ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Dél-kelet Magyarországon működő M E N T Á L H I G I É N É S E G Y E S Ü L E T Fenntartó székhelye és telephelye: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. T/Fax: 06/66/ menta.bekes@igmail.com Honlap: Ikt.sz.: 304/2011. ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT KIADVA: SZEPTEMBER 19. MÓDOSÍTVA: JANUÁR 1. MÓDOSÍTVA: ÁPRILIS 1. MÓDOSÍTVA: JÚLIUS 1. MÓDOSÍTVA: MÁRCIUS 31. MÓDOSÍTVA: DECEMBER 20. Kapja: Mentálhigiénés Egyesület törzspéldánya Békés Mérték Közösségi Ház-pszichiátriai beteg közösségi ellátás példánya Békés Mérték Közösségi Ház-szenvedélybeteg közösségi ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat-szenvedélybeteg közösségi ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat-szenvedélybeteg nappali ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat-pszichiátriai beteg közösségi ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat- pszichiátriai beteg nappali ellátás példánya 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Általános tudnivalók 3. Az önköltségszámítás célja és feladata 3. A kalkulációs egység 3. Kalkulációs séma 4. Az önköltségszámítás módszere 6. Vetítési alap 7. Az önköltségszámítás bizonylatai 8. Az utókalkuláció és a könyvvitel adatai egyezősége biztosításának módja 9. A szociális alapszolgáltatások intézményi térítési díja, egy ellátottra jutó havi önköltség összegének kiszámítása 8. Az adatszolgáltatásért és ellenőrzésért felelős személyek munkakörének megjelölése az információk továbbításának módja és ideje 15. Záró rendelkezések 16. Mellékletek 16. BMKH Pszichiátriai betegek Közösségi alapellátása évi költségvetése és ellátotti tájékoztatója BMKH Szenvedélybetegek Közösségi alapellátása évi költségvetése és ellátotti tájékoztatója BMSz Pszichiátriai betegek Közösségi alapellátása évi költségvetése és ellátotti tájékoztatója BMSz Szenvedélybetegek Közösségi alapellátása évi költségvetése és ellátotti tájékoztatója BMSz Pszichiátriai betegek Nappali Intézményi Ellátása évi költségvetése és ellátotti tájékoztatója BMSz Szenvedélybetegek Nappali Intézményi Ellátása évi költségvetése és ellátotti tájékoztatója Közös költségelemei szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányos megosztása Személyi költségek, Működési költségek Havi költségtábla Személyi feltételek és Teljesítmény előírás től Szállítói és pénztár mozgás 2

3 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A piacgazdaság megjelenésével versenyhelyzet alakult ki a piac szereplői közt. Ahhoz, hogy egy cég megállja a helyét ebben a versenyben hatékonyan (lehetőleg a versenytársaknál jobban) kell gazdálkodnia. A hatékony gazdálkodáshoz azonban megfelelő mennyiségű és minőségű információra van szüksége. A szükséges információkat részben a pénzügyi számvitel adataiból részben külön kigyűjtött adatokból nyeri a cég. A már meglévő adatokat átrendezve, azokból újakat képezve, illetve új információk előállításával ezeknek értékelésével, folyamatos összehasonlításával alapozhatjuk meg a vezetés döntéseit. Az így létrehozott információs rendszer (vezetői információs rendszer) illetve a vezetői számvitel lehetővé teszi a vállalat irányítóinak a mérlegelést és a cég "színvonalas" vezetését. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS CÉLJA ÉS FELADATA Az önköltségszámítás, mint önálló információs rendszer arra a kérdésre hivatott választ adni: hogyan alakult a termelés (szolgáltatás) önköltsége a tervezettel szemben, a gazdálkodás mely területén szükséges a beavatkozás a jövedelmezőség javítása céljából, a hozott intézkedések milyen hatással voltak a gazdálkodásra. Az önköltségszámítás továbbá segíti a saját termelésű eszközök (készletek) értékelését, alapját képezi az árképzésnek és lehetővé teszi a vállalaton belüli egységek elszámoltatását. Az önköltségszámítás elkészítésekor különösen figyelni kell, hogy: az adatok a (számviteli törvénnyel összhangban) a könyvvitelből származzanak, a szabályzat megbízható és könnyen áttekinthető legyen, adattartalma és információáramlása szabályozott legyen Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a vállalkozás saját igényei szerint, de a számviteli törvényben előírtak figyelembevételével kell elkészíteni. A számviteli politika keretében el kell készíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. Az önköltségszámítási szabályzatkészítési kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, továbbá az a vállalkozó, ahol az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot nem haladja meg. Az önköltség számítási szabályzat felépítése 1. Az önköltségszámítás tárgya, azaz a kalkulációs egységek kijelölése. 2. A kalkulációs séma (a kalkulációs tételek tartalmának meghatározása). 3. Az önköltségszámítás módszerének meghatározása 4. A költségfelosztás vetítési alapjainak meghatározása 5. A kalkulációs időszak meghatározása, a kalkulációk készítésének időpontja, gyakorisága 6. A költségszámítás bizonylati rendje 7. Az utókalkuláció és a könyvvitel adatai egyezősége biztosításának módja 8. Az adatszolgáltatásért és ellenőrzésért felelős személyek munkakörének megjelölése az információk továbbításának módja és ideje Közvetlen anyagköltség tartalma: A kalkulációs egység terhére utalványozható vagy elszámolható anyagok értéke például: a felhasznált nyers- és alapanyagok, fűtőanyag és energia (technológiai energia), 3

4 a vásárolt félkész termékek és alkatrészek, a továbbfelhasznált saját termelésű félkész termékek A nyers- és alapanyagok körét a vállalkozás sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni. A technológiai energia akkor lehet költségtényező, ha a gyártmány előállításához szükséges mennyiség meghatározható. (mérni lehet!) A továbbfelhasznált saját termelésű félkész termékeket a tényleges előállítási költségen kell értékelni. Elszámolási egységáron történő nyilvántartás esetén a továbbfelhasznált saját termelésű termékekre jutó készletérték-különbözetet is el kell számolni. A vásárolt terméken végzett bérmunka díja - amennyiben a kalkulációs egységre elszámolható, része a közvetlen anyagköltségnek. A közvetlen anyagköltséget csökkenteni kell a kalkulációs egységre megállapított hulladék és melléktermék értékével. Hulladék az az anyagmennyiség, amely a gyártáselőkészítés által utalványozott és kiadott anyagok kiszabása, méretre vágása, megmunkálása közben keletkezik. Melléktermék olyan anyag, amely a gyártási folyamatban keletkezik, és hasznos tulajdonságokkal rendelkezve felhasználhatóvá válik. A hulladékot és a mellékterméket piaci áron, vagy a használati értéknek megfelelő értéken kell szerepeltetni a kalkulációban. Közvetlen bérköltség tartalma: A kereset összetevői: 1. alapbér illetve törzsbér, 2. bérpótlék, 3. kiegészítő fizetés, 4. egyéb bér, 5. prémium, 6. jutalom. Gyártási külön költség tartalma: csak meghatározott kalkulációs egységhez kapcsolódhat, például: a speciális készülékeknek, szerszámoknak, mintáknak, különleges gyártóeszköznek, a találmányi, szabadalmi díjnak, újítási díjnak, licencdíjnak, szakértői díjnak kalkulációs egységre közvetlenül elszámolható költségei, a kalkulációs egység helyszíni szerelésével, beépítésével kapcsolatban felmerült. Egyéb közvetlen költségek tartalma: A vállalkozás sajátosságaitól függően egyéb közvetlen költségként számolhatók el a termelőberendezések működtetésének és üzemeltetésének költségei, amennyiben azok kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő mutatók, jellemzők segítségével megállapítható, például: termelőberendezések energiaköltségei, a közvetlen anyagköltségként el nem számolt üzemanyag, gáz, víz stb., a gépkezelők és a gépkiszolgálók közvetlen munkabérként el nem számolt munkabére, a termelőberendezések üzemeltetésével kapcsolatos segédanyagok és fogyó-eszközök értéke, a termelőberendezések fenntartásának költségei, értékcsökkenési leírása. Nem lehet része az egyéb közvetlen költségeknek azoknak a tárgyi eszközöknek a működtetési és fenntartási költségei, amelyek az üzem egészét szolgálják, és így azok 4

