A gyermekek jogai az ő szemszögükből

Átírás

1 A gyermekek jogai az ő szemszögükből

2 Ez a felmérés a Jogérvényesülési Főigazgatóság kérésére, a Kommunikációs Főigazgatóság koordinálásával készült. Ez a dokumentum nem képviseli az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A dokumentumban található értelmezések és vélemények kizárólagosan a szerzők sajátjai. A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál ( Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN doi: /60727 Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Fedőlap Istockphotos - fotolia

3 Tartalom Contents Bevezetés Vezetői összefoglaló Gyermeknek lenni ma Európában A gyermekek jogainak meghatározása A gyermekek jogainak védelme Célok és módszertan Háttér és célkitűzések Kutatási terv Gyermeknek lenni 2010-ben A gyermeklét előnyei napjainkban A gyermeklét hátrányai napjainkban A gyermekek életét befolyásoló tényezők A gyermekek elmondják véleményüket A gyermekek jogai Az emberi jogok elmélete A gyermekek sajátos jogai Segítség és támogatás A támogatás jelenlegi forrásai Egyéb támogatásforrások Egyéb előnyben részesített támogatásforrások A fiatalok érdekeit szolgáló kezdeményezések támogatása A közmegítélés átalakítása és információszolgáltatás Az ifjúság bevonása a döntésekbe Konkrét fejlesztési programok A jogszabályok érvényesülésének biztosítása Kiemelt prioritások A sebezhető csoportok számára javasolt támogatás Fizikai erőszakot és szexuális zaklatást elszenvedő gyermekek Kortársaik zaklatásának kitett gyermekek Szegénységben élő gyermekek Intézetekben élő gyermekek Hajléktalan gyermekek, az utcán élő gyermekek, és hivatalos jogállás nélküli gyermekek Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Etnikai kisebbségekhez, vagy bevándorló családokba tartozó gyermekek Roma, szinti, illetve vándorló közösségekhez tartozó gyermekek...26 Melléklet Iránymutató a beszélgetéshez...28 Fókuszcsoport téma iránymutató...29

4 2

5 fotolia Bevezetés A gyermekeknek kiváló ötleteik támadhatnak. Sokszor olyan dolgok jutnak az eszükbe, amelyekre a felnőttek álmukban sem gondolnának. Ezért lehetőséget kell adnunk nekik arra, hogy az őket érintő kérdésekben kifejtsék a véleményüket. Ez nélkülözhetetlen a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek maradéktalan tiszteletben tartásához, amely a gyermekjogok védelmének egyik fő alapelve. A Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatósága mind a 27 tagállam gyermekeinek véleményét kikérte a gyermekek jogairól. Az egymástól igen eltérő környezetből érkező tizenévesek megvitatták, mit jelent 2010-ben tizenévesnek lenni. Szóba került, hogy mi akadályozza őket jogaik gyakorlásában, és milyen lépéseket várnak a felnőttek világától. A Bizottság 2011 februárjában elfogadta Az EU gyermekjogi ütemterve című dokumentumot, amelynek összeállításakor a gyermekekkel folytatott konzultációból is ötleteket merített. Jelen kiadványunkban e konzultáció eredményeit ismertetjük. Az elmondottakból kiderül, hogy a gyermekek szeretnék, ha a felnőttek nagyobb bizalmat tanúsítanának irántuk, jobban figyelembe vennék a véleményüket, illetve fokozottabban bevonnák őket a döntéshozatali folyamatokba. A gyerekek az őket érintő döntések aktív részesei kívánnak lenni, és szeretnék érezni, hogy számít a véleményük.

6 fotolia 1. Vezetői összefoglaló februárjában a TNS Qual+ készített egy Kvalitatív Eurobarometer tanulmányt az unió 27 tagállamának ifjúsága körében az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatósága megrendelésére. A felmérés 170 fókuszcsoportot vett figyelembe, és a gyermekek jogainak kérdéskörét vizsgálta. A válaszadók, akik mind évesek voltak, és eltérő társadalmi-gazdasági és nemzetiségi köztük roma, szinti, vándorló, és speciális igényű gyermekek háttérrel rendelkeztek, megvitatták azon kérdéseket, melyeket a legfontosabbaknak tartottak jogaikkal, illetve általában a gyermekek jogaival kapcsolatban, valamint azokat az akadályokat, melyek hátráltatják a gyermekeket e jogok gyakorlásában. A beszélgetés annak megvitatásával folytatódott, hogy a válaszadók szerint hogyan lehetne ezeket az akadályokat leküzdeni, továbbá, hogy milyen konkrét javaslataik lennének arra, hogy a felnőtt világ mit tehetne a gyermekek jogainak jobb védelme érdekében. 1.1 GYERMEKNEK LENNI MA EURÓPÁBAN A válaszadók, az Európai Unióban élő mai fiatalok, pozitívan és majdnem egyenlő mértékben beszélnek: A felelősségtől és a nyomástól való viszonylagos szabadságukról Arról, hogy képesek szórakozni A támogatásról, amit kapnak A lehetőségeikről Arról a pozitív szerepről, amit a technológia játszik az életükben Az életük kevésbé jónak érzett területei közé tartoznak: A felnőttek nem bíznak eléggé bennük Elvárják tőlük a sikerességet A fizikai, és időnként a mentális zaklatás A saját életükkel kapcsolatos döntési szabadságuk korlátozottsága A függőség kockázata, valamint a jólétre leselkedő mentális és fizikai veszélyek A felnőtté válás sürgetése Nem elegendő tevékenység a szabadidejük eltöltéséhez A fiatalok úgy látják, hogy szüleik, családjuk, barátaik és sport / egyéb tevékenységbeli edzőik javarészt pozitív befolyással vannak az életükre. Ambivalensebben ítélik meg a tanárokat és a törvényt, ideértve a rendőrséget, és úgy látják, hogy a média egyaránt van pozitív és negatív befolyással. 1.2 A GYERMEKEK JOGAINAK MEGHATÁROZÁSA Kevés fiatal gondolkodik sokat az emberi jogokról, ha egyáltalán gondolkodnak róluk, és nem társítják azokat automatikusan a saját, illetve azok helyzetéhez, akiket

7 ismernek. Még kevesebbet gondolkodnak a gyermekek külön jogairól, noha úgy vélik, hogy az emberi jogok a gyerekekre is kiterjednek. Érzik azonban, hogy a gyerekeknek kell, hogy kifejezetten legyen joga az oktatáshoz. Az oktatáshoz való hozzáférésen túl úgy látják, hogy a gyerekek számára a legfontosabb jog az, hogy gyerekek lehessenek ; hogy ne terhelje őket felelősség, és hogy legyen lehetőségük játszani, nőni és fejlődni. A válaszadóink által megnevezett további kulcsfontosságú jogok a szólásszabadság, a fedélhez és ételhez való hozzáférés, a családban való élethez és a tisztelethez való jog, és az, hogy ne zaklassák őket. Sok gyerek utalt a beleszólási jogra, sokan szeretnének aktív részesei lenni azoknak a döntéshozatali folyamatoknak, amelyek közvetlenül érintik őket, az oktatással kapcsolatos döntésektől kezdve a szavazati jogig. Ez a kívánság újra és újra felmerült azokkal a területekkel kapcsolatban, ahol elvárásokat támasztanak feléjük, azaz ahol teljesíteniük vagy elérniük kell valamit (iskola, továbbképzés és munka). A szülők szétköltözését vagy válását megélő gyerekek azt is elmondták, hogy aktív részesei kívánnak lenni az őket érintő döntéseknek, és érezni akarják, hogy tiszteletben tartják a véleményüket. 1.3 A GYERMEKEK JOGAINAK VÉDELME A kutatás során egyértelműen meg lett különböztetve a gyerekek többsége, akik részt vettek a felmérésben, és akiknél nem állt fenn a jogaik megsértésének komoly veszélye, és azok a különböző speciális csoportokhoz tartozó gyerekek, akiket a válaszadók sebezhetőbbnek véltek. A különösen sebezhetőnek vélt gyermekcsoportok közé tartoztak: az erőszakkal vagy durva bánásmóddal szemben védtelen gyerekek; a zaklatás áldozatai; a nagyon szegények; az intézetben élő gyerekek; a hajléktalan gyerekek; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek; a kisebbségi etnikai csoportokhoz, pl. romákhoz, szintikhez vagy vándorlókhoz tartozó gyerekek. Azzal kapcsolatban, hogy mit lehetne tenni a gyermekek jogainak jobb biztosítása és erősebb védelme érdekében, a válaszadók áttekintették mind saját, mind a különböző csoportokba tartozó sebezhető gyermekek helyzetét. A fiatal európai polgárok úgy vélik, hogy a gyermekek jogainak biztosítása egyéni szinten elsősorban a szülők és a tanárok felelőssége, általánosságban pedig az államé 1, különös tekintettel a sebezhetőekre és a hátrányos helyzetben levőkre. A résztvevők azt szeretnék, hogy a gyermekek közelében lévő felnőttek figyeljenek jobban oda rájuk, valamint ügyeljenek a gyermekek jogaira leselkedő veszélyek 1 Az állam fogalma itt a helyi, regionális nemzeti, vagy akár európai szintű döntéshozókra és végrehajtókra utal és elég határozatlan, mivel a gyerekek is így használják e fogalmat. figyelmeztető jeleire. Azt is szeretnék, ha jobban ki lennének aknázva a technika és az internet nyújtotta lehetőségek arra, hogy bevonják a gyerekeket az őket érintő ügyekbe, illetve, hogy tájékoztassák őket a veszélyekről. A gyermekek több példával is konkretizálták, hogy a felnőtt világ mit tehetne jogaik megfelelőbb biztosításáért és védelméért. Azt akarják, hogy a felnőttek bízzanak meg jobban a gyermekekben, és jobban vonják be őket a döntésekbe Azt szeretnék, hogy a szülők jobban vonják őket be az őket közvetlenül érintő olyan döntésekbe, mint az iskoláztatás, a szülők különválása esetén az, hogy a gyerek hol éljen a továbbiakban, továbbá azt kívánják, hogy osszanak meg velük több információt a drogokkal és az alkohollal kapcsolatos veszélyekről. Az iskolai jogok biztosítása érdekében azt szeretnék, ha nagyobb figyelmet fordítanának a tanárok képzésében arra, hogy odafigyeljenek a gyerekekre és a gyerekek jogai megsértésének eseteire, illetve, hogy vegyék a gyerekeket komolyabban, különösen ha azok zaklatásukról számolnak be. A döntéshozóktól azt várják, hogy fokozottabban törekedjenek a fiatalokról alkotott közvélemény javítására és növeljék a gyermekek szabadidős, illetve jövőbeli munkalehetőségeibe történő beruházásokat, valamint azt, hogy hatékonyabban hajtsák végre a már létező törvényeket. Azt akarják, hogy az állam (helyi, regionális vagy nemzeti szinten) több fórumot támogasson annak érdekében, hogy a gyermekek hallathassák a hangjukat, történjen ez akár a választójog korhatárának leszállításával, gyermekjogi ombudsman vagy más védelmező 2 kinevezésével, vagy a politikai hatalomba bevonás egyéb formáin keresztül. Azt akarják, hogy kérjék ki a véleményüket, és hogy érezhető legyen, hogy ez számít is. Szeretnék, ha nagyobb támogatást kapna a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekekhez való pozitív viszonyulás, és ha ezek a gyerekek több oktatási és egyéb lehetőséget kapnának arra, hogy teljes mértékben integrálódjanak a többségi kultúrába és társadalomba. Azt akarják, hogy a felnőttek tartsák tiszteletben a gyermekek jogát arra, hogy gyerekek legyenek Azt szeretnék, ha a felnőttek világa több játszótérre és egyéb olyan központra adna pénzt, ahol általában 2 Védelmező alatt olyan személyt vagy személyeket értünk, aki vagy akik kiállnak a gyermekekért, szószólójukként lépnek fel és védik a jogaikat. 5

8 a gyerekek, illetve közülük különösen a sebezhetőek sportolhatnak, játszhatnak, vagy menedéket találhatnak. Szeretnék, ha a gyerekekre nem nehezedne túl nagy nyomás a tekintetben, hogy jól teljesítsenek az iskolában, és hogy különórákat vegyenek a szabadidő rovására. Több tájékoztatást akarnak a gyermekjogokról Azt szeretnék, ha a gyerekeknek lenne bátorsága ahhoz, hogy a családban és az iskolában felszólaljanak, ha úgy érzik, hogy sérülnek a jogaik; fontos a párbeszéd bátorítása. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy jogosan cselekszenek, ha hangot adnak aggodalmaiknak. Több információt szeretnének, így beszélgetéseket az iskolában a gyermekjogokról, és felvilágosítást azokról a helyekről, ahová segítségért fordulhatnak. Az információkat a gyerekek számára ismert interaktív technológiák segítségével érdemes átadni, például létre lehet hozni egy weboldalt a zaklatásról a gyermekek számára. A gyerekek ismerik a számítógépes zaklatást, és bizonyos fokig azzal is tisztában vannak, hogy óvatosnak kell lenni az internettel/ közösségi médiával kapcsolatban. A gyerekek örülnének a számukra létrehozott segélyvonalak, illetve a gyermekjogi ombudsmanok fokozottabb támogatásának. Annak is örülnének, ha lennének felvilágosító kampányok a szülők számára arról, hogy az alkohol vagy a drogok hatása alatti gondatlan magatartás ilyen károkkal járhat. Több támogatást akarnak ott, ahol erre szükség van Úgy érzik, hogy jobban oda kéne figyelni a sebezhető gyermekek helyzetére (akár otthon, akár az iskolában vagy máshol), és szükség esetén megfelelő támogatást kell nyújtani a szociális segítő szolgálatokon keresztül. Több pszichológiai segítségnyújtást szeretnének a rászoruló gyermekek számára az iskolában, és különösen a zaklatások áldozatai számára segítő csoportokat és terápiát. A szülőknek fel kell hívni a figyelmét a gyerekeikkel töltött idő fontosságára. 6

9 fotolia 2. Célok és módszertan 2.1 HÁTTÉR ÉS CÉLKITŰZÉSEK A gyermekjogi kvalitatív Eurobarométer tanulmány az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatósága megbízásából készült. A tanulmány átfogó célkitűzései a következők voltak: Annak megértése, hogy a gyermekek mely kérdéseket tartanak a legfontosabbnak a jogaikkal kapcsolatban Annak megértése, hogy a gyermekek milyen akadályokkal szembesülnek jogaik érvényesítése során A gyermekek véleményének felmérése azzal kapcsolatban, hogy szerintük mi lenne a megoldás ezekre a problémákra A jelen kvalitatív tanulmányt két kvantitatív Eurobarométer felmérés előzte meg az előző két évben, amelyekben azt vizsgálták, hogy a gyerekek mennyire vannak tudatában a jogaiknak, és hogy melyek a kulcsfontosságú kérdések a jogokkal kapcsolatban KUTATÁSI TERV Az egész unióban 170 vitacsoportot hoztak létre, melyekben gyermek vett részt. A széleskörűen reprezentatív minta minden tagállamban 15 és 17 év közti, városi és vidéki hátterű, szegényebb és gazdagabb társadalmi réteghez tartozó, és különböző etnikai hátterű lányokat és fiúkat tartalmazott. A válaszadóink között volt 51 speciális fizikai igényekkel rendelkező gyerek is. A terepmunkára februárban és márciusban került sor, országonként hat fókuszcsoport működött 23 tagállamban, illetve országonként nyolc csoport 4 másik tagállamban (Románia, Magyarország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ezek közül kettőben roma, szinti vagy vándorló közösségekhez 4 tatozó gyermekek voltak; mindegyikben egy csoport fiú és egy csoport lány. A Jogérvényesülési Főigazgatóság részletes háttéreligazítást tartott a moderátorok számára, és jóváhagyta a téma iránymutatót (a jelentéshez mellékelve). A résztvevők előtt a fókuszcsoportok működésének végéig nem fedték fel a projekt szponzorának kilétét. Felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy noha a válaszadókat a beszélgetések során arra ösztönözték, hogy vegyék figyelembe a fiatalabb korosztályok érdekeit is, a tanulmány megállapítása leginkább a felmérésben résztvevő korosztály nézeteit és véleményét tükrözi. A fókuszcsoportok ülései két órásak voltak, az ülésekre március 1-je és 12-e között került sor. A jelentésben számos helyen szerepelnek szó szerinti idézetek, mivel ez lehetőséget ad arra, hogy a válaszadók a saját nevükben beszéljenek, és az olvasó jobban megérthesse a gyermekek nézőpontját a tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban. A válaszadók neme és állampolgársága minden esetben feltüntetésre kerül, de a kiválasztott idézetek reprezentálják a többi tagállamból származó válaszadók hasonló kijelentéseit is, továbbá ez a minőség nem értelmezhető az érintett országra vonatkozó speciális utalásként. 7 3 Lásd a 235. Eurobarométer gyorselmérést HYPERLINK " ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_235_en.pdf" eu/public_opinion/flash/fl_235_en.pdf és a 273. Eurobarométer gyorsfelmérést HYPERLINK " fl_273_en.pdf" 4 A jelentés további részében a roma szóval a roma, szinti és vándorló közösségekre utalunk, és minden olyan esetben, ahol nem közvetlenül idézünk egy válaszadótól, mindhárom csoportot értjük alatta.

10 fotolia 3. Gyermeknek lenni 2010-ben A csoportokban a vitát olyan kérdésekkel kezdtük, amelyek közvetlenül érintik a válaszadókat mindennapi életük során. A válaszadók kaptak egy előzetes feladatot, amelynek során arra kellett válaszolniuk, hogy szerintük mitől nagyszerű és mitől pocsék ma gyereknek lenni. A kezdeti csoportbeszélgetések ezekre a kérdésekre fókuszáltak, ami a gyermekek életét befolyásoló tényezők fogalmának bevezetésével, és a későbbi vita alapanyagául szolgáló egyes kérdéskörök azonosításával járt. 3.1 A GYERMEKLÉT ELŐNYEI NAPJAINKBAN A évesek úgy érezték, hogy sok előnye van ma gyermeknek lenni Európában, a beszélgetés során azonban négy fő téma rajzolódott ki: a legtöbb gyermek örül annak, hogy: A fiatalság a szórakozás és a felelősségtől mentes élet ideje, sokan közülük most többet utazhatnak és több lehetőségük van, mint ahogy ez a múltban lehetséges volt. Felismerik a család és a barátok támogató hálózati szerepét, és értékelik a biztos családi háttér nyújtotta anyagi támogatást. A technológia szabaddá tesz, és új szórakozási, interakciós és kommunikációs lehetőségeket nyújt. Örülnek az egészségügyi szolgáltatásoknak, a tanulási lehetőségnek, a növekvő jólétnek és a felnőttektől kapott tiszteletnek. Minden elérhetőbb a számunkra, mint a szüleink vagy a nagyszüleink számára volt. Minden jobban kéznél van. Nem vagyunk annyira ellenőrzés alatt, mint ahogy az régen szokásos volt. (Szlovénia, lány) Előttünk nincsenek olyan, a politika teremtette korlátok, mint amilyenek a szüleink előtt voltak. (Cseh Köztársaság, fiú) Mobiltelefonok, az internet; anyukámnak nem volt semmi ilyesmije, én meg el se tudom képzelni az életem nélkülük. (Németország, lány) Én egy tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára létrehozott iskolába járok. Körülbelül nyolcan vagyunk egy osztályban. Szóval így a tanár sokkal több figyelmet fordít rám, mintha egy közönséges iskolába járnék. Nem hiszem, hogy régen is volt ilyesmi. (Hollandia, fiú) A fiatalok néhány tagállamban arról is beszéltek, hogy hogyan terjeszti ki hivatalosan szabadságukat az, hogy fiatalságukra tekintettel védi őket a törvény: A törvény a gyerekeket erősebben védi a rossz bánásmódtól. (Franciaország, lány) Egyes tagállamokban a gyerekek a felnőttektől kapott tiszteletet is a mai gyermeklét előnyei közé sorolták: Részt vehetünk a döntéshozatalban, és a felnőttek komolyabban vesznek minket. (Ausztria, lány)

11 A legtöbb gyermek úgy érzi, hogy a körülötte levők különösen a család védik és támogatják, noha voltak olyanok is, akiknek nem volt ilyen stabil a helyzete. 3.2 A GYERMEKLÉT HÁTRÁNYAI NAPJAINKBAN A mai gyermeklét előnyeihez hasonlóan a válaszadók a hátrányokkal kapcsolatban is sok közös dolgot neveztek meg. A fontosabb felvetett kérdések az alábbiak voltak: A tisztelet hiánya a felnőttvilág részéről A rájuk nehezedő nyomás, hogy legyenek sikeresek A szülői támogatás hiánya Külső korlátok és befolyások Nyílt nyomásgyakorlás, függőség és erőszak A TISZTELET HIÁNYA Sok gyermek úgy érzi, hogy nem kap elég tiszteletet a felnőttektől és általában a felnőttek világától. Senki sem hallgat meg minket, senki sem tudja, hogy mi mit akarunk, és különösen a politikusoknak fogalma sincs arról, hogy mi lenne nekünk a legjobb. Nagyon kiábrándító, mikor nálam idősebbekkel beszélek és a válasz az, hogy»te túl fiatal vagy ahhoz, hogy ezt tudd«. (Görögország, lány) Egyénként semmilyen beleszólásom sincs a politikába. (Lengyelország, fiú) Sokuk számára különösen fontos kérdés az, hogy az iskolában nem figyelnek oda rájuk. Egyesek úgy gondolják, hogy fiatalságuk miatt veszik őket semmibe. Sokan úgy gondolják, hogy aktívan diszkriminálják őket: Úgy gondolom, hogy a fiatalokat sokszor hibáztatják és megbélyegzik. Időnként az a közvélekedés, hogy valahogy»minden«a mi hibánk; mintha valami probléma lennénk a társadalom számára, vagy ilyesmi. (Finnország, fiú) "A rendőrség nagyon keményen bánik velünk, minden ok nélkül letartóztathatnak, azt hiszik, hogy bűnöző vagy csak azért, mert nagy kabátot hordasz. (Dánia, fiú) A rossz dolgok között sokszor említik azt, hogy nem lehetnek részesei az életüket érintő fontos döntéseknek, különösen olyan kritikus időszakokban, mint a szülők válása: Mikor a szüleim elváltak, rengetegen döntöttek»az én érdekemben«. Engem senki sem kérdezett meg. Kész tények elé állítottak, és nekem el kellett fogadnom a döntéseket, amiket az érdekemben hoztak. Nem vagyok sem ostoba, sem képtelen arra, hogy véleményt formáljak magamnak a helyzetről. (Luxemburg, fiú) A RÁJUK NEHEZEDŐ NYOMÁS, HOGY LEGYENEK SIKERESEK Sokan érzik úgy, hogy nagy nyomás nehezedik rájuk annak érdekében, hogy sikeresek legyenek a tanulmányaik és vizsgáik során, és hogy jól teljesítsenek a jövőben: Túl sok a tanulás; túl sokat követelnek tőlünk. (Szlovénia, lány) A szülők, a társadalom és a tanárok; nagyon sokat várnak el tőlünk, és azt akarják, hogy menjünk egyetemre és legyünk sikeresek a jövőben. (Észtország, lány) Néhányan úgy érzik, hogy túl nagy hangsúlyt kap a tanulásban elért siker, és ugyanakkor túl kevés lehetőséget kapnak nagytinédzserként a szórakozásra: Amikor fiatal vagy, csomó mindent csinálhatsz, de a mi korosztályunknak, nekünk semmi [lehetőségünk], hacsak nem [érdekel] a sport. (Írország, lány) A SZÜLŐI TÁMOGATÁS HIÁNYA Sok gyerek úgy érzi, hogy nem kap elég támogatást a családjától. Több országban voltak olyan megjegyzések, miszerint a dolgozó szülők annyira elfoglaltak a pénzkereséssel, hogy nincsen idejük a gyerekeikre. Nagyon magányosnak érzed magad, és arra gondolsz, milyen lenne, ha a szüleid otthon lennének, és megkérdeznék tőled, hogy érzed magad. (Németország, lány) KÜLSŐ KORLÁTOK ÉS BEFOLYÁSOK A éves korosztályban sok gyereket idegesítenek a különböző arra vonatkozó korlátozások, hogy mi mindent nem csinálhatnak, különösen az, hogy nem vezethetnek. Sokan említették a életük negatív vonatkozásai közt azt is, hogy nincs lehetőségük részmunkaidős, vagy egyéb munkával pénzt keresni. Úgy érzik, hogy a gazdaság ellenük fordult épp akkor, mikor el akartak kezdeni pénzt keresni. Jelenleg sok a munkanélküli fiatal, és nekem nem tetszik, hogyha nem vagy még 16 éves, csak béna munkákat kaphatsz, mint az újságkihordás. Régebben sokkal egyszerűbben lehetett jó kis munkákat találni. (Hollandia, lány) A KORTÁRSAK ÁLTAL GYAKOROLT NYOMÁS, FÜGGŐSÉG ÉS ERŐSZAK Sokan felismerik, hogy veszélyt és kockázatot jelent az életükre, ha nemkívánatos ismeretségek potenciálisan destruktív szokások és függőségek fele terelik őket. Az is kitűnt, hogy a fiatalok egymásra gyakorolt befolyását is potenciálisan fenyegetőnek látták a kortársaknak való megfelelés kényszere miatt: 9

12 Még több rosszra csábítás; drogok, dohány, alkohol. (Észtország, fiú) Próbálsz dohányozni és szívni, hogy menő legyél és bevegyenek a bandába. (Svédország, fiú) A tagállamok több, mint felében említették az erőszakot a gyermekek életét beárnyékoló tényezők között: Vannak olyan bandák, akik egy cigiért képesek ölni, és szemét módon viselkednek, mikor együtt vannak. (Olaszország, fiú) Vannak olyan gyerekek, akik azt hiszik, hogy az a normális, ha az apjuk elveri őket, ha ideges (Bulgária, lány) Az emberek jobban félnek. Ezért aztán a szüleid is elkezdenek aggódni miattad. A társadalom ijesztőbb lett. (Írország, lány) 3.3 A GYERMEKEK ÉLETÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A gyerekeknek át kellett gondolniuk, hogy érzésük szerint ki, illetve mi van a legnagyobb befolyással az életükre, a választásaikra és a döntéseikre. Ha komolyan sportolsz, az edzők kicsit olyanok, mint a tanárok, nyilván számít, hogy mit gondolnak vagy mondanak. (Finnország, lány) A média szintén egy olyan feltüntetett befolyásforrás, amivel kapcsolatban a gyerekek megosztottak: a tekintetben pozitívan ítélik meg, hogy hozzáférést biztosít az információkhoz és lehetővé teszi, hogy halljanak arról, mi történik a nagyvilágban, de negatívan abból szempontból, hogy erőszakos, materializmusra ösztökél és lehetővé teszi, hogy olyanok lépjenek kapcsolatba a gyerekekkel, akik ártani akarnak nekik. A tv-ben sok az erőszak. De azért jó is van benne, sok mindent megtudunk belőle. (Románia, fiú) A rendőrséget és a törvényt szintén sokféleképp látják, ezek közt egyaránt van pozitív és negatív: Fontos, hogy egy társadalom meghatározott törvények szerint éljen, hogy béke legyen. (Németország, fiú) Ha egy nagy csoportban vagy, a rendőrök azonnal elítélően bánnak veled. A semmi miatt diszkriminálnak minket. (Írország, lány) 10 A gyerekek meglátása szerint a szülők, a nagycsalád és a közeli barátok vannak a legnagyobb hatással az életükre, és az ő nézeteik befolyásolják leginkább döntéseiket: A család minden; hagyomány, mikor megházasodsz, minden egy romának. Sok elvárás van, házasság, gyerekek, az, hogy milyen családba házasodsz. (Egyesült Királyság, lány) Engem a barátaim befolyásolnak pozitív módon. Mikor problémáim vannak, segítenek. (Románia, fiú) Ezen a közvetlen körön túl szinte mindig a tanárok szerepelnek következőként a legnagyobb befolyással bírók listáján. Azonban ezt a kapcsolatot, illetve befolyást jellemzi leginkább kettősség: Ha nem szeretnek minket, végünk van, nem tehetünk semmit. (Franciaország, fiú) A tanár lehet egyfajta pótszülő; az időnk felét velük töltjük. A kisebb gyerekek számára tényleg olyanok, mint a szülők. (Bulgária, lány) Sok fiatal érzi úgy, hogy a sportedzők gyakran játszanak fontos szerepet számukra. A legtöbb gyermek számára a politika és a politikusok meglehetősen távolinak tűnnek: Elég kis befolyással van. Jelenleg, mikor nem igazán viselünk felelősséget, a politikusok befolyása mérsékelt. (Franciaország, fiú) 3.4 A GYERMEKEK ELMONDJÁK VÉLEMÉNYÜKET Végül, mikor a válaszadók áttekintették tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogy milyen gyereknek lenni 2010-ben, arra kellett válaszolniuk, hogy érzésük szerint a társadalom mennyire figyel oda a véleményükre. A gyermekek elsöprő többsége azt nyilatkozta, hogy elégedett azzal a figyelemmel, amit a szüleiktől, a tágabb családtól és barátaiktól kapnak. Tudjuk, hogy a szüleink a szüleink. Figyelnek rám, és el is fogadják a véleményemet. Van, amikor tiszteletben tartják, és van, amikor nem. (Luxembourg, lány) Nekem olyan szüleim vannak, akik próbálnak egyenlőként kezelni, és tisz teletben tar tani a véleményemet, de a legjobb barátom anyja úgy kezeli őt, mint egy babát, aki nem tud értelmesen választani. (Cseh Köztársaság, fiú)

13 A szülői tekintélyt nagyobbrészt elfogadják, de néhányan a korosztályból már elkezdik rossz néven venni: Szabadnak lenni, elmenni a szüleimtől; egyedül lenni a saját házamban. Nem szeretem, mikor kiabálnak velem, hogy hol voltál? Mit csináltál? (Románia, lány) Piszkálnak. Ez az én házam, és itt ezek a szabályok. (Szlovénia, fiú) A legtöbb gyerek elismeri, hogy a család és a barátok közvetlen körén kívül is gyakran lehetőségük van elmondani, amit gondolnak, és tanácsot kérni a döntéseikhez, de sokan hiányolják azt, hogy nem hallgatják meg őket olyan fontos témákban, amik befolyásolják az életüket, mint amilyenek például az oktatási rendszerre vonatkozó törvények. Azt akarom, hogy lépjenek, miután meghallgattak minket. Most nem számít, hogy szólsz nekik vagy sem. A párbeszéd csak időpocsékolás, eredménytelen. (Litvánia, fiú) Szeretnék elmondani valamit a környezetvédelemről. A felnőttek döntenek mindenről számunkra, de hamarosan ránk szakad az egész és nekünk kell majd megoldani. (Hollandia, lány) Az, hogy legyen több jogunk ne csak elmondani a véleményünket, hanem, hogy meg is hallgassanak és vegyék figyelembe a mondandónkat. Elvileg jogunk van erre, de nem törődnek ezzel. (Litvánia, lány) Voltak azonban olyan esetek is, amikor a fiatalok pozitívabban nyilatkoztak arról, hogy mennyire hallgatják meg őket: Amikor leszerelték a kosárlabda-pályát, írtam egy levelet, és egy hónappal később visszaszerelték. (Belgium, fiú) Manapság jobban meghallgatják a fiatalokat mindenki hozzájárulhat egy kicsit a társadalomhoz." (Dánia, fiú) A résztvevők számára az iskola, illetve kisebb mértékben a politika azok a területek, ahol érzésük szerint nem kellőképp veszik figyelembe mondandójukat: A politika esetében egyesek örülnének annak, ha lenne lehetőségük jobban bekapcsolódni: Az iskolaigazgató irodája időnként cenzúrázza azt a független iskolai hírlevelet, amit a diákok készítenek a diákoknak. (Lengyelország, lány) Az iskolában akárhányszor mondtunk valamit, teljesen hiábavalónak bizonyult az egész. Nem figyelnek ránk a korunk miatt. (Spanyolország, lány) Nincs semmi beleszólásunk a politikába, ha táblákkal rohangásznák és tinédzser-lázadást robbantanánk ki, az se változtatna semmin, mert mi nem számítunk a politikában. Mi nem dönthetünk és szavazhatunk a törvényekről; a törvények kötelezőek, de nem mi választunk, hanem a szüleink. (Franciaország, lány) A fiatalok gyakran érzik úgy, hogy csoportosan nagyobb esélyük van a befolyásolásra: Az iskolánkban van egy diákparlament, ahol minden osztályból van 3-3 képviselő, és ahol a javaslatainkat megvitatják, és a legtöbb esetben elfogadják. (Bulgária, fiú) Nem hinném, hogy ha én hirtelen előállnék egy javaslattal, akkor csökkentenék az adókat, de ha egy egyformán gondolkozó csoport tagja vagy, akkor elérhetsz valamit. (Dánia, fiú) 11

14 fotolia 4. A gyermekek jogai Azután, hogy megvizsgálták a gyerekek nézeteit arról, hogy milyen gyereknek lenni 2010-ben, a beszélgetés az emberi jogokra, illetve különösen a gyermekek jogaira terelődött. Ezen a ponton a résztvevőket arra bátorították, hogy átfogóbban gondolkodjanak; általában a gyermekek jogairól, és ne csak a saját személyes helyzetükről. 4.1 AZ EMBERI JOGOK ELMÉLETE Úgy tűnik, az uniós fiatalok mindennapjaik során nem sokat gondolkodnak az emberi jogokon, illetve a gyermekek jogain. Ösztönzésre képesek voltak viszonylag szabadon beszélni az emberi jogokról, de az már nehezebben ment számukra, mikor kifejezetten a gyermekjogokról kellett beszélniük. A legtöbb gyerek ismerte az emberi jogok fogalmát, de csak nagyon általánosságban, és elég elvont módon. Az emberi jogok fogalmának értelmezésével, az eredetükkel, illetve a megjelenési formájukkal kapcsolatban különféle válaszok születtek: Az emberi jogok azok a jogok, amik minden embert, férfit és nőt megilletnek; a (francia) forradalom után lett így, azaz, hogy mindenki egyenlő, az egyént tisztelni kell, a gyermekek jogai pedig ugyanezt jelentik. (Franciaország, fiú) Ezek azok az alapvető dolgok, amiket az embernek joga van megtenni, azok, amikre igazán szüksége van, és azok, amik nélkül nem lehet meg. (Hollandia, lány) Az ember jogai addig terjedhetnek, amíg nem sértik egy másik ember jogait. (Ciprus, fiú) Hallottam már róla (az emberi jogokról), de nem tudom, mi az. (Spanyolország, lány) Az országok többségében a válaszadók főleg az iskolai órákon hallottak az emberi jogokról és a szabadságjogokról. A tv, az internet, az egyéb médiák és a szülők pedig további olyan csatornák, amiken keresztül a válaszadók hallottak ezekről a fogalmakról. Ezek a források azonban csak elszigetelt esetekben kerültek említésre. Amikor spontán megkérdezték őket, hogy szerintük az embereknek milyen emberi jogaik vannak (illetve kellene lenniük), a résztvevők hosszas válaszlistát állítottak össze, amit nyilvánvalóan befolyásoltak gyermeklétük problémái, illetve a gyermekekkel való törődésük. Az alábbi lista azokat a jogokat mutatja, amik viszonylag gyakran kerültek említésre, a sorrend pedig nagyjából tükrözi, hogy az adott jog milyen gyakran szerepelt a válaszok között. Az oktatáshoz való jog Szólás / a véleménynyilvánítás szabadsága

15 Étel / ital / ruha Lakóhely / menedék Egészségügyi ellátáshoz való jog Egyenlőséghez való jog / diszkriminációmentesség A vallás megválasztása Döntési szabadság Családhoz / szeretethez való jog Az élethez való jog A zaklatástól /erőszaktól való védelem joga Igazságszolgáltatáshoz való jog A munkához való jog A biztonsághoz való jog A szexuális választáshoz / orientációhoz való jog Szavazati / együttdöntési jog Szabadidőhöz való jog Rasszizmus elleni jog 4.2 A GYERMEKEK SAJÁTOS JOGAI A válaszadók többsége úgy látta, hogy a gyermekek jogainak nagyjából ugyanazoknak kell lenniük, mint az általuk megnevezett általános emberi jogoknak. Azonban mikor arról kérdezték őket, hogy ők milyen jogokat javasolnának kifejezetten a gyerekeknek, a válaszadóktól sokféle további javaslat érkezett: Az alábbi lista mutatja a főbb javaslatokat, ismét az említés gyakoriságának sorrendjében: Játékhoz / gyermekkorhoz való jog Lakóhely megválasztásának joga (ha a szülők elválnak) Sportoláshoz való jog (anyagi feltételek biztosítása) A gyerekkorú áldozatok védelme a pornográfiától / molesztálástól / prostitúciótól Hibázáshoz / büntetlenséghez való jog A tájékoztatáshoz való jog A személyazonosság védelméhez / az internetes biztonsághoz / a számítógépes zaklatástól való védelemhez való jog A képzéshez / a későbbi önálló életre való felkészítéshez való jog Az iskolai tárgyak megválasztása előtt a jobb tájékoztatáshoz való jog A nem dolgozáshoz való jog A meghallgatáshoz való jog A lassú felnövéshez való jog A legtöbb fenti ötlet viszonylag elvont fogalmakhoz kapcsolódik; információ, szeretet, tisztelet, jó társadalomban való élet. A második csoport olyanok jogaihoz kapcsolódik, akik sebezhetőbbnek tűnnek (testi problémákkal küzdők, lassú tanulók). 13

16 Istockphotos 5. Segítség és támogatás A válaszadók folyamatos ösztönzést kaptak arra, hogy gondolják át, a felnőttek világa hogyan tudná jobban támogatni és védeni a gyermekek jogait, illetve hogyan tudná a gyerekeket felvilágosítani ezekről a jogokról. Ez a fejezet összegzi az e témában felmerült fő kérdéseket, illetve példákat tartalmaz a gyereknek a csoportfoglalkozások során tett javaslataira. Amellett, hogy javaslatokat tettek azokra a fő kérdésekre, amikkel szeretnék, ha foglalkozna valaki, valamint a támogatás olyan formáira, aminek a gyerekek örülnének, a válaszadók ötleteket adtak arra vonatkozóan is, hogy a gyerekek mely csoportjai a legsebezhetőbbek, milyen konkrét kérdésekkel kéne foglalkozni, és mely területeken lehetne segítséget nyújtani. A válaszadók beszélgettek arról, hogy hogyan lehetne a gyerekek jogait jobban védeni. A prioritások tagállamonként változnak, de voltak közös, általánosan szükségesnek látott kérdéskörök: A már létező jogszabályok végrehajtása a gyermekek hatékonyabb védelme érdekében; különösen a gyerekeket a zaklatástól védő jogszabályok esetében, továbbá nagyobb készség a rendőrség részéről arra, hogy meghallgassák a gyerekeket, illetve tiszteletben tartsák a jogaikat. Ennek a szakasznak az első része a gyerekeknek jelenleg nyújtott támogatásokat veszi át, ezt követik a gyerekek ötletei arról, hogy még milyen forrásokra, illetve támogatástípusokra lenne szerintük szükség, majd a harmadik rész tartalmazza azon gyerektípusok bemutatását, akik a válaszadók szerint sebezhetőek, illetve a javaslatokat arra vonatkozóan, hogy mi lenne a megoldás kifejezetten ezeknek a sebezhető csoportoknak a segítésére és támogatására. Több anyagi támogatás a társadalom kevésbé tehetős tagjai számára Több tájékoztatás a gyermekek jogairól és arról, hogy hova lehet segítségért és tanácsadásért fordulni Több pszichológiai támogatás az iskolában azoknak, akik veszélynek vannak kitéve Több létesítmény a fiatalok számára központok, ifjúsági szervezetek, sportlétesítmények annak érdekében, hogy legyenek biztonságos helyeik, ahová elmehetnek 5.1 A TÁMOGATÁS JELENLEGI FORRÁSAI Ha a gyerekek a jogaikról, illetve arról gondolkodnak, hogy azok mit jelentenek a számukra, akkor először nyilvánvalóan otthoni életük és az iskola kontextusában gondolkodnak. A legtöbben ebben a két kontextusban tudták elmondani, hogy hogyan reagálnának akkor, ha úgy éreznék, hogy a jogaik veszélyben vannak. A hangsúly itt azon volt, hogy pillanatnyilag mit tekintenek támogatásforrásnak. Először

17 azok a források kerülnek tárgyalásra, amelyeket a gyerekek a legfontosabbnak tartanak, aztán azok, amelyekhez csak alkalomszerűen, vagy speciális körülmények fennállása esetén fordulnak. Amikor a gyerekeknek azt kellett átgondolniuk, hogy mi tennének, ha a jogaikat otthon elvennék vagy megsértenék (például erőszak, elhanyagolás vagy zaklatás esetén), a többségük Európa szerte azt válaszolta, hogy először a családhoz és a barátaikhoz fordulnának. A családunk mondja meg, mit kell tenni, mert végül is ők ismernek minket és az életet. Nem mindig tudják, mi a legjobb, de van, hogy tényleg tudnak segíteni. (Lengyelország, fiú) Olyasvalakihez fordulok a problémáimmal, aki jól ismerek. (Hollandia, lány) Ha egy lányt megver t az apukája, fordulhat a nagymamájához. (Belgium, lány) Jobban lehet beszélni a testvérekkel, mint a szülőkkel. (Olaszország, fiú) Engem a barátaim befolyásolnak pozitív módon. Mikor problémáim vannak, segítenek. (Románia, fiú) Néhányan azonban azt válaszolták, hogy lehetőleg nem beszélnének ilyen problémákról a szülőkkel vagy a barátokkal, hanem közvetettebben közelítenék meg a kérdést: Először az interneten keresnék, nem szeretnék odamenni és szemtől-szembe beszélni senkivel. (Finnország, lány) Egyesek egyáltalán nem szeretnének beszélni efféle problémákról: A legtöbb gyerek csak tűr, mert azt gondolják, hogy túl kicsik ahhoz, hogy egy tanárhoz vagy a rendőrséghez forduljanak. (Észtország, fiú) Az iskolai jogsértések esetében a legnagyobb problémának a többi gyerek általi zaklatást és a tanárok viselkedését érzik, különösen azt, hogy nem veszik elég komolyan, ha beszámolnak nekik a zaklatásról, illetve túl sok munkát várnak el, amivel értelmetlen nyomásnak teszik ki a fiatalokat. Amennyiben az iskolában sérülnének a jogaik, a legtöbb fiatal először a szüleinek szólna, noha nem mindegyikük vonja be szívesen a szülőket az iskolában történtekbe: Elmondanám a szüleimnek de rossz érzés megmondani a szülőknek, hogy megütöttek az iskolában. (Spanyolország, fiú) Kifejezetten zaklatás esetén sokan nem fordulnának a szüleikhez, hanem saját megoldást találnának : A barátaimmal megoldanánk a helyzetet. Nincs szükség rendőrségre vagy felnőttekre. (Luxembourg, fiú) A gyerekek úgy látják, hogy a tanáraik, illetve az iskola személyzetének idősebb tagjai is nyújthatnak segítséget mindenféle nehéz helyzetben: Ők mindig ott vannak. Ha beszélni kell valamiről, lenne pár tanár, akihez lehetne fordulni, vagy tanácsot kérni tőlük. (Írország, lány) Olyan helyzetekben azonban, ha egy tanár sértené meg a gyerek jogait, sok válaszadó arról számolt be, hogy vonakodna más tanárokhoz vagy a szüleihez fordulni, mivel úgy látják, ez megtorlással járhatna. Ha elmondod, hogy baj van egy tanárral, pl. hogy rasszista, a tanár utána rád szállhat ( a tanár ellened fordul), az iskola meg nem fog tenni semmit. (Belgium, fiú) Egyes tagállamokban a gyerekek elmondták, hogy az iskolájukon keresztül lehetőségük van pszichológiai segítséget igénybe venni. Ezt értékes, fontos és megbecsülendő szolgáltatásnak tartják azokon a helyeken, ahol rendelkezésre áll: Egy pszichiáterrel beszélnék a rossz bánásmódról; olyasvalakivel, akit nem ismerek, akiben megbízhatok, és tudom, hogy segíthet nekem. (Franciaország, fiú) A jog, hogy beszélj valakivel, akiben megbízhatsz, anélkül, hogy a szüleid tudnának erről. Bizalmasan olyannal, aki nem mondja el másnak, olyan, aki közt és közted lehet egy kötelék. (Belgium, lány) Az iskolán keresztül nyújtott további segítség egyéb, egyes esetekben említett formái közé tartoztak az iskolai tanácsadók, a gyermekjogvédők, az egyház és a gyermekvédelmi ügynökségek. Úgy tűnik, a gyerekek általában elégedettek az iskolában kapott támogatással, de sokan sokkal többet szeretnének; különösen szakember pszichológus, vagy olyan tanár segítségét, aki képes észrevenni a problémákat. 5.2 EGYÉB TÁMOGATÁSFORRÁSOK Az unió minden részében akad sok olyan gyermek, akik a családon, a barátokon és a tanárokon túl nincsenek tisztában az olyan szakosodott szolgálatokkal és forrásokkal, ahova a problémáikkal fordulhatnának. A felmérés során megneveztek azonban néhány más 15

18 16 lehetséges segítségforrást, köztük a rendőrséget, a segélyvonalakat, a szociális szolgálatokat és a bíróságokat. A felméréssel érintett korosztály elég ambivalensen ítéli meg a rendőrséget; úgy látják, hogy nagyon súlyos problémák esetében hozzájuk kell fordulni, de elég sok negatív érzésük is van velük kapcsolatban. Ez bizonyos esetekben azért van, mert úgy látják, hogy a rendőrök is részét képezik a társadalom a évesek életére gyakorolt korlátozó hatásának, máskor azért, mert úgy érzik, a rendőrök nem veszik elég komolyan a gyerekek aggodalmait, vagy extrémebb esetekben nem tesznek kellő erőfeszítéseket a gyermekjogok megsértésével kapcsolatos esetek felderítésére. A hivatalhoz fordulás a évesek számára az utolsó lehetőség, de egyértelmű, hogy néhányuk extrém esetekben a rendőrséghez fordul, például, ha utcai erőszak áldozatául esnek: Írtunk a rendőrségnek, mert senki máshoz nem lehetett fordulni. (Litvánia, fiú) A fiatalok általában örülnek annak, ha rendelkezésre állnak segélyvonalak. A válaszadók fontosnak vélik, hogy szükség esetén legyen egy független forrás, ahonnan segítséget és tanácsot lehet kérni. Néhány országban a gyerekek elismerően beszéltek egyes hivatalos vagy önkéntes szervezetekről, amelyeket kifejezetten az ő megsegítésükre hoztak lére. Szintén hasznos kiegészítő segítségforrásnak tekintik a szociális szolgálatokat azokon a helyeken, ahol ezek rendelkezésre állnak. Noha csak néhány gyerek említette őket, de ők elismerően beszéltek róluk. A szociális szolgálatokhoz hasonlóan a bíróságok gyermekjogvédő szerepe is csak ritkán került említésre, de azokban az esetekben, ahol ez mégis megtörtént, a megjegyzések pozitívak voltak. A gyerekek a bíróságokat nem csak a megrovó szerepkörben látják, hanem lehetőségként a bajba került fiatalok problémái megoldása számára. 5.3 EGYÉB ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT TÁMOGATÁSFORRÁSOK Annak megvitatása mellett, hogy hová fordulnának, ha a jogaikat megsértenék, a résztvevőket arra is bátorították, hogy tegyenek javaslatokat arra, hogy szerintük a felnőttek világa hogyan kommunikálhatná és védhetné jobban a gyerekek jogait. Ezekből a beszélgetésekből világosan látszik, hogy a gyerekek nem érzik úgy, hogy erős jogosítványokkal rendelkeznének ezen a területen, valamint tisztában vannak saját tapasztalatlanságukkal. Ezért mikor azon gondolkodtak, hogy szerintük mi kéne, hogy legyen a gyermekjogok támogatásának forrása, főleg két irányban indultak el: A gyerekekhez közeli felnőttek, különösen a szülők és a tanárok Hatóságok és közintézmények (helyi, regionális, országos vagy akár európai szinteken) Szülők és tanárok: A válaszadók úgy érezték, hogy a gyerekekhez közel álló felnőttek sok esetben játszhatnának nagyobb szerepet a gyerekjogok sérülésének megelőzése érdekében, illetve figyelhetnének a megelőző jelekre. fotolia

