Hírlevél. Könyvelés, adózás. Hogyan vonhatjuk le a parkolási díj áfáját? Reklámhordozó papírok. 5. évfolyam, 02. szám 2008.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hírlevél. Könyvelés, adózás. Hogyan vonhatjuk le a parkolási díj áfáját? Reklámhordozó papírok. 5. évfolyam, 02. szám 2008."

Átírás

1 Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 02. szám április - május Reklámhordozó papírok A reklámhordozó papírok után április 19-e óta kell termékdíjat fizetni, kg alapú díjtétel alapján. A jogszabályok azonban nem határozzák meg egyértelműen mit tekintünk reklámhordozó papírnak. A min. rendelet 4. sz. mellékletében van egy széles körű termékfelsorolás (kivétel nélkül ex szócskákkal ), egyúttal a termékdíj-törvény meghatároz egy reklámhordozó papír definíciót, és ezek alapján gyakran nehéz eldönteni az adott termékről, hogy kell-e utána termékdíjat fizetni, vagy sem. Egy biztos, hogy reklámhordozó papírnak csak az a termék minősülhet, ami papír alapanyagra készül és reklámot tartalmaz. Például: Az alábbiakban következzék néhány olyan példa, mely esetben egyértelmű a helyzet. Nem reklámhordozó papír: az árcímke, a sörös üveg, konzerves doboz címkéje (ezek csomagolásként válnak díjkötelessé), a termék használati utasítása, a névjegykártya, a fejléces levélpapír, a könyv, tankönyv. Reklámhordozó papír: a reklámot tartalmazó (terméket, szolgáltatást, céget stb. reklámozó) szórólapok, brossúrák, katalógusok, bolti reklámújságok, reklámot tartalmazó papír-naptárak; olyan időszaki lapok, amelyek reklámot tartalmaznak (pl. fél oldal hirdetést, ekkor is a teljes lap tömege után kell díjat fizetni) és a Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériumának lapnyilvántartásában nem szerepelnek és az Országos Széchenyi Könyvtár által kiadott ISSN számmal nem rendelkeznek (ezen utóbbi két feltétel együttes teljesülése esetén nem kell csak termékdíjat fizetni). Van egy speciális terület, amit a jogszabályok nem szabályoznak, viszont kialakult egyfajta gyakorlat. Amennyiben egy reklámhordozó papír csomagolássá válik (pl. papír reklámfelirat kerül dobozra, reklámot tartalmazó pizzás dobozt készít a nyomda), akkor utána, mint csomagolás után kell a termékdíjat megfizetni, így elkerülhető, hogy kétszeresen legyen termékdíjjal terhelve június 12-étől részben ezen termékcsoport esetén is változik a kötelezetti kör. A fenti 1. lábjegyzetben már megemlítettek szerint a belföldi előállítású reklámhordozó papírok esetén az eddig kötelezett nyomdák (akik a gyártók és az első belföldi forgalomba hozatal megtörténik, amikor a megrendelőnek teljesítenek) helyett azok első vevői válnak kötelezetté. Tehát a megrendelő cégek (első vevők) fizetik a termékdíjat. Ez lehet a szórólapot, katalógust saját célra felhasználó cég, vagy egy grafikai stúdió, akinek a nyomda teljesít. Természetesen az, aki saját célra állít elő reklámhordozó papírt (fénymásol, házi nyomdában legyárt), vagy azokat külföldről importálja, behozza, az továbbra is, mint eddig, kötelezett marad. Gyakran merül fel az a kérdés, hogy ha nincsen nyoma annak (például számlából nem derül ki), hogy egy cég reklámhordozó papírt állít, állíttat elő, akkor hogyan tudja azt az adóhatóság ellenőrizni, számon kérni. Természetesen a dokumentációk alapján nehezen, viszont a reklámhordozó papírt a cégek kiteszik, szétosztják, így egy ellenőrzés során is nyilvánvaló lehet, hogy egy cégnél van reklámhordozó papír felhasználás. Reklámhordozó papíroknál január 1-től nem biztosított az átvállalási lehetőség és a termékdíj-fizetés alóli mentesség. Amennyiben egy cég nem tudja eldönteni, hogy az általa felhasznált termék reklámhordozó papírnak minősül-e, javasolt állásfoglalást kérnie a KvVM Termékdíj Osztályától. Részletes információk az alábbi honlapon: Figyelem a hatáskör a Vám- és Pénzügyőrséghez került!!! Hogyan vonhatjuk le a parkolási díj áfáját? A személygépkocsi bérleti díjának áfáját egyes esetekben levonásba helyezhetjük, hiszen mint bérleti díj nem esik tilalom alá. Ehhez kapcsolódóan érdemes végig gondolni a parkolási díjak áfa tartalmát is Gyakran előfordul, hogy egy társaság egy irodaházban béreli székhelyét vagy telephelyét. Az irodaház alagsorában a cég tulajdonában lévő gépkocsikat tárolja. Ezért a tárolóért is - ugyanúgy mint az irodahelyiségekért - bérleti díjat fizet. Felmerül tehát a kérdés, hogy ezen bérleti díj áfája visszaigényelhető-e. A gépkocsi tárolóért fizetett bérleti díj levonhatósága kapcsán két dolgot kell vizsgálni. tekinthető-e a szolgáltatás parkolási szolgáltatásnak, mely az Áfa-tv a (2) bekezdésének h) pontja alapján levonási tilalom alá esik, illetve a szolgáltatás igénybevétele kizárólag az adóalany adóköteles gazdasági tevékenységét szolgálja-e. A parkolási szolgáltatás meghatározása kapcsán - mivel azt a Ptk. nem nevesíti, de tartalmát tekintve leginkább a bérlethez hasonlít - a KSH Szolgáltatások Jegyzékét tekinthetjük irányadónak. Az SZJ alá tartozó parkolási szolgáltatás tartalmi meghatározása szerint ide tartozik a parkolás fedett, nyitott parkolóban, parkolóházban, garázsban. Azonban nem ide tartozik a zárható helyiség bérbeadása havi, éves bérleti díj ellenében ( ), meghatározott parkolóhely - függetlenül attól, milyen tárolóhely (pl. parkolóház, közterület) - rendelkezésre bocsátása. Egy konkrét, meghatározott parkolóhely alatt azt érjük, amikor például egy irodaház parkolójában kapunk egy beállási lehetőséget, mely kizárólag a mienk, azt más nem használhatja. Ezeket általában rendszámmal meg is jelölik. Amennyiben tehát meghatározott parkolóhelyek, illetve egy adott helyiség, vagy annak egy részének bérbeadása történik, a szolgáltatás áfája nem esik a levonási tiltás alá. A továbbiakban a cég tevékenységének, illetve a cégautók magánhasználatának függvénye, hogy az áfa levonható-e, vagy a 38. (2) bekezdése szerinti megosztás alkalmazandó (részbeni magánhasználat). Nehézséget okozhat, hogy az SZJ számok alkalmazása nem minden esetben kötelező tartalmi eleme a számlának. Ebben az esetben pedig mindenképpen kérjék meg a számla kiállítóját, hogy szolgáltatásukat konkrét statisztikai besorolással számlázzák le, így könnyen eldönthető, hogy az az áfa törvényben milyen besorolás alá esik. Könyvelés, adózás Hírlevél 1

2 Fiktív számlák Hírlevél , Kovácsné Álmosdy Judit, Forrás: kalkulator.hu A fiktív számlákkal kapcsolatban már több irányadó ítéletet hozott a bíróság, az adóhatóság pedig a 7012/1997. (AEÉ 13.) számú irányelvében határozta meg a fiktív számlák jellemzőit. Eszerint a fiktív számlák formailag ugyan megfelelhetnek a törvényi követelményeknek, de tartalmi hiányosságaik vannak. Hirdetés A legfőbb jellemzők a következők: 1.) a számlakibocsátó nem adóalany Adóalanynak az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet tekinthető, aki (amely) jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, perelhet, és gazdasági tevékenységet végez. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet, de hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. A vezető tisztségviselők járnak el a gazdasági társaság nevében. Adószám nélkül nem végezhető gazdasági tevékenység. Nem adóalany a magát társaságként feltüntetett számlakibocsátó, ha a cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, vagy ha a bejegyzési kérelmét jogerősen elutasították, a cégeljárást jogerős végzéssel megszüntették, vagy az adóhatóság az adószámát törölte. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó, adószámmal nem rendelkező természetes személy által kiállított bizonylat nem minősül hiteles dokumentumnak - így adólevonásra sem jogosít, - ugyanúgy, ahogy a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla sem, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség közlésével áthárított adót tüntetnek fel. Mielőtt továbbmennénk a jellemzők felsorolásával, le kell szögeznünk, hogy a számla befogadójának kellő körültekintéssel kell eljárnia, mert mind az adóhatóság, mind pedig a bíróság vizsgálja a vevő ez irányú eljárását is. Javasolt eljárások: - Az adóalanyok felsorolását megtaláljuk a az "adóalanyok adatbázisai" címszó alatt. Itt meg kell keresnünk üzleti partnerünket. - Nagyobb volumenű üzleti kapcsolat esetén tájékozódjunk üzleti partnerünkről a céginformációs szolgálatnál (cégkivonat, beszámoló). Egyéni vállalkozótól kérhetjük a vállalkozói igazolványának fénymásolatát. - Készpénzfizetés esetén győződjünk meg a pénz átvevőjének személyazonosságáról és írjuk fel azonosító adatait. - Nem árt, ha tértivevényes levelet küldünk a partner székhelyére (például: tartozást egyeztető levelet). A kellő körültekintéssel összefüggésben kialakult bírói gyakorlat is elvárja az üzleti partner mindenkori aktuális adatainak ismeretét annak érdekében, hogy a számlán feltüntetett általános forgalmi adó összege levonható legyen. Mindezekre azért is szükségünk lehet, mert az utóbbi időben gyakoriak azok az ellenőrzési tapasztalatok, hogy a számlakibocsátó adóalany a számla kibocsátásának idején még létezett, de az adóellenőrzés időpontjában nem lelhető fel. Nekünk viszont kellenek írásos bizonyítékok a partner valós létéről. 2.) a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív Egy termék, szolgáltatás teljesítését igazoló tények, körülmények, bizonylatok - ez a legfontosabb, mert maradandó - (készletnyilvántartások, leltárak, szállítási dokumentumok, tárolási bizonylatok, átvételi elismervények, továbbértékesítés vagy vállalkozási célú felhasználás bizonylatai stb.) alapján állapítható meg, hogy a számlán feltüntetett teljesítés a valóságban megtörtént-e és bizonyítható-e. Ha az adólevonást érvényesíteni kívánó adózó könyvelésének, nyilvántartásának, pénzforgalmának vizsgálata alapján az értékesítés teljesítettsége nem vitatható, akkor az áfalevonásijog érvényesíthető. Ezért rendkívül fontos lehet, egy vizsgálat során az együttműködési kötelezettség keretében minden lehetséges bizonyítékot beszerezni. A bizonyítékok köre széles lehet: tanúk előállítása, akik az adott ügyletnél jelen voltak, (például: raktári átvevők,) vagy a termék szállítására vonatkozóan - amennyiben portaszolgálat működött - annak feljegyzései, illetve, ha esetlegesen történt videokamerás rögzítés, a felvett videó anyag, stb. Az adott gazdasági eseményt tehát a számlán kívül egyéb okiratokkal is dokumentáljuk, (például: szállítólevél, átadásátvételi jegyzőkönyv, építési napló stb.,) és a számla kifizetése előtt vizsgáljuk meg, hogy a számla megfelel-e az alaki, tartalmi követelményeknek. A gazdasági esemény fiktív, ha a) nem történt teljesítés b) a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt, jogszabályba ütközik) c) a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással. Ellenőrzés szempontjából az a legegyszerűbb eset, amikor számlát vásárolnak a költség illetve a levonható általános forgalmi adó csökkentése érdekében. Ilyenkor előfordul, hogy a számlakibocsátó nem fellelhető, a számlanyomtatvány hamis, a számlán feltüntetett adószám másik adóalanyé, nincs is olyan tevékenységi köre, nincs rá működési engedélye, stb. Számlanyomtatvány befogadása esetén, ne felejtsünk el annak legális sorszámáról meggyőződni az adóhivatal honlapján! Előfordulhat, hogy a számlán szereplő gazdasági eseményhez képest a valóságban más esemény jött létre. Ekkor az adóhatóság a szerződéseket a valós gazdasági tartalom alapján vizsgálja, és ennek megfelelően állapítja meg a következményeket. Abban az esetben, ha a gazdasági esemény a számlában feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg, a számla nem hiteles, mivel nem a valóságban megtörtént gazdasági eseményt dokumentálja. Ebben az esetben a tényleges teljesítésnek megfelelően, a számla helyesbítésével korrigálhatóak az adatok. A teljesítési időpont téves megjelölése azonban nem teszi a számlát fiktívvé. Ez esetben az adólevonás esetleges "idő előttiségét" lehet megállapítani, amely nem azonos a jogosulatlan igényléssel. Az APEH évi ellenőrzési irányelvei között megtalálható az ún. "adóminimalizáló adóalanyok" ellenőrzésének előtérbe helyezése. Az ilyen társaság benyújtja az áfa-bevallását, sőt az abban szereplő összeget be is fizeti, de olyan "eljárást" dolgoz ki a működésében, hogy minimális befizetendő adója legyen. Erre viszont mind a forgalom nagysága, mind pedig az iparági árrés-adatok felhívják a figyelmet. A leggyakoribb előfordulású ellenőrzési megállapítás arra vonatkozik, hogy a számlán feltüntetett gazdasági esemény eltér a valós gazdasági eseménytől. Előfordul, hogy vannak ugyan dokumentumok, - például teljesítésigazolás, - de az üzleti partnernek nincs és nem is volt arra kapacitása, hogy a szóban forgó munkát elvégezze. Nincsenek hivatalosan bejelentett dolgozói, nincsenek alvállalkozói, beszállítói, és a megrendelő úgy nyilatkozik, hogy erről ő nem tud semmit mondani. Könyvelés, adózás Hírlevél 2

3 Felhívom még a figyelmet arra, hogy a levonási jog ellenőrzése során az adóhatóság szokott olyan megállapítást tenni, hogy ha a számlakibocsátó nem is tett áfa-bevallást, akkor "nem valósult meg az adó áthárítása". Ez viszont már kifejezetten jogi kérdés, hogy milyen jogkövetkezménye lehet ennek a számlabefogadóra nézve. Minden esetre, ha adókikerülésre, jogtalan adóelőny szerzésére törekszenek, akkor különbséget kell tenni aszerint, hogy a fiktív számlát a befogadó tudtával, vagy anélkül, esetleg a kibocsátóval együttes elhatározásban használták-e fel, azaz a tőle el nem várható magatartás, illetve a bűncselekményre utaló alapos gyanú melyik oldalon jelentkezik. Nem tekinthetők hitelesnek az olyan, adóalanyok által kiállított bizonylatok, melyeket olyanok bocsátottak ki, akik tényleges gazdasági tevékenységet nem végeztek. 3.) a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre Ilyen esetekben a megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlán szereplő - egyébként adóalanynak minősülő - számlakibocsátó az adott ügyletben nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével, vagy a számlát olyan személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést, tehát az adott ügyletnél hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység. Az előző pontnál már utaltam rá, hogy az adott teljesítés feltételeinek megléte (anyag, gép, technológia, munkaerő, kapacitás stb.) bizonyítja az értékesítés teljesíthetőségét. Fontos szempont a megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberállomány megléte is - például: építésvezető, műszaki ellenőr -, a gazdasági esemény megítélésének szempontjából. Ma már a tapasztalatok azt mutatják, hogy a számla ellenértékének megfizetését is megpróbálják színlelni banki átutalásokkal. Sokszor azonban ez a pénz csak nagyon rövid ideig tartózkodik az eladó bankszámláján, mert felveszik készpénzben annak ellenére is, hogy a pénztárban jelentős pénzösszeget tartanak, amely bőven meghaladja az átlagos készpénzforgalmat. 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés mint az evaalanyiságot kizáró feltétel [Eva tv. 2. (3) bekezdés a) pont, 3. (1) bekezdés h) pont] Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 2. (3) bekezdés a) pontja értelmében a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adózó az adóévben többek között akkor lehet evaalany, ha benne az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Az Eva tv. 3. (1) bekezdés h) pontja értelmében pedig megszűnik az evaalanyiság, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (ide nem értve az öröklés esetét). Az evaalanyiságnak tehát kizáró feltétele, ha a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban a leírt szabályokban foglaltak szerint új tag (új tagok együttesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot szerez(nek). A hivatkozott rendelkezések alkalmazásában az 50 százalékot meghaladó szavazati jog biztosítása a döntő abban az esetben, ha a részesedés és a szavazati jog mértéke elválik egymástól. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) közkereseti társaságokra vonatkozó, de a betéti társaságokra is megfelelően alkalmazandó szabályai között található 93. (3) bekezdése értelmében a határozathozatal során főszabályként valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, azonban a szavazati jog mértékét a társasági szerződésben a tagok ettől eltérően is megállapíthatják. Ennek egyetlen törvényi korlátja van: legalább egy szavazat minden tagot megillet. Vagyis közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén a szavazati jog mértéke független a vagyoni hozzájárulás mértékétől, az a hivatkozott korlátozás figyelembevételével a társasági szerződésben akár ehhez is köthető, vagy ettől teljesen eltérően is meghatározható. Például, amennyiben egy betéti társaságba úgy lép be negyedikként új tag, hogy vagyoni hozzájárulása alapján a részesedése 80 százalék, de szavazati jogának mértékét a társasági szerződésben 20 százalékban határozzák meg, akkor az Eva tv. hivatkozott rendelkezései szerinti kizáró feltétel nem áll fenn; vagyis ez nem akadálya a betéti társaság evaalannyá válásának, illetve a már evásként működő betéti társaság e címen nem veszti el evaalanyiságát [ha a társasági szerződésben nem rendelkeznének külön a szavazati jog mértékéről, akkor az a Gt. fent hivatkozott rendelkezései értelmében 4 tagú betéti társaságról lévén szó 25% lenne, tehát ebben az esetben sem keletkezne 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés]. Korlátolt felelősségű társaságok esetén a Gt (1) bekezdése értelmében a szavazati jog főszabályként az üzletrész (a társaság vagyonából a tagot megillető hányad) mértékéhez igazodik; a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. Az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, és az ahhoz akár igazodó, vagy attól eltérő szavazati jog mértékét a Gt (1) bekezdése értelmében a társasági szerződésben meg kell határozni. Az említett példát korlátolt felelősségű társaság esetére alkalmazva, negyedikként belépő, 80 százalékos törzsbetétet teljesítő új tag esetén szintén megtehetik a tagok, hogy a társasági szerződésben 20 százalékos mértékű szavazati jogot biztosítanak az új tagnak; mely esetben az Eva tv. hivatkozott kizáró feltétele nem áll fenn, vagyis a korlátolt felelősségű társaság evaalanyiságának akadálya nincs. Amennyiben azonban a társasági szerződésben a tagok a Gt. főszabályától nem térnének el, akkor a szavazati jog mértéke 80 százalék lenne, amely a leírtak szerinti módon az evalannyá válás akadályát vagy az evaalanyiság elvesztését eredményezné. [PM Jövedelemadók főosztálya 7654/2008. APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztály /2008.] Könyvelés, adózás Hírlevél 3

4 A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének feladatellátása munkaviszonyban A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény , Forrás: Apeh A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) szeptember 1-jétől hatályos 22. (2) bekezdése szerint: "A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni." E szakasz alapján, ha a b) pont kerül alkalmazására, a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szempontjából a vezető tisztségviselő díjazására és a juttatásaira a munkaviszonyból származó jövedelemre, illetve a munkáltató által adható juttatásokra megfogalmazott szabályokat kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény pontja szerint az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában munkaviszonynak minősül minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony is, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. A hivatkozott b) pontban az évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő díjazása bérnek minősül, azaz az egyéb feltételek megvalósulása esetén érvényesíthető rá az adójóváírás. Továbbá a munkavállalóra vonatkozó szabályok szerint részesülhet minden olyan adómentes vagy a munkáltatónál adóköteles juttatásban, amelynek biztosítását a munkáltató számára az szja-törvény lehetővé teszi. A Gt. fenti szabálya és a Munka Törvénykönyvének 13. (1)-(2) és (5) bekezdésekben található rendelkezések összevetése alapján a hivatkozott szakasz b) pontjának választása esetén munkaszerződést kell kötni. A Munka Törvénykönyvének említett szakaszai szerint törvény, törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés tekinthető munkaviszonyra vonatkozó szabálynak. A Munka Törvénykönyve is e körbe tartozik, és a Munka Törvénykönyvének 76. (1) bekezdése előírja, hogy a munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A Gt. 22. (2) bekezdése nem értelmezhető eltérő törvényi rendelkezésként, tehát írásbeli munkaszerződés kötése ez esetben is kötelező. (Pénzügyminisztérium, Jövedelemadók főosztálya 7778/9/2007.; Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ) [a gazdasági társaságokról szóló törvény 22. (2) bekezdése, szja-törvény 24. (1) bekezdése] 2008/29. Adózási kérdés multi-kategóriás ajándékutalványok juttatása [a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 69. (11) bekezdése] A többször módosított a Szja törvény 69. (11) bekezdése alapján: Utalvány e törvény külön rendelkezése alapján, vagy annak hiányában is akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha az utalványra vonatkozóan a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az e törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire felhasználható utalvány, valamint a természetbeni juttatás helyett adott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. A multi-kategóriás ajándékutalványok, amelyek az utalványon felsorolásra kerülő többféle termékcsoporton belül felhasználhatóak (pl. szépségápolás, sport, vegyi áru, ruházat, bútor, háztartás, elektronika, élelmiszer stb.), ugyanúgy kielégítik a fenti rendelkezést, ahogyan a kizárólag egy termékcsoporton belül felhasználható utalványok. A természetbeni juttatásnak minősülés feltétele - az egyéb, a juttatás körülményeire vonatkozó szabályozás kielégítése mellett -, hogy megállapítható legyen az utalvány felhasználhatóságának köre, akár egy, akár több termékcsoport nevesítésével, és az utalvány kizárólag ezen termék-, illetve szolgáltatáscsoportokon belül legyen elkölthető. (PM Jövedelemadók főosztálya 3425/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály /2008.; AEÉ 2008/4-5.) Könyvelés, adózás Hírlevél 4

5 Építőipari tevékenységet végzők figyelmébe! , Kovácsné Álmosdy Judit, Forrás: adoforum május 1-jétől módosították az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény egyes pontjait. A módosítás megtalálható az egyes adótörvények módosításáról szóló évi VII. törvényben. Annak ellenére, hogy a kollégákat elsősorban a fordított adózás szabályainak változása érdekli, hangsúlyozom, hogy más változások is hatályba lépnek. Például, az általános forgalmi adóról szóló törvény (1) bekezdésének - amely a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát szabályozza, - "d" pontja május 1-jétől hatályát veszti. Ez azt jelenti, hogy májustól nem kötelező feltüntetni a számlával egy tekintet alá eső okiraton a kibocsátó és a címzett nevét, címét, valamint annak adószámát, amit a számla eredetileg tartalmaz. Ne tulajdonítsanak ennek különösebb jelentőséget, - átolvasva a (2) bekezdését és a (2) bekezdését, - de az uniós szabályokhoz való alkalmazkodás miatt volt szükség erre a módosításra. A törvénymódosítás hatályba léptető rendelkezései most is elég egyszerűnek tűnnek a gazdasági élet bonyolultságához és az áthúzódó ügyletekhez képest: A módosító törvény rendelkezéseit - a felsorolt kivételekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetőleg az adólevonási jog május 1. napján vagy azt követően keletkezik. Az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára, hogy a fordított adózás tekintetében alapvetően két változás következik be május 1-jétől: 1.)Az általános forgalmi adótörvény értelmében termékértékesítésnek minősülő, építési-szerelési munkával létrehozott olyan ingatlan átadása, adózik fordítottan, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. (Magyarul: a megrendelő adja az anyagot, szerszámot, gépet, stb.) 2.)Az áfa törvény értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében kell fordítottan adózni, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Mmindig nyilatkoztassuk a megrendelőnket! Az évi CXLI. törvény szól az ingatlan-nyilvántartásról. Ezen kívül még számos jogszabály végrehajtási illetve eljárásjogi szempontból kapcsolódik hozzá. Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának a törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, a törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület), b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől. Az a)-d) pontok szerinti ingatlanokat egyéb önálló ingatlannak nevezzük, de természetesen a hozzájuk tartozó földrészlettel együtt veszik nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. Az ingatlan-nyilvántartás szempontjából állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van. Tehát 2008-tól elszakadhatunk a Polgári Törvénykönyvben szabályozott építési szerződés fogalomtól, és ezáltal a fő-, illetve alvállalkozói tevékenység megítélésének kérdésétől. Az új előírás ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanra vonatkozik. A második fordított adózási eset pedig az építési engedélyhez kapcsolódik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény szerint a telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Könyvelés, adózás Hírlevél 5

6 Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet január 1-jén lépett hatályba. Egy építkezés során a leghosszadalmasabb folyamat az építésügyi engedélyek megszerzése. Az új jogszabály eltérően szabályoz, mint a régi rendelet. Lényegében három listát tartalmaz: - az első sorolja fel az engedélyköteles, - a második a bejelentés-köteles, - míg a harmadik az engedély- és bejelentési kötelezettség nélküli építési tevékenységeket. A második csoportba tartozik, tehát bejelentés alapján - de építési engedély nélkül - építhető első napjától - egyebek mellett - a hat méternél kisebb talapzat magasságú szobor, a kripta, a 100 négyzetméternél nagyobb üvegház, fóliasátor, a 30 köbméteresnél nagyobb állandó, és a 60 köbméteresnél nagyobb szétszedhető kerti fürdőmedence, és a 20 négyzetmétert maghaladó alapterületű lábon álló kerti tető. A harmadik csoportba tartozik, így nem kell építési engedélyt kérni, és be sem kell jelenteni az építési hatóságnak - többek közt - a következőket: síremlék, kerítés, a talapzatával együtt 3 méternél alacsonyabb szobor, napkollektor, klímaberendezés szerelvényei, 100 négyzetméternél kisebb fóliasátor, közműpótló (például házi szennyvíztisztító), kerti tűzrakó, 20 négyzetméternél kisebb alapterületű lábon álló kerti tető. Az egyéb szabályok közül figyelmet érdemel, hogy a társasházon tervezett olyan építéshez, amely a közös tulajdonban lévő területet (is) érinti, a tulajdonostársak négyötödének a hozzájárulása szükséges. (A jognyilatkozatot bírói határozat is pótolhatja.) Lakásszövetkezetnél a tag tulajdonában álló lakáson végzendő építési munkához is kell a lakásszövetkezet hozzájáruló nyilatkozata. Az épített kémény újként került az engedélyhez kötött tevékenységek listájára. A következő építési tevékenységek építési engedély alapján végezhetőek: 1. építmény építése, bővítése, elmozdítása, 2. az építési engedélyhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, 3. az e rendelet szerint építési engedélyhez kötött építmény homlokzatának - teherhordó szerkezeti változtatásával együtt járó - megváltoztatására kerül sor (nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, az utólagos hőszigetelés stb.), 4. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, ha ennek során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, 5. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, liftgépház építése, 6. polgári lőtér építése, 7. az építménynek, építményrésznek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használata, ha az építési engedélyköteles építési tevékenységgel is együtt jár, 8. elektronikus hírközlési építmény esetében a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja, b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja, c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, d) a műemléki védelem alatt álló építményen vagy területen az a)-c) pontban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül, 9. közterületen - a fentieken túlmenően - park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése, 10. az épített égéstermék-elvezető, 11. a telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása a) külterületi védett természeti területen, Natura 2000 területen és jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen 1,0 m-t meghaladóan, b) egyéb területen 3,0 m-t meghaladóan, 12. műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés), b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül, d) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységei számának megváltoztatása, 13. jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen utcai kerítés építése, 14. a rendelet 1. számú mellékletének II. fejezete 2., 4., 5., 7., 9. és 22., 23. pontjában meghatározott értéket, mértéket meghaladó jellemzőjű építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése. Ezt kell tehát figyelni, ha építőipari szolgáltatásnyújtást végeznek, a fordított adózás megállapításához. Könyvelés, adózás Hírlevél 6

hvgorac Üzleti szerződések adótervezése Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. április 6.

hvgorac Üzleti szerződések adótervezése Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. április 6. hvgorac Üzleti szerződések adótervezése Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. április 6. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások FORDÍTOTT ADÓZÁS Egyenes ÁFA elszámolás

Részletesebben

Üzleti szerződések adótervezése

Üzleti szerződések adótervezése Üzleti szerződések adótervezése Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. október 25. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások FORDÍTOTT ADÓZÁS Egyenes ÁFA elszámolás Eladó

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E Az építmény- és telekadóról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Az 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek

Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek I. A következő építési tevékenységek - a II. és III. fejezetben foglaltak

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek. Építési engedélyezés, bejelentés

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek. Építési engedélyezés, bejelentés 1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 1. Építmény építése, bővítése, elmozdítása a II-V. oszlopokban foglalt kivételekkel. Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYADÓ. 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban: Ör.)

ÉPÍTMÉNYADÓ. 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban: Ör.) ÉPÍTMÉNYADÓ Vonatkozó jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban:

Részletesebben

AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ VAGY BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK

AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ VAGY BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ VAGY BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS BEJELENTÉS 1 Építmény építése bővítése elmozdítása a II V. oszlopokban foglalt kivételekkel. Akkreditált

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Üzleti szerződések adótervezése

Üzleti szerződések adótervezése Üzleti szerződések adótervezése Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. október 30. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások FORDÍTOTT ADÓZÁS Egyenes ÁFA elszámolás Fordított

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA

Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA 2013. július 1. 1 Általános Forgalmi Adó Forgalom Eladás ( fizetendő ) Beszerzés (levonható ) 2 Ingatlan fogalmak Új Építési telek Régi Beépítetlen telek 3 Bary-

Részletesebben

az idegenforgalmi adóról

az idegenforgalmi adóról KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK az 50/2004.(XII.16.) és 4/2007. (I.24.) rendelettel módosított 29/2004. (VII.16.) r e n d e l e t e az idegenforgalmi adóról (egységes szerkezetben)

Részletesebben

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E 12/2003. (V.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete az építményadóról (44/2003. (XII. 16.), 48/2004. (XII. 14.), 34/2006.

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 26/2011. (XII. 16.) rendelettel módosított 19/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 26/2011. (XII. 16.) rendelettel módosított 19/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 26/2011. (XII. 16.) rendelettel módosított 19/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete az építményadóról Az Alkotmány 44/A. (1) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Némethné Sári Irén 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. január 1-jétől

Egységes szerkezetbe foglalta: Némethné Sári Irén 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. január 1-jétől Egységes szerkezetbe foglalta: Némethné Sári Irén 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. január 1-jétől Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának helyi adókról szóló 58/2002. (XII.27.) számú rendelete

Részletesebben

1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 1. Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek

1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 1. Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek 1. oldal Építési engedélyezési eljárás 1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 1 Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek Engedélyezés Egyszerűsített

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/203. (XI. 30.), 23/20. (XII. 6.) önkormányzati rendelettel módosított idegenforgalmi adóról szóló 40/2009. (XII. 8.) rendelete (Egységes szerkezetben)

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza Ügytípus Elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, rendeltetésváltozási, fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenõrzési és kötelezési ügyek Az ügyet intézõ

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

BEVALLÁS. Az építményadó megállapításához (Kérjük, hogy a bevallás elkészítése előtt szíveskedjék elolvasni a kitöltési útmutatót!

BEVALLÁS. Az építményadó megállapításához (Kérjük, hogy a bevallás elkészítése előtt szíveskedjék elolvasni a kitöltési útmutatót! Almásfüzitő Község Polgármesteri Hivatala 2932 Almásfüzitő Petőfi tér 7. Tel.: 34/348-251/3-as mellék BEVALLÁS Az építményadó megállapításához (Kérjük, hogy a bevallás elkészítése előtt szíveskedjék elolvasni

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A Község Önkormányzatának Képviselőtestülete - a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 28/2002.(XII. 20.) önkormányzati rendelete és az idegenforgalmi adóról szóló 30/2002. (XII.

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az építményadóról

Részletesebben

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés

Részletesebben

Ingatlan építéséhez rendelt konténeres szállítás, ill. az asztalos ajtójavító munkája fordított áfás-e 2008.05.01 után?

Ingatlan építéséhez rendelt konténeres szállítás, ill. az asztalos ajtójavító munkája fordított áfás-e 2008.05.01 után? Ingatlan építéséhez rendelt konténeres szállítás, ill. az asztalos ajtójavító munkája fordított áfás-e 2008.05.01 után? Eredeti címe: Fordított áfa szolgáltatás esetén Beküldte: Dianee, 17:12, 06/04/08

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

ELTE PÉNZÜGYI JOGI KONFERENCIA 2012

ELTE PÉNZÜGYI JOGI KONFERENCIA 2012 Budapesti Ügyvédi Kamara ELTE ELTE PÉNZÜGYI JOGI KONFERENCIA 2012 Budapest, 2012. november 23. Második szekció: Belföldi ÁFA ügylettel kapcsolatos problémák elemzése Moderátor: dr. Fülöp Péter ügyvéd,

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról.

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról. SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E az építményadóról. Sávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1. A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE ÉS JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. novemberi ülésére

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet (Egységes szerkezetben a 11/2008. (III.21.) a 38/2008.(XII.30.) a 21/2009.(XII.22.), az 1/2010. (I.4.), az 1/2011.

Részletesebben

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Berhida Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet

Részletesebben

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról 1 Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Módosítás: a) 3/2011 (II. 3.) ör. b) 50/2011 (XI. 28.) ör. c) 15/2014.

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 45/2004.(XII.20.) rendelete a helyi adókról a módosító 30/2005. (XII. 12.

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 45/2004.(XII.20.) rendelete a helyi adókról a módosító 30/2005. (XII. 12. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 45/2004.(XII.20.) rendelete a helyi adókról a módosító 30/2005. (XII. 12.) rendelettel EGYSÉGES SZERKEZETBEN Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E a magánszemélyek kommunális adójáról (egységes szerkezetben a 26/2010.(XII.30.) rendelettel) 1. AZ ADÓ BEVEZETÉSE 1. A helyi

Részletesebben

A vállalkozó személyi adatai

A vállalkozó személyi adatai Szervkód: KÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE TÖRZSLAP A kérelem beadásának dátuma: A csatolt pótlapok száma: A vállalkozó személyi adatai év hó nap A: db B: db C: db D: db 1. Neve: 2. Születéskori neve:

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója

Magánszemélyek kommunális adója 5/2000. (XI.20.) sz. Önkormányzati rendelet a helyi adókról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A Pusztazámor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a központi állami költségvetéstől független

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK Budapest, 2015 Szerző: Nagyné Véber Györgyi Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-482-1 ISSN 1788-0165 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE 1 EGYES HELYI ADÓKRÓL

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE 1 EGYES HELYI ADÓKRÓL ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE 1 EGYES HELYI ADÓKRÓL A 47/2010. (IX. 8.) 2, AZ 50/2010. (XI. 2.) 3, AZ 57/2010. (XII. 17.) 4, AZ 1/2011. (I. 31.) 5, A

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Általános forgalmi adó törvény 2013. évközi és 2014. évi változásai. Csehné Telek Klára

Általános forgalmi adó törvény 2013. évközi és 2014. évi változásai. Csehné Telek Klára Általános forgalmi adó törvény 2013. évközi és 2014. évi változásai Csehné Telek Klára Az Áfa tv. 2013. évközi változásai 2013.04.21-től hatályos Ingatlanok használatbavételi engedélyének változása. Engedély

Részletesebben

A BIZONYLATOK FAJTÁI

A BIZONYLATOK FAJTÁI A BIZONYLATOK FAJTÁI Pénzügyi bizonylatok Tevékenységi bizonylatok Átvételi bizonylatok Keletkezési helyek szerinti bizonylatok A szigorú számadású nyomtatványok Állampolgársági, hatósági bizonyítványok

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002. (XII.10.) és 20/2004. (XII.07.) rendeletével módosított 1/1995. (I.31.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (a módosításokkal

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

T Á G R A ZÁ R T K A P U K

T Á G R A ZÁ R T K A P U K T Á G R A ZÁ R T K A P U K I L L E S Z K E D É S XVIII. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIA NAGYKŐRÖS 2013. Augusztus 30. AZ ELŐADÁS VÁZLATA: TERVEZÉS ANNO AMIT MA MEGTEHETSZ hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,

Részletesebben

Márkó Község Önkormányzat 16/1999.(XII.07.) Ök.. számú rendelete a MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL

Márkó Község Önkormányzat 16/1999.(XII.07.) Ök.. számú rendelete a MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Márkó Község Önkormányzat 16/1999.(XII.07.) Ök.. számú rendelete a MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Az 1991. évi XXIV. törvénnyel, az 1992. évi LXXVI. törvénnyel, valamint az 1995. évi XCVIII. törvénnyel

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL A 47/2010. (IX. 8.), AZ 50/2010. (XI. 2.) ÉS AZ 57/2010. (XII. 17.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Felgyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1997. (XII.02.) Kvt. sz. rendelete a helyi iparűzési adóról

Felgyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1997. (XII.02.) Kvt. sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Felgyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1997. (XII.02.) Kvt. sz. rendelete a helyi iparűzési adóról / Egységes szerkezetben, a 8/2000(IV.28.) Kvt., a 4/2002(IV.18.) Kvt., 12/2002(XII.16.) Kvt.14/2005(X.26.)

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben