A RECSKI MÉLYSZINTI BÁNYAÜZEM HATÁSA A MÁTRADERECSKEI ÉS A BÜKKSZÉKI HÉVÍZRENDSZERRE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A RECSKI MÉLYSZINTI BÁNYAÜZEM HATÁSA A MÁTRADERECSKEI ÉS A BÜKKSZÉKI HÉVÍZRENDSZERRE"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A RECSKI MÉLYSZINTI BÁNYAÜZEM HATÁSA A MÁTRADERECSKEI ÉS A BÜKKSZÉKI HÉVÍZRENDSZERRE Dr. Somody Anikó ügyvezető igazgató ZábrákKft. Összefoglaló: november 16-val elkezdődött a recski Mélyszinti Bányaüzem tartós szüneteltetése. A visszatöltődési folyamatok megindulásával megkezdődtek a lokális és regionális vízrendszerben is a változások. A recski Mélyszinti Bányaüzem vízföldtani viszonyát és annak kapcsolatát a bükki karsztrendszerrel 2004-ben Dr. Lénárt Lászlóval a II. Nemzetközi Tudományos Konferencián ismertettük. Jelen előadás a Mélyszinti Bányaüzem közelében lévő hévízrendszerekre történő hatást vizsgálja a áramlási irány, a beszivárgás! viszonyok, a feltöltődési folyamat és a regionális víznyomásváltozások tekintetében. Abstract: The Recsk Deep Mines were closed for long-term suspension in 1999 when mine flooding began to alter the local and regional hydrogeological system. The hydrogeological conditions and relations to the the Bukk karstic area were introduced by Laszlo Lenart on the II. International Scientific Conference. This paper studies the impacts on the nearby thermal water system with respect to infiltration conditions, groundwater flow direction, mine flooding processes and to the regional piezometric conditions. 1. BEVEZETÉS A Mélyszinti Bányaüzem tartós szüneteltetése alatt a felszín alatti víz áramlási iránya, nyugalmi helyzete, a felszín és a felszín alatti víz kapcsolata kiemelkedő szerepet tölt be a lokális és regionális vízrendszerben, annak vízgazdálkodásában. Az eredeti vízszint, vízáramlási viszonyok meghatározása, a lahócai bányászat előtti vízfelület reprodukálása, a visszatöltődési folyamat előtti vízfelület számításainak nélkülözhetetlen velejárója. A nyomáskülönbségek a víz transzmisszibilitását határozzák meg, míg a beszivárgási vizsgálatok a bányanyitás és fenntartás következtében kialakult állapothoz tartozó depressziós felületet és beszivárgó csapadék mennyiséget jelzik. A cél ezen állapotok és vízvezető képes- 167

2 Dr. Somody Anikó ségi vizsgálatok összehasonlítása és a folyamatok hatásvizsgálata a mátraderecskei és a bükkszéki hévízrendszerre. 2. VÍZFÖLDTANI KAPCSOLATOK 2.1. Altalános hidrogeológiai jellemzés A Mélyszinti Bányaüzem a Parád-Recski-medencében helyezkedik el. A mintegy 15 km átmérőjű medence közepén emelkedik a Lahóca-hegy, melyet a Baláta-patak ölel körül. A hidrogeológiai viszonyok egyik meghatározója a Darnó szerkezeti öv, mely az ércterületet jellegében két különböző, egymástól független tájegységre tagolja. A vonal K-i és Ny-i oldala között a hidraulikai kommunikáció nem, vagy csak igen gyengén érvényesül, ezért a kutatási területet övező mátrai vízföldtani tájegység önállóan kezelhető. Karakterét gyenge vízutánpótlódással rendelkező, félig zárt, oldott gázos, gravitációs résvízrendszer jellemzi (Szilágyi 1975). A Mélyszinti Bányaüzem környékére oldalirányú és felülről történő vízutánpótlásjellemző. A beszivárgott víz, források formájában és a bükkszéki (strand és a "Salvus-víz" palackozás), illetve a mátraderecskei (strandfürdő) csapolás következtében kerül a felszínre. A felszínen a morfológia függvényében pleisztocén és holocén víztároló üledékek és a Mátra főtömegét alkotó miocén andezit található. A miocén-andezit tektonikusán áttört, rossz vízvezető és víztároló kőzet. A ráhulló csapadékot törések mentén a paleogén, a triász, illetve a velük érintkező pleisztocén és holocén kőzeteknek adja át. A fajlagos vízutánpótlódás a Mátrából 0,16 m 3 /p/km (Szilágyi 1975). A pleisztocén, holocén víztároló üledékek alatt (helyenként), oligocén-kori vízrekesztő kőzetek települtek, a kutatási területen lévő felsőeocén andezit kibúvási felület (11,3 km 2 ) kivételével. A kibúvó paleogén rétegvulkáni andezit hézagtérfogata 0,1-0,3 %, vízvezető képessége lxlo" 6-5x10" 6 m 2 /sec. Kiterjedése a feküképződmények elhelyezkedésétől függ, vastagsága m között váltakozik. A rétegvulkáni andezit alatt paleogén szubvulkáni andezit és az azt szegélyező szkarnos képződmények helyezkednek el. Mindkét érces anyakőzet tektonikusán áttört, ami a karbonátos karsztosodott kőzetekkel kommunikálva egyetlen víztárolórendszert képez. A szkarnos képződmények hézagtérfogata 0,1-0,3 %. Átlagos vízvezető képessége 10" 5-10~ 6 m 2 /sec. A belső szubvulkáni mag hézagtérfogata 0,1-0,3 % és átlagos vízvezető képessége ugyancsak 10" 5-10" 6 m 2 /sec. A rétegvulkáni andezit alatt felső-eocén mészkő települt a triász karbonátos víztároló közvetlen fedőjében, foltokban 0-50 m vastagsággal. Szerkezete és vízvezető képessége a triász mészkőhöz és dolomithoz hasonlít (GeoKom 2000). Vízföldtani szempontból a legjelentősebb vízvezető és víztároló képződmény az alsó és középső triász hasadozott, töredezett- és karsztosodott nagy vastagságú mészkő és dolomit, mely helyenként a felső eocén mészkő, helyenként a rétegvulkáni an- 168

3 A Recski Mélyszinti Bányaüzem hatása a mátraderecskei és a bükkszéki hévízzrendszerre dezit alatt van. A karbonátos kőzetek hézagtérfogata 1%-kal, vízszállító képessége 10" 4-10" 5 m 2 /sec értékkel jellemezhető. A képződmény területi elterjedése a vízföldtani tájegységen belül: északon Kisterenye és Istenmezeje községekkel, keleten a Darnó-vonallal és dél-délnyugat felé a mezozóos képződmények elterjedésével adható meg A Lahócai bányaüzem csapolóhatása A KBFI (1980) jelentésében a Szilágyi által szerkesztett primer vízszinttérkép a mélyszinti érckutatás során feltárt állapothoz van rendelve. A lahócai bányászat hatását, mint depressziós mélypontot figyelembe veszi, de annak depreszsziós hatásával nem számol. A feltöltődési folyamatok vizsgálatánál azonban elengedhetetlen az eredeti a mesterséges behatások nélküli vízfelszín meghatározása, melyhez ismernünk kell a Recsk környéki víztelenítési adatokat. A legrégebbi információk Vitális (1926) és Kisvarsányi ( ) tanulmányaiban olvashatók, melyek alapján megállapítható, hogy között már biztosan folyt víztelenítés a Lahócai Bányaüzemben. A vízföldtani ismeretek alapján nyílt tükrű, stacioner áramlást, kutat feltételezve a rendszer vizsgálata során megállapítható volt, hogy a bányából emelt víz távolhatása 653 (mintegy 650) m lehetett, amely azt jelenti, hogy a későbbi mélyfúrásokban lévő nyugalmi vízszintre nem hatott. Az első víztelenítések a beszivárgó csapadék miatt voltak szükségesek, az alsóbb szinteken lévő bányavizet a Lahóca-hegyet körülvevő patakok (Baláta-patak, Áldozó-patak, Bikkpatak) beszivárgó vize táplálta re az emelt bányavíz mennyisége 190 l/perc volt, melyhez kb m vízszintsüllyedés tartozott. Gagyi Pálffy et al. (1971) által készített kétirányú depressziós képből a depressziós távolhatás átlagértéke 900 m-nek adódott, melynél a rendszert teljes kútnak feltételezték. Az így kapott depresszióval a későbbiek során az eredeti vízszinttérképet nem korrigálták, hanem adott állapotnak fogadták el. Markó (1976) a vizsgálatokba bevonta a vízszintmegfigyelő-hálózat adatait is, melyeket hidroizohipszás térképen szemléltetett. Az 1971-ben ismertetett depressziós kép, valamint Markó (1976) által megadott képlet alapján a korrigált vízszintadatok és az eredeti, mért vízszintadatok között a D-i kutatási területen nem adódott eltérés, mely azzal magyarázható, hogy az említett vízemelések távolhatásai a D-i kutatási területen lévő mélyfúrásokat nem érték el (A D-i kutatási területen lévő mélyfúrások 1979 után mélyültek). Az elvégezett számítások és korrekciók eredményei alapján kapott primer vízfelület fo áramlási iránya Ny,D,ÉÉK felé mutat (1. ábra) az eddig ismert D,É,ÉK-i helyett, mely a lahócai bányavízemelés hatására alakult ki. Az áramlási irányt a kutatási területen és környékén lévő források (OFV-Vituki 1998) és vízkutak (Viziterv 1973, 1974) áramlási viszonyai is igazolták. 169