19 Javasolták például, hogy jó lenne, ha a felnőttek észrevennék, ha a gyerekek csendesebbek, visszavonultabbak lesznek, vagy bizonytalannak tűnnek. A szülőknek többet kéne beszélgetniük a gyerekeikkel. (Cseh Köztársaság, lány) Mi nem tehetünk sokat, a szüleink feladata, hogy ügyeljenek a dolgokra. (Franciaország, lány) A gyerekek általában bizalmasan és kettesben szeretnének segítséget kapni egy felnőttől, de néhányan azt mondták, hogy örülnének független szakértőktől kapott segítségnek még akkor is, ha ez nem közvetlenül történne, hanem például a számítógépes zaklatás áldozatai esetében online segítségnyújtás formájában. Bizonyos esetekben a gyerekek úgy érzik, hogy az egyébként jó szülők nem érnek rá a gyerekeikre, nem fordítanak rájuk elég időt és figyelmet a munkájuk vagy egyéb kötelezettségeik miatt. Az, hogy a szülők egyszerűen csak legyenek elérhetőek egyértelműen fontos a gyerekek számára. A hatóságok és közintézmények szerepe széles körben elismert, noha a felmérésben résztvevő gyerekek a beszélgetés során némiképp bizonytalanok voltak ezek rendeltetésével, illetve a szakkifejezésekkel kapcsolatban. A beszélgetésből azonban világosan kitűnik, hogy a gyerekek meglátása szerint a hatóságok nagy szerepet játszanak öt kulcsterületen: A fiatalok érdekeit szolgáló kezdeményezések támogatása A közvélemény viszonyulásának átalakítása és információ szolgáltatás A fiatalok bevonás a döntésekbe (mind az őket közvetlenül érintőkbe, mind az általános döntésekbe) Célirányos fejlesztési programok A jogszabályok érvényesülésének biztosítása A gyerekek egyértelműen határozott és nagyvonalú hatósági beavatkozást várnak; nem egyszerűen azt várják az államtól, hogy nyújtson anyagi támogatást a veszélyeztetett gyerekek családjainak, hanem azt is, hogy szigorúan lépjen fel, biztosítsa azt, hogy az emberek tegyenek eleget a gyermekek jogait védő jogszabályokban foglaltaknak, illetve aktívan kényszerítse ki ezeket jogsérelem esetén. Javaslatként megfogalmazódott, hogy fontos az, hogy a gyerekek tudják, van elérhető segítség és lehet a dolgokon javítani. A felnőtteknek mindent meg kéne tenniük annak érdekében, hogy a gyerekek megértsék, hogy a problémákat meg lehet oldani, és a gyerekek ne érezzék úgy, hogy a világ gonosz. (Lettország, lány) A gyerekeknek a támogatásra vonatkozó főbb javaslatai az alábbiakban kerülnek kifejtésre: A FIATALOK ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSA Egyetértés volt a tekintetben, hogy az eddigieknél nagyobb gondot kellene fordítani a gyermekeknek szóló lehetőségekre, ideértve a gyerekprogramokat, illetve a gyerekeknek szánt olyan közösségi tereket, mint a pihenőés a játszóterek, a sportpályák, gyermekközpontok. A válaszadók úgy látták, hogy ez minden gyerek javára szolgálna, de különösen a legveszélyeztetettebbekére: Több hely kellene a fiataloknak, ahol összegyűlhetnek anélkül, hogy ezzel másokat zavarnának. (Hollandia, fiú) Tinédzserként két szék között a padlóra kerülsz. Mikor gyerek vagy, elmehetsz a játszóterekre vagy a parkokba, mikor meg felnőtt vagy, illetve elmúltál tizennyolc éves, szó szerint azt tehetsz, amit akarsz, de mikor tinédzser vagy, semmi lehetőség sincs előtted. Egyszerűen meg vagy rekedve két világ között. (Írország, lány) Több ifjúsági-központ. (Svédország, lány) Nem csak arról van szó, hogy több olyan helyet akarnak, ahol össze tudnak gyűlni, illetve elfoglalhatják magukat: egyesek azt javasolták, hogy az ilyen helyek egyben hajlékot vagy menedéket is nyújthatnának a szegényeknek, illetve a hátrányos helyzetben levőknek: Olyan ingyenes központokat kellene létrehozni, ahol a gyerekek és a fiatal felnőttek ismerkedhetnek, összejöhetnek, szórakozhatnak, játszhatnak, és ahol van egy hozzáértő személy, akihez fordulni lehet személyes szorongás vagy hasonló bajok esetében. (Szlovénia, lány) A KÖZMEGÍTÉLÉS ÁTALAKÍTÁSA ÉS INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS A fiatalok Európa szerte azt javasolták, hogy az államnak proaktívabban kellene a közvéleményben tudatosítani a gyerekek jogait és a gyerekekre leselkedő veszélyeket, illetve megváltoztatni az ezekkel kapcsolatos vélekedést. A menedékhelyek és más intézmények képviselői jöjjenek el az iskolákba, és beszéljenek a tanulóknak a menedékhelyekhez kapcsolódó témákról és a gyermekjogokról. (Ciprus, fiú) Egy»Gyermekjogok Alapítvány«létrehozása. (Hollandia, lány) A gyerekeknek szóló felvilágosítás visszatérő téma volt, és sokan javasolták, hogy nagyobb hangsúlyt kellene helyezni 17

20 arra, hogy az iskolák bevonásával növeljék a gyerekek tudatosságát jogaikkal kapcsolatban. Korán kell elkezdeni (az emberi jogokról beszélni) és folyamatosan foglalkozni kell velük, hogy magától értetődővé váljanak. (Svédország, lány) Az iskola, mint a felvilágosítás helye az emberi jogokról. (Németország, fiú) A gyermekvédelmi ügynökség, illetve a gyermekjogok védelméért felelős intézmények nevei és elérhetőségei azok az információk, amik hiányoznak számunkra. (Bulgária, lány) Létrehozhatnának központokat a fiataloknak, 24 órában hívható forródróttal. Adhatnának tanácsokat, hogy hova érdemes fordulni vészhelyzetben a szociális szolgálatok mozgósítása érdekében. A 112 egészségügyi vészhelyzetekre való, azt nem fogjuk hívni. (Portugália,, lány) 18 Egyértelmű, hogy a gyerekek örülnének annak, ha több felvilágosítást kapnának mind a jogaikat fenyegető lehetséges veszélyekről, mind arról, hogy hova fordulhatnak segítségért. Számos javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogyan lehetne erről tájékoztatást nyújtani, ideértve: Az iskolákban, mind az órák során, mind kevésbé hivatalos módokon E célból felállított szervezeteken keresztül Speciális telefonszámok biztosításával Eseményeken, illetve tájékoztató kampányokkal A köz- / társadalmi tudatosság fokozását célzó, főműsoridős tv-programokkal, amik mutatnának könnyen hozzáférhető elérhetőségeket Az interneten. Reklámokkal, vagy beszélgetésekkel azokon a helyeken, ahol a gyerekek a szabadidejükben találkoznak Olyan tájékoztató röplapokat kell csinálni, amiken rajta vannak azok a számok, amiket a fiatalok hívhatnak, és aztán elhelyezni őket az iskolákban, a polgármesteri hivatalokban, boltokban. (Franciaország, lány) A válaszadók hangsúlyozták a mai technológia, az általuk is mindennaposan igénybe vett média használatának fontosságát a velük való kommunikáció terén: Kéne egy internetes oldal, ahol szerepelne a gyerekek segítésére szolgáló összes cím. (Luxembourg, fiú) Sokat vagyunk az interneten az olyan oldalakon, mint a Facebook, sokat kommunikálunk egymással, lehet látni mindent, és tudjuk, mi történik. (Franciaország, fiú) A gyerekek örülnének kifejezetten a gyermekjogok védelmére létrehozott csoportnak vagy szervnek, egy gyermekek védelmezőjének vagy egy gyermekjogi ombudsmannak. Számos válaszadó felismerte, hogy szükség vagy valakire, aki a gyermekjogok ügyvédjeként és szószólójaként lép fel: Speciális intézményekre van szükségünk a fiatalabb gyerekek számára. Itt nagyon bürokratikus a helyzet, és egy évesnek fogalma sincs arról, hogy hogyan küzdjön meg ezzel. (Németország, fiú) Istockphotos