Regionális energiastratégia a Nyugat-Dunántúlon

Átírás

1 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézet Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály, Győr Regionális energiastratégia a Nyugat-Dunántúlon Lados Mihály C.Sc. osztályvezető MTA KRTK RKI NYUTO - Győr Pellet, a megújuló energiaforrások nyomában Nagykanizsa, április 29.

2 2 ESPAN Pannon Energia Stratégia A projekt időtartama: Költségvetése: 3,3 millió euró Vezető partner: TOB Technologieoffensive Burgenland GmbH További partnerek: Burgenland Tartomány Steiermark Tartomány Interessensgemeinschaft Passivhaus Steiermark Burgenland MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület (PBN) Sarród község önkormányzata Zala Megye Fejlesztési Kht.

3 3 Globális kihívások Globális kihívások Energia felhasználás hatása az éghajlatváltozásra Növekvő népesség, növekvő mobilitás A világ az olajár fogságában Felbecsülhetetlen mértékű környezetszennyezés

4 4 Nemzeti és helyi kihívások Nemzeti kihívások Növekvő energia felhasználás (háztartások, mobilitás, újraiparosítás) vs. Energia-függőség Helyi kihívások pazarló energia felhasználás növekvő energiaszámlák (háztartások, önkormányzatok, vállalkozások) Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan (Rio 1992)

5 5 Jövőbeni lehetőségek Forrás: Dr. Hetesi Zsolt Megújulók Lokalitás Takarékosság

6 6 A megújuló energiahordozó felhasználásra irányuló EU elvárások 2001/77/EK irányelv: 2010-re 22,1%-ra növelni a zöldáram részarányt. Magyarország felé elvárás (3,6%), 2002/91/EK irányelv: 1000 m 2 fölött vizsgálni kell a megújuló energiahordozó bázisú hőellátás lehetőségét, 2003/30/EK irányelv: ig 2 %-ra, 2010-ig 5,75%-ra kell növelni a közlekedésben a bioüzemanyagok arányát 2007 január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG Európai energiapolitika - 20% ÜHG mérséklés - 20% energiatakarékosság (9% helyett) ig 20% megújuló energiahordozó részarány és 10% bioüzemanyag részarány 2008 december: az Európai Parlament megerősítette a 3-szor 20%-os EU szintű elvárást

7 Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiák támogatásáról Rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat ez Magyarország vonatkozásában 13 %. Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen 10 %-os kötelező arányát Rögzíti a támogatási, elszámolási feltételeket a következők szerint: - a megújuló energiahordozó bázisú távfűtés és távhűtés támogatása ajánlott, - a szállító és elosztó hálózatokhoz való kapcsolódáshoz támogatás szükséges - zöldáramra előírja a hálózatokhoz az elsőbbségi hozzáférést és az állami támogatás szükségességét. Előírja, hogy a tagállamok készítsenek dec. 31-ig előjelzési dokumentumot, június 30-ig nemzeti cselekvési terveket és meghatározza ezek egységes formanyomtatványát.

8 A megújuló energiaforrások 2010-es felhasználásának direktívái az Európai Unióban 7,2% 8,7% 9,4% 10,3% 15,0% 16,0% 17,0% 17,8% 18,0% 20,5% 23,3% 28,5% 34,9% 39,8% 15% 20% 16% 23% 23% 25% 30% 24% 25% 31% 34% 38% 42% 49% Lengyelország Spanyolország Bulgária Franciaország Litvánia Szlovénia Dánia Románia Észtország Portugália Ausztria Finnország Lettország Svédország ,0% 0,9% 1,3% 2,2% 2,4% 2,9% 3,1% 4,3% 5,2% 5,8% 6,1% 6,7% 6,9% 10% 11% 15% 13% 14% 13% 16% 13% 17% 18% 13% 14% 18% Málta Luxemburg Egyesült Királyság Belgium Hollandia Ciprus Írország Magyarország Olaszország Németország Csehország Szlovákia Görögország cél tény 20%

