Szennyezőforrások feltárása

Átírás

1 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatott projekt (Projekt regisztrációs szám: HURO/0801/047) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO) Szennyezőforrások feltárása december 3.

2 Köztes jelentés Szerződés száma: Projekt címe: K /2010 Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO) Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatott projekt Munkafázis: I. fázis Szennyezőforrások feltárása Teljesítés: Megbízó: Megbízott: Törvényes képviselő: Projektvezető: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KSzI Geogold Konzorcium Kissné Jáger Erika Ambrus Magdolna Közreműködtek: Ambrus Magdolna geológus, humánökológus Barabás Zsuzsanna környezetgazdálkodási agrármérnök Dancsné Ilyés Réka környezetgazdálkodási agrármérnök Kissné Jáger Erika agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök Magó Levente környezetmérnök 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ POTENCIÁLIS SZENNYEZŐHATÁS FELMÉRÉS MENETE A SZENNYEZŐFORRÁSOK FELTÁRÁSA, LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK A PROJEKT ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK VÍZBÁZISVÉDELMI SZEMPONTÚ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA AZ ÉRINTETT TERÜLET DIFFÚZ ÉS PONTSZERŰ POTENCIÁLIS SZENNYEZŐFORRÁSAINAK BEMUTATÁSA, A SZENNYEZŐHATÁS FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A DIFFÚZ SZENNYEZŐFORRÁSOK, A DIFFÚZ SZENNYEZŐHATÁS-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Ivóvízellátás-kommunális szennyvíz elhelyezés Nagykereki (SZF-1) Bedő és Kismarja Szántóföldi növénytermesztés (SZF-7) PONTSZERŰ POTENCIÁLIS SZENNYEZŐFORRÁSOK, A PONTSZERŰ SZENNYEZŐHATÁS-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Biharkeresztes Hegyesi tanya (SZF-2) Terményszárító (SZF-3) Sertéstelep (SZF-12), terményszárító (SZF-13) Mezőpeterd Hungaropig Kereskedelmi és Ügynöki Kft. sertéstelep (SZF-4) Volt DEBUT aszfaltkeverő üzeme (SZF-14) Hencida Új Élet Mgtsz tehenészeti telepe (SZF-5) Új Élet Mgtsz üsző telepe (SZF-8) Új Élet Mgtsz géptároló (SZF-6) Nagykereki Kossuth Mgtsz géptelepe és termény szárítója (SZF-10) Szilágyi Gyula tehenészeti telepe (SZF-9) Nagykereki I. homokbánya (SZF-11) Váncsod Olasz tanya (SZF-15) Bedő és Kismarja Kommunális hulladéklerakó

4 ÁBRÁK 1. ábra A vizsgált kukorica tábla Hencida határában 2. ábra A terményszárító és a raktár épületek 3. ábra A sertés telep bejárata az Uniós pályázatot hirdető táblával 4. ábra Az istálló belülről 5. ábra Gépműhely 6. ábra Kossuth Mgtsz telephelye 7. ábra Veszélyes anyag tároló 8. ábra Istálló bejárata TÉRKÉPEK 1. térkép A szennyezőforrások elhelyezkedése MELLÉKLETEK 1. melléklet Szennyezőforrások összefoglaló táblázata 2. melléklet Szennyezőforrás feltárás - talaj- és vízvizsgálatok 3. melléklet Laborvizsgálati jegyzőkönyv 4. melléklet Vízminták vizsgálati eredményeinek összesítése 5. melléklet Ivóvíztermelő kutak adatai 6. melléklet Vízvizsgálati jelentések (Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt.) 7. melléklet Talajvizsgálati megrendelő 4

5 TÁBLÁZATOK 1. táblázat Területhasználatok az érintett településeken 2. táblázat Vízvizsgálati eredmény Nagyzomlin közkútjából 3. táblázat Bedő diffúz szennyezőhatásának felmérése 4. táblázat Kismarja diffúz szennyezőhatásának felmérése 5. táblázat A KM-3-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei 6. táblázat A KM-3-V vízminta toxikus fémtartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei 7. táblázat A KM-4-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei 8. táblázat A KM-4-V vízminta toxikus fémtartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei 9. táblázat A KM-4-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei 10. táblázat A sertéstelep kútjának vízvizsgálati eredményei 11. táblázat A KM-5-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei 12. táblázat A KM-8-V és KM-9-V vízminták általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei 13. táblázat A KM-8-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei 14. táblázat A KM-10-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei 15. táblázat A KM-10-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei 16. táblázat A KM-11-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei 17. táblázat A KM-12-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei 5

6 1. Bevezetés A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban TIKÖVIZIG) (Debrecen) és a Bihor-megyei Tanács 2009 évben Magyarország-Románia határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatást nyert Kutatási program a Körösmedence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére címmel (regisztrációs szám: HU-RO/0801/047). A kutatás célja a magyar-román határ két oldalán elhelyezkedő, a Körös medencében lehatárolt GWBs RO HU felszínalatti víztestnek a TIKÖVIZIG és a romániai Bihar-megye illetékességi területére eső, a Berettyó-, a Sebes Körös vízgyűjtőterületét magába foglaló rész jó állapotának eléréséhez szükséges alapvető geológiai és környezeti összefüggések megismerése, azoknak a módszereknek kidolgozása és demonstrálása, amelyek révén a határokon átnyúló felszín alatti vizek jó állapota hatékonyan elérhető, illetve fenntartható. A TIKÖVIZIG, mint a projekt vezető partnere közbeszerzési pályázatot írt ki a kutatási program végrehajtására, amelyet konzorciumunk, a KSZI Geogold Konzorcium, nyerte el. A projekt részét képezi a vizsgált terület állapotának megismerése, a szennyezőforrások feltárása. A szennyezőforrások feltárásos vizsgálata a területen található szennyezőforrások számbavételére és felülvizsgálatára irányult, annak érdekében, hogy feltárásra kerüljenek a szennyezőforrások felszín alatti vízkészletre gyakorolt esetleges szennyező hatásai. 6

7 2. Pontszerű és diffúz potenciális szennyezőhatás felmérés menete A szennyezőforrások számbavétele során a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) által a közbeszerzési eljárás során kiadott Feladat meghatározásban közölt szempontokat vettük figyelembe. A részletesebb vizsgálatra kijelölt terület (mintaterület) lehatárolása az áramlási viszonyok, a modellezési terület, illetve a rendelkezésre álló felszín alatti vízre vonatkozó adatok (kútadatok, felszín alatti vízminőség, stb.) területi sűrűségének figyelembe vételével történt. Ennek alapján a következő Bihar-megyei települések közigazgatási területén vizsgáltuk a potenciális szennyezőforrásokat: Ártánd, Bedő, Biharkeresztes, Bojt, Gáborján, Hencida, Kismarja, Mezőpeterd, Nagykereki, Szentpéterszeg, Told és Váncsod. A munka alkalmával a térségben található pontszerű szennyezőforrásokon kívül a diffúz szennyezőhatásokat is vizsgáltuk. A diffúz/területi szennyezőhatások felmérése során vizsgáltuk a települések és a mezőgazdasági tevékenységek hatásait a felszín alatti vízre. Ezeket az azonosított, területileg behatárolható, diffúz és pontszerű szennyezőforrásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A munka során az önkormányzatok helyismerettel rendelkező szakembereinek segítségével ismertük meg a településeket és a fontosabb problémákat, a tőlük kapott naprakész információkkal pontosítottuk, illetve kiegészítettük a nyilvántartásból származó ismereteinket. Az érintett települések közül Bedő és Kismarja vízbázisvédelmi szempontú környezeti állapotát már 2007-ben, egy INTERREG IIIA magyar-román határon átnyúló Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére c. projekt keretében (Előzetes megvalósíthatósági tanulmány - Kismarja, Bedő ivóvízbázisok - Megbízó TIKOVIZIG), felmértük. E két település esetében egyrészt az akkor tapasztaltakra hagyatkozunk, másrészt a két önkormányzat a évi terepbejárás során jelezte az elmúlt években bekövetkezett változásokat és ezeket is figyelembe vettük. A potenciális szennyezőforrások jelenlegi állapotát területbejárások alkalmával mértük fel. A területbejárások során az információkat előre összeállított kérdőívek alapján gyűjtöttük össze A szennyezőforrások feltárása, laboratóriumi vizsgálatok A potenciális szennyezőforrás felmérés adatainak értékelését követően kiválasztottuk azokat a helyszíneket, pontszerű és diffúz szennyezőforrásokat, amelyek esetében talaj- és vízmintavételt, illetve laboratóriumi vizsgálatok elvégzését láttunk szükségesnek. Mintavételre kiválasztottuk azokat a helyszíneket, ahol a bejárás során esetleges szennyezésre utaló körülményt észleltünk és az adott területen a szennyezés a védendő vízkészletet veszélyeztetheti. A fentiek alapján kiválasztott helyszíneket, illetve a környezetükben szükségesnek ítélt talaj és vízvizsgálatokat a 2. sz. mellékletben foglaltuk össze. A minták laborvizsgálati jegyzőkönyveit a 3. sz. melléklet tartalmazza. A 4. sz. mellékletben összefoglaltuk a laborvizsgálati jegyzőkönyvek vízmintákra vonatkozó eredményeit. 7

8 A szennyezőforrás felmérési munkát a feltárás és a laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel kiegészítve a 4. fejezetben ismertetjük. A dokumentációban a potenciális diffúz szennyezőforrások mellett a pontszerű szennyezőforrások esetében a feltételezett felszín alatti víz áramlási irányát figyelembe véve, a vízbázisvédelmi szempontból jelentős, esetlegesen veszélyesnek ítélt szennyezőforrásokat, szennyezőhatásokat mutatjuk be részletesen. A szennyezőforrásokat tárgyaló fejezetekben bemutatjuk a feltárásos vizsgálatok során kapott felszín alatti vízminták, illetve talajminták laboratóriumi vizsgálati eredményeit. A felszín alatti víz és a talaj esetében a mérési eredmények kiértékelése során, a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott határértékeket vettük figyelembe. Az ivóvízként használt kutak vizét a 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet alapján értékeltük. A szennyezőforrások elhelyezkedését az 1. sz. térképen mutatjuk be. 8

9 3. A projekt által érintett települések vízbázisvédelmi szempontú általános bemutatása Jelen fejezetben általános képet nyújtunk a részletes vizsgálatokkal érintett projektterület településeiről, egyfajta összegzést adva ezen lakott területek állapotáról (ivóvízszennyvíz, csapadékvíz elvezetés szolgáltatásról, hulladék elhelyezésről), a térség vízbázisvédelmi szempontból fontos adottságairól (pl.: talajadottságok: szennyezőanyag visszatartásában jelentős szerepet játszanak), a lakosok által végzett tevékenységekről (állattenyésztésről, növénytermesztésről, iparról). Magyarországon a részletes vizsgálatokra kijelölt kutatási terület 12 települést érint. A települések az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben találhatóak. A 12 település a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik. A településeken összesen közel fő él. Ivóvízellátás A települések vízellátása, a kiépített ivóvízhálózaton keresztül, az önkormányzatok tulajdonában található kutakból történik. A kutak döntően a települések központjában találhatóak. Az ivóvíztermelő kutakat a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. üzemelteti. A településeken az ivóvízhálózatra történő rákötés mértéke átlagosan 85 %. Ez alól kivételt képez a Nagykerekihez tartozó Nagyzomlin településrész, ahol nincs kiépített ivóvízhálózat. Itt a lakosság saját kutakból oldja meg az ivóvízellátást. Az ivóvíztermelő kutak műszaki, termelési adatait a 5. sz. melléklet foglalja össze. A táblázatban szereplő adatokat a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. bocsátotta a rendelkezésünkre. Az érintett településeken összesen 26 db ivóvíztermelő kút található. A kutak talpmélysége m között van. A kitermelt víz típusa: rétegvíz. Az engedélyezett víztermelés a kutakban évente m 3 között van. A vízkivétel közműves vízellátás céljából történik. A kutak vízminőségéről a legfrissebb vizsgálati jelentéseket az üzemeltető Vízmű rendelkezésünkre bocsátotta. A vizsgált komponensek értékelésénél a 65/2009. (III.31.) Korm. rendelettel módosított, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló, 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet határértékei a mérvadóak. A vizsgálati jelentéseket jelen dokumentáció 6. sz. mellékleteként csatoljuk. A vizsgálati jelentések alapján a kutak vízminőségéről általánosságban a következő mondható el: A 14 db kút vízminőségi vizsgálati jelentéséből kitűnik, hogy nyolc kút esetében lépte túl az ammónium-ion a rendelet szerinti határértéket. Ezek közül egy kút esetében történik ammóniamantesítés. Négy kút esetében a mért összes keménység nem esik a Kormányrendelet által megadott határérték intervallumba, tehát a víz túl lágy. A kémiai oxigénigény három kút esetében haladta meg a határértéket. A 22 0 C-os telepszám esetében a mezőpeterdi kút vize mutat szokatlan változást. Vas és mangán határérték túllépést kilenc kút esetében figyelhetünk meg. Ezek közül hét kútnál történik vas és mangántalanítás. 9