5 költségei nincsenek okozati kapcsolatban a kalkulációs egység mennyiségével és összetételével. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZERE Az önköltségszámítás módszere azt határozza meg, hogy a költségeket hogyan rendeljük a kalkulációs egységhez. Osztókalkuláció Olyan módszer, amelynél a költségeknek a termelés mennyiségével történő elosztásával határozzák meg az önköltséget. Összes költség / előállított mennyiség Egyszerű osztókalkuláció: Ott alkalmazható, ahol egyfajta terméket állítanak elő. Egyenértékszámos osztókalkuláció: Itt a tevékenység költségét valamilyen egyenértékszám segítségével osztjuk meg a termékekre. Lehet műszaki egyenértékszámos osztókalkuláció, a termelési folyamatban ikertermékek keletkeznek vezértípust választanak érték egyenértékszámos osztókalkuláció, itt valamilyen érték alapján osztjuk meg a költségeket (pl. árbevétel alapján) Pótlékoló kalkuláció Azt jelenti, hogy a közvetlenül felmerült költségen kívüli költségeket hogyan rendeljük a kalkulációs egységhez. E költségeket valamilyen vetítési alap segítségével osztjuk fel. Megállapítunk egy vagy több pótlékkulcsot. VETÍTÉSI ALAP Vetítési alapon azt az értékben (vagy mennyiségben is) meghatározható termelési tényezőt értjük, amelynek mértéke és változása a legjobban befolyásolja a közvetett költségek összegének és gyártmányonkénti mértékének alakulását. Pótlékkulcs = Felosztandó költség / Vetítési alap A pótlékoló kalkuláció lehet: Költség kigyűjtésen alapuló pótlékoló kalkuláció (vagy egyszerű pótlékoló kalkuláció) esetében egy vetítési alapot alkalmaznak. A Válogató pótlékoló kalkuláció alkalmazása során több vetítési alapot alkalmaznak. Vegyes kalkuláció Többféle módszert alkalmazunk az önköltség megállapítása során. Normatív kalkuláció a norma szerinti önköltség megállapítása normaváltozások kezelése az eltérések gyűjtése és elemzése AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS KÉSZÍTÉSÉNEK IDEJE A tevékenység ráfordításait, költségeit a termelés, (szolgáltatás) folyamán, a felhasználással egyidejűleg kell rögzíteni az alapbizonylaton, azok egy része az adatfeldolgozási rendszerben folyamatosan vagy időszakonként kerül feldolgozásra. A közvetlen és közvetett költségek rögzítése az 5-ös (6-os, 7-eszköz) számlaosztályban folyamatosan történik. Az önköltségszámítás adott időszakonként (havonta, negyedévenként) az analitikus illetve a főkönyvi nyilvántartások alapján önköltségszámítási egységenként készül. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS FAJTÁJA A termelési folyamatokhoz viszonyítottan határozhatjuk meg. Az önköltségszámítás készülhet a tevékenység: megkezdése előtt = előkalkuláció folyamatában = közbensőkalkuláció 5

