Türr István Gazdasági Szakközépiskola Baja. Kompetencia alapú helyi tantervek a TÁMOP programban részt vevő osztályok és csoportok számára

Átírás

1 Türr István Gazdasági Szakközépiskola Baja Kompetencia alapú helyi tantervek a TÁMOP programban részt vevő osztályok és csoportok számára

2 Bevezetés A közoktatási rendszer változása szükségszerűvé vált a partneri igények változásával. Intézményünk innovációs tevékenysége évek óta megvalósul azokon a pályázatokon keresztül, melyek a szakmai kiteljesedésen túl lehetőséget adnak a tárgyi feltételek biztosítására is. A diákok különböző környezeti hatásokkal, előzetes műveltséggel érkeznek az iskolába, hiszen családi es anyagi helyzetük, szociális és kulturális viszonyaik nem azonos meghatározottságokat hordoznak. A különböző mértekben tehetséges, ügyes, okos vagy lassú tanulók ugyanazt a napi időbeosztást kapják. Az eltérő társadalmi, anyagi, szociális, műveltségi háttérrel rendelkező tanulóknak szükséges biztosítani az oktatási esélyegyenlőséget az egyenletes szellemi-fizikai fejlődésük érdekében. Fontos, kiemelten kezelendő feladatnak tartjuk, hogy érvényesüljön az igazságosság, a társadalmi körülmények nem jelenthetnek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. Célunk a társadalmi hátrányok leküzdése a befogadó oktatás biztosításával. Ugyanakkor a szülői és fenntartói elvárások fokmérője a továbbtanulási mutatók és az elhelyezkedési esélyek lettek. Miután nem az a célunk, hogy a régi poroszos iskolarendszert erőltessük tanulóinkra és szüleikre - a kívánt célt, a kívánt eredményeket - vállalva feladatunkat új módszertani eljárások, új tanulásszervezési eljárások bevezetésével az iskolai folyamatok rugalmasabbá tételével oldjuk meg. A jelenlegi innováció keretéül szolgáló TÁMOP pályázat újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésére is lehetőséget ad. A kompetencia alapú oktatás, tanulás során alkalmazott módszerek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy gyermekkortól kezdve mindenki megszerezhesse azokat az ismereteket, amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Ez az oktatási folytonosság a biztosítéka annak, hogy tanulóinkat felkészítsük a gyors alkalmazkodásra, melyet a 21. század dinamikusan változó világa megkíván tőlük. 2

3 TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL A 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA A TÁMOP programba iskolánk magyar nyelv és irodalomból a 9. évfolyam tananyagát tanuló 10. E osztállyal kapcsolódott be. A műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. Az évi óraszám:148. Bevezetés MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ezt segítik az innovatív oktatásszervezési eljárások (tantárgy-tömbösített oktatásszervezés, projektmódszer, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, komplex oktatási programok) Alapelvek, célok A tantervben érvényesülnek a hagyományos és a mindennapi oktatásban még csak terjedőben levő tanítási és tanulásszervezési formák. Ennek megfelelően a tananyagban hangsúlyossá válnak az ismeretszerzés, képességfejlesztés új formái: a szigorú időrend oldása tematikus, problémaközpontú kitekintésekkel: mozaikszerűbb anyagszervezéssel. Így lehetőség nyílik egy-egy témakör mélyebb, az asszociációs bázisra épülő és azt fejlesztő megközelítésére. A szorosan tantárgyhoz kötött ismereteket kiegészíti a műveltségterületek közötti kapcsolatok és a kulcskompetenciák folyamatos megjelenítése. Hangsúlyozzuk a tanulóközpontú tanulásszervezést. A tanulói tevékenységek során változatos munkaformákra nyílik lehetőség (pl. projektmunka, csoportmunka, portfólió), ezeket jelezzük a tantervben. A feladattartalmak megjelölik a fejlesztési területekben kitüntetett kulcskompetenciákat (például esztétikai, szociális, életviteli). A feladatok tárgya, témája kapcsolódik a tananyagtartalmakhoz is, a hagyományos forrásanyag mellett esetenként kifejezetten az interneten elérhető információk használatát és alkalmazását igénylik. A feladatvégzés közben a tanuló értelmezi tapasztalatait, megismer és elfogad különféle magatartásnormákat, megfogalmazza, magáévá teszi a célravezető tevékenységsorokat, közben kialakít olyan szokásokat, melyek segítik későbbi életében: a vállalt feladatok elvégzése, a környezeti, kulturális, tárgyi értékek óvása, odafigyelés másokra. A feladatok végzése közben a tanulók között interakció zajlik: kölcsönös felvilágosítás, információmegosztás, kölcsönös ellenőrzés, értékelés, segítségadás, biztatás stb. A kooperációs feladatok alkalmazásának feltétele a tanulók együttműködését kívánó tevékenységszervezési modell: a csoport és páros munka, illetve a projektmunka. Mivel a kooperációban a feladatot csak együttműködve oldhatják meg, a kommunikáció kulcskompetenciája is fejlődik, kommunikáció nélkül nincs kooperáció. De fejlődik a konstruktív magatartás, a szociális kompetencia is. A kooperáció mint folyamat nem tagolatlan, tervezni, szervezni kell, a végrehajtást irányítani, ellenőrizni, majd a megoldott feladatot értékelni. Ez igen sokrétű együttműködést igényel a csoport tagjaitól, a tanár szerepe segítővé válik. Minden évfolyamon folyamatosan és fokozatosan érvényesítjük az érettségi vizsgaszabályzat követelményeit mind a kompetenciák, mind az ismeretkörök és fogalmak terén. Hasznosítjuk az eddigi vizsgatapasztalatokat a feladattípusok és módszertani eljárások ajánlásaiban is. Ennek következménye az értékelés új elemeiben is megjelenik. A különféle szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységek révén fejlesztjük a tanulók esztétikai, erkölcsi, lelki problémaérzékenységét, problémamegoldó gondolkodását, érvelő- és ítélőképességét. Bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a tanulókat érzelmeik kifejezésére, a különböző értékekről alkotott gondolataik megfogalmazására, a sablonok, 3

4 közhelyek elkerülésére, a műértő olvasó személyes érintettséget is felmutató, igényes megfogalmazására. A tanulók minden kommunikációs szituációban megfelelően használják a nyelvet szövegalkotásra, illetve legyenek képesek a mások által alkotott legkülönfélébb szövegek megértésére, az arra való reagálásra, a beszédpartnerekhez való alkalmazkodásra, valamint hogy rendelkezzenek a fenti képességekhez szükséges ismeretekkel a magyar nyelv jel- és szabálykészletéről, illetve a legkülönfélébb szövegekről. Erősödjön a tanulókban az anyanyelvi tudatosság, törekedjenek értékeinek felismerésére és aktív alakítására. Cél az is, hogy az anyanyelv ismerete ne csak az önkifejezés, a társadalomba való beilleszkedés eszköze legyen, de adjon segítséget az idegen nyelvek tanulásához is, az egyes nyelvek közötti hasonlóságok és eltérések felfedezéséhez, így a más nyelvi környezetben történő sikeres kommunikáláshoz is. Mivel a nyelv a társadalmi kommunikáció alapja, ez közvetíti a kultúrát, teszi lehetővé az értékek megismerését, segíti az értelmi képesség fejlesztését és a társas kapcsolatok kialakulását, a magyar nyelv tantárgynak ezen célok elérése érdekében egyik fő feladata, hogy hatékonyan segítse az anyanyelv minél sokrétűbb és árnyaltabb megismerését és elsajátítását. Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja az irodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismeretét. A tanuló képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, összegyűjteni és a feladatnak megfelelően feldolgozni az információkat, illetve érveit szóban és írásban kifejezően megfogalmazni. A kooperatív tanulási formákban olyan képességekre is szert tesz, melyek kamatoztathatók az élet, a munka különböző területein: pl. kezdeményezés, szervezés, együttműködés. A pozitív anyanyelvi kommunikáció attitűdje magában foglalja az esztétikai minőség tiszteletét, az igényt mások véleményének megismerésére, a törekvést a kritikus és építő jellegű párbeszédre. A kulturált nyelvi magatartás, a színvonalas szövegértés, és szövegalkotás, valamint az ezekhez szükséges ismeretek megszerzése a magyar nyelvről a kiemelt fejlesztési feladatok között szerepelnek. A cél az, hogy a tananyagban előforduló különböző típusú szövegek és kommunikációs szituációk, valamint a nyelvtani ismeretanyag alkalmasak legyenek arra, hogy ezek feldolgozásának eredményeképpen a tanulók rendelkezzenek magas szintű, kifinomult és kreatív anyanyelvi kompetenciával. A vita- és véleménynyilvánítási, a szövegfeldolgozási és szövegalkotási feladatok segítik a tanulókat abban, hogy képesek legyenek szóban és írásban is a legkülönfélébb helyzetekben a színvonalas kommunikálásra, figyeljenek saját magukra és beszédpartnerükre, s a helyzetnek megfelelően alakítsák kommunikációjukat. A könyvtárismeret és könyvtárhasználat, illetve a tananyag-feldolgozáshoz szükséges, folyamatosan az információs társadalom technológiáit (IST) is felhasználva végzett információgyűjtés és feldolgozás következtében kialakul a tanulóknak az a képessége, hogy a középiskolai tanulmányok befejezése után önállóan is képesek legyenek kiválasztani és feldolgozni a legkülönfélébb témákat. A magyar nyelvtan tantárgy egyrészt a sikeres kommunikáláshoz szükséges elméleti ismeretekkel és gyakorlati felkészítéssel, másrészt olyan feladatmegoldásokkal segítheti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia kialakulását, melyek tervezést, szervezést, elemzést, értékelést igényelnek az egyéni- és csoportmunkában, melyet a 4

5 kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotás, az elvégzendő feladatok lépéseinek megtervezése, szervezése és a kreativitás jellemez. A szövegtani és stilisztikai ismeretek, vagyis a különböző szövegfajtáknak, stílusoknak, költői képeknek és más költői eszközöknek az ismerete elengedhetetlen a műalkotások elemzésének képességéhez. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Más népek kultúrájának, irodalmának, művészetének ismeretén keresztül motiválni az érdeklődés és a kíváncsiság attitűdjét, a kulturális különbség felismerésének és megértésének képességét. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. A sikeres idegen nyelven való kommunikációhoz nagy segítséget adhat a magyar nyelvtan tantárgy. Egy idegen nyelv nyelvtani rendszerének, a jelek használhatóságának és az adott nyelv mondat- és szövegszerkesztési szabályainak, az idegen nyelv rétegezettségének felismeréséhez segítséget ad a nyelvtípusoknak, a nyelvek rétegeződésének, a jelentés és a jelentésváltozás jelenségeinek, az eltérések okának, mibenlétének, a kommunikáció tényezőinek, illetve a magyar nyelv grammatikájának és szövegszerkesztési szabályainak ismerete. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez az anyanyelv és a tanult idegen nyelvek minden területre kiterjedő összehasonlítására van szükség. A feladatok egy része az idegen nyelvi órákon végezhető el. A folyamatos összehasonlítás az anyanyelv és a tanult idegen nyelv(ek) között segít a pozitív attitűd kialakításában, mely magában foglalja a kulturális különbségek felismerését és erre épülő tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést is. 3. Digitális kompetencia Az elektronikus adathordozók ismerete (IST), szövegszerkesztési eljárások elsajátítása, a megszerzett információk kritikus felhasználásának képessége elengedhetetlen a munka világában való boldoguláshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz. A digitális és hagyományos forrásokból nyert információk szelekciója, összehasonlítása, kritikus és kreatív felhasználása folyamatos gyakorlást és fejlesztést igényel, másképpen elképzelhetetlen a tanulók pozitív attitűdjének kialakítása, az internet és az interaktív média aktív és felelősségteljes használata. 4. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás módszereinek, a tantárgy speciális tanulási stratégiáinak az ismerete. Ehhez szükséges a szövegértés és szövegalkotás képessége, az új ismeretek szintetizálása, beépítése, a motiváció fenntartása. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap az önértékelés, a tanulási folyamatban a kooperációra való képesség. A pozitív attitűd az irodalomban segíti a problémamegoldást, korábbi tapasztalatok felhasználására, új lehetőség felkutatására serkent. Ez biztosíthatja a projektorientált tanulási forma sikerességét. A szükséges attitűd a nyelv és a sikeres kommunikáció feltételeinek és alkalmazásának ismeretében magabiztosság az egyéni, a kooperatív és a projekt alapú feladatmegoldások során. 5. Szociális és állampolgári kompetencia A nemzeti és az európai identitás, a kultúrák közötti különbségek jelenségeinek ismerete. Képesség a különböző nézőpontok megértésére, érzékenység szűkebb és tágabb környezetünk problémáira. 5

6 A pozitív attitűd magában foglalja azokat a humanista értékeket, melyek az irodalmi tanulmányok során elsajátíthatók: érzékenység az emberi, társadalmi, nemzeti problémák iránt, a részvét, együttérzés kifejezése. Az anyanyelvi kompetenciák minél sokrétűbb és árnyaltabb birtoklása a különféle kommunikációs helyzetek felismerése és kezelése magabiztosságot ad a tanulóknak. A nyelvhasználatra és a viselkedésre vonatkozó normák, melyek magukban foglalják a más népek kialakult szokásainak megismerése iránti igényt is, biztosítják a normatudatos viselkedés lehetőségét itthon és külföldön egyaránt. A közéleti szövegtípusok elemzésének és alkotásának képessége, az érvelés művészetének és technikájának elsajátítása lehetővé teszi a közéletműfajainak és megnyilatkozásformáinak tudatos, kreatív és kritikus megítélését és gyakorlását melynek igényét a feldolgozott szövegekkel, megvitatott témákkal lehet kialakítani a tanulókban. A kooperatív munkaformák segítik a tanulókat a különböző nézőpontok megértésében, az esetlegesen fellépő konfliktusok kezelésében, a félreértések tisztázásában és a sikeres együttműködési képesség kialakításában. A pozitív attitűd magában foglalja az igényt és képességet a kulturált nyelvi magatartásra és a vitatkozás szabályainak betartására a közös értékek felismerésére és tiszteletben tartására alapozva, valamint a csoportban való hatékony együttműködés képességét. 6. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A magyar és az egyetemes kulturális örökség személyes olvasmányélményeken és tapasztalatokon alapuló ismerete, a kulturális sokféleség elfogadása és megőrzése. A műismeret, elemzés, különböző megközelítési módok segítségével képes feltárni és megfogalmazni az irodalmi alkotásokban megjelenített az erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket. Pozitív attitűd a nyitottság, sokféleség iránt, törekvés a különböző ízlésítéletek megismerésére, az értékek közötti választásra. Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az irodalomnak mint speciális kommunikációs folyamatnak a megértése. Törekvés az önismeretre, önbecsülésre, mások személyiségének és véleményének megismerésére, megértésére és tiszteletére. A kommunikációs technikák alkalmazása és értékelése a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). A beszédet kísérő gesztusok ismerete, megértése (dekódolása) a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). Érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. A látottak (átéltek) és a feltételezések (következtetések, hipotézisek stb.) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával. Megfelelő szóbeli szövegalkotás: a kommunikáció tényezőinek és funkcióinak, ezek meghatározó szerepének az ismerete és szem előtt tartása. A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás. Az életkornak 6

7 megfelelően fejlett kommunikáció, a beszédpartnerekkel való együttműködés képessége minden beszédhelyzetben, a megfelelő kód kiválasztása a különböző kommunikációs helyzetekben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. A másként vélekedők álláspontjának felfogása, annak tisztelete, amennyiben azok a társadalom által kialakított és elfogadott normáknak megfelelnek. Az érvelés művészetének, példáinak és szabályainak ismerete, a saját vélemény megvédése, illetve szükség esetén annak korrigálása. A kommunikációs zavarok felismerése, feloldásának képessége, a téves ítéletekhez való kritikus viszonyulás, a manipulációs szándék felismerése. Koherens szövegalkotás, ennek összehangolása a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel és a nem verbális kifejezéssel (testbeszéddel), a megfelelő stílussal és magatartással a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása Törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A tömegkommunikáció szövegeinek, a hangzó és digitális szövegeknek a megértése és értelmezése. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Értő olvasás, a művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztálynak megfelelő szinten. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése, értelmezése. A szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása. A műfaji konvenciók ismerete és alkalmazása a szöveg feldolgozásában. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerése. A szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése. A különböző, olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Az értő hangos és néma olvasás folyamatos fejlesztése minden szövegfajtában. A szövegértési technikák bővítése. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése különös tekintettel a szavak kommunikációs helyzettől, kontextustól függő különféle használatainak tudatosítására és gyakorlására. Az elemzési jártasság színvonalának kialakítása és fejlesztésese a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai és leíró nyelvtani ismeretek alkalmazásával, az elemzés kiterjesztése a különféle céllal alkotott és különféle médiumokban használatos szövegek feldolgozására, értelmezésére is. A szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak megnevezése, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárása, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezése, a szerzői szándék és a mondottakhoz való viszony (modalitás) feltárása. A szövegértés a szövegek közti kapcsolatok vizsgálata, az azonos problémák különböző megközelítése, a különféle műértelmezések összehasonlítása és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalás. Szabatos fogalmazás, a személyiséget kifejező, egyéni stílusra való törekvés. A szövegértés és -alkotás képessége az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének jellegzetes szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) fejlesztése. Az írásbeliség normáinak a megismerése, képesség a lényegkiemelő, áttekintő jegyzetelésre és vázlatkészítésre az adott cél és téma figyelembe vételével, a magyar helyesírás szabályainak az alkalmazásával. 7

8 A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése, megértése és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerése és alkalmazása. A vizuális közlés nyelvi és nem nyelvi elemeinek értelmezése, az IST műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, a hozzájuk kapcsolódó típushibák felismerése és kiküszöbölése. Régi szövegek értelmezése, a történeti érzék fejlesztése (szótár segítségével). 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, a kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése (pl. élménybeszámoló, verses rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból). Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására (esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés). Az egyéni, de esztétikus és olvasható írásmód fejlesztése. Világos szövegalkotás és kifejezőkészség különféle szövegfajtákban az egyéni stílusra törekedve. Szövegalkotás önállóan gyűjtött anyag rendszerezése után. (pl.: beszámoló, ismertetés, esszé írása). A nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése az írásbeli szövegalkotásban. A szöveg alkotására vonatkozó elméleti ismeretek (a szöveg tagolása mikro- és makroszerkezeti részekre, a jelentéstani és grammatikai kohéziót biztosító eszközök) és azok gyakorlatban való alkalmazása. A tananyag és a vele kapcsolatos néhány, a korosztály számára is hozzáférhető szakirodalmi szöveg megértése, feldolgozása. Verbális és nem verbális információk gyűjtése, kritikával fogadása, szelektálása, rendszerezése és felhasználása. A források megjelölése és az etikus idézés szabályainak betartása. A könyvtárismeret bővítése, szövegalkotás a könyvtár és az IST eszközök gyakori használatával. A problémaérzékenység, a kreativitás és önállóság fejlesztése az információk világában való eligazodásban. Az ismeretek bővítésének, rendszerezésének a képessége, a tanulási módszerek kialakítása, fejlesztése. Az önálló vázlatkészítés és a jegyzetelés képessége. A kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a különféle jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. A tananyaghoz kapcsolódó helyesírási szabályok biztos alkalmazása 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Verbális és nem verbális információk felhasználása. Különböző információhordozók ismerete, az információfelhasználás normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). Vázlatkészítés, összefoglalás gyakorlása, önálló jegyzetkészítés, az információ értékének, jelentőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az önálló, nagyobb lélegzetű írásmű anyaggyűjtésének ajánlott lépései: 8

9 1. Az elsődleges és másodlagos források megkülönböztetése, felhasználása. Fontos látni, hogy az irodalmi szövegek különböző kiadásokban léteznek, melyek közül némelyik megbízhatóbb és hasznosabb, mint a másik. 2. Az alapvető információhordozók felhasználása a szükséges információ megkeresésére nyomtatott, digitális és on line források használatával. 3. A hatékony kutatási stratégiák megtervezése és módosítása szükség esetén: a. Megfelelő tárgyszó használata az adatbázisban való kereséshez. b. Szélesebb, szűkebb, kapcsolódó fogalmak használata, ha az eredeti keresés nem volt sikeres. 4. Kritikai gondolkodás, szelekció, összehasonlítás és forráskritika a kutatás folyamán, vannak megbízható és kevésbé megbízható források, különösen igaz ez a különböző internetes forrásokra, ezek értékelése relevancia és megbízhatóság szempontjából. 5. A források felhasználásának etikussága: a. Idézett és felhasznált mű jelölése. b. Mások gondolatainak elemzése, etikus beépítése saját gondolatainkba. Kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal. Az egyéni felkészülésen túl kiemelt szerepet kap a kooperatív, illetve a felsőbb évfolyamokon a projekt alapú tevékenység. 5. Ismeretek az anyanyelvről A szövegre, annak jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban, a szövegek megértésében, elemzésében (pl. a mondottakhoz való viszony, szövegkohézió, szövegtagolás, alakzatok stb.) Az általános nyelvészeti ismereteken keresztül (pl.: a nyelv és beszéd elkülönítése, a nyelv rétegeződése, a nyelvek változása) a nyelv több szempontú megközelítése, egyben az idegen nyelvi kompetencia kialakításának segítése. A nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása. A nyelv és társadalom viszonyának, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatának ismerete. A magyar nyelv eredetének, a nyelvrokonság néhány bizonyítékának, nyelvünk típusának, történetének az ismerete. A magyar nyelv hangrendszerének, hangtörvényeinek, szófajainak, alaktanának és mondattanának az ismerete, az ismeretek alkalmazása szóbeli és írott szövegek alkotásakor. A nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodás, a normától való eltérések funkcionális és etikai megítélése, az aktív nyelvművelésben való részvétel, a saját nyelvi teljesítmény értékelése és tökéletesítése. Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében. A szövegek jelentésének, szerkezetének, jelentésrétegeinek a feltárása. A tapasztalatok és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. A szövegalkotás önálló elemzése és értékelése a szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai és retorikai ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során. 9

10 6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom mint művészet befogadása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi kifejezési formák felismerése, megértése, befogadása, a költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése (költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek). A különböző műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány mű elemzésével. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, emberi problémák felfedezésére. Megismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival, kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, kulturált önkifejezés, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete, új és régi korokat átívelő párbeszéde a művészetben. Önálló ítéletalkotás esztétikai, morális, társadalmi és történeti kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. Az ízlés önálló fejlesztése. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése, alkalmazása saját szövegek alkotásában. 10

11 Témakör Tananyag- óraszám Módszerek, eljárások Kereszttantervi kapcsolódások, kulcskompetenciák BEAVATÁS A beavatás fogalma, rítusai, Fürtábra, szabad Az elbeszélő szövegek olvasása, változatai, mai megvalósulásai asszociáció,közös értelmezése és bírálata. A beavatás mint A beszédaktusok (4 óra) megbeszélés, értékek, archetípus ősi rítusokban és Kapcsolatok a szövegben (2 óra) motivációk, magatartásformák elbeszélésekben, a közösség és egyén Kosztolányi Dezső: A kulcs (3 értelmezése viszonylatainak megismerése, a diák óra) Csoportos megbeszélés, önreflexiós képességének fejlesztése. A Összehasonlító novellaelemzés szövegértés fejlesztése beavatás, felnőtté válás és szocializáció (A kulcs és az Indián tábor v. A Szerepjáték, történetmondás kérdéseinek vizsgálata. kulcs és az Emberavatás) A más-más szereplő Kereszttantervi kapcsolódás: pszichológia, kontextus és a szereplők tudása szemszögéből vallástörténet, szociológia bizonyos a kommunikációs folyamatban Saját szöveg felolvasása, területei (5 óra) S.Plath: Beavatás (2 óra) megbeszélése Irányított beszélgetés, Sánta Ferenc: Emberavatás, A feladatmegoldás novella mint ellentétpárok Irányított játék rendszere és cselekménye mint Felolvasás, rövid tanári állapotváltozási folyamat A reflexiók, eszmecsere kommunikációs maximák és Gyűjtőmunka megértésük következményei (5 Fogalmazás óra) Szabadon választott novella feldolgozása kiscsoportban, a tanult szempontok alapján (2 óra, ez a modul elhagyható) EPOSZOK RÉGEN ÉS MA Az eposzi hagyomány- eposzindítások (2 óra) Propozíció és invokáció a következő művekből: Íliász és Odüsszeia, Aineis, Szigeti veszedelem, Dorottya, Toldi, Túl a Maszat-hegyen Az Odüsszeia 9. éneke- az eposz nyelve Játék, megbeszélés, ötletgyűjtés, pókhálóábra, tanulói kiselőadás, állítások megfogalmazása Feladatmegoldás, szövegelemzés, megbeszélés Tematikus fókusz: A trójai mondakör és a hazatérés-történetek Odüsszeusz alakjával a középpontban, Odüsszeusz és Polüphémosz, A vendégbarátság, Tájékozódás a mitológiai utalások között, Más kor kulturális jelenségeire, morális

12 és az eposzi kellékek (3 óra) Odüsszeusz és Polüphémosz- a rész helye és ellenpontjai az egészben, A hír (3+1 óra) Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 1. szakaszos szövegfeldolgozás (3 óra) Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 2. eposzparódia és stílusparódia (2 óra) Az eposzok utóéletéből (2+1 óra) Theokritosz: A szerelmes küklópsz Részletek az Odüsszeia 11. énekéből és Dante Isteni színjátékából Szövegfeldolgozás, jellemtérkép Mozaikmódszer, prezentáció Jelöléstábla, kiscsoportos megvitatás Hangos olvasás Jegyzetkészítés, szótárazás, csendes olvasás kérdéseire és esztétikai törekvéseire való reflektálás Poétikai fókusz: A homéroszi eposzok nyelve és konvenciókincse (az eposzi kellékek), Az olvasott mű műfaji jegyeinek tudatosítása, A megismert műfaji hagyományok működésének felismerése más művekben, A paródia, A műfaj- és stílusparódia eszközeinek felismerése, reflektálása (Theokritosz, Csokonai, Petőfi). Tájékozódás a komikum fajtái között, az ironikus beszéd felismerése, Imitáció és intertextualitás: művek közötti kapcsolatok, művek párbeszédnek megértése (Homérosz, Vergilius, Zrínyi, Csokonai, Arany, Varró Dániel, Theokritosz, Dante) Szövegértési fókusz: Verses elbeszélő szöveg olvasása, értelmezése, Régies nyelven írt verses szöveg olvasása, értelmezése, Részletek alapján az egészre való következtetések követése, megértése, Művek közötti kapcsolatok feltárása Szövegalkotási fókusz: Verselési gyakorlatok, Paródiák írása irodalmi és nem irodalmi szövegekre, Rövid értelmező szöveg írása

13 A BIBLIA ÉS AZ IRODALOM A NYELVI TEVÉKENYSÉG MINT VILÁGALAKÍTÁS ÉS MINT KAPCSOLLATTARTÁS A Biblia részei, keletkezése, nyelvei- helye a kultúránkban. A sugalmazott szöveg koncepciója (2 óra) A Teremtés és a Törvény elbeszélés és utasítás a kinyilatkozó beszédmódban és a mai nyelvhasználatban szövegfajták és megértési módok (3 óra) Ábrahám és Izsák a Biblia homályos beszédmódja (2 óra) A zsoltárok és utóéletük (2 óra) A példabeszédek és utóéletük (2 óra) Egy bibliai történet és parafrázisa (Jónás könyve a Bibliában és Babitsnál) (3 óra) Egy modern evangéliumi parafrázis Bodor Ádám: Egy rossz kinézésű ember, A Biblia és a költészet (3 óra) A Biblia és a képzőművészet (2 óra) TTM- táblázat, egyéni bemutatás, megfigyelés Mozaik-technika, feladatmegoldás, megbeszélés Zenehallgatás, tanári kalauz, szemponttáblázat kitöltése, összehasonlítás, elemzés Pókháló-ábra, irányított beszélgetés Fogalomlista készítése, történetpiramis Gyűjtőmunka, kettéosztott napló A beszédkészség, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, a szövegértés, szövegalkotás, a tanulási képesség, a logikai készség, az asszociációs készség, az analógiás gondolkodás fejlesztése. Kereszttantervi kapcsolódás: az antik hagyományok, műfajok, szövegfajták, motívumok; az utasító,elbeszélő, magyarázó-meggyőző szövegek kompetenciaterületen A KONFLIKTUSOS DRÁMÁK AZ ÉRVEK TÍPUSAI A vita. Mítosz és drámai történet. A drámai alaphelyzet rekonstruálása a prológusból.(4 óra) Két igazság harca és a középponti konfliktushoz közvetve kapcsolódó szereplők. Pókháló ábra, vita, miniesszé írása Névlánc, tanári kalauz, irányított beszélgetés T-táblázat Feladatmegoldás, prezentáció, táblázat kitöltés A tragédia műfajának a konfliktusos drámatípusnak a megismerése, a drámai konfliktusok sokrétegűségének felismerése. Az érvelő beszédműfajok megismerése, az érvelés alapjául szolgáló alapvető logikai viszonyok felfedezése. Érvelő szövegek (szónoklat, ünnepi

14 Kinek a tragédiája? Az Antigoné párhuzamos jelenetei és különböző értelmezési lehetőségei (4 óra) Az Antigonéhoz kapcsolódó védő- és vádbeszédek (3 óra) A kimaradt Haimón és Antigoné epeiszodion megtervezése és előadása (1 kiegészítő óra) Részletek W. Shakespeare Julius Caesarjából Antonius vádbeszédének elemzése (2 óra) Modern beszédek Vitaverseny (3 óra) ARS POETICÁK Előíró költészettanok ( 3 óra) részletek Horatius és Boileau Ars poeticájából, Arany János Vojtina ars poeticájából Egy romantikus ars poetica (3 óra) Petőfi Sándor: A természet vadvirága, részlet A helység kalapácsából, Egy gondolat bánt engemet Tágabb értelemben vett ars poeticák (4 óra) Petőfi Sándor: Dalaim, A XIX. század költői, Petri György: Horgodra tűztél uram, Arany János: Letészem a lantot, Mindvégig Egy irányzatos ars poetica és formai önellentmondásai Verlaine: Költészettan (1 óra) Ady és Babits ars poeticája (2 Pletykajáték, szókincsfejlesztés, jellemtérkép Halmazábra, kreatív írás Számonkérés Rajzolás, eszmecsere, szemponttáblázat Mozaik- módszer, beleképzeléses monológ írása Folyamatábra, halmazábra Kettéosztott napló, kreatív írás, feladatmegoldás Megbeszélés, prezentáció, tanári kalauz Fürtábra, karikatúra TTM- táblázat, egyéni bemutatás, megfigyelés Rövid értelmező írás Játék, vaktérkép, névlánc beszéd, vita) alkotásának, előadásának elsajátítása, a beszédkészség, a kommunikációs készség fejlesztése. Kereszttantervi kapcsolódás: történelem, etika, matematika (logika) A tanuló ismerje az ars poetica fontosabb tartalmi és nyelvi jellemzőit, ezeket legyen képes különféle szövegekben azonosítani és ilyen jellegű hétköznapi szövegeket alkotni. Legyen képes megkülönböztetni és értelmezni konkrét ars poeticákat. Legyen képes összehasonlító szempontok megfogalmazására, érvényesítésére az elemzésben. Tudjon a szöveg szerkezeti és poétikai megformáltságával kapcsolatos megállapításokat tenni, azokat érvekkel alátámasztani. Viszonyuljon reflexíven a szöveghez: kritikai attitűd, véleményalkotás. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Kereszttantervi kapcsolódás: pszichológia,

15 ANEKDOTIKUS EPIKAI HAGYOMÁNYUNK óra) Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én, Babits Mihály: Szonettek, Ady Endre: Egy csúf rontás, Babits Mihály: Csak posta voltál (részlet) Ars poeticák a 20. század 30-as éveitől a 21. század elejéig (3 óra) József Attila: (Ha lelked logikád), Pilinszky János: Címerem, Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez, Tóth Krisztina: Ráolvasó, Kovács András Ferenc: Fragmentum, Várady Szabolcs: Ars poetica? Mellébeszéd) Klasszikus anekdoták anekdotamesélő verseny (3 óra) Mikszáth és Móra anekdotikus novelláiból (3 óra) Mikszáth: Ne nyitogassuk a történelmet, Móra: Tápéi diplomaták, A gyevi törvény A műfaj átváltozása Krúdynál és Kosztolányinál, Örkénynél és Esterházynál (2 óra) Krúdy Gyula: Jellegzetes úriember a keresztanyám falujából Kosztolányi Dezső: Április bolondja Örkény István: Az öregember és az autó Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia (részlet) Egy 19. századi anekdotikus Pókháló ábra, megbeszélés, feladat megoldás Hangos olvasás, kreatív írás Szövegértelmezés Szövegfeldolgozás, vitafórum Mozaik- módszer Olvasás megadott szempontok szerint filozófia, történelem, etika, társművészetek, médiaismeret, társadalomismeret, életpálya-építés Tematikus fókusz: Az anekdotikus szemléletmód, az anekdotahős kellékei Poétikai fókusz: Az anekdota jellemzői, anekdotikusság novellákban és regényben Szövegértési fókusz: Elemi formák összeszövése nagyobb formákká, Az élőbeszédszerűség az írott szövegben Szövegalkotási fókusz: Anekdotamesélés, anekdota, hír, tudósítás, beszámoló írása Kereszttantervi kapcsolódás: történelem, pszichológia, etika, média

16 regény Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (4 óra) A NYELVTAN ALAPFOGALMAI A SZERKEZETI ELEMZÉS MÓDSZEREI A CSAVARGÓ ALAKJA A MŰVÉSZETBEN A disztribúciós elemzés alapjai (4 óra) A disztribúciós módszer alkalmazása a magyarra és a tanult idegen nyelvre (5 óra) Paradigmák, szófajok (3 óra) A mondat közvetlen összetevős szerkezete (3 óra) A nyelvtan részei, a nyelvi szintek és alapfogalmak (3 óra) A nem verbális kommunikáció eszközei (2 óra) A csavargó toposza lírai szövegekben (4 óra) A vágánsok és Villon (2 óra) A toposz 20. századi megjelenései József Attilánál és Petri Györgynél (2 óra) J. D. Salinger: Zabhegyező (5 óra) Kassák Lajos: Csavargók, alkotók a csavargó-toposz esszészövegben (1 óra) Hajléktalanok (1 óra) Feladatmegoldás, reflektáló kérdések megválaszolása, megbeszélés Vita, kilépőkártya Játék Poszterkészítés Táblázatok összehasonlítása Megfigyelés Szólánc, rendszerezés Kreatív írás Kollázskészítés Feladatmegoldás, megbeszélés Pantomimjáték Képértelmezés Szókincsfejlesztés Mozaik-eljárás, versolvasás, prezentáció Szemponttáblázat Időrendi táblázat Tanári kalauz, halmazábra, T- táblázat Gyűjtőmunka, kiselőadás Kettéosztott napló Házi feladat Kreatív írás Ötletbörze Szövegfeldolgozás Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. A magyar nyelv típusához kötődő alapvető ismeretek elsajátítása. Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kapcsolódó sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával. Kereszttantervi kapcsolódás: matematika Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása: a testbeszéd tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. É rvelési technikák, különböző beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, Memoriterek szöveghű tolmácsolása Olvasás, írott szöveg megértése: a szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a szókincs gazdagítása Írásbeli szövegek alkotása: világos szövegalkotás, kifejezőkészség Önkifejező és kreatív szövegalkotás Ismeretek az anyanyelvről: a nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete

17 Prezentáció Ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése: különféle műfajú, másmás művészeti ágakhoz tartozó művek összehasonlítása, sokoldalú kulturális szokások kialakítása, a szociális problémák iránti fogékonyság, pszichológiai érzékenység Kereszttantervi kapcsolódás: etika, emberismeret ÉRTÉKELÉS: A prezentációk értékelése, megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból, kilépőkártya, vitaverseny, szónoki verseny ön- és csoportértékelése, a kooperatív tanulás kritériumos önértékelése, feladatlap, rövid esszé

18 MATEMATIKA Kompetencia alapú oktatás A 2009/2010 tanévtől iskolánk kompetencia alapú oktatást is végez. Ebben az évben a 10.B és 10.C osztályokban kezdődött az ilyen típusú oktatás Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. Hangsúlyozottabbá válik a tudatos egyéni fejlesztési folyamat, ami a tanuló adott tudásából, képességeiből, szociális helyzetéből indul ki. Így erősen épít a hozott tudásra, képességekre és az iskola keretein kívül megszerezhető ismeretekre. A fejlesztendő kulcskompetenciák az életben való boldogulást teszik lehetővé, ezért iskolán kívüli környezetben jól fejleszthetőek. Céljainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha bátran kinyitjuk az iskola kapuit. Új együttműködésre serkentő intézményi kapcsolatokat kell kiépítenünk a helyi civil szervezetekkel, iskolákkal, a termelési és kereskedelmi szféra képviselőivel, az önkormányzatokkal, művelődési intézményekkel, pedagógiai szolgáltatókkal. Az iskolán kívüli tanulási lehetőségek élményszerű megélése adja a legtöbb lehetőséget tanulóinknak, a környezettudatos magatartás gyakorlására. A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak,( kooperatív tanulás, projekt-módszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés) amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. Az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. (kompetencia alapú oktatás) 2010 szeptemberétől a 10.B és 10.C osztályokban)

19 10. ÉVFOLYAM 37 tanítási hét, heti 3/4 óra, összesen 130 óra Témakörök Javasolt óraszám I. Gondolkodási módszerek 10 II. Algebra 35 III. Geometria 38 IV. Függvények 25 V. Valószínűség, statisztika 12 A tananyag feldolgozására 120 órát osztottunk ki, ezeken kívül 10 órát szántunk a témazáró dolgozatokra., a további órák ismétlésre, a nehezebben elsajátítható témák elmélyítésére szolgálnak. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK 10 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás Mennyiségi következtetés Becslés, mérés, valószínűségi szemlélet Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció Rendszerezés, kombinativitás A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Céltudatos módszerek kialakítása a lehetséges esetek összeszámlálásakor. Az elemek számának megváltozásából a lehetséges esetek számának változására való következtetés. Kombinatorikus gondolkodás segítségével a valószínűségi szemléletet fejlesztése. Pontos szövegértés, szövegelemzés, a szöveges feladatokban megfogalmazott hétköznapi problémák átemelése a matematika logikai rendszerébe, a metakogníció fejlesztése. Különböző dolgok, tárgyak, elemek, fogalmak adott szempont szerinti csoportosítása, rendezése, összefüggések keresése. A kombinatív gondolkodás fejlesztése összetett, több irányba is nyitott végű probléma megoldása során. A modellezési képesség fejlesztése a felvetett problémák gráfokkal való szemléltetésével.

20 Deduktív következtetés, induktív Következtetés a speciális, a konkrét megfigyelésektől az általános esetre, az induktív gondolkodás következtetés fejlesztése. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Konkrét dolgok csoportosítása adott, vagy a tanulók által javasolt szempontok szerint. Kevés számú elem esetén az összes sorrend megszámlálása egyéni, illetve csoportos kísérletek elvégzése során, ismétlődő elemek esetén is. Kiválasztási problémák konkrét bemutatása, megfigyelése. Játék számkártyákkal, szabályos dobótestekkel, bármilyen általunk feliratozott kártyával. A felvetett problémákban megjelenő kapcsolatok modellezése gráfokkal, a megoldások adaptálása az eredeti szövegkörnyezetbe. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Számhalmazok, a valós számok halmaza. Kombinatorikai feladatok megoldása, sorba rendezés, kiválasztás, ismétlődő elemek esetén is. Állítások és tagadásuk megfogalmazása, azok igaz, hamis voltának eldöntése, az és ill. a vagy műveletek alkalmazása. Egyszerű következtetések, állítások és megfordításuk megfogalmazása. A definíció és a tétel különbözősége. Skatulyaelv. Gráfelméleti alapfogalmak. KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Függvények. Valószínűség-számítás kombinatorikus úton. A logika elemei a matematika minden témakörében. Adatsokaságok, statisztika. Gráfok a geometriában. KÖVETELMÉNYEK Definíciók, tételek pontos megfogalmazása. Egyszerű sorba rendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatok megoldása. A logika alapvető műveleteinek alkalmazása mindennapi problémák megoldásában. Egyszerű feladatok szemléltetése gráfokkal, és azok megoldása. Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek A logika műveleteinek helyes alkalmazása más tudományokban. Számítástechnika. Az összes lehetőség megkeresése egy valóságos probléma megoldásakor. Út- illetve hálózattervezési, és egyéb tervezési problémák megoldása.