10 Hat ivóvíztermelő kút esetében építettek gáztalanító berendezést. Az ivóvizek minőségi követelményeiről szóló 201/2001-es korm. rendelet 6. mellékletében, mely a kifogásolható minőségű ivóvizet szolgáltató településeket sorolja fel, szerepel Bojt, Gáborján és Nagykereki. Bojt az arzén, vas, mangán, Gáborján az ammónia, míg Nagykereki az ammónia, és a mangán magas koncentrációi miatt kerültek fel a kifogásolt minőségű ivóvízzel rendelkező települések listájára. A Vízmű által szolgáltatott adatok alapján Gáborjánban történik ammónia-mentesítés, Nagykerekiben van vas-mangántalanító. Bojton jelenleg nem áll fenn az arzén probléma a vizsgálati jegyzőkönyvek szerint. Az ivóvízkutak emberi tevékenység által történő szennyezettségének vizsgálatára (pl. kommunális szennyvízterhelés) a Nagykerekihez tartozó Nagyzomlin településrészen található vízműkút fizikai, kémiai, bakteriológiai és mikroszkópos biológiai minőségének értékelését a 4. fejezetben mutatjuk be. Kommunális szennyvíz elhelyezés A vizsgált települések közül Biharkeresztes és Ártánd csatornázott. A szennyvíztisztító Biharkeresztesen épült meg. A két csatornázott településen a csatornahálózat hossza összesen 25,8 km (Biharkeresztesen 21,4 km, Ártándon 4,4 km csatornahálózat épült ki). A többi település nincs csatornázva. A szennyvíz elhelyezés megoldatlan. A szippantott szennyvizet különböző vállalkozók szállítják el a lakosság kérésére. A települések diffúz szennyezőhatását Bedő, Kismarja és Nagykereki településeken keresztül mutatjuk be. Bedő és Kismarja esetében a 2007-es vizsgálati eredményeket ismertetjük ( Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére c. projekt - Előzetes megvalósíthatósági tanulmány Kismarja, Bedő ivóvízbázisok esetében). Belterületi csapadékvíz elvezetés A településeken a belterületi csapadékvíz elvezetés nyílt árkos rendszeren keresztül történik. A csapadékvíz elvezető árkok karbantartását az önkormányzatok szolgálatában álló közmunkások és az ingatlanok tulajdonosai végzik. A csapadékvíz befogadói az érintett területen a különböző csatornák, kisvízfolyások. Hulladékgyűjtés és elhelyezés A településeken szervezett hulladékgyűjtés működik szeptember 1. óta. A belterületen keletkező kommunális szilárd hulladékot edényzettel és szükség szerint zsákkal gyűjtik. A hulladékot hetente egyszer szállítja el a Bihari Hulladékgazdálkodási Kft. (4100 Berettyóújfalu, Oláh Zs. u sz.) a Berettyóújfalui Regionális Hulladékkezelőbe. A településeken szelektív hulladékgyűjtés is működik. A településeken keletkező veszélyes anyagot/hulladékot engedéllyel rendelkező vállalkozók szállítják el szükség szerint. A településeken található felhagyott hulladéklerakókat szeptember 1-vel felszámolták és Európai Uniós támogatások felhasználásával a térség összes felhagyott települési hulladéklerakóját rekultiválják. A rekultivációra a határidő:

11 A településeken sitt lerakó, dögkút nincs. Az állati hullákat az ATEV szállítja el. Illegális hulladéklerakás helyenként az út mentén előfordul, de azt a közmunka program keretén belül felszámolják. A hulladéklerakók felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálatára Bedőben és Kismarján került sor 2007-ben a Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére c. projekt keretében. Ezek eredményeit a 4. fejezetben ismertetjük. Talajadottságok, területhasználatok Az érintett települések a Hortobágy területén helyezkednek el. A Hortobágyon a réti szolonyec talajok különböző változatai fordulnak elő kisebb-nagyobb foltokban. Jellemző a különféle réti talajok megjelenése. A réti talajok vízgazdálkodása kedvező. A Hajdúságban típusos az alföldi mészlepedékes csernozjom talaj előfordulása. A mészlepedékes csernozjom talaj vízgazdálkodása és tápanyag-ellátottsága igen jó, fizikai talajfélesége a vályog. A területen előfordulnak az agyagosodott infúziós lösz alapkőzeten kialakult réti csernozjom talajok. Ezek gyengén savanyú, vályog mechanikai összetételű talajok. A vizsgált területen a települések legnagyobb részén szántóföldi növénytermesztést folytatnak, amelyek a területek több, mint felét teszik ki. Ezt követi a legelő terület, amely a teljes terület 6-30%-át képviseli. Ezen kívül a kivett területek általában 10% felett vannak a területen. Jellemző még az erdőgazdálkodás és a vegyes mezőgazdaság. A területeken megtalálható a gyümölcs és szőlőtermelés, illetve kis számban vizenyős területek is előfordulnak. A tájadottságok összhangban vannak a területhasználattal. A területhasználatokról összefoglalást a 12 településre vonatkozóan az 1. sz. táblázat tartalmaz: 11

12 Települések szántó 1. táblázat Területhasználatok az érintett településeken gyep (rét) szőlő kert gyümölcsös Művelési ágak (ha) gyep (legelő) nádas erdő kivett Halastó, vízfelület Összesen Ártánd Bedő Biharkeresztes Bojt Gáborján Hencida Kismarja Mezőpeterd Nagykereki Szentpéterszeg Told Váncsod Állattenyésztés, növénytermesztés, ipar A projekt által érintett települések belterületén a gazdák portánként 10 számosállatnál kevesebb állatot tartanak. A településeken az állatlétszám lecsökkent, töredéke a terület állateltartó képességének. Külterületen nagyobb, 10 számos állatot meghaladó, állattartó telepek is előfordulnak. Nagyszámban tartanak sertést Mezőpeterden, szarvasmarhát Hencidán, Nagykerekiben és Váncsodon. Felméréseink eredményét a 4..fejezetben fejtjük ki. A vizsgált területen a parcellák mérete gazdánként kevesebb, mint 30 ha. A termesztett növények között szerepel az őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, borsó, zab, lucerna, napraforgó, kukorica. A szántóterületek felén kukoricatermesztés folyik. A szántóföldi növénytermesztés hatásának vizsgálati eredményeit a következő fejezet tartalmazza. Az ipar jellemzően fafeldolgozásra, fakitermelésre, mezőgazdasági feldolgozóiparra korlátozódik, fémfeldolgozó ipar csak szigetszerűen jellemző a térségben. Kisebb ipari jellegű feldolgozó üzem a nagyobb városokban található. Az érintett települések területén az ipari tevékenységek közül vizsgáltuk a géptelepek, a terményszárítók, valamint egy külszíni bányaművelés szennyező hatását a felszín alatti vízkészletre. 12

13 4. Az érintett terület diffúz és pontszerű potenciális szennyezőforrásainak bemutatása, a szennyezőhatás felmérés eredményei 4.1. A diffúz szennyezőforrások, a diffúz szennyezőhatás-felmérés eredményei Ivóvízellátás-kommunális szennyvíz elhelyezés A vizsgált települések szennyvízelvezetése és tisztítása nincs megoldva. A keletkezett szennyvíz jelentős része a települések belterületén elszikkad. Az elszikkasztott szennyvíz főleg a sekélyebb felszín alatti vizeket szennyezi. Megnő bennük a nitrát, nitrit és az ammónia koncentráció. A településeken, amelyeket a bejárás során felkerestünk, az ivóvizet több száz méter mély kutakból nyerik. A kitermelt víz a települések több mint felénél vas-, mangán- és gáztalanítás, illetve fertőtlenítés után kerül az ivóvíz hálózatba. Az elszikkadt kommunális szennyvíz jelenleg még nem veszélyezteti ezeket a mélyfúrású kutakat. Ezek a mélyfúrású vízmű kutak tiszta, egészséges ivóvízzel látják el a falvakat. A termelő kutak vizét rendszeresen vizsgálják Nagykereki (SZF-1) A kommunális szennyvíz terhelés főleg a belterületen található ásott kutak vizéből mutatható ki. A lakott területek hatását Nagykereki település Nagyzomlin település részén található fúrt kút vízvizsgálati laboreredményein keresztül mutatjuk be. A kút a 0586/5-ös helyrajzi számú ingatlan területén található ben fúrták, talpmélysége 43 m. Nagyzomlin településrészre nincs bevezetve a vezetékes ivóvíz. Az itt élőket ez a kút látná el megfelelő minőségű ivóvízzel. Az önkormányzat tájékoztatása szerint rossz a víz minősége, ivóvíznek alkalmatlan. Jelenleg ez a kút csak papíron látja el a településrészt ivóvízzel. Gyakorlatilag senki nem használja. Az önkormányzat a jövőben a kutat vagy fejleszteni akarja, vagy megszüntetni és palackos vízzel látná el ezt a településrészt. Az önkormányzat rendelkezésünkre bocsátotta a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. laboratóriumában, májusban ebből a kútból, végzett vizsgálatok eredményeit. (2. sz. táblázat) Ebben a jegyzőkönyvben a vas és mangán koncentrációk haladták meg az ivóvízminőségi határértékeket. Ezek az eredmények nem erősítik meg az önkormányzattól a kút minőségére vonatkozó információkat. A laboreredmények alapján ennek a kútnak a vize nem nevezhető rossznak. A magas vas és mangán koncentráció a térség ivóvíztermelő kútjaiban is gyakori jelenség, ez valószínűleg réteg eredetű. Ebben a mintában sem az ammónium, sem a nitrit és nitrát tartalom nem utal a kommunális szennyvízterhelésre. Nagyzomlin egy független településrész, ami távol esik Nagykereki központjától. Itt nem keletkezik nagyobb mennyiségű koncentrált kommunális szennyvíz. A kút megszűntetése, vagy fejlesztése előtt további vizsgálatok szükségesek. 13

14 2. táblázat Vízvizsgálati eredmény Nagyzomlin közkútjából Felszín alatti vizekre Ivóvizekre Vízminta a vonatkozó vonatkozó Vizsgált kémiai településrész határértékek határértékek paraméterek közkútjából 6/2009 KvVM-EüM- 201/2001 Korm. FVM együttes rend. rend. ph 7,4 >= 6,5 és <= 9 >= 6,5 és <= 9,5 Fajl. Vezetőképesség (µs/cm) µs/cm Klorid (mg/l) 24,9 250 mg/l Szulfát (mg/l) 5, mg/l 250 mg/l Nitrit (mg/l) <0,02 talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: mg/l* mg/l Nitrát (mg/l) <0,1 0,50 mg/l* Ammónium (mg/l) 0, µg/l 0,50 mg/l KOI smn (mg/l) 0,3 5,0 mg/l O 2 Vas (mg/l) 5, µg/l Mangán (mg/l) 0,24 50 µg/l * (nitrát)/50+(nitrit)/3<= Bedő és Kismarja Bedő és Kismarja esetében a kommunális szennyvíz hatását a TIKOVIZIG megbízásából már 2007-ben vizsgáltuk az INTERREG IIIA Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére c. projekt - Előzetes megvalósíthatósági tanulmány Kismarja, Bedő ivóvízbázisok esetében. Az akkori megállapításaink még mindig aktuálisak, mivel a szennyvízelvezetés jelenleg sem megoldott a településeken. A 2007-es vizsgálatok során Bedőn a diffúz szennyezőhatás felmérésére a belterületen található kútból vett vízminta eredményeit a 3. sz. táblázat tartalmazza: 14

15 3. táblázat Bedő diffúz szennyezőhatásának felmérése Minta jele A2 10 m talpmélységű H2-es kút Labor azonosító Dátum Vizsgált komponens Vizsgálati módszer Mértékegység ph DIN C 5 7,85 Vezetőképesség DIN EN 27888(8) µs/cm Ammónium DIN E 5-1 mg/l 0,030 Nitrát DIN EN ISO mg/l 79* Nitrit DIN EN ISO mg/l 0,06 Klorid DIN EN ISO mg/l 32 Szulfát DIN EN ISO mg/l 96 ortofoszfát DIN EN 1189 (D11) mg/l 4,7 *Az érték a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM- FVM-KHVM együttes rendelet felszín alatti vizekre megadott B szennyezettségi határérték ét meghaladja Bedő belterületén található kútból vett vízminta vizsgálati eredményei azt mutatták, hogy magas a víz nitrát, klorid és ortofoszfát értéke. Kismarján a diffúz szennyezőhatás felmérésére a településen található kútból ben vett vízminta eredményeit a 4. sz. táblázat mutatja be: 15

16 4. táblázat Kismarja diffúz szennyezőhatásának felmérése Minta jele C2 Labor azonosító Dátum Vizsgált komponens Vizsgálati módszer Mértékegység ph DIN C 5 7,28 Vezetőképesség DIN 27888(C6) EN µs/cm Ammónium DIN E5-1 mg/l 0,03 Nitrát DIN EN ISO mg/l 31* Nitrit DIN EN ISO mg/l <0,05 Klorid DIN EN ISO mg/l 120 Szulfát DIN EN ISO mg/l 160 ortofoszfát DIN EN 1189 (D11) mg/l 0,89* *Az érték a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM- FVM- KHVM együttes rendelet felszín alatti vizekre megadott B szennyezettségi határértékét meghaladja Kismarján szintén magas volt a vízminta nitrát és ortofoszfát tartalma. Ezek a magas koncentrációk a talajvíz szerves anyaggal történő elszennyeződését mutatják, mely az elszikkasztott kommunális szennyvíz hatására utalnak Szántóföldi növénytermesztés (SZF-7) A szántóföldi növénytermesztés hatását Hencida határában egy kukoricatáblán vizsgáltuk (1. ábra). A kukoricaföldön több pontból vettünk talajmintát, amit aztán összekeverve átlagmintaként (KM-7-T) vizsgáltattunk meg a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság akkreditált laboratóriumában. A tábla még szántás előtt állt. Így a felső, művelt talajréteg tápanyagtartalma a laborvizsgálatok segítségével meghatározható. 1. ábra: A vizsgált kukorica tábla Hencida határában 16

17 A vizsgálatok jelenleg még folyamatban vannak. Jelen dokumentációhoz csatoljuk a labor részére írt megrendelőt (7.sz.melléklet) Pontszerű potenciális szennyezőforrások, a pontszerű szennyezőhatás-felmérés eredményei Biharkeresztes Hegyesi tanya (SZF-2) A Hegyesi tanya a Bojtot Biharkeresztessel összekötő út mentén helyezkedik el. A tanyán mezőgazdasági gépeket tárolnak. Egy gépműhely is tartozik a tanyához, ahol a gépek kisebb karbantartási munkáit végzik. Az ingatlanon egy 12 m-nél mélyebb fúrt kút is található. A kút vizét ivóvízként nem használják, vizével a gépeket mossák. A kútból szivattyúzott vízmintát vettünk (KM-3-V), melyből általános vízkémiai vizsgálatokat (ÁVK), toxikus fémeket, és alifás szénhidrogéneket (TPH) vizsgáltunk (5-6. sz. táblázatok). 5. táblázat A KM-3-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens Laboreredmények Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. ph 7,77 >= 6,5 és <= 9 >= 6,5 és <= 9,5 vezetőképesség (ms/cm) 0, µs/cm oxigén fogy. KOI PS (mg/dm 3 ) ammóniumion tart. (µg/dm 3 ) <4,0 5,0 mg/l O 2 <2,0 500 µg/l 0,50 mg/l kloridion tart. (mg/dm 3 ) mg/l nitrátion tart. (mg/dm 3 ) <1 talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: 25 mg/l 50 mg/l* nitrition tart. (mg/dm 3 ) <0,05 0,50 mg/l* szulfátion tart. (mg/dm 3 ) < mg/l 250 mg/l foszfátion tart. (µg/dm 3 ) µg/l * (nitrát)/50+(nitrit)/3<=1 A 6/2009-es KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékeket, melyek a felszín alatti vizek minőségére vonatkoznak csak a foszfátion tartalom haladta meg. A magas foszfátion mennyiség (875µg/l) összevetve a többi vizsgált paraméter eredményeivel, nem utal felszíni eredetű szennyezésre. 17

18 A vízminták laboreredményeit az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet alapján is megvizsgáltuk. A kút vizét ivóvízként nem használják, ezért a Kormányrendelet határértékei csak tájékoztató jellegűek. A vizsgált kút vizében a klorid ion koncentrációja (330 mg/l) haladta meg a határértéket. 6. táblázat A KM-3-V vízminta toxikus fémtartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei Fémtartalom (µg/dm 3 ) Laboreredmények Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. Zn µg/l Cd <0,5 5 µg/l 5 µg/l Pb <1 10 µg/l 10 µg/l Ni <2 20 µg/l 20 µg/l Cu < µg/l 2 mg/l Cr ö <2 50 µg/l 50 µg/l Hg <0,5 1 µg/l 1 µg/l As <5 10 µg/l 10 µg/l Al < µg/l A vízminta toxikus fém tartalma alacsony, szennyezés nem mutatható ki. Egyedül a cink tartalom volt a kimutathatósági határ felett, de a koncentrációja (41 µg/l) jelentősen a B szennyezettségi határérték alatt maradt Terményszárító (SZF-3) A Hegyesi tanyával szomszédos ingatlanon egy terményszárító működik (2. ábra). Ez egy új, korszerű, földgázzal üzemelő terményszárító. A telephelyen még raktárépületek találhatóak, ahol a szárítandó terményeket tárolják. A termény szállítására 2-3 munkagépet is üzemeltetnek. Egy régi, félig földbe süllyesztett tartály található a telephelyen, mely földdel borított. Valószínűleg a korábban gázolajjal üzemelő terményszárítóhoz (melyet a jelenlegi váltott fel) tartozott, melyben gázolajat tároltak. Hasonlóan a Hegyesi tanyához itt is egy 12 m-nél mélyebb fúrt kút helyezkedik el. A kútból szivattyúzott vízmintát (KM-4-V) vettünk, melyből általános vízkémiai vizsgálatokat, toxikus fémeket, és TPH-t vizsgáltunk (7-9. sz. táblázatok). 2. ábra: A terményszárító és a raktár épületek 18

19 7. táblázat A KM-4-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens Laboreredmények Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. ph 7,73 >= 6,5 és <= 9 >= 6,5 és <= 9,5 vezetőképesség (ms/cm) 0, µs/cm oxigén fogy. KOI PS (mg/dm 3 ) ammóniumion tart. (µg/dm 3 ) <4,0 5,0 mg/l O 2 <2,0 500 µg/l 0,50 mg/l kloridion tart. (mg/dm 3 ) mg/l nitrátion tart. (mg/dm 3 ) <1 talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talajvízen kívül: 25 mg/l 50 mg/l* nitrition tart. (mg/dm 3 ) <0,05 0,50 mg/l* szulfátion tart. (mg/dm 3 ) < mg/l 250 mg/l foszfátion tart. (µg/dm 3 ) µg/l * (nitrát)/50+(nitrit)/3<=1 Hasonlóan a Hegyesi tanya kútjából vett mintához, itt is a foszfátion tartalom haladja meg a felszín alatti vizekre vonatkozó B szennyezettségi határértéket. A különbség csak annyi, hogy ebben a kútban a koncentráció már csak 30 µg/dm 3- mal magasabb, mint a határérték. Az ivóvízre vonatkozó határértékek szempontjából, hasonlóan a szomszédos Hegyesi tanyához, a klorid koncentrációja magas, határértéket meghaladó. 19

20 8. táblázat A KM-4-V vízminta toxikus fémtartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei Fémtartalom (µg/dm 3 ) Laboreredmények Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. Zn µg/l Cd <0,5 5 µg/l 5 µg/l Pb <1 10 µg/l 10 µg/l Ni <2 20 µg/l 20 µg/l Cu < µg/l 2 mg/l Cr ö <2 50 µg/l 50 µg/l Hg <0,5 1 µg/l 1 µg/l As <5 10 µg/l 10 µg/l Al < µg/l 9. táblázat A KM-4-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei Komponens (µg/dm 3 ) Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM- EüM-FVM együttes rend. Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. VPH EPH TPH TPH C 5 alatt (C5-C12) (C12-C40) (C5-C40) (C5-C40) 4,0 18,8 < 30,0 100 µg/l 50 µg/l A TPH és toxikus fém vizsgálatok eredményei nem utalnak semmiféle szennyezésre. A toxikus fémek közül itt is a cink tartalom volt a kimutathatósági határ felett. A TPH vizsgálatok csekély mennyiségű szénhidrogén származékot mutattak ki a vízmintában, amely nem közelíti meg a határértékeket Sertéstelep (SZF-12), terményszárító (SZF-13) A Bojtot Biharkersztessel összekötő alsóbb rendű út mentén, a 42 sz. főútba történő becsatlakozása előtt, egy sertés telep és egy terményszárító üzem található. A két szomszédos telephelyen nem sikerült senkivel sem beszélnünk, így a tevékenységekről pontos jellemzést nem tudunk adni. A telephelyeken végzett tevékenységből adódóan potenciális szennyezőforrásoknak kell ezeket tekinteni Mezőpeterd Hungaropig Kereskedelmi és Ügynöki Kft. sertéstelep (SZF-4) A sertéstelep a 0809/13 hrsz-ú földrészleten található (3. ábra). A telepen 10 ezer sertést tartanak. Európai Uniós pályázat keretében korszerűsítik a trágyatárolóikat. A trágyakezelés korszerűsítése már a kivitelezés fázisában tart. Az Európai Uniós pályázat keretében vízzáró beton hígtrágya tárolókat alakítanak ki. A beton medencékben biológiai 20

21 tisztítást végeznek. A tisztított szennyvizet fóliával kibélelt medencékbe vezetik, ahol a tisztított hígtrágyát ideiglenesen tárolják. A betonmedencék 6 m magasak és 30 m átmérőjűek. Az új, szigetelt hígtrágya tárolók üzembehelyezéséig ideiglenesen a szigetelés nélküli trágyatárolóba vezetik a hígtrágyát. A szigeteléssel nem rendelkező trágyatárolók használatára ideiglenes engedéllyel rendelkeznek. Tenyészidőszakon kívül a tisztított hígtrágyát gépekkel a termőföldeken a talajba injektálják. A telepen 2 db mély fúrású kút (150, ill. 300m) található, melyeket negyedévenként mintáznak. A bejáráskor nem tudtunk mintát venni a telep kútjaiból,.. Hivatalos megkeresésünkre a Hungaropig Kereskedelmi és Ügynöki Kft. megküldte számunkra a legfrissebb laboratóriumi vizsgálati eredményeket. Jelen dokumentációban ezeket értékeljük ki (10. sz. táblázat). 3. ábra: A sertés telep bejárata az Uniós pályázatot hirdető táblával 10. táblázat A sertéstelep kútjának vízvizsgálati eredményei Felszín alatti vizekre Ivóvizekre vonatkozó vonatkozó Vizsgált kémiai Vízminta a szociális határértékek határértékek paraméterek épület mosdójából 6/2009 KvVM-EüM- 201/2001 Korm. FVM együttes rend. rend. ph 7,8 >= 6,5 és <= 9 >= 6,5 és <= 9,5 Fajl. Vezetőképesség (µs/cm) µs/cm Klorid (mg/l) 3, mg/l Szulfát (mg/l) 10,0 250 mg/l 250 mg/l Nitrit (mg/l) <0,02 talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: 25 mg/l 50 mg/l* Nitrát (mg/l) <0,1 0,50 mg/l* Ammónium (mg/l) 0, µg/l 0,50 mg/l KOI smn (mg/l) 0,6 5,0 mg/l O 2 Vas (mg/l) 0, µg/l Mangán (mg/l) 0,21 50 µg/l * (nitrát)/50+(nitrit)/3<=1 A telepen található kutak vizét ivóvízként is használják ezért a 201/2001.(X. 25.) Kormányrendelet határértékeinek figyelembe vételével értékeljük a laboreredményeket. A vízmintában az ammónium és a mangán koncentrációja haladta meg a jogszabályban 21

22 meghatározott határértékeket. A magas koncentrációk valószínűleg réteg eredetűek, mivel ilyen mélységbe a szennyezések ritkán jutnak le Volt DEBUT aszfaltkeverő üzeme (SZF-14) A Debut aszfaltkeverő üzemében napjainkra a tevékenység megszűnt. Jelenleg faanyagot árusítanak a telepen, de a telep nagy része kihasználatlan. A telephelyet a megszűnt aszfalt keverési tevékenység miatt soroltuk a potenciális szennyezőforrások közé. A telepnek nincs saját kútja. A vezetékes ivóvizet Mezőpeterdről kapja Hencida Új Élet Mgtsz tehenészeti telepe (SZF-5) Az állattartó telepen több száz szarvasmarhát tartanak (4. ábra). Az istállók beton padozatúak, rendezettek. A keletkező trágyát az istálló mellett a talaj felszínén tárolják. A trágyát a Tsz tulajdonában levő földeken helyezik el. Az istállókból kikerülő trágyát legfeljebb 9 hónapig tárolják a talajon. Trágyázást a törvényben meghatározott december 1. és február 15. közötti időszakban, illetve a tenyészidőszakon kívül végzik. A telepen fejőház is található. A telepen található terményszárító földgázzal működik. A hozzá tartozó régi dízelolaj tartályt átalakították a keletkező hígtrágya tárolására, amit aztán az istállótrágyára locsolnak. A telepet egy 620 m mély kút látja el ivóvízzel. A kútból vízmintát (KM-5-V) vettünk, melyből általános vízkémiai vizsgálatokat végeztünk (11. sz. táblázat). A talaj felszínén tárolt trágya hatásának vizsgálatára talajmintát (KM-6-T) is vettünk a felső cm-es rétegből. A talajmintából szűkített tápanyag vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatok jelenleg még folyamatban vannak. Jelen dokumentációhoz csatoljuk a labor részére írt megrendelőt (7.sz.melléklet). 4. ábra: Az istálló belülről 22

23 11. táblázat A KM-5-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens Laboreredmények Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. ph 8,31 >= 6,5 és <= 9 >= 6,5 és <= 9,5 vezetőképesség (ms/cm) 0, µs/cm oxigén fogy. KOI PS (mg/dm 3 ) ammóniumion tart. (µg/dm 3 ) kloridion tart. (mg/dm 3 ) 8,2 5,0 mg/l O µg/l 0,50 mg/l mg/l nitrátion tart. (mg/dm 3 ) <1 talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: 25 mg/l 50 mg/l* nitrition tart. (mg/dm 3 ) <0,05 0,50 mg/l* szulfátion tart. (mg/dm 3 ) foszfátion tart. (µg/dm 3 ) * (nitrát)/50+(nitrit)/3<= mg/l 250 mg/l µg/l A felszín alatti vizekre vonatkozó 6/2009-es KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott szennyezettségi határértékeket csak a foszfátion koncentráció haladta meg. A magas foszfátion tartalom nagy valószínűséggel réteg eredetű. A kút vizében mért magasabb koncentrációk a kút mélységével (620 m) függnek össze. Az ivóvízminőségi határértéket, a kloridion tartalom és a kémiai oxigén igény (KOIps) haladta meg. A kút vizét az állatok itatására használják, szociális helyiség nincs a telepen Új Élet Mgtsz üsző telepe (SZF-8) Hencidát Nagykerekivel összekötő út mellett helyezkedik el az Új élet Mgtsz üsző telepe. Itt kb. 30 állatot tartanak. A trágyát itt is a talaj felszínén tárolják Új Élet Mgtsz géptároló (SZF-6) A Szövetkezet itt tárolja a mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépeket, felszereléseket (5. ábra). A műhelyben a gépek karbantartását és a kisebb javításokat végzik. A telephelyen van egy föld alatti, dupla falú, szivárgás figyelővel ellátott, üzemanyag (gázolaj) tároló. A tartály rendelkezik engedéllyel, és üzembe helyezés előtt nyomáspróbát is végeztek. Ezenkívül a telepen található még 2 db 10 m 3 - es föld alatti tartály. Az egyikben a csapadékvizet, a másikban a keletkező technológiai vizet gyűjtik. A keletkező veszélyes anyagokat egy évben egyszer az ÖKO 2000 Kft. szállítja el. A gépek mosása során keletkező elhasznált mosóvizet 3 tartályon keresztül vezetik át majd a Katonás patakba engedik bele. Erre engedélyük is van a Berettyó Vízgazdálkodási Társulástól. Az első tartályban perlit, a 23

24 másik kettőben sóder van. A telepen kút nem található, az ivóvizet vezetéken keresztül Hencidáról kapják. 5. ábra: Gépműhely Nagykereki Kossuth Mgtsz géptelepe és termény szárítója (SZF-10) A Tsz telephelyén egy terményszárító található és egy üzemanyagtöltő állomás (6. ábra). A mezőgazdasági gépeket is itt tárolják. A telephely szomszédos Szilágyi Gyula tehenészetével. Régen ez egy telephely volt, de a szövetkezet eladta azt a területet, amelyen az istállók állnak. A telephely területén nincs üzemelő kút. Korábban egy mélyfúrású termelőkút látta el ivóvízzel a telepet, azonban a kutat a kihasználatlanság miatt üzemen kívül helyezték és eltömedékelték. 6. ábra: Kossuth Mgtsz telephelye A telepen keletkezett kommunális hulladékot edényzetben gyűjtik és hetente egyszer elszállítják a térségi hulladéklerakó telepre. A területen keletkezik technológiai hulladék is leválasztott por, szármaradványok, egyéb növényi maradványok formájában. A keletkezett hulladékmennyiség fajtánként kg, illetve kg. 24

25 7. ábra: Veszélyes anyag tároló A területen keletkező veszélyes hulladékot (növényvédőszeres göngyöleg, fáradt olaj, olajos rongy, homok, szűrő, akkumulátor) fedett helyen hordóban, tartályban tárolják. A növényvédőszert, mint veszélyes anyagot, egy autó zárt platóján tárolják. A telephelyen egyszerre l veszélyes anyag található (7. ábra). A telephelyen található 3 db 10 m 3 es földalatti tartály, amelyek közül az egyik víztároló, a másik kettő pedig nyomáspróbázott homokkal, töltött gázolaj tároló. A két nyomáspróbázott tartály duplafalú és elfolyás ellenőrzővel látták el. A tárolt anyag mennyisége l gázolaj. A tartályok automata szivárgásfigyelővel ellátottak és az üzemeltetésük egy kútfejen keresztül történik. A területen 1 db felhagyott tartály is található, amelyet szakszerűen ártalmatlanított egy erre szakosodott vállalkozás. A telephelyen nem volt lehetőségünk víz, vagy talajmintavételre Szilágyi Gyula tehenészeti telepe (SZF-9) A tehenészeti telep korábban a Kossuth Mgtsz területéhez tartozott. 20 db állatot tartanak itt (8. ábra). A beton padozatú istállókat rendszeresen takarítják. A keletkező trágyát az istálló mellett, a talaj felszínén tárolják és egy évben egyszer kihordják a szántóföldekre. 8. ábra: Istálló bejárata 25

26 A hígtrágya tárolás nem megoldott. A hígtrágya gravitációsan egy beton medencébe folyik. Ha a medence megtelik, a hígtrágyát kilocsolják az istállótrágyára. A tehenészeti telephez két kút tartozik, egy ásott és egy 26 m mély fúrt kút. A sekélyebb ásott kút vizében általános vízkémiai komponenseket és TPH-t vizsgáltunk. A TPH vizsgálat (13. sz. táblázat) a tehenészeti teleppel szomszédos Kossuth Mgtsz területén található üzemanyagkút esetleges szennyezésének a kimutatására szolgál. A mélyebb fúrt kút vizében ÁVK-t vizsgáltunk (12. sz. táblázat). A mintavétel során két kútból vettünk vízmintát, egy ásott kútból (KM-8-V) és egy mélyebb fúrt kútból (KM-9-V). 12. táblázat A KM-8-V és KM-9-V vízminták általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens KM-8-V Laboreredmények KM-9-V Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM- FVM együttes rend. Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. ph 7,29 7,25 >= 6,5 és <= 9 >= 6,5 és <= 9,5 vezetőképesség (ms/cm) oxigén fogy. KOI PS (mg/dm 3 ) ammóniumion tart. (µg/dm 3 ) kloridion tart. (mg/dm 3 ) 2,55 0, µs/cm 99,8 16,1 5,0 mg/l O µg/l 0,50 mg/l mg/l nitrátion tart. (mg/dm 3 ) 49** <1 talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: 25 mg/l 50 mg/l* nitrition tart. (mg/dm 3 ) szulfátion tart. (mg/dm 3 ) foszfátion tart. (µg/dm 3 ) * (nitrát)/50+(nitrit)/3<=1 **(nitrát)/50+(nitrit)/3= 1,003 0,07** <0,05 0,50 mg/l* mg/l 250 mg/l µg/l A sekélyebb kút vizében a 6/2009-es KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben a felszín alatti vízre vonatkozó szennyezettségi határértéket a szulfátion koncentráció meghaladta, míg a nitrátion koncentráció is megközelítette. A mélyebb kút vizében már kisebb koncentrációk voltak kimutathatóak. A vizsgált komponensek itt már a határérték alattiak. A két kút laboreredményeinek összehasonlítása során látható, hogy a sekély kútban kimutatható az állattartás szennyező hatása. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben szereplő ivóvízminőségi határértékeket főleg a sekélyebb kútban vizsgált paraméterek haladják meg. Az ásott kútban a KOI ps, a vezetőképesség, a nitrátion és szulfátion tartalom haladja meg a határértéket. A mélyebb fúrt 26

27 kút vizében a kloridion koncentráció és a KOI ps magasabb, mint a határérték. A kutakat az állatok itatására, öntözésre és egyéb mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységhez használják. 13. táblázat A KM-8-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei C 5 alatt VPH (C5-C12) Komponens (µg/dm 3 ) EPH (C12-C40) TPH (C5-C40) Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM- EüM-FVM együttes rend. TPH (C5-C40) Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. <1,0 4,1 < 30,0 100 µg/l 50 µg/l A TPH vizsgálatok eredményei nem utalnak semmiféle szennyezésre. A TPH vizsgálatok csekély mennyiségű szénhidrogén származékot mutattak ki a vízmintában, amely nem közelíti meg a határértékeket Nagykereki I. homokbánya (SZF-11) A bánya területén nincs áramellátás munkagépet használnak a területen. A gépeket egy 4000 literes mobil üzemanyagtartályból töltik fel üzemanyaggal. A homokbányászatra 2015-ig szól az engedély, de tervezik bővíteni a bánya területét. Jelenleg egy 6-7 ha-os bányató található a területen. A bányászat befejezése után a keletkező tavat halastóként tervezik hasznosítani. A bánya területén egy 15 m mély fúrt kút található. Innen vettünk szivattyúzott vízmintát (KM-10-V), amiben általános vízkémiai vizsgálatokat végeztünk és TPH-t vizsgáltunk ( sz. táblázatok). A tó vizéből is mintát (KM-11-V) vettünk és általános vízkémiai vizsgálatokat végeztünk belőle (16. sz. táblázat). 27

28 14. táblázat A KM-10-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens Laboreredmények Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. ph 7,5 >= 6,5 és <= 9 >= 6,5 és <= 9,5 vezetőképesség (ms/cm) 0, µs/cm oxigén fogy. KOI PS (mg/dm 3 ) ammóniumion tart. (µg/dm 3 ) 5,4 5,0 mg/l O µg/l 0,50 mg/l kloridion tart. (mg/dm 3 ) mg/l nitrátion tart. (mg/dm 3 ) <1 talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talajvizen kívül: 25 mg/l 50 mg/l* nitrition tart. (mg/dm 3 ) <0,05 0,50 mg/l* szulfátion tart. (mg/dm 3 ) mg/l 250 mg/l foszfátion tart. (µg/dm 3 ) µg/l * (nitrát)/50+(nitrit)/3<=1 A fúrt kútból származó mintában egyik paraméter sem haladja meg a 6/2009-es KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékeket. A KOIps és a kloridion koncentráció magasabb, mint az ivóvízre meghatározott határértékek. A kút vizét ivóvízként nem használják. C 5 alatt 15. táblázat A KM-10-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei VPH (C5-C12) Komponens (µg/dm 3 ) EPH (C12-C40) TPH (C5-C40) Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM- EüM-FVM együttes rend. TPH (C5-C40) Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. 3,8 9,1 < 30,0 100 µg/l 50 µg/l A TPH vizsgálatok eredményei nem utalnak semmiféle szennyezésre. A TPH vizsgálatok csekély mennyiségű szénhidrogén származékot mutattak ki a vízmintában, amely nem közelíti meg a határértékeket. 28

29 16. táblázat A KM-11-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens Laboreredmények Felszíni vizekre vonatkozó éves átlag határértékek 10/2010 VM rend. ph 7,97 7,8-9,2 vezetőképesség (ms/cm) 0,59 < 1000 µs/cm oxigén fogy. KOI PS (mg/dm 3 ) ammóniumion tart. (µg/dm 3 ) kloridion tart. (mg/dm 3 ) nitrátion tart. (mg/dm 3 ) nitrition tart. (mg/dm 3 ) szulfátion tart. (mg/dm 3 ) foszfátion tart. (µg/dm 3 ) * ez az érték KOI cr -re van megadva 25,5 < 40 mg/l* 42 <0,05 mg/l 150 <1 <0,06 mg/l <0, <0,2 mg/l A bányatóból vett vízmintában a mért komponensek koncentrációi az éves átlag határértékek alatt vannak. Ezeket a határértékeket a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről szóló 10/2010. (VIII.18.) Korm. rendelet határozza meg Váncsod Olasz tanya (SZF-15) Váncsod külterületén az Olasz tanya 6-8 m-es kútjából vettünk vízmintát. A tanya és a hozzá tartozó kiszolgáló épületek rendezett állapotban voltak. A tanyán két istálló található, ahol az állatok (szürke marha és birka) főleg télen tartózkodnak. Az állatokat ameddig az időjárás engedi a tanya körül elterülő füves területeken, a Kis Hortobágyon legeltetik. A vízmintában (KM-12-V) általános vízkémiai vizsgálatokat végeztünk (17. sz. táblázat). 29

30 17. táblázat A KM-12-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens Laboreredmények Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. ph 7,5 >= 6,5 és <= 9,5 vezetőképesség (ms/cm) 2, µs/cm oxigén fogy. KOI PS (mg/dm 3 ) ammóniumion tart. (µg/dm 3 ) 78,2 5,0 mg/l O µg/l 0,50 mg/l kloridion tart. (mg/dm 3 ) mg/l nitrátion tart. (mg/dm 3 ) 63** talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talajvízen kívül: 25 mg/l 50 mg/l* nitrition tart. (mg/dm 3 ) 0,09** 0,50 mg/l* szulfátion tart. (mg/dm 3 ) mg/l 250 mg/l foszfátion tart. (µg/dm 3 ) µg/l * (nitrát)/50+(nitrit)/3<=1 **(nitrát)/50+(nitrit)/3=1,29 A kútban a felszín alatti vizekre vonatkozó jogszabályban meghatározott szennyezettségi határértékeket a szulfát-és a nitrátion tartalom haladja meg. A magas nitrát koncentráció valószínű, hogy a talajfelszínén tárolt trágya hatását jelzi. A kút vizében a vezetőképesség, KOI ps, nitrátion, szulfátion tartalom haladja meg az ivóvízminőségre vonatkozó határértékeket. A kút vizét ivóvízként nem használják Bedő és Kismarja Kommunális hulladéklerakó A projekt által érintett településeken található felhagyott kommunális hulladéklerakók felszín alatti vízre gyakorolt szennyezőhatását Bedő és Kismarja településeken keresztül vizsgáljuk ben a Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére c. projekt keretén belül vizsgáltuk a kommunális hulladéklerakók szennyezőhatását. Az akkori megállapításaink még mindig aktuálisak annak ellenére, hogy a kommunális hulladékot a településekről már a Berettyóújfalui Regionális Hulladékkezelőbe szállítják. A hulladéklerakók rekultiválása még nem történt meg, folyamatban van. Bedőben a felhagyott hulladéklerakó hatásának vizsgálatára egy fúrást mélyítettek le. Az 1 m mélységből vett talajmintát és vízmintát vizsgáltak. A talajban két fém magas koncentrációja volt megfigyelhető. A vizsgált paraméterek közül a Cr, Ni és a Pb haladta meg 30