Wesley János Lelkészképző Főiskola második félév, nappali-levelező tagozat

Átírás

1 Wesley János Lelkészképző Főiskola második félév, nappali-levelező tagozat A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. A hatalmi ágak megosztása, Magyarország jogforrási rendszere márciusi állapot Előadó: Dr. Vida Mária I. A hatalmi ágak megosztása, szétválasztása Az abszolutista rendszerekben mindhárom (törvényhozó, végrehajtói, bírói) hatalom egy személy jellemzően a király - kezében összpontosult. Az uralkodó törvényeket hozott, amelyeket a saját végrehajtó szervezetével hivatalnokaival, hadseregével stb. végre is hajtott, s saját maga ítélkezett azok fölött, akik megszegték a saját maga által alkotott törvényeket. Az abszolutista uralmi rendszerek letűnésével a polgári felvilágosodás termékeként alakult ki a hatalmi ágak elválasztásáról szóló elmélet, amelynek atyja Charles-Louis de Secondat Montesquieu (La Brede és Montesquieu bárója), a francia felvilágosodás filozófusa, írója és gondolkodója volt. (1689. január február 10.) Elméletét a Törvények szelleméről c. könyvében írta meg. (De l'esprit des lois, 1748.) Elméletének lényege szerint az önkényuralom elleni hatékony védekezés céljából el kell választani a törvényhozó, végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalmi ágakat, hogy ez a három klasszikus államhatalmi ág ne összpontosulhasson egy kézben, mert az óhatatlanul visszaélésekhez, torzulásokhoz vezet. Ma már inkább a hatalmi ágak egyensúlyának elve működik, melynek érdekében olyan fékeket, garanciákat kell beépíteni az államszervezet irányításába, a közigazgatásba, amelyek kontrollálják, ellensúlyozzák az egyes ágakat. A különféle hatalmi ágak egyfelől önállóan léteznek, (egymástól mind szervezetileg, mind személyek tekintetében elkülönülten működnek), másfelől különböző felügyeleti, ellenőrzési jogosítványokkal rendelkeznek egymás fölött, abból a célból, hogy a hatalomkoncentrációt megakadályozzák. A klasszikus 1

2 hatalmi ágakon túl más fékek és ellensúlyok is kialakultak idővel (AB, ÁSZ, ombudsman, stb.). Egyes nézetek szerint mára önálló hatalmi ággá nőtte ki magát a média. Ezek közül a végrehajtói, közigazgatási hatalmi ág hatósági hatáskörének gyakorlásakor alkalmazandó e l j á r á s i szabályok megismerése a célunk. II. Magyarország jogforrási rendszere Jogi norma A jogi norma az állam megjelenésével jött létre. Keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, az a társadalom minden tagja számára kötelező, érvényesülését végső soron az állam kikényszerítheti. A jog olyan magatartási szabályok összessége, - amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, vagyis azokat az állam, a közhatalom bocsátja ki vagy ismeri el, - amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, (szemben pl. az egyedi, személyre szabott hatósági döntésekkel), - amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel is biztosítják. Jogforrás Mit értünk jogforrás alatt? Több dolgot is: - magát a jogalkotó szervet (pl. az Országgyűlést, a Kormányt, az önkormányzat képviselőtestületét stb.), - a jog külső megjelenési formáját (pl. a törvényt, a rendeletet stb.), - s magát a jogalkotási tevékenységet is. Jogszabályok A jogszabályok két- (+ egy) félék lehetnek: - törvények - törvényerejű rendeletek (ma már ilyet nem hozhatnak, de a még hatályban lévők kötelező erővel bíró jogszabályok) - és rendeletek. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. 1. Törvények: A törvényeket az Országgyűlés alkotja, más jogszabályok a törvényekkel nem lehetnek ellentétesek. Ebben a formában a társadalmi, államszervezeti, állampolgári, alapvető emberi jogi kérdéseket szabályoz az Országgyűlés. 2

3 A törvények lehetnek: Alaptörvény primus inter pares, első az egyenlők között, mely rögzíti az államszervezet felépítését, az állami szervek létrehozásának szabályait, feladat- és hatáskörüket, működési szabályaikat, s az állam és az állampolgárok egymáshoz való viszonyát, az állampolgári és emberi jogokat, valamint kötelezettségeiket, a jogalkotás alapvető szabályait stb. Az Alaptörvény meghozatalához, módosításához, hatályon kívül helyezéséhez valamennyi országgyűlési képviselő 2/3-adának igenlő szavazata szükséges (abszolút többség). (Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. A legújabb álláspont szerint nem jogszabály. Nincs száma.) Sarkalatos törvények melyek egyrészt egyes alkotmányos szervek, intézmények (bíróság, ügyészség, önkormányzatok stb.) létesítésére, működésére vonatkozó, másrészt egyes alapjogokat érintő kérdéseket (állampolgárság, választójog, egyesülési jog, sajtószabadság stb.) szabályoznak. Elfogadásukhoz, módosításukhoz, hatályon kívül helyezésükhöz a határozatképességhez szükséges (több, mint a fele) jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-adának igenlő szavazata szükséges (minősített többség). Egyszerű törvények amelyeket törvényi szintű szabályozást igénylő kérdésekben alkotnak (büntetőjog, adójog, közigazgatási eljárási jog, polgári törvénykönyv stb.), a határozatképességhez szükséges (több, mint a fele) jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazatával (egyszerű többség). 2. Törvényerejű rendeletek: Törvényerejű rendeletet október 23-a előtt alkothatott az ezen a napon megszüntetett Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET), amely a Parlament két ülésszaka között hozott ilyen törvénypótló rendeletet, amely ugyan törvényerővel bírt, vagyis a tvr. olyan, mint a törvény, de mégsem az, hanem csupán rendelet. Szabályozhatott egyébként törvényi formát igénylő kérdést, módosíthatott, hatályon kívül helyezhetett törvényt, kivéve az Alkotmányt, amelyhez a NET sem nyúlhatott. Ma már ilyen jogszabályt nem lehet alkotni, de a régiek, mindaddig, amíg azokat hatályon kívül nem helyezik, ugyanolyan jogszabálynak minősülnek, mint a törvények és a rendeletetek. Jelentősebb, ma is hatályban lévő tvr.-ek például A nemzetközi magánjogról szóló évi 13. sz. tvr., vagy Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló évi 17. tvr. (Ez utóbbi a jelenlegi állás szerint július 1-ig hatályos még.) 3. Rendeletek A rendeletalkotás a XIX. században terjedt el, a társadalmi-gazdasági életviszonyok sokszínűvé válásával, minek következtében már nem voltak képesek minden élethelyzetet törvényekkel szabályozni. A rendeletalkotás rugalmasabb, könnyebben változtatható szabályozás, ugyanakkor korlátozottabb is. Fontos szabály, hogy a rendeletek nem lehetnek ellentétesek magasabb rendű jogszabállyal, nevezetesen a törvényekkel, és a törvényerejű rendeletekkel sem. Rendeletet alkothatnak: - a Kormány, - a Magyar Nemzeti Bank Elnöke (az uniós csatlakozásunk, május 1. óta), - a Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek), - az önálló szabályozó szervek vezetői (a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, január 1. óta, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal április 4. óta), (A PSZÁF az MNB-be történt október 1-i beolvadásáig.) - a helyi önkormányzatok (közgyűlések) 3

4 Jogszabály a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete is. A rendeletek lehetnek autonóm, vagy más néven eredeti, és végrehajtási, vagyis származékos rendeletek. Az eredeti rendeletalkotáshoz nem kell magasabb rendű pl. törvényi felhatalmazás, míg a származékos rendeletalkotáshoz kell. A jogszabályok kötelező ereje érvényessége, hatályossága A jogszabályok kötelező ereje, azok érvényességéből és hatályosságából fakad. Az érvényesség azt jelenti, hogy az alkalmas a joghatás kiváltására, a hatályosság pedig azt, hogy a jogszabály már ki is váltja a célzott joghatást. Az érvényesség 4 együttes feltétele: 1. Jogszabályt kizárólag az adott jogszabály megalkotására az Alaptörvényben felhatalmazott szerv alkothat. (Pl. az Országgyűlés törvényt és rendeletet nem -, vagy a Kormány rendeletet, de törvényt nem.) 2. A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába, vagyis annak tartalma ne legyen ellentétes magasabb szintű jogszabály tartalmával. (Pl. rendelet nem módosíthat törvényt, de törvénnyel ellentétes tartalmú sem lehet.) 3. A jogalkotás során a jogalkotó tartsa be az adott jogszabály meghozatalára irányadó eljárási szabályokat. (Pl. az abszolút többségű igen szavazatot igénylő Alaptörvényt nemcsak rendelet nem módosíthat, de egy egyszerű többségű törvény sem.) 4. A jogszabályokat megfelelően ki kell hirdetni. (a n elektronikus formában történő kihirdetés az autentikus, hivatalos, s ha e között és a papíralapú Magyar Közlöny tartalma között eltérés van, az elektronikus tartalma a hivatalos.) Egységes szerkezetben (nem hiteles formában) mindenki által hozzáférhetően fellelhető minden jogszabály a oldalon. Hatályosság: A jogszabályok - Területi (mely területen alkalmazhatóak: az egész ország területén vagy csak egy részén) - Személyi (kikre, milyen személyi körre alkalmazandóak: pl. csak orvosokra, csak kereskedőkre stb.) - Szervi (mely szerveknek, mint jogalkalmazóknak kell alkalmazniuk az adott jogszabályt, pl. a bíróságok szervezetéről szóló törvény a bíróságokra vonatkozó szabályokat tartalmazza, a tűzvédelmi jogszabályok érvénysülését a tűzvédelmi hatóságok vizsgálják és nem az orvosi kamara vagy az ÁNTSZ) - Tárgyi (mely ügyekben kell alkalmazni a jogszabályt; a közigazgatási eljárási törvényt pl. a közigazgatási ügyekben és nem a büntető ügyekben) - Időbeli hatállyal rendelkeznek (ez a legfontosabb: a jogszabálynak mindig rendelkeznie kell arról, hogy azt mikortól, mely időponttól kell alkalmazni; vagyis betartani és betartatni) A jogszabályok hatályosságát leginkább a jogszabályok időbeli hatálya mutatja, azt az időpontot, amelytől az adott jogszabály hatályba lép, amely időponttól az alkalmazható. 4

5 A jogszabályok kihirdetett formája: Törvények: - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. tv. Rendeletek: - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet - A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet - A nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr. Közjogi szervezetszabályozó eszközök Nem jogszabályok. (lánykori néven: jogi iránymutatás egyéb eszközei): Ezek jellemzője, hogy az állampolgárokra közvetlenül jogokat és kötelezettségeket nem állapíthatnak meg, csak az adott szervezeti rendszeren belül ható normatív jellegű irányítási eszközöknek minősülnek. Két fajtájuk ismert: - a Normatív határozat melyet testület hoz (pl. az Országgyűlés által alkotott Házszabály, az önkormányzat által alkotott SZMSZ) és - a Normatív utasítás melyet az adott szervezet egyszemélyi felelős vezetője ad ki (pl. a Miniszterelnöki utasítás, az Országos Bírósági Hivatal Elnökének utasítása stb.) III. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi XCL. törvény (Ket.) A közigazgatási hatósági eljárásjog - a közigazgatási hatóságok tevékenységére, illetve - a hatóságok és az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevőinek viszonyára, - a hatósági döntés kialakítására és önkéntes nem teljesítés esetén annak érvényesítésére, - végrehajtására vonatkozó szabályok összessége. A közigazgatási hatósági eljárás az alábbi szakaszokra tagozódik: 1. Az alapeljárásra, amely a közigazgatási hatósági eljárás szükségképpeni szakasza, ami azt jelenti, hogy alapeljárás nélkül nincs hatósági eljárás. Az alapeljárás az eljárás megindításától az első fokú döntés meghozataláig és annak közléséig tart. 2. A jogorvoslati eljárásra, amely eshetőleges szakasz, hiszen az alapeljárást lezáró döntést nem biztos, hogy azt jogorvoslattal (fellebbezéssel vagy bírósági felülvizsgálati kérelemmel) megtámadják, vagy hivatalból döntésfelülvizsgálati eljárást folytat le a hatóság. Ez az eljárási szakasz az érintett ügyféltől, vagy az eljárás egyéb részvevőjétől, vagy magától a hatóságtól függ. 5

6 3. A végrehajtási eljárás szintén eshetőleges szakasz, erre csak akkor kerül sor, ha az ügyfél önként nem hajtja végre a kötelezettséget megállapító közigazgatási döntést, és azt emiatt hivatalból vagy az ellenérdekű fél kérelmére ki kell kényszeríteni. 4. Az ellenőrzés egy sajátos önálló eljárási szakasza a közigazgatási hatósági eljárásnak, amelyet részletes szabályok keretein belül kell/lehet lefolytatni, s az ellenőrzés eredményétől függ, hogy el kell-e indítani a közigazgatási hatósági a l a p e l j á r á s t vagy sem. Ha nem talál a hatóság szabálytalanságot, jogszabálysértő tevékenységet, az eljárás ezen szakasza (pl. egy egyszerűsített jegyzőkönyvvel) befejeződik, és értelemszerűen nem indul alapeljárás. Amennyiben jogszabálysértést tapasztal, az irányadó jogszabályok szerint megindítja az alapeljárást a hatóság, melynek során valamilyen jogkövetkezményt, szankciót alkalmaz. A Ket. szerkezeti felépítését követve, a törvény rendelkezésein keresztül mutatjuk be a közigazgatási hatósági eljárás főbb jellemző szabályait. A közigazgatási hatósági eljárás szemben a jogalkotással, amely normatív, általános szabályok megalkotására irányul -, a normatív (jog)szabályok e g y e d i ügyekben történő alkalmazását jelenti, amelynek során hozott döntés csak azokra tartalmaz jogokat vagy kötelezettségeket, akikre, amelyekre nézve azt a hatóság hozta. A közigazgatási jogalkalmazói tevékenység általában valamilyen közfeladat ellátását szolgálja. Ez azt jelenti, hogy bizonyos jogok, illetve kötelezettségek a döntés eredményeként jönnek létre, annak függvényében gyakorolhatóak a jogok, illetve ezek alapján kényszeríthetőek ki a kötelezettségek. Jellemzően a közfeladat ellátását szolgáló (közigazgatási) jogalkalmazói tevékenység a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket, szemben a jogviták eldöntésére szakosodott bírósági jogalkalmazói tevékenységgel, amelynek fő feladata a múltban létrejött jogviszonyt érintő jogvita elbírálása. I. Fejezet Eljárási alapelvek Az alapelvek célja, jellemzői A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei egyrészt a közigazgatási hatóságokra, másrészt az ügyfelekre és az eljárás egyéb részvevőire nézve tartalmaz alapelvi szintű előírásokat. Az alapelvek rendeltetése, hogy segítsék megismerni a törvényalkotó célját, akaratát, valamint az, hogy segítséget nyújtsanak a jogalkalmazás során, a Ket. szabályainak értelmezéséhez, különösen akkor, ha egy tényállás tisztázásához nem áll rendelkezésre egy konkrét jogszabályi rendelkezés. Az alapelvek is jogszabályi formát öltenek, s mint ilyeneket mindenki köteles betartani. Alapelvek - Törvényesség: A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. - Joghoz kötöttség alapelve: Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. - Hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége, a joggal való visszaélés tilalma: A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. - A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme: A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos ideértve gazdasági érdekét szem előtt tartva jár el. A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza. A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg. - A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma: Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. A 6

7 közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a Ket-ben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. - A szabad bizonyítás elve: A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. A tényállás tisztázásához bármilyen, arra alkalmas bizonyítási eszköz felhasználható, amelyeket a hatóság egyenként és összességében, szabadon értékel. - A hivatalbóliság alapelve: A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. A közigazgatási hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból indítja meg. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie. Hivatalból a Ket. keretei között - felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát (döntését). Hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról. - A tisztességes eljáráshoz és az ésszerű határidőn belüli döntéshez való jog: Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. - Nyelvhasználat elve: Az ügyfeleket megilleti az eljárás során az anyanyelv használatának joga. - A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége: A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. A közigazgatási hatóság nem jogszabályszerű eljárás következtében személyiségi jogában megsértett jogalany számára sérelemdíjat fizet. - A tájékoztatáshoz való jog: A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. - A jóhiszemű eljárás elve: A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat - a hatóság megtévesztésére vagy - a döntéshozatal, illetve - a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. (Ezek a rosszhiszeműségét igazolják.) Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. - Költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve: A közigazgatási hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. - A kapcsolattartás elve: Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a Ket. keretein belül - az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat. Alapvető rendelkezések Nyelvhasználat Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Kivételek: A települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a (saját) hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. 7

8 A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik (13 ilyen van), a közigazgatási hatóságnál bármilyen ügyben - használhatja az adott nemzetiség nyelvét. A nemzetiség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell fordítani. (Mindkét esetben ingyenesen jogosultak a nemzetiségi nyelvhasználatra.) Ingyenesen jogosult még az idegennyelv-használatra Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz, a hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Ha a közigazgatási hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni. A törvény hatálya A közigazgatási hatóság eljárása során a Ket. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: hatósági ügy): - minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, - adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, - hatósági nyilvántartást vezet, vagy - hatósági ellenőrzést végez, vagy - a tevékenység gyakorlásához szükséges kamarai nyilvántartásba vételt és a nyilvántartásból való törlést Szervi hatály Közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező - államigazgatási szerv, - helyi önkormányzati képviselő-testület, - polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, - főjegyző, jegyző, a polgármesteri hivatal ügyintézője és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, (pl. anyakönyvvezető) - közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, például köztestület vagy személy. Nem terjed ki a Ket. hatálya a következő, egyébként jellemzően a közigazgatás által végzendő feladatok, hatáskörök intézésére: - a szabálysértési eljárásra, - a választási eljárásra, - a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, - a területszervezési eljárásra - a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárásra, - a felsőoktatási felvételi eljárásra - és az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével az állampolgársági eljárásra. Vannak ügyek, amelyekre csak akkor terjed ki a Ket. hatálya, ha az adott ágazati jogszabály nem rendelkezik másként (szubszidiárius). Ilyenek például - az adóügyek, 8

9 - a termékek és a szolgáltatások forgalmazására, illetve értékesítésére, valamint az ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével, illetve a piacszabályozással kapcsolatos eljárásokban, - az atomenergia alkalmazási körébe tartozó ügyekben, - a kisajátítási eljárásban, - a névváltoztatatási eljárásban, a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásban, - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény 1 vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet eltérő rendelkezéseket állapíthat meg néhány eljárási jogintézményre vonatkozóan, mint például: - a hiánypótlásra, - a kézbesítésre, - az ügyfél tájékoztatására, - a hatáskörre, az illetékességre, - a szakhatóság közreműködésére, - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításra. Személyi hatály Ügyfél fogalma Általános ügyfél/egyedi, szubjektív Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/aminek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire/amire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Objektív, érintettség vizsgálata nélküli ügyfelek (hatásterület, civilszervezetek) Ügyfél az is, akit/amit valamely jogszabály annak nyilvánít. (pl. a szomszéd) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az érintettségük vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Ilyen ügyféli jogokat biztosíthat például valamely jogszabály egy meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosainak és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Jogszabály ügyféli jogosultságokat biztosíthat azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. (actio populáris) Ezeket megilleti a nyilatkozattételi jog, amely azonban a hatóságot nem köti. Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél már az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be, melyek tartalmi követelményeit is meghatározhatja a jogszabály. (Pl. az építésügyi hatósági ügyekben, közlekedési hatósági ügyekben, vasúti hatósági engedélyezési ügyekben találkozhatunk ilyennel.) Törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított, a törvényben meghatározott, legalább hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye (jogvesztő). (pl. az építési hatósági ügyekben) 1 Lásd a 2006: LIII. törvényt. 9

10 Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Az ügyfél eljárási képessége A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha cselekvőképesnek minősül. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Ha eziránt kétség merül fel, az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve az erre vonatkozó iratok csatolásával ügygondnok kirendelését kéri, vagy ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi - az ügygondnok kirendelésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával -, maga gondoskodik ügygondnok kirendeléséről. Jogutódlás A polgári jog szerinti jogutódja lép - hivatalból indított eljárásban a kieső ügyfél vagy - kérelemre indult eljárásban mind a kérelmező, mind az ellenérdekű kieső ügyfél helyébe. Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik. Adatkezelés A hatósági eljárás tartama alatt, illetve a hatóság által nyújtott szolgáltatás teljesítése során különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél - a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a kettő együtt: védett adat) - ne kerüljön nyilvánosságra, - ne juthasson illetéktelen személy tudomására, - - és a személyes adatok védelme biztosított legyen. A hatóság az eljárása során, illetve az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésekor jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából - nevének, - születési nevének, - születési idejének, - születési helyének, - anyja nevének, - lakcímének, valamint - külön törvényben vagy helyi önkormányzat rendeletében (lásd a szolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló Ör.-eket, pl. a szemétszállítás kapcsán) meghatározott személyes adatának kezelésére. A hatóság az eljárás, illetve szolgáltatás nyújtása során a személyes adatot és a védett adatot - az ugyanazon ügyben folyó, a Ket.-ben szabályozott eljárások kivételével - csak akkor továbbíthatja más szervhez, ha azt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult. A hozzájárulást az érintett az ügyintézési rendelkezésben, továbbá - ha jogszabály lehetővé teszi, - az érintett elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett telefonon is megadhatja. A természetes személy ügyfelekre vonatkozó, az ügyfelekkel vagy más hatóságokkal való kapcsolattartásra használt azonosító adatokat a hatóság más adatoktól elkülönítve, olyan módon kezeli, hogy a nyilvántartások összekapcsolását mindkét nyilvántartáshoz történő jogosulatlan hozzáférés esetén is műszaki megoldás akadályozza meg. 10

11 II. Fejezet Joghatóság, hatáskör, illetékesség Ez a három jogintézmény munkamegosztási rendező elveket szabályoz. Leegyszerűsítve a joghatóság országot, a hatáskör feladatot, az illetékesség területet jelent. Joghatóság (ország) - Magyar állampolgár, - Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, - s főszabályként a nem magyar állampolgár ügyfél magyarországi hatósági ügyében Magyarország területén a magyar hatóság jár el. A hatáskör (feladat, ügykör) A hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg, amelyben meg kell jelölni az elsőfokú és fellebbezés elbírálására jogosult másodfokú hatóságot is. Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálat (más néven a kormányablak) az ügyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül. Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át. A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását főszabályként egyébként - más hatóságra nem ruházhatja át. A hatáskör gyakorlása és a kiadmányozási jogosultság nem tévesztendő össze. Hatáskör elvonásának tilalma A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha az ügyben hatáskörrel rendelkező, a Ket. szerint kijelölt más hatóság jár el, vagy törvény vagy kormányrendelet alapján több hatóság a hatáskörét (pl. az engedélyező és a szakhatóság egymás között) megosztva gyakorolja. A bíróság és a közigazgatási hatóság között nem lehet hatásköri összeütközés Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező. Eljárási kötelezettség, a közigazgatási hatóság jogellenes hallgatása A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó hatóságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja, kivéve, ha a hatóság hallgatása beleegyezésnek minősül. Ha az újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező, a kijelölt hatóság pedig soron kívül köteles döntést hozni. (Hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány, hatósági nyilvántartás esetén nem jelölhető ki másik hatóság.) 11

12 Az önkormányzati hatóságot, valamint a felügyelet nélküli, országos hatáskörű hatóságot hallgatása esetén végső soron a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi az eljárás lefolytatására. A fentieket a szakhatósági eljárásra és a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. Illetékesség (terület) illetékességi okok Az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén - az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe ( székhely) van, - az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, - az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy - a jogellenes magatartást elkövették. Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. Ennek hiányában az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes. A joghatóság, hatáskör és az illetékesség vizsgálata Áttétel (csak másik hatósághoz, pl. bírósághoz nem!) A hatóság a joghatóságát (az általa alkalmazandó jogot), valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat az ügyfél egyidejű értesítése mellett haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. A hatóság tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével vagy elháríthatatlan veszéllyel járna, amelyet közöl az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely azt felülvizsgálja. Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. Hatásköri, illetékességi vita, összeütközés Ha ugyanabban az ügyben - több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, - több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, - több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését. Ennek eredménytelensége esetén az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: - illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, - hatásköri összeütközés esetén a kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, soron kívül, nemperes eljárásban. Belföldi jogsegély (megkeresés) Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha - az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt (pl. ügyfelet vagy tanút meghallgatni) elvégezni, (15 napon belül kell teljesíteni) - azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, vagy (15 napon belül kell teljesíteni) - az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy egyéb szerv vagy személy rendelkezik. (8 napon belül kell teljesíteni) 12

13 Nemzetközi jogsegély Magyar hatóság jogsegély érdekében külföldi hatósághoz is fordulhat, illetve köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélykérelmet. A nemzetközi jogsegélyügyben érintett magyar és külföldi (nemzetközi) hatóság közvetlenül érintkezik egymással. Ha a magyar hatóság előtt nem ismert, hogy a jogsegélykérelem teljesítése az érintett külföldi állam melyik hatóságának hatáskörébe tartozik, a kérelmet felügyeleti szervén keresztül a külpolitikáért felelős miniszter útján továbbítja a külföldi hatósághoz. II/A Fejezet A kapcsolattartás általános szabályai A hatóság az ügyféllel, valamint a hatóság másik hatósággal vagy másik szervvel az alábbiak szerint tartható kapcsolat. A hatóság írásban és szóban, valamint írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton tarthat kapcsolatot az ügyféllel, illetve az ügyfél a hatósággal, valamint a hatóságok egymással. Írásban - postai úton, - írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, - személyesen átadott irat útján, - kézbesítési meghatalmazott útján, - a hatóság kézbesítője útján, - kézbesítési ügygondnok útján, - hirdetményi úton tart kapcsolatot az ügyféllel. Szóban - személyesen - hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy Írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel. Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más a hatóságnál rendelkezésre álló formára áttérhet. A hatóság akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. Az ügyfél kapcsolattartási forma változtatása esetén azonban nem követelheti az eljárás korábbi szakaszában készült iratok, nyilatkozatok új formában történő megküldését. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint jogszabály rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél, a kapcsolattartás időpontját és módját az iratra feljegyzéssel, vagy más módon az információ megőrzését biztosító módon rögzíteni kell. Az ügyfélre vonatkozó kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni kell. 13

14 Kapcsolattartás elektronikus úton Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél jogszabályban meghatározott feltételekkel jogosult (de nem köteles) elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal. Az ügyfél főszabályként jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a kormányablakkal is. Az ügyfél akkor köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott ügyben (például a vállalkozók adóbevallási kötelezettsége teljesítése tekintetében) előírja. A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett. Tájékoztatás a kapcsolattartásról Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél valamennyi kapcsolattartási formát használhatja tájékoztatáskérés céljából. Joghatályos kérelmeket, nyilatkozatokat stb. viszont csakis az előírt formában teheti meg. (Pl. un. mezei ben nem.) Hirdetményi úton történő kapcsolattartás Törvény vagy kormányrendelet úgy rendelkezhet, hogy ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot. Jelentős számú ügyfelet érint az eljárás, ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárás megindításakor. (Például, ha egy bizonyos ügyféli kört a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról kívánja tájékoztatni a hatóság.) III. Fejezet AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS Az elsőfokú eljárás megindítása: kérelemre vagy hivatalból A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. Kérelemre főszabályként jogot, jogosultságot kér az ügyfél, a hivatalból lefolytatott eljárás eredményeképpen pedig kötelezést, kötelezettséget ír elő a hatóság. (Kivéve az ellenérdekű ügyfelek között folyó eljárást, amely speciális.) A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha - ezt jogszabály előírja, - erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, - életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. Értesítési kötelezettség az eljárás megindításáról Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról - a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, - a kérelemre indult eljárásban az eljárást kezdeményező ügyfelet csak, ha kéri az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha - az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, - az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, - azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja. 14

15 Az értesítésnek tartalmaznia kell: - az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, - az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, - hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét. A hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyféli jogokkal bíró civilszervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető. A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról, valamint a foganatosított hatósági intézkedésről. (Figyelem, nem minden kérelmező kérelmező!!) A hatóság külön kérelem nélkül is az ügyfél anyanyelvére lefordított értesítést küld az eljárás megindításáról annak a magyar nyelvet nem beszélő ügyfélnek, akivel szemben az eljárást folytatja, mely tartalmazza a nyelvhasználati és az ezzel járó költségviselési szabályokat is. Ideiglenes biztosítási intézkedés (még a jogerős döntés előtt, annak biztosítása érdekében) Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt napon belül az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően is elrendelheti. Az ideiglenes biztosítási intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelésének oka megszűnt, vagy ha az ideiglenes biztosítási intézkedést meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a hatóságnál letétbe helyezték. Az ideiglenes biztosítási intézkedés a jogszabály erejénél fogva - hatályát veszti a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha - az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, - a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, é s a kérelem áttételének nincs helye, (csak másik közigazgatási hatósághoz van áttételnek helye, a bírósághoz nem!) - a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, - jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, - a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, - a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy - a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy (pl. bírósági, vagy közjegyzői). Az eljárás megszüntetése Kötelező megszüntetési okok: A hatóság az eljárást megszünteti, ha - a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, de az elutasítási ok csak az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, - az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, - az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, 15

16 - az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, - az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, - az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, - jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik, - a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni é s az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, (csakis szabályszerű, az Itv. 73/A -ának megfelelő felhívás esetén alkalmazható!) - hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény, (a kérelemre indult eljárást ugyanilyen ok miatt elutasíthatja, vagy ugyancsak megszüntetheti: lásd alant) - a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel. (pl. az un. bejelentő által kezdeményezett hivatalból indult eljárások esetén) - hivatalbóli eljárás folyamán észleli, hogy az eljárás lefolytatatására már az eljárás megindításakor sem volt joghatósága vagy hatásköre és áttételnek nincs helye. Mérlegelés szerint megszüntethető (nem kötelező) A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, é s az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét már a határozat meghozatalát követően, de még annak jogerőre emelkedését megelőzően visszavonja, a hatóság is visszavonja a határozatát annak ellenére, hogy az nem jogszabálysértő. Az eljárás felfüggesztése Kötelező felfüggesztési ok (hivatalból) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (például a jogutód személyének vitássága miatt), amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak (például a jegyzőnek vagy a járási hivatalnak) az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Kúriánál, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztésének lehetséges okai (kérelemre) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha - azt jogszabály nem zárja ki, és - nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. Amennyiben hat hónapon belül az ügyfél nem kéri az eljárás folytatását, s az eljárás csak kérelemre folytatható, a hatóság megszünteti az eljárást. Hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az ügyfelek számára és a hatósági közvetítés várható időtartamára tekintettel, egy alkalommal legfeljebb hat hónapra elrendelheti az eljárás felfüggesztését. A felfüggesztés joghatása Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási 16

17 cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak. (A felfüggesztési ok megszűnésekor külön végzéssel meg kell szüntetni az eljárás felfüggesztését.) Ügyintézési határidő Általános ügyintézési határidő (2014. január 1-től 21 nap, előtte 30 nap volt) a) Az eljárás lezáró döntések A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú hatóság által elrendelt új eljárás alapján meghozandó döntést huszonegy napon belül kell meghozni é s gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. b) Az eljárás közben született intézkedések, döntések Ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse, vagy a végzést meghozza (belső ügyintézési határidő). Kiskorú stb. érdekeinek védelme esetén (soron kívül) Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni. (Nem minden kiskorúval kapcsolatos ügyben, csakis azokban, amelyek esetében indokolt.) Testületek ügyintézési határideje (max. 2 hónap) Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben is vagy 21 napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. A szakhatóság ügyintézési határideje A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Az ügyintézési határidőt nettósító eljárási cselekmények Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá - a másik hatóság, szerv nyilvántartásából történő adatnak a beszerzéséhez szükséges idő, - a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, - a szakhatóság eljárásának időtartama, - az eljárás felfüggesztésének időtartama, - az eljárás befejezésekor történő un. iratismertetési eljárás időtartama, - a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, - a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, - a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, - a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. 17

18 Az ügyintézési határidő kezdete Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni. Az ügyintézési határidő meghosszabbítása Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt - annak letelte előtt, - kivételesen indokolt esetben, - egy alkalommal, - legfeljebb 21, - a soron kívül lefolytatandó eljárások és a szakhatósági eljárások esetén legfeljebb tizenöt nappal, - végzésben meghosszabbíthatja, a határidő-hosszabbítás indokainak kifejtésével. Az ügyintézési határidő indokolatlan túllépése esetén követendő eljárás, szankciók (visszafizetési, megfizetési kötelezettség) Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. Ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült, a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra fizeti meg. Ha az eljárás lefolytatásáért az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek. (Az Itv. 29. (1) bek. szerint az általános tételi eljárási illeték mértéke 3000,- Ft) A határidő túllépése miatt a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza az ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek. Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította meg az ügyintézési határidőt, vagy a fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a hatóságot az előírt összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet értesíti. Az eljárások egyesítése A hatóság együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. A hatóság a döntéseit egybefoglalhatja. Az eljárások egyesítése esetén a hatóság a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el. Kérelem (írásban, szóban, vagy személyes előterjesztéssel) A kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Törvény a kérelem személyes előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg. 18

19 Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni. Ha valamely külön jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon nyújtsa be. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A kérelem kötelező tartalmi elemei Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza - az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, - lakcímét vagy székhelyét, - a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérelmét, - továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. - Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját. (adószámot, személyi igazolványszámot stb.) A bejelentés, a szükséges intézkedés iránti kérelem n e m kérelem. Ugyancsak nem kérelem a hivatalból lefolytatható közigazgatási eljárást kezdeményező kérelem (kötelezzék x-et arra, hogy ). A kérelemhez csatolandók, mellékletek A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Az ügyféltől n e m kérhető mellékletek Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság 2 vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni. Az ügyfél az adatszolgáltatásért fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni. A díj a megkeresett hatóság bevétele. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. Hiánypótlási felhívás a) Az eljárás megindításakor Ha a kérelem nem felel meg a követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a 2 Cégadatok pl. interneten keresztül is beszerezhetőek, a oldalon 19

20 formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. b) Az eljárás során Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt az előírt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges. Hol terjeszthető elő a kérelem A természetes személy ügyfél az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét - az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, - a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálaton (a kormányablakban), - vagy lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. - Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén az ott megjelölt hatóságnál (közreműködő hatóság) is benyújtható a kérelem vagy együttesen valamely jog gyakorlásához szükséges több kérelem. A kormányablak is közreműködő hatóságnak minősül. A közreműködő hatóság a kérelmet, illetve kérelmeket öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Az ügyintézési határidő kezdete Az ügyintézési határidő a kérelemnek, illetve kérelmeknek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, a kormányablak estén pedig az elektronikusan rendelkezésre álló, vagy hiteles másolatként elektronikus formában továbbítható kérelem estében a kormányablakhoz való megérkezését követő napon kezdődik. A közreműködő hatóság jogosultságai Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, - az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál is megfizetheti, - a közreműködő hatóság a kérelmet megvizsgálja, és az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, ez azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiánypótlásra való felhívási jogát nem érinti, - a közreműködő hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, - a közreműködő hatóság jogosult az eljárást az eljárási illeték, díj meg nem fizetése esetén megszüntetni. Tanúsító szervezet közreműködése Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján az erre feljogosított tanúsító szervezet közreműködhet a tényállás tisztázásában. A tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények tekintetében a hatóság további eljárási cselekményeket nem végez. Ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi, az erre feljogosított tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány alapján az abban tanúsított tényeken alapuló jogok közvetlenül gyakorolhatók. A törvénynek vagy kormányrendeletnek meg kell határoznia a tanúsító szervezet felelősségére vonatkozó szabályokat a tanúsítvány alapján tanúsított tények fennállására vonatkozóan. Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés Jegyzőkönyv (közokirat) A hatóság hivatalból jegyzőkönyvet készít - a lefoglalásról, - a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz, 20