A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA **

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA **"

Átírás

1 DR. ZSIROS ANNAMÁRIA * A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA ** Bevezetés Az alapjogok olyan alapvető jogosultságokat jelentenek, amelyek mindenkit megilletnek, és melyeket az államnak tiszteletben kell tartania. Az alapjogokat korlátozni csak nagyon kivételes esetben lehet. Azt is mondhatjuk, hogy ha nem lennének alapjogok, és alkotmányvédő szervek, amelyek gondoskodnak az alapjogok tényleges érvényesüléséről, akkor ki lennénk szolgáltatva az államnak (vagy másnak), és mindent megtehetnének velünk. Az alapjogok a polgárok számára (és így a gyermekek számára is) nagyon fontosak. A gyerekeket néhány kivételtől eltekintve ugyanazok az alapjogok illetik meg, mint a felnőtteket. Azonban míg a felnőttek jogaik érvényesítése esetén önmagukért állnak ki, addig a gyermekek rászorulnak törvényes képviselőikre, szüleikre, nevelő szüleikre, a gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények közbenjárására. Az első gyermeki jogokat érintő paktum több mint száz évvel ezelőtt keletkezett, azonban évtizedek kellettek ahhoz, hogy a társadalom felismerje, hogy a gyermekek jogainak biztosítása, és érdekeinek védelme az élet szinte minden területét érinti. Ezért is szabályozza megannyi jogszabály, nemzetközi dokumentum a kérdést. Napjainkra nemzetközi szinten és a hazai jogi szabályozásban beleértve az Alkotmányt és az Alaptörvényt is már központi kérdéssé vált a gyermekek védelme. A Gyermekvédelmi törvény részletesen szabályozza a gyermek védelmét családján belül illetve családjából kiemelése esetén is. Azonban nem csak a törvények szabályozása fontos. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy azokat az élethelyzeteket, ame- * ** I. évf. nappali tagozatos doktorandusz, ME-ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék, Felelős témavezető: Dr. Paulovics Anita PhD egyetemi tanár, Társ-témavezető: Dr. Bragyova András DSc egyetemi tanár. A tanulmány a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 584 ZSIROS ANNAMÁRIA lyekben a gyermekek sérülhetnek, mi felnőttek hozzuk létre, legtöbbször akaratunk ellenére. Gondoljunk csak bele: egy válás, egy örökbeadás, vagy akár csak egy gyermek rossz társaságba kerülése, elzüllése egyformán lehet a gyermek sérülésének az oka, vagy vezethet a gyermek lelki sebeinek kialakulásához. Kötelességünk tehát a gyermekek érdekeinek védelme, fizikai, szellemi fejlődésének elősegítése. Nyilvánvaló, hogy e feladatok megoldása akkor sikerülhet tökéletesen, ha tisztában vagyunk a gyermekek jogaival. Amire pedig egyszerű közemberként nem vagyunk képesek óvjuk, védjük a gyermekeket, arra ott vannak a képzett szakemberek. Az ő feladatuk a jogvédelem megoldása és kiterjesztése az önkormányzatoknál, iskolákban, civil szervezetekben. Minden jogszabálynak, határozatnak, és intézkedésnek elsődleges célja: a gyermek életének a védelme. A gyermeknek feltétel nélkül joga van az élethez, és mindenki, aki segíti, támogatja őt, valahol a jobb életért küzd számára Az évi XX. törvény Magyar Köztársaság Alkotmánya Természetesen annak ellenére, hogy az évi XX. törvényt már hatályon kívül helyezték, mégis a gyermeki jogok szempontjából fontos megemlítenünk a benne foglaltakat. A Magyar Köztársaság Alkotmányának XII. fejezete szól az alapvető jogokról és kötelességekről. Ezen jogok és kötelességek minden magyar állampolgárt megilletnek, így az alkotmányos jogok megilletik a gyermekeket is, bár ezt az alkotmány nem mondja ki külön. Három csoportba sorolhatjuk a gyermekeket megillető jogokat. Vannak azok a jogok, amelyek mindenkire vonatkoznak, tehát ugyanúgy megilleti a kiskorút, ahogy a nagykorút. Ilyenek például az élethez, az emberi méltósághoz való jog, a szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jog. Vannak azok a jogok, amelyek szintén megilletik a gyermeket, csak ezeket életkori sajátságukra tekintettel nem tudják gyakorolni. A csecsemő például nem tud élni gyülekezési jogával, szólásszabadságával, lelkiismereti és vallásszabadságával, vagy akár szabad mozgáshoz való jogával. A jogok harmadik csoportja az, amikor a gyermeknek szintén van joga, de azt szülője, gyámja, törvényes képviselője gyakorolja vele együtt vagy helyette. Ilyenek, ha szükséges igénybe venni a jogorvoslathoz, a tisztességes eljáráshoz való jog, a tulajdonjog, vagy az iskolaválasztás joga október 10.

3 A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA 585 Az Alkotmány két ízben, nevezetesen a 67. (1) és a 70/J. -ban említi meg konkrétan a gyermekek védelmét, nevesíti a fiatalkorúakat. 67. (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 2 A gyermeket a védelem elsősorban a családja részéről illeti meg, a gyermekről való gondoskodás elsősorban a család, másodsorban az állam feladata. A családban élő gyereknek alanyi joga van a gondoskodáshoz mind az állam, mind a családja részéről, nincs azonban alanyi joga a gondoskodás meghatározott megvalósulási formáihoz. 3 A gyermekről való gondoskodás azt jelenti, hogy biztosítja a család vagy az állam a gyermek egészséges fejlődését, mely magába foglalja a testi és a szellemi fejlettséget is. Azonban az Alkotmánybíróság szerint a család részéről nyújtott védelem nem jelent alanyi jogot a vérségi család által nyújtott védelemre. A testület értelmezése szerint ugyanis a védelemhez való jog azt alapozza meg, hogy a gyermek számára biztosítva legyen általában a családban megvalósuló védelem, amely jelentheti akár a vér szerinti, akár a nevelő család kereteit. 4 Az Alkotmány az általános rendelkezések között deklarálja, hogy A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, 5 valamint A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 6 Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban kimondta, hogy az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére fordítandó különös gond nem értelmezhető kiterjesztően, 7 az erre vonatkozó állami intézkedés valamely meghatározott formájára nem lehet alanyi jogként hivatkozni, alkotmányos követelést vagy igényt alapítani. 8 A gyermekekre vonatkozó rendelkezések különböző jogágakban találhatóak meg, melyeket az adott jogágak jogszabályai területenként szabályoznak. Ezek a rendelkezések tehát nem az Alkotmányban találhatóak. Azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a házasságra és évi XX. törvény 3 79/1995. (VI. 30.) AB határozat 4 57/1991. (XI. 8.) AB határozat évi XX. törvény évi XX. törvény /B/1995. AB határozat /B//1991. AB határozat

4 586 ZSIROS ANNAMÁRIA a családra vonatkozó alapvető szabályok az alapjogok közé tartoznak, így alapjogi védelemben részesülnek. 9 A 70/J. tehát nevesítve említi, hogy a szülők és a gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. Az oktatáshoz való joghoz kapcsolódik az Alkotmány azon rendelkezése is, amely szerint A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a művelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 10 A gyermeket megillető különös védelemhez kapcsolódik az alaptörvény 70/E. (1) bekezdése, amely a szociális ellátásra jogosultak között kiemeli az árvákat, továbbá a 70/F. (2) bekezdése, amely a kötelező alapfokú oktatásról rendelkezik. A 67. (2) bekezdés szerint A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A gyermek alapvető jogainak gyakorlása tekintetében az Alkotmánybíróság határozatának erre vonatkozó rendelkezéseit kell kiindulópontnak tekinteni. E szerint a gyermeket megilletik az alapjogok, amelyeket mint mindenki más azokkal a feltételekkel gyakorolhat, amelyeket az egyes jogterületek számára előírnak. (Az Alkotmány például a választójogból kizárja a gyermekeket.) Ahol a törvények nem szabályozzák a gyermekek joggyakorlását, ott esetről esetre kell meghatározni, hogy mely alapjogot, milyen vonatkozásban gyakorolhat maga, illetve ki gyakorolja azt a gyermek nevében és érdekében, avagy esetleg a gyermeket az alapjog gyakorlásából ki kell-e zárni. Magyarország Alaptörvénye Miután a Magyar Köztársaság Alkotmányát felváltja az Alaptörvény, szükségessé válik a teljes jogrendszer felülvizsgálata és átírása. Annak ellenére, hogy az Alkotmány és az Alaptörvény sok esetben azonos vagy nagyon hasonló megszövegezésben szabályoznak egy-egy intézményt, egy-egy kérdést, a két törvény közötti alapvető szemléletbeli eltérés miatt nagyon lényeges változások következhetnek be a kapcsolódó törvényekben. Igaz ez a megállapítás azokban a kérdésekben is, amelyek a 9 4/1990. (III. 4.) AB határozat évi XX. törvény 70/F.

5 A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA 587 gyermekekért való felelősség intézményrendszerét, a gyermekeknek a megfelelő fejlődéshez és védelemhez való jogát határozzák meg. 11 (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. 12 Az Alkotmány erősebben fogalmazza meg az állam felelősségét, mint az Alaptörvény: a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, és védelmezi az ifjúság érdekeit. Az Alaptörvényből hiányzik az állam és a társadalom felelősségének megfogalmazása. Az Alaptörvény XVI. cikkének (2) bekezdése szerint a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. Ez a rendelkezés arra a helyzetre alkalmazható, amikor a szülőnek választania kell, hogy gyermeke bekapcsolódjon az intézményes nevelési kötelezettség teljesítésébe. E jog egyben kötelezettség is minden olyan esetben, amikor a szülőnek a választási joga nem foglalja magában azt a lehetőséget is, hogy gyermekét kiveszi az intézményes nevelési kötelezettség teljesítéséből, a kisgyermekkori nevelést Magyarországon biztosító óvodai nevelésből. A szülői jog valóságos érvényesülésének alapja, hogy legyen mód a tényleges választásra. 13 Az Alaptörvény XV. cikke is tartalmaz a gyermekekre vonatkozó szabályozást. Ezek azonban nem kizárólagosan gyermekekre vonatkoznak, a XV. cikk például azonos szinten említi a nőket, az időseket és a fogyatékkel élőket, mint védendő személyeket, akiket Magyarország külön intézkedéssel hivatott védeni. A XVIII. cikk főszabályként tiltja a gyermekek foglalkoztatását, kivételként megjegyzi a törvényben meghatározott azon eseteket, amelyek a testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztetik október Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk 13

6 588 ZSIROS ANNAMÁRIA Az évi IV. törvény Polgári Törvénykönyv A Polgári Törvénykönyv a gyermeket személynek minősíti azzal, hogy kimondja: minden ember jogképes, azaz jogok és kötelezettségek alanya lehet. Ezen túlmenően megfogalmazza azt is, hogy a jogképesség életkorra való tekintet nélkül általános, egyenlő, feltétlen, és a jogképesség az embert élve születés esetén fogamzásának időpontjától kezdve megilleti. Egyértelmű tehát, hogy a jogképesség a gyermekre is vonatkozik. Azonban nem elegendő a jogképességet tárgyalni, ugyanis a hatályos törvénykönyvünk a 11. -ban részletezi a cselekvőképesség fogalmát. Úgy fogalmaz, hogy cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. 14 A cselekvőképességnek 3 fokozata van: cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen. Cselekvőképes az a nagykorú, aki a 18. életévét betöltötte, és nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt, illetve azok a kiskorúak, akik a nagykorúság elérése előtt házasságot kötnek. Ezen tények tudatában megállapítható, hogy a gyermek cselekvőképessége hiányzik 0-14 életéve között, és korlátozott év között. Ez azt jelenti, hogy cselekvőképtelensége esetén jognyilatkozatot egyáltalán nem tehet, nevében törtvényes képviselője jár el, viszont korlátozott cselekvőképessége esetén jognyilatkozatot csak törvényes képviselője hozzájárulása esetén tehet. Azonban hatályos polgári törvénykönyvünk felsorol bizonyos többletjogokat, amely a korlátozottan cselekvőképes kiskorúakat törvényes képviselő hozzájárulása nélkül is megilleti. Tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja Ilyen például a végrendelkezési jog. Megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket. Ez esetben két konjunktív feltétel megvalósulására van szükség: a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében tartozó, és a kisebb jelentőségű szerződésekre vonatkozhat. E két feltétel valamelyikének a hiánya esetén már nem köthet szerződést a kiskorú. Rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat. A kiskorú a munkajog szabályai szerint létesíthet munkaviszonyt, és ebből származó jövedelme felett önmaga rendelkezhet. E rendelkezésnek korlátja a Csjt a, mely szerint Az a gyermek, akinek szabad rendelkezése alatt álló saját keresménye van, ha a szülői háztartásban él, a háztartás költségeihez keresményéből megfelelő mértékben köteles évi IV. törvény

7 A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA 589 hozzájárulni. 15 Megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. Tehát csak olyan szerződésekről beszélhetünk, amelyekből kötelezettsége egyáltalán nem keletkezik. Ilyenek, amelyek rá nézve ingyenesek, például az ajándékozás (megajándékozotti minőségben), vagy a haszonkölcsön. 16 Cselekvőképtelen kiskorú helyett törvényes képviselője jár el. Azonban a törvény 12/D. -a védi a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogát, ugyanis kimondja, hogy a törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie. 17 A gyermek jogainak védelme elsődleges cél hatályos polgári törvénykönyvünkben is. Védi a kiskorút olyan módon, hogy a törvényes képviselő bizonyos jognyilatkozatai érvényességét gyámhatósági jóváhagyáshoz köti. Ugyanis előfordulhat olyan eset, amikor a törvényes képviselő nem a gyermek, hanem a saját érdekét nézi, és ezzel a kiskorút károsítja, jogaival visszaél. Ezért szükséges egy gyámhatósági kontroll, hogy a kiskorú jogai ne csorbuljanak. Összességében tehát a Polgári Törvénykönyv az, amely behatárolja a gyermeket életkori sajátosságaira tekintettel. A gyermek definíciója tulajdonképpen a kiskorúsága meghatározásának felel meg, 18 életévének betöltéséig a gyermek a Magyar Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kiskorúnak számít (kivéve, ha korábban házasságot köt). Őt ügyei vitelében törvényes képviselője képviseli, érdekei védelmében alaposan eljár. Ez nem csak joga, hanem kötelessége is. Ez alapján megállapítható, hogy a klasszikus jogszabály szerkezet (hipotézis, diszpozíció, szankció) a gyermekjogok esetében kiegészül egy negyedik elemmel: a felnőtti kötelezettséggel. E nélkül ugyanis hiányzik a normából a megvalósulás alaptétele: a cselekvőképes személy jogérvényesítésre kötelezése. 18 Az évi IV. törvény Büntető Törvénykönyv Mivel a gyermeki jogok vizsgálatánál részletekbe menően kitértem a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseire, következésképpen e jogokat büntetőjogi szempontból is meg kell vizsgálnom évi IV. törvény 16 Besenyei - Bíró: Polgári jog, személyek joga. Novotni Kiadó, Miskolc, o évi IV. törvény 18 Bíró Endre: A gyermekek jogairól. Budapest, o.

8 590 ZSIROS ANNAMÁRIA A büntetőjogban a kiskorúságot két nézőpontból is fontos részletezni. Ez a két szempont pedig az, hogy a kiskorút egyrészt említi a törvény abból a szempontból, ha a kiskorú bűncselekményt követ el, tehát mint elkövetőt, másrészt pedig ha a kiskorú az elkövetett bűncselekmény passzív alanya, azaz az ő sérelmére követtek el bűncselekményt. A közös pont mind a két esetben nyilvánvaló: a gyermek védelme. Feladat egyik részről védeni a kiskorú személyt, tiltani büntethetőségét, másik részről pedig súlyosabb büntetéssel és büntetési tétellel súlytani azokat, akik a bűncselekményt kiskorú ellen követték el. Az első esetben kell megemlítenem, hogy Büntető Törvénykönyvünkben a III. fejezet I. címében, a büntethetőségi akadályok között találjuk a gyermekkorúság fogalmát, mely egyértelműen a gyermeket, mint védendő jogalanyt mutatja be. Gyermekkorú az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14 éves kort nem érte el. Ez alapján nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be. 19 E rendelkezések alól azonban a Btk. is tartalmaz kivételeket. A Törvénykönyv értelmében az intézkedésként szabályozott elkobzást és vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor miatt nem büntethető. Amennyiben a gyermekkorú bűncselekményt követett el, vele szemben az évi XXXI. törvényben szabályozott gyermekvédelmi intézkedések például az intézeti elhelyezés alkalmazhatóak. A 14. életév betöltésének indoka azzal magyarázható, hogy az általános iskola befejezésével a gyermek rendelkezik a szükséges értelmi és erkölcsi fejlettséggel. Akik 14. életévüket már betöltötték, de a 18. életévüket még nem töltötték be, azok büntetőjogi aspektusból vizsgálva fiatalkorúnak számítanak. Büntetőjogi szempontból a fiatalkorúak már büntethetőek, azonban lényegesen enyhébben, mint a felnőtt korúak. 20 A fiatalkorúakra a hatályos Btk. VII. fejezetének ai vonatkoznak. A továbbiakban részletekbe menően nem fogom elemezni e rendelkezéseket, csak egy dolgot említek meg, azt, hogy a törvény szabályoz olyan esetet is, amikor a fiatalkorú nem büntethető: 107/A. Nem büntethető a fiatalkorú, ha a személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni vétség vagy öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig évi IV. törvény 20 Görgényi Ilona - Gula József - Sántha Ferenc - Horváth Tibor - Jacsó Judit - Lévai Miklós - Váradi Erika: Magyar Büntetőjog. Általános rész. Complex Kiadó, Budapest, o.

9 A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA 591 beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. 21 Tehát a tevékeny megbánás tanúsítása, és egyéb fent említett feltételek megvalósulása esetén a fiatalkorú büntethetősége kizárható. A büntetőjog esetében a gyermek védelmének, és így a gyermeki jogok védelmének másik szempontja, amikor a gyermek a bűncselekmény passzív alanya, tehát amikor ellenük követik el a bűncselekményt. Hatályos törvénykönyvünkben ilyen bűncselekmények a teljesség igénye nélkül: Családi állás megváltoztatása, Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, Kiskorú veszélyeztetése, Megrontás, Tiltott pornográf felvétellel visszaélés. 22 Ezen bűncselekmények, főként a megrontás és a tiltott pornográf felvétellel visszaélés már a bűncselekmény súly szerinti felosztása alapján is bűntettnek minősül, büntetési tételük már az alaptényállás esetben is 1-3 vagy 1-5 évig terjedő szabadságvesztés. Természetese a kiskorúak, fiatalkorúak védelme, a gyermeki élet tiszteletben tartása központi szerepet játszik büntetőjogunkban is. A gyermek koránál fogva egyfelől könnyebben vehető rá bűncselekmény elkövetésére, másfelől pedig védtelen, és önmagára felügyelni képtelen, így könnyebben is követhető el ellene bűncselekmény. Úgy vélem a gyermeki jogok védelmének szellemében büntetőjogunk kellő toleranciával kezeli a kiskorú elkövetőket, és szintén kellő szigorral bünteti a kiskorúak terhére elkövetett bűncselekményeket. Az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról A gyermek és a gyermeki jogok érvényesülése és védelme nagyon jól felismerhető hatályos családjogunkban. Az évi IV. törvény (a továbbiakban Csjt.) II. részének V. fejezete (családi jogállás) már foglalkozik azzal a ténnyel, hogy a gyermek érdekei szempontjából nagyon fontos az, hogy egészséges környezetben, családban nőjön fel, és be legyen töltve az anya és az apa szerep. Előfordul olyan eset is, amikor erre nincs lehetőség, ilyenkor lép közbe a Csjt., és sorol fel olyan lehetőségeket, amelyek célja ezen helyzeteknek a megváltoztatása évi IV. törvény évi IV. törvény

10 592 ZSIROS ANNAMÁRIA A Csjt. megkülönböztet házasságon alapuló apasági vélelmet, és egységes apasági vélelmeket. A házasságon alapuló apasági vélelemnek az a lényege, hogy a gyermek apjának azt a személyt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a születésig terjedő időszakban vagy legalább annak egy része alatt házassági kötelékben állt. Az egységes apasági vélelmekről akkor beszélünk, ha a gyermek apját házasság alapján nem lehet megállapítani. A gyermek családi jogállásának rendezésére szabályozza a törvény az egységes apasági vélelmeket. Erről szól a Csjt a, amely alapján megkülönböztetünk: teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, az apaság bírói megállapítását, utólagos házasságkötést, reprodukciós eljárás alapján megállapított apaságot. 23 Az apasági vélelmek részletes vizsgálatára nem térek ki, elegendő azt megállapítani, hogy mindegyik eljárásnak az a célja, hogy a gyermek számára az apa személye valamilyen módon megállapított legyen. Ezt a célt szolgálja az örökbefogadás intézménye is, amely minden szempontból a gyermek érdekeit nézi. Két nézőpontból lényeges: egyrészt a családi kapcsolat létesítése szempontjából, azért hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között a vérségi kapcsolattal azonos értékű kötelék jöjjön létre, másrészt a családi közösségben való nevelés. Lényege, hogy a családban való nevelésre, a családi biztonságra ne csak annak legyen lehetősége, aki családban nevelkedett, hanem annak is, akit esetleg szülei elhagytak, vagy meghaltak. A gyermek érdekeinek figyelembe vétele olyan magas fokú, hogy az örökbefogadás összes feltételének együttes fennállta esetén sem lehet azt foganatosítani, abban az esetben, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétes. A Csjt. VII. fejezete rendelkezik a rokontartásról, és külön szakaszban a gyermektartásról és annak különleges eseteiről. Főszabály szerint: 69/A. (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. 24 azonban ez a kötelezettség csak akkor terheli őt, ha: a gyermek vagyontalan, vagy ha a gyermeknek nincs más egyenes ági rokona, aki tartásra kötelezhető lenne. Családjogunk rendelkezik a szülői felügyeletről és a gyámság intézményéről, melyek relevánsak a gyermeki jogok tiszteletben tartása szempontjából. A szülői felügyelet azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, amely a szülőket a gyermekük kiskorúságára tekintettel megilletik, illetve terhelik. 25 A törvény erejénél foga jön létre, évi IV. törvény évi IV. törvény 25 Heinerné Barzó Tímea: Családi jog. Novotni, Miskolc, o.

11 A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA 593 azzal felhagyni, arról lemondani nem lehet, és a kiskorú érdekeinek figyelembe vételével kell gyakorolni. Szabályozza a családjog együtt és külön élő szülők esetén egyaránt. Külön élő szülők esetén rendelkezik a gyermek elhelyezéséről, és a gyermeket annál a szülőnél rendeli elhelyezni, akinél a gyermek szellemi, fizikai, erkölcsi fejlődése biztosított. A kiskorú nem csak szülői felügyelet, hanem gyámság alatt is állhat. Az a kiskorú, aki nem áll szülő felügyelet alatt, az gyámság alá tartozik. A gyámság a gyámhivatal határozata alapján keletkezik, és a gyámhivatal kötelessége hogy az olyan kiskorú mellé, aki nem áll szülői felügyelet alatt gyámot rendeljen. A gyám lehet nevezett, kötelező, törvényes, rendelt és hivatásos. 26 A gyámságra, mint a szülői felügyeletet helyettesítő intézményre a szülői felügyelettel kapcsolatos szabályok az irányadóak. Ezért a szülők jogai és kötelességei többségében a gyámokat is megilletik. A gyámok a gyámságuk alatt álló kiskorú gyermeket gondozzák, kezelik a vagyonukat, és ellátják a törvényes képviseletüket is. Ezek a jogok és kötelességek a gyámhivatal kirendelő határozatának kézbesítését követő naptól illetik meg és terhelik őket. Mint látható, családjogi szabályaink is előtérbe helyezik a gyermekeket, jogaikat, érdekeiket. Védik a csonka családban, vagy akár a család nélkül maradt gyermekeket, próbálják helyzetüket a számukra lehető legjobb módon rendezni. Céljuk, hogy jogaik ne sérüljenek, és biztosítsák számukra a testi, érzelmi, erkölcsi fejlődést. Az évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A gyermekek jogait a legszélesebb körben hatályos jogszabályaink alapján a Gyermekvédelmi Törvény tartalmazza, amely deklarálja egyrészről azokat a jogokat, amelyek minden gyermeket megilletnek, illetve azokat a jogokat is, amelyek a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülő gyerekekre vonatkoznak. Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvénnyel, valamint a 26 Heinerné Barzó Tímea: Családi jog. Novotni, Miskolc, o.

12 594 ZSIROS ANNAMÁRIA szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvénnyel összhangban alkotta meg a törvényt. 27 A törvény a következők szerint határozza meg a gyermekvédelem fogalmát. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. 28 Az évi XXXI. törvény hatályos jogszabályaink alapján a gyermekek védelmét a legszélesebb körben tartalmazza, amely deklarálja egyrészről azokat a jogokat, amelyek minden gyermeket megilletnek, illetve azokat a jogokat is, amelyek a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülő gyerekekre vonatkoznak, továbbá részletesen szabályozza a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért felelős szerveket, és azok irányítását. A Gyvt. a preventív és a családba való visszahelyező megoldásokat helyezi előtérbe. A törvény célja, hogy az állam, az önkormányzatok, valamint a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítsék a gyermeki jogok védelmét, a gyermekek érdekeinek érvényesítését, segítsék a szülőket kötelezettségeik teljesítésében ha ez nem lehetséges pótolják a hiányzó szülői gondviselést, valamint gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről, illetve annak megszüntetéséről, segítsék a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedését. Mindezek érdekében a törvény meghatározza a gyermekek alapvető jogait és kötelességeit, a jogok védelmét, a gyermekek védelmének rendszerét (az ellátásokat és a hatósági intézkedéseket), a gyermekvédelmi feladatokat ellátó szerveket, valamint a gyámügyi igazgatás szervezetét és feladatait. Az évi XXXI. törvény II. fejezetének második részének címe: A gyermeki jogok védelme. A törvény egyértelmű: 11. (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. 29 Tehát nem csak a szülőknek, a hozzátartozóknak kötelességük a gyermekek jogait védeni, hanem ide sorolhatóak a tanárok, oktatók, gyámok, ügyészek, bírók, vagy akár még az orvosok is. Nekik kötelességük tisztában lenni a gyermekeket érintő évi XXXI. törvény évi XXXI. törvény 14. (1) bek évi XXXI. törvény 11. (1) bek.

13 A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA 595 jogokkal azért, mert csak a jogok széleskörű ismeretében várható el azok tiszteletben tartása is. A évi IX. törvény új jogintézményként vezette be a gyermekjogi képviselő intézményét. Feladata, hogy ellássa a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők védelmét, segíti őt jogainak kellő megismerésében, és az érdekérvényesítésben. Biztosítania kell, hogy a gyermek és a szülei a személyét megismerjék, vele a kapcsolatot fel tudják venni. A képviselő alkalmazásának feltétele egy minimum 60 órás jogvédelmi tanfolyamon való részvétel, melyet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet szervez. A tanfolyamról tanúsítványt kap, és működésétől kezdve köteles évente legalább egyszer továbbképzésen részt venni. Tevékenysége alatt, illetve tevékenységének megszűnésétől számított egy éven belül ügyvédi megbízást nem fogadhat el. Köteles kapcsolatot tartani működése alatt gyermekvédelmi, gyermekjóléti szervekkel és személyekkel, oktatási intézménnyel, diákönkormányzatért felelős oktatóval, megyei gyámhivatal illetékes személyével, városi gyámhivatal vezetőjével. 30 A gyermekjogi képviselő nem minden gyerek számára, hanem a gyerekek egy csoportja részére, nevezetesen a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyerekek vonatkozásában végzi a feladatát. Alapvető jogok biztosa 1993 júniusában született meg az évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, mely tartalmazta az ombudsmanról szóló általános rendelkezéseket. 31 Kimondta, hogy a személye független, az Országgyűlés választja, melynek évente köteles beszámolni. Feladata volt többek között gyermekek alkotmányos alapjogainak védelme, és más az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, valamint ezek orvoslása érdekében intézkedések kezdeményezése. A január 1-ig működő Országgyűlési Biztos Hivatala (ma AJBH) az elmúlt években Projektfüzetbe szedte a gyermekjogi projekteket, tervezeteket. A projekt alapvető indoka az volt, hogy a ma gyermekeiből lesznek a jövő társadalmának felnőtt polgárai. Ezen túl a gyermekeken keresztül 30 Filó Erika - Katonáné Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem. HVG-ORAC, o. 31 Kukorelli István: Alkotmánytan I. Osiris, Budapest, o.

14 596 ZSIROS ANNAMÁRIA megszólíthatóak a szülők, illetve a gyermekkel kapcsolatba kerülő szakemberek is. Az országgyűlési biztoshoz benyújtott panaszokra általánosan jellemző volt, hogy azok döntő többségében felnőttektől érkeztek, ezért a gyermekjogi projekt elsődleges célcsoportját képezték a gyerekek. Az volt a cél, hogy megismerjék a jogaikat, és az alapvető jogok ne csak elvont fogalmakat jelentsenek számukra. Többek között ezért is került sor egy honlap létrehozására, (www.gyermekjogok.obh.hu) mely számukra a saját nyelvükön írja le, vagy mondja el, hogy milyen jogokkal rendelkeznek, és hogy jogaik érvényesítése érdekében hova fordulhatnak. A gyermeki jogok tényleges érvényesülésének az is feltétele, hogy a gyermekügyekben döntést hozók, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek is megfelelő gyermekjogi ismeretekkel rendelkezzenek. A projekt célja tehát az is, hogy a gyermekekén túl a velük kapcsolatba kerülő felnőttek gyermekjogi ismereteit növelje, hosszú távú célja pedig a gyermekjogok érvényesítését és érvényesülését jobbítsa, a gyermekek érdekeit érvényre juttassa, ezzel együtt a gyermekek társadalmi helyzetét javítsa. 32 A gyermekek életkoruknál, ítélőképességüknél fogva nem képesek fellépni saját jogaik védelmében úgy, ahogy a felnőttek. A gyermekek által elszenvedett sérelmek többsége nyilvánosságra sem kerül, a gyermekektől elenyésző számú panasz érkezett/érkezik a biztos hivatalához. Minderre tekintettel, a gyermekek alkotmányos jogai sérelmének gyanújára utaló bármely értesülés a biztos fellépését indokolja. A gyermeki jogok védelme alapvetően állami feladat, amelyet az állam az általa meghatározott jogvédő szerveken keresztül valósít meg január elsejétől hatályba lépett az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény. Az állampolgárok alapjogi védelmét új alapokra helyező törvény hatályon kívül helyezte az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényt, így megszűnt az Országgyűlési Biztosok Hivatala (OBH) és létrejött az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). A korábbi négy helyett csak egyetlen országgyűlési biztoshoz lehet fordulni: az alapvető jogok biztosához. Az Ajbtv. rendelkezései értelmében az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. Az Ajbtv. hatálybalépését megelőzően hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa lett az Ajbtv. ha- 32 ÁJOB Gyermekjogi projektfüzet. 2009/ o.

15 A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA 597 tálybalépését követően az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese, valamint a hatálybalépést megelőzően hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Ajbtv. hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese. A törvény 2. -a deklarálja, hogy az alapvető jogok biztosa megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogaira, feladata a gyermeki jogok védelme január elsejével hatályba lépett Alaptörvény a testi és lelki egészséghez való jogot a XX. cikkében rögzíti. Az egészséghez való jog szűkebb témájának tárgyalásakor a gyermeki jogok alapjogi megközelítése kapcsán nem kerülhető meg az állam védelmi feladatának kihangsúlyozása. Az Alkotmány 67. -a rögzítette, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. 33 Az új Alaptörvény XVI. cikkének (1) bekezdése tartalmazza ezt a jogot igaz, külön kötelezettek megjelölése nélkül. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a gyermeket, mint embert, minden alkotmányos alapvető jog megillet, de életkorából és eltérő érettségi szintjéből, mindezekből következő speciálisan védendő helyzetéből, azok biztosítása a felnőtt társadalomra hárul a korábban hatályos Alkotmány kifejezett államcélként is jelölte meg az ifjúságvédelmet, valamint annak címzettjeként határozta meg a családot, a társadalmat és az államot. Az OBH 2057/2008. számú ügyben született jelentésében az AB gyakorlat 34 alapján elvi éllel állapította meg az ombudsman, hogy az Alkotmány 67. (1) bekezdésében meghatározott felsorolás (család, állam, társadalom) egyben rangsornak is tekinthető: a gyermeknek elsődlegesen (lehetőleg) a családtól kellene a szükséges védelmet és gondoskodást megkapnia, és ezt egészíti ki, rosszabb esetekben pedig pótolja, helyettesíti az állami intézményvédelem (gyermekvédelmi kötelezettség). Az Alaptörvény a korábban hatályos Alkotmányhoz képest szűkebben határozza meg a gyermekek védelmének feladatát. Összhangban a hazánkra érvényes nemzetközi jogi kötelezettségekkel az Alkotmánybíróság és ombudsman korábbi gyakorlata megalapozza, hogy a korábbi alkotmányos gyakorlat és alapjogi védelmi szint alkalmazható és fenntartható évi XX. törvény 34 Lásd 995/B/1990. AB határozat, ABH 1993, 515, 528.

16 598 ZSIROS ANNAMÁRIA Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózata (European Network of Ombudsmen for Children ENOC) A Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatát 1997-ben hozták létre Norvégiában, 10 intézmény és az UNICEF kezdeményezésével től 23 ország 32 intézményét foglalja magában. Tagjai csak az Európa Tanács 47 tagállamának intézményei lehetnek. Célja, hogy kapcsolatot teremtsen az egyes európai országok gyermekjogi ombudsmanjai között, illetve elősegítse az 1989-es New Yorki Egyezmény végrehajtását. Feladata továbbá támogatni a gyermeki jogok érvényesüléséért folytatott közös fellépést, az információ- és tapasztalatcserét, és a független gyermekjogi hivatalok létrehozatalát. Céljainak meghatározásánál lényeges kiemelni, hogy a gyermeki jogok védelmével foglalkozó nemzeti hivatalok fő feladatai államonként különbözőek lehetnek. Az egyes nemzeti hivatalok feladatai a következők szerint összegezhetőek: elengedhetetlen a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény teljes körű betartása, fontos, hogy a gyermekek a társadalom minden szintjén figyelmet élvezzenek, az irányításban előtérbe kell helyezni, hogy a gyermek jogai minden szinten érvényesüljenek, biztosítani kell az anyagi erőforrások gyermekek érdekében történő felhasználását, biztosítani a gyermekek számára, hogy véleményüket ki tudják nyilvánítani és elérni azt, hogy az illetékesek megfelelően vegyék azokat figyelembe, felhívni a kormányzat figyelmét a gyermekekre vonatkozó adatok gyűjtésére és közzétételére, elősegíteni a gyermekek jogainak fontosságát mind a gyermekek, mind a felnőttek körében, kiterjedt vizsgálatokkal és kutatásokkal a fentiek érvényre jutását elősegíteni, alapvetően biztosítani kell, hogy a gyermekek számára elkülönített juttatások hozzájuk eljussanak, illetve panasztételi lehetőségeik ne csorbuljanak, támogatni a gyermekek érdekében tett jogi aktusokat. A gyermekek védelmével foglalkozó független intézmények valamennyi fenti feladatot ellátják. Ezeket a közös feladatokat határozza

17 A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA 599 meg az ENSZ nemzeti jogvédő intézményekről szóló kézikönyve, és a foglalkozó intézmények helyzetéről és működéséről kiadott irányelvek, az ún. Párizsi Alapelvek, melyek keretszabályt jelentenek a gyermeki jogok védelmével foglalkozó független hivatalok létrehozásában. 35 Összefoglalás A 21. század elején a jogtudomány szinte minden ágában (alkotmányjog, családjog, polgári jog, büntetőjog, eljárásjogok) megjelentek a gyermekek jogaira, védelmére vonatkozó sajátos szabályok. Ebből is látható, hogy a gyermekek a társadalom legkülönösebb (legértékesebb, legkiszolgáltatottabb) alanyai. A gyermekjogok rendszere, elmélete, a jogok gyakorlása és védelme alkotmányjogi (alapjogi), a gyermekvédelem igazgatása pedig közigazgatási jogi vonatkozású. Tanulmányom első részében a gyermeki jogok rendszerét a hazai jogszabályok gyermeki jogokra vonatkozó elemzésével mutattam be. A gyermekjogok legjelentősebb hazai forrásai az évi XX. törvény, az Alaptörvény, a Gyermekvédelmi törvény és a Családjogi törvény. Az ezekben a jogszabályokban foglalt gyermekjogi vonatkozású rendelkezések elemzése mellett bemutatásra kerültek még a hatályos Büntető törvénykönyvünk, és Polgári törvénykönyvünk gyermekekkel, gyermekek jogaival kapcsolatos rendelkezései. A gyermekek legkiszolgáltatottabb csoportját a gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók jelentik. Ők azok, akik még annyi jogérvényesítés lehetőséggel sem rendelkeznek, mint más gyermekek. Hogy ezek a gyermekek hogyan érvényesíthetik a jogaikat, abban meghatározó szerepe van a gyermekvédelmi rendszer törvényi szabályozásának, a jogvédő intézmények működésének. A munkám utolsó részben bemutattam az alapvető jogok biztosának gyermeki jogokkal kapcsolatos tevékenységét, valamint a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatát. 35 ÁJB Projektfüzetek A gyermekek testi-lelki egészsége, gyermekjogi projekt 2012/ o.

18 600 ZSIROS ANNAMÁRIA Felhasznált irodalom 1. ÁJOB Gyermekjogi projektfüzet. 2009/3. 2. ÁJB Projektfüzetek A gyermekek testi-lelki egészsége, gyermekjogi projekt 2012/1. 3. Besenyei Bíró: Polgári jog, személyek joga. Novotni Kiadó, Miskolc, Bíró Endre: A gyermekek jogairól. Budapest, Filó Erika Katonáné Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem. HVG-ORAC, Görgényi Ilona Gula József Sántha Ferenc Horváth Tibor Jacsó Judit Lévai Miklós Váradi Erika: Magyar Büntetőjog, Általános rész. Complex Kiadó, Budapest, Heinerné Barzó Tímea: Családi jog. Novotni kiadó, Miskolc, Kukorelli István: Alkotmánytan I. Osiris, Budapest, oldal 9. Rózsás Eszter: A gyermekjogok tartalma, érvényesülése és védelme. Pécs, Tarr György: Gyermekjog. Szent István Társulat, Budapest, 2001 Felhasznált jogszabályok, AB határozatok, ombudsmani jelentések 1. Az évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. Az évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyv 3. Az évi IV. törvény A Büntető Törvénykönyv 4. Az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 5. Az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 6. Az évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 7. 79/1995. (VI. 30.) AB határozat 8. 57/1991. (XI. 8.) AB határozat /B/1995. AB határozat /B//1991. AB határozat /B/1990. AB határozat 12. 4/1990. (III. 4.) AB határozat

19 A GYERMEK, MINT AZ ALAPJOGOK ALANYA Brussels, COM(2006) 367 fi nal Communication from the Commission. Towards an EU Strategy on the Rights of the Child {SEC(2006) 888}{SEC(2006) 889}. Internetes források SUMMARY Child as the subject of Fundamental Rights Children are the highly peculiar subjects of the law. They have many rights but usually unable (or assumed in law to be unable) to exercise or protect their rights. In addition, since at least the second half of the 20 th century in nearly every area law (constitutional law, family law, civil law, criminal law, procedural laws) there have appeared a number of special rules establishing peculiar legal status of children and legal institutions to protect these rights. Finally, some of children s rights became fundamental rights and thus a matter of constitutional law, while their practical implementation falls largely into the field of administrative law. In the first part of my study I analyse the appearance of children s rights in national constitutions and statutory law. The most important sources of children s rights in Hungarian law are Act he Constitution, the Child Protection Act, and the Family Law Act. In my study besides examining the children s rights provisions in the above mentioned laws, I also investigate the rights of children in Hungarian Criminal Code and Civil Code. Children in need of special care are, undoubtedly, the most vulnerable children group. They are devoid of most means of legal protection usually available to their more fortunate contemporaries. Legal aid organisations and administrative organs of child protection are doing their best to protect their rights if the natural (family) conditions of this protection are lacking or, for whatever reason do not function satisfactorily. The concluding part of the paper is devoted to the practice of the Hungarian Commissioner for Fundamental Rights (Ombudsman) in connection with children s rights, and the European Network of Ombudsmen for Children.

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesanya a 2009-ben született gyermekével való kapcsolattartása ügyében

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG E L N Ö K E E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos beadványa szerint a bíróság által megítélt havi 80 ezer forint gyermektartásdíjat

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Igénylı, kötelezett Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk a szülõi felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal döntését bármelyik

Részletesebben

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Tiszaszentimre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2 1 Módosította az 5/l999.(IV.21.) és 7/2003.(VII.10.) rendelet

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezető rész Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban Dr. Herczeg Rita Jogszabályi háttér Az OBDK létrehozásáról a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett jogvédelem A központi hivatal feladatai

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve?

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve? 1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket

Részletesebben

I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1..

I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1.. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2009.(V. 13.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól a 29/2013. (XII.19.) sz. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövege

Részletesebben

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekvédelmi

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

2015.09.25. OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A TANKÖTELEZETTSÉG

2015.09.25. OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A TANKÖTELEZETTSÉG JOGSZABÁLYI HÁTTÉR OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A DR. JÁSPER ANDRÁS Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 25. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Általános rendelkezés

Általános rendelkezés Nemesszalók község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 29.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (A 6/1999 (IV.20.); 10/2003. (VII.17.); 10/2004. (IV.30.); 10/2005. (X.28.)

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

KARAKÓSZÖRCSÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 1 /2006.(II.10.) rendelete. a gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról.

KARAKÓSZÖRCSÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 1 /2006.(II.10.) rendelete. a gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról. KARAKÓSZÖRCSÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1 /2006.(II.10.) rendelete a gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról. Karakószörcsök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányát

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3557/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3557/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3557/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos és házastársa 2006-ban lakáscélú kölcsönt vettek fel, melynek része volt

Részletesebben

A RENDELET CÉLJA 1.. A RENDELET HATÁLYA 2..

A RENDELET CÉLJA 1.. A RENDELET HATÁLYA 2.. Tarnaméra Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2004. (IV. 01.) rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátásáról. Tarnaméra Községi Önkormányzat

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. 2

A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. 2 A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet Balotaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1435/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1435/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1435/2015. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes A vizsgálat megindítása Az ombudsmani jogvédelem szempontjából kulcsfontosságú,

Részletesebben

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt.

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. sz. rendelete a gyermekek támogatásáról egységes szerkezetben

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben