Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése"

Átírás

1 Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése OKTATÁSI SEGÉDANYAG SZERKESZTETTE AZ ATALANTA OKTATÓI MUNKAKÖZÖSSÉG 2007

2 T A R T A L OMJEGYZÉ K I. Rész... 8 Vállalkozási ismeretek VÁLLALKOZÓ, VÁLLALKOZÁS, VÁLLALAT Fogalom Az üzleti vállalkozás főbb jellemzői, szereplői, tevékenységi körei A vállalat érintettjei és céljai Belső érintettek Külső érintettek A vállalat társadalmi felelőssége Ellenőrző kérdések PRIVATIZÁCIÓ A privatizáció népgazdasági háttere A privatizációról általában A privatizáció folyamata Magyarországon Az előprivatizációs törvény A privatizációt akadályozó tényezők A privatizáció hazánkban A mai privatizációs gyakorlat Ellenőrző kérdések A vállalkozások tipizálása Tulajdonforma alapján Jogi formák szerinti csoportosítás Egyéni vállalkozás A szövetkezet Gazdasági társaságok A végzett tevékenység szerinti csoportosítás A vállalatok méret szerinti megkülönböztetése A vállalatok működési terület szerinti eltérései A vállalatok célkitűzése szerinti csoportosítás A jogi formák közötti választás főbb gazdálkodási szempontja Az induláshoz szükséges tőke nagysága A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere Finanszírozási lehetőségek Adózási szabályok

3 3.7.6 A külső ellenőrzés mértéke A befektetési cél Alapítási költségek, illetve a jogi formához kötődő költségek A tőkekivonás lehetősége A vállalkozások gyakorlati teendői Ellenőrző kérdések vállalkozások reálszférája Általános fogalomrendszer A beszerzés Termelés A készletezés Összegezhetjük tehát a készletek fogalmát, szerepét A készletek nagyságát meghatározó tényezők: Értékesítés, minőség-ellenőrzés,ellenőrzés A kereskedelem helye a gazdaságban A kereskedelem szervezete Az Európai Unió kereskedelme: A kereskedelemben alkalmazott értékesítési módok Fizikai áruelosztási rendszerek/disztribúciós logisztika Minőségellenőrzés Controlling Ellenőrző kérdések A vállalkozás működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek A tartósan befektetett tárgyi eszközök A forgóeszközök A vállalkozás működtetésének személyi feltételei, emberi erőforrások A vállalat munkaügyi tevékenysége Gyakorlati teendők a személyi feltételek biztosításával kapcsolatban A kompenzáció módjai, bérezési formák A vállalkozások válsága és megszüntetése A válságmenedzsment A válságkezelés jogi és intézményi feltételrendszere A válságkezelés feltételei Csődtörvény A csődeljárás A felszámolási eljárás A végelszámolás A hazai csődök és felszámolási eljárások tapasztalatai

4 7.6 Ellenőrző kérdések II. Rész Vállalkozások gazdálkodása Kereskedelmi vállalkozások erőforrásai és vagyona Az erőforrásokról általában A tartósan befektetett tárgyi eszközök A forgóeszközök Az emberi tényező Az információ Az immateriális javak Ellenőrző kérdések Az ár fogalma, szerepe és szabályozása Az ár makro- és mikrofunkciói Az ár fogalma, szerepe A vállalati ármagatartást befolyásoló külső és belső tényezők: Az árkialakítás és ármagatartás jogi szabályozása Az ártörvény Versenytörvény Az árképzés Az importbekerülési ár Az általános forgalmi adó (áfa) kezelése az árkialakításnál Az áfa működése Ellenőrző kérdések ADÓZÁSI ISMERETEK Az adóról általában Az adók csoportosítása A jelenlegi adórendszer Általános forgalmi adó (áfa) Társasági adó és osztalékadó Személyi jövedelemadó (SzJA) Egyszerűsített vállalkozói adó Egyéb adók Helyi adók Ellenőrző kérdések Költséggazdálkodás és kalkuláció Költségekről általában A költséggazdálkodás jelentősége

5 A költségalakulás mutatói: A költségek csoportosítása A költségek nagyságát meghatározó tényezők Kalkulációs módszerek Az ipari termelők árkalkulációja A kereskedők árkalkulációja Költségkorlátok érvényesítése a vállalatoknál Ellenőrző kérdések VÁLLALATI JÖVEDELEMSZABÁLYOZÁS Vállalati jövedelemszabályozás fogalma Felhasználásának területei: A jövedelemszabályozással szemben támasztott követelmények Jövedelemszabályozás részei Jövedelem, ill. nyereség Az amortizációs és a készletértékelési módszerek hatása a vállalkozás és nyereség képzésére Ellenőrző kérdések Pénzügyi kimutatások elemzése Pénzügyi kimutatások A mérlegegyenleg Pénzügyi mutatószámok: Adóssági arányszám Hatékonysági mutatók: Jövedelmezőségi mutatók A pénzügyi mutatók korlátai Ellenőrző kérdések Befektetés és finanszírozás A befektetés és finanszírozás kapcsolata a vállalat gazdálkodásában A befektetés, beruházás fogalma A beruházások fajtái A befektetési döntések alapelvei Beruházás-gazdaságos módszerek A megtérülési idő módszer A befektetés átlagos jövedelmezősége-módszer A pénz időérték-elve: A beruházások előkészítésének, megvalósításának folyamata A rövid távú finanszírozás

6 14.8 A hosszú távú finanszírozás A vállalkozások finanszírozási lehetőségei A belső finanszírozás lehetőségei A külső finanszírozás lehetőségei Ellenőrző kérdések VAGYON ÉS VÁLLALATÉRTÉKELÉS A vállalati vagyon fogalma A vállalati vagyon szűkebb értelmezése A tágabb értelmezés A vagyonértékeléssel kapcsolatos kérdések Vagyonértékelés - vállalatértékelés A vagyonértékelés időszerűsége A vállalati vagyonértékelés szükségszerűsége A vagyonértékelés menete Az értékelési cél meghatározása Információgyűjtés az értékeléshez Az alkalmazható módszerek közül a feladathoz legjobban igazodó módszer kiválasztása, az értékelés elvégzése A vagyonértékelés módszerei A vagyonleltár alapján történő értékelés A tőke jövőbeni hozadéka alapján történő értékelés Egyéb kiegészítő módszerek A vagyonmérleg készítésénél az egyes vagyoncsoportok értékelési elvei Az egyes eszközcsoportok értékelésének elvei, módszerei A tárgyi eszközök értékelésének módszerei Az immateriális javak értékelése A készletek értékelése A követelések és a kötelezettségek értékelése Egyéb pénzügyi eszközök értékelése Ellenőrző kérdések Üzleti terv Mi az üzleti terv? Az üzleti terv céljai A telephely kiválasztása Az üzleti terv felépítése Összefoglalás A vállalkozás általános leírása A vállalkozás kulcsemberei és szervezete Piacelemzés és forgalmi előrejelzés Marketingterv Termelési terv K ockázatbecslés Pénzügyi terv

7 Üzletpolitika Ellenőrző kérdések MELLÉKLETEK,FELADATOK ESETTANULMÁNYOK AZ ÜZLETI TERVHEZ PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK PÉLDÁK A VÁLLALKOZÁS REÁLSZFÉRÁJÁHOZ

8 I. R É S Z VÁLLALKOZÁSI ISMERET EK

9 Megjegyzés 1. f e j ezet 1. VÁLLALKOZÓ, VÁLLAL K O Z Á S, VÁLLALAT 1. 1 Fogalo m A gazdasági cselekvés két alaptípusa (Max Weber): a háztartás: olyan gazdálkodás, amelynek célja a saját szükséglet kielégítése (egy egyén vagy az állam szintjén) a vállalkozás: nyereséggel járó cserelehetőségekre irányul. A vállalkozás: valamely társadalmi vagy egyéni szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység, nyereség realizálása céljából. A vállalkozás létrehozása ma Magyarországon különböző szinteken valósulhat meg: 1. Az állam, a központi irányítószervek szintjén. (Ezek hozzák létre az állami vállalatokat, köztük a kisvállalatokat.) 2. A vállalatok, szervezetek szintjén. (Ezek újabb vállalatokat: leányvállalatokat, közös vállalatokat stb. és úgynevezett belső vállalkozásokat hozhatnak létre.) 3. Emberek csoportjai szintjén: szövetkezetek, kisvállalkozások létrehozása. 4. Egyének szintjén: magánkisipar, magánkereskedelem. A jogi szabályozás alapján a vállalkozások két alapvető fajtája: a jogi személyiséggel rendelkező vállalatok és szövetkezetek és a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások. Ez utóbbi csoportba tartozik a kisvállalkozások fogalomkörébe sorolt vállalkozások többsége. A vállalkozói magatartás kibontakozásához az alábbi feltételeket tartjuk szükségesnek: 1. Valóságos piac léte, amely bővebben azt jelenti, hogy az áru, a tőke és a munkaerő mozgását alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg. 2. A teljesítmények piaci versenyviszonyok közötti értékelődése. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredményesség az árakban tükröződjön. 9

10 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ Az árak sajnos ma még nem eléggé arányosak a teljesítményekkel. A fejletlen piaci viszonyok lehetővé teszik az árak emelését változatlan vagy rosszabbodó teljesítmények mellett is. 3. Szervezeti és működésbeli autonómia. Az autonómia sohasem lehet korlátlan, de a vállalkozói magatartás kialakulásához egy bizonyos mértéket el kell érnie. A szervezeti önállóság megteremtésében az utóbbi években elég sokat jutottunk előre, bár ez az előrelépés sem volt teljesen ellentmondásmentes (lásd a vállalati tanácsok működésének problémáit). 4. A vállalkozó elért nyereségével - ésszerű szabályok között, elviselhető és elvszerű adózás mellett - szabadon rendelkezhessék. 5. A vagyonérdekeltség megteremtése. Az utóbbi esztendők közgazdasági szakirodalmának sokat vitatott kérdései közé tartozik. A probléma megoldását egyrészt a privatizáció, másrészt a szabályzórendszer változása adhatja meg. 6. Normativitás a gazdasági szabályozókban. Ezt a követelményt, mint a racionális vállalati gazdálkodás feltételét hosszú évek óta megfogalmazzuk. Megvalósítani azonban mindeddig nem tudtuk. A hatékonyság növelése azonban csak normatív szabályok egységes alkalmazása mellett képzelhető el (beleértve a szanálási és csődeljárásra vonatkozó szabályokat is). 7. A gazdasági szabályozók viszonylagos stabilitása. A gazdasági szabályozók stabilitásának hiánya több szempontból is gondot jelent. A bizonytalanság érzése nem ösztönzi, hanem inkább fékezi a vállalkozást, továbbá gátolja a hosszú távú gondolkodás kialakulását is. A bizonytalanság érzése mérsékli a tartalékok feltárására irányuló törekvéseket, sőt sokszor rejtett tartalékok létrehozására ösztönöz, amelyek nem mindig racionálisak még vállalati szempontból sem. 10

11 Megjegyzés 1. 2 Az üzleti válla l kozá s fő b b j e l l e mző i, s zereplői, tevékenység i körei A piacgazdaságra való áttérés egyik legfontosabb hajtóereje a vállalkozás. Mi a vállalkozás? Kiből lesz vállalkozó? Hogyan alakul a vállalkozó haszna? Ezekre a kérdésekre kíván választ adni ez a fejezet. Az üzleti vállalkozás az egyéni és társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység profit realizálása céljából. Ez a definíció egyfelől a társadalmi szükséglet fontosságára, másfelől a vállalkozónak arra az igényére utal, hogy a bevételeknek hosszabb távon meg kell haladniuk a kiadásokat. Ahhoz, hogy az üzleti vállalkozás létrejöhessen négy előfeltételnek kell teljesülnie: A vállalkozásnak önállónak, autonómnak kell lennie, nem függhet sem az államtól, sem más vállalkozásoktól, szervezetektől, személyektől stb. (Természetesen ez az önállóság viszonylagos, hiszen számos olyan tényező van, ami befolyásolja a vállalkozást és a vállalkozó hatókörén kívül esik.) A vállalkozásnak profitorientáltnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon a kiadások a bevételek alatt maradjanak, de nem zárja ki, hogy a vállalkozás életútjában átmeneti visszaesések, veszteségek is előfordulhatnak. Azt sem jelenti azonban, hogy a profitszerzés mellett különböző időszakokban egyéb célok nem jutnának prioritáshoz. A vállalkozásnak kockázatot kell vállalnia. A vállalkozás erőforrásokat fektet be, és az a cél motiválja, hogy a megtérülés hasznot hozzon. A megtérülés egy bizonytalan 11

12 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ közegben megy végbe, előfordulhat, hogy számításai nem jönnek be és így nem jut haszonhoz, sőt elveszítheti a befektetett erőforrásokat is. A vállalkozásnak hatékony piacon kell működnie. Az üzleti vállalkozás szervezeti kerete a vállalat. A két fogalmat többnyire szinonimaként használjuk, ha a tevékenységet hangsúlyozzuk, akkor a vállalkozás, ha a menedzsmentet, akkor a vállalat kifejezés kerül előtérbe. A vállalkozó az, aki tőkét fektet be és kockázatot vállal. Kockázata többféle lehet: pénzügyi, mivel tőkét (vagyon) előlegez, fektet be; pszichikai, hiszen a folyamatosan változó piaci környezetben döntéseket kell hoznia (a kockázati tőke megszerzése, az értékesítési nehézségek áthidalása, a konkurencia elleni védekezés módszerének megtalálása stb.); társadalmi, azaz az esetleges bukás vagy siker befolyásolja pozícióját a munkaerőpiacon. A vállalkozáshoz mint már láttuk, első közelítésben tőkére és valamilyen ötletre van szükség. Részletesebben azonban a vállalkozáshoz kell: tőke vagyis tulajdonos, kockázatvállaló vagyis vállalkozó, irányító menedzser, végrehajtó azaz alkalmazott. Az üzleti vállalkozás négy szereplője nem elkülönült személyeket jelent, esetenként ezek integrálódnak (egy személyben lehet valaki tulajdonos, vállalkozó és menedzser) vagy tovább differenciálódnak, amennyiben a tőkekezelő is belép önálló személyként. A tőkekezelő a tulajdonosoktól gyűjti össze a tőkét és fekteti be valamilyen már működő vállalkozásba, illetve kezeli a holding tőkéjét. A vállalkozáshoz szükséges tőkéből a vállalkozó erőforrásokat vásárol és azokat összekapcsolva folytatja vállalkozó tevékenységét. 12

13 Megjegyzés Az erőforrások összekapcsolása ANYAG EMBER PÉNZ INFORMÁCIÓ KÉSZTERMÉK VÁLLALKOZÁS A vállalkozás három alaptípusa: termelő, kereskedő és szolgáltató. A termelő vállalkozás különböző anyagokból állít elő termékeket (pl. gépkocsi, szalámi). A kereskedő vállalkozás továbbértékesítő céllal vásárol (pl. kiskereskedő, ügynök). A szolgáltató vállalkozás tevékenységet biztosít (pl. hajvágás, jogi tanácsadás). A vállalkozás a fogyasztónak, vagy a felhasználónak adja el vállalkozói tevékenységének eredményét. A fogyasztó saját személyes szükségletére vásárol, a felhasználó az általa képviselt szervezet (vállalat, egyéni vállalkozó, költségvetési intézmény stb.) igényeit elégíti ki vásárlásaival. A vállalkozás működése során tevékenységéért pénzt kap cserébe. A pénznek azonban fedezni kell az üzletmenet folyamán felmerülő különböző költségeket is. Ha az értékesítési bevételek meghaladják a költségeket, akkor az üzletmenet nyereséges, ellenkező esetben veszteséges. A vállalkozás nyeresége a tulajdonos vagyonát gyarapítja. A nyereség a tulajdonos haszna tulajdonának kockáztatása miatt. A tulajdonos nyeresége az üzletmenet sikerétől függ, az pedig attól, hogy a vállalat (vállalkozás) főbb tevekénységi köreit mennyire hatékonyan végzi. 13

14 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ 1. 3 A válla la t é r intettjei és céljai A vállalat érintettjei azok a szereplők, akik az üzleti vállalkozással valamilyen módon kapcsoltba kerülnek. Az érintettek két nagy csoportba sorolhatók: 1. belső érintettek 2. külső érintettek Belső érintettek tulajdonosok menedzserek alkalmazottak Külső érintettek fogyasztók (felhasználók) szállítók versenytársak együttműködő partnerek állami intézmények helyi és önkéntes állampolgári közösségek (szerveződések) A belső érintettek többnyire tartós kapcsolatban állnak a vállalkozással, a szervezet részei, s így érdekeik a vállalati célokban is tükröződnek. A tulajdonos célja, hogy befektetett tőkéjének értékét növelje. Ha a tulajdonos egy személyben menedzser is, célját közvetlenül meg tudja valósítani. Ha azonban a funkciók elkülönülnek, a tulajdonos közvetve meghatalmazottjain keresztül éri el célját. A képviselet azonban azt is jelzi, hogy a belső érintettek különböző csoportjai eltérő célokat fogalmaznak meg, és ezek esetenként konfliktusba kerülhetnek a tulajdonosok céljaival. Ebben az összefüggésben tehát a tulajdonosok feladata, hogy jól válasszák ki a menedzsmentet és jó munkafeltételeket biztosítsanak. 14

15 Megjegyzés A menedzser céljai, szorosan kötődnek a vállalat működéséhez, növekedéséhez, sikeréhez, hiszen személyes jövedelmének többnyire ez az előfeltétele. A menedzser ismeri legjobban a vállalatot, (erőforrásait, piaci esélyeit, versenyképességet stb.) és így az információs asszimetria következtében, a profitmaximalizálástól eltérő cél is vezérelheti. A tulajdonosok a menedzsereket többnyire a hosszútávú tőkemegtérülés szolgálatába állítják, és ehhez kifinomult eszköztárral rendelkeznek (elbocsátástól az értékpapírban adott plusz jövedelemig). A munkavállaló céljai legkevésbé kötődnek a szervezeti célokhoz, személyes jövedelmének növekedésében érdekelt, amit az önmegvalósítás lehetősége, a társas kapcsolatok iránti igény és az értelmes munkavégzésből származó öröm motivál. Az alkalmazottaknak és a menedzsereknek kifizetett bér (jövedelem) a tulajdonos számára költség, ami a profitot csökkenti, és egyúttal konfliktust idézhet elő a belső érintettek körében. A belső érintettek törekvései, céljai jelentik a vállalati célhierarchia egyik síkját. A külső érintettek tartós vagy átmeneti kapcsolatba kerülnek a vállalkozással, közülük az első négy szereplő (fogyasztó, szállító, versenytárs, együttműködő partner) maga a piac. A fogyasztó (felhasználó) a vállalat mozgásterének legfontosabb része, hiszen a fogyasztói igények kielégítése céljából jön létre a vállalkozás, és így az igény kielégítés mikéntje egyúttal a vállalat referenciája. A fogyasztói igények folyamatos figyelemmel kísérése és az azokhoz való aktív alkalmazkodás tehát a vállalat sikerének egyik kulcsa. A versenytársak ugyanazért a fogyasztóért (fogyasztói jövedelemért) indulnak harcba, és így az adott piacon eszközökkel növelhetik versenyképességüket, és eközben kényszerítik egymást az innovációra, a technikai fejlesztésre. A piaci verseny - azaz az előnyszerzés céljából folytatott piaci magatartás - egyúttal a fejlődés motorja is. A szállító biztosítja a vállalkozás számára az erőforrásokat, függ a vevőitől és versenyben áll a többi szállítóval. A szállító 15

16 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ versenyképességének főbb tényezői, a jó minőség, kedvező fizetési feltételek, a szállítási határidő betartása és a jó vevőszolgálat. Az együttműködő partner vagy hosszabb távon, vagy rövidebb időre, tartós, vagy átmeneti érdekszövetséget hoz létre pótlólagos profitszerzés céljából. A profiton természetesen osztoznak. Az együttműködés széles skálája ismert a bérmunkától kezdve a franchise-n keresztül a stratégiai koalícióig. (Az utóbbi a versenytársak közötti alkalmi társulást jelenti, amikor az együttműködés egy harmadik piac közös meghódítását célozza.) Az állami intézmények és a vállalatok között sajátos kapcsolat áll fenn: egyfelől az intézmények korlátozzák, befolyásolják a vállalat mozgásterét (pl. kamatláb rögzítés, adórendszer) másfelől a vállalatok befolyásolják, korlátozzák az intézmények mozgásterét. Az intézmények helyzete ugyanis attól függ, hogy mennyi adót fizetnek a vállalatok, hogy szívják el a munkaerőt a munkaerő-piacon, mennyire vállalják át a társadalmi szociálpolitikai feladatokat stb. A helyi és önkéntes állampolgári közösségek alatt az önkormányzati közigazgatást és azokat a társadalmi csoportosulásokat értjük, amelyek valamilyen módon hatást gyakorolnak a vállalatokra. A helyi társadalom különös jelentőségét az adja, hogy az egyúttal a vállalkozás lokális piaca. A társadalmi szerveződéseknek (vallási, környezetvédő, szakmai stb.) a vállalatra gyakorolt hatása növekvő tendenciájú. A külső érintettek céljai a vállalat működési terét korlátozzák s egyúttal a vállalat céljait is befolyásolják. A vállalat célkitűzései egy összetett célrendszerben fogalmazhatók meg, ahol hierarchikusan egymásra épülnek és ahol különböző keresztmetszetben jelennek meg a fő, ill. részcélok. A legfelső cél a hosszú távú profitmaximalizálás, amit térben és időben más típusú célok kereszteznek. Ez a felső cél a vállalat vezetése által megfogalmazott és a küldetéshez kapcsolódik. Ezt többnyire nem mértékegységben fogalmazzák meg. A legfelső célt konkretizálják az alsó (szub)célok, amelyeket az egyes funkciók vagy részlegek fogalmaznak meg. 16

17 Megjegyzés A vállalat társadalmi felelőssége A vállalakozás (vállalat) nemcsak a gazdálkodás alapegysége, hanem egyúttal a társadalmi struktúra több dimenziójában is szerepet játszik. Az üzleti tevékenységnek hatása van a társadalomra és ezt a befolyást figyelembe kell venni a döntéshozatalnál. A társadalmi felelősség pénzbe kerül, de jó üzlet is lehet. A fogyasztók felismerik, hogy melyik vállalat viselkedik felelősen és ezt vásárlásaikkal is kifejezik. A vállalat felelőséggel tartozik nemcsak a tulajdonosokkal szemben, hanem a fogyasztókkal, az alkalmazottakkal, a szállítókkal és az általános nyilvánossággal szemben is. Ez a négy terület jelenti a társadalmi felelősség "terepét". A fejlett piacgazdaságban a fogyasztónak joga van a biztonsághoz, az informáltsághoz, a választáshoz és a meghallgatáshoz. A jog a biztonsághoz azt jelenti, hogy a megvásárolt terméknek biztonságosnak kell lennie, részletes és egyértelmű használati utasítást kell tartalmaznia, a gyártónak előzetesen tesztelnie kell a termék minőségét és megbízhatóságát. A jog az informáltsághoz azt jelenti, hogy a fogyasztót részletesen informálni kell a termékről, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokról mielőtt megvásárolná azt. Jelezni kell továbbá azokat a potenciális veszélyeket is, amelyek a termék fogyasztásánál (alkalmazásánál) fellelhetők. A jog a választáshoz azt is jelenti, hogy a fogyasztó szükséglete kielégítéséhez a különböző gyártók és kereskedők által kínált termékek közül választhat. A jog a meghallgatáshoz azt jelenti, hogy a fogyasztók panaszait valaki meghallgatja és a gondokat orvosolja. A fogyasztóvédelem nem kizárólagosan a vállalatok feladata, van benne kormányzati felelősség is, de a domináns szerep a vállalatra hárul. 17

18 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ A társadalmilag felelősen gondolkozó vállalat sokat tesz az alkalmazottak kezelésében is. Ez mindenekelőtt a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének a kizárását, a női- és férfimunka egyforma bérezését jelenti. Sok vállalat a tartósan munkanélküliek segítésének és átképzésének feladatát is magára vállalja, s ezzel azt a hiedelmet terjeszti el a környezetben, hogy az alkalmazottairól gondoskodó vállalat termékei is csak jók lehetnek. A társadalmilag felelős vezetők mindent megtesznek a környezet megóvása, a víz, a levegő, a talajszennyezés, a zajártalom, azaz a környezetszennyezés csökkentése érdekében. A versenytársakkal és együttműködő partnerekkel szemben a vállalat társadalmi felelőssége az üzleti etikában teljesedik ki. Az etikus magatartás normái a megbízhatóságot, a megvesztegethetetlenséget, a pontosságot, a toleranciát és olyan viselkedési kultúrát írnak elő, amelyben az üzletemberek személyes erkölcsi normái is magasak Ellenőrző kérdések 1. Mit nevezünk vállalatnak és vállalkozásnak? 2. Melyek a vállalkozások létrejöttének feltételei? 3. Kik a vállalkozás érintettjei? 18

19 Megjegyzés 2. f e j ezet 2. PRIVATIZÁCIÓ 2. 1 A privatizá c ió n é pgazdasági h á t t e r e 1945 után a gazdasági élet minden területén - így a kereskedelemben is - gyors centralizációs folyamat indul meg. Kereskedelmi nagyvállalatok jönnek létre mind a nagykereskedelem, mind a kiskereskedelem szférájában. Ez a centralizációs folyamat zajlik le a fogyasztási szövetkezetek életében is. Több lépcsőben történő összevonások következtében nőttek óriásszövetkezetekké. E centralizáció következtében rendkívül nagy mértékben növekedett a bürokrácia, a túlszabályozottság, s ezzel egyenes arányban csökkent az egyes kereskedelmi egységek önállósága. A dolgozók anyagi érdekeltségének hiánya, az ellenőrizhetőség korlátozott volta a kereskedelem színvonalának csökkenéséhez, visszaélésekhez vezetett. Népgazdasági szinten óriási problémákat jelentett a monopolhelyzetek nagy száma, a piaci verseny korlátozott volta, a nagyüzemek érzéketlensége bizonyos piaci változásokkal szemben, ezért bizonyos termékeknél kielégítetlen kereslet jelentkezett. Az árakban nem tükröződött a reálérték. Az alapvető fogyasztási cikkek ára jelentősen alulmaradt a reálértéknek - mivel az állam dotációval fedezte ezek 19

20 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ előállítási költségének lényeges részét, míg a luxuscikkek forgalmazására forgalmi adót rótt ki. Ezek az intézkedések a valós piaci értékek és a társadalmi hasznosság megítélése szempontjából torzulásokhoz vezettek. A termelésben is hiányzott az ösztönző erő, a piac valós, reális értékítélete, így a termékszerkezet, az áru korszerűsítése, a termelési eszközök modernizálása elmaradt. Az érdektelenség tükröződött a termelékenységben is. Egyes közgazdászok számításai szerint a szocialista országokban 30%-kal alacsonyabb volt, mint a kapitalista országokban. Összefoglalva: Ezen tényezők jelentősen közrejátszottak abban, hogy a `70-es évek végén megbomlott az ország külkereskedelmi egyensúlya és fizetési mérlege, megnövekedett az adósságállomány. Vezetőink, látva a fenyegető helyzetet, megpróbáltak új gazdasági szabályozók létrehozásával orvosolni a bajokat. Ekkor elindult egy nagyon lassú decentralizációs folyamat, mely a kereskedelmet csak a `80-as években érte el, de igazán csak az évtized végén tudott kibontakozni. Előrelépést jelentett a vállalati önállóság kibővítése is. Az első fordulat: már 1968, az indirekt gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta a vállalatok elvben szabadon dönthettek gazdálkodási koncepciójukról, üzletpolitikájukról, önállóan alakíthatták ki piaci kapcsolataikat. Ezeket a jogokat az évi vállalati törvény szentesítette. Az önállóságot azonban még hosszú ideig korlátozták bizonyos adminisztratív tényezők, mint pl. az export és import engedélyezés. Szintén korlátozó tényező volt a piaci lehetőségek behatárolt volta. A `80-as évek kezdetén már tapasztalható volt egy határozottabb törekvés a vállalkozói szemlélet, magatartás 20

21 Megjegyzés kialakítása érdekében. Az egyéni, ill. magánvállalkozások feltétel rendszerének javítása érdekében időről-időre új rendelkezések láttak napvilágot. A kereskedelemben a szerződéses, bérleti és jövedelemérdekeltségű üzemeltetési formákkal teremtettek meg egy bizonyos fokú korlátozott vállalkozási lehetőséget. Azáltal, hogy az üzletek vezetőit érdekeltté tették az eredmények alakulásában és ehhez a korábbiaknál jóval nagyobb önállóságot biztosítottak számukra, az eredmények lényegesen meghaladták az előző évek eredményeit. Nehezítette a tervezést az energiaárak állandó növekedése. Az 1988-as év volt a mélypont a jövedelemérdekeltségi rendszerben működő boltok életében. A személyi jövedelemadó bevezetése miatt ugyanis rendkívül nagy mértékben csökkent az eredmények után megkapott prémiumok összege. Így a későbbi években egyre kevésbé volt népszerű ez a konstrukció. Az új üzemelési formák tapasztalatai is egyre világosabbá tették, hogy a kereskedelem és vendéglátás az a terület, ahol nincs szükség a vállalati központokra, ahol kisvállalkozások formájában sokkal gazdaságosabban lehet a tevékenységet végezni. A döntés 1990-ben született meg, amikor a Kormány a "A Nemzeti Megújhodás Programjá -ban meghirdette az előprivatizációt, amit a Parlament törvényerőre emelt. Az évi LXXIV. törvényt az szeptember 18.-i ülésen fogadta el a Parlament, amely a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és a fogyasztói szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról, értékesítéséről és hasznosításáról rendelkezik. 21

22 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ 2. 2 A p r i vatizá c ió r ól általában Mit jelent a privatizáció? A privatizáció egy olyan tulajdon-átrendeződési folyamat, amelynek következménye az állami tulajdon terjedelmének csökkentése. Szűkebb értelemben az állami tulajdon magántulajdonba kerülését jelenti. Miért van szükség privatizálásra? Már az előző fejezetben is utaltunk rá, hogy a gazdaság túlzott centralizálása milyen következményekkel jár. A nagyfokú bürokrácia lelassítja a gazdasági folyamatokat. Monopolhelyzetek jönnek létre. Ha az állam szabályozókkal túlzottan beavatkozik a gazdasági életbe, úgy nem tudnak érvényesülni a piaci mechanizmusok, torzulnak az értékek. Az anyagi érdekeltség hiányában csökken a termelékenység is. Tulajdonképpen egy végtelen hosszú, bonyolult láncolaton keresztül kialakul egy olyan gazdasági csődhelyzet, amely nálunk is kialakult a `70-es '80-as években. A gazdaság talpra állításának egyik legfontosabb eszköze a tulajdonviszonyok átalakítása, az anyagi érdekeltség növelése A p r i vatizá c ió f olyama t a M agyaro rszá gon Az átfogó tulajdonreform egy nemzetgazdaságban filozófiai változást jelent, mégpedig úgy, hogy az állam a működéshez szükséges feltételeket nem az általa működtetett vállalkozásokból, hanem az egész gazdaság eredményéből teremti elő. Az átfogó tulajdonreform megvalósítása több éves folyamat, melynek első lépése az ún. elő-privatizáció. Az előprivatizáció feltételei a kiskereskedelemben, a vendéglátóiparban, a szállodaiparban és a fogyasztási szolgáltatások körében teljesülnek. Ezek a feltételek: az elmúlt években már kiépült egy vállalkozói magatartás az új üzemeltetési formák (bérletes, szerződéses, jövedelem érdekeltségű) keretében, nem szükséges a vállalati irányítás, 22

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

Olasz társasági jog 2013.

Olasz társasági jog 2013. Olasz társasági jog 2013. Az olasz társasági jog főbb jellemzői Szabályozás elsősorban az olasz Ptk. (Codice Civile) V. fejezetében. Az új társasági törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba. Az előírások

Részletesebben

Olasz társasági jog Szikora Veronika

Olasz társasági jog Szikora Veronika Olasz társasági jog Szikora Veronika Társasági jog Európában 2013/14-es tanév Szikora Veronika Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

1. Vállalkozói alapismeretek

1. Vállalkozói alapismeretek 1. Vállalkozói alapismeretek Az üzleti vállalkozás főbb jellemzői: a kitűzött célok megvalósítására viszonylag magas fokú döntési szabadság, autonómia mellett kerül sor, az üzleti tevékenység mindig profitorientált,

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) 1.1. A társaság cégneve:... Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság

Részletesebben

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II.

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Társas vállalkozások Külön jogszabályban rögzített Korlátolt és korlátlan felelősség Jogi és természetes személy alapíthatja Kettős könyvvezetés Társasági

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Vállalkozásgazdaságtan Katona Ferenc franzkatona@gmail.com A vállalat fogalma A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági rendszereit alkotják, amelyeknek a piaci környezetben önálló céljaik

Részletesebben

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Társasági jog Egy kis történelem 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 14.EA

Vállalkozási ismeretek 14.EA Vállalkozási ismeretek 14.EA A legfőbb szervek és vezetőség A szervezetekre és a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok legfőbb szervekre vonatkozó szabályok összehívásukat a tagok kezdeményezhetik évente

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi korlátolt felelősségű társaság társasági

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá Közkereseti társaság Dr. Kenderes Andrea 2011. március 26. Gt. 88. (1) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan

Részletesebben

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika)

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika) Vállalkozásgazdaságtan Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika) A vállalat fogalma A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény

Részletesebben

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 TARTALOM A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17 I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 1. A felelősségi jog fogalma és fejlődése 21 2. A polgári jogi felelősség alapelvei 26 2.1. Marton és Eörsi

Részletesebben

III. Az egyes társasági formák

III. Az egyes társasági formák III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 3. Korlátolt felelősségű társaság (220.000)

Részletesebben

Társasági szerződés 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) 2. A társaság tagjai

Társasági szerződés 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) 2. A társaság tagjai Társasági szerződés 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) 1.1. A társaság cégneve: Észak-Hegyháti Unió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság rövidített cégneve: Észak

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK Tartalom: 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK...9-1 9.1. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

A ZUGLÓI ESZKÖZKEZELŐ KORLATOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fíóktelepe(i)

A ZUGLÓI ESZKÖZKEZELŐ KORLATOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fíóktelepe(i) A ZUGLÓI ESZKÖZKEZELŐ KORLATOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

73/2011. (IV. 28.) MÖK

73/2011. (IV. 28.) MÖK 73/2011. (IV. 28.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a mellékelt Alapító Okirat szerint megalapítsa

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Eszközgazdálkodás II.

Eszközgazdálkodás II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA.

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Tartalom Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Tartalom Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tartalom 1. Foglalja össze, hogy egy kereskedelmi egység létrehozása esetén milyen vállalkozási formák közül és milyen szempontok alapján választ! Határozza meg, hogy milyen hatóságoktól és milyen engedélyekre

Részletesebben

EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott részvényes, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi egyszemélyes zártkörűen

Részletesebben

A könyv segítségével megismerhetitek

A könyv segítségével megismerhetitek A könyv segítségével megismerhetitek az egyes vállalkozási formákat, a működés kereteit, a vállalatok különösen a kereskedelmi vállalatok tevékenységéhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket Az első

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Kereskedelmi cég alapításának sajátosságai. Tevékenység. I. Tevékenységi kör. Cég/vállalkozás üzleti elképzelés kialakítása

Kereskedelmi cég alapításának sajátosságai. Tevékenység. I. Tevékenységi kör. Cég/vállalkozás üzleti elképzelés kialakítása Cég/vállalkozás üzleti elképzelés kialakítása Kereskedelmi cég alapításának sajátosságai 1. Mivel szeretnénk foglalkozni tevékenységi kör 2. Milyen formában Vállalkozási forma Készítette: Tóth Éva tanársegéd

Részletesebben

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Vállalkozási alapismeretek 1. III. Előadás Onyestyák Nikoletta

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Vállalkozási alapismeretek 1. III. Előadás Onyestyák Nikoletta Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok Vállalkozási alapismeretek 1. III. Előadás Onyestyák Nikoletta Korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság (kft.) jogi személyiséggel

Részletesebben

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON 1. Definíciók Adja meg az alábbi fogalmak rövid, szakszerű leírását! Eredménytartalék: Befektetett eszköz Immateriális javak A vállalkozás vagyona: Fedezetmutató A vagyonmérleg:

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

2/4 S.Cont. Vagyonkezelő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (1055 Budapest, Falk Miksa utca 5. I. em. 2.) Adószám: 11275006

2/4 S.Cont. Vagyonkezelő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (1055 Budapest, Falk Miksa utca 5. I. em. 2.) Adószám: 11275006 S.Cont. Vagyonkezelő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 5. I. em. 2.) Adószám: 11275006 Cégkivonat 2011.10.27. -i hatállyal 1 Általános adatok Cégjegyzékszám:

Részletesebben

A tagok (a részvényesek) vagyoni hozzájárulása

A tagok (a részvényesek) vagyoni hozzájárulása II. A tagok (a részvényesek) vagyoni hozzájárulása A korábbi szabályozás helyett az új Ptk.-ban háromszintű szabályozás érvényesül. Így egy adott gazdasági társaság esetében alkalmazni kell az adott társasági

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Alapító okirat

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Alapító okirat AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Alapító okirat Alulírott alapító, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelően a következők szerint állapítja

Részletesebben

NAPSUGARAK HÁZA NONPROFIT KFT ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZITŐ MELLÉKLETE

NAPSUGARAK HÁZA NONPROFIT KFT ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZITŐ MELLÉKLETE 1 NAPSUGARAK HÁZA NONPROFIT KFT. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZITŐ MELLÉKLETE I. Általános rész A. A vállalkozás adatai Közhasznúsági fokozat: közhasznú Cégforma : Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítja meg

Részletesebben

TÁRSASÁGI JOG III. AZ EGYES TÁRSASÁGI FORMÁK

TÁRSASÁGI JOG III. AZ EGYES TÁRSASÁGI FORMÁK Üzleti jog X. TÁRSASÁGI JOG III. AZ EGYES TÁRSASÁGI FORMÁK Üzleti jog X. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet 1. a társasági jog anyagának földolgozása I. Elmélet és történet II. Általános szabályok

Részletesebben

TÁRSASÁGI JOG III. AZ EGYES TÁRSASÁGI FORMÁK

TÁRSASÁGI JOG III. AZ EGYES TÁRSASÁGI FORMÁK Üzleti jog X. TÁRSASÁGI JOG III. AZ EGYES TÁRSASÁGI FORMÁK Üzleti jog X. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet 1. a társasági jog anyagának földolgozása I. Elmélet és történet II. Általános szabályok

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31

Részletesebben

Tisztelt Részvényesek!

Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Részvényesek! A Pannon Váltó Nyrt. Igazgatósága az alábbiakban teszi közzé a 2015. április 30-n 13.00 órakor tartandó közgyűléséhez kapcsolódó tájékoztató anyagokat és határozati javaslatokat:

Részletesebben

Társasági formák és azok jellemzői

Társasági formák és azok jellemzői Társasági formák és azok jellemzői Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás a természetes személy által rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

A KONZUM NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE

A KONZUM NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE A KONZUM NYRT. 2011. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE A Konzum Kereskedelmi és Ipari Nyrt. 1988-ban alakult a Konzum Áruház Szövetkezeti Közös Vállalat jogutódaként. Kezdetben a cég meghatározó profilja a kereskedelem,

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Az Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rendkívüli közgyűlése Budapest, 2008. december 15. 1 Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Napirend

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés. Pázmándi Kinga

Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés. Pázmándi Kinga Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés Pázmándi Kinga Jogi személyekre vonatkozó szabályozás hatályos rendszere 2014. március 15.-étől Ptk.: Harmadik Könyv: Jogi

Részletesebben

RT. 2012. április 21.

RT. 2012. április 21. RT. 2012. április 21. I. részvény 177. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. - tagsági jogok - névre szóló - Névértékkel rendelkezik - értékpapír

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) b) nem azonos a központi ügyintézés helyével:

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) b) nem azonos a központi ügyintézés helyével: Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően a következők szerint állapítjuk meg az alábbi korlátolt felelősségű társaság

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek Az eszközök bekerülési értéke 15

TARTALOM. 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek Az eszközök bekerülési értéke 15 1. FEJEZET / BEVEZETÉS 11 2. FEJEZET / ÁLLOMÁNYBAVÉTELI ÉRTÉKEK 13 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok 13 2.2 A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek 15 2.2.1 Az eszközök bekerülési értéke 15

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. július 9-ei I. rendkívüli közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni

Részletesebben

Mintavizsga EBC*L A modul EBC*L Képviselet Magyarország

Mintavizsga EBC*L A modul EBC*L Képviselet Magyarország EBC*L MINTA-VIZSGAFELADATSOR ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK (Válaszonként 4 pont érhető el) Pontok 1. Mit értünk kis értékű eszközök fogalma alatt? Azok a javak, melyek a vállalkozást hosszú ideig szolgálják, de beszerzési

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

POLGÁRMESTER ELŐ TERJESZTÉS. a CSEPELI PIAC Kft. alapító okiratának módosításáról

POLGÁRMESTER ELŐ TERJESZTÉS. a CSEPELI PIAC Kft. alapító okiratának módosításáról BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ELŐ TERJESZTÉS a CSEPELI PIAC Kft. alapító okiratának módosításáról Készítette: Lakatos Sándorné ügyvezető igazgató Dr. Hricsovinyi István társasági jogi képviselő

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben