1. Hittan Magyar nyelv és Irodalom Szövegértés szövegalkotás kompetenciaterület a programba bevont tanulócsoportokban...

Átírás

1

2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Hittan Magyar nyelv és Irodalom Szövegértés szövegalkotás kompetenciaterület a programba bevont tanulócsoportokban A kompetenciaterület általános fejlesztési céljai és feladatai A kompetenciaterület részletes fejlesztési programja Matematika Környezetismeret Ének-Zene Rajz Technika és Életvitel Testnevelés Angol nyelv Német nyelv Informatika

4 1. Hittan 1-4. osztály A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Célok, feladatok, fejlesztési követelmények: Osztály: Heti óraszám: Évi óraszám: A tantárgyblokk átfogó célkitűzéseit az Általános Katekétikai Direktórium (Budapest, SZIT) alapján terveztük meg, amely határozottan mutatja a hitoktatók feladatát. A Direktórium a következő gondolatokat hangsúlyozza: "A keresztény életet minden életkorban és minden történelmi helyzetben Isten Igéjével világítsák meg" (D 20). Mivel "a hitoktatás feladata, hogy segítse az embereket megvalósítani... az Istennel való közösséget, a keresztény örömhírt úgy kell előadnia, hogy nyilvánvalóvá váljék: általa kerül biztonságba az emberi élet legnagyobb értéke" (D 23). "Ezért a hitoktatásnak ápolnia kell és meg kell világítania az istenszeretet növekedését... és ennek az erénynek a megnyilvánulásait" (D 23). Tehát "nem elegendő, ha a hitoktatás csupán felébreszt valamilyen - jóllehet igaz - vallásos tapasztalatot: oda kell eljuttatnia az embert, hogy lassanként felfogja az isteni igazság teljességét" (D 24). Az évi anyag összeállításában nem feledkeztünk meg arról, hogy "Krisztus vezeti el az embert az Atyához azzal, hogy elküldi a Szentlelket Isten népéhez." Ezért tanításunkban mindig Krisztus áll a középpontban, hiszen "az Egyház alapja Őbenne van" és "Őbenne nyeri el minden a megújulását". Krisztus által jutunk el az Atyához. De ez az "Atyához vezető út a Szentlélekben nyílik meg" (D 41). Részleges célkitűzéseinket annak a zsinati tanításnak szellemében fogalmaztuk meg, amely hangsúlyozza, hogy összefüggéseket kell látnunk Isten és Krisztus misztériuma, valamint az emberi lét és az ember végső célja között, és eközben egyáltalában nem kell lekicsinyelnie azokat a földi célokat, amelyeket egy-egy ember vagy közösség közvetlenül el akar érni Istentől kapott hivatása szerint. A rendszeresség és folyamatosság didaktikai alapelvét követve és az életkori sajátosságokhoz igazodva - egy-egy fejlődési szakasz követelményének megfelelően - kisebb ciklusokban építkeztünk. A kisiskolás kor érzelmi-értelmi-akarati jellemzőit figyelembe véve a vallási ismereteket csupán alapozzuk és megindítjuk a gyermeket a keresztény életgyakorlatban. Az oktatásban a gyermekek közvetlen környezetükben (család, rokonok, emberek, osztály és templomközösség) szerzett tapasztalataira és a "Világlátó" tantárgy ismereteire építünk. A személyiségfejlődés következő szakaszában - figyelembe véve a közösségi élet felé fordulás, a szociális érzés, és a tettrekészség tényezőinek megjelenését - a keresztény életgyakorlattal kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek ismeretkörét bővítjük és mélyítjük. Figyelembe vesszük, hogy ezek a gyermekek már képesek akarati életükben a jó és rossz differenciáltabb szemléletére és ennek alapján gyakorlatuk formálására. Nevelésükben az önnevelés és a lelkiismeret-formálás feladatának fontosságát is hangsúlyozzuk. 1

5 A serdülők és serdültek korcsoportjának adottságait figyelembe véve e korosztály tagjainak korábbi ismereteit hatékonyan bővítjük, és hangsúlyozzuk az ifjúkorban tudatosan vállalt katolikus életszemlélet és gyakorlat fontosságát. A tanterv követelményrendszere az elmélet és a keresztény élet összhangjának fontosságát hangsúlyozza. A tanulóktól elvárjuk, hogy minden életszakaszban - az életszakasz sajátosságainak megfelelően - szavakban és cselekedetekben tegyenek tanúságot Krisztus mellett. A tanterv megvalósításhoz módszertani szempontból az Általános Direktórium útmutatásait ajánljuk segítségül: A legfontosabb módszertani alapelv: "A jó emberi és keresztény kvalitások sokkal termékenyebbé teszik a katekézist, mint bármelyik módszer" (D 71). A hitoktatónak "mindig az írott vagy hagyományozott kinyilatkoztatást és az egyházi tanítást kell szem előtt tartania. Ezen kívül, bármelyik részletről is legyen szó, a katekétának pontosan kell tudnia, hogy az éppen tárgyalt anyagnak, hogyan áll középpontjában Krisztus misztériuma; hogyan tanít ebben a részletkérdésben az egyház,... hogyan ünnepli ezt a liturgiában, és hogyan valósítja meg hívei életének gyakorlatában" (D 45). A "katekézis anyaga egészének Szentháromság - központúnak kell lennie" (D 41). A katekézis történhet deduktív és induktív módszerrel: vagy az isteni világból indul ki, és eljut az emberig; vagy az emberi világból (bibliai események, liturgikus történések, az egyház és a mindennapi élet eseményei) indul ki és eljut az isteni világhoz. "Olyan pedagógiai módszert kell kiválasztani, amely megfelel a hitoktatásban részt vevők közösségi körülményeinek" (D 46). "Minden emberi tanítás első követelménye,... hogy lehetővé tegye és felébressze a belső tevékenységet abban, akire irányul. A katekézissel tehát a hit belső aktusát kell felébreszteni" (D 75). A modern pedagógiai eszközök és a tanítás-technológiai ismeretek nagy segítséget nyújtanak az ismeretek elsajátításához és mélyebb, tartósabb megszilárdításához. Egyben segítséget nyújtanak az alkalmazásnál is. Így használható a foglalkozásokon az audiovizuális eszközöknek széles skálája, a rajz, a bábozás, a dramatizálás megoldásaival együtt. Mindez előkészíti a serdülőknél a kép-meditáció beépítését is. Ezeket korcsoportonként más-más hangsúllyal és céllal kell alkalmaznunk a foglalkozásokon. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és 2

6 önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A közösségépítő órák, foglalkozások során ezeket a tevékenységeket ajánljuk a Kiskunhalasi Katolikus Iskola hitoktatói számára: Hittanórák keretében: Ismerkedés a kiskunhalasi katolikus templom épületével, történetével. Játék a közösségi házban, közösségépítő játékok a hittanórákon. Orgonás és gitáros énekek tanulása, ajándékkészítés, ünnepeinkhez kapcsolódó jelképek készítése (pl. adventi koszorú) stb. Órán kívüli foglalkozások: zarándoklat (biciklis, buszos), ünnepi szentmisék, Márton Napi felvonulás, buckás keresztút, Szent József napi lelki nap, egyéb (karácsonyi, nagyböjti) lelki napok, közös gyónási alkalmak, rózsafűzér októberben, Mindenszentek környékén temetőlátogatás stb. A hittan tantárgy témakörei évfolyamokra bontva: 1 évfolyam: Keresztény alapismeretek 2. évfolyam: Jézus Krisztus az Isten Fia 3. évfolyam: Első szentgyónásra való készület, Tízparancsolat 4. évfolyam: Alapvető liturgikus ismeretek, szentségek, szentáldozásra készület. Értékelés Szempontjai: tudás, hitéleti tevékenység, magatartás a hittanórákon. Alsó tagozat 1.osztály félévkor és év végén, 2. osztály félévkor: Megfelelt Jól megfelelt Kiválóan megfelelt 2. osztály év végétől: érdemjegy 1-5-ig. 3

7 Belépő tevékenységformák: 1. évfolyam Isten gyermekei vagyunk Keresztény alapismeretek Az első évben beiskolázott gyermekeket csak rövid időre köti le az alapvetően fogalmi gondolkodásra épülő ismeretszerzés: ebben az évfolyamban különösen fontos tehát a személyiség sokoldalúságát tekintetbe vevő, komplex módszerek alkalmazása. A jó hittanóra később sem törekedhet elsősorban ismeretközlésre és az ismeretek ellenőrzésére: a hitbe, a keresztény életbe kell bevezetni, belegyökereztetni a gyermekeket. Az anyag feldolgozásánál alkalmazzuk: az érzelmileg motivált, személyes jellegű beszélgetéseket; megfigyelések végeztetését; értékelések és ítéletalkotások ütköztetését; a dramatizálást; az élményrajzokat; az énekes-mozgásos és zenés gyakorlatokat; a rendszerezés, összefoglalás és értékelés rejtvényszerű és játékosan tesztelő feladatait; az áhítat perceinek képelmélkedésekkel s egyéb ihletett megoldásokkal történő motiválását. Témakörök: 1. Jézus szeret minket 8 óra 2. Isten gyermekei vagyunk 8 óra 3. A Mennyországba készülünk 8 óra 4. Isten Fia emberré lett 6 óra 5. Jézus köztünk élt 8 óra 6. Jézus értünk szenvedett 8 óra 7. Isten népe 10 óra 8. Szabadon felhasználható óra * 10 óra 9. A liturgikus év főbb ünnepei 8 óra Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A hit ébresztését és növelését legjobban a hitoktató tanúságtévő élete, Jézusra emlékeztető szeretete szolgálja. A gyermek ismerje meg a keresztény élet elemeit és gyakorolja azt: napi imádság, rendszeres templomba járás, templomi viselkedés, alapvető imák ismerete. Ismerje Jézus életének és tanításának főbb vonásait. Váljon tudatossá benne, hogy ő is Isten gyermeke. - Jézus születése, szülei tanítása, szenvedése, halála, feltámadása. - A Mennyei Atya teremtményei, gyermekei vagyunk, Isten családjához tartozunk. - Angyalok, őrangyalok. - Alapvető imák: Mi Atyánk, Üdvözlégy, étkezés előtti és utáni ima, rövid reggeli és esti ima. - Templomlátogatás: legalább havi egy vasárnapi szentmisén vegyen részt! Tudatosítsa, hogy a templom Isten háza, a közös imádság és ünneplés helye! Tankönyvek, taneszközök, segédletek: * A szabadon felhasználható órákat közösségépítésre, az egyházi év aktuálisan megjelenő ünnepeire (karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd ) szánjuk. A tanmenetben a megfelelő időegységekben jelezve. 4

8 Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: Elsőáldozók könyve I. rész Eva Petrik: Gyermekeimmel (OMC, 1979) Heinz Manfred Schulz: Mit csinál a Jóisten egész nap? (OMC, 1980) Hilda Laible: Az első évek (OMC, 1971) Magyar Katolikus Katekizmus Monika Nemetschek: Isten a gyermek életében (OMC, 1979) Őrfi Mária: Isten gyermekei vagyunk Szegedi László: A Mennyei Atya vigyáz ránk Szent István Társulat: A Mennyei Atya szeret minket Újszövetségi Szentírás 2. évfolyam Jézus Krisztus az Isten Fia Alapvető tanítások Istenről, az emberről, a teremtésről, Jézus életéről és az egyházról. Belépő tevékenységformák: A Tanári kézikönyv tartalmazza a 2. év anyagával kapcsolatos segítséget a hitoktató számára. Az óravázlatokban kitérünk az imádságokra, énekekre. Az elsajátítás megkönnyítésére és az életkori sajátosságokat figyelembe véve játékos, mozgásos, kreatív elemeket építünk be a foglalkozásokba. Alkalmazott szemléltető módszerek: rajzos magyarázó; poster-kép; diavetítés; flanel tábla. Az elmélyítéshez javasoljuk a bábozást és a dramatizálást. Témakörök: 1. A mennyei Atya az élet megismerésére hív minket 30 óra. 2. Jézus, akiben a keresztények hisznek 20 óra. 3. Jézus továbbra is velünk marad a Szentlélek által 16 óra. 4. A liturgikus év főbb ünnepei 8 óra Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A gyermek ismerje Jézus életének és tanításának főbb mozzanatait, Ismerje fel Jézus isteni erejét és irántunk való szeretetét, és azt őszinte jóra törekvéssel viszonozza. Természetes követelmény: a rendszeres imádság, a megbízható kötelességteljesítés, az örömteli szentmisére járás és áldozatvállalás, figyelmesség és jócselekedetek, részvétel az egyházi év ünnepein. - Jézus születése, szülei tanítása, szenvedése, halála, feltámadása. - A Mennyei Atya teremtményei, gyermekei vagyunk, Isten családjához tartozunk. - Alapvető imák: Mi Atyánk, Üdvözlégy, étkezés előtti és utáni ima, rövid reggeli és esti ima, apostoli hitvallás. - Templomlátogatás: legalább havi kettő vasárnapi szentmisén vegyen részt! Tudatosítsa, hogy a templom Isten háza, a közös imádság és ünneplés helye! Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet 5

9 Ajánlott irodalom: Jézus követségében járunk (Győri sorozat II.) 100 eljárásmód a keresztény csoportmunkához (Prugg) A Katolikus Egyház Katekizmusa (Szent István Társulat) Bajtai Zsigmond: Ilyeneké az Isten országa Elsőáldozók könyve Gál Ferenc: Beszélgetések az evangéliumról (Szent István Társulat) Házi színpad sorozat (Unió Kiadó) Hogyan tartsunk gyermekbiblia-órát? (Ref. Zsin. Ir.) Jézushoz megyünk Kézikönyv a Bibliához (Lilliput) Mérei F. - V. Binét Á.: Gyermeklélektan (Gondolat) Őrfi Mária: Jézus tanítványai vagyunk Puskely Mária: Bibliai tájakon (Szent István Társulat) Szegedi László: Krisztus Urunk barátkozik velünk Teleki Béla: Az ünneplés művészete (Forrás, Debrecen) Teleki Béla: Kisiskolás a családban (Szent Gellért, 1992) Újszövetségi Szentírás Belépő tevékenységformák: 3. évfolyam Kiengesztelődés Istennel Első szentgyónásra való készület A harmadik osztályban készítjük fel a gyermekeket a kiengesztelődés szentségére. A tanév során kell a gyermekeknek elsajátítaniuk a szentgyónáshoz szükséges gyakorlati és elméleti alapismereteket. Témakörök: 1. A keresztény élet: Jézus követése 12 óra 2. Bűn és bűnbocsánat 10 óra 3. Jézus Mennyei Atyánk szeretetére tanít 10 óra 4. Jézus embertársaink szeretetére tanít 14 óra 5. A bűnbocsánat szentsége 12 óra 6. A liturgikus év főbb ünnepei 8 óra 7. Szabadon felhasználható óra * 8 óra * A szabadon felhasználható órákat közösségépítésre, az egyházi év aktuálisan megjelenő ünnepeire (karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd ) szánjuk. A tanmenetben a megfelelő időegységekben jelezve. 6

10 Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A gyermek ismerje az Istennel való szeretetkapcsolat alapvető fogalmát. A megváltás fogalmát ebben a korban alapozzuk meg, amikor annak egyes elemeit tárgyaljuk. Legyen tisztában a bűn lényegével, tanuljon meg figyelni lelkiismerete jelzéseire! Tudja megfogalmazni a korának megfelelő erényeket, elkövetett bűneit! Legyen tisztában Isten megbocsátó szeretetével és a bűnbocsánat elnyerésének konkrét lehetőségével (bűnbánat, gyónás). Vegyük figyelembe, hogy a gyerek még csak konkrét fogalmakkal tud gondolkodni, ezért ne boncolgassunk teológiai vagy más, korának nem meg felelő kérdéseket. Elégedjünk meg a korának megfelelő szinten elsajátított fogalmakkal, de azokat úgy alapozzuk meg, hogy később is lehessen rájuk építeni. Ne gyakoroltassunk be velük olyan felesleges, gyermekes imádságokat vagy magatartásformákat, amelyek később akadályoznák harmonikus fejlődését. - Templomlátogatás: legalább havi három vasárnapi szentmisén vegyen részt! Tudatosítsa, hogy a templom Isten háza, a közös imádság és ünneplés helye! Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa (Szent István Társulat) Fülöpné Erdő Mária: Élő kenyér Bajtai Zsigmond: Jézus a mi életünk Elsőáldozók könyve Házi színpad sorozat (Unió Kiadó) Herbert Haag: Bibliai Lexikon (Szent István Társulat) Hogyan tartsunk gyermekbiblia-órát? (Ref. Zsin. Ir.) Jézushoz megyünk Kézikönyv a Bibliához (Lilliput) Mérei F. - V. Binét Á.: Gyermeklélektan (Gondolat) Őrfi Mária: Jézussal találkozunk Puskely Mária: Bibliai tájakon (Szent István Társulat) Ross Campbell: Életre szóló ajándék (Harmat, 1991) Szegedi Bibliakommentár Szegedi László: Elsőáldozásra készülünk Teleki Béla: Az ünneplés művészete (Forrás, Debrecen) Teleki Béla: Kisiskolás a családban (Szent Gellért, 1992) Újszövetségi Szentírás Belépő tevékenységformák: 4. évfolyam Élet Isten népének közösségében Alapvető liturgikus ismeretek, szentségek, szentáldozás A harmadik osztály végére a tanulók már minimális liturgikus, szentségi ismeretekkel rendelkeznek. Ismernek sok részletet az ószövetségi és az újszövetségi Szentírásból. Az év anyaga ezen ismeretek rendszerezése, bővítése, a liturgia lényegének bemutatása, a fogalmak tisztázása, továbbá az elsőldozásra való felkészítés és az eukarisztikus lelkület elmélyítése. A legkisebb emberi közösség a család. A vallásgyakorlat első lépéseit a családban tesszük meg. Az édesanya az, aki először kulcsolja imára gyermeke kezét. Ezért nagyon fontos szerepe 7

11 van a családban az imádságnak. Jó lenne, ha minden családban megtalálható lenne a Szentírás, s azt rendszeresen olvasnák. Témakörök: 1. Isten népe ünnepei 8 óra 2. Az ünneplés helye és kellékei 10 óra 3. Ünnepeink, a liturgikus év ünnepei 10 óra 4. A szentségek és szentelmények liturgiája 12 óra 5. Az eukarisztia és a szentáldozás 10 óra 6. A húsvéti misztérium ünneplése 10 óra 7. Mindennapi életünk a feltámadás fényében 8 óra 8. Szabadon felhasználható óra * 6 óra Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Ismerje az ünneplés lényegét, az ószövetségi nép ünnepléseit. Tudja, hogy Jézussal az ünneplés átértékelődik. Ismerje a húsvéti misztérium lényegét és örömét. Tudja, hogy minden vasárnap a feltámadást ünnepeljük. Ismerje az egyház főbb ünnepeit. Alapfokon ismerjék a szentmise és a szentségek teológiáját. Sajátítsa el a szentáldozáshoz szükséges ismereteket, élje át a Jézussal való bensőséges találkozást a szentáldozásban! Vegyenek részt a vasárnapi szentmiséken, lehetőleg mindegyiken. Az elsőáldozáshoz legalább a havonta három vasárnapi szentmise szükséges. Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: A keresztény művészet lexikona (Budapest, Herder) Budapesti Hitoktatási Bizottság: Életünk az Egyházban Csanád Béla: Alapvető liturgika (Budapest, 1992.) Magyar Katolikus Katekizmus Fülöpné Erdő Mária: Élő kövek Ministráns ABC 1-2. Pusztai László: A Katolikus Egyház Istentisztelete Szegedi László: A Sínai szövetség Újszövetségi Szentírás Várnagy Antal: Liturgika (Abaliget, Lámpás) Verbényi - Arató: Liturgikus lexikon * A szabadon felhasználható órákat közösségépítésre, az egyházi év aktuálisan megjelenő ünnepeire (karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd ) szánjuk. A tanmenetben a megfelelő időegységekben jelezve. 8

12 2. Magyar nyelv és Irodalom Évfolyam: 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4.osztály Heti óraszám: Évi óraszám: Célok és feladatok: 1-4. évfolyam A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket az ösztönös nyelvhasználattól a tudatos felé, és megismertesse népünk hagyományaival, kulturális értékeivel. A többi műveltségterület tanulása elképzelhetetlen a szóbeli és írásbeli szövegértés - szövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Ennél fogva az anyanyelvi képzésnek át kell szőnie a teljes oktatási - nevelési folyamatot. A kompetencia alapú oktatást könnyedén alkalmazhatjuk az anyanyelvi oktatás terén, hiszen a kognitív pedagógia a következőképpen határozza meg a kompetencia alapú oktatást: a tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt ( hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. Feladatunk, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelően birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IKT különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. ismeretét is Az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az 9

13 egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. Általános fejlesztési követelmények: Alapfeladat a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás tanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a 10

14 36 szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete. 2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. 3. Írás, szövegalkotás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás. 4. A tanulási képességfejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is. 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és a műfajok hagyománya mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja. A nyelvi műalkotás történetisége és ennek következményei. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség. Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Onálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg 11 29

15 értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. J Anyanyelvi kommunikáció Szókincsfejlesztés, önkifejezés fejlesztése Képi információ feldolgozása Az olvasás pontosságának fejlesztése Figyelem, emlékezet fejlesztése Nép és műköltészeti alkotások, mesék, mondókák, népi játékok. Irodalmi élmény befogadása képességének fejlesztése A tanulás tanítása Oksági gondolkodás képességének fejlesztése Az önálló írásbeli feladatok megoldására való képesség fejlesztése Analógiák felismerésének fejlesztése Aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzeteknek megfelelően Az olvasás iránti igény felkeltése Gazdasági nevelés Oksági gondolkodás fejlesztése Törekvés a nyelvileg igényes kifejezésre Szövegtípusok felismerésének fejlesztése Személyes és olvasmányélmény megfogalmazása szóban és írásban Képesség a másolásra, tollbamondásra, az emlékezet utáni írásra, az önálló írásbeli feladatok megoldására Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele szófajok és mondatfajták ismeretével Kritikus gondolkodás képességének fejlesztése Felelet, előadás technikájának elsajátítása és fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Együttműködés fejlesztése Etikai érzék fejlesztése Együttműködés, páros munka, követő és párbeszédes olvasás. Munkamegosztás a csoportban. Lényegkiemelés képességének fejlesztése A mindennapi konfliktusok átélése és megoldása dramatikus játékkal. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Nyitottság, empátia fejlesztése Énkép- önismeret Testi és lelki egészség Társas aktivitás fejlesztése Kulturált önkifejezés fejlesztése Esztétikai, erkölcsi értékek közvetítése az olvasmányok alapján A mondanivaló kifejezését segítő nem verbális eszköztár használata Alternatíva állítás, kapcsolatba hozás,önálló ítéletalkotás képességének fejlesztése a meglévő ismeretek alapján Matematikai kompetencia Összefüggések felfedeztetése. Osztályozás, rendszerezés képességének fejlesztése 12

16 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 1. osztály Heti óraszám: Évi óraszám: 8 óra 296 óra Témakörök Óraszám Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés: A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, szókincsfejlesztés A helyes ejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. Gondolatok, információk, egyszerű, világos közlése. Törekvés az érzékletességre. Bábjáték,némajáték, árnyjáték, helyzetgyakorlatok. Az olvasás-írás tanulásának előkészítése: A beszéd, a beszédészlelés és értés fejlesztése. A mondat, szó, szótag, hang szavak használata. A jelfunkció. Hangokra bontás. A hangok sorrendisége. Alakfelismerés, tájékozódás a testsémán, térben, síkban. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Az olvasás jelrendszerének megtanítása: Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása, folyamatos 24 óra 84 óra 13 Érthető és értelmes beszéd. Jól ritmizálható felelgetős mondókák, versek tanulása, szituációs játékok: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kö-szönetnyilvánítás. Szókincsbővítése, mondatalkotás. A beszédészlelés és értés mesehallgatással. Hangokra bontás; szóalkotás. Mondatalkotás képről. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A helyes testtartásra szoktatás, betűelemek alakítása, kapcsolása. A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk használatának gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok

17 Témakörök Óraszám Belépő tevékenységformák szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasása. Mondat, szó, magánhangzó, mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű mássalhangzók, nagybetűk, kisbetűk, mondatzáró írásjelek. Az írás jelrendszerének megtanítása: Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. Szabályos betűalakítás, kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. Irodalomolvasás, szövegértés: Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi művek, versek. Az olvasottak tartalmának és címének öszszefüggése. A próza és a vers különbsége. Tanulási képesség, könyv- és könyvtár-használat: Az önálló feladatvégzés lépéseinek megalapozása. Könyvtárlátogatás. Olvasási szokások kialakítása. Gyermeklexikon használata. Társadalmi ismeretek: A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyermek helye a családban. 90 óra 56óra 22 óra 10óra helyes ejtése. A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az olvasás pontosságának fejlesztése. A néma olvasás megalapozása feladatok megoldásával és követő olvasással. Szabályos betűalakítás, kap-csolás. Hangokra bontása, hangok sorrendjének meg-figyelése. Másolás írottról, nyomtatottról. Legalább két, legfeljebb hat betűs szavak írása: Látó, halló előkészítés után tollbamondásra. A szereplők, a helyszín, az események elmondása. Saját élmények elmondása, kapcsolódása az olvasottakhoz. Mesemondás, képolvasás; az olvasmány elmondása kérdések alapján. Illusztráció készítése. Rímek keresése tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás a könyvtárban. Válogatás a könyvekből. A könyvtárban illő viselkedési szabályok tanulása. Szavak magyarázata lexikon használatával. Az irodalomban megjelenített gyermek felnőtt kapcsolat megbeszélése. Részvétel közösségi életben. Tánc és dráma: Utánzó játékok. Énekes, népi gyermekjátékok. Bábozás, szerepjátékok. 10 óra Érzékelő, utánzó, memóriafejlesztő. Beszéd ének mozgás. Bábozás, szerep-játékok összekapcsolása. Memoriter: Öt-hat szabadon választható vers, két-három népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörő. 14

18 A továbbhaladás feltétele: Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2. osztály Heti óraszám: Évi óraszám: 8 óra 296 óra Témakörök Óraszám Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés: Helyes beszédlégzés. A mondatés szövegfonetikai eszközök szerepe. Szókincsfejlesztés. Udvarias szokások a felnőttekkel, kortársakkal. Megszólítás. Testbeszéd megfigyelése. Olvasmányok felidézése, elmondása. Irodalomolvasás, szövegértés: Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs irodalomból. Nép- és műmesék, népdalok, találós kérdések. Mese és valóság különbsége. Cím és tartalom viszonya. Ritmus, rím, ismétlődések. Nyelvi és helyesírási ismeretek: Mondat, szó, hang, betű-ábécé, betűrend; Szótagolás; Szótő, toldalék; Mondatfajták: kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó, felkiáltó; A kiejtés elve, az elemzés elve; A j hang kétféle jelölése; Mondat, személynevek nagybetűvel kezdése. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Mondatalkotás. Két mondat összekapcsolása. Vázlatkészítés segítséggel. Önálló írás alkalmazása: válaszadás kérdésekre. folyamatos 126 óra 90 óra 50 óra Légzőgyakorlatok. Hangok időtartamának éreztetése. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak. Beszélgetés egy adott témáról. Udvarias nyelvhasználat. Megfelelő gesztusok használata. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése. A verses forma felismerése, a ritmus jelzése tapssal. Szereplők cselekedeteinek értékelése, lényeges gondolatok kiemelése. Társak nevének ábécébe állítása. Hosszú, rövid hangok felismerése és jelölése. Szóelemzések, elválasztás. Mondatalkotás, szókincsgyarapítás, hiányos szöveg kiegészítése. Mondatfajták felismerésének gyakorlása tanítói segítséggel. Ábécé másolása. Tanult helyesírási ismeretek gyakorlása. Betűalakítás, betűkötés. Kéthárom mondat írása másolással, tollbamondással emlékezetből. Két-három mondatos fogalmazás írása saját élményből. Írás, helyesírás hibáinak javítása tanítói utasításra és önellenőrzéssel. 15

19 Témakörök Óraszám Belépő tevékenységformák Tanulási képesség, könyv- és könyvtár-használat: A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Könyvek adatai, gyermekújságok. Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek alapvető szabályok, céljai. Tánc és dráma: Népi mondókák, gyermekjátékok. Népszokások, dramatizált mesék. Egyszerű tánclépések. 10 óra 10 óra 10 óra Memoriter: Hat-nyolc vers, két-három találós kérdés; népi gyermekjáték. A továbbhaladás feltételei: Tartalomjegyzék ismerete, tájékozódás a betűrendben. Kép és szöveg együttes ismerete. Társas kapcsolatának gyakorlása, helyes megszólítás. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése az olvasmányokban, a szereplők viselkedésének értékelése. Beszélgetés az iskolai életről, részvétel a mindennapi életben Szövegmondás ritmusra. Improvizációs játékok többféle kommunikációs helyzetben. Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása. Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése 20 - a tanulók által gyakran használt - szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással. 16

20 3. osztály Heti óraszám: 8 Évi óraszám: 296 Témakörök, tartalmak Óraszám Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatar-tás, beszédművelés: A különféle mondatfajták információjának összefüg-gése. A szavak jelentésárnyalata, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások felhasználási módja. Szövegalkotás különféle kommunikációs helyzetben. Saját vélemény megfogalmazása. 22 óra A testbeszéd összehangolása a szövegmondással. Nem verbális jelek értelmezése. Szólások közmondások felhasználása a fogalmazásokban, élőbeszédben. Minőségi szó-kincsbővítés. Irodalomolvasás, szövegértés: Verses és prózai művek a műköltészetből. Mondák, legendák, elbeszélések, regényrészletek. Lírai mű-vek feldolgozása: a rím, a refrén, a hasonlat hatása. Szépirodalmi művek. Ismeretterjesztő művek, dokumentumszövegek. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: A szövegalkotás műveletei. A szöveg tagolása. Az elbeszélés jellegzetességei. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. 118 óra 36 óra Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Szöveggel való ismerkedéskor a téma megállapítása. Ismeretterjesztő művekből adatok gyűjtése. Elbe-szélések szereplőinek érzelmei, tulajdonságai. Események időrendje. Tanítói segítséggel lényegkiemelés, vázlatkészítés, kérdések és válaszok megfogalmazása. Versek művészeti eszközeinek felismerése. Összetett mondatok helyes tagolása. Szövegalkotás a minden-napi kommunikációs helyzetekben. Események elrendezése. A fogalmazás koherenciájának megteremtése. Párbeszéd beillesztése a szövegbe. Másolás időre. Jól ismert memoriterek lejegyzése emlékezetből. 17

21 Témakörök, tartalmak Óraszám Belépő tevékenységformák Nyelvi és helyesírási ismeretek: Szófajok: ige, az ige személyragjai, igeidők, az igekötő, a főnév, a névutós főnevek. Helyesírási szabályok: múlt, és a jövő idő jelölésére, igekötős igék, tulajdonnevek, a magán-hangzók, a mássalhangzók időtartamának jelölése a toldalékokban. A j hang jelölése igékben. Tanulási képesség, könyv- és könyvtár-használat: Adatok, információk gyűj-tésének, célszerű elrende-zésének módjai. A könyvek tartalmi csoportjai. Szótár-használat módja. Társadalmi ismeretek: Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink. Tánc és dráma: Ritmus-, mozgás- és gyermekversek előadása ritmus és beszédgyakorlatok kom-binált mozgásváltással. 85 óra 15 óra 10 óra 10 óra Az ige felismerése. Az igeidők megfigyelése, helyes használata. A főnevek felismerése, tulajdonnevek, köznevek megkülönböztetése. Nyelvhelyességi ismeretek begyakorlása. Összetett szavak alkotása, elvá-lasztása. A főnév t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. Gyermeklexikon, értelmező szótár használata. A magyar helyesírás szabá-lyai című szótár használata. Műsorok összeállítása az adott ünnepre. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat két versszakának megtanulása. Lakóhely em-lékhelyei. Tárgyfelidéző koncentrá-ciós és memóriafeladatok, gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése. Memoriter: Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, hat-nyolc szabadon választott vers, négy-öt szólás, közmondás, egy verses mese vagy meserészlet. A továbbhaladás feltételei: Egyszerű szerkezetű mesék elmondása néhány összefüggő mondattal. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű olvasmány önálló olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével. Felolvasás megfelelő hanglejtéssel. Igék, főnevek felismerése. A j hang helyes jelölése szóban. Öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témából. Olvasható írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. 4. osztály Heti óraszám: 7 Évi óraszám:

22 Témakörök, tartalmak Óraszám Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi maga-tartás, beszédművelés: A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. Helyes be-szédhangzás, testbeszéd. Párbeszéd. Irodalomolvasás, szövegértés: Irodalmi alkotások megismerése a hazai etnikumok népköltészetéből. Népdalok, mondák, legen-dák, népmesék, népi játékok, népszokások. Mesetípusok. Mesék szer-kezeti és nyelvi jellemzői. Klasszikus és kortárs magyar irodalom példái. Egyszerű szerkezetű ifjú-sági regény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés, meghívó. A leírás. A levél. Elbeszélések, leírások, levél, üdvözlőlap írása. Nyelvi és helyesírási ismeretek: A mondatról és a szófajokról tanultak összefoglalása, kibővítése. A hangokról, hangkapcsolatokról tanultak rend-szerezése. Nyelvhelyességi ismeretek. A helyesírás alapelvei. Tánc és dráma: Ritmus-,mozgás- és be-szédgyakorlatok- kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. A színházi formanyelv alapjai. Szín-házlátogatás. Tanulási képesség, könyv- és könyvtár-használat: Különböző információhordozók a könyvtárban. A katalógus tájékoztató szerepe. 15 óra 95 óra 45 óra 80 óra 8 óra 8 óra 19 Párbeszédben alkalmaz-kodás a kommunikációs szerepcseréhez. Az aktív szókincs folyamatos gya-rapítása. Olvasmányok rep-rodukálása tömörítéssel, nézőpontváltással. Összehasonlítások. Olvasélmény megosztása. Szövegelemző műveletek bővítése. Egyszerű szövegek vázlata. Szövegbővítés. Szimbólumok. Művészi eszközök a lírai művekben. Párbeszédek és közbe-ékelődések elkülönítése felolvasáskor. Hirdetés, értesítés, meghívó tolmácsolása élőszóval társnak. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készí-tése. Levélírás. Szóismétlés kerülése rokonértelmű igék, melléknevek és személyes névmás használatával. A vessző használatának gyakorlása a mondatban. Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok játékos moz-gással. Egész csoportos és kiscsoportos játék, állóképek. A színházi előadás formai elemei: díszlet, berendezés, jelmez, kellék. Tények, adatok össze-hasonlításából összefüg-gések felismerése. Vázlat és jegyzet készítése tanítói irányítással.

23 Témakörök, tartalmak Óraszám Belépő tevékenységformák Társadalmi ismeretek: A magyar nemzet nagy történelmi eseményei. Múltunk nagy alakjai. Memoriter: 8 óra Emberek életmódja egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben. Beszámolók az önállóan szerzett ismeretekről. Két-három népdal, egy népmese elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Öt-hat szabadon választott költemény, öt-tíz soros prózai szöveg. A továbbhaladás feltételei: Érthető, hangulatos beszéd kommunikációban, vers és prózamondás közben. Öt költemény szöveghű előadása. Udvarias nyelvi fordulatok használata. Mondanivaló értelmes megfogalmazása. Rendezett íráskép. Olvasmányok eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. Egy-másfél oldal szöveg megértésének bizonyítása feladatok megoldásával. Tájékozódás a szótárakban. Készségszinten: mondat kezdése, mondatfajták alkalmazása egyszerű szavak írása, elválasztása, tulajdonnevek írása, többesszám felismerése, hangok időtartamának jelölése, j hang szóban, keltezés. Jártasság: szófajok felismerése, szótövek felismerése, múlt idő helyes használata, az igekötő használata, a melléknév, számnév helyes írása. Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Apáczai Tankönyvkönyvkiadó - alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tankönyvei Romi-Suli Nemzeti Tankönyvkiadó alsó tagozatos tankönyvcsalád Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvei 20

24 3. Szövegértés szövegalkotás kompetenciaterület a programba bevont tanulócsoportokban 1-4.osztály Óraterv: Heti óraszám Éves óraszám 1. osztály 8 óra 296 óra 2. osztály 8 óra 296 óra 3. osztály 8 óra 296 óra 4. osztály 7óra 259 óra Óraszám összesen: 1147 óra Műveltségterület: magyar nyelv és irodalom. Kompetenciaterület: kommunikáció, szövegértés szövegalkotás Az általunk alkalmazott program jellemzői A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá. A program tartalmának felfelé nyitott, többféle elágazási lehetőségnek utat engedő szabályozottságával kedvez a gyakorlati felhasználásban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer alkalmazásának, a sokszínűség eredményességet szolgáló érvényesülésének. A tanulási motiváltság fenntartása érdekében amely motiváltság az élethosszig tartó tanulás szempontjából meghatározó, a korai tanulási kudarcok megelőzésére elvárja a szükség szerint megnyújtott alapozó szakaszok beépítését a tanulás folyamatába (pl. az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása előtt vagy az elemi szintű anyanyelvi ismeretek tudatosításának előkészítésekor). A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit. Kompetencia alapú tanulási stratégiát részesít előnyben, ezért tekintettel a korosztály jellemzőire a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. Legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását a program nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel: - reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez, 21

25 - minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében, - alkalmazásával megelőzhető a lemorzsolódás, el/kikerülhetővé válik a szegregáció. A diákok fejlesztéséhez javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésre épülő megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja, mely kikényszeríti az ilyen irányú taneszközfejlesztést és metodikai kultúra elterjedését. Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írásíráshasználat kínálja a legtermészetesebben, a képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem úgy, hogy a tapasztalatszerzés az anyanyelvről a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában áll, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódik. A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, tanulói taneszközrendszer tartozik. A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetencia terület alrendszereiben leírt tevékenységek egymásra épülő, hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. Ezért szükségszerű a továbbhaladási feltételeknek, a fejlesztés várható eredményeinek a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára történő meghatározása. A tanítási-tanulási idő felhasználásának javasolt belső arányai a kompetenciaterület részterületei szerint Alapozó időszak: szükség szerint Napi képességfejlesztő tevékenység az 1 4. osztályban - Beszélgetőkör - Mesehallgatás - Ritmikus tevékenység Beszéd, beszédértés, szövegalkotás - Beszédfejlesztés - Beszédművelés 22