AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI TANÁCSNAK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI TANÁCSNAK"

Átírás

1 HU HU HU

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2007) 803 végleges I. RÉSZ A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI TANÁCSNAK Stratégiai jelentés a növekedést és foglalkoztatást célzó megújult lisszaboni stratégiáról: új ciklus indítása ( ) A reformok ütemének fenntartása I. RÉSZ HU HU

3 A REFORMOK ÜTEMÉNEK FENNTARTÁSA A lisszaboni stratégia évi újbóli elindításával, és hangsúlyainak a növekedésre és foglalkoztatásra történt áthelyezésével Európa hosszú utat tett meg. Az Unió mőködése jelentıs mértékben és tartósan megváltozott: a tagállamok és a Bizottság közötti szoros partnerség és a felelısségek világos elhatárolása nagy elırelépést tett lehetıvé. Az eredmények már láthatóak. A gazdaság jobban mőködik, mint 2005-ben. A növekedési mutatók erıteljesek. Az elmúlt két évben mintegy 6,5 millió új munkahely jött létre. A várakozások szerint 2009-ig további 5 millió munkahely jön majd létre. E számok mögött európaiak milliói állnak, akik kikerültek a munkanélküliségbıl és akiknek az élete jobbra fordult. Természetesen a jelenlegi fellendülést részben a konjunktúraciklus magyarázza. Az utóbbi évek során a tagállamok és az Unió által a lisszaboni stratégia keretében végrehajtott strukturális reformok döntı szerepet játszottak és a legjobb védelmet nyújtják a gazdasági recesszió ellen. A lisszaboni stratégia az EU azon eszköze, mellyel a változásokat kíséri. Ez az Unió globalizációra adott válaszának alapvetı fontosságú részévé teszi, mely segíti az európaiakat az új kihívások és lehetıségek egész sorának alakításában. A reformok gyakran nehezek és népszerőtlenek. Azonban napjainkban a reform az egyetlen út, sıt megoldás. Az eddig elért sikereinkre építve további erıfeszítéseket kell tennünk a stratégia következı ciklusában. Ez azt jelenti, hogy fenn kell tartani a reformok ütemét. Továbbra is túl sok a munkanélküli európai polgár. Még mindig nem biztosítjuk a legjobb környezetet a vállalkozások növekedéséhez. Európa az innováció és a kutatás-fejlesztés tekintetében továbbra sem egységes; a magánszektor hozzájárulása továbbra sem elegendı. Csak most kezdtük meg az EU átalakítását alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá. Tekintettel a növekedés globális lelassulásának veszélyére, alapvetı fontosságú a reformokkal való elırelépés és gazdaságaink rugalmasabbá tétele. A lisszaboni stratégia határozott irányítást követel. Ha Európa képes ilyen irányítást nyújtani, az eredmények nem fognak elmaradni. A évi tavaszi Európai Tanács keretében megállapított kiemelt intézkedések valódi impulzusokat képeztek. A legtöbb tagállamban most már sokkal könnyebb és gyorsabb a vállalkozásalapítás. Közös elvek születtek a rugalmas biztonságra irányulóan. Ez szilárd alapokat biztosít a friss politikai impulzusok számára. Ezekre az impulzusokra kell építenünk és meg kell állapodnunk az ambiciózus új intézkedéseket összefoglaló listáról. Néhány példa az elıttünk álló feladatokra: csökkenteni az iskolából kimaradók számát, hogy senki se maradjon le a globalizáció korszakában Európának ötödik szabadságot adni, a tudás szabad mozgását, hogy Európa kamatoztathassa kreatív potenciálját; HU HU

4 nagysebességő internethálózat kiépítése az innováció serkentésére hogy Európa megırizhesse vezetı szerepét az internet korszakában; a kis- és középvállalkozások ösztönzése európai kisvállalkozói törvényen keresztül; épületeink energiahatékonyságának jelentıs javítása, melynek során felhasználjuk jelentıs közbeszerzési költségvetésünket a változások elıidézésére; az oktatás-kutatás-innováció háromszög megerısítése, nevezetesen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és a Közös Technológiai Kezdeményezések (JTI) létrehozásával és mőködtetésével. Európa egyszeri lehetıség elıtt áll, hogy kreatív, modern, innovációbarát, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasággá alakuljon, mely dinamikus vállalkozói környezetet, magasan képzett munkaerıt és minıségi oktatást kínál, erıs szociális modellre épülve. A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia hozzájárul ahhoz, hogy az európaiak olyan társadalomban élhessenek, mely számukra hozzáférést, lehetıségeket és szolidaritást kínál: ennek segítségével részesülhetünk a világ iránti nyitottságunkból fakadó elınyökbıl és aktívan részt vehetünk a globalizáció európai értékeket tükrözı alakításában. José Manuel Durão Barroso Brüsszel, december 11. HU HU

5 TARTALOMJEGYZÉK A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI TANÁCSNAK Stratégiai jelentés a növekedést és foglalkoztatást célzó megújult lisszaboni stratégiáról: új ciklus indítása ( ) A reformok ütemének fenntartása...1 I. RÉSZ Bevezetés Az elsı lisszaboni ciklus alatt végrehajtott strukturális reformok ( ) A lisszaboni stratégia elmélyítése a következı lisszaboni ciklusban Elırehaladás a reformokkal nemzeti szinten A gazdaságpolitikai koordináció megerısítése Közösségi szinten szükséges reformok, ideértve a Közösség lisszaboni programját A külkapcsolati napirend alakítása A nemzeti, közösségi és nemzetközi fellépések integrálása hatékony politikai válasszá Cselekvések a négy kiemelt területen Befektetés a humántıkébe és a munkaerıpiacok modernizálása A vállalkozási potenciál felszabadítása, különösen a KKV-k körében Befektetés a tudásba és az innovációba Energia és éghajlatváltozás Az Európai Tanács 2008 tavaszi ülésének nyomonkövetése...17 HU 4 HU

6 1. BEVEZETÉS A lisszaboni stratégia évi újraindításával az Európai Unió és a tagállamai elkötelezték magukat a fenntartható növekedést és munkahelyteremtést célzó új partnerség mellett. Majdnem három évvel késıbb tisztán láthatók e partnerség eredményei. A gazdasági növekedés a évi 1,8 %-ról növekedésnek indult és 2007-ben várhatóan eléri a 2,9 %-ot, 2008-ban pedig a 2,4 %-ot. Miközben a legutóbbi fellendülés nagy mértékben a konjunktúraciklusnak tudható be, a növekedéshez a tagállamok strukturális reformjai is hozzájárultak. Az elmúlt két évben majdnem 6,5 millió új munkahely jött létre ig további 5 millió munkahely jön létre a várakozások szerint. A munkanélküliségi ráta várhatóan 7 % alá esik, ami a nyolcvanas évek közepe óta a legalacsonyabb. A foglakoztatási ráta, mely jelenleg 66 %, egyre jobban közelíti a 70 %-os lisszaboni célt. Tíz év után elıször jár együtt a foglalkoztatás és a termelékenység erıteljes növekedése. Az új EU-tagállamokban szemmel láthatóan növekszik az életszínvonal. Azonban nem minden tagállam hajtotta végre reformjait ugyanazzal a határozottsággal. Elmaradás figyelhetı meg az olyan területeket célzó reformok tekintetében, mint a piacok megnyitása és a munkaerıpiac széttagoltsága elleni fellépés. Ugyanakkor a gazdaság globális lelassulása, a nyugtalan pénzügyi piacok és a magasabb nyersanyag-árak eredményeként a fellépések környezete kevésbé kedvezıen alakul. A októberi, Lisszabonban tartott informális Európai Tanács keretében az állam- és kormányfık megvitatták a globalizációra adandó európai választ 1. Megerısítették a megújult lisszaboni stratégia kiemelt jelentıséget és felszólítottak annak elmélyítésére a következı ciklus során. Hangsúlyozták továbbá, hogy az EU használja fel a stratégiát a globalizáció saját értékeinek és érdekeinek megfelelı alakítása során. Az Unió fejlesztési modellje, mely összekapcsolja a versenyképességet a szolidaritással és a fenntarthatósággal, valamint az unió gazdasági integráció terén szerzett több évtizedes tapasztalata jelentıs ütıkártyák a globalizáció korszakában. A lisszaboni szerzıdés aláírásával az EU új szakaszba lép. A kulcsfontosságú intézményi kérdések megoldását követıen az EU olyan kérdésekre összpontosíthat, melyek közvetlenül érintik polgárai mindennapi életét. A évi tavaszi Európai Tanácsnak címzett jelen közlemény elsı része ismerteti a stratégia elırevitelére irányuló bizottsági javaslatokat. A makrogazdasági stabilitás jelentıségének kiemelése mellett azt is hangsúlyozza, hogy szükség van a még hátralevı reformok végrehajtására a szilárd, jövıbeni gazdasági növekedés alapjainak és az EU globális gazdaságban mutatkozó hátrányokkal szembeni megerısítése érdekében. A második rész az egyes tagállamok (és az euro övezet) nemzeti reformprogramjában és a Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlásai 2 terén elért haladást értékeli. A harmadik rész egy kísérı dokumentum, mely szakpolitikai területenként tartalmaz részletes értékelést 3. A lisszaboni csomag további részei: (1) az országspecifikus ajánlások és a figyelemmel kísérendı pontok aktualizálását célzó tanácsi ajánlásról szóló javaslat; (2) A növekedést és foglalkoztatást célzó integrált iránymutatás megerısítésére irányuló tanácsi ajánlásról szóló 1 Európa érdeke: sikeresen helyt állni a globalizáció korában (COM) 2007/581 2 A Tanács március 27-i 2007/209/EK ajánlása, HL L 92., A foglalkoztatással foglalkozó rész egyben a közös foglalkoztatási jelentés alapját is képezi. Ez a rész a Növekedési Kezdeményezés középtávú értékelésének összefoglalását is tartalmazza. HU 5 HU

7 javaslat; (3) új közösségi lisszaboni program; és (4) a strukturális alapok forrásainak növekedéshez és foglalkoztatáshoz igazodó átcsoportosítása. 2. AZ ELSİ LISSZABONI CIKLUS ALATT VÉGREHAJTOTT STRUKTURÁLIS REFORMOK ( ) Bár széles körő az egyetértés a szükséges intézkedéseket illetıen, a megvalósítás eltérı gyorsasággal történik óta valamennyi tagállam végrehajtott jelentıs reformokat, azonban néhányan sokkal határozottabban válaszoltak a kihívásokra. Az utóbbi tizenkét hónapban megfigyelhetı a reformfásultság néhány jele. A pozitív oldalon megemlítendı, hogy a költségvetési hiányok, melyek 2005-ben a GDP 2,5 %-át tették ki, 2007-ben az elırejelzések szerint 1,1 %-ra csökkentek, miközben a év 62,7 %-os államadóssága 2007-ben 60 % alá esett. Ennek ellenére az államok elsısorban az euro övezetben nem használták ki teljes mértékben a viszonylag erıs növekedést a strukturális hiány csökkentésére. Néhány tagállamban a növekedés javuló feltételeit fokozatosan kialakuló, jelentıs folyó fizetésimérleg-hiányok által jelzett egyensúlytalanságok kísérték, melyhez a túlfőtöttség jelei, a versenyképesség elvesztése, a háztartások növekvı eladósodása és a gyorsan növekvı ingatlanárak társultak. Az euro a stabilitás horgonyának bizonyult. Elısegítette az egységes piac euro övezetet és az EU egészét szolgáló mőködését. Az euro övezetben a GDP potenciális becsült növekedési rátája óta 0,2 százalékponttal növekedett 2,25 %-ra, ami részben a strukturális reformok hatásainak tudható be ban a termelékenység növekedése elérte az 1,5 %-ot, szemben a 2000 és 2005 közötti éves 1,2 %-os növekedési rátával. Európa azonban továbbra is más vezetı gazdaságok mögött áll mind az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) fordított beruházások, mind azok termelékenység növelésére történı felhasználása terén. Lassan haladt a hálózatos iparágak és a szolgáltatások verseny elıtti megnyitása, emellett továbbra is fennállnak a piacralépést korlátozó jelentıs akadályok. Néhány tagállam lemaradt a belsı piaci irányelvek végrehajtása terén. Ehhez hasonlóan, a szellemi és ipari tulajdonjogokról szóló keretrendszer javítására és a szabványosítás felgyorsítására tett erıfeszítések nem jártak eredményekkel. Az EU Jobb Szabályozás programját fokozatosan ültetik át, bár több tagállamban is szükség van a szükséges eszközök bevezetésére, ideértve a hatásvizsgálatokat és az adminisztratív terhek mérésére és csökkentésére szolgáló módszereket. A legtöbb tagállamban ma már sokkal könnyebb és olcsóbb a vállalkozásalapítás. Európa egészét tekintve azonban megállapítható, hogy még nem rendelkezik dinamikus vállalkozói kultúrával. A vállalkozói környezet javítására irányuló erıfeszítések túl gyakran túl szők területekre irányulnak, ahelyett, hogy a KKV-k növekedését célzó integrált megközelítés részét képeznék. Miközben a tagállamok célokat határoznak meg a K+F befektetések jelentıs növelésére, melyekkel az EU 2010-re elérné a GDP 3 %-ában meghatározott célt, a tények azonban még nem igazolják ezt a törekvést. A foglakoztatás növekedése látványos volt, bár ebbıl néhány régió és csoport kevésbé részesült. Több tagállamban megkezdıdött a nyugdíj- és a korengedményes nyugdíjrendszerek reformja. Ez hozzájárult az idısebb dolgozók foglalkoztatási rátájának HU 6 HU