9 9 Magyarország energiastratégiájának feltételrendszere Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság Gazdasági, politikai bizonytalanság BRICS vs. OECD Kyotó Energiafüggőség Orosz gázfüggés Piaci liberalizáció, piacösszekapcsolás Egymással való verseny Megújuló és energiahatékonysági irányelvek Elmaradás Korábbi örökség Forrás: Tóth T. 2013

10 Ellátásbiztonság és versenyképesség: energia importfüggőség és az erőművi tüzelőanyag felhasználás szerkezete 4,00% 2,00% 5,00% 6,00% 0,00% 23,00% 0,00% 0,00% 2,80% 2,30% 1,20% 0,00% 0,20% 0,00% 0,00% 0,00% 31,30% 23,00 % 0,40 % 4,30 % 0,80 % 0,00 % 6,90 % import-export szaldó alakulása GWh HU AT DE SK SL RO CZ PL 37,00% 33,30 % 46,40 % 62,20% ,00 0,10 % % 5,80 % 1,49 % 0,53 % 5,22 % 0,00 % 2,26 % 14,00 % 0,00% 0,00 % 0,00% 35,90% 0,00% 4,50% 28,50% ,90 % 31,39 % 19,00% 10,90% Forrás: Tóth T ,21 % 0,00% 1,20% 10

11 Fenntarthatóság: Lakóépületek energiafelhasználása (kwh/m2/év) Magyar adat EU-15 adat Korszerű épület Forrás: Tóth T. 2013

12 Fenntarthatóság: megújuló energiahasznosítás aránya a teljes bruttó végső energiafogyasztáson belül régiónkban 12 Forrás: Eurostat alapján Tóth T. 2013

13 13 Ellátásbiztonság fokozása Célok Eszközök Regionális piaci integráció Földgáz interkonnektorok, hálózatok összekapcsolása Szállítási útvonalak diverzifikációja Déli Áramlat Forrásdiverzifikáció Nabucco, AGRI, LNG Megújuló energiák Forrás: Tóth T. 2013

14 14 Versenyképesség növelése Célok Eszközök Hatékonyságnövelés, hálózati veszteség csökkentése Korszerű erőművek építése, régiek korszerűsítése Erőművi tüzelőanyagszerkezet diverzifikációja Atom-Szén-Zöld Villamos energia piaci ára ne szakadjon el a régiótól Rendszeres piacmonitoring Piaci integráció Forrás: Tóth T. 2013

15 Fenntartható energiagazdálkodás megteremtése 15 Célok Eszközök Megújuló energiák hasznosításának ösztönzése Beruházási és működési támogatások Energiahatékonyság növelése Energiahatékonysági programok, folyamatos monitoring Egyéb dekarbonizációs technológiák kiaknázása Pl. CCS támogatása Forrás: Tóth T. 2013

16 16 Az Energiastratégia szerinti villamosenergia-mixek 2030-ban különböző szcenáriók A Kormány által preferált szcenárió Forrás: Tóth T. 2013

17 Az Energiastratégia legfontosabb célkitűzései 17 Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása Megújuló energiák részarányának növelése Közép-európai vezetékhálózat integrálása Határkeresztező kapacitások kiépítése Atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése A hazai szén-és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben Forrás: Tóth T. 2013

18 18 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2020 Teljes megújuló cél a végső bruttó energiafogyasztáson belül: 14,65% 1491/2012. (XI. 13.) Korm. Határozat: NCsT felülvizsgálata Megújuló részarány cél nem változik A felülvizsgálat során megvizsgálandó: Energiamix Finanszírozási eszközök A felülvizsgálat során figyelembe kell venni: Technológiai fejlődés Teherbíró képesség Biomassza hatása a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre

19 19 Miért Burgenland? Stratégiai gondolkodás és a gyakorlati megvalósítás összhangja Methodology Bgld1.pptx Jó példák átvételének lehetősége (közösségi szint, lakosság, vállalkozások) + Güssing modell Modell Güssing - Bad Staffelstein _ung.ppt Erős szomszédsági hatás

20 Burgenland energiastratégiai céljai : függetlenség áramtermelés területén 2020: az energia termelés növelése 50%-kal 2050: teljes energia autonómia

21 21 Miért a Nyugat-Dunántúl? I. Fosszilis energiavagyon nem számottevő a régióban (köolaj, lignit, tőzeg) Gazdag megújuló energia potenciál (szél, geotermikus, biomassza) Szaporodó helyi kezdeményezések (90-es évek közepétől + szomszédsági hatás) Szakmai szövetségek működése (3 elnöksége a régióban) K+F háttér fejlődése (NYME, SZE, Pannon Egyetem) Kialakuló/fejlődő iparági háttér + klaszter kezdeményezések Aktivizálódó civilszféra (pl. Regionális Környezeti Fórum)

22 22 Miért a Nyugat-Dunántúl? II. Néhány újságcikk a megújuló energiaforrások felhasználásáról a régióban: Kisalföld A jövő energiái - határon átnyúló kapcsolatok Biomasszával fűtenek be hamarosan a Pannonhalmi Főapátságban Négyszer több szélkereket kértek megyénknek Huszonöt torony épülhet még a Rábaközben Napkollektorok a téti kistérségbe Vas Népe Száz szélkerékből álló szélerőmű parkot terveznek Biomassza távfűtésre állnak át Vasváron Szélpark épül Ikerváron Zalai Hírlap Napkollektorok a fürdőn Több milliós EU projekt a hagyományos faépítészet és a megújuló energiák ötvözésével Biogáz tankolásra - Megindult a villamosenergia-termelés a tisztítótelepen Takarékos megoldás: biomasszával fűtik a közintézményeket

23 23 Miért a Nyugat-Dunántúl? III. Fajlagos szélteljesítmény (W/m 2 ) 75m magasságban Magyarországon

24 24 ESPAN Pannon Energia Stratégia Burgenland Nyugat-Dunántúl 60%-ról???xx%-ról??? 100%-ra???xx%-ra???

25 25 A projekt célcsoportjai Önkormányzatok és közintézmények Gazdasági szereplők Magán háztartások

26 26 Általános projektcélok A Kyoto-i valamint az Európai Uniós klímavédelmi egyezmények céljainak elérése regionális szinten Bilaterális és interregionális együttműködés kialakítása az osztrák magyar határ menti régiók szereplői közt az energetika terén Energiapazarlás minimalizálása Fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése Regionális/helyi megújuló energiaforrásokból való minél hatékonyabb szükséglet kielégítés

27 A projekt tematikus súlypontjai Energiahatékonyság, energia megtakarítás Energiatermelés a meglévő erőforrások figyelembe vétele mellett Energia elosztása és tárolása

28 28 Speciális célok Közösségi kistérségi szinten kidolgozott,határon átnyúló hatású energiakoncepciók Felmérések, Ökocheck-ek a jelenlegi energiafogyasztásról, takarékossági és forráspotenciálokról Tapasztalatcsere, know-how transzfer A megújuló energiák alkalmazásának növelése a régióban Határon átnyúló energiaklaszter kiépítése Pilot projektek Regionális szintű megújuló energia stratégia készítése Határon átnyúló (Pannon) Energia Stratégia készítése

29 29 A stratégia fókusza Mi az ami helyben megtehető? - mikro szint (önkormányzatok,vállalkozások, háztartások) - középszint (régió, megye?, kistérség) - határon átnyúló metszetben Mi az ami nemzeti szinten kezelendő? Mi az ami globális cselekvést igényel?

30 30 Az Energia Stratégia célkitűzései Készüljön döntéshozók (cég/intézmény vezetők, regionális politikai szereplők) számára egy regionális információkat tartalmazó energetikai kézikönyv, amelyet az energetikai beruházások / rekonstrukciók előkészítésénél lehet hasznosítani oldalon foglaljuk össze a régiós és a szélesebb regionális (A, HU, EU) energetikai információkat a konvencionális és a megújuló energiaforrások tekintetében kiegészítve olyan mellékletekkel, amelyek a fő tématerületek egyegy fontosabb részletét tovább taglalják vagy kiegészítik Kerüljenek bemutatásra a biomassza, nap-, szél-, víz- és geotermális energia regionális hasznosítási lehetőségei Kerüljenek bemutatásra olyan új technológiák (Magyarországon nem elterjedt), amelyek segítik az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság megteremtését és a megtermelt energia tárolását Kerüljenek bemutatásra az energia-hatékonyság növelésének módozatai Készüljön 3 esettanulmány a régióban (megyénként egy)

