Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye. Dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye. Dr."

Átírás

1 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Management Második kötet IV. 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2010, 2015 Második kiadás 1

2 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás első kötet I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás második kötet IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény-kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban 2

3 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Tartalomjegyzék Szállodavezetés és gazdálkodás szinopszis 4 IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai 9 IV. 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban Erőforrások és jellemzőik Erőforrásigény a gazdálkodásban Erőforrások helyettesíthetősége Turizmusra jellemző erőforrások Utazási vállalkozások erőforrás igényének jellemzői Vendéglátás erőforrás igényének jellemzői Szállodák erőforrásai Eszközigényesség Élőmunka igényesség Emberi erőforrás sajátosságai Erőforrás gazdálkodás a szállodákban Szállodagazdálkodás területei Humán erőforrás gazdálkodás alapjai a szállodákban Élőmunka és tárgyiasult munka Humán erőforrás menedzsment alapjai Emberi erőforrás menedzsment egyes kiemelt tevékenységei Inspiráció Virtuális szálloda témaköre Virtuális szállodánk feladata Megvalósíthatósági Terv Második kötet tervfejezet címei Ellenőrző kérdések Összefoglaló 48 Szójegyzék 50 Referencia lista 52 Dr. Juhász László PhD. 3

4 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Szállodavezetés és gazdálkodás szinopszis A szerző rámutat azokra a szakértelemmel meghozott vezetői döntésekre, amelyek elégedetté teszik a vendégeket. A könyv átfogja a szállodavezetés és gazdálkodás esszenciális területeit és bemutatja a szállodavezetés esszenciális elméletét és integrációját. Lehetőség szerint, teljes átfogó ismeretet ad a gazdálkodási területekről követve a gazdálkodási és vendégciklusokat. A két kötet a szállodaigazgató szemszögéből mutatja be a szállodavezetés és gazdálkodás, egységét a szállodaüzemeltetést. A bemutatott ismeretek alapján új témák és jelenségek feldolgozására, kutatásra és elemzőmunka elvégzése inspirálja az olvasókat és a szakembereket. A könyv célja, hogy segítsen eligazodni a turizmus, a szálláshely szolgáltatás és a szállodák, szállodaüzemeltetés iránt érdeklődőknek a szállodavezetés és gazdálkodás hétköznapjaiban. A szerző bemutatja és összefoglalja azokat a mindennapi tevékenységeket, amelyek nap huszonnégy órában az év 365 napjában ellátunk, és amelyek elégedetté teszik a vendégeket. Szállodavezetés és gazdálkodás első kötet tartalma Az első kötetet három főszakaszra osztotta a szerző, mind a három főszakasz öt - öt fejezetben ismerteti a témaköröket I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai II. piaci-gazdálkodás a szálláshely-szolgáltatásban III. Bevételgazdálkodás a szállodákban. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja Szerző bemutatja a szállodavezetés tartalmát, a szállodavezetés esszenciális elemeit, a szállodavezetés integrációját és szállodavezetés kiemelt tevékenységeit és lehetséges életpálya modelleket. 2. Szállodagazdálkodás esszenciája A szállodagazdálkodást a célrendszeren, az alkalmazott terveken, és a tervezés folyamatain keresztül mutatja be a könyv. 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte A szállodaüzemeltetést befolyásolják a makrogazdasági, a globális turisztikai, a lokális piaci és a közvélemény környezeti elemei, a vezetésintegrációjának részeként kerülnek áttekintésre ezek a tényezők. 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái A szállodák tulajdonjoga, a használati joga és az üzemeltetési formája hatással van a szállodák üzemeltetésére és piaci fejlődésére, ennek összefüggéseit ismerteti a szerző. 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai kerülnek ismertetésre összefüggésben a szervezetek szerves, evolúciós fejlődési szakaszaival. Dr. Juhász László PhD. 4

5 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye II. Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban 6. Szállodaipar piaci elemei A szállodagazdálkodás egyik esszenciális területe a piaci-gazdálkodás, amely a vendégek érkezése előtti tevékenységeket tartalmazza. A kereslet és kínálat, az ár a három alap piaci elem. Ez kerül kiegészítésre a piaci helyzetelemzésben a bevételek és kiemelt szakmai indikátorok ismertetésével. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda A szálloda létesítmények bemutatása kitér a kategorizálás történeti áttekintésére, a szállodaüzemeltetési forgatókönyv készítésére, a szakmai csoportosítás lehetőségeire valamint a specializálódás és a kialakuló témásítás előnyeire. 8. Szállodák tevékenységei Összefoglaló ismertetésre kerülnek a szállodaüzemeltetés tevékenységei és kapcsolatuk a számítástechnikai rendszerekkel. Eljutunk az alapító okirattól, a tevékenységbejegyzésén keresztül a főkönyvi számlaszámig és a költséghelyek kialakításáig. 9. Szállodai árak A szállodák kínálati árának szerepe, jelentősége, sajátosságai elsődlegesek a szálloda piaci sikereiben és a jövedelemteremtő képességében, ezért az árképzés kiemelt vezetői feladat. Az alkalmazott árak, árrendszerek és ártípusok kerülnek bemutatásra. 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei Egy lehetséges marketingterv fejezeteit mutatja be a könyv. A piaci-gazdálkodás tevékenységei a koncepció és marketingterv készítés, az értékesítés, a disztribúció és a foglalás vezetői döntéseit ismerteti a fejezet, amely tevékenységek meghatározó hatással vannak a szálloda sikerességére, a kitűzött piaci célok elérésére. III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása Szállodai szolgáltatások ellenértékei a bevételek, a bevételtervezés folyamatát valamint a bevételek nagyságát ismerteti a fejezet. A vendég-szegmentáció, a kiadott szobák, a kapacitás kihasználtság számítások és a szállásdíj tervezése kerül ismertetésre. 12. Szállodai vendéglátás bevételei Szállodai vendéglátás tevékenységét, szegmenseit, üzleteit, árképzését és elemzési lehetőségeit majd a bevételi tervének szerkezetét és elkészítését ismerteti a fejezet, a szállodaigazgató szemszögéből. 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Szabadidős (városi, üdülő, termál, sport) és az egészségturizmusra specializálódott (gyógy, medical, wellness) szállodák sajátosságait, bevételforrásait és a bevételi tervkészítését ismerteti a szerző. 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei Dr. Juhász László PhD. 5

6 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Hivatásturizmusra specializáció bevételterveinek szerkezetét és elkészítését, a specializálódott (üzleti, butik, apartman, konferencia) szállodák sajátosságait mutatja be a fejezet. 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodák elméleti bevétel-gazdálkodását, a bevételnövelés elméleti lehetőségeit és gyakorlati döntéseit valamint a termelékenységnövelés lehetséges vezetői döntéseit ismerteti fejezet. Szállodavezetés és gazdálkodás második kötet A másosodik kötetnek is mind a három szakasza öt - öt fejezetben ismerteti a témaköröket. IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban VI. Szállodagazdálkodás speciális területei. IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Két alaperőforrás szükséges a vállalkozások működtetéséhez, az élőmunka és a holtmunka, a tárgyiasult munka. A szellemi és anyagi tényezők szerepét elemzi a fejezet, bemutatva a turisztikai vállalkozások eltérő erőforrás igényeit, kitérve a Human Resources gazdálkodás alapjaira. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban Élőmunka igényt a tulajdonos és a vezetés által felvállalt tevékenységek határozzák meg. Eltérő kiterjedésű tevékenységek ellátásának, eltérő az élőmunka igénye. Ismertetésre kerül, az emberi erőforrás terv elkészítése, amely éves szinten tartalmazza a megfogalmazott emberi célokat. 18. Személyi ráfordítások tényezői Személyi ráfordítások nagyságát öt fő tényező határozza meg a létszám, a munkabér, a járulékok, a motivációk és a saját személyzet kiváltása, ezek ismerete minden szállodának fontos, hiszen a nettóbevétel egyharmadát erre az erőforrásra fordítjuk. 19. Szállodák költségei A jövedelmezőségi gazdálkodásban, a költséggazdálkodás relevancia és prioritás elméletének ismerete hatékony vezetői eszköz. A költségek csoportosítási és felhasználási lehetőségük kerül bemutatásra 20. Eredmény-kimutatás a szállodákban Az eredmény-kimutatás eltérő lehet a szálloda tulajdonosi formája miatt, de a számviteli előírásokat követnie kell, a bevételek, költségek és ráfordítások szakmai kimutatási lehetőségeit tekinti át a fejezet. V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása A szobakiadás, szálláshely szolgáltatás ellátásához szükséges élőmunka és holtmunka nagyságát ismerik meg az olvasók. Jövedelmezőségi gazdálkodás vezetői döntéseinek lehetőségeit ismerteti a fejezet. Dr. Juhász László PhD. 6

7 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása A szállodai vendéglátás költségei elérhetik az összes költség egyharmadát. Ismertük birtokában képes a szállodavezetés átfogóan, értelmezni és tervezni a különböző vendéglátási tevékenységeket és felismerni azok összefüggéseit. 23. Specializáció költségei Specializáció, a szakosodás szolgáltatásainak ellátásához szükséges élőmunka és anyagi forrás igényt, a részleg működtetésének költségei kerülnek ismertetése. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása Az általános költségek és az egyéb ráfordítások kerülnek ismertetésre. Képesek leszünk meghatározni a szálloda és a részlegek gazdasági céljait. 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései Az eredménygazdálkodás elmélete, a gyakorlati akciótervek készítése és egyéb szakmai számítások segítik a költséggazdálkodás vezetői döntéseinek megismerését és gyakorlati alkalmazását. VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban Szállodagazdálkodás speciális nem közvetlen alaptevékenységekhez kapcsolódó területeiből ebben a fejezetben az eszközgazdálkodás, (befektetett, forgó, tőke) kerülnek bemutatásra és ehhez kapcsolódó tevékenységek (karbantartás, beszerzés, leltározás) valamint az eszközpótlási terv. 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban Innováció, kutatás, fejlesztés, beruházás és eszközpótlás tulajdonosi döntések, de a szállodaüzemeltetőknek kell javaslatokat tenni a tulajdonosoknak. Az eszközök biztosítása a tulajdonos kötelezettsége, ugyanakkor az eszközök szükségesek a zökkenőmentes gazdálkodás megszervezéséhez. 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Pénzgazdálkodás célja az üzemeltetési pénzeszközök és eszközpótlás pénzeszközeinek biztosítása és ezzel a fizetőképesség fenntartása, ennek vezetői eszközeit mutatja be a szerző. 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban Kontrolling szerves része a gazdálkodásnak, ezért külön kiemelten kerül ismertetésre az üzemeltetési kockázatot csökkentő kritikus kontrolling pontok meghatározása. 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban Minőségbiztosítás, a biztonság és biztonság-védelem speciális, ugyanakkor fontos területe a szállodavezetésnek és gazdálkodásnak, részben a piaci-gazdálkodáshoz is tartozik, de itt a a végén kerül ismertetésre, mert a gazdálkodás minden területére vonatkozik a minőségbiztosítás négy szintje. Virtuális szálloda témakörei Cél, hogy az olvasók megismerjék a megvalósíthatósági terv fejezeteit és ezt segíti a létrehozandó, virtuális szálloda. A tervezés folyamata, az éves valamint akciótervek Dr. Juhász László PhD. 7

8 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye biztosítják, hogy minden szállodai tevékenység ismertetésre kerüljön és gyakorlatban is megjelenjenek a piaci emberi gazdasági célok. Virtuális szálloda megvalósíthatósági terve A gyakorlatiasságot támasztja a virtuális szállodánk tervezésének továbbvitele. A nélkülözhetetlen elméleti ismeretek elsajátításán túl a szállodavezetés gyakorlatából ízelítőt ad a tervek és a tervek készítésének megismertetése. Megismerhetjük egy megvalósíthatósági tanulmány terv fejezeteit. Az elkészítendő szállodafejlesztési tanulmánynak a fejezetei igazodnak az elmélet menetéhez. A témakörök megismeréséhez javasolt a feladatok, a kutatások elvégzése, amelyek hozzájárulnak a szállodavezetés és gazdálkodás teljes megismeréséhez. A második kötetben bemutatásra és kidolgozásra kerülő Virtuális szállodánk tervei - Emberi Erőforrásterv - Jövedelmezőségi tervek - Szobakiadás - Szállodai vendéglátás - Szálloda specializáció - Általános tevékenységek - Marketing - Karbantartás - Energiabiztosítás - Adminisztráció - Eszközpótlási terv - Pénzügyi terv. Ellenőrző kérdések A szerző minden fejezet utolsó bekezdése a 8. pontja ellenőrző kérdéseket tartalmaz. A kérdések a fejezet kiemelt témaköreit fogja össze. A mennyiben az olvasó a kérdésekre válaszokat tud megfogalmazni, akkor a könyv elérte egyik célját, nevezetesen a szállodavezetés és gazdálkodás megismertetését. Dr. Juhász László PhD. 8

9 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai A második kötet elején a gazdálkodás erőforrásait mutatja be a könyv. Kiemelve a két alapvető erőforrást, az élőmunkát és a holtmunkát, tárgyiasult munkát, amelyek egyben a szállodavezetés esszencia elméletének inputjai, a harmadik input minden szolgáltató szervezetnél a vendég. 1 Felvázolja a szerző a turisztikai vállalkozások eltérő erőforrás igényeit, kiemelve az utaztatás, a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás vállalkozásainak üzemeltetéséhez szükséges erőforrások összetételét a költséggazdálkodás elemeit. 1. ábra. Szállodagazdálkodás erőforrásai. Szerző szerkesztése Elfogadott tény, közhelyé vált, hogy a szállodák létesítése tőkeigényes és üzemeltetése élőmunka igényes. A fejezet kifejti a közhely mögött húzódó bizonyítékokat, az élőmunka igényt és a tőkeigényt indokolva. Ismertetésre kerül a költséggazdálkodás relevancia és prioritás elmélete valamint a válságmenedzsment lépései. A számviteli és szakmai eredmény-kimutatások, eredményszintek és a jövedelemteremtő képesség ismertetése zárja a fejezetet. Szállodagazdálkodás erőforrási szakasz fejezetei, 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény-kimutatás a szállodákban. 1 Holtmunka a tárgyiasult munka, a termelő erő a szolgáltatások létrehozásához használt munkaeszközök és munkatárgyak összessége. Dr. Juhász László PhD. 9

10 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye IV. 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban Cél, a turisztikai vállalkozások erőforrásigényeinek ismertetése. A szállodavezetés esszenciája szerint három input része van a szállodarendszernek eszközök, munkatársak és vendég. A mellékelt dia azt erősíti, hogy minden gazdálkodáshoz szükség van a következő két alaperőforrásra - holtmunka, anyagi tényezők, vagyon, termelési eszközök, eszközök, - szellemi tényezők, élőmunka, termelő erő, munkatársak, személyzet. 1. Dia. Szállodai erőforrások Szerző szerkesztése. A szállodagazdálkodás sem különíthető el más gazdálkodási tevékenységektől és szervezetektől. A szerző törekvése, hogy a szállodavezetés és gazdálkodás témaköreiben megfogalmazottak ne csak a szállodák gazdálkodásában legyenek hasznosíthatók, hanem a szolgáltatás menedzsment más gazdálkodási területein is. A vezetési és gazdálkodási összefüggések és elvek felhasználhatók a turizmusra jellemző szolgáltatások területén is a teljesség igénye nélkül az alábbi területeken, - szállodai szolgáltatás (kategorizált és specializálódott szállodák), - szálláshely szolgáltatás (panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshelyek, egyébszálláshelyek), - zártszálláshely szolgáltatás (korház, klub, kollégium), - szabadidős tevékenységek területén (parkok, fürdők), - látogatóközpontok (turisztikai, kereskedelmi, kulturális, üzemi). Dr. Juhász László PhD. 10

11 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 1. Erőforrások és jellemzőik A gazdálkodás fogalma és tevékenysége a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek esetében, hasonló elvárásokat és feladatokat jelent. Gazdálkodás a szolgáltatások előállításának megszervezése, a kitűzött célok elérése érdekében és ez igaz minden szálláshely szolgáltató létesítményben. Gazdálkodó a rendelkezésre álló javakat, erőforrásokat (eszköz, élőmunka) felhasználja, megszervezi a célkitűzések elérésének érdekében. A szolgáltatások előállítása, lebonyolítása is erőforrásokat igényel, akárcsak a termelés. Minden tevékenység, így a szálláshely szolgáltatás is előállítható a két alaperőforrás felhasználásával - élőmunka, - holtmunka. 2 Az erőforrás a fizikai vagy a képesség szintjén megjelenő lehetőség. A javak (resources) klasszikus értelemben a cél megvalósítását biztosító szellemi és anyagi tényezők, élő és holt (tárgyiasult) munka, human and material resources, (matter). Szellemi tényezők Minden szellemi az értelemmel illetve annak megjelenítésével kapcsolatos, az alkotó tudat, a gondolkodás és a cselekvés, amelyekkel tudatosság nélkül nem lehet szolgáltatást végezni, azaz szükségletet kielégíteni. A természet tárgyait a szükséglet kielégítésére alkalmassá tenni csak munkával lehet. Szükséglet kielégítésére irányuló, tudatos célszerű tevékenység a munka. A munka elvégzéséhez munkaeszközre és munkaerőre van szükség. Szellemi tényező a munkaerő. Élőmunka Az ember a tudása és a képessége felhasználásával képes a munkavégzésre, az eszközök használatára. Az élőmunka igényt a szállodatulajdonos vagy szállodavezetés által felvállalt tevékenységek határozzák meg. Az élőmunka igény biztosítása a munkaerő rendelkezésre állása. A munkaerő lehet alkalmazott vagy külső szervezet által biztosított. Az élőmunka erőforrás létszámból áll, amelynek a költsége. Az élőmunka-gazdálkodás területei a munkaügyi-, létszám-, személyi költség-gazdálkodás és humánpolitika. Munkabér a munkaerő piaci ára és a munkaerő újratermelésének költsége. A munkabér alapeleme egyszerű költségei a személyi alapbér, a pótlékok és az egyéb kifizetések összege. Anyagi tényezők Az anyaggal kapcsolatos tényezők, a tevékenységek elvégzését lehetővé tevő tárgyak. Anyagi eszközök közé tartozik a pénz, a termelési eszközök, a munkaeszközök és a munkatárgyak. Számviteli megközelítésben a befektetett és forgóeszközök. 2 Holtmunka, a tárgyiasult munka a termelési eszközökben és a fogyasztási cikkekben testet öltött emberi tevékenység, munka. Amikor új terméket állít elő a munkás, akkor a felhasznált munkatárgyakban megtestesült holt munkát és a használt munkaeszközben megtestesült holt munka egy részét (a konkrétmunkájával) átviszi az új termék értékébe, absztrakt munkájával pedig új értéket tesz hozzá. Az áru értékének tehát két alkotórésze van: a munkatárgyban, munkaeszközben tárgyiasult holt munkaértéke és a az élőmunka értéke. Dr. Juhász László PhD. 11

12 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye Vagyon A vagyon eredete közvetlenül, vagy közvetetten mindig pénz. A vagyon jogi értelmezésben a javakkal kapcsolatban megjeleníthető jogok. A vagyon olyan valakinek a tulajdonában lévő tartós dologi javak, valamint erre vonatkozó követelések értékbeli összege, amelyek értékesíthetők. A vagyon felhasználható hedonista életfilozófiai célok elérésére és felhasználható jövedelemszerzésre, ebben az esetben a vagyonból tőke lesz. Vagyon Magán és jogi személyek által birtokolt szellemi és anyagi javak és a velük kapcsolatos jogok (követelés, kötelezettség) összessége. Vállalkozások vagyona a mérleg eszközeinek és kötelezettségeinek különbözete, azaz a saját tőke. Tőke Az a vagyon, amit a tulajdonosa jövedelemszerzésre használ. Saját tőke Vagyon a vállalkozásban jegyzett illetve befizetett tőkévé válik. A sajáttőke értékét növeli az eredménytartalék, az eredményes vállalkozás éves mérlegszerinti eredményei áthelyezhető tartalékba, tulajdonosi közgyűlési vagy taggyűlési határozatokkal. Vagyongazdálkodás így lehet a sajáttőke felhasználásának tevékenysége vagy a sajáttőke kezelése. Szállodagazdálkodásban a befektetett eszközök és ezen belül is ingatlanportfoliók menedzselését szokás vagyongazdálkodásnak nevezni. Saját tőke részei a mérlegben, - a jegyzett tőke, - a tőketartalékok, - az eredménytartalék, - a lekötött tartalékok, - az értékelési tartalékok, - a mérleg szerinti eredmény. Jegyzett tőke az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok, a tagok, a befektetők a vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére véglegesen, időbeli korlátozás nélkül tagsági jog, tulajdonosi részesedés megszerzése, illetve növelése céljából. 3 A jegyzett tőkét könyv szerinti értéken kell értékelni. Eredménytartalék, az előző évek felhalmozott mérleg szerinti eredmény, mely a vállalkozási tevékenység eredményességétől függő saját tőkeváltozást mutatja (saját tőke növekedését és csökkenését egyaránt kifejezheti). 4 Mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel Dr. Juhász László PhD. 12

13 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. (Szt. 39 (2)). Vagyongazdálkodás, az eszközgazdálkodáson belül a tőkegazdálkodást foglalja magába, alapvetően csak vállalkozási kategória. Vagyonmérleg és vagyonleltár készítés csak a társaságok sajátja. Szállodai szinten vagyongazdálkodás és vagyonértékelés csak akkor lehet jelen, amikor tőkegazdálkodási döntést hoz a tulajdonos, amikor az üzletértékesítésre kerül vagy másik társasággal egyesül a vállalkozás. A évi számviteli tőrvény 139. paragrafusának idézése jól szemlélteti a vagyon és a vagyonértékelés gazdálkodási alkalmazásnak területeit. Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság (ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait. 5 Közvagyon az államháztartás alrendszereihez tartozó ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok. Közvagyon a közérdeket szolgálja. Például az önkormányzati vagyon fő elemei lehetnek a tulajdonába lévő, birtokba vehető dolgok, mint például ingatlanok. 6 Az önkormányzatok és az állam vagyongazdálkodást tőrvények szabályozzák. Ennek a vagyongazdálkodási fogalomnak a lényegét az önkormányzatok és az állam általában a vagyonértékesítést és bérbeadást tekintik csupán, a vagyon gyarapítása, megőrzése, megtérülése, állagmegóvása legfeljebb ezek költségvetési vonatkozásai miatt érdekes szempontok. 7 A rövid ismertetés lényege, hogy az önkormányzatok és az állam rendelkezik vagyonnal, ingatlanokkal. Egy szálloda nem rendelkezik ingatlannal, mert maga az ingatlan a szálloda. Egy lehetséges vagyonadó kivetése csak akkor érinti a szállodát, ha nem az alaptevékenységhez kapcsolódóan rendelkezik vagyontárggyal. 8 Addicionális erőforrások A vezetéstudomány különböző ágai és iskolái eltérő felfogással terjesztik ki az erőforrásokat. Az egyik irányzat határozottan állítja és bizonyítja, hogy az információ a vezetés elengedhetetlen erőforrása. Az állítás igaz, kérdés az, hogy önálló erőforrás az információ vagy sem. Vannak elméletek, amelyek az információt a harmadik erőforrásnak tekintik. Az információ tipikusan az anyag és szellem ötvözete. Léteznek további kiemelések. Általában a környezeti erőforrásokat felhasználók, a természeti erőforrásokat évi tőrvény a Számvitelről Amennyiben egy szállodáknak van egy hajója és ezt a használja a szolgáltatások lebonyolítására, akkor ez befektetett eszköz, de ha nem ilyen célra használja, akkor az vagyonként jelenik meg. Dr. Juhász László PhD. 13

14 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye emelik ki, a gazdaságszociológusok a társadalmat. A pénzügyi terület elemzői a pénzt emelik, ki mint erőforrást. Addicionális erőforrásként jelenhet meg például - az információ, - a pénz, - a természet, - az energia, - a társadalom, - az idő. A kiemelések sora tovább folytatható, a vállalkozás és vagy a vezetés és szervezéstudomány igénye szerint. Élőmunka és eszközök nélkül nem létezik termelés és vagy szolgáltatás, amely előállításához szükséges élőmunka és holtmunka megszervezése a gazdálkodás. Ezért tekinti a szerző a vezetés esszenciájának elméletében ezt a két tényezőt alap bemeneteknek a vendéggel együtt. Dr. Juhász László PhD. 14

15 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 2. Erőforrásigény a gazdálkodásban A nemzetgazdaság területén és a gazdálkodásában is relatíve jól elkülöníthetőek a szellemi és a termelőtevékenységek. Termelési tevékenységek általában anyagigényesek. Ezt úgy kell értelmezni, hogy az anyagiak, a termelő eszközök, a tőke részaránya nagyobb súllyal szerepel, mint a munkaerő részaránya. A nagy termelő üzemekre és erőművekre is ez jellemző. Nagyon sok munkafolyamat automatizálható a szellemi tényezőt rendre felváltja az automatizált termelés. A lehetőségek szerint, egyre kevesebb, de képzett szakember felügyeli üzemeket és termelési sorokat. A termelőtevékenység anyag és eszközigényes, mert nagyobb arányban van jelen a termelőeszköz, mint a termelőerő. Szolgáltatásban a szellemi tényezők kapnak prioritást. A szolgáltatás, az oktatás, gyógyítás és a kutatás területe is az ahol a szellemi tényező részaránya meghatározóbb, mint az anyagi tényezőkké. A nemzetgazdaság fejlődését biztosító innovációk és fejlesztések is szellemi tényező igényesek. Gondoljunk a tanácsadó cégekre, kutató intézetekre, korházakra és végül, de nem utolsó sorban a számítógépes programfejlesztő vállalkozásokra. Egyszerűen elfogadatható, hogy ezek a területek élőmunka igényesek. A szolgáltató tevékenység mindig élőmunka igényesebb, azaz nagyobb arányban van jelen a szellemi tényező, mint a termelőeszköz Erőforrások helyettesíthetősége A tudományok és az innováció fejlődésével a szellemi és anyagi erőforrásigény úgy a termelésben, mint a szolgáltatásban bizonyos szintig helyettesíthetőek. Termelés korai időszakában az egyszerű szerszámok mellett az emberi munkaerő játszott szerepet. A munkaeszközök fejlődésével az automatizálás olyan szintre emelkedett, hogy egyes területeken kevés, de komoly szakértelmet igénylő élőmunka veszi át a termelés irányítását. A termelési tevékenység munkafolyamatának ellátása pedig a robotok, automatizált gépek feladata. A gépkocsigyártástól egészen az élelmiszergyártásig minden terülten van helyettesíthetőségi lehetőség. Egyre inkább az automatizált gépsorok létrehozása és kezelése lesz a szellemi tényező szerepe és nem utolsósorban ezeknek a termelési soroknak a kiépítése, létrehozása. Az emberi tényező relatíve könnyen helyettesíthető a termelésben anyagi tényezőkkel. 9 Szolgáltatás területein is van bizonyos, de nem releváns helyettesíthetőségi lehetőség. A banki szolgáltatás területén az ATM automaták és az elektronikus bankszolgáltatás jól érzékeltetik ezt a folyamatot vagy a szállodákban a self check in kiosk. A különböző árucikkeket árusító automaták a parkolójegytől az italokig, mind bizonyítják a helyettesíthetőség elméletét. Ugyanakkor a szolgáltatás lényege a személyes jelenlét és ezért a közeljövőig, belátható időben belül a helyettesíthetőség rátája nem növelhető a 9 Egyszerű példa gondoljunk a medence porszívózásra, a behelyezett gép automatikusan végigjárja a medence alját. Dr. Juhász László PhD. 15

16 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye végtelenségig. Vannak, olyan Economic Hotelek, ahol a bankkártya behelyezésével megkapja a vendég a kulcskártyát és távozáskor a fürdőszoba automatikusan kitakarítja önmagát, fertőtlenítő zuhany megoldással. A nemzetgazdaság 20 ágából, három termelői és 17 szolgáltatási, beleértve a szálláshely szolgáltatást és vendéglátást. Turizmusban, az utaztatásban és a szálláshely szolgáltatásban a helyettesíthetőség kevésbé vagy nehezen oldható meg. A disztribúciós és a foglalási rendszerek kiváltanak bizonyos tevékenységeket, de még sokáig szükség lesz a személyes szolgáltatásra. A vendég elvárások kijelölik a fejlődési trendet, de a fejlődés üteme, jelenlegi ismereteink alapján nem ugorja át az evolúciós, szerves fejlődést és nem várható revolúció a személyes szolgáltatások területén. Szállodaiparban és vendéglátásban is vannak innovatív próbálkozások a munkaerő igény kiváltására, helyettesítésére termelési eszközökkel, de ezek inkább csak munkavégzés könnyítését vagy egyszerűsítését jelentő fejlesztések. A szakács személye, tevékenysége áthelyezhető egy központi konyhába ahol gyártják az ételeket és kiszállítják a felhasználó helyekre. Az éttermekben akkor is szükség van tálaló munkaerőre lehet, hogy alacsonyabb a személyi költsége, de a szellemi tényező, az élőmunka nem helyettesíthető teljes mértékben. A szállodai vendéglátásban a nyersanyag előkészítettség foka minél magasabb annál magasabb a beszerzési költsége, igaz kevesebb élőmunka igény és jelentkezik és nincs feldolgozási veszteség. Amennyiben az előkészítettsége alacsonyabb, úgy a beszerzési ára is alacsonyabb viszont a helyi élőmunka igény magasabb a befejező műveletekre és jelentős lehet a feldolgozási veszteség. A szállodai vendéglátás egyik gazdálkodási mutatója a Primary Cost, 10 amely egyesíti az anyag és élőmunka igényt a szolgáltatás ellátásakor. A vezető lehetősége, hogy a két tényező részarányát milyen mértékben használja ki. A szállodában már használják a ön bejelentkező rendszereket. Az automata rákérdez minden információra, amelyek a bejelentkezéskor szükségesek, a vendég kitölti a számítógépes konzolon a bejelentőt. Ez különösen alkalmas a foglalások egyszerűsítésre illetve foglalás megléte esetében. Ha minden adat egyezik, és a vendég elfogadja a feltételeket akkor a bankkártyája behelyezésével a számlát kiegyenlíti, és a gép kiadja a kulcskártyát. Érdekes módon csak nagyon nagy mega-szállodák több ezer szobás szállodákban és nagyon kicsi 11 EcoHotel -ek használják ezt a rendszert. A családi, önálló és szállodaláncokhoz tartozó szállodáknál is hatékony vezetői eszköz lehet a ki és bejelentkezések időtartamának csökkentésére, Self Check in konzolok elhelyezése a hallban. A portaszolgálat tevékenységének hatékonyságát növelheti, főleg az egyéni vendégek használnák, legyenek az üzleti vagy turista szegmens. A szállodai és éttermi szolgáltatások élőmunka igénye csak részben és nehezen helyettesíthető eszközökkel. A munkavégzés gyorsaságát és kényelmét növeli a gépesítés, de ki nem válthatja a közeljövőben. 10 A Primary Cost a szállodai vendéglátás elsődleges költsége a nyersanyag és élőmunka együttes összege. 11 Az európai franchise rendszerben az elterjedt budget szállodák elvárt szobaszáma szoba. Dr. Juhász László PhD. 16

17 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 3. Turizmusra jellemző erőforrások A turisztikai rendszer három alapszolgáltatást nyújtó vállalkozás létesítményeinek erőforrás igényét a jellegzetességét mutatja be a fejezet. 12 A szálláshely szolgáltatás, a vendéglátás és az utaztatási vállalkozások erőforrás igényei kerülnek ismertetésre. Nem foglalkozunk külön a személyi közlekedés, a kulturális valamint a sport és egyéb rendezvények szolgáltatásaival. A szakmai sajátosságok a nemzetgazdaság vállalkozásaira jellemző sajátosságokat tükrözik. A turisztikai alapszolgáltatások, mint minden szolgáltatás szellemi tényező igényes. A szolgáltatás szféra minden területe szellemi igényesebb, mint a termelésé. 2. Dia. Erőforrás arányok a turizmus vállalkozásaiban Szerző szerkesztése Utazási vállalkozások erőforrás igényének jellemzői Az utaztatási tevékenység (szervezés, ügynökség, idegenvezetés, turistainformáció, egyéb turisztikai szolgáltatások, szálláshely közvetítés) jellemzője a kimagaslóan magas szellemi tényező részaránya, az anyagi erőforrásokkal szemben. Amennyiben és ha a szerző megbecsüli a két erőforrás igényt, akkor szellemi és anyagi 90:10 aránypárral lehet érzékeltetni. Utazásszervező, aki a rendelkezésre álló árualapból programokat, utakat állít össze. Az ajánlatokat vagy maga értékesíti vagy átadja értékesítésre az utazásközvetítő ügynökségeknek, akik jutalék ellenében terítik a piacon és értékesítik az utasoknak a programokat. Idegenvezetés az országba érkező külföldi turistákat, valamint a belföldi 12 A szálláshely szolgáltatás (40%) és vendéglátás (27%) az I szektor (67%) részei. Az utaztatási szolgáltatások (6%) már nem tartoznak ebbe a szektorba. A turizmusba sorolt kulturális szolgáltatások szervezői és lebonyolítói (4%), a sport és egyéb rendezvények szervezői és lebonyolítói (13%) legalább részei lehetnének a turizmus szektornak. A személyközlekedés (11%) is hozzájárul a Turizmus Szatellit Számla rendszerbe. Dr. Juhász László PhD. 17

18 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye túrákon (országjáráson, kiránduláson, városnézésen, szakmai programokon) résztvevő magyar vendégekkel megismerteti az ország turisztikai, kulturális, történelmi, művészeti értékeit, nevezetességeit magyar, illetve idegen nyelven. Gondoskodik a csoport részére megrendelt szolgáltatások biztosításáról, valamint magyar csoportok külföldre kísérése során csoportkísérői teendőket lát el, valamint tolmácsol. 13 Egyéb turisztikai szoláltatások a szálláshelyfoglalások közvetítése. Ezeket a vállalkozásokat, akik az internet felhasználásával az ott kiépített foglalási rendszerük segítségével látják, el tevékenységüket nevezi a szakma Online Traval Agency OTA cégeknek. Mind a három terület önmagában igazolja a szellemi tényezők kiemelt, releváns és meghatározó szerepét. Szellemi tényező igény a tevékenység ellátáshoz szükséges - szakértelemben, - nyelvtudásban, - kötelezően előirt végzettségben is megjeleníthető. A képesség és végzettség együttes elvárása is növeli a szellemi igényt. Végül, de nem utolsósorban a három tevékenység közül ez az tevékenység, amelyikre kiemelkedően jellemző a szolgáltatás. A globálisutazó és vendégszokások fejlődési irányzatai részben kiváltják a szolgáltatás személyes jelenlétét. A világhálós disztribúcióval a kínálat globális lesz. Ennek ellenére az utazásszervezés tevékenysége fennmarad, csak nem katalógusban, hanem a honlapon jelenteti meg az utjait. Az utazásközvetítőkre a brókeri szolgáltatások lesznek a jellemzők. A megnevezés is adott ügynökség, a brókerek a teljes kínálatból speciális szakismeretével tudja ajánlani a legkedvezőbb testreszabott feltételeket, legyen az repülőjegy, szállás vagy utazási csomagfoglalása. Az utas internet foglal, de az iroda segítségével az szakértői útmutatásával. Tőkeigény, az utaztatási vállalkozások tevékenységeit lehet, bérelt üzlethelységben is végzi, az utazásszervezés bejegyzett székhelye akár a saját lakás is lehet. Az utaztatás tevékenysége nem igényel ingatlanbefektetést. Az utazásközvetítőnek kell rendelkeznie irodával, de az lehet bérelt. Befektet eszközök, területén az anyagi igény a helyiség berendezési tárgyai, a szükséges gépek (számítógép, telefon és fax) nem képeznek különösen nagyértéket más tevékenységek tőkeigényeihez képest. A tevékenység ellátáshoz szükséges, számítógépes rendszerek bérelhetők. A legnagyobb tétel a kaució biztosítása, de azt ki lehet váltani, például biztosítással. Utaztatás alapvetően szellemi tevékenység. A tevékenység lényege a személyes szolgáltatás, melyhez elengedhetetlen a szakértelem és a szakirányú végzettség. Az élőmunka igény kettős, egyfelől a szellemi tényező előállítási költsége magas. Ugyanakkor az üzemeltetés élőmunka igénye is nagyobb az átlagos tevékenységeknél. A szolgáltató iroda nyitva tartási ideje hosszabb. Jellemző lehet például a hétvégi munkavégzés, valamint a turistaszezonokban nyáron a kiemelt igénybevétel, hosszabb nyitva tartás és intenzív utas kapcsolat. 13 Dr. Juhász László PhD. 18

19 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 3.2. Vendéglátás erőforrás igényének jellemzői A vendéglátás szolgáltatás már eltér az utaztatás tevékenységétől, mert az elvárt, meglévő és elengedhetetlen személyes szolgáltatás mellett megjelenik a beszerzés és termelés, mint tevékenység és ez termelőeszközöket igényel. Ezáltal a kibővült termelés és szolgáltatás tovább növeli a szellemi és eszköz igény együttes részarányát is. Szellemi tényező, a vendéglátásban is dominál a személyes szolgáltatás, melyhez szintén elengedhetetlen a szakértelem és a szakirányú végzettség. 14 Ugyanakkor megfigyelhető az a fejlődési irányzat, amely a szellemi igényt helyettesíteni próbálja. A gépesítés és automatizálás részben kiválthatja egyes típusoknál a szakértelmet. Ez különösen igaz a gyorséttermi hálózatokra, amelyek a büfé jellegű önkiszolgálással csökkentették az élőmunka igényt. A termelés, a beszerzés és a szolgáltatás hármas tevékenysége növeli az élőmunka igényt. A munkaerőigény egyfelől a szellemi tényezőt jelenti, másfelől a nyitva tartás miatti idő miatti élőmunka igényt is. A szállodai vendéglátás üzleteinek nyitva tartása és ezzel munkaidő igény magas, átlagosan napi 16 óra. Ez pedig kétszerese az általános munkaidőnek. A vendéglátásban az éttermek déltől késő estig (12 óra) vagy csak este (5 óra) vannak nyitva, ilyenkor csökken az élőmunka igény. Tőkeigény, is magasabb a vendéglátás szolgáltatásban, mint utaztatásban. Az eszközigénye már jelentősebb, mert a termelési és szolgáltatási funkció együttesen nagyobb értékű forrásokat igényel. A vendéglátás üzletének nagyobb az alapterülete, nagyobb üzletet igényel, mint utaztatás. Ingatlan tulajdonjoga azonban gyakran kiváltható, ha például a tevékenységét bérelt üzlethelyiségben végzi a vállalkozás. A bérlés viszont növeli a vállalkozás általános kockázatát, a magasabb állandó költség miatt. Vendéglátóhely is rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel egy utaztatási vállalkozás is rendelkezett. Iroda berendezés, telefon, telefax és számítógép. Ugyanakkor az üzlet nagysága legalább ötször nagyobb, mint egy átlagos utazási irodáé. A nagyobb alapterületen az étterem, a konyha, a raktárak és egyéb kötelező helyiségek vannak elhelyezve. Az étterem berendezése bútorok, eszközök és fogyóeszközök tekintetében eléri székenként a kétszázezer forintot. A konyha felszerelése további legalább ötven millió forint. Egy átlagos 150 fős étterem bekerülési költsége eléri a millió forintot. Az utazási iroda berendezése és felszerelése 1 3 millió forint. Ebből is látszik, hogy a vendéglátás eszközigényes. Vendéglátás, amennyiben a részaránypárt felállítjuk akkor személyi és anyagi 60:40 aránypárral lehet érzékeltetni. Az átlagos aránypár mindig adott, hiszen a vendéglátóhely nagyságától, tulajdonformájától, felszereltségétől függően eltérő lehet, de akkor a szellemi tényező is eltérő. Egy egyszemélyes lángossütő és egy 150 férőhelyes Fine Dining étteremnek eltér a tőkeigénye és élőmunka igénye, de arányaiban nem változik az összetétel. Az utaztatás és vendéglátás után a harmadik vállalkozás a szálláshely szolgáltatás kerül bemutatásra. 14 Cukrászati, hideg és meleg konyhai termékek előállítása, készítése szakács illetve cukrász szakmunkás bizonyítványképesítéshez kötött a teljes nyitva tartás illetve üzemelési idő alatt. 5/1990. (IV.5.) KeM rendelet. Dr. Juhász László PhD. 19

20 IV.16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 4. Szállodák erőforrásai A dia szemlélteti a két alaperőforrás kiemelt jellemzőit. A szellemi és anyagi tényezők aránya a két halmaz közel azonos. Viszont az azonosság azt jelenti, hogy mindkét tényező kiemelten magas igényű. A szálláshely szolgáltatás és ezen a belül különösen a szálloda élőmunka és tőkeigényes. 3. Dia. Szállodai erőforrások szakmai jellemzői Szerző szerkesztése Eszközigényesség Szállodák jövedelemteremtő képességének legfőbb tényezője a helyszín és ez relevánsan befolyásolja az tőkeigényt. Az eszközigényesség kiemelt okai - telek kiemelt helyszínen, - szállodaépület megjelenés, - gépészet modern technológiák alkalmazása, - berendezés kategória, egyediség, tematika és színvonal, - specializáció, felszereltség, színvonal és modern technológia. Telek kiemelt helyszínen A tőkeigényt elsősorban a szállodaingatlan generálja a telek és az épület. 15 A szállodákat lehetőleg és mindig kiemelt helyszíneken építik meg. A város, a település vagy a desztináció legjobb helyén és lehetőleg a legjobb fekvésű telkein épülnek általában a szállodák. Ez igaz vidéken, gyógyhelyeken és városokban. A városokban különösen nehéz megfelelő telket találni, a foghíj telkek száma is egyre kevesebb. A szállodai beruházásoknak a lakó vagy irodaépületek átalakítása marad lehetőségnek és ez is növeli a tőkeigényt. 15 A szállodák és szállodavállalatok befektetett és forgóseszköz aránya 90:10%. Dr. Juhász László PhD. 20

Szállodavezetés I Szállodaüzemeltetés alapjai II Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban III Bevétel-gazdálkodás a szállodákban

Szállodavezetés I Szállodaüzemeltetés alapjai II Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban III Bevétel-gazdálkodás a szállodákban Szállodaüzemeltetés 1 Szállodavezetés I Szállodaüzemeltetés alapjai II Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban III Bevétel-gazdálkodás a szállodákban Szállodagazdálkodás IV Erőforrások a turizmusban

Részletesebben

Enneagram karakterek emberi kapcsolatok

Enneagram karakterek emberi kapcsolatok Enneagram karakterek emberi kapcsolatok 1 Maximalista igazam van Gondoskodó - segítek Menő sikeres vagyok Melankolikus más vagyok Megfigyelő - átlátom Kétkedő kétségeim vannak Ötletzsák boldog vagyok Főnök

Részletesebben

Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban

Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban Szállodavezetés és gazdálkodás I - II 1 I II III Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban IV Erőforrások a turizmusban V Eredménygazdálkodás

Részletesebben

http://www.hotel2022.hu/hotel_2022_media/files/credo-dr.-juhasz-laszlo-phd-hotel-2022.pdf 1 Hotel 2022 - Dr. Juhász László PhD Hotel Expert Credo Szállodaüzemeltetési ismeretek kiterjesztése minél többen

Részletesebben

2013.08.19. 4.15. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet. 2. Turizmus belső környezete Szálloda és Turizmus

2013.08.19. 4.15. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet. 2. Turizmus belső környezete Szálloda és Turizmus Szállodavezetés és gazdálkodás I. Szállodák e 1 4.15. Szállodák gazdálkodási e Környezet 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és Külső Gazdasági 2. Turizmus belső e Szálloda és Turizmus 3. Gazdálkodó

Részletesebben

Szállodaingatlanok. 16 m Ft / szoba m Ft / szoba m Ft / szoba m Ft / szoba m Ft / szoba 16 9 m Ft / szoba 12

Szállodaingatlanok. 16 m Ft / szoba m Ft / szoba m Ft / szoba m Ft / szoba m Ft / szoba 16 9 m Ft / szoba 12 Szállodaingatlanok 1 16 m Ft / szoba 107 17 m Ft / szoba 215 11 m Ft / szoba 135 20 m Ft / szoba 185 8 m Ft / szoba 16 9 m Ft / szoba 12 VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 2 Speciális, mert alapvetően

Részletesebben

Szállodavezetés és gazdálkodás I II. Első kötet. I. Szállodaüzemeltetés alapjai. II. Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban

Szállodavezetés és gazdálkodás I II. Első kötet. I. Szállodaüzemeltetés alapjai. II. Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Szállodavezetés és gazdálkodás I II Első kötet I. Szállodaüzemeltetés alapjai II. Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban III. Bevételgazdálkodás a szállodákban Második kötet IV. Szállodagazdálkodás

Részletesebben

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 25. Szállodák eredménygazdálkodása 1 1. Eredménygazdálkodás elmélete 2. Eredménygazdálkodás 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 4. Költséggazdálkodás prioritása 5. Szakmai számítások 6. Inspiráció 7.

Részletesebben

2013.10.15. 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés. 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás

2013.10.15. 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés. 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés 1 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szervezetek gazdálkodási céljai Szállodák céljai 3. Tervezés és tervek Tervezés 4. Szállodai megvalósíthatósági

Részletesebben

Szobatakarításának lépései Átlagos ciklusidő 23,4 perc 30 darabból álló minta alapján

Szobatakarításának lépései Átlagos ciklusidő 23,4 perc 30 darabból álló minta alapján Szobatakarításának lépései Átlagos ciklusidő 23,4 perc 30 darabból álló minta alapján 6,4 2,1 4,3 1,6 4,3 6,2 1,2 Ágynemű lehúzása Ágyazás Fürdőszoba kitakarítása Portörlés Minibár ellenőrzése Porszívózás

Részletesebben

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management Master of Arts International Hotel management Strategy Management Stratégiai tervezés Stratégiai tervezésen a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük. A stratégiai tervezés

Részletesebben

Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés Dr. Juhász László PhD BGF KVIFK Turizmus Tanszék

Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés Dr. Juhász László PhD BGF KVIFK Turizmus Tanszék 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés 1 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szervezetek gazdálkodási céljai Szállodák céljai 3. Tervezés és tervek Tervezés 4. Szállodai megvalósíthatósági

Részletesebben

Szállodák építészeti érdekességei

Szállodák építészeti érdekességei Szállodák építészeti érdekességei A legtöbb bioterméket kínáló szálloda Nimród Bioszálloda, Karcag A legnagyobb nádfedeles szálloda Nyerges Szálloda, Monor Budapest legegyedibb formájú szállodája, hajóforma

Részletesebben

5. Szállodai beruházások napjainkban

5. Szállodai beruházások napjainkban 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció 2. Fejlesztések területei 3. Beruházások típusai 4. Megtérülési számítások 5. Szállodai beruházások napjainkban 6. Inspiráció

Részletesebben

15. Szállodák bevétel-gazdálkodásának elmélete. 1. Marketing terv és bevételtervezés Bevétel elmélete

15. Szállodák bevétel-gazdálkodásának elmélete. 1. Marketing terv és bevételtervezés Bevétel elmélete 15. Szállodák bevétel-gazdálkodásának elmélete 1 1. Marketing terv és bevételtervezés Bevétel elmélete 2. Bevételének növelési lehetőségei Bevétel növelése 3. Szálláshelyek piacvesztésének okai Keresletcsökkenés

Részletesebben

6.25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései

6.25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 6.25. Szállodák eredménygazdálkodása 1 1. Eredménygazdálkodás elmélete 2. Eredménygazdálkodás 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 4. Költséggazdálkodás prioritása 5. Szakmai számítások 6. Inspiráció

Részletesebben

17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrás. 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete. 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás

17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrás. 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete. 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás 17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrás 1 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv 3. Szállodai létszám sajátosságai 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás

Részletesebben

Jogi szabályozás és Hotelstars EU hatása élőmunka igényre

Jogi szabályozás és Hotelstars EU hatása élőmunka igényre Jogi szabályozás és Hotelstars EU hatása élőmunka igényre Recepció 183 Recepciós szolgálat, elérhető telefonon a szállodából, illetve kívülről 1 184 A recepción napi 14 órán át személyzet áll rendelkezése.

Részletesebben

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 3. Kontroling a gyakorlatban Üzemeltetési kontroling

Részletesebben

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 4. Kontrolling a speciális területei Kontroling

Részletesebben

VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests 1. Vagyon fogalma, tőke és eszköz összetétele Vagyon

VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests  1. Vagyon fogalma, tőke és eszköz összetétele Vagyon VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. Marketing and Revenue Management Functional Strategy

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. Marketing and Revenue Management Functional Strategy Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies Management Marketing and Revenue Management Functional Strategy Startegy Misszió jövőkép stratégiai stratégia az elérés útja Stratégia

Részletesebben

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 1 6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 3. Szállodai vendéglátás költségei F&B Costs

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation 18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses 1 1. Személyi költségek Personal Costs 2. Munkabér Wage 3. Motivációs rendszerek Motivation 4. Személyzet kiváltási lehetőségei External labor cost

Részletesebben

Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai. Szállodavezetés és gazdálkodás I II. Első kötet első félév. I. Szállodaüzemeltetés alapjai

Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai. Szállodavezetés és gazdálkodás I II. Első kötet első félév. I. Szállodaüzemeltetés alapjai Szállodavezetés és gazdálkodás I II Első kötet első félév I. Szállodaüzemeltetés alapjai II. Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 1 Második kötet második

Részletesebben

Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás

Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B 1 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 3. Szállodai vendéglátás árbevételi terve Vendéglátás bevétel 4. Szállodai

Részletesebben

27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban. 30. Minőségbiztosítás és biztonság-védelem a szállodákban

27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban. 30. Minőségbiztosítás és biztonság-védelem a szállodákban VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 1 Speciális, mert a alapvetően a szállodavállalatok központjainak és vagy a tulajdonosoknak a döntései meghatározók 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27.

Részletesebben

24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments. 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales

24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments. 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales 24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás 1 1. Általános tevékenységek Support departments 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales 3. Igazgatási részleg gazdálkodása Administration 4.

Részletesebben

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely

Részletesebben

29. Kontroling gyakorlata a szállodában

29. Kontroling gyakorlata a szállodában 29. Kontroling gyakorlata a szállodában 1 1. Kontroling elmélet 2. Szállodai kontroling elmélete 3. Kontroling a gyakorlatban 4. Kontrolling a speciális területei 5. Kontrolling speciális területeken 6.

Részletesebben

2. Szállás tevékenység személyi költségei. 3. Szállás közvetlen anyagi költségei. 7. Virtuális szálloda témaköre Lodging Budget

2. Szállás tevékenység személyi költségei. 3. Szállás közvetlen anyagi költségei. 7. Virtuális szálloda témaköre Lodging Budget 21. Szállástevékenység gazdálkodása 1 1. Szobakiadás tevékenysége 2. Szállás tevékenység személyi költségei 3. Szállás közvetlen anyagi költségei 4. Szobakiadás jövedelmezősége 5. Szállásgazdálkodás mutatószámai

Részletesebben

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás 1 2.7. Piaci gazdálkodás tevékenységei a szálláshely szolgáltatásban Piaci gazdálkodás 1. Marketingterv célja Piaci célok 2. Marketingterv felépítése Marketingterv 3. Szálláshelyek értékesítése Értékesítés

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése

Részletesebben

Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments

Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments 6.23. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás 1 1. Általános tevékenységek Support departments 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales 3. Igazgatási részleg gazdálkodása Administration

Részletesebben

1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény. 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv. 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám

1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény. 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv. 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrásterv 1 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 4. Szállodák

Részletesebben

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management Master of Arts International Hotel management Strategy Management en a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük. A stratégiai tervezés során a szervezet hosszú távú céljaihoz

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

Teacher only opens the door!

Teacher only opens the door! Amit kérnek (What they ask ) Teacher only opens the door! 1 Amit mondanak.. What they say. Kommunikáció (Communications) Vendégközpontúság (guest orientation) Csapatmunka (team work) Interperszonális készségek

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények

7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek 1 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 3. Szállodák Szálloda 4. Szállodák szakmai csoportjai Szakmai csoportok

Részletesebben

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate 9. Szállodák árai Szállodai szobaárak 1 Forgalom - Bevétel 1. Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Szállodák személyi ráfordításai

Szállodák személyi ráfordításai Szállodák személyi ráfordításai 1 Személyi ráfordítások 1. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő 5. Személyi ráfordítás mutatószámai

Részletesebben

Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás

Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 11. Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége 1 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 2. Épített és kiadható szobák Kapacitás - kínálat 3. Vendég motiváció és szegmentáció

Részletesebben

Teacher only opens the door! Key Attributes of Top Talent (Tehetségek jellegzetes tulajdonságai)

Teacher only opens the door! Key Attributes of Top Talent (Tehetségek jellegzetes tulajdonságai) Teacher only opens the door! Key Attributes of Top Talent (Tehetségek jellegzetes tulajdonságai) 1 Competence (hozzáértés) Attitude (hozzáállás) Mindset (hozzáadás) (gondolkodás mód) 2016.01.31. 9:40:48

Részletesebben

Szállodai - tematizáció

Szállodai - tematizáció Szállodai - tematizáció https://www.google.hu/maps/place/the+venetian/@ 2016.05.30. 14:10 30. Minőségbiztosítás a szállodákban 2 1. Minőség elméleti megfogalmazása 2. Vendégelvárások 3. Minőségbiztosítás

Részletesebben

Szállodaüzemeltetés piaci-gazdálkodása Koncepcióalkotás Misszió, Szlogen Jövőkép Stratégiai célok. Marketingterv Értékesítés Disztribúció, Foglalás

Szállodaüzemeltetés piaci-gazdálkodása Koncepcióalkotás Misszió, Szlogen Jövőkép Stratégiai célok. Marketingterv Értékesítés Disztribúció, Foglalás Szállodaüzemeltetés piaci-gazdálkodása Koncepcióalkotás Misszió, Szlogen Jövőkép Stratégiai célok Predesztináció - Reflexivitás Integráció Esszencia Specializáció - Tematizáció 1 Üzemeltetési forgatókönyv

Részletesebben

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek 1 1.Költség meghatározása Költség fogalma 2. Csoportosítás Költségek csoportjai 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 4. Költségszintek Költségszint

Részletesebben

Szállodák költségelmélete. 1.Költség, ráfordítás, kiadás. 2. Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere. 4.

Szállodák költségelmélete. 1.Költség, ráfordítás, kiadás. 2. Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere. 4. Szállodák költségelmélete 1 1.Költség, ráfordítás, kiadás 2. Költségek csoportjai 3. Költségek szakmai rendszere 4. Költségszintek 5. Költséggazdálkodás 1. Meghatározások 1.Költség Költségcsökkentés helyett

Részletesebben

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek 1 1.Költség meghatározása Költség fogalma 2. Csoportosítás Költségek csoportjai 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 4. Költségszintek Költségszint

Részletesebben

7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests... 2

7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests... 2 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests... 2 1. Vagyon fogalma és összetétele Vagyon... 2 1.1.Vagyon, tıke és eszköz... 2 1.2. Eszközgazdálkodás... 2 1.3. Turisztikai erıforrások szakmai sajátosságai...

Részletesebben

Szállodai vendéglátás bevételgazdálkodása Hotel F&B 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás

Szállodai vendéglátás bevételgazdálkodása Hotel F&B 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 1 3.9. Szállodai vendéglátás bevételgazdálkodása Hotel F&B 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 3. Szállodai vendéglátás árbevételi terve Vendéglátás bevétel 4. Szállodai

Részletesebben

2013.10.16. 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények

2013.10.16. 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek 1 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 3. Szállodák Szálloda 4. Szállodák szakmai csoportjai Szakmai csoportok

Részletesebben

Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás

Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 1 3.8. Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 2. Épített és kiadható szobák Kapacitás - kínálat 3. Vendég motiváció és szegmentáció

Részletesebben

Piac elemei juhasz-laszlo-phd-2016.pdf

Piac elemei  juhasz-laszlo-phd-2016.pdf The Origin of Species 1859 Charles Darwin modern evolúciós elmélet alapja a fejlődését a versengés vitte előre 1 Az új tanulmány szerint nagy evolúciós ugrások akkor történnek, mikor az állatok új, még

Részletesebben

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Management Második kötet IV. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2010, 2015 Második kiadás 1

Részletesebben

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 25. Szállodák eredménygazdálkodása 1 1. Eredménygazdálkodás elmélete 2. Eredménygazdálkodás 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 4. Költséggazdálkodás prioritása 5. Szakmai számítások 6. Gyakorlati foglalkozás

Részletesebben

2012.10.14. 2. Specializáció személyi költségei. 5. Specializáció mutatószámai

2012.10.14. 2. Specializáció személyi költségei. 5. Specializáció mutatószámai 6.22. Specializáció költségei Specialization Cost 1. Specializálódott tevékenységek Szolgáltatás kapacitások 2. Specializáció személyi költségei Élımunka igény 3. Közvetlen anyagi költségei Anyagi költségek

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség 18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. Munkabér Bérköltség. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség 18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső

Részletesebben

Legyen jövőképünk (társadalmi, családi, gazdasági) Jövőkép és célok segítik az életet

Legyen jövőképünk (társadalmi, családi, gazdasági) Jövőkép és célok segítik az életet www.hotel2022.hu Hotel 2022 - Dr. Juhász László PhD Hotel Expert Credo Misszió szállodaüzemeltetési ismeretek kiterjesztése Minél többen csinálják szakértelemmel, annál több élmény többeknek 1 Legyen jövőképünk

Részletesebben

1. Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségei. 4. Szállodai vendéglátás vezetői döntései

1. Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségei. 4. Szállodai vendéglátás vezetői döntései 22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation 1 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségei 3. Szállodai vendéglátás költségei 4. Szállodai vendéglátás vezetői döntései

Részletesebben

7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények

7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek 1 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 3. Szállodák Szálloda 4. Szállodák szakmai csoportjai Szakmai csoportok

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

TOP márkák kialakulási időpontjai Radisson 1909, Hilton 1919, Choice Holiday Inn 1952, Ramada 1954, Marriott, Hyatt 1957

TOP márkák kialakulási időpontjai Radisson 1909, Hilton 1919, Choice Holiday Inn 1952, Ramada 1954, Marriott, Hyatt 1957 TOP márkák kialakulási időpontjai 1900- Radisson 1909, Hilton 1919, Choice 1939 1939 1 1946 Best Western1946, IHG 1946 1950 Holiday Inn 1952, Ramada 1954, Marriott, Hyatt 1957 1960 Four Season 1961, Accor

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

23. Specializáció költségei Specialization Cost. 2. Specializáció személyi költségei Specialization staffing

23. Specializáció költségei Specialization Cost. 2. Specializáció személyi költségei Specialization staffing 23. Specializáció költségei Specialization Cost 1.Specializálódott tevékenységek Specialization capacity 2. Specializáció személyi költségei Specialization staffing 3. Közvetlen anyagi költségei Material

Részletesebben

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog 1 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 2. Szállodaipar döntés hozó szereplői Szállodaipar szereplői 3. Szállodák tulajdon és használati

Részletesebben

VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests 1. Vagyon fogalma, tőke és eszköz összetétele Vagyon

VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests 1. Vagyon fogalma, tőke és eszköz összetétele Vagyon VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a

Részletesebben

5.17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrásterv 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény

5.17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrásterv 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény 5.17. Élőmunka igény a szállodákban 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény 2. Élőmunka 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás 5.

Részletesebben

Revenue Management diagram HU and International. Best day to book 90 days before

Revenue Management diagram HU and International. Best day to book 90 days before Revenue Management diagram HU and International E C K P Z N No A M 2014 oct 34 026 27 406 44 650 45 882 0 32 810 0 36 604 44 705 2014 nov 18 322 20 508 33 257 30 485 0 39 728 0 24 342 27 800 2014 dec 18

Részletesebben

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel .19. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1.Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation. 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features

22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation. 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation 1 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségei F&B Payroll 3. Szállodai vendéglátás költségei F&B Costs 4.

Részletesebben

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33.

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33. statisztikai számjel cégjegyzék szám Szegedi Sport és Fürdők Kft. 2011. december 31. BESZÁMOLÓ Keltezés: Szeged, 2012.június 08. vállalkozás vezetője (képviselője) PH. MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

Részletesebben

20. Szállodák eredmény kimutatása. 1. Eredmény kimutatás célja Aim of P&L Report. 2. Számviteli eredmény kimutatás Accounting Statement

20. Szállodák eredmény kimutatása. 1. Eredmény kimutatás célja Aim of P&L Report. 2. Számviteli eredmény kimutatás Accounting Statement 20. Szállodák eredmény kimutatása P&L Statement 1 1. Eredmény kimutatás célja Aim of P&L Report 2. Számviteli eredmény kimutatás Accounting Statement 3. Eredmény kimutatások szerkezete Structure of P&L

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

Teacher only opens the door!

Teacher only opens the door! Amit kérnek (What they ask ) Kommunikáció (Communications) Vendégközpontúság (guest orientation) Csapatmunka (team work) Teacher only opens the door! Amit mondanak.. What they say. Hat alapkompetencia

Részletesebben

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6.

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6. 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség 2. Vendégelvárások Vendégigények 3. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıségbiztosítás 4. Minıség a jövı

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog 1 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 2. Szállodaipar döntés hozó szereplői Szállodaipar szereplői 3. Szállodák tulajdon és használati

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31

Részletesebben

Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. SWOT analysis & evaluation. How and for what to use SWOT

Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. SWOT analysis & evaluation. How and for what to use SWOT Master of Arts 1 International Hotel Management and Hotel Companies Management SWOT analysis & evaluation How and for what to use SWOT 1 Stratégiai térképkészítés 2 Stratégiai térkép Kik a vállalat legfontosabb

Részletesebben

Vezetés számokkal Gyógy wellness szállodák. Gyógy és Wellness Szállodák gazdaságossága mérésének gyakorlata a Danubiusnál

Vezetés számokkal Gyógy wellness szállodák. Gyógy és Wellness Szállodák gazdaságossága mérésének gyakorlata a Danubiusnál Vezetés számokkal Gyógy wellness szállodák Gyógy és Wellness Szállodák gazdaságossága mérésének gyakorlata a Danubiusnál Eltérő gyakorlat alkalmazásának okai Eltérő termék Kiegészítő szolgáltatás, vagy

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

Részletesebben

Teacher only opens the door! Amit kérnek (What they ask ) Amit mondanak.. What they say. Kommunikáció Communications. Kommunikáció (Communications)

Teacher only opens the door! Amit kérnek (What they ask ) Amit mondanak.. What they say. Kommunikáció Communications. Kommunikáció (Communications) Amit mondanak.. What they say. Teacher only opens the door! Amit kérnek (What they ask ) 1 Kommunikáció Communications Meggyőzés Convince Problémamegoldás Problem Solving Konfliktuskezelés Conflict Managing

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 1. A

TANTÁRGYI PROGRAM 1. A TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy neve (csoportja): Szállásadás AV_TND117 (nappali), AV_TLD117 (lev.) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Hevessy Gábor, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány)

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Vendéglátás albérletben, avagy amiért hiszünk az F&B Outsourcing-jában. Nagy Gábor alapító tulajdonos, Eventrend Holding

Vendéglátás albérletben, avagy amiért hiszünk az F&B Outsourcing-jában. Nagy Gábor alapító tulajdonos, Eventrend Holding Vendéglátás albérletben, avagy amiért hiszünk az F&B Outsourcing-jában Nagy Gábor alapító tulajdonos, Eventrend Holding Amiben hiszünk: A hosszú távon sikeres vállalkozáshoz 3 érdekelt félnek kell megvalósuljanak

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Éves beszámoló. EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság üzleti évről

Éves beszámoló. EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság üzleti évről 0 1-1 4-0 0 0 3 0 8 EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság a vállalkozás megnevezése 1134 Budapest,Váci út. 37. Tel.: 06/1-477-3100 a vállalkozás címe, telefonszáma Éves beszámoló 2005.01.01-2005.12.31.

Részletesebben

12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? Why F&B. 2. Szállodai vendéglátás Hotel F&B

12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? Why F&B. 2. Szállodai vendéglátás Hotel F&B 12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B 1 1. Miért vendéglátás? Why F&B 2. Szállodai vendéglátás Hotel F&B 3. Szállodai vendéglátás árbevételi terve F&B Turnover 4. Szállodai vendéglátás

Részletesebben

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 1 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

Részletesebben

28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance

28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 1 1. Pénzgazdálkodás ágai 2. Pénzügyi eredmény elemei 3. Önfinanszírozás 4. Likviditás vezetői döntései 5. Vezetői számvitel 6. Inspiráció 7. Virtuális szálloda

Részletesebben