos azonban, hogy a tiltáson kívül az állam más eszközökkel is akadályozza, hogy a gyermek fejlődésére káros szerekhez jusson. Például a káros hatásokról szóló tájékoztatással, az egészséges életmódra neveléssel. 17

19 A fogyatékossággal élő gyermekek jogai Ha a gyermek életkora, kiszolgáltatott helyzete miatt védelemre, odafigyelésre szorul, ezt még inkább így van a beteg, a fogyatékossággal élő gyerekek vonatkozásában. Hiszen ők egészségi állapotuk miatt még inkább kiszolgáltatottak, mint egészséges társaik. A fokozott odafigyelés azt is jelenti, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek számára olyan lehetőségeket kell biztosítani, melyekkel egészséges társaikhoz hasonló lehetőségekhez jutnak. Nem lehet pusztán azért elutasítani egy gyermek felvételét az iskolába, mert kerekesszékkel közlekedik, de az épület akadálymentesítése nem megoldott. A hallás-, látássérült gyerekeknek is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtanuljanak mindent, amit egészséges társaik. Aki fogyatékossággal él, az is képes kimagasló fizikai, szellemi teljesítményre. Tudtad, hogy a Beethoven siket volt? Mégis nagyszerű zeneműveket szerzett. Ismered Hoffman Judit, Pásztori Dóra nevét, akik testi fogyatékosságuk ellenére kiváló eredményű olimpiai bajnokaink? A különleges helyzetben lévő (menekültek, háború, bűncselekmény áldozatai) gyermekek védelme A Gyermekjogi egyezményhez csatlakozó államoknak fokozott odafigyelésben kell részesíteniük azokat a gyerekeket is, akik nem egészségügyi állapotuk, hanem az őket ért káros hatások miatt vannak hátrányos helyzetben. Magyarországon szerencsére évtizedek óta nem dúl háború, de sajnos nem ritkák a gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények. Az államoknak intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az áldozattá vált gyerekek testi és szellemi rehabilitációját (azt, hogy túl tudja tenni magát az őt ért sérülésen), társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. A rehabilitációnak és a társadalomba való beilleszkedésnek a gyermek egészségét, önbecsülését és emberi méltóságát fejlesztő körülmények között kell történnie. A kisebbségekhez tartozó gyermekek jogai Azokban az állomokban, amelyekben nemzetiségi, vallási és nyelvi kisebbségek, illetőleg őslakosságból származó személyek élnek, a kisebbséghez tartozó gyerekek nem foszthatók meg attól, hogy saját kulturális életüket éljék, vallásukat gyakorolják, saját nyelvüket használják. Az államok kötelezettsége arra, hogy a Gyermekjogi egyezményt széles körben ismertté tegyék Az alapvető jogok gyakorlásának mint azt korábban már említettem minimális feltétele, hogy e jogokat azok alanyai, azok az emberek, akikre ezek vonatkoznak megismerhessék. Ezért azoknak az államoknak, melyek a Gyermekjogi egyezményhez csatlakoztak, nem csak olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyek a gyermekeket hozzásegítik az egyezményben foglalt lehetőségek eléréséhez, de olyanokat is, melyek lehetővé teszik, hogy ezeket a lehetőségeket megismerhessék. 18

20 És nem csak a gyerekekkel, hanem a felnőttekkel is meg kell ismertetni a gyerekek jogait. Hiszen elsősorban családod, szüleid, tanáraid, a veled közvetlen kapcsolatban álló felnőttek tudnak a segítségedre lenni a jogérvényesítés során. Ehhez az államtól várhatnak és kaphatnak segítséget. Hiszen a Gyermekjogi egyezmény aláírásakor és kihirdetésekor az állam elkötelezte magát a gyermekjogok védelmére és arra, hogy a gyermekek számára a legjobb lehetőségeket biztosítja. VI. Kitől várhatsz segítséget a jogérvényesítés során és hová fordulhatsz, ha sértik a jogaid? A gyermek mindenekfelett álló érdekét elsősorban szüleinek kell biztosítaniuk számára. Ha bármi sérelem ér, elsősorban a családodtól, szüleidtől várhatsz segítséget. Előfordul azonban, hogy a szülők nem tudnak segíteni. Talán ők sem ismerik jól a lehetőségeidet, vagy más ok, például anyagi nehézségek miatt nem képesek számodra a legjobb lehetőségeket biztosítani. Vagy éppen szüleiddel kerülsz konfliktusba. Ilyenkor kerül előtérbe az állam, illetve a civil társadalom szerepe. Az állam feladata elsősorban, hogy biztosítsa a gyermekjogok érvényesüléséhez szükséges jogi kereteket. Olyan jogszabályokat alkosson, melyek a te érdekedben állnak, illetve olyan intézményrendszert hozzon létre, olyan intézkedéseket hozzon, melyek segítenek jogaid érvényesítésében. A Gyermekjogi egyezményben foglalt rendelkezések átültetve megtalálhatóak a családjogi, az oktatási, a gyermekvédelmi szabályokban. De a 18 év alattiakra vonatkozó szabályok találhatók például a büntetőtörvénykönyvben, a munka törvénykönyvében is. Ezzel együtt az állam feladata, hogy olyan intézményrendszert hozzon létre, mely a legjobb lehetőségek megteremtésében nyújt segítséget számodra és családod számára. Ilyen intézményrendszer egyrészt az oktatási rendszer. Hiszen nagyon fontos, hogy a lehető legtöbbet és a lehető legmagasabb színvonalon megtanulj a világ dolgairól. Sokszor talán úgy érzed, a tanulás nyűg, teher a számodra. Pedig a jövőd szempontjából nagyon hasznos képességeket, ismereteket sajátíthatsz el az iskolában hidd el. Ezen kívül jó, ha van a közeledben egy képzett szakember, aki segíthet eligazodni a dolgok között. Jó, ha van egy tanár, iskolai pszichológus, akihez fordulhatsz, ha olyan problémád van, amit szüleiddel nem tudsz vagy nem akarsz megvitatni. A gyermekjogok érvényesülését támogató állami intézmény rendszer a gyerekvédelem rendszere. Amelynek tevékenysége a családban élő gyermek nevelkedésének elősegítésére, esetleges veszélyeztetettségének megelőzésére, megszüntetésére, illetve a szülő vagy gondviselő nélkül maradt gyermek nevelésének biztosítására irányul. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, illetve hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer feladata tehát nem csupán az anyagi ellátások biztosítására, segélyezésre terjed ki, de számos személyes ellátást is nyújt. Többek között segíti a kisgyerekes szülőket megfelelő felügyeletet biztosítani gyermekük számára, míg ők dolgoznak a bölcsődék, óvodák, napközik által. 19

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba

Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba Mindenkinek vannak jogai. Sőt, a 18 év alatti fiúknak és lányoknak bizonyos külön jogaik is vannak. A Gyermek

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I.

Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I. Előadó: dr. Jásper András gyermekjogi képviselő 2013. szeptember

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ----------------------------------------

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- Gárdos Tódor (Amnesty International Magyarország) és Sáfrány Réka (MONA Alapítvány) Segítségnyújtás a szexuális

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek 3. Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek Fogalmak: állampolgárság, szabadságjogok, törvény, ENSZ, demokrácia, állam, társadalom,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Városok és régiók egyezmény a gyermekek elleni szexuális erőszak megállítására

Városok és régiók egyezmény a gyermekek elleni szexuális erőszak megállítására Városok és régiók egyezmény a gyermekek elleni szexuális erőszak megállítására A Kongresszus hozzájárulása az Európa Tanács számára ÖTBŐL EGY kampány A Kongresszusi Iroda 2012. szeptember 14-én megadott

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

A gyerekek jogai. Európai Regionális Szervezet

A gyerekek jogai. Európai Regionális Szervezet A gyerekek jogai Európai Regionális Szervezet Készült a Visegrádi Alap támogatásával. Megjelent az ERGO Európai Regionális Szervezet gondozásában. Felelős kiadó: Ékes Ilona, az ERGO Európai Regionális

Részletesebben

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok, gyermekbántalmaz ntalmazás Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok - jogszabályok Egyezmény a gyermek jogairól l az ENSZ KözgyK zgyűlés 44/25 határozata New York 1989. november 20. 1991.évi LXIV.

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Gyermeki anyagi jogok

Gyermeki anyagi jogok Dr. Bíró Endre: Gyermeki anyagi jogok I. A gyermeki jogok fogalma és helye a jogági struktúrában A gyermeki jogok külön absztrakciós szintet képeznek a jogági struktúrában. Egyfelől a gyermeki jogok nem

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat!

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Magyarországon évente 1000 serdülőkorú lányból 30 lesz várandós nagykorúságának betöltése előtt. Közel felük megszakíttatja terhességét, másik felük pedig

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége. OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita

Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége. OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita A hatékony jogvédelem eszközei I. Jogtudatosítással kapcsolatos feladatok - jogszabályi háttér Gyermekvédelmi törvény: A

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23.

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. Szülő támogató programok Európában Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. A szülőség támogatása A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető

Részletesebben

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése Szakmai feladataink közül továbbra is a legfontosabbak: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 2013 Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás

Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. május 30. DR. BERDÁR VALÉRIA (OBDK) TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

HÁZIREND ESZTERGÁLY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

HÁZIREND ESZTERGÁLY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND ESZTERGÁLY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: 032413 Csomád 2013. Tartalom 1Bevezető rendelkezések...4 2Jogok és kötelességek...5 2.1A tanulók jogai...5 2.2A tanulói jogok gyakorlása...6 2.3A

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás 2011. január 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Révész Magda Molnár László Szikulai István Gyermekjóléti alapellátás

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26.

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. 1998. évi XIX. törvényből lesz a vizsga. Kifejezetten nehéz jogszabály. Két vezérelv irányítja a válogatást:

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1356-06/3 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Gyermeki jogok A gyermekeket

Részletesebben

Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek. A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég.

Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek. A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég. Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég. Herczegh Anita 2014 Tartalom 1. Bevezető gondolatok... 5 2. A gyermeki jogok

Részletesebben

ALAPJOGOK Minden gyermek egyenlő

ALAPJOGOK Minden gyermek egyenlő ALAPJOGOK Jogom van hozzá! Jogod van hozzá! Gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket, de vajon tudjuk-e, mit jelentenek? Jogod van azt jelenti, hogy szabadon megtehetsz bizonyos dolgokat, illetve másoknak

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Milyen tevékenységre vonatkozik (I.)

Milyen tevékenységre vonatkozik (I.) KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT Kire vonatkozik. első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulókra ez a 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos középiskolai tanulókat már érinti Milyen tevékenységre

Részletesebben

a gyermekvédelmi rendszer forgatagában

a gyermekvédelmi rendszer forgatagában Útbaigazítást adó jelzőtáblák a gyermekvédelmi rendszer forgatagában Előadó: Dr. Kunszt Róbert Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatal vezetője ...a felnőttek ugyanis, szeretik a

Részletesebben

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve?

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve? 1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket

Részletesebben

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is.

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is. Etikai kódex 1 Bevezetés Etikai kódexünket minimális irányadó normaként alkalmazzuk célunk, a termelési környezet és a munkafeltételek folytonos etikai és szociális szempontból esedékes - javítása érdekében.

Részletesebben