31 31 Az Energia Stratégia készítése A Stratégia 2012 januárjában készült el, ~10 hónap alatt Több mint 20, többségében gyakorlati és regionális szakember bevonásával Független minőségbiztosító szakember felügyelete mellett Civil szervezetek is kaptak lehetőséget a stratégia véleményezésére (REFLEX, Pannon Megújuló Energia Klaszter) A következő stratégia dokumentumok figyelembevételével: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája; A Bizottság közleménye, Európa 2020; Brüsszel, 2010.március. Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja; június. Magyarország hosszú távú 2030-ig szóló Energiastratégiája; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkársága; július. Tarnai Mária: Válságkezelés a megújuló energiaforrások részarányának növelésével, Lélegzet Alapítvány szeptember. Nemzeti éghajlatváltozási stratégia ; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008 Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve ; NFM, Új Széchenyi Terv; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, január.

32 32 Az Energia Stratégia felépítése 1. Vezetői összefoglaló 2. A stratégia célja, tárgya, módszertana 3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek (MTA KRTK) 4. Előzmények korábbi koncepciók, tervek vizsgálata (MTA KRTK) 5. A Régió jellemzői, helyzetfeltárás (MTA KRTK) 6. Jövőképek megfogalmazása (realisztikus, optimista, pesszimista) 7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás 8. Energiatudatos fogyasztás, hatékony felhasználás 9. Innováció, kisérleti stádiumban lévő technológiák, a jövő útjai 10. A Stratégia megvalósításának intézményi keretei 11. Értékelések, konklúziók, javaslatok Mellékletek Kistérségi energetikai koncepciók A Stratégia angol nyelvű összefoglalója Egy komplett nagyrendszer vizsgálata (Szentgotthárd, készítő:pbn) Zala Megyei Önkormányzat 31 intézményének egyesített energetikai koncepciója (készítő: ZMF Nonprofit Kft.)

33 33 A stratégia jövőképe Hosszútávon (is) a megújuló energiákat helyezi előtérbe, de teljesen nem szakít a fosszilis energiahordozókkal sem (földgáz-biogáz, smart grid, kétirányú energiahálózat, stb.) Területi adottságoknak megfelelő fejlesztéseket javasol (pl. energetikai célú biomassza termelés az élelmiszer termelés céljára alkalmatlan mezőgazdasági területeken; növényi hulladékok pelletálását esetleg biogáz üzemi hasznosítását, stb.) Preferálja az elosztott energiatermelést (helyi termelés helyi felhasználás) intézmények, üzemek, lakóépületek szintjén is. Épületenergetikai hatékonyságjavítás (hőszigetelés, gépészeti fejlesztések, panelprogram) Az így egyre csökkenő ÜHG kibocsátás a CO2 kvótakereskedelemben bevételeket generál, amely további fejlesztéseket tesz finanszírozhatóvá. Az évtizedekig tartó fejlesztések munkahelyeket teremtenek és tartanak fenn.

34 34 A stratégia megvalósításának feltételei Szeretnénk húzórégió lenni és a as célokat túlteljesíteni, de ehhez kellenek: Megújuló energia termelésen alapuló fejlesztéseket támogató pályázatok, megyei- és kormányzati elkötelezettség és támogatás, lakossági tudatformálás, együttműködés, hálózatfejlesztés az energiaszolgáltató részéről.

35 35 Mi történt a Stratégia elkészítése óta? Az Energia Stratégia mindhárom megyei közgyűlés elé lett terjesztve (Zala és Vas elfogadta, GyMS még folyamatban) A Stratégia főbb megállapításai már beépültek a évben készült megyei területfejlesztési koncepciókba A Stratégia a Regionális Hálózati Tervező Intézet honlapjának fejlesztési dokumentumai között megtalálható és onnan fejezetenként letölthető:

36 Stratégia letöltése: 36

37 37 Projekt információk

38 MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Dr. Lados Mihály osztályvezető MTA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály H-9022 Győr, Liszt F. u. 10., Tel: , Fax: web: