HGCS3 FINANSZÍROZÁSI MODELLKÍSÉRLET

Átírás

1 HGCS3 FINANSZÍROZÁSI MODELLKÍSÉRLET A HGCS RENDSZER VIZSGÁLATA - MODELLEZÉSE A BENTLAKÁSOS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN ELLÁTOTTAK ÁLLAPOTÁNAK KÖVETÉSÉRE ÉS A GONDOZÁSI TEVÉKENYSÉG MÉRÉSÉRE PROJEKTBESZÁMOLÓ 2011

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 4 2. Általános bevezető A gazdasági folyamatok általános értékelése évi kilátások A évi költségvetés Biztató előjelek 2011-re Az ellátások struktúrája Nemzetközi kitekintés Előzmények Hipotézis Projekt terv Mintavétel A felmérésben részt vevő munkatársak Szakértők és vizsgálati metodika vizsgálati terv és ütemezés (ld. 3. számú melléklet) Adatlapok Intézményi adatlap (ld. 1. számú melléklet) HGCS-adatlap (ld. 2. számú melléklet) egészségügyi ellátás a szociális intézményekben Szociális kérdések Elektronikus adatfelvétel Az adatok elemzése Ellátotti csoportok különböző szempontok szerinti megoszlása Az egyes dimenziók ellátotti csoportonként Szakápolások HGCS besorolás különböző súlyozásokkal Kitöltési anomáliák Intézményi visszajelzések Nemzetközi kitekintés Intézményi gazdasági adatok elemzése Finanszírozási javaslatok I. változat - A HGCS-alapú finanszírozás próbaszámításai az idősek bentlakásos intézményei számára A finanszírozási mód kidolgozásának alapelvei: Miért kell újragondolni a szociális szolgáltatások finanszírozását? Lehetséges válaszok a finanszírozási problémákra: A javasolt módosítási irány Feltevések Modellszámítások II. változat Kimutatás a költségekről, lakókról és HGCS pontokról Pénzügyi táblázatok összevont adatai Fajlagos árbevétel és költségadatok Finanszírozási alternatívák 140 2

3 állandó és változó költségek tartalma A fenti eredmények alapjául szolgáló táblázatok III. változat Ápolási- gondozási szükséglet költségigényeinek vizsgálata különböző szociális intézményekben Feladat, elvégzett tevékenység, tapasztalatok összegzése Költség elemzés Eredmények Diszkusszió Perspektíva Szociális és egészségügyi szakemberek Szakápolási feladatok finanszírozása Házi szakápolás Fekvőbeteg ellátás krónikus ellátási forma terhére végzett szakápolási tevékenységek Kövesse az ellátottat a finanszírozás Dilemmák A HGCS alapú állapotfüggő differenciált finanszírozás: Mellékletek számú melléklet: HGCS3 adatlap számú melléklet: Intézményi adatlap számú melléklet: A modellkísérlet feladatainak időrendi ütemezése számú melléklet: A modellkísérletben részt vevő intézmények Hajléktalan személyek ellátása: Szenvedélybetegek ellátása: Pszichiátriai betegek ellátása: Fogyatékkal élők ellátása: Idősek ellátása: 230 3

4 1. BEVEZETŐ A SZOCIÁLIS KLASZTER második felében elvégzett modellkísérlete a HGCS-t mint módszert tesztelte, validálta; használhatóságát igazolta a gondozási szükséglet mérésében. A SZOCIÁLIS KLASZTER 2009-ben megvizsgálta, hogy mennyiben alkalmas a módszer a különböző típusú intézményekben (ápolási osztály és bentlakásos idősotthon) ellátott időskorúak állapotának követésére; szakemberei és a kapcsolódó intézmények szakmai bázisán valamint ÁSZ és sz. jelentései megállapításainak ismeretében a modellkísérletet folytatta; kiegészítette a gondozási szükségletvizsgálat intézményi tapasztalatainak vizsgálatával. A HGCS: az ápolási-gondozási szükséglet mérésére szolgáló módszer Az egészségügyben a finanszírozás alapjául szolgáló HBCS (Homogén Betegség Csoportok) analógiájára Homogén Gondozási Csoportokat alakítottunk ki, ADL alapú eszközzel. Olyan egyszerű rendszer kialakítására törekedtünk, amelybe viszonylag gyorsan, de objektív értékeléssel az egyes gondozottak beilleszthetők, a hasonló gondozási igényű ellátottak csoportokba sorolhatóak. Alapvető alkalmazási feltétel, hogy a gondozást végző szakszemélyzet is képes legyen elvégezni a besorolást: mindenekelőtt ne legyen bonyolult, időigényes. 4

5 Súlyozottan vettük figyelembe az önellátási képességet időskorban halmozottan rontó érzékszervi deprivációt, valamint a mentális képességeket. Az egészségügyi jellegű, szakápolási ellátási tevékenységeket csoportosítva jelenítjük meg, úgy, hogy az ezekre vonatkozó adatok külön is kezelhetőek legyenek. Az egyszerű adatlap kitöltését tapasztalataink szerint átlagos képességű gondozó, ápoló el tudja végezni, időigénye mindössze néhány perc annak, aki ismeri a gondozottat. Az egyes ellátottak gondozási besorolása a 6 kérdéscsoport köré rendezett adatlap alapján történik, 4 gondozási csoportba (HGCS I.-IV), melyek a megközelítően hasonló gondozási igény, függőség alapján homogének. A modellkísérletek konklúziója az alap- és szakápolási, gondozási tevékenység az egyes tartós bentlakásos intézményekben hasonló, a szakmai tartalom mérhető és összevethető A HGCS módszer alkalmas eszköz az intézményekben ellátottak állapotának követésére Lehetséges a szakápolási tevékenység mérése a HGCS besorolás alapján. A HGCS alkalmas a gondozási tevékenység alapján történő jelentésre és a teljesítmény finanszírozás alapjául szolgálhat. Az egészségügyi intézményrendszer társadalombiztosítási alapú finanszírozása és a szociális intézmények szociális törvény által megszabott normatív alapú finanszírozása számos ellátási nehézséget, 5

6 átfedéseket és hiatusokat hordoz: ennek a problémakörnek egyes sarokpontjait is vizsgáltuk. A modellkísérlet elvégzésére a minta nagyságát, a munka volumenét és az együttműködő munkatársak nagy számát is figyelembe véve különösen rövid idő állt rendelkezésre A szűkös időkeret szabta munkaszervezési korlátok miatt volt számos olyan szakértő, akit bár szerettük volna nem tudtunk belevonni a közös gondolkodásba. A projekt terv kitűzött feladatait végrehajtottuk - a kérdésekre válaszok körvonalazódtak. Az adatállomány további, részletes elemzése azonban újabb problémákat vet fel, és továbbgondolkodásra késztet. Szándékaink szerint a projekt során összegyűjtött tapasztalatok, a levonható következtetések további szakmai vitákhoz adalékul szolgálhatnak a szociális szolgáltatások rendszerének eredményesebb, emberközeli és takarékos működéséhez. a Szociális Klaszter nevében: Czibere Károly - dr Egervári Ágnes Pesti Györgyné - Skultéti József - Sümegi Endre 6

7 2. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ 2.1 A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE Az amerikai jelzálogpiacról 2007-ben kiinduló világgazdasági válságjelek Magyarországon csak késleltetve, 2008.év közepétőlvégétől jelentkeztek: a gazdasági növekedés (a GDP növekedéséhez hasonlóan) megállt, majd csökkent; és hasonló jelenség volt tapasztalható a beruházások területén is ( 6,5 %); csökkent a bruttó hazai össztermék is ( 6,3 %-al). Költségvetési szakemberek úgy kalkulálnak, hogy a GDP növekedése 2011-ben elérheti a 3 %-t. növekedtek a különböző gazdasági mérlegek (fizetési mérlegek, az államháztartás költségvetése, elkülönített pénzügyi alapok stb.) hiányai; az ország nettó és bruttó adósága növekedett, és lassan kezelhetetlenné vált; (Pl. az államháztartás évi pénzforgalmi hiánya 1.014,3 milliárd forintban teljesült, mely a GDP 3,9%-át tesz ki. Ezen belül az államháztartás központi alrendszerének egyenlege 931,8 milliárd forintot tett ki, mely a GDP 3,6%-át jelenti.) 2011.évre a GDP 3 %-os növekedésével számolnak; Lényegesen (napjainkig bezáróan) csökkentek az önkormányzatok bevételi lehetőségei, a feladataik (így szociális feladataik) folyamatos növekedése mellett! A forint árfolyamának stabilitása csökkent; szűkültek (és drágultak!) a finanszírozási lehetőségek; 7

8 2009.évben csökkent a foglalkoztatottak száma (- 2,5 %), növekedett a munkanélküliségi ráta (meghaladta a 10 %-ot); a közszférában 7,9 %-os átlagkereset csökkenés történt; megszűnt a 13. havi nyugdíj; a családi pótlék emelések és a nyugdíjkorrekciók halasztásra kerültek; Ezen jelenségek együttes hatásaként, a romló munkaerő-piaci környezetben csökkent a belföldi felhasználás és a fogyasztás (-7,6 %) évre 2,6 %-os növekedést prognosztizáltak. Úgy kalkulálnak, hogy érdemi, 7%-ot közelítő növekedés várható a nemzetgazdasági beruházások területén is. Ezt támasztja alá, hogy a külső kereslet ben kezdődött emelkedése mellett a 2011-ben már lényegesen bővülni fog a hazai fogyasztás is (+ 2,6%) ben a beruházásokat jelentős mértékben növelik a nagy autóipari cégek fejlesztései; folytatódik a Mercedes üzemének kiépítése, és beindul az Audi és az Opel kapacitásbővítése. A válságjelek megmutatkoztak a külkereskedelemben is; az export kb. 9 %-al, az import kb. 15 %-al csökkent. Növekedett (25 %-ra) az ÁFA kulcs, mely minden végfelhasználót így a szociális rászorultakat és a szociális intézményeket is érzékenyen érintett; Az infláció mértéke 4-5 % környékén mozgott. A legérzékenyebb változás az energia, az egyes kommunális szolgáltatások, egyes élelmiszereknél jelentkezett. 8

9 2011 év egészére 3,5 %-os inflációval kalkulálnak. A kormányzat az egyes költségvetési fejezetek kiadásainak egy részét zárolta; A felsorolt válságjelek ellenére is a társadalmi juttatások mértéke kb. 3 %-al csökkent, a válságjelek többsége még napjainkban is jelentkezik és érezhető, tudomásul véve, hogy a válságból való kilábalás a várakozással ellentétben, minden bizonnyal- hosszabb időt fog igényelni ÉVI KILÁTÁSOK Szükségesnek tartjuk csak nagyságrendileg bemutatni a modellkísérlet 2011 évi társadalmi gazdasági környezetét; illetve A biztató előjeleket az ellátórendszer összetételét; A ÉVI KÖLTSÉGVETÉS A Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetése tartalmazza (elsődlegesen, és többek között) a szociális ellátás költségvetési lehetőségeit, melynek nagyságrendjét és sarokszámait a 2011 évi költségvetési törvény tartalmazza: (2010.évi CLXIX. törvény 1 sz. melléklet - XX. NEFMI) 9

10 XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium /kivonat a 2011 évi ktsgv.-ből adatok millió Ft-ban Ssz Megnevezés érték % Kiadások összesen ,00% 1 NEFMI igazgatása ,50% 2 Egészségügyi Engedélyezési Hivatal ,50% 3 ORSZI, NRSZH 2 452,80 0,20% 4 Tisztiorvosi Hivatal 5 442,00 0,40% 5 Rész összesen igazgatás ,50% 6 Közoktatási humán támogatás ,90% 7 Egyes szociális pénzbeli támogatások ,40% 8 Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatás ,20% 9 Egyházi szociális normatíva kiegészítése ,40% 10 Támogató szolgálat, Közösségi ellátás; Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ,50% 11 Hajléktalan Alapítványok támogatása 516 0,00% 12 Hozzájárulás lakosság energiaköltségéhez ,90% 13 Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása ,30% 14 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás ,80% 15 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő ,60% költségkompenzáció 16 Családi pótlék ,10% 17 Gyermekgondozási segély ,20% 18 Gyermeknevelési támogatások ,90% 19 Pénzbeli gyermekvédelmi támogatások ,40% 20 Életkezdési támogatások ,30% 21 Rokkantsági járadék ,90% 22 Megváltozott munkaképességűek járadéka ,00% 23 Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések ,30% 24 Közgyógyellátás ,30% 1. táblázat 10

11 A táblázatban foglaltakból látható, hogy a szociális ellátás területén nem a bentlakásos intézményi ellátás finanszírozása az akut - sürgős, válságos, hirtelen megoldandó- terület. A közös munkálkodásnak széles a mozgástere pl.: a szociális igazgatás egyszerűsítése, költségeinek (23,6 milliárd) megfelezése; különböző foglalkoztatási célú támogatások alkotó módon történő átgondolása; Családi pótlékok rendszere; A támogató szolgálat, a közösségi ellátás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási formák pénzügyi keretrendszere; A megváltozott munkaképességűek ellátása, (62 milliárd) illetve A politikai rehabilitációs támogatás; közel 20 milliárd Ft! Közgyógyellátás pénzpazarló rendszerének (19,5 milliárd) átalakítása. Az előbbiekben megjelenített témakörök rendezését követően aztán már egyből rá lehet térni a bentlakásos intézmények finanszírozási rendjének korszerűsítéséhez BIZTATÓ ELŐJELEK 2011-RE A Magyar Köztársaság évi költségvetésében (2010. évi CLXIX. törvény) több biztató előjel (és néhány kevésbé érthető tendencia) látható és tapasztalható: 11

12 Csak lassan sikerül a pénzügyi válságból történő kilábalásunk; a korábbi tendenciák hatásai napjainkban is érezhetőek, (foglalkoztatás, adósságok, infláció,) Az új Széchenyi tervben általában helyes célok, és nagyon kevés szociális fejlesztési lehetőség fogalmazódik meg. A foglalkoztatás és a közfoglalkoztatás új módszerei, a családtámogatási rendszer erősítésének szándékai csak közvetve fejthetik ki kedvező szociális hatásukat; A személyi jövedelemadó rendszerének megváltoztatás (adókulcs mértéke, családi kedvezmények) első látásra nem tűnik sikeres változtatásnak; Nagyon időszerű volt a bürokrácia csökkentése prioritás megfogalmazása; mert a gyakorlatban ennek csak kevés jele tapasztalható: 2009 évben fő szociális ügyintéző összesen szociális ügyiratot intézett el. Ez az adat 2000-ben db volt. A fejlődés tüneményes. Az egyéb tehát nem közvetlenül az ellátáshoz kapcsolódó ügyiratok száma 2009 évben volt AZ ELLÁTÁSOK STRUKTÚRÁJA A szociális ellátás a népesség széles rétegének biztosítja a túlélés lehetőségét: A szociális alap és nappali ellátás, szociális elhelyezés ellátottjai Ellátás megnevezése % 1 Szociális étkezés % 2 Házi segítségnyújtás % 3 Tartós bentlakásos és átmeneti intézményekben % 4 ellátottak Idősek nappali ellátásában részesülők % 5 Ellátottak összesen % 2. táblázat 12

13 Tartós bentlakásos és átmeneti intézményekben ellátottak száma Megnevezés % 1 Időskorúak otthona, gondozóháza % 2 Pszichiátriai betegek otthona % 3 Fogyatékosok otthona, gondozóháza % 4 Szenvedélybetegek otthona % 5 Hajléktalanok otthona, szállása % 6 Egyéb otthon % 7 Összesen % 3. táblázat Jelen összeállításban nincs módunk foglalkozni az igen jelentős nagyságrendű, de a szociális elátásra lényeges hatást gyakorló elkülönített állami pénzalapokkal: Munkaerőpiaci Alap (64 milliárd Ft); Nyugdíjbiztosítási Alap (3.074 milliárd Ft; ), Egészségbiztosítási Alap (1460 milliárd Ft). Nem tartozik szervesen a jóléti ellátásokhoz, de feltűnő a Magyar Államkincstár igen jelentős (értéktőzsdei forgalmakat megszégyenítő) 19 milliárdos költségvetése. (Csak memorizáljunk: a szociális ellátás normatív állami támogatása 34 milliárd Ft.) 2.3 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Ilyen rövid és más tematikájú szakértői anyagban nem lehet az ágazat működéséről átogó értékelést, nemzetközi összehasonlítást adni, de azért két adat közlését közreadni szükséges: 2007-ben az EU-27 országában az egy főre jutó szociális védelmi kiadás euróban, vásárlóerő paritáson EURO volt, addig nálunk EURO; (a legtöbb Luxemburgban: EURO; legkevesebb: Romániában EURO); 13

14 Ugyanezen kiadások a GDP %-ban: EU 27: 25,2 %; Magyarország 21,9%; (Legtöbb Svédországban: 29 %; a legkevesebb Lettországban: 10,7 %) A magyar szociális ellátásról, annak hatékony működéséről különböző szintekről (még szakmán belül is!) nem ritkán bántó megjegyzések hallhatóak. Azt üzenjük a bennfentes kollégáknak, hogy EURO/fő felett már lehet minőségi követelményeket is forszírozni, és megkövetelni. Tehát akkor mikor jelen szakértő anyagban megfogalmazzuk az ellátórendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatainkat, akkor azt a legjobb tudásunk szerint, a szociális alap és nappali ellátás, szociális elhelyezés ellátottjai (kb. 320 ezer fő) és családtagjaik iránt érzett felelősségből tesszük. 14

15 3. ELŐZMÉNYEK Hazai szakemberek a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (SZÉM) keretei között kialakítottak egy új fogalmat a bentlakásos intézményekben élő idősek ápolási gondozási rászorultságának mérésére: ez a Homogén Gondozási Csoport (HGCS) A szakmai kérdések körével foglalkozó munkacsoport első lépésben az ápolási gondozási igények felmérésére szolgáló egyszerűbb adatlapot dolgozott ki, a későbbiekben az egyes tevékenységek normaidejének meghatározására, ill. az ápolási- gondozási kategóriák megállapítására tett javaslatot. Több hónapos munkával, nemzetközi tapasztalatok,az egészségügyi és szociális nyelvezet összehangolásával, a pontrendszer többszöri átdolgozásával és az intézményekben való kipróbálásával született meg a HGCS (Homogén Gondozási Csoport) fogalma és az adatlap. (2004, Gabányi- Egervári) Az elmúlt években a konzekvenciák és finanszírozás reménye nélkül már alkalmazták, alkalmazzuk ezt egyes szociális intézményekben (legalább 5-6 ilyen intézményről és 1500 gondozottról tudtunk). A Szociális Klaszter 2007-ben a HGCS alapú ápolási - gondozási szükségletfelmérés módszerét vizsgálta és validálta; a módszert a lezajlott modellkísérlet a gondozási szükséglet mértékének megállapítására alkalmasnak találta. 15

16 4. HIPOTÉZIS Az alap-és szakápolási, gondozási tevékenység az egyes bentlakásos szociális intézményekben hasonló, a szakmai tartalom mérhető és összevethető. A HGCS módszer alkalmas eszköz az intézményben ellátottak állapotának követésére A gondozottak besorolása gondozási csoportokba történik, melyek a megközelítően hasonló gondozási tevékenység, a függőség mértékének tekintetében homogének. A HGCS alkalmas a gondozási tevékenység alapján történő időszakos jelentésre és a teljesítmény finanszírozásának alapjául szolgálhat. Lehetséges a szakápolási tevékenység mérése és a HGCS alapú besorolás alapján kiegészítő egészségügyi alapú finanszírozása Az egészségügyben használatos HBCS rendszerű finanszírozási konstrukcióra hasonlít a szociális ellátásban bevezetésre javasolt HGCS (HOMOGÉN GONDOZÁSI CSOPORT) rendszer. Elveiben másról van azonban szó: A HBCS beavatkozás alapú finanszírozási rendszert szolgál - a reform kapcsán degresszióval és teljesítmény volumen korláttal. A HGCS a szociális ellátásban meglévő természetes volumenkorlát ( a gondozási nap alapú elszámolás) mellett az állapotfüggő differenciált finanszírozás eszköze lehet - a csoportosítva megjelenő szakápolási teendőkkel az egészségügyi kasszát is megcélozva! 16

17 Gyakorlati használata tervezhetőbbé teszi az intézményi munkát, a gondozási csoportok kialakítását, a gondozószemélyzet létszámát, az intézmény-alapú finanszírozás helyett a gondozottfüggő, differenciált finanszírozás alapjául szolgálhat. 17

18 5. PROJEKT TERV 5.1 MINTAVÉTEL A kiválasztott minta akkor reprezentatív, ha a vizsgált sokaság minden tagjának egyenlő esélye van a mintába való bekerülésre, tehát a mintába kerülteket véletlenszerűen választjuk ki a teljes sokaságból. Ez a feltétel teljesült az egyes közreműködő intézményeken belül. Az adatszolgáltató intézmények kiválasztásánál azonban elsődleges szempont volt az önkéntesség feltételének teljesülése. Így a kiválasztás ebben a tekintetben csak kvázi-reprezentatív : régiónként és Budapestről is önkormányzati, egyházi és civil fenntartású, kisebb-nagyobb, emelt szintű és átlagos ellátást nyújtó intézmények kerültek beválogatásra a jelentkezők közül. A vizsgálat körébe vont gondozottak száma azonban elég nagy ahhoz, hogy megalapozott következtetéseket vonjunk le. Az intézményvezetőkkel folytatott munkamegbeszélésen megállapodtunk abban is, hogyan történjen a vizsgálatban részt vevő személyek véletlenszerű kiválasztása. Az egyes ellátási típusokból egyaránt legalább 5 %-os mintavétel történt A program végrehajtásában 52 bentlakásos ellátást nyújtó szakosított szociális intézmény vett részt 10 fő felkért szakértő közreműködésével és a Szociális Klaszter menedzsmentjének irányítása mellett 18

19 5.2 A FELMÉRÉSBEN RÉSZT VEVŐ MUNKATÁRSAK Különböző képzettségű szakemberek végezték az adatlapok felmérését: részben a gondozószemélyzet tagjai, részben mentálhigiénés szakemberek. Az egyes intézmények maguk választhatták ki, kik lesznek azok a munkatársak, akik az állapotfelmérést elvégzik és az adatokat a számítógépen rögzítik. A munkacsoport elvárása az volt, hogy a napi gondozási tevékenységben aktívan részt vevő, a gondozottat jól ismerő szakember legyen lehetett mentálhigiénés szakember, intézményi orvos, pszichológus, akár maga az intézményvezető is. 5.3 SZAKÉRTŐK ÉS VIZSGÁLATI METODIKA A program felkért szakértőit az előkészítés, a végrehajtás és az értékelés időszakában a mellékletben felsoroltuk. Az adatlapok, a vizsgálati metodika kialakításában és a kiértékelésben közösen gondolkodtunk. Az első szakértői egyeztetéseket követően alakult ki a felméréskor használt adatlapok végleges formája (ld számú melléklet). Az eredeti, az idősek bentlakásos ellátásában részesülők állapotának felmérésére kidolgozott HGCS adatlapot az előző modellkísérlet tanulságainak és a szakértői javaslatok alapján megfelelően módosítottuk. A fogyatékos személyeket ellátó intézmények esetében egy másik, támogatási szükségletet mérő adatlap is kidolgozásra került. 19

20 Az eredeti válaszlehetőség 5 pontos lickert-skálára módosult, megtartottuk azonban az egészségügyi szakápolási jellegű kérdések esetében az igen-nem feleletválasztás lehetőségét. Eldöntöttük, hogy a szociális kérdések vizsgálatára a bentlakásos intézmények esetében a várólistán szereplők, illetve az intézményben még 1 évnél nem régebben tartózkodók esetében kerül sor. A vizsgálat kereteit, a szakértői névsort egyezettük a megrendelővel, illetve az eges fázisokba rendszeresen beszámoltunk a projekt alakulásáról 5.4 VIZSGÁLATI TERV ÉS ÜTEMEZÉS (LD. 3. SZÁMÚ MELLÉKLET) A rendelkezésre álló időintervallumon belül igyekeztünk az adatlapok ill. a kérdőívek és a részletes kitöltési útmutatók mielőbbi megismertetésére interaktív számítógépes bemutatót tartottunk. Az adatfeldolgozás egész időtartama alatt működött a számítógépes információs rendszer a GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) és olvashatóak voltak az azokra adott válaszok is a folyamatosan üzemelő helpdesk mellett. A kiválasztott gondozottak állapota egyszerű adatlappal került felmérésre, majd az adatok feldolgozása, elemzése elektronikus úton történt. A felmérés elvégzésekor és az adatlapok feldolgozásánál a személyiségi jogok tiszteletben tartására szigorúan ügyeltünk - minden esetben felhívtuk az intézmények figyelmét az érintettek hozzájárulásának kikérésére. A vizsgálathoz az ETT-TUKEB engedélyt megkértük. 20

21 A vezetői értekezleten történt megállapodások alapján a kiválasztásra került intézmény gondozottjai közül a felmérésben részt vevő a reprezentativitás szerint kiválasztott számú ellátott. A felmérésben érintett gondozottak listájára történő felkerülés véletlenszerűen történt, a véletlenszerű mintavétel alapja, hogy a gondozottak vezetékneveinek alfabetikus sorrendjében minden 5. gondozott került beválogatásra. A felmérést a kijelölt gondozást/ápolást végző szakdolgozó végezte el. a vizsgálat során a kiválasztott gondozottak ápolási/gondozási szükséglete került felmérésre Az adatbevitel elektronikus úton, Web-s felületen történt - a kitöltéssel kapcsolatban tájékoztató felkészítő interaktív bemutatót tartottunk. 21

22 6. ADATLAPOK 6.1 INTÉZMÉNYI ADATLAP (LD. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET) A finanszírozási modellszámításokhoz az intézményre vonatkozóan gazdasági adatok megadását kértük. Az elemzések végeztével az intézményben gondozottak állapotával összefüggésben vizsgálható a gondozószemélyzet létszáma, a gazdasági mutatók is, valamint az ellátás költséghatékonysági indikátorai is. 250 ellátottat tartalmazó mintán az egyes kliensekhez rendelhető szakmai költségek vizsgálata is megtörtént- ezen adatok elemzése is megkezdődött. 6.2 HGCS-ADATLAP (LD. 2. SZÁMÚ MELLÉKLET) A hat kérdéskört vizsgáló adatlap valójában egy kiterjesztett ADL alapú skála, amely a mindennapi életfunkciók, tevékenységek, képességek megítélését szolgálja (nem kérdőív). Az adatfelvétel során ötfokú skálát használtunk ezt elsősorban az árnyaltabb állapotfelmérés lehetősége indokolta. A kérdésekre adható válaszok a legördülő kitöltési útmutató segítségével jól definiálhatóak. Az eredeti skála beépített súlyokat tartalmaz: a válaszadók egy adott funkció vagy tevékenység megítélésekor 5 lehetőségből választhattak. Az elektronikus adatbevitel azonban lehetővé teszi, hogy utólag különböző súlyozással is megvizsgáljuk az egyes kérdéseket. Az egészségügyi szakápolással kapcsolatos kérdések csak a napi gondozási igény szempontjait veszik figyelembe: sem az esetleges 22

23 betegségekkel, sem terápiás - rehabilitációs vagy prognosztikus kérdésekkel nem foglalkoznak. Az adatlap részeként ez a rész használható a szakápolási szükséglet mérésére, önállóan az egészségügyi állapot megítélésére azonban nyilvánvalóan nem alkalmas. A súlyozás jelentősége Tapasztalati tények igazolják, hogy az egyes funkciók csökkenése, egyes képességek hiánya magasabb életkorban az alkalmazkodási képességek csökkent volta és a halmozott funkcióromlás miatt fokozottan jelentkezik, azaz a dependencia nem lineárisan növekszik. A nemzetközi irodalomban előforduló és a gyakorlatban használatos besorolási típusok közös hiányossága, hogy nem veszik igazán figyelembe a mentális képességek csökkent voltát: pedig ez a napi gondozásban jelentős idő- és költségnövelő tényező. Az idősekre kidolgozott HGCS adatlap az érzékszervi dependenciát kiemelten kezeli egyébként is (pl. látás, hallás). A 2004-ben nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított értékelés jelen változása, hogy a visszajelzések- tapasztalatok alapján megjelenítettük az állandó felügyelet illetve életvezetési segítség igényét, különös figyelemmel a szaporodó demencia miatt megfogalmazódó ellátási igényekre is, valamint a krónikus pszichiátriai betegeket és értelmi fogyatékos személyeket ellátó intézményekre. Fontos szempont az egyszerű, gyors kezelhetőség - a gondozási függőség minél jobb közelítése mellett. 23

24 6.3 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN Bár a legutóbbi jogszabályi változások alapján a szociális intézményekben csak alapápolási tevékenység a szakmai elvárás, a gondozottak állapota és az egészségügyben is zajló strukturális változások miatt a szakápolási tevékenység nem elhanyagolható mértékű az intézményekben. Az egészségügyi szakellátáshoz való hozzájutás biztosítása különböző módokon valósul meg, valamint nem ritka a kifejezetten egészségügyi feladatok ellátása sem. (Mindezek az ÁSZ 0820.sz. jelentésében megfogalmazódnak.) Az adatlapon feltett kérdések ezt a tevékenységet hivatottak feltérképezni. 6.4 SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK A szociális ellátás fogalma: a társadalom keretei között megszervezett összes tevékenység, melynek az a rendeltetése, hogy a társadalom tagjai, vagy egyes csoportjai által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást adjanak mindazon személyeknek, akik (önhibájukon kívül) nem tudnak saját megélhetésükről gondoskodni. A szociális ellátó rendszer hatálya alá tartozó személyek esetén alapvető fontosságú az érintett személyek szociális helyzetének vizsgálata, melynek ki kell terjednie: Személyes (azonosító) adatokra,(családi állapot, lakhely, hozzátartozók; egészségügyi állapota; érdeklődési köre; stb.) Életkörülmények, életvitel (lakás, bevásárlás, tömegközlekedés,) Aktivitása, foglalkozása, (mobilitása, rendszeres tevékenysége; érdeklődési köre; tevékenysége, munkája;) Jövedelmi, anyagi helyzet; (jövedelmének forrása, rendszeressége és nagyságrendje; megtakarítások; vagyoni helyzet;) 24

25 A kérdőív a tartósan intézményben élők esetében már értelemszerűen nem releváns ezért kisebb mintán, a várakozók és a közelmúltban beköltözők esetében kértük kitöltését. 25

26 7. ELEKTRONIKUS ADATFELVÉTEL A HGCS Projekt adatgyűjtését és feldolgozását egy erre a feladatra kifejlesztett szoftver támogatta. A szoftver fejlesztését az alábbi szempontok vezérelték: Könnyen kezelhető legyen, a funkciók elérése magától értetődő legyen, ne igényeljen speciális számítástechnikai jártasságot a használata, hisz a felhasználók köre jellemzően ilyennel nem rendelkezik Platformfüggetlenül lehessen használni, így legyen kompatibilis Windows, Apple, Linux és más operációs rendszerekkel A felhasználók ne tudjanak érvénytelen adatokat rögzíteni a rendszerbe Az adatok bányászata későbbi elemzés céljából szabvány formátumban legyen lehetséges A szoftver feleljen meg a hatályos adatvédelmi törvény szabályainak és a személyiségi jogi elvárásoknak. A szempontok alapján egy web-alapú alkalmazás került kifejlesztésre, amely csupán Internet-kapcsolatot és egy tetszőleges Web böngésző programot igényel a használathoz, nem kell telepíteni a felhasználóknál (ilyen elven működik pl. az ügyfélkapu is - A program egy napi 24 órában üzemelő, folyamatosan rendelkezésre álló szerveren került beüzemelésre, mely a projekt ideje alatt folyamatosan elérhető, használható volt. A projektben résztvevő intézmények és szakmai résztvevők betöltése központilag történt. A felhasználók részvételi minőségük alapján kerültek 26

27 besorolásra egy jogosultsági csoportba (általános ápoló/intézményi vezető/külső szakértő/központi adminisztrátor). Az egyes csoportoknak jól körülhatárolt jogosultságai vannak, a program ACL (Access Control List) alapú biztonságot nyújt. A felhasználók központi oktatáson vettek részt, ahol a program használati oktatása mellett megkapták a saját azonosítót és jelszót, amivel egyénileg be tudnak jelentkezni a programba. A gondozottak általános adatainak betöltése és a kérdőívek bevitele már az egyes otthonok szakmai résztvevői által történt. A program ellenőrzi, hogy a bevitt adatok megfelelnek-e a lehetséges értékeknek, hibásan vagy hiányosan kitöltött kérdőívet nem enged rögzíteni. Az elmentett kérdőíveket a többi felhasználó (és a kitöltő sem) nem tudja utólag javítani, megtekinteni a visszaélések elkerülése érdekében. Az adatok kinyerése a projekt végén történt, a személyek azonosítására alkalmas adatok kivételével az eredmények szabvány csv formátumban lettek exportálva, melyet SPSS, Ms Excell és egyéb programokkal kerültek elemzésre. A program használóinak rendelkezésre állt egy, a projekt ideje alatt is karbantartott, frissített GyIK (Gyakran Ismételt Kérdések) tudásbázis, valamint egy telefonon és en elérhető HelpDesk támogató szolgáltatás. A felmérés adatainak bevitele webes felületen, a Szociális Klaszter honlapján - elhelyezett linken keresztül történt. Az adatbevitel során a program működése zökkenőmentes volt. 27

28 8. AZ ADATOK ELEMZÉSE 8.1 ELLÁTOTTI CSOPORTOK KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA Az ellátórendszer egészét is figyelembe véve, tekintélyes adattömeg áll rendelkezésünkre. Jelen tanulmány ezek teljeskörű elemzésére már csak az időkorlátok miatt sem törekedhet. Általános áttekintés után, a finanszírozási szempontok figyelembevételével vizsgáljuk a mintát. Az adatgyűjtés során ellátottról készült adatfelvétel, melyek mindegyike felhasználható volt. Az egyes mezők értékei validak, bár bizonyos kérdések összefüggéseit vizsgálva, néhány esetben felmerül ellentmondás. Ezekre részben kitérünk egy későbbi fejezetben. Az alábbi táblázatok és diagramok az adatlapok megoszlását ellátási csoportonként, régionként, nemenként és korcsoportonként szemléltetik. státusz Darab / taj várólistán szerepel évnél nem régebben lakója az intézménynek évnél régebben él az intézményben 3144 Végösszeg táblázat 28

29 Régió és ellátotti csoportok szerinti megoszlás Ellátás típus Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Végösszeg fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélyb etegek ellátása Végösszeg táblázat 1. ábra 29

30 2. ábra Életkor szerinti megoszlás fogyatékkal élők ellátása pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása korcsoport hajléktalan ellátás idős ellátás Összes Összes Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék 2-10 éves 40 4,90% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 40 0,98% éves 27 3,30% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 27 0,66% éves 38 4,65% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 38 0,94% éves ,26% 0,00% 0,00% 13 2,28% 15 12,50% 169 4,16% éves ,15% 3 4,29% 1 0,04% 40 7,02% 16 13,33% 241 5,93% éves ,01% 12 17,14% 104 4,19% ,18% 35 29,17% ,79% éves 85 10,40% 42 60,00% ,72% ,60% 39 32,50% ,88% éves 40 4,90% 12 17,14% ,68% 99 17,37% 13 10,83% ,69% éves 22 2,69% 1 1,43% ,26% 58 10,18% 2 1,67% ,84% éves 5 0,61% 0,00% ,34% 24 4,21% 0,00% ,99% éves 1 0,12% 0,00% 44 1,77% 1 0,18% 0,00% 46 1,13% Végösszeg ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% 6. táblázat 30

31 3. ábra 25,00% Összes kitöltött adatlap 24,84% 20,00% 15,00% 15,88% 16,69% 13,79% 14,99% 10,00% 5,00% 0,98% 0,66% 0,94% 5,93% 4,16% 1,13% 0,00% 2-10 éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 4. ábra 31

32 5. ábra 6. ábra 32

33 7. ábra 8. ábra 33

34 9. ábra 10. ábra 34

35 11. ábra 12. ábra 35

36 13. ábra 14. ábra 36

37 Nem szerinti megoszlás Értékek nem Adatlap százalék férfi ,35% nő ,65% Végösszeg ,00% 7. táblázat Összes kitöltött adatlap nő; 2423; 60% férfi; 1639; 40% 15. ábra Legtöbben az idősek bentlakásos intézményeiben élnek: a jogszabályi keretek lehetővé teszik, hogy az időssel fiatalabb házastárs, ill. fogyatékkal élő nyugdíjjal rendelkező is felvételt nyerjen. A mintavétel körülményei, a reprezentativitás okozza, hogy a mintában 16,9 %-ban vannak 65 év alatti ellátottak is. Ezt a körülményt az elemzések során figyelembe kell vennünk a geriátriai megközelítésű vizsgálódáskor ezeket az ellátottakat nem vonhatjuk be a vizsgálatba. Az idősek körében a női nem túlreprezentáltsága a mi adatainkból is kitűnik. 37

38 8.2 AZ EGYES DIMENZIÓK ELLÁTOTTI CSOPORTONKÉNT Az adatlap egyes dimenzióit megvizsgáltuk ellátotti csoportonként külön megjelenítve - az első ábrasorban csak az adott dimenzió tekintetében érintett- nem érintett bontásban. Néhány aspektust kiemelve: A legmagasabb HGCS értékek a fogyatékosok é az idősek körében fordulnak elő A térbeli-időbeli tájékozódás nagymértékben károsodott a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékkal élők és az idősek csoportjában is. A helyzetnek megfelelő viselkedés nagymérvű hiánya, az érintettség magas hányada értelmezési problémákat is felvet. Hasonló kérdéseket vet fel a kommunikáció területén észlelt magas hányadú érintettség is. figyelemre méltó, hogy pl. a hallás valamilyen mértékben károsodott az idősek körében 56,3 %-ban A fogyatékosok klienseket ellátó intézményekben és az idősek bentlakásos intézményeiben is megközelítően hasonló a látássérültek aránya( 20,9 ill. 22,9%) az életvezetési képesség című a mostani adatlapban először alkalmazott- dimenzió tekintetében nagyon magas az érintettség. Ez további vizsgálatot igénylő megfigyelés, elemeznünk kell, mit takar: nem a túlgondozást - paternalista intézményi hozzáállást jeleníti-e meg. 38

39 Tájékozódás ellátás típus adatlap nem érintett (1) adatlap érintett (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,8% ,2% hajléktalan ellátás 41 58,6% 29 41,4% idős ellátás ,7% ,3% pszichiátriai betegek ellátása ,3% ,7% szenvedélybetegek ellátása 83 69,2% 37 30,8% Végösszeg ,9% ,1% 8. táblázat 16. ábra 39

40 Viselkedés ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 72 8,8% ,2% hajléktalan ellátás 8 11,4% 62 88,6% idős ellátás ,1% ,9% pszichiátriai betegek ellátása 38 6,7% ,3% szenvedélybetegek ellátása 10 8,3% ,7% Végösszeg ,7% ,3% 9. táblázat 17. ábra 40

41 Étkezés ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,3% ,7% hajléktalan ellátás 51 72,9% 19 27,1% idős ellátás 241 9,7% ,3% pszichiátriai betegek ellátása ,9% ,1% szenvedélybetegek ellátása 73 60,8% 47 39,2% Végösszeg ,0% ,0% 10. táblázat 18. ábra 41

42 Öltözködés ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,1% ,9% hajléktalan ellátás 57 81,4% 13 18,6% idős ellátás ,7% ,3% pszichiátriai betegek ellátása ,9% ,1% szenvedélybetegek ellátása 98 81,7% 22 18,3% Végösszeg ,9% ,1% 11. táblázat 19. ábra 42

43 Tisztálkodás ellátás típusa adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,9% ,1% hajléktalan ellátás 53 75,7% 17 24,3% idős ellátás ,0% ,0% pszichiátriai betegek ellátása ,5% ,5% szenvedélybetegek ellátása 85 70,8% 35 29,2% Végösszeg ,4% ,6% 12. táblázat 20. ábra 43

44 Wc használat ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,1% ,9% hajléktalan ellátás 58 82,9% 12 17,1% idős ellátás ,3% ,7% pszichiátriai betegek ellátása ,8% ,2% szenvedélybetegek ellátása 99 82,5% 21 17,5% Végösszeg ,5% ,5% 13. táblázat 21. ábra 44

45 Kontinencia ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,9% ,1% hajléktalan ellátás 62 88,6% 8 11,4% idős ellátás ,2% ,8% pszichiátriai betegek ellátása ,4% ,6% szenvedélybetegek ellátása ,3% 8 6,7% Végösszeg ,7% ,3% 14. táblázat 22. ábra 45

46 Kommunikáció ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,7% ,3% hajléktalan ellátás 40 57,1% 30 42,9% idős ellátás ,4% ,6% pszichiátriai betegek ellátása ,5% ,5% szenvedélybetegek ellátása 60 50,0% 60 50,0% Végösszeg ,4% ,6% 15. táblázat 23. ábra 46

47 Terápiakövetés ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 41 5,0% ,0% hajléktalan ellátás 15 21,4% 55 78,6% idős ellátás ,2% ,8% pszichiátriai betegek ellátása 15 2,6% ,4% szenvedélybetegek ellátása 36 30,0% 84 70,0% Végösszeg 385 9,5% ,5% 16. táblázat 24. ábra 47

48 Helyzetváltoztatás ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,4% ,6% hajléktalan ellátás 62 88,6% 8 11,4% idős ellátás ,1% ,9% pszichiátriai betegek ellátása ,9% 86 15,1% szenvedélybetegek ellátása ,2% 1 0,8% Végösszeg ,7% ,3% 17. táblázat 25. ábra 48

49 Helyváltoztatás ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,0% ,0% hajléktalan ellátás 52 74,3% 18 25,7% idős ellátás ,4% ,6% pszichiátriai betegek ellátása ,2% ,8% szenvedélybetegek ellátása ,0% 18 15,0% Végösszeg ,9% ,1% 18. táblázat 26. ábra 49

50 Látás ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1,2) (3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,1% ,9% hajléktalan ellátás 63 90,0% 7 10,0% idős ellátás ,1% ,9% pszichiátriai betegek ellátása ,4% 49 8,6% szenvedélybetegek ellátása ,5% 15 12,5% Végösszeg ,0% ,0% 19. táblázat 27. ábra 50

51 Hallás ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása ,8% ,2% hajléktalan ellátás 58 82,9% 12 17,1% idős ellátás ,7% ,3% pszichiátriai betegek ellátása ,5% ,5% szenvedélybetegek ellátása ,0% 12 10,0% Végösszeg ,6% ,4% 20. táblázat 28. ábra 51

52 Életvezetési képesség ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 15 1,8% ,2% hajléktalan ellátás 2 2,9% 68 97,1% idős ellátás 219 8,8% ,2% pszichiátriai betegek ellátása 15 2,6% ,4% szenvedélybetegek ellátása 3 2,5% ,5% Végösszeg 254 6,3% ,7% 21. táblázat 29. ábra 52

53 8.3 SZAKÁPOLÁSOK A szakápolási tevékenységek az adatlapban az eü. jogszabályban alkalmazott definíciók szerint kerültek megfogalmazásra, szándékunk mindössze a feladatok meglétének bemutatása volt. Az igen - nem egyszerű választás egyértelműen mutatja egy ellátott esetében az adatfelvétel időpontjában meglevő szakápolói kompetenciát igénylő teendőket. A krónikus sebek kötözése, szakképzett munkaerővel végzett gyógytorna, a táplálkozási intervenciókülönböző formái (szondatáplálás, PEG) mindennaposak a bentlakásos intézményekben Meglepően magas a legalább egy szakápolási feladat tekintetében érintett intézményi ellátottak száma, még akkor is, ha kigyomláljuk a legkevésbé körülírt, ill. mindenütt jelen levő vitalis funkciók megfigyelése pontot (itt az időintervallum meg nem adása felpuhította a kérdésre adható válaszlehetőséget). (37.ábra és 81.ábra) Kritikusan kell értelmeznünk a decubitus megelőzése- kezelése pontot is. Itt a válaszok a súlyos állapotú fekvőbetegek ellátását, gyakori forgatást is megjelenítik, a ténylegesen meglevő felfekvéses krónikus sebek ennél alacsonyabb számban fordulnak elő. Ez a pont további vizsgálatot igényel. 53

54 Igénybevett szakápolások száma fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg fő 8 fő 336 fő 71 fő 2 fő 571 fő fő 15 fő 546 fő 157 fő 15 fő 864 fő fő 14 fő 566 fő 103 fő 70 fő 965 fő fő 17 fő 478 fő 146 fő 22 fő 848 fő 4 73 fő 15 fő 380 fő 60 fő 9 fő 537 fő 5 46 fő 1 fő 155 fő 19 fő 1 fő 222 fő 6 14 fő 19 fő 13 fő 1 fő 47 fő 7 2 fő 5 fő 1 fő 8 fő Végösszeg 817 fő 70 fő fő 570 fő 120 fő fő 22. táblázat 30. ábra 54

55 Igénybev ett pszichiátriai fogyatékkal idős szenvedélybetegek szakápolá hajléktalan ellátás betegek élők ellátása ellátás ellátása sok ellátása Végösszeg száma 0 18,8% 11,4% 13,5% 12,5% 1,7% 14,1% 1 16,0% 21,4% 22,0% 27,5% 12,5% 21,3% 2 25,9% 20,0% 22,8% 18,1% 58,3% 23,8% 3 22,6% 24,3% 19,2% 25,6% 18,3% 20,9% 4 8,9% 21,4% 15,3% 10,5% 7,5% 13,2% 5 5,6% 1,4% 6,2% 3,3% 0,8% 5,5% 6 1,7% 0,0% 0,8% 2,3% 0,8% 1,2% 7 0,2% 0,0% 0,2% 0,2% 0,0% 0,2% Végösszeg 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 23. táblázat 31. ábra 55

56 Igénybevett pszichiátriai fogyatékkal élők hajléktalan szenvedélybetegek szakápolások idős ellátás betegek ellátása ellátás ellátása száma ellátása Végösszeg nem történt szakápolás 18,85% 11,43% 13,52% 12,46% 1,67% 14,06% legalább egy szakápolási tevékenység 81,15% 88,57% 86,48% 87,54% 98,33% 85,94% történt Végösszeg 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 24. táblázat 32. ábra 33. ábra 34. ábra 35. ábra 56

57 36. ábra 37. ábra Az alábbi diagramok szemléltetik az egyes szakápolási tevékenység gyakoriságának megoszlását az egyes ellátotti csoportokban. 38. ábra 57

58 39. ábra 40. ábra 58

59 41. ábra 42. ábra 59

60 43. ábra 44. ábra 60

61 45. ábra 8.4 HGCS BESOROLÁS KÜLÖNBÖZŐ SÚLYOZÁSOKKAL Az adatok elemzése során a hitelesebb eredmény elérése érdekében a HGCS besorolást az egyes kérdések különböző súlyozásával is elvégeztük. Nehezebb egy közepesen súlyos demenciában szenvedő beteg mindennapi gondozása, mint egy szélütés miatt ágyhoz kötött, de a segítséget elfogadó ellátotté - ezeket az evidenciákat próbálja a súlyozás megközelíteni. A korábbi, idősek esetében alkalmazott súlyokat újra átgondolva, három változatot mutatunk be. Idősek esetében például más megítélés alá esik az érzékszervi depriváció: ilyenkor a multimorbiditás és az életkori sajátosságok miatt a korlátozottság hatványozódik. Hasonló kérdéseket vet fel a pszichiátriai betegségek több formája is: amikor ugyan fizikai akadálya az egyes ADL tevékenységek elvégzésének nincs, mégis gondozásra szorul a kliens. 61

62 A lehetséges öt válasz bár a válaszadók a tesztek természetéből adódóan biztosan lineárisan értékeltek - a táblázatban látottak szerint került beszámításra. A 22. és 23. táblázat mutatja a pontok alakulását az egyes súlyozási rendszerek szerint. Az egyes súlyok szerinti besorolások azonban csak finomítják képet. Indokolt a tevékenység egészségügyi jellege és dinamikusan változó tartalma miatt- a szakápolási kérdésekre vonatkozó részt külön kezelni és jelenteni. A HGCS besorolás szerint legsúlyosabb állapotú ellátottak legmagasabb gondozási szükséglettel rendelkezők az idősek és a fogyatékosok intézményeiben vannak, itt az ellátottak zöme HGCS III-IV-V besorolású. A pszichiátriai betegeket ellátó intézményekben a középső, HGCS II-III-IV csoportba sorolhatóak az ellátottak, igen magas viszont itt az állandó felügyeletet, életvezetésben segítséget igénylők aránya. Az egyes súlyozások értékeit egyrészt a készített táblák elemzésein alapuló tapasztalatok és a szakmai egyeztetések alapján módosítottuk. Az elkészített súlyozásokból hármat emelnénk ki. 1. Verzió: A maximum pontszám 100 a minimum pontszám 14 pont lehetséges. Ebből a szakápolási tevékenységeknél szerezhető maximum pontszám 12. A segédtáblákat nem vettük figyelembe. 2. Verzió A maximum pontszám 124 a minimum pontszám 6 pont lehetséges. Azoknál a kérdéseknél, ahol a vizsgált képesség teljes megléte esetén az intézményeket nem terheli plusz költség, az 1-es válasz 62

63 esetén levittük a pontértéket 0-ra. A szakápolási tevékenységeknél szerezhető maximum pontszám 24. Ennél a kisérletnél a V, B és az R segédtábla (gyógytornára vonatkozó) adatait is a megfelelő algoritmus segítségével figyelembe vettük. 3. Verzió Az előző alternativa pontszámait megtartottuk, azonban a szakápolási tevékenységekért kapható 24 pontot kivettük a súlyozott HGCS pontszámból. Továbbá a gyógytornára vonatkozó R segédtábla adatait nem vettük figyelembe az adatok anomáliája miatt. Így a maximum pont 100 a minimum pont 6 lehetséges. Ennek megfelelően módosítottuk az egyes HGCS csoportokhoz tartozó ponthatárokat. AZ ADATLAPOK súlyozásai Az alábbi két táblázat mutatja az egyes verziók pontszámainak alakulását. (22. és 23. táblázat) Az utolsó verzió elkészítésekor merült fel a HGCS csoportok esetleges bővítése is. A gondozási szükséglet szerinti differenciáltság és a kezelhetőség között ésszerű kompromisszumot kell találnunk: ha a kategóriák száma alacsony, a csoportok belső homogenitása sérül, ha a kategóriák száma magas, a különbségek árnyaltabbak, ám a rendszer technikai szinten nehezebben kezelhető. A pontozásos algoritmus miatt a transzparencia sérülés veszélye is fennáll. 63

64 Homogén Gondozási Csoportok kialakítása 1. Térbeli- időbeni tájékozódás 2. Helyzetnek megfelelő viselkedés 3. Tevékenységek, funkciók 3.1. Étkezés 3.2. Öltözködés Értékelje a funkciót 1-5 pont között (a pontérték a szükséges segítség mértékével emelkedik) 1: mindig, mindenkor térben, időben, személyeket illetően tájékozott 1. verzió 1 1."A" verzió 1 2., 3. verzió 0 Megjegyzés 2: esetenként segítségre, tájékoztatásra szorul : részleges segítségre, tájékoztatásra szorul : gyakran tájékozatlan : térben, időben tájékozatlan : mindig, mindenkor a helyzetnek megfelelően viselkedik : esetenként, bonyolultabb helyzetekben segítségre, korrekcióra szorul : gyakran az adott helyzetnek nem megfelelő a viselkedése : viselkedési kockázatok megléte ld. segédtábla V : nem képes az adott helyzetnek megfelelően viselkedni, 25. Táblázat : önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik : az étel,ital felszolgálását igényli, önállóan fogyasztja el : az étel felszolgálását igényli, evőeszköz használatában segítséget igényel : az étel felszolgálását igényli, evőeszköz használatában segítséget igényel és vagy elfogyasztásra részben képes 5: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához : nem igényel segítséget : önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásában segítséget igényel : egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget : jelentős segítséget igényel az öltözködésben, a megfelelő öltözet kiválasztásában : öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul : szükségleteit felismerve önállóan végzi : szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel Tisztálkodás 3: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak (személyi higiénébiztosítása) segítséggel tud : részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel : nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes : önálló a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja : önállóan használja WC-t, de öltözködésben és vagy higiénés feladatokban kontrollálni kell WC használat 3: önállóan használja WC-t, de öltözködésben és vagy higiénés feladatokban segítséget igényel : segítséget igényel a WC használathoz, öltözködéshez, higiénés feladatok elvégzéséhez : segítséggel sem képes a WC használatra, öltözködésre higiénés feladatok elvégzésére : székletét,vizeletét tartani képes : önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés műveleteket, Kontinencia 3: pelenka cserében, öltözködésben és vagy higiénés feladatokban alkalmanként segítséget igényel :rendszeres segítséget igényel pelenka cserében, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzésében : inkontinens, teljes ellátásra szorul Kommunikáció Képes-e megfogalmazni, ill.elmondani a panaszát, megérti-e amit mondanak neki Terápiakövetés Rábízható-e az előírt gyógyszerek adagolása, szedése 1: kifejezőkészsége, beszédértése jó : kommunikációban időszakosan segítségre szorul : beszéd értése, érthetősége megromlott : kommunikációra csak segédeszközzel vagy csak metakommunikációra képes : kommunikációra nem képes : az orvos utasításait, előírt gyógyszeres terápiát betartja : gyógyszerelésben segítséget igényel, utasításokat betartja : elrendelt terápiát tartja, utasításokat nem tartja : elrendelt terápiát, utasításokat ellenőrzés mellett tartja : gyógyszer bevétele csak gondozói ellenőrzéssel ha figyelembe vesszük a segédtábla adatait is:0-12, akkor 8 pont, 13-24, akkor 9 pont, 25-36, akkor 10 pont, 37-48, akkor 12 pont (csk a 2., 3. verzió) 64

65 3.8. Helyzetváltoztatás Ágyban megfordulni, felülni, ágyból kiülni-átülni székre, asztalhoz, stb Helyváltoztatás 4. Látás 5. Hallás 6. Életvezetési képesség felügyelet igénye 7. Egészségügyi gondozási szükséglet (szakápolás) 7.1. Vitális funkciók megfigyelése (legalább hetente) 7.2. Vizsgálati anyagok vétele (legalább kéthetente) 1: önállóan : önállóan, segédeszköz használatával : esetenként segítséggel : gyakran segítséggel : nem képes : önállóan : segédeszköz önálló használatával : segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel : segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel : nem képes : jól lát, szemüveg használata nélkül : jól lát, szemüveg használatával : szemüveg használatára szorul, de elutasítja azt : szemüveg használatával sem kielégítő a látása (pl. hályog a szemen) : nem lát : jól hall átlagos hangerő mellett : átlagos hangerő mellett időnkénti hallásproblémák, : hallókészülék használatára szorul, : hallókészülékkel rendelkezik, hallásproblémák miatt kommunikációs nehézségek, de a hallókészüléket nem használ, elutasítja v. nem képes : nem hall : önálló életvezetésre képes : esetenként életvezetési tanácsadásra szorul, részfeladatra, részmunkára betanítható : életvezetésében, személyes szükségletei ellátásában segítségre szorul életvezetésében, személyes szükségletei ellátásában segítségre szorul, belátási képessége hiányzik ld. segédtábla B : napi 24 órás, állandó felügyeletet igényel egyszerű választás: rászorul-e az adott szakápolási tevékenységre I: igen N: nem Decubitus megelőzés Kötözés, sebellátás (krónikus seb, decubitus) év alatt 5 (csak a 2., 3. verzió) 65 év alatt 5 (csak a 2., 3. verzió) 4+(0v.1v.2) (csak a 2., 3. verzió) 7.5. Táplálkozási intervenció (gyomorszonda, PEG szonda Magatartás befolyásolás szükségessége (kognitív terápiás elemek alkalmazásával) 7.7. Rehabilitáció, gyógytorna 7.8. Egyéb egészségügyi szaktevékenység Injekcióinfúzió-peritoneálisdialysis oxigénterápia- sztóma gégekanülfájdalomcsillapítás(kanül, gyógyszer, eszköz) 26. táblázat Ha igen a válasz, ld. segédtábla R HGCS : Összes pontszám: Mindösszesen: r segédtábla gyógytornára vonatkozó része 0 pont, akkor+0, 1-3 pont, akkor+1, 4-8 pont, akkor +2, 8-12 pont, akkor +3, pont, akkor +4 (csak a 2. verzió) 65

66 A különböző pontozással súlyozott eredmények hatása a HGCS csoportok alakulására 46. ábra 47. ábra 66

67 48. ábra 49. ábra 67

68 50. ábra 51. ábra 68

69 52. ábra 53. ábra 69

70 54. ábra 55. ábra 70

71 56. ábra 57. ábra 71

72 Az 1. Verzió eredményei közül néhány tábla: HGCS adatlap % 27. táblázat Átlag / HGCS össz pont Átlag / szak ellátás pont HGCS-I 139 3,42% 18,0 2,0 HGCS-II ,58% 31,8 3,3 HGCS-III ,60% 53,4 4,5 HGCS-IV ,40% 78,6 6,2 Végösszeg ,00% 47,1 4,2 ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetege k ellátása adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % Összes adatlap Összes % HGCS-I 13 fő 1,59% 5 fő 7,14% 110 fő 4,43% 10 fő 1,75% 1 fő 0,83% 139 fő 3,42% HGCS-II 240 fő 29,38% 51 fő 72,86% 792 fő 31,87% 302 fő 52,98% 101 fő 84,17% fő 36,58% HGCS-III 417 fő 51,04% 14 fő 20,00% fő 53,04% 207 fő 36,32% 18 fő 15,00% fő 48,60% HGCS-IV 147 fő 17,99% 0,00% 265 fő 10,66% 51 fő 8,95% 0,00% 463 fő 11,40% Végösszeg 817 fő 100,00% 70 fő 100,00% fő 100,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00% fő 100,00% 28. táblázat 58. ábra 72

73 59. ábra 60. ábra 73

74 61. ábra 62. ábra 74

75 63. ábra 64. ábra 75

76 65. ábra 66. ábra 76

77 67. ábra 68. ábra 77

78 Az egyes ADL előfordulása HGCS-ként (1. Verzió) Darab / taj ADL érintettség HGCS Végösszeg HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg táblázat Lineáris pontozással történt HGCS besorolás eredménye fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása Az 2. Verzió eredményei közül néhány tábla: szenvedélybetegek ellátása Összes adatlap Összes % ellátás típus adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 31 fő 3,79% 6 fő 8,57% 205 fő 8,25% 28 fő 4,91% 8 fő 6,67% 278 fő 6,84% HGCS-II 423 fő 51,77% 58 fő 82,86% fő 50,87% 413 fő 72,46% 109 fő 90,83% fő 55,81% HGCS-III 356 fő 43,57% 6 fő 8,57% fő 40,56% 128 fő 22,46% 3 fő 2,50% fő 36,95% HGCS-IV 7 fő 0,86% 0,00% 8 fő 0,32% 1 fő 0,18% 0,00% 16 fő 0,39% Végösszeg 817 fő 100,00% 70 fő 100,00% fő 100,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00% fő 100,00% 30. táblázat A HGCS osztályközök: HGCS-I 0-12 kb. 10% a lehetséges össz HGCS-nek HGCS-II kb. 30% HGCS-III kb. 65% HGCS-IV

79 HGCS adatlap % Átlag / HGCS össz pont Átlag / szak ellátás pont HGCS-I 165 4,06% 9,2 1,2 HGCS-II ,06% 26,4 4,0 HGCS-III ,22% 57,2 6,0 HGCS-IV ,65% 91,9 8,9 Végösszeg ,00% 49,5 5,5 31. táblázat 69. ábra 79

80 70. ábra 71. ábra 80

81 72. ábra Értékek HGCS adatlap % 32. táblázat Átlag / HGCS össz pont Átlag / szak ellátás pont Átlag / hgcs_szakápolás HGCS-I 165 4,06% 9,2 1,2 0,7 HGCS-II ,06% 26,4 4,0 1,6 HGCS-III ,22% 57,2 6,0 2,4 HGCS-IV ,65% 91,9 8,9 3,5 Végösszeg ,00% 49,5 5,5 2,2 81

82 ellátás típus hajléktalan ellátás Értékek HGCS adatlap % hgcs pont 1-14 kérdés (max 100) átlag szak ellátás pont (max 24) átlag HGCS össz pont (max 124) átlag egy főre jutó szakápolási tevékenysé g átlag HGCS-I 5 7,14% 7,4 0,2 7,6 0,2 HGCS-II 51 72,86% 20,6 4,7 25,4 2,3 HGCS-III 14 20,00% 47,9 6,8 54,7 2,9 Végösszeg ,00% 25,2 4,8 30,0 2,3 33. Táblázat ellátás típus fogyatékkal élők ellátása Értékek szak HGCS adatlap % hgcs pont 1- ellátás egy főre jutó HGCS össz pont 14 kérdés pont szakápolási (max 124) (max 100) (max tevékenység átlag átlag 24) átlag átlag HGCS-I 19 2,33% 10,2 0,4 10,5 0,2 HGCS-II ,83% 23,9 3,7 27,6 1,3 HGCS-III ,61% 49,9 6,0 55,9 2,1 HGCS-IV ,24% 82,6 10,4 93,0 3,5 Végösszeg ,00% 48,2 6,1 54,3 2,1 34. táblázat 82

83 ellátás típus idős ellátás Értékek HGCS adatlap % hgcs pont 1-14 kérdés (max 100) átlag 35. táblázat szak ellátás pont (max 24) átlag HGCS össz pont (max 124) átlag egy főre jutó szakápolási tevékenység átlag HGCS-I 127 5,11% 7,7 1,4 9,1 0,8 HGCS-II ,65% 22,8 3,4 26,2 1,6 HGCS-III ,40% 52,8 5,7 58,5 2,4 HGCS-IV ,84% 82,8 8,1 91,0 3,5 Végösszeg ,00% 45,7 5,1 50,9 2,2 ellátás típus pszichiátriai betegek ellátása Értékek szak HGCS adatlap % hgcs pont 1- ellátás egy főre jutó HGCS össz pont 14 kérdés pont szakápolási (max 124) (max 100) (max tevékenység átlag átlag 24) átlag átlag HGCS-I 12 2,11% 7,8 1,2 8,9 0,3 HGCS-II ,07% 21,6 5,0 26,7 1,6 HGCS-III ,75% 46,4 7,3 53,7 2,5 HGCS-IV 46 8,07% 84,9 9,8 94,7 4,1 Végösszeg ,00% 36,8 6,3 43,1 2,1 36. táblázat ellátás típus szenvedélybetegek ellátása Értékek szak HGCS adatlap % hgcs pont 1- ellátás egy főre jutó HGCS össz pont 14 kérdés pont szakápolási (max 124) (max 100) (max tevékenység átlag átlag 24) átlag átlag HGCS-I 2 1,67% 7,5 1,5 9,0 1,0 HGCS-II 95 79,17% 19,4 6,3 25,6 2,1 HGCS-III 23 19,17% 39,1 8,3 47,3 3,0 Végösszeg ,00% 23,0 6,6 29,5 2,2 37. táblázat 83

84 Oszlopcímkék fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás 38. táblázat pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Összes adatlap Összes % ellátás típus adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 19 fő 2,33% 5 fő 7,14% 127 fő 5,11% 12 fő 2,11% 2 fő 1,67% 165 fő 4,06% HGCS-II 211 fő 25,83% 51 fő 72,86% 712 fő 28,65% 274 fő 48,07% 95 fő 79,17% fő 33,06% HGCS-III 438 fő 53,61% 14 fő 20,00% fő 53,40% 238 fő 41,75% 23 fő 19,17% fő 50,22% HGCS-IV 149 fő 18,24% 0,00% 319 fő 12,84% 46 fő 8,07% 0,00% 514 fő 12,65% Végösszeg 817 fő 100,00% 70 fő 100,00% fő 100,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00% fő 100,00% Értékek ellátás típus Átlag / HGCS össz Átlag / szak ellátás Átlag / pont pont hgcs_szakápolás_darab Maximum / szak ellátás pont2 fogyatékkal élők ellátása 54,3 6,1 2,1 19,0 hajléktalan ellátás 30,0 4,8 2,3 11,0 idős ellátás 50,9 5,1 2,2 20,0 pszichiátriai betegek ellátása 43,1 6,3 2,1 21,0 szenvedélybetegek ellátása 29,5 6,6 2,2 18,0 Végösszeg 49,5 5,5 2,2 21,0 39. táblázat ellátás típus (Több tétel) Értékek ellátás típus Átlag / HGCS össz Átlag / szak ellátás pont pont Átlag / hgcs_szakápolás_darab Maximum / szak ellátás pont2 HGCS-I 9,2 1,2 0,7 8,0 HGCS-II 26,4 4,0 1,6 18,0 HGCS-III 57,2 6,0 2,4 20,0 HGCS-IV 91,9 8,9 3,5 21,0 Végösszeg 49,5 5,5 2,2 21,0 40. táblázat 84

85 Az 3. Verzió eredményei közül néhány tábla: A 100 pontos HGCS-vel számolva, a 24 pont szakellátás nincs benne a HGCS besorolásban. 73. ábra 85

86 74. ábra 75. ábra 86

87 76. ábra 77. ábra 87

88 78. ábra A HGCS csoportokhoz tartozó szakellátások (3. Verzió) ellátás típus (Több tétel) igénybev ett szakápolá sok száma egyénenk ént Összes adatlap Összes % HGCs adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 48 51,61% 22 23,66% 14 15,05% 5 5,38% 3 3,23% 1 1,08% 0,00% ,00% HGCS-II ,34% ,63% ,12% ,37% 14 1,62% 7 0,81% 1 0,12% ,00% HGCS-III ,26% ,73% ,59% ,77% 79 3,91% 14 0,69% 1 0,05% ,00% HGCS-IV 98 9,06% ,53% ,79% ,89% ,12% 33 3,05% 6 0,55% ,00% Végösszeg ,98% ,46% ,88% ,27% 238 5,86% 55 1,35% 8 0,20% ,00% 41. táblázat Ezekben a táblákban a vitális funkciók megfigyelése nem szerepel, csak a többi szakápolási tevékenység. Így ennek megfelelően módosult az igénybevett és nem vett igénybe kimutatás értékei. A vizsgált sokaság 76, 02 %-a legalább egy szakápolási tevékenységben részesült. A fenti táblából az is látszik, hogy többnyire az 1, 2, 3 féle szakápolási tevékenység végzése az általános. Az is kimutatható, hogy a HGCS I 88

89 csoportnál is jelentkezik a szakápolási tevékenység 1 v. 2 féle, méghozzá majdnem 40%-ban. igénybevett szakápolások száma egyénenként HGCs adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 48 51,61% 22 23,66% 14 15,05% 5 5,38% 3 3,23% 1 1,08% 0,00% hajléktalan ellátás 3 100,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% idős ellátás 39 51,32% 19 25,00% 13 17,11% 2 2,63% 2 2,63% 1 1,32% 0,00% pszichiátriai betegek ellátása 5 41,67% 3 25,00% 0,00% 3 25,00% 1 8,33% 0,00% 0,00% szenvedélybetegek ellátása 1 50,00% 0,00% 1 50,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% HGCS-II ,34% ,63% ,12% ,37% 14 1,62% 7 0,81% 1 0,12% fogyatékkal élők ellátása 60 49,59% 25 20,66% 24 19,83% 10 8,26% 2 1,65% 0,00% 0,00% hajléktalan ellátás 7 16,67% 14 33,33% 12 28,57% 8 19,05% 1 2,38% 0,00% 0,00% idős ellátás ,90% ,45% 70 16,09% 46 10,57% 10 2,30% 2 0,46% 1 0,23% pszichiátriai betegek ellátása 24 12,37% 84 43,30% 42 21,65% 38 19,59% 1 0,52% 5 2,58% 0,00% szenvedélybetegek ellátása 2 2,74% 14 19,18% 52 71,23% 5 6,85% 0,00% 0,00% 0,00% HGCS-III ,26% ,73% ,59% ,77% 79 3,91% 14 0,69% 1 0,05% fogyatékkal élők ellátása ,35% ,15% ,70% 61 13,74% 13 2,93% 4 0,90% 1 0,23% hajléktalan ellátás 7 33,33% 6 28,57% 4 19,05% 4 19,05% 0,00% 0,00% 0,00% idős ellátás ,08% ,97% ,49% ,46% 56 4,52% 6 0,48% 0,00% pszichiátriai betegek ellátása 41 14,96% 68 24,82% 66 24,09% 87 31,75% 9 3,28% 3 1,09% 0,00% szenvedélybetegek ellátása 6 13,33% 11 24,44% 18 40,00% 8 17,78% 1 2,22% 1 2,22% 0,00% HGCS-IV 98 9,06% ,53% ,79% ,89% ,12% 33 3,05% 6 0,55% fogyatékkal élők ellátása 20 7,94% 44 17,46% 68 26,98% 66 26,19% 39 15,48% 14 5,56% 1 0,40% hajléktalan ellátás 0,00% 0,00% 1 25,00% 3 75,00% 0,00% 0,00% 0,00% idős ellátás 72 9,78% ,32% ,36% ,86% 90 12,23% 14 1,90% 4 0,54% pszichiátriai betegek ellátása 6 6,67% 10 11,11% 16 17,78% 39 43,33% 13 14,44% 5 5,56% 1 1,11% Végösszeg ,98% ,46% ,88% ,27% 238 5,86% 55 1,35% 8 0,20% 42. táblázat 89

90 HGCs adatlap Átlag / szak ellátás pont HGCS-I 93 3,9 hajléktalan ellátás 3 0,0 idős ellátás 76 3,8 pszichiátriai betegek ellátása 12 5,4 szenvedélybetegek ellátása 2 5,0 HGCS-II 865 5,5 fogyatékkal élők ellátása 121 4,2 hajléktalan ellátás 42 7,9 idős ellátás 435 4,5 pszichiátriai betegek ellátása 194 6,6 szenvedélybetegek ellátása 73 9,2 HGCS-III ,1 fogyatékkal élők ellátása 444 6,2 hajléktalan ellátás 21 6,2 idős ellátás ,6 pszichiátriai betegek ellátása 274 7,4 szenvedélybetegek ellátása 45 8,7 HGCS-IV ,1 fogyatékkal élők ellátása 252 9,5 hajléktalan ellátás 4 11,0 idős ellátás 736 7,4 pszichiátriai betegek ellátása 90 9,1 Végösszeg ,4 43. táblázat Az egyes szakápolási tevékenységek alakulása HGCS csoportonként (3. Verzió) Kötözés igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 1 0,02% 92 2,26% HGCS-II 33 0,81% ,48% HGCS-III 137 3,37% ,41% HGCS-IV 146 3,59% ,04% Végösszeg 317 7,80% ,20% 44. táblázat 90

91 gyógytorna igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 28 0,69% 65 1,60% HGCS-II 356 8,76% ,53% HGCS-III ,29% ,49% HGCS-IV ,19% ,45% Végösszeg ,94% ,06% 45. táblázat egyéb tevékenységek igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 10 0,25% 83 2,04% HGCS-II 239 5,88% ,41% HGCS-III ,00% ,78% HGCS-IV ,72% ,92% Végösszeg ,85% ,15% 46. táblázat Decubitus igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 12 0,30% 81 1,99% HGCS-II 52 1,28% ,01% HGCS-III 316 7,78% ,00% HGCS-IV ,45% 373 9,18% Végösszeg ,81% ,19% 47. táblázat 91

92 Táplálkozási intervenció igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 0,00% 93 2,29% HGCS-II 8 0,20% ,10% HGCS-III 8 0,20% ,58% HGCS-IV 29 0,71% ,92% Végösszeg 45 1,11% ,89% 48. táblázat magatartás igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 18 0,44% 75 1,85% HGCS-II 295 7,26% ,03% HGCS-III ,13% ,65% HGCS-IV ,66% ,98% Végösszeg ,49% ,51% 49. táblázat vizsgálati anyagok vétele igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 13 0,32% 80 1,97% HGCS-II 74 1,82% ,47% HGCS-III 313 7,71% ,07% HGCS-IV 226 5,56% ,07% Végösszeg ,41% ,59% 50. táblázat A következő tábla jól szemlélteti, hogy az aránylag magas szakápolási tevékenység (21. tábla) számát a vitális funkciók megfigyelése torzítja, 92

93 ennek a tevékenység elvégzéséhez az esetek nagyobb részében elegendő a szociális gondozói szakképesítés is. 79. ábra vitális finkciók megfigyelése igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 49 1,21% 44 1,08% HGCS-II 386 9,50% ,79% HGCS-III ,16% ,62% HGCS-IV ,66% 324 7,98% Végösszeg ,53% ,47% 51. táblázat A korábbi besorolás szerinti HGCS II III csoport számossága, a sűrűsödési pontokban látott csúcsok véleményünk szerint indokolják a csoportok bontását. Javaslatunk ezért öt HGCS klaszter kialakítása az alábbiak szerint: 93

94 5 HGCS csoport esetén HGCS I 6-10 HGCS II HGCS III HGCS IV v. 65 HGCS V 61 v pont - (a szakápolás külön kezelendő) Oszlopcímkék fogyatékkal élők ellátása hajléktala n ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Összes adatlap Összes % ellátás adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 0,00% 3 fő 4,29% 76 fő 3,06% 12 fő 2,11% 2 fő 1,67% 93 fő 2,29% HGCS-II 56 fő 6,85% 20 fő 28,57% 261 fő 10,50% 79 fő 13,86% 53 fő 44,17% 469 fő 11,55% HGCS-III 223 fő 27,29% 34 fő 48,57% 530 fő 21,33% 248 fő 43,51% 49 fő 40,83% fő 26,69% HGCS-IV 327 fő 40,02% 12 fő 17,14% fő 41,49% 160 fő 28,07% 16 fő 13,33% fő 38,06% HGCS-V 211 fő 25,83% 1 fő 1,43% 587 fő 23,62% 71 fő 12,46% 0,00% 870 fő 21,42% Végösszeg 817 fő 100,00% 70 fő 100,00% fő 100,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00% fő 100,00% 52. táblázat 80. ábra 94

95 81. ábra ellátás típus (Több tétel) ellátás típus Értékek Átlag / HGCS össz pont Átlag / szak ellátás pont Átlag / hgcs_szak ápolás_da rab Maxim um / szak ellátás pont2 HGCS-I 12,7 3,9 0,9 18,0 HGCS-II 21,7 5,6 1,2 20,0 HGCS-III 33,4 5,5 1,3 21,0 HGCS-IV 55,6 6,5 1,6 21,0 HGCS-V 86,1 8,2 2,3 21,0 Végösszeg 51,3 6,4 1,6 21,0 53. táblázat 95

96 A korábbi 4 HGCS kategória további differenciálásával, az öt klaszter kialakításával és a fenti súlyozással a korábban észlelt kettős púpú diagramok elsimulnak jobb közelítéssel megfelelünk a belső homogenitás és differenciáltság feltételeinek. Az egyes ellátotti csoportok esetén az alábbiak szerint alakulnak a HGCS csoportok: 82. ábra 83. ábra 96

97 84. ábra 85. ábra 97

98 86. ábra 87. ábra 98

99 88. ábra ADL ek alakulása (1. Verzió) Az alábbi táblázatokon az egyes ADL-ek alakulását figyelhetjük meg a beírt értékek átlagai alapján. Hálódiagramokon is megvizsgáltuk az egyes ADL funkciók és tevékenységek egymáshoz való kapcsolódását, valamint részben véletlenszerűen kiválasztott egyéneknél, részben ismert, súlyos állapotú betegeknél. Azt látjuk, hogy egymástól nem függetlenül alakulnak a pontok értékei, ritka, hogy egy-egy dimenzióban kiugrást tapasztalunk. Van egy kivétel: a terápiakövetés. Itt azonban jogszabályi korlátok magyarázzák a képet: a bentlakásos intézményekben a gyógyszerelés az intézmény felelőssége, akkor sem végezheti a gyógyszer adagolását a kliens, ha egyébként képes lenne rá.(ez a HGCS I- II ) csoportba tartozók 99

100 esetében érdekes) Ezen anomáliák kiküszöbölését szolgálja, hogy ezt a dimenziót alacsonyabb pontszámmal értékeltük a verzióban. Jól látható, hogy a terápiakövetés kérdés nagymértékben torzítja az összes pontszám alakulását. Ennek oka a jelenlegi gyakorlat, mely szerint az intézményi keretek között a gyógyszerelést az arra kijelölt személy végzi, nem az ellátott. Az ennél a kérdésnél kialakult magas pontszámok ellensúlyozására a 2. és 3. verzió súlyozásánál az adható maximális pontot 5 pontról 3 pontra csökkentettük. étkezés öltözködés helyváltoztatás kontinentia wc tisztálkodás kommunikáció terápia helyzetváltoztatás átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag 2,29 2,72 2,16 2,37 2,60 2,96 2,22 4,04 1, táblázat ADL-ek alakulása átlag pontszám alapján helyzetváltoztatá 4,00 terápia Átlag kommunikáció étkezés átlag 5,00 3,00 2,00 1,00 0,00 öltözködés Átlag helyváltoztatás kontinentia Átlag tisztálkodás Átlag wc Átlag 89. ábra 100

101 90. ábra 91. ábra 92. ábra 101

102 93. ábra 94. ábra 40 pont 1 fő helyzetváltozt terápia kommunikáció étkezés öltözködés helyváltoztatás kontinencia tisztálkodás wc 95. ábra 102

103 60 pont 1 fő helyzetválto terápia kommuniká étkezés öltözködés helyváltozta kontinencia tisztálkodás wc 96. ábra 70 pont 1 fő helyzetválto terápia kommunikác étkezés öltözködés helyváltozta kontinencia tisztálkodás wc 97. ábra 80 pont 1 fő helyzetváltoz terápia kommunikáció étkezés öltözködés helyváltoztat kontinencia tisztálkodás wc 98. ábra 103

104 8.5 KITÖLTÉSI ANOMÁLIÁK Az adatbevitel során előfordultak hibák: kaptunk olyan adatkombinációkat, amelyekből értelmezési problémákra következtethetünk. Az ábrán jól látható, hogy az R segédtábla esetében komoly értelmezési problémák voltak. A lenti táblán jól látható pl. az R segédtábla gyógytornára vonatkozó kérdéseinek kitöltési problémája. Azokban az esetekben, amikor a HGCS adatlapon bejelölték a gyógytornát, 329 esetben a r segédtáblában nem jelöltek be semmit a mozgás terápia kérdéseinél, néhány esetben fordítva is igaz ez. hgcs_gyogytorna true Darab / id Oszlopcímkék Sorcímkék fogyatékkal élők hajléktalan idős pszichiátriai szenvedélybetegek ellátása ellátás ellátás betegek ellátása ellátása Végösszeg Végösszeg táblázat 104

105 Tájékozódás és viselkedés kérdések ellentmondásai Hasonló anomáliát látunk az 1. és 2. kérdések esetében: bár itt a pszichiátriai betegek esetében lehetséges kombináció a térbeli-időbeli tájékozódás épsége inadequat viselkedéssel. adatlap viselkedés tájékozódás Végösszeg Végösszeg táblázat 105

106 9. INTÉZMÉNYI VISSZAJELZÉSEK A projektben résztvevő intézmények írásos beszámolóikban rögzítették a modell kísérlet kapcsán szerzett tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat. A beérkezett anyagok felhasználásával készült az összegzés. A részletes anyagot a melléklet tartalmazza. Minden intézmény részt vett a HGCs-3 modell tájékoztatóval egybekötött részletes bemutatóján, és lehetőséget kapott a számítógépes program, az adatbevitel módjának - működtetésének megismerésére. A kísérletben az intézményekben a statisztikai felméréseknek és metódusoknak megfelelően történt a résztvevők kiválasztása, azaz nagyrészt véletlenszerűen megfelelő létszámmal, a betegségek igen széles spektrumán mozgó bentlakókkal, és betegekkel, így joggal tekinthetjük a mintákat kellően reprezentatívnak. A résztvevő intézmények egy része már részt vett a HGCs-1-2 modellkísérletben is ezért a metodikában jelentős tapasztalatokkal rendelkeztek. Kiemelt észrevételek: Az ellátottak részletes tájékoztatása ellenére volt olyan kliens, aki a feltett kérdéseket zaklatásnak vette, különösen a jövedelemmel kapcsolatos kérdésekre nem szívesen válaszoltak.! A felmérésben résztvevő intézmények a központi felkészítést követően az értékelhető és egységes szemlélet kialakítása 106

107 érdekében team-ben beszélték meg az értékelés szempontjait, a pontozás nehézségeit. Több intézmény problémaként definiálta, hogy a felvett adatlapok a kérdéseket az adott pillanatra vonatkoztatják vissza, ami torzítja a valóságot és ezáltal hamis képet fest, az állapotromlást nem kezeli. Fontos döntés a mérés gyakorisága! A költségek tekintetében több esetben írták le problémaként azt a tényt a szakemberek elsősorban integrált intézményeknél, hogy az intézményt nem tudták külön szervezeti egységekre lebontani. A kérdések hangsúlyozásánál alkalmazott pontozást előremutató változásnak értékelték. Javaslatok: A HGCS besorolási rendszer érzékenyebben tükrözi az ellátási szükségletet, valamint az ellátás szempontjából fontos információkat ad, pontosabban, mint a jelenlegi használatban levő rendszer. Érdekes, hogy az intézményi visszajelzések elsősorban a fogyatékosokat és pszichiátriai betegeket ellátó intézmények esetében a finanszírozás csökkenésének veszélyét látták! 107

108 10. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Nemzetközi összehasonlítás Németország Ausztria Franciaország HGCS I. I.-II. 5-6 I: II. III. - IV. - V. 3-4 II: V. - VI. 2 III: III. VII. 1 IV: táblázat A HGCS1 projekt során részletesen foglalkoztunk az osztrák rendszerrel, utalunk a projektbeszámolóra. Jelen felmérés adatait elemezve is úgy gondoljuk, a dependencia súlyozott figyelembe vétele árnyaltabb és gyakorlatibb megközelítést tesz lehetővé - az igazságosabb differenciálást szolgálja. 108

109 11. INTÉZMÉNYI GAZDASÁGI ADATOK ELEMZÉSE FINANSZÍROZÁSI JAVASLATOK 11.1 I. VÁLTOZAT - A HGCS-ALAPÚ FINANSZÍROZÁS PRÓBASZÁMÍTÁSAI AZ IDŐSEK BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEI SZÁMÁRA A FINANSZÍROZÁSI MÓD KIDOLGOZÁSÁNAK ALAPELVEI: Szakmai teljesítmény-, eredmény-orientált pénzügyi ösztönzés Magánforrások (jövedelem- és tőketípusúak egyaránt) becsatornázási lehetősége Közszolgáltatás-vásárlói és szolgáltatási szerepek elkülönítése Ösztönzés a költségérzékenységre Igazságosság: a közforrás elosztásának célzottsága Kiszámíthatóság: hosszú távon tervezhető algoritmus A szolgáltatási rendszer átalakítása irányában ható ösztönzők A jogosultság-szabályozást lekövető finanszírozás (Ezek tehát nem általában a finanszírozás alapelvei, hiszen a finanszírozás fogalmának számos aspektusa van. Itt ezek közül csak egyiket tárgyaljuk: a finanszírozási technikát.) MIÉRT KELL ÚJRAGONDOLNI A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁT? Ma is létező problémák miatt: A finanszírozásnak a szakmai célokhoz történő illeszkedése A finanszírozás negatív belső ösztönzési hatásai A magán- és közösségi erőforrások torz aránya 109

110 A közfinanszírozás elégtelen mértéke A közfinanszírozás torz szerkezete (egészségügyi feladatok egészségügyi finanszírozás nélkül) A közfinanszírozás módja (pályázati és normatív) Jövőbeni problémák miatt: A mortalitási görbe változása A morbiditási görbe változása A két görbe egymáshoz viszonyított helyzete A morbiditás és az önellátási képesség közötti viszony változása A rohamosan növekvő gondozási szükséglet Az informális gondozás jelentős, de csökkenő súlya A piaci alapú, de nem professzionális gondozás jelentős térnyerése A professzionális gondozás súlyának növekedése, a súlypontok áthelyeződésével A relatív nyugdíjszint csökkenése LEHETSÉGES VÁLASZOK A FINANSZÍROZÁSI PROBLÉMÁKRA: Rövidtávon: azonnali segítségnyújtás az addicionális közfinanszírozás alacsony mértéke pazarlás megállítása (pl. üzleti egyházak) explicit szolgáltatói terhek csökkentése implicit szolgáltatói terhek csökkentése magánforrások fokozott bevonása 110

111 a válság miatti inaktivizálódás és a fokozott magánforrás becsatornázás csökkenti a keresletet, a GSZV felfüggesztése növeli erőteljes és fokozott, ugyanakkor partneri és összehangolt ellenőrzés Középtávon: a demográfia, a gondozási rászorultság és a szolgáltatások által nyújtott ellátás kapcsolatának elemzése és előrejelzése rugalmas szabályozás az alapellátási szolgáltatókra, erős civilesítés, belépési korlátok enyhítésével, több klienscsoportra kiterjedő szakmai profillal modellkísérletek szolgáltatáscsomagok előkészítése, sztenderdizáció a jövedelmi rászorultság szempontjának érvényesítése a finanszírozásban Hosszú távon: gondozási rászorultság visszaépítése a jogosultságszabályozásban gondozási rászorultsághoz igazított szolgáltatáscsomagok, és ezekhez társuló finanszírozás fejkvóta helyett gondozási rászorultsági csoport alapú finanszírozás egészségügyi források bevonása ápolásbiztosítási rendszer magánforrások fokozott bevonása kliensút-szabályozás: esetmenedzser 111

112 a gazdasági növekedés miatti aktivizálódás megnöveli a keresletet a minőségi elhelyezéssel párosuló magas színvonalú ellátás iránt A JAVASOLT MÓDOSÍTÁSI IRÁNY A mai gyakorlatban alkalmazott normatíva valójában fejkvóta. A fejkvótaalapú finanszírozás számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek közül a legfontosabb az, hogy verseny-alapú, tehát a szolgáltató érdekelt abban, hogy a megürült férőhelyeit mielőbb feltöltse. Ennek érdekében igyekszik szolgáltatásának minőségi jellemzőit megismertetni a potenciális keresletet támasztókkal, igyekszik minőségi fejlesztéseket elvégezni, figyelemmel kell kísérnie a piaci mozgásokat (marketing). További fontos előnye ennek a finanszírozási módnak az egyszerű adminisztráció: a kliensek szolgáltatás-igénybevételi profilja jól követhető, ellenőrizhető, a megkötött gondozási szerződések vagy igénybevételi naplók alapján kontrollálható. Az is előnye ennek a finanszírozásnak, hogy más formákhoz képest nagyobb mértékben képes a szolgáltatásokra fordított összes közkiadás szintjének a kordában tartására, hiszen a jogosultság-szabályozás egyértelműen meghatározza az elvi hozzáférés kereteit. A normatíva-alapú szabályozás legfőbb hátránya, hogy a fiskális ösztönzés a szolgáltatás igénybevételének napjáig tart, és onnan kezdve éppen ellenkezőleg hat: a fejkvóta arra ösztönöz, hogy a szolgáltatók a legkisebb fajlagos költségekkel és/vagy a legmagasabb térítési-díj-fizetési potenciállal rendelkezőket fölözzék le, hiszen az uniformizált finanszírozás esetén ilyen kliensekkel maximalizálják hasznukat. E két potenciális veszély a hazai gyakorlatban be is következett: rendkívül erős a lefölözés jelensége, és csak az intézményekben dolgozó 112

113 szakemberek, szakmai műhelyek erős szakmai elkötelezettségén múlik, hogy ne alulteljesítéssel vagy minőségrontással válaszoljon a szolgáltató a romló közfinanszírozásra. Az alábbiakban arra teszünk javaslatot, hogy a fejkvóta-alapú finanszírozás hogyan javítható annak érdekében, hogy a fentiek közül legalább az egyik negatív hatást enyhítsük: a lefölözést. E hatás enyhítésének alapvető eszköze az, hogy a finanszírozást differenciáljuk, és az egyes fejkvóta-elemeket rászorultsági faktorokhoz kötjük. Javaslatunk az, hogy az egységes normatíva három részre váljon: állandó hotelnormatíva önellátási képesség mértéke szerint változó normatíva szociális indikáció szerint változó normatíva Hotelnormatíva A hotelnormatíva alapvetően a hotelköltségek fedezésére szolgál. Hotelköltség mindazon költségelemek összessége és a teljes önköltséghez mért aránya, amelyek fixek, állandóak: nem növekednek a kliensszám növekedésével. Ide tartozik a menedzsment juttatásai, a rezsi jelentős része, az ingatlannal kapcsolatos kiadások nagy része (pl. karbantartás). De nem tartozik ide a szakmai létszám juttatása. A jelenlegi szakmai létszám-szabályozás életszerűtlen megkötései (az ellátotti létszámhoz arányosított szakmai létszám biztosításának korlátai) ellen hatnak a felelős és hatékony gazdálkodás kialakításának. Amennyiben a szakmai létszámok nem lesznek arányosíthatók, akkor a bentlakásos intézmények esetében a szolgáltatási önköltségnek akár 80-90%-a is állandónak 113

114 minősül majd, ez pedig ellehetetlenít majd mindenféle finanszírozási reformot. A HGCS és más kutatások tapasztalatai alapján: a szakellátás állandó költségei relatíve magasak, 47-49%-a a teljes önköltségnek Megjegyzendő, hogy vannak olyan finanszírozási modellek (pl. a dán), amely a hotelköltségeknek a lakhatással összefüggő részeit, amelyek finanszírozása a kliens feladata lenne, amennyiben saját otthonában lenne ellátva (pl. rezsi, étkezés, stb.), a klienssel közvetlenül finanszíroztatják, a közfinanszírozás pedig a szakmai (ápolási-gondozási) költségek fedezését vállalja. HGCS-normatíva A második normatíva elem az önellátási képesség mértéke szerint differenciált mértékű támogatás. Ez az elem még nem a valós szakmai teljesítményt méri és ahhoz illeszkedik (ld. finanszírozási alapelvek az 1. pontban), hanem közvetetten utal a szakmai teljesítmény szintjére: a gondozási rászorultság mértékéből következtet előrefelé a minőség, a szakmai eredményesség mértékére. Az önellátási képesség mérésére a számos modellkísérletben kipróbált és alkalmasnak bizonyult Homogén Gondozási Csoportok elnevezésű skálát alkalmazzuk. (Itt és most nincs lehetőség a HGCS elvi struktúrájának bemutatására, a HGCS3 modellkísérletről készült beszámoló más részei erről részletesen szólnak.) A HGCS-normatíva kalkulációjakor a szolgáltatási önköltség szakmai változó részére kell tekintettel lenni. A korábbi kutatások és modellkísérletek alapján többféle formája is elképzelhető annak, hogy az egyes fokozatok egymáshoz viszonyított önköltség-fajlagosai hogyan 114

115 arányuljanak egymáshoz. Az alábbiakban három ilyen lehetséges illeszkedési módot mutatunk be. HGCS-fokozatok HGCsskála skála 5 fokozatú Szlovák skála I 7% 5% 6,70% II 17% 10% 13,30% III 30% 15% 20,00% IV 46% 30% 26,70% V 40% 33,30% Összesen 100% 100% 100% 58. Táblázat Megjegyzés: Az 5 fokozatú skála 2010 őszén készült differenciálási modellszámítások eredménye. A HGCS-normatíva alkalmazása által felvetett fontos ösztönzési kérdés, hogy nem tartalmaz-e ellenösztönzést a szakmailag jó gyakorlatok alkalmazása ellen, hiszen az ellátott állapotával együttmozgó finanszírozás esetén a szolgáltatónak nem áll érdekében a kliens önellátási képességének javítása, sőt épp ellenkezőleg. Ezért már itt fel kell hívni a figyelmet, hogy olyan belső ösztönzőket kell alkalmazni a HGCS-normatíva indításakor, amely enyhíti ezt a negatív ösztönző hatást. Ilyen ellenhatást gyakorolhat például az a szabály, hogy kliens belépéskori állapotának megfelelő finanszírozás szint akkor sem csökken, ha a kliens állapota javul, hiszen ez éppen az akadályozottság mértékének csökkentésére ösztönzi a szolgáltatót. Szociális indikáció alapú normatíva Az önellátási képesség korlátozottsága az idősek rászorultságának számos részét képes magyarázni. Vannak azonban olyan faktorok is, amelyek árnyalják az akadályozottsági megközelítést és indokolttá tehetnek olyan 115

116 esetben is intézményi elhelyezést, amikor az önellátási képesség még viszonylag magas szintű. E kérdésnek további legalább két aspektusa van. Egyrészt az 1. pontban megfogalmazott alapelvek alapján a szolgáltatói kapacitásokat meg kell nyitni minden, jelentős mértékben akadályozott és segítségre szoruló idős ember számára, ugyanakkor a közfinanszírozás mértékének eltérőnek kell lennie azok preferálása érdekében, akik erős szociális indikációval rendelkeznek. Másrészt az intézményi kapacitásokat azok számára is meg kell nyitni, akik viszonylag alacsony önellátási korlátozottsággal küzdenek, de szociális helyzetük drámai (pl. lakáskörülmények) és nem áll rendelkezésre alapszolgáltatás a szociális hátrányok enyhítésére. A szociális indikáció beemelését a finanszírozásba az teszi nehézzé, hogy nehéz kiválasztani mind a faktorok körét, mind az egyes faktorokhoz tartozó küszöböket, ahonnan kezdve a közfinanszírozás belép. Jelen számításban azzal a durva leegyszerűsítéssel élünk, hogy a szociális indikációk közül a legfontosabb, illetve legjobban megfigyelhető és operacionalizálható elem a jövedelem, és a jövedelmi elégtelenség szorosan együtt mozog más szociális indikációkkal. (Az egyértelműség kedvéért: tudjuk, hogy ez számos esetben nem igaz, de a finanszírozási logika kialakításakor számos leegyszerűsítéssel kell élnünk.) Az alábbiakban két számítást találunk a teljes idősotthoni ellátotti népesség jövedelem szerinti megoszlására. Az első táblázat számai a HGCs2, a második a HGCs3 modellkísérletből származnak. (A kliensszám a megoszlásnak az ellátottra vonatkoztatott kalkulált adata.) 116

117 Jövedelem Arány Kliensszám (eft) <30 7% ,70% ,40% ,50% ,40% Összesen 100% Táblázat Jövedelem (eft) Arány Kliensszám Nincs 0,22% 110 <30 3,44% ,32% ,44% >100 22,58% Összesen 100% Táblázat FELTEVÉSEK Előzetes feltevések a számításhoz: Csak szociális normatíva-keret áll rendelkezésre, nominálértéken változatlan mértékben (50e férőhely x 635eFt = 31,7 MdFt) Nincs OEP-finanszírozás Nincs outcome-típusú mutató (pl. minőségi pótlék) 117

118 Marad a fejkvóta-finanszírozás, egyelőre nem váltja fel szolgáltatási csomag-finanszírozás Külső-súlyozás: a három differenciált elem egymáshoz viszonyított aránya: kezdetben a hotelnormatíva relatív súlya magas, annak érdekében, hogy az átmenet elején még ne nyíljon szét túlságosan a finanszírozás, és az intézmények ne legyenek kitéve jelentős finanszírozási egyensúlyvesztésnek. Az átmenet folyamán évről évre csökken a hotelnormatíva relatív súlya és emelkedik a HGCsnormatíva relatív súlya MODELLSZÁMÍTÁSOK Amennyiben a szociális indikáció alapú normatíva a kliens jövedelmére épül, akkor a kliens jövedelmének növekedésével sávosan csökkenhet ez a normatíva elem. Erre vonatkozik az alábbi táblában szereplő számsor. Az így kalkulált normatíva gyakorlatilag az átlagnyugdíj 80%-ának szintjére pótolja ki azoknak a jövedelmét (és a szolgáltató térítési díjbevételét), akiket ma a szolgáltatók nagy ívben elkerülnek alacsony jövedelmük miatt. Jövedelem Arány Kliensszám Havi normatíva Éves nornatíva Kiadás (MdFt) 0 0,22% <30 3,44% ,32% ,44% < 22,58% Összesen 100,00% , Táblázat Az ily módon számított összes közkiadás a rendelkezésre álló zárt keret 14%-a. 118

119 A fennmaradó keret elosztásakor független változónak tekintjük a hotelnormatíva éves értékét, és azt figyeljük meg, hogy miképp változik a HGCs-normatíva éves összege az egyes HGCs-fokozatokban, ha előre rögzítettnek vesszük az egyes fokozatokba soroltak megoszlását a bentlakásos elhelyezésben részesülők között, és az egyes gondozási rászorultsági fokozatok egymáshoz viszonyított relatív költségességét. HGCS-normatívák HGCS-fokozat I II III IV Megoszlás 0,04 0,32 0,53 0,11 Költségfajlagosok 0,07 0,17 0,29 0, Táblázat A fenti tábla azt mutatja, hogy ha a hotelnormatíva relatíve magas, akkor a HGCs-normatíva értékei eft között szóródnak. Azt javasoljuk, hogy a normatíva differenciálásának bevezetésekor mindenképp ezen a szinten legyen bevezetve a hotelnormatíva, hiszen ez a változat okoz a legkevesebb feszültséget az átmenet során. Majd évről évre csökkenthető a hotelnormatíva összege, és ezáltal nőhet a gondozási rászorultság érvényesítésének tere. összes HGCSre rend-re álló Hotelnorm (Ft/év) keret (Ft) Végezetül lássuk, a különféle jövedelmi csoportokba és különféle gondozási rászorultsági csoportokba tartozók relatív finanszírozottsági helyzete hogyan változik meg a maihoz képest. 119

120 Az első táblázat azt mutatja be, hogy az egyes alcsoportokba tartozó idős ellátottak után mekkora normatíva jár akkor, ha a hotelnormatíva az általunk elképzelhető legmagasabb értéket veszi fel (500 eft/év). A második táblázat azt mutatja be, hogy az egyes alcsoportok pozíciója hogyan változik a évi normatív finanszírozási szinthez képest: kik a nyertesek, kik a vesztesek. Jövedelem I II III IV < < Táblázat Jövedelem I II III IV < < táblázat A kalkulációból látható, hogy az alapvető ösztönzési irányok teljesülnek, a közfinanszírozás csakugyan az alacsonyabb jövedelműek felé és a nagyobb gondozási szükségletűekre céloz. Ugyanakkor az is látható, hogy már viszonylag korai jövedelemtartományokban (70eFt/hó) csökkenti az össznormatíva évi szintjét még a IV., legsúlyosabb állapotúak számára. És ez elfogadhatatlan: csak olyan finanszírozási reform fogadható el, amely legalább a IV. fokozatúak esetében érzékelhetően növeli a közfinanszírozás mértékét. 120

121 A fenti neutrális modellt néhány ponton módosítani kell: A hotelnormatíva értékét le kell csökkenteni. A magas hotelnormatívának kiszorítási hatása van, alig marad keret a HGCs alapú differenciálás érvényesítésére. Az I. fokozatban törölni kell a közfinanszírozást. Differenciálni kell a jövedelemeloszlást: A jövedelemkompenzációt kissé szét kell húzni az alsó jövedelemtartományok között. Erre tesz javaslatot az alábbi tábla: Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e Táblázat Ha a fenti szempontokat beemeljük a modellbe, az alábbi eredményt kapjuk: 121

122 HGCS-normatívák Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e , , , , , , , , , , , , , ,0 610, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 66. Táblázat A három normatíva összege Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e Táblázat 122

123 Az új és a régi normatívák különbözete Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 68. táblázat Az első tábla a 3 normatíva-elem összegét mutatja, a második a mai normatív finanszírozás szintjéhez képesti elmozdulást. (Hotelnormatíva: Ft.) A fenti tábla szerint az I. fokozatúak után nincs közfinanszírozás, a II. fokozatúak közül csak azok nyernek az átalakítással, akiknek a nyugdíja az átlagnyugdíj fele alatt van. A III. fokozatúak esetén már 60 eft/hó jövedelem fölött csökken a normatíva, márpedig ma a legtöbb ellátott ezekbe a gondozási és jövedelmi tartományokba esik. Itt felvethető, hogy ne legyen ennyire drasztikus a visszavonás, hanem fokozatosabb legyen az áttérés. A IV. fokozatban mindenki jól jár, még a legmagasabb jövedelmi tartományokban is arra a szintre emelkedik a normatíva, amely a 2000-es évek közepét jellemezte. Ahhoz, hogy a III. fokozatúak számára a normatíva ne csökkenjen az ideihez képest, nem elég a hotelnormatíva jelentős további csökkentése. Még Ft-os hotelnormatíva esetén is -22 eft az éves szintű csökkenése az idei 635 eft-os normatívának. 123

124 Ahhoz, hogy a III. fokozatúak szinten maradjanak, a szociális indikációra épülő normatívarészre fordított kiadásokat (4 Md Ft) meg kell felezni. Ebben az esetben azonban az alacsony jövedelműek felvételéhez a szolgáltatók csak szerény mértékű ösztönzést kapnak. A másik probléma az, hogy bár a IV. fokozatúak több támogatáshoz jutnak, egy átlagos nyugdíjjal (90 eft) rendelkező idős után járó támogatás (766 eft) és az általa fizetett személyi térítési díj (864 eft) összege (1, 630 millió Ft) igen messze esik egy ilyen gondozott közel 2,5 millió Ft-os önköltségétől. A finanszírozásba be kell vonni vagy a hozzátartozókat vagy az OEP-et 70 eft/hó értékben. A fenti problémák egy részének kezelésére alkalmas lehet az, ha a III. fokozatú időseket előnyben részesítjük a II. fokozatúakkal szemben. Tehát ahogy az előző kalkulációnál az I. fokozatúaktól csoportosítottunk át közfinanszírozást a magasabb gondozási szükségletűek felé, ezt az átcsoportosítást folytathatjuk tovább. Ezt úgy tehetjük meg, ha az egyes gondozási fokozatokhoz tartozó, általunk mért költségfajlagosokhoz tartozó arányszámokat módosítjuk. I. II. III. IV. Első kalk. 7% 17% 29% 47% Második kalk. 0% 17% 29% 47% Harmadik kalk. 0% 12% 38% 50% 124

125 Látható, hogy a III. fokozathoz tartozó költségfajlagos súlya jelentősen emelkedik. Hogy ez ne okozzon jelentős csökkenést aii. fokozatban, a jövedelemkorrekcióra szánt keretet lecsökkentjük az alábbi módon: Havi jöv Havi Éves (Ft) norm norm Összes kiadás <30e Összesen Ha továbbra is 300 ezer Ft-os hotelnormatívával számolunk, akkor az alábbi össznormatívákat (mindhárom elemet magában foglaló összeget) 125

126 kapjuk mutatja): (az alsó tábla ismét a 2011-es szinthez viszonyított eltérést Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e

127 Jövedelmi eloszlás I II III IV - <30e , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 127

128 A 3. variáns esetében tehát mind a III., mind a IV. fokozatba tartozó időseket ellátó intézmények relatív pozíciója javul, tekintet nélkül a jövedelmi helyzetre. A fenti kalkulációkból is egyértelmű, hogy a jelenlegi költségvetési előirányzat tartása mellett egyidejűleg érvényesíteni a gondozási szükséglet mértékét és a szociális indikációt igen nehéz, és mindenképp szükség lesz pótlólagos finanszírozás bevonására: többletmagánforrásra a II. fokozatban és a magasabb jövedelmi kategóriákban, többletközfinanszírozásra az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban, az OEP finanszírozás belépésére a IV. fokozatban. A többletfinanszírozás szükségessége akkor is nyilvánvaló lenne, ha nem jelentkezne demográfiai nyomás az ellátórendszeren. Az új finanszírozás önmagában olyan erős ösztönzőket tartalmaz, hogy az a jogosultsági feltételek szigorítása nélkül is a magasabb gondozási szükséglettel rendelkezők részarányának növekedésével fog járni az ellátórendszerben, ami pedig szét fogja feszíteni a jelenlegi számítások kiindulópontjául választott közfinanszírozási mértéket, legalábbis a mai kapacitások mellett. 128

129 Szigorúan elméleti szempontból az is releváns alternatíva, hogy az ágazatirányítás forrásbővülést a kapacitások csökkentésével ér el. (Jóllehet ezt az alternatívát bizonyosan nem lehet a várható demográfiai változásokra adott helyes válasznak nevezni Ugyanis egyáltalán nem magától értetődő, hogy azokat a férőhelyeket, amelyeken ma I. fokozatba tartozó idősek élnek, az ő gondozási jogviszonyuk megszűnését követően is közfinanszírozásban részesíti a finanszírozó. Elő lehet írni, hogy az így megüresedő férőhellyel csökken automatikusan a működési engedélyben szereplő létszám. Másik módja a kapacitáscsökkenésnek, ha pl. úgy csökken a férőhelyek száma, hogy az intézményben minden gondozási jogviszony megszűnéskor automatikusan csökken az engedélyezett férőhelyszám, amíg a legnagyobb szobában lakó idősek száma nem csökken 6 alá. Ez a megoldás összekötné a kapacitások csökkentését a minőség javításával. Érdemes azt is modellezni, hogy ha az elsőként említett finanszírozási konstrukció (I. fokozatúak megszűnő férőhelyei) bevezetésre kerülne, mi történne. Adataink alapján az I. fokozatúak után megszűnő kapacitások férőhelyet jelentenek, tehát ezek megszűnése után a mai keretből már csak férőhelyet kellene finanszírozni. Ebben az elméleti 4. esetben mindenki jól jár, még a II. fokozatban is van némi emelkedés a 3. kalkulációban kapott összeghez képest. Ha a 3. kalkuláció egyéb feltételezéseit nem módosítjuk, akkor az alábbi össznormatívákat kapjuk: 129

130 Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e

131 Jövedelmi eloszlás I II III IV - <30e , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,9 131

132 Számos más feltételezés mellett is készíthető kalkuláció, az azonban mindvégig meghatározó következtetés marad, hogy hogy a jelenlegi költségvetési előirányzat tartása mellett egyidejűleg érvényesíteni a gondozási függőség mértékét és a szociális indikációt lehetetlen, mindenképpen szükség lesz pótlólagos finanszírozás bevonására: többlet magánforrásra a magasabb jövedelmi és vagyoni kategóriákban, többlet közfinanszírozásra pedig az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban, valamint az OEP finanszírozás belépésére a IV -V fokozatban. IRODALOM Idősödő társadalom, ápolás és finanszírozás Kövi Rita-Kaló Zoltán:HBCSCS és esetösszetétel index, Medicalonline etel_index BOYLE,S.: Payment by Results in England, Eurohealth, 2007, 13, 1, :56: II. VÁLTOZAT KIMUTATÁS A KÖLTSÉGEKRŐL, LAKÓKRÓL ÉS HGCS PONTOKRÓL A korrigált adatbázisban 44 intézmény (egyébként lakója közül) lakójának adatai szerepelnek. 132

133 sorszám HGCS3 projekt A felmérésben részt vett intézmények teljes kiadásainak összege 14,5 milliárd Ft; a felmérésbe részt vett lakókkal (és így a HGCS pontokkal is) arányos költségek pedig 6,4 milliárd Ft-t tesznek ki. A lakók HGCS pontjainak száma pont; az egy HGCS pontra jutó költség 54,67 Ft; egy lakóra jutó (súlyozatlan) HGCS pont értéke 38 pont. A modellkísérlet összefoglaló adatait a következő táblázat tartalmazza: FENNTARTÓ/ SZAKMAI PROFIL MEGNEVEZÉSE KIMUTATÁS KÖLTSÉGEKRŐL, LAKÓKRÓL ÉS HGCS PONTOKRÓL költségek e/ft Összesen 69. táblázat A táblázatból megállapítható, hogy a legsérültebb lakókat az egyházi fenntartású intézményekben ápolják. Felmérésben résztvevőkkel Összesen arányos Lakók felmérésben résztvevők HGCS pont összesen egy főre ra jutó költség FENNTARTÓK SZERINT 1 Önkormányzatok ,60 51,74 2 Kistérségi társulások ,00 72,97 3 Egyházi fenntartású ,60 61,88 4 Egyéb nonprofit ,60 58,76 5 Összesen ,28 54,67 SZAKMAI PROFIL SZERINT 6 Idősek ellátása , ,67 54,26 7 Fogyatékosok , ,96 56,50 8 Pszichiátriai , ,92 49,26 9 szenvedélybeteg , ,52 54,41 10 Hajléktalan , ,22 91,28 11 ÖSSZESEN , ,28 54,67 Megítélésem szerint a kistérségi intézmények adataiban vagy valamilyen lényeges adatfelviteli hiba van; 133

134 vagy ennek nem valószínű alternatívája: a kistérségi intézményekben élők nem mindegyike igényli a tartós bentlakásos ellátást. A szakmai profilok szerinti osztályozás alapján látható, hogy a fogyatékos intézményekben élnek a legrászorultabb lakók; az adott szakmai profil adatai alapján javaslom, hogy a szenvedélybetegek és hajléktalanok ellátásának (szakmai, igazgatási és finanszírozási) rendszere átgondolásra kerüljön PÉNZÜGYI TÁBLÁZATOK ÖSSZEVONT ADATAI A felmérésbe részt vevő intézmények - feldolgozható adatokat küldő részének az egész intézményi gazdálkodást tartalmazó összevont adatait a következő táblázat tartalmazza: 134

135 Pénzügyi táblák összevont adatai DECEMBER 31 Ssz MEGNEVEZÉS adatok Össz. e/ft-ban Gond nap BEVÉTELEK 1 gond napra jutó % 2 Normatív állami támogatás ,3 35,1% 3 Fenntartói támogatás ,3 25,9% 4 Személyi térítési díj ,2 31,4% 5 Adományok ,5 0,8% 6 Tőke jellegű bevétel ,5 0,2% 7 Pályázati bevételek ,4 1,0% 8 Egyéb bevétel ,7 5,6% 9 ÖSSZES BEVÉTEL ,9 100,0% KIADÁSOK 10 Anyagköltség ,2 8,8% 11 Közműdíjak ,5 6,9% 12 Vissza nem igényelt ÁFA ,7 4,8% 13 Közvetlen anyagköltség ,4 20,5% 14 Szakmai dolgozók bére ,5 36,6% 15 Egyéb bérek ,6 19,7% 16 Összesen bér ,1 56,3% 17 Összes közteher ,2 13,8% 18 Összes bér és közteher ,2 70,1% 19 Egyéb költség ,4 4,6% 20 Egyéb adó, ktsgvi befizetések ,8 1,0% 21 Intézményi általános költség ,5 3,8% 22 Ellátás teljes önköltsége ,3 100,0% 23 Beruházások ,0 1,8% 24 Kiadás mindösszesen ,2 101,8% 24 Kötelezettségek értéke ,5 3,9% 25 Költségvetési befizetések ,6 Ft/gond nap 26 Költségvetési befizetések a normatíva %-ban 55.37% 27 Költségvetési befizetések az össz kiadás %-ban 19,5% 70. táblázat 135

136 A pénzügy táblázatok összevont adataiból (mely a felmérésbe vont intézmények teljes árbevétel és költségeire vonatkozik) nagyon sok hasznos következtetést le lehet vonni: Az összes intézmény minden egyes gondozási napjára Ft-t fizet be az államnak; másként fogalmazva: az intézmények a normatíva 55,37 %-át, az összes kiadás 19,5 %-át (a modellkísérletbe részt vevő intézmények esetében összesen: 2,8 milliárd Ft-t) visszafizetik a költségvetésnek; (mely összegnek csak 24,4 %-át 692 millió Ft-t teszi ki a vissza nem igényelt ÁFA összege.) A normatívák az egyes HGCS modellkísérletek során egyre csökkenő részarányt képviselnek; most az összes intézményi bevételek közötti mértéke 35,1 %. A felmérésben részt vevő intézmények egy gondozási napra jutó kiadások igen szolidak: Ft/gondozási nap. A hajléktalanokat ellátó intézményeknél ez az adat: Ft/nap. (mely összeg meghaladja még az egyházi fenntartású intézmények hasonló adatait is: ez Ft volt) Ez hatalmas igazságtalanság; a hajléktalan-ellátás finanszírozási rendszerét alapjaiban át kell gondolni. 136

137 Csak tájékoztatásul: Az összes felmérésbe részt vevő hajléktalan intézmények (124,5 fő ellátott; gondozási nap) bevételi struktúrája a következő volt: normatív állami támogatás: Fenntartói támogatás (normatíván felül) Személyi térítési díj: Egyéb bevétel: Összesen: 22,8 millió Ft; 265 millió Ft; 62 millió Ft; 52,2 millió Ft; 402,5 millió Ft A felmérésben részt vett hajléktalan intézmények normatívájának húszszorosa az összes bevétel mértéke. Az összes bevétel 402,5 millió, szakmai dolgozók bére 193,6 millió Ft. Ez utóbbi bér-adat 8,5-szerese a normatívának. Ez a túlzás meglátszik a kiadásoknál is; az egy gondozási napra jutó bérek a hajléktalanoknál nagyon magasak; az intézményi átlagbér másfélszerese, a szenvedélybeteg intézményben dolgozók bérének 3,15- szöröse, a pszichiátriai betegekkel dolgozók bérének 2,79 szerese. Tehát a probléma nagy: gusztustalanul túlfinanszírozzák a hajléktalanok ellátását. Most már visszatérve a felmérésbe részt vevő összes intézményre. Az összes bér és közterhe az összes kiadás 70,1 %-át teszik ki. Ez a hatalmas kiadási részarány, lehetetlenné teszi minden más kiadások, fejlesztési elképzelések megvalósítását. Az intézményi gazdálkodásban egyre lényegesebb a közműdíjak; az intézményi kiadások 6,9 %-át teszi ki; a felmérésbe részt vevő intézményeknél ez az összeg: 1,05 milliárd Ft-t tesz ki. 137

138 Sorszám 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap HGCS3 projekt Ez az összeg (a képzések díja mellett) tekinthető a szociális intézmények különadójának. A felmérésben részt vevő intézmények kötelezettségeinek december 31-i egyenlege 565 millió forint volt. (Amit - az egészségügyhöz hasonlóan- senki nem akart megtéríteni.) FAJLAGOS ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉGADATOK A fajlagos költségek részarányát a mellékletben közölt táblázatok tételesen tartalmazzák; az alábbi táblázatban csak a nagyságrendeket kívánom - fenntartók és szakmai profil szerinti bemutatni: Fajlagos adatok KIMUTATÁS HGCS ADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FAJLAGOS KÖLTSÉGEKRŐL FENNTARTÓNKÉNT ÉS INTÉZMÉNYI PROFILOK SZERINT 2011 ÁPRILIS FENNTARTÓK Önkormányzat Kistérségi társulás Egyház Egyéb nonprofit szervezet ÖSSZESEN Szakmai profil 1 idősek otthona 42,7 85, ,0 26,4 52, ,0 41,9 83, ,0 31,6 63, ,0 41,5 82, ,4 2 fogyatékos személyek otthona 41,8 83, ,0 0,0 0,0 0,0 50,3 100, ,0 37,0 74, ,0 41,8 83, ,5 3 pszichiátriai betegek otthona 36,0 72, ,0 0,0 0,0 0,0 35,9 71, ,0 39,1 78, ,0 36,5 73, ,0 4 szenvedélybetegek otthona 30,5 61, ,0 0,0 0,0 0,0 23,7 47, ,0 0,0 0,0 0,0 28,8 57, ,9 5 hajléktalanok otthona 29,1 58, ,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 35,2 70, ,0 31,6 63, ,7 6 ÖSSZESEN 36,0 72, ,4 26,4 52, ,0 38,0 75, ,3 35,7 71, ,5 36,0 72, ,1 71. táblázat 138

139 MUNKAÜGYI, LÉTSZÁM ALAPADATOK LEDOLGOZHATÓ IDŐ 2011 BEN: Összesen 255 nap; 5 nap fizetett ünnep; 105 pihenőnap; NAP ÓRA mutató 255 nap 2040 óra/fő/év Számított adatok mutató Átlagszabadság 1 fő 45 év közalkalamzott pl. 35 nap 35,0 nap 280,0 óra Ledolgozható napok száma 1 fő DOLGOZÓ/ÉV 100 férőhelyre jutó szakmai dolgozó 1/2000 -es szerint Egy gondozási napra jutó szakmai óra száma 220,0 nap 1 760,0 óra ,0 perc 28,0 FŐ ledolgozható ,0 órák száma ,0 gond nap 1,350 óra 81,0 perc 1,3501 óra 72. táblázat A táblázatból megállapítható, hogy abban az optimális (egyébként elképzelhetetlen) esetben, ha az intézmény betartja a szakmai előírásokat és alkalmazza az előírt szakmai létszámot, akkor is csak legfeljebb 1,35 órát, 81 percet lehet egy beteg mellett naponta átlagosan tölteni. (Minden ezzel ellentétes esetleg ezt meghaladó eredmény, szakértői felmérés manipulatív;) Jelen szakértői anyagban a lehetséges szakmai munkaidőalapot a fenti logika alapján számoltuk ki. Amikor a 4 órás gondozási szükségletről beszélünk, szakmai berkekben akkor mindenki azt mondja, hogy nem úgy kell azt érteni. Az a szociális ellátásban párját ritkító javaslatom, hogy olyan konstrukciót javasoljunk, ami igaz, és amit úgy kell érteni is, ahogy azt leírtuk vagy mondjuk. 139

140 FINANSZÍROZÁSI ALTERNATÍVÁK Jelen - és a korábbi hasonló témájú anyagokban már több alkalommal foglalkoztam a finanszírozás lehetőségeivel és korlátaival; melyet indokolt most csokorba szedni: A KÖLTSÉGALAPÚ NORMATÍVA A korábban már részletesen kifejtett érvek egyértelműen alátámasztják, hogy az ágazatonként, fenntartónként eltérő számviteli előírások, az intézményenként eltérő (és nem ritkán rossz!) könyvelési gyakorlatok; állandó és változó költségek dilemmái, illetve a nem indokolt (illetve svarc ) költségek lehetősége;(mely kriminalizálnánk az ágazatot!) miatt nem lehetséges sem a költségalapú normatíva kialakítása és használata (sem a hotelköltségek, sem a szakmai tevékenység vonatkozásában); illetve nem lehet költségalapú térítési díjat sem csak a hotelköltségekre vonatkozóan; sem pedig csak a szakmai tevékenységekre megállapítani; INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS AZ INDOKOLT KÖLTSÉG A jelenlegi gyakorlat szerinti intézményi térítési díj számítási konstrukció (összes költség normatíva= térítési díj) a minél magasabb költségre (ne mondjam a pazarlásra) ösztönöz. 140

141 javaslom, hogy alkossuk meg és állítsuk rendszerbe az indokolt költségek fogalmát; mely kategóriát a szociális gazdaság sok területén tudnánk használni; ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK TARTALMA átrendezi a hagyományos szakmai és hoteltevékenységet. MI A HOTELKÖLTSÉG ÉS MI A SZAKMAI FELADAT? A gondolatmenet talán legfontosabb fejezete, mely már másfajta gondolkodásmódot is tükröz, de maga a fogalom szigorú logikai renddel és megfontolt közgazdasági tartalommal rendelkezik. A szociális ellátásban az állandó és változó költségek tartalma mértéke és egymáshoz viszonyított aránya a.) telephelyenként, épületeként; b.) az ellátott állapotának függvényében is változnak,nevezhetnénk őket akár frodita (kétnemű) költségnek is; ezért egyetlen egy költségelemre sem lehet sem normatíva elemet valamint fix mértékű térítési díj elemet ültetni; c.) Gondoljunk csak arra, hogy hotelfeladat vagy pedig szakmai feladat a magatehetetlen lakók: etetése, speciális (pl. pépes) ételekkel, speciális módon (pl. szívószál, infúzió); fürdetése, pelenkázása; speciális fektetése; A többlet fertőtlenítési-, takarítási feladatok? Minden külön magyarázkodás nélkül is be lehet látni, hogy ezek nagyon komoly szakmai feladatok. 141

142 Lassan-lassan komolytalanná, és definiálhatatlanná válik a hotelköltség és szakmai tevékenység elkülönülése. ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA (FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐKRE VONATKOZÓAN; ADATOK MILLIÓ FT-BAN) ÁPRILIS Állandó kts Változó ktsg idősek otthona Összesen hajléktalanok otthona Szakmai profil pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona fogyatékos személyek otthona ÖSSZESEN Megoszl % 18,63 81,37 24,89 75,11 20,53 79,47 ####### ####### 19,45 80,55 Állandó kts Változó ktsg Összesen Megoszl % 18,76 81,24 ####### ####### 13,77 86,23 10,80 89,20 16,32 83,68 Állandó kts Változó ktsg Összesen Megoszl % 11,58 88,42 ####### ####### 15,75 84,25 13,51 86,49 12,75 87,25 Állandó kts Változó ktsg Összesen Megoszl % 17,78 82,22 ####### ####### 60,17 39,83 ####### ####### 27,83 72,17 Állandó kts Változó ktsg Összesen Megoszl % 0,90 99,10 ####### ####### ####### ####### 6,27 93,73 2,03 97,97 Állandó kts ####### Változó ktsg ####### ####### ####### Összesen Önkormányzat Állandó költség FENNTARTÓK Állandó költség Változó költség Változó költség Kistérségi társulás Állandó költség Egyház Változó költség Egyéb nonprofit szervezet Állandó költség Megoszl % 17,20 82,80 24,89 75,11 20,42 79,58 11,48 88,52 17,61 82, Változó költség ÖSSZESEN Állandó költség Változó költség 73. táblázat Minden különösebb magyarázás (és a táblázat adatai nélkül is) belátható, hogy a költségek jelentős rész változó költség, hiszen: Az összes költség 70 %-át kitevő bérköltség 75 %-a szakmai munkabér; (ez az összes kiadás 50 %-a) 142

143 Az összes költség 12,5 %- élelmezési költség; (melynek kb. 80%-a a változó költséghez kapcsolódik); ez az összes költség 10 %-a; A szakmai anyagok részaránya 25 %-os. (Ezen három % -os érték összege: 85 %.) A bemutatott adatok és érvek alapján nagy biztonsággal mondhatjuk, hogy az intézményi költségvetés minimum: 80 %-a változó költség; és 20 %- állandó költség. A leírtak okán a történelmi messzeségekbe távozott az 50 % állandó költség és 50 % változó költség (talán soha nem volt) fikciója. HOTEL-ELLÁTÁSRA ÉS A SZAKMAI FELADATOKRA JUTÓ ÁTMINŐSÜLŐ TÉRÍTÉSI DÍJAK; Tegyük fel, hogy a térítési díj két nagy elemre bomlik: a szakmai ellátásért, illetve a hotelszolgáltatásokért fizető térítési díjakra. Javaslom, hogy (oldva az előbbi pontban leírt definíciós és tartalmi problémákat) a hotel térítési díj rész - a beteg állapotának romlásával párhuzamosan - minősüljön át szakmai feladat miatti térítési díjjá: 143

144 feladatok feladatok Szakma i Hotel- Hotelköltségr e Szakma i feladato kra ellátási feladato k % lehetség es súlyai térítési díj összes szakmai feladat szakmai feladtok súlyozott értékei Súlyozott HGCS3 projekt Az elgondolás lényegét a következő táblázat tartalmazza: Gondozási HGCS átlag kategóriák pontérték térítési díj és megoszlása A munka A költségek nehézsége miatti átminősülése miatt súlyozás = =6+9 Mérsékelt gondozási I. igény 17,5 82,5 100% Közepes gondozási II. igény % Fokozott gondozási III. igény % Állandó, fokozott gondozási IV. igény % táblázat A táblázatban szereplő adatok adják önmagukat ; a figyelembe vett szempontok a következők: ahogy növekszik a beteg rászorultsága, úgy egyre több hagyományos hotelfeladat átminősül szakmai feladattá; mely tendencia ragyogóan leolvasható a 6-os és 7-es oszlopból; e folyamat mellett - a 9-es oszlopból kitűnően - növekszik az elvégzendő szakmai feladatok száma, és bonyolultsága, melyet a 8-as oszlopban szereplő súlyok testesítenek meg; 144

145 A 10-es oszlopban összegződik az egyre csökkenő hotelköltség és az egyre növekvő (és súlyozott) szakmai költség miatti térítési díjak; Végül e két tényező együttes hatását ( az összesen fizetendő térítési díjat) mutatja be a 10-es oszlop. A fenti táblázat egyfajta logikai keretet kíván nyújtani a közös gondolkodáshoz; az egyes számok megítélésem szerint helyesek, de attól még változhatnak. NORMATÍVA ÉS A PIACI ALKUDOZÁS Az ellátás kulcskérdése a szociális közfeladatok állami (normatív) finanszírozása. A szociális kormányzat elkötelezte magát a HGCS alapú finanszírozás mellett. Más szakterületek (pl. oktatás) kinyilvánította, hogy a szakfeladat minimális támogatása az volna, ha legalább a bérek és közterheik összegével azonos nagyságrendű normatív állami támogatást kapnának. Noha én megértem e logikát (a szociális ellátásban is rendre felmerül) de azért ilyen konstrukciónak nincs közgazdasági tartalma; ez egyszerű piaci alkudozás. Ha már egyáltalán alkudozni kéne, akkor inkább a szakmai ellátást kéne forszírozni; mint ahogy pontosan így teszi sok alkupozícióban lévő szociális szakember is; de ennek ellenére is ez mégis csak piaci alkudozás. A hagyományos tervezési eljárások (pl. fogyasztó kosarak létrehozása, a tartalmuk beárazása, folyamatos validálásuk) a feledés homályába merültek. 145

146 Ezektől a módszerektől (tehát a tisztességes, normál tervezési módtól) elszoktunk; és - és ágazati szinten is azt gondoljuk, hogy a kukázás az élelmiszer szerzés normál módja. Hát nem az. A ZÁRT KASSZA ÉS LEBEGŐ PONT Az egyes szakmai műhelyekben több féle finanszírozási módszer felvetődik pl.: fejkvóta alapú, HGCS alapú, csomag alapú finanszírozás. Mindegyik valamilyen logika alapján kötődik a teljesítményhez; melynek megtestesülését tartalmazzák a konstrukciók elnevezései is. Az összes módszer hátránya, (a finanszírozás aspektusából), hogy nincs felső határa az összes teljesítmény finanszírozásának; tehát nyílt kasszát feltételez. A bentlakásos intézményi ellátás tárgyalásakor, nagyságrendileg 50 e férőhely és 32 milliárd Ft normatíva szükséglet merül fel. A szociális ellátás finanszírozása során folyamatos gondként merült fel, hogy a kassza felülről nyitott, ezért igénybevétele elé számos (kijátszható és leküzdhető) bürokratikus akadályokat állítottak. Azt javaslom, hogy az akadályok megerősítésén túl deklaráljuk, hogy a HGCS (vagy bármilyen) alapú normatíva 80 %-a legyen a lebegő pont ; az az alatti rész normál módon és folyamatosan jár az intézménynek; az afeletti rész csak időszakonként (praktikusan pl. negyedévenként, félévenként) kerül ha van rá fedezet kiutalásra. NORMATÍVA ÉS A TERÜLETI JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK A jövedelem, így a személyi térítési díj is,(tehát az egyes intézmények finanszírozása) is területileg lényegesen eltérnek. A HGCS alapú normatíva egyik legfontosabb eleme lehet: a területi kiegyenlítés: 146

147 sorszám HGCS3 projekt Idetartozó adat, csak zárójelbe: az intézmények összes bevételének 31,4 %-a személyi térítési díj, melynek alapja a rendszeres nyugdíj; a normatíva az összes bevételek 35,1 %-ot tesz ki. Az ország egyes területein eltérőek a rendszeres jövedelmek és így eltérőek a nyugdíjak is. Ebből következően lényegesen eltérőek az egyes területeken, régiókban működő szociális intézmények térítési díj bevételek is. Az intézmény működtetésében ezek az intézmények jelentős hátrányban vannak, hiszen lényegesen kisebbek a személyi térítési díjak. Ezek számszerű hatását az alábbi táblázat tartalmazza: Területi egység, Öregségi és öregségi Normatíva régió jellegű Kiegészítés területi különbség miatt; összege/fő/év Nyugdíj Ft/hó % 1 Közép- Magyarország , Közép Dunántúl , ,40 3 Nyugat Dunántúl , ,00 4 Dél-Dunántúl , ,00 5 Észak- Magyarország , ,80 6 Észak-Alföld , ,00 7 Dél-Alföld ,40 8 Ország összesen , , táblázat A táblázatban közölt (illetve az évente folyamatosan aktualizált) adatok alapján feltétlenül szükséges a normatíva területi kiegyenlítő funkciójának megteremtése és biztosítása. (Közép-Magyarország 147

148 ilyen szempontból a legjobb; a legnagyobb a térítésdíj-kiesés ( ,4 Ft/év) a Dél-Alföldi régióban tapasztalható. MEG KELL PÁNTLIKÁZNI A PÉNZEKET? A finanszírozás nem csak elméleti alapkérdései: a) Az egyes kiadási jogcímekhez kell-e hozzárendelni egyes finanszírozási elemeket, pl.: hotelköltségeket személyi térítési díjból (vagy akármi másból); szakmai (gondozási) feladatok ellátását pedig normatívából (vagy akármi másból); kell finanszírozni?) Biztos, hogy ezeket a pénzeket (forrásokat) meg kell pántlikázni? b) Ha benzinkúton tankolunk, akkor: külön fizetünk be a benzinkút eszközeinek használatáért és külön fizetünk a tankolt üzemanyagért? vagy külön befizetjük az államnak a jövedéki adót? Hát persze, hogy nem. De hát akkor miért csináljuk így a szociális ellátásban? KAPACITÁST VAGY ELLÁTÁST FINANSZÍROZUNK? A finanszírozás nagy kérdése, hogy kapacitást vagy ellátást finanszírozunk? Ez a módszer nem ritka a szociális ellátásban; a hajléktalanok ellátásában (az összes vadhajtásával együtt) kiterjedten alkalmazzák. 148

149 A kérdés az, hogy nem ösztönözne-e a kapacitások jobb kihasználásra, a racionális gazdálkodásra, ha nem csak a változószakmai feladatokat, hanem mindent így a hotelfeladatokat is teljesítményalapú (akár HGCS alapú normatívával) rendszerrel finanszíroznánk. Ezzel a módszerrel intézményesen senkivel nem finanszíroztatjuk a kihasználatlan kapacitást; (az üres lakrészek fűtését, a ki nem használt kapacitások költségeit) E gondolatmenet logikus folyománya: legyen csak egy, a teljesítménnyel arányban lévő normatíva. CSAK A RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ VÁLTOZÓ NORMATÍVA Az előző gondolatmenet logikus folytatásaként javaslom, hogy az intézmények működését a lényegi részét illetően csak, megfelelően meghatározott teljesítményalapú normatívával finanszírozzuk. Ennek logikája, rendje és példája a következő lehetne: a) Állapítsunk meg egy számítási alapnormatívát (ez a később bemutatott példában Ft)melynek mértékével sok minden célt és érdeket kifejezhetünk. b) Ennek a normatíva elemnek a felhasználásával fejezzük ki a finanszírozás prioritásait; (Pl. mennyi a működéshez még éppen elégséges normatíva; ( a számítási alap normatíva mértékével szabályozható e prioritás;) szociálpolitikai megfontolásokból milyen kiemelt prioritásokat kell szolgálni a normatívának; (Pl. területi jövedelem-kiegyenlítés; minőségi munka, befektetés-ösztönzési multiplikátor stb.) 149

150 És végezetül az alapcél: legyen olyan (mértékében meghatározó, technikailag megvalósítható, kezelhető, validálható és verifikálható) normatíva elem amely arányban áll az intézmény teljesítményével, tehát: alkossuk meg és működtessük a teljesítmény-alapú (most a legkorszerűbbnek és egyedül kivitelezhetőnek tűnő) HGCS alapú normatívát. Ha a számítási alapnormatívát helyes mértékben állapítjuk meg (ez most azt jelenti,hogy biztosítsa az átlagos állapotú ellátott szakmai és hotelellátását) akkor nem kell külön normatíva a hotelköltségek ellátására. Így tehát megvalósulhat a korábban már említett elképzelés: Senkivel nem finanszíroztatjuk a kihasználatlan kapacitást; (az üres lakrészek fűtését, a ki nem használt kapacitások költségeit) NEM CSAK ELMÉLET, HANEM GYAKORLAT IS Tehát az általam javasolt HGCS alapú normatíva tevődjön össze több tételből: HGCS alapú változó költségek fedezete; (ez a fő prioritás; ez a zászlóshajó ) Jövedelmek területi kiegyenlítése; Minőségi felár; (szakmailag minőségi létszám, új eljárások módszerek; minőségbiztosítási eljárások Befektetési multiplikátor; (Ha fenntartó a normatíván túl többlettámogatást ad az intézménynek akkor a normatívát az állam is (a fenntartói támogatás %-ban) kiegészíti; A példa kedvéért említsünk most egy képzeletbeli, Dél-Alföldi intézményt: 150

151 Ssz. Normatíva elem Vetítési alapja 76. táblázat Mint az az ábrákból kitűnik, a fenti elemek matematikája, a működés mechanizmusa nagy vonalakban ki van dolgozva; a konkrét döntést, az elvek tisztázását követően a részletek kidolgozása- ugyan munkaigényes, de már csak technikai feladat. A rendszer természetesen más számokkal is működik. Normatíva képzés I. verzió Érvényesítés meghatározott %-a Érvényesíthet ő normatívaelem 1 Számítási alap normatíva Területi kiegyenlítés ,40 95% Minőségi felár % Befektetési multiplikátor; a 4 fenntartó szándékától % és lehetőségétől függően pl. 5 ÖSSZESEN PROGRESSZÍV ELEM Marad HGCS alapú normatívára (ha a 6 HGCS értéke a legnagyobb: tehát Az Intézmény HGCS pontja alapján járó sávosan összeg, ha az kiszámolva intézmény összevont HGCS pontja 67,33 8 INTÉZMÉNY ÖSSZES NORMATÍVÁJA Pihentetésként a működő normatíva kalkulátor ( Excel) fényképe, mely rendszer kiszámolta a fenti táblázatban lévő adatokat is. 151

152 6 "VEZÉRLŐ PULT" HGCS-alapú NORMATÍVA KISZÁMÍTÁSÁHOZ OPCIONÁLISAN BEÍRHATÓ SZÁMÍTOTT NORMATÍVA ADATOK 1 "Vezérlő" elemek Segédadat 2 "Számítási "alapnormatíva Normatíva vonzata Megoszlás ( a "tény" Megoszlás a "számítási normatíva- alapnormatíva 16 sor- " (2 %-ában) sor) %-ban 3 4 Területi kiegyenlítés mértéke,"lemaradás" %-ban (vagy központi döntés alapján; pl. Észak-Alföldi régió lemaradást csak 70 %-ban tudják kompenzálni) Minőségi felár alapnormatívára ( HA AZ ELŐÍRT FELTÉTELEKNEK MEGFELEL) 95% ,88% 5% ,50% 5 Befektetési multiplikátor; 0,00% 6 1 Fenntartói többlet-támogatás összege Ft/fő/év ,00% 7 2 "Befektetési multiplikátor" 75% ,67% 44,61% 8 PROGRESSZÍV ELEMEK RÉSZÖSSZESEN (3+4+6) ,04% HGCS ALAPÚ VÁLTOZÓ NORMATÍVA KERET-ÖSSZEGE (lehetősége) 9 Ft/fő/év ,89% 55,39% 2 HGCS ALAPÚ VÁLTOZÓ NORMATÍVA KISZÁMÍTÁS (SÁVOSAN) 0,00% 3 Intézmény éves, átlagos,egy főre jutó tényleges HGCS pontja (például legyen 67,433) 67,433 0,00% 4 Rászorultsági kategória Alap-támogatás %-os támogatás Összes HGCS alapú normatíva #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 5 száma megnevezése 6 I. Mérsékelt gondozási igény HGCS pontszám % Forint többlet- összeg % ,00% 0,00% #ÉRTÉK! 0,0% #ÉRTÉK! 7 II. Közepes gondozási igény ,00% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 8 III. 9 IV Fokozott gondozási igény Állandó, fokozott gondozási igény ,00% ,00% 50,96% #ÉRTÉK! 46,4% #ÉRTÉK! 10 Sávos normatíva összesen ,96% 46,4% 11 ÖSSZES NORMATÍVA ,00% 91,0% A FENTI EREDMÉNYEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TÁBLÁZATOK 152

153 összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % sorszám Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap HGCS3 projekt HGCS PONTOK, IDŐK ÉS KÖLTSÉGEK FELMÉRÉSBEN RÉSZT VEVŐ ÖSSZES INTÉZMÉNY ÖSSZESEN ADATAI IDŐSEKET ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI FOGYATÉKOSOKAT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI PSZICHIÁTRIAI INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI SZENVEDÉLYBETEG INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI HAJLÉKTALAN INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI MEGNEVEZÉS Térbeli- időbeni tájékozódás ,8 7% 5, ,8 7% 5, ,4 8% 7, ,6 7% 5, ,4 5% 2, ,6 5% 3, Helyzetnek megfelelő viselkedés ,8 7% 5, ,5 6% 5, ,2 8% 6, ,9 8% 5, ,0 10% 6, ,8 9% 5,7 761 Tevékenységek, funkciók ,2 58% 47, ,4 59% 49, ,5 61% 51, ,5 53% 39, ,7 48% 27, ,4 49% 31, ) Étkezés ,3 6% 4, ,4 6% 4, ,6 6% 5, ,8 5% 3, ,4 5% 2, ,4 4% 2, ) Öltözködés ,7 7% 5, ,9 7% 5, ,0 7% 6, ,2 6% 4, ,2 4% 2, ,4 4% 2, ) WC használat ,6 6% 5, ,8 7% 5, ,8 7% 5, ,0 5% 4, ,3 5% 2, ,4 4% 2, ) Tisztálkodás ,0 8% 6, ,2 8% 6, ,3 8% 6, ,5 7% 5, ,7 6% 3, ,6 5% 3, ) Kontinencia ,4 6% 4, ,6 6% 5, ,4 6% 4, ,6 5% 3, ,1 4% 2, ,3 4% 2, ) Kommunikáció ,2 6% 4, ,1 5% 4, ,0 7% 6, ,0 5% 4, ,7 6% 3, ,7 5% 3, ) Terápia követés ,2 10% 8, ,9 9% 7, ,8 12% 9, ,5 12% 9, ,0 11% 6, ,1 13% 8, ) Helyzetváltoztatás ,8 4% 3, ,0 5% 4, ,7 4% 3, ,4 4% 2, ,0 4% 2, ,1 4% 2, ) Helyváltoztatás ,1 5% 4, ,5 6% 5, ,8 4% 3, ,5 4% 3, ,2 4% 2, ,4 5% 2, Látás ,9 5% 3, ,2 5% 4, ,5 4% 3, ,4 4% 2, ,6 6% 3, ,8 6% 3, Hallás ,6 4% 3, ,8 4% 3, ,4 3% 2, ,3 4% 2, ,1 4% 2, ,3 4% 2, ALAPÁPOLÁS ,3 81% 65, ,7 81% 68, ,1 84% 71, ,8 76% 56, ,8 72% 42, ,8 72% 46, ÖSSZESEN= Szakápolási teendők összesen ,7 19% 15, ,8 19% 15, ,7 16% 13, ,7 24% 17, ,9 28% 16, ,7 28% 17, ) Vitális funkciók megfigyelése ,6 4% 3, ,7 4% 3, ,4 3% 2, ,2 3% 2, ,4 5% 2, ,8 6% 3, ) Vizsgálati anyagok vétele ,2 3% 2, ,2 3% 2, ,0 2% 2, ,1 3% 2, ,0 4% 2, ,0 3% 2, ) Kötözés, sebellátás 474 0,2 0% 0, ,2 0% 0, ,1 0% 0, ,1 0% 0, ,1 0% 0, ,2 1% 0,3 46 Decubitus kezelése, 8 4) kötözése ,1 3% 2, ,4 3% 2, ,7 2% 1, ,8 2% 1, ,1 0% 0, ,1 0% 0,2 31 5) Táplálkozási intervenció 124 0,0 0% 0, ,0 0% 0, ,1 0% 0, ,1 0% 0, ,0 0% 0, ,0 0% 0,0 0 6) Gyógytorna,egyéb rehabilitáció, ,9 5% 3, ,7 4% 3, ,8 4% 3, ,0 5% 4, ,2 15% 8, ,1 10% 6, ) Egyéb eü.-i szaktevékenység ,8 5% 3, ,5 4% 3, ,6 4% 3, ,4 9% 6, ,1 4% 2, ,6 8% 5, ) Állandó felügyelet igénye 0 0,0 0% 0, ,0 0% 0, ,0 0% 0, ,0 0% 0, ,0 0% 0, ,0 0% 0,0 0 9 MINDÖSSZESEN ,0 100% 81, ,5 100% 84, ,8 100% 84, ,5 100% 73, ,8 100% 58, ,6 100% 64, Táblázat 153

154 Ssz MEGNEVEZÉS 1 BEVÉTELEK ÖSSZES INTÉZMÉNY adatok e/ft-ban Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó % adatok e/ft-ban Pénzügyi táblák összevont adatai DECEMBER 31 Össz Gond nap. 1 gond napra jutó % Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó 78. táblázat % Össz Gond nap. 2 Normatív állami támogat % % % % % % 3 Fenntartói támogatás % % % % % % 4 Személyi térítési díj % % % % % % 5 Adományok % % % % % % 6 Tőke jellegű bevétel % % % % % % 7 Pályázati bevételek % % % % % % 8 Egyéb bevétel % % % % % % 9 ÖSSZES BEVÉTEL % % % % % % KIADÁSOK 0,0 0,0 IDŐSEK OTTHONA FOGYATÉKOSOK PSZICHIÁTRIAI SZENVEDÉLYBETEGEK adatok e/ft-ban 10 Anyagköltség % % % % % 11 Közműdíjak % % % % % % 12 Vissza nem ig. ÁFA % % % % % % 13 Közvetlen anyagköltség % % % % % % 14 Összesen bér % % % % % % 15 Összes közteher % % % % % % 16 Összes bér és közteher % % % % % % 17 Egyéb költség % % % % % % 18 Egyéb adó, ktsgvi befizet % % % % % % 19 Intézményi általános ktsg % % % % % % 20 Ellátás teljes önktsg % % % % % % 21 Beruházások % % % % % % 22 Kiadás mindössz % % % % % % 23 Kötelezettségek értéke Ft/gond 4% Ft/gond 9% % % % % 24 Költségvetési befizet nap nap % % % 25 Költségvetési befiz. a norm. % -ban 54% 51% 46% 31% 33,77% 305% 1 gond napra jutó % Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó 26 Költségvetési befizetések az össz kiadás % -ban 20% 18,0% 15% 14% 16% 18% adatok e/ft-ban adatok e/ft-ban % adatok e/ft-ban HAJLÉKTALANOK Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó % 154

155 ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐKRE VONATKOZÓAN; ADATOK MILLIÓ FT-BAN) ÁPRILIS Szakmai profil idősek otthona fogyatékos személyek otthona pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona hajléktalanok otthona ÖSSZESEN Állandó költség Állandó költség Változó költség FENNTARTÓK Önkormányzat Kistérségi társulás Egyház Egyéb nonprofit szervezet Változó költség Állandó költség Változó költség ÖSSZESEN Állandó kts Változó ktsg Összesen Megoszl % 18,63 81,37 24,89 75,11 20,53 79,47 ########## ########### ########### ########### 19,45 80,55 Állandó kts Változó ktsg Összesen Megoszl % 18,76 81,24 ########### ########### 13,77 86,23 10,80 89,20 ########### ########### 16,32 83,68 Állandó kts , Változó ktsg Összesen Megoszl % 14,46 85,54 ########### ########### 15,75 84,25 13,51 86,49 ########### ########### 14,40 85,60 Állandó kts Változó ktsg Összesen Megoszl % 17,78 82,22 ########### ########### 60,17 39,83 ########## ########### ########### ########### 27,83 72,17 Állandó kts Változó ktsg Összesen Megoszl % 0,90 99,10 ########### ########### ########### ######### 6,27 93,73 ########### ########### 2,03 97,97 Állandó kts Változó ktsg Összesen Megoszl % 17,44 82,56 24,89 75,11 20,42 79,58 11,48 88,52 ########### ########### 17,76 82,24 Állandó költség Változó költség Egyéb fenntartó Állandó költség Változó költség Állandó költség Változó költség Jelen táblázat kitöltéséhez az állandó és a változó költségeket az alábbiakban kell kiszámítani: Az állandó és változó költség kiszámításának - a Pénzügyi adatlap alapján- több lehetősége van: A.)Az állandó költség = összes költség ( 36 sor 3 oszlop) mínusz változó költség; B.) Változó költség= közvetlen anyagköltség (19 sor 3 oszlop) + szakmai dolgozók munkabére + közterhe ( 22 sor 3 oszlop ) + Összes segédüzemi költség ( 28-as sor 3-as oszlop) 75 %-a. (Sok helyütt nem tüntették fel a szakmai létszámot, ezért tényleges létszám és a lakók száma alapján nem lehet megosztani a költséget, ezért a " kötelező" szakmai létszámnorma ( és a lakók száma; ( mint a szolgáltatást igénybe vevők száma alapján) osztjuk meg az igénybevett segédüzemi szolgáltatások költségét. 79. táblázat 155

156 INTÉZMÉNY megnevezése: FENNTARTÓ: KISTÉRSÉGI TÁÉRSULÁSOK száma: Összesen gondozási napok száma 2010: Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) + Előírás - Befolyt 74 Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) ,64 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") ,91 5 Személyi térítési díj ,09 6 Adományok ,00 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) ,75 8 Pályázati (idegen)források ,00 9 Egyéb bevétel ,53 10 Bevételek összesen (3-9- ig) ,92 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb 0 0 követelések) ,00 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) ,14 14 Gyógyászati segédeszközök ,56 15 Közmű díjak ,62 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 66,75 17 Egyéb anyagköltség oszlopból kiemelt költség, adat 29,04 18 Vissza nem igényelhető ÁFA anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 253,04 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) ,15 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz ,13 21 Munkabérek közterhe Munkabér 3 Dolgozók 423,15 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma ,28 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg ,00 24 Élelemezési üzem költsége ,21 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: ,40 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei ,47 27 Mosoda üzem költségei ,00 Összes segédüzemi költség ( ) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, oszlopokra is vonatkozik! 1 088,68 29 Egyéb közvetlen költség ,64 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) ,32 31 Összesen közvetlen költségek ( ) ,75 32 Üzemi általános költségek ,00 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) ,75 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések ,42 35 Intézményi általános költség ,55 36 Ellátás teljes önköltsége ( ) ,71 37 Beruházási célú kiadások ,20 38 Kiadások mindösszesen (36+37) , Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 9, ,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 80. táblázat 156

157 INTÉZMÉNY megnevezése: FENNTARTÓ: ÖNKORMÁNYZATOK (ÚJ) száma: Összesen gondozási napok száma 2010: Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg Előírás - Befolyt Felmérésben részt vevő lakók száma AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok ,0 2 3 BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) ,9 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") ,3 5 Személyi térítési díj ,6 6 Adományok ,8 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) ,7 8 Pályázati (idegen)források ,7 9 Egyéb bevétel ,5 10 Bevételek összesen (3-9- ig) ,5 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések) ,8 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) ,2 14 Gyógyászati segédeszközök ,5 15 Közmű díjak ,9 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 201,5 17 Egyéb anyagköltség oszlopból kiemelt költség, adat 115,0 18 Vissza nem igényelhető ÁFA anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 297,9 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) ,0 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz ,9 21 Munkabérek közterhe Munkabér 3 Dolgozók 472,5 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma ,4 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg ,1 24 Élelemezési üzem költsége ,5 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: ,8 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei ,5 27 Mosoda üzem költségei ,7 Összes segédüzemi költség ( ) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, oszlopokra is vonatkozik! 1 035,7 29 Egyéb közvetlen költség ,0 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) ,7 31 Összesen közvetlen költségek ( ) ,1 32 Üzemi általános költségek ,5 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) ,6 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések ,2 35 Intézményi általános költség ,2 36 Ellátás teljes önköltsége ( ) ,0 37 Beruházási célú kiadások ,3 38 Kiadások mindösszesen (36+37) , Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 225, ,0 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 81. táblázat 157

158 INTÉZMÉNY megnevezése: Összesen gondozási napok száma 2010: Megnevezés ÖSSZES INTÉZMÉNY (Új) Összesen élelmezési napok száma 2010 érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint december Nyitó egyenleg száma: Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) + Előírás - Befolyt Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral ,26 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy ,26 5 Személyi térítési díj ,18 6 Adományok ,49 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) ,55 8 Pályázati (idegen)források ,43 9 Egyéb bevétel ,71 10 Bevételek összesen (3-9- ig) ,88 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések) ,05 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, ,99 14 Gyógyászati segédeszközök ,65 15 Közmű díjak ,53 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 200,84 17 Egyéb anyagköltség oszlopból kiemelt költség, adat 160,70 18 Vissza nem igényelhető ÁFA anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 257,69 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól ,39 20 ig) Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz ,11 21 Munkabérek közterhe ,15 Munkabér 3 Munkabér 3 Dolgozók 22 Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma ,27 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg ,41 24 Élelemezési üzem költsége ,49 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: ,21 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei ,17 27 Mosoda üzem költségei ,77 Összes segédüzemi költség 28 ( ) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik! ,85 29 Egyéb közvetlen költség ,40 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) ,24 31 Összesen közvetlen költségek ( ) ,90 32 Üzemi általános költségek ,12 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) ,02 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések ,78 35 Intézményi általános költség ,48 36 Ellátás teljes önköltsége ( ) ,27 37 Beruházási célú kiadások ,96 38 Kiadások mindösszesen (36+37) , Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 210, ,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 82. táblázat 158

159 INTÉZMÉNY megnevezése: Összesen gondozási napok száma 2010: PROFIL: Pszichiátriai betegek otthona (új) Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg 83. táblázat száma: Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) + Előírás - Befolyt 490 Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral ,63 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy ,48 5 Személyi térítési díj ,34 6 Adományok ,03 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú ,15 8 Pályázati (idegen)források ,16 9 Egyéb bevétel ,57 10 Bevételek összesen (3-9- ig) ,37 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések) ,60 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, ,84 14 Gyógyászati segédeszközök ,84 15 Közmű díjak ,36 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 311,23 17 Egyéb anyagköltség oszlopból kiemelt költség, adat 119,67 18 Vissza nem igényelhető ÁFA anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 212,47 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól ,40 20 ig) Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz ,15 21 Munkabérek közterhe Munkabér 3 Dolgozók 395,57 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma ,72 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg ,89 24 Élelemezési üzem költsége ,38 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: ,32 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei ,28 27 Mosoda üzem költségei ,58 Összes segédüzemi költség 28 ( ) Az összegzési "kötelem" a ,13 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is 29 Egyéb közvetlen költség ,99 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) ,11 31 Összesen közvetlen költségek ( ) ,23 32 Üzemi általános költségek ,83 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) ,06 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések ,74 35 Intézményi általános költség ,16 36 Ellátás teljes önköltsége ( ) ,96 37 Beruházási célú kiadások ,27 38 Kiadások mindösszesen (36+37) , Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 42, ,00 159

160 INTÉZMÉNY megnevezése: Összesen gondozási napok száma 2010: FENNTARTÓ: EGYHÁZAK Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg száma: + Előírás - Befolyt Felmérésben részt vevő lakók száma AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint december 31. Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) ,53 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") ,50 5 Személyi térítési díj ,82 6 Adományok ,90 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) ,49 8 Pályázati (idegen)források ,46 9 Egyéb bevétel ,73 10 Bevételek összesen (3-9- ig) ,42 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, 11 működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb ,29 követelések) 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) ,52 14 Gyógyászati segédeszközök ,81 15 Közmű díjak ,80 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) ,45 17 Egyéb anyagköltség oszlopból kiemelt költség, adat 334,68 18 Vissza nem igényelhető ÁFA anyagköltség + anyagjellegű szolgáltatás MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) munkabér 2 Munkabérek közterhe 2 Dolgozók száma 2 10,56 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) ,82 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz ,88 21 Munkabérek közterhe Munkabér 3 Dolgozók 538,32 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma ,20 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg ,02 24 Élelemezési üzem költsége ,85 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: ,39 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei ,59 27 Mosoda üzem költségei ,28 Összes segédüzemi költség ( ) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, ,74 oszlopokra is vonatkozik! 29 Egyéb közvetlen költség ,07 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) ,82 31 Összesen közvetlen költségek ( ) ,84 32 Üzemi általános költségek ,39 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) ,23 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések ,33 35 Intézményi általános költség ,95 36 Ellátás teljes önköltsége ( ) ,50 37 Beruházási célú kiadások ,87 38 Kiadások mindösszesen (36+37) ,37 39 Kötelezettségek értéke Nyitó Előírás Kifizetett Hátralék, egyenleg 250, ,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 84. táblázat 160

161 INTÉZMÉNY megnevezése: PROFIL: SZENVEDÉLYBETEGEK OTTHONA száma: Összesen gondozási napok száma 2010: Összesen élelmezési napok száma táblázat Nyitó egyenleg Előírás - Befolyt Felmérésben részt vevő lakók száma AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok 2 3 BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) ,61 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") ,55 5 Személyi térítési díj ,13 6 Adományok ,05 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) ,80 8 Pályázati (idegen)források ,88 9 Egyéb bevétel ,21 10 Bevételek összesen (3-9- ig) ,23 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések) ,76 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) ,04 14 Gyógyászati segédeszközök ,77 15 Közmű díjak ,40 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 39,75 17 Egyéb anyagköltség oszlopból kiemelt költség, adat 110,49 18 Vissza nem igényelhető ÁFA anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 231,57 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) ,02 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz ,95 21 Munkabérek közterhe Munkabér 3 Dolgozók 356,40 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma ,35 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg ,12 24 Élelemezési üzem költsége ,25 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: ,58 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei ,66 27 Mosoda üzem költségei ,82 Összes segédüzemi költség ( ) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, oszlopokra is vonatkozik! 29 Egyéb közvetlen költség ,53 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) ,38 31 Összesen közvetlen költségek ( ) ,75 32 Üzemi általános költségek ,48 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) ,23 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések ,28 35 Intézményi általános költség ,41 36 Ellátás teljes önköltsége ( ) ,92 37 Beruházási célú kiadások ,38 38 Kiadások mindösszesen (36+37) , Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 148, ,00 909,85 161

162 INTÉZMÉNY megnevezése: FENNTARTÓ: EGYÉB NONPROFIT SZERVEZETEK száma: Összesen gondozási napok száma 2010: Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg Előírás - Befolyt Felmérésben részt vevő lakók száma AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) ,42 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") ,19 5 Személyi térítési díj ,47 6 Adományok ,48 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, 80 0 ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) ,37 8 Pályázati (idegen)források ,78 9 Egyéb bevétel ,96 10 Bevételek összesen (3-9- ig) ,67 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések) ,35 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) ,96 14 Gyógyászati segédeszközök 674 3,10 15 Közmű díjak ,56 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 224,79 17 Egyéb anyagköltség oszlopból kiemelt költség, adat 396,24 18 Vissza nem igényelhető ÁFA anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 186,11 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) ,77 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz ,93 21 Munkabérek közterhe Munkabér 3 Dolgozók 558,52 Munkabér Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma ,44 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg ,35 24 Élelemezési üzem költsége ,82 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: ,44 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei ,45 27 Mosoda üzem költségei ,36 Összes segédüzemi költség ( ) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, oszlopokra is vonatkozik! 2 004,97 29 Egyéb közvetlen költség ,61 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) ,58 31 Összesen közvetlen költségek ( ) ,79 32 Üzemi általános költségek ,00 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) ,79 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések ,92 35 Intézményi általános költség ,26 36 Ellátás teljes önköltsége ( ) ,96 37 Beruházási célú kiadások ,97 38 Kiadások mindösszesen (36+37) , Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 31, ,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 86. táblázat 162

163 INTÉZMÉNY megnevezése: PROFIL: FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK OTTHONA száma: Összesen gondozási napok száma 2010: Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) + Előírás - Befolyt 616 Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) ,48 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") ,34 5 Személyi térítési díj ,06 6 Adományok ,84 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) ,16 8 Pályázati (idegen)források ,09 9 Egyéb bevétel ,12 10 Bevételek összesen (3-9- ig) ,09 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések) ,41 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) ,43 14 Gyógyászati segédeszközök ,67 15 Közmű díjak ,45 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 144,68 17 Egyéb anyagköltség oszlopból kiemelt költség, adat 170,60 18 Vissza nem igényelhető ÁFA anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 278,70 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) ,52 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz ,83 21 Munkabérek közterhe Munkabér 3 Dolgozók 543,84 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma ,68 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg ,74 24 Élelemezési üzem költsége ,24 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: ,44 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei ,71 27 Mosoda üzem költségei ,87 Összes segédüzemi költség ( ) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, oszlopokra is vonatkozik! 1 395,55 29 Egyéb közvetlen költség ,44 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) ,99 31 Összesen közvetlen költségek ( ) ,19 32 Üzemi általános költségek ,78 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) ,97 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések ,86 35 Intézményi általános költség ,72 36 Ellátás teljes önköltsége ( ) ,55 37 Beruházási célú kiadások ,73 38 Kiadások mindösszesen (36+37) , Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 91, ,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 87. táblázat 163

164 INTÉZMÉNY megnevezése: Összesen gondozási napok száma 2010: PROFIL: HAJLÉKTALANOK OTTHONA Összesen élelmezési napok száma száma: Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! érték e/ft MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft beszámoló 1 ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) Megnevezés (könyvviteli Záró- Egy zárlat)szerint Nyitó egyenleg gondozási + Előírás - Befolyt egyenleg (hátralék) naprajutó december 31. = (4+5-6) adatok BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral ,66 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") ,31 5 Személyi térítési díj ,65 6 Adományok ,17 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) ,94 8 Pályázati (idegen)források ,26 9 Egyéb bevétel ,38 10 Bevételek összesen (3-9- ig) ,36 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések) ,23 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, ,35 14 Gyógyászati segédeszközök 35 0,77 15 Közmű díjak ,61 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 450,03 17 Egyéb anyagköltség oszlopból kiemelt költség, adat 1 051,72 18 Vissza nem igényelhető ÁFA anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 439,26 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól ,74 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz ,94 21 Munkabérek közterhe Munkabér 3 Dolgozók 1 018,27 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma ,21 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg ,25 24 Élelemezési üzem költsége ,85 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: ,30 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei ,00 27 Mosoda üzem költségei ,00 Összes segédüzemi költség 28 ( ) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is ,10 29 vonatkozik! Egyéb közvetlen költség ,00 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) ,10 31 Összesen közvetlen költségek ( ) ,05 32 Üzemi általános költségek ,00 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) ,05 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések ,93 35 Intézményi általános költség ,71 36 Ellátás teljes önköltsége ( ) ,69 37 Beruházási célú kiadások ,65 38 Kiadások mindösszesen (36+37) , Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 155, , ) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 88. táblázat 164

165 11.3 III. VÁLTOZAT ÁPOLÁSI- GONDOZÁSI SZÜKSÉGLET KÖLTSÉGIGÉNYEINEK VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN FELADAT, ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉG, TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE 1. A vizsgálat elvégzésének lépései, módszerek 2. Tapasztalatok, összegzés, felmerült problémák, megoldások. 3. Kontroll ápolás-gondozási idők kiszámítása, módszerek Tevékenységlistát készítettünk, külön feltüntetve a tevékenység ápolási, illetve gondozási mivoltát. 165

166 Hotel ágynemű csere katéter behelyezése levegőztetésre Ágyneműcsere Katéter gondozása felkészítés(foglalkozt agresszív-zavart, vagy fekvő Környezet rendben tartása atáson kívül) nyár ágyneműcsere Környezet rendben levegőztetésre Anus pre gondozás tartása felkészítés( Ápolási terv zavart foglalkoztatáson készítése Mentális áll. Kontroll kívül) tél Tisztálkodás (Borotválás, fésülés, fogmosás és szájápolás) Csoportfoglalkozáso k fejlesztőrehabilitációs! Decubitus kezelés Decubitus megelőzés Mentális áll.felmérése első miért nézni öltöztetés zavart Sebkötözés Segítő beszélgetés Súlymérés WC használat (Szoba hospitalizálás kirögzítés, zavart betegné terápiás céllal kiültetés hevederrel rögzítve gondozási adminisztráció ápolási adminisztráció Etetés előkészítéssel pépes, lassú WC, ágytál) segítség és tisztítás alkalom Étkezés előkészítés Szondatáplálás segítséggel, Tisztázás alkalom komoly segítség, egyéni felügyelet étkezés előkészítés, felügyelet Fürdetés fürdetés zavart Gondozási terv első alkalom Vércukorszint mérés Vérnyomás mérés Vérvétel Infúzió bekötés Infúzió átközés Beöntés oxigén th. Gondozási terv tu. fájdalom csill további vizelet vizsgálat Gyógyszer adagolás, adminisztráció Gyógyszerbeadás, bevétel orvosi vizsgálat EKG Vizsgálat (vizit) Gyógytorna, fizikoterápia váladékszívás(nem kanülös) Folyadékpótlás 166

167 Piros ápolás, mentálhigiénés, illetve orvosi tevékenység Zöld gondozási tevékenység A tevékenységekhez definíciókat, algoritmusokat (protokoll) vontunk. Az algoritmusokat, az egységes értelmezés érdekében, szükség szerint rövid, tömör magyarázatokkal egészítettük ki. A tevékenységekhez, elvégzési időt rendeltünk. (stopper). A tevékenység végzésének kivitelezésével, gyakorlott, a feladatot és a gondozottat egyaránt jól ismerő, legalább átlagos képességű szakszemélyzetet bíztunk meg. Kontrolláltuk az általunk mért időket. A tevékenységeknél, általunk mért idők, az előkészítés, illetve az átfedések leszámítása nélkül gyakorlatilag megegyeztek, a korábban elvégzett (négy magyarországi intézmény bevonásával készített) "ápolási idő felmérés" átlagos eredményeivel. Két esetben észleltünk nagyobb eltérést, az egyik a segítő beszélgetés, a másik a katéter gondozása volt. A segítő beszélgetés definíciója nehézkes, az ellátók rendkívül tágan értelmezték, gyakorlatilag a szaktevékenység nélküli idejükben történő beszélgetésekre használták, így saját maguk előtt is el tudtak számolni a műszakban töltött idejükkel. Ezért a tevékenységet szűkítettük, a definíciót pontosítottuk. Katéter gondozás. A korábbi tanulmányban mért idő, gyakorlatilag a katéter behelyezéssel egyezett meg. A katéter gondozás, az-az a napi rutin feladatok a katéteres beteg körül, ennél lényegesen kisebb értéket mutatnak. A tevékenységet két külön egységre bontottuk, és így mértük a továbbiakban az időt. 167

168 A vizsgálat szubjektivitását, az intézmények közötti különbségek adták. A felmérésnél, megítélésem szerint, szükség van egy állandó személyre "kérdező", aki folyamatosan rákérdezésekkel ellenőrzi, hogy az adott tevékenységek gyakoriságának megállapításánál, a tevékenységet elvégző, és gyakoriságát megadó kolléga, helyesen értelmezi a definíciót. Gyakoriság vizsgálat. Megvizsgáltuk, hogy adott tevékenységet, az adott Gondozottra nézve, milyen gyakran végezték el az elmúlt 6 hónapban. Ebből az értékből napi gyakoriságot számoltunk. Tehát egy alkalommal, 10 napon keresztül, napi 1000ml infúziót kapott Gondozott esetében, az inf átkötés (1000ml-es kiszereléssel számolva) 10darab-182,5 nap alatt.= 0,057darab/Gondozott/die. Infúzió bekötés, 3 naponta branülcsere esetében 4szúrás 182,5 nap alatt =0,0219alkalom/Gondozott/die A gyakoriság meghatározásánál, az ápolási és gondozási dokumentációkat, illetve a Gondozott ellátását végző személyzet tapasztalatát vettük fugyelembe. (Iratáttekintés, kikérdezés, személyes meggyőződés) Az anyagköltségeknél átlagos beszállítói árakkal kalkuláltunk, a vényköteles termékeknél a beteg által fizetett összeget vettük figyelembe. Külön kalkulációt végeztünk vény köteles termékek esetében teljes árral (2011. március havi patikai árlista) A használt eszközök esetében az elhasználódásuk gyakoriságát, illetve vény köteles eszközök esetében a kihordási idejüket vettük alapul. Amennyiben lehetett, az anyagköltséget tevékenység egységre bontottuk. Amennyiben ez nem volt lehetséges, napi költséget határoztunk meg. (1 darab katéter behelyezése. 1 zsák infúzió 168

169 bekötése, 1 alkalom pelenkázás, 1 alkalom folyadékpótlás)(1 napi kerekesszék, bot, járókeret stb.- használat) Az eredményeket, ellátottanként, excell táblázatban dokumentáltuk Külön meghatároztuk az ápolási, és külön a gondozási időt és költségeket. Minden Gondozott esetében HGCS adatlapot is kitöltöttünk, így ezen eredmények összevethetők. Tapasztalatok, összegzés. Négy, egymástól különböző profilú intézményben vizsgáltuk a gondozottak ápolás-gondozási tevékenységeire szánt időt és költséget. 1. intézmény Tiszta profilú demens ellátó intézmény, mintaszám 80 fő (83 gondozott közül, a vizsgálat során intézményben tartózkodók) 2. intézmény Vegyes profilú, egyik szárny fennjáró, inkább gondozási szükségletekkel bíró idős csoportból áll, másik szárny közepesen súlyos és néhány súlyos demenciával küzdő időből. Mintaszám 15 fő (50 fő közül véletlenszerűen) 3. intézmény Fennjáró idősek apartman rendszerű ellátása, mely inkább gondozási tevékenységeket foglal magába. Bár hivatalosan van súlyos demencia igazolással bíró 12 ellátott, ennek ápolásgondozási nyomait nem tapasztaltuk, így ez az intézmény tekinthető tiszta profilú gondozási intézménynek. minta 20 fő (37 fő közül véletlenszerűen) 4. intézmény Vegyes profilú, közepesen súlyos és súlyos demenciával küzdőket, és közepes, illetve fokozott ápolási igényű 169

170 Gondozottakat lát el. ellátotti létszám 70 fő, (minta 25 fő véletlenszerű) Vizsgálat során tapasztalt problémák. Ápoló- Gondozó személyzet akkor is kitölti (munkával) a munkaidejét, ha nincs nehéz fizikai, vagy szakmai munkát igénylő ellátott, és akkor is, ha folyamatos, koncentrált szaktevékenységet végez. A zömmel fennjáró, nem inkontinens, nem zavart gondozottakkal foglalkozó személyzet, pont annyira érezte magát leterhelve, mind a demens ellátásban dolgozók. (csak ez utóbbi esetben a leterheltségnek szemmel látható jelei is voltak) Egyetlen helyen sem ismerték el a személyzet tagjai, hogy sűrűn tartanának szünetet, vagy beszélgetnének, cigiznének stb.- munka közben. Rendkívül különböző módon értelmezték a tevékenységeket, még abban az esetben is, ha ezeknek pontos definícióját megfogalmaztuk és átadtuk. (pl.- abban az intézményben ahol csak fennjáró idősek voltak azt is folyadékpótlásnak tekintették, ha figyelmeztetni kellett a Gondozottat a folyadékbevitelre, a kizárólag súlyos demenciával küzdők ellátása esetén a csőrös pohárból történő fizikai itatást sem tekintették folyadékpótlásnak, kizárólag a fecskendős itatást vagy az infundálást) A kapott információk szerint, 2 intézményben a jogi szabályozásban foglalt szakmai minimumlétszám szerint alkalmaztak szakszemélyzetet, 1 intézményben a szakszemélyzet létszáma ezt meghaladta. Szinte minden esetben beleszámították a gondozott ellátásába, a felkészülési időt, akkor is, ha azt nem egy, hanem sok gondozott 170

171 esetében egyszerre végezték. (pl.- vérnyomásmérés, minden esetben odament, kivette, visszavitte a műszert, pelenkázás, egyenként összeszedte a szükséges eszközöket, majd elpakolta a hulladékokat, étkeztetés, egyenként konyhára megy, elhozza, majd egyenként viszi vissza a szennyes edényt, stb.-) Az átfedést mutató tevékenységeket, minden helyen figyelembe vették (pl. mobilizálás kiültetés, öltöztetés, levegőztetés, torna, foglalkozásra eljuttatás, folyadékpótlás, étkezések közben történőt külön számították, de az étkezések idejébe is belevették stb.-) Gyakran számítottak időt olyan tevékenységekre, amit nem a szakszemélyzet végez (hajápolás, manikűr pedikűr olyan gondozottnál, aki fodrászhoz, pedikűröshöz jár, környezet rendbetétele akkor is, ha ezt a takarító csinálja naponta) Orvosi vizsgálat anomáliái (fennjáró intézményben ide számolták azt az időt, amikor a gondozott önállóan elsétált a háziorvosi rendelőbe, demens intézményben viszont nem számolták ide az intézményi orvos vizsgálatait /valószínűleg azért mert az úgy is ott van /) A segítő beszélgetést más aspektusban használták (fennjárók ellátása esetén a gondozó ráért és napi percet beszélgetett, csak úgy a Gondozottal, ami rendkívül fontos feladat, de ebben az esetben az eredményt súlyosan torzíthatja, hiszen demens ellátás esetén erre nem lévén reális idő, csak a gondozott verbális megnyugtatását, illetve a hozzátartozók lelki segítését tekintették ide sorolandónak.) Azonos gondozott (egyik intézményből áthelyezéssel átkerült a másik intézménybe) megítéltetése rendkívül különböző volt, a tiszta profilú demens ellátó intézmény dolgozói adott gondozottat 171

172 jobb állapotúnak értékelték, önellátási képességét hangsúlyozták, míg a fennjáró gondozottakkal foglalkozó intézményben ugyan azon ellátott súlyos gondozási szükségleteiről és az önellátóképesség hiányáról számoltak be. "Kérdező" felügyelete nélkül, minden intézményben irreális ápolás-gondozási számadatokat kaptunk, a definíciók "laza" értelmezése miatt. Rákérdezésre, a kapott eredmények, reálissá váltak. Mindezeket figyelembe vétele mellett a tevékenységeket alapjaira bontottuk, és kizárólag az egyértelműen mérhető és használható egységeket tartottuk meg. Tehát: A tevékenységek egységekre bontása. Kizárólag a szaktevékenységek idejét vettük figyelembe (a gondozás is szaktevékenység) A figyelembe vett idő nem tartalmazza az előkészítést, kizárólag a betegágy mellett, az adott gondozottal eltöltött időegységet. Egyéni korrekciókra szükség lehet, teret hagytunk a nagy átlagtól jelentősen eltérő eseteknek is. A tevékenységekhez, pontos algoritmusokat, rövid érthető magyarázatokat írtunk. Az így kimaradt idő, bár természetesen fontos, de egyaránt tartalmazhatja a nehéz szakmai munkát, és a nővér-pihenőben zajló kedélyes csevegést, ezért a vizsgálat szempontjából értelmezhetetlen. (alapvetően a kevésbé intenzív munkát végző intézmények adatait fogja mesterségesen közelíteni a koncentráltabb munkát végzők adatai felé. 172

173 Figyelembe vettük, hogy az egy főre fordított idő, nem térhet el az össz dolgozói létszám alapján számított maximális időértékektől: Tehát, a jogi szabályozás maximális betartása mellett: 100 fős intézmény esetén (3. és 4. intézményre használható) 24 fő ápoló-gondozó 2 fő mentálhigiénés munkatárs Heti 4 óra orvos Figyelembe vétele mellett 90,47 perc/gondozott/die Nem vettük figyelembe a szabadságolásokat és a betegségek miatti hiányzásokat, mert a tevékenységet akkor is el kell látni valakinek. (fenti idő azonban nem tartalmazza a pihenőidőt, mosdó illemhely használatot, a közös előkészítéseket, és az egyik helyről a másikra való eljutás idejét!) Az ezt, durván meghaladó intézményi átlagok, nem reális számadatokat tükröznek! 1. és 2. intézményben az alkalmazotti létszám meghaladta a jogszabályi követelményeket. 1. intézmény esetében, 80 gondozottra 24,5 fő ápoló 2,5 mentálhigiénés munkatárs Heti 30 óra orvos Figyelembe vétele mellett: 120,3 perc/gondozott/die 173

174 2.Intézményben 50 gondozottra 13 fő ápoló 1fő mentálhigiénés munkatárs Heti 20 óra ovos Figyelembe vétele mellett: 100,533 perc/gondozott/die KÖLTSÉG ELEMZÉS Költség elemzésünket az Estikék Idősek Otthonán kívül még három környékbeli idősek otthonára is kiterjesztettük, ahol beteg adatfelvételt végeztünk. Mind a négy intézmény közel azonos intézményi térítési díjat kér gondozottaitól ezer Ft/hó/fő, mind a négy intézmény átlagos szintű ellátást nyújt, és mind a négy intézmény civil fenntartású, így bevételeik a térítési díjból. és állami normatív támogatásból állnak. Mind a négy intézmény fő közötti létszámú. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a négy intézmény teljes intézményi költsége/fő ugyancsak közel azonos, függően, hogy demens vagy nem demens ellátottról van szó, Ft/nap, között van. Részletes gazdasági adatokba nem kaptunk betekintést, így a másik három intézmény tekintetében nem tudtunk pontos számításokat végezni. De könnyen belátható, hogy a vizsgált négy intézmény között csak az a különbség, hogy költségeik mekkora hányadát használják gondozás ápolás szakápolásra, illetve a fennmaradó rész a hotel költség. Ezért az összehasonlíthatóság miatt, az Estikék Idősek Otthona 4.100,- Ft-os hotelköltségével, valamint az itt kiszámított munkaerőköltséggel kalkuláltunk. Így az ápolás-gondozási költségek az ápolás-gondozási 174

175 idővel, és anyagfelhasználással állnak arányban, és az is egyértelmű, hogy a ráfordítási igényt a gondozottak állapota határozza meg. Hotelköltség számítása bentlakásos intézményben A hotelköltségek számításából abból indultunk ki, hogy minden hotelköltség, ami nem tartozik az gondozás ápolás - szakápolás közvetlen költségeihez. A számításokat az Estikék Idősek Otthona évi mérleghez tartozó rovatszám kivonat alapján készítettük. Így a hotelköltségbe tartoznak: a gondozási ápolási munkákat végző szakszemélyzet kivételével, minden egyéb munkaerőköltség (intézményvezető, gazdasági vezető, konyha, takarítás, mosoda, karbantartás, adminisztráció); az összes élelmezési költség; épület fenntartási és üzemeltetési költségek (bérleti díj, közüzemi díjak, javítás, karbantartás, állagmegóvás,); takarító-tisztító-mosószerek, irodaszerek, bútorok, kis értékű tárgyi eszközök, eszközök amortizációja; bankköltség, könyvelés, épület és eszköz biztosítás, szállítás, beszerzés egyéb költségek. Az éves hotel költségből 79 fő gondozottra (2010. évi átlagos gondozotti létszámunk), és 365 napra vetítve számítottuk a hotel költség/nap/fő értéket. Fentiek alapján az intézményi hotel költségünk: ,-Ft/év ,- Ft/nap 4.100,- Ft/fő/nap Munkaerő költsége Ápolási - Gondozási munkaerő költség számítása négy munkakörivégzettségi szakdolgozói kategóriára történt: 175

176 ápoló gondozó: középiskolai végzettség nélküli ápolók, szociális ápolók, gondozók szakápoló: műszakvezetők valamint mentálhigiénés - rehabilitációs foglalkoztatók (e.ü. szakápolók, valamint rehabilitációs tevékenység terapeuták, mentálhigiénés végzettségűek) intézményrészleg vezető: felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy iskoláját végző, vezetői munkakörű (diplomás ápoló, pedagógus, jogász) orvos: szakorvosi számlás rezsióradíj A munkaerő költségek számítása: Vettük a kategóriára jellemző Közalkalmazotti bértábla szerinti átlagos besorolási bért, ez ápoló-gondozók esetén C5 (szakképzett minimálbér ,-), szakápolók esetén E7, műszakvezetőknek ezen kívül számítottunk havi vezetői pótlékot. Ehhez jön az ágymelletti pótlék ,- Ft, délutáni pótlék 15+5%, ami a havi fix bér. Intézményrészleg Vezetők esetén havi bruttó ,- Fizetéssel kalkuláltunk. Ehhez jön még a Teljesítmény Értékelési Rendszer szerinti havi mozgó bér kategóriánként ,-; ,-; ill Ft, és a 13. fizetés egy hónapra eső része. Előzőeket összeadva kapjuk a havi bruttó bért, ehhez hozzáadjuk a munkáltatói adó és járulékbefizetéseket, megkapva a havi munkáltatói bérköltséget. Ehhez jön még az átlagos munkába járási költségtérítés, a meleg étkezés költsége, megkapva a rendszeres havi munkaerő költséget. Fenti költségekhez, még a munkaerő egyéb közvetlen éves költségeit adtuk hozzá: munkaruha (2 nadrág, 2 köpeny, 5 póló, 1 papucs), tanulmányi költségek, éves munkaegészségügyi vizsgálat, szakmai 176

177 felelősségbiztosítás. Az éves költségből 12-vel osztva a havi költséget, a havi költséget 174-el osztva az óra költséget, és az óra költséget 60-al osztva a perc költséget kaptuk. Munkáltatói összes költség/év/fő Munkáltatói összes költség/hó/fő Munkáltatói összes költség/h/fő Munkáltatói összes kts./perc/fő Gondozó szakápoló vezető orvos ,67 31,98 40,92 133, táblázat EREDMÉNYEK 1.Intézmény minta 80 fő Érték/Gondozott/die Ápolásra fordított idő Gondozásra fordított idő Teljes ráfordított fordított idő Ápolási költség 37,79 81,96 119,75 perc 1729, , ,02 Ft Gondozási költség Teljes ápolás-gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 133,4 % Dolgozói létszám alapján maximálisan ráfordítható idő 120,5 perc/gondozott/die Munkahatékonyság 99,3% Mely a szakszemélyzet súlyos leterheltségét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. 177

178 Hotelköltség + ápolási- gondozási költség = 7868,02 Ft/Die 2. intézmény minta 15 fő Érték/Gondozott/die Érték=PercÁpolásra fordított idő Gondozásra fordított idő Teljes ráfordított fordított idő Érték=Forint Ápolási költség 24,83 64,35 89,18 perc 1299, , ,72 Gondozási költség Teljes ápolás-gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 107,7 % Dolgozói létszám alapján maximálisan ráfordítható idő 100,5 perc/gondozott/die Munkahatékonyság 88,73 % Mely a szakszemélyzet jelentős leterheltségét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. Hotelköltség+ápolási- gondozási költség = 7039,72 Ft/Die 178

179 3. intézmény minta 20 fő Érték/Gondozott/die Érték=PercÁpolásra fordított idő Gondozásra fordított idő Teljes ráfordított fordított idő Érték=Forint Ápolási költség 8,64 38,25 46,895perc 336, , ,94 Ft Gondozási költség Teljes ápolás- gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 100% Dolgozói létszám alapján maximálisan ráfordítható idő 90,47 perc/gondozott/die Munkahatékonyság 51,83 % Mely a szakszemélyzet enyhe leterheltségét, esetleg munkaerő feleslegét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. Hotelköltség + ápolási- gondozási költség = 5385,94 Ft/Die 4. intézmény minta 25 fő Érték/Gondozott/die Érték=PercÁpolásra fordított idő Gondozásra fordított idő Teljes ráfordított fordított idő Érték=Forint Ápolási költség 17,28 60,68 77,96 perc 904, , ,44 Ft Gondozási költség 179

180 Teljes ápolás-gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 100 % Dolgozói létszám alapján maximálisan ráfordítható idő 90,47 perc/gondozott/die Munkahatékonyság 86,17% Mely a szakszemélyzet közepesen erős (reális) leterheltségét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. Hotelköltség + ápolási- gondozási költség = 6587,44 Ft/Die Egyéni Gyógyszerköltségeket nem számítottunk, mivel 1. intézmény minden gyógyszert, segédeszközt és kötszert ingyenesen nyújt Gondozottaknak. 2. intézmény gyógyszerek egy részét, kötszert ingyenesen, gyógyszerek egy jelentős részét és segédeszközt térítés ellenében nyújt Gondozottaknak. 3. intézmény minden gyógyszert, kötszert és segédeszközt térítés ellenében nyújt. 4. intézmény a gyógyszerek túlnyomó többségét, kötszert ingyenesen, segédeszközt térítés ellenében nyújt Gondozottaknak. Illetve a fenti négy intézmény közül, egyetlen intézmény sem rendelkezett naprakész kimutatással az elmúlt 6 hónap adatai alapján, az egyénekre fordított gyógyszer kiadásaikról, kizárólag intézményi szinten voltak adatok. 180

181 Hotel ágynemű csere agresszív- Ágyneműcsere zavart, vagy fekvő ágyneműcsere Anus pre gondozás Ápolási terv készítése Tisztálkodás (Borotválás, fésülés, fogmosás és szájápolás) Csoportfoglalkozások fejlesztő-rehabilitációs! Figyelem, kritikus értelmezéss! Decubitus kezelés Ágynemű rendes cseréje, átlagos szennyeződés során, fennjáró Gondozott esetében. Saját tulajdonú ágynemű használata mellett. Végzi: takarító személyzet, vagy gondozó. Erősen szennyezett, szennyezett ágynemű cseréje, fekvő, nem kiültethető, a művelet során mindvégig az ágyban tartózkodó Gondozottnál, vagy zavartsága miatt a műveletet akadályozó Gondozott esetében. Intézményi textília használata mellett. Végzi: Gondozó Erősen szennyezett, szennyezett ágynemű cseréje, fennjáró, vagy a művelet elvégzése során, nem az ágyban fekvő Gondozott esetében. Intézményi textília használata mellett. Végzi: Gondozó Sztómaterápi protokoll szerint Végzi Ápoló Protokoll szerint (minden módosítás, változtatás, külön alkalomnak számít, a felülvizsgálat nem számít külön alkalomnak) Végzi: ápoló, Protokoll szerint (csak a teljes folyamat elvégzését számoltuk, nem számít tevékenységnek, ha az eszközök összekészítésénél igényel segítséget az ellátott) Végzi: Gondozó Fejlesztő, vagy rehabilitációs foglalkozás, ahol a terapeuta, vagy foglalkoztató aktív tevékenységet végez. Vagy intézményi szervezett programok. Nem tartozik ide, a Gondozottak kártyázása, dominózása, vagy felügyeletet nem igénylő egyéb szabadidős tevékenysége, illetve olyan közösségi tevékenység, mely során az éppen arra járó személyzet ránéz a Gondozottakra! Végzi mentálhigiénés vagy terapeuta, vagy foglalkoztató protokoll szerint Végzi ápoló 181

182 Decubitus megelőzés Kritikus értelmezés! Etetés előkészítéssel pépes, lassú Étkezés előkészítés segítséggel, komoly segítség, egyéni felügyelet étkezés előkészítés, felügyelet Fürdetés Fürdetés zavart Gondozási terv további Gyógyszeradagolás, adminisztráció Protokoll szerint (decu párna, ágymatrac, gyopár p.sor használata egy egységnek számít., megelőző krémezés, solutio használata szintén egy egység, Kizárólag megelőzési céllal végzett mozgatás, mobilizálás alkalmanként egy egység-figyelem, ha levegőztetjük, kiültetjük étkezéshet, foglalkozáshoz, fürdetéshez stb.- az nem mobilizálás!) Végzi ápoló A legnagyobb időigénnyel bíró étkeztetés, etetés, nyelészavarral küzdő, nehezen etethető, vagy compliance hiánya miatt nehezen etethető Gondozott esetében. Azok az esetek ahol félrenyelés kockázata miatt szívó jelenléte szükséges, vagy szívószálac, cumis-üveges, fecskendős etetés, illetve komoly ellenállást kifejtő Gondozott etetése) Végzi Gondozó Az étel elfogyasztásában is segítséget igénylő Gondozott etetése. Együttműködő, vagy részlegesen együttműködő Gondozott esetében. Végzi Gondozó Étel előkészítését, felaprítását, esetleg elfogyasztásnál mérsékelt segítséget igénylő Gondozott. Nem tartozik ide az étel kitálalása, asztal leszedése stb. Végzi Gondozó Protokoll szerint ( a lemosás,például tisztázás után nem számít ide! Kizárólag a kádfürdő, vagy zuhany) Végzi Gondozó Protokoll szerint (ágyfürdő, nem lemosás, hanem protokoll szerinti ágyfürdő! Illetve komoly ellenállást tanúsító Gondozott zuhany vagy kádfürdője) Végzi Gondozó Protokoll szerint Végzi Team Gyógyszerelés személyre bontva, változtatás kivitelezése és a fentiekkel együtt járó adminisztráció. Protokoll szerint Ápoló 182

183 Gyógyszerbeadás, bevétel Gyógytorna, fizikoterápia Folyadékpótlás Kritikus értelmezés! Protokoll szerint Ápoló mozgásterápia, gyógytorna, fizikoterápia Mozgásterapeuta (gyógytornász, fizikoterapeuta, v. fiz.ter.assz., rechab. tev. terapeuta) Protokoll szerint. Nem tartozik ide, amikor bíztatjuk a gondozottat folyadékbevitelre, vagy viszünk neki inni, vagy kezébe adjuk a poharad, de annak tartalmát önállóan issza meg. gondozó végzi. Csőrős pohárból, kortyonként itatás, szívószálas itatás, fecskendős itatás tartozik ide. katéter behelyezése Katéter gondozása Környezet rendben tartása Környezet rendben tartása zavart Mentális áll. Kontroll Mentális áll.felmérése (évi) miért kell??? Elég az alkalom és a gyakoriságot kell csak nézni Öltözetés öltöztetés zavart Sebkötözés protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló Nem takarítási célzatú rendrakás. gondozott ágyának, környezetének megigazítása, gondozott utáni kisebb rendezkedés Végzi Gondozó Agresszív, agitált, állapota miatt ellenálló, nem együttműködő gondozott körüli fenti teendők. Végzi Gondozó Protokoll szerint Végzi mentálhigiénés team Protokoll Végzi mentálhigiénés team szerint (az öltöztetés és az esti vetkőztetés egy alkalomnak számít, minden további folyamat, további egy alkalom) protokoll szerint végzi gondozó Agresszív agitált, nem együttműködő gondozott öltöztetése végzi gondozó protokoll szerint végzi ápoló 183

184 Segítő beszélgetés Rendkívül kritikus értelmezés! Súlymérés WC használat (Szoba WC, ágytál) segítség és tisztítás (napi) Szondatáplálás Tisztázás Vércukorszint mérés Vérnyomásmérés Vérvétel Infúzió bekötés Infúzió átközés Beöntés oxigén th. tu. fájdalom csill vizelet vizsgálat orvosi vizsgálat EKG Vizsgálat (vizit) váladékszívás(nem kanülös) levegőztetésre felkészítés(foglalkoztatáson kívül) nyár gondozott verbális megnyugtatása. Hozzátartozó verbális megnyugtatása. Nem tartozik ide az élettörténetek megismerése, a családról, hogy létről érdeklődés, tehát ez nem beszélgetés, hanem a pszichés egyensúly nem farmakoterápiás módszerekkel történő helyreállítása. Protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi orvos v. diplomás ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi orvos protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi dipl. ápoló+orvos protokoll szerint végzi ápoló Teljes segítséget igénylő, önállóan nem öltöző, közlekedésnél kerekesszéket vagy járókeretet igénylő Gondozott esetében, ruházat kiegészítése, és levegőre kikísérés, csoportos felügyelettel Végzi gondozó 184

185 levegőztetésre felkészítés(foglalkoztatáson kívül) tél hospitalizálás kirögzítés, zavart betegnél terápiás céllal kiültetés hevederrel rögzítve gondozási adminisztráció ápolási adminisztráció Teljes segítséget igénylő, önállóan nem öltöző, közlekedésnél kerekesszéket vagy járókeretet igénylő Gondozott esetében ruházat feladása, levegőre kikísérés, visszakísérés és levetkőztetés visszakísérés és levetkőztetés csoportos felügyelettel. Végzi gondozó kórházi ellátást igénylő rosszullét esetében, a gondozott felkészítése a hospitalizálásra protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi gondozó mobilizálási céllal történt kiültetés, biztonsági hevederrel rögzített gondozott esetén helyi gyakorlat szerint helyi gyakorlat szerint 185

186 12. DISZKUSSZIÓ Mit szeretnének a kliensek? minél tovább saját lakókörnyezetben élni, ehhez megfelelő szolgáltatásokat igénybe venni (egészségügyi, szociális, lakáskarbantartási, közösségi támogatás) önbecsülésüket fenntartani, megőrizni, nem válni kiszolgáltatottá, elkerülni a stigmatizáltságot, és hasznosnak érezni magát a környezetében biztonságot, megbecsülést, egyenlő hozzáférést a szolgáltatásokhoz, tanácsot, támogatást az életvitelben az idős ember nem szeretne intézményben élni (egészségügyi-szociális) sem tartósan, sem átmenetileg, ugyanakkor romló fizikális és pszichés funkciói miatt egyre több segítséget igényel és rákényszerül erre önálló döntési jogának tiszteletben tartása mellett választhasson a számára elérhető formák és szolgáltatások közül. Mit nyújt mindehhez az ellátórendszer? Jelenleg az ellátások széttagoltak, színvonaluk egyenetlen: a hozzáférés nem azonos mértékű az ország területén. Jellemző a párhuzamos, nem összehangolt ellátás; ugyanazt az ápolási tevékenységet ugyanannál a páciensnél gondozottnál végezheti a körzeti közösségi ápoló, szociális gondozó-ápoló, otthoni szakápoló, átmeneti és tartós bentlakásos szociális intézmény, krónikus ápolási osztály dolgozója, eltérő finanszírozási feltételek és szakmai elvárások mellett. Mindkét ellátórendszerben előfordulnak rendszer-idegenek, szociális indokból 186

187 kórházban fekvők, tartós ápolási szükségletű betegek a szociális intézményekben. A finanszírozás mindkét ágazatban alultervezett, a szűkös források feletti huzakodás folyik.. Az az integrált szociális és egészségügyi ellátórendszer, melynek egyértelmű célja lenne a személyre szabott, otthon-közeli ellátás és a nappali ellátó centrumok létrehozásának szakmai támogatása nem alakult még ki. Melyek a felmérés tapasztalatai? A bentlakásos szociális intézményekben élők adatfelvételi mintáinak elemzéséből látszik, hogy 50% feletti azoknak a száma, akik napi életvitelükben, az étkezés és személyi higiéné területén tevőleges segítségre szorulnak. Ennél alacsonyabb gondozási függőség csak a szenvedélybetegek és hajléktalanok tartós gondozását végző intézményekben van: itt viszont egyértelmű az intézményi ellátás szociális indikációja. A személyközi kapcsolatrendszer működése során, tájékozódásban, helyzetnek megfelelő viselkedésben és kommunikációban az otthonban lakók 35%-nál közepesen vagy ennél súlyosabban vannak zavaraik, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapi életvitelük során elérhető aktivitási szintjük alakulását. Ez jelentős többletfeladatot, megnövekedett időtényezőt jelent az ott dolgozó szakszemélyzet számára. Az alapápolási feladatokban szintén időigényes tevékenységet jelent az inkontinenciával élők ellátása, amelyben a felmérések alapján 50%- ban közepesen, illetve ennél súlyosabban érintettek az otthonban élők! Ennek fontos jelentősége van az intézményi gazdálkodás területén is, a segédeszköz megvásárlásában, a decubitus prevencióban, az idős emberek önellátási, önértékelési problémáiban. 187

188 Fontos az együttműködés az egészségügyi ellátórendszerrel ezen a területen is, hiszen a korábbi életévekben megkezdett prevenció késleltetheti a súlyosabb és nehezen kezelhető inkontinencia kialakulását, ha az idős ember mentálisan alkalmas a preventív tevékenységekben való részvételre. A másik probléma, amely befolyásolja az inkontinencia kialakulását, a személyzeti létszám nem megfelelősége (sajnos bevált gyakorlat, hogy a kevésbé súlyos inkontinens beteget is bepelenkázzák, ill. az állandó katéter viselés sem ritka: nem szakmai, hanem gazdaságossági megfontolásokból.) A hely és helyzetváltoztatás 20%-ban nehezített, az idősek mozgásszervi betegségei, az elhasználódás, kopás, degeneratív elváltozások kezelésében nagyon nagy szerepe van a fizioterápiának, gyógytornának, mint azt a felmérés is igazolja, hogy 44%-os a nyújtott segítség. Az időben elkezdett és rendszeresen végzett mozgásterápia nagyban hozzájárul a fizikai és szellemi aktivitás megőrzéséhez, az önellátási képesség fenntartásához, és a társas kapcsolatok működéséhez. Ez pozitívan befolyásolja az otthonban élők életét, de ehhez szükséges, hogy megfelelő óraszámban, és megfelelő költségek biztosításával ez a tevékenység a kiemelten támogatottak közé tartozzon. A mozgással összekapcsolt rehabilitáció jelentősége is kiemelendő, hiszen a stroke, szív-érrendszeri megbetegedések által kialakult, és már nem visszafordítható állapotok esetében is a fizikális készségek javítása megelőzheti a szövődmények kialakulását (decubitus, izomsorvadás, kontraktúrák kialakulása, elhízás). Itt még az ergoterápia, szociális és munkaterápia jelentőségére is fel kell hívni a figyelmet, hiszen ezek 188

189 bérköltség megtakarítása, forráshiány miatti elhagyása az idősek életminőségét negatívan befolyásolja. A látás-hallás élettani romlása a kor előrehaladásával törvényszerű, viszont a dependencia mértéke, a közösségi élet és az egyén önértékelése szempontjából szintén kiemelt jelentőségű. A közösségi tevékenységben az érzékszervi funkciók romlása miatt részt nem vevők kirekesztődése problémát hordoz magában, mert a funkcióvesztéssel párhuzamosan szomatizálódó, medikalizálódó problémák kerülnek előtérbe. Azért, hogy kellő figyelemben részesüljenek a gyengén látók, hallók egyéb más betegségtünetekkel is megpróbálják magukra vonni a figyelmet, hiszen a közösséghez tartozás számukra is fontos dolog. Másik lehetőség,hogya kommunikációs problémák sokasodása miatt vonatkoztatásos tüneteik jelennek meg,esetleg teljesen izolálódnak, annak minden negatív előjelű hatásával együtt. Ezért ezt az állapotváltozást megfelelő súllyal kell kezelni, segédeszköz ellátás területén, közösségi foglalkozások szervezésekor, és időben elkezdett terápiás segítség nyújtásával. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az alkalmazkodási képesség korral járó csökkenése jelentős problémát okoz a segédeszközök használatánál is: így idős korban a látáshallásvesztés a többi funkció romlásával együtt a dependenciát exponenciálisan növeli. Életvezetésében segítséget illetve állandó felügyeletet igényel a bentlakásos intézményekben lakók 72%-a, ez az a populáció, akik a lakókörnyezetben nyújtott ellátások jelentős javulása esetén is intézményre szorulnak. Már az első HGCS elemzéskor felmerült, hogy vannak és figyelembe kell venni bizonyos kiemelt szempontokat, amelyek az egyébként alacsony HGCS pontszámokat, I-II. besorolást önmagukban 189

190 felülírhatnak. Az idősek esetében ilyen lehet az igen magas életkor: a jelenlegi rendszerben ez a 80 év, vagy bizonyos szociális körülmények. Itt kell azt is kiemelnünk, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében a HGCS besorolás az intézményi ellátást megalapozó tényezők közül csak az egyik. A szenvedélybeteg nem azért van intézményben, mert fizikai gondoskodásra szorul: itt a terápia része az intézményi környezet, ennek megítélése és követése azonban nem a HGCS adatlappal lehetséges. A krónikus pszichiátriai betegek esetében pedig a relapsus, a heveny állapotromlás megelőzését jelentheti a védett, intézményi környezetben élés, a terápiakövetés biztosítása. Az életvezetési képesség károsodottságával, halmozott szociális problémákkal, tönkrement családokkal és anyagi ellehetetlenüléssel találkozunk sok esetben - ezeket a szociális szempontokat, illetve bizonyos súlyos diagnózisokat az un. nagy pszichiátriai kórképek meglétét) az intézményi elhelyezés elbírálásakor illetve fenntartásakor figyelembe kell venni akkor is, ha a beteg remisszióban, aktuálisan kiegyensúlyozottnak látszó állapotban van. A szociális gondoskodásnak és az egészségügyi ellátásnaklegalapvetőbb és legoptimálisabb elve kell, hogy legyen, hogy a kliens ott kapja meg az ellátást, ahol az minőségileg a legmegfelelőbb, akkor, amikor arra szükségük van, és azoktól, akik erre a legfelkészültebbek. Bizonyos szakápolási eljárások végzése, finanszírozása, megszervezése jelentős problémát okoz a bentlakásos intézményekben. Ilyen például a krónikus sebkezelés, decubitus ellátás, sztómaterápia, mesterséges táplálás, volumenpótló infúziós terápia alkalmazása, vénás gyógyszer terápiák, tartós fájdalomcsillapítás, kezelések kivitelezése. 190

191 A szakápolási teendők elemzése 2009-ben azt a furcsaságot mutatta, hogy a szociális intézményekben nagyobb ennek a tevékenységnek az aránya, mint a kórházi ápolási osztályokon (30,6% / 13,5% versus 32,26%/12,4%) miközben a kórházakban az egy ápolási napra jutó költség közel kétszeres (10594Ft/5587 Ft) Az otthoni szakápolás az intézményen belül élők ellátására nem hívható be, holott az ott lévőknek ez a hely az otthonuk, és otthoni szakápolási jogosultság éppen úgy megilleti őket, mint másutt élő sorstársaikat. A jelen helyzet az életvitel szerinti megkülönböztetést jelent a beteg számára. Az intézményből járóbeteg rendelésre, kórházba, kezelésekre szállításokat megszervezni nem egyszerű feladat. A betegszállító szolgálat, mentő időpont beosztása nem veszi figyelembe az idősek vagy fogyatékkal élők szükségleteit, a hosszú várakozási idő miatt, táplálékhiány miatt gyakran kerülnek méltatlanul rossz állapotba azok, akiknek ezt igénybe kell venniük. Megoldásként az otthonok önálló gépkocsi működtetésének lehetősége, elegendő létszám biztosítása (kísérő), illetve a még inkább a szolgáltatások, rendelések helybe hozása helyszíni konzíliumok szervezése lehetne a megoldás mindez azonban a jelenlegi finanszírozással nem oldható meg. A kórházi struktúraátalakítás során létrejött krónikus és ápolási osztályok, kevés és nem elegendően felkészült, gyakran átképzett, a tartós gondozásban tapasztalatokkal nem rendelkező személyzettel rendelkeznek Az időskor jellegzetessége, hogy romlik az alkalmazkodó képesség, a térben és időben való tájékozatlanság (50-60%), a hely- és helyzetváltoztatási korlátozottság még inkább (56%) negatívan befolyásolja. 191

192 Bár a gondoskodás legoptimálisabb az otthon közeli ellátások igénybe vételével, a család részvételével és az ellátórendszer professzionális közreműködésével, vannak és lesznek is olyan állapotok, amikor az intézményi lét nem kerülhető el. Jelen felmérés azt bizonyítja, hogy a bentlakásos intézményekben élők állapota indokolja gondozásukat. fejlesztése. Elengedhetetlen az összefogás és egyeztetés az ágazatok között, mert az szociális és egészségügyi ellátórendszer közös feladata és felelőssége a fentebb vázolt anomáliák kezelése. A felmérés azt bizonyítja, hogy olyan hiányosságokkal kell szembenézni jelenleg szociális gondoskodás során, amely nem méltó sem az ember egyéni igényeihez, sem a társadalom elvárásaihoz. 192

193 13. PERSPEKTÍVA 13.1 SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK Az ellátásra szorulók érdekeinek figyelembevételével szükséges a két rendszerben átjárhatóságot biztosítani a szakemberek és az ellátások vonatkozásában. Az egészségügyben, a folyamatban lévő minimum feltételek újraszabályozásában már nevesítetten helyet kapnak a szociális munkások, gyógy és szociális foglalkoztatók, ergoterapeuták, mint alkalmazandók a speciális ellátások (krónikus, belgyógyászati, ápolási és rehabilitációs osztályokon) területén. A képzési átjárhatóság területén is megkezdődtek a tárgyalások, de ez még várat magára SZAKÁPOLÁSI FELADATOK FINANSZÍROZÁSA A szociális intézményekben elvégzett szakápolási feladatok finanszírozását meg kell oldani, mert sokkal többe kerül a beteg szállítása, hospitalizációs ártalmainak kezelése, és mentális állapotának romlása a megszokott környezetéből való kimozdítása miatt, mint az otthoni szakápolási szolgáltatóval, szerződés keretében történő szakápolási feladatok elvégeztetése és TB finanszírozása. A szociális intézményekben vannak olyan, egészségügyi végzettségű szakápolók, akik ezen feladatok ellátására képesek és készek. Jelen helyzetben az életvitel helye szerint az intézményben élők a szakápoláshoz való hozzáférés tekintetében hátrányosan megkülönböztetett helyzetben vannak! A bentlakásos szociális intézmények szigorú szabályok mentén működnek. Az általuk elvégzett szakápolási tevékenységek semmiben nem különböznek az egészségügyi szolgáltatók ugyanazon szakápolási tevékenységeitől. Ezekben az intézményekben többnyire olyan lakók élnek, akiknek az ellátása otthoni körülmények között már nem 193

194 lehetséges (mentális vagy fizikai állapotuk miatt), minőségi ellátásuk csak intézményben, szakdolgozókkal oldható meg. A törvényi szabályozás is előírja az egészségügyi szakemberek alkalmazását, azaz pl. az ápoló ugyanazzal a végzettséggel dolgozhat egészségügyi és szociális intézményben. Tehát összegezve mindkét ágazatban ugyanazon szakápolási tevékenységek elvégzéséhez ugyanolyan feltételek szükségesek, akkor elvben a díjazás is azonos módon történhet, vagy legalábbis megközelítően. A fentiekből következik, hogy a szociális intézményekben a szakápolási tevékenységek finanszírozását célszerű lenne a járóbeteg vagy kórházi krónikus ellátások finanszírozásához terelni. A jelenlegi szabályozások értelmében a szükséges szakápolási feladatok egy részét ugyan az intézmények minden külön díjazás nélkül elvégezték, azonban egy másik része megjelent az egészségügyi intézmények krónikus, ápolási osztályain vagy egyéb szakrendeléseken (pl. gyógytorna, kúraszerű infúziós terápia, stb.). A finanszírozás ilyen irányban történő változtatása esetén a megnövekedő egészségügyi ellátás pénzügyi forrására fedezetet nyújt az igénybe nem vett egészségügyben végzett ellátás. A szociális intézmények TAJ alapú nyilvántartása alapján könnyen szabályozható és kiszűrhető a kettős finanszírozás HÁZI SZAKÁPOLÁS Amennyiben egy bentlakásos szociális intézményben a jogszabály szerinti megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, legyen lehetséges az intézmény lakói számára a kórházi ellátást kiváltó szolgáltatások helyszíni biztosítása a lakók számára, limitáltan finanszírozott formában. Ehhez nyilvánvalóan korrekt állapotfelmérésre, ellenőrizhető TAJ alapú nyilvántartásra, jelentési kötelezettségre van szükség - ez a HGCS 194

195 bevezetésével megvalósul. A jelenlegi rendelkezésre álló kapacitás bővítést igényel ez azonban a kassza más területein megtakarításként jelentkezhet. Az otthoni szakápolás, mint szolgáltatás célja, hogy a már közvetlen fekvőbeteg ellátást nem igénylő (de a betegségükből eredően még szakápolásra szoruló) betegeket, lakókörnyezetükben lehessen rehabilitálni, kiváltva a drágább egészségügyi intézményi ellátásokat. A lehetséges vizitszámok egy átmeneti állapot kezelésére, megoldására adnak lehetőséget; az idős otthonok lakóinak koruktól, és mentális állapotuktól függően a rehabilitációja sokkal lassabb, időigényesebb feladat, az esetek egy részében nem várható az önálló életvitel helyre állítása. Tehát a szakápolási tevékenység gyakran állandósul, pl. ilyen szakápolási tevékenység lehet a szondán át történő táplálás, a tracheális kanül, állandó katéter cseréje, hólyagöblítés, bizonyos esetekben a gyógytorna, stb. Ezekre az ellátásokra nem nyújt finanszírozást a jelenlegi szabályozás. A harmadik probléma, hogy az otthoni szakápolás elrendelését a háziorvos vagy a javaslat alapján a intézményi orvos rendelheti el egy alkalommal 14 vizit számra. Van azonban a szakápolások között olyan tevékenység is, amely csak egyszeri, vagy néhány esetben szükséges, ezekre felesleges a 14 vizitszámot felhasználni (a kiírt vizitszám adott időszakon belül használható fel, fel nem használása esetén elvész). A fentieket figyelembe véve látszik, hogy az idős otthonokban elvégzett szakápolások finanszírozása az otthoni szakápolás terhére sok problémát vet fel. 195

196 FEKVŐBETEG ELLÁTÁS KRÓNIKUS ELLÁTÁSI FORMA TERHÉRE VÉGZETT SZAKÁPOLÁSI TEVÉKENYSÉGEK Ebben az esetben a szociális intézmények az aktuális krónikus napidíj előre meghatározott százalékának megfelelő finanszírozásban részesülnének, azokra a napokra, amelyeken ténylegesen elvégezték az adott szakápolási tevékenységet. A százalék nagysága az elvégzett szaktevékenységtől is függne, 10-30% tartományban mozogna. Tehát a szociális intézményben elvégzett szakápolás napi díja az egészségügyben végzett krónikus napidíjnak maximum 30%-a lehetne. Az itt megjelenő megtakarítás adhatná a szociális intézményekben többletköltségként jelentkező kiadások fedezetét. A long term care ellátások finanszírozási kérdései Tapasztalati tények igazolják, hogy az egyes funkciók csökkenése, képességek hiánya magasabb életkorban az alkalmazkodási képességek csökkent volta és a halmozott funkcióromlás miatt fokozottan jelentkezik, a dependencia nem lineárisan növekszik. Az idősödés egy biológiai - pszichológiai-szociális folyamat, amely nem betegség, de magában hordozza a betegségek számának növekedését. A szervezet decompenzációs folyamata szintén nem lineáris, hanem hullámzó lefolyású. Az idősödési folyamat multicausalitása lehetővé teszi a már dependencia kategóriába jutó idősek ellátásának sokoldalú megközelítését. A szociális intézményekben folyó alapápolási, s részben szakápolási feladatok egységesítése lehetővé teszi, hogy azokat a tevékenységek az alacsonyabb költségű és sokoldalúbb szolgáltatást lehetővé tevő helyen koncentrálódjanak. Az ÁSZ vizsgálatai szerint, illetve a HGCS projektek adatai szerint is az időseket ellátó bentlakásos szociális intézményekben és az ápolási osztályokon hasonló szakmai tevékenység folyik. Mind az egészségügyi 196

197 mind a szociális ellátórendszerben differenciált szolgáltatások nyújtására kerül sor, különböző súlyosságú és ellátásigényű és HGCS besorolású betegek esetében. Az E Alap és a szociális kiadások ugyan külön kassza, de összességében, a betegszállítások, a kórházi ágyak magasabb finanszírozásával összevetve valószínűleg olcsóbb, és egyértelműen humánusabb, ha a bentlakásos szociális intézmény ágyán látjuk el az idős ember átmeneti vagy rendszeres szakápolási teendőit Azok után az ellátottak után, akik állapotuk miatt akár krónikus ill. ápolási osztályon is fekhetnének, ám megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező szociális intézményben szakszerű ellátást kapnak, a megfelelő OEP finanszírozás bizonyos hányada (0,3) legyen hozzáférhető. Javasoljuk egy kismintás modellkísérletben megvizsgálni, hogy egy adott időszakban, pl. 3 hónap alatt a kétféle modell, ill. a jelenlegi helyzetnek megfelelően, szakápolási igény felmerülésekor a kórházi beutalással járó költségek összehasonlító vizsgálatát. A megfelelő ellenőrzés érdekében működtetni kell a szociális szolgáltatások körében is a TAJ alapú monitorozási rendszert! 13.3 KÖVESSE AZ ELLÁTOTTAT A FINANSZÍROZÁS A finanszírozási átjárhatóság megkönnyíti, és költséghatékonyabbá teszi az idősek ellátását, hiszen, ha a bentlakásos intézetben megnövekedett ápolási igényeit, szakápolási feladatait, egészen addig, míg a kórházba utalás véglegesen nem kerül előtérbe, finanszírozná a TB, akkor ez az ellátott szempontjából gördülékeny, humánus és célszerű lenne. Ugyanakkor, amíg eldől, hogy szociális intézménybe kerülésre van-e és mikortól esélye a krónikus osztályon fekvő betegnek, azalatt szociális szolgáltatásokkal bővülne az ellátása a benn fekvőknek, illetve a 197

198 szociális ellátási költséget kapná meg az egészségügyi intézmény, akkor mindkét rendszer követné az ellátásra szorulót, és a személy abban az ellátási formában jutna szolgáltatáshoz, amelyre valós igénye van (vegyes finanszírozás). (Ez nem példa nélkül való: a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásában már létezik) Ennek garanciája a mindkét rendszerben dolgozó orvos, szociális munkás, diplomás ápoló, házi orvos, intézményvezető, akik tényszerűen el tudják dönteni a páciens érdekében leghatékonyabb ellátási forma alkalmazását. Ebben a szakmai felügyeleti rendszer, az ÁNTSZ ápolási szakfelügyelet, a szociális módszertani felügyelet a legjobb partner. Mint az idézett ÁSZ-jelentés javaslatában is már megemlítésre került, a két ágazat párhuzamos szolgáltatásai helyett az együttműködés formáit kell alkalmazni a költséghatékonyság, és a minőségi ellátás figyelembe vételével. Ez a felmérés megerősíti a szakembereket abban, hogy a HGCS hasznosítható a szociális rendszerben, és lehetőséget teremt a két ágazat közötti együttműködés lehetőségeinek feltárásában. Ugyanakkor rávilágít olyan rendszerszintű működtetési - működési zavarokra, amelyek az egyén ellátása szempontjából meghatározóak. Geriátriai szemléletű idősellátás Az idősek számának növekedése, az ellátási rendszerek kapacitási keresztmetszetének beszűkülése arra kell, hogy késztesse a szakembereket és döntéshozókat egyaránt, hogy újratervezzék a szociális és egészségügyi ellátások rendszerét a keresleti oldal elvárásait és a szakma szabályait is figyelembe véve. Az idősellátásban a geriátriai szempontok érvényesülése - a korcsoport sajátosságainak figyelembe vétele költséghatékony és színvonalas, egymással szerves kapcsolatban levő ellátási formákat eredményezhet. Az idős 198

199 embereknek szükségletei, elvárásai és jogos igényei vannak, amelyeket figyelembe kell venni. A két szakterületen dolgozóknak is hasonló elvárásai vannak, megfelelő szakmai elismertség, munkalehetőség, kompetenciáknak megfelelő alkalmazási feltételek biztosítása. Elengedhetetlen az ágazatok közötti együttműködés, az ellátások színvonalának emelése, és ennek érdekében a megfelelő jogi, finanszírozási, szervezeti lépések megtervezése, bevezetése, és fenntartása. Fogyatékosok és pszichiátriai betegek bentlakásos intézményi ellátása A HGCS I-IV besorolás szerint a bentlakásos intézményekben gondozott fogyatékosok gondozási függősége hasonló az idősekéhez, illetve magasabb annál. A HGCS a gondozási függőséget vizsgálja: az adott állapotot.természetesen nem mérhető vele az egyes ellátottak egyéni fejlesztéséhez, rehabilitációjához szükséges támogatás mértéke. Ez utóbbi mérésére tett kísérletet a kiegészítő adatlap - ezen adatok elemzése alapján az adatlap további fejlesztést összehangolást igényel. Bizonyos, hogy ezen ellátotti csoportokban sem léphető át a modellkísérletek előző fázisa, a modellezés- validálás szakasza. Pszichiátriai betegek esetében magasabb a HGCS II csoport előfordulása: ennek heterogenitása nem vitatható, de az intézményi ellátás szükségességének megítélésében óvatosan kell eljárnunk. Magas a non-complience betegek aránya, akiknek folyamatos ezirányú ellenőrzése tudja csak az állapotromlást, relapsust, esetleg aktív pszichiátriai osztályos felvételt megakadályozni. 199

200 Az esetek jelentős részében a pszichiátriai betegség szövődik szociális problémával. A kettő kumulatív hatása már képtelenné teheti a beteget az intézeten kívüli életre. Az egyedül élő (vagy elutasító családi környezetben élő) pszichotikus betegek ellátása csak elvétve sikerül. A két állapot (pszichotikus betegség és rossz szociális helyzet) együttesen alkalmatlanná teszik a beteget az önálló életvezetésre. Elhelyezésük esetén tehát igen körültekintően kell eljárni, a pszichiátriai szakvéleményt és a megoldatlan szociális helyzetet komplex módon kezelni. A szenvedélybetegségek ellátása során a felmérés az ellátottak 5,9%-át vizsgálta. A mintában extrém fokban magasabb a férfiak részvétele. Szomorúan tükrözi a felmérés a fiatalabb korosztály magas részvételét: az ellátottak 25%-a 35 éven aluli. A HGCS II-III a beteg 98%-át teszi ki. A problémákból itt is a viselkedés-életvezetés-terápiakövetés emelkednek ki, ez utóbbi jobb, mit a pszichiátriai betegeknél. Az alkoholbetegek intézeti elhelyezése már egy definitív állapotot jelent, melyben szintén nagy hangsúllyal szól közbe a szociális helyzet. Kezelésük egyértelműbben kidolgozott, mint a drogproblémával küzdőké. Utóbbiak esetében a terápiás rezsimek, eljárások különbözőek, feltehetően mindegyiknek vannak pozitív eredményei. A drog addict betegek gyógyulása nemzetközi adatok szerint leginkább csak úgy lehetséges, hogy tartós intézeti elhelyezésben részesültek, sőt egy jó ideig zárt rendszerben. (Velük és a hozzátartozókkal írásbeli megállapodást kötve). A szenvedélybetegség gyógyulásának egyik legfontosabb mozzanata a szerhasználat megakadályozása, a szöveti éhség lassú megszűnése, 200

201 ehhez viszont a hozzáférhetőség teljes akadályozottsága szükséges, ami intézeti elhelyezést kíván. Ez ismét olyan körülmény, amit nem a HGCS hivatott mérni! Javaslatunk ezen ellátotti csoportok esetében, hogy történjen meg a következőkben a rendszeres HGCS alapú gondozási függőség mérés és jelentés egyelőre finanszírozási konzekvenciák nélkül és egy további vizsgálati fázist követően szükséges újra elemezni az adatokat, az intézményekben élők állapotát és az egyéb szakmai és szociális szempontok mérésének- addíciójának módját DILEMMÁK Ki végezze a HGCS besorolást? Vajon rábízható-e ez a feladat a vezető gondozókra, esetleg egy, a gondozási tervet elkészítő intézményi teamre? Milyen gyakran történjen a felmérés, legyen-e lehetőség pl. hirtelen állapotromlás esetén rendkívüli módosításra? Hogyan történjen a jelentés? (az elektronikus felület jól vizsgázott: az adatok visszakereshetőek, ellenőrizhetőek és utólag nem módosíthatóak.) Ki, hogyan és milyen gyakran, milyen konzekvenciákkal ellenőriz? Ezekre a kérdésekre a jogalkotóknak és a gyakorlatnak kell megadni a válaszokat. 201

202 13.5 A HGCS ALAPÚ ÁLLAPOTFÜGGŐ DIFFERENCIÁLT FINANSZÍROZÁS: A HGCS ápolási-gondozási szükségletfelmérést alkalmasnak gondoljuk a szociális ellátórendszerben a kliensek állapotának követésére, időszakos jelentések alapjául szolgálhat. A felmérés tapasztalatai azt mutatják, a szociális intézmények munkatársai éppen úgy képesek az adatlapok kitöltésére és a kérdőívek megválaszolására, mint ahogyan az egészségügyben ez már gyakorlat. Bevezetésre érdemesnek gondoljuk az idősek bentlakásos intézményeiben fokozatosan- a HGCS alapú jelentési és finanszírozási modellt: (ÖNKÖLTSÉG = 1. Bázis normatíva + 2. HGCS I-IV szerint állapotfüggő kiegészítő finanszírozás ( II - III IV versus III-IV-V ) + 3. jövedelem szerinti kiegészítés ( az alacsony jövedelmi kategóriákban) + 4. kiegészítő OEP támogatás (ha van szakápolási tevékenység is) + 5. térítési díj (amit az ellátott fizet) 202

203 HGCS lehetséges szerepe a finanszírozásban Fix normatíva HGCS I-IV Térítési díj ÖNKÖLTSÉG SZOCIÁLIS KIEGÉSZÍTÉS OEP A fenti javaslatok széles szakmai konszenzussal megalapozott megvalósítása elsősorban nem pénzügyi forrásokat, hanem szemléletváltozást és forrásátcsoportosítást igényel. Munkánk fókuszában a kliens álljon: olyan és annyi gondoskodást kaphasson a szakmai elveknek megfelelően, amit állapota szükségessé tesz ehhez flexibilis és hatékony szolgáltatási struktúrára van szükség. A projekt eredményeiről, tapasztalatairól és következtetéseiről részletesen beszámolunk a SZOCIÁLIS KLASZTER honlapján, különféle szakmai fórumokon és folyóiratokban. 203

204 A modellkísérlet beszámolója elkészült, de a tapasztalatok összegzése és az adatok részletes elemzése tovább folytatódik. A rendelkezésünkre álló minta nagysága figyelembe véve a Magyarországon a bentlakásos intézményi szociális ellátásban érintett ellátottak létszámát is, egyedi és rendkívül figyelemreméltó. Köszönet illeti ezért mindazokat az érintetteket; lakókat és intézményi munkatársakat, szakértőinket és minden közreműködőt, akik vállalták a felmérésben való részvétel kényelmetlenségeit, minden fáradságát. Budapest, Czibere Károly - dr Egervári Ágnes Pesti Györgyné Skultéti József Sümegi Endre 204

205 14. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A HGCS3 adatlap a segédtáblákkal 2. számú melléklet: Az intézményi (pénzügyi) adatlap 3. MELLÉKLET: A MODELLKÍSÉRLET FELADATAINAK IDŐRENDI ÜTEMEZÉSE 4. számú melléklet: A modellkísérletben részt vevő intézmények 5. Projektmenedzsment és szakértők 205

206 SZÁMÚ MELLÉKLET: HGCS3 ADATLAP 206

207 207

208 208

209 209

210 210

211 SZÁMÚ MELLÉKLET: INTÉZMÉNYI ADATLAP INTÉZMÉNY megnevezése: száma: Összesen gondozási napok száma 2010: Összesen élelmezési napok száma 2010 Megnevezés érték e/ft Előírás Befolyt Hátralék BEVÉTELEK Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") Személyi térítési díj Adományok Pályázati (idegen)források Egyéb bevétel Bevételek összesen (3-8- ig) KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN Követelések Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) Gyógyászati segédeszközök Közmű díjak Anyagjellegű szolgáltatások Egyéb anyagköltség Közvetlen anyagköltség összesen (12-től 17-ig) Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 1 Munkabérek közterhe Bér + közteher összesen (19+20) Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. Élelemezési üzem költsége ebből: nyersanyagktsg: Szállítási üzem Mosoda élelmezési Összes segédüzemi költség ( ) 3 oszlopból kiemelt költség, adat Vissza nem igényelhető ÁFA anyag; anyagjellegű munkabér Munkabér 2 Dolgozók száma Dolgozók száma Egyéb közvetlen költség Összesen egyéb közvetlen ktsg.(27+28 ) Összesen közvetlen költségek ( ) Üzemi általános költségek Tevékenység szűkített önköltsége (30+31) Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 34 Intézményi általános költség Ellátás teljes önköltsége ( ) Beruházási kiadások Kiadások (35+36) 38 Kötelezettségek mindösszesen Előírás Kifizetett Hátralék 1.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 2 Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni az 5-ös oszlopban a munkabéreket, illetve a tevékenységben dolgozók számát. ( 6 oszlop.)! 211

212 SZÁMÚ MELLÉKLET: A MODELLKÍSÉRLET FELADATAINAK IDŐRENDI ÜTEMEZÉSE (timetable) 212