Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye. Dr.

Átírás

1 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Management Második kötet IV. 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2010, 2015 Második kiadás 1

2 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás első kötet I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás második kötet IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény-kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban 2

3 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Tartalomjegyzék Szállodavezetés és gazdálkodás szinopszis 4 IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai 9 IV. 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban Erőforrások és jellemzőik Erőforrásigény a gazdálkodásban Erőforrások helyettesíthetősége Turizmusra jellemző erőforrások Utazási vállalkozások erőforrás igényének jellemzői Vendéglátás erőforrás igényének jellemzői Szállodák erőforrásai Eszközigényesség Élőmunka igényesség Emberi erőforrás sajátosságai Erőforrás gazdálkodás a szállodákban Szállodagazdálkodás területei Humán erőforrás gazdálkodás alapjai a szállodákban Élőmunka és tárgyiasult munka Humán erőforrás menedzsment alapjai Emberi erőforrás menedzsment egyes kiemelt tevékenységei Inspiráció Virtuális szálloda témaköre Virtuális szállodánk feladata Megvalósíthatósági Terv Második kötet tervfejezet címei Ellenőrző kérdések Összefoglaló 48 Szójegyzék 50 Referencia lista 52 Dr. Juhász László PhD. 3

4 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Szállodavezetés és gazdálkodás szinopszis A szerző rámutat azokra a szakértelemmel meghozott vezetői döntésekre, amelyek elégedetté teszik a vendégeket. A könyv átfogja a szállodavezetés és gazdálkodás esszenciális területeit és bemutatja a szállodavezetés esszenciális elméletét és integrációját. Lehetőség szerint, teljes átfogó ismeretet ad a gazdálkodási területekről követve a gazdálkodási és vendégciklusokat. A két kötet a szállodaigazgató szemszögéből mutatja be a szállodavezetés és gazdálkodás, egységét a szállodaüzemeltetést. A bemutatott ismeretek alapján új témák és jelenségek feldolgozására, kutatásra és elemzőmunka elvégzése inspirálja az olvasókat és a szakembereket. A könyv célja, hogy segítsen eligazodni a turizmus, a szálláshely szolgáltatás és a szállodák, szállodaüzemeltetés iránt érdeklődőknek a szállodavezetés és gazdálkodás hétköznapjaiban. A szerző bemutatja és összefoglalja azokat a mindennapi tevékenységeket, amelyek nap huszonnégy órában az év 365 napjában ellátunk, és amelyek elégedetté teszik a vendégeket. Szállodavezetés és gazdálkodás első kötet tartalma Az első kötetet három főszakaszra osztotta a szerző, mind a három főszakasz öt - öt fejezetben ismerteti a témaköröket I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai II. piaci-gazdálkodás a szálláshely-szolgáltatásban III. Bevételgazdálkodás a szállodákban. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja Szerző bemutatja a szállodavezetés tartalmát, a szállodavezetés esszenciális elemeit, a szállodavezetés integrációját és szállodavezetés kiemelt tevékenységeit és lehetséges életpálya modelleket. 2. Szállodagazdálkodás esszenciája A szállodagazdálkodást a célrendszeren, az alkalmazott terveken, és a tervezés folyamatain keresztül mutatja be a könyv. 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte A szállodaüzemeltetést befolyásolják a makrogazdasági, a globális turisztikai, a lokális piaci és a közvélemény környezeti elemei, a vezetésintegrációjának részeként kerülnek áttekintésre ezek a tényezők. 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái A szállodák tulajdonjoga, a használati joga és az üzemeltetési formája hatással van a szállodák üzemeltetésére és piaci fejlődésére, ennek összefüggéseit ismerteti a szerző. 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai kerülnek ismertetésre összefüggésben a szervezetek szerves, evolúciós fejlődési szakaszaival. Dr. Juhász László PhD. 4

5 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye II. Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban 6. Szállodaipar piaci elemei A szállodagazdálkodás egyik esszenciális területe a piaci-gazdálkodás, amely a vendégek érkezése előtti tevékenységeket tartalmazza. A kereslet és kínálat, az ár a három alap piaci elem. Ez kerül kiegészítésre a piaci helyzetelemzésben a bevételek és kiemelt szakmai indikátorok ismertetésével. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda A szálloda létesítmények bemutatása kitér a kategorizálás történeti áttekintésére, a szállodaüzemeltetési forgatókönyv készítésére, a szakmai csoportosítás lehetőségeire valamint a specializálódás és a kialakuló témásítás előnyeire. 8. Szállodák tevékenységei Összefoglaló ismertetésre kerülnek a szállodaüzemeltetés tevékenységei és kapcsolatuk a számítástechnikai rendszerekkel. Eljutunk az alapító okirattól, a tevékenységbejegyzésén keresztül a főkönyvi számlaszámig és a költséghelyek kialakításáig. 9. Szállodai árak A szállodák kínálati árának szerepe, jelentősége, sajátosságai elsődlegesek a szálloda piaci sikereiben és a jövedelemteremtő képességében, ezért az árképzés kiemelt vezetői feladat. Az alkalmazott árak, árrendszerek és ártípusok kerülnek bemutatásra. 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei Egy lehetséges marketingterv fejezeteit mutatja be a könyv. A piaci-gazdálkodás tevékenységei a koncepció és marketingterv készítés, az értékesítés, a disztribúció és a foglalás vezetői döntéseit ismerteti a fejezet, amely tevékenységek meghatározó hatással vannak a szálloda sikerességére, a kitűzött piaci célok elérésére. III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása Szállodai szolgáltatások ellenértékei a bevételek, a bevételtervezés folyamatát valamint a bevételek nagyságát ismerteti a fejezet. A vendég-szegmentáció, a kiadott szobák, a kapacitás kihasználtság számítások és a szállásdíj tervezése kerül ismertetésre. 12. Szállodai vendéglátás bevételei Szállodai vendéglátás tevékenységét, szegmenseit, üzleteit, árképzését és elemzési lehetőségeit majd a bevételi tervének szerkezetét és elkészítését ismerteti a fejezet, a szállodaigazgató szemszögéből. 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Szabadidős (városi, üdülő, termál, sport) és az egészségturizmusra specializálódott (gyógy, medical, wellness) szállodák sajátosságait, bevételforrásait és a bevételi tervkészítését ismerteti a szerző. 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei Dr. Juhász László PhD. 5

6 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Hivatásturizmusra specializáció bevételterveinek szerkezetét és elkészítését, a specializálódott (üzleti, butik, apartman, konferencia) szállodák sajátosságait mutatja be a fejezet. 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodák elméleti bevétel-gazdálkodását, a bevételnövelés elméleti lehetőségeit és gyakorlati döntéseit valamint a termelékenységnövelés lehetséges vezetői döntéseit ismerteti fejezet. Szállodavezetés és gazdálkodás második kötet A másosodik kötetnek is mind a három szakasza öt - öt fejezetben ismerteti a témaköröket. IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban VI. Szállodagazdálkodás speciális területei. IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Két alaperőforrás szükséges a vállalkozások működtetéséhez, az élőmunka és a holtmunka, a tárgyiasult munka. A szellemi és anyagi tényezők szerepét elemzi a fejezet, bemutatva a turisztikai vállalkozások eltérő erőforrás igényeit, kitérve a Human Resources gazdálkodás alapjaira. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban Élőmunka igényt a tulajdonos és a vezetés által felvállalt tevékenységek határozzák meg. Eltérő kiterjedésű tevékenységek ellátásának, eltérő az élőmunka igénye. Ismertetésre kerül, az emberi erőforrás terv elkészítése, amely éves szinten tartalmazza a megfogalmazott emberi célokat. 18. Személyi ráfordítások tényezői Személyi ráfordítások nagyságát öt fő tényező határozza meg a létszám, a munkabér, a járulékok, a motivációk és a saját személyzet kiváltása, ezek ismerete minden szállodának fontos, hiszen a nettóbevétel egyharmadát erre az erőforrásra fordítjuk. 19. Szállodák költségei A jövedelmezőségi gazdálkodásban, a költséggazdálkodás relevancia és prioritás elméletének ismerete hatékony vezetői eszköz. A költségek csoportosítási és felhasználási lehetőségük kerül bemutatásra 20. Eredmény-kimutatás a szállodákban Az eredmény-kimutatás eltérő lehet a szálloda tulajdonosi formája miatt, de a számviteli előírásokat követnie kell, a bevételek, költségek és ráfordítások szakmai kimutatási lehetőségeit tekinti át a fejezet. V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása A szobakiadás, szálláshely szolgáltatás ellátásához szükséges élőmunka és holtmunka nagyságát ismerik meg az olvasók. Jövedelmezőségi gazdálkodás vezetői döntéseinek lehetőségeit ismerteti a fejezet. Dr. Juhász László PhD. 6

7 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása A szállodai vendéglátás költségei elérhetik az összes költség egyharmadát. Ismertük birtokában képes a szállodavezetés átfogóan, értelmezni és tervezni a különböző vendéglátási tevékenységeket és felismerni azok összefüggéseit. 23. Specializáció költségei Specializáció, a szakosodás szolgáltatásainak ellátásához szükséges élőmunka és anyagi forrás igényt, a részleg működtetésének költségei kerülnek ismertetése. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása Az általános költségek és az egyéb ráfordítások kerülnek ismertetésre. Képesek leszünk meghatározni a szálloda és a részlegek gazdasági céljait. 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései Az eredménygazdálkodás elmélete, a gyakorlati akciótervek készítése és egyéb szakmai számítások segítik a költséggazdálkodás vezetői döntéseinek megismerését és gyakorlati alkalmazását. VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban Szállodagazdálkodás speciális nem közvetlen alaptevékenységekhez kapcsolódó területeiből ebben a fejezetben az eszközgazdálkodás, (befektetett, forgó, tőke) kerülnek bemutatásra és ehhez kapcsolódó tevékenységek (karbantartás, beszerzés, leltározás) valamint az eszközpótlási terv. 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban Innováció, kutatás, fejlesztés, beruházás és eszközpótlás tulajdonosi döntések, de a szállodaüzemeltetőknek kell javaslatokat tenni a tulajdonosoknak. Az eszközök biztosítása a tulajdonos kötelezettsége, ugyanakkor az eszközök szükségesek a zökkenőmentes gazdálkodás megszervezéséhez. 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Pénzgazdálkodás célja az üzemeltetési pénzeszközök és eszközpótlás pénzeszközeinek biztosítása és ezzel a fizetőképesség fenntartása, ennek vezetői eszközeit mutatja be a szerző. 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban Kontrolling szerves része a gazdálkodásnak, ezért külön kiemelten kerül ismertetésre az üzemeltetési kockázatot csökkentő kritikus kontrolling pontok meghatározása. 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban Minőségbiztosítás, a biztonság és biztonság-védelem speciális, ugyanakkor fontos területe a szállodavezetésnek és gazdálkodásnak, részben a piaci-gazdálkodáshoz is tartozik, de itt a a végén kerül ismertetésre, mert a gazdálkodás minden területére vonatkozik a minőségbiztosítás négy szintje. Virtuális szálloda témakörei Cél, hogy az olvasók megismerjék a megvalósíthatósági terv fejezeteit és ezt segíti a létrehozandó, virtuális szálloda. A tervezés folyamata, az éves valamint akciótervek Dr. Juhász László PhD. 7

8 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye biztosítják, hogy minden szállodai tevékenység ismertetésre kerüljön és gyakorlatban is megjelenjenek a piaci emberi gazdasági célok. Virtuális szálloda megvalósíthatósági terve A gyakorlatiasságot támasztja a virtuális szállodánk tervezésének továbbvitele. A nélkülözhetetlen elméleti ismeretek elsajátításán túl a szállodavezetés gyakorlatából ízelítőt ad a tervek és a tervek készítésének megismertetése. Megismerhetjük egy megvalósíthatósági tanulmány terv fejezeteit. Az elkészítendő szállodafejlesztési tanulmánynak a fejezetei igazodnak az elmélet menetéhez. A témakörök megismeréséhez javasolt a feladatok, a kutatások elvégzése, amelyek hozzájárulnak a szállodavezetés és gazdálkodás teljes megismeréséhez. A második kötetben bemutatásra és kidolgozásra kerülő Virtuális szállodánk tervei - Emberi Erőforrásterv - Jövedelmezőségi tervek - Szobakiadás - Szállodai vendéglátás - Szálloda specializáció - Általános tevékenységek - Marketing - Karbantartás - Energiabiztosítás - Adminisztráció - Eszközpótlási terv - Pénzügyi terv. Ellenőrző kérdések A szerző minden fejezet utolsó bekezdése a 8. pontja ellenőrző kérdéseket tartalmaz. A kérdések a fejezet kiemelt témaköreit fogja össze. A mennyiben az olvasó a kérdésekre válaszokat tud megfogalmazni, akkor a könyv elérte egyik célját, nevezetesen a szállodavezetés és gazdálkodás megismertetését. Dr. Juhász László PhD. 8

9 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai A második kötet elején a gazdálkodás erőforrásait mutatja be a könyv. Kiemelve a két alapvető erőforrást, az élőmunkát és a holtmunkát, tárgyiasult munkát, amelyek egyben a szállodavezetés esszencia elméletének inputjai, a harmadik input minden szolgáltató szervezetnél a vendég. 1 Felvázolja a szerző a turisztikai vállalkozások eltérő erőforrás igényeit, kiemelve az utaztatás, a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás vállalkozásainak üzemeltetéséhez szükséges erőforrások összetételét a költséggazdálkodás elemeit. 1. ábra. Szállodagazdálkodás erőforrásai. Szerző szerkesztése Elfogadott tény, közhelyé vált, hogy a szállodák létesítése tőkeigényes és üzemeltetése élőmunka igényes. A fejezet kifejti a közhely mögött húzódó bizonyítékokat, az élőmunka igényt és a tőkeigényt indokolva. Ismertetésre kerül a költséggazdálkodás relevancia és prioritás elmélete valamint a válságmenedzsment lépései. A számviteli és szakmai eredmény-kimutatások, eredményszintek és a jövedelemteremtő képesség ismertetése zárja a fejezetet. Szállodagazdálkodás erőforrási szakasz fejezetei, 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény-kimutatás a szállodákban. 1 Holtmunka a tárgyiasult munka, a termelő erő a szolgáltatások létrehozásához használt munkaeszközök és munkatárgyak összessége. Dr. Juhász László PhD. 9

10 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye IV. 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban Cél, a turisztikai vállalkozások erőforrásigényeinek ismertetése. A szállodavezetés esszenciája szerint három input része van a szállodarendszernek eszközök, munkatársak és vendég. A mellékelt dia azt erősíti, hogy minden gazdálkodáshoz szükség van a következő két alaperőforrásra - holtmunka, anyagi tényezők, vagyon, termelési eszközök, eszközök, - szellemi tényezők, élőmunka, termelő erő, munkatársak, személyzet. 1. Dia. Szállodai erőforrások Szerző szerkesztése. A szállodagazdálkodás sem különíthető el más gazdálkodási tevékenységektől és szervezetektől. A szerző törekvése, hogy a szállodavezetés és gazdálkodás témaköreiben megfogalmazottak ne csak a szállodák gazdálkodásában legyenek hasznosíthatók, hanem a szolgáltatás menedzsment más gazdálkodási területein is. A vezetési és gazdálkodási összefüggések és elvek felhasználhatók a turizmusra jellemző szolgáltatások területén is a teljesség igénye nélkül az alábbi területeken, - szállodai szolgáltatás (kategorizált és specializálódott szállodák), - szálláshely szolgáltatás (panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshelyek, egyébszálláshelyek), - zártszálláshely szolgáltatás (korház, klub, kollégium), - szabadidős tevékenységek területén (parkok, fürdők), - látogatóközpontok (turisztikai, kereskedelmi, kulturális, üzemi). Dr. Juhász László PhD. 10

11 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 1. Erőforrások és jellemzőik A gazdálkodás fogalma és tevékenysége a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek esetében, hasonló elvárásokat és feladatokat jelent. Gazdálkodás a szolgáltatások előállításának megszervezése, a kitűzött célok elérése érdekében és ez igaz minden szálláshely szolgáltató létesítményben. Gazdálkodó a rendelkezésre álló javakat, erőforrásokat (eszköz, élőmunka) felhasználja, megszervezi a célkitűzések elérésének érdekében. A szolgáltatások előállítása, lebonyolítása is erőforrásokat igényel, akárcsak a termelés. Minden tevékenység, így a szálláshely szolgáltatás is előállítható a két alaperőforrás felhasználásával - élőmunka, - holtmunka. 2 Az erőforrás a fizikai vagy a képesség szintjén megjelenő lehetőség. A javak (resources) klasszikus értelemben a cél megvalósítását biztosító szellemi és anyagi tényezők, élő és holt (tárgyiasult) munka, human and material resources, (matter). Szellemi tényezők Minden szellemi az értelemmel illetve annak megjelenítésével kapcsolatos, az alkotó tudat, a gondolkodás és a cselekvés, amelyekkel tudatosság nélkül nem lehet szolgáltatást végezni, azaz szükségletet kielégíteni. A természet tárgyait a szükséglet kielégítésére alkalmassá tenni csak munkával lehet. Szükséglet kielégítésére irányuló, tudatos célszerű tevékenység a munka. A munka elvégzéséhez munkaeszközre és munkaerőre van szükség. Szellemi tényező a munkaerő. Élőmunka Az ember a tudása és a képessége felhasználásával képes a munkavégzésre, az eszközök használatára. Az élőmunka igényt a szállodatulajdonos vagy szállodavezetés által felvállalt tevékenységek határozzák meg. Az élőmunka igény biztosítása a munkaerő rendelkezésre állása. A munkaerő lehet alkalmazott vagy külső szervezet által biztosított. Az élőmunka erőforrás létszámból áll, amelynek a költsége. Az élőmunka-gazdálkodás területei a munkaügyi-, létszám-, személyi költség-gazdálkodás és humánpolitika. Munkabér a munkaerő piaci ára és a munkaerő újratermelésének költsége. A munkabér alapeleme egyszerű költségei a személyi alapbér, a pótlékok és az egyéb kifizetések összege. Anyagi tényezők Az anyaggal kapcsolatos tényezők, a tevékenységek elvégzését lehetővé tevő tárgyak. Anyagi eszközök közé tartozik a pénz, a termelési eszközök, a munkaeszközök és a munkatárgyak. Számviteli megközelítésben a befektetett és forgóeszközök. 2 Holtmunka, a tárgyiasult munka a termelési eszközökben és a fogyasztási cikkekben testet öltött emberi tevékenység, munka. Amikor új terméket állít elő a munkás, akkor a felhasznált munkatárgyakban megtestesült holt munkát és a használt munkaeszközben megtestesült holt munka egy részét (a konkrétmunkájával) átviszi az új termék értékébe, absztrakt munkájával pedig új értéket tesz hozzá. Az áru értékének tehát két alkotórésze van: a munkatárgyban, munkaeszközben tárgyiasult holt munkaértéke és a az élőmunka értéke. Dr. Juhász László PhD. 11

12 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Vagyon A vagyon eredete közvetlenül, vagy közvetetten mindig pénz. A vagyon jogi értelmezésben a javakkal kapcsolatban megjeleníthető jogok. A vagyon olyan valakinek a tulajdonában lévő tartós dologi javak, valamint erre vonatkozó követelések értékbeli összege, amelyek értékesíthetők. A vagyon felhasználható hedonista életfilozófiai célok elérésére és felhasználható jövedelemszerzésre, ebben az esetben a vagyonból tőke lesz. Vagyon Magán és jogi személyek által birtokolt szellemi és anyagi javak és a velük kapcsolatos jogok (követelés, kötelezettség) összessége. Vállalkozások vagyona a mérleg eszközeinek és kötelezettségeinek különbözete, azaz a saját tőke. Tőke Az a vagyon, amit a tulajdonosa jövedelemszerzésre használ. Saját tőke Vagyon a vállalkozásban jegyzett illetve befizetett tőkévé válik. A sajáttőke értékét növeli az eredménytartalék, az eredményes vállalkozás éves mérlegszerinti eredményei áthelyezhető tartalékba, tulajdonosi közgyűlési vagy taggyűlési határozatokkal. Vagyongazdálkodás így lehet a sajáttőke felhasználásának tevékenysége vagy a sajáttőke kezelése. Szállodagazdálkodásban a befektetett eszközök és ezen belül is ingatlanportfoliók menedzselését szokás vagyongazdálkodásnak nevezni. Saját tőke részei a mérlegben, - a jegyzett tőke, - a tőketartalékok, - az eredménytartalék, - a lekötött tartalékok, - az értékelési tartalékok, - a mérleg szerinti eredmény. Jegyzett tőke az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok, a tagok, a befektetők a vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére véglegesen, időbeli korlátozás nélkül tagsági jog, tulajdonosi részesedés megszerzése, illetve növelése céljából. 3 A jegyzett tőkét könyv szerinti értéken kell értékelni. Eredménytartalék, az előző évek felhalmozott mérleg szerinti eredmény, mely a vállalkozási tevékenység eredményességétől függő saját tőkeváltozást mutatja (saját tőke növekedését és csökkenését egyaránt kifejezheti). 4 Mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel Dr. Juhász László PhD. 12

13 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. (Szt. 39 (2)). Vagyongazdálkodás, az eszközgazdálkodáson belül a tőkegazdálkodást foglalja magába, alapvetően csak vállalkozási kategória. Vagyonmérleg és vagyonleltár készítés csak a társaságok sajátja. Szállodai szinten vagyongazdálkodás és vagyonértékelés csak akkor lehet jelen, amikor tőkegazdálkodási döntést hoz a tulajdonos, amikor az üzletértékesítésre kerül vagy másik társasággal egyesül a vállalkozás. A évi számviteli tőrvény 139. paragrafusának idézése jól szemlélteti a vagyon és a vagyonértékelés gazdálkodási alkalmazásnak területeit. Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság (ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait. 5 Közvagyon az államháztartás alrendszereihez tartozó ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok. Közvagyon a közérdeket szolgálja. Például az önkormányzati vagyon fő elemei lehetnek a tulajdonába lévő, birtokba vehető dolgok, mint például ingatlanok. 6 Az önkormányzatok és az állam vagyongazdálkodást tőrvények szabályozzák. Ennek a vagyongazdálkodási fogalomnak a lényegét az önkormányzatok és az állam általában a vagyonértékesítést és bérbeadást tekintik csupán, a vagyon gyarapítása, megőrzése, megtérülése, állagmegóvása legfeljebb ezek költségvetési vonatkozásai miatt érdekes szempontok. 7 A rövid ismertetés lényege, hogy az önkormányzatok és az állam rendelkezik vagyonnal, ingatlanokkal. Egy szálloda nem rendelkezik ingatlannal, mert maga az ingatlan a szálloda. Egy lehetséges vagyonadó kivetése csak akkor érinti a szállodát, ha nem az alaptevékenységhez kapcsolódóan rendelkezik vagyontárggyal. 8 Addicionális erőforrások A vezetéstudomány különböző ágai és iskolái eltérő felfogással terjesztik ki az erőforrásokat. Az egyik irányzat határozottan állítja és bizonyítja, hogy az információ a vezetés elengedhetetlen erőforrása. Az állítás igaz, kérdés az, hogy önálló erőforrás az információ vagy sem. Vannak elméletek, amelyek az információt a harmadik erőforrásnak tekintik. Az információ tipikusan az anyag és szellem ötvözete. Léteznek további kiemelések. Általában a környezeti erőforrásokat felhasználók, a természeti erőforrásokat évi tőrvény a Számvitelről Amennyiben egy szállodáknak van egy hajója és ezt a használja a szolgáltatások lebonyolítására, akkor ez befektetett eszköz, de ha nem ilyen célra használja, akkor az vagyonként jelenik meg. Dr. Juhász László PhD. 13

14 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye emelik ki, a gazdaságszociológusok a társadalmat. A pénzügyi terület elemzői a pénzt emelik, ki mint erőforrást. Addicionális erőforrásként jelenhet meg például - az információ, - a pénz, - a természet, - az energia, - a társadalom, - az idő. A kiemelések sora tovább folytatható, a vállalkozás és vagy a vezetés és szervezéstudomány igénye szerint. Élőmunka és eszközök nélkül nem létezik termelés és vagy szolgáltatás, amely előállításához szükséges élőmunka és holtmunka megszervezése a gazdálkodás. Ezért tekinti a szerző a vezetés esszenciájának elméletében ezt a két tényezőt alap bemeneteknek a vendéggel együtt. Dr. Juhász László PhD. 14

15 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 2. Erőforrásigény a gazdálkodásban A nemzetgazdaság területén és a gazdálkodásában is relatíve jól elkülöníthetőek a szellemi és a termelőtevékenységek. Termelési tevékenységek általában anyagigényesek. Ezt úgy kell értelmezni, hogy az anyagiak, a termelő eszközök, a tőke részaránya nagyobb súllyal szerepel, mint a munkaerő részaránya. A nagy termelő üzemekre és erőművekre is ez jellemző. Nagyon sok munkafolyamat automatizálható a szellemi tényezőt rendre felváltja az automatizált termelés. A lehetőségek szerint, egyre kevesebb, de képzett szakember felügyeli üzemeket és termelési sorokat. A termelőtevékenység anyag és eszközigényes, mert nagyobb arányban van jelen a termelőeszköz, mint a termelőerő. Szolgáltatásban a szellemi tényezők kapnak prioritást. A szolgáltatás, az oktatás, gyógyítás és a kutatás területe is az ahol a szellemi tényező részaránya meghatározóbb, mint az anyagi tényezőkké. A nemzetgazdaság fejlődését biztosító innovációk és fejlesztések is szellemi tényező igényesek. Gondoljunk a tanácsadó cégekre, kutató intézetekre, korházakra és végül, de nem utolsó sorban a számítógépes programfejlesztő vállalkozásokra. Egyszerűen elfogadatható, hogy ezek a területek élőmunka igényesek. A szolgáltató tevékenység mindig élőmunka igényesebb, azaz nagyobb arányban van jelen a szellemi tényező, mint a termelőeszköz Erőforrások helyettesíthetősége A tudományok és az innováció fejlődésével a szellemi és anyagi erőforrásigény úgy a termelésben, mint a szolgáltatásban bizonyos szintig helyettesíthetőek. Termelés korai időszakában az egyszerű szerszámok mellett az emberi munkaerő játszott szerepet. A munkaeszközök fejlődésével az automatizálás olyan szintre emelkedett, hogy egyes területeken kevés, de komoly szakértelmet igénylő élőmunka veszi át a termelés irányítását. A termelési tevékenység munkafolyamatának ellátása pedig a robotok, automatizált gépek feladata. A gépkocsigyártástól egészen az élelmiszergyártásig minden terülten van helyettesíthetőségi lehetőség. Egyre inkább az automatizált gépsorok létrehozása és kezelése lesz a szellemi tényező szerepe és nem utolsósorban ezeknek a termelési soroknak a kiépítése, létrehozása. Az emberi tényező relatíve könnyen helyettesíthető a termelésben anyagi tényezőkkel. 9 Szolgáltatás területein is van bizonyos, de nem releváns helyettesíthetőségi lehetőség. A banki szolgáltatás területén az ATM automaták és az elektronikus bankszolgáltatás jól érzékeltetik ezt a folyamatot vagy a szállodákban a self check in kiosk. A különböző árucikkeket árusító automaták a parkolójegytől az italokig, mind bizonyítják a helyettesíthetőség elméletét. Ugyanakkor a szolgáltatás lényege a személyes jelenlét és ezért a közeljövőig, belátható időben belül a helyettesíthetőség rátája nem növelhető a 9 Egyszerű példa gondoljunk a medence porszívózásra, a behelyezett gép automatikusan végigjárja a medence alját. Dr. Juhász László PhD. 15

16 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye végtelenségig. Vannak, olyan Economic Hotelek, ahol a bankkártya behelyezésével megkapja a vendég a kulcskártyát és távozáskor a fürdőszoba automatikusan kitakarítja önmagát, fertőtlenítő zuhany megoldással. A nemzetgazdaság 20 ágából, három termelői és 17 szolgáltatási, beleértve a szálláshely szolgáltatást és vendéglátást. Turizmusban, az utaztatásban és a szálláshely szolgáltatásban a helyettesíthetőség kevésbé vagy nehezen oldható meg. A disztribúciós és a foglalási rendszerek kiváltanak bizonyos tevékenységeket, de még sokáig szükség lesz a személyes szolgáltatásra. A vendég elvárások kijelölik a fejlődési trendet, de a fejlődés üteme, jelenlegi ismereteink alapján nem ugorja át az evolúciós, szerves fejlődést és nem várható revolúció a személyes szolgáltatások területén. Szállodaiparban és vendéglátásban is vannak innovatív próbálkozások a munkaerő igény kiváltására, helyettesítésére termelési eszközökkel, de ezek inkább csak munkavégzés könnyítését vagy egyszerűsítését jelentő fejlesztések. A szakács személye, tevékenysége áthelyezhető egy központi konyhába ahol gyártják az ételeket és kiszállítják a felhasználó helyekre. Az éttermekben akkor is szükség van tálaló munkaerőre lehet, hogy alacsonyabb a személyi költsége, de a szellemi tényező, az élőmunka nem helyettesíthető teljes mértékben. A szállodai vendéglátásban a nyersanyag előkészítettség foka minél magasabb annál magasabb a beszerzési költsége, igaz kevesebb élőmunka igény és jelentkezik és nincs feldolgozási veszteség. Amennyiben az előkészítettsége alacsonyabb, úgy a beszerzési ára is alacsonyabb viszont a helyi élőmunka igény magasabb a befejező műveletekre és jelentős lehet a feldolgozási veszteség. A szállodai vendéglátás egyik gazdálkodási mutatója a Primary Cost, 10 amely egyesíti az anyag és élőmunka igényt a szolgáltatás ellátásakor. A vezető lehetősége, hogy a két tényező részarányát milyen mértékben használja ki. A szállodában már használják a ön bejelentkező rendszereket. Az automata rákérdez minden információra, amelyek a bejelentkezéskor szükségesek, a vendég kitölti a számítógépes konzolon a bejelentőt. Ez különösen alkalmas a foglalások egyszerűsítésre illetve foglalás megléte esetében. Ha minden adat egyezik, és a vendég elfogadja a feltételeket akkor a bankkártyája behelyezésével a számlát kiegyenlíti, és a gép kiadja a kulcskártyát. Érdekes módon csak nagyon nagy mega-szállodák több ezer szobás szállodákban és nagyon kicsi 11 EcoHotel -ek használják ezt a rendszert. A családi, önálló és szállodaláncokhoz tartozó szállodáknál is hatékony vezetői eszköz lehet a ki és bejelentkezések időtartamának csökkentésére, Self Check in konzolok elhelyezése a hallban. A portaszolgálat tevékenységének hatékonyságát növelheti, főleg az egyéni vendégek használnák, legyenek az üzleti vagy turista szegmens. A szállodai és éttermi szolgáltatások élőmunka igénye csak részben és nehezen helyettesíthető eszközökkel. A munkavégzés gyorsaságát és kényelmét növeli a gépesítés, de ki nem válthatja a közeljövőben. 10 A Primary Cost a szállodai vendéglátás elsődleges költsége a nyersanyag és élőmunka együttes összege. 11 Az európai franchise rendszerben az elterjedt budget szállodák elvárt szobaszáma szoba. Dr. Juhász László PhD. 16

17 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 3. Turizmusra jellemző erőforrások A turisztikai rendszer három alapszolgáltatást nyújtó vállalkozás létesítményeinek erőforrás igényét a jellegzetességét mutatja be a fejezet. 12 A szálláshely szolgáltatás, a vendéglátás és az utaztatási vállalkozások erőforrás igényei kerülnek ismertetésre. Nem foglalkozunk külön a személyi közlekedés, a kulturális valamint a sport és egyéb rendezvények szolgáltatásaival. A szakmai sajátosságok a nemzetgazdaság vállalkozásaira jellemző sajátosságokat tükrözik. A turisztikai alapszolgáltatások, mint minden szolgáltatás szellemi tényező igényes. A szolgáltatás szféra minden területe szellemi igényesebb, mint a termelésé. 2. Dia. Erőforrás arányok a turizmus vállalkozásaiban Szerző szerkesztése Utazási vállalkozások erőforrás igényének jellemzői Az utaztatási tevékenység (szervezés, ügynökség, idegenvezetés, turistainformáció, egyéb turisztikai szolgáltatások, szálláshely közvetítés) jellemzője a kimagaslóan magas szellemi tényező részaránya, az anyagi erőforrásokkal szemben. Amennyiben és ha a szerző megbecsüli a két erőforrás igényt, akkor szellemi és anyagi 90:10 aránypárral lehet érzékeltetni. Utazásszervező, aki a rendelkezésre álló árualapból programokat, utakat állít össze. Az ajánlatokat vagy maga értékesíti vagy átadja értékesítésre az utazásközvetítő ügynökségeknek, akik jutalék ellenében terítik a piacon és értékesítik az utasoknak a programokat. Idegenvezetés az országba érkező külföldi turistákat, valamint a belföldi 12 A szálláshely szolgáltatás (40%) és vendéglátás (27%) az I szektor (67%) részei. Az utaztatási szolgáltatások (6%) már nem tartoznak ebbe a szektorba. A turizmusba sorolt kulturális szolgáltatások szervezői és lebonyolítói (4%), a sport és egyéb rendezvények szervezői és lebonyolítói (13%) legalább részei lehetnének a turizmus szektornak. A személyközlekedés (11%) is hozzájárul a Turizmus Szatellit Számla rendszerbe. Dr. Juhász László PhD. 17

18 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye túrákon (országjáráson, kiránduláson, városnézésen, szakmai programokon) résztvevő magyar vendégekkel megismerteti az ország turisztikai, kulturális, történelmi, művészeti értékeit, nevezetességeit magyar, illetve idegen nyelven. Gondoskodik a csoport részére megrendelt szolgáltatások biztosításáról, valamint magyar csoportok külföldre kísérése során csoportkísérői teendőket lát el, valamint tolmácsol. 13 Egyéb turisztikai szoláltatások a szálláshelyfoglalások közvetítése. Ezeket a vállalkozásokat, akik az internet felhasználásával az ott kiépített foglalási rendszerük segítségével látják, el tevékenységüket nevezi a szakma Online Traval Agency OTA cégeknek. Mind a három terület önmagában igazolja a szellemi tényezők kiemelt, releváns és meghatározó szerepét. Szellemi tényező igény a tevékenység ellátáshoz szükséges - szakértelemben, - nyelvtudásban, - kötelezően előirt végzettségben is megjeleníthető. A képesség és végzettség együttes elvárása is növeli a szellemi igényt. Végül, de nem utolsósorban a három tevékenység közül ez az tevékenység, amelyikre kiemelkedően jellemző a szolgáltatás. A globálisutazó és vendégszokások fejlődési irányzatai részben kiváltják a szolgáltatás személyes jelenlétét. A világhálós disztribúcióval a kínálat globális lesz. Ennek ellenére az utazásszervezés tevékenysége fennmarad, csak nem katalógusban, hanem a honlapon jelenteti meg az utjait. Az utazásközvetítőkre a brókeri szolgáltatások lesznek a jellemzők. A megnevezés is adott ügynökség, a brókerek a teljes kínálatból speciális szakismeretével tudja ajánlani a legkedvezőbb testreszabott feltételeket, legyen az repülőjegy, szállás vagy utazási csomagfoglalása. Az utas internet foglal, de az iroda segítségével az szakértői útmutatásával. Tőkeigény, az utaztatási vállalkozások tevékenységeit lehet, bérelt üzlethelységben is végzi, az utazásszervezés bejegyzett székhelye akár a saját lakás is lehet. Az utaztatás tevékenysége nem igényel ingatlanbefektetést. Az utazásközvetítőnek kell rendelkeznie irodával, de az lehet bérelt. Befektet eszközök, területén az anyagi igény a helyiség berendezési tárgyai, a szükséges gépek (számítógép, telefon és fax) nem képeznek különösen nagyértéket más tevékenységek tőkeigényeihez képest. A tevékenység ellátáshoz szükséges, számítógépes rendszerek bérelhetők. A legnagyobb tétel a kaució biztosítása, de azt ki lehet váltani, például biztosítással. Utaztatás alapvetően szellemi tevékenység. A tevékenység lényege a személyes szolgáltatás, melyhez elengedhetetlen a szakértelem és a szakirányú végzettség. Az élőmunka igény kettős, egyfelől a szellemi tényező előállítási költsége magas. Ugyanakkor az üzemeltetés élőmunka igénye is nagyobb az átlagos tevékenységeknél. A szolgáltató iroda nyitva tartási ideje hosszabb. Jellemző lehet például a hétvégi munkavégzés, valamint a turistaszezonokban nyáron a kiemelt igénybevétel, hosszabb nyitva tartás és intenzív utas kapcsolat Dr. Juhász László PhD. 18

19 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 3.2. Vendéglátás erőforrás igényének jellemzői A vendéglátás szolgáltatás már eltér az utaztatás tevékenységétől, mert az elvárt, meglévő és elengedhetetlen személyes szolgáltatás mellett megjelenik a beszerzés és termelés, mint tevékenység és ez termelőeszközöket igényel. Ezáltal a kibővült termelés és szolgáltatás tovább növeli a szellemi és eszköz igény együttes részarányát is. Szellemi tényező, a vendéglátásban is dominál a személyes szolgáltatás, melyhez szintén elengedhetetlen a szakértelem és a szakirányú végzettség. 14 Ugyanakkor megfigyelhető az a fejlődési irányzat, amely a szellemi igényt helyettesíteni próbálja. A gépesítés és automatizálás részben kiválthatja egyes típusoknál a szakértelmet. Ez különösen igaz a gyorséttermi hálózatokra, amelyek a büfé jellegű önkiszolgálással csökkentették az élőmunka igényt. A termelés, a beszerzés és a szolgáltatás hármas tevékenysége növeli az élőmunka igényt. A munkaerőigény egyfelől a szellemi tényezőt jelenti, másfelől a nyitva tartás miatti idő miatti élőmunka igényt is. A szállodai vendéglátás üzleteinek nyitva tartása és ezzel munkaidő igény magas, átlagosan napi 16 óra. Ez pedig kétszerese az általános munkaidőnek. A vendéglátásban az éttermek déltől késő estig (12 óra) vagy csak este (5 óra) vannak nyitva, ilyenkor csökken az élőmunka igény. Tőkeigény, is magasabb a vendéglátás szolgáltatásban, mint utaztatásban. Az eszközigénye már jelentősebb, mert a termelési és szolgáltatási funkció együttesen nagyobb értékű forrásokat igényel. A vendéglátás üzletének nagyobb az alapterülete, nagyobb üzletet igényel, mint utaztatás. Ingatlan tulajdonjoga azonban gyakran kiváltható, ha például a tevékenységét bérelt üzlethelyiségben végzi a vállalkozás. A bérlés viszont növeli a vállalkozás általános kockázatát, a magasabb állandó költség miatt. Vendéglátóhely is rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel egy utaztatási vállalkozás is rendelkezett. Iroda berendezés, telefon, telefax és számítógép. Ugyanakkor az üzlet nagysága legalább ötször nagyobb, mint egy átlagos utazási irodáé. A nagyobb alapterületen az étterem, a konyha, a raktárak és egyéb kötelező helyiségek vannak elhelyezve. Az étterem berendezése bútorok, eszközök és fogyóeszközök tekintetében eléri székenként a kétszázezer forintot. A konyha felszerelése további legalább ötven millió forint. Egy átlagos 150 fős étterem bekerülési költsége eléri a millió forintot. Az utazási iroda berendezése és felszerelése 1 3 millió forint. Ebből is látszik, hogy a vendéglátás eszközigényes. Vendéglátás, amennyiben a részaránypárt felállítjuk akkor személyi és anyagi 60:40 aránypárral lehet érzékeltetni. Az átlagos aránypár mindig adott, hiszen a vendéglátóhely nagyságától, tulajdonformájától, felszereltségétől függően eltérő lehet, de akkor a szellemi tényező is eltérő. Egy egyszemélyes lángossütő és egy 150 férőhelyes Fine Dining étteremnek eltér a tőkeigénye és élőmunka igénye, de arányaiban nem változik az összetétel. Az utaztatás és vendéglátás után a harmadik vállalkozás a szálláshely szolgáltatás kerül bemutatásra. 14 Cukrászati, hideg és meleg konyhai termékek előállítása, készítése szakács illetve cukrász szakmunkás bizonyítványképesítéshez kötött a teljes nyitva tartás illetve üzemelési idő alatt. 5/1990. (IV.5.) KeM rendelet. Dr. Juhász László PhD. 19

20 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 4. Szállodák erőforrásai A dia szemlélteti a két alaperőforrás kiemelt jellemzőit. A szellemi és anyagi tényezők aránya a két halmaz közel azonos. Viszont az azonosság azt jelenti, hogy mindkét tényező kiemelten magas igényű. A szálláshely szolgáltatás és ezen a belül különösen a szálloda élőmunka és tőkeigényes. 3. Dia. Szállodai erőforrások szakmai jellemzői Szerző szerkesztése Eszközigényesség Szállodák jövedelemteremtő képességének legfőbb tényezője a helyszín és ez relevánsan befolyásolja az tőkeigényt. Az eszközigényesség kiemelt okai - telek kiemelt helyszínen, - szállodaépület megjelenés, - gépészet modern technológiák alkalmazása, - berendezés kategória, egyediség, tematika és színvonal, - specializáció, felszereltség, színvonal és modern technológia. Telek kiemelt helyszínen A tőkeigényt elsősorban a szállodaingatlan generálja a telek és az épület. 15 A szállodákat lehetőleg és mindig kiemelt helyszíneken építik meg. A város, a település vagy a desztináció legjobb helyén és lehetőleg a legjobb fekvésű telkein épülnek általában a szállodák. Ez igaz vidéken, gyógyhelyeken és városokban. A városokban különösen nehéz megfelelő telket találni, a foghíj telkek száma is egyre kevesebb. A szállodai beruházásoknak a lakó vagy irodaépületek átalakítása marad lehetőségnek és ez is növeli a tőkeigényt. 15 A szállodák és szállodavállalatok befektetett és forgóseszköz aránya 90:10%. Dr. Juhász László PhD. 20