8 jelentıs és tartós növekedéséhez, bár az 50 %-os célt továbbra sem érték el. A nık foglalkoztatási rátája jelentısen növekedett (57,2 %, ami közelít a 60 %-os célhoz), habár a tagállamoknak további intézkedéseket kell hozniuk a munkaerıpiacon a nemek közötti egyenlıség érdekében. A tagállamok fele már kifejlesztette vagy éppen most fejleszti a rugalmas biztonságra épülı szakpolitikákat. A szakpolitikai válaszok azonban nem mutatnak egységes képet. Folyamatban van a passzív munkaerı-piaci politikáról aktív munkaerı-piaci politikára történı tartós váltás. A tagállamokban folyamatban van a szociális biztonsági rendszerek reformja, különösen az adó és a juttatási rendszerek átalakításával, melyek a jogok és a kötelezettségek közötti egyensúly megteremtését célozzák. A munkavállalók bizonyos kategóriái (pl. újonnan belépık) számára ugyan rugalmasabb munkaszerzıdéseket dolgoztak ki, ezeket azonban nem kísérték elégséges mértékben új készségek elsajátítását célzó lehetıségek, melyek elısegítik az emberek fejlıdését a munkaerıpiacon. Kevés figyelmet szenteltek annak a bonyolultabb feladatnak, amit a más szerzıdéstípusokra vonatkozó szabályok reformja jelent. Ennek eredményeként több munkaerıpiac továbbra is széttagolt: a bennfenteseket jól védik, a kívülállók helyzete bizonytalan, szerzıdéseik kimenetele kétséges. Az egész életen át tartó tanulás támogatása elmarad a megkívánt mértéktıl, különösen az arra leginkább rászoruló alacsony képzettségőek körében. Az oktatási és a képzési rendszerek még nem igazodnak megfelelıen a munkaerıpiac igényeihez. Az EU megtette az elsı lépéseket, hogy alacsony szén-dioxid kibocsátású társadalommá alakuljon. Elırelépés figyelhetı meg az EU kiotói általános célkitőzése tekintetében, ezen kívül az EU a évi tavaszi Európai Tanács keretében ambiciózus célok mellett kötelezte el magát az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése és a megújuló energiaforrások 2020-ra történı fokozottabb felhasználása terén. A tagállami szinten elért haladás részletes ismertetése e közlemény II. részében található. 3. A LISSZABONI STRATÉGIA ELMÉLYÍTÉSE A KÖVETKEZİ LISSZABONI CIKLUSBAN Bár a gazdaság 2005-höz képest jobb helyzetben van, az EU lassuló globális növekedés, valamint a nyugtalan pénzügyi piacokra visszavezethetı kockázatok, és emelkedı olaj- és nyersanyagárak mellett lép be az új lisszaboni ciklusba. Emiatt elérkezett az idı a stratégia végrehajtásának elmélyítésére, mely növeli a bizalmat és megerısíti a lehetséges gazdasági recessziók leküzdéséhez szükséges gazdasági alapokat Elırehaladás a reformokkal nemzeti szinten A következı ciklusban a tagállamok számára a legfıbb kihívást a még hátralevı reformok végrehajtása jelenti, különösen azokon a területeken, melyeket az országspecifikus ajánlásokban és a figyelemmel kísérendı pontok alatt ismertetnek. Tekintettel arra, hogy a reformok végrehajtása idıigényes és az eredmények nem azonnal jelentkeznek, a Bizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi ajánlásokon nem kell változtatni, azonban a évi tavaszi elfogadásuk óta tett elırelépés fényében azokat ki kell igazítani. HU 7 HU

9 A növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk maximalizálása érdekében az EU új generációs kohézióspolitikai programjaiban az összegek 4 több mint 60 %-át kell elkülöníteni a nemzeti reformprogramok (NRP) támogatására között kohéziós célokra 347 milliárd euro áll rendelkezésre. Ezt kb. 160 milliárd eurónyi nemzeti állami és magán társfinanszírozás egészíti ki ig évente összesen 70 milliárd eurót vesznek igénybe, elsısorban az NRP-k támogatására. Mivel a programozási szakasz lezárult, fontos biztosítani, hogy a kiadások tükrözzék a kötelezettségvállalásokat és ne kerüljenek ezt követıen átcsoportosításra kisebb jelentıségő területekre. A helyi és a regionális hatóságok már aktívan részt vesznek a megújult lisszaboni stratégiában a kijelölt kohéziós programok programozásán és végrehajtásán keresztül. További erıfeszítésekre van szükség az érintettek szélesebb körő bevonására, a tapasztalatok, az ötletek és a legjobb gyakorlatok cseréjének fokozására, ami már most a stratégia legnagyobb erıssége. E tekintetben a Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és különösen a Régiók Bizottsága részérıl fokozott érdeklıdés mutatkozik a stratégiában érintettek bevonásának nyomonkövetése iránt A gazdaságpolitikai koordináció megerısítése A tagállamok gazdaságai nagy mértékben függenek egymástól. Jelentıs haszonból részesülhetünk, ha mindenki egy irányba mozdul el és a reformokat idıben összehangolják. A lisszaboni stratégia új irányítása, amely az EU és a tagállamok közötti partnerségre helyezi a hangsúlyt, bevált. Az integrált iránymutatás a megújult stratégia szerinti szorosabb gazdaságpolitikai koordináció kulcsfontosságú eszköze. Általános keretet nyújt, melyen belül a különbözı fejlettségi szintő, különbözı szociális rendszerekkel és intézményi keretekkel rendelkezı tagállamok végrehajthatják saját nemzeti reformprogramjaikat, emellett elégségesen tág mozgásteret kínál a politikai környezetben bekövetkezett változásoknak megfelelı kiigazításokhoz. A tagállamok és az érintettek körében széleskörő a megegyezés a tekintetben, hogy az iránymutatáson nem kell változtatni és hogy a végrehajtásra kell összpontosítani 5. Ezen okokból a Bizottság javasolja a jelenlegi iránymutatások megerısítését a következı ciklusra, az indokolás aktualizálása mellett, mely ismerteti az iránymutatások végrehajtásának környezetét. Így például nagyobb hangsúlyt kell fektetni a humántıkébe történı befektetések növelését, valamint a munkaerıpiac modernizálását célzó intézkedésekre. A tagállamoknak felül kell vizsgálniuk nemzeti reformprogramjaikat és biztosítaniuk kell, hogy felkészültek az új ciklusra és folytatniuk kell az érintettek széles körének bevonását a programok kidolgozásába és végrehajtásába. Az utóbbi három év tapasztalata azt mutatja, hogy még jobban meg kell erısíteni a reformok koordinációját. A Bizottság emiatt javasolja a tagállamoknak, hogy vitassák meg a Tanácsban az országspecifikus ajánlásokra és a figyelemmel kísérendı pontokra adott szakpolitikai válaszaikat a többoldalú felügyeleti folyamat részeként. A vita tartalmi strukturálása érdekében felkérjük a tagállamokat, hogy a végrehajtási jelentés részeként küldjenek meg 4 Az egyes kategóriáknak a konvergencia programok szerint támogatásra jogosult kevésbé fejlett régiókban minimum 60 %-ot, a versenyképességi és foglalkoztatási programok szerint támogatásra jogosult viszonylag fejlettebb régiókban 75 %-ot kell kitenniük. Ezeket a küszöböket az Unióhoz 2004 májusát követıen csatlakozott tagállamok önkéntes alapon alkalmazzák. 5 A növekedést és foglakoztatást célzó integrált iránymutatás-csomag értékelése, végleges jelentéstervezet, október, Eureval and Rambøll Management valamint az Ecofin Tanács következtetései ( ). HU 8 HU

10 cselekvési tervet is, mely ismerteti az ajánlások és/vagy a figyelemmel kísérendı pontok nyomonkövetésére hozott intézkedéseket. Emellett az euro övezetben még inkább indokolt a reformok koordinálása. Az euro övezeten belüli hatékonyabb együttmőködést és irányítást célzó javaslatokat a gazdasági és monetáris unió mőködésének tizedik évfordulója alkalmából készítendı jelentés tartalmazza, melyet a Bizottság nyara elıtt mutat be Közösségi szinten szükséges reformok, ideértve a Közösség lisszaboni programját Az új közösségi lisszaboni program (CLP) a Közösség hozzájárulása a megújult lisszaboni stratégiához. A program a nemzeti reformprogramok megfelelıjének tekintendı, mely meghatározza a tagállamok által hozott reformintézkedéseket legnagyobb mértékben alátámasztó, és a növekedésre és foglalkoztatásra a legnagyobb hatást gyakorló közösségi fellépéseket. Míg néhány CLP-intézkedést kizárólag a Bizottság fogad el, a legtöbb intézkedést, prioritási alapon, a Tanácsnak és a Parlamentnek is el kell fogadnia. Szükség van valamennyi uniós intézmény összehangolt politikai akaratára, hogy megegyezés születhessen ezekrıl az intézkedésekrıl, melyek az új ciklusban a növekedés és a foglalkoztatás élénkítését szolgálják. A CLP teljes szövegét külön közlemény tartalmazza. Közösségi szinten fontos az egységes piacon különösen a szolgáltatások terén még meglévı hézagok bezárása, amivel biztosítható, hogy a nemzeti reformok a legnagyobb haszonnal járjanak. A Bizottság nemrég mutatta be a 21. század egységes piacára vonatkozó elképzeléseit 6. A javasolt intézkedések közül néhányat a CLP keretében valósítanak meg. Az intézkedések a következıket célozzák: a fogyasztók és a kisvállalkozások megerısítése, az egységes piac szabályai végrehajtásának és alkalmazásának javítása, például nemzeti szinten egységes piac központokon keresztül, valamint a fogyasztási cikkek áralakulásának rendszeres figyelemmel kísérése. A fogyasztókat célzó jogszabályok végrehajtása segíti a fogyasztókat abban, hogy kiválaszthassák a megfelelı termelıt, ami ösztönzi a versenyképességet A külkapcsolati napirend alakítása Bár az Uniónak meg kell védenie polgárait, érdekeit és értékeit, a protekcionizmus nem jelenthet megoldást. A világ vezetı kereskedıjeként és befektetıjeként nyitottságunk alacsonyabb költségő termelési tényezıket tesz lehetıvé az ipar, alacsonyabb árakat és szélesebb választékot a fogyasztók, versenypiaci ösztönzıt a vállalkozások számára, emellett új beruházásokra ösztönöz. A globalizáció a lisszaboni stratégia mőködésének kontextusa, melyet a végrehajtásába fokozottabban kell bevonni. Ez többféleképpen is lehetséges. az EU-nak valamennyi eszköze segítségével biztosítania kell, hogy megırzi nyitottságát, amit a másik oldalon a vállalatai számára a harmadik országbeli piacokhoz való könnyebb hozzáféréssel viszonoznak: A többoldalú tárgyalások, különösen a dohai kereskedelmi forduló sikeres lezárása, valamint a hatályos kétoldalú kereskedelmi megállapodások az új piaci lehetıségek 6 Egységes piac a 21. századi Európa számára COM (2007) 724. HU 9 HU

11 megnyitásának, valamint a vámok és más kereskedelmi akadályok megszüntetésének eszközei 7. Egyszersmind alkalmat adnak a szociális jogok és a környzetvédelem magas szintő normáinak szabályozás útján történı védelmére. A jövıben a Bizottság a piaci hozzáférésrıl évente jelentést fogad el, amely meghatározza azokat az országokat és ágazatokat, amelyekben jelentıs akadályok maradtak fenn. Ez rendszerint az érintett országokkal folytatott konzultációhoz vezet. Amennyiben a problémákat nem sikerül megoldani, fontolóra kell venni a Közösség kereskedelmi eszközeit és/vagy a WTO intézkedését. Különös figyelmet szentelnek a beszerzési piacokhoz való hozzáférés javításának, a szellemi tulajdonjogok végrehajtásának, a tisztességes versenynek, valamint a KKV-k piacra jutásának. az EU-nak fokoznia kell a kulcsfontosságú harmadik országokkal folytatott stratégiai párbeszédeit a mindkét fél számára elınyös megoldások, a magasabb szintő normák elısegítése és nagyobb mértékő szabályozási konvergencia elérése érdekében: Az egységes piacon szerzett tapasztalatainak köszönhetıen az EU különleges szaktudást tud nyújtani (pl. a piaci integráció, a szociális védelem, a foglalkoztatás és a munkavállalók jogai, az egészségügy, a környezetvédelem, a versenyszabályok, a vámok területén), melyek a kiemelt partnerei számára elınyökkel bírnak. A párbeszédek olyan területeken is eredményezhetnek megoldásokat, melyekhez az EU-nak stratégiai érdekei főzıdnek (pl. piacrajutás, energia, éghajlatváltozás, a migráció kezelése, méltányos munka, technológiai szabványok és szellemi tulajdonjogok, KKV-politika). A nemrég elindított Transzatlanti Gazdasági Tanács mintájára új megközelítéseket kell kidolgozni, melyek figyelembe veszik a partnerek jellemzıit. Különös figyelmet kell szentelni az Unió szomszédságának A nemzeti, közösségi és nemzetközi fellépések integrálása hatékony politikai válasszá A tavaszi Európai Tanács négy kiemelt területet határozott meg a megújult stratégia pilléreiként (tudás és innováció, a vállalkozási potenciál felszabadítása, befektetés a humántıkébe és a munkaerıpiacok modernizálása, energia/éghajlatváltozás). Ezek a területek egymással összefüggenek; a négy területen párhuzamosan folytatott fellépés integrált szakpolitikai megközelítést képez. A 2006 tavaszi Európai Tanács e négy terület mindegyikére korlátozott számú, specifikus és konkrét intézkedéseket határozott meg, melyeket az elsı ciklus végéig kell végrehajtani. Az intézkedések végrehajtási sikeraránya magas. Például, most már majdnem minden tagállamban lehetséges az egy héten belüli vállalkozásalapítás egyablakos rendszeren keresztül. Megállapodás született a rugalmas biztonság elveinek egész soráról. Az adminisztratív terhek csökkentésének érzékelhetı lendületet adott az Európai Tanács 25 %-os célt megállapító határozata. Ezek a példák azt jelzik, hogy a megújult lisszaboni stratégia segítségével közvetlen és kézzelfogható eredmények érhetık el a vállalkozások és a polgárok javára. Az Európai Tanács számára mindez szilárd kiindulási alapot jelent ahhoz, hogy további impulzust nyújthasson a stratégia végrehajtásához azáltal, hogy meghatározza a ig végrehajtandó további intézkedések sorát. 7 Globális Európa Nemzetközi versenyképesség - Hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához, COM(2006)567. HU 10 HU

12 A megújult stratégia a partnerség alapelvére épül, ami elismeri, hogy a közös kihívások kezelésében minden egyes szintnek teljes mértékben részt kell vennie. A különbözı szintek a négy kiemelt területen találkoznak. A tagállamok által végrehajtásra kerülı intézkedéseket a nemzeti reformprogramokba kell belefoglalni; a közösségi szintő fellépést igénylı intézkedéseket a CLP keretében kell végrehajtani. Az intézkedések közül sok csak úgy valósítható meg, ha azokat proaktív külsı politika kíséri, melynek célja elısegíteni az EU-t a globalizáció alakításában és hogy javára fordítsa a globalizáció kínálta lehetıségeket. 4. CSELEKVÉSEK A NÉGY KIEMELT TERÜLETEN 4.1. Befektetés a humántıkébe és a munkaerıpiacok modernizálása A rugalmas biztonság egyensúlyba hozza a munkaerıpiacon a rugalmasságot és a biztonságot. Célja annak biztosítása, hogy minden polgár élvezhesse a nagyfokú munkahelyi biztonságot, vagyis hogy aktív életük minden szakaszában könnyen találjanak jó munkát. A munkavállalókat és a munkáltatókat egyaránt segíti abban, hogy élhessenek a globalizáció nyújtotta lehetıségekkel. Miután megszületett az egyetértés a szociális partnerek között, felkérjük az Európai Tanácsot, hogy fogadja el a rugalmas biztonság közös alapelveirıl szóló bizottsági javaslatot 8. Elérkezett az idı, hogy a tagállamok végrehajtsák ezeket az elveket, és azokat specifikus helyzeteiknek megfelelıen alakítsák. Alapvetı fontosságúak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, a társadalom szélére szorultak integrációjára irányuló erıfeszítések megerısítése, különösen a társadalmi befogadást célzó aktív politikákon keresztül. A szegénység csökkentése a megújult lisszaboni stratégia központi eleme, mivel hangsúlyozza a növekedést és a foglalkoztatást, valamint a végrehajtásra irányuló olyan intézkedéseket, melyek fejlesztik a polgárok képességeit, valamint egyenlı esélyeket, megfelelı szintő szociális védelmet és minıségi munkahelyeket teremtenek. Fokozottan kell támogatni az alacsony képzettségő munkavállalókat, a bevándorlókat és a fogyatékkal élıket, különösen a készségeik fejlesztésén keresztül. Az oktatásba és a készségek fejlesztésébe irányuló befektetések növelése nemcsak abból a szempontból döntı fontosságú, hogy Európa sikeresen szerepeljen a globalizáció korszakában, hanem egyben az egyenlıtlenség és a szegénység elleni küzdelem egyik leghatékonyabb módja. A gyermekek már nagyon korán kifejlesztik a tanulás képességét, melyet egész életük során alkalmaznak. Késıbb, az általános és a középiskolai oktatásban az olvasási készségek a további fejlıdés elıfeltételét képezik. Európában a 15 évesek körében minden ötödik fiatal nem tud rendesen olvasni. A évesek körében minden hatodik fiatal alacsony szintő középiskolai végzettséggel hagyja el az iskolát. Ez rendkívül megnehezíti számukra a munkaerıpiacra való belépést és a további fejlıdést. Sokan tartósan munkanélkülivé válnak. Európa az erre a területre meghatározott célok tekintetében még nem ért el jelentıs haladást. Határozott erıfeszítésekre van szükség a fiatalok alapkészségeinek fejlesztésére és a korai iskolaelhagyás jelentıs csökkentésére. A tényleges változás elıidézéséhez az erıforrások néhány éven át tartó, erre a területre történı koncentrálására van szükség. 8 A rugalmas biztonság közös elveinek kidolgozása felé: több és jobb munkahely a rugalmasságon és biztonságon keresztül, COM(2007)359. HU 11 HU

13 A külföldön tanulás fontos impulzusokat szolgáltathat a személyes fejlıdés és a nyelvi készségek kibontakozására. Az Erasmus program majdnem két millió európai fiatal számára tette lehetıvé a külföldi tanulmányokat. A programból még több fiatalnak kell részesülnie, így idıvel a külföldön tanulás az egyetemi oktatás standard részévé válik. A munkahelyen szerzett képesítések Európa egész területén történı biztosítása nagy mértékben fogja ösztönözni a polgárokat arra, hogy aktív éveik alatt új készségeket sajátítsanak el. A nemrég elfogadott európai képesítési keretrendszer elısegíti az említett célok elérését, feltéve, hogy a tagállamok gyorsan reagálnak és ennek megfelelıen alakítják nemzeti képesítési rendszereiket és keretrendszereiket. A készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatja a rugalmas biztonságra épülı szakpolitikákat a rugalmasság, a munkahelyi biztonság és a munkahelyi mobilitás fokozásán keresztül. Határozottabb és a célokra jobban összpontosító szakképzési politikákat kell kidolgozni az aktív öregedés jelentette kihívások kezelése, valamint a termelékenység és a foglalkoztathatóság növelése érdekében. Az Európai Szociális Alap jelentıs hozzájárulást nyújthat ezekhez az erıfeszítésekhez. Többet kell tenni a készségek iránt jövıben támasztott igények elırejelzése és figyelemmel kísérése terén. Mivel egyre több ágazatban tapasztalható a munkaerı és a készségek hiánya, Európának javítania kell a munkaerı regionális és nemzeti mobilitásán, és emellett szabályozott bevándorlási politikát kell meghatároznia. Az ilyen szakpolitikát a bevándorlók gazdasági és társadalmi integrációját javító intézkedéseknek kell kísérniük. Az egységes piacról szóló jelentéssel párhuzamosan a Bizottság ismertette a hozzáférésrıl, a lehetıségekrıl és a szolidaritásról szóló menetrenddel kapcsolatos elképzeléseit és nyilvános konzultációt indított el, hogy megismerje az említett döntı kérdésekkel kapcsolatos véleményeket. A közepén elfogadásra kerülı megújult szociális menetrend figyelembe fogja venni ezeket a véleményeket. A humántıkébe történı befektetések növelése a foglalkoztatás és az oktatás terén alkalmazott életciklus-orientált megközelítésen keresztül, a munkaerıpiacok modernizálása és a társadalmi befogadás megerısítése: Közösségi fellépés: - a Bizottság közepére megújult, a lehetıségekre, a hozzáférésre és a szolidaritásra épülı szociális menetrendre tesz javaslatot, mely figyelembe veszi Európa új szociális realitásait és olyan kérdésekre terjed ki, mint az ifjúság, oktatás, migráció és demográfia; - a Bizottság javaslatokat tesz a hiányzó készségek kezelésére, a készségek iránt jövıben támasztott igények elırejelzésének és figyelemmel kísérésének javításán keresztül; - a Bizottság 2008-ban javaslatokat tesz a közös bevándorlási politikára. A tagállamoknak: végéig végre kell hajtaniuk a rugalmas biztonság közös elveit azáltal, hogy nemzeti reformprogramjaikban nemzeti intézkedéseket határoznak meg; - növelniük kell a megfizethetı minıségi gyermekgondozáshoz való hozzáférést, összhangban a nemzeti és a közösségi célokkal; HU 12 HU

14 - cselekvési terveket kell kidolgozniuk és célokat kell kitőzniük a korai iskolaelhagyás visszaszorítására és az alapvetı olvasási készségek javítására; - gondoskodniuk kell a nemzeti és regionális programok Erasmus programmal történı összekapcsolásáról a nemzetközi csereprogramokban résztvevı hallgatók számának növelése érdekében; ig az európai keretrendszerhez igazított nemzeti képesítési keretrendszereket kell felállítaniuk A vállalkozási potenciál felszabadítása, különösen a KKV-k körében Azáltal, hogy a tagállamok végrehajtották a tavaszi Európai Tanács egyablakos rendszerek bevezetését és a vállalkozás alapításhoz szükséges idı maximum egy hétre való csökkentését célzó határozatait, Európában javult a vállalkozói környezet. Az EU-nak ennél tovább kell mennie és integrált szakpolitikai megközelítésrıl kell megegyeznie, mely kezeli a KKV-k valamennyi fejlıdési szakaszában jelentkezı nehézségeket és egyre több kisvállalkozás számára teszi lehetıvé, hogy nagyobb, a globális piacon sikeresen versenyzı vállalatokká váljanak. Ez a megközelítés szerepelhetne a kisvállalkozói törvényben, mely meghatározná a KKV-k teljes életciklusán keresztüli támogatásának irányelveit és konkrét intézkedéseit. Az Unió számára egyértelmő prioritást jelent az egységes piacon különösen a szolgáltatások terén még meglévı hézagok bezárása, amivel biztosítható, hogy a nemzeti reformok a legnagyobb haszonnal járjanak. A szolgáltatási irányelv teljes és idıben történı végrehajtása nemcsak a szolgáltatások egységes piac teremti meg, hanem egyben lehetıséget nyújt az eljárások ésszerősítésére, a felesleges bürokrácia leépítésére, a piacrajutás megkönnyítésére és az interoperábilis e-kormányzati alkalmazások bevezetésének felgyorsítására. Európa Jobb Szabályozás programja most kezd eredményeket hozni, uniós szinten 25 %-kal kell csökkenteni az adminisztratív terheket. A tagállamok egyformán ambiciózus nemzeti szintő célok mellett kötelezték el magukat. A közigazgatások modernizálása nevezetesen az interoperábilis IKT alkalmazása egyrészt a KKV-k vállalkozói környezete javításának fontos része, másrészt az innováció alulbecsült forrása. A Jobb Szabályozás program részeként egyre több hivatal igazodik a növekvı elvárásokhoz; a vállalkozásokat és a polgárokat ügyfélként kezelik, új technológiákat használnak, elısegítik a szociális innovációt és szervezeti változásokat hajtanak végre, hogy át- és kiszámítható szolgáltatásokat és hatékony jogorvoslati lehetıségeket nyújthassanak. A Bizottság támogatni fogja a bevált gyakorlatok cseréjét. A vállalkozási potenciál felszabadítása: Közösségi fellépés: - európai kisvállalkozói törvény elfogadása, mely integrált szakpolitikai megközelítést határoz meg a növekedési potenciál felszabadítására a KKV-k egész életciklusában; - haladás az EU adminisztratív terheinek 2012-re 25 %-kal történı csökkentése felé és ambiciózus egyszerősítési program végrehajtása; - az egységes piac megerısítése, a verseny növelése a szolgáltatások terén, és további lépések a pénzügyi szolgáltatások piacainak integrálása érdekében. HU 13 HU

15 A tagállamoknak: - tartós és következetes erıfeszítéseket kell tenniük a szolgáltatási irányelv 2009 végére történı végrehajtása érdekében; 2008 vége elıtt be kell fejezniük a nemzeti jogszabályok átvilágítását és értékelését, ezzel párhuzamosan fel kell állítaniuk egységes kapcsolattartási pontokat és elektronikus eljárásokat, és be kell vezetniük a határokon átnyúló közigazgatási együttmőködés hatékony rendszerét; - még a tavaszi Európai Tanács összehívása elıtt meg kell határozniuk és be kell jelenteniük az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló nemzeti célokat; - teljes mértékben ki kell használniuk a szolgáltatási irányelv átültetése és a Jobb Szabályozás program által nyújtott lehetıségeket a közigazgatás modernizálásának folytatása érdekében Befektetés a tudásba és az innovációba A 2006 tavaszi Európai Tanács határozatait követıen a tagállamok meghatározták céljaikat és lépéseket tettek a kutatás-fejlesztésbe irányuló befektetések növelésére. A Bizottság javaslatai alapján megkezdte mőködését az Európai Kutatási Tanács és több közös technológiai kezdeményezés. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) várhatóan 2009-ben kezdi meg mőködését. Az új kohéziós politikai programok keretében több mint 85 milliárd euro áll majd rendelkezésre a tudásba és az innovációba irányuló befektetésekhez. Ezek biztató elsı lépések, azonban ahhoz, hogy Európa elérje céljait, ennél sokkal többet kell tenni. A tagállamoknak további intézkedéseket kell hozniuk, hogy megvalósítsák a K+F befektetésekre 2010-re meghatározott céljaikat. Ez különösen sürgetı, mivel az EU K+F rátája 2006-ban enyhén visszaesett, mert a K+F beruházások nem tartottak lépést a GDP erısebb növekedésével. A globalizáció miatt egyre nagyobb mértékben helyezik ki a K+F tevékenységeket a világ más részeibe. Európában továbbra is túl magasak az innováció védelméhez és a védelmi jogok végrehajtásához kapcsolódó költségek. A tartalomterjesztési jogok továbbra is nemzeti alapokra épülnek. Az interoperábilis szabványokat meghatározó eljárások túlságosan lassúak. A frekvenciagazdálkodást továbbra sem országokon átnyúlóan folytatják, ami fékezi az új high-tech termékek és a határokon átnyúló szolgáltatások fejlesztését. Túl sok korlát, ideértve a jogi korlátokat is, akadályozza az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalatok és a kutatók közötti együttmőködést. Ez visszatartja Európa egyik hagyományos erısségét jelentı tényezıt: az emberek kreativitását és találékonyságát. E trend csak úgy fordítható meg, ha Európa megteremti az ötödik szabadságot a tudás szabadságát, mely kiegészíti a négy szabadságot: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tıke szabad mozgását. Az ötödik szabadság hivatott felgyorsítani az EU átalakulását innovatív, kreatív és tudásalapú gazdasággá: Ennek egyik dimenziója valódi európai kutatási térség megteremtése, melyben nemcsak keretfeltételeken keresztül ösztönzik és jutalmazzák az innovációt, hanem ahol az EU és a nemzeti K+F programok kiegészítik egymást; ahol a forrásokat versenyalapon és a kiválóság támogatására osztják el, ahol megkönnyítik az egyetemek és a vállalkozások közötti együttmőködést, ahol teljes mértékben elismerik a végzettségeket és a hallgatók, a felsıoktatás tanárai, a kutatók és a HU 14 HU

