PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola június

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Bethlen Gábor június

2 Bethlen Gábor 2/455

3 BEVEZETŐ RÉSZ AZ ISKOLA ARCULATA Az iskola rövid története Az iskolai hagyományok Képzési kínálat Képzési rendszer AZ ISKOLA KÖRNYEZETE AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE Lakóhely szerinti megoszlás Szülői háttér, neveltségi szint Pályaválasztási motiváció Tanulási attitűd Továbbtanulási szándék Diákönkormányzat AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE Kapcsolat a fenntartóval Kapcsolattartás a szülőkkel Kapcsolat más intézményekkel...14 A. NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Pedagógiai alapelvek A nevelő-oktató munka célja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Az iskola feladatai Együttműködés a segítő szakemberekkel Együttműködés kortárs csoportokkal Pályaorientációs programok Drog- és alkoholprevenció Az iskola drogstratégiai programja Helyzetelemzés: Cél Feladatok: Módszerek, eszközök a drogprevencióban: A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG...29 Bethlen Gábor 3/455

4 9 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Szülői értekezlet Fogadóóra Tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül A pedagógusok közötti kapcsolattartás hivatalos fórumai AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS további lehetőségek: AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Témakörök a 9. évfolyam számára Témakörök a 10. évfolyam számára Témakörök a 11. évfolyam számára Témakörök a 12. évfolyam számára Egészségnevelés a tanórák keretei között: AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Rendszerszemléletre nevelés Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása A globális összefüggések megértése A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben A környezeti nevelés lehetőségei a középiskolában Magyar nyelv és irodalom Irodalom 9. évfolyam Történelem és állampolgári ismeretek - Történelem Történelem és állampolgári ismeretek -Állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Gazdasági ismeretek Első idegen nyelv Biológia Kémia Földünk és környezetünk Fizika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés...53 B. HELYI TANTERV ÓRATERVEK Óraterv a 9. nyelvi előkészítő évfolyam részére Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport...58 Bethlen Gábor 4/455

5 1.6 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport Kifutó képzéseink Bethlen Gábor Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium KULCSKOMPETENCIÁK A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire TANTÁRGYAK TANTERVEI évfolyam nyelvi előkészítő MAGYAR NYELV Célok és feladatok Fejlesztési követelmények Belépő tevékenységformák IDEGEN NYELV Célok Nyelvi követelmények Tervezési, szervezési feladatok A célnyelvet tanító tanárok hatékony együttműködésének megtervezése Helyzetelemzés: szintfelmérés, készségfelmérés Tanítási, tanulási célok és fejlesztési feladatok meghatározása a konkrét tanulócsoportra vonatkoztatva Tankönyv, kiegészítő anyagok kiválasztása Tanmenetírás Az értékelés megtervezése A módszerekről TÖRTÉNELEM Célok és feladatok...98 Bethlen Gábor 5/455

6 Fejlesztési követelmények Belépő tevékenységformák MATEMATIKA INFORMATIKAI ISMERETEK KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK TESTNEVELÉS évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Célok és feladatok Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam TÖRTÉNELEM Célok és feladatok Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA Célok és feladatok Fejlesztési követelmények Belépő tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez MATEMATIKA Célok és feladatok Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez IDEGEN NYELV Célok és feladatok Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam ANGOL, évfolyam ANGOL, évfolyam NÉMET, évfolyam NÉMET, évfolyam FÖLDRAJZ évfolyam Bethlen Gábor 6/455

7 A földrajzoktatás céljai és feladatai a szakközépiskolában Fejlesztési követelmények A földrajzoktatásra fordítandó időkeret a szakközépiskolában Belépő tevékenységek A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A továbbhaladás feltételei Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez BIOLÓGIA A szakközépiskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv viszonya A szakközépiskolai biológia kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése Célok és feladatok Fejlesztési követelmények Belépő tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez INFORMATIKA Célok és feladatok Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Továbbhaladás feltételei Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tantervi célok és feladatok Feladatok: Fejlesztési követelmények Követelmények A könnyített és gyógytestnevelés részletes követelményei Ellenőrzés, értékelés Kulcskompetenciák évfolyam évfolyam FIZIKA A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése Célok és feladatok Fejlesztési követelmények Belépő tevékenységformák évfolyam A továbbhaladás feltételei Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez KÉMIA Célok és feladatok Fejlesztési követelmények Bethlen Gábor 7/455

8 Belépő tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Célok és feladatok Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam ÉNEK-ZENE Célok és feladatok Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok Hon- és népismeret Fejlesztési feladatok évfolyam A továbbhaladás feltételei évfolyam A továbbhaladás feltételei Ajánlott szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Javasolt zenei anyag (válogatva) AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI, VISSZACSATOLÁSI ELJÁRÁSOK (AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, RENDSZERESSÉGE) A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Választható közismereti tantárgyak Informatika Informatikai alapismeretek-szoftver Testnevelés Választható szakmai előkészítő tantárgyak A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK C. SZAKMAI PROGRAM KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS ÓRATERV CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Kiegészítés Bethlen Gábor 8/455

9 ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS ÓRATERV CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK KÖZLEKEDÉSI ALAPGYAKORLATOK KÖZLEKEDÉSI FÖLDRAJZ JOGI ÉS GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK KÖZLEKEDÉSI INFORMATIKA KÖZLEKEDÉSI IDEGEN NYELV ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS ÓRATERV CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK ÉVFOLYAM évfolyam évfolyam évfolyam ISKOLÁNK OKJ-S KÉPZÉSI RENDSZERE PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA OKJ A képzés bevezetésének indoklása A képzés szabályozásának jogi háttere A képzés struktúrája A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások Beszámított előzetes tanulmányok KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITELI, SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA OKJ A képzés bevezetésének indoklása A képzés szabályozásának jogi háttere A képzés struktúrája A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A vizsga értékelése Beszámítható előzetes tanulmányok ÉRETTSÉGI ELŐTTI KÉPZÉS, SZAKMAI TÁRGYAK BESZÁMÍTÁSA A SZAKKÉPZÉSBEN Közgazdasági szakmacsoport Ügyviteli szakmacsoport ZÁRÓ DOKUMENTUMOK Bethlen Gábor 9/455

10 BEVEZETŐ RÉSZ 1 AZ ISKOLA ARCULATA 1.1 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE Iskolánk 1988.szeptember 1-én kezdte meg működését négy első osztállyal. Két osztály közlekedési (gépjárműüzemi), két osztály közgazdasági (számviteli, gazdálkodási) ágazattal.1989 szeptemberétől engedélyt kaptunk kísérleti szak indítására (számviteli, számítástechnikai alkalmazói ágazat), melynek óraterveit, tanterveit iskolánk nevelőtestülete dolgozta ki. A gazdaság szerkezetében végbemenő változásokat, illetve piaci igényeket figyelembe véve 1991-ben szintén kísérleti képzés keretében belföldi és nemzetközi szállítmányozói szakot indítottunk, szakközépiskolában, nappali középfokú képzés keretében az országban először.1992-ben érettségiztek első osztályaink júliusától iskolánk jogutódja lett a Pestújhelyen 1925 óta működő Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak. Az összevonás eredményeként szakmai kínálatunk az ügyviteli szakmacsoporttal bővült. Az intézmény az első évben két telephelyen működött szeptemberétől képzési szerkezetünk is átalakult. Tanulóink az érettségi vizsga letételéig tanulnak iskolánkban, szakképzésre a Térségi Integrált Szakképző Központokban van lehetőségük. Iskolánk 1990-ben vette fel a Bethlen Gábor nevet. Iskolánk névadója az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legnagyobb alakja ban Kolozsvárott az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. Uralkodása alatt ( ) nyugalmat, biztonságot és jólétet teremtett Erdélyben. Szerette és pártfogolta a tudományt és a művészetet és gondja volt az ipar fejlesztésére is. 1.2 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK A közismereti és szakmai képzés, valamint a nevelői munka mellett és azokkal összefüggésben iskolánk viszonylag fiatal volta ellenére is - nagy hangsúlyt fektet a kialakult hagyományok ápolására, fejlesztésére. A szokásos középiskolai rendezvények lebonyolítása (tanévnyitó, iskolagyűlések, autós ballagás, ballagás) és nemzeti múltunk jeles napjainak megünneplése (október 23., március 15.) már megszilárdult, s így hagyományosnak tekinthető módon történik. Bethlen Napok: Amióta iskolánk Bethlen Gábor nevét viseli, minden tanév novemberében kétnapos rendezvénysorozattal emlékezünk a nagy erdélyi fejedelemre, s ez jelentős személyiségfejlesztő hatással bír mind a rendező osztály, mind a részt vevő osztályok tanulóira nézve (szervezőképesség, felelősségtudat, együttműködés, más vélemények elfogadása, stb.). A Bethlen-napok hagyományosan a 12. évfolyamos osztályok faültetésével kezdődnek. A tréfás feladatok, szellemi vetélkedők, sportversenyek során a tanulmányi munkában kevésbé eredményes diákjaink is érvényesülhetnek. Gólyatábor, gólyahét: Iskolánkban különösen nagy figyelmet kapnak a tanulmányaikat nálunk megkezdő 9. osztályos diákok. A tanévkezdés előtti héten gólyatábort szervezünk, ahol jó alkalom adódik a leendő osztálytársaknak egymással, osztályfőnökeikkel és magasabb évfolyamra járó diáktársaikkal való megismerkedésre. Bethlen Gábor 10/455

11 A Bethlen-napok hete a gólyáké. A 10. évfolyamosok egész héten tréfás, kreativitást igénylő próbáknak vetik alá a gólyákat, akik az utolsó próbanapon az iskola tanulóinak műsorral mutatkoznak be. Szalagavató: A 12.-es diákokat búcsúztató szalagavató bál megszervezése a 11.-es osztályok feladata. Tanulók, szülők, pedagógusok közös ünnepe, mely maradandó élményt nyújt mindenki számára. Ballagás: A ballagás megszervezése szintén a 11.-es osztályok feladata. Ez alkalommal kerül sor az iskolánk fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított Bethlen-díj átadására, melynek során évente tantestületünknek egy tagja és egy diákunk részesül iskolánk teljes tanulói és tanári közösségének elismerésében. 1.3 KÉPZÉSI KÍNÁLAT Az általános iskola 8.osztálya után a tanulók választhatnak a : - közlekedési szakmacsoportos képzés, - közgazdasági szakmacsoportos képzés, - ügyviteli szakmacsoportos képzés és az - idegen nyelvi előkészítő képzés közül. 1.4 KÉPZÉSI RENDSZER Iskolánk szakközépiskola. A képzés nappali tagozaton folyik. Képzési rendszerünk a következő szakaszokra bontható: a) a 9. évfolyamon kezdődő és a 10. évfolyam végéig tartó általános műveltséget megszilárdító, aa) a 9. évfolyamon kezdődő idegen nyelvi felkészítést segítő és a 11. évfolyam végéig tartó általános műveltséget megszilárdító, b) a 11. évfolyamon kezdődő és a 12. évfolyam végéig tartó, általános műveltséget- a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően- elmélyítő, pályaválasztást segítő bb) a 12. évfolyamon kezdődő és a 13. évfolyam végéig tartó, általános műveltséget- a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően- elmélyítő, pályaválasztást segítő szakaszra. Az érettségi vizsgát követően a Térségi Integrált Szakképző Központokban közép vagy felsőfokú szakképesítést szerezhetnek a tanulók. 2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE Iskolánk a főváros egyik olyan peremkerületében található, ahol a változó körülményeknek és igényeknek megfelelően több középiskola is található, így közvetlen környezetünkben és Budapest egészét tekintve is több versenytárssal kell számolnunk. 3 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE 3.1 LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS Tanulóink döntő többsége az iskolánkat körülvevő újpalotai lakótelepen, valamint más szomszédos kerületek lakótelepein él. Valamivel kevesebben szintén ennek a környezetnek (Észak-Pest kertvárosainak) társas-, illetve családi házaiban laknak. A főváros távolabbi kerületeiből kevés tanulónk van, viszont olyan környező kistelepülésekről, ahonnan viszonylag könnyen megközelíthető az iskolánk, többen ingáznak. A kollégista diákjaink száma elhanyagolható. Bethlen Gábor 11/455

12 3.2 SZÜLŐI HÁTTÉR, NEVELTSÉGI SZINT Tanulóink szülei többnyire alkalmazottként, kisebb számban önálló vállalkozást vezetve dolgoznak. A családok anyagi helyzete homogénnek mondható, bár ezektől az átlagos magyar életszínvonallal is egyező egzisztenciális körülményektől kis számban mindkét irányban tapasztalható eltérés. A nevelőtestület feladata, hogy felfigyeljen pl.: a szülők munkanélkülisége miatt hátrányos helyzetű tanulókra, s igyekezzen támogatni őket. A kitapintható szociális különbségek idáig nem okoztak konfliktusokat, de erre egyre inkább figyelni kell. Sajnos az országos átlagtól a családi-szülői háttér egyéb vonatkozásai sem térnek el: az elvált, részint újraházasodott szülők nagy száma, a rendezetlen érzelmi viszonyokat teremtő élettársi kapcsolatok nem segítik elő, hogy kiegyensúlyozott érzelmi életű, az igazi értékeket felismerő és azokhoz vonzódó, a világra, az ismeretlenre, a tudásra nyitott, érdeklődő, életkoruknak megfelelő neveltségi szinttel rendelkező fiatalok kezdjék meg tanulmányaikat iskolánk 9. évfolyamán. 3.3 PÁLYAVÁLASZTÁSI MOTIVÁCIÓ Mindezek ellenére iskolánk kiválasztása a kevésbé fontos körülmények (a lakóhelyhez való közelség, baráti példa és rábeszélés) mellett gyakran tudatos, megfontolt döntés eredményeképpen történik. Tanulóink szülei látják, tapasztalják, hogy azokban a szakmacsoportokban, melyekben nálunk az alapozás folyik, könnyebb elhelyezkedni, s így remélhető, hogy gyermekük tanulmányainak elvégzése után megfelelő álláshoz fog jutni. Gyakran maguk a szülők is hasonló szakterületen dolgoznak, s így nemcsak ők érzékelik közvetlenül annak előnyeit, hanem esetleg gyermekük is kedvet kap hozzá. 3.4 TANULÁSI ATTITŰD A céltudatos és következetes tanulói magatartás diákjainknak csak igen kis százalékára jellemző. A 8 általánosból érkezők jelentős része tanulási kudarcot is hoz magával, így a tanuláshoz való viszonyuk vegyes képet mutat. Még a kötelességüket átérző növendékeink is sokszor tanulási nehézségekkel küszködnek, ami nemegyszer az alapvető készségek hiányából (pl. olvasási, szövegértési készség) fakad. Ezért kell olyan nagy hangsúlyt fektetnünk- különösen a 9. évfolyamon -a gyengébb felkészültségű, szerényebb képességű tanulók felzárkóztatására. A tanulás helyének, szerepének tudatosítása a tapasztalatok szerint a teljes képzési idő alatt folyamatos feladat. 3.5 TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK Az oktatási kormányzat szándékainak és a gazdasági szükségleteknek megfelelően egyre több diákunk számára nyílik lehetőség továbbtanulásra az érettségi bizonyítvány megszerzése után. Egyrészt az ország számos egyetemén, főiskoláján, másrészt a Térségi Integrált Szakképző Központok keretein belül folytathatják tanulmányaikat diákjaink. Ez utóbbira különféle 1, illetve 2 éves, közép-, illetve felsőfokú szakképzési formáink adnak lehetőséget. Tanulóinknak csak kis része tervezi már tanulmányai kezdetekor, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. E lehetőségek gyakran kései felismerése, pedagógusaink erőfeszítéseinek ellenére, jelentősen megnehezítik tanulóink ez irányú törekvéseit. 3.6 DIÁKÖNKORMÁNYZAT Iskolánk fennállása óta folyamatosan tevékenykedik a diákönkormányzat. Az iskola a diákönkormányzat működését nevelési céljai megvalósításában fontosnak tartja. Segíti a Bethlen Gábor 12/455

13 tanulók közéletiségre nevelését, demokratikus jogaik gyakorlását, megalapozza és fejleszti a kommunikációs készségüket. Az osztályok diákbizottságainak tagjait az adott osztály tanulói választják meg, s az osztálytitkárok alkotják az iskolai diákbizottságot, mely rendszeresen (havonta egy alkalommal) megbeszélést tart. Az ODB titkárok a tanév elején megválasztják az iskolai DÖK titkárt. Az iskolánkat a DÖK titkár képviseli a budapesti és országos fórumokon és rendezvényeken. Tanév elején meghatározzuk a diákönkormányzat működési rendjét, az év feladatait, a szervezeti és működési szabályzatot. Döntünk a DÖK által felhasználható egy tanítás nélküli napról. A hagyománynak megfelelően ezt a napot a utós ballagásra használjuk fel. Az iskolai diákönkormányzat kéthetente ülésezik. Az előttük álló két hét feladatait határozzák meg. Így a tanulók számos, őket érintő kérdésben kifejthetik véleményüket, formálhatják a diákélet hétköznapjait és a tantestületi döntésekre is befolyást gyakorolhatnak. Iskolánkban a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési joga érvényesül. 4 AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE 4.1 KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL Kapcsolatunk a fenntartóval nyugodt, kiegyensúlyozott. Minden területen biztosítja iskolánk jó színvonalon történő működését. Fontosnak tartjuk, hogy kölcsönös információ áramoltatás segítségével felelőséggel tudjuk kezelni azt a szellemi és anyagi vagyont, amelyet a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola jelent. 4.2 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL Az iskola elfogadja azt a szülői elvárást, hogy a pedagógus legyen partnere a gyermek nevelésében. Ennek legfontosabb eleme a folyamatosság, amely a szülőt és az iskolát is kötelezi. Az iskola által szervezett kapcsolattartás: - iskolai szülői értekezletek (tanév indításakor, beiskolázási időszakban) - osztály szülői értekezletek (tanévkezdéskor, félévek zárásakor) - rendkívüli szülői értekezletek osztály vagy évfolyam szinten egy adott probléma - megvitatására - szaktanári fogadóórák évente két alkalommal - tájékoztatás az ellenőrző könyv útján (osztályfőnök, szaktanár) - tájékoztatás telefonon, személyesen előre egyeztetett időpontokban. Az iskola elvárja, hogy a szülő elsősorban az osztályfőnökön keresztül gyakorolja a jogát, hogy gyermeke iskolai életéről folyamatos és naprakész információja legyen. Az osztályok szülői közösségének két képviselője az iskolai Szülői Szervezet tagjaként is tájékozódhat az iskola életéről, képviselheti a szülők elképzeléseit, véleményét. A szülők joga, hogy megismerjék az iskola pedagógiai programját, házirendjét. Az iskola nyitott minden olyan szülői kezdeményezésre, amely az iskolai munka jobbá tételét szolgálja. Az igazgató rendszeresen tájékoztatja a szülőket, a nevelőtestület pedagógiai oktatási elképzeléseiről, az iskola nehézségeiről, az elért örömteli eredményekről. Bethlen Gábor 13/455

14 4.3 KAPCSOLAT MÁS INTÉZMÉNYEKKEL Az elmúlt évek során számos olyan vállalattal, intézménnyel alakult ki szilárd és gyümölcsöző kapcsoltunk, melynek profilja a mi képzési területünkhöz (közgazdaság, közlekedés, ügyvitel) kapcsolódik. Kialakulóban van az az új kapcsolatrendszer, amelyet egy-egy Térségi Integrált Szakképző Központ köré csoportosuló küldő iskolák között kell létrehoznunk. A szakmai vizsgára felkészítő iskola és a küldő iskolák nevelőtestülete összehangolja az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása tekintetében. Bethlen Gábor 14/455

15 A. NEVELÉSI PROGRAM 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A XXI. századba lépve iskolánknak új kihívásokkal kell szembenéznie. A jövő generációt nevelő intézményünknek világos alapelveket kell megfogalmaznia a tanulók és szüleik, a nevelőtestület, az iskola partnerei számára. Közvetítjük: - az alapvető, tudományos ismereteket (ügyelve a humán és reál területek arányára), - erkölcsi-etikai értékeket, - helyes magatartási, viselkedési normákat, - az igazi emberi értékek felismerését és fontosságát a mai elanyagiasodó világban. Fontosnak tartjuk, hogy követelményeinket a demokrácia értékei hassák át; hogy azok a közös nemzeti értékeket szolgálják, ugyanakkor támaszkodjunk az európai, humanista hagyományokra, erősítsük Európához tartozásunkat. Fejlesztjük diákjaink: - gondolkodását, hogy értelmes, kritikus, kreatív legyen, - kommunikációs képességét, - folyamatos igényét a tanulásra, - döntési képességét, - érdeklődését a világ dolgai iránt, - egészséges életmódra törekvését, - kulturált környezetre és annak megóvására való igényét, - akaraterejét, - önismeretét, önfegyelmét. Nemzeti és európai identitástudat Iskolánk fontos alapelve, hogy minden tanulónk ismerje meg a magyar kulturális örökséget, nemzetünk értékeit. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a haza és annak népei megbecsüléséhez vezetnek. Legyenek nyitottak más népek megismerésére megbecsülésére is. Arra neveljük őket, hogy természeti és társadalmi környezetükkel harmóniában éljenek. Fontosnak tartjuk, hogy reális képük legyen az emberiség problémáiról, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről. Tudatosítanunk kell bennünk, hogy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk. A demokrácia aktív részvételt ró tanulóinkra is az egész ország és közvetlen közösségük problémáinak megoldásában egyaránt. Tanulóinkat az egyéni és közösségi érdekek összehangolására, az együttműködés képességének kifejlesztésére neveljük. Bethlen Gábor 15/455

16 Felelősségtudat és kitartás Nagy teher nehezedik a mindenkori fiatal generációra, hiszen életének irányítójává alakítójává kell válnia. Az iskola és nevelőtestületünk feladatának érzi, hogy diákjainkat önismeretre neveljük, a reális jövőkép kialakításában segítsük; tervezésre és rendszerben gondolkodásra képessé tegyük. A személyes útkereséshez szükséges önbizalmat tanulmányi és emberi sikereik révén erősíteni kívánjuk bennük. Erkölcsiség, minőség A gazdaság és társadalom gyors változása nyomán a hagyományos életvitel átalakult. Mindennapjaink meghatározó elemévé vált a globalizáció, a multinacionális vállalatok által közvetített életforma, a számos kulturális kihívás, az információk mennyiségi robbanása. Segítenünk kell diákjainkat abban, hogy az alternatívák közül a helyeset válasszák; ezek: - az élet és egészség igenlése, - az életre veszélyes magatartások elutasítása, - a család, az emberi közösségek - kapcsolatok fontossága, - a cselekvő akarat, - az igényesség a munkában, ízlés a mindennapi érzelmi életben, - az erkölcsösség, a minőség tisztelete. Differenciált bánásmód és oktatás Az iskolai nevelés és szakmai felkészítés fontos eleme ez. A szakközépiskola akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Nevelőmunkánkban számolnunk kell az értékrend zavaraiból keletkező feszültségekkel, az egyenlőtlenségek növekedésével, az eltérő kultúráltság következményeivel. A differenciált bánásmód és oktatás az esélyegyenlőség megteremtésének eszköze lehet. Nyitottság a környezetre és a változásokra A jövőkép meghatározója a változás állandósága. A változás útja a tanulás, mely magában foglalja az értelmi képességek és az egész személyiség fejlődését. A tanulásnak nem szabad öncélúnak lennie, hanem az élet megismerésének és megértésének forrásává kell válnia. A tanítás és a személyiségformálás iskolánk alapfeladata. A fiatalok jövőjét két tényező befolyásolja.: meghosszabbodott életkor miatt sokáig munkavállalók lesznek, ugyanakkor képesítésük gyorsan elavulhat. A folyamatos alkalmazkodáshoz általános és szakmai műveltségre, állandó tanulási készségre és motiváltságra van szükségük. Az iskolánknak ezért önállóságra, kreativitásra, teljesítő- és cselekvőképességre kell nevelni diákjait. Fel kell ébreszteni bennük a folyamatos önképzés, szakmai fejlődés igényét, a mobilitás és kockázatvállalás képességét. Bethlen Gábor 16/455

17 1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Emellett segítsen eligazodni a vallás, világnézeti sokféleségben, oly módon, hogy e kérdésekben semleges álláspontot képvisel. Igény esetén biztosítja hit- és vallásoktatást. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók az általános műveltség megszerzése mellett szakmacsoportos alapozó ismereteket szerezzenek. Ezek az ismeretek elősegítik a tanulók pályaválasztását és betekintést engednek az egyes szakmák sajátosságaiba. Ezen túlmenően a szakközépiskolai tanulmányok felkészítenek a szakképzésre és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Nemzeti és európai identitástudat továbbépítése Legfontosabb célunk az általános és szakmai alapműveltség biztosítása mellett az, hogy diákjaink az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó egyéniséggé (személyiséggé) váljanak. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Alakuljon ki a tanulóban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Személyiségfejlesztés Alapvető cél a felelős társadalmi magatartásformák megmutatása. Számos tantárgy keretein belül van mód az emberi tettek, döntések elemzésére, a cselekedetek motívumainak feltárására. Így készíthetjük föl diákjainkat arra, hogy mint egyén és mint állampolgár megtalálják helyüket a társadalomban. Az értékrendek vizsgálata, az erkölcsi kategóriák változásának nyomon követése, a kritikai szemléletmód kifejlesztése révén demokratikus, polgári életformára készítjük föl a tanulókat. Együttműködésre és kooperációra nevelés Arra törekszünk, hogy tanulóink társas kapcsolataikban igényesek legyenek (iskolai és iskolán kívüli rendezvények, tevékenységek; diák-önkormányzati munka; osztályfőnöki órák szervezése stb.) Mindennapjaikban a konstruktív életvezetés elveit kövessék. A demokratikus együttélés szabályait ismerjék, tartsák és tartassák be közösségeikben. Kommunikációs képességek fejlesztése A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Arra törekszünk, hogy tanítványaink képesek legyenek az írott és szóbeli kommunikációra magyar és idegen nyelven is. Tanuljanak meg az információkkal alkotó módon kreatívan Bethlen Gábor 17/455

18 bánni. Arra kell felkészítenünk őket, hogy középfokú tanulmányaik befejeztével képesek legyenek szakmát, hivatást választani. Élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi érzelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszereket, eljárások kiépítését, az emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kialakítását az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatását. A változó világban való eligazodás képességének fejlesztése Iskolánk a közlekedési, közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoportos oktatás megvalósításával kívánja elősegíteni, hogy végzett tanulóink az alapozó ismeretek birtokában olyan szakmát tudjanak választani, amelyre a társadalomnak és a gazdaságnak szüksége van és megfelel az egyéni elvárásoknak, képességeknek is. Környezetvédelmi, környezeti nevelés Célunk a környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása. Tanulóink váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt, segítsék elő az élő természet fennmaradását! A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket ismerjék, jogaikat gyakorolják! A környezetkímélő magatartás legyen egyéni és közösségi erkölcsi alapelv! Életmódjuk kialakításakor számoljanak a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív következményeivel is! Esztétikai nevelés Az esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére érő ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, az ének-zene tantárgyakra nagy felelősség hárul. De az iskola küllemére ugyanilyen fontos figyelnünk. Az esztétikai neveléssel a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre kellene hangolni a diákjainkat. Az esztétikai nevelés az önértékelés, önmagunk megértésének eszközévé válhat. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Bethlen Gábor 18/455

19 1.3 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Bemeneti szakasz - a tanulók tudásának, nevelésének felmérése, - a tanulási technikák elsajátítása, - a tehetséges tanulók felismerése, - a hátrányos helyzetűek segítése, - az osztályközösség kialakulásának segítése, az osztályközösséghez igazodó pedagógiai módszerek kiválasztása, súlyozása. Oktatási-nevelési folyamat jellemzői - az ismeretközvetítés szerepének növelése, - a szakmai irányultság kialakítása és megszilárdítása, - az egyéni ambíciók és a hozzárendelhető követelmények összhangjának megteremtése, - a tanulók hiányosságainak pótlása egyénre szabottan. Kimeneti szakasz - felkészülés a sikeres érettségi vizsgára, - felkészülés a továbbtanulás feladataira, Az oktatás középiskolai évfolyamokon folyik. Az oktatás a középiskolai szakaszban az általános iskola 8. osztályát befejező tanuló felvételével kezdődik és érettségi vizsgával zárul.az érettségi vizsgára felkészítés 4 éves (nyelvi előkészítő osztályok esetén 5 éves) oktatási folyamatban valósul meg. A 9 12 évfolyamokon szakmacsoportos alapozó képzés valósul meg a közlekedési, közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoportban. A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a közlekedési szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos közlekedési feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Járuljon hozzá a szakmai tantárgyak megalapozásához és az általános műveltség szélesítéséhez. Bethlen Gábor 19/455

20 Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. Az érettségi előtti tanulmányok szakképzésbe beszámításhoz, illetve felsőfokú tanulmányokba történő beszámításához a tanulónak lehetősége van a közlekedési alapismeretek tantárgy tanulása során elsajátított ismeretek és készségek (a követelményekben részletesen meghatározott szintű) meglétét középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgán bizonyítani. A közlekedési alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható a közlekedésüzemvitel vagy a közlekedéstechnika. A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. Rendszerezze a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságukat, fejlődésük irányát, a dolgozók tevékenységét, távlatait. A közgazdasági alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható az üzleti gazdaságtan vagy az elméleti gazdaságtan. Az Ügyviteli szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, fejlessze a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességeket, mutassa be gazdasági környezetünket. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Az ügyviteli ismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló Bethlen Gábor 20/455