EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010

Átírás

1 12. A vállalatok pénzügyi döntéseinek fő típusai: a befektetési és a finanszírozási (tőkeszerkezeti) döntések kapcsolatrendszere. A vállalkozások finanszírozási forrásai. A vállalatok mérlegében kimutatott forrásszerkezet. A külső forrásszerzés módjai. A bankhitel igénybevétele, a banki hitelezés folyamata. A vállalkozások hitelképességének megítélésére alkalmazott mutatók. A kkv-k finanszírozásának sajátosságai A pénzügyi döntések fő típusai Eszközök Hosszútáv Befektetett eszközök Reál eszközök, pl: gépek Rövidtáv Pénzügyi eszközök, pl: készpénz Befektetési döntések Forgóeszközök Készlet Vevő Rövidlejáratú értékpapírok pénzeszközök Források Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettség Finanszírozási döntések Rövid lejáratú kötelezettségek T Ő K E S Z E R K E Z E T P É N Z Ü G Y I S Z E R K E Z E T A befektetési és finanszírozási döntések kapcsolódási pontjai: A beruházási döntések hatása a finanszírozásra: Az eszközök működtetése termeli ki azt a pénzáramot, amely a forrásbiztosítók rendelkezésére áll hozam formájában. Így a befektetések meghatározzák a befektetők tényleges hozamát. A finanszírozás hatása a beruházásra: A finanszírozás során határozódik meg a befektetők elvárt hozamkövetelménye. A finanszírozási döntések tehát hosszú távú sratégiai döntések, a vállalat eszköz és/vagy forrásoldalát érintő TŐKESZERKEZETI döntések. A finanszírozási döntések része az osztalékpolitika is. Az operatív döntések a forgótőkét érintő döntések (1 éven belüli rendelkezésre álló forrás). Forgótőke menedzsment. 1

2 A befektetési és finanszírozási döntések eltérései Befektetési döntések - A vállalat milyen eszközstruktúrát alakítson ki? - Beruházási döntések: tartósan lekötött reáleszközökbe történő befektetés - Nem, vagy nagy ráfordítással korrigálhatók - A döntés eredményeként pénz nyerhető, ami pozitív NPV-t (jelenértéket eredményez) Finanszírozási döntések - Hogyan tud a vállalat pénzügyi forrást szerezni? - Gyorsabban, rugalmasabban, kisebb veszteséggel korrigálhatók - A döntés eredményeként nehezebb pénzt nyerni - OK: a pénzügyi piac kompetitív piac nagy számú forrást kereső (vállalat, kormányzat, önkormányzat) nagy számú forrást kínáló (háztartások, intézményi befektetők) A VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI. Finanszírozási alternatívák I. A finanszírozási formák rendező elve, hogy a vállalkozás mérlegében, a forrás oldalon található saját forrást, növeli-e a beáramló pénz, vagy idegen forrás. Saját tőke esetében a forrást nyújtó személy, vagy intézmény tulajdonosi jogokra tarthat igényt. Saját finanszírozásnál, a forrást nyújtó személy részt vehet a vállalat köz- vagy taggyűlésében, tulajdonosi arányának megfelelően beleszólhat a vállalkozás működtetésébe. Jogosult továbbá osztalékra, illetve végelszámoláskor vagy felszámoláskor a vállalkozás vagyonának kötelezettségekkel csökkentett részére. A vállalkozás saját finanszírozáskor korlátlan futamidejű forráshoz jut, amelyet nem terhel fixen előírt kamat, vagy hozamfizetési kötelezettség. Idegen tőke finanszírozásakor a forrást nyújtó személy vagy intézmény nem kíván tulajdonosi jogokhoz jutni a vállalkozásában. Idegen finanszírozáskor a forrást nyújtó személy, vagy intézmény, előre rögzített feltételek mellett fix összegű kamat és tőketörlesztő-részletekre, vagy egyéb vállalati teljesítésre (például: vevői előlegek esetén árkedvezmény) jogosult a vállalattal szemben. Egy hitelezői viszony alakul ki a vállalat és a forrást nyújtó között. Idegen finanszírozáskor a forrást kínáló a vállalat üzemeltetésének sikeréből függetlenül tart igényt az előre rögzített fix összegű vállalati kifizetésekre. Megjegyzés: Finanszírozási formák gazdagodásával megjelennek olyan hibrid (kombinált) finanszírozási formák, amely a tulajdonosi és a hitelezői jogokat kombinálják. Vannak olyan 2

3 forrásnak tekinthető pénzbeáramlások, melyek nem sorolhatók be egyértelműen (csak korábbi háttér információk alapján) a saját vagy idege finanszírozás kategóriákba. Finanszírozási alternatívák II. A finanszírozási módszerek rendszerezésének alapelve az, hogy a forrás honnan áramlik a vállalkozásba. Belső finanszírozás (önfinanszírozás): A vállalkozás rendelkezésére álló erőforrások segítségével próbálja finanszírozási szükségletét kielégíteni. Oka: nem tud, vagy nem akar a vállalkozó a továbbiakban forrást bevonni. A külső finanszírozás során a vállalkozás külső intézményektől, befektetőktől, szervezetektől származó forrásokkal elégíti ki forrás szükségletét. Belső finanszírozás Hogyan képződik a vállalkozásban a belső forrás, és milyen formában van jelen? 1. Saját tőke részei: - jegyzett tőke (külső forrás!) - tőketartalék (névérték feletti rész külső forrás) - eredmény tartalék (előző évről áthozott eredmény) - lekötött tartalék (az eredménytartalék egy bizonyos része, egy meghatározott célra) - értékelési tartalék (eszközök pozitív átértékelése) - tárgyévben képződött eredmény (vagy veszteség) Pótlólagos belső eredményforrás csak nyereséges tevékenység során képződik. Ez az, amivel folyamatosan, szabadon rendelkezik a vállalkozás. 2. Léteznek a pénzbeáramlásnak olyan esetei is, amikor a társaság tulajdonosai a munkavállalók részére az éves adózott eredmény egy részét felkínálják. A forrás meghatározott időre a cégnél marad, kétféle formában. Az egyik az alkalmazotti részesedés, amely belső finanszírozásnak minősül, illetve az alkalmazotti tagi kölcsön, amely hitelviszony jellegénél fogva, külső finanszírozásként tartják számon. 3. Az amortizáció is a belső finanszírozás egyik formája, ugyanis költségként elszámolható, viszont nem kell kifizetni. Titkos önfinanszírozásnak tekinthető, ellentétben a nyilvános önfinanszírozással, mert nem jelenik meg a mérleg forrás oldalán. Az amortizációról még tudni kell azt is, hogy elszámolásának degresszív módszere csökkenti a társaság adózás alá eső jövedelmét. Ez a módszer a vállalkozás választási joga, így ez jelentős mérlegpolitikai eszköz lehet. Az amortizációnak csak akkor van pozitív hatása, ha az értékcsökkenés nem okoz mérleg szerinti veszteséget. Különösen az első évbe lehet adóalap csökkentő hatása. 3

4 MÉRLEGBEN KIMUTATOTT FORRÁSSZERKEZET Milyen formában vannak jelen a vállalkozásban a források? A választ a mérleg eszköz oldala adja meg! A belső finanszírozás ugyanis azt is jelenti, hogy a kevésbé likvid eszközeinket likviddé, készpénzzé tesszük! Befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök Pénzé tételük időigényesebb, másrészt veszélybe sodorhatja a vállalkozás működését. Így mobilizálásuk nagy körültekintést igényel, és általában csak válság közeli helyzetben folyamodnak hozzá. Például: - tartós befektetésnek szánt értékpapírok eladásával - nem működőképes (használaton kívüli) vagy használható vagyontárgy eladásával, vagy vagyonátcsoportosítással pl: ingatlan értékesítése, majd bérlet visszlízing Forgóeszközök: készletek, követelések, forgatási célú értékpapírok, pénzeszközök (készpénz és lekötött betét) Pénzeszközök: a lekötött betétek különböző lejáratúak lehetnek, egyes bankok már pár napos lekötést is elfogadnak (ált. min. 1 hó), de lehet érdemesebb inkább 1-2 hétre rövid lejáratú hitelt felvenni, mint egy 6 hónapos lekötést idő előtt feltörni. Forgatási célú értékpapírok: Többsége tőzsdei értékpapír, általában likvidek Követelések: Ha a vállalat csökkenti a vevő futamidőt, vagy hosszabb szállítói futamidőt tud kiharcolni, forrás keletkezik. Készletek: - elfekvő készletek fölszámolása - termék innováció, például: helyettesítő anyagok alkalmazása a gyártás során keletkezett hulladék csökkentése érdekében - a gyártási eljárások korszerűsítése - olcsóbb beszerzési források fölkutatása Összefoglalva, a belső finanszírozás során a vállalkozás készpénz szükségletét, a nyereséges gazdálkodás során keletkező sajátforrás felhasználásával, illetve a meglévő források intenzívebb kihasználásával oldhatjuk meg. A belső tartalékok föltárásához általában elegendő a forgóeszközök felülvizsgálata, kritikus gazdasági helyzetben azonban szükségessé válhat a kevésbé likvid befektetett eszközök felülvizsgálata is. A belső finanszírozás kettős haszonnal jár, egyrészt megtakaríthatjuk a külső forrás igénybevételének költségét, másrészt az eszközeink intenzívebb kihasználása javíthatja a vállalkozás hatékonyságát, növeli értékteremtő képességét. Saját tőke Idegen tőke Belső finanszírozás - Üzemi cash flow Vállalati nyugdíjalapok - eszközök értékesítéséből (occupational pensions) felszabaduló cash flow Vállalati nyugdíjalapok: a vállalat alkalmazottai nyugdíj-előtakarékossági céllal a bérük egy részét átutalhatják. A vagyon nem a vállalat tulajdona, hanem a munkavállalók egy csoportjáé, 4

5 ugyanakkor a vállalat a nyugdíjalap kezelője. A vállalat kölcsönt vehet a vállalati nyugdíjalapból, azonban ezt a kölcsönt kamatostul vissza kell fizetnie az alapnak. Hazánkban ez a megoldás nem jellemző, de sok Eu országban és USA-ban igen. A legtöbb esetben azonban a belső finanszírozási lehetőségek elfogynak, és a vállalkozás eredményes működéséhez további pénzre van szükség. Ilyenkor nem kerülhető el a külső finanszírozási források bevonása. A külső finanszírozási formák 3 nagy csoportra oszthatók: - adósságjellegű nem intézményes finanszírozási forrás (Tagi vagy tulajdonosi kölcsön, Családi baráti kölcsön, Szállítói hitelek, Vevői előleg, Váltó, Közraktárjegy) - adósság jellegű intézményes finanszírozási forrás (Bankhitel és kölcsön, Kötvény, Lízing, Faktoring és forfertírozás, Csekk) -illetve tőke jellegű finanszírozási forrás (tőkeemelés, tőzsdei részvénykibocsátás, tőzsdén kívüli üzletrész értékesítése, vissza nem térítendő állami és közösségi támogatás.) A KÜLSŐ FORRÁSSZERZÉS MÓDJAI Külső, adósság jellegű nem intézményes finanszírozási források A pénzt nem az arra szakosodott pénzügyi intézményektől, hanem olyan személyektől, vagy szervezetektől veszik igénybe a vállalkozók, akik fő tevékenységüket tekintve nem foglalkoznak kölcsön nyújtásával. Tagi, vagy tulajdonosi kölcsön: Az alaptőke emelés költséges, és hosszadalmas eljárás, a pénzt, pedig hasonlóan nehezen vehetjük vissza. A tulajdonosok megtakarított pénzüket, vagy egyéb bevételüket bocsátják a vállalat rendelkezésére, általában kamatmentesen. Ez a legolcsóbb finanszírozási forma (maximum átutalási költség van), nem kell fedezet, nincs szigorúan vett lejárat. Gond csak akkor adódhat, ha több tulajdonos is van, és nem akar mindenki tulajdoni arányának megfelelően részt vállalni. Adószabályok: Ha a tagi kölcsön után a gazdasági társaság kamatot fizet akkor a kamat összegét, egyrészről figyelembe kell venni a társasági adó alanyánál, az adóalap megállapításakor, másrészről pedig a kölcsönt nyújtó magánszemély számára a kölcsön kamata adóköteles bevételként fog megjelenni. A tagi kölcsönnek a gazdasági társaság saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részét adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni a társasági adó alapjának megállapítása során. A tagi kölcsön vonzza a vagonvizsgálatot 5

6 Családi, baráti kölcsönök: Főleg a kényszervállalkozókra, egyéni vállalkozásokra jellemző (számukra más finanszírozási forrás gyakorlatilag nem áll rendelkezésre). Bizalmi elven működik, általában kamatmentes, és a kölcsönadók kérhetnek biztosítékot, vagy beleszólást a vállalkozásba. Szállítói hitelek: A vállalkozás a szállítóktól kapott termékek és szolgáltatások ellenértékét nem azonnal, hanem kölcsönösen megállapított határidőn belül egyenlíti ki. A szállítói hitel futamideje, azaz a fizetési feltételek erősen függenek a vevő és a szállító alkupozíciójától. Minél erősebb a vevő pozíciója, annál hosszabb fizetési határidőt tud kicsikarni a szállítótól. Költsége, az az árkedvezmény, amit azonnali fizetéskor a szállítótól a vevő megkapna (burkolt kamat) Vevői előlegek: A vállalkozás és vevője között van egy megrendelési szerződés és ennek alapján a vevő előleget fizet a szállítónak. Esetleges finanszírozási forma, erősen függ a vevő és a szállító közötti alkupozíciótól. Amennyiben a vevő alkupozíciója erős, csak akkor fizet a vevő előleget, ha ezáltal árkedvezményhez jut, ha viszont alkupozíciója gyenge, azért fizet vevői előleget, hogy biztosítsa a szállítót fizetőképességéről, illetve csökkentse a vevői nem fizetéséből eredő kockázatát. Váltó: Hitelviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír. A váltó kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a lejárat napján a váltón feltüntetett összeget, a váltó bemutatójának ő, vagy az ő általa megjelölt személy megfizeti. Két típusa van: saját váltó és idegen váltó. Magyarországon kevésbé elterjedt finanszírozási forma. Közraktárjegy: Olyan értékpapír, amely a forgalomban, a közraktárban elhelyezett áruk helyettesítésére szolgál. Két egymással összefüggő, de egymástó elválasztható részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll. A közraktárjeggyel fizethetünk, mint egy váltóval, vagy zálogba adásával kölcsönhöz juthatunk, úgy, hogy az árunkról nem kell végleg lemondanunk. (A finanszírozás mértéke bankonként változó, az áru értékének 60%-95%-a) Külső, adósság jellegű, intézményes finanszírozási források (Bankhitel és kölcsön, Kötvény, Lízing, Faktoring, Forfertírozás) Bankhitel és kölcsön Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Pt.522. (1) bekezdés A törvény továbbiakban meghatározza a kölcsönvevő kötelezettségeit, a kamatfizetési kötelezettséget, a kölcsön folyósítása megtagadásának eseteit, a kölcsön igénybevételéről való 6

7 lemondás körülményeit, valamint a hitel illetve kölcsönszerződés felmondásának általános feltételeit. Hitelek csoportosítása: - folyósító szerint: Jegybanki, Kereskedelmi Banki, nem monetáris intézet - igénybevevő (hiteladós) szerint: vállalati, lakossági, bankközi, költségvetési..stb. - kamatláb szerinti: fix, változó diszkont - devizanem szerint: HUF, EUR, CHF, USD..st - lejárat szerint - fedezet szerint Vállalati hitelek: Folyószámlahitel: A hitelintézet a hitelkeret terhére teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, amelyekre a számlatulajdonos számlakövetelése nem nyújt fedezetet. Célja lehet szezonális jelleggel fellépő finanszírozási szükséglet megoldása, vagy átmeneti likviditáshiány. A hitel rulírozó jellegű, ugyanis a folyószámlára érkező jóváírások a hitelkerete automatikusan feltöltik. A kamatfizetés havonta vagy negyedévente történik. Forgóeszközhitel: Egyszeri, átmeneti forráscsökkentés, pénzügyi zavar áthidalására szolgál, célja a készletbeszerzések, nagyobb vevőkövetelések vagy megnövekedett forgási idők finanszírozása. Biztosítéka lehet készlet, vevőkövetelés, gép, berendezés..stb. A hitelkeret lehet eseti, vagy rulírzó jellegű, továbbá a hitel felvétele és törlesztése a vállalkozás folyószámláján történő jóváírással és terheléssel történik. Fejlesztési/ Beruházási hitelek: Felhasználható több év alatt megtérülő kapacitácbővítés, gépbeszerzés, vagy ingatlan vásárlás, felújítás, bővítés esetén, illetve tartós forgóeszköz növekedés finanszírozása esetén. A kölcsön összege az egyedi beruházási igényekhez igazodik és a fejlesztés megvalósulásának ütemében hívható le. Biztosítéka maga a megvalósuló beruházás és akár készlet, vevőkövetelés, gép és ingatlan lehet. Projekthitel: Egy adott projekt finanszírozása, amelynél a hitel visszafizetésének forrása a projekt jövedelem-termelő képessége (lakóparkok finanszírozása például). A projekthitel közép, illetve hosszúlejáratú kötelezettségvállalás, komplex bankszolgáltatás beleértve, például a pénzügyi tanácsadás. A forrást bevonó vállalalkozás szempontjából mérlegem kívüli finanszírozásra nyílik mód azzal, hogy önálló projektvállalat veszi fel és törleszti a hitelt. Ez körülhatárolhatóvá teszi a kockázatokat. Szindikált hitel: Két vagy több hitelintézet azonos feltételekkel és ugyanazon dokumentáció felhasználásával egy közös főszervező (csoport), tevékenysége mellett nyújtanak hitelt, mindegyikük a hitel egy bizonyos részét bocsátja a hitelfelvevő rendelkezésére. Ezek általában közép- vagy hosszúlejáratú hitelek és a bankok részvételi összege általában nem azonos. Mikrohitel: Hitelforrás egyéni, és mikrovállalkozások számára. Működés szempontjából a mikohitelek ágazata és a hitelfinanszírozás ágazata közötti alapvető különbségek a következők: A hitelösszeghez viszonyítva nagy a hitelképességi felmérés költsége, illetve a hitel kezelési 7

8 költsége. Pontosan ezért sok mikrohitel-programot különleges szakosodott intézmények működtetnek, rendszerint valamilyen állami, vagy közösségi támogatás mellett. Egyéb hitel (például: exportfinanszírozás, állami hitelek) A HITELEZÉS FOLYAMATA 1. A hitelkérelem előterjesztése - hitelfelvétel céljának megjelölése, hitel összege - fedezet - vállalat 2. Hitelkérelem befogadása - formai követelmények ellenőrzése - hiánypótlásra van lehetőség 3. Hitelminősítés Egy meghatározott adós hitelképességének értékelését jelenti, azaz, hogy mennyire valószínű, hogy az adós vissza fogja fizetni a tartozását. Külső minősítés: hitelminősítő intézetek adják ki, beszerzése általában csak olyan viszonylag nagy vállalatok esetében indokolt, amely a tőkepiacokon kötvényeket, vagy más értékpapírokat bocsátanak ki Belső minősítés: a bankok készítik a hitelfelvevőkről Limit szabályzat: egy adott minősítésű ügyfél számára mennyi a maximálisan adható hitelkeret Fedezet értékelési szabályzat: a felajánlott biztosítékot értékeli Adósminősítési szabályzat: milyen paraméterek alapján pontozzák az adóst - objektív paraméterek (a beszámoló alapján számított mutatószámok) 60-85% - szubjektív paraméterek (piaci pozíció, menedzsment, fizetési fegyelem) 15-40% 4. Hitelbírálat A tényleges pénzáramlás és a bank elvárt ütemezése összhangban van-e? A hiteligény pénzügyileg és gazdaságilag is meg van-e alapozva, biztosított-e a törlesztés? Biztosítékok újbóli átvizsgálása, plusz kockázatelemzés 5. Cenzúra előterjesztés A hitelkérelemmel foglalkozó ügyintéző összefoglalást ír, melyet a cenzúrabizottság elé terjeszt. Ez a hitelkérelemmel kapcsolatos minden külső és belső információt tartalmaz. Elemei ltalában: az ügylet rövid ismertetése, a hiteligény rövid összefoglalása, az ügyfél gazdálkodásának bemutatása, a hitelnyújtás ügyfélkockázatának bemutatása, javaslat, döntési indoklás. 6. Cenzúra döntés Ügylettípus, limit, saját erő, fedezettség, kondíciók 8

9 7. A bank hitelkerete tart fent, vagy kölcsönt folyósít 8. Hitelmonitoring, folyamatos felülvizsgálat Probléma (csőd, kései fizetés, stb.) esetén a bank módosíthatja a hitelszerződést, sőtt el is állhat tőle. A VÁLLALKOZÁSOK HITELKÉPESSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSÉRE ALKALMAZOTT MUTATÓK. Pénzügyi helyzet elemzésének mutatói: - likviditási mutatók - adósság és hitelképességi mutatók - tőkeszerkezeti mutatók Jövedelmezőségi mutatók Hatékonysági, eszközhatékonysági mutatók (teljesítmény és forgási sebesség mutatók) Piaci értékelés mutatói A MUTATÓKRÓL BŐVEBB INFORMÁCIÓT, A TÉTEL VÉGÉN TALÁLTOK! Kötvény A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát, vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A vállalati kötvények kockázatai: A nem fizetés kockázatai: Elsődlegesen a nemfizetés, illetve késedelmes fizetés valószínűsége alapján történik, aminek kockázatát a kötvény vásárlója két módon állapíthatja meg: A kibocsátó vállalatról elemzést készít, meghatározva a vállalat jövőbeli kilátásait, majd ez alapján megbecsüli, hogy a mekkora valószínűséggel képes a kibocsátó fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, egy másik lehetőség a független adósminősítő cégek értékelésére támaszkodva a kötvény csődkockázatának, (default) meghatározása. - piaci kockázat - inflációs kockázat - devizaárfolyam kockázat - politikai vagy szabályozási kockázat pl: kamatadó - tőkeszerkezeti kockázat: a vállalat adósságállománya hirtelen megnő, így a kibocsátott kötvények minősítése visszaesik ( megnő a piacon a kibocsátó kötvényeitől elvárt hozam, így a kötvény jelenlegi tulajdonosait árfolyamveszteség éri) - likviditási kockázat - hozamfelár növekedési kockázat 9

10 A hozamfelár vállalati kötvények esetén, a kötvény hozamának és az adott lejárathoz tartozó kockázatmentesnek tekinthető állampapír hozamának különbségeként számítható. Ha valamelyik kategória csődvalószínűsége nő, akkor a piacon nő az adott kategóriához tartozó hozamfelár, így a befektető számára nemcsak, hogy megnő a csődkockázat, de még azonnali árfolyamveszteséget is elszenved az adott kategóriába tartozó kötvényein. Vállalati kötvénypiac hazai szabályozása Az 1990-es évek első felében gyorsuló infláció, illetve a magas tranzakciós költségek nem tették vonzóvá a tőkebefektetés e módját től a törvényi szabályozás szigorította a kibocsátás paramétereit. Hitelintézeti törvény a társaságok kötvény-kibocsátásaik a saját tőkében maximalizálta. Változott az értékpapír törvény is től egyrészt a zárt kötvénykibocsátáshoz is engedélyt kell kérni a felügyelettől, másrészt a névérték 200mFt-nál nagyobb nyilvános kibocsátásokat tőzsdekérelmezési szabályhoz kötötték es évek végéig főbb kibocsátók: Pannon Gsm, Mol, Matáv, Bankok (Cib, Raiffeisen) jan 1-én lépett életbe a 2001.évi CXX. Törvény a tőkepiacról: - adagolt kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos - kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő, egymást követő értékpapír kibocsátás összesség, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzít, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén, ha a kibocsátást követő gazdálkodó szervezet hiteltartozásainak összege meghaladja a kibocsátó saját tőkéjének összegét, illetve ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével hozzák forgalomba, a kibocsátó köteles egy, a Felügyelet által elismert hitelminősítő szervezettel minősítést készíttetni, kivéve, ha a kibocsátó hitelintézet, vagy ha a visszafizetésre az állam készfizető kezességet vállal. - Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatás éve és féléves gyorsjelentés, valamint éves jelentés formájában kell teljesíteni. - A kibocsátó gyorsjelentését az üzleti év és félév végét követő 45 napon belül, az éves jelentést könyvvizsgáló által is felülvizsgálva az üzleti év végét követő 120 napon belül köteles elkészíteni. A vállalati kötvények hazai piaca A nyilvános forgalomba hozatal kisebb társaságok számára viszonylag magas költségei, és az a tény, hogy csak jelentős hozamtöbblet ígéretével lehetett volna kötvényeket piacra vinni, gyakorlatilag lehetetlenné tették a kis- és középvállalkozásoknak a kötvények kibocsátását. A hazai nagyvállalatok számára is kedvezőbb volt az elmúlt évek során a bankoktól egyedi vagy konzorciális hitelt felvenni, mint kötvényt kibocsátani. A hazánkban megtelepült multinacionális vállalatok sem ilyen módon fedezték tőkeigényüket, ráadásul megfigyelhető volt még az állampapírok kiszorító hatása. 10

11 Átváltható kötvények: Kibocsátásával a társaság hitelt vesz fel, és a kötvénytulajdonosnak a szokásos hitelezői jogok biztosítása mellett, opciós jogot biztosít, a kötvényes a kötvény futamideje alatt a kötvényt részvényre válthatja a kibocsátónál. Általában az átváltható kötvény kamata alacsonyabb, mint a hagyományos kamatozású kötvényeké, ráadásul a hazai vonatkozású rendeletek értelmében, RT. Az alaptőkéje feléig bocsáthat ki átváltható kötvényt. Ezt a megoldást választotta már az OTP, Richter és a Mol. Lízing A lízinget önálló jogszabály nem szabályozza! A pénzügyi lízinget a hitelintézeti törvény szabályozza Az operatív lízinget az ügylet bérleti jellege miatt a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Az elszámolásra, pénzügy lebonyolításra vonatkozó részletek az áfa törvényben és számviteli törvényben találhatók A lízingügylet szereplői: Eszköz eladója (az a társaság, amely a lízingtárgyat, az eszközt eladásra kínálja) Lízingbe adó (az ügyfele, a lízingbe vevő kérésére megveszi a lízingtárgyat, az eszköz eladójától. A lízingbe adó társaság az eszközt a lízingbe vevő rendelkezésére bocsátja, a használatért cserébe lízingdíjat számít fel) Lízingbe vevő ( az általa kiválasztott eszközt meghatározott időtartamra lízingdíj fejében használja, illetve bizonyos esetekben jogot szerez arra, hogy a futamidő végén egy maradványösszeg ellenében megszerezze az eszköz tulajdonjogát.) A lízing fajtái: Pénzügyi lízing Az a tevékenység, melynek során a lízingbe adó ingatlan, vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyon értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja, oly módon, ahogyan a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A lízingbe vevő - viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, - a hasznok szedésére jogosulttá válik - viseli a közvetlen terheket (fenntartási költség, amortizációs költség) - jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejárta után a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványértékének a megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen Pénzügyi lízing nyújtásával csak a törvény alapján felügyeleti engedéllyel bíró hitelintézet (bank) vagy kizárólagosan ezt a tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás foglalkozhat. 11

12 A bankhitel és lízing közötti különbség: A pénzügyi lízing pénzügyi értelemben hasonlít egy hosszú távú beruházási hitelre: ez esetben is kamatot, tőketörlesztő részletet, hitelbírálati díjat kell fizetni A pénzügyi lízing, és az eszközökkel fedezett beruházási hitel közötti fő különbség, hogy a lízing esetében a lízingtárgy tulajdonosa a lízingbe adóé, így a lízingbe vevő fizetésképtelensége esetén a lízingtárgy automatikusan visszakerül a lízingbe adóhoz. A lízing drágább, mint egy bankhitel: a lízingtársaságok is jellemzően bankhitellel finanszírozzák magukat, és banki forrrásköltségen felül saját munkájuk és profitjuk ellenértékét is ki kell termelniük Operatív lízing A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában és számviteli kimutatásaiban marad a futamidő végéig, amikor a lízingbe adó társaság tulajdonában lévő eszközt továbblízingelheti egy másik lízingbe vevő társaságnak, vagy eladhatja. Gyakorlatilag egy bérleti konstrukciónak felel meg, amikor a lízingbe vevő nem válik az eszköz tulajdonosává, hanem csak a használatért fizet. Visszlízing Az eszköz eladója és a lízingbe vevő személye egybe esik. A lízingbe adó (lízingtársaság) megvásárolja a lízingbe vevő eszközeinek tulajdonjogát, majd az eszközt lízingbe adja a lízingbe vevőnek, aki korábban az eszköz tulajdonosa volt. Allízing A lízingbe vevő a tárgyat nem saját maga kívánja közvetlenül használni, hanem tovább szeretné adni lízingbe, bérletbe, és ehhez a lízingbeadó hozzájárul pl: fénymásológépek Cross border lízing A lízingbe adó és a lízingbe vevő két különböző országban van (import export lízing) Vendor lízing (Szállítói lízing) A szállító megállapodik egy lízingtársasággal, hogy bérelni / lízingelni kívánó ügyfeleit a lízingtársaság kiszolgálja Ingatlan lízing Az ingatlan vevője (lízingbe vevő) az ingatlan kiválasztása után havi lízingdíjat fizet, ám csak akkor válik tulajdonossá, ha a futamidő lejár, addig a lízingbe adóé az ingatlan. Nem szükséges az önerő, a lakáslízing befizetett lízingdíja önerőnek számít, ha a lízingbevevő néhány év elmúltával úgy dönt, hogy egy másik fizetési konstrukcióval (pl. jelzáloghitel) újra finanszírozhatja lakását. THM (teljes hiteldíj mutató) magasabb. Biztonságot jelent a finanszírozónak, hiszen itt nincsen árverés, hitelbiztosítéki érték és jelzálogjog érvényesítése: ha a lakásban lakó nem fizet, ki lehet tenni, mint egy bérlőt A lízing előnyei: - biztonságos a lízingbe vevőnek, ugyanis a lízingtárgyon kívül más eszköze nem terhelhető meg lízingkötelezettség révén - nincs szükség hitelképesség vizsgálatra - gyorsan hozzáférhető forrás - kíméli a saját tőkét, csak az adott eszköz használatáért kell fizetni - az eszköz üzemeltetésével az időszaki lízingdíjak kitermelhetőek 12

13 - a lízingdíjak fizetési ütemezése alkalmazkodhat a vállalkozás pénzbevételeinek szezonalításához - a lízing egy kézből kínálja fel a beruházás tárgyát és a finanszírozást - gyenge hitelképesség esetén is lízing révén finanszírozni lehet állóeszközöket - ÁFA finanszírozási teher a bérbeadónál van (operatív lízing) - a bérlet off-balance sheet konstrukció, azaz mérlegen kívüli tétel, így a jövőbeni díjak nem növelik a tartozásállományt (operatív lízing) A lízing hátrányai: - drágább, mint a bankhitel - általános vállalatfinanszírozási célra nem alkalmas - rövid távú finanszírozási szükséglet kielégítésére teljesen alkalmatlan A lízing számviteli elszámolása és adóvonzata Operatív lízing esetében: az esedékes lízingdíjak ÁFÁ-t is tartalmaznak, amely ÁFA tartalom azonban minden esetben a lízing díjat fizető lízingbe vevő által visszaigényelhető. Az ÁFA nélküli lízingdíj költségként teljes egészében elszámolható. Zártvégű pénzügyi lízing esetében a futamidő elején a lízingbeadó kiszámlázza a teljes nettó vételárat a teljes ÁFÁ-val. Az eszköz azonnal a lízingbe vevő mérlegének megfelelő eszközrovatba kerül, míg a fennálló lízingdíj tartozás kötelezettségek közé kerül. A lízingbe adó, a lízingdíjak későbbi esedékességekor fizetési bekérőt ír (mint egy hitelnél) az esedékes tőketörlesztésről és kamatfizetésről, ekkor már nincs ÁFA fizetés. A lízindíjak fizetésekor csak a kamatrész számolható el költségként, ami csökkenti az adó előtti eredményt. Nyíltvégű pénzügyi lízing esetében lehetőség van arra, hogy a lízingbe vevő az ÁFÁ-t ne a futamidő elején egy összegben, hanem a futamidő alatt a lízingdíjakkal együtt részletekben fizesse meg. Ez esetben is a lízingtárgy, a lízingbe vevő könyveibe kerül, a lízingdíj tőketartozással mint kötelezettséggel együtt. A futamidő alatt a lízingbe adó a lízingdíjak esedékességekor számlát állít ki a lízingbevevőnek, amely tartalmaz egy tőke és egy kamatrészt. A tőkerész ÁFÁ-t is tartalmaz, a kamatrész pedig költségként elszámolható, az ÁFA a tőkerészszámlák szerint lesz befizetve. Faktoring Rövid lejáratú (egy évnél rövidebb futamidejű) áruszállításból és szolgáltatásból származó vevői követelések értékesítésének lehetőségét kínálja. Eladó, szállító: termék, vagy szolgáltatás értékesítéséből vevőköveteléssel rendelkezik, az eladó a vevőkövetelését értékesíteni kívánja a faktornak. Vevő: az a vállalat, amely szállítói tartozással rendelkezik az eladó felé. Faktor: az a vállalkozás, amely megvásárolja az eladó vevőkövetelését, és így engedményezés útján jogosultjává válik az eladó vállalat vevőkövetelésére, amely ellenértékére a vevőnél igényt tart. Szabályozása Nincs önálló faktoring jogszabály! Rövid lejáratú pénzkölcsönök közzé tartozik A Polgári Törvénykönyv követelésmegvásárlásnak tekint 13

14 Funkciói Szállítói hitel kockázata: a faktor átvállalhatja a kockázatot a vevő késedelmes fizetése, vagy fizetésképtelensége esetén, vagyis mindenképen fizet az ügyfélnek, a szállítónak, a vevő fizetésétől függetlenül. A szállítói hitel átvállalásával járó faktoring konstrukciót visszkereset nélkülinek hívják. Ez esetben a faktor arra vállal kötelezettséget, hogy magára vállalja a vevő nem fizetésének kockázatát. Finanszírozási funkció: a faktoring segítségével a vállalkozás a vevőkövetelésből jövőben esedékes pénzbevételét jelenlegi, a pénz időértékével csökkentett pénzbevételre cseréli. A faktor esetében az eladó nem hiteladós, hanem engedményező, a faktor pedig engedményesként működik közre. Adminisztratív funkció: a faktor vezeti ügyfele adósnyilvántartását, előjegyzi a fizetések esedékességét, elküldi az inkasszókat, felszólítja a hátralékos adósokat, gondoskodik (esetleg peres úton) a hátralékok behajtásáról, mindezek alapján rendszeres információt nyújt ügyfelének. Típusai Visszterhes faktoring: A legelterjedtebb Magyarországon. Ebben az esetben ugyanúgy kifizeti a faktor a bruttó számlaérték valamennyi százalékát, viszont a vevő adósságának meghitelezéséből eredő kockázatért az ügyfél a felelős. Előnye tehát e formának a faktorház szempontjából az, hogy amennyiben a faktorcégnek nem sikerül a vevőtől a követelést behajtani, akkor jogosult visszavásárolni azt az ügyféllel. Vissztehermentes faktoring: Ilyen értelemben az ügyfél számára előnyös, mivel ebben az esetben az ügyfél nem köteles visszavenni a sikertelen követelést. Ennél a formánál az alapvetően háromoldalú ügylet átvált négyoldalú ügyletté, mivel általában megjelenik egy újabb szereplő, a hitelbiztosító, aki a faktorházat biztosítja, azaz amennyiben a faktorháznak nem sikerül behajtania a követelést, akkor a hitelbiztosító a bruttó számlaérték 80%-át kifizeti a faktornak. Földrajzi elhelyezkedés alapján megkülönböztetünk belföldi és export faktoringot. A finanszírozás módja szerint megkülönböztetünk finanszírozó faktorálást és esedékességi faktorálst. A finanszírozó faktorálásnál a faktorház számlaérték 80-90%-át meghitelezi piaci kamatlábom. Esedékességi faktorálás esetén az egyes követelések vételárát az eredeti esedékességkor a faktoring cég kifizeti. Csendes faktoring (értesítés nélküli faktorálás): sem a szállító, vagy eladó sem a faktorház nem értesíti az adóst a faktoring szerződés létrejöttétől. Nyílt faktoring: az adóst értesítik az ügylet létrejöttéről, és a vevő köteles a követelés összegét a faktorház részére kifizetni A faktoring ügylet menete A faktoring cég kifizeti a szállítóknak a bruttó számlaérték kb.70-90%-át. A fizetési határidőben a vevő teljesíti a követelését a faktor felé. Így a faktoring részlet törlesztése kerül, majd a visszatartott 10-30%-os számlaérték részt is kifizeti a faktorcég a szállítónak, majd a faktoring díj elszámolásra kerül. Faktoring árazás Költségeinek elemei: -a vevő nemfizetési kockázatának díja (csak visszkereset nélküli faktoring) - ügyleti alapdíj (engedményezés ügyintézése, vevő bevizsgálása) 14

15 - ügyleti kamat (számlakövetelés diszkontálásakor alkalmazott kamatláb) legalább akkora, mint a bankhitelé - vevőkövetelések adminisztrációjával kapcsolatos díj Faktoring előnyei: A megszerezhető finanszírozási forrás mértékének nem a saját hitelképesség, hanem a vevők hitelképessége szab határt. Csökken a vevői kintlévőség, növekszik az eszközök forgási sebessége. Bankhitelnél gyorsabb ügyintézés, nincs szükség fedezetre. Induló vállalkozások, hitelképtelen vállalkozások is így forráshoz juthatnak. Könnyebbé válik a pénzügyi tervezés. A faktoring hátrányai: Drágább, mint a bankhitel. Kis összegű vevőkövetelések és atomizálódott vevői kör esetében nem használható. Olyan ágazatokban, ahol jelentős garanciális kötelezettségek merülhetnek fel, vagy ahol a számlakövetelés jelentős részét garanciaként visszatartják, nem használható. Hazai faktoring piac: Európa fejlett piacgazdaságában átlagosan a KKV szféra 11%-a veszi igénybe, Magyarországon ez az arány 0,4% körül alakul. A faktoring forgalom Magyarországon a GDP közel 2%-a, míg Nyugat Európában ez az arány 15-20% között mozog, a faktoring tevékenység komoly fejlődési potenciállal bír. A bankok egyre látványosabb megjelenése erőteljesen befolyásolja a hazai faktoring piacot, ugyanis az agresszív üzletszerzési politika a faktor és kamatdíj mérséklődését vonja maga után. Forfertírozás Egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok fix kamatozás melletti, visszkereset nélküli megvásárlása. Külső, saját tőke jellegű finanszírozási források E finanszírozás esetében a társaság megemeli a törzstőkéjét, és a tőkeemelés üzletrészét eladásra felkínálja külső befektetők számára. A külső befektetők részesedést vásárolnak a vállalkozásban, így részesülnek megfelelő mértékben tulajdonosi jogokhoz jutnak, míg a vállalkozás minimálisan a tőkeemelés révén névértékének megfelelő pénzeszközökhöz jut. A befektetők nagyon magas kockázatot vállalnak, ugyanis a vállalkozásnak nincs visszafizetési kötelezettsége (mint az adósság esetében), hanem a vállalkozás üzletmenetének megfelelően részesülhetnek az üzlet sikeréből, vagy kudarcából. A befektetők a kockázatokat ellensúlyozandó nagyon alaposan meg akarják ismerni a vállalatot és annak perspektíváit: kiemelkedő jelentőségű a döntéshozatal szempontjából az üzleti terv és a vállalat menedzsmentje 15

16 Jellemzők Tőke Hitel Felhasználási cél Nincs korlátozva Meghatározott Futamidő A vállalkozás megszűnéséig Rögzített Fedezet Nem szükséges Szükséges Részvétel az irányításban Igen Nem Vállalkozástól kért információ Sok Kevés A tőkefinanszírozás előnye: A vállalkozás teljes élettartamra szóló pénzügyi erőforráshoz jut. Nem terheli a vállalkozást fix visszafizetési kötelezettség. Nem kell fedezet: akkor is hosszú távú forráshoz lehet jutni, amikor az idegen tőkefinanszírozási formákra már nem lehet számítani. A befektető bővülő szaktudást és üzleti kapcsolatokat biztosít a vállalkozás számára. Növekszik a vállalkozás hitelképessége, több tőke = több elérhető hite A tőkefinanszírozás hátrányai: Rendkívül idő és ráfordítás igényes folyamat során lehet forráshoz jutni Elvész a függetlenség: az irányításban egyeztetni kell az új befektetők képviselőivel Rendszeres adatszolgáltatás és ellenőrzési feladatok jelennek meg a működésben A befektetők magas hozamelvárásokat támasztanak (magas kockázat = magas hozam) Üzleti titkok kikerülhetnek, csökken a döntéshozatal rugalmassága Magántőke - Jegyzett tőkébe tartozó befektetést nyújt tőzsdén nem jegyzett vállalatoknak - A (intézményes) kockázati- és magántőke cégek - Üzleti angyalok - Vállalatközi fejlesztőtőke Kockázati tőke A hivatalos finanszírozó, illetve hivatásos pénzügyi közvetítő fekteti be (kockázati tőketársaság) A tőkebefektetés szorosan együtt jár azzal, hogy a befektető jelentős üzleti kockázatot is vállal, a tőkebefektetés jelentős hozadék elérése érdekében, ígéretes vállalatokba történik. A vállalkozáshoz nyújt pénzügyi támogatást tulajdoni részesedésért cserébe. Nem csak pénzt biztosít a vállalkozások számára, hanem szükség szerint részt vesz azok menedzselésében. Jellemzői - Nagyobb a kockázatvállalási hajlandósága, mint a tőkepiac többi szereplőjének: A magas nyereség elérésének érdekében olyan ügyletet keres, amely kiugró hasznot ígér, és ennek érdekében magas kockázattal dolgozik. - Pénzügyi közvetítő szerepet tölt be: befektetésre szánt pénzeket gyűjt, és azokat helyezi ki - Kockázatcsökkentő technikák: Nagy befektetési portfolióval dolgozik, azaz egyidejűleg több cégbe száll be pénzzel. A befektető a finanszírozandó cégek összeválogatásával tudja 16

17 megteremteni a portfolió befektetés kockázatmérséklő hatását. Gyakori, hogy hálózatba szervezi a portfolió cégeit - Sajátos szereposztás: mindig a cég tulajdonosai / vezetői tartják fel és építik ki egy cég elindításának, növekedési pályára állításának, terjeszkedésének a lehetőségét, lerakva így az alapokat. A vezetők szerepe, hogy a vállalkozást sikerre vigyék. Egy számára idegen kezdeményezést kell felmérnie, értékelnie. Pénzével nem veszi át a működő cég irányítását. - Siker esetén drágább a hitelnél A kockázati tőkés vállalja, hogy a várt üzleti siker elmaradása esetén veszteség érheti. Úgy számol, hogy a sikeres ügyletekből kell elérnie azt a hozamot, amely kielégítő mértékű tőkearányos nyereséget biztosít a finanszírozásba bevont tőkéjére vetítve, másrészt fedezetet nyújt a kudarcot vallott ügyletekbe történt befektetésein elszenvedett veszteségeire is. A hitelnyújtó veszteséget akkor szenved, ha a biztosíték érvényesítésével nem tud pénzhez jutni. - Befektetéseinek hozamát a kiszállással aratja le Érdeke a jelentős tőkenyereség eléréséhez kötődik, miután a pénzével létrehozott / feljavított cégben birtokolt tulajdoni része felértékelődött, azt eladja úgy lép be az ajtón, hogy az egyik szemével már a kijáratot keresi Üzleti angyal Kisvállalkozásokban tulajdonrészt szerző magánbefektető, aki a befektetett tőkéje mellett szakmai tudásával és tapasztalataival is hozzájárult a cég növekedéséhez. Segítenek a vállalat stratégiájának kialakításában, a cég operatív irányításában, és saját üzleti kapcsolatrendszerüket is felhasználják a vállalat növekedése érdekében. Tevékenységük során egy űrt töltenek be a KKV-k finanszírozásában, hiszen ők a legfőbb forrásai azoknak a kisebb volumenű befektetéseknek, amelyek a kockázati tőkealapoknak, illetve befektető társaságoknak nem gazdaságosak. Vállalatközi fejlesztőtőke A vállalkozásfinanszírozás sajátos fajtája, amelynek révén a kisebb vállalkozások kockázati tőke típusú finanszírozást kapnak nagyobb cégektől. A cégek között hosszútávra szóló üzleti kapcsolat, stratégiai szövetség jön létre. Osztozik a partnervállalkozás tevékenységében rejlő gazdasági kockázatban. A felek igyekeznek egyesíteni erőforrásaikat, kipótolják, vagy növelik a sajátjukat, de nem jelent vállalat felvásárlást, sem pedig vállalat összeolvadást. A kockázati tőkebefektetésből történő kiszállás útjai - a befektetők meghatározott időre szereznek tulajdonrészt egy vállalatban, bízva a cég felértékelődésében, melynek következtében kilépéskor jelentős árfolyamnyereséget tudnak realizálni - a befektetők döntéseit jelentősen befolyásolják az exit kilátások, vagyis, hogy milyen esélyük nyílik a jövőben a kiszállásra és eladáskor mekkora hozamot fognak realizálni - a kockázati tőkebefektetők sokszor már a befektetési szerződésben szerepeltetnek biztosítékot a sikeres kiszálláshoz 17

18 - a kiszállást akadályozó külső tényező lehet például az első nyilvános részvénykibocsátás esetén a tőzsde érzékenysége, vagy az intézményi befektetők hiánya - speciális befektetés esetén gondot okozhat stratégiai befektetőt találni - a kilépések száma, értéke, és a kiszállási módozatok a kockázati-tőkepiac fejlettségi szintjét is jellemzi - a kiszállás lehetőségeit a cég belső adottságai, mérete, menedzsmentje, szervezeti felépítése, teljesítménye és tevékenységi köre is meghatározza A kockázati tőkések által leginkább preferált kilépési mód a nyilvános részvénykibocsátás! ( jó előkészítés esetén, jóval magasabb hozamot lehet elérni) A KKV-K FINANSZÍROZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A kis és középvállalkozások gazdasági és társadalmi szerepe meghatározó. Mégis, a kis és középvállalkozások legnagyobb gondját, a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés jelenti. A vállalkozók leggyakrabban finanszírozási problémáik orvoslásához, hitelintézetekhez fordulnak. A forrásszerzés nehézségei: A kisvállalati tulajdonosokról tudni kell, hogy alapjában véve kockázatkerülők. A kkv- gyenge tőkeerejük miatt nem vállalnak magasabb kockázatot, ugyanis a bevételek tartósabb ingadozását és elmaradását nem tudják áthidalni. A hitelezési forrásokat drágának találják, más külső befektetőt, pedig még véletlenül sem szeretnének beengedni a tulajdonosok közé. Ennek egyenes következménye, hogy az ilyen céget fejleszteni kizárólag a vállalat által megtermelt nyereségből és ingyenes (igen kedvezményes) állami pályázatokból lehetséges. A probléma azonban az, hogy a megtermelt nyereség, ami belső forrás lehetne, sokszor kivonásra kerül, és nem forgatják vissza azt. Sajnos a kisvállalatok a pénzügyi források bevonását illetően komoly hátrányban vannak a nagyvállalatokhoz képest. Állandó küszködnek likviditási problémákkal, illetve a folyamatosan rossz adósbesorolással. Ennek egyik oka, hogy a vállalkozások pénzügyi erőforrásainak alapját, szűk tulajdonosi kör biztosítja, így a vagyontömeg mértéke is igen korlátozott. Tehát a kkv-k kevés sajáttőkével rendelkeznek, ami korlátozza lehetőségeiket az adósságjellegű források megszerzésében. A legtöbb kkv-nak gondot okoz a folyamatos fizetőképesség fenntartása. Ennek oka egyrészt a gyenge alkupozíció. A nagyvállalati vevők hosszú fizetési határidővel fizetnek, így a pénzbevételek a kiadások megjelenése után jóval később jelentkeznek. A kkv-k mind vevői, mind szállítói oldalról kevés kapcsolattal rendelkeznek, így akár egy vevő/beszállító elvesztése, újabb konkurens megjelenése, a verseny fokozódása komoly nehézségeket jelenthet. A likviditási problémák fő oka tehát, a tőkehiányból származó alulfinanszírozottság, illetve a gyenge alkupozíció. A kkv-knak általában méretüknél fogva kisebb nagyságrendű hitelre van szükségük, melynek megszerzése során gyakran korlátokba ütköznek. Ez egyrészt méretgazdaságossági okokkal magyarázható, mármint a kisebb összegű hitelek elbírálása és folyósítása kevésbé gazdaságos a bankok számára. Másrészt a bankok azért, hogy a felmerülő költségeket fedezhessék, az ilyen hitelekért magas kamatot kérnek, és ezt a cégek nem tudják kitermelni. A pénzügyi forrásszerzésnek vannak továbbá tranzakciós költségei is. Ezeket a költségeket vagy beleépítik a hitelkamatba, vagy külön költségelemként számítják föl, és fizettetik meg az ügyféllel. Az alacsonyabb pénzigény esetén a pénzügyi intézmények nem vagy nem szívesen foglalkoznak a kisvállalkozókkal, mivel a magas tranzakciós költségeket csak részben tudják az 18

19 ügyfélre hárítani. (Napjainkban a bankok magatartása kezd megváltozni. Ma már a legtöbb bank kisvállalatoknak kifejlesztett hitelkérelmekkel jelenik meg a piacon.) A kkv-k jellemzően nem működnek transzparens módon, azaz tevékenységük nem áttekinthető. Nemzetközi jelenség, hogy a kkv-k adóoptimalizációs célból igyekeznek az eredménykimutatásban minél alacsonyabb adó előtti eredményt feltüntetni. A legtöbb esetben a tulajdonosnak nem érdeke, hogy az eredménykimutatás és mérleg feltétlenül a valós képet tükrözze, mert talán magas adófizetési kötelezettséggel kellene szembenéznie. A transzparencia hiányának tehát az a következménye, hogy a finanszírozók a kisvállalkozás éves jelentését óvatosan kezelik, mert talán nem a valóságnak megfelelő adatokat nyerik ki belőle. A finanszírozók, különösen a hitelezők számára a legfontosabb a kockázat lehető legnagyobb mértékben történő minimalizálása. A hitelezők a pénz megítélését és folyósítását bizonyos fedezetek meglétéhez kötik. A kkv-k forrásbevonási képességét sok esetben a fedezetek határolják be. A transzparencia hiánya miatt az éves jelentésekre, és a stratégiai tervre csak mérsékelten támaszkodhat a hitelező. A kkv-k többsége kevés felhalmozott vagyonnal rendelkezik. A legtöbb cégtulajdonos kénytelen magánvagyonát felajánlani fedezetként. A problémát tovább súlyosbítja az adórendszer, amely nem ösztönzi a vállalkozásukat nyereségük visszaforgatására. A VÁLLALKOZÁSOK HITELKÉPESSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSÉRE ALKALMAZOTT MUTATÓKRÓL, RÉSZLETESEN Vagyoni helyzetelemzések mutatói eszköz és forrás összetétel vizsgálata. Pénzügyi helyzet elemzésének mutatói: - likviditási mutatók Likviditási ráta = forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási gyorsráta = (forgóeszközök készletek)/ rövid lejáratú kötelezettségek Készletek körforgása = átlagos készletállomány átlagos napi forgalom (minél magasabb a forgás, annál likvidebb a cég) Átlagos beszedési idő = átlagos vevőállomány / átlagos napi árbevétel - adósság és hitelképességi mutatók Azt mérik, mekkora mértékben finanszírozták a vállalat működését hitelekből, és a vállalat mennyire képes hitelfizetési kötelezettségének készpénzben eleget tenni. A hitelezők és tőkebefektetők számára ezek az arányszámok azt mutatják, mekkora a pénzügyi kockázat mértéke, és mennyire hatékonyan éltek a finanszírozás lehetőségével. Összes adósság a. Adóssági arányszám = Összes eszközök Ez az arányszám azt mutatja, hogy az összes eszközöknek mekkora részét finanszírozták adósságból, vagy más emberek pénzén. Minél nagyobb arányban, annál inkább hagyatkoztak mások pénzére, és annál nagyobb a pénzügyi kockázat. A külső források bevonása olyan pénzügyi emelőhatást fejt ki, amely jelentősen megnövelheti a tulajdonos nyereségét vagy veszteségét. b. Hosszú lejáratú hitelek az összes befektetett tőkéhez viszonyítva = 19

20 Hosszú lejáratú hitelek = Hosszú lejáratú hitelek + Összes részvénytőke Ez a mutató a finanszírozás hosszú távú vagy állandó forrásait veszi figyelembe, szembeállítva azzal a résszel, mely adósságból származik. Mivel a forgóeszközök és rövid lejáratú tartozások csak időlegesek, ez a mutatószám arról informál bennünket, hogy a cég milyen mértékben használ fel külső forrást hosszabb távon. A következő két arányszám a cégnek azt a képességét mutatja, mennyire képes adósságait törleszteni vagy fedezni. Ezért gyakran hívják ezeket fedezeti mutatóknak. Ezeknél a számításoknál az eredménykimutatós vállalati működési adataira támaszkodtak. Adó és kamatfizetés előtti jövedelem c. Kamat-termelhetőség = Kamatköltség Ez az arányszám a cégnek azt a képességét tükrözi, mennyire képes teljesíteni vagy fedezni kamatfizetési kötelezettségeit a kamat és adófizetés előtti jövedelméből, mely az a működésből származó nyereség, mely a kamatfizetések fedezésére rendelkezésre áll. Sok cég esetében nincs különbség a kamat- és adófizetés előtti jövedelem, valamint a bruttó profit között, így az utóbbit is gyakran használják e mutatószám kiszámításánál. Minél magasabb a fedezeti szint, annál kisebb annak kockázata, hogy a cég nem lesz képes eleget tenni kamatfizetési kötelezettségének. d. Általános készpénzfedezeti arányszám = Kamat és adófizetés előtti jövedelem + Bérleti díjak + Értékcsökkenés = Kamatköltségek + Bérleti díjak + Hiteltörlesztés / (1-T) + Osztalékok / (1-T) (ahol T = marginális adókulcs) Ez a mutató azt fejezi ki, hogyan aránylik az összes készpénzbeáramlás a szükséges készpénzkiáramláshoz. Mivel a hiteltörlesztésre és osztalék-kifizetésre az adózás után kerül sor, ezek kiigazításra kerülnek azáltal, hogy elosztjuk őket egy mínusz a marginális adórátával, hogy biztosítsuk a jövedelemadók fedezetét, amelyeket a hiteltörlesztés vagy osztalékfizetés előtt kell befizetni. A magasabb arányszám itt is nagyobb fedezetet jelent. Az állandó finanszírozást biztosító felek nagy figyelemmel kísérik a hitelek felhasználását. - tőkeszerkezeti mutatók Tőkeszerkezeti mutatók és a hosszú távú befektetők kockázati mutatói. A vállalkozások pénzügyi stabilitása és a hosszú távú befektetések kockázata a különféle tőkeszerkezeti mutatók vagy más néven adósságráták, a hosszú távú dinamikus likviditási ráta és a kamat, illetve osztalékfedezetségi mutatók segítségével mérhető. A tőkeszerkezeti mutatóknak számos válfaja van. Ezek közül legelterjedtebben 20