16 szakképzési szakértık szabadon mozoghatnak és könnyen együttmőködhetnek a világ tudományos közösségével; Európának a jövıben egyesítenie kell forrásait újgenerációs kutatólétesítmények, laboratóriumok létrehozására és eszközök beszerzésére, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Európa a következı évtizedekben a kutatás élvonalában maradhasson. Megállapodás született egy közös menetrendrıl, mely meghatározza a kiemelt, lézerektıl, teleszkópoktól és a tengerkutatástól kezdıdıen rákkutatási adatbázisokig terjedı kutatási projekteket. Az ismertetett projektek elindításához szükséges források meghaladják a tagállamok képességet, ezért nemzeti döntéseket kell hozni az erık egyesítésére; A nagysebességő internetre épülı információs és kommunikációs technológiák kulcsfontosságú szerepet töltenek be Európában a termelékenység növelése és az innováció ösztönzése terén. Túl magas azon kisvállalkozások és polgárok száma, akik még nem rendelkeznek nagysebességő internet-hozzáféréssel, ami gátat szab fejlıdésüknek és innovációs potenciáljuknak. A telekommunikációs piacokon megfigyelhetı növekvı verseny mellett szükség van olyan nemzeti tervekre, melyek biztosítják, hogy 2010-re az európai lakosság 30 %-a nagysebességő internetet használjon. Az ötödik szabadság, a tudás szabad mozgásának megvalósítása: Közösségi fellépés: - az innováció keretfeltételeinek javítása integrált szabadalomvédelmi rendszeren és egységes, megfizethetı szabadalmon keresztül; a jelenleg nem egységes szellemi tulajdonjogvédelmi szabályok harmonizálása, különösen a tartalomterjesztés megkönnyítése érdekében; az interoperábilis szabványok meghatározásának gyorsítása és a közös frekvenciagazdálkodás elımozdítása; a kockázati tıkéhez való hozzáférés javítása; - a kutatók határokon átnyúló mobilitását akadályozó tényezık felszámolása európai kutatói útlevél segítségével; - az EU és a tagállamok K+F-re szánt forrásainak egyesítése, mellyel biztosítható azok hatékonyabb felhasználása, a közös programok tárgyát képezı területek 2008 végéig történı meghatározásán és 2010 végéig történı közös pályázati felhívásokon keresztül; - újgenerációs, világszínvonalú kutatólétesítmények elindítása, 35 közösen meghatározott projekt elindítását célzó útitervek végéig történı kidolgozásán keresztül. A globális jelentıségő projektek esetében az érdekelt nemzetközi partnerekkel folytatott párbeszéd elindítása 2008 folyamán; - a verseny javítása a nagysebességő internet területén a telekommunikációs jelentés 2009 májusig történı elfogadásával. A tagállamoknak: 9 Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI), a kutatási infrastruktúrák európai útiterve, évi jelentés + a Tanács következtetései ( ). HU 15 HU

17 - jobban kell koordinálniuk az innováció keretfeltételeinek javítására tett erıfeszítéseket; - jelezniük kell, hogy hogyan kívánják megvalósítani a 2010-re meghatározott nemzeti K+F beruházásokra meghatározott célokat és ismertetniük kell, hogy a K+F stratégiáik hogyan járulnak hozzá az európai kutatási térség megvalósításához; - fel kell számolniuk a kutatók állami és a magán kutatóközpontok közötti mobilitását akadályozó tényezıket; végéig nemzeti stratégiákat kell kidolgozniuk, melyek kijelölik azokat az újgenerációs, világszínvonalú kutatólétesítményeket, melyekben részt kívánnak venni; - nemzeti reformprogramjaik részeként nemzeti célokat kell meghatározniuk a nagysebességő internet használatára 10, mely 2010-ig az EU-lakosság körében 30 %-os internetpenetrációt és internethozzáférést céloz meg az összes iskola számára Energia és éghajlatváltozás A 2007 tavaszi Európai Tanács elkötelezte magát Európa alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasággá alakítása mellett, mely biztonságos, fenntartható és versenyképes energiaellátásra épül. Megegyezés született ambiciózus, 2020-ig megvalósítandó célokról, melyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások használatának fokozására irányulnak. A következı ciklusban a kihívást a keretrendszer és az eszközök létrehozása jelenti, melyek az említett célokat elérést szolgálják, valamint a világ többi országával történı, hasonlóan ambiciózus célokról való megegyezésre irányuló együttmőködés az ENSZ keretein belül. Ennek érdekében a gazdaságnak teljes egészében hozzá kell járulnia a messzemenı célok megvalósításához. A piacalapú eszközök, mint a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) ösztönzıket nyújtanak a gazdasági szereplık számára, hogy kibocsátásaikat a legköltséghatékonyabb módon csökkentsék. Az ETS megerısítését olyan intézkedéseknek kell kísérniük, melyek jogilag kötelezı nemzeti célokat állapítanak meg az üvegházhatást okozó gázokra és a megújuló energiaforrásokra: ez célirányos szabályozások kombinációjából, a gazdasági eszközök hatékony alkalmazásából (mint pl. támogatások, adókedvezmények és közbeszerzés), valamint az átláthatóságot növelı lépésekbıl (pl. címkézés és ökológiai könyvvitel) áll. A leghamarabb az energiahatékonyság terén érhetık el eredmények, ahol a kormányok úttörı szerepet tölthetnek be. Ezeket az erıfeszítéseket a kutatás-fejlesztésbe irányuló tartós befektetéseknek, valamint az új technológiák aktív alkalmazásának kell kísérniük, melyet a Bizottság nemrég az európai stratégiai energiatechnológiai tervre irányuló javaslatában 11 mutatott be. Egy versenyképesebb és integrált belsı energiapiac jelentıs hozzájárulást nyújt az Unió biztonságos, fenntartható és versenyképes energiaellátásához. Ez kiterjed az infrastrukturális és hálózatfejlesztést célzó új beruházásokra, a tartalékok hatékonyabb kezelésére, a szolidaritási mechanizmusokra és diverzifikáltabb energia-mixre. Ezzel egyidıben valamennyi szakpolitikának alkalmazkodnia kell az éghajlatváltozás hatásához. Az éghajlatváltozás, miközben határozott, globális mérető fellépéssel bizonyos mértékig korlátok 10 A Bizottság nyomonköveti az EU internetgazdaságának fejlıdését 2008-tól alkalmazandó szélessáv-index segítségével. 11 Európai stratégiai energiatechnológiai terv felé, COM(2006)847 HU 16 HU

