Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 03-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

Átírás

1 I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 03-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása 2

2 I/B kötet 2. oldal Iktatószám: Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása Az anyagot készítette: Bálint Gabriella főigazgató Lénárt Miklós alapellátási igazgató Simon János szakmai vezető Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek:

3 I/B kötet 3. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesterétől Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása Tisztelt Közgyűlés! Az 1993.évi III. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény, 92.. (3) bekezdése alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A Sztv (5) bekezdése alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, ill. a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A városunkra is vonatkozó, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által ben átdolgozott szociális szolgáltatástervezési koncepció; a Csongrád-megyei Önkormányzat 2008-ban felülvizsgált szociális szolgáltatástervezési koncepciójához illeszkedik. Mellékelten előterjesztem a Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójáról szóló anyagot, hogy a benne leírtakat megvitatni, elfogadni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, május 21. Dr. Lázár János sk. polgármester országgyűlési képviselő

4 I/B kötet 4. oldal Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása HATÁROZATI JAVASLAT Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójáról szóló anyagot megtárgyalta és elfogadta. Hódmezővásárhely, június 03. Dr. Lázár János sk. polgármester A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Almási István alpolgármester 4.) Dr. Kószó Péter alpolgármester 5.) Kiss Andrásné főtanácsos 6.) Bálint Gabriella főigazgató 7.) Irattár

5 I/B kötet 5. oldal HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS KISTÉRSÉGE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2010 Hódmezővásárhely Mártély Mindszent Székkutas

6 I/B kötet 6. oldal TARTALOMJEGYZÉK I. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ JOGSZABÁLYI HÁTTERE.3 II. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ALAPELVEI, ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA..4 III. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA...5 III.1 A szolgáltatástervezési koncepció feladata...5 III.2 Célterületek...5 III.3 Célcsoportok.7 IV. HELYZETKÉP - A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA. 9 IV.1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város...9 IV.2 Mártély Község...11 IV.3 Mindszent Város.13 IV.4 Székkutas Község...15 V. CSONGRÁD-MEGYE ÉS A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI JELZŐSZÁMAI.18 V.1 Csongrád megye gazdasági és társadalmi jelzőszámai 19 V.2 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város..23 V.3 Mártély Község 27 V.4 Mindszent Város..27 V.5 Székkutas Község 28 VI. A KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA...31 VII. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA.33 VII.1 A kistérségben szociális feladatokat ellátó Kapcsolat Központ intézményei...36 VII.2 Mártély, Mindszent és Székkutas szociális szolgáltatás adatai.80 VII.3 A HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató és a civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátó rendszerben 94 VIII. A KISTÉRSÉGHEZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK SEGÉLYEZÉSI PROGRAMJÁNAK A BEMUTATÁSA..99 IX. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI CÉLJAI A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERBEN..112 IX.1 A Kapcsolat Központ intézményeinek SWOT analízisei 113 IX.2 Fejlesztési tervek, irányok X. MELLÉKLETEK (2010 évi költségvetési terv, Szervezeti ábra) 136 FORRÁSOK..138

7 I/B kötet 7. oldal I. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ JOGSZABÁLYI HÁTTERE A Sztv (3) bekezdése alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A Sztv (5) bekezdése alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, ill. a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz június 01-től Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 244/2003. (XII.18) Kormányrendelet ill. a évi CVII. törvényben foglalt felhatalmazás, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény alapján, a kistérségi társulást az alábbi területekre hozták létre abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz a lehető legszélesebb körben jussanak hozzá, és forrásaikat célszerűen és optimálisan használják fel, biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást: Területfejlesztési feladatok szervezése, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása. Oktatási feladatok közös ellátása. Egyes egészségügyi feladatok ellátása. Szociális és gyermekjóléti ellátások megszervezése. Szilárdhulladék-gazdálkodási feladatok ellátása. Belső ellenőrzés. E-önkormányzati rendszer tervezése. Kistérségi bűnmegelőzési program beindítása. A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 2010-ben átdolgozott szociális szolgáltatástervezési koncepciója a Csongrád-megyei Önkormányzat 2008-ban felülvizsgált szociális szolgáltatástervezési koncepciójához illeszkedik.

8 I/B kötet 8. oldal II. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ALAPELVEI, ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA Alapelvek: Jog az emberhez méltó életre és a szociális minimum biztosítása mindenki számára. Középpontban az ember, az egyének és a családok. Mindennemű hátrányos megkülönböztetés, előítélet elutasítása. A szociális intézmények támogató szerepének hangsúlyozása. Az egyén és a családok védelme, a helyi társadalom zavartalan együttélése. A szociális területen a preventív tevékenységek erősítése. A szociális ellátórendszeren keresztül az önszerveződő közösségek létrejöttének segítése. Értékék meghatározása: Szociális biztonság (ne fordulhasson elő, hogy a szükséget szenvedők ellátás nélkül maradjanak). Relatív biztonság (valamilyen társadalmi kockázat bekövetkezésekor az egyén vagy a család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot); Az ellátások és szolgáltatások alapvetően a megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak; Differenciáltság; Az ellátások, szolgáltatások kliensközeli biztosítása; Egyénekre, közösségekre és csoportokra vonatkozó ellátások biztosítása; Társadalmi integráció erősítése; Innováció; Minőség a szolgáltatásokban; Hatékonyság, hatásosság; A kistérségi szociális ellátórendszere integrációjának erősítése, fenntartása; Az integrált intézményi struktúrában az átjárhatóság biztosítása a munkavállalók számára; Munkavégzés minőségének mérhetővé tétele.

9 I/B kötet 9. oldal III. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA Jelen dokumentum célja, hogy: A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás tagjai a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a térség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és humán erőforrások legoptimálisabb felhasználásával lássák el, a lehetőségekhez mért legmagasabb szinten. Feltárja a szociális területet érintő esetleges újonnan felmerülő igényeket. A kistérségi tudat és szolidaritás erősítése. Meghatározni azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a kistérség a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplőit; A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a kistérség ellátási kötelezettségének helyzetéről, a szociális szükségletekről és a rendelkezésre álló lehetőségekről, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken; A kistérség településein a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén, a család, valamint a közösség áll, valamint amely összehangoltan, koordináltan működik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket. III.1 A szolgáltatástervezési koncepció feladata Világítson rá a kistérséghez tartozó településeken működő szociális ellátórendszer esetleges hiányosságaira; Jelölje ki az irányokat egy résmentes szociális védőháló kialakításához; Segítse elő egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását a kistérségben; Biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok (pl. területfejlesztési koncepció, rekonstrukciós program, fogyatékosok ellátásának korszerűsítése, rehabilitációs programok, stb.) tervek kidolgozásához és megvalósításához; Segítse információkkal a döntéshozókat, illetőleg a szolgáltatások biztosításában részt vevőket, adjon kellő alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz, stb. III.2 Célterületek: A szolgáltatástervezési koncepció a társulásban ellátott szociális szolgáltatások működtetését, fejlesztését az alábbi területeken célozza meg: A) Csökkenteni a szociális területen dolgozó alacsonyabb képzettségű/végzettségű munkavállalók arányát képzések biztosításával,

10 I/B kötet 10. oldal Képzéseken résztvevők Középfokú képzésen vesz részt 18 Felsőfokú képzésen vesz részt B) Időskorúak, egészségkárosodottak szociális biztonságának megteremtése, krízishelyzet megelőzése, elhárítása. Jelenleg 4 időskorúak nappali ellátása (klub) működik (3 Hódmezővásárhelyen, 1 Mindszenten), szociális étkeztetés (Hódmezővásárhely), házi segítségnyújtás (Hódmezővásárhely és Mindszent), jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Hódmezővásárhely és Mindszent), amelyek kielégítik a felmerülő igényeket. CÉL: a mindenkori felmerülő (változó) igényekre rugalmasan reagálni. Mint az alábbi diagram is mutatja, a szociális étkeztetést igénybe vevők száma hullámzó. Szociális étkeztetést igénybe vevők 2009 évben Január Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. ellátottak száma Az időskorúak szociális biztonságának növelése időskorúak otthona férőhelyszámainak fenntartásával. Hódmezővásárhelyen 200 férőhelyes intézmény működik, a várakozók száma 17 fő. Mindszenten 21 férőhelyes intézményben a várakozók száma 9 fő, amely arányaiban magasnak mondható, ezért szükségesnek mutatkozik az intézmények férőhelyeinek bővítése, vagy más módon történő biztosítása (kisebb egységek létrehozásával).

11 I/B kötet 11. oldal Jelenleg a Családsegítő Szolgálat biztosít gerontológiai tanácsadást, cél ennek fenntartása és a lakosság minél szélesebb körében történő megismertetése. C) Fogyatékos személyek életvitelének segítése, támogató szolgálat biztosítása, társadalmi integrációjuk elősegítése érdekében. Fogyatékos személyek nappali ellátása 2 intézményben, fogyatékos személyek bentlakásos otthona és lakóotthona 1 intézményben. Akadálymentesített intézményekkel biztosítani a fogyatékos személyek részére az egyenlő hozzáférést. Jelenleg a kistérség szociális ellátó rendszerét biztosító Kapcsolat Központ 19 telephelye közül 17 telephelyen a fizikai akadálymentesítés biztosított (90 %-os lefedettség). Cél: 2 telephelyen (Oldalkosár utcai Bölcsőde, Teleki utcai Bölcsőde) az akadálymentesítés biztosítása, valamint az összes telephelyen a teljes körű akadálymentesítés megvalósítása. Jelenleg a Támogató Szolgálat működésével megoldott a rászorulók szállításának és személyi segítésének biztosítása. D) Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, minőségi szolgáltatások biztosítása. Prevenciós tevékenységek erősítése, elsősorban pályázati forrásokból: Játszóház létesítése, drogprevenciós programok (lakótelepi klub) a fiatalok tartalmas szabadidős tevékenysége eltöltése céljából. Jelenleg a TÁMOP program keretében működik lakótelepi klub. Intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése; (2006-ban teljes intézményi átalakítás valósult meg, fejlesztés folyamatos) Humán- és pénzügyi erőforrás fejlesztés a helyi szociális szolgáltatásokban; (2006-ban teljes átalakítás, fejlesztés folyamatos) Információáramlás, kapcsolatok a potenciális ellátotti körrel, kapcsolatok a lakossággal, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, más ágazatokkal való együttműködés; Információkezelés jogszabályok szerint, internet a telephelyeken, Skype, , weboldal, vezetői értekezletek. Hirdetések és szereplések a helyi médiában. Oktatással, EVP-vel történő együttműködés; Jelzőrendszer: a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat működteti, a gyermekjóléti szolgálat évente 1 alkalommal konferenciát szervez; Minőség kérdése a szociális szolgáltatásokban; Szerződéses ellátások, szolgáltatások (CsÁO, GyÁO); Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, esélyegyenlőségének növelése. III.3 Célcsoportok Gyermekek: Cél: a veszélyeztetett ellátottak számának csökkentése, szakellátásba kerülés minimalizálása, gyermekek hasznos szabadidős tevékenységének szervezése, segítése (pályázatból lakótelepi klub, játszóház működtetése), gyermekjóléti szolgáltatás bölcsődei elhelyezés biztosítása

12 I/B kötet 12. oldal védőnői szolgáltatás pszichológiai és jogi tanácsadás biztosítása Családok (lakhatással, anyagi gondokkal küzdő): családsegítés álláskeresési klub, háztartásgazdálkodási klub, családi napok szervezése integráció, munkaerőpiacra visszakerülés segítése Időskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók: Alapellátás: nappali ellátás (időskorúak klubja) keretében a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, (gerontológiai tanácsadás) házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés támogató szolgáltatás Szakellátás (bentlakásos intézmények): Időskorúak otthona Marginalizálódott csoportok (krízishelyzetben lévő családok, hajléktalanok): Éjjeli Menedékhely, Átmeneti Szállása, Nappali Melegedő Speciális csoportok, Súlyos/halmozottan sérült 3-18 év közötti gyermekek (Csodaház Foglalkoztató Napközi) enyhén sérült felnőtt korúak nappali ellátása enyhe, közép és súlyos fogyatékkal élő felnőttek bentlakásos ellátása

13 I/B kötet 13. oldal IV. HELYZETKÉP - TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA IV.1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Hódmezővásárhely az Alföld délkeleti részén, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség találkozásánál fekszik. A két egymástól eltérő természeti környezet határán kedvező feltételek alakultak ki a megtelepedésre. A régészek a város határában közel hatezer éves településnyomokat találtak. A feltárt kultúr rétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. A neolitikum a földbe süllyesztett kunyhók és gabonatároló edények, hálónehezékek, a termékenység-kultuszra utaló "Kökénydombi Vénusz" és más leletek alapján rekonstruálható. A régészet sorra feltárta a rézkor, bronzkor, vaskor és a népvándorláskor emlékeit is. A határ, különböző pontjain, felszínre került különböző korokból származó leletek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthetők meg. A VIII. század végén főleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedő magyarok. Anonymus krónikája szerint a Körös-Tisza-Maros között Ond és fia Ete nemzetsége telepedett meg. A tatárjárás előtt ezen a területen már 7 templomos falu létezett. A tatárdúlás után újabb falvak nőttek ki a földből, melyek a török pusztításnak estek áldozatul. E falvak területeit később Hódmezővásárhelyhez csatolták, ezzel a város határa óriásivá növekedett. A régészek közel 20 középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg. A várossá fejlődés a XV. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött az Alföld egyik jellegzetes nagyhatárú mezővárosa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében, mint uradalmi központ szerepelt. A Csongrádról Csanádra vezető útvonal melletti fekvése kedvezett a kereskedelemnek. A középkorban a piacok és állatvásárok biztosították fejlődését. Mint földesúri mezőváros (oppidum) a középkori Csongrád vármegye területén feküdt. A megye egy része 1542 után török fennhatóság alatt állt. A Duna-Tisza közötti rész a Török Birodalomhoz, a tiszántúli rész, így Hódvásárhely is Erdélyhez tartozott. Az 1552-es hadjárat után egész Csongrád megye a török kezére került. Az 1566-os török-tatár támadás feldúlta az egész vidéket. A török kiűzésének idején 1693-ben ismét török-tatár csapatok dúlták végig a vidéket, amelynek a város is áldozatul esett. Az elmenekült lakosság csak 1699-ben települt vissza. A 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A lakosság a pusztai legelők és a vízjárta rétségek előnyeit kihasználva főként rideg állattartásra rendezkedett be. A távoli külföldi piacokra lábon elhajtott magyar szürke marha jelentős jövedelmet biztosított. A Rákóczi-szabadságharc idején gróf Bercsényi Miklós a város ura. Az udvar 1701-ben elkobozta az uradalmat és Schlick Lipót császári generálisnak juttatta. A szabadságharc évei alatt visszaszerzett várost Bercsényi 1709-ben a kuruc generális Károlyi Sándornak adta haszonbérbe. A bécsi udvar a szatmári béke után nem ismerte el Károlyi birtokjogát és csak 11 évvel később, vásárlás útján sikerült visszaszereznie. Ettől kezdve, 1722-től egészen ig, a földesúri joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város. Hódmezővásárhely az es forradalom és szabadságharc idején, hátországi szerepben ugyan, de bekapcsolódott az országos eseményekbe. Kossuth Lajos október 3-án második toborzó körútja során jutott el városunkba. Ekkor kapta a hírt a honvédsereg pákozdi ütközetéről. A hír hatására az összegyűlt tömeg lelkesedése sokszorosára növekedett. A vásárhelyi nemzetőrök részt vettek a délvidéki szerb támadás visszaverésében. A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, új betelepülőkkel gyarapodott a város. Hódmezővásárhely 1873-ban szakadt ki a megyéből, és nyerte el az önálló törvényhatósági

14 I/B kötet 14. oldal jogot. Ettől kezdve mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei. Szembetűnően növekedett a népesség ben főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századforduló körül alakult ki a városközpont mai képe. Ártézi kutak, lendületes építkezés, útburkolások, csatornázások jellemzik ezeket az évtizedeket. A lakosság 70%-a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Sajátos településszerkezet alakult ki, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából. A paraszti állattartást a gazdaságosság jellemezte. Jövedelmező volt a minőségi lótenyésztés, mely részben exportcikk volt, részben a mezőgazdaság igényelte. Emellett a piacra kerülő baromfi és tojástermelés is fellendült. Az állattartásról fokozatosan tértek át az extenzív gabonatermesztésre, amely a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezőgazdaság jelentős számú bérmunkást foglalkoztatott. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezető világháború megakadályozta a városfejlődést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Vásárhelyen is tüntetésekhez vezetett. A Horthy-kor első évtizedében jó piaca volt a mezőgazdasági termékeknek. Bár a világháború és a megszállás erősen megviselte a város gazdaságát, a jó minőségű búzaértékesítési lehetőségei nőttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, téglagyártás, kocsigyárak. Ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak. A nagy gazdasági világválság a kezdeti fellendülést tönkretette. Növekedett a munkanélküliség. Keveset javított helyzeten a néhány nagyobb üzem. A világválság lezajlása után az 1930-as évek második felében ismét gazdasági fellendülés következett be re baromfitenyésztő mintaközség lett Vásárhely. Jelentősen nőtt a lóexport. A második világháború ismét közbeszólt. A szovjet csapatok szeptember 25-én eljutottak a körtöltésig. Az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült. A városon október 8-án hömpölygött át a háború. A házakban, emberéletben nem esett nagy kár, de a gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség. Az 1960-as évek végén nagyüzemek jöttek létre. A munkaerő teljes foglalkoztatottsága ugyan megtörtént, de a korszerűtlen ipar drágán termelt. A politikai és gazdasági csőd az 1980-as évek végére bontakozott ki es rendszerváltás után Hódmezővásárhely megyei jogú város lett, a helyhatósági választás után kialakította önkormányzatának szervezetét ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyet tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelemben. Hódmezővásárhely jelene Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása. Hódmezővásárhely jövőbeni fejlődése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda, bel- és külterületi utak, belvárosi rekonstrukció, valamint új szálló építésével. Hódmezővásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdőt táplálja és oly sok vendéget csábít nyaranként a városba. A városban nyugdíjas lakópark építése vált lehetővé, sikeres pályázat által. Nemcsak infrastrukturális fejlődés, hanem kulturális és művészeti fellendülés is kezdetét vette. Nagyon fontos a város polgárainak megadni a kellemes és kulturált szórakozás és kikapcsolódás lehetőségeit. Nagy jelentőséggel bír a

15 I/B kötet 15. oldal Hódmezővásárhely - Algyő közötti utóútszakasz négysávossá tétele, valamint a várost elkerülő és a nehézgépjármű-forgalomtól, ezáltal tehermentesítő autóút megépítése. Ezek által a város is bekapcsolódhat a Közép-Európán keresztül húzódó autópálya-rendszerbe. A város további eredményes és kitartó munkával és erőfeszítéssel elérheti, hogy a Dél-alföldi régió egyik legkiemelkedőbb és legdinamikusabban fejlődő településévé válhat, amelyre méltó módón büszkék lehetnek a város polgárai. A város minden külföldi és belföldi turista számára vonzó. Múzeumok, templomok, díszkutak, szobrok, parkok és egy termálvizes strandfürdő várja az idelátogató vendégeket. IV.2 Mártély Földrajzi fekvés: Mártély község az Alföld déli részén, Csongrád megyében található, a Holt-Tisza partján. Környező városok Mindszent és Hódmezővásárhely, amelyhez korábban közigazgatásilag tartozott. Jelenleg önálló önkormányzattal rendelkezik a mintegy 1300 fős község. Az idegenforgalom az 1960-as évektől indult fejlődésnek, köszönhető ez annak is, hogy ártéri területe - gazdag növény- és állatvilágával - a Kiskunsági Nemzeti Park része lett 1971-től. Valamint a vasúthálózat fejlesztésével a település bekapcsolódott a Budapest-Makó közötti közvetlen forgalomba. Napjainkban Mártély már jelentős turisztikai központtá nőtte ki magát, ám problémát jelent, hogy a part menti üdülőterület közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez tartozik. Így az idegenforgalomból származó jövedelem nem a község gazdasági fejlődését segíti elő. Ennek kiküszöbölésére próbálkozások történnek a falusi turizmus kiépítésével. Múlt, lakosság: Régészeti feltárásokból, melyet Farkas Sándor végzett a Nemzeti Múzeum megbízásából 1891-ben, nyilvánvalóvá vált, hogy a környék már a honfoglalás idején is lakott volt. Az első írásos dokumentumok Szent István király idejéből származnak, melyek arról tanúskodnak, hogy a települést István a Zalavári Apátságnak ajándékozta 1024-ben, Zenthadryanmartyr néven. Az apátság tulajdonába került földbirtok népe felett csak a király vagy az apát által kijelölt bíró ítélkezhetett. Mártélynak ezt az egyházi jellegét a többi egyházi földbirtokokon lévő falvakéval együtt Szent László királytól kezdve Zsigmondig minden uralkodó igyekezett megerősíteni, sőt László alatt a világi adóztatástól is mentesültek. A község neve a különböző történelmi korokon keresztül folyamatosan változott, a török hódoltság ideje alatt már Marther re rövidült, mai nevét 1808-ban kapta ben az országot három irányból érte a tatárok támadása, a fősereg Batu kán vezetésével Erdély Szeged felől érkezve végigdúlta a környéket. Mártély sem kerülhette el sorsát. A feldúlt falvak jó része sohasem települt újjá. A falu azonban a tatárdúlás idejét kivéve folyamatosan lakott hely. Az egyházi birtokon az aránylag jobb bánásmód miatt a rendnek sem kellett attól tartania, hogy a lakosság elhagyja a települést. A falu egészen a török hódoltság bekövetkeztéig az apátság birtoka maradt ban a királyi adóösszeíró Csongrád megyében mindössze tizenhét lakott helységet jegyez, az elpusztult községek száma tizenegy. Mártélyt a lakott és adózó községek között tüntették fel. A falu népességének nagyságára is következtethetünk abból, hogy 1557-ben huszonöt házat írtak össze. Az 1567-es írások jobbágyfaluként említik a települést, majd az 1600-as években lakatlan ben Mártély, mint szerbek lakta falu ismert, azonban 1686-ban egy tatár támadás a szerb lakosságot szétszórta. Egy 1695-ös felmérés szerint a Tiszától Gyuláig terjedő terület Szentes kivételével nem volt lakott terület.

16 I/B kötet 16. oldal 1723-tól gróf Károlyi Sándor birtokába került a község. Az évi összeíráskor a lakosság létszáma 156 fő, 35 család ben az adófelmérésben Mártélyon 281 főt található ben már 50 ház állt. A lakosság száma lassan emelkedett, 1913-ban 2647 lakos élt a mártélyi határrészeken. A lassú békés fejlődést az első világháború akasztotta meg, melyben 57 ember halt hősi halált. Majd 1919-ben a Vörös Hadsereg offenzívája, mely a románok kiszorítására irányult, szintén áldozatot követelt a falutól. A menekülő románok 56 embert lőttek le ben a 3690/1949. Korm. számú rendeletben a belügyminiszter Mártély községgé alakulását rendelte el. A lakosság száma ekkor 2110 fő volt után megváltozott az élet. A nagyüzemi módszerek bevezetése sok parasztember munkáját feleslegessé tette. A fiatalabbak a környező városok ipari létesítményeiben találtak munkát, ennek következtében igen sokan elköltöztek a településről. Mártély 1964-ben üdülőfaluvá vált, kiépült az üdülőterület, innentől kezdve folyamatosan fejlődött a falu. Új községháza készült, távolabb a régi faluközponttól, és körülötte épültek fel a község új házai. A terület benépesülése innentől kezdve vett igazi lendületet Nemzeti összetétel: A nemzetiségre utaló családnevek jelzés értékűek. Pl.: rácz, polyák, tatár, székely, olasz, tóth, cigány Vallási, felekezeti megoszlás: Az őslakosok katolikusok voltak. Az 1860-as évektől a katolikus lakosság elszegődött a tanyavilágba béresnek, ahol majdnem mindenki református volt. Így kezdődött a két felekezet keveredése, mely napjainkban is folyamatosan tart. Egy 1995-ös felmérés szerint 17 család vallotta magát katolikusnak. Mártély község 1950 óta közigazgatásilag önálló. A községet 1949-ben villamosították. Vízmű és gázszolgáltatás 1994-től van a községben. A vasúti közlekedés 1893-ban indult. A pénz- és hiteléletet a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet látja el 1985-től ben egyházi iskolát alapítottak, majd ez a község kezelésébe került, 1950-ben új, modern iskola épült. Népsűrűség: 31,54 fő/km2 Közigazgatási belterület nagysága: 95 ha 6022 m2. Megközelíthetősége: közúton és vasúton Helyi tömegközlekedés nincs. Távolsági közlekedés szervezettsége: MÁV, TISZA-VOLÁN Közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakosok száma: 565 db Szennyvízelvezetésbe kapcsolt lakások száma: 375 db Lakóépületek száma 530 db. Egészségügyi intézmények: Orvosi rendelő (háziorvos, fogszakorvos) Anya- Csecsemővédő Intézmény (védőnő) Oktatási intézmények: óvoda 1-8 osztályos általános iskola

17 I/B kötet 17. oldal Művelődési intézmények: Faluház Községi Könyvtár Sportpálya (füves és betonos) Szociális intézmények: Gondozási Központ Hitélet gyakorlásának színterei: Római Katolikus templom plébánia Református imaház. Felekezeti megoszlásról nincs adat. Közbiztonsági szervek: Körzeti megbízott 1 fő Polgárőr- Tűz- és Vagyonvédelmi Khe. IV.3. Mindszent Fekvése A település a Dél-alföldi térségben, Csongrád megyében, a Tisza folyó bal partján, Szegedtől (megyeszékhelytől) 50 km-re található. A település a 4521-es közúttal kapcsolódik a két legközelebbi városhoz: Szenteshez és a társulási központként funkcionáló Hódmezővásárhelyhez. Országos főútvonal (pl. 47-es) csak így, ezeken a településeken keresztül közelíthető meg, az (5-ös) autópálya elérése pedig, még nehézkesebb, hiszen a legközelebbi, kisteleki felhajtó eléréséhez komppal át kell kelni a Tiszán, egyébként csak Szeged vagy Kiskunfélegyháza felől érhető el. Címere A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. A pajzsmező kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és hűség jelképei. A két hal, a szigony pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az ősi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurcát jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a kompátkelés színterét. Története A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is, megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt. Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek. A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.

18 I/B kötet 18. oldal Római katolikus templom A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"-nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte. A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus lelkésznek, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság. A XVIII. században előbb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak ( ) adományozta ben Pallavicini Alfonz ( ) őrgróf örökli a birtokot, 1875-től Pallavicini Sándor ( ) őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz ( ) Mindszent díszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is. Az Iskolasor A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával. A Városháza 1928-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet től 1950-ig a Tiszántúli járás, majd a Mindszenti járás székhelye, melyhez Derekegyház, Mágocs, Mindszent és Szegvár községi jegyzőségei tartoztak. Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Népsűrűség: állandó lakosok száma négyzetkilométerenként: 122,57 fő/km 2 Belterület: 357 Ha Helyi tömegközlekedés formája: nincs tömegközlekedés Távolsági közlekedés szervezettsége: a helyközi tömegközlekedésben jelentős szerepe az autóbusz közlekedésnek van, a vasút kisebb jelentőséggel bír. Közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma: 3127 db Szennyvíz-elvezetésbe kapcsolt lakások száma: 218 db

19 I/B kötet 19. oldal Lakóépületek száma, állaga, a lakások nagysága: 3187 db Lakóépületeken belül a komfortfokozat szerinti megoszlás: összkomfortos: 1980 db, komfortos: 835 db, komfort nélküli lakások száma: 372 db Középületek száma: 40 db Egészségügyi intézmények (orvosi rendelők, szakrendelők, kórház stb. alap és szakellátás mutatói): Egészségház: 4 felnőtt háziorvosi rendelő, 1 gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat, fizioterápiás rendelő, szemészeti, nőgyógyászati magánrendelés, kislabor működik az épületben. Oktatási intézmények (óvoda, alap, középfok, felsőoktatás); - Károly Óvoda és Bölcsőde (3 feladatellátási helyen működik) - Mindszenti Általános Iskola (4 feladatellátási helyen működik) - négy családi napközi (Törptanya Családi Napközi, Fecskefészek Családi Napközi 1-2.) - Budakalász Gimnázium Mindszenti tagintézménye Művelődési intézmények, szabadidő eltöltésére szolgáló intézmények, létesítmények; - Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központ - Mindszenti Általános Iskola sportcsarnokai (2) - városi sportpálya - lovaspálya - tiszai szabadstrand Szociális intézmények típusa, száma, befogadóképessége, területi elhelyezkedése Kistérségi feladatellátásában működő szociális alapszolgáltatások: házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás Szakosított ellátást, ápolást, gondozást nyújtó intézmény: Idősek Otthona Mindszent Város Gondozási Központja feladatellátásában működő szociális alapszolgáltatások: szociális étkeztetés, tanyagondnoki szolgálat. Ellátási terület: Mindszent Város közigazgatási területe A hitélet gyakorlásának színterei: vallási felekezet szerinti megoszlás - Római Katolikus templom és Szent Imre Kápolna - Református Imaház Közbiztonsági szervek: Rendőrőrs, polgárőrség IV.4 Székkutas Székkutas község történelmének áttekintése. 50 évvel ezelőtt január 1-ével a BM /1949.I.8 szám alatt kiadott rendelete értelmében községünk Vásárhelykutas néven önállóvá vált. Kivált Hódmezővásárhely közigazgatása alól. Területe akkor Kh volt és a lakosság száma 4095 fő. E területnek, mint a vásárhelyi "Nagypuszta" más területeinek is, már korábban is voltak önállósodási törekvései, de azok nem jártak eredménnyel.

20 I/B kötet 20. oldal A tanácsházát ideiglenesen a régi közigazgatási kirendeltség épületében helyezték el, de 1951-ben megépült az új tanácsháza a község mai központjában. A közigazgatási felügyeletet ideiglenesen a városi tanács látta el. Egy fél évnek kellett eltelni mire megjelent a rendelet, hogy a község a szentesi járáshoz fog tartozni. A község nevét az akkor újonnan választott tanács Székkutasra változtatta ig a lakosság háromnegyede külterületen élt, tanyavilágon élt, mára ez az arány szinte megfordult. Székkutas mai arculatának kialakítását nagyban befolyásolta az 1952 '53-ban elkészült mintafalu terve '59-ban elkészült a 47-es főút jelenlegi útvonala, majd az ezt követő időszakban a jelentősebb községi szintű építkezések a főút mellé összpontosultak. A sportpályát még Kiss Pál, akkori polgármester adományozta a sportot kedvelőknek, de az ifjúsági házat és a tekepályát már '58-ban építették '63-ban épült az Alföldi operának becézett és saját korában nagyon korszerűnek számító Művelődési ház ben felépült az ABC áruház, majd rá egy évre a Posta új épülete, és ezzel teljesen áthelyeződött Székkutas központja az "új" 47-es mellé. 20 évvel ezelőtt felépült a tornaterem, 1981-ben átadták az új iskolát, majd '85-ben az egészségházat. A fejlődéssel együtt nőtt a falu önállósága, amivel párhuzamosan a '60-as évek végén beindított Székkutas - Hódmezővásárhely - Székkutas Volán buszjárat, szorosabbra fűzte a falusiak és városiak közötti kapcsolatot. A faluban az ipar is rohamosan fejlődött a '60-as évek végén. A tsz-ek gépesítésével párhuzamosan a gépállomás szakosított gépjavításra, majd majorgépesítésre és villamosításra tért át. Még később a HÓDGÉP részeként mezőgazdasági gépeket gyártott és a község legjelentősebb komoly munkaerőt foglalkoztató ipari üzemévé vált. Egy elhibázott döntés értelmében a HÓDGÉP a székkutasi gyáregységét a '70-es évek végén eladta az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezetnek, ezzel egy komoly munkahelyet megszüntetve Székkutason. Ennek káros hatása napjainkban is érezhető. A község iparát ezen kívül a Herbária, 1-2 ipari szövetkezet és néhány egyéni kisiparos jelentette. A termelés ilyen gyors fejlődésével egy időben a község az élet más területein is igen komoly fejlődét mondhatott magáénak. A felnövekvő nemzedék oktatását nevelését a községben működő iskola mellett nyolc külterületi tanyai iskola látta el, így: Csicsatér, Öthalom, Feketehalom, Kakasszék, Szökehalom, Csajág, Hatablak, Kispuszta. Ezek 1-2 tanerős iskolák voltak és osztatlan tanítás folyt. Ezekből alakul a mostani 8 évfolyamos általános iskola. Óvoda már korábban is működött a régi Népházban '48-ban egy ONCSA házból átalakítással 2 termes óvoda készült, ahol 2 óvónő foglalkozott a 3-6 éves gyerekekkel. Ma már a kibővített óvodában, négy csoportban foglalkoznak a kicsinyek nevelésével. Az 50-es évek elején alakult sportkör tevékenysége korábban sokkal eredményesebb volt, mint manapság. Szélesebb tömegeket tudtak mozgósítani és a tömegsportban több országos szintű eredményt értek el. A futballisták megnyerték az országos Traktor-kupát. Székkutas szülöttjeként Szenti Jusztina olimpián is képviselte hazánkat. A sportpályán széleskörű társadalmi részvétellel épült az ifjúsági ház, a tekepálya, az országban elsőnek lett kivilágítva a futballpálya és végül így épült a tornacsarnok is.

21 I/B kötet 21. oldal Az egészségügy helyzetére jellemző, hogy a korábbi külterületi orvosok helyett két SZTK körzeti orvos látta el korábban külön saját kis rendelőjében, ma már korszerű egészségházban. Jelenleg is két háziorvosi körzet működik. A fejlődés során fogorvosi rendelő is létesült, és laborvizsgálatot is végeznek, és fizikoterápiás ellátás is folyik. A fentiek mellett állandóan működött és a körülmények javulásával ma is jól működik az anya és csecsemővédelem. A szakorvosi ellátást, valamint a szükséges korházi kezelést a hódmezővásárhelyi rendelőintézet és városi kórház látta el, és látja el ma is. A gyógyszerellátást 1933 óta önálló gyógyszertár biztosította. Ma a privatizált gyógyszertár a korszerű egészségházban működik. A község kommunális ellátásának fejlődésére jellemző, hogy a központ villamosítása a '40-es évek végén megtörtént és későbbi építkezésekkel egyidejűleg tovább fejlődött. Ma már a külterület villamosítása terén is vannak eredmények. Az ivóvíz ellátás fokozatosan fejlődött és érte el, hogy ma az egész községben a megépült törpe vízmű és a kiépült vezetékhálózat biztosítja a jó minőségű ivóvizet. Az október 11-én Székkutason ünnepélyes keretek között meggyújtották a vezetékes földgázt. Ezt, a község fejlődése szempontjából komoly eseményt a polgármesteri hivatal falán egy emléktábla hirdeti. A lakosság nagymértékű közreműködésével megépült a földgázellátó hálózat, mely a családok többségének megkönnyíti a fűtést. A belterület majdnem minden utcájában kétoldali kiépített járda van és néhány kivétellel aszfaltburkolatú út is. A felsorolt jelentős fejlődéssel együtt megváltozott a lakosság szociális és társadalmi szerkezete is ben a lakosság 20%-a élt a községben és 80%-a külterületen, tanyákon. Ez az arány a '80-as évek végére megfordult. A belterületen épült új utcák korszerű házai egyértelműen mutatják a lakosság anyagi körülményeinek javulását, bár a belterületre szorult és otthoni gazdálkodásra kényszerült családoknak egyre inkább szűknek bizonyulnak a tanyákhoz viszonyítva kis telkek. Minden háztartásban van rádió és televízió, elterjedtek a különböző elektronikus háztartási és szórakoztató eszközök és egyre több családban jelenik meg a számítógép. A családok több mint felének van személyautója, ami az emelkedő üzemanyag árak mellett lassan ismét luxuscikknek számít. Az utóbbi évek eseményeként általánosnak lehet mondani a telefonnal való ellátottságot, sőt egyre többen rendelkeznek mobil telefonnal is. A község vezetésének célja, hogy fejlesztésekkel biztosítsa a székkutasiak jó közérzetét, megélhetését helyben. A munkahelyteremtő vállalkozások támogatása mellett fontos szerephez jut a természetes környezet megóvásának. A még kiaknázásra váró területek: gyógynövénytermesztés és a falusi turizmus. A jövőkép megtervezésében és megvalósításában fontos szerep jut még a meglévő és újonnan szerveződő gazdasági, politikai, egyházi és kiemelten a civil szervezeteknek.

22 I/B kötet 22. oldal V. CSONGRÁD-MEGYE ÉS A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI JELZŐSZÁMAI Magyarország korfája Az idős lakosság %-os aránya (Magyarországon) Jelmagyarázat: éves és idősebb emberek aránya az össznépességen belől (%) éves és idősebb emberek aránya az össznépességen belől (%) Öregedési index

23 I/B kötet 23. oldal Dél-alföldi régió Csongrád megye kistérségeinek öregedési indexei 140 öregedési index (%) Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalomi Szegedi Szentesi Csongrád megye év Mindezen adatokból ismételten és egyértelműen kitűnik, hogy a koncepcióban kiemelten elsődleges célcsoportként kell kezelni az idős embereket. Az életkor határainak kitolódásával egyre több kihívás éri a társadalmat. Elvárás, hogy az idős ember ne csupán passzív résztvevője, gondozottja, betege legyen a társadalomnak, hanem a hosszú élet során felhalmozódott tapasztalatokból, szellemi és lelki képességekből profitálhasson a társadalom. Az életbe aktívan bevont idős ember sokkal többet ad vissza, mint amennyit kap. Fontos momentum, hogy hatékony kapcsolat alakuljon ki az ellátórendszer, a fenntartó, s az idős ember családja közt. V.1 Csongrád megye gazdasági és társadalmi jelzőszámai 2009 Csongrád megyében I. negyedévében az előzetes adatok szerint 838 újszülött jött a világra és 1421 lakos hunyt el. Az előző év azonos időszakához képest mind az élveszületések, mind a halálozások száma csökkent, az előbbi közel 8, az utóbbi megközelítőleg 7 százalékkal. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakuló 583 fős természetes fogyás csaknem 7 százalékkal volt kisebb, mint az egy évvel korábbi. Annak ellenére, hogy a népességcsökkenés üteme szemben az országossal mérséklődött, a természetes fogyás népességre vetített értéke változatlanul rosszabb, mint az országos átlag. A házasságkötések száma a tavaly első negyedévi mélyponthoz képest is az idén majd 6 százalékkal tovább csökkent, így január és március között mindössze 168 pár állt anyakönyvvezető elé. Csongrád megye lakosainak házasodási kedve igen alacsony, minden ezer lakosra 1,6 házasságkötés jutott, míg országosan 1, ben az előzetes adatok szerint Csongrád megyében az országoshoz hasonlóan tovább csökkent a gyermekvállalási kedv. A 2009-ben született 3600 csecsemő mintegy 240 fővel, több mint 6%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A 8,5 ezrelékes élveszületési gyakoriság jóval rosszabb, mint a 9,6 ezrelékes országos átlag. Az élveszületések számának jelentős

24 I/B kötet 24. oldal visszaesését 2009-ben a halálozások kismértékű emelkedése kísérte, mindezek ellenére az 5500 haláleset évtizedek óta az egyik legalacsonyabb érték. Ezer lakosra 13,0 halálozás jutott, pontosan annyi, mint az országosan. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakuló természetes fogyás mértéke 2009-ben az országoshoz hasonlóan jelentősen nőtt: az 1900 fős fogyás 20%-kal magasabb az előző évinél. A természetes fogyás népességre vetített 4,5 ezrelékes értéke változatlanul rosszabb, mint az országos átlag. Csongrád megye népességének becsült lélekszáma 2009 végén 423 ezer fő volt ben a csecsemőhalálozások száma jelentősen csökkent: 2008-ban 22, egy évvel később 10 csecsemő halt meg egyéves kora előtt a megyében. Így ezer élveszülöttre 2,8 csecsemőhalál jutott, ami jóval alacsonyabb az 5,1 ezrelékes országos értéknél. Az elmúlt évek alacsony házasodási kedve 2009-ben tovább mérséklődött: a 2008-as mélyponthoz képest is több mint 4%-kal kevesebb, mindössze 1450 pár állt anyakönyvvezető elé. Csongrád megye lakosainak házasodási kedve igen alacsony, hiszen minden ezer lakosra 3,4 házasságkötés jutott, míg az ország egészében 3,7. Megnevezés Bács- Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Ország megye Lakónépesség Népesség száma, ezer fő Népesség indexe 99,6 98,8 99,8 99,4 99,8 Ipar Termelés volumenindexe 91,6 83,1 90,8 89,5 82,2 Egy lakosra jutó termelési érték (ezer Ft) 1 079,7 728, , , ,3 Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 102,1 101,6 102,1 102,0 102, lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 135,4 121,1 157,6 138,5 300,9 Gazdasági aktivitás Aktivitási arány, % 52,8 51,5 54,3 52,9 55,0 Foglalkoztatási arány, % 46,8 44,5 50,0 47,2 49,2 Munkanélküliségi ráta, % 11,2 13,7 8,0 10,9 10,5 Alkalmazásban állók száma és keresete Alkalmazásban állók, ezer fő 104,2 68,0 89,9 262, ,7 Alkalmazásban állók számának indexe 96,3 95,3 96,2 96,0 96,3

25 I/B kötet 25. oldal Megnevezés I-IV. n.év Csongrád. megyében Országosan, I-IV. n.év Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I Épített lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 115,8 88,7 Megszűnt lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 89,8 110,5 Kiadott lakásépítési engedélyek száma előző év azonos időszaka = 100,0 64,1 64,7 Élveszületések száma előző év azonos időszaka = 100,0 93,7 97,3 Halálozások száma előző év azonos időszaka = 100,0 101,3 100,2 Természetes szaporodás, fogyás ( ) előző év azonos időszaka = 100,0 120,0 109,8 Gazdasági-társadalmi jelzőszámok II Megnevezés Csongrád megyében I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év Országosan, IV. n.év Foglalkoztatottak száma ezer fő 157,5 159,6 164,1 163, ,8 előző év azonos időszaka = 100,0 98,3 100,3 100,3 101,9 97,5 Munkanélküliek száma ezer fő 13,3 13,1 14,0 14,3 442,1 előző év azonos időszaka = 100,0 131,1 Gazdaságilag inaktív Népesség száma ezer fő 155,9 154,1 148,8 149, ,1 előző év azonos időszaka = 100,0 102,8 100,9 100,3 98,0 99,1 Munkanélküliségi ráta, % 7,8 7,6 7,9 8,0 10,5 Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén

26 I/B kötet 26. oldal előző év azonos időpontja = 100,0 117,4 127,6 130,7 127,1 126,7 Álláskeresési járadékban részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 133,5 149,8 142,0 119,9 130,0 Álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 134,0 137,9 145,8 137,9 143,9 Rendszeres szociális segélyben részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 120,1 94,4 103,8 106,8 110,3 Az adatokból látható, hogy a megyében is az országos tendenciák jelentkeznek, amelyek közül is kiemelendő a születések számának csökkenése; az elhalálozásokhoz képest, ezért csökkenő népességszám mutatkozik. Másik kiemelendő probléma a munkanélküliek és álláskeresők számának növekedése, amely a segélyezettek számának növekedését is maga után vonja. A szociális ellátórendszernek kiemelten kell kezelnie a gazdasági-társadalmi folyamatok miatt jelentkező fent kiemelt- problémákat és az érintett csoportokat (időskorúak ellátása, álláskeresők segítése). Megjegyzendő, hogy ez a jelenség nem új keletű, hanem tendenciózus jelenség, amire már a 2004-ben megalkotott Csongrád Megyei Szolgáltatástervezési Koncepció is felhívja a figyelmet. A világ népességének elöregedése felgyorsult, s ez óriási kihívást jelent a társadalommal szemben. A demográfusok számításai szerint az elkövetkező 40 évben Európa lakosságán belül a 60 éven felüliek aránya a mai 21 %-ról 33 %-ra emelkedik, míg a 15 év alatti fiataloké 23 %-ról 19 %-ra csökken. Ez alapvetően meg fogja változtatni az európai társadalmak arculatát, így Magyarországét, s ezen belül Csongrád megyéét is. Fontos, hogy felkészüljünk e változásokra, kialakítsuk a közös alapokat és a jogi kereteket az idősek jogainak védelme, életminőségének javítása érdekében. A társadalomban elindult elöregedési folyamat folytatódása indokolttá teszi, hogy meghatározzuk az idősek gondozására vonatkozó társadalmi-állami feladatokat, az igényeiknek és állapotuknak megfelelően alakítsuk ki a támogatásukat szolgáló intézményrendszert. Arra is tekintettel kell lenni, hogy ma már az erre irányuló programot nem lehet az idősek nélkül kialakítani és megvalósítani. Az utóbbi időben sok kedvező változás következett be az igények kielégítésében. Az e célt szolgáló ellátási formák sokszínűbbek lettek mind tartalmi, mind szervezeti megoldások tekintetében. Az idős korosztályon belül vannak olyan jelenségek, amelyek további differenciálódást tesznek szükségessé. A 60 éven felüli lakosság 10 %-a, a 70 éven felüliek 30 %-a érintett a demencia területén. Továbbá az aktív munkaerő-piaci eszközökkel segíteni kell a hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a romák) foglalkoztathatósági esélyeinek növelését.