TARTALOM. II. rész. IV. rész

Átírás

1 XII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM ÁRA: 598 Ft március 3. TARTALOM II. rész 2006: VIII. tv. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló évi LXXIV. törvény módosításáról : XXIII. tv. A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény módosításáról : XXIV. tv. A helyi önkormányzatok évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló évi LXXXIX. törvény módosításáról /2006. (I. 18.) Korm. r. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról /2006. (I. 26.) Korm. r. A területfejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról /2006. (I. 31.) Korm. r. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjérõl szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról /2006. (II. 20.) Korm. r. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról /2006. (I. 26.) PM BM e. r. A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megilletõ forrásokról /2006. (II. 8.) BM r. A pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól IV. rész Tájékoztató a településrészi önkormányzatok mûködésérõl A településrészi önkormányzat feladatai, jogkörei A településrészi önkormányzatok jellemzõ feladat- és hatáskörei A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a helyi önkormányzatok évi céltámogatásáról

2 178 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám II. rész évi VIII. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló évi LXXIV. törvény módosításáról* 1. (1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. -ának a) c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában:] a) Belsõ védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelõzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes ipari üzemen, veszélyes létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetõi okmány. b) Biztonsági elemzés: az üzemeltetõ által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes ipari üzem üzemeltetõjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésére vonatkozó általános célkitûzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és mûszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintû védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltetõ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetõleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendõ információt kell szolgáltatnia a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához. c) Biztonsági jelentés: az üzemeltetõ által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelõzõ politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetõleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelõzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellõ mértékû a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik mûködõképes belsõ védelmi tervvel. A jelentésnek elegendõ információt kell szolgáltatnia a külsõ védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához. (2) A Kat. 3. -ának m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: * A törvényt az Országgyûlés a december 19-i ülésnapján fogadta el. [E törvény alkalmazásában:] m) Kockázat: egy adott területen adott idõtartamon belül, meghatározott körülmények között jelentkezõ egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínûsége. (3) A Kat. 3. -a a következõ ö) ponttal egészül ki: ö) Mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítése: a veszélyes ipari üzemben jelen lévõ veszélyes anyagok tervezett mennyisége a legutóbb beadott biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben meghatározott mennyiséget legalább 25%-kal meghaladja. (4) A Kat. 3. -ának p) s) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában:] p) Rendkívüli esemény: a veszélyes ipari üzemben a rendeltetésszerû mûködés során, illetõleg a technológiai folyamatokban bekövetkezõ olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és magában hordozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetõségét. q) Védendõ adat: az üzemeltetõ által meghatározott üzleti titok, illetõleg az üzem külsõ támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adat. r) Súlyos káresemény: az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztetõ vagy károsító olyan esemény, amelynek következményei az erre szervezett erõkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére vonatkozó különleges intézkedések bevezetését. s) Üzemeltetõ: bármely természetes vagy jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes létesítményt mûködtet vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerzõdés alapján döntõ befolyást gyakorol a veszélyes ipari üzem mûködésére. (5) A Kat. 3. -ának u) x) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában:] u) Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelõ anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekrõl feltételezhetõ, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. ü) Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes ipari üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület. v) Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékû veszélyes anyag kibocsátásával, tûzzel vagy robbanással járó rendkívüli esemény, amely a veszélyes ipari üzem mûködése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe és amely az üzemen belül, illetõleg azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetõleg a környezetet.

3 3. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 179 w) Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltetõ irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes létesítményben ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezõgazdasági vagy egyéb besorolására). x) Veszélyes létesítmény: olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévõ technológiai, illetõleg termelésszervezési okokból elkülönülõ területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok elõállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csõvezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötõt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötõgátat, raktárt vagy hasonló úszó vagy egyéb felépítményt, amely a létesítmény mûködéséhez szükséges. (6) A Kat. 3. -ának zs) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: zs) Dominóhatás: a veszélyes létesítményben bekövetkezõ olyan baleset, amely a közelben lévõ más, veszélyes ipari üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínûségét és lehetõségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja. 2. (1) A Kat. 4. -ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (1) E törvényt kell alkalmazni a katasztrófahelyzetben, illetve a katasztrófa megelõzése érdekében (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is) a Magyar Köztársaság területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen a Magyar Köztársaság területén védekezés szükséges. (2) A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén mûködõ, veszélyes ipari üzemekre és veszélyes létesítményekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre. (2) A Kat. 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: a) az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 1. (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, illetve a szállítás közbeni ideiglenes tárolására, c) a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kívüli vezetékes szállítására, beleértve a szivattyúállomásokat, d) ásványi nyersanyagok feltárásával és kitermelésével kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségû veszélyes anyag jelen van, e) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermelésébõl származó hulladékok, meddõk feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítõ- és ülepítõmedencét is), ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségû veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt, f) a katonai célból üzemeltetett veszélyes ipari üzemekre, veszélyes létesítményekre. 3. A Kat a helyébe a következõ rendelkezés lép: 30. (1) Veszélyes ipari üzemre, veszélyes létesítményre építési engedély, használatbavételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése csak a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságnak (a IV. fejezet alkalmazásában: hatóság), a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható. Az engedély iránti kérelemhez az üzemeltetõnek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés egy-egy példányát. (2) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendõ adatot tartalmaz, az üzemeltetõ egyidejûleg a nyilvánosságra hozható, védendõ adatot nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést is köteles a hatóság részére benyújtani. 4. A Kat. a következõ 30/A. -sal egészül ki: 30/A. (1) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történõ beérkezésétõl számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetõt. A szakhatósági eljárásban a szakhatóság a megkereséstõl számított harminc napon belül értesíti a hatóságot a hiánypótlás szükségességérõl. (2) Ha az üzemeltetõ nem vagy nem megfelelõ módon tesz eleget a veszélyes ipari üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti. (3) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés valóságtartalmát helyszíni szemle keretében is ellenõrizheti, ennek során a tényállás tisztázása érdekében személyes adatokat tartalmazó iratot, nyilvántartást vagy adatbázist lefoglalhat. 5. A Kat a helyébe a következõ rendelkezés lép: 31. (1) A veszélyes ipari üzemek megvalósítását, bõvítését, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti

4 180 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti területfejlesztési és településrendezési tervekben. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabályban kell szabályozni. (2) Az üzemeltetõ a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a) a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény bezárását, b) a veszélyes tevékenység ideiglenes megszüntetését, valamint a veszélyes tevékenység újbóli megkezdését, c) a mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítését vagy ha a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény, tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy az alkalmazott veszélyes anyagok jellege, vagy fizikai tulajdonsága a biztonságra kihatóan lényegesen megváltozik. (3) A (2) bekezdés c) pont szerinti bejelentéshez csatolni kell az új körülményekre vonatkozó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést. (4) A veszélyes tevékenység egészét, illetõleg a védekezés belsõ (létesítményi) rendszerét érintõ jelentõs változtatás esetén új biztonsági jelentést, illetõleg biztonsági elemzést kell készíteni vagy a meglévõt ki kell egészíteni, amelyet a veszélyes tevékenység megkezdése elõtt a kérelemmel együtt meg kell küldeni a hatóságnak. Ha a hatóság a kérelmet elutasítja, a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhetõ meg. 6. (1) A Kat ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felsõ küszöbértéket, az üzemeltetõ a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági elemzést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja. (2) A Kat a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A biztonsági elemzést, mûködõ veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott idõszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltetõ felülvizsgálja és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági elemzést a hatóság részére megküldi. A hatóság a biztonsági elemzés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeirõl. 7. A Kat a helyébe a következõ rendelkezés lép: 33. (1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott felsõ küszöbértéket, az üzemeltetõ a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági jelentést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja. (2) A biztonsági jelentést, mûködõ veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott idõszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltetõ felülvizsgálja és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági jelentést a hatóság részére megküldi. A hatóság a jelentés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeirõl. 8. A Kat. a következõ 33/A. -sal egészül ki: 33/A. A hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes ipari üzemek körét. A hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes ipari üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelõzési célkitûzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belsõ védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. A hatóság az intézkedéseirõl tájékoztatja a külsõ védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket. 9. A Kat a helyébe a következõ rendelkezés lép: 34. (1) A hatóság a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések polgármestereit, a veszélyeztetett fõvárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei), valamint a fõvárosban a fõpolgármestert az új veszélyes ipari üzem építésével vagy a már mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítésével kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról. (2) A biztonsági jelentés nyilvános és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelõen bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés védendõ adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltetõ által készített, a biztonsági jelentésnek a védendõ adatot nem tartalmazó változata bocsátható nyilvános megtekintésre. 10. A Kat. a következõ 34/A. -sal egészül ki: 34/A. (1) A védendõ adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe, illetve biztonsági elemzésbe csak az üzemeltetõ vagy írásban meghatalmazott képviselõje, a hatóság és a szakhatóság eljárásban érintett képviselõi (a továbbiakban együtt: eljárásban érintett felek), valamint a külön jogszabály alapján arra jogosultak tekinthetnek be. (2) A nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésrõl, illetve biztonsági elemzésrõl a hatóság csak az eljárásban érintett felek, a veszélyeztetett települések polgármesterei, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a külsõ védelmi terv készítésére kötelezettek részére adhat másolatot. 11. A Kat a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 35. (1) A külsõ védelmi terveket a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság illetékes területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közremû-

5 3. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 181 ködésével készíti el. A külsõ védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külsõ védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság saját költségvetése terhére biztosítja. (2) A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésével és elhárításával, valamint a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálásával kapcsolatos mûszaki, szervezési és vezetési információk gyûjtését, értékelését és készíti a nyilvános nemzeti jelentéseket. 36. (1) A telepítés helye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetõvel és a hatósággal együttmûködve külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes ipari üzem engedélyének vagy a már mûködõ veszélyes ipari üzem tevékenységének jelentõs változtatására, illetve módosítására vonatkozó engedély kiadása elõtt. (2) Külön jogszabály szerint biztosítani kell, hogy a veszélyes ipari üzem veszélyességi övezetének határán belül történõ fejlesztések során a lakosság véleményt nyilváníthasson. 37. (1) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereinek, az illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökének, valamint a fõvárosban a fõpolgármesternek megküldi. (2) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását követõen a veszélyes tevékenységet végzõkrõl tájékoztatja az illetékes megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányságot a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes területi szervét, a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget, valamint az Országos Mentõszolgálat területileg illetékes mentõ szervezetét. 38. (1) A hatóság az üzemeltetõt megfelelõ határidõ megjelölésével a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelõzéséhez szükséges intézkedések megtételére kötelezi, illetõleg a 30. -ban meghatározott engedélyt visszavonja, ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik. A hatóság az elõírt intézkedés megtételéig elrendelheti a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését. (2) Ha az üzemeltetõ a biztonságos mûködéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, a veszélyes tevékenység folytatását a hatóság megtilthatja. (3) A hatóság elrendelheti az üzemeltetõ költségére és veszélyére: a) a Rendõrség közremûködésével külön jogszabály szerint a veszélyes ipari üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévõ személyeknek a veszélyes ipari üzem területére történõ belépésének, illetve az ott-tartózkodásának megtiltását, a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történõ hitelesítését, b) a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény biztonsági õrzését, c) a veszélyes ipari üzemben, veszélyes létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök ca) elszállítását, cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését, cc) veszélyeztetõ jellegük megszüntetését. (4) Amennyiben az üzemeltetõ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben a megelõzõ, az elhárító, illetve a környezeti károkat helyreállító intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság ezek megtételére kötelezi. 12. A Kat. a következõ 38/A. -sal egészül ki: 38/A. A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenõrzést tart. A helyszíni ellenõrzésrõl készült jegyzõkönyvet a hatóság az üzemeltetõ számára az ellenõrzés idõpontjától számított harminc napon belül megküldi. 13. A Kat a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 39. Az üzemeltetõ köteles: a) gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi követelményeknek megfelelõ olyan belsõ védelmi tervek kidolgozásáról és a hatóságnak történõ megküldésérõl, amelyek tartalmazzák azoknak az eszközöknek és annak az üzemvezetési rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet védelme magas színvonalon biztosított, b) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelõzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk helyreállítására, c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére megküldeni, a hatóság azt a szakhatóság részére is eljuttatja, d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követõ lehetõ legrövidebb idõn belül tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú követ-

6 182 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám kezményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelõzése érdekében tett intézkedéseirõl. 40. Ha a veszélyes ipari üzemben vagy a védelmet ellátó szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelõ változtatás történik, az üzemeltetõnek a belsõ védelmi terveket pontosítani kell. Az üzemeltetõ a belsõ védelmi terveket legalább háromévenként felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenõrzi. A tervek pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzõkönyvet kell felvenni. A pontosított tervet és a felvett jegyzõkönyveket meg kell küldeni a hatóságnak. 41. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek csökkentésére vonatkozó veszélyes ipari üzemen belüli feladatait az üzemeltetõnek a belsõ védelmi tervben, míg az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes ipari üzemen kívüli feladatait a külsõ védelmi tervben kell meghatározni. 14. A Kat a helyébe a következõ rendelkezés lép: 43. Az üzemeltetõ köteles az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság ügyeleti szolgálata útján a hatóságot, továbbá az illetékes védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni: a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, rendkívüli esemény körülményeirõl, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, rendkívüli eseményben szereplõ veszélyes anyagokról, c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról, d) a megtett intézkedésekrõl. 15. A Kat a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: Az Európai Unió jogának való megfelelés 50. Ez a törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl szóló, december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító, 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 16. A Kat ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy rendeletben szabályozzák:] d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésével kapcsolatban a tervezési, jelentési, adatközlési, együttmûködési feladatokat, valamint a korai riasztási technikai rendszer létrehozásának és mûködésének szabályait. Záró rendelkezések 17. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az e törvény hatálybalépésének napján már üzemelõ vagy építés alatt álló veszélyes ipari üzem üzemeltetõje a külön jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság számára bejelentést tesz, illetve elkészíti a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést és a hatósághoz benyújtja. A hatóság a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján határoz a veszélyes tevékenység végzésének feltételeirõl. (3) Az eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági eljárásokban a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés benyújtása elektronikus úton nem gyakorolható. (4) E törvénynek a 17. (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejûleg a katasztrófavédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló évi XCVI. törvény 17. -ának (2) bekezdése és 19. -a, valamint az egyes törvények környezetvédelmi célú módosításáról szóló évi LV. törvény 23. -ának (1) és (3) bekezdése hatályát veszti. Az Európai Unió jogának való megfelelés 18. Ez a törvény a) a Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl, b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelve (2003. december 16.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk (1) bekezdés, 1. cikk (2) bekezdés b) pont, 1. cikk (4) bekezdés, 1. cikk (7) és (8) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést szolgálja. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

7 3. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE évi XXIII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény módosításáról* 1. A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 30. -ának (6) (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató egyházi fenntartója évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult, ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelõd fenntartó szeptember 30-áig bejelenti a Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes területi, regionális igazgatóságának a) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férõhelyszám, szolgálat, központ) és b) az igénybevétel évi várható idõtartamát. (7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató (6) bekezdésben nem említett nem állami fenntartója évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult, a) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelõd fenntartó szeptember 30-áig bejelenti a Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes területi, regionális igazgatóságának aa) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férõhelyszám, szolgálat, központ), és ab) az igénybevétel évi várható idõtartamát, valamint b) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelõd fenntartó az általa fenntartott, az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámra, férõhelyszámra, szolgáltatóra, illetve központra december 31-én külön jogszabály szerint jogerõs mûködési engedéllyel rendelkezik, és c) új, belépõ szolgáltatások, illetve férõhelybõvítés esetén, ha az általa fenntartott, és az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámot, férõhelyszámot, szolgáltatót, központot a szociális ágazat irányításáért felelõs miniszter az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe külön jogszabály szerint, a biztosított szolgáltatás szakmai, minõségi jellemzõi és mûködésének szakmai-gazdasági hatékonysága alapján, a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe véve befogadja. * A törvényt az Országgyûlés a február 13-i ülésnapján fogadta el. 2. A Kvtv d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:) d) legkésõbb június 30-áig a szociális ágazat irányításáért felelõs miniszter által mûködtetett irányított területi kiegyenlítési rendszer részletes szabályait. 3. A Kvtv. 1. számú mellékletében a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium fejezet 10. Családi támogatások cím 7. Pénzbeli és egyszeri támogatás alcímének megnevezése Pénzbeli gyermekvédelmi támogatások -ra változik. 4. (1) A Kvtv. 3. számú melléklet 12. ca) alpontja helyébe a következõ szövegrész lép: (Amennyiben az intézményben az emelt színvonalú férõhelyekre megállapított személyi térítési díjak éves összegének átlaga) ca) nem haladja meg a forintot, akkor forint, (2) A Kvtv. 3. számú melléklet 19. a) pontjának utolsó bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [19. Kollégiumok közoktatási feladatai a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás] A Közokt. tv. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevõk kollégiumi neveléséhez, oktatásához nem ez, hanem a d) pont szerinti hozzájárulás igényelhetõ. (3) A Kvtv. 3. számú melléklet 22. a) pontjának elsõ szöveges bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [22. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggõ juttatások, szolgáltatások a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés] A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerû oktatásban részt vevõ a , és 19. jogcímen figyelembe vehetõ gyermekek, nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ tanulók után, akik számára a fenntartó a Gyvt a (5) bekezdésének a) d) pontja alapján 50%-os normatív étkezési térítési-díj kedvezményt vagy ingyenes étkeztetést biztosít. (4) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 4. A helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott 11. a), c) e), 11. g) h) jogcím szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, továbbá az általuk fenntartott intézményekben a 11. b), 11. j k), pontok szerinti hozzájárulásokra jogosultak az egyes jogcímekben szereplõ feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevõ települések együttesen kell teljesítsék.

8 184 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám (5) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 5. A b) pontokban szereplõ hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésérõl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrõl szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti mûködési engedéllyel rendelkeznek. (6) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 8. pontjának második gondolatjeles bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [8. A 12. pontban szereplõ, a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások (12. aa) és 12. ba) jogcímek) igénybevételének sajátos szabályai:] Amennyiben a gyermekvédelmi ellátásban részesülõ gyermek bölcsõdei ellátásban vagy közoktatási szolgáltatásban részesül, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet szerinti normatív hozzájárulásoknak a 19. d) pont kivételével történõ igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint. A 19. d) pont szerinti ellátás esetén az intézményben elhelyezett gyermekek után a 12. ba) pont szerinti normatív hozzájárulás vehetõ igénybe. (7) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 10. j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: j) A 20. ba) pont második gondolatjelében meghatározott jogcímeken a foglalkozásokon részt vevõ tanulók évi költségvetési évre tanévenként becsült átlaglétszáma alapján tervezhetõ, illetve igényelhetõ a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal kell elosztani. Ha az elõírt heti hat óránál kevesebb foglalkoztatást szerveznek a költségvetési éven belüli tanítási évek átlagában, a hozzájárulás nem jár. Abban az esetben, ha a heti hat órai idõkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhetõ egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás. (8) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 10. n) pontja elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: n) a 22. a) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulás az étkeztetést igénybe vevõ, a Gyvt a (5) bekezdésének a) d) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhetõ, illetve igényelhetõ. 5. A Kvtv. 8. számú melléklet II/1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése jogcím elsõ bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ szövegrész lép: A támogatás a települési önkormányzatok által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján rendszeres szociális segélyben, idõskorúak járadékában, a Szoctv a (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjban, a Szoctv. 55/A. -a (1) bekezdésének b) pontja alapján adósságcsökkentési támogatásban, az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó, a Szoctv ának (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatásban és a Szoctv ának (2) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási támogatásban részesülõ személyek számára, valamint a Szoctv ának (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj után járó nyugdíjbiztosítási járulékra kifizetett összegek, a Szoctv. 55/A. -ának (3) bekezdése szerinti elõrefizetõs gáz- vagy áramfogyasztást mérõ készülék felszerelési költségei, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 19. -a alapján kifizetett rendszeres gyermekvédelmi támogatás 90%-ának, valamint a Szoctv. 43/A. -ának (1) bekezdése szerinti emelt összegû ápolási díjra való jogosultság megállapítását megalapozó szakvélemény díjának és a Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 5.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg fedezetére szolgál. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló évi XXXIX. törvény módosítása 6. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló évi XXXIX. törvény 7. -a a következõ b) ponttal egészül ki: (Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei:) b) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság; 7. (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a Kvtv (1) bek. d) pontja. (2) Ha a személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató nem állami fenntartója a mûködési engedélyt január 1-jét követõen szerezte meg, a normatív állami hozzájárulásra a mûködési engedély jogerõre emelkedésétõl jogosult, ha megfelel a Kvtv. 3. számú mellékletében meghatározott feltételeknek, és a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CXXXV. törvény 30. -ának (6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének eleget tett. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

9 3. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE évi XXIV. törvény a helyi önkormányzatok évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló évi LXXXIX. törvény módosításáról* Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) alapján a helyi önkormányzatok évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások jogszabályi változásból eredõ eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a Cct. módosításáról a következõ törvényt alkotja. 1. A helyi önkormányzatok címzett támogatással megvalósuló beruházásaihoz évtõl nyújtandó támogatás összegét ágazatonként, önkormányzatonként és beruházásonként az 1. melléklet tartalmazza. 2. Az 1. mellékletben szereplõ mindazon beruházások, amelyek összköltsége az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény módosításáról szóló évi XCVII. törvény 1. -ának hatálybalépése folytán csökken 250 millió forint alá, mentesülnek a Cct. 1. (1) bekezdés a) pontjában elõírt összeghatár alól. 3. Nem részesülnek címzett támogatásban a 2. mellékletben szereplõ helyi önkormányzatok. 4. A Cct. 3. -ának (8) bekezdése alapján jogszabályi változásból eredõen, a támogatásban részesülõ beruházással ellátandó feladat jelentõs változása miatt a folyamatban lévõ beruházásokkal kapcsolatos eredeti döntések, valamint a helyi önkormányzatok évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló évi XLII. törvény 1. melléklet Kultúra fejezet 19. sorában szereplõ Nagykanizsa Volt Filmszínház épület mûemlék jellegû bõvítéses rekonstrukciója, zsinórpadlás belsõ szintosztásával címzett támogatásban részesült beruházással kapcsolatos eredeti döntés a 3. melléklet szerint módosul. Záró rendelkezések 5. A Cct. 3. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: * A törvényt az Országgyûlés a február 13-i ülésnapján fogadta el. 3. (1) Az elõzõ év december 15-éig országgyûlési képviselõ-választás évében és az azt követõ évben február 28-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelõ igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidõ elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztõ. 6. A Cct. 9. (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A tárgyév július 1-jétõl lemondással, a 14. (7) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. (8) bekezdése, a 16. (2) (3) bekezdése és a 19. (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevõszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos maradványt növelõ elõirányzat szükség szerint felhasználható a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatására, valamint a céljellegû decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítõ jegyzékében fel nem osztott összegre. 7. A Cct. 11. (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni. 8. A Cct a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki: (7) A finanszírozási szerzõdés a közbeszerzési eljárás lefolytatását követõen köthetõ meg. 9. A Cct. 12. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következõ évben, illetõleg a 14. (13) bekezdésében foglaltak kivételével a beruházás tervezett befejezését követõ év végéig használhatja fel. 10. (1) A Cct. 14. (1) bekezdése b) és c) pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Ha az önkormányzat ugyanazon mûszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha] b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon belül a 11. (5) bekezdésében foglaltak kivételével nem kezdi meg a kivitelezést, c) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követõ év végéig nem használta fel. (2) A Cct. 14. (4) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

10 186 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám [(4) Ha az önkormányzat] c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon belül a 11. (5) bekezdésében foglaltak kivételével nem kezdi meg a kivitelezést, (3) A Cct. 14. (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (7) Ha az önkormányzat a 13. -ban, valamint a 14. (4) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti határidõre, akkor a fel nem használt elõirányzat elvonásra kerül. (4) A Cct. 14. (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (8) Ha az önkormányzat a 14. (5) bekezdésében foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor év közben haladéktalanul, de legkésõbb a külön jogszabályban megjelölt határidõre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. (5) A Cct. 14. (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek elõirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. (2) (3) bekezdése és a 19. (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevõszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos maradványt növelõ elõirányzat felhasználható az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások a törvény 3. (8) bekezdése szerinti többletköltségeire, valamint a 9. (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. (6) A Cct a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki: (14) Az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény módosításáról szóló évi XCVII. törvény 1. -ában foglaltakra tekintettel a helyi önkormányzatok a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásaiknál a január 1-jéig még fel nem használt központi támogatásnak az általános forgalmi adó csökkentésének megfelelõ részét a) a beruházás megvalósítása során felmerülõ elõre nem látható, mûszakilag indokolt többletköltségek fedezetére használhatják fel a támogatási arány módosítása nélkül, b) a többletköltségekre történõ felhasználást a területfejlesztésért felelõs miniszter engedélyezi. 11. A Cct. 23. c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) c) Saját forrás: a támogatást igénylõ önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott elõirányzata (tényleges saját forrás), továbbá a lakossági hozzájárulás, valamint az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó dokumentumokkal igazolt támogatások, amelyek mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a cél- és címzett támogatásból és az önkormányzat tényleges saját forrásából nem fedezett része. 12. A Cct. 23. g) pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelrõl szóló évi C. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehetõ figyelembe] 1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítõ jogi, gazdasági és mûszaki ellenõrzési tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1, valamint szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része, 13. A Cct. 6. számú mellékletének címe, I. és II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

11 3. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 187,,Támogatható célok évekre Sorszám Támogatható cél Igénybevétel feltételei I. Szennyvízelvezetés és -tisztítás 1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhetõ. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhetõ a törzshálózat és szennyvízbekötõ-vezeték építéséhez, közbeesõ, üdülõ céljára hasznosított ingatlan bekötõ vezetékével együtt. A Regionális Fejlesztési Tanácsok a benyújtott céltámogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják: 1. A tervezett fejlesztés a mûszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházásnak minõsíthetõ-e. 2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesítéséhez szükséges-e. Ezen belül is elõnyben kell részesíteni: 2.1. a lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvõ települést vagy agglomerációt, 2.2. a lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét, 2.3. a lakosegyenérték terheléssel jellemezhetõ szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét, 2.4. a lakosegyenérték terheléssel jellemezhetõ szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába esõ igények esetében a szennyezõ anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani, 2.5. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése programmal érintett települések, vagy azok társulásai függetlenül a terhelés mértékétõl, 2.6. a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. alpontok alapján felállított sorrendtõl el lehet térni a 2.5. alpont figyelembevételével, továbbá ha az adott régióban rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat több mint háromszorosát elérik a benyújtott igények. A rangsor kialakítása során törekedni kell a rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat maradéktalan felhasználására. 3. Az igénykielégítés során elõnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyeknél a megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztott megoldás beruházási összköltsége és az üzemeltetési költségei a legelõnyösebbek. Figyelembe lehet venni az egy ingatlanra jutó beruházási költség összegét, továbbá a talajviszonyokból és az úthelyreállításból adódó magasabb költségek szükségességét. 2. Nem igényelhetõ támogatás a meglévõ létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggõ, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévõ szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelõ átalakításához. 3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévõ szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el.

12 188 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám Sorszám Támogatható cél Igénybevétel feltételei I.1. Szennyvízközmû beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmû beruházásnak minõsül. Az önkormányzat a szennyvízközmû beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévõ szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben a meglévõ tisztítótelep jobb kihasználása céljából a csatornahálózat bõvítését tervezi az önkormányzat. I.2. Szennyvíztisztító-telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fõ alatti állandó népességû települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó népességû települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti. A 2000 fõ alatti állandó népességû település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végzõ szervezet javaslatával alátámasztja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá esõ szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követõen az ipari elõtisztító által kibocsátott szennyvíz minõsége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplõ, a közcsatornát károsító anyagokra elõírt határértékeket. A támogatási arány: 75%. I.3. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fõ alatti állandó népességû települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó népességû települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti. A 2000 fõ alatti állandó népességû település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végzõ szervezet javaslatával alátámasztja.

13 3. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 189 Sorszám Támogatható cél Igénybevétel feltételei További feltételek: a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedõ közmûves ivóvízellátás biztosított; b) a létesítendõ tisztítótelep a késõbbiek során kiépítendõ közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehetõ. A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 75%. I.4. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkezõ területek ellátásához. Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 80%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésõbb az üzembe helyezést követõ 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna-hálózatra. A támogatási arány 75%. II. Egészségügy Mûködõ Kórházak és szakrendelõk gép-mûszer beszerzései A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: 1. Az ellátásban részesülõk társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e. 2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el. 3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendõit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát. 4. Elõnyben kell részesíteni azon mûszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a mûködéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez. Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-mûszer beszerzéséhez a következõ szakterületek számára: képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berendezések; aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgõsségi eszközök; onkológiai ellátást biztosító sugárterápiás eszközök, gépek. A támogatási arány: legfeljebb 75%.

14 190 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám 14. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó Közösségi Támogatási Keret megállapodásnak a Bizottsággal történt aláírása után, az operatív programok ismeretében és a pályázati felhívások megjelenését követõen a) rendeletben jelölje ki a finanszírozási szerzõdéssel még nem rendelkezõ e törvény 1. mellékletében szereplõ önkormányzati beruházások közül azokat, amelyek illeszkednek az operatív programok intézkedéseihez; b) rendelje el az a) pont szerinti beruházások esetében az operatív program elõírásainak megfelelõ dokumentumok irányító hatósághoz való benyújtását; c) kezdeményezze az Országgyûlésnél ezen törvényben meghatározott címzett támogatások visszavonását az a) pont szerint kijelölt azon önkormányzatoktól, amelyek beruházásának uniós forrásból történõ megvalósítására született támogatási döntés kihirdetésre került, vagy az adott operatív programból elnyerhetõ forrás megszerzéséhez elõírt feltételeket nekik felróható okból nem teljesítik; d) az e törvényben meghatározott címzett támogatás visszavonásának kezdeményezésével egyidejûleg tegyen javaslatot ezen beruházások címzett támogatási keret terhére történõ kiegészítõ támogatására. A kiegészítõ támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az európai uniós támogatásból és az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része. 15. (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Cct. 8. (3) bekezdése, a 10. (3) bekezdés c) pontja, a 10. (4) bekezdése, a 14. (4) bekezdés e) pontja, a 14. (9) bekezdése, a 21/A. -a, a 21/B. -a, a 21/C. -a, valamint a 21/D. -a. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

15 1. melléklet a évi XXIV. törvényhez Sorszám Egészségügy A helyi önkormányzatok évben címzett támogatással induló beruházásai 1. Békéscsaba Békés megye Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelõintézet belgyógyászati tömb rekonstrukciója 2. Orosháza Békés megye Városi Kórház-Rendelõintézet szakrendelõjének rekonstrukciója 3. Békés M. Ö. Békés megye Pándy Kálmán Békés Megyei Kórház Szeghalmi fekvõ- és járóbeteg-ellátó Egységének rekonstrukciója 4. Miskolc Borsod-Abaúj- Zemplén megye 5. Ózd Borsod-Abaúj- Zemplén megye 6. Mosonmagyaróvár Gyõr-Moson- Sopron megye 7. Jász-Nagykun- Szolnok M. Ö. Önkormányzat Megye Az igény megnevezése Jász-Nagykun- Szolnok megye 8. Karcag Jász-Nagykun- Szolnok megye 9. Jászberény Jász-Nagykun- Szolnok megye 10. Mátészalka Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Semmelweis-rendelõintézet Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nõgyógyászati O. rekonstrukciója Almássy Balogh Pál Kórház szakrendelõjének rekonstrukciója Mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelõintézet meglévõ fõépületének részleges rekonstrukciója Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház belgyógyászati épületének bõvítéses rekonstrukciója Kátai Gábor Kórház rekonstrukció II. üteme Erzsébet Kórház Belgyógyászati Osztály bõvítéses rekonstrukciós, Szülészet-nõgyógyászati Osztály áthelyezése Mátészalka Területi Kórház sebészeti-diagnosztikai épület bõvítése Beruházás összköltsége Saját forrás Ebbõl Igényelt támogatás Az igényelt támogatás ütemezése Ezer Ft szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 191

16 Sorszám 11. Szabolcs-Szatmár- Bereg M. Ö. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Pszichiátriai Szakkórház Nagykálló rekonstrukciója és szakambulancia építése, 1000 adagos konyha felújítása Tolna M. Ö. Tolna megye Balassa János Kórház B épületének részleges rekonstrukciója 13. Keszthely Zala megye Keszthely, Városi Kórház rekonstrukció III. ütem Egészségügy összesen Kultúra Önkormányzat Megye Az igény megnevezése 14. Kalocsa Bács-Kiskun megye 15. Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun megye 16. BAZ M. Ö. Borsod-Abaúj- Zemplén megye Kalocsa Mûvelõdési Központ és Klubház rekonstrukciója Kiskunfélegyháza Petõfi Sándor Városi Könyvtár bõvítése, rekonstrukciója Levéltár raktárbõvítése Szeged Csongrád megye A Szegedi Ifjúsági Ház többfunkciós mûvelõdési intézmény rekonstrukciója 18. Fejér M. Ö. Fejér megye Fejér megyei Levéltár kiváltása Budapest XIX. kerület Fõváros KMO Mûvelõdési Ház rekonstrukciója 20. Gyöngyös Heves megye Mátra Múzeum-Orczy Kastély és kertje rekonstrukció Tatabánya Komárom- Esztergom megye Jászai Mari Színház, Népház, Városi Könyvtár rekonstrukció, bõvítés és környezetrendezés 22. Szombathely Vas megye A Szombathelyi Bartók Terem bõvítése, rekonstrukciója és akadálymentesítése 23. Ajka Veszprém megye Városi Könyvtár és Szabadidõ Központ bõvítése (238 m 2 )és rekonstrukció Beruházás összköltsége Saját forrás Ebbõl Igényelt támogatás Az igényelt támogatás ütemezése ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám

17 Sorszám 24. Bakonybél Veszprém megye Közösségi ház építése (839,56 m 2 és db parkoló) 25. Budapest VI. kerület Fõváros Közösségi és Kulturális Színtér létrehozása Kultúra összesen Oktatás Önkormányzat Megye Az igény megnevezése 26. Pécs Baranya megye Pécs, Csokonai V. Mihály Általános Iskola rekonstrukciója, bõvítése, teljes akadálymentesítéssel, lifttel, aulával, konyhával, étteremmel 27. Bács-Kiskun M. Ö. Bács-Kiskun megye 28. Bács-Kiskun M. Ö. Bács-Kiskun megye 29. Kerekegyháza Bács-Kiskun megye 30. Miskolc Borsod-Abaúj- Zemplén megye Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Bajai Közoktatási Intézménye és Gyermekotthona bõvítéses rekonstrukciója Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Közoktatási, Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézménye bõvítéses rekonstrukciója Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény átalakítása, bõvítéses rekonstrukciója Avasi Gimnázium épületbõvítése és rekonstrukciója 31. Szeged Csongrád megye Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola bõvítéses rekonstrukciója 32. Dunaújváros Fejér megye József Attila Általános Iskola 96 férõhelyes középiskolai kollégiummá történõ átalakítása 33. Budapest XVI. kerület Fõváros Budapest XVI. kerületi tanuszoda építése Beruházás összköltsége Saját forrás Ebbõl Igényelt támogatás Az igényelt támogatás ütemezése szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 193

18 Sorszám Önkormányzat Megye Az igény megnevezése 34. Budapest Fõváros Fõváros Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat épületeinek rekonstrukciója, korszerûsítése és bõvítése 35. Sopron Gyõr-Moson- Sopron megye 36. Vámospércs Hajdú-Bihar megye 37. Nádudvar Hajdú-Bihar megye 38. Hajdúböszörmény Hajdú-Bihar megye Széchenyi István Gimnázium átalakítása, tetõtér beépítés Általános iskola bõvítése Általános iskola bõvítése Általános iskola bõvítése Füzesabony Heves megye Remenyik Zsigmond Gimnázium által üzemeltetett térségi tan- és városi uszoda építése 40. Tiszabõ Jász-Nagykun- Szolnok megye 100 férõhelyes óvoda építése Komárom-Esztergom M. Ö. Komárom-Esztergom megye Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola rekonstrukciója Beruházás összköltsége Saját forrás Taksony Pest megye Taksony, Német Nemzetiségi Napköziotthonos Óvoda létesítése 43. Fót Pest megye Fót, Fáy András Általános Iskola építése 44. Péteri Pest megye Pittner Dénes Általános Iskola bõvítése 45. Pest M. Ö. Pest megye Szentendrei Petzelt József Szakképzõ Középiskola felújítása és bõvítése 46. Gyál Pest megye Gyál, Ady Endre Általános Iskola bõvítése és korszerûsítése 47. Csömör Pest megye Csömör, új óvoda építése Ebbõl Igényelt támogatás Az igényelt támogatás ütemezése ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám

19 Sorszám Önkormányzat Megye Az igény megnevezése 48. Nagyatád Somogy megye Nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola rekonstrukciója és bõvítése, valamint a József A. Kollégium rekonstrukciója, 7 új tanterem, közösségi tér, kiszolgáló egység építés (1448 m 2 ) 49. Balkány Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 50. Szabolcs-Szatmár- Bereg M. Ö. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Balkány, Szabolcs Vezér Általános Iskola átalakítása, bõvítése Deák Ferenc Gimnázium (Fehérgyarmat) rekonstrukciója és bõvítése Beruházás összköltsége Saját forrás Veszprém Veszprém megye Lovassy Gimnázium rekonstrukciója (5127,33 m 2 ), megszûnõ tantermek pótlása (638,1 m 2 ), tornaterem építése (1185,5 m 2 ) 52. Pápa Veszprém megye 16 db általános tanterem, 7 db szaktanterem és egy aula rekonstrukciója 53. Balatonfüred Veszprém megye Eötvös Lóránd Általános Iskola épületének bõvítése 54. Nagykanizsa Zala megye A fõépület K-i irányú bõvítése, rekonstrukciója, új tornaterem építése 55. Budapest XX. kerület Fõváros Iskolai tanuszoda építése Oktatás összesen Ebbõl Igényelt támogatás Az igényelt támogatás ütemezése szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 195

20 Sorszám Szociális 56. Siklós Baranya megye Siklós-Gyüdi Idõsek Otthona fejlesztése, bõvített program 57. Szentes Csongrád megye Szentes Város Önkormányzat új 100 férõhelyes Idõsek Integrált Szolgáltató Centrumának építése 58. Hajdú-Bihar M. Ö. Hajdú-Bihar megye Komádi Fogyatékosok otthona építése Heves M. Ö. Heves megye Új 150 férõhelyes Idõsek Otthona építése Parádon 60. Nógrád M. Ö. Nógrád megye 150 férõhelyes bentlakásos intézmény kialakítása, melybõl 140 férõhely tartós bentlakást nyújtó intézményi ellátás, 10 férõhely pedig átmeneti ellátást biztosít+konyha 61. Zala M. Ö. Zala megye Idõsek Otthona fejlesztés, rekonstrukció Zalabaksa, Szepetnek és Sármellék Községekben Szociális összesen Vízgazdálkodás Önkormányzat Megye Az igény megnevezése Belterületi vízrendezés: 62. Tokaj Borsod-Abaúj- Zemplén megye 63. Mád Borsod-Abaúj- Zemplén megye Beruházás összköltsége Saját forrás Tokaj Déli városrész belterületi vízrendezése Mád belterületi vízrendezése Adony Fejér megye Adony belterületi vízrendezés Dunavarsány Pest megye Dunavarsány belterületi csapadékvíz elvezetés 66. Vásárosnamény Szabolcs-Szatmár- Vásárosnamény-Gergelyiugornya Bereg megye Vitka belterületi vízrendezése 67. Szekszárd Tolna megye Séd-patak km szelvények közötti rendezése Ebbõl Igényelt támogatás Az igényelt támogatás ütemezése ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 3. szám