6 befejezése után = utókalkuláció Előkalkuláció az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a vállalkozó a termelés (tevékenység) megkezdése előtt a műszaki és technológiai előírások figyelembevételével meghatározza a termék / szolgáltatás várható önköltségét. (tervkalkuláció) Közbenső kalkuláció az önköltséget a termelés folyamata alatt számítja ki a vállalkozó. Közbenső kalkuláció gyakoriságát a vállalkozó határozza meg. Utókalkuláció az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a vállalkozó a termelés (tevékenység) befejezése után, illetve év végén a termék önköltségét kiszámítja. AZ UTÓKALKULÁCIÓ FELADATA a termék (szolgáltatás) tényleges önköltségének közvetlen megállapítása, az előírás szerinti közvetlen önköltség és a tényleges közvetlen önköltség összehasonlítása, az eltérések számszerűsítése, elemzése adatszolgáltatás az árképzéshez és gazdaságossági számításokhoz saját termelésű készletek zárókészletének értékelése saját termelésű készletek következő évi nyilvántartási árának kialakítása A számviteli törvény előírásai alapján: amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során a feltételek ismételt teljesülése esetén sem mentesül. A SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJA, EGY ELLÁTOTTRA JUTÓ HAVI ÖNKÖLTSÉG ÖSSZEGÉNEK KISZÁMÍTÁSA évi III. tv. 94/E.. (3) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza a) az intézmény működési költségének összesítését, b) a 115/A. (1) bekezdése szerinti, térítésmentesen biztosított szolgáltatások kivételével az intézményi térítési díj havi összegét, 115/A. (1) Térítésmentesen kell biztosítani a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást, b) a népkonyhán történő étkeztetést, c) a családsegítést, d) a közösségi ellátásokat, e) az utcai szociális munkát, f) hajléktalan személyek részére a nappali ellátást, g) az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást. (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetén intézményi térítési díjat nem kell megállapítani. c) az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési 6

7 támogatásának különbözete. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetében az intézményi térítési díjat az előző évben ténylegesen igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell számítani. (2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla. (3) A személyi térítési díj összege - önkormányzati intézmény esetén - a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. (4) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az állami fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. (5) Ha az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni. (6) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. (7) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. (8) A személyi térítési díj felülvizsgálata során a (4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. (9) A szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni. 29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 2. (1) A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat (a továbbiakban: intézményi térítési díj) állapít meg, amelyet az Szt.-ben, e rendeletben, a helyi önkormányzatok rendeletében, valamint az Szt. 94/C. -a, illetve a január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. vagy 94/D. -a szerinti megállapodásban (a továbbiakban együtt: megállapodás) foglaltak szerint kell megfizetni. Az Szt ának (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás, illetve a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözeteként számított térítési díjat akkor is dokumentálni kell, ha az ellátáshoz nyújtott saját hozzájárulás révén a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat alkalmaz. (2) 7

8 (3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. (4) Ha a családi pótlékot az intézmény vezetőjének folyósítják, akkor a családi pótlékra jutó személyi térítési díjat az intézményvezető fizeti be. (5) A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit a házirendben és a megállapodásban kell meghatározni. 2/A. (1) Az Szt. 117/B. -a szerinti esetben az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra, tartós bentlakásos intézmény esetén legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, az Szt.-nek a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. 3. (1) Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat a) étkeztetés esetén ellátási napra, b) házi segítségnyújtás esetén gondozási órára, c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási napra, d) támogató szolgáltatás esetén szolgálati órára és szállítási kilométerre, e) nappali ellátás esetén ellátási napra, f) bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra és hónapra vetítve kell meghatározni. 2/A. (3) Az intézményi térítési díj szolgáltatónként, intézményenként, telephellyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén ellátást nyújtó székhelyenként, telephelyenként, továbbá bentlakásos intézményi ellátás esetén épületenként külön-külön is meghatározható. 2/A. (4) A intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló évi III. törvény 2. -ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. 4. (1) Az intézményi térítési díj összegéről az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személyeket, valamint az intézmény ellátási területén élő lakosságot tájékoztatni kell. 6. Ha az ellátott az étkeztetést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vagy a nappali ellátást a hónap nem mindegyik napján veszi igénybe, a napi személyi térítési díj - az Szt (2) bekezdésében és 117/B. -ában foglaltak kivételével - nem haladhatja meg az Szt (3) bekezdése, illetve 117. (1) bekezdése szerinti jövedelemhatár harmincad részét. 7. (1) Ha a személyi térítési díj megállapítására, felülvizsgálatára nem az intézmény vezetője jogosult, a megállapításhoz, felülvizsgálathoz szükséges iratokat az intézmény vezetője - az ellátás igénybevételétől, illetőleg a felülvizsgálat kezdetétől számított 15 napon belül - megküldi az arra jogosult szervnek. (2) A nem állami szerv által fenntartott intézményben lakó személyi térítési díját - ha az ellátási szerződés eltérően nem rendelkezik - a fenntartó állapítja meg és vizsgálja felül. Nappali ellátást nyújtó intézmények 15. (1) Nappali ellátás esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a) a csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre, illetve b) a napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevőkre, ahol az intézményi térítési díj megegyezik az a) pont szerint meghatározott és a (2) bekezdés szerinti díj összegével. (2) A nappali ellátás keretében igénybe vett étkezés intézményi térítési díját a 9. (2) és (4) bekezdése szerint kell megállapítani. A személyi térítési díj megállapítására a 9. (5) bekezdésében foglaltak az irányadók. 8

9 (3) Ha a jogosult az ellátást meghatározott ideig nem kívánja igénybe venni, azt a házirendben foglaltak szerint be kell jelenteni. (4) Amennyiben a nappali ellátást nyújtó intézményben az ellátottról - átmenetileg - a házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak, az ellátás intézményi térítési díjának, valamint a személyi térítési díjnak a megállapítására a rendelkezései ételemszerűen irányadók. (5) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó fogyatékosok nappali intézményében nyújtott étkeztetésre. (6) Nappali ellátás esetén az adott hónapra fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az ellátási napok szorzata. A térítési díj befizetése és ellenőrzése 31. (1) A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként - ha e rendelet, az önkormányzat rendelete vagy a megállapodás másként nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára. (2) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. (3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - a jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti a 3. számú melléklet szerinti folyó évi hátralékról. (4) A Kormány az Szt a (3) bekezdésének alkalmazása során szociális hatóságnak az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt jelöli ki. (5) A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető. 32. (1) Ez a rendelet február 26-án lép hatályba azzal, hogy ha a személyes gondoskodásra való jogosultságot a rendelet hatálybalépését követően állapítják meg vagy a jogosult intézményi elhelyezésére a rendelet hatálybalépését követően kerül sor a személyi térítési díjat az adott intézményben a rendelet hatálybalépése előtt megállapított térítési díj felső határa figyelembevételével kell megállapítani mindaddig, amíg a helyi önkormányzat az intézményi térítési díj összegéről nem határozott. Azoknál a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, ahol térítési díj felső határa nincs meghatározva, az intézményi térítési díj megállapításáig a jogosult az ellátásban részesülők által fizetett térítési díj átlagának megfelelő térítési díjat fizet. (2) Az (1) bekezdés alapján fizetett térítési díj összeg nem haladhatja meg az Szt ában és a 117. (1) és (2) bekezdésében meghatározott mértéket. 33. (1) E rendeletnek a szociális szolgáltatási tárgyú kormányrendeleteknek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXI. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított, illetve módosított a) 3. -át a térítési díj december 31-ét követő megállapítása és felülvizsgálata során kell alkalmazni, b) 16. -át és 28. (1)-(3) bekezdését a december 31-ét követő időszakra fizetendő térítési díjakra kell alkalmazni. (2) A december 31-éig kiadott jegyzői jövedelemigazolások alapján megállapított személyi térítési díj a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatáig alkalmazható. 9

10 2000. évi C. törvény a számvitelről Az eredménykimutatás tartalma, tagolása 70. (1) Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését - az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. (2) Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. 71. (1) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - a vállalkozó döntésétől függően - kétféle módon állapítható meg: a) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással); b) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként (forgalmi költség eljárással). (2) Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredmény megállapítás (1) bekezdés szerinti két módjának lehet "A" és "B" változata. Ennek megfelelően négyféle eredménykimutatás készíthető, amelyek tagolását a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza. A vállalkozó a 2., illetve a 3. számú melléklet közül, illetve ezeken belül az "A", illetve "B" változat közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egyik üzleti évben összköltség eljárással, a másik évben forgalmi költség eljárással (illetve ezeken belül az "A" vagy "B" változat szerint), illetve fordítva készíti az eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell. (3) Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredmény kimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. (4) Az eredmény kimutatás 2. és 3. számú mellékletben megadott tételeinek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. (5) A 2. és a 3. számú mellékletben megadott eredménykimutatás arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett bevétel-, illetve ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha a) azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek, b) azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését, c) az összevont tételek és az összevonás indoka a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerül. (6) Az (5) bekezdés szerinti összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket. (7) Nem kell az eredmény kimutatásban feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel. Az eredménykimutatás tételeinek tartalma 10

11 72. (1) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét. (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt, b) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, c) az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján. (3) Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a pénzügyi lízing keretében a lízingbe vevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét, eladási árát, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. (4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: a) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában, b) az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét, c) a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének összegét, d) a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenértéket. 73. (1) Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában - a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - adott engedmény összegét. (2) Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: a) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); b) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt - utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); c) a - teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott - vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során - utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik); 11

12 d) az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - a 72. (3) bekezdése szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik); e) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik). (3) Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik). 74. (1) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás 75. szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. (2) Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a 75. szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. (3) Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén. 75. (1) Az értékesítés 72. (2) bekezdésének a) pontja szerinti árbevételének ellenértéke kiegyenlíthető számlajóváírással forintban vagy devizában, készpénzben forintban vagy jogszabályi előírás alapján valutában, az értékesítés devizában meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással. (2) Ha az ellenérték kiegyenlítése a 72. (2) bekezdésének a) pontja szerinti számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintértéket kell árbevételként elszámolni. (3) Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az általános forgalmi adóval csökkentett összegét kell árbevételként figyelembe venni. (4) Ha az ellenérték kiegyenlítése a 72. (2) bekezdésének a) pontja szerinti számla alapján devizában történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - deviza (7) bekezdés szerint átszámított forintértékét kell árbevételként elszámolni. (5) Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott valuta (7) bekezdés szerint átszámított - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintértékét kell árbevételként figyelembe venni. (6) Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó - a 60. (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell 12

13 meghatározni. Így az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz. (7) A 72. (2) bekezdése a) pontjának megfelelő számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a 60. (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 76. (1) Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni. (2) Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények [tárgyi eszközök, immateriális javak, a 48. (1), (3) bekezdése szerinti, az eszközök értékét növelő munkák], továbbá a tenyészállattá átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények szerint meghatározott - közvetlen önköltségen számított értékét (ideértve a saját termelésű készletek értékvesztését is). (3) A saját termelésű készletek (1) bekezdése szerint meghatározott értéke - üzleti év végi záróállományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni. 77. (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpályaszabályozás összegét, f) amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az a)-f) pontokban meghatározottak egyéb bevételkénti elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik. (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: a) a 41. (1)-(2) és (4) bekezdése szerint képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését); b) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét; c) d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor; e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor; f) a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget; 13

14 g) a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget; h) a nyereség jellegű kerekítési különbözetet. (4) Egyéb bevételként kell elszámolni a 45. (3) bekezdése szerint halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben a 45. (4) bekezdése szerint leírt összeget. (5) Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit [ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök 53. szerint elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések 55. (3) bekezdése, a készletek 56. (4) bekezdése szerint visszaírt értékvesztésének összegét], valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét. (6) Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni a (3) bekezdés e) pontja szerint értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz (2) bekezdés d) pontja szabályai szerinti - visszavételkori értékét. (7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. 78. (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. (2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. (3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. (4) Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni. (5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. (6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. (7) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken - jellegének megfelelően - a 14

15 (3)-(4), illetve a (6) bekezdés szerinti szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások között kimutatni. 79. (1) Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. (2) Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. (3) A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. (4) Bérjárulékok a társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék), az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. 80. (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: a) az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. (3) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét, b) a (2) bekezdés szerint a használatbavételkor elszámolt összeget. (2) A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Könyvviteli zárlat 164. (1) A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. (2) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem 165. (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. 15

16 (2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. (3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. (4) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. Számviteli bizonylatok 166. (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. (2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. (3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. (4) A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni. (5) Átalakulás esetén a jogelődnél - a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától - keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve, ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni. (6) A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: 16

17 a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka); e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai; f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. (2) A számlával, az egyszerűsített adattartalmú számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. (3) A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. (4) (5) Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. (6) Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell: a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását, b) az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. (7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolja. Szigorú számadási kötelezettség 168. (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. (2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. 17

18 (3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A bizonylatok megőrzése 169. (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. (2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. (3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség. (4) A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így az (1), illetve (2) bekezdés szerinti bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. (5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. (6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSOKÉRT ÉS ELLENŐRZÉSÉRT FELELŐS MUNKAKÖRÖK A Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíteni kell, hogy a Mentálhigiénés Egyesület központi ügyintézői tevékenységének, az irodavezető munkatársnak a feladata a kapcsolódó ügyviteli tevékenység elvégzése. A könyvviteli bizonylatoknak a szervezeti egységektől tárgyhó 30-ig szükségesek beérkezniük az adatfeldolgozáshoz. Az átfutási idő nem lehet hosszabb, mint 14 nap. Azt is rögzíteni kell, hogy az információkat mely szervezetek, személyek rendelkezésére és milyen határidővel kell eljuttatni. 18

19 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Mentálhigiénés Egyesület minden munkavállalója köteles az Önköltség számítási Szabályzatot megismerni, a szabályokat elsajátítani és betartani. Az Önköltség számítási Szabályzat minden szervezeti egységre vonatkozóan a kiadás időpontjában lép hatályba. A Mentálhigiénés Egyesület Önköltség számítási Szabályzatát a évi C. törvény a számvitelről a ; a az évi III. tv. 94/E valamint a 29/1999. Korm. Rendelet, a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rend. alapján szeptember 19. hatállyal kiadom. Az Önköltségi Szabályzat december 20-i módosítását a Fenntartó Mentálhigiénés Egyesület Közgyűlése a 175/2012. ( ) sz. KÖZGYŰLÉSI HATÁROZAT-tal elfogadta. Módosítva kiadva: december 20. P.h. Szűcs Judit elnök MELLÉKLET Békés Mérték Közösségi Ház pszichiátriai betegek közösségi alapellátása évi költségvetése Békés Mérték Közösségi Ház szenvedélybetegek közösségi alapellátása évi költségvetése Békési Mentálhigiénés Szolgálat pszichiátriai betegek közösségi alapellátása évi költségvetése Békési Mentálhigiénés Szolgálat szenvedélybetegek közösségi alapellátása évi költségvetése Békési Mentálhigiénés Szolgálat pszichiátriai betegek nappali ellátása évi költségvetése Békési Mentálhigiénés Szolgálat szenvedélybetegek nappali ellátása évi költségvetése Közös költségelemei szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányos megosztása Személyi költségek, Működési költségek Havi költségtábla Személyi feltételek és Teljesítmény előírás től Szállítói és pénztár mozgás 19

20 Az Önköltség számítási Szabályzatban foglaltakat megismertem és magamra nézve kötelezőnek tartom. Dátum: Dátum: Dátum: Dátum: Dátum: Dátum: Dátum: Dátum: Dátum: Dátum: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: 20