5. oldal. Kéretlenül kaptam valakitõl a következõ elektronikus levelet: 2010 augusztusában hazánk. kap központi helyet, idén a

Átírás

1 ORSZÁGOS FOGYASZTÓVÉDELMI ÚJSÁG Tudnivalók - hírek - események VII. évfolyam 9. szám szeptember Védelmet az idõsek vámszedõi ellen 2. oldal Kereskedelmi trükk, vagy egészségvédelem 4. oldal Megnyílt az elsõ tanyabolt 4. oldal Az árképzés anatómiája 5. oldal Nélkülözhetetlen szolgáltatók 11. oldal AJÁNLÓ Kié a gázcsapcsere költsége? 2. oldal * Egyoldalú hûségnyilatkozat 3. oldal Sajtótájékoztató a PSZÁF-ban Védett pénzügyeink Szeptembertõl új fogyasztóvédelmi stratégiát hirdetett meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Mint ahogy az ebbõl a célból meghirdetett sajtótájékoztatón Szász Károly elnök bevezetõjében elhangzott, a fogyasztóvédelem "búvópatakként" eddig is megtalálható volt a felügyelet munkájában. De tény, hogy jelentõségét és súlyát, fontosságát a kirobbanó gazdasági válság tette nyilvánvalóvá, s vált ezáltal is a fogyasztóvédelem munkájuk fontos területévé. A PSZÁF elnöke kitért arra is, hogy az új rendszerben nagyobb hangsúlyt kap a "látszattevékenységek" elkerülése, és az érdemi fogyasztóvédelmi munka. Az elhatározás megerõsítésére új szervezeti struktúrát hoztak létre, amely teljesebb eszköztárral rendelkezik. A jövõben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap a fogyasztóvédelmi vizsgálat mellett a fogyasztók oktatása, a tájékoztatás, és a civil szervezetekkel való kapcsolatépítés. A hatékonyabb jogszabály-kezdeményezésen kívül külön hangsúlyozta Szász Károly elnök a békéltetõ testületekkel kapcsolatos felügyeleti politikát. Balogh László, a PSZÁF alelnöke - Milyen elõzménye van az új fogyasztóvédelmi stratégia elindításának? - A pénzügyi válság ráirányította a figyelmet a fogyasztóvédelem fontosságára, ami nemcsak Magyarországon van így, hanem szinte az egész világon. Amerikában például néhány héttel ezelõtt döntöttek pénzügyi fogyasztóvédelmi ügynökség létre hozásáról. Angliában is külön intézmény fogja hamarosan felügyelni a pénzügyi fogyasztók védelmét. - A felügyeleti szándék, vagy ahogy önök hívják, az új fejezet milyen folyamatokat szeretne elindítani, és milyen következményeket kíván elérni? - Talán a legfontosabb, hogy szolgáltatóink is belássák: a partnerségen alapuló, kétoldalú, ügyfélbarát kapcsolat, a visszanyert fogyasztói bizalom nyújtja egyedül az elvárható garanciát arra, hogy az akár több generációkon is átnyúló ügyfél kapcsolatok korrektek, kölcsönösen elõnyösek legyenek. - A felügyelet birtokában a jó együttmûködés ajánlásán kívül milyen eszközök állnak rendelkezésre? - Természetesen a meggyõzésen túlmenõen minden rendelkezésünkre álló eszközt is igénybe kívánunk venni a tényleges fogyasztóbarát magatartás kialakításához: szabályozással, ajánlásokkal és ellenõrzésekkel, és ha kell, szankcionálással kívánunk érvényt szerezni a megfelelõ fogyasztóbarát magatartásnak. - Az érintettek köre meglehetõsen összetett. Milyen visszajelzésre számít? - Már ma is vannak olyan intézmények, amelyek gyorsan megértik javaslatainkat, s kedvezõ módon reagálnak. Tudják, hogy a fogyasztókra hosszú távon is szükségük van, hisz õk jelentik a felvevõ piacot. Ugyanakkor akadnak sajnos olyanok is, akik nem értik, esetleg nem akarják érteni a felügyeleti szándékot. Az elõbb felsorolt három eszköz valamelyikét bizonyára náluk is sikerrel alkalmazzuk. - Lehet-e tudni valamit a várható jogszabály-változásokról? - Korai lenne még konkrétumokat említeni, bár az is tény, hogy a felügyelet már megtette jogszabály-módosító javaslatait, például a banki devizahitelek középárfolyamának bevezetésére, vagy az egyoldalú szerzõdésmódosítások tiltására. E mellett azt szeretnénk, hogy a jövõben legyen minden intézménynél kifejezetten a fogyasztóvédelemért felelõs vezetõ, az intézményeknél az ügyfelekkel, reklamációkkal kapcsolatos magatartás érdemben változzon ennek szempontjait és mértékét kívánjuk szabályozni, normákhoz kötni, és napi munkájukban számon kérni a fogyasztók érdekében. Siklósi Máté ügyvezetõ igazgató - A gazdag tapasztalat elegendõ-e ahhoz, hogy új helyen, új helyzetben felülkerekedjen a mára leghangsúlyosabb fogyasztóvédelmi terület problémáin? Folytatás az 5. oldalon Az európai élelmiszer-kiskereskedelem második negyedévi eredményei csalódást okoztak. Hazánkkal együtt tíz fejlett európai országban kevesebb élelmiszert adott el a kiskereskedelem a második negyedévben, mint tavaly április-júniusban. Az értéket tekintve szintén tíz országban, köztük hazánkban, regisztrált mínuszt a Nielsen piackutató vállalat Growthreporter nevû elemzése 21 ország trendjeirõl. Magyarországon 3 százalék- A villanyszámláról és az áramdíjról Kéretlenül kaptam valakitõl a következõ elektronikus levelet: Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérõórák eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a Fogyasztó és a Szolgáltató egymás közötti korrekten elszámoljon és a Fogyasztó annyi díjat fizessen, amennyi villanyt, vagy gázt a mérõóra szerint elhasznált. Ennek ma már semmi jelentõsége nincsen, mert bármit mutat a mérõóra, a Szolgáltató olyan összegû számlát állít ki, amilyet akar. Miért? Mert nincsen ember, aki ellenõrizni tudná, hogy a számlán szereplõ összeg megfelel-e a tényleges fogyasztásnak. Miért? Mert a számlán szereplõ, fizetendõ díj és a mérõóra által mutatott elhasznált mennyiség, és annak egy egységnyi díja köszönõviszonyban sincs egymással. Egy normális országban, tisztességes államrendszerben, egyértelmûen meg van határozva, hogy egy kilowatt áram, vagy egy m3 gáz mennyibe kerül, a mérõóra által mutatott mennyiséget be lehet szorozni ezzel az egységárral, és máris megvan az eredmény, hogy mennyit kell fizetni. Nálunk nem így van, mert ez nem normális ország, és nem mûködik tisztességes államrendszer. Vegyünk akkor egy villanyszámlát. Nézzük meg mibõl áll össze a számla végösszegét jelentõ, fizetendõ 6758 Ft díj: 24h áramdíj tömb I. 110 kwh 20,38 Ft/kWh 2242 Ft 24h áramdíj tömb II. 45 kwh 21,68 Ft/kWh 976 Ft Összesen: 3218 Ft kal kevesebb élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot adtak el a második negyedév során, mint egy évvel korábban, a mennyiséget tekintve. Ez ugyanakkor a csökkenés ütemének lassulását jelenti az idei elsõ, és a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva. Csökkenõ mennyiségi forgalomról hazánk mellett Görögországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Olaszországban, Norvégiában, Csehországban és Lengyelországban tudósít a Nielsen negyedévenkénti jelentése. A legnagyobb arányú mennyiségi növekedést a török és szlovák (4-4 százalék), spanyol, svájci, portugál és ír piac (3-3) érte el a második negyedévben, a múlt évi negyedik-hatodik hónaphoz viszonyítva. Értékét tekintve Magyarországon 3 százalékkal kisebb bevételt értek el az élelmiszerüzletek idén április-júniusban, mint a tavalyi hasonló periódusban. Az elsõ negyedévhez képest alig változott a mutató. Idáig rendben is lennénk, hiszen a fentiek szerint a 40 napos idõszakra 155 kwh fogyasztás után 20,38 és 21,68 Ft-os egységáron (az már rejtély, hogy miért a két különbözõ egységár, de még belefér) 3218 Ft áramdíj fizetendõ. De ezzel nincsen vége, mert a számla folytatódik, úgymint: Szénipari szerkezetátalakítási támogatás 31 Ft Kedvezményes árú villamosenergia támogatás 19 Ft Összesen: 50 Ft Átviteli-rendszerirányítási díj 89 Ft Rendszerszintû szolgáltatás díj 66 Ft Elosztói forgalmi díj 341 Ft Elosztói veszteség díj 648 Ft Menetrend kiegyensúlyozási díj 78 Ft Összesen: 2222 Ft A Nielsen jelentés Kevesebb élelmiszert vásároltunk, de lassult a csökkenés üteme Folytatás az 7. oldalon A legfontosabb láncszem: a fogyasztó Élelmiszeripari világtalálkozó 2010 augusztusában hazánk nagyszabású nemzetközi eseménysorozatot indított, Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó néven. A rendezvény fókuszában minden évben más-más élelmiszerágazat kap központi helyet, idén a hús és húskészítmények, jövõre a tej- és tejtermékek, majd a zöldségek, gyümölcsök. Jó tudni, hogy a felmérések szerint, a húskészítmények értékesítése adja a legnagyobb bolti forgalmat 90 élelmiszerkategória közül. A budai Vár több helyszínén tartott rendezvény különlegessége, hogy a szakmai konferenciákkal ellentétben meginvitálták az élelmiszerlánc legfontosabb szereplõjét, a fogyasztót is, hogy megkóstolhassa és kedvezõ áron, akár meg is vásárolhassa a kiváló minõségû, megbízható magyar élelmiszereket, amelyek hagyományos alapanyagból, illetve hagyományos módszerekkel készültek. Folytatás az 5. oldalon Ugyanakkor az élelmiszer-kereskedelem átlagára nálunk csekély mértékben csökkent. Hazánkkal együtt csökkent a bolti forgalom a következõ országokban: Finnország és Görögország (5-5 százalékkal), Németország és Olaszország (2-2), Hollandia, Norvégia, Csehország, Lengyelország és Svédország (1-1). Pontosítja a képet, hogy Finnországban az átlagár 7 százalékkal csökkent, egyik évrõl a másikra. Folytatás az 7. oldalon Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: Kérdéseire szakjogászunk válaszol.

2 2 A KONTROLL VII. évf. 9. szám Országot építettek, megfizették a társadalombiztosítás járulékait Védelmet az idõsek vámszedõi ellen! Rettenetesen fel tudunk háborodni. Jogosan és jogtalanul, okkal és ok nélkül is. Ezúttal nem véletlenül keltett közfelháborodást a hír, miszerint több tucat illegálisan mûködõ idõsotthonban embertelen körülmények uralkodnak. Mindig rendkívül gyanús, és egyben érthetetlen, amikor a legrászorultabbak, legkiszolgáltatottabbak kerülnek méltatlan helyzetbe. Ha gyermekotthonokban visszaélnek a védtelenekkel, ha fogyatékosokat, betegeket nem méltó körülmények között tartanak. Ugyanilyen bicskát nyitogató esemény, amikor gátlástalan vállalkozók, akikre inkább a hiéna, vagy bûnözõ név illik, kihasználva az elesett idõsek helyzetét, visszaélnek állapotukkal. Arany alkonyt, Békés, boldog naplementét, védelmet, biztonságot, minõségi ellátást hirdetve csalják lépre az egyedülálló, gyakran tehetetlen, gyenge, beteg idõs embereket, akik hisznek a szépen csengõ ígéretekben és feladják otthonukat, önállóságukat, megtakarított pénzüket, hogy bekerülhessenek egy otthonba, ahol reményeik szerint hátralévõ éveiket nyugodtan leélhetik. A mézesmadzag azonban gyakran elolvad, amikor ezek a hiszékeny idõsek már az otthon falai közé kerülnek, és az elõre megálmodott gondoskodás helyett, csak nélkülözés, megaláztatás lesz az osztályrészük. A biztosítékot az vágta ki legutóbb ebben a témában, hogy közüzemi számlatartozás miatt elkezdtek egy idõsotthonban vizsgálódni, és akkor kiderült, hogy a számlatartozás elhanyagolható mind a mellett, amit az idõsek ellátásával kapcsolatban tapasztaltak. Elhanyagolt, éhezõ, nélkülözõ öregek éltek az otthonban. Az eset kisebb lavinát indított, kiderült, hogy nem egyedi esetrõl van szó, feketén, engedély nélkül jó néhányan szegõdtek ilyen formában az idõsek vámszedõinek, kihasználóinak. Hogy miért? Nemes egyszerûséggel azt válaszolták lefülelésük után, hogy csak így éri meg. Európa öregszik, ezt minden statisztika bizonyítja; azt is, hogy 2025-re az EU lakosságának 40 százaléka az idõs korosztályhoz tartozik majd. Elgondolkoztató, hogy 2021-re minden negyedik magyar 60 évesnél idõsebb lesz, miközben a fiatalok száma történelmi mélypontra süllyed. A legnépesebb korosztály a 75 éveseké lesz 2050-re a Népességtudományi Kutató Intézet aktuális tanulmánya szerint. Az idõsek leggyorsabban növekvõ csoportja a éven felülieké. És erre az idõszakra már most illik felkészülni. Miért? Mert a jelzett tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy, bár az idõs emberek nem számítanak eltartottaknak, hiszen kemény dolgos évek alatt tették le a nemzet asztalára a maguk részét, mégis pénzbe kerül az ellátásuk, s az sem titok, hogy többe, mint egy gyermek nevelése. Ennek ellenére az emberi tisztesség és méltóság megköveteli az idõsekrõl történõ megfelelõ gondoskodást egy önmagára valamit is adó társadalomban. Nem véletlen, hogy sok idõs ember hangsúlyozza, nem jó megöregedni. Nem csak az életkor okozta traumák miatt, hanem azért is, mert a fiatalok nem úgy tekintenek az idõs korosztályra, mint sorsuk, jövõjük tükrére. Mert, ha ezt tennék, nem lennének elhagyott, magányosan tengõdõ öregek, nem játszanák ki hiszékenységüket kalózvállalkozók, gyorsan meggazdagodni vágyó szélhámosok. A legtöbb idõs ember szeretné békességben megélni végsõ napjait, saját otthonában, saját családja körében. A sors azonban nem mindenkinek adja meg ezt a lehetõséget, ezért rákényszerülnek jó néhányan, hogy feladva addigi életüket, idõsotthonba menjenek. De az emelt szintû idõsotthonok többnyire megfizethetetlenek, elérhetetlenek a többség számára. Szinte állandó a túljelentkezés az idõsotthonokban. Hazánkban 839 engedéllyel mûködõ idõsotthon van, több mint 57 ezer férõhellyel. De ez nem elég, négyszeres a túljelentkezés, sokan vannak várólistán és még többen azok, akik nem képesek a sort kivárni. Õket környékezik meg az illegális otthonokat mûködtetõk. Visszaút, pedig nincs, aki bekerül, már nem tud változtatni, hiszen mindenétõl megvált, az életén kívül. Amikor most, véletlenül napvilágra került néhány engedély nélkül mûködõ, megengedhetetlen körülmények közt lévõ otthon, azonnal elhangzott az illetékesek részérõl a méltatlankodás, és az ígéret is: felkutatják a gátlástalan otthonteremtõket, még az internet szégyenlistájára is felteszik õket, s bezáratják ezeket az otthonokat. Az állami szándék, elhatározottság több mint idõszerû, egyértelmû és örvendetes. Sajnos, nem lesz könnyû beváltani, mert az ott élõ öregeket el kell helyezni, és erre jelen körülmények között nem sok lehetõség kínálkozik. A változtatásra, jó irányban, talán soha nincs késõn. Vannak civil kezdeményezések, különféle szervezetek, szakmai összefogások részérõl, néhány önkormányzat is megmozdult már idõsügyben. De az egészségügyi jelzõrendszer, az idõsek boltjai, a gépkocsival történõ szállítás lehetõsége, mind-mind kicsiny szelet abból az egészbõl, ami az idõsek ügyét komplexen rendezné. A szégyenlista lehet, hogy hatásos módszer, bár nem lehet komolyan gondolni, hogy hatására egy csapásra magukba szállnak mindazok, akik eddig titokban, és cinikus természetességgel az idõsek vámszedõi lettek. És még valami. A szégyenlista hiányos lenne, ha csupán a néhány feketén vállalkozó kerülne rá. Mert hol volt az ellenõrzés? Hogy lehet, hogy senkinek nem tûnt fel az a nyomor, piszok, elhanyagoltság, amelyben sok idõs embert tartottak? Ezek az illegális otthonok mégiscsak környezetünkben léteztek, léteznek, nem a dzsungel mélyén. Sem orvosnak, sem szociális munkásnak, semmiféle ellenõrnek, hatóságnak, de még szomszédoknak sem tûnt fel eddig a létük, és állapotuk? Vagy a XXI. században talán már elfelejtõdött, elavult a klasszikus mondás: vétkesek közt cinkos, aki néma?! A hatóság megmozdult, tettre késznek mondotta magát. Nem lesz könnyû a dolga, mégis: tegye meg. Többet, mint egy szégyenlista. (leopold) Gáz a mérõórák körül Kié a gázcsapcsere költsége? Szivárgást észleltek a gázcsapok körül, ezért gázcsapcserét terveznek abban a 19 lakásos társasházban, ahol lakom. A közös képviselõnk aláírás gyûjtés céljából, egy meglepõ árajánlattal csengetett be, aminek láttán felvetõdött bennem néhány kérdés. Az ügy igen összetett, de elég sokba vagy más munkákra is fordítható összegbe kerül (ne) ahhoz, hogy érdemes legyen utána járni, és szakértõk megkérdezésével azt tisztázni: miért a társasház viseli a munkálatok elvégzéséért felszámolt közel 650 ezer forintos költséget? Mirõl van szó? Nemrég volt egy állapotfelmérés a házban, amelynek során megállapították, hogy a lakók 2/3-ánál a gázmérõkön lévõ csapok szivárognak, tehát a biztonság kedvéért "tömörré tételüket" javasolták a jegyzõkönyvben. A ház ügyeit kezelõ lakásszövetkezet a jegyzõkönyvben foglaltak szerint árajánlatot kért a munkálatok elvégzésére egy vállalkozótól, amelyet meg is kapott forintról. Nem vitás, hogy a soron kívül jelentkezõ munkát el kell végezni, de nem mindegy, kinek a költségére. Azt gondoltam, hogy a lakásszövetkezet ismeretei hiányosak, és ezért akarják - a még kevesebb ismerettel bíró - lakókra hárítani a gázmérõn elvégzett csapcsere költségeit, holott lehet, hogy ezt a szolgáltatótól, azaz a Gázmûvektõl kellene megrendelni és az õ költségükön elvégeztetni. Ugyanis ha jól tudom - a gázmérõ a szolgáltató tulajdona, és mivel a tömörré tétel, és a gázcsapcsere a lépcsõházi szekrényekben lévõ gázmérõkön történik, neki kell (ene) gondoskodni arról, hogy az rendeltetésszerûen, és biztonságosan mûködjön. Körkérdésemre: kié a gázmérõ? Kinek a feladata a gázmérõk ellenõriztetése? Kinek a költsége a mérõk karbantartása? Ki és hogyan állapítja meg, hol van a szivárgás? Milyen idõközönként és kinek a kötelessége ellenõriztetni? Balogh Dezsõ, villamosmérnök szakértõ, Imrei Józsefné igazságügyi szakértõ, Dr. Czár Anita, a Társadalmi Unió fogyasztóvédelmi jogásza és Lukácsi Péter osztályvezetõ, a Fõgáz Kft. terv-felülvizsgáló és ellenõrzõ osztályról válaszoltak. Balogh Dezsõ válasza Egy társasház gázvezetékrendszere több részbõl áll. Az a vezetékrendszer, amin keresztül az utcai csatlakozástól minden lakás mérõjén át a gáz eljut a lakások készülékeihez, a gázmérõig a társasház tulajdona, beleértve a lakások fõcsapjait is. Ha a szivárgás, tömörtelenség az épület vezetékhálózatában van, akkor azt a társasháznak kell kicserélnie. A mérõ maga, a szolgáltató tulajdona, ha az szivárogna, akkor azt a szolgáltató minden bizonnyal kicserélné. A mérõt nem javíttatja a szolgáltató a tulajdonosokkal. Annak hitelesítettnek kell lennie. A lakáson belüli vezetékrendszer és a készülékek a lakások tulajdonosaié. Ha szivárgást észlelnek valamelyik szakaszon, például a lakáson belüli részen, akkor annak javítási költségei a tulajdonost terhelik. Az épületek vezetékrendszerének szivárgását úgy állapítják meg, hogy minden lakásban elzárják a csapokat, majd mûszeres méréssel szivárgáspróbát végeznek. Ha szivárgást észlelnek (ez lehet a régi, "gyantázott kóccal tömített" szigetelések miatt is a csatlakozásoknál), akkor az épületet lekötik az utcai gázvezetékrõl, és csak akkor kapcsolják vissza a gázszolgáltatást, ha a társasház a hibát elháríttatta. Ez régi épületeknél teljes gázvezeték cserét is jelenthet, amit meg kell terveztetni, engedélyeztetni, majd arra jogosultsággal rendelkezõ kivitelezõvel elvégeztetni. Ha a hiba a lakáson belül van, akkor a lakást kapcsolják le a hálózatról. Amennyiben ezt a tulajdonos magatartása miatt nem tudják megtenni, akkor akár az egész épületet is kizárhatják a szolgáltatásból. Ha a szivárgás a csapoknál van és a lakáson belül, akkor azt vagy a közösség, vagy a lakás tulajdonosa javíttatja ki. Az alapító okiratban egyébként feltüntetik az osztatlan közös tulajdon elemeit is, illetve a kizárólagos tulajdont. Ha szivárgást tapasztalnak, akkor a szolgáltató télen is köteles kikapcsolni a szolgáltatást egy esetleges tragédia elkerülése érdekében. Ezeket a felújításokat a társasházak esetében csak nagyon kivételes esetben tervezik elõre. A hiba kiderülhet úgy is, hogy az utcában vezetékcserét hajt végre a szolgáltató és leköt az épületeket, majd visszakapcsolás elõtt köteles szivárgás ellenõrzést végezni. Elképzelhetõ, hogy a régi kanócos szerelések egy idõ után nem zárnak tökéletesen. Ma ezért az új "mûanyagos" szerelést alkalmazzák. Amenynyiben a jelenlegi állapot egy korábbi beavatkozás eredménye, úgy azt kell megvizsgálni, hogy az mikor volt. Szolgáltatási munkákra is van jótállás, vagy szavatosság. - Szavatossági kérdést vet fel, hogy a szivárgás a mérõk több mint 2/3-ánál jelentkezik, amit senki nem rongál. Imrei Józsefné válasza A társasházi - és minden más lakossági - gázhálózat felülvizsgálatot a hatályos, a gázellátásról szóló évi XL. törvény (GET) 5 évenként teszi kötelezõvé. A Gázmûvek kötelessége a mérõ felülvizsgálata, és 10 évenként ingyenes cseréje. A 10 év mindig a gyártási év utáni 10. év szilveszter napján jár le. A gyártási év utolsó két száma bele van ütve az OMH plombába, lehet, hogy rá is van ragasztva a mérõre. (pl.: 06 = 2006-ban hitelesítették). A telekhatártól a lakások mérõjéig menõ gerincvezeték a társasház közös tulajdona, a költségeket a társasház fizeti. A lakáson belüli mérõhely kialakítás, valamint a lakásokban lévõ gázkészülékek ilyen költségei a lakás tulajdonosát terhelik. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak a mérõ fõcsapjára vonatkozik az, hogy a gázmûvek feladata a csere, és a javítás. A fõcsaphoz tilos a lakóknak nyúlni, azt csak a Gázmûvek végezheti! A mérõrendszer megbontását jelenti, ha illetéktelenül hozzányúlnak. Értelemszerûen életvédelmi célból elzárni, kinyitni szabad, csak szerelni, megbontani nem lehet. Egyébként a gáz épp azért van szagosítva, hogy az ömlést észrevegyük. A szakértõ egyértelmûsítette: a fõcsap, ahol a közös vagy saját mérõ csatlakozik a gáz gerincvezetékhez és a gázcsap: amelyekkel a lakók csatlakoznak a lakásban a gázvezetékre, pl. tûzhelynél, bojlernél. A fõcsapot be kell kissé kenni háztartási mosogató szerrel. Ha buborékok képzõdnek, akkor szelel. Dr. Czár Anita az idevonatkozó törvényeket ismertette: A évi XL. törvény a földgázellátásról VIII. fejezetének Mérés, elszámolás szakaszából a 99. (6) bekezdése szerint a gázmérõ állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége. A 100. (4) bekezdése értelmében a fogyasztásmérõ berendezések felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, idõszakos hitelesítése { } a földgázszállító és a földgázelosztó kötelezettsége. Ezen kötelezettségek költségei a földgázszállítói és a földgázelosztói engedélyeseket terhelik. * Az ördög a részletekben rejlik. Nos, a feltett körkérdésre megérkezett részletes válaszok után is tanácstalan maradtam. Úgy éreztem, mintha több féle gázcsap lenne a gázmérõn, mivel az érintett lakásszövetkezet a cikkben foglaltakkal ellentmondásban, továbbra is azon az állásponton volt, hogy az elvégezni tervezett munkálatok (tömörítés, görgõs-csap) költsége a lakóközösséget illeti. Ezen a ponton szükségét éreztem megkérdezni a Fõgáz Földgázelosztási Kft-t is, ahonnan Lukácsi Péter osztályvezetõ adott választ arra: mi a különbség az egyes gázcsapok között? - Amennyiben a gázmérõk csonkjainál közvetlenül tapasztalható a tömörtelenség, akkor felhasználói bejelentés alapján, a területileg illetékes földgázelosztói engedélyes (Budapesten a Fõgáz Földgázelosztási Kft.) térítésmentesen elhárítja a tömörtelenséget. Viszont, ha a tömörtelenség a gázmérõ kötés más részén, pl. a csatlakozó vagy a fogyasztói vezetéken található, úgy annak tömörré tétele a tulajdonos kötelezettsége (arra jogosult gázszerelõvel) saját költségen fejtette ki Lukácsi Péter. Pontosította a GET pontja alapján, hogy mi számít fõcsapnak: - a fogyasztói fõcsap a gázmérõnél lévõ, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka. Mint a csatlakozó vezeték tartozékát szintén a tulajdonosnak, illetve a felhasználónak kell üzemkész állapotban tartani, annak cseréje a tulajdonos költsége. A fogyasztói fõcsap cseréjét mivel az a méretlen oldalon van csak a földgázelosztó elõzetes értesítését követõen lehet kicserélni. Ebben az esetben a biztonságos munkavégzéshez elengedhetetlen kettõs zárást a közterületen lévõ fogyasztói fõelzáró zárásával és egy alkalmas helyen kialakított fémes vezeték lezárással a Fõgáz munkatársai megrendelés ellenében biztosítják. Nos, a gázmérõkrõl teljes és korrekt tájékoztatást kaptam. Úgy tûnik ez a gázcsapcsere költség a lakókat terheli. Egy ponton továbbra is talányos az eset számomra: a lakásszövetkezet miért végeztetett állapotfelmérést, hiszen a rutinszerû vizsgálatot a törvény ötévenként írja elõ, ami nálunk most nem volt esedékes. És, ha jól tudom gázömlést sem jelentett senki. Ráadásul egy év múlva december 31.-én aktuálissá válik a mérõóra törvény szerinti díjmentes cseréje a házban. Akkor hacsak nem életveszélyes a helyzet - minek is a gázcsapcsere? Ez szintén megér egy körkérdést. Vajda Márta

3 A KONTROLL VII. évf. 9. szám 3 Egyoldalú a hûségnyilatkozat Két év hûségidõvel, két fél között létrejött szolgáltatási szerzõdés esetében, egy év után, a T-Mobile egyoldalúan megemelte a szolgáltatás díját, és errõl, a személyesen megkötött szerzõdések szerzõdõit nem értesítette személyesen, Arra hivatkozik, hogy a Népszabadságban, két egymást követõ napon is közzétették, valamint a honlapjukon is elérhetõ volt az információ. Álláspontom szerint nem elegendõ, ha a szolgáltató két egymást követõ napon közzéteszi, valamely (vagy olvasott, vagy nem olvasott) napilapban, illetve honlapján a díjemelés bekövetkeztét és mértékét. Erre, a lényegében egyoldalú szerzõdésmódosításra külön kell (vagy kellene), a figyelmét felhívni a másik félnek, vagy valamely más módon is értesíteni... ez lenne a korrekt és tisztességes, valamint kölcsönös együttmûködésen alapuló eljárás. Esetünkben, mire az ügyfél a T-Mobile számlájából tudomást szerzett a díjemelkedésrõl, már csak külön kötbér megfizetése mellett mérlegelheti a szolgáltatás megszüntetését. Én úgy gondolom, hogy ez sem tisztességes és nem fér össze, sem a fogyasztói társadalom igényeivel, sem pedig a felek egyenrangúságának követelményével. A T-Mobile Ügyfélszolgálatának az alábbiakban olvasható válaszlevele szerint, én akkor szereztem a díjemelésrõl tudomást, amikor azt az általam ismeretlen napilapban közzétették. Nekem, a fogyasztónak eltér ettõl a véleményem. Szerintem ez így nem igaz, életszerûtlen bárkitõl elvárni, hogy a szolgáltató által preferált újságokat és azok minden hirdetését is olvassa. Ráadásul, még ha kezembe kerülne és olvasnám is, szerintem ez még nem jelenti azt sem, hogy megértettem és bele is egyeztem a szerzõdésmódosításba. Ez okból, úgy vélem nem is lehet az ellen kifogása, hogy a fogyasztók széles rétegeit tájékoztassam arról, hogy - amennyiben hûségnyilatkozatot írnak alá, az nem azt jelenti, hogy csak a szerzõdésben meghatározott díjat köteles fizetni a hûségidõ alatt. - a díjszabás módosulásáról akkor szereznek tudomást, ha azt a szolgáltató valamelyik (elõre meg nem nevezett) napilapban, két egymást követõ napon közzéteszi, tehát legjobb, ha mindegyiket megrendelik a hûségidõ tartamára, - mivel a honlapjának valamely zugában olvashatóvá tehetik, célszerû elõfizetniük valamely tartalomfigyelõszolgáltatást a hûségidõre. Szükséges, hogy fogyasztótársaim megtudják: A hûség idõszaka alatt egyoldalúan bekövetkezett díjemelés, a megkötött szerzõdés egyoldalú módosítása a szolgáltató részérõl, nem akkortól érvényesül, amikor azt kifejezetten közlik vele, vagy valóban elolvassa, esetleg a szerzõdésmódosítást elfogadja, hanem akkortól, amikor - akár a tudomására jutás nélkül azt, esetleg általa nem olvasott - napilapban, honlapon hirdetésként közzéteszik. Abban azonban bizonyos vagyok, hogy a fogyasztónak errõl a kiszolgáltatott helyzetrõl tudomást kell szereznie ahhoz, hogy eldönthesse: akar-e az ilyen gyakorlatot folytató (és levelében ezt bátran fel is vállaló) szolgáltatóval szerzõdést kötni, és van-e bátorsága, netán kedves, hajlandósága ilyen feltételek mellett, bármekkora hûségidõre elkötelezni magát. És csupán egy személyes megjegyzés: arra nem válaszolt a szolgáltató, hogy miként fizeti vissza, vagy írja jóvá az eddigi túlfizetéseimet (mely Ft-ot tesz ki), tekintettel arra, hogy a számláimat csoportos beszedési megbízás alapján az emelt összegben (beszámítás nélkül) szedi le a számlámról úgy, hogy sem a beszámítás, sem a beszedés tekintetében rendelkezési jogom nincs. Ezt követõen a Nemzeti Hírközlési Hatóság Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Osztálya július 21-én kelt levelében érdeklõdött arról, hogy a szolgáltató a panaszlevélre válaszolt-e már, valamint az alábbi tájékoztatást nyújtotta: A szolgáltató az általános szerzõdési feltételeket az elektronikus hírközlésrõl szóló évi C. törvény (Eht.) 132. (2) bek.- ében meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani. A szolgáltató értesítési kötelezettségének az Eht (2) bekezdésében foglaltak szerint a következõ módon tehet eleget: a) az elõfizetõ közvetlen, írásbeli értesítésével (értesítés levélben); b) elektronikus levélben; c) egyéb elektronikus hírközlés útján; vagy d) az értesítendõ elõfizetõk körétõl függõen országos vagy megyei napilapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejûleg a szolgáltató köteles az értesítést az ügyfélszolgálatán is közzétenni. Megértjük, hogy a szolgáltató által történõ egyoldalú módosítás nem elfogadható az Ön számára, de a hatályos jogszabályok alapján a szolgáltató megteheti, hogy a fenti módon egyoldalúan módosítja a szerzõdést. A hatósági válasz egyértelmûen a lerázást szolgálja, zárómondata pedig valamelyik manager-tanfolyam szóróanyagában szereplõ formamondat megfelelõ átalakításával született. A hatósági intézkedés, vagy felülvizsgálat szándéka, illetve megvalósítása nélkül, az ügyfelet megpróbálja megnyugtatni, és befogadóvá tenni a felügyeleti hatóság. A hatóság a szolgáltató szerepébe bújva, a pszichés kezelés módszerét választja. Ezért azt gondolom, szükséges lenne felkérni egy pszichológust, hogy vizsgálja meg, melyik feltétel alapozta meg az áremelést. A szolgáltató ugyanis nem tudja megjelölni, hogy az Eht.132. (2) bekezdésének melyik pontja tette lehetõvé az áremelést, a felügyeleti hatóság nem kérdezte és nem is vizsgálta ugyanezt. Elégségesnek találta, hogy megállapította, hogy a ténylegesen, jogszabályi lehetõség nélkül megvalósított áremelésrõl (az egyébként határozatlan idejû szerzõdésekre tervezett és kialakított) törvényi szabályozásban megfelelõ módon értesített, ezért jogszerûnek minõsítette a törvényi szabályozással ellentétes áremelési döntést. A határozatlan idõre kötött távközlési szolgáltatási szerzõdések ugyanis (az Eht.132. (2) bekezdése alapján csak az alábbi esetekben módosíthatók egyoldalúan: a) az egyedi elõfizetõi szerzõdésben vagy általános szerzõdési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy - amennyiben jogszabály vagy elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály másként nem rendelkezik - a módosítás nem eredményezheti a szerzõdés feltételeinek lényeges módosítását; b) jogszabályváltozás vagy hatósági döntés indokolja; vagy c) a körülményekben bekövetkezett lényeges változás indokolja A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás a Ptk. Szabályai szerint a két leglényegesebb, és kötelezõen a szerzõdésben rendezendõ kérdése bármely szerzõdéses jogviszonynak. Így tehát megállapítható, hogy az a./ pont alapján semmiféleképpen nem módosítható egyoldalúan az árra vonatkozó szerzõdéses feltétel. De tekintsünk el ettõl az apróságtól, és vegyük úgy, mint a szolgáltatás ára nem lenne lényeges feltétel (miközben a törvény szerint még a szolgáltatás minõségében beállott egyes változások is lényeges feltételnek tekintendõk). Sem az egyedi elõfizetõi szerzõdés, sem az általános szerzõdési feltétel nem tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén a szolgáltatás ára, a hûségidõn belül egyoldalúan emelhetõ. Ez a pont tehát alapvetõen az ellenszolgáltatás lényegességére tekintettel, de másodlagosan az áremelés feltételeinek meghatározására tekintettel semmiképpen sem volt alkalmazható. Sem jogszabályváltozást sem hatósági áremelést nem ismertetett a T- Home, a körülményekben bekövetkezett lényeges változásokat kimutatni nem tudta (ami egyébként a hûségidõ határozott jellegére tekintettel egyébként is életszerûtlen lenne). Az áremelés jogszerûségének vizsgálata nélkül tehát a felügyeleti hatóság sajnálkozásának adott hangot, és megállapította, hogy jogszerûen emelte az árat a T-Home, mert az értesítési kötelezettségének megfelelõen tette eleget. Nézzük csak! Tehát egy törvény ellenében született döntést jogszerûvé tesz az a tény, hogy a közlése úgy történt, ahogyan a jogszerû döntésekének történnie kell? Tehát bármely jogszerûtlen határozat jogszerûvé válik attól, hogy szabályszerûen kézbesítették? Szabályszerû kézbesítés, vagy értesítés esetén jogorvoslatnak helye nincs? A semmis döntések is jogerõre emelkedtek? Jaj Neked, kiszolgáltatott fogyasztó! Egy szolgáltatási szerzõdésben a szolgáltatóval szemben semmiféle segítségre nem számíthatsz, jobban jársz, ha a hatósággal kerülsz szembe, hiszen ott még jogorvoslati fórumok is rendelkezésedre állnak. Tisztázzuk az alapvetõ dolgokat: Kifogásom elsõdlegesen arra irányult, hogy az áremelés (különösen a hûségidõre is tekintettel) törvénysértõ volt, és az így elhatározott áremelésrõl Nem szereztem tudomást az áremelésrõl. Utóbbi kérdés csak azért lényeges, mert A szerzõdéstõl való elállási jogom a tudomást szerzéssel nyílik meg (tehát nem attól számít, hogy kézbesítették, vagy kihirdették, hanem attól, amikor az ügyfél tudomást szerez róla), az Eht. Szerint csak az értesítés történik meg a törvényben felsorolt módon (azaz a jogszerûen megállapított módosítás esetén azt kihirdetettnek kell tekinteni), nem pedig a tudomást szerzés. Ennek ellenére, a hatóságok nem vizsgálták, hogy mikor szereztem arról tudomást, az ÁSZF szabályt figyelmen kívül hagyva elegendõnek tartották, hogy engem arról értesítettek, ettõl számított idõ elteltével elvesztettem a jogomat a szerzõdés megszüntetésére. Álláspontom szerint ezért is alapvetõen tisztességtelen a szolgáltató eljárása, és az, az ÁSZF szerint sem alkalmazható. A hûségidõ alatt az egyik fél nem szüntetheti meg a szerzõdést, különben tetemes kötbért fizet. Ez a kötelezettség egy olyan többlet, amelyet az Eht. nem tartalmaz, ezért is tartja elegendõnek, az ÁSZF módosításának közzétételére, az általa felsorolt módokat. A hûségidõ és kötbérkötelezettség vállalásával a szolgáltatást igénybe vevõnek eszébe sem jut, hogy a hûségidõ a szolgáltatóra semmiféle többletkötelezettséget nem ró, és a hûségidõ alatt éppúgy bármikor emelheti az árakat, mint a határozatlan idejû szerzõdéseknél. Erre egyébként nem csupán az áremelés feltételeinek leírásával, de egyáltalán sem figyelmezteti sem az egyedi szerzõdés, sem pedig az ÁSZF, ezért nem is számít ilyenre (mert úgy tûnik, ezt az új gyakorlatot most még kis összegben, a módszer bevezetését, és a megtámadásra jogosult hatóságok szemhunyását követõen azonban nagyobb összegekben is alkalmazható). Itt következik be a második buktató: a kötbérkötelezettséget az egyedi szerzõdés (is) tartalmazza, ezért a fogyasztó azt hinné, hogy ez a többlet teremt annyi biztonságot számára, hogy akkor a kötbérkötelezettség ideje alatti változásokról tudomást szerezhet és eldöntheti, hogy ilyen feltételekkel is vállalja-e a szerzõdést. Mert alapvetõen abból indul ki, hogy egyenrangú fél. De ebben téved a legnagyobbat: õ aláír valamit, konkrét többletet vállal és ez õt köti. A másik fél semmiféle többletet nem vállal, ezért õt semmi sem köti, ezért ha fû alatt az aláírásával hitelesített feltételt módosítani akarja, meg kell találnia a módját arra, hogyan zárhatja ki a másik fél tiltakozását. És meg is találta: úgy kell kihirdetni, hogy az jogszerûnek tûnjön (általában), de mégse szerezzen tudomást róla a speciális kötelezettségekkel terhelt fogyasztó. Értesítettük is, de ne is szerezzen róla tudomást Mint a mesében. Így azután a kézbesítés megtörténik (a tudomást szerzés nem, pedig az ÁSZF a tudomást szerzéshez köti a szerzõdéstõl való elállás jogát). A hatóságok ezt sem vizsgálják, hanem megállapítják, hogy az Eht. szerint megfelelõen történt az értesítés és nem vizsgálják, hogy arról a fogyasztó mikor szerzett tudomást, tehát az elállási joga mikor nyílt meg). És ami a hab a tortán: hogy ekkortól kezdve nem kíván élni a hatósági jogosítványával sem (amelynek értelmében határidõ nélkül is megtámadhatja a tisztességtelen ÁSZF szabályt, valamint az áremelés törvényességét is vizsgálhatja), hanem sajnálkozását fejezi ki és szentesíti a fogyasztó csõbe húzását és jogvesztését. Hiába: két mércével mérünk. Az ügyféli kötelezettségek szó szerint értendõk az egyedi szerzõdésbõl, a szolgáltatói kötelezettségek azonban a hasonlóság elvén, az ÁSZFbõl magyarázhatók, ha úgy kívánja a szolgáltatói haszonszerzés. Ha ezzel ellentétes érdekek vezetnek a szolgáltató hasznára, akkor az ügyféli jogokra a törvényi kötelezettségeket is elegendõ alkalmazni, azonban a hasonlóság elvén, a szolgáltató érdekében bármiként magyarázhatók, de a szolgáltatót megilletõ jogokat maradéktalanul gyakorolhatja, akár törvényi általános szabály, akár ÁSZF, akár az egyedi szerzõdés tesz róluk említést. Álmodom egy olyan világról, ahol a szolgáltatót éppúgy köti a tisztességes és jóhiszemû eljárás kötelezettsége, mint a fogyasztót: ha kötbérkötelezettséget ír elõ, akkor ennek idõtartamára õ sem módosítja a feltételeket, ha mégis erre kényszerül, errõl értesíti a fogyasztót, mert valóban korrekten azt szeretné, ha a fogyasztó dönthetne arról, hogy ilyen feltételekkel is tudja-e vállalni a kötelezettségét, a hatóságok a jogszabályi helyek idézését követõen azt is megvizsgálnák, hogy azoknak valóban megfeleltek-e a történtek, és a fogyasztók védelmére létrehozott sok-sok szervezet közül legalább néhány szót emelne az olyan ÁSZF ellen, amelyek indokolatlan és egyoldalú többletkötelezettségeket rónak az egyik félre, miközben a másik fél valamennyi reális megtámadási lehetõségét kizárják (illetve az általános szabályok szerint teszik lehetõvé annak kizárását), és az olyan gyakorlat ellen, amely tisztességtelen piaci magatartásforma kialakítását szolgálja. Ja! És ahol a fogyasztó túlfizetése nem kamatozik a szolgáltató számláján, miközben a hûségidõ alatti áremelést többletelõírással érvényesíti! Hogy az egyedi esetben is hangot adhassak álmomnak. A T-Mobile Ügyfélszolgálatának válasza Dr. Ivanics Évának. Internetes Ügyfél Levelezés írta: Tisztelt dr. Ivanics Éva, kedves Elõfizetõnk! Az Aranytárskártya RelaxNet XL díjcsomag havidíja május 1-én bruttó 6400 Ft-ra emelkedett, ez okozta számlája magasabb végösszegét. Vállalatunk több csatornán is közzétette a díjcsomag változásáról szóló információt. Közlemény formájában megjelent a április 29- én és április 30-án kiadott Népszabadságban, valamint a oldalunkon is elérhetõ volt. Elnézését kérjük, amennyiben a tájékoztatásunk elkerülte figyelmét! Levelünkhöz csatoltan megküldjük Önnek a május1-én életbelépõ változásokról szóló információt, így a további változásokról is tájékozódhat. Abban az esetben, ha a díjnövekedés egy hûséggel vállalt szolgáltatást érint, akkor ügyfeleink az elõfizetõi szerzõdést úgy mondhatják fel kötbérmentesen, ha az emelésrõl tájékoztató közlemény megjelenésétõl számított 15 napon belül ezen igényüket társaságunknál jelzik. Errõl az elektronikus hírközlésrõl szóló év C. törvény 132. (5) bekezdése, valamint ugyanezen törvény 144. (1) d.) pontja rendelkezik, és Általános Szerzõdési Feltételeink 8.4. pontja is ezt tartalmazza. Mindezt figyelembe véve kérését sajnos nincs lehetõségünk teljesíteni. Bízunk benne, hogy válaszunkat megértéssel fogadja! További kérése, kérdése esetén is készséggel állunk rendelkezésére. Üdvözlettel: Oros Katalin levelezési képviselõ T-Mobile Dr. Ivanics Éva

4 4 A KONTROLL VII. évf. 9. szám Olajmánia és a mangalica reneszánsza Kereskedelmi trükk vagy egészségvédelem? Sokan csak hitetlenkedve legyintenek: amikor nem volt divat az étolaj, fõleg nem az olívaolaj, akkor sem voltunk betegebbek. Talán, mert az akkortájt még jótékony hatásáról nem ismert mangalicazsírt fogyasztottuk. Az ötvenes-hatvanas években természetes volt, hogy a gyerek zsíroskenyeret kap uzsonnára lilahagymával, kis töpörtyûmorzsalékkal megszórva. Margarinok nem voltak ennyire ismertek, elfogadottak, ilyen széles választékban kaphatók, és fõleg nem voltak ennyire mûanyagok A vaj vaj volt talán ez volt jó ízének a titka a vajjal megkent vajas kifli kakaóval, pedig ünnepi reggeli. Az étolajra, amely közben, konyháinkban átvette a vezetõ szerepet, sokan csak az ételek elkészítéséhez nélkülözhetetlen alapanyagként gondolnak, pedig az egészségmegõrzésben is igen fontos szerepet játszik. Nagy segítségünkre lehet a kiegyensúlyozott táplálkozásban, betegségek megelõzésében, azonban egyáltalán nem mindegy, melyik fajtáját mire alkalmazzuk. Az étolajok olyan élelmiszerek, melyeket olajmagvakból vagy más olajtartalmú növényi részekbõl sajtolással, esetenként finomítással; illetve sajtolással és/vagy oldószeres extrakcióval (kivonással), majd finomítással állítanak elõ amint az a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közleményébõl kiderül. Az esszenciális és velük együtt a nem esszenciális zsírsavaknak számos élettani hatásuk van: - részt vesznek a sejtmembránok felépítésében, védik azokat a káros behatásoktól, valamint hozzájárulnak rugalmasságukhoz is, - érintettek a vér oxigénszállításában, a sejtosztódásban, az idegmûködésben, a növekedésben, az energiatermelésben, a hormontermelés szabályozásában, - részt vesznek a keringési rendszer, az immunrendszer, és a zsíranyagcsere szabályozásában, - hozzájárulnak a megfelelõ koleszterin- és trigliceridszint kialakításához és kedvezõ arányuk esetén csökkentik a szív és érrendszeri betegségek kockázatát, - szerepet játszanak a szép haj, a köröm és a bõr felépítésében is. Míg a finomított étolajokat (napraforgó, repce, kukoricacsíra) jellemzõen sütéshez, fõzéshez használjuk, addig a hidegen sajtolt fajtákat (szója, olíva, repce, kukoricacsíra) nyers salátákhoz, mártásokhoz, hidegkonyhai készítményekhez ajánlják. Nem kell azonban merev sémaként értelmezni, hogy egy olajfajtát melyik étellel érdemes párosítani, mert egy recept elkészítése ízlés dolga, és nemcsak rutint, de egyfajta kíváncsiskodó természetet, kísérletezõ kedvet is igényel. Egy-egy bevásárlás alkalmával elmerengünk a polcok elõtt, hogy a széles kínálatból vajon melyik terméket vigyük haza. Nyert ügyünk van, ha tudjuk mit fogunk fõzni a következõ napokban, és tisztában vagyunk egy-egy olajfajta tulajdonságaival. Minél többféle olajat alkalmazunk, annál biztosabb, hogy hozzájut a szervezetünk minden, a számára fontos zsírsavhoz, mert ezek a különféle olajokban más-más arányban fordulnak elõ. Az olívaolaj a mediterrán térség hagyományos olaja. Minõségüktõl függõen megkülönböztetjük egymástól azokat, amelyeket a préselés után azonnal fogyaszthatunk, és azokat, amelyek utólagos feldolgozást igényelnek. A sajtoláskor nyert olajat három csoportba osztják: extra szûz, szûz és lampante. Az extra szûz közvetlenül olívabogyókból, kizárólag mechanikai eszközökkel elõállított, egyszerû szûrés után azonnal palackozott elsõ osztályú olívaolaj. Magas minõségû, természetes termék. A szûz közvetlenül olajbogyókból, kizárólag mechanikai eszközökkel (sajtolással) készített olaj. Minõsége gyengébb az extra szûznél. A lampante (más néven sansa, pomace ezekre a szavakra érdemes figyelni a címkéken, ha olívaolajat vásárolunk) a bogyó sajtolását követõen visszamaradó olajpogácsából készült termék, kevésbé értékes, mint a virgin vagy extra virgin feliratúak. Ez elõször finomítják, hogy a savasságát csökkentsék, valamint eltávolítsák a kellemetlen szag-, íz és színanyagokat. Ezután tesznek bele a finomabb olívaolajokból (de csak keveset, mintegy 1 százaléknyit) hogy ezen a néven palackozhassák. Hogyan lehet felismerni az extra szûz olívaolajat? Elsõsorban úgy hogy megszagoljuk: majd megízleljük. Ehhez ugyanolyan szakértelem kell, mintha bort kóstolnánk, vizsgáztatnánk, de egy gyakorlottabb háziasszony megérzi a különbséget. Függ-e az olívaolaj minõsége a származási helytõl? Valójában nincs jelentõs minõségbeli különbség, bár minden ország a saját termékét tartja a legfinomabbnak, ami természetes, így van ez az eper vagy az uborka esetében is, pedig azok nem esnek át ipari feldolgozási szakaszokon. A magyar háziasszonyok többsége nem szokta magas hõfokú sütéshez használni az olívát fõleg nem a magyaros ételekhez. Egy rántott csirkénél nem feltétlenül elõny a mégoly finom olívazamat sem. Ez tehát konyhai hagyomány és szokás kérdése. Ugyanakkor objektív felmérések azt mutatják, hogy az olívaolajok zsírsavöszszetételüknek köszönhetõen kitûnõen alkalmazhatók sütéshez, mivel ellenállóbbak a magas hõmérséklettel szemben, mint más zsiradékok, azaz kevésbé hamar égnek meg, ami fontos az egészség szempontjából is. Az enyhe ízû olívaolaj kiváló íz-összetevõje salátáknak, majonéznek és szószoknak. A markánsabb zamatúak jól illenek tésztákhoz, húshoz, halhoz. A szójaolajat a többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak, (linolsav és alfalinolénsav) teszik értékessé. Rendkívül gazdag E-vitaminban, és fitoszterinben. Saláták dúsítására, majonéz készítésére és mártásokhoz is jól felhasználható. Nyugat-Európa és az amerikai kontinens egyik kedvelt étolaja a földimogyoró olaj. A zsírsavak közül az olajsav és palmitinsav jellemzi. Jellegzetes íze és illata miatt leginkább salátákhoz alkalmazzuk, jól harmonizál az íze a rukkolával, illetve a nyers spenótlevéllel is. Ha nem kedveljük a halat, de zsírsavainak jótékony hatására szükségünk van, akkor salátákhoz használjunk lenmagolajat. Zsírsavösszetételét tekintve átlagosan 60% linolénsavat, 17% olajsavat, 14% linolsavat tartalmaz. Mit tud a repceolaj? A repcemagból kinyert olaj arany- vagy zöldessárga színû. A jelenleg forgalomba hozott repceolajok a jó minõségû nemesített alapanyagnak és korszerû gyártási technológiáknak köszönhetõen - semleges ízûek és illatúak. Míg régebben a repceolaj magas erukasav tartalmától óvakodtunk, ma már az erukasavban szegény repceolajok szélesítik az olajok kínálatát. Zsírsavainak átlagosan 56%-a olajsav, 26%-a linolsav (omega-6), 10%-a linolénsav (omega-3). A sok egyszeresen telítetlen zsírsav- és jelentõs linolénsav-tartalmának köszönhetõen, az olívaolaj hatásaihoz hasonlóan, az LDL- és össz-koleszterinszintet csökkenti, hatására a trigliceridszint változatlan marad, vagy az is csökken, továbbá a vércukorprofilt is képes javítani. Karotintartalom (Avitamin elõanyaga) szempontjából kiemelkedõ természetes vitaminforrás, 3,3 mg karotint tartalmaz 100 g- ban. A-vitaminra van szükség a zavartalan növekedéshez, a csontfejlõdéshez, továbbá az immunfolyamatokhoz, a látás és a hámszövet épségének a fenntartásához. Jelentõs E-vitamin tartalma javítja az A-vitamin felszívódását, azáltal hogy védi azt az oxidációs folyamatoktól. Zöldes-barnás színét a klorofilloknak vagy klorofill-származékoknak köszönheti. A finomított repceolaj jól bírja a hõterhelést, így akár a napraforgóolajat is helyettesítheti a sütésben, párolásban. Alkalmas húsok, zöldségek, burgonya sütésére. A szûz vagy a hidegen sajtolt repceolajat salátakészítéshez, tésztaételek, zöldségek ízesítésére ajánljuk. Kedvelt lesz a kukoricacsíra-olaj is Észak-Amerikában és Európában kedvelt ez a kukoricacsírából sajtolással elõállított és finomított, sárga színû, semleges ízû olajféleség. Hidegen sajtolt változata aranysárga színû, íze intenzív. Energiatartalma azonos a többi olajjal: 3897 kj, azaz 928 kcal/100 g. Használhatjuk fõzéshez, sütéshez, pároláshoz, de mártások, hidegkonyhai ételek készítéséhez is kiváló. Számos olajkeverék, bébiétel, margarin összetevõje között szerepel, ugyanakkor jótékony hatásait a szépségipar is kihasználja. Kapszula formájában is kapható. Étkezési célra használható még többek között a búzacsíra-, gyapotmag-, lenmag-, szezám-, mogyoró-, dió-, mandula-, paprika-, tökmag-, dinnyemag- és uborkamag olaj is. Részesítsük elõnyben a hazait Magyarországnak minden adottsága megvan az étolajjal történõ minõségi önellátáshoz, mégis sokszor kétes eredetû olaj kerül a bevásárló kosarakba. A gyanús eredetû, hamisított, vagy éppen nagyon olcsó étolajok szennyezettségre, akár ásványolaj- tartalomra utalhatnak. A Magyar Élelmiszerkönyv elõírja: az élelmiszercímkén meg kell jelölni, hogy az mibõl készült és milyen eljárással készült az olaj. Elõfordul az is, hogy import áruk esetében a magyar címke nem található, vagy hiányos, esetleg a fordítás eltér az eredetitõl, amely mind hátráltatja az egészséges táplálkozásra odafigyelõ fogyasztót a tájékozódásban. Ha már a hazainál tartunk, kezdik újra felfedezni a mangalica zsírját, amelyikrõl kiderült, hogy nem olyan egészségtelen, mint hitték, sõt, minõsége miatt szinte luxuscikké lépett elõ. Manapság kifejezetten drágák a mangalicatermékek, még a zsír is, ezért ha ilyenhez jutunk, érdemes azt kis mennyiségben felhasználni ételeinkhez, vagy kenõkeként alkalmazni bulikon. Íze finom, fõleg a házilag sütötté, és semmivel sem tartalmaz több kalóriát egy ilyen zsíros kenyér, mint egy hamburger. Kalória szempontjából szinte mindegy, hogy milyen zsírt vagy olajat használunk, egyaránt magas a kalóriatartalmuk és hizlalnak. Még a pálmazsír sem tekinthetõ diétásnak. Ez különösen a vendéglátásban kedvelt, mert kevésbé gyorsan ég meg benne a rántott hús vagy halféle, és nagyon finom, könnyû hatást kelt. Elek Lenke Törvényt a tanyák védelmében Megnyílt az elsõ tanyabolt A tanyasiak minõségi termékeket hoznak létre Nyugalom, végtelen csend, egy idilli világ regényekben, filmekben ábrázolt, romantikusra festett képe. Magyar tanya, egy megörökölt, ottfelejtett, és elfelejtett lét- és életforma. A külsõ szemlélõ számára kuriózum, megnézni való, rácsodálkozásra méltó szórvány település, de a benne élõknek a napi létért folyó küzdelem színtere. - Ma mintegy 300 ezer ember él a magyar tanyavilágban,- mondja Balogh József országgyûlési képviselõ, aki nem az íróasztal mellõl ismeri a tanyasi létet, maga is ezt a gazdálkodási formát gyakorolja. Ha szigorúan ragaszkodunk az igazsághoz, azt kell mondanom, hogy ma Magyarországon jog szerint, nem is létezik tanyavilág, nincs érvényes tanyatörvény. Egy elfelejtett, magukra hagyott embercsoport éli, és szenvedi a tanyasors hétköznapjait, fenntartva, és ápolva a semmihez nem hasonlítható hungarikumot, amit ez a létforma jelent. A tanyasiak sorsa jól példázza a város és vidék mesterséges kettészakításának hosszú éveken át tartó politikáját, mely éket vert ember és ember közé. Mára a 24. órához érkeztünk. A tanyavilág, a tanyákon élõ emberek megmentése nem tûr halasztást. - Balogh József 2007-ben hozta létre a Magyarországi Tanyákon Élõk Egyesületét, és 2010-ben megalakult a Tanyaügyi Munkacsoport is a FIDESZ-en belül. Vajon mit lehet tenni ott, ahol az elmaradás gyökerei igen mélyre nyúlnak? Ahogy már említettem, egyik legfontosabb teendõ egy tanyatörvény megalkotása, hogy végre jogilag rendezõdjön a tanyán élõk, és gazdálkodók sorsa. A jelenlegi jogi ûrben ezek az emberek teljesen kiszolgáltatottak, a legalapvetõbb szolgáltatásokatoktatás, egészségügyi ellátás, közlekedés, és egyéb infrastrukturális szükségletek - is kénytelenek sok helyen nélkülözni. Az új kormány eltökélt, és elkötelezett a tanyán élõk sorsának jobbra fordításában, kiemelt figyelmet fordít erre a területre. -Ez mit jelent a gyakorlatban? Hiszen csak törvény, és jogszabályok alapján nem remélhetõ gyökeres, és fõleg nem gyors változás. Nem hirtelen felkapott ötletrõl van szó, hiszen már országgyûlési határozat is született a magyar tanyavilág megõrzésének fontosságáról, fejlesztésérõl. A közelmúltban, dr. Ángyán József, földmûvelési- és vidékfejlesztési államtitkár kifejtette, hogy a tanyasi gazdálkodás nem elavult és idejétmúlt a XXI. században sem, az adott táj kultúrájának megfelelõ tevékenység eredményes és szükséges is. Nem véletlenül alakultak ki ezek a szórvány települések az országban, hanem a helyi adottságok jobb kihasználása volt a cél, az évszázados tradíciókat is figyelembe véve. A kormány a 10 éves stratégiai programban átfogó tanyafejlesztési koncepciót és jogi, törvényi szabályozást ígér, és ehhez a programhoz csatlakozik Egyesületünk is. -A tanyasi emberek tudnak és akarnak is dolgozni. Minõségi termékeket hoznak létre. Nem véletlen, hogy mióta létrehozták a fõváros egyik lakótelepén az elsõ tanyaboltot, osztatlan sikert aratott a vásárlók körében. A tanyasi baromfi, zöldség, gyümölcs rendkívül kedvelt a fogyasztók körében. Ez a kimozdulás, nyitás a város felé önmagában is sikertörténet. Olcsóbban, jobb terméket tudnak a tanyasiak eljuttatni a vásárlóhoz közvetlenül, kizárva a kereskedelmi láncból a felesleges láncszemeket. Még csak egy ilyen bolt van, de reményeink szerint a bíztató kezdet után több is nyílik. A tanyasi emberek képesek látástól vakulásig dolgozni, de nem erõsségük az ügyek intézése, engedélyek utáni járkálás, hivatalokban kilincselés, mindenképpen támogatásra szorulnak. És ez a támogatás erkölcsi, anyagi területen is szükséges. A fiatalok nagy része elmenekült a lerobbant tanyákról, ma csupán egy százalékuk választja a gazdálkodásnak ezt a formáját. De, ha látják, hogy megfelelõ figyelmet kap a tanyasi gazdálkodásmód, sokan vissza fognak térni. Ehhez az szükséges, hogy ne hagyjuk ebek harmincadjára jutni a még meglévõ tanyákat, hiszen ezek a nemzeti kultúra fontos részét képezik. A segítségnek anyagiakban is meg kell nyilvánulnia, állami, önkormányzati és saját erõbõl kezdõdhet átfogó fejlõdés, melyben a modern gépi berendezések, eszközök beszerzése is lehetõvé válik az eredményesebb gazdálkodás érdekében. A magyar tanyavilágnak fenn kell maradnia, mégpedig a nemzeti hagyomány és értékrend részeként, nem idegen, tehetõs, tanyasi romantikára vágyó pénzemberek tulajdonaként. -Úgy tûnik valami elkezdõdött ebben a sokak számára titokzatos, sajátos értékrendû világban, ami a magyar tanyát jelenti. Sok helyen még pislákolnak esténként a petróleumlámpa sejtelmes fényei, de egyre több a mûholdvevõ, a mobilinternet, jelezve, hogy itt emberek élnek, ez a termelési kultúra tovább akar élni, beépülve a magyar gazdaságba, hasznot hozva az országnak. L. Gy.

5 A KONTROLL VII. évf. 9. szám 5 Sajtótájékoztató a PSZÁF-ban Védett pénzügyeink Folytatás az 1. oldalról - Olyan állomásra sikerült érnem, ahol együtt vannak mindazok az eszközök - vagy ha nincs is, szándék van arra, hogy rövidesen ez rendelkezésre álljon -, amelyekkel hatékony, az ügyfeleket a mindennapjaikban segítõ pénzügyi fogyasztóvédelmet tudunk létrehozni. - Bizonyára kialakult már a változtatásnak valamilyen menetrendje. - Az elsõ fontos lépésünk a szervezetrendszer átalakítása volt. A megújulást talán az ügyfélszolgálat szimbolizálja legjobban, amely megítélésem szerint minden intézmény esetében rendkívül fontos szervezeti egység, ugyanakkor mégis sokszor mostoha területnek számít. Fogyasztóvédelmi körben ez kiemelten igaz: aki belép a felügyelet hatáskörébe, kérdést szeretne feltenni, eljárást szeretne indítani. Ha valakinek egy intézménnyel szemben van panasza, de nem tudja érvényesíteni, annak a felügyelettõl segítséget kell kapnia. - Változik-e a tájékoztatás módszere, stílusa? - Külön aláhúznám a pontos tájékoztatás fontosságát. Ennek lényege az eddigiekkel szemben nem az, hogy féligmeddig elutasító, nehezen olvasható, a témában járatlan emberek számára nehezen értelmezhetõ üzenetet adjunk ki a kezünkbõl, hanem az, hogy minden ügyfelünk pontosan értse, mit tehet annak érdekében, hogy ügyében kedvezõ változást érjen el. Pontosan magyarázzuk el azt is, ha a felügyelet a panaszostól kapott információk alapján eredményesen folytathat le eljárást, s hogy ennek milyen kimenetele lehet az intézmény, illetve a fogyasztó szempontjából. - Van-e arra vonatkozóan adatuk, hogy az eltelt idõszakban az önök által felügyelt intézményeknél és a felügyelet ügyfélszolgálatánál mennyi panasz, megkeresés született? - Bizonyára a válsággal is magyarázhatók az alábbi számok, amelyek rendkívül magasak. Az elsõ félévben a felügyelt intézményeknél 106 ezer panaszos jelentkezett, ügyfélszolgálatunkat ugyanebben az idõszakban en keresték meg, és 6188 esetben indult eljárás. - Hogyan ítéli meg a fenti számok ismeretében a bankoknak kiajánlott magatartási kódex sikerét? - Már a kódex létrehozásakor is látszott, hogy a szerzõdésmódosítások számtalan És ahol nem volt árvíz, sem belvíz? kiskapuja maradt nyitva. Tudomásul vesszük, hogy szakmai érdekek ütköznek, de arról a szándékunkról továbbra sem mondtunk le, hogy az egyoldalú banki szerzõdésmódosítások eltûnjenek a hiteleknél. Fontos, hogy a hiteleknél a szerzõdésmódosítás kizárólag akkor következzen be, amikor szélsõséges vis major miatt ez elengedhetetlen. - A tájékoztatása során szó esett a civil szervezetek bevonásáról. Mely területen és miben számítanak rájuk? - A rólunk szóló jogszabály egyértelmûen kimondja, hogy a fogyasztóvédelmi bírságot fogyasztói tájékoztatásra, a fogyasztói kultúra fejlesztésére kell fordítani. Amellett, hogy a felügyeleten kimondottan a fogyasztói kultúrával foglalkozó szervezeti egység jött létre, civil partnerekre is szükségünk van. Nemcsak azért, mert a felügyelet Budapesten található és nyilvánvaló, hogy a civil szervezetek országos hálózata sokkal aktívabb részvételt tesz lehetõvé, hanem azért is, mert "több szem többet lát": több friss agy több jó ötletet tud hozni annak érdekében, hogy a lakosság pénzügyi tudatossága fejlõdjön. Az árképzés anatómiája Hetek óta figyelem a nyári zöldségpiaci kínálatot. A korábbi években megszokott képest csillagászati magasságokba szöktek a zöldségárak. Nem volt olyan hét, hogy ne beszéltek volna arról a fogyasztók, hogy 500 forint a paradicsom kilónkénti ára. S ez az értékesítési árszint immáron hónapok óta tartja magát. Meglehetõsen érdekes árakat láttunk a különféle piacokat járva: mind a külterületi, mind a Vámház körúti nagycsarnokban elõfordult, hogy akár a forintot is elérte egy kilogramm brokkoli ára. Sõt, a pesterzsébeti nagyobbik piacon 748 forintért is adták eme zöldség kilóját. Ilyen és hasonló árcédulára a céltudatos vásárló legyint, és meg sem veszi az árut, mert ennyiért akár egy kilogramm akciós húst is lehet kapni. A fogyasztók, ilyen magas zöldségárak láttán, inkább az alacsonyabb árfekvésû és a másodosztályú termékeket keresték. A nyugdíjasok - látván a magas árakat - inkább körbejárták a standokat és hümmögtek, de nem vettek semmit. A vásárlók beszélgetését hallgatva, nagyon is logikus érvelésnek tûnt, amelyet némely embertársunk kifejtett: az ország nem minden részén volt hónapokig tartó árvíz vagy jégesõ. Vagyis semmi sem indokolja, hogy ilyen drágák legyenek a zöldségek és a gyümölcsök, mint mostanában. Amelyik területet valamilyen természeti csapás ért, ott érthetõ, hogy magasabbra szöktek a zöldségárak, mivel elõfordult, hogy több ezer hektár mezõgazdasági földterületet elöntött a víz vagy több hektár gyümölcsöst pusztított el a jégesõ. A kertészetek nem mindegyikének kedvezett a változékony idõjárás. Mindenesetre érdekesen alakultak az árak még ott is, ahol pedig sok élelmiszer-alapanyag megterem. Az árképzés anatómiáját sokan és sokféleképpen próbálták leírni, megmagyarázni: például ismertek ilyen meghatározások, "bölcsességek", mint hogy a pénz pénzt fial stb. Azonban a fogyasztók inkább azt látják, hogy olykor irreálisan magasan értékesítik a zöldségeket és ezeket az árakat gyakran nem is az õstermelõk határozzák meg, hanem a zöldségkereskedõk, akik alacsony áron szerzik be az árut a termelõtõl, majd háromszoros áron tovább adják, hogy minél nagyobb haszonra tehessenek szert. Az okos vásárló nem veszi meg így a terméket, hanem megvárja, amíg leárazzák, mert a piac végén muszáj eladni a Jován zöldséget - fõleg nyáron, hogy szombatról hétfõre meg ne rothadjon a nagy melegben. Gyakran a kereskedõk nem mérik fel a vásárlók tûrõképességét, inkább vállalják azt, hogy tönkremenjen az áru. A kenyér is? Az õsz közeledtével egyre több hír látott napvilágot arról, hogy 300 forint körüli áron lesz kapható egy kiló kenyér. Az okok között szintén a termésátlag csökkenése és az árvíz szerepelt. Nos, például az 1970-es években is voltak árvizek, mégsem drágult ilyen mértékben a pékáru. A fogyasztóknak úgy tûnhet, hogy a kereskedõk szeretik meglovagolni ezeket a dekonjunktúrás folyamatokat és az indokoltnál jóval drágábban adják az általuk kínált termékeket. Utána persze arról panaszkodnak, hogy senki sem veszi meg azokat, így a nyakukon marad. A rendszerváltással megszûnt a hatóságilag maximált ár, így minden kereskedõ anynyit kér az árucikkeiért, amennyit nem szégyell. Ezért is fontos, hogy a vásárlók megfontoltan döntsenek, mert gyakran a másodosztályú termék is van annyira jó és friss, mint az elsõ osztályú, viszont fele - vagy harmadannyiba kerül. Legfeljebb annyi a különbség, hogy mondjuk a karfiol vagy a brokkoli kicsit kisebb, vagy az uborka végén egy 2 centiméteres darab fonnyadt. De ez még mindig kisebb veszteség, mint kifizetni a dupla vagy tripla árat. Ráadásul, ha valaki megveszi a prémium minõségû terméket, annál nagyobbat csalódhat, ha pocsék annak íze és az állaga. Mert a magas ár sem mindig garancia a jó, vagy jobb minõségre. Mindenki tehát maga dönt a pénztárcája alapján, hogy a drága terméket veszi meg, vagy olcsóbbat keres. Ilonka Mária A legfontosabb láncszem: a fogyasztó Élelmiszeripari világtalálkozó Folytatás az 1. oldalról Az elsõ fogyasztóbarát élelmiszeripari világtalálkozót Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára nyitotta meg, kijelentve, hogy a fenntartható élelmiszer-elõállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, mely azt jelenti, hogy a felelõsségteljes gondolkodású vállalkozók az élelmiszerlánc minden elemét - talajmûvelés - növénytermesztés - állattenyésztés - húsfeldolgozás - ételkészítés hulladékkezelés környezettudatosan, összehangoltan kell, hogy mûködtessék. - A fenntarthatóság érdekében szükség van a széndioxidkibocsátás mérséklésére is, például az alapanyag, az élõállat, a termék országon belüli és országok közötti szállításának csökkentésével. - Azon dolgozunk, hogy mindenki megismerje ezt a szemléletet és a maga területén átültesse a gyakorlatba is. Hazánk a gondolat egyik úttörõje: itt hozták meg az elsõ olyan európai élelmiszerlánc törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át mondta dr. Búza László, az eseményt megszervezõ Foodlawment Egyesület elnöke. A ban alapított Egyesület célja, hogy segítse és támogassa az élelmiszerlánc valamennyi szereplõjét: a termelõt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és az élelmiszerlánc melléktermékeinek megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevõje dolgozik, és aki elvárja, hogy vakon megbízhasson az élelmiszerek minõségében. Amíg a fogyasztók a Magyar Kultúra Házában és annak udvarán, a Hajrá Hazai elnevezésû piacon kiállított termékekkel ismerkedtek, - amelyek között például húskészítmények, sajtok, lekvárok, mézek, különféle, puffasztott gabona magvak voltak, - addig a konferencia résztvevõi hazai és külföldi szakemberek elõadásait hallgathatták meg. Az élelmiszerbiztonság kérdése az egész világon elõtérbe került az egyes régiókban elõforduló krónikus élelmiszerhiány, illetve az élelmiszer-botrányok miatt. A globalizálódó kereskedelem új kórokozók, vírusok, élelmiszerhamisítás- és szennyezés veszélyét rejti magában. Az élelmiszer egyre nagyobb távolságot tesz meg, míg a fogyasztó asztalára kerül, ezért egy hiba a korábbinál rövidebb idõ alatt és szélesebb rétegeket veszélyeztethet. Érdemes tudni, hogy a legtöbb szennyezõ anyag mintegy % - az élelemmel és ivóvízzel kerül szervezetünkbe, s az egyre fejlettebb laboratóriumi vizsgálatok egyre jobban ki tudják ezeket mutatni. Ilyen szempontból az egyik legkockázatosabb élelmiszer a hús. Szennyezett lehet ugyanis az állat takarmánya a növényvédõ szerekkel kezelt termõtalajtól, az állat által elfogyasztott szennyezett víztõl, az állat megbetegedése esetén alkalmazott gyógyszerek, valamint a hozamfokozók maradványaitól, s nem utolsó sorban a hús, mint mikrobiológiai táptalaj romlékonysága következtében. Mindezek miatt azonban nem pánikkeltésre, a fogyasztók bizalmatlanságának gerjesztésére van szükség, hanem az élelmiszeripar valamennyi érintett szereplõjének a növénytermesztés, állattenyésztés, kémia, mikrobiológia, molekuláris biológia, labordiagnosztika - országhatárokon túl mutató együttmûködésére van szükség, egyensúlyt teremtve a fogyasztók, a vállalkozók, a hatóságok és a tudomány képviselõinek elvárásai között. Az élelmiszerbiztonság megvalósítására, az agráriumnak, a vidékfejlesztésnek, a környezetvédelemnek, a vízgazdálkodásnak egységes egésszé kell válniuk. A fenntartható élelmiszerlánc szerves egységben van az adott társadalom gazdasági, népegészségügyi, kulturális helyzetével. A fenntartható élelmiszerlánc egészségközpontú meghatározása mint Dr. Martos Éva az OÉTI képviseletében elmondta nem más, mint a fogyasztó igényeinek megfelelõ, egészséges, megfizethetõ és elérhetõ élelmiszerek biztosítása a környezet károsítása nélkül, amely képes a jövõ nemzedékeket is egészséges élelmiszerekkel ellátni. Nagymértékben táplálkozásunktól függenek a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, a magas vérnyomás. A lakosság majdnem kétharmada túlsúllyal küzd. A helytelen táplálkozásból eredõ betegségeknek jelentõs gazdasági terhe is van. Azon túl, hogy mi, fogyasztók is sokat tehetünk táplálkozásunk egészségesebbé tételében, a Nemzeti Táplálkozáspolitika programja ( ) egyebek között tervezi a fogyasztók széles körû tájékoztatása mellett, az élelmiszerek só-, zsír-, és hozzáadott cukor tartalmának csökkentését, az élelmiszerek címkéjén a sótartalom feltüntetését, ami azért is fontos, mert a túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, szívinfarktust, agyvérzést okozhat. - Van-e javaslat, netán alternatíva a húskedvelõ hazai fogyasztó számára? Az ár, a fogyaszthatósági idõ, az eltarthatóság és a csomagolás befolyásolja elsõsorban a húskészítmények vásárlóit mondotta Halmy László professzor, - holott érdemes arra is odafigyelni, hogy mekkora a hús koleszterintartalma. Alacsony koleszterintartalmú például a már nálunk is kapható emu húsa. Errõl Dr. Szalontay Éva, a Magyar Emutenyésztõk Egyesületének elnöke is beszélt, aki elmondta, hogy sikerült hazánkban is meghonosítani ezt az Ausztráliában õshonos igénytelen, szívós, könnyen tartható, jól szaporodó és barátságos állatot, amelynek húsa jól beilleszthetõ a magyaros étrendbe is. A legegészségesebb vörös hús, alacsony zsír- és koleszterintartalommal, ugyanakkor igen sok benne a vas, a szelén, a kálium. Az emu egészségvédõ, esszenciális zsírsavakat tartalmazó olaja pedig nem csak a konyhában hasznosítható, hanem kozmetikumok és gyógykészítmények összetevõje. Még kezdeti stádiumban van, a megismertetése, a tenyésztése, de ne feledjük, hogy egykoron a burgonya is, a kukorica is más népek konyhájából került hozzánk. - S a hagyományos? Mit higygyen, mit hihet el a fogyasztó? - Halászlé, pörkölt, uborkasaláta, túrós csusza Jól hangzik, de merjük-e, például ezt az ételsort egy étteremben fogyasztani tette fel a kérdést a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal képviseletében Dr. Szeitzné dr. Szabó Mária. A fogyasztót ellentétes üzenetek érik: például a zöldség, a gyümölcs fogyasztása egészséges, de növényvédõszermaradványokat is tartalmazhat. A fogyasztó egyértelmû igen-nem választ vár, biztonságos-e az adott élelmiszer, vagy sem, s nem tûr kockázatot. Holott abszolút biztonságos élelmiszer nem létezik, csak eléggé biztonságos, amely nem károsítja a fogyasztó egészségét. Ezért a kérdést úgy érdemes feltenni, hogy mennyire biztonságos az, amit elfogyasztunk. A választ a kockázat-becslés adja meg. Különbséget kell tenni kockázat és veszély között. Például egy égõ gyufa okozhat tüzet, de a bográcsunk alá is gyújthat. A fogyasztó kulcsszerepet tölt be az élelmiszerláncban, elõsegítheti, vagy lerombolhatja egy adott élelmiszer forgalmazását, s vásárlási döntésével új termékek piacon maradását is befolyásolhatja. Megfelelõ felvilágosítása ezért elengedhetetlen, már gyermekkortól kezdve. A tisztaság, az alapos sütés-fõzés, az ételmaradék ismételt felforralása az ételben található baktériumok elpusztítására, az ételek kellõ hõfokon való tárolása, (hús esetében 5 Celsius fok alatt) és mindenekelõtt friss, megbízható helyen vásárolt, nem szennyezett alapanyagok felhasználása révén elkerülhetõk az élelmiszerek okozta megbetegedések. Ezekhez az információkhoz a rendezvényt felkeresõ látogatók is hozzájuthattak a MÉBIH kiadványaiban. Szádvári Lídia

6 6 A KONTROLL VII. évf. 9. szám Szemléletváltással nem lehet? Mi kerül az iskolások tányérjára, itthon és külföldön? Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet több mint háromezer iskola diákétkeztetési gyakorlatát megvizsgálva, arra a megállapításra jutott, hogy a legtöbb helyen sem az étkezés körülményei, sem a feltálalt ételek mennyisége és minõsége nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. A gyerekek egy része fel sem ismerte az elé tálalt ételt - állapította meg egy közelmúltban végzett felmérés. De a felmérés készülhetett volna 5, vagy 10 évvel ezelõtt is: évtizedek óta unalmas a menzakoszt. Mi ennek az oka? Bár adott a költségkeret, a szemléletmód régi, a receptek korszerûtlenek, ötlettelenek, ritkán használnak friss alapanyagot, és a legtöbb helyen ósdi a konyhatechnológia. A felnõttkori étkezési szokások javarészt a menzán alakulnak ki mondja Buday Péter mesterszakács, aki Miskolcon indította útjára menzareformját. A reform megvalósítására Simon Gábor akkori miskolci közgyûlési képviselõ kért fel és én nagy örömmel láttam hozzá a munkához, mert meggyõzõdésem, hogy ugyanabból a pénzbõl - vagy még kevesebbõl! finom, korszerû, friss alapanyagból készült, kevésbé hizlaló ételeket is lehet fõzni. Az már a kezdeteknél kiderült, hogy a gyerekek jelentõs része szinte alig ismer olyan zöldséget, mint például a brokkoli Eléggé konzervatívak az otthoni fõzési szokások, a kicsik kevés ételt ismernek, a menzakaja egyhangú. Olyan gyerekkel is találkoztam, aki napjában egyszer eszik meleg ételt, méghozzá az iskolában, így különösen fontos, hogy egészséges legyen, amit kap és azt meg is egye, hogy legyen energiája a tanuláshoz, a sporthoz, - az élethez. Az, az ideális, ha a konyhán van választék: a gyerek kérhet hagyományos ételt, de megismerkedhet az újfajta, korszerûbb fogásokkal is hangsúlyozta Buday Péter. Az hamar kiderült, hogy csak akkor lesz élvezhetõ az iskolai ebéd, ha a receptek megváltoznak. Ehhez jó szakácsok is szükségeltetnek. Az elmúlt években számos kiváló séf hagyta abba a munkát, vagy mondtak fel nekik. Velük és egy szakértõkbõl - közgazdászokból, dietetikusokból, pedagógusokból - álló team havonta több új fogást kreálhatna, amelyek elkészítését betanítanák a konyhásoknak. Így évente ötven új recepttel bõvülne a menü. Négy év alatt el lehetne érni, hogy mindennap mást és korszerût egyenek a gyerekek. Buday Péter szerint a gyerekek egy idõ után kíváncsiságból is megkóstolják az újat. De a nagy kedvenceket, mint a pizzát, is lehetne egészségesebb formában becsempészni az étrendbe. Pár év múlva ezekbõl a gyerekekbõl igényes felnõtt fogyasztók válnak, akiknek nem mindegy, mit tesznek eléjük a vendéglõkben, és akik, mint szülõk már korszerûbb ételeket kínálnak majd gyermekeiknek. Az ördög a részletekben rejlik: a séf fontosnak tartja az alapanyag beszállítást is. Minél kisebb utat tegyen meg a zöldség, a gyümölcs, amelyekbõl azt kell fogyasztani és kínálni, aminek szezonja van. Ráadásul a helyben termett alapanyagok munkát teremtenének a kisebb falvakban élõ munkanélkülieknek is. A gyerekek pedig megismernék, megbecsülnék a helyben termett zöldséget, gyümölcsöt, értékelnék a kapirgáló baromfit. Egy film a francia gyermekétkeztetésrõl Mindez hogyan történik külföldön? Még a gasztronómia fellegvárában, Franciaországban sem rózsás a helyzet. Sõt. meglehetõsen tragikus képet fest a mai vendéglátásról, élelmiszeriparról és a gyermekek jövõjérõl Jean- Paul Jaud francia filmrendezõ, aki személyesen érkezett Párizsból filmje budapesti premierjére. A világ gasztronómiai nagyhatalma, a sokak által irigyelt francia konyhamûvészet a hétköznapokban úgy fest még eldugott falvakban is hogy a készételek, a távolról behozott, sõt, a helyben, nagyüzemileg termelt zöldségek és gyümölcsök is rengeteg ólmot, növényvédõ-szert, mûtrágya maradékot, gyomirtót tartalmaznak mondta a filmrendezõ. Ez lehet az egyik oka annak, hogy az elmúlt 30 évben majdnem 100 százalékkal nõtt egyes rákfajtákban a franciaországi halálozási arány, gyermekeknél, pedig olykor még magasabb mértékben állítják az alkotók. Akik gyomirtó permetezéssel foglalkoznak, azok körében ez még gyakoribb betegség. A film forgatókönyvírója maga Jaud és néhány felelõs közéleti ember azonban lát egy halvány reménysugarat. Egy kis francia falu Barjac polgármestere úgy döntött, hogy bevezeti az iskolai bioétkeztetést, hogy gyermekeink ne vádolhassanak tétlenséggel bennünket ahogy a dokumentumfilm fogalmaz. Bár olykor a gyerekek is furcsállják a valódi ízeket, késõbb megszokják, megszeretik, fõleg, hogy maguk, helyben termesztik mindennapi ebédjük nyersanyagát. A meglepõ részletekben bõvelkedõ film bemutatóját nem véletlenül tették a Föld Napjára: az elburjánzóan, fölöslegesen bõvített élelmiszeripar ugyanis az egyik legnagyobb környezetszennyezõ és vízfogyasztó ágazat, miközben a vízkészletek vészesen fogynak. Az alig húskészítmények kora Mindenbe cukrot tesznek A diétázók számára mindig örvendetes az, ha olyan terméket találnak a boltokban, készen megvehetik, megehetik. Az egyik nagyáruház hétvégenként, a lejárat elõtti péksüteményekre és kenyerekre 50 százalék kedvezményt ad. Ezek között találtam a 400 grammos, gluténmentes, tökmagos kenyeret. Az eredeti ára 2 forint híján 800 forint volt, és az árkedvezmény miatt 398 forintért adták. Nagyszerû kedvezmény, bár a betegek többségének így is drága. A gluténmentes diétás kenyérnek egészen más az íze, mint a hagyományosnak. A csomagoláson feltüntették, hogy mit tartalmaz a kenyér. Csupán két dolog nem tetszett: az, hogy cukrot tettek bele, hogy milyen mennyiségben, azt viszont nem tüntették fel a termék csomagolásán található táblázatban. Hazánkban a legtöbb kenyérbe nem tesznek cukrot. Én még azt tanultam a nagyanyámtól, aki dagasztotta a kenyértésztát, majd kelesztette, hogy só, kovász, esetleg krumpli kell bele és élesztõ. Amikor a szakajtóban megkelt a tészta, kisütötte a kemencében. Cukrot még véletlenül sem tett bele, csak a kalácsba, amelyet ünnepi alkalomra készített. A mai kor emberének tápláléka tele van rejtett cukrokkal. Cukrozzák a gabonakészítményeket, a kenyeret, a pékárut, húsokat, a tejtermékeket, a salátákat, az italokat. Szinte kivétel nélkül, majd minden élelmiszerben megtalálhatóak a cukrok adalékanyagként. A legtöbb élelmiszer címkéjén feltüntetik ezt a tényt. Azonban ez a különféle ételallergiában szenvedõ emberek számára nem jelenthet vigasztalást. A tudósok elsõ alkalommal bizonyították be, hogy az élelmiszerek és az üdítõitalok ezreiben használt fruktóz - a cukornak ez az olcsó formája - káros hatással lehet a szervezet anyagcseréjére és a kóros elhízás legfõbb oka. A gyümölcsökbõl elõállított, édesítõszerként használt fruktóz a zsírsejtek veszélyes növekedését váltja ki a létfontosságú szervek körül, valamint cukorbetegség és szívbetegség korai kialakulásához vezethet. Több mint tíz héten át, tizenhat olyan önkéntest vizsgáltak külföldön, akiknek az étrendjében magas volt a fruktóz szintje, s ez a szívük, a májuk és az egyéb emésztõszerveik körül új zsírsejtek kialakulását eredményezte. Ugyancsak megfigyeltek a vizsgálati alanyoknál olyan emésztési rendellenességeket, amelyek cukorbetegséggel és szívbetegségekkel hozhatók összefüggésbe. Önkéntesek egy másik hasonló étrendû csoportjánál - ahol a fruktózt szõlõcukorral helyettesítették - nem jelentkeztek ilyen gondok. Mindig édesített az emberiség, csak cukor helyett természetes édesítõszereket használt. Mézet, illetve szárított és nyers gyümölcsöket. Jelenleg, körülbelül kiló cukrot eszünk meg egy év alatt. Szinte világelsõk vagyunk a cukorfogyasztásban, holott a háború elõtt még csak tíz kiló cukrot ettünk, száz évvel ezelõtt, pedig két kilogrammot évente. Nem véletlen, hogy hazánkban a cukorbetegség is népbetegség, éppúgy, mint a szív- és érrendszeri betegségek, még ha ezt csak mostanában kezdik el- és felismerni, illetve hangsúlyozni. Vélhetõ, hogy aki diétázik, lisztérzékeny, gluténérzékeny, vagy cukorbetegségben szenved, jobb, ha otthon maga készíti el és süti meg a kenyérnek valót. Mivel akkor a saját ízlésének megfelelõ lesz és nem kerül bele olyan adalékanyag, ízfokozó, tartósítószer, amely allergiás reakciót válthat ki a Választék, minõség, egészséges fogások, Svédországban Az iskolai étkeztetésre költhetõ pénz Svédországban az ottani körülmények között sem sok: gyerekenként, évente átlagosan korona közötti összeget terveznek a városok a költségvetésükben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyjából egyharmada, korona jut egy adag ebéd nyersanyagára, mert a többit elviszik a személyiszállítási- és más költségek. Jól beosztják, ami van, s a személyzetet is rendszeresen továbbképzik. szervezetben. A másik, amirõl még szintén szólnunk kell: számos diétásnak mondott kekszben, ételféleségben található a fruktózon kívül cukorszirup. - A diétás pudingot édesítõszerrel és cukorsziruppal édesítik. A kérdés csupán annyi, hogy ha már van a termékben édesítõszer, akkor mit keres benne a cukorszirup? - Még a pulyka párizsiba is tesznek szõlõcukrot, vagy másfajta finomított cukrot. Ismereteim szerint a húskészítményekben semmi keresni valója a cukroknak. A parasztemberek a múltban a disznótorra elkészített kolbászba nem tettek cukrot, a hurkába, pedig tartósítószert, lévén, hogy nem ismerték és ezeket az adalékanyagokat. Nem is volt, s ma sem lenne rájuk szükség. A mostani párizsikon, kolbászokon gyakran feltüntetik, hogy a hústartalom százalék. Felmerül a kérdés, egyrészt, hogy ezeket a húskészítményeket miként nevezhetik egyáltalán párizsinak vagy kolbásznak, másrészt pedig, miért ne lehetne esetleg 100 százalék a hústartalom - szõlõcukor, tartósítószerek és egyéb, húsnak nem nevezhetõ adalékok nélkül? Ilonka Mária Ráadásul, a megrendelõ önkormányzat elsõ dolga, hogy a megbízói szerzõdés mellé a vállalkozó elé teszi (az élelmezés-egészségügyi intézet iránymutatásait alapul vevõ) elõírásait is, a gyermekeknek kínált ebéd minõségére és mennyiségére vonatkozóan. Például, hogy ajánljanak legalább kétféle menüt, legyen vegetáriánus étel is és többféle zöldség. Az is elõírás, hogy a hús, a szárnyas és a hal egyenlõ arányban, havonta 4-4 alkalommal szerepeljen a menüben (nem számítva a darált húsból készült fogásokat), s hogy a tányérra kerülõ ételnek fele legyen zöldség, negyede szénhidrát és negyede fehérje (ez az ún. talrikmodellen, vagy tányérmodell, ez egy egyszerû svéd módszer az egészséges étkezés megalapozására. Részletesen szól az útmutató arról is, hogy a salátaasztalon (mely kötelezõ tartozéka az ebédidõnek, akár iskolában, akár munkahelyen és ott látható minden étteremben is), mit, s milyen mennyiségben kínáljanak. Legalább 7-8 féle friss, darabolt, lereszelt zöldséget kell kitenni - közte 2-3 C-vitaminban gazdag, 3-4 rostos, ételt és 1-2 gyümölcsféle legyen. A saláta vajas kenyérrel, hozzá tej soha nem hiányozhat. Sütemény vagy más haszontalanság kizárt - kivétel csak a palacsinta, mely a csütörtöki leves után szokott elõfordulni, eper- vagy áfonyalekvárral. Az ebédet és óra között folyamatosan teszik a tálalókba. Elvárás, hogy az ebéd ne csak elegendõ és tápláló is legyen, de változatos és ha lehet, 'eko', azaz helyi anyagokból készült. Kívánság-hetet is tartanak néha, keresve a változatosságot. Elõfordul, hogy thai vagy perui származású szakácsot is alkalmaznak, Máskor fél éven át 'téma'-napot iktatnak be, amikor a hét egy napján másmás nemzet ételét kínálják. Fél évre elõre minden diák megkapja a menüt, ott van a honlapon, s az újságban. Példa egy heti (nemzetközi) menüre: Hétfõ: halgombócok, rákszósszal, fõtt krumpli vagy aprófalatok. Kedd: sült vagdalt hús, fûszerszósszal, krumplival vagy cevapcici paradicsommártással, fõtt krumpli. Szerda: pitakenyérbe csomagolt kebab joghurtszósszal vagy chilis bab. Csütörtök: halpuding (kedvelt tepsis étel) héjában fõtt krumpli vagy yambalaja. Péntek: bazsalikomos francia csirkeragu, hozzá rizs vagy falafel ratatoulle-jal. A saláta elengedhetetlen A menün túl, minden étkezéshez mindenütt kitesznek többféle, felaprított, lereszelt nyers salátazöldséget: fehér káposzta, cékla, sárgarépa, paradicsom, uborka, paprika, jégretek, kukorica, de van búzacsíra, olívabogyó, jégsaláta, alma, narancs, salátadinnye is. Napraforgómag, szezámmag, lenmag szokta szolgálni a rostféléket ezzel is megszórják a salátát - és 1-2 házilag kevert joghurtos öntet is ott áll az asztalon. Ehhez barna kemény svéd kenyér (knäckebröd) lágy kenyér (általában barna), vaj, s gyakran sajt is jár. Italként tej és csapvíz, amelybe citrom vagy uborkakarikát, almahéjat is dobnak. Svéd joghurt és müzlit, zabpelyhet is olvasható a honlapon. Elek Lenke Október Mindszent hava A tárkony Október 4. Assisi Szent Ferenc napja. Õ volt a ferences rend megalapítója. A rend tagjai szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdettek. Az õszi gabonák vetésének a hete volt a Ferenc hét, a szüret kezdetét is ehhez a naphoz kötötték. A kotlósok alá ilyenkor tették a tojásokat és nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csibék ne pusztuljanak el. Október 15. Teréz nap, amely a Balaton felvidéken a szüret kezdõnapja, Bácskában dologtiltó nap volt. Október 16. Gál napján érik a makk, amely a rideg sertéstartás takarmányalapja. Október 20. Vendel napja. Szent Vendel a 7. Században élt királyfi volt. Rómába zarándokolt, majd egy földbirtokosnál dolgozott, remeteként és a nyájat õrizte. A jószágtartó gazdák és a pásztorok védõszentje. Emlékére szobrot is állítanak. Pásztoröltözetben kutyával és báránnyal látható. Tiszteletére a Jászságban és a Dunántúl egyes részein búcsút tartottak. A pásztorok dudaszó mellett mulatoztak Szent Vendel napján. Október 21. Orsolya névnap. A Somló- vidéken, Orsolya napján kezdõdött a szüret. Amennyiben ha Orsolya napkor szép az idõ, akkor karácsonyig az is marad, tartja a népi regula. Ezen a napon a fagyok beállta elõtt kezdik betakarítani a káposztát egyéb konyhakerti növényeket. Október 26. Dömötör. A keleti egyház szentje, aki a 4. Századi keresztény üldözésék idején halt vértanúhalált. A pásztorok patrónusa. A szegedi belvárosi templom védõszentje, ahol az ünnepnapon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást fõztek, a juhásznék rétest és vargabélest készítettek. A Dömötör napi hideg szél kemény telet jelent. Október 28. Simon- Júdás napja. A szüret kezdete ehhez a naphoz köthetõ Hegyalján. Baranyában a nap hidegre utal: "Eljön a Simon - Júdás, Dideregve fázik a gulyás." Bánhídi János Még az ókorban a görögöknek feltûnt, hogyha tárkonyt rágnak, a szájuk elzsibbad. Ennek a felismerésnek a tudatában, fogfájás ellen eredményesen alkalmazták. A középkori zarándokok fáradság elmulasztására cipõjükbe tárkonyrügyeket tettek. A növény felcsavarodott gyökérindáiból arra következtettek, hogy hasznos a kígyómarásra, késõbb a veszett kutya harapására is ajánlották. Napjainkban a francia szakácsok sokra értékelik a tárkonyt, elsõsorban emésztést elõsegítõ, étvágygerjesztõ hatása miatt. Kitûnõ ételízesítõ, hajtásait zölden és szárítva használják. A növény évelõ, amelyet a konzerv a gyógyszer a kozmetikai iparágak egyaránt felhasználnak. Különleges illóolajat cser és keserû anyagokat tartalmaz. Aktív komponensét az illóolajat a szárítás tönkreteszi, ezért a friss szedést valamint a fagyasztott tárkonyt hasznosítsuk. Feltételezések szerint a tárkonyolajban levõ rutin a hajszálerek falát erõsíti, így az érszûkítõ lerakodások megelõzhetõek. A teája vesetisztító, epehajtó. Hurutos megbetegedésekre is ajánlott. Egy-két teáskanálnyi tárkonyt egy csészényi forró vízben áztassuk percig. A forrázatból naponta legfeljebb 3 csészényi fogyasztható. Házi fûszerként sültek ízesítésére kiváló. A tárkonyecet nagyon ízletes, amelyet úgy készítünk, hogy a zölden szedett tárkonyra annyi ecetet öntünk, hogy ellepje. Pár nap elteltével leszûrhetjük, fogyasztható. Díszkertbe, házi kertbe háttérnövényként ültethetõ. Õszszel gyökérsarjról szaporítható. Bánhidi János

7 A KONTROLL VII. évf. 9. szám 7 A villanyszámláról és az áramdíjról Folytatás az 1. oldalról Még nincs vége, de egy villanyszámlában ez a "menetrend kiegyensúlyozási díj", figyelemreméltó kreativitásra vall, ezért érdemes egy kicsit megpihenni. Továbbá: Elosztói alapdíj 150 Ft Összesen: 2372 Ft Na, már most, ha az áramdíjhoz (3.218 Ft) hozzáadjuk ezt a többit (2.372 Ft), akkor 5590 Ft jön ki, amihez még a 25 % ÁFA jön hozzá + 50 Ft AHK (ez is rejtély, hogy micsoda) és máris megkapjuk a villanyszámla 6758 Ft végösszegét. Ha valaki meg tudja mondani, hogy az áramdíjon túl megjelölt õrületek, amik összesen 2372 Ftot tesznek ki, miért kerülnek Lajos bácsi és Ilonka néni villanyszámlájában felszámításra, az akkor azt is mondja meg, hogy ezek az ilyenolyan díjak miért éppen annyi öszszegûek, és miért nem alacsonyabbak, vagy magasabbak. Valamint mikor, ki állapította meg pl. a "menetrend kiegyensúlyozási díj" 0,5000 HUF/kWh egységárát, és ennek mi a fene köze van az én villanyszámlámhoz. Ha még egyszer megnézzük a számlát, akkor láthatjuk, hogy a tényleges áramfogyasztás után Ft-ot kellene fizetni, de ezt feltornázták a TELJESEN EL- LENÕRIZHETETLEN plusz költségekkel 6758 Ft-ra. A gázszámlával hasonló a helyzet, de ott az átejtés talán még bonyolultabb. Persze a számla itt sem az elfogyasztott gázmennyiség és az egységár szorzata, hanem korrekciós tényezõt, fûtõértéket (MJ/m3), elszámolt hõmennyiséget is számítanak és a számla összege az egységár és az elszámolt hõmennyiség szorzata, amiben a fûtõérték (MJ/m3) és az elszámolt hõmenynyiség (MJ) adja a két ismeretlenes egyenletet, és õrzi meg a számla összegének titkát. Miért van ez így? Hol van ilyenkor a fogyasztóvédelem? Mikor lesz már ennek vége? A villanyszámla analógiájára elképzeltem, hogyan is festene egy zsemle számlája az e.on büféjében: Péksütemény 1 db 8,50 Ft Búza vetési és aratási összetevõ 2,32 Ft Búza érlelési nap-egyenérték 0,27 Ft Búza kelési bizonytalansági faktor 1,88 Ft Búza feldolgozási (háztáji) veszteség 0,66 Ft Búza sikér-díj 1,30 Ft Kukorica bánatpénz 0,72 Ft Vízbázis fejlesztési hozzájárulás 0,20 Ft Pékség újrafestés, rovarirtás 0,52 Ft Gömbölyítési jutalék (mûvészeti felár) 0,78 Ft Szolárium (régebben színkezelési) pótdíj 1,70 Ft Sütõlapát korszerûsítési alap 0,88 Ft Azonosítás 0,34 Ft Kifli szolidaritási együttható 2,40 Ft PTU.KAH.ZZ 1,90 Ft Összesen: 27 Ft Ezekhez a multikhoz egyre inkább igazodik és hasonul a víz és csatorna mû. Nem a számlájukkal, a hozzáállásukkal. Bármilyen probléma vagy vita keletkezik a szolgáltató és közöttünk elsõ és nyomatékos kijelentésük, (nem fizetsz, kikapcsoljuk, vagy leszereljük a mérõ órát). Tehát jogorvoslati lehetõségünk is csak a vitatott számlák kifizetése után lehetséges, ha továbbra is szeretnénk villany mellett olvasni, gázzal fõzni és vizet inni. Jó lenne ténylegesen, ha ezeknek a társaságoknak megpiszkálnák a mûködését és az egyedi szolgáltatók felé azt a fenyegetési lehetõséget, hogy vitatott helyzetekben, ha NEM FIZETSZ, LESZERELJÜK a mérõórát. Nem azokról van szó, akik nem fizetik a számlájukat, hanem arról az esetekrõl beszélünk, amikor ezek a multi vagy hatalmi pozícióból szolgáltató cégek téves vagy rossz számlákat állítanak ki. Történjen ez az általa kezelt mérõ hibájából vagy számlázási hibából. Ezekben az esetekben nagyon gyorsan kicserélik a mérõket és másfél, két hónap múlva mikor megjön a számla csak akkor fedezhetõ fel a "túlszámlázás". Már nem tehetünk semmit, mert a leszerelt mérõket ezek a szolgáltatók nagyon gyorsan szétszedik vagy átszerelik, így a fogyasztót meggátolják annak lehetõségétõl, hogy bizonyítsa a mérõ hibáját. Elgondolkodtató: Mikor egy cégvezetés alap gondolata és mondata a következõ: HA NEM FI- ZETSZ, LESZERELJÜK, KIKAP- CSOLJUK! Meddig engedjük zsarolni magunkat a multiktól, mikor lesz az, hogy õk ténylegesen szolgáltatókká válnak és nem kizsákmányolókká? Eddig a levél. A címzésbõl látom, hogy rajtam kívül még rengetegen megkapták és terjesztik. Érdekes levél. Érdemes egy kicsit utánagondolni. A levélíró jobban örülne, ha a villanyszámlája csak ennyi lenne: Fogyasztás: 155 kwh. Egységár: 43,6 Ft/kWh. Fizetendõ: 6758 Ft. Valamikor régen tényleg csak ennyi volt, csak persze az akkori egységárral és az annak megfelelõ végösszeggel. Milyen egyszerû volt: a mérõóra által mutatott mennyiséget be kellett szorozni az egységárral, és máris megvolt az eredmény, hogy mennyit kellett fizetni. És akkor normális ország, tisztességes államrendszer ide vagy oda ellenõrizni lehetett, hogy valójában annyit fizettünk az áramért, amennyi jogosan járt érte? Dehogyis. Miért annyi volt az egységár, miért nem több, vagy kevesebb? Levélírónk ezt bizonyára akkor sem kérdezte, vitatta, és ma is meg lenne elégedve ennyivel, ha ma itt egy normális ország, tisztességes államrendszer lenne. Szeretném, ha tudná: az áramdíj akkor is tartalmazott minden olyan árelemet, amit a mai számlán megtalál. Csak nem kötötték a fogyasztó orrára, hogy a villamos energiának az erõmûvekben való elõállítási költségén kívül mennyibe kerül még a fogyasztó villanykapcsolójáig vagy a konnektoráig való eljuttatása, a hálózat fenntartása, az energiaellátó rendszer egyensúlyának folyamatos biztosítása, hogy menynyi a fizikailag törvényszerûen felmerülõ energiaveszteség, hogy mennyivel járulunk hozzá az erõmûvek és a szolgáltatók dolgozóinak kedvezményes áramhasználatához, stb. Nem térnék ki rá, pedig fontos lenne, hogy például mit jelent és miért fontos a rendszer egyensúlya. Csak utalnék rá: volt, hogy a villamos energia termelésének és fogyasztásának pillanatról pillanatra biztosítandó egyensúlya megbomlott, összeomlott a rendszer és hosszú idõre áram nélkül maradt Kalifornia, meg volt, hogy sötétbe borult Olaszország. Ugye emlékszünk a nagybetûs újságcímekre? Nálunk ilyen még nem volt, de bizony sokba kerül, hogy nincs és ne is legyen. Érdekes, hogy a levélíró a számla összegébõl az áramdíjként elszámolt részt rendben lévõnek találja ( Idáig rendben is lennénk ), és nem kérdezi meg, hogy ez miért éppen anynyi. Ez ugyanis az a díj-elem, amennyibe az energiának az erõmûvekben való elõállítása kerül. De sok erõmû táplálja a hálózatot, és mind más-más költséggel és egységáron. Mennyit és mennyiért a Paksi Atomerõmû, mennyit és mennyiért a Dunamenti Erõmû, miért annyit Paks, és miért annyit a Dunamenti? Mennyibe kerül Pakson a reaktorok urántöltete, mennyibe a Dunamentiben a fûtõolaj vagy a földgáz, mennyibe a Mátrai Erõmûben a lignit? Mennyi a humánerõforrás költsége Pakson és mennyi a fosszilis tüzelõanyaggal dolgozó erõmûvekben? Külföldrõl is veszünk áramot, meg adunk is el külföldre, és ez is befolyásolja, hogy itthon mennyi az áramdíj. Ezekre épp úgy rá lehetne kérdezni, mint az elosztói forgalmi díjra, meg a rendszerirányítási díjra. Az sem merült fel, hogy mennyi ezen az erõmû haszna, és mennyi a kereskedõé (ez is benne van az áramdíjban). Voltak és vannak, akik mindezt meg is kérdezik. Joggal, mert érdekes piac az energia piaca. Áramot nem úgy veszünk, mint zöldséget a piacon, vagy öltönyt az áruházban. Jogos igény az árképzés átláthatósága, és ezt a jogos igényt, igyekszik kielégíteni a villanyszámlák és a hasonlóan kivesézhetõ gázszámlák jelenlegi szerkezete. Ha nem így lenne, a mostaninál is többen kifogásolnák a számlát, csak éppen ellenkezõ értelemben. Az elmondottakból is látszik azonban, hogy a számlán felsorolt költség-elemek a teljes költségelemzésnek csak rövid kivonatát jelentik. Levélírónknak ez is sok. Akiknek viszont kevés és részletesebben utána akarnak nézni, azok a (Magyar Energia Hivatal honlapján részletesen felsorolt) miniszteri rendeletekben megtalálják az árképzés részletes szabályait (nem könnyû olvasmány). Hol van ilyenkor a fogyasztóvédelem? A fogyasztóvédelem igyekszik a maga bonyolultságában követni az áramés a gázszolgáltatás árai szabályozásának és meghatározásának folyamatát. Mit lehetne ellenõrizni, ha nem volna egységárelemzés? A számlán szereplõ díjtételek az ellenõrzés alapján születnek meg. A Magyar Energia Hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal folyamatosan piszkálja az energiaipari társaságoknak (a multiknak) a mûködését, és e piszkálásban ott vannak a civil társadalmi egyesületek megfigyelõi. Minden részvevõ részérõl két dolog szükséges hozzá: szakértelem és tárgyilagosság. El kell ismerni: gyakran hibádzik vagy az egyik, vagy a másik. Két dologban igazat adok a levélírónak. Régen, amikor egyértelmûen meg volt határozva, hogy egy kilowattóra áram mennyibe kerül, áramdíj -nak mondtuk a minden árelemet tartalmazó egységárat, illetve a számla végösszegét. A mai terminológia szerint az áramdíj csak egy része a régi terminológia szerinti áramdíjnak. Levélírónk ezt a változást vagyis, hogy ma csak az áram erõmûvi elõállítási költségét nevezzük energiadíjnak, kissé pongyolán áramdíjnak, és ehhez szükségszerûen hozzá kell adni a többi költséget nem veszi észre, és ez ad neki okot a méltatlankodásra. Valóban: tekintettel a régi, és szakmailag akkor sem precíz, de általános szóhasználatra, azt, amit ma energiadíjnak vagy áramdíjnak neveznek, jó lett volna (jó lenne) másképp nevezni. Például energia elõállítási díj -nak. Lehetne jobbat is javasolni. A másik: Szakmailag nem értek egyet azzal, hogy egy lakossági fogyasztó (pontosabban: lakossági díjszabással elszámolt fogyasztó) számlája is tartalmazzon menetrend-kiegyensúlyozási díj -at. Nem lenne helyénvaló itt akár csak a fogalom-meghatározásba belebonyolódni, de amennyire helytálló és jogos ezt felszámítani a menetrendadásra kötelezett ipari nagyfogyasztóknál, vagy akár csak az úgynevezett profilos fogyasztóknál, annyira nincs értelme ezt ezzel az elnevezéssel a lakossági díjszabásban is szerepeltetni. Egy utolsó megjegyzés: A számlán szereplõ fizetendõ díj és a mérõóra által mutatott elhasznált mennyiség és annak egy egységnyi díja köszönõ viszonyban sincs egymással mondja a levélíró. Nos, mivel az elosztói alapdíj fix 150 Ftján kívül valamennyi elszámolt díjféleség egységára Ft/kWh (európaiasan HUF/kWh), az elszámolt díj összege igenis arányos a mérõóra szerint elszámolt mennyiséggel. Végül: A számlák által tartalmazott költségelemzés ugyan nem teljes, de a számla már így is kétségtelenül túlságosan bonyolult. A nem kimondottan szakértõ fogyasztót csak bosszantja és kiváltja sokak felháborodását. Ugyanakkor a piacgazdaságban a számla részletezése is kívánatos. Hogy ez így nincs rendben, arra az Európai Unió is felfigyelt, és mind a 27 tagországot bevonta egy uniós szinten egységes, mindenki által érthetõ és mégis elegendõen részletes számla-szerkezet és számla-kép meghatározásába. Ez most van folyamatban. A magyar hatóságok és a magyar érdekképviseletek is dolgoznak rajta. Porpáczy Dezsõ a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége alelnöke A Nielsen jelentés Kevesebb élelmiszert vásároltunk Folytatás az 1. oldalról - Európában csalódást okoztak az elsõ negyedév pozitív trendjei után a fejlett országok FMCG kiskereskedelmének legutóbbi eredményei foglalta össze az elemzést Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen ügyvezetõ igazgatója. - Ugyanis a 21 vizsgált országból 15-ben csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem mennyiségi eladásának növekedési üteme. Ebbõl a szempontból - pozitív trenddel- a kivételek közé tartozik Magyarország mellett Csehország és Svájc is. Az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum bolti forgalma értékben, nominálisan mindössze átlag 0,9 százalékkal nõtt a második negyedév során, a tavalyi negyedikhatodik hónaphoz képest. Ez a mutató most elõször került plusz 1 százalék alá négy év alatt, amióta a Nielsen elkezdte az élelmiszer-kiskereskedelmet európai összehasonlításban elemezni. A 21 vizsgált ország átlagos inflációja a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi, egyformán 1,3 százalékos átlag után az idei elsõ negyedévi ráta 0,5- re csökkent, majd a másodikban 0,8-at ért el. A már említett Finnországot kivéve plusz és mínusz 3 százalék között mozognak az egyes országok átlagárainak változásai. Magyarországon az élelmiszer-kereskedelem átlagára 0,6 százalékkal csökkent a második negyedévben, a tavalyi hasonló idõszakhoz képest. Az összképen belül akadnak üdítõ kivételek. Nagy-Britanniában értékben, nominálisan 3,2 százalékkal emelkedett a bolti eladás. Az ottani, 2,7 százaléknyi átlagos drágulás azt jelzi, mutatja, hogy az élelmiszer szektorba visszatérõben van egy mérsékelt infláció. Közben az eladott mennyiség is növekedett. Néhány országban az élelmiszer és háztartási vegyiáru, kozmetikum - mennyiségben mért - kiskereskedelmi forgalmának alakulása a legutóbbi hét negyedév során. Százalékban, az elõzõ év hasonló idõszakához képest. (1. tábl.) Néhány országban az élelmiszer és háztartási vegyi áru értékben mért - kiskereskedelmi forgalmának növekedése a legutóbbi öt negyedév során, nominálisan. Százalékban, az elõzõ év hasonló idõszakához képest. (2. tábl.) A Nielsen Growthreporter címmel negyedévenként teszi közzé elemzését az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum európai kiskereskedelmi forgalmáról, 21 fejlett európai ország, köztük Magyarország adatai alapján E. L.

8 8 A KONTROLL VII. évf. 9. szám A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai TU-MÚOSZ Fogyasztóvédelmi Újságíró Klub Klubunk szervezésében idén két teljes napon, és egy szakmai konferencia keretében is megjelenik a fogyasztóvédelem, háromszor is szó esik a tudatos fogyasztási szokásokról a BNV színes világában. A két napban a Társadalmi Unió fogyasztóvédelmi tanácsadói klubhálózatának képviselõivel, az A Kontroll szerkesztõségével, szakjogászával és partnerszervezetekkel találkozhatnak a látogatók. Újdonság, hogy a BNV szakmai napján szeptember 8.-án interaktív kerekasztalkonferenciát szerveztünk a civilszervezetek, a cégek és a média képviselõi számára a 25-ös konferenciaközpontban. Az elõadók közé felkértük Szûcs András fogyasztóvédelmi szakértõt, aki elfogadta meghívásunkat, és a Társadalmi Unió képviseletében hozzászólásában azt járta körül: állhat-e karitatív szándék a tudatos fogyasztás mögött? A szervezésben együttmûködõ partnerünk volt a Civilkomp Alapítvány és a MÚOSZ Nonprofit és Fogyasztóvédelmi Szakosztály. A rendezvényrõl képes tudósítás jelenik meg az októberi lapban, és a partnerek weblapjain. dr. Mérõ Éva klubvezetõ Sümeg-Csabrendek -Augusztusban egy alkalommal volt összejövetelünk, melyen az alábbi panaszok, észrevételek merültek fel. -K.Béla a JYSK Áruházban vásárolt székeket és az a problémája, hogy az összeillesztõ csavarok lötyögnek, mitévõ legyen? Felvilágosítottuk panaszosunkat, hogy a vásárlást igazoló nyugtával és a hibás termékkel keresse fel az áruházat, ott orvosolják problémáját. -T.Mónika függönyt vásárolt és otthon vette észre, hogy az új függönye szálhibás, tanácsot kért. Tájékoztattuk, hogy a nyugtával és a hibás termékkel keresse fel azt az üzletet ahol vásárolta a terméket. Ha nem cserélik ki függönyét, akkor a továbbiakban segítséget nyújtunk számára. Csabrendek - Sümeg - Devecser - Tüskevár - Ajka településeken terjesztettük A Kontroll újságot. Tanai Tamásné, a fogyasztóvédelmi klub és iroda vezetõje Nagykanizsa - O.I. vidéki panaszosunk / cím az irodában/ lakásuk életveszélyessé válása miatt kénytelen volt eladni azt a helyi Önkormányzatnak, Ft.-értékben! Az Önkormányzat hamarosan le is bontotta az épületet! Panaszosunk, mivel a községben enynyiért nem kapott volna lakást, rokkantnyugdíjas feleségével és iskolaköteles fiatalkorú fiával, így az Önkormányzat külterületén vett lakás céljára egy zártkerti ingatlant. Meglepetésére a rendkívül nehéz helyzetben lévõ család számára elviselhetetlen illeték kötelezettséget vetettek ki. Ez ügyben levelet írtunk az illetékes hatóságnak, a fejleményrõl az A Kontroll útján tájékoztatjuk a közvéleményt. Klubfoglalkozásainkon a vidéki kisboltok helyzetérõl beszélgettünk: a nyitva tartási idõk be nem tartása, drágán kínált árucikkeik voltak a témák! Csak egy példa a sok közül: a fehér kenyér ára Nagykanizsán Ft általában, míg a vidéki boltokban nem ritka a Ft áron eladott termék! Ugyanez vonatkozik a pékárukra is! Nem csoda, ha a kispénzû emberek ott vásárolnak, ahol olcsóbban beszerezhetik a háztartásukban nélkülözhetetlen élelmiszereiket! Szeri Ferenc a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje Tata Ebben a hónapban szokatlanul sokan kerestek fel telefonon. - H Ágostonné és több lakótársa a helyi kábel TV szolgáltató, a Vidanet mûködésére tett panaszt. Bejelentésük szerint több alkalommal nem volt adás, vagy több elõfizetett csatorna nem volt elérhetõ. Hiába van Tatán helyi iroda, annak nincs helyi telefonszáma, csupán a gyõri központot tudják hívni. Annak ugye más a tarifája. A sok zene és kapcsolás után tudnak csak egy ügyintézõvel beszélni, de érdembeli válaszért be kell menni személyesen a tatai irodába. Panaszolják, hogy sokba kerül így az ügyintézés, és a szolgáltatás minõsége sem megfelelõ. Megkeresni levélben a szolgáltatót, akivel korábban az egyértelmû számlázási cím feltüntetése miatt már kapcsolatban álltunk. Akkor intézkedtek, reméljük, most is sikerrel járunk. - Egy magát megnevezni nem kívánó cég tett bejelentést egy budapesti pénzügyi szolgáltatás miatt. Újságban hirdették, hogy ha pénzre van szüksége, bizonyos iratok beküldése, valamint hitelbírálat után folyósítják a kívánt öszszeget. Regisztrációs díj és az elsõ részlet befizetése után már közel másfél millió forintjában van a cégnek a remélt 20 millió forint, azonban februártól idáig még nem utaltak. Felmerült a gyanú, hogy burkolt piramisjátékról van szó. Budapestre irányítottuk a panaszost, mivel nekünk nincs jogosultságunk vizsgálatot kérni, csupán megírhatjuk okulásképpen másoknak. Klubnapjainkon megbeszéltük a HÍR TV fogyasztóvédelmi mûsorainak témáit. Váliné Hohl Klára a fogyasztóvédelmi klub és, a Szõlõtõ Egyesület titkára Nyíregyháza A nyaralási idõszakban több panasz is érkezett az üdülési csekk felhasználásával kapcsolatban: - G.-né T: Egerben, a Minorita étteremben ebédeltek három gyermekükkel, ahol az egyik gyermek üdülési csekkét nem fogadták el, mert nem a szülõ nevére szólt. A felszolgáló elmondása szerint õk voltak a sokadikak, aki nem értik meg, hogy nem rendelkezhet a gyermek csekkjével. Pedig tudomása szerint amennyiben az õ gyermeke jelen van a szolgáltatás igénybevételekor, az õ üdülési csekkjeivel fizethetõ a számla. Ebben az esetben a számla kiállítása is a gyermek (mint csekktulajdonos) nevére történik. - B.-né A: május 27- én ajánlott küldeményként postára adott egy szálloda részére Ft értékû üdülési csekket, amely a postán eltûnt. A kézbesítés során elveszett Üdülési Csekkek esetében elsõdlegesen a kézbesítést végzõ társaságnál kell kártérítési igényét bejelentenie. Panaszosunk azt kérdezte: az aláírt üdülési csekkeket személyi igazolvány nélkül hogyan használhatták fel? - B.M július 22-én a vonyarcvashegyi Rétes étteremben az elfogyasztott vacsora árát üdülési csekkel szerette volna kiegyenlíteni. Megdöbbenésére azonban fizetéskor arról tájékoztatták, hogy a augusztus 12-ig érvényes csekket nem fogadják el, mert azt Õk csak az év végén tudják elszámolni. Kellemetlenül érintette, hogy forintot készpénzben kellett kifizetnie. - N.K. problémája a következõ: A békéscsabai Békés Turist kft. üdülési irodája plusz költségként 4500 Ft-ot kért el üdülési csekkel való fizetésük alkalmával, mert õk csak így kötnek szerzõdést. Miért kellene többet fizetniük? Mi ilyenkor a teendõ, hová forduljanak segítségért? Szerintem vizsgálat lefolytatása szükséges, melybõl megállapítható, hogy kiket érint a hivatkozott többletköltség, amit a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány felé érdemes továbbítani. - B.I.-né Üdülési csekkjét a helyi termálfürdõ nem fogadta el, mivel az elején az aláírása alá leírta a címét is, ahogyan még tavaly a pénztárosnõ elmondta. Idén ez már kifogás volt, mivel szerintük a lakcímnek hátul kell szerepelnie. Jogosan nem fogadták el a csekket? - H.M. A napokban a MNÜA honlapján keresett balatoni szálláslehetõséget Siófokon. A Balaton Panzió nevû helyet választotta, ami a MNÜA és a szolgáltató honlapja alapján is üdülési csekk elfogadó hely. A szolgáltató honlapján azonban az szerepel, hogy a feltüntetett árak csak üdülési csekk fizetés esetén értendõek, mert ha készpénzben fizetnek, az olcsóbb lenne. Ez mennyiben szabályos eljárás? Az üdülési csekkekkel kapcsolatos panaszokat eljuttattuk a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány felé is, akik megköszönték az együttmûködést. Pál Istvánné Budapest A legutóbbi Klub összejövetelen, immár nem elõször, a reklámok kerültek terítékre - A.Cs. arról számolt be, hogy a SPÁR üzletekben hirdetnek egy bizonyos fajta úgynevezett zöldhulladék gyûjtõ zsákot, amelyben a kerti hulladékot akkor is elviszi a kukás autó, ha az nincs a kukába, csak mellé téve. Nem árulják olcsón, 10 darab 1800 forint. Ám, mivel legalább öt üzletbe el kell zarándokolnia a delikvensnek, mire hozzájut, a kerttulajdonosok teletömik a kukákat, a háztartási szemét meg ellepi az utcát, a kapualjat, mert annak már nem marad hely. Többeknek - itt nagyon sok nevet, szignót lehetne felsorolni - szemet szúrt az a TV hirdetés, amely innovatív serpenyõt kínál a gyanútlan vásárlóknak. Magam is láttam a hirdetést, sokat törtem a fejem, vajon mit takar az innovatív elnevezés egy serpenyõ esetében. Nem jutottam zöld ágra, így ezennel itt és most pályázatot hirdetek, hogy aki egy frappáns magyar kifejezést tud az innovatív serpenyõ helyett, annak a születésnapjára veszek egyet ebbõl a jószágból. Kedves klubtagok és nem klubtagok, lehet pályázni! A nyeremény biztosan megéri. - B.K. évekig Nyugat-Magyarországon élt, Pest megyei házát lezárta. A Vízmûvek most mégis több százezer forintra perli, mert állításuk szerint "lopta" a vizet. A szolgáltatást meg is szüntették. Az Elmû-vel is meggyûlt baja, óriási számlát nyújtottak be, ami többszöri levelezés után lényegesen csökkent. Viszont közben az áramot is kikapcsolták a házból, elõzetes bejelentés nélkül. A legnagyobb kánikulában víz és villany, fõzési és fürdési lehetõség nélkül maradt. A villanyt ugyan visszakapcsolták, de a 8000 forintos díjat behajtották. A panaszos úgy érzi, a normális élethez való joga csorbult akkor, amikor a szolgáltatók nem voltak hajlandók egyezkedni, hanem rögtön hatósági jogaikkal éltek. Mindez a legnagyobb kánikula idején, amikor a nagyvárosok utcáin vizet osztogattak a hõguta szélén álló embereknek. - H.Gy. ugyancsak az Elmû-vel perlekedik ben fél évre bérelt egy helyiséget a XVII. kerületben, amíg ott volt, fizette a villanyszámlát, ám ben kapott egy 300 ezer forintról szóló fizetési felszólítást. Nem fizette be, s most a mûvek perli õt. A helyiség tulajdonosa évekkel ezelõtt meghalt, senki nem tudja, hogy az óta voltak-e bérlõk, s fizettek-e. Medvegy Magdolna Zalaegerszeg A lakosság széles rétegét érintõ gondokról, szolgáltatások milyenségérõl történõ beszélgetések során egyre gyakrabban vetõdik fel a z utazással kapcsolatos probléma. Ennek során vetõdött fel a legújabb gond; hogy a Zalaegerszeg-Budapest között közlekedõ autóbuszokra csak elõvételben megvásárolt jeggyel lehet felszállni. A probléma súlyosságát fokozza az a tény, hogy elõvételben megvásárolni a jegyet nehéz, tekintettel arra, hogy a szolgáltató mindig járat - ra adja ki a jegyet, amit más idõpontban induló járatra nem lehet felhasználni, tehát a pályaudvaron egy következõ járatra kell jegyet vásárolni. Fekécs Imre Szolnok - Ügyfelünk K.A. arany fülbevalót vásárolt egy ékszerboltban. Néhány hónapig használta és a kövek kiestek. A kövekkel együtt viszszavitte az üzletbe, azonban ott nem akarták megjavítani. Hozzánk fordult tanácsért. Felvilágosítottuk, hogy az arany ékszerre két év szavatosság áll fenn. A kereskedõnek az ékszert vagy ingyen meg kell javíttatnia, vagy ha lehetséges, akkor ugyanolyanra kell kicserélnie. Természetesen itt alapfeltétel a vásárlási bizonylatok bemutatása. A panaszosunk ezt hozta magával és a fülbevalóját segítségünkkel néhány napon belül kijavították. Egy tragikus eset: - P.L-né nehéz egészségügyi helyzetét, mondta el, és kérte a segítségünket. Az élettársa július 1-én halt meg 50 évesen, szívinfarktust állapítottak meg a halál okaként. Rokkant nyugdíjas volt, egy korábbi szívinfarktus miatt százalékolták le. Állandó rosszullétek gyötörték, gyenge, fáradékony volt. Az orvosok sokféle kivizsgálásra elküldték, csak a kardiológiára nem. Egyre betegebb lett, azonban elkövetkezett az a dátum, amikor meg kellett jelennie a bizottság elõtt, hogy meghosszabbítsák a rokkantnyugdíját. Sajnos úgy döntöttek, hogy nem hosszabbítják meg, dolgoznia kell július elsejétõl. Azonban õ ezen a napon nem dolgozni ment. Összeesett és meghalt. Panaszosunk ott maradt egyedül negyvenezer forint rokkantnyugdíjjal és egy olyan komoly légzõszervi betegséggel, amelynek kezeléséhez a gyógyszerek ára havonta több mint tízezer forint. Meg kellene vásárolnia egy gépet, amely hetvenötezer forintba kerül, azonban esélye sincs rá, hogy ki tudja fizetni. Ehhez kérte a segítségünket, hogy tudnánke segíteni az összeg elõteremtésében. Lipták Zoltánné Jászberény A klubtagok felvetették azt a lehetõséget, hogy közösen utazzunk el Ópusztaszerre, ahol nézzük meg a Fesztykörképet valamint a skanzent. Csodálatos napot töltöttünk el együtt, közben megbeszéltük a beérkezett panaszokat. - Klubtagunk F. I. nemrégen egy DVD készüléket vásárolt, amely a jótállási idõ elõtt elromlott. Visszavitte javításra, sajnos az a problémája, hogy azóta már másfél hónap telt és a készüléket még mindig nem kapta viszsza. A szerviz ügyfélszolgálatánál az érdeklõdésére azt a választ kapta, hogy az alkatrészt még nem kapták meg külföldrõl, még további türelmet kérnek. A törvény szerint egy elromlott készülék javítási ideje 15 nap. Határidõ elmúltával a fogyasztó panaszt tehet a cég székhelye területén illetékes fogyasztóvédelemnél. Mellékelni kell annak a jegyzõkönyvnek a saját példányát, amelyet a készülék leadásakor felvettek. Feltétlenül kérnie kell a készülék cseréjét, sõt a pénz visszafizetésének lehetõségétõl se álljon el. - Panaszosunk T. M. féléve vásárolt mobiltelefonjának kijelzõje elromlott. A szervizben azt mondták nem tudják megjavítani, mert a készüléket nem rendeltetésszerûen használta. T. M. ugyanakkor tudja és állítja, hogy õ vigyázott a telefonra és semmiféle hibát nem követett el. Sajnos ilyen, és ehhez hasonló problémával nagyon gyakran találkozunk. Itt ugyanis az a probléma, hogy a szerviz megállapításának ellenkezõjét nagyon nehéz bebizonyítani. Panaszosunknak megadtuk a megfelelõ eligazítást. Lipták Zoltán Cegléd Augusztusban a klub vendége, Nagy Tamás önkormányzati képviselõ volt. Több kíváncsi érdeklõdõ, mintegy tizenöt-húsz témát érintett (olykor egymást átfedõ témákban). A lassan rendszeressé váló szellemi vetélkedõ témája most a Fogyasztóvédelmi törvény volt. A klubdélutánt, ötvenkét fõ részvételével, ebben a hónapban is a városi horgásztanyán tartották. - K. A. örömmel tájékoztatta a tanácsadó iroda vezetõjét, hogy az egy hónapja jelzett problémája, a személyes tanácsadás ajánlásait is figyelembe véve amelyhez a TU jogásza is segítséget adott Interneten -, az üzlet visszafizette a frissen vásárolt gázfõzõjük olasz gyártmányú kerámia lapjának árát. - K. Mária segítséget kért, hogy lemondják a helyi Zepter ügynöktõl idõs édesanyja által vásárolt méregdrága BIOT RON pro 1. típusú lámpát. Ugyanis a vigéc nem volt hajlandó átvenni a Ô Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: Kérdéseire szakjogászunk válaszol.

9 A KONTROLL VII. évf. 9. szám 9 A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai lámpa- és a banki hitel lemondó nyilatkozatokat. A tanácsadó vezetõjével közösen megírták a sürgõsséggel- és belföldi tértivevénnyel feladott leveleket a Zepter központba és a bankba. A Zepter központba t is küldtek. A telefonos megkeresés is megtörtént. Az ügy szerencsésen megoldódott. Az egyik helyi cipõbolt eladója, aki kérte nevének és üzlete pontos címének anonimitását kérdezte a tanácsadót telefonon, hogy mit tegyen. Egy vevõjük cipõt vett, ami szûknek bizonyult. Kicserélték, azután újra jött néhány nap múlva és a minõséghiba minimális jeleit sem viselõ csercipõ újabb cseréjét kérte. A válaszunk lényege, hogy ebben az esetben nem a fogyasztó, hanem az eladó érdeke kell, hogy érvényesüljön. A fogyasztóvédelmi klub vezetõje is fogyasztóvédelmi problémába keveredett. MP 3-as lejátszót vásárolt az EURONICS mûszaki szaküzletben. Csak a harmadik napon vette észre, hogy a készülék rádiója nem mûködik. A jogszabály szerinti 72 órás cserelehetõségbe épphogy csak beleférve, zárás elõtt esett be a bolt ajtaján. Az eladó barátságosan fogadta, kipróbálták a készüléket, a panasz jogosnak bizonyult. Az üzletvezetõ készséggel átfuttatta a készüléken a frissítõ programot. Ám a rádió akkor sem szólalt meg. A cserét azonnal biztosították. - KD Néhány nap múlva ugyanitt mosógépet vásárolt. Az üzletben felajánlották a házhozszállítás lehetõségét jutányos áron, valamint a régi, javíthatatlan mosógép ingyenes elvitelét. Az új gép kicsomagolása után kiderült, hogy a dobban elhelyezett használati útmutató több nyelven beszél, de magyarul egy kukkot sem. Az üzlet kedves eladó-hölgye pillanatok alatt ingyen kinyomtatta a számítógépükrõl a magyar nyelvû tájékoztatót. Vannak még csodák? Nem, ez nem csoda, hanem vérbeli és példaértékû kereskedelem! Kõhalmi Dezsõ Székesfehérvár Az augusztus 10-i, keddi klubösszejövetelen induló témaként a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság aktuális ellenõrzéseinek eredménye szerepelt. M. Marika vetette fel, amikor megosztotta azon értesülését, mely a korábbi évekhez viszonyítva -, pozitív fejlõdésrõl számolhattak be. A korábbi években tapasztalt 40 százalék körüli kifogásolási arány idén 25 százalék körülire javult. A klubnap következõ témáját K. Rudolf vezette fel, amikor beszámolt egyik vízparti tapasztalatáról. A strandon, az árusok kínálatait vizsgáló egyik családfõ arról kérdezte a strandkellékeket értékesítõ üzlet eladóját, mennyire biztonságos az általa forgalmazott, gyermekeknek szánt úszóöv. Mivel meggyõzõ választ nem kapott az árustól, így elállt a vásárlástól. A téma megvitatásának eredményeként a jelenlévõk egybehangzóan megegyeztek abban, hogy minden vízi játék vásárlásakor a szülõknek érdemes alaposan tájékozódni azok használatáról, korlátairól. Egy fontos tényezõre mindenképpen érdemes odafigyelni; a vásárláskor kiválasztott játék elbírja a gyermek tömegét. Augusztus 27-i, keddi öszszejövetelen a megjelent érdeklõdõk az augusztus 18-án, a Fejér Megyei Kereskedelmi Iparkamaránál megrendezésre került munkamegbeszélésrõl halhattak beszámolót. A rendezvény a fogyasztóvédelmi hatóság új fõigazgatójának, Pintér István úrnak kezdeményezésére jött létre, s melyen a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi klub és Tanácsadó Iroda is képviseltette magát. A munkamegbeszélést az arról szóló beszámoló meghallgatása és megvitatása után, a jelenlévõk egybehangzóan pozitívnak értékelték. Detki Sándorné, A Fogyasztóvédelmi klub és Tanácsadó Iroda vezetõje Pécs-Baranya Pécsi Fogyasztóvédelmi Klubunk 2010-ben is a megszokott helyen üzemel az Origó-Házban, 7629 Pécs, Komlói út alatt az eddigi szolgáltatásokkal, hírlapárusítással, internetkávézó üzemeltetésével, a Civil Decentrum szolgáltatásaival és az újonnan indított Közbiztonsági Mikrocentrum szolgáltatásaival. Hétköznapokon 8-18 óráig, szombatonként pedig 8-12 óráig várjuk az érdeklõdõket, észrevételeiket, fogyasztóvédelmi panaszaikat az Origó-Házban. Rádiómûsorainkban, mely már a Kisközösségi rádió címszó alatt interneten is hallható. (Origó-Ház Rádió FM 87,8 MHz) Minden fórumunkon, személyesen, interneten (origo@origo-haz.hu), telefonon (72/ ) állunk a panaszosok rendelkezésére, segítésére, mint klubunk, mint rádiómûsoraink, valamint újságcikkeink által a nagyobb nyilvánosság elérésének érdekében. - F. S.-né telefonon keresett meg bennünket. Elmondta, hogy egy pécsi szaküzletben készíttetett szemüveget férje számára. Az üzlet azzal reklámozza magát, hogy annyi százalék kedvezményt nyújt, ahány éves a vásárló. A hölgy férje 86 éves, ezzel szemben csak 76% kedvezményt kapott. Tanácsunk alapján az ügy rendezésre került. - B. K.-né a Citrom utcai VIVAMAX szaküzletben (ORTOMOBIL Kft) lábmasszírozó gépet vásárolt én. A hirdetésben, valamint a dobozon is olyan tájékoztatás szerepelt, hogy a lábat a talp alatt 3 golyó masszírozza majd, ezzel szemben kisujjnyi, éles, kiálló dolgok masszíroznak. A kezelés inkább fájdalmat okozott, nem pedig kellemes érzést. A hölgy az üzletben reklamált. Az eladó megkérdezte a központot, ott azt válaszolták, hogy olyan készülék, amilyent reklámoznak nem is létezik. (Professzionális lábmaszszázs készülék). Így az üzletbe visszavitte és otthagyta a számára nem megfelelõ gépet. Jegyzõkönyvet errõl nem kapott. Intézkedésünk során én felhívtuk az üzletet. Az üzletvezetõ azt a tájékoztatást adta, hogy a készülék cseréjére nincs lehetõség, mivel a 3 nap letelt, a gép nem hibás, jól mûködik, csak a hölgynek nem felel meg. Konklúzió annyi, hogy ne vásároljunk olyasmit, aminek mibenlétérõl nem gyõzõdtünk meg. Kis Varga István a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület elnöke a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje Törökbálint - Budaörs - S. M. törökbálinti lakos ez elõtt egy évvel két életbiztosítást kötött az Aviva Biztosítónál. Ügyfelünk az egy éves évforduló közeledte táján felkereste a városban élõ biztosítási ügynökét, és közölte, hogy a két életbiztosításból csak az egyiket kívánja megtartani, a másik megszüntetését kérte. Az üzletkötõ tudomásul vette a kérést, a díj fizetésének megtagadását javasolta, hiszen akkor automatikusan megszûnik a biztosítás. Két hónap múlva az ügyfél megdöbbenve vette észre, hogy az AVIVA Zrt Ft-ot leemelt a számlájáról. S. M. azonnal megkereste az ügynökét, aki annyit tudott segíteni, hogy a leemelt összeget a még mûködõ életbiztosításra csoportosította át. Az ügyfél belenyugodott a megoldásba, bár rosszul érintette, hogy a Ft-os aktuális díj helyett így Ft-tól kellett a családnak megválnia. - G. Noémi érdi gimnazista lány a Vaterán vásárolt iphone telefont. Tanulóként örült, hogy az Internetes kereskedelem révén olcsóbban jut a készülékhez. Az öröm hamarosan szomorúságba váltott, amikor a két hét garanciával megvásárolt termék, négy hét múlva tönkrement. A tizenéves lány kortársainak azt tanácsolja, hogy inkább egy kicsit drágábban, de megbízható helyen vásároljanak. A tanácshoz csatlakoztak Törökbálinton a Bálint Márton Általános és Középiskola gimnazistái, akik a napokban tapasztalták, hogy a Cora Áruházban vásárolt szép, ám olcsó grafitceruzából minden ötödiket ki kellett dobni, ugyanis a ceruza grafitja annyira össze volt töredezve, hogy nem lehetett kihegyezni. Schmidt Mónika Budakeszi Klubfoglalkozásainkat augusztus 12-én és 26-án tartottuk meg. Elsõ alkalommal a környezetünk tisztaságáról beszéltünk, hogy mi a fogyasztó társadalom tennivalója ebben a kérdésben, mert hiányosság van bõven. Panaszosunk Sz. V. azzal a problémával keresett meg, hogy a FKFV nem hajlandó szerzõdést bontani a társasházzal, ahol lakik, pedig mindössze azt a módosítást kérték, hogy a lakók családonként szeretnének szerzõdni a szemét elszállítására. Ezt a lehetõséget az FKFV elutasította különbözõ paragrafusokra hivatkozva, a következõ levélre már választ sem küldött. A lakók szelektíven gyûjtik a szemetet, ezért gyakran csak félig van a tároló edény, elegendõ lenne kéthetenként üríteni, panaszosunk pedig az év nagy részét külföldön tölti, mivel munkája oda köti, tehát egyáltalán nem veszi igénybe a szolgáltatást, amiért pedig nem keveset kell fizetni. - H. Zs. üdülõtulajdonos is nehezményezi, hogy a hulladékos zsákokat kötelezõ kifizetni, pedig egyáltalán nem használja a hétvégi házat, következésképpen hulladék sem keletkezik. Ezt a tényt azonban mindenféle számlákkal és dokumentumokkal kell alátámasztani, az nem elég bizonyíték, hogy még soha nem volt kirakva egyetlen zsák szemét sem a ház elé. Augusztus 26-án a frissen megjelent Kontroll újság tartalmát elemeztük, és sok figyelemre méltó témával találkozhattunk. Fekete Csaba tanácsadó iroda vezetõje Debrecen Augusztus hónapban megtartott klubfoglakozásainkon, ismételten csak azt tapasztaltuk milyen hasznos a fogyasztóvédelmi tájékoztatás. Júliusban fõként a nyaralással kapcsolatos problémákat tárgyaltuk meg, aminek eredményeképp augusztusban több pozitív visszajelzés érkezett klubtagjainktól, miszerint a találkozókon elhangzottakat alkalmazva végre problémamentesen telt a szabadságuk. Akár csak 2009-ben, idén is személyesen jártunk utána, hogy az augusztus 20-i rendezvények színvonala miben változott az elmúlt évekhez képest. Az elõzõ évben több, gondot okozó tényezõre hívtuk fel a virágkarnevál szervezõinek figyelmét, és sajnálattal tapasztaltunk, hogy hiába. A Nagytemplom elõtti téren ismét mintegy 250 ember aszalódott a napon, a drágán megvásárolt helyjegyével. A nagyerdei stadionnál a rokkantak és babakocsis szülõk megint csak kint rekedtek, arról nem is szólva, hogy már a néhány hónapos csecsemõnek is- diák- jegyet kellett venni 550 Ft-ért. A stadionon belül két nõi és két férfi WC található, ám idén a szervezõk külön WC jegyet is bevezettek. Ezért nem kellett fizetni, és a stadionon kívüli mobil WC-hez lehetett kimenni vele, már akinek volt hozzá gusztusa. Ugyanis szektoronként 5 db WC jegy állt rendelkezésre fõ részére, amit kézrõl-kézre adtak az illemhelyet látogatók, ám egy tucatnyi használat után még a biztonsági õrök sem szívesen nyúltak a jegyekhez a higiéniai gondok miatt. A szervezõkkel természetesen konzultáltunk a panaszokról, akik megígérték jövõre kijavítják problémákat. Mi csak remélni tudjuk, hogy ezúttal tényleg így lesz. Ráczné Szabó Györgyi tanácsadó iroda vezetõje Érd - Százhalombatta A fogyasztóvédelmi klub kezdeményezésére a helyi élelmiszer-kereskedelmi illetve iparcikk-kiskereskedelmi boltokat kerestük fel azzal a szándékkal, hogy a fogyasztói vevõi reklamációk-panaszokról összegzõ anyag készülhessen. Az öt egységben tett látogatás A TU Fogyasztóvédelmi Klubok címei, elérhetõsége a 11. oldalon olvashatók egyértelmû következtetése, hogy azon kívül, hogy egyre ritkábban veszik igénybe a vásárlók könyvét (valamenynyi helyen jól látható helyre ki van téve), többségében nem panasz, hanem igény, kérés van megfogalmazva. A települést ellátó legnagyobb élelmiszerboltban a legutóbbi 12 beírásból egy panasz, hét kérés vagy igény bejelentés, és 4 esetben vásárlói elégedettségi bejegyzést találtunk. Néhány példa: - nagyon jó a kiszolgálás, de miért nem lehet önöknél kapni XXX2 energiaitalt? - borzasztóan zavar, hogy a biztonsági õr állandóan a nyomunkban van és mindenhol figyel bennünket. - tessék szíves lenni szólni a pénztárosnak, hogy ne sértegesse a vevõket és különben is elég büdös. - kikérem magamnak, hogy az Ernõ bunkó módon viselkedik velünk. - kérem, rendeljenek vörös lencsét és többféle ízû tofut. A fentieket mintegy párbeszéd-szerûen a boltvezetõ válaszolja meg szintén a vásárlók könyvében. A kereskedelmi egységek vezetõivel folytatott konzultáció szinte valamennyi esetben hasonló eredményt hozott. Magyarázatra talán csak az szorul, hogy valóban nem vetõdik fel panasz? Vagy a vásárlók egyre inkább lemondanak a hivatalos panasztételrõl? - Kovács András százhalombattai biztosítási üzletkötõ tette fel esete kapcsán az alábbi kérdést: - kisvállalkozói autószerviz alkalmával a nívópálca beletört a motorba. Mivel a szerelõnek készlete nincs (gazdasági megfontolásból semmibõl), ezért azt javasolta, hogy talál Budaörsön egy remek alkatrész szolgáltatót, ahol a hibás nívópálcát kicseréltetheti. Mindössze 13 km-t kellett megtenni nyitvatartási idõben, ahol a típus és a motorszám alapján megrendelték a nívópálcát, majd 2 nap múlva jelezték, hogy lehet érte menni. Csak otthon derült ki, hogy az új pálca 3-4 cm-el hosszabb, mindenesetre a motorba dupla mennyiségû olajat mutatott. Reklamációra a bolt arra vállalkozott, hogy a típus- és motorszám alapján a nívópálcát újrarendeli. J-né Szabó Éva A fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó iroda vezetõje A KONTROLL, országos fogyasztóvédelmi társadalmi újság (Megjelenik minden hó utolsó hétfõjén) Fõszerkesztõ: Szabó Miklós Tördelõszerkesztõ: Jován László Fotórovat-vezetõ: Bud László Szerkesztõségi titkár: Varga Sándorné Lapigazgató: Széchenyi László Kiadja: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Társadalmi Unió. Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 13. I/4. Tel./fax: , akontroll@t-online.hu ISSN: Kedves Olvasónk! Mi komolyan vesszük az Ön fogyasztóként szerzett tapasztalatait, panaszait és javaslatait. Kérjük, forduljon hozzánk levelével és számíthat az érdemi válaszra. A Kontroll szerkesztõi

10 10 A KONTROLL VII. évf. 9. szám Biztonságról, de pénzrõl is szólunk Már most a téli autózásról A különbözõ gumiabroncs márkák mára igencsak nagy választékban állnak rendelkezésre és ezért nem egyszerû eligazodni és kiválasztani a számunkra legmegfelelõbbet. Bár valamennyi gumiabroncs alapvetõen ugyanarra a célra és hasonló gyártási technológiával készült, a különbözõ gumiabroncs gyártók termékei között jelentõs eltérések lehetnek. Egy azonban biztos. A szélsõséges idõjárás miatt sokkal biztonságosabb mindenki számára, ha télen téli gumit használunk. Azt, hogy milyen gumiabroncsot választunk, a körülmények határozzák meg elsõdlegesen: milyen gumiabroncs illik az autónkra, milyen útviszonyok között fogjuk használni, milyen igénybevételnek kell megfelelnie a gumiabroncsnak, milyen összeget szánunk a gumiabroncs vásárlásra. Amennyiben felkészülten szeretnénk gumiabroncsot vásárolni, érdemes tudni, hogy a rajta lévõ feliratok mit is jelentenek valójában. Ez azért is fontos, mert ma már internetes rendeléssel és házhozszállítással is nagyon kényelmesen megvehetõk a gumiabroncsok és bizony nem keveset spórolhatunk rajta. Számos gumiabroncs-kereskedõ található az interneten, de õk is olyan adatokat kérdeznek, ami elengedhetetlenné tesz némi tájékozottságot. Ha pedig valamelyik áruházlánc akciós kínálatát választjuk, akkor sem árt a tájékozottság, mert nem valószínû, hogy az eladók komoly segítségünkre lehetnek. Mi az alapvetõ különbség a különbözõ évszakokra gyártott gumiabroncsok között? A téli és a nyári abroncsok kifejlesztését a használati körülmények teljesen eltérõ jellege indokolta. A hõmérsékleti különbség akár Celsius fok is lehet, ennek meg kell mutatkoznia az abroncs anyagában is. A nyári használatra ajánlott abroncsok anyagát plusz fokra tervezik, így biztosítja azt a puhaságot, ami a megfelelõ tapadáshoz szükséges. Természetesen a mínusz fokokban ez az anyag "megfagy", azaz felkeményedik, merevvé válik, így tapadása a már a hideg, száraz úton is elveszik. Hóban, pedig nem tud megkapaszkodni, mert hiányoznak futófelületérõl azok a pici "bevágások" - ezeket lamellának hívjuk - amelyekkel a téli abroncs szinte belekapaszkodik a hóba, így tudunk vele elindulni. A téli-nyári (négy évszakos) guminak beállított abroncsok nyári anyagkeverékbõl készülnek, de erõsebb, sûrûbb mintázattal. Ez azt jelenti, hogy hóban - ami mifelénk maximum egy-két hétig tart az utakon - esetleg jobban "kapaszkodnak" a nyári guminál, viszont száraz úton a hidegben felkeményednek és nyári gumiként viselkedve megcsúsznak. Aligha lényegtelen, hogy a hóban nem csak elindulni kell, ennél fontosabb, hogy hideg idõben is meg tudjunk állni, ha szükséges! Honnan lehet tudni, hogy melyik gumiabroncs milyen évszakban használható? Legegyszerûbben onnan, hogy rá van írva, általában a méretjelzés után. A téli mintázatokon megtalálható minden esetben az M+S (mud and snow), vagyis a sár és hó kezdõbetûjével történõ jelölés, kiegészítve az egyezményes hópihe motívummal. A négyévszakos mintázatokon minden esetben a fenti M+S rövidítés szerepel kiegészítve allseason (minden évszakos), vagy fourseasons (négy évszakos) felirattal. A nyári abroncsokon a fenti feliratok, szimbólumok egyike sem található meg, a nyári mintázatoknak nincs külön jelölése. A gumiabroncsokon található egyéb jelölések jelentése A gumiabroncsok az ECE- R 30 európai elõírásnak megfelelõen szabványosítottak. Ez különösen érvényes a gumi oldalfalán megjelenõ feliratra. A számok felvilágosítást nyújtanak a gumi legfontosabb adatairól. Az információk magukban foglalják az autóvezetõ számára szükséges adatokat - a gumi oldalán a szabvány szerint további információk is feltüntetendõek a gyártóról és a termékrõl. - Gumigyártó (márka) - Mintázati bejegyzés / Gumitípus - Gumi keresztmetszetének a szélessége mm-ben - A gumi szélességét milliméterben adják meg (pl. a képen 195 mm). A tényleges szélesség, a gyártók által megadott gyártási tolerancia keretein belül, néhány milliméterrel eltérhet a feltüntetett mérettõl. Ezen túlmenõen függ a felni szélességétõl is, amelyre a gumi fel van szerelve. A gumik szabványa lehetõvé teszi a legtöbb gumiabroncsnál, hogy különbözõ szélességû felnire szereljék fel. A szélességi különbség oka, hogy bizonyos gépkocsikra csak bizonyos gyártótól származó gumikat szabad felszerelni (vásárlói lojalitás erõsítése), vagy különös esetekben, csakis elõre meghatározott felnivel való kombinációban szabad felszerelni. Ez mindenekelõtt biztonsági okokból történik, hiszen csak így garantálható, hogy a rugó összenyomott állapotában, vagy a kormánykerék teljes eltekerésekor is "szabadon" marad a kerék és nem súrol sehol. A hólánc használatát is bizonyos gyártású gumikhoz és bizonyos felni-szélességhez kötik. - A gumi magassága és a szélessége közötti arány %- ban - Itt a gumi keresztmetszetének százalékban való magasság-szélesség arányáról van szó. Radiálgumik A felni átmérõje colban - A felni átmérõjét keresztben mérik, a felni egyik szélétõl a másikig, az értéket többnyire colban adják meg ("). A szokásos méretek 10"-tól 20"-ig változnak. A képen 15 - os felni jelölése látható. Ismertetõszám a gumi terhelhetõségérõl (Az ismertetõszám a gumi terhelhetõségérõl ad felvilágosítást. Például a képen látható 91-es szám gumiabroncsonként 615 kg-os terhelhetõségnek felel meg. Ez a szám az úgynevezett LI-érték. Ha a gépkocsi dokumentumaiban csak az LI-érték szerepel, akkor például az interneten is utána nézhetünk annak, hogy ehhez a számhoz mekkora terhelhetõség tartozik.) Gyorsasági index - Az adott gumiabroncs használatára vonatkozó maximális sebességet határozza meg (amin a gumiabroncs még biztonságosan teljesít). A gumiabroncs akkor jó, ha legnagyobb sebessége megfelel a gépjármû mûszaki sebességének (illetve ahhoz képest plusztûréssel rendelkezik). A képen látható gumiabroncs jelölése (H) maximum 210 km/órás sebességet tesz lehetõvé. Gumiabroncs sebességindex jelölések magyarázata: - M: 130 km/h, N: 140 km/h, P: 150 km/h, Q: 160 km/h, R: 170 km/h, S: 180 km/h, T: 190 km/h, U: 200 km/h, H: 210 km/h, V: 240 km/h, Z: 240 km/h felett - Tubeless (TL) - Tömlõ nélküli gumik - Gyártási dátum (XX = hét, X = év, < = 9. dekád) - Kopásjelzõ - Példánkban a TWI (Tread Wear Indicator) futófelületi kopásjelzõ, a hatóságilag megengedett minimális 1,6 mm-es mintázatmélységet mutatja. - Kiegészítõ jelzés a magasabb terhelhetõségû gumiknál. Utalás a téli használhatóságra a téli- és az egész évben használható gumiknál Drágább gumiabroncsoknál még az alábbi jelölések is szerepelhetnek: - defekttûrés, SSR (az SSRrel jelölt termék úgynevezett defekttûrõ gumiabroncs, amellyel defekt esetén is tovább lehet haladni alacsony sebességen) - a gumiabroncs kapaszkodó képessége, traction - A traction lehet A, B vagy C besorolású, ez a minõsítés a gumiabroncs nedves felületen történõ fékezési képességét jelzi. A legjobb kapaszkodó képességû gumiabroncs az A besorolású. - a gumiabroncs hõálló képessége, temperature - A temperature lehet A, B vagy C besorolású, ez a minõsítés a gumiabroncs nagy sebességen mért hõálló képességét mutatja. Itt is az A minõsítésû gumiabroncs a legmagasabb hõálló képességû. Elegendõ-e két téli gumi? A válasz egyértelmûen és határozottan NEM! Ugyanis ha elsõ kerék hajtású autójára csupán két téli gumit szereltet fel, magát csapja be, ugyanis hamis biztonságérzetet ad. Elinduláskor minden rendben lévõnek tûnik a hajtott keréken lévõ téli gumi miatt, majd egy erõteljes fékezésnél, vagy egy kicsit elrontott kanyarodásnál jön a meglepetés, amikor az autó fara kipördül, mert a hátsó gumik nem ugyanúgy tapadnak, mint az elsõk. Hátsókerék hajtású autóknál sem jöhet szóba a két darabos megoldás, oda is mindenképp négy kell. Mikor érdemes a nyári abroncsot télire cserélni? Van, aki azt javasolja, hogy az elsõ hóeséskor és vannak, akik a külsõ hõmérséklethez kötik a cserét. Általában elfogadott a tartósan 7C alatti hõmérséklet. Mire ügyeljen vásárláskor? A noname (névtelen) márkáknál elõfordulhat, hogy alacsonyabb áron jutunk hozzá a gumiabroncsokhoz, azonban a rizikó a miénk azzal, hogy a gumiabroncs nem elvárt teljesítményt adja. A téli gumit mindenképpen a szezon beállta elõtt érdemes megvásárolni, ugyanis amikorra szükségessé válik, akkor az ára is magasabb lesz. Ez a tanács azoknak szól, akik még gyûjtenek a vásárlásra. Érdemes az internetes kínálatokat még a téli szezon beállta elõtt tanulmányozni, mert számos akcióval 30-50%-os költségmegtakarítás érhetõ el. Az abroncsok élettartama maximum 8-10 év, még akkor is, ha kifogástalanul néznek ki és ritkán használták azokat. A gumikeverék idõvel öregszik és veszít rugalmasságából - ennek oka gyakran az öv és a karkasz lassú elválása. A karkasz egy szövetbetét, amely vékony, párhuzamosan futó, gumiba ágyazott textil szálakból készül. Ezek a szálak adják az abroncs vázát és képesek a nyomásnak ellenállni. A magas hõmérséklet és a közvetlen napsugárzás felgyorsítják ezt az öregedési folyamatot. Nem érdemes bizonytalan korú, vagy az élettartamhoz közeli használt gumiabroncsot vásárolni. Mire ügyeljen a használatkor? Fontos a megfelelõ levegõnyomás. A helyes levegõnyomásnak a biztonságos közlekedés és a gumiabroncs hosszú élettartama szempontjából is kiemelt szerepe van. A túl alacsony és a túl magas nyomás egyaránt növeli a gumik igénybevételét, és megakadályozza a futófelület mintaelemeinek megfelelõ kapcsolatát az úttesttel, ezáltal rontja a menetstabilitást. A gumiabroncs nyomását rendszeresen, legalább havonta ellenõrizze! A jármû gyártója által megadott adatok ellenõrzését mindig hideg abroncsokon kell elvégezni. Ha meleg állapotban végzi a mérést, az ajánlott értékhez adjon hozzá 0,3 bar-t. Ne felejtkezzen el a szelepekrõl sem. A szelep fontos szerepet játszik a gumiabroncs levegõnyomásának megtartásában. Elõfordulhat, hogy az elöregedett szelepek nem bírják a közlekedés során rájuk ható centrifugális erõt, ami levegõszivárgáshoz vezet. Ezért fontos, hogy ellenõrizze rendszeresen a szelepek állapotát, és az abroncsok cseréjekor mindig cseréltesse ki õket. Figyeljen a gumiabroncs sérülésére, deformációjára is. Az útakadályon (pl. kátyú, vagy padka) nagy sebességgel történõ keresztülhajtáskor sokszor csak az abroncs vázszerkezetét alkotó kordszálak sérülnek anélkül, hogy kívülrõl bármilyen nyoma lenne. A gumiabroncs további használata általában a sérülés kiterjedéséhez vezet, és a gumiköpeny oldalán deformációk, dudorok jelenhetnek meg. Ezek a szálszakadás egyértelmû jelei. Az ilyen abroncs használata durrdefekt veszélyét rejti magában, ezért haladéktalanul ki kell cserélni. Ügyeljen a gumiabroncsok kopására is. A gumiabroncs elõrehaladott kopásánál - a csökkent bordamélység következtében - az abroncs már nem képes azt a vízmennyiséget elvezetni, mint korábban, ezért fokozottan nõ a vízenfutás veszélye, és a fékezési tulajdonságok jelentõsen romlanak. Ilyenkor a gumit cserélni kell. Rendszeresen ellenõrizze az abroncs futófelületét. A gumiabroncs mintázatának mélysége soha nem lehet 1,6 mm-nél (téli gumi esetén 4 mm-nél) kisebb. Az ellenõrzés megkönnyítése céljából általában az abroncsok futófelületén, több helyen úgynevezett kopásjelzõket helyeznek el. Ha a kopás olyan mértékû, hogy a kopásjelzõk egy magasságban helyezkednek el a szomszédos bordával, ez azt jelenti, hogy a barázda mélysége már nem megfelelõ. Ha az abroncsok kopása szabálytalan, az jelezheti, hogy az abroncsok levegõnyomása nem megfelelõ, illetve a jármûnek valamilyen futómû-problémája van. Ha a futófelület a két szélén mélyebb, mint a közepén, akkor az abroncs nyomása magasabb a kelleténél; ha pedig a futófelület közepén mélyebb, mint a szélén, az abroncs nyomása alacsonyabb a kelleténél. Ha a futófelület az egyik oldalon mélyebb, mint a másikon, ellenõriztesse a felfüggesztés beállítását. A gumiabroncsok rendszeres ellenõrzése elõsegíti a futófelület egyenletesebb kopását és ezáltal a hosszabb élettartamot. Ezt ajánlott legalább kilométerenként elvégeztetni. Cserénél célszerû a hajtott kerekeken levõ abroncsokat azonos oldalon a nem hajtott tengelyre, a nem hajtott tengelyen levõket pedig a hajtott tengely ellenkezõ oldalára felszerelni. Öszkerékhajtás esetén mind a négy abroncsot átlósan célszerû cserélni. A kopás és a használat során elõforduló külsõ behatások, ütések hatására folyamatosan változik az abroncs tömegközéppontjának helye, súlyeloszlása. Ennek következménye lehet, hogy a kerék nem gördül egyenletesen, hanem fel-le, vagy oldalirányú mozgást, szitálást is végez. Ilyenkor gyengül az abroncs és az aszfalt közötti kapcsolat, így romlik az útfekvés, megnõ a fékút, valamint kellemetlen rázkódást, kormányszitálást tapasztalhatunk. A kiegyensúlyozatlanság emellett az abroncsok szabálytalan kopásához, valamint a kerékfelfüggesztés, a csapágyak és a kormánymû idõ elõtti elhasználódásához vezet. Házilagos gumiabroncs csere esetén is elengedhetetlen a centrírozás szakmûhelyben történõ elvégeztetése. Tároláskor? A gumiabroncsok a gyártó által az alapanyagba kevert öregedésgátló ellenére öregszenek. Szakszerû tárolás által azonban az öregedés minimálisra csökkenthetõ. A gumiabroncsok leszerelésekor a kerék helyzetét meg kell jelölni (pld. krétával a gumiabroncs belsõ oldalán, pld. a bal elsõ kerekén a BE betûkkel). Ügyelni kell azonban arra, hogy a tisztításkor ne kerüljön eltávolításra a jelölés. A tisztítás utáni kezelés (pl. szilikon spray-vel) fontos szerepet játszik a gumiabroncs öregedése elleni küzdelemben. Felnivel szerelt gumiabroncsok egymásra rakva! Felni nélküli gumiabroncsok: állítva és idõnként forgatva! A tárolás legideálisabb hõmérséklete C között van, száraz, sötét helyen. Ügyelni kell arra, hogy a gumiabroncsokat semmilyen zsír, olaj, üzemanyag, vagy más hasonló anyag ne érje, és ne legyenek hõforrás közelében elhelyezve. Ha csak egy fûtetlen garázs áll a rendelkezésünkre, akkor pokróccal letakarva javíthatunk az ideálisnak nem mondható helyzeten. Akik nem rendelkeznek semmilyen tároló helyiséggel, azok bértárolást vehetnek igénybe, ahol nemcsak a szakszerû tisztítást és ápolást végzik el a gumiabroncs leszerelését követõen, hanem szakszerûen tárolják is azokat. 4 db gumi tárolási költsége, helytõl függõen 5000 Ft-nál kezdõdik. Ebben a cikkben a téli gumiabroncsokkal kapcsolatos tudnivalók bemutatása volt a cél. Ez azonban nem elegendõ a gépkocsi téli felkészítéséhez, hiszen a gépkocsi egyéb részeinek az ellenõrzése is szükséges, amit célszerû szakemberrel elvégeztetni. És ha minden rendben van, akkor jöhet a tél. Takács Ferencné

11 A KONTROLL VII. évf. 9. szám 11 Választék, minõség, reklamáció Nélkülözhetetlen szolgáltatók: az ételkiszállítók Javasoljuk a Tisztelt Olvasónak, hogy ezt a cikket lehetõleg egy kellemes és bõséges fõétkezés után kezdje el olvasni. Hogy miért? Kiderül a következõkbõl. Egy kis múltidézés Ha errõl, a Magyarországon viszonylag újdonságnak számító különleges vendéglátó-ipari szolgáltatásról beszélünk, érdemes visszamenni egy kicsit az idõben. No, nem sokat, csak néhány évtizedet, mert a múlt ismeretében tudjuk tárgyilagosan értékelni a mai ételkiszállító szolgáltatókat. Tehát, a rendszerváltás elõtti évtizedekben vagyunk. Akkoriban minden kis, közepes és nagyüzemben, valamint ahol csak lehetett, kötelezõ volt ebédlõt kialakítani a dolgozóknak. Már csak azért is, mert a gyárkapun ki sem engedtek senkit ebédidõben, vagyis az ebédet a munkahelyeken belül kellett megoldani. Amit felszolgáltak az állami vállalatok, intézmények ebédlõiben, azoknak az ételeknek a minõsége és menynyisége meglehetõsen széles spektrumban értékelhetõ. Ahol lelkiismeretes volt a konyhai személyzet, ott ízletes és bõséges volt az ebéd, ahol nem, ott bizony elõfordult a fagyott krumpli, az elégetett rántott hús, vagy az ehetetlen fõzelék. Vidéken, ahol mindenki mindenkit ismer, jobb volt a helyzet, ott nem mertek a szakácsnõk, vagy szakácsok rosszul fõzni. Nem csoda hát, ha errõl az idõszakról meglehetõsen vegyes emlékeket õrzünk. Legalábbis ami a délidõbeli fõétkezéseinket illeti. Nagyot változott a világ A fordulat után viharsebességgel omlott össze az ipari és mezõgazdasági üzemek jelentõs többsége, köztük sajnos nagymúltú gyáraink is. Megkezdõdött a piacgazdaság alulról induló építkezése és a romokon sok kisebb-nagyobb vállalkozás indult neki az új világnak. Ebédelési lehetõség nélkül. Márpedig a magyar ember délidõben szeret ebédelni. Legyen leves, legyen második fogás, s ha kell, savanyúság és egy kis desszert is. Kicsit késõn ugyan, de nem túl késõn ébredtek a vendéglátó-ipari vállalkozók, hogy az új világban új és nagy üzleti lehetõségek nyíltak, mert akinek nincs ebédelési lehetõsége, szívesen veszi, ha valaki odafuvaroz a munkahelyére egy jó ebédet. Ételkiszállítók A pontos kronológiát valószínûleg senki sem ismeri részleteiben, de feltehetõleg a gombamódra szaporodó pizzériák voltak az elsõk, ebben a szolgáltatási ágazatban. Csak néhány jó helyen elhelyezett hirdetés és jöttek a megrendelések, s már vitték is a pizzafutárok tucatszámra az olasz konyha eme remekét. (Csak úgy mellékesen; a gasztronómiailag meglehetõsen primitívnek mondható pizzából miért lett világdivat, az ízletes magyar lángosból, palacsintából, fánkból, mákos gubából, rétesbõl, töpörtyûs túrós csuszából miért nem? nehéz megérteni.) Aztán jöttek a fõttétel-kiszállítók. Valószínûleg nem lehetett könnyû dolguk az elsõ fecskéknek, hiszen sok mindent ki kellett találniuk. A marketinget, a konyhai technológiát, a hûtést, a dobozolást, a diszpécserszolgálatot, a megrendelés-szervezést, a kiszállítás megszervezését és még ki tudja mi mindent. De beindultak. S mint minden vállalkozásban, amelyet jól és hatékonyan igyekeznek mûködtetni, itt is elõfordultak kezdeti botladozások, de szerencsére ma már százezres nagyságrendû vevõkört kiszolgálva, gördülékenyen, elfogadható színvonalon dolgoznak az ételkiszállító vállalkozások. Hibátlanok? Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy manapság már nem fordulhatnak elõ minõségi, vagy mennyiségi kifogások, de ezek száma elenyészõ az összes kiszállításokhoz képest. Azért gondoljuk el, a saját háztartásunkban, ha ritkán is, de elõfordulhatnak rosszul ízesített, romlásnak indult, meggombásult, bacis produktumok. Az ételkészítés kényes tevékenység. Nyilván ezen a szolgáltatási területen is megilleti a fogyasztót a reklamáció joga, mert arra az ételre vagyunk jogosultak, amelyet megrendeltünk, és egy étteremtõl elvárható jó minõségben. S ha abban hibát észlelünk, reklamáljunk vagy az Interneten, vagy telefonon, vagy az ételfutárnál. Itt már van különbség a szolgáltatók között, mert az egyik pénzt ad vissza, a másik visszakéri a kifogásolt ételt vizsgálatra, a harmadik a kifogásolt második fogás helyett küld egy desszertet, a negyedik elnézést kér, és térítés nélkül küld egy azonos értékû fogást. Sose törõdjünk a hagyományos szolgáltatói replikával, ami így szól; Még senki nem panaszkodott!. Miután az ételkiszállítók között ma már meglehetõsen éles a piaci verseny, nem árt tudniuk, hogy az ételek minõségén, az ügyintézõk stílusán, a futár megjelenésén kívül a reklamációk intézésének módja is szorosan hozzátartozik, a cégrõl kialakult képhez. A piac A ma mûködõ ételkiszállítók legnagyobb megrendelõi kétségtelenül az aktív, dolgozó társadalmi rétegbõl kerülnek ki. Irodaházak, kisebb cégek, néhány fõs gyártó, karbantartó üzemecskék, önállóan mûködõ irodák, kereskedelmi, szolgáltatói üzletek, lapszerkesztõségek, egyéb munkahelyek. Bizony még olyan nagyobb cégektõl, intézményektõl is érkeznek megrendelések, ahol üzemelnek belsõ, melegkonyhás étterme van. Az ok valószínûleg az ételkiszállítók kedvezõbb áraiban és a jóval nagyobb választékban keresendõ. De nemcsak a szervezett munkavégzésben tevékenykedõk közül kerülnek ki a megrendelõk. Nyugdíjasok, gyesen lévõ kismamák, otthon dolgozó, fõzni nem tudók, nem akarók, betegek és még sokan mások is várják az ételfutárt. Ennek a szolgáltatásnak külön elõnye még, hogy kellõ hûtéssel akár másnapra is eltehetõ a dobozban hozott étel. Megrendelés, kiszállítás Az ételkiszállítókról leginkább az irodaházak bejáratainál hagyott étlapokról szerezhetünk tudomást, amelyekrõl egyúttal tájékozódhatunk a megrendelés és a fizetés módjáról is. Ez utóbbi készpénzzel, étkezési jegygyel, vagy banki átutalással történhet. Ki hogyan kéri. A megrendelés pedig vagy telefonon, vagy megrendelõ lapon, vagy Interneten keresztül intézhetõ, ami igen fogyasztóbarát megoldás. Az étel hidegen érkezik, amit hûtõkocsi híján melegebb idõszakban nem árt kételkedéssel fogadni. Egy futárnak Budapesten címet kell egy délelõtt teljesítenie. Ne irigyeljük! Ha nem ismerjük, hogy egy étel mit tartalmaz, kérdezzünk rá. Fõképp a külföldi, nemzeti ételeknél vigyázzunk! E sorok írója egyszer bolgár sopszkát rendelt, de amit kapott, abban még véletlenül sem fordultak elõ az originál sopszka alkotóelemei. Hol, hogyan fõznek? Ha bemegyünk egy étterembe, többnyire meg tudjuk ítélni, mire számíthatunk a konyha felõl. Az ételkiszállítók esetében viszont nincs éttermi rész, nem látjuk a konyhát, nem is tudjuk, hol van, csak a heti étlappal és az ételfutárral találkozhatunk, s ez egyesekben kelthet némi gyanakvást. Talán nem is alaptalanul. Persze az átvett és megízlelt étel beszél leginkább a szolgáltatóról, akik közül abban bízhatunk leginkább, amelyik névvel, telephelyi címmel benne van a telefonkönyvben is, továbbá az étlapján feltünteti, hogy a HACCP nemzetközi minõségbiztosítási szabvány szerint dolgoznak. Hogy hogyan fõznek? Ne várjuk tõlük a piaci melegkonyhások vastag, magyaros produktumait, vagyis kellemesen ízesített, könnyû ételekkel fogunk találkozni, ami nem hátrány az egészség és a testsúly megõrzése szempontjából. A mennyiség? A nagyevõk ne reménykedjenek, számukra nem lesz elegendõ, tehát nekik pótlásról kell gondoskodniuk, az átlag magyarnak azonban nem lesznek mennyiségi problémái. Ugyanitt említjük, hogy a szárazabb ételekhez ajánlatos kecsapot, reszelt tormát, mustárt, vagy majonézt tartani. Egy kis cégmustra Feltehetõleg senki sem tudja pontosan, a fõvárosban hány vendéglátó ipari vállalkozás foglalkozik ételkiszállítással. Bár vidéki nagyvárosokban is mûködnek ételkiszállító vállalkozások, de terjedelmi korlátaink miatt, ezekkel sajnos nem tudunk foglalkozni. Ami feltûnik a szóróanyagok, étlapok lapozgatása közben, az a sokszínûség, vagyis egyik sem hasonlít a másikra. Az nyilvánvaló, hogy mindegyik cég megadja az elérhetõségét, mellékeli a megrendelõlapot, majd elcsodálkozhatunk a heti étlapok gazdag kínálatán. A sok ételkiszállító jelenléte elõnyös a fogyasztók számára, mert ha az egyik ételét, szolgáltatását nem találja kielégítõnek, könnyen kereshet egy másikat. Végül is: ez a piac is a fogyasztóból él, amelyik megrendelõket kezd veszíteni, annak változnia kell. Összefoglalás Célunk ennek az új, de ma már nélkülözhetetlen vendéglátó ipari ágazatnak a bemutatása, hiszen az ételkiszállítók nem jelennek meg látványosan sehol és nem ír róluk szinte senki. Pedig õk is sokat tettek azért a hatalmas fejlõdésért, amely az utóbbi 20 évben jellemzi a magyar vendéglátó ipart. Magas technológiai szinten dolgoznak, és az étlapjaik bámulatos választékával egy új étkezési kultúrát honosítottak meg nálunk. A köztük valóban mûködõ piaci versenynek pedig mi, fogyasztók vagyunk és legyünk az igazi nyertesei. Benke Laci bácsi mondta egyszer, hogy ami szembe jön, azt a magyar ember vagy berántja, vagy kirántja, vagy pörköltnek csinálja meg. Reméljük már ez is változott egy kicsit. Tóth I. Gábor A TU fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák és klubok TU-MUOSZ Újságírói klub és iroda Dr. Mérõ Éva Tel: (+36 30) humanprogram@t-online.hu Iroda és klub: H-1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/a. Budapest Medvegy Magdolna Tel: (+36 30) Iroda: H-1112 Budapest, Cirmos u. 8. Tanácsadás: kedden és csötörtökön óráig Klub: H-1119 Budapest, Etele út 38/a fsz.4. Klubnap: páratlan héten szerdán óráig Debrecen Klub- és irodavezetõ: Ráczné Szabó Györgyi Helyettese: Zenkovics Zoltánné Elérhetõség: 4031 Debrecen, István u. 51. Tel.: 52/ Mobil: 06-20/ Tanácsadás: páratlan héten hétfõn óráig Klubnap: páros héten hétfõn óráig mkalapitvany@gmail.com Jászberény Lipták Zoltán Tel: (+36 30) zoltan.liptak@pr.hu Iroda és klub: H-5100 Jászberény, Ifjúság út 24. Tanácsadás: hétfõn és szerdán 9-11 óráig Klubnap: szerdán óráig Nyíregyháza Pál Istvánné Tel: (+36 20) zsu0909@fre .hu Iroda és klub: H-4400 Nyíregyháza, Rezeda u. 79/a. Tanácsadás: hétfõtõl-péntekig óráig, de idõpont egyeztetéssel szükség szerint. Klubnap: minden kedden óráig Pécs-Baranya Kiss Varga István Tel: (+36 72) Tel: (+36 20) Tel: (+36 20) origo@origo-haz.hu Iroda és klub: H-7629 Pécs, Komlói út (Origó-Ház) Tanácsadás és klubnap: hétfõtõl-péntekig 8-17 óráig Zalaegerszeg Fekécs Imre Tel: (+36 30) gocsejklub@gmail.com gocsejklub@citromail.hu Iroda és klub: H-8900 Zalaegerszeg, Kert u. 8. Tanácsadás: hétfõn és pénteken óráig Klubnap: hétfõtõl-péntekig 9-12 óráig Csabrendek - Sümeg Tanai Tamásné Tel: (+36 30) tanai.65@t-online.hu Iroda és klub: H-8474 Csabrendek, Rákóczi út 14/a. Tanácsadás: a hét minden napján óráig Klubnap: minden második csütörtökön óráig Tapolca Fodor Gyula Tel: (+36 20) fodorpont@fre .hu Tanácsadás: minden hétfõn óráig. Klubnap: minden páros héten pénteken óráig Iroda és klub: H-8300 Tapolca, Fõtér 10. (Könyvesbolt) Budakeszi Fekete Csaba Tel: (+36 23) Fax: (+36 23) zsuzsa@eare-budakeszi.hu Iroda és klub: H-2092 Budakeszi, Fõ u Tanácsadás: hétfõn, szerdán, pénteken: óráig, kedden és csütörtökön 9-14 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Százhalombatta - Érd Kistérségi Fogyasztóvédelmi Klub J-né Szabó Éva Tel: (+36 30) Iroda és klub: H-2440 Százhalombatta, Csenterics út 4. Tanácsadás: hétfõn: óráig Klubnap: minden második kedden óráig. Székesfehérvár Detki Sándor Tel: (+36 20) tars.unio.szfv@fre .hu Iroda és klub: H-8000 Székesfehérvár, Õsz utca 6. Tanácsadás: kedden ig és szerdán ig Klubnap: a páros héten kedden óráig Szolnok Lipták Zoltánné Tel: (+36 30) liptak.zoltanne@ing.hu Iroda és klub: H-5000 Szolnok, Sajtó u. 10.I.3. Tanácsadás: kedden és szerdán óráig Klubnap: kéthetenként egyeztetés szerint Tata Hohl Klára Tel: (+36 30) szoloto@fre .hu Iroda és klub: H-2890 Tata, Kazincbarcika út 4/c Tanácsadás: szerdán óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Gyöngyös Szoó Sándor Tel: (+36 37) Tel: (+36 20) alexo01@t-online.hu Iroda és klub: H-3200 Gyöngyös, Jászsági út 3/B Tanácsadás: Kedden és csütörtökön óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Törökbálint - Budaörs - Kistérségi Schmidt Mónika Tel: (+36 70) schmidt-monika@t-online.hu Iroda és klub: H-2045 Törökbálint, Deák Ferenc u. 51. Tanácsadás: kedden óráig illetve telefonos bejelentkezés alapján. Klubnap: páros héten csütörtökön óráig Nagykanizsa Szeri Ferenc Tel: (+36 30) Tel: (+36 70) fogytani.tani@gmail.com Iroda és klub: H-8800 Nagykanizsa, Petõfi u. 5. II Tanácsadás: a hónap elsõ és harmadik hetében csütörtökön óráig Klubnap: a hónap második és negyedik hetében csütörtökön óráig Cegléd Kõhalmi Dezsõ Tel: (+36 30) kohalmid@fre .hu Iroda: H-2700 Cegléd, Rákóczi út 37/a Tanácsadás: hétfõn és kedden óráig Klub: Kossuth Mûvelõdési Központ és könyvtár H-2700 Cegléd, Kossuth tér 5. Klubnap: a hónap elsõ és utolsó elõtti szombaton óráig.

12 12 A KONTROLL VII. évf. 9. szám A 3G/HSDPA hálójában Mobil internet-kapcsolódási lehetõségek Vezetékhez való kötöttség, szûk körzetek helyi vezeték nélküli, nagy sebességû, hálózati kapcsolódási lehetõségei, nehézkes, problémás megoldások. Talán ismerõsek sokak számára ezek a gondok. Közel öt éve ez már a múlté, hiszen a mobilkommunikáció fejlõdésével nemcsak a telekommunikáció, hanem az Internet elérhetõségi lehetõségek is inkább a vezeték nélküli, de fõleg a 3. és 3,5. generációs technológia irányába mozdul el. A mobilkommunikációs szolgáltatók, kivétel nélkül rendelkeznek nagy sebességû hálózati kapcsolati lehetõséggel. Fõleg a szakavatottak tudnak tájékozódni arról, hogy milyen megoldások állnak rendelkezésünkre. A tapasztalatlanabbak többsége nincs tisztában a nekik kínált szolgáltatással. Ezért szükséges, legalább felhasználói szinten helyére tenni a dolgokat. Milyen lehetõségek léteznek? Az alapok: - Hazánkban közel nyolc éve kezdett kibontakozni a GSM (Global Systems of Mobile communications - globális rendszer mobilkommunikációhoz) alapú, mobil internet használat és elérhetõség lehetõsége. A fejlesztõk nagyszerû ötletnek tartották egyfajta internet elérhetõséget biztosítani a mobiltelefon készülékekben. Így született meg a WAP, (Wireless Application Protocol vezeték nélküli alkalmazási protokol) a mobilkészülékek számára web böngészést csökkentett funkciókkal lehetõvé tévõ, vezeték nélküli adatátvitel, nyílt nemzetközi szabványa, amely az ún. GPRS/EDGE (General Packet Radio Service - általános csomagkapcsolt rádiószolgáltatás/ Enhanced Data Rates for GSM Evolution növelt sebességû GSM rendszer) technológián alapuló kapcsolódási módszerek segítségével mûködik. A telefonok kijelzõje többségében még monokromatikus volt, így nem lehetett megjeleníteni szabványos weboldalakat rajtuk. Ezért készültek az úgynevezett WAP oldalak. Késõbb a színes képernyõk alkalmazásával jobb megjelenítés, weboldalhoz hasonlító küllem vált valóra, de a kis méret korlátozottá tette a felhasználást. Az utóbbi években megjelenõ készülékek, a nagyobb méretû és felbontású képernyõjük által elfogadható láthatóságot biztosítottak. A GPRS/EDGE kapcsolat kis sávszélességûnek minõsül. A GPRS-t, 2,5. generációs megoldásnak is nevezik, de adatátviteli sebessége 30-40kbit/s. Az EDGE 112 kbit/s-os sebességre képes alapállapotban, de a beszédcsatornák összekapcsolásával 400 kbit/s-ra növekedhet, mely már éppen megfelel a szélessávú vezetékes hálózatok alapsebességének. A WAP-os oldalak látogatottsága elterjedt, mivel rendkívül praktikus. Sokan talán nem is tudnak róla, de a GPRS/EDGE rendszert is használó mobilkészülékek egy része, a megfelelõ, telefonhoz illeszkedõ kommunikációs kábellel, számítógéphez csatlakoztatva, modemként is telepíthetõ megfelelõ programmal és kis/nagy sávszélességû internetkapcsolat létesíthetõ vele. Késõbb felmerült a videó kommunikáció lehetõsége a fejlesztõk között. Így kidolgozták az ún. 3. generációs mobiltelefonokat, melyeket csak 3G jelzéssel szoktak jelölni. A 3G a legújabb mobilkommunikációs technológiák, mint a CDMA2000 (Code-Division Multiple Access - vezeték nélküli adatszolgáltatás), WCDMA (Wideband Code Division Multiple Access szélessávú kódmegosztásos többszörös hozzáférési technológia), UMTS (Universal Mobile Telecommunications System univerzális mobil telekommunikációs rendszer) halmazát jelöli és maximálisan 2 Mbit/s-os szélessávú adatátvitelt valósítanak meg. Abban térnek el elõdeiktõl, hogy egy új szélessávú csatornát jelentõ, adatkapcsolati lehetõséget használnak. Az új technológia már valóban szélessávúnak mondható. Azonban itt még semminek nincs vége. A vezetékes ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line aszimmetrikus digitális elõfizetõi vonal) adatátviteli megoldás riválisaként megjelent a szélessávú HSDPA/HSUPA (High Speed USB 3G/HSDPA kártyák Downlink Packet Access/High Speed Uplink Packet Acces - nagysebességû le- és feltöltés csomaghozzáféréssel) módszer, mely általában 3,6-7,2Mbit/s-os sebességre képes. Gyûjtõnéven csak HSPA-nak említik. Az ilyen tudással rendelkezõ telefonkészülékeket nevezik 3,5. generációsnak, melyeket 3.5G-vel jelölnek év õszétõl, kísérleti jelleggel már elindult a 14,4 Mbit/s-os szabvány is. Idén februárban indította el az egyik szolgáltató a HSPA+ szolgáltatást, mely már a 21Mbit/s-os elméleti maximális sebesség elérését is lehetõvé teszi. Az év végére tervezik a meglévõ bázisállomások felét felfejleszteni a modernebb szabványra. Már küszöbön áll a 4G-s, 10 0Mb/sos szélessávú technológia is. A 3.5G-s mobiltelefonok már nemcsak a WAP-oldalak megjelenítésére alkalmas programot, hanem a webfelületekhez illeszkedõ, a már jól ismert web-böngészõ szoftverek telefonos változatait is tartalmazzák. Így a mai modern mobiltelefonokon már lehetõség van a szélessávú internetezésre, valamint videó-kommunikációra is. Az ilyen komfortosabb készülékben a képernyõ fölött is megtalálható egy beépített másodkamera, mely a mozgóképes információt hozza létre a másik fél számára. A lehetõség csak két azonos tudásszintû készülék között használható ki. Olcsóbb 3G-s telefonok csak WAP-oldalak megtekintésére alkalmasak, beépített másodkamerájuk sincs. Beszéljünk a 3G/HSDPA funkcióról. Ha már a modern technológia és a 3,5G-s telefon modemként való alkalmazása felmerült, akkor megérdemel néhány szót a kis hatótávolságú Bluetooth nevezetû, rádiókommunikációs, kezdetben ipari szabványként megjelenõ rendszer is. Két készülék közötti, helyi vezeték nélküli kapcsolatot tesz lehetõvé. Így például nincs szükség kommunikációs kábelre. A manapság kapható mobil számítógépek már rendelkeznek beépített, Bluetooth funkcióval. Amenynyiben mégsem, vagy asztali géprõl van szó, úgy ott is egyszerûen pótolható a fogyatékosság, egy 3-5 ezer forintos USB-s (Universal Serial Bus univerzális soros busz) csatlakozású Bluetooth egységgel. Azonban az igénybe vehetõ 3G/HSDPA szolgáltatáson keresztüli szélessávú internet elérhetõség nem kimondottan a telefonokra lett kitalálva, így a hazánkban közel hat éve indult szolgáltatás olyan felhasználók körében vált népszerûvé, akik csak internetezésre kívánták használni azt. Igény lett a különbözõ csatlakozási felülettel ellátott 3G/HSDPA modemkártyákra. Elõször 95%- ban a laptopot használók látták a nagy lehetõséget a rendszerben. A 3.5G-s internet elérés megvalósításához elsõként a laptopokba süllyeszthetõ normál/mini PCMCI (Personal Computer Memory Card International Association személyi számítógépek memóriakártyáinak egységesítésével foglalkozó bizottság) és az USB csatlakozású modulok terjedtek el. A SIM-kártyát (Subscriber Identity Modul elõfizetõ azonosító egység) az eszközön kialakított foglalatba kell helyezni. A laptopoknál az USB-s egységek nem túl praktikusak, mert kilógnak a gépbõl és véletlenül is, bármibe beleakadhatnak, károsodhatnak. Szállítás esetén állandóan el kell távolítani, ami a csatlakozók idõ elõtti elhasználódásához vezethet. Az asztali számítógépeknél ez semmilyen problémát nem jelent. PCMCI 3G/HSDPA kártyák Laptopoknál a mini PCMCI csatlakozású kártyák ezt a kényelmetlenséget megszüntették, mivel azok csak kb mm-re nyúlnak túl a gép oldalán. Az újabb laptopok és netbookok egy része már tartalmazza a 3G/HSDPA lehetõségre képes, mini PCI-Express (Peripherial Component Interconnect periféria részösszeköttetés) csatlakozású, ún. WWAN-kártyát (Wireless Wide Area Network vezeték nélküli nagy lefedettségû hálózat). Más részük esetében azonban csak az elõkészítés van kiépítve, mely a hardver belsõ helyét, a csatlakozót, valamint a GSM és számos esetben a GPS antennát jelenti. A parányi WWAN kártyák egy része nemcsak a 3G / HSDPA / GPRS / EDGE funkciókra képes, hanem beépített GPS vevõvel is rendelkezik, miáltal a hordozható számítógép navigációs berendezésként is használható a megfelelõ szoftver segítségével. A WWAN moduloknak két alapvetõ típusa van: SIM foglalatos és foglalat nélküli. A gyárilag elõkészített, ill. beépített készülékeken van külsõ SIM-kártya fogadóhely; sokszor elrejtve az akkumulátor mögött. A külsõ nyílással nem rendelkezõ gépek számára készülnek a SIM-fogadóhellyel rendelkezõ WWAN modulok. Nem túl praktikus megoldás, hogy egy esetleges SIM-kártya cseréhez szét kell szedni a hordozható gépet, bár általában a WWAN modulhely egy kívülrõl csavarkötéssel zárt fedél mögött helyezkedik el. A 3G/HSDPA kártyák kimondott GSM telefonként nem mûködnek, viszont az SMS opciót, kezelik. Manapság nagyon elterjedt módszer a hálózatmegosztó egység, router alkalmazása. A legelterjedtebbek a Wi-Fi-s modem-router eszközök. A hordozható-vagy asztali gépekbe épített WLAN (Wireless Local Area Network vezeték nélküli helyi, területi hálózat) 3G/HSDPA routerek: kártyák gondoskodnak a WiFi kapcsolatról. Bár nemcsak kábelhálózati, vagy ADSL, modem-routerek, hanem azok HSDPA változatai is kaphatók. Nagyszerû lehetõség, de jelenleg még van hátrányuk. Nem a rendszerrel, hanem a hálózati lefedettséggel van gond. A 3G / HSDPA-hoz új kiszolgáló antennákat kell telepíteni. A szolgáltatók a rendszerek lefedettségét térképeken jelölik. Amikor nincs HSDPA lefedettség, vagy labilis a vétel, akkor a kártya az automatikus rendszerhasználat segítségével átáll a kis sávszélességû GPRS / EDGE kapcsolatra. Sajnos még jelentõs mértékben elmarad a 3/3.5G-s lefedettség a GPRS/EDGE-tõl. Milyen elõfizetési lehetõségek állnak rendelkezésre? - Az elsõ csoportba tartoznak az adatforgalom alapú elõfizetések. Általában a fel-és leöltési adatmennyiség összege szerint számláznak. - A második csoportot az idõalapú (minden megkezdett perc/másodperc) számlázás képviseli, - A harmadikat, a fix havidíjas, korlátlan internet elõfizetések. Az adatforgalom alapú internet elõfizetõi csomagok esetére az egyik szolgáltatónál van olyan lehetõség, mellyel lehet tömöríteni az adatállományt. Így a megjelenített kép, hang gyengébb minõségû lesz, de nemcsak költséghatékonyabb, hanem gyorsabb is lesz a böngészés. A vezérlõszoftver által lehet állítani a tömörítés mértékét, melyet valójában a szolgáltató rendszere végez a szoftver parancsai szerint. A funkció bármikor kikapcsolható. Árak tekintetében nincs nagy eltérés. Amennyiben a szolgáltatótól független HSDPA eszközt szeretnénk vásárolni gépünkbe, úgy ezer forintos árral kell számolnunk. Újonnan kötött szerzõdés esetén, meghatározott idõre szóló hûségnyilatkozattal, sok esetben ingyen igénybe vehetõ a hardver is. A feltételekrõl a szolgáltatók ügyfélszolgálatain, weboldalain lehet tájékozódni a legjobban. Bármilyen irányba is mozduljon el az internethez való kapcsolódási lehetõségek halmaza, minden bizonnyal a digitális, rádió-kommunikációs megoldások kerülnek ki gyõztesen. Nem biztos, hogy a HSPA+ jelenti a végállomást, hiszen, még van mit fejlõdni ezen a területen nemcsak sebesség, lefedettség, de stabilitás szempontjából is. Mindenesetre nagy szabadságot jelent az abszolút vezeték nélküli internetezés, de mielõtt bármilyen szolgáltató, bármelyik szolgáltatására elõfizetnénk, alaposan ismerjük meg a feltételeket és, ha lehet, használjuk ki a próbalehetõséget, s így nem fog senkit sem csalódás érni! Balogh Dezsõ Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: Kérdéseire szakjogászunk válaszol.