18 között tartható, mégsem akadályozható meg. A szakpolitikáknak figyelembe kell venniük ezt a realitást és minimálisra kell szorítaniuk a szociális, környezeti és gazdasági hatásokat, miközben felszabadítják az új technológiákban rejlı potenciált, melynek célja növelni az EU iparának versenyképességét. Európa átalakítása alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá: Közösségi fellépés: - jogalkotási javaslatok elfogadása a belsı villamosenergia- és gázpiacok kialakítására és az éghajlatváltozási csomagra irányuló mőködıképes keretrendszer kialakítása érdekében, melynek segítségével 2020-ig legalább 20 %-kal csökkenthetı az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és 20 %-ra növelhetı a megújuló energiaforrások felhasználása; - fenntarthatóbb termelésre és fogyasztásra irányuló iparpolitika elımozdítása, mely a megújuló energiaforrásokra és alacsony szén-dioxid kibocsátású és erıforrás-hatékony termékekre, szolgáltatásokra és technológiákra összpontosít; - az energiaadó-irányelv felülvizsgálata annak érdekében, hogy szorosabban kapcsolódjon az EU energia- és környezetpolitikai célkitőzéseihez; - az épületek energiateljesítményérıl szóló irányelvben szereplı követelmények megerısítése. A tagállamoknak: - felül kell vizsgálniuk gazdasági eszközeiket (ideértve az adózást, a támogatásokat, díjakat) azt biztosítandó, hogy költséghatékony módon járulnak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez; - sürgetniük kell a szerzıdéskötı hatóságokat arra, hogy módszeresen foglalják bele az energiahatékonyságot a közbeszerzési szerzıdések odaítélési kritériumaiba; - a kormányzati épületek tekintetében kötelezı energiacsökkentési célokat kell meghatározniuk; - javítaniuk kell az energiahálózatok összekapcsolódását. 5. AZ EURÓPAI TANÁCS 2008 TAVASZI ÜLÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE Már láthatóak a növekedést és foglalkoztatást célzó megújult lisszaboni stratégia eredményei. Európa most közös integrált menetrenddel, és eszközök egész sorával rendelkezik, melyek lehetıvé teszik számára, hogy a közös kihívásokat partnerségre építve kezelje; a tavaszi Európai Tanács évente felülvizsgálja az elért haladást. Minden feltétel adott arra, hogy a 2008 tavaszi Európai Tanács útnak indíthassa az ambiciózus következı ciklust, a következıkön keresztül: a 4. szakaszban meghatározott négy kiemelt területre irányuló intézkedések elfogadása; az integrált iránymutatások megerısítése a következı három évre; HU 17 HU

19 a Bizottság országspecifikus ajánlásokra és figyelemmel kísérendı pontokra irányuló javaslatának támogatása; a tagállamok felkérése arra, hogy hajtsák végre a nemzeti reformprogram még hátralevı reformjait és annak biztosítása, hogy az új ciklusra vonatkozóan aktualizált nemzeti reformprogramokkal rendelkeznek; a tagállamok felszólítása arra, hogy éves végrehajtási jelentéseik részeként a Tanácsnak és a Bizottságnak konkrét cselekvési terveket mutassanak be, melyekben ismertetik az országspecifikus ajánlások és a figyelemmel kísérendı pontok végrehajtását célzó szakpolitikai intézkedéseiket és azok idıbeni ütemezését; a Közösség lisszaboni programjának támogatása; a tagállamok felszólítása arra, hogy a nemzeti és regionális parlamentekkel együttmőködve szervezzenek a nemzeti reformprogramok és országspecifikus ajánlások végrehajtásáról szóló éves vitákat; a tagállamok felszólítása arra, hogy biztosítsák a kohéziós alap forráselkülönítési rendelkezéseknek megfelelı felhasználását, így maximális hatás gyakorolható a növekedésre és a foglalkoztatásra; a lisszaboni stratégia nemzeti koordinátorainak bátorítása arra, hogy folytassák a reformokkal kapcsolatos tapasztalatcserét, különösen a négy kiemelt területre és az érintettek erısebb bevonására vonatkozóan; az Európai Parlament felszólítása arra, hogy játsszon aktív szerepet a következı ciklusban, pl. a nemzeti parlamentekkel folytatott párbeszéden keresztül. HU 18 HU

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.2.2010 EP-PE_TC1-COD(2009)0105 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2010. február 10-én került

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság IDEIGLENES 2006/2105(INI) 19.7.2006 JELENTÉSTERVEZET A fogyatékkal élık helyzete a kibıvült Európai Unióban: az Európai Akcióterv 2006-2007

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, május én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára

Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, május én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŐLÉS Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, 2008. május 16 17-én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára 2008. május 1., csütörtök

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI))

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 27.2.2013 2012/2322(INI) JELENTÉSTERVEZET az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény

A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény P7_TA(2011)0237 A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében 7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé tartozik a munkahelyek számának és minőségének javítása. Az európai foglalkoztatási stratégia, valamint a foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.10. COM(2013) 914 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2013) 523 final} HU HU Ajánlás A TANÁCS

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 10449/16 SOC 421 EMPL 280 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 9891/16 SOC 384 EMPL 259 Tárgy:

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0043/4. Módosítás. Laura Agea, Rolandas Paksas, Tiziana Beghin az EFDD képviselıcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0043/4. Módosítás. Laura Agea, Rolandas Paksas, Tiziana Beghin az EFDD képviselıcsoport nevében 9.3.2015 A8-0043/4 4 78 bekezdés 78. üdvözli, hogy az Európai Bizottság elnöke azzal a felhívással fordult az EU tagállamaihoz, hogy az unióbeli szegénység csökkentése érdekében vezessenek be minimáljövedelmet;

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Tanács (Ecofin) következtetései az Európa 2020 stratégiáról

A Tanács (Ecofin) következtetései az Európa 2020 stratégiáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. június 9. (11.06) (OR. en) 10881/10 CO EUR-PREP 37 ECOFIN 359 COMPET 195 ENV 404 EDUC 113 RECH 226 SOC 411 POLGEN 93 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács (Ecofin)

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Felkészülés a elsı félévi magyar EU-elnökségre

Felkészülés a elsı félévi magyar EU-elnökségre Felkészülés a 2011. elsı félévi magyar EU-elnökségre Bevezetı A Tanács = kormányzati részvétellel Egységes, de különbözı szintek, különbözı formációk /Európai Tanács/ Miniszterek tanácsa (9 tanácsi formáció)

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat

Részletesebben

Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken

Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken P6_TA(2006)0355 Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken Az Európai Parlament állásfoglalása az európai természeti, építészeti és kulturális örökségnek

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.3.12. COM(2013) 145 final 2011/0268 (COD) Javaslat az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Luxemburg évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Luxemburg évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Luxemburg évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Luxemburg évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 265 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Luxemburg 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Luxemburg 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben