Iskolánk Pedagógiai Programja

Átírás

1 Iskolánk Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék I. Alapító Okirat II. Arculatterv III. Az iskola hagyományai IV. Az irányítás rendszere V. Személyi feltételek VI. Tárgyi feltételek VII. Kapcsolatrendszer VIII. A tanév rendje IX. Táborok, erdei iskola X. Egészségnevelés, egészségfejlesztési program XI. Környezetnevelési program XII. Az esélyegyenlıséggel kapcsolatos pedagógiai munka XIII. Gyermekvédelem XIV. Óratervek XV. Vizsgarendszer XVI. Kulcskompetenciák XVII A tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdı és a sajátos nevelési igényő (SNI) diákok integrálása intézményünkben XVIII. Záró rendelkezések XIX. Mellékletek XX. Tantárgyi helyi tantervek XXI. A középszintő érettségi témakörei 1

2 I. Alapító Okirat melléklet II. Arculatterv Az iskola arculata, funkciója Iskolánkat elsısorban olyan intézménynek tekintjük, amely kultúrát közvetít az itt zajló oktató-nevelı munka segítségével. A kultúra számunkra egyaránt jelent ismereteket, érzelmi mőveltséget, szociális érzékenységet és szolidaritást, viselkedéskultúrát, a humán, reál és informatikai ismeretek egyensúlyát. A kultúrát ugyanakkor élı, változó folyamatnak tartjuk, amelyet minden tantárgy képvisel, és amelyben tanár és diák egyaránt érdekeltek a megismerni és megismertetni akarásban. Az így értelmezett egyenrangúság feltételezi a másik ember, a környezet méltóságának tiszteletben tartását. Figyelmet fordítunk - az alkotmányos kereteken belül - a vélemények, gondolatok, egyéni állásfoglalások szabad megnyilvánulására. Biztosítjuk a vallási, világnézeti információk tárgyilagos közvetítését. Igény szerint biztosítjuk a történelmi egyházak hitoktató tevékenységt az intézményen belül. Pedagógiai elveink, módszereink 1. "Minden tudás csak akkor bír való beccsel, ha cselekvésre képesebbé tesz.'' (Eötvös József) Alapvetı célunk, hogy a diák a tanulási folyamat aktív résztvevıje legyen, ennek során a tanár segítségével átélje a felfedezés, megismerés és tudás örömét. Ehhez szükséges a megfelelı motíváció és a változatos, korosztályához és egyéniségéhez illı munkamódszerek. Ezt segíti a különbözı óraformák (tanári elıadás, frontális óra, csoportmunka, egyéni munka) arányos alkalmazása. A tanulói kiselıadások, önálló kutatások, pályamunkák, kísérletek bemutatása hatékonyabbá, élményszerőbbé teszik a tanulást. Fontosnak tartjuk, hogy a diákokban kialakuljon az igény a tartalmában és formájában is színvonalas, rendezett munkára. Ezért is van nagy jelentısége a vizuális és esztétikai nevelésnek minden tantárgyon belül. A Belvárosba bezárt, sok mozgásigénnyel és belsı feszültséggel teli kamaszok számára biztosítani kell a szükséges idıt testnevelésre, sportolásra. A kötelezı órákon túl minden diák lehetıséget kap az iskolán belüli sportra. Oktató és nevelı munkánk fontos részét jelentik a tanórán kívüli ismeretszerzés különbözı formái. Széles választékot kínálunk délutáni foglalkozásokból (szakkörök, önképzıkörök, filmklubok, stb.). Az erdei iskolák, szaktáborok, ill. az európai cserekapcsolatok a természet, a nyelvek, a történelem és a néprajz,,élı közegben való megismerését teszik lehetıvé. 2. Céljaink elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a differenciálás. Harmonikus személyiség fejlıdéséhez feltétlenül szüksége van egy gyereknek sikerekre, önbecsülésre, elismerésre. Ennek érdekében a tanárnak törekednie kell tanítványai személyiségének minél mélyebb megismerésére, tanulási módszereinek alakítására. Minden gyerek számára biztosítani szeretnénk a benne lévı értelmi, érzelmi és testi adottságok kibontakozását, elismerését. Ezt segítik elı a kis létszámú tanulócsoportok. Ezek kialakításánál - ahol lehet - alapul kell venni a diákok érdeklıdését, motiváltságát. A csoportbontások a tehetséggondozást is szolgálják, ezt a célt támogatják a különbözı (egyéni és csoportos) versenyek is. 2

3 3. Értékelési módszereink összhangban vannak az egész tanítási, nevelési folyamattal, differenciálási elveinkkel. Az értékelés - amennyire lehetséges - személyre szabott. Így az osztályzás mellett fontos szerephez jut a szóbeli értékelés is. Ahogy az oktatásban törekszünk a változatos formákra, úgy az értékelés is többféle tevékenység alapján történik. Munkájáról, viselkedésérıl a diák folyamatos visszajelzéseket kap. 4. A középiskolai évek igen fontosak az emberi kapcsolatok alakulása szempontjából, gyakran itt dıl el, ki hogyan tudja megtalálni a helyét a felnıtt társadalom kisebb és nagyobb közösségeiben. Erre a felelıs szerepvállalásra az iskolai munka minden színterén fel kell készíteni a diákokat. Ezért is fontosak a kirándulások, táborok, erdei iskolák, amelyek élményt adnak, és ahol ugyanakkor olyan értékek is a felszínre kerülnek, amelyek az iskola falai között kevésbé kapnak hangsúlyt. A diákönkormányzat, a klub, az Eötvös Diák, az Eötvös évkönyv, az iskolarádió mőködtetése mind tanulóink öntevékenységére, kreativitására épít. 5. Mindezen elvek megvalósításában erıteljesen támaszkodunk a családi háttérre, a szülıkkel fenntartott folyamatos, partneri kapcsolatra. Azt szeretnénk, ha tanítványainkat a 12. évfolyam végén nemcsak a tantárgyi követelmények szempontjából, hanem a megfogalmazott emberi tulajdonságokban is érettnek nyilváníthassuk. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az idekerülı diákok és családjuk elfogadják pedagógiai elveinket, a mindennapokban törekedjenek arra, hogy ennek szellemében éljenek, és betartsák azokat a követelményeket, amelyeket az iskola mindezek érdekében állít. A tanulók személyiségfejlıdését kibontakoztató pedagógiai folyamat A kerettantervben képviselt értékek, az egységes, alapvetı követelmények és az ezekre épülı differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlıdésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különbözı ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetı eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók mőveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben. Pedagógiai programunk a gyermekek, a serdülık és ifjak képességeinek fejlıdéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha iskolánk nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Olyan iskolai pedagógiai gyakorlatot igyekszünk megvalósítani, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlıdése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 3

4 Közösségfejlesztés 1. A diákönkormányzattal (DÖ) kapcsolatos pedagógiai célkitőzések és feladatok A DÖ legfontosabb célja a diákok egyéni és közösségi jogainak és érdekeinek képviselete és védelme. Ezen kívül a DÖ a kötelességek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének egyik eszköze. E formális, választott csoport közösséggé válásának alapvetı oka, hogy az egyéni problémák kezelésére a közösség szintjén nyújtson megoldási lehetıséget úgy, hogy az egyéni problémákat képviseli, a nyilvánosság elé viszi, az egyéni érdekeket pedig kollektív érdekké hangolja össze. Ennek pedagógiai szerepe meghatározó, mert miközben egyénekbıl iskolai szinten is közösséget kovácsol, lehetıséget nyújt a diákoknak arra, hogy érdekeiket artikulálják, képviseljék és problémáikra megoldást találjanak. Ezen problémák, érdekek megfogalmazása közben észrevétlen fejlıdik a diákok kommunikációs kultúrája, a véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége. Kiváló alkalmat nyújtanak erre a heti rendszerességgel megtartott diákönkormányzati győlések, a Házirend kialakítása és felülvizsgálata, a tantestülettel történı egyeztetések a diákokat érintı kérdésekben. Az érdekérvényesítés és képviselet mellett a DÖ részt vesz iskolai szinten a közösségi programok szervezésében, mely tevékenységek során az iskola tanulóiban (és tanáraiban) kialakul a mi-tudat, megélhetıvé válik az együvé tartozás. A gimnázium nem csak jelenlegi diákjaival vállal közösséget, hanem kapcsolatot tart a már érettségizett diákokkal (Eötvös disco, Eötvös bál) és leendı tanulóival is. A játszóház célja, hogy a leendı diákok megismerjék az iskola épületét, és az iskola néhány diákját. A gólya- és a nulladikos tábor pedig lehetıséget biztosít arra, hogy az iskola megkezdése elıtt, nem az iskolaépület keretein belül ismerkedhessenek meg egymással, a tábort vezetı diákokkal és tanárokkal. Így már az elsı tanítási napon közös élményekkel kezdhetik meg a tanulóéveket egy számukra még új környezetben. A közösségfejlesztés azonban nem állhat meg ezen a szinten, a hon- és népismeret segítségével tudatossá kell válnia a diákok számára, hogy egy természeti- és társadalmi környezet egyedei. Ez megalapozza nemzettudatukat és elmélyíti a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására és ápolására ösztönöz. Jó lehetıséget kínálnak erre az Eötvösnapokon és az Eötvös-fesztiválon meghallgatott elıadások, koncertek, filmvetítések, stb. A közösségi lét fontos célja a diákokban a felelısségtudat kialakítása. Felelısség elsısorban önmagukért és közvetlen környezetükért, barátaikért és osztálytársaikért. Hangsúlyt kell kapnia a beteg, sérült, fogyatékos és hátrányos helyzetben lévı embertársak iránti segítıkész, elfogadó magatartásnak is. Az iskola diákjai a DÖ szervezésében minden évben karácsonyi ajándékokat győjtenek olyan kortársaiknak, akik az ünnepeket nem tölthetik családi körben. A felelısségnek ki kell terjednie emellett a környezet állapota iránti fogékonyságra, természeti és ember alkotta értékeire, azok felkutatására és megırzésére. Ezért a DÖ tervezi és keresi annak a formáját, hogyan tudná elısegíteni az újjáépített iskola állagának és értékeinek megırzését. A közösségi nevelés harmadik alapvetı célja a nyitottság, mert ez magában hordozza a változatosságot és a megújulás lehetıségét. Nyitottá kell tenni a diákokat az európai kultúra, életmód, szokások és hagyományok, valamint a különbözı vallások iránt. Az intézmény külföldi kapcsolatrendszerének kialakításában évtizedes múltra tekint vissza. A partnerkapcsolatok az idegen nyelv tanulása mellett a népek közti barátságot, a kultúrtörténeti ismeretek bıvítését, a családok életének megismerését szolgálják, egyúttal erısítik Európához tartozásunkat. Partnereink Németországban, Erdélyben, Olaszországban, Franciaországban, Luxemburgban, Svédországban, Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában, Dániában, Belgiumban, valamint a Socrates-projectben részt vevı intézményekkel vannak. 4

5 Az együttmőködési készség fejlesztése a közösségfejlesztés negyedik sarokpontja. A közös tevékenység, az együtt eltöltött idı, valamint az együtt szerzett élmények és tapasztalatok képezhetik alapját annak, hogy egy formális csoport igazi közösséggé váljon, melyben a tét nélküli kritikusokból felelısséget vállaló aktív cselekvık válnak. A közösségfejlesztés elengedhetetlen alkalmai és eszközei az iskola hagyományrendszerébe kapcsolódó tevékenységek, ünnepélyek és megemlékezések, melyek az együttléten és a közös (közösségi) élményen túlmutatnak, lehetıségeket adnak egymás más oldalról történı megismerésre, (pl. Ki mit tud?), a minket körülvevı világ felfedezésére, a megszerzett tudás elmélyítésére és alkalmazására (Eötvös-napok), valamint a nemzeti önismeret és hazaszeretet elmélyítésére (X. 6-i, X. 23-i, III. 15-i ünnepségek és megemlékezések). 2. Az Eötvös József Gimnáziumban létezı formális csoportok és azok tevékenysége I. Iskolai szintő közösségek 1. Diákönkormányzat tevékenységei Diákfórum Eötvös-napok Eötvös-fesztivál Mikulás-nap játszóház közös karácsonyi gyertyagyújtás táborok, stb. 2. Az Eötvös Diák szerkesztıbizottsága 3. Az R-Gárda Célja és feladata az iskola keretein belüli rendezvények biztonságos és zökkenımentes lebonyolításában való részvétellel a rend fenntartása, valamint a szervezık támogatása és segítése - az évnyitókon - az iskolai ünnepélyeken - a szalagavatón - a ballagás alkalmával. - egyéb iskolai rendezvényeken 4. Nulladikos- és gólyatáborok csoportvezetıi 5. Az iskola vendégeinek kalauzolását, az iskola bemutatását végzı diákok ( hoszteszek ) II. Korosztályi szintő közösségek Osztályközösségek Nyelvi csoportbontás Az érettségit emelt szinten választó (fakultációs) csoportok III. Azonos érdeklıdésen alapuló csoportok Kórus Színjátszó csoportok Sportkörök Szakkörök Eötvös Diák szerkesztık Az iskolai évkönyv szerkesztıi 5

6 Az iskolarádió mőködtetıi Az Eötvös tábor üzemeltetését segítı diákok (GH) Zenekarok stb. Iskolánk hat és négy évfolyamos oktatási formáiról A nagy múltú iskola a sokéves hagyományoknak megfelelıen elsısorban felsıfokú tanulmányokra készít fel. Érettségizett tanulóink többsége sikerrel felvételizik a közgazdasági, a jogi, az orvosi, a bölcsész, a mőszaki és a természettudományos felsıoktatási intézményekbe. A gimnáziumunkban folyó oktató-nevelı és pályaválasztásra felkészítı tevékenységnek az a legfıbb jellemzıje, hogy sokféle tanulói elképzelés megvalósításához kínál lehetıséget. Iskolánk 1992-ben átgondolt, alapos elıkészítı munka után elsık között indította be a hatosztályos oktatási formát. Azóta a négy- és hatosztályos gimnázium együtt létezik. A hozzánk kerülı diákok egy része már tizenkét éves kora körül érett és alkalmas iskolaváltoztatásra. Az intenzívebb, koncentráltabb középiskolai tanulási és tanítási módszerek hatékonyabb fejlıdést tesznek lehetıvé számukra. Más részüknek viszont a jól mőködı, megszokott általános iskolai környezetben maradás és a tizennégy évesen megválasztott gimnáziumi továbbtanulás jelenti az optimális lehetıséget. A két típus létjogosultságát a társadalmi szükséglet igazolja, és pedagógiai tapasztalataink is alátámasztják. Alapvetı törekvésünk, hogy az azonos évfolyamra járó tanulók számára mindkét formában hasonló lehetıségeket biztosítsunk az oktatásban (nyelvtanulás, csoportbontás, fakultáció) és az iskola életének egyéb területein is (szabadidıs programok, táborok). 1. A hat évfolyamos gimnáziumi képzés 1992 óta minden évben két hat évfolyamos osztály indul. A hat évfolyamos képzés kezdetben a kiskamaszok életkori sajátosságaira építve, a felesleges tantárgyismétléseket kikerülve a témakörök, tantárgyak egyeztetésével történı feldolgozás segítségével lehetıséget biztosít nyugodtabb tárgyalási tempóban az érlelési szakaszok megfelelı ütemezésére. Két év az alapozó szakasz, a második két év az orientáló szakasz, az utolsó két év a pályaválasztást közvetlenül megelızı fakultációs idıszak. Az alapozó szakasz jellemzıi: tanulási módszerek elsajátítása, az egyes tantárgyak speciális nyelvezetének, sajátos közelítési módjának megismerése, sokoldalú tapasztalatszerzés (kísérletek, játékok, megfigyelések). Az orientáló szakasz jellemzıi: külsı késztetés és lehetıségek biztosítása ahhoz, hogy a tanulók érdeklıdésük irányát, mélységét kipróbálhassák (választható humán, illetve matematika plusz két óra, az érdeklıdés és tudásszint szerinti évfolyam szintő csoportbontások, egyéni és csoportos tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök). A lehetıségek felhasználásában fokozódó mértékben építünk a diákok önálló döntésére, felelıs, értelmes közremőködésére. A fakultációs szakasz jellemzıi: ebben a két évben az elıkészített pályaválasztási elképzelések szerint évfolyam szinten kialakított csoportokban a kétszintő érettségire történı céltudatos és intenzív elıkészítés folyik. A hatosztályos oktatási formában a kerettantervi követelményeknek megfelelıen lehetıséget biztosítunk két idegen nyelv tanulására: az elsı nyelvet hetedikben, a másodikat kilencedikben kezdik. Rendszeres és intenzív tanulás esetén legalább az egyikbıl középfokú nyelvvizsga elérésére van lehetıség. 2. A négy évfolyamos gimnáziumi képzés A gimnázium minden évben három négy évfolyamos osztályt indít. Az egyik az emelt óraszámú angol-matematika osztály. Ide elsõsorban a matematika és a nyelvek iránt érdeklıdı, közgazdasági, külkereskedelmi, mőszaki, informatikai pályára készülı tanulók jelentkeznek. 6

7 A másik a természettudományos érdeklıdéső osztály. Eddigi hagyományunkra támaszkodva, a magas színvonalú és versenyeken is eredményes természettudományos oktatásra, úgy határoztunk, hogy lehetıséget kínálunk a biológia, fizika és kémia iránt különösen érdeklıdı tanulóknak, hogy ezeket a tantárgyakat magasabb óraszámban tanulhassák. Ezért indítjuk a természettudományos érdeklıdéső osztályunkat, ahol a diákoknak lehetıségük nyílik sok kísérlet elvégzésére, a természet törvényeinek alaposabb megismerésére, a kor követelményeinek megfelelı természettudományos gondolkodás kialakítására. Az itt elsajátított ismeretekkel segítséget nyújtunk a hétköznapi élet jelenségeinek értelmezéséhez, a környezettudatos magatartás kialakításához. Az oktatást segítik jól felszerelt szertáraink, laboratóriumaink és számítógépes hátterünk. Ebbe az osztályunkba olyan diákok jelentkeznek, aki többet szeretnének foglalkozni a biológiával, kémiával, fizikával, illetve akik ebben az irányban kívánnak továbbtanulni, pl. orvosi, környezetvédelmi, mőszaki pályán. A természettudományos oktatást magasabb óraszámú matematikatanítással segítjük elı. A korszerő mővelıdési igényeknek megfelelıen ebben az osztályban is magasabb óraszámban oktatjuk az elsı idegen nyelvet. A harmadik a speciális jellegő, emelt óraszámú német tantervő osztály. Ide elsısorban a nyelvi érdeklıdéső jogi, külkereskedelmi, bölcsész vagy mővészeti pályára készülı tanulókat várjuk. Humán osztály. Az egyik felében emelt óraszámú haladó angol, másik felében a emelt óraszámú magyar-történelem-, valamint komplex mővészeti tanulmányokat biztosító oktatás folyik. Részletes, a fenntartó által elfogadott programja mellékletben. A második idegen nyelv tanulására évfolyam szintő csoportok alakításával teremtünk lehetıséget. A tapasztalataink szerint két idegen nyelvet egyszerre elkezdeni nagyon megterhelı, ezért az elsı vagy a második nyelv esetén támaszkodunk a tanulók korábban megszerzett ismereteire. Második nyelvként választhatók a francia, a latin, az olasz, az orosz, továbbá az angol és a német. Mind a négy osztályban az elsı nyelv magas óraszáma lehetıvé teszi, hogy a diákok rendszeres, színvonalas munka esetén sikeres nyelvvizsgát vagy elırehozott érettségi vizsgát tehessenek az érettségi vizsgák elıtt még akkor is, ha iskolánkban kezdik az adott nyelv tanulását. Mind a négy osztály számára az utolsó két évben fakultációs lehetıséget biztosítunk emelt szintő oktatás keretében. Az elsı év ebben a típusban is az alapozást jelenti. A kilencedik és tizedik osztály csoportbontásai szakköri, tehetséggondozó foglalkozásai az orientálást segítik elı. A második két év közvetlen célja a választható fakultációk segítségével a sikeres érettségi és a felsıoktatásba történı felvétel. A fentiek értelmében bontjuk az anyanyelvet, a matematikát és a laboratóriumi munkát igénylı tantárgyakat (kémia, biológia, fizika), valamint a tanulók önálló munkáját igénylı informatikát osztályban az emelt szintő képzésre jelentkezıket matematikából, fizikából, magyar irodalomból, történelembıl, idegen nyelvekbıl (és amennyiben megoldható biológiából) külön csoportban oktatjuk. 7

8 III. Az iskola hagyományai A gimnázium tanárai és diáksága mindig törekedtek az iskolai élet megırzésére, - új szokások, formák bevezetésével - gazdagítására. 1. A pesti fıreáliskola arculata, értékei A reáliskola feladata a fiatalságot reális, a gyakorlati élethez szükséges és használható ismeretekkel felszerelni. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az elsı tanévet január 13-án az iskola igazgatója, Weiser József tıl Ney Ferenc vezetése alatt a reáltanodában a német helyett a magyar nyelv és kultúra oktatása került elıtérbe. Iskolánk magyar szellemi mőhely lett, hazánk nagyjainak tanodája. A történelem keserves idıszakain keresztül is sikerült az iskola arculatát megırizni, az Eötvös József által is képviselt szellemiséget, a hazaszeretet, a független alkotó gondolkodás és cselekvés értékét, becsületét a diákoknak továbbadni. (Eötvös nevét az iskola 1921-ben vette fel ). Jól bizonyítja ezt az itt végzett diákok hosszú sora pl.: Lechner Ödön, Schulek Frigyes, Gundel Károly, Banda Ede, Karinthy Ferenc, Keleti Márton stb. Döntı szerepe volt ebben a mindenkori iskolavezetésnek, tanári karnak és olyan kiemelkedı tanári személyiségeknek, mint Preysz Móric, Alpár Ignác, Riedl Frigyes, Király György stb. 2. A hagyományırzés, folyamatosság biztosításának személyi vonatkozásai Az Eötvös-szellem megırzésének egyik fontos letéteményese a mindenkori tanári kar. A gimnázium története során - és ez a legutóbbi idıkig igaz - jellemzı a nagy öregek jelenléte, akiknek életpályája az Eötvöshöz kötıdik. Ugyancsak állandó jelenség az Eötvös diákokból lett tanárok részvétele a testületben (az utóbbi években kb. 30 %), akik érzelmi kötıdésükkel, hosszabb távú jelenlétükkel hozzájárulnak a hagyományırzéshez. A tanári kar tagjai között meglévı személyes baráti kapcsolatok, melyeket a mindennapos beszélgetések (kávézó), a rendszeres tanári kirándulások, a tanári klub mőködése is mélyítenek, hozzájárulnak, hogy az Eötvös-tanár hozzáállása, mentalitása generációkon keresztül továbbadódjon. Sokat segít ebben a nyugdíjas tanárokkal fenntartott elı kapcsolat. Közülük többen bekapcsolódnak az iskolai élet jeles eseményeibe (ünnepségek, kirándulások, tanári turnus az Eötvös-táborban), és mindnyájan hivatalosak a karácsonyi ünnepségre, köszöntésre. Jelentıs szerepet játszanak az iskola életében azok a közösségek, amelyek folytonos fennállásukkal, értékes tevékenységükkel gazdagítják az iskolai életet, fenntartják a gimnázium jó hírnevét különbözı területeken. Elsıként az iskola legfıbb hagyományırzı közösségét, a Baráti Egyesületet emeljük ki. Az egyesület alapítványok létrehozásával, pályázatok kiírásával, az öreg diákok összetartásával és bekapcsolásával az iskolai életbe, pótolhatatlan szerepet játszik a mindenkori Eötvös József Gimnázium arculatának megırzésében Az Eötvös-kórus hagyományosan magas színvonalú, értékes munkája, a kosárlabdacsapat kiemelkedı eredményei, az igényes önképzıköri elıadások nemcsak a bennük részt vevık számára adnak maradandót, hanem az utódokat is hasonló erıfeszítésekre, kitartó munkára ösztönzik. Hozzájárulnak a folyamatossághoz azok a visszajáró diákok, akik nemcsak beszámolni, beszélgetni jönnek vissza, de megtalálják a módját, hogyan kapcsolódhatnak be az utánuk közetkezık iskolai életébe. Sokan közülük táborok szervezıi, segítenek a korrepetálásban, a pályaválasztási elıkészületekben. A szalagavató bálon, a ballagáson is feltétlenül számíthatunk rájuk. 3. Az iskolai élet hagyományos eseményei 8

9 A 90-es évek hagyománya, hogy az évet a Duna-parti Eötvös-szobornál nyitjuk meg. A gólyáknak a végzısök feltőzik az Eötvös-jelvényt, ezzel is kifejezve, hogy mostantól hozzánk tartoznak. Október közepén tartjuk az Eötvös-napok rendezvényeit. A programnak vannak hagyományos elemei - úszónap a Sportuszodában, Kimittud, fáklyás felvonulás - és vannak évenként változó öntevékeny osztályprogramok. Nagy jelentıségő eseménye az éveknek az Eötvös-háziverseny, amelyen iskolánk tanulóinak többsége részt vesz. Jó színvonalú versenyeink is hozzájárulnak az Eötvösdiákok hagyományosan jó szerepléséhez az országos szinten is. Jellemzıen sokszínő volt mindig a paletta: a humán jellegő mőveltségi vetélkedıktıl a természettudományos versenyeken át a mővészeti fesztiválokig az Eötvös-diákok eredményes résztvevıknek bizonyulnak. Mindig emlékezetes eseménye az éveknek a kórus karácsonyi koncertje, amit az igazgató egy kosár kürtıs kaláccsal köszön meg a hallgatóság nevében. Az utóbbi évtizedekben hagyományosan jók az iskola külföldi cserekapcsolatai, ehhez kapcsolódóan szervezıdnek a csereutak (német, luxemburgi, olasz, erdélyi utazások, Socrates-program). Új színt jelent ezen a területen az Európa-osztály évenkénti tábora. A nyári programok hagyományos színhelye a fenyvesi tábor, amelyet ben Eötvös-tanárok és diákok építettek eredetileg vízitelepnek, sátortáborként. A 90-es években sokat fejlıdött, korszerősödött, de a mai diákok számára éppolyan kedves, mint évtizedeken keresztül minden Eötvös-diáknak. Az építıtáborok, tanulmányi- és sporttáborok, az utóbbi idıkben a kerékpár- és evezıstáborok, a gólyáknak szervezett nulladikos tábor a nyár elmaradhatatlan eseményei ben szervezte meg iskolánk az elsı hagyományteremtı Eötvös-bált. A továbbiakban ezt évenként vagy kétévenként rendszeresen meg szándékozunk szervezni. 4. Hagyományırzı tárgyak A legrégebbi és talán a legbecsesebb emléktárgyunk az iskola 1864-ben felavatott zászlaja és a hozzá kapcsolódó záródísz. A zászló aranyszállal átszıtt selyem két oldalán egy-egy festménnyel, a záródísz értékes ötvösmunka. Viszontagságos évtizedek után ırizzük az igazgatói irodában mindkét tárgyat. Jellemzı mőemlékünk az elsı világháborús áldozatok emlékére állított nıi szobor, amely hosszú ideig a bejárattal szemben állt, két oldalán elesettek nevét tartalmazó emléktáblákkal, majd méltatlan hányattatások után végre méltó helyre, a lépcsıházban nyert elhelyezést egy vörösmárvány emléktáblával együtt. Diákhagyomány, hogy a hölgy fejének megsimogatása szerencsét hoz az Eötvös-diákoknak aznapra az iskolai felelések, dolgozatok esetén. A szobor egykori diákunk, Ligeti Miklós alkotása. Az iskola falait tanárok és diákok emléktáblái díszítik, a bejárattal szemben pedig, a földszinti aulában Eötvös József mellszobra található. A 140. évforduló alkalmából az iskola tanárai és diákjai állandó kiállítást készítettek a díszterem folyosóján az iskola történetérıl. Élı hagyományként mőködik az Eötvös-évkönyv, melynek régi példányait az irattárban ırizzük, és az Eötvös Diák c. újság, mely óta évente többször is megjelenik. 5. Versenyek Az Eötvös Gimnázium hagyományaihoz szorosan kapcsolódnak a diákélet kiemelkedı eseményeiként számon tartott különbözı versenyek. Az iskola minden tanulójának joga, hogy megmérettesse tudását ezeken a fórumokon. A szaktanárok feladata és kötelessége, 9

10 hogy támogassák diákjaik minél eredményesebb felkészülését. Iskolai kereten belül szinte minden tantárgyból szervezünk háziversenyeket. matematika: - háziversenyek - Zrínyi Ilona, Gordiusz verseny - kerületi, fıvárosi versenyek - OKTV, Varga Tamás verseny - Matematika határok nélkül fizika: - Mikola Sándor, OKTV informatika: - Nemes Tihamér, OKTV - Országos Logo - alkalmazói versenyek kémia: - háziverseny - Irinyi János, OKTV biológia: - Csapodi Vera, Kitaibel Pál, OKTV magyar: - háziversenyek - színjátszás - novella- és versíró verseny - szavalóverseny - kerületi, fıvárosi, OKTV történelem: - háziverseny - Horváth Mihály, OKTV latin nyelv: - Országos Ábel Jenı Latin Tanulmányi Verseny, OKTV Az idegen nyelvek területén a háziversenyeken kívül lehetıség van kerületi, fıvárosi versenyeken vagy az OKTV-n és OÁTV-n való részvételre. A különbözı nyelveknél említést érdemel a jelentıs számú nyelvvizsga. Országos szinten is elıkelı helyen van iskolánk. A különbözı sport és zenei versenyeken való részvételt is feltétlenül támogatjuk. Kórusunk több alkalommal nyert különbözı díjakat mind magyar, mind nemzetközi fesztiválokon, valamint néhányan nemcsak az iskolai de a zenei pályához szükséges konzervatóriumi oktatásban is részt vesznek. 10

11 IV. Az irányítás rendszere - igazgató - igazgatóhelyettesek - igazgatótanács (mőködési rendje melléklet) - diákönkormányzat (mőködési rendje melléklet) - közalkalmazotti tanács (közalkalmazotti szabályzat melléklet.) - szülıi választmány (mőködési szabályzata melléklet) - kuratóriumok Az alapítványi díjak, juttatások odaítélésére hivatott testületek, amelyek tagjai az iskola tanárai, diákjai és szülık. Alapítványok: Eötvös József Alapítvány, Király György Alapítvány, Bíró Károly Alapítvány, Alpár Ignác Alapítvány, Stokovszky Iván Alapítvány, Reáltanoda Alapítvány, Flóri Miklós Emlékalapítvány. 11

12 V. Személyi feltételek A kéttípusú intézmény mőködtetése szükségessé teszi, hogy az igazgató mellett három igazgatóhelyettes segítse az iskola irányítását, figyelemmel arra, hogy már a 2003/2004. tanévtıl a hat évfolyamos gimnáziumi oktatási formában 12 tanulócsoport, a négy évfolyamos oktatási formában 12 tanulócsoport mőködik az iskolában. A kerettanterv követelményeinek teljesítése, a tanulók családi körülményeinek romlása, a pszichés tényezık labilissá válása, a különösen tehetséges tanulók egyéni kezelése, egyéb a tanulókat kívülrıl érı lelki hatások kezelése szükségessé tette a fıállásban intézményünkben dolgozó iskolapszichológus alkalmazását. Az oktatási törvény élrtelmében tanulólétszámunktól függıen egy fıállású könyvtárost alkalmazhatunk. Az informatika fejlıdése, a tárgy fontossága és az adminisztrációs rendszer gépesítése mindenképpen azt igényli, hogy fıállású rendszergazdát alkalmazzunk az intézményben. Fontosnak tartjuk, hogy az intézmény mint a létesítmény önálló gazdája mielıbb önálló gazdálkodóvá is válhasson. Ehhez szükséges a gazdálkodást végzı, magasan képzett személyzet biztosítása (gazdasági igazgató, gazdasági ügyintézı, könyvelı, pénztáros). A 2000/2001 tanévtıl fenntartói engedéllyel, a rekonstrukció II. ütemének befejeztével, érvénybe lépett a feladatnövekedés, azaz folyamatosan növekedett a négy évfolyamos képzésben résztvevı tanulók száma. A már meglévı 2-2 profilírozott osztály mellé belépett a harmadik, úgynevezett természettudományos érdeklıdéső tanulócsoport. Ennek értelmében az 1999/2000 tanév 20 tanulócsoportja a 2003/2004 tanévre 24 csoportra bıvült. Ennek megfelelıen a 720 fıs tanulólétszám 820 fıre emelkedik. A rendkívüli érdeklıdésre, a többszörös túljelentkezésre való tekintettel az új fenntartó (Fıvárosi Önkormányzat) engedélyével bıvítettük a négy évfolyamos képzésben résztvevı osztályok számát. A 2007/2008-as tanévtıl egy osztály keretein belül emelt szintő angol, valamint humán csoportot hoztunk létre. Az engedélyezett tanárlétszám ettıl az tanévtıl 64 fı. Az intézmény közvetlen szerzıdésben áll az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel, 12 vezetı tanárt foglalkoztatunk, közvetett kapcsolatban állunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, ebben a kapcsolatban 15 vezetı tanár végzi a tanárképzéssel kapcsolatos gyakorlati teendıket, akik munkájukhoz vagy órabeszámítást, vagy pótlékot kapnak. A bıvülés következtében a fıállású tanárok száma osztályonként 2,7 fıvel, a 2003/2004 tanévre összesen 9 fıvel emelkedett, ami maga után vonta a túlóraszám növekedését is. A 2000/2001-ben engedélyezett 63 fıállású tanári létszám a 2003/2004-es tanévben elérte a 72 fıt. Ajánlatos az intézmény státusszámát tovább bıvíteni, indokolja ezt a vezetı tanárok számának várható további növekedése és az intézmény szerepe a kétszintő érettségivel kapcsolatos tanártovábbképzésekben. (Az intézmény dolgozói közül négy fı négy közismereti tantárgyból a Képzık képzése tanfolyamon vett részt, és lényegében minden tantárgyból van emelt szintő érettségiztetésre kiképzett szakemberünk. A magas tanulólétszám miatt nagyon fontosnak tartjuk a közoktatási törvény által elıírt fıállású szabadidıszervezı tanár foglalkoztatását a 2005/2006-os tanévtıl. Az intézményben az alábbi feladatok ellátásáért órabeszámítás jár: munkaközösségvezetık (heti 3), klubvezetı (heti 2), Eötvös Diák újság szerkesztıje (heti 1), diákönkormányzat-patronáló (heti 3), illetve a pedagógiai szakmai instruktorok (heti 4). Az idegen nyelv oktatást segíti egy-egy angol, illetve német anyanyelvi lektor. 12