4 Dr. Somody Anikó 1. ábra: Primer vízfelület a lahócai depressziót figyelembe véve (Somody 2005) 2.3. Beszivárgási vizsgálatok A kutatástörténeti eredmények a beszivárgó csapadékmennyiséget a mélyszintre (1200 m mélységben, a felszínhez viszonyítva) 30 mm/év értékben maximalizálták. Az november 16-ra kialakult 1096,2 méteres depresszió alapján kisebb mértékű beszivárgó víz mennyiséget lehetett feltételezni. A vízgyűjtőterület inhomogenitását figyelembe véve a felszínt részekre kellett bontani és a homogénnek feltételezett részterületen belül a számítást már permanens eljárással lehetett végezni. A beszivárgó terület a rétegvulkáni andezit (11,3 km 2 területtel), melyben egyéb betelepülések találhatók (2. ábra). 170

5 A Recski Mélyszinti Bányaüzem hatása a mátraderecskei és a bükkszéki hévízzrendszerre 2. ábra; Beszivárgást területek képződmények szerint (Somody 2005) (Jelmagyarázat: 1: termelőkút, 2: számítási szektor száma, 3: számítási szektor határa, 4: beszivárgási terület sematizált határa, 5: községhatár, 6: akna, érckutató fúrás, 7: víz áramlási iránya, 8: Mélyszinti Bányaüzem vágatrendszere, 9: Lahócai Bányaüzem tárórendszere, 10: törés, 11: Eocén andezit, dácit, középső rétegvulkáni sorozat (alq), 12: Oligocén-Eocén andezit, felső rétegvulkáni sorozat (al), 13: fedett diorit-porfiros intruzió, 14: Eocén diorit-porfiros érces breccsa, 15: intenzív hidrotermális átalakulás zónái, 16: Oligocén agyagmárga, 17: Miocén vulkáni üledékes sorozat) A beszivárgási területek szivárgási viszonyai a víztermelő helytől belülről kifelé és kívülről befelé haladva kerültek meghatározásra Juhász (2002) nyomán. A vizsgálandó területen lévő megfigyelőrendszer kútjai alapján a modell az Rm-39 jelű fúrásra kalibrálásra került az november 16-án mért állapot szerint. A számítások során két esetet lehetett elkülöníteni (1) amikor a részterületen belül csak a rétegvulkáni andezit a beszivárgó felület, (2) a rétegvulkáni andezit és a benne lévő egyéb betelepülések áteresztőképessége azonos. Az (1) esetben a kalibrálás során az összes vízhozam 1411 l/perc, míg a (2) második esetben 1398 l/perc 171

6 Dr. Somody Anikó adódott, így a rétegvulkáni andezitben lévő betelepüléseket beszivárgás szempontjából nem volt szükséges külön vizsgálni. A vizsgálatok végül A=8,15-10" 8 m/s-os szivárgási tényezőt adtak, mely a bánya utolsó éveiben termelt víz 1800 l/perces vízmennyiségét az 1745 l/perces értékkel igen jól közelítette. A vizsgálatok alapján a rétegvulkáni andezitben az vízutánpótlódás átlagosan 1,81 mm/év, a rétegvulkáni andeziten kívül 1,12 mm/évnek adódott, míg a távolhatás sugara m (8-25 km) közötti, mely Bükkszéken jóval túlmutat (3. ábra). 3. ábra: 1999-re kialakult depressziós felület (Somody 2005, alaptéréképet szerkesztette: Siposs 1989) (Jelmagyarázat: 1: agyag, 4: lösz, 5: folyó, patak hordalék, 13: homok, homokkő, 14: kavics, homok, 15: agyag, agyagmárga, homok, 18: miocén andezit, 20: riolit, 21: riolittufa, 23: agyag, homok, 28: eocén andezit, 42: agyagpala) 172

7 A Recski Mélyszinti Bányaüzem hatása a mátraderecskei és a bükkszéki hévízzrendszerre 2.4. Feltöltődési folyamatok, visszatöltődési vizsgálatok A feltöltődési folyamat a bányaüregekre tekintve nem mutat lineáris csökkenést. A vágatok, szivattyúkamrák, rakodók nagyobb nyitott üreg révén csökkentették/ csökkentik a feltöltés sebességét, mely a -400 mbf szint elérése után exponenciális jelleget vett fel. Az általános hidrogeológiai adottságok miatt a visszatöltődési vizsgálatok elvégzése nyílt tükrű és zárt tükrű rendszerre is szükséges volt. Nyílt tükrű rendszer esetén a vízszállító képesség kisebbnek adódott, mint nyomás alatt. A nyílt és zárt tükrű rendszerre kapott eredményeket (egy adott szakaszra) a vízszállító képesség minimum és maximum értékeként lehet tekinteni. A vízszintemelkedéssel növekvő víznyomás képes lesz újra nyitni a bányaművelés során bezárult repedéseket, ugyanakkor nem hanyagolható el az a tény, hogy e repedések éppen a bányaműveletek közvetlen környezetében nemcsak záródtak, hanem a vízkőkiválás révén el is tömődtek. A feltöltődési ütem számítása során a kőzetbeli repedések újranyitódása, vagy esetleg zárva maradása éppen ezért bizonytalansági tényezőt jelent. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eredeti állapot maradéktalan visszaállására 50 éven belül nincs esély (Somody 2005) Regionális víznyomásváltozások A víznyomásviszonyok alapállapot változását, mint láthattuk, döntően a mélyszinti bánya megnyitása idézte elő a bányászati létesítmények víztelenítése miatt, mely az állagmegóvás során is folyt. A majd 20 év alatt mintegy 26 millió m 3 víz került kiemelésére. A vízemelés hatása a Recsk környéki Rm jelű fúrásokban, az Rm-ll/a mátraderecskei hévízkútban (4.ábra) és a bükkszéki hévízrendszerben (5. ábra) is nyomásváltozást okozott. A nyomásváltozások értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a bükkszéki hévízrendszer 1937-től, míg a mátraderecskei hévízkút 1967-től került termeltetésére (Somody 2005). A Bükkszék 27-es sz. fúrás 517 m talpáról 3000 l/p, 39 C-os, nagy mennyiségű oldott sót és CO2 gázt tartalmazó, gyengén kénhidrogénes, alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévizet fakasztott, míg az Rm-ll/a mátraderecskei hévízkút a 850 m mélységben lévő karsztos repedésből 400 l/p, 39 C-os hévizet, a bükkszékihez hasonló összetétellel (Markó 1976). A termelő kutak lokális környezetükben jelentős változást idéztek elő, melyet a Mélyszinti Bányaüzem vízemelése elsimított, termelt mennyiségüket csökkentette és az idő előrehaladtával egyetlen depressziós felülettel jellemzett november 16-ig a mátraderecskei hévízkútban 1967-től, mintegy 185 m-t, azaz 18,5 bar-t, míg a bükkszéki hévízkutakban (a meglévő adatok alapján) 1940-től 110 m-t, azaz 11 bar-t csökkent a vízszint illetve a víznyomás. 173

8 Dr. Somody Anikó 4. ábra: /tecsa: környéki vízszintsüllyedések között (szerkesztette: Szebényi 1999, Somody 2004) 5.ábra; A bükkszéki hévízkutak nyugalmi vízszintje (Somody 2005) A bányabeli vízfeltöltődéssel a mátraderecskei hévízkútban a vízszint emelkedni kezdett, míg a bükkszéki hévízkutakban a vízszintcsökkenés tovább 174

9 A Recski Mélyszinti Bányaüzem hatása a mátraderecskei és a bükkszéki hévízzrendszerre folytatódott, mely a távolhatás miatt Tóth et al. (2005) vizsgálatai szerint 2015-ig folytatódni fog. 3. ÖSSZEFOGLALÁS Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy a kőzetek közötti hidraulikai kapcsolat rosszabb, mint amit feltételeztek, továbbá ilyen mértékű depresszió kialakulásánál a mélyszinti bányában lévő vizet csak abban az esetben táplálta 6,5 mm beszivárgó mennyiség, ha a beszivárgó felület (rétegvulkáni andezit) határa a II. aknához, mint termelő kúthoz közel volt, és a rendszert szivattyúzták. A nagyobb beszivárgó mennyiségek az É, ÉNY-i szektorokba adódtak, melyek a II. akna rétegvulkáni andezitjében és a triász mészkőben lévő koncentrált vízfakadásokkal lehetnek kapcsolatban. A lejutó csapadék mozgása főként olyan nyitott törések, vetődések, repedések mentén lehetséges, melyeket a másodlagos ásványok, ércek nem töltöttek ki, zártak össze (Somody 2005). Az utánpótlódó vízmennyiség részben a rétegvulkáni andeziten beszivárgó csapadékból érkezik, nagyobb részt azonban oldalirányú utánpótlódásból, mely hatásterületét az végére kialakult depressziós kép jelez. A Mélyszinti Bányaüzem térségében lévő monitoring kutakban a feltöltődési folyamat megindulásával jelentős vízszintemelkedés vette kezdetét, mely a mátraderecskei hévízkutat elérte, de még a bükkszéki hévízrendszerre nincs hatással. Abban az estben, ha az elkövetkezendő 50 évben a Mélyszinti Bányaüzem nem kerül ércbányászati, vagy geotermikus célra hasznosításra, akkor a Bányaüzemben beáll a nyugalmi állapot és a bányászat vízkivétele által érintett területet újból a lokális vízkivételek, depressziós felületek fogják jellemezni. A nyugalmi állapot beállása után, viszont megkezdődik az öregségi bányavizek áramlása Ny, D, ÉÉK-i irányba. Somody (2005) vizsgálatai azt mutatják, hogy a nehézfémek a lokális és a regionális vízrendszert nem fogják veszélyeztetni. Ennek igazolásához az aknák megfigyelőrendszerben tartása a későbbi vitás kérdéseket megelőzendően elengedhetetlen, mivel az Rm jelű fúrások, mint megfígyelőkutak vízkémiai viszonyai az aknákétól eltér. 4. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon embereknek, akik valaha a recski ércterület bányáiban dolgoztak, azokat irányították, kutatták és dokumentálták, oly módon, hogy az a XXI. század igényeit is kielégíti. A legújabb hidrogeológiai vizsgálatok elvégzéséhez külön köszönetemet fejezem ki doktori értekezésem témavezetőjének Dr. Juhász Józsefnek, aki szakmai tapasztalataival segítette a munkám. 175

10 Dr. Somody Anikó Irodalomjegyzék Foldessy, J Lahóca Epithermal Gold Deposit, Recsk-Hungary - Plate Tectonic Aspects of the Alpine Metallogeny in the Carpatho-Balkan Region IGCP Project No 356 Proceedings of the Annulal Meeting-Sofia. Vol. 2. pp id Gagyi Pálffy, A., Cseh Németh, J., Zelenka T., ifj.gagyi Pálffy, A., Lázár, B., Csillag, J., Nagy, I, Szilágyi, G. et al A recski mélyszinti ércelőfordulás külszíni méh/fúrásos kutatásának összefoglaló földtani jelentése és készletszáímtása. OÉÁ. Budapest. GeoKom Recsk II. (Mélyszint) egységesített földtani zárójelentés. Budapest. Juhász, J Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest. KBFI 1980: Kutatási jelentés- A recski bányaműveletekben várható vízhozam 1985-ig. Budapest. Kisvarsányi, G Összefoglaló jelentés a Recsk-Parádfüdői ércelöfordulásokról és a Recski Ércbánya ércvagyonbecslése. I. kötet. OFGA Budapest. T Kisvarsányi, G A recski Lahóca földtani felépítése és szerkezete, kőzetei és érce, megkutatottsága és hidrogeológia viszonyai. OFGA Budapest. T Markó, B A mátraderecskei Rm-1 l/a számú fúrás hozamának és a recski bánya vízszintsüllyesztésének kapcsolata. Recsk. Zárógyakorlat. Kézirat. OFV-Vituki Rt. Hidrológiai Intézete Magyarország forrásainak katasztere. III./l kötet. Az Északi-középhegység Bükk-hegységtől Ny-ra eső területe. Somody, A., Lénáit L A recski Mélyszinti Bányaüzem vízföldtani viszonya és annak kapcsolat a bükki karsztrendszerrel. Kárpátmedence ásványvizei konferencia. Csíkszereda, pp Somody, A A recski Mélyszinti Bányaüzem Vízelárasztással való tartós szüneteltetésnek vízföldtani vizsgálata. Szilágyi, G A recski mélyszinti ércesedés vízföldtani helyzete. Földtani Közlöny. Budapest, pp Tóthy, Gy., Somody, A., Horváth, I Vízföldtani tanulmány a Bükkszék. SALVUS gyógyvíz-kutak által érintett hévízrezervoár kitermelhető vízmennyiségének módosításához. Budapest. Vitális, S Jelentés Mátrabánya és környékének földtani és bányászati viszonyairól. OFGA Budapest. T Vizitrev Észak Mátra Parád-Recsk környékének vízkatasztere. Műszaki leírás. Budapest. Vizitrev Észak Mátra Parád-Recsk környékének vízmérései. Műszaki leírás. Budapest. 176

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002]

2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002] 2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002] 2.2. ábra: Termálkarsztvíz források és kutak a Bükk előterében [Lénárt, 2011] 3.1. ábra: A Mátra vulkáni szerkezete [Baksa

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.

Részletesebben

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./ Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisai, biztonságba helyezési terv-felülvizsgálatok, vízbázis-felhagyások üzemeltetési tapasztalatok alapján Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális

Részletesebben

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása VIII. Kárpát-medence Ásvány-, Termál- és Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása Prohászka András, Galsa Attila Geo-Log Környezetvédelemi és Geofizikai Kft. 1145 Bp. Szugló

Részletesebben

A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata

A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata Tóth Márton, Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

azonosíthatók. Ezek vékonycsiszolatában típusos felső-eocén nagyforaminiferákat (Nummulites fabianii, N. chavannesi, Assilina alpina, Operculina

azonosíthatók. Ezek vékonycsiszolatában típusos felső-eocén nagyforaminiferákat (Nummulites fabianii, N. chavannesi, Assilina alpina, Operculina A Kárpát-medencei paleogén szerkezetalakulás rekonstrukciója a magmás tevékenység és üledékképződés egyidejű jellemzésével OTKA T 37619 kutatási projekt Szakmai zárójelentés Földessy János Benedek Kálmán

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Új eredmények a Tokaji-hegység. hidrogeológiai viszonyainak leírásában beszivárgástól a hévízhasznosításig

Új eredmények a Tokaji-hegység. hidrogeológiai viszonyainak leírásában beszivárgástól a hévízhasznosításig Szűcs Péter Fejes Zoltán Kompár László Zákányi Balázs Fekete Zsombor Turai Endre Új eredmények a Tokaji-hegység Gyulai Ákos Hartai Éva Székely Ferenc Deák József Palcsu László hidrogeológiai viszonyainak

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tartalomjegyzék Vendl Aladár... 2 Schréter Zoltán... 3 Pávai Vajna Ferenc... 3 1. A terület rövid bemutatása... 4 2. Domborzati, vízrajzi

Tartalomjegyzék Vendl Aladár... 2 Schréter Zoltán... 3 Pávai Vajna Ferenc... 3 1. A terület rövid bemutatása... 4 2. Domborzati, vízrajzi Tartalomjegyzék Vendl Aladár... 2 Schréter Zoltán... 3 Pávai Vajna Ferenc... 3 1. A terület rövid bemutatása... 4 2. Domborzati, vízrajzi viszonyok... 4 3. Áttekintő földtani bemutatás... 6 4. Szőlészet

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget példáján Kármán Krisztina I. éves Ph.D hallgató Környezeti földtudomány program Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D Fórizs István,

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN

AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászai, 77. kötet (2009) AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN Dr. Deák József ügyvezető G WIS Kft., 21020. Dunakeszi, Alkotmány u. 45

Részletesebben

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2

Részletesebben

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén

Részletesebben

A hidrogeológia időszerű kérdései

A hidrogeológia időszerű kérdései Mérnöki Kamara 2015. április 8. A hidrogeológia időszerű kérdései BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Hajnal Géza Mérnökgeológia Geotechnika Hidrogeológia Hidrológia Vár Autópályák (út, híd, aluljáró),

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki. Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai

Részletesebben

Hidrogeológiai kutatások városi környezetben

Hidrogeológiai kutatások városi környezetben Hidrogeológiai kutatások városi környezetben Tóth György Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Budapest, MFGI Stefánia úti székház, 2014. június 4. Az előadás vázlata 1.) A városi rendszerek és a hidrogeológiai

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Kőbányász, ásványelőkészítő Külszíni bányász Külfejtéses bányaművelő Külszíni bányász

Kőbányász, ásványelőkészítő Külszíni bányász Külfejtéses bányaművelő Külszíni bányász Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai

A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Földtani Közlöny 128/2-3, 487-497 (1998) Budapest A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Geothermal Potential Map of Danube Region concerning Hungary ROTÁRNÉ SZÁLKAI

Részletesebben

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendrei-sziget példáján

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendrei-sziget példáján Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendrei-sziget példáján Kármán Krisztina II. évfolyam Témavezetők: Szabó Csaba Fórizs István L RG ANNO 1998 ELTE FACULTAS SCI. NAT. * UNIV.

Részletesebben

Zobák bánya bezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok és megfigyelések

Zobák bánya bezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok és megfigyelések Zobák bánya bezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok és megfigyelések DR. NYERS JÓZSEF okl. bányamérnök, okl. munkavédelmi szakmérnök, biztonságtechnikai fõmérnök, (PANNON- POWER Rt. Bányászati Divízió, Pécs)

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI

A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Lakatos Attila, Mikó Lajos VIZITERVEnviron

Részletesebben

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2010. március 24-25. Újlaki Péter Debreceni Vízmű Zrt. 2010.04.23. 1 A talajvízszint

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről XX. Konferencia a felszín alatti vizekről Visszatekintés az elmúlt 20 évre 1993-2013 1993 : Almássy Endre : 25 éve annak, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság felvállalta a felszín alatti vizekkel való

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium MBFH/412-1/2012. MBFH/412-2/2012. Kapja: Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Tisztelt Miniszter Úr/Asszony! A bányászatról

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Parti szűrés? biztos?

Parti szűrés? biztos? Parti szűrés? biztos? Az egyiptomiak ivóvíz után ástak a folyó partján, mert nem tudták meginni a folyó vizét. 2Móz.7, 24 Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? vízbázis!!!

Részletesebben

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok Szongoth Gábor A Geo-Log (első) 20 éve a Vízkutatásban Tartalom Bevezetés A Geo-Log története A Geo-Log szakmai (tudományos)

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS

Részletesebben

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel

Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel Jakab András Jakab és Társai Kft. Dr. Deák József GWIS Kft. Kovács András IMSYS Kft. FAVA